* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.16 MB | |
| 2008-11-19 15:27:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  930 | 2684 | Kanizsa 1999. november 4. 044. szám 18-19. oldal | Felsőrajk, a szépülő falu Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A cikk szövege: Felsőrajk Nagykanizsától 27 kilométerre fekszik. A kilencszáz lakosú központi község háziorvosi szolgálattal, polgárőrséggel, iskolával, óvodával, sportegyesülettel rendelkezik. Vígh László öt éve a település polgármestere, akit arra kértük, hogy mutassa be Felsőrajkot, a megye egyik legszebb, legrendezettebb faluját - Megválasztásomkor az egyik célom az volt, hogy osztrák mintára alakítsam át a falut, amely alatt elsősorban a tisztaságra, a rendezettségre, a virágosításra gondoltam. Az, amit most az. idelátogatók láthatnak, az. ötéves munka eredménye. A falun végigsétálva egyértelművé válik, hogy a polgármester egyik „mániája" a környezetszépítés, amelyhez kizárólag természetes anyagokat használ. - A fa a mindenem, a házamban is próbálok mindent ebből készíteni és úgy gondolom, hogy ezzel a természetes, emberközeli anyaggal a falu képét, hangulatát is emelni lehet, így készítettünk farönkökből buszmegállót, kerékpártárolót, de fatáblák jelzik például az óvodát, iskolát, művelődési házat is. Véleményem szerint akkor mutat szépen egy terület, ha mindig szép zöld, ha le van nyírva a fű és sok a virág. A temetőnkben körülbelül 300-400 fa van, szépen körbe vannak gyomlálva, az összes sír ki van pucolva, a kéthektáros területen nincs sehol gaz. Több országos, „ Virágos Magyarországért" díjat nyertünk, és ha minden jól megy két év múlva oda érhetünk, hogy mi képviseljük Magyarországot az európai megmérettetésen. - Idén nyáron avatták fel a Rajki várat, amely a falu központjában áll. Honnan jött ez az ötlet? - Ez a vár már a XVI. században is állt. Ehhez kapcsolódik Nagykanizsa várkapitányának, Thury Györgynek a halála, aki lovasaival várlátogatáson volt Felsőrajkon 1471-ben. A törökök innen csalták el Orosztonyba, ahol körbezárták és levágták Thury fejét, amit a rajki és a kanizsai vitézeknek kellett elvinniük tálcán Konstantinápolyba. Ez akkor nagy jelentőségű ügy volt, még a korabeli német újságok is megírták, hogy a délvidék legnagyobb törökverőjét elcsalták a felsőrajki várból és Orosztonynál megölték. Az eredeti földvárról nem maradt fenn semmi. A XVI. században készült egy felmérés és ez alapján építettük újjá a várat. Egy művelődési és kulturális központot akarunk létrehozni, itt a megye kellős közepén. Zalában ugyanis a városok a peremkerületeken vannak, a megye közepe pedig városhiányos, így kevés a lehetőség művelődésre, szórakozásra. Hogy az. embereknek itt is van erre igényük azt bizonyítja az is, hogy a vár avatásán 3000 ember látogatott el falunkba. A helyi színjátszó kör előadásán, körülbelül 500 ember volt a várban, a helyieken kívül pedig még fellépett a marosvásárhelyi színház, a Zala Táncegyüttes, és volt lovas-íjász bemutató is. A program folytatására jövő év július 30-án kerül sor, amikor a millenniumi napunk keretében megtörténik a várudvar avatása. Az egész, területet körbe akarom keríteni, építünk két őrtornyot, egy lovas és gyalogkaput és egy ostromteret. Vannak községek, ahol van tó, ipari üzem, vagy más természeti kincs, de léteznek olyan falvak is - és ide tartozik Felsőrajk is -amelyek nehéz helyzetben vannak azért, mert nincs semmijük, ezeknek a településeknek ki kell találniuk valamit ahhoz, hogy el tudják adni magukat. Ezt a célt szolgálja a várunk. - Mennyire maradnak itt a faluban a fiatalok? - Felsőrajkon van munkahely, varroda, tsz, magángazdálkodók, de a többség Nagykanizsára és Zalaegerszegre jár dolgozni. A legnagyobb gondunk az, amely minden településnek, hogy csökken a lakosság száma, 1960-ban Felsőrajkon 1400-an éltek, ma már csak 900-an. A probléma az, hogy a vállalkozók nem gondolnak arra, hogy egy vállalatot faluhelyre is le lehetne telepíteni, inkább bezsúfolódnak a városokba. - A falu lakosai mennyire veszik ki részüket a szépítő munkában\'.\' - A legtöbben mosolyogtak azon, hogy várat akarok építeni, de amikor elkészült és látták, hogy sokan jönnek megnézni, akkor már más volt a véleményük. Az építkezésnél az volt a szerencsém, hogy a Munkaügyi Hivatalnál pályáztam, és öt közhasznú munkás bérét megnyertük. A legtöbb „újításomat" általában kétkedve fogadták a felsőrajkiak. Állandóan újabb és újabb ötletekkel állok elő, amelyeket szerintük csak úgy tudom kitalálni, hogy nem alszom semmit. Felsőrajk a sportban is élen jár, a polgármester 1980-tól a Felsőrajki Sportegyesület elnöke is, megyei „A" labdarúgócsapatuk van. -Az ország első sportkollégiumában tanultam Pacsán, amely velünk indult 1975-ben. Ez meghatározni életem egyik részét, sokáig a ZTE-ben futballoztam. Sportegyesületünk erőssége a labdarúgás, de eseti alkalmakkor más szakosztályok is működnek, például asztalitenisz és atlétika. Két szép sportpályával rendelkezünk és van kondicionáló termünk is. Faluhelyen kihalt az a régi szokás, hogy az emberek összejárnak beszélgetni, nincsenek kukoricamorzsolások, toll-fosztások. A találkozás egyik színhelye, így a templomon kívül a sport lett. Elmesélnék ehhez kapcsolódóan egy kedves történetet. Két évvel ezelőtt megvertünk mindenkit a megyében, ez akkora hírveréssel járt, hogy körülbelül nyolc-kilencszáz ember volt itt a faluban. Egy bácsinak is szóltak Pötrétéről, hogy jöjjön el és nézze meg a meccset. Ő el is jött, leült a padra és beszélgetett. A második félidőben szóltak neki, hogy nem arra van a pálya, ugyanis a játéknak hátat fordítva ült és elmélyülten beszélgetett az ismerőseivel. Tehát nem is a foci a legfontosabb, hanem az, hogy találkoznak az emberek a bará- taikkal, ismerőseikkel, elviszik magukkal az unokákat, szépen kiöltözzenek. Felsőrajknak egy éve címere is van, amely négy mezőből áll, balra fent látható egy méhecske. - A község neve a szláv roy szabói származik, amely nyüzsgést, mozgást, sokaságot jelent. Nyelvünkbe a mezőgazdasági terminológiával került át, a méhtenyésztés ismeretének átvételével. Ezt a nevet egy család viselte, amely az 1200-as évektől a XIX. századig élt itt. Szerencsére sikerült ennek a családnak két leszármazottját megtalálni, akik el is jöttek a váravatóra. A Rajky-család hatalmas földbirtokkal rendelkezett, ők határozták meg az. egész közösség életét. A XVI. században ők építtették a templomunkat, amelyet a törökök gyúj- tottak fel, majd 1879-ben építették fel a jelenlegi templomot, amelynek képe a „méhecske" mellett található. Alul balra a rajki vár, a jobb oldalon pedig a principális csatorna jelképei láthatók. A beszélgetés végén Vígh László végigkísért minket a falun, amely már az 1600-as évektől otthont adott a családjának. Miközben bemutatta Felsőrajk épületeit lelkesen beszélt további terveiről. Végighallgatva lehet, hogy igazat kell adnunk a falu lakosainak abban, hogy a polgármester éjszakáit nem alvással tölti, hanem a falu szépüléséről szövöget álmokat, terveket. L.Zs. |
