| 506.67 KB | |
| 2008-05-14 09:21:40 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  1235 | 4469 | Hahót - Magyarország műemlékjegyzéke - Zala megye 2006 033old | A részlet szövege: HAHÓT R. k. templom (Antiochiai Szent Margit) 6379 Kossuth tér hrsz.: 4/1 barokk 1766 A település központjában, szabadon álló, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, Ny-i homlokzati tornyos templom, a szentély két oldalához csatlakozó emeletes kápolnával és sekrestye-oratoriummal, melyeket a hajó nyeregtetejére merőleges gerincű kontyolt nyeregtető fog egy tömegbe, ezáltal T alaprajzot alkotva. A hajó D-i oldalán kőkeretes kapu. Síkfödémes toronyalj, csehsüveg boltozatos hajó és szentély, teknőboltozatos kápolna, dongaboltozatos sekrestye fölötte teknőboltozatos oratórium, a hajó bejárati oldalán karzat. Az É-i hajófalban befalazott, barokk stukkókerettel övezett 13. századi síremlék. Az álló férfialak jobb kezében templommodellt tart, bal kezét melle elé emeli. Valószínűleg a hahóti kolostorból származik, feltehetően az alapító Arnold nádor síremléke, 1234 körül. Falképek: 1914. Festett üvegablakok: 1948. Berendezés: jellemzően 18–20. század; Mária Magdolna-szobor, 18. század; szembemiséző oltár és oltárkereszt, szószék, festmények a szentélyben, 1980 körül (Takács István). Orgona: 1878 (Carl Hesse). A templom falai alatt és mellett az 1220 körül, Hahót nembeli Buzád fia, Arnold által alapított bencés monostor falmaradványai. Ennek helyén épült 1766-ban a jelenleg álló templom. A torony 1914-ben, a templom felújításakor épült. A Ny-i homlokzat közelében: feszület II. János Pál pápa látogatásának emlékére, 1991. BK R. k. kápolna (Kisboldogasszony) 6381 Zrínyi Miklós u. hrsz.: 272 barokk 18. század vége Útkereszteződésben, szabadon álló, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású kápolna, Ny-i homlokzata előtt toronnyal. Csehsüveg boltozatos hajó, a bejárati oldalon fakarzat. Berendezés: jellemzően 19. század vége – 20. század. Épült a 18. század végén. A templom közelében: kőfeszület Máriával, Szent János evangélista és Mária Magdolna szobraival, 1908. BK A részlet a következő könyv online változatából származik: Cím: Magyarország műemlékjegyzéke Közreműködő: Haris Andrea. (szerk.) ; Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Budapest) (közread.) ; Somorjay Sélysette. (szerk.) ; Bardoly István (közrem.) Szerz. közl.: [sorozatszerk. Haris Andrea, Somorjay Sélysette] ; [mtárs Bardoly István] ; [közread. a] Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Kiadás: Budapest : KÖH, 2006 Kötetadat: Zala megye ISBN: 963-86510-7-5 ö ISBN: 963 7474 10 2 Nyelv: magyar A jegyzék a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal honlapján, a következő link alatt található: http://www.koh.hu/index.php?_mp=nyitolap&_amp=MUEML A fejléc adatairól 1. Objektum neve – törzsszám A fejléc első sora a műemlék eredeti rendeltetésének megfelelő nevet tartalmazza. Mögötte zárójelben templom esetében annak titulusa, más épületeknél indokolt esetben az eredeti rendeltetéstől eltérő, mai használatra utaló intézmény név (pl. városháza, múzeum, szálloda, oktatási intézmény hivatalos neve, stb.) olvasható. A törzsszám (trsz.) a műemlék egyetlen soha nem változó adata. A gyors azonosítás, illetve a törzsszám szerinti keresés lehetősége végett az objektummal egy sorban, a fejléc jobb szélén kiemelten jelenik meg. Összetartozó műemlék részek vagy történetileg egy együttest alkotó műemlékek sokszor külön törzsszámon lettek műemlékké nyilvánítva. Előfordulhat ezért, hogy egy fejléc alatt a leíró részben több, külön törzsszámmal rendelkező objektum szerepel. A törzsszámot ezekben az esetekben is az objektummal egy sorban tüntetjük fel. 2. Utca, házszám Egy utcán belül, amennyiben a számozás ezt lehetővé teszi, először a templomot adjuk meg, ezt követi a parókia, majd egyéb objektumok, pl. szobrok következnek. Házszám nélkül említünk egyes műemlékfajtákat (elsősorban templomokat), amennyiben a topográfiai azonosítás szempontjából a házszám közömbös vagy éppen zavaró. Előfordul, hogy a műemlék nem köthető nevesített közterülethez. Az ilyeneket a település végéhez soroltuk, és a leírásban kitértünk a településen belül elfoglalt helyükre. 3. Helyrajzi szám Ha egy helyrajzi számon és egy címen (pl. temetőben) több, külön törzsszámmal védett objektum van, akkor az együttesre utaló műemlék megnevezés alatt a közös adatokat egyszer adjuk meg. Ezt követően külön címszavanként következik a műemlékek leírása. Ilyen esetben az emlékeket mutatóztuk. Ezt az eljárást követtük, tekintet nélkül arra, hogy a teljes együttes védett-e vagy sem. (Védett együttes mellett mindig törzsszám szerepel.) Ha több helyrajzi szám is tartozik egy törzsszámhoz, akkor a fejlécben valamennyi számot feltüntettük. Amennyiben ilyen esetben több elemből álló műemlékről van szó, akkor a leíró részben minden külön említett elem után zárójelben megadjuk a vonatkozó helyrajzi számot. 4. Stílus A műemléket jelenleg meghatározó, domináns stílusjegy alapján került meghatározásra. Egyéb, érzékelhető stíluselemekre a leíró részben utalunk. 5. Datálás A műemléket jelenleg leginkább jellemző építési dátum. Korábbi építési periódusokra, illetve későbbi átépítésekre a történeti részben utalunk, fennmaradt részletek esetén lehetőség szerint azokra vonatkoztatva. A leírás A műemlékek leírása tartalmilag öt szakaszból áll, amely folyamatos szövegként jelenik meg. Az objektum topográfiai meghatározása a műemlék településen belüli vagy ahhoz viszonyított helyét adja meg, amennyiben ez az azonosításhoz nélkülözhetetlen, avagy azt segíti. Az emlék jellegének leírása utal a környezettel való kapcsolatra (tájolás, beépítés módja, környező terepviszonyok, amennyiben ezek jellemzőek), alaprajzi elrendezésre, tömegre és a jellegzetes homlokzati elemekre (pl. rizalitok, erkélyek, stb.). Részletes homlokzatleírás nem volt cél. Belső építészeti részletet csak akkor említünk meg, ha ez tartozékként jelentős, esetleg a datálás vagy a stílus meghatározás alapjául szolgált. Ezt követi az épület tartozékainak és berendezésének utalásszerű ismertetése (falfestés, üvegablak, berendezés), az adott elem után zárójelben az ismert mesterek nevével; az orgonát külön említjük, amennyiben hangszerként is műemléki értékkel bír. A mesternevekre, berendezésre történő utalás jelzésszerű, tételes információért a KÖH műemléki nyilvántartásához kell fordulni. A leírást az építéstörténet lényegesnek ítélt momentumainak felsorolása követi, a fejléc tartalmának megismétlése nélkül. Csak olyan adatokat szerepeltetünk, amelyek az építéstörténet szempontjából meghatározóak. A leírásban az építész és az építtető nevére, illetve a kivitelezőre külön utalás történik zárójelben. Az épület egyes részleteire vonatkozó építési dátumokat lehetőség szerint a leíró részben, az egyes épületrészek leírása után közöljük. Zala megye műemlékeinek revíziójára 2002–2003-ban került sor, a kéziratot 2006. augusztus 14-én zártuk le. A műemlékjegyzék a KÖH hivatalos kiadványa, mely a Műemlékvédelmi Tudományos Intézet gondozásában jelenik meg. RÖVIDÍTÉSEK D – dél É – észak ev. – evangélikus gör. kat. – görög katolikus hrsz. – helyrajzi szám K – kelet KÖH – Kulturális Örökségvédelmi Hivatal MJT - műemléki jelentőségű terület MK – műemléki környezet Ny – nyugat r. k. – római katolikus ref. – református trsz. – műemléki törzsszám u. – utca |
