* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.43 MB | |
| 2025-12-02 14:53:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  6 | 14 | 1996. november 26. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Határozatok száma: 292/1996-tól 297/1996-ig. Rendeletek száma : 38/1996, 39/1996, 40/1996, 41/1996, 42/1996. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat a Szociális Foglalkoztató vezetői munkakörének betöltésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1996. évi I-III. negyedévi gazdálkodásáról (írásban) Javaslat az 1996. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Javaslat az 1997. évi saját adóbevétel kialakítására (ír.) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Tájékoztató a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Molnár László rendőrkapitány-helyettes 7.) Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 8.) Javaslat a hulladékgazdálkodási díjakról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat az egészségügyi alapellátás pénzeszközeinek átcsoportosítására, valamint a városi felnőtt- és gyermekügyeletek elhelyezésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 10.) Javaslat a közalkalmazottak 1996. évi egyszeri keresetkiegészítésére felhasználható költségvetési támogatás intézmények közötti felosztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a levegőtisztaság- és zajvédelem helyi szabályainak megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 12.) Tájékoztató a Szociális Foglalkoztató anyagi támogatásáról (írásban) (zárt ülés) Előadó: Mezei István megbízott igazgató 13.) Javaslat az ÁPV Rt-vel szemben az önkormányzatot megillető mértékű KÖGÁZ részvények kiadása iránti per indítására (írásban) (zárt ülés) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 14.) Beszámoló a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Ügyek Tanácsnokának egy év alatt végzett munkájáról (írásban) Előadó: Krémer József tanácsnok 15.) Javaslat a helyi tömegközlekedési szolgáltatás koncesszióbaadásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Tájékoztató a Nagykanizsa Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért Alapítvány 1996. évi gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István a kuratórium elnöke 17.) Tájékoztató a Nagykanizsa Városi Vöröskereszt tevékenységéről, különös tekintettel az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásra (írásban) Előadó: Antal Istvánné a Város Vöröskereszt Szervezet titkára 18.) Előterjesztés az OTP Ingatlan Rt. által a nagykanizsai Kossuth laktanya értékesítésére meghirdetett pályázathoz (írásban) (zárt ülés) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő 20.) Javaslat Tourinform iroda létesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-25/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. november 26-i üléséről Határozatok száma: 292/1996-t61 297/1996-ig. Rendeletek száma : 38/1996, 39/1996, 40/1996, 41/1996, 42/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. november 26-án (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak; Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár ) István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttó István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent; Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Karmazin József, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán önálló csoportvezetők, Simánné Mile Éva, Imre Béla osztályvezető helyettesek, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Markó László az adócsoport vezetője, Erdős Péter a Környezetvédelmi Információs Iroda vezetője, Teleki László Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Dr. Molnár László rendőrkapitányhelyettes, Tusják Pál a Zala Megyei Polgárőr Szövetség elnöke, Mezei István a Szociális Foglalkoztató megbízott igazgatója, Dr. Berlinger Henrikné, Farkas Zoltán, Horváth Annamária, Karácsony ) József, Lancsák József, Szőke Miklósné pályázók, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. 8. napirendi pontként szerepel a "Javaslat céltámogatott gépműszerbeszerzési lista módosítására" című előterjesztés. Ma kaptuk meg a Belügyminisztérium leiratát, melyben nem támogatják, azaz nincs jogkörük engedélyezni az előterjesztésben kért és a céltámogatástól eltérő felhasználást, ezért kérem a napirendi pont levételét. Kérem napirendi pontként felvenni a következőket: Javaslat az egészségügyi alapellátás pénzeszközeinek átcsoportosítására, valamint a városi felnőtt- és gyermekügyeletek elhelyezésére, továbbá a Béres Márton képviselő által benyújtott rendelettervezetet, mely a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szól, és az OTP Ingatlan Rt. által a nagykanizsai Kossuth laktanya értékesítésére meghirdetett pályázattal kapcsolatos előterjesztést, mely utóbbit zárt ülés keretében tárgyaljon a közgyűlés. Dr. Csákai Iván? A 11. napirendi pont személyi ügyeket érint, ezért kérem 6. napirendi pontként való tárgyalását. Kérem a "Javaslat az egészségügyi alapellátás pénzeszközeinek átcsoportosítására, valamint a városi felnőtt- és gyermekügyeletek elhelyezésére" című előterjesztést felvenni a 8. napirendi pont helyére. A 9. napirendi pontot pedig mindenképpen ma tárgyalja a közgyűlés. Kelemen Z. Pál: Kérem a 12., 13. napirendi pontok zárt ülésen történő tárgyalását. Javasolom, hogy a 9. napirendi pont még a mai nap kerüljön tárgyalásra. Tarnóczkv Attila: Javasolom a 11. napirendi pontot 3. napirendként tárgyalni. Kérdést szeretnék feltenni. TüttS István: Kérem, hogy a 16. napirendi pontot - mely tájékozató a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről szól - 6. napirendi pontként szerepeltessük. Bicsák Miklós: Napirend előtt kérek 1 percet és kérdést szeretnék feltenni. Dr. Horváth Gvörcrv: Napirend előtt kérek 1 percet. Krémer József: Napirend előtt kérek 2 percet és kérdést szeretnék feltenni. Haver Ferenc: Kérdést szeretnék feltenni. Balogh György: Napirend előtt kérek 2 percet. Balogh Tibor: Kérdést szeretnék feltenni. Béres Márton: Kérdést szeretnék feltenni. Dr. Fodor Csaba: Napirend előtt szeretnék szólni. Suh«*i ¡Sándor? Aki egyetért azzal, hogy felvegyük 3, napirendi pont helyére a "Javaslat az egészségügyi alapellátás pénzeszközeinek átcsoportosítására, valamint a városi felnőtt-és gyermekügyeletek elhelyezésére" című előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándort Aki egyetért azzal, hogy felvegyük 19. napirendi pontnak az OTP Ingatlan Rt. által a nagykanizsai Kossuth laktanya értékesítésére meghirdetett pályázat című előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az OTP Ingatlan Rt. által a nagykanizsai Kossuth laktanya értékesítésére meghirdetett pályázat című előterjesztést zárt ülésen tárgyalja a közgyűlés, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy felvegyük 20. napirendi pontnak Béres Márton képviselő által benyújtott - sürgősséggel kért - rendelettervezetét, mely a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szól, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Csákai képviselő egyetértett Tarnóczky képviselő javaslatával, hogy a 11. napirendi pontot 3. napirendi pontként tárgyalja a közgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 12. napirendi pont zárt ülésen kerüljön tárgyalásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sánáor: Aki egyetéit azzal'', hogy a 13." napirendi pont zárt ülésen kerüljön tárgyalásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 4 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 9. napirendi pontot mindenképpen ma tárgyalja a közgyűlés, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a 16. napirendi pont 6 napirendi pontként való tárgyalásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a napirendi pontokkal - figyelemmel a módosításokra - egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat a Szociális Foglalkoztató vezetői munkakörének betöltésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1996. évi I-III. negyedévi gazdálkodásáról (írásban) Javaslat az 1996. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Javaslat az 1997. évi saját adóbevétel kialakítására (ír.) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Tájékoztató a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Molnár László rendőrkapitány-helyettes 7.) Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet ~ módosítására (írásban) . . Előadó: Suhai Sándor polgármester 8.) Javaslat a hulladékgazdálkodási díjakról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5 9.) Javaslat az egészségügyi alapellátás pénzeszközeinek átcsoportosítására, valamint a városi felnőtt- és gyermekügyeletek elhelyezésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 10.) Javaslat a közalkalmazottak 1996. évi egyszeri keresetkiegészítésére felhasználható költségvetési támogatás intézmények közötti felosztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a levegőtisztaság- és zajvédelem helyi szabályainak megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 12.) Tájékoztató a Szociális Foglalkoztató anyagi támogatásáról (írásban) (zárt ülés) Előadó: Mezei István megbízott igazgató 13.) Javaslat az ÁPV Rt-vel szemben az önkormányzatot megillető mértékű KÖGÁZ részvények kiadása iránti per indítására (írásban) (zárt ülés) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 14.) Beszámoló a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Ügyek Tanácsnokának egy év alatt végzett munkájáról (írásban) Előadó: Krémer József tanácsnok 15.) Javaslat a helyi tömegközlekedési szolgáltatás koncesszióbaadásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Tájékoztató a Nagykanizsa Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért Alapítvány 1996. évi gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István a kuratórium elnöke 17.) Tájékoztató a Nagykanizsa Városi Vöröskereszt tevékenységéről, különös tekintettel az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásra (írásban) Előadó: Antal Istvánné a Város Vöröskereszt Szervezet titkára 18.) Előterjesztés az OTP Ingatlan Rt. által a nagykanizsai Kossuth laktanya értékesítésére meghirdetett pályázathoz Urásban) (zárt ülés) Előadó; Suiiai Sándor polgármester 19.) Javaslat a polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő 20.) Javaslat Tourinform iroda létesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 6 Napirend el6tt Bicsák Miklós; Köszönöm Palin városrész lakosságának, hogy három hete vasárnap délelőtt facsemete ültetésben vettek részt. Köszönöm az önkormányzatnak, hogy biztosította ellenérték nélkül a facsemetéket. A múlt hét péntekén Zalaegerszegen vettünk részt a hét városok közötti sportnapon, ahol Nagykanizsa város sakkcsapata Marton képviselő vezetésével győzőtt. Dr. Horváth György: Az 1996. október 22-i ülésen Bicsák képviselő kérte a képviselőket csatlakozzanak az MSZP képviselőcsoport felhívásához, melyben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórház Gyermek Osztálya részére videomagnó vásárlását kezdeményeztük. f A beteg gyermekek szórakoztatását biztosító berendezés vásárlását és a Gyermek Osztálynak való ajándékozását nemes célnak tartjuk. Sajnos az MSZP-s képviselőkön kívül senki sem csatlakozott a felhíváshoz, ezért képviselőcsoportunk bejelenti, hogy így is megvásároljuk és ezen a héten átadjuk a videomagnót a Gyermek Osztálynak. Reméljük ez is elősegíti a gyermekek mielőbbi gyógyulását. Krémer József: A Polgármesteri Hivatalban arról tájékoztattak, hogy az általam kért témát nem lehet napirendre venni, mert azt a hivatal vezetése nem tárgyalta. Nem vitatkoztam az illetékessel, de a bizottságban kifejtettem ezzel kapcsolatos álláspontomat és mély felháborodásomnak adtam hangot, hogy ez a módszer teljes mértékben ellentétes az önkormányzati törvénnyel és a demokrácia szabályaival. Kérem, a Polgármesteri Hivatal vezetése részéről se a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, se más bizottságok részére ne történjen ilyen megfogalmazás. > Balogh György: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság tegnapi ülésén hozott megállapítás a mai közgyűlés előtt kiosztásra került, melyet szeretnék ismertetni. (A megállapítás a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Dr. Fodor Csaba: Elérkezett az az idő, hogy a mások által kikényszerített álláspontomat felfedjem. Elnézést kell kérnem, hogy személyeskedésnek fog tűnni, amit mondok, de a konkrét személyemet és a szocialista képviselőcsoportot újabban ért támadásokra általánosságban nem igazán lehet válaszolni. 1. Röst János az SZDSZ elnöke a Kanizsa Újság egyik számában annak ás általam megálmodott véleménynek adott hangot,* ruely Kovács Tamás és Böröcz Zoltán urak képviselő tagságának megszűnésére vonatkozott. Álláspontom: a.) A szocialista képviselőcsoport belső ügyeihez, a személyi változásokhoz még az SZDSZ elnökének sincsen köze. b.) Nem tartom tisztességesnek az e fajta magatartást, különösen akkor, amikor ott közölt indokok nem felelnek meg a valóságnak. c.) A szocialista képviselőcsoport tartózkodott a véleménnyilvánítástól és az ilyen jellegű 7 találgatásoktól, amikor az SZDSZ képviselőcsoportjából Czobor Zoltán úr kivált, pedig abban az időben jelent meg az az ominózus újságcikk. 2. A Vásárcsarnok kapcsán személyemet ért támadásokra nem szívesen reagálok, de mégiscsak azért el kell mondanom az igazat, a.) A Vásárcsarnok kivitelezésére vonatkozó szerződést a közgyűlés 213/1996 * szeptember 24-i határozata és a taggyűlésünk határozata alapján - mely szeptember 26-án kelt - szeptember 30-án írtam alá, tehát ezen magatartásom törvényes volt. b.) Ez a szerződéskötés több szakember egybehangzó véleménye szerint is kívül esik a közbeszerzési törvény hatályán, c.) Ami Béres Márton úr levelét illeti az összeférhetetlenségi javaslatról nem kívánok most szólni, mert az napirend lesz és az álláspontunkat ott fogjuk közölni, azért elöljáróban egy-két gondolatot. A szocialista képviselőcsoport és a saját véleményem szerint is, a közgyűlés nem a személyeskedések, sértegetések és vádaskodások szintere kell, hogy legyen. Sajnos egyes SZDSZ-es képviselők a közgyűlésnek, mint testületnek a hírnevét rontják az e fajta magatartásukkal és kényszerítik ki a jelen felszólalásomat és lehet, hogy még ehhez hasonlókat is. Mégegyszer elnézést kell kérnem azoktól a képviselőktől, akik valóban jogosan reagálnak mindig a személyeskedő hangvételű megnyilatkozásokra, de el kell mondanom a tisztánlátás érdekében, és azt hiszem ehhez minekünk és a közvéleménynek is köze és joga is van. Az a feltételezés, mely napvilágot is látott, hogy Palotás Tibor urat a vele kötött szerződéssel kívánja befolyásolni a szocialista képviselőcsoport az alábbi indokokra való tekintettel csak hangulatkeltésre alkalmas, de valótlanokat tartalmaz. Indokaim: 1. Palotás Tibor -- a Kanizsa Újságban is megjelent információból is tudhatjuk -tagja volt az MDF-nek, a Kereszténydemokrata Néppártnak és a Kisgazdapártnak is és sehol sem tudták az 6 autonom egyéniségét befolyásolni. Tisztelettel köszönöm, hogy a mi képviselőcsoportunkban látnak akkora erőt, amely erre képes, én nem. 2. A gazdasági életben nem szokásos gyakorlat az, hogy a szerződést azért lehetne felmondani, mert egy adott napirendi pontban mondjuk nem a szocialista képviselőcsoporttal szavaz együtt. Megvallom ez fel sem merült bennem, ezért a szerződésbe ilyen felmondásokat elfelejtettem beépíteni, ez valóban hiba lehet, ahogy Önök gondolják. 3. A kft. élére a közgyűlés azért állított, hogy pusztán gazdasági és nem politikai érdekből a város érdekeinek megfelelően cselekedjem. Ezért a következő tájékoztatást adom. A hasonló szerződéseknél a szokásos díj: a fedett uszodánál 2,S%, a kórháznál kb. 1,3% + a megtakarítási érdekeltség, a nyugdíjasháznál 1,1% + a megtakarításból jelentős érdekeltség. A kifogásolt szerződés ezekkel szemben 1,25%-os fix díjat tartalmaz. Én úgy gondolom, hogy a számok magukért beszélnek. Arról nem is szólva, hogy a kifizetett díjból kb. négy millió forint visszafordul a beruházásba, míg ha más vállalkozónak fizetjük ki ezt a díjat, akkor az egész összeg kívül kerül abból a pénzeszközből, amiből magát a csarnokot finanszírozni tudjuk, vagyis most már tudja az új ügyvezető pontosabban. A csarnok felépíthetősége és annak finanszírozása motivált és semmi politikai érdek, hiszen ezzel semmit nem tudnék kezdeni, a fenti indokokat, hogy ha elfogadják. Ami ezt az ominózus november 19-én kelt Béres Márton levelet illeti, illetőleg ennek a 3. bekezdését. A benne foglaltak alkalmasak más 8 becsületének csorbítására, mely büntetőjogi kategória, és ettől a pillanattól kezdve viselni kell ennek következményeit. Az üzelmek szó a magyar nyelv szabályai szerint és a magyar értelmezőszótár szerint törvényellenes, rendszeres, hasznot szedő cselekedetek és ezek kérem ezzel a szerződéssel lettek összefüggésbe hozva. Kérem tisztelettel, a magatartásom nem volt törvényellenes, egyéni alkalom volt a szerződéskötésre, tehát rendszerességről szó sincs, a hasznot szedőséget pedig teljes mértékben visszautasltom. Béres képviselő ezen magatartása beleütközik a Büntetőtörvénykönyv különös részének törvényi tényállása között büntetni rendelt becsületsértés törvény tényállásába. Ugye azt mondja, hogy aki a rágalmazás, tehát a 179. § esetén kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbizatásának teljesítésével, vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétségét 1 évi stb. Azt hiszem, hogy a képviselőúrnak ezen irányú felelősségét magának kell viselni egyszer az életben. További csúsztatások, amik a levélben vannak. 1. A szerződés megkötésekor kérem tisztelettel nem voltam frakcióvezető. 2. Közpénzek. A szerződés megkötésének időpontjában szó sem volt arról, hogy az önkormányzat valamifajta pénzeszközökkel beszáll a Vásárcsarnokba, hiszen akkor még azt az elképzelést erőltettük, hogy pusztán vállalkozói alapon épüljön meg ez a csarnok, bár láttuk, hogy nem sok esélye van, de akkor még szó sem volt róla, már csak azért is, mert a szerződést kora tavasszal kötöttük és a közgyűlés pedig szeptember 24-én hozta meg azt a határozatát, miszerint beruházásban részt vállal. 3. Az a kifejezés, hogy társított célú felhasználás, kérem tisztelettel, nálam okosabb emberek nem bírták megfejteni, de azt hiszem, hogy képviselőtársunk jó pár felszólalásával kapcsolatosan is így vagyunk. Az előbb említett képviselő urak a tisztességemre tettek nem egészen korrekt megjegyzéseket akkor, amikor engem a szerződés megkötésekor a város érdekeinek szem előtt tartása vezérelt. Én felvállalom cselekedeteimet, csak az nem szerencsés, ha olyan valakik kérik ezt tőlem számon, akik azt magukkal szemben nem követelik meg. A Nyugdíjasház tervezését egy kiváló tervező nyerte el pályázatával, adta a nevét tervéhez. Érdekes módon Röst János úr az SZDSZ elnöke, alvállalkozóként részt vállalt ebben a munkában, senkivel nem közölte, pályázaton nem jelent meg és valószínű, hogy a díját a Béres úr által hivatkozott közpénzekből kapta meg. De ha már közpénzekről van szó, én úgy gondolom, hogy először Béres úr is nézzen körül talán az elmúlt időszakban tett tevékenységével kapcsolatosan, ami nem a közgyűlésen volt, hanem mondjuk közös képviselőként vagy máshol és akkor utána talán szerencsésebb lenne azt kivizsgálni és utána kiabálni. Én azt hiszem, hogy az ember fid csak akkor kiabáljon át a szomszéd ház udvarán lévő szemétkupacra, illetőleg a szomszédnak, ha az ő házán kinnt van a "Tiszta udvar, rendes ház" című felirat, bár jól tudom, hogy vannak olyanok, akik saját maguk gyengeségét, hibáit mások nemtelen támadásaival kísérlik meg leplezni. 9 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Elóadó; Suhai Sándor polgármester Dr. Csákai Iván: A 197/1996. számú határozat Magyar József önálló képviselői indítványával kapcsolatban ad tájékoztatást, melyet a Szociális és Egészségügyi Bizottság ismételten napirendre tűzött. A bizottság véleménye szerint az egész rendelet átdolgozására van szükség és nem egy-egy képviselőnek az indítványával kell foglalkozni. A Szociális és Egészségügyi Bizottság január 1-je előtt elvégzi a módosítást. Marton István: A 196/1996. számú határozattal kapcsolatban el tudom fogadni, hogy meg lett hirdetve két-két alkalommal, de pályázat nem érkezett. Az utolsó mondatban szerepel, hogy "ezért az épület hasznosításának lehetőségét tovább vizsgáljuk". Hol tart pillanatnyilag ebben a hivatal, a Vagyongazdálkodási Csoport? Kalmár István: A 270/1996. számú határozattal - a Kanizsa TV Kft-vel - és a mellékelt megbízási szerződéssel kapcsolatos a kérdésem. Milyen stádiumban áll a nagykanizsai Kábeltel Kft-vel az egyezség a sugárzásra? Ugyanis ebben a szerződésben található egy olyan pont, hogy a kábelrendszeren történő üzemeltetésnek a költségeit a Kanizsa TV Kft-nek kell viselnie és erről már napvilágot láttak bizonyos számok. Suhai Sándor: Marton képviselőnek válaszolom, hogy a 8. napirendi pont helyére felvett napirendben már ennek a kollégium földszinti jobb oldali szárnyának átalakításával, átépítésével együtt az ifjúsági orvosi rendelő és az ügyeleti ellátás kerül kialakításra, mely már egy végleges hasznosítás. Tervezzük a következő szinten a Szociális és Egészségügyi Osztály elhelyezését, illetve a földszinten bal oldalt a nagy társalgóban egy ügyfélszolgálati iroda kialakítását. A következő szinten a HUMÁN GESZ, a GAMESZ kerülne elhelyezésre. Béres képviselőnek volt egy javaslata, hogy próbáljuk a polgármesteri hivatal kint elhelyezett intézményeit ebben az épületben elhelyezni, és akkor ide települnének a hivatalrészek egy helyre, a felszabaduló épületek értékesítése pedig nem okoz akkora problémát, mint a kollégium hasznosítása. Jelenleg a földszint bal oldal és az első emelet átalakítása folyik. Kalmár képviselőnek válaszolom, hogy a megállapodást még nem írtuk alá, holnap reggel 8.00 órakor pontosítok Bagladi úrral, ugyanis felmerült közben a Kanizsa TV Kft. ügyvezetője részéről egy olyan lehetőség, hogy az ORTT véleménye szerint ez az összeg magas, ennél lényegesen kevesebbért is köteles a kft. közvetíteni á műsorainkat. Ha ez az összeg meghatározássá k''érüi, "azt 51%-ban viseli az önkormányzat, 10%-ban a dolgozók, 39%-ban pedig a szegedi DIPÓL Kft. Aki elfogadja a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 10 Suhai Sándor; Aki elfogadja a polgármesteri tájékoztatót, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 292/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 196/1996, a 197/1996, a 212/a/1996, a 266/1996, 270/b/1996, a 274/1996, a 275/1996. és a 276/1996. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. b.) a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor: A közgyűlés előtt kiosztásra került egy interpellációval kapcsolatos kiegészítés, ami a Rendőrkapitányságtól érkezett, mely szorosan kapcsolódik Tarnóczky képviselő interpellációjához. Szintén csatoltam Kelemen Z. Pál képviselőnek a polgármesteri beszámoló elkészítése óta megtartott bizottsági ülésen hozott határozatot. Tarnóczky képviselő korábban nem fogadta el a kerékbilincs alkalmazásával kapcsolatos interpellációra adott választ. Kértük a rendőrkapitányt vizsgálja ki az ügyet, ennek eredményét csatoltam a jelentéshez. Kérdezem Tarnóczky képviselőt, ezzel a kiegészítéssel el tudja-e fogadni az interpellációra adott választ? Tarnóczky Attila: Az előző válaszban az szerepelt, hogy kerékbilincselés nem történt, most rendőrkapitány leveléből kiderülj hogy történt. A 9.000 Ft-os büntetés, a 13 napos börtönbüntetéssel való megfenyegetés nem túlzott a rendőrkapitány szerint. Az eredeti kérdésemre - hogy az önkormányzatnak a rendőrkapitánysággal kerékbilincs használata ügyében kötött szerződéssel nem eredményezte-e azt, hogy Nagykanizsán az ilyen jellegű büntetések aránytalanul nagy mértéket öltöttek - a rendőrkapitány nem adott választ. Addig nem tudom elfogadni, amíg erre a kérdésre nem kapom meg a választ. 11 Dr. Lukácsa Erzsébet: A 9.000 Ft pénzbírság kiszabása a Rendőrség hatáskörébe tartozik, ebből a pénzből az önkormányzat nem részesül. A kerékbilincs összege 4.000 Ft a helyszínen, a munkát és minden egyéb dolgot ebből fizetjük ki. Olyan megállapodást kötöttünk, hogy ennek fele összege az önkormányzatot, fele pedig a Rendőrséget illeti. Kerékbilincselési joga csak a Rendőrségnek van. A polgármesteri hivatal környezetvédelmi felügyelői csak közreműködnek, mert nekik van eszközük. Az ügyfél helyében én nem hagytam volna ki a jogorvoslati lehetőséget. TarnóczKy Attila: Kérem aljegyző asszonyt, ne tüntesse úgy fel az interpellációmat, hogy el akarom intézni azt, hogy a nevezett személy ne részesüljön büntetésben. Az a gyanúm, hogy a kerékbilincselés fontos pénzbevételi lehetőséggé vált a Rendőrségnek. Ezen a módon támogatja a város a Rendőrséget, hiszen a bevétel felét átadjuk. Örülnék a rendőrségi szigornak, mert nagyon sok bűntény említhető, amikor viszont aránytalanul alacsony a büntetés. Azzal fogadom el a választ, hogy kérem a város vezetését, polgármester urat, gondolják végig, hogy ez a szerződés nem vezet-e ahhoz, hogy egyfajta adót fizessenek pluszban a városban autózó kanizsai polgárok. Suhai Sándor: Utána fogunk nézni, egy év elteltével megvizsgáljuk ennek eredményét és akkor figyelembe vesszük az itt elhangzottakat is. Aki egyetért Tarnóczky képviselő interpellációjára adott válasszal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással az interpellációra adott választ elfogadja. Suhai Sándor: Dr. Csákai Iván képviselő nem fogadta el legutóbb az Erzsébet tér 18. sz. alatti tömbbelsőben elhelyezett oszlopokkal kapcsolatos interpellációjára adott választ. Azóta intézkedések történtek, melyről értesítettük a képviselő urat, kértük a Rendőrséget, hogy a Hevesi-Teleki utcai kereszteződésben próbáljon segíteni a forgalom lebonyolításában. Kérdezem Csákai képviselőt, elfogadja-e az interpellációjára adott választ? Dr. Csákai Iván: Elfogadom a választ, de kérem, hogy a szolgalmi jog és a szabálysértési bírság kirovásáról kapjunk visszajelzést. A másik interpellációra adott választ is elfogadom, de nem értem, hogy miért kellett interpellálnom ez ügyben, amikor minden évben kétszer-háromszor leadtam az észak-keleti városrész hiány jegyzékét. •<- Suhai Sándor: Aki egyetért Csákai képviselő interpellációira adott válasszal, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) az interpellációkra adott választ elfogadja. 12 Suhai Sándor; Balogh Tibor képviselő interpellációjára jegyzőnő írásban válaszolt. Hozzáteszem, hogy megkezdtük az ominozus 3 ház lebontását, az első házra van már vételi ajánlatunk, mely Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé kerül, megpróbáljuk tavasszal lebontani és a szép épületet beljebb 3-4 méterrel megépíteni. Kérdezem Balogh képviselőt, el tudja-e fogadni a választ? Balogh Tibor; Ezzel a kiegészítéssel elfogadom a választ. Suhai Sándor; Aki egyetért Balogh képviselő interpellációjára adott válasszal, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) az interpellációkra adott választ elfogadja. Suhai Sándor: Kérdezem Kelemen képviselőt, hogy a kiegészítéssel együtt el tudja-e fogadni az interpellációjára adott választ? Kelemen Z. Pál; Elfogadom. Suhai Sándor: Aki egyetért Kelemen képviselő interpellációjára adott válasszal, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) az interpellációkra adott választ elfogadja. Suhai Sándor; Kérdezem Krémer képviselőt, el tudja-e fogadni az interpellációjára adott választ? Krémer József: A választ elfogadom, de szeretném felolvasni, mert a tudomásomra jutott, hogy a múltkori hozzászólásomat bizonyos helyeken teljes mértékben félreértették és az a hír járta, hogy én a cukorbeteg gyerekeket egy iskolában, óvodában kívánom elhelyeztetni. (Ismerteti az interpellációra kapott választ, mely a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Aki egyetért Krémer képviselő interpellációjára adott válasszal, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) az interpellációkra adott választ elfogadja. Suhai Sándor: Kérdezem Röst képviselőt, el tudja-e fogadni az interpellációjára adott választ? Röst János: A november 5-i közgyűlésen feltett kérdésemre -többségi önkormányzati tulajdonú kft-k beszerzései, beruházásai és közbeszerzései a törvény hatálya alá tartoznak-e - a jegyzőnő a közgyűlésen lligen"-nel válaszolt. A most megküldött válasz 13 ezzel nagy részben ellentétes, intézkedést sem tartalmaz, nem tudom elfogadni. Véleményem szerint a közbeszerzési törvény 1. § d.) pontja vonatkozik rá, melyet felolvasok: "A támogatásban részesített - az a.)-c.) pont hatálya alá nem tartozó szervezet a támogatásból megvalósított beszerzés tekintetében, illetőleg kezességvállalás értékétől függetlenül az a szervezet, melynek fizetési kötelezettségét a Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján kezességet vállalt és az erről szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból történő beszerzésekre e törvény szabályait rendelte alkalmazni." Felolvasom a d.) pont magyarázatát: "10. § d.) támogatás: adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, illetékkedvezmény), illetőleg az 1. § a.) pontjában meghatározott szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzésre kell fordítani, feltéve, hogy annak összege eléri vagy meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát, vagy a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt." A közbeszerzési törvényt a következők miatt alkotta meg az Országgyűlés: AZ Országgyűlés az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a belföldi áruelőállítás és munkaerőfoglalkoztatás elősegítésének szempontjára is tekintettel nemzetközi szerződéseinkkel összhangban a következő törvényt alkotja..." A törvény alapja lényegében a közpénzek felhasználása és itt erről van szó. Véleményem alátámasztására megkerestem a Közbeszerzési Tanács titkárságát, és megerősítést kaptam, hogy a többségi tulajdonú kft-k az önkormányzatnál a törvény hatálya alá tartoznak. így pl. az Alfától az Omegáig Kft. is, és ez alapján a két szerződése gyakorlatilag megszegte a közbeszerzési törvényt. A többi kft-nél is vannak hasonló szerződések. A Közbeszerzési Döntőbizottság a törvénysértés megállapítása után bírságot szabhat ki, mely az érték maximum 30%-a lehet. Jelen esetben ez - ha csak a 250 millió Ft-os összeget veszem alapnak -maximum 70 millió forint lehet, amit a nagykanizsai önkormányzat részére kiterhelhet a Döntő Bizottság. Azt követően pedig a szerződést polgári bíróságnál semmissé lehet nyilvánítani tekintettel arra, hogy a törvénysértő szerződés semmis. Intézkedni fog-e a polgármester úr és a hivatal a törvénysértés megszüntetésére? Felvállalja-e a közbeszerzési törvény megszegéséért a jogi, személyi és pénzügyi konzekvenciákat. Amennyiben nem kíván intézkedni, úgy a Közbeszerzési Tanács döntőbizottságához fogok fordulni. Suhai Sándor: Dr^ Fodor Csaba is szakértőkkel vizsgáltatta ez4-a kérdést, ebbói adódhat az ellentmondásos értelmezés. Véleményem szerint a város érdekeit is figyelembe kell vennünk, de ez nem befolyásolhatja a jogszabályi értelmezést. Úgy gondolom nézzék meg a szakemberek, hogy ez a kérdés közbeszerzés-e, mert akkor intézkednünk kell. Röst János: Kíván-e a polgármester úr intézkedni, és milyen módon? 14 Suhai Sándor: Intézkednem kell, egy pártatlan jogi fórumot kell összehívnom, legalább három jogászt, akik ebben a kérdésben állástfoglalnak. Ha úgy foglalnak állást, hogy nem tartozik a közbeszerzési törvény alá, akkor nincs intézkedési kötelezettségem. Ha úgy foglalnak állást, hogy alátartozik, akkor záros határidő belül intézkedni fogok az ügyben. Röst János: Véleményem szerint nem arról van szó, hogy pártatlan jogászoknak kell állást foglalni, hanem arról, hogy van egy Közbeszerzési Tanács, amelynek szakvéleménye van. Beszéltem a Közbeszerzési Hivatal tanácselnökével, ugyanaz volt a véleménye, mint amit az előbb elmondtam Önöknek. TüttS István: Remélem, hogy a Röst képviselő által kifogásolt szituáció pontosan kerül majd a Közbeszerzési Tanács elé, mert az csak akkor tud korrekt választ adni, ha a határidők pontos időpontjai ismertek, ilyen értelemben valóban kell egy állásfoglalást kérni. Suhai Sándor: Véleményem szerint ezt a kérdést mielőbb tisztázni kell. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, az lenne a megoldás, ha a polgármester úr 30 napon belül kifejtené a véleményét az interpelláló képviselőnek. Suhai Sándor: Aki egyetért Tarnóczky képviselő előbb elhangzott javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Bicsák Miklós: Palin új lakónegyedében, a Zalaegerszeg 74-es útról leágazó 2-es számú bekötőút megépült, de a kivitelező munkájával kapcsolatban problémák merültek fel. Nem egyenletes az aszfaltozás, darabosan lett az úttest megmunkálása elvégezve. Továbbá a második problémám az, hogy a bekötő útból és az óz utcából csatlakozó új utcán villanyoszlopok, villanyvezetékek lerakása nem történt meg. Ennek a megtétele milyen időpontra várható? Több vállalkozótársam érdeklődik az iránt, hogy a Vár úti sorompó bal oldalán elhelyező VILLESZ épület kinek a tulajdonában van? Nagykanizsa Katona u. 1. szám alatt lévő lakók, az állami lakásban lévők megvásárlás céljából beadványt adtak a hivatalba. A kérelem el lett utasítva azon jelleggel, hogy ez a ház lebontásra fog kerülni és közút vagy egyéb út fog helyette épülni. " Suhai Sándor: A Szervezeti és Működési Szabályzatunk szerint 15 napon belül írásban válaszolunk Önnek. Tarnóczky Attila: A Rozgonyi u. 4. szám alatti telket a vállalkozó faltól falig megvette. A szerződésből kiderült, hogy nem így történt, a terület egy része külön helyrajzi számon, külön telekként szerepel, tehát ez nem került a birtokába. Ezek 15 után a közgyűlés úgy döntött, hogy a maradék részt nem adja ingyen, hanem méltányos összegért adja a vállalkozó tulajdonába. Erre hoztunk egy határozatot, ami a hónap végén lejárt, azonban információim szerint, miközben a hivatal ezt a telket el akarja adni, és miközben a vállalkozó ezt a telket meg akarja venni, sehogy sem kerül sor az adávételre, mivel a hivatalnak az a feltétele, hogy az eredeti szerződést az adásvételkor módosítani kell. Az eredeti szerződésben szerepel a vállalkozó részére kikötésként a gépkocsi átjáró biztosítása. Ezt a vállalkozó nem akarja. Úgy gondolom, hogy a közgyűlési határozatban ilyen kikötés nem szerepelt, a vállalkozó álláspontja pedig érthető. Kérem a hivatalt, hogy tegye lehetővé a maradék terület megvásárlását, az eredeti szerződés módosítása nélkül, utána ellképzelhető az is, hogy tervezéskor elkerül máshova az átjáró. Kálócziné éberlinq Márta: E hét csütörtökön 14.00 órakor egyeztetésre kerül sor Papp Győzővel, Jegyző asszonnyal, Dr. Bárányi képviselő asszonnyal és Kelemen Z. Pál képviselő bevonásával. Tény, hogy amikor az 1165. hrsz-ú ingatlan eladásra került, a csoport hibát követett el, mert az 5 m-es területről úgy tárgyalt, mintha az 5 m-es terület benne lett volna. Az adásvételi szerződés bejegyzésekor derült ki a Földhivatalban, hogy két különálló területről van szó. Ezután a közgyűlés elé terjesztettük az adás-vételt. A közgyűlés hozott egy határozatot, miszerint telekkiegészítés címén Papp Győző megvásárolhatja azt a területet. Azért telekkiegészítés címén, mert 106 m2-t önálló helyrajzi számú ingatlanként nem lehet feltüntetni, ez nem minősül önálló teleknek, csak a Rozgonyi u. 2. ingatlanból történő telekkialakítással lehet ezt megoldani. Ehhez az eredeti adás-vételi szerződést módosítani kellett. Ezt az eredeti adásvételi szerződést annak az 1. és 2. pontját, ami a területre, illetve a vételárra vonatkozik, mi a szerződésmódosítást júliusban Papp Győzőnek átadtuk, nem írta alá, kérte, hogy két önálló helyrajzi számú ingatlanra kössünk adás-vételi szerződést. Ezt nem tudjuk megoldani, mert 106 m2-re önálló helyrajzi számú ingatlanra adás-vételi szerződést nem tudunk. Papp Győzőn múlik, hogy a júliusban átadott két adás-vételi szerződés módosítás közül melyiket fogja aláírni, mert mindaddig, amíg valamelyik szerződés aláírásra nem kerül, addig ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni az 6 Rozgonyi u. 4-re vonatkozó szerződését valóban nem lehet. Papp Győző azt mondja, hogy ragaszkodik és elfogadja a közgyűlés döntését. Ha elfogadja, akkor a telekkiegészítésre vonatkozó adás-vételi szerződés módosítást is el kell fogadni, ugyanis technikailag más lebonyolítási módja - annak a hibának a korrigálásának amit mi annak idején elkövettünk - sajnos nincs. Krémer József: A Tourimform Irodával kapcsolatos felvetés mikor kerül a közgyűlés elé? Információim szerint a pályázat december 15-én lejár. Tudomásom szerint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság már megtárgyalta az ügyet. Jó lenne, ha úgy tárgyalná a közgyűlés, hogy a pályázat lehetősége ne ússzon el. TüttS István: A pályázat készítése jelenleg folyamatban van. Remélem, hogy a pályázat elkészítése nem befolyásolja az esetleges testületi megtárgyalás. Úgy gondolom, a bizottságok 16 részéről semmi további ellenvetés nem lesz. Megnyugtatásként mondom, nem csúszunk ki, arra még van lehetőség, hogy behozzuk testület elé. Suhai Sándor: Jobb lett volna felvenni 21. napirendi pontként, akkor következő közgyűlésen tárgyalni lehetne. Különben soron kívüli közgyűlést kellene összehívni. Mivel ez több millió forintos kötelezettségvállalást jelenthet, ezért a közgyűlésnek dönteni kell. Aki elfogadja ezt a témát következő hét keddjére 21. napirendi pontként, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Balogh Tibor: A Kölcsey u. 6. szám előtt járda helyzetével kapcsolatosan - osztályvezető úr ezelőtt Ígéretet tett arra, hogy 2 héten belül a járdát visszaállítja a város járható állapotra -nem történt semmi. Az épületben tovább folynak a munkálatok építési engedély nélkül. Mit tesz ezért a hatóság? Suhai Sándor: Az építési csoport bevonásával 15 napon belül tájékoztatjuk a képviselő urat. Béres Márton: A Zalai Hírlap mai számában olvasható az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetői állására betölthető pályázat. A pályázat beadási határideje november 30. A pályázat tartalmazza, hogy a jelentkező erkölcsi bizonyítványát is csatolja, amelynek a megszerzése ennyi idő alatt lehetetlen. Mennyire kell ilyenkor komolyan venni a pályázat kiírásának a szándékát? Suhai Sándor: Nagyon komolyan kell venni a pályázatokat. Az időpont nagyon rövid, de nagyon gyorsan kell intézkedni, hiszen ügyvezető nélkül egy meginduló beruházással nagyon nehéz dolgozni. Ha a pályázó igazolja, hogy megigényelte az erkölcsi bizonyítványt, akkor elfogadjuk és nem zavarja a későbbi elbírálást. Mayer Ferenc: A választókerületemben - Munkás u. és Hevesi S. u. sarkán - elbontották a faházat. A bontás maradványai ottmaradtak érintetlenül. Több választópolgár kérésére kérdezem, történt-e intézkedés annak érdekében, hogy ez eltakarításra kerüljön? Célszerű lett volna őszig befejezni, akár parkosítani is. Suhai Sándor: Megvizsgáljuk a kérdést és írásban fogunk válaszolni. 3.) Javaslat a Szociális Foglalkoztató vezetői munkakörének betöltésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 17 Suhai Sándor; A Szociális Foglalkoztató vezetői munkakörére kiírt pályázatra 6 pályázat érkezett. Mindkét bizottság valamennyi pályázót alkalmasnak találta a vezetői munkakör betöltésére. Kérdezem Dr. Berlinger Henriknét kér-e zárt ülést? Dr. Berlinger Henrikné? Nem kérek. Suhai Sándor: Szőke Miklósné kér zárt ülést? Szőke Miklósné: Nem kérek. Suhai Sándor: Farkas Zoltán zárt ülést kér? Farkas Zoltán: Nem kérek. Suhai Sándor: Horváth Annamária kér zárt ülést? Horváth Annamári; Nem kérek. Suhai Sándor: Lancsák József kér zárt ülést? Lancsák József: Nem kérek. Suhai Sándor: Karácsony József kér zárt ülést? Karácsony József: Nem kérek. Suhai Sándor: Javaslom, hogy névsor szerint hallgassuk meg a pályázókat. A pályázatokat a képviselőknek módja volt megismerni, a bizottságok nyílt ülésen tárgyalták, a képviselőknek módjuk volt megismerkedni a jelöltekkel. Kérdezem Dr. Berlinger Henriknét kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Dr. Berlinger Henrikné: Az első és legfontosabb kiinduló pontnak tartom a pályázattal kapcsolatban, hogy a Szociális Foglalkoztató működtetésére hosszú távon szükség van. Olyan emberek dolgoznak, akik másutt nem foglalkoztathatók, fontos számukra, hogy a város munkahelyet biztosítson. Figyelembe kell venni a szociális szempontokat, ezért szükség van hosszú távon arra, hogy a város a Szociális Foglalkoztató működtetését támogassa és elősegítse. Ha az intézmény megszűnne, akkor az itt dolgozók segélyre szorulnának, amely összege lehet hogy magasabb lenne mint amivel most az önkormányzat a Szociális Foglalkoztatót támogatja. Fontosnak tartom, hogy az intézmény a lehetőségekhez, az objektív körülményekhez, illetve a gazdasági környezethez képest a lehető legjobban és a legrendtábilisabban működjön. Ezért fontos a saját munkának a biztosítása, és a saját bevételeinek a növelése is. Itt az adott emberekhez kell megfelelő munkát találni, úgy gondolom, hogy ez nehezebb és sokrétűbb probléma. Figyelembe kell venni a marketingszemléletet, melyet érvényesíteni kell a lehetőségek keretei között. A saját bevételek növelésén túl szükség van a központi támogatásoknak a növelésére, illetve a különböző pályázatokkal elérni azt, hogy ez is minél magasabb összegű legyen. Fontosnak tartom az emberi szempontoknak a figyelembevételét. Olyan vezetőre van szükség, aki ezeket a problémákat megérti, megfelelően tud ezekhez az emberekhez 18 közeledni. Ez egyben válasz is arra, hogy miért adtam be pályázatomat. Úgy gondolom, részben a szakmai tudásom és ismereteim megvannak ahhoz, több éves vezetői tapasztalattal rendelkezem, és az emberi tulajdonságaim is olyanok, hogy meg van a megfelelő kapcsolatteremtési készségem, a szociális beállítottság ahhoz, hogy ezt a munkát megfelelően el tudjam látni. Bicsák Miklós: Ön mint volt gazdasági vezető - ismerve a mai gazdasági helyzetet, és a Szociális Foglalkoztató helyzetét - ha elnyerné a pályázatot, meg tudná változtatni az intézmény helyzetét? Dr. Berlinqer Henrikné: Igen. Suhai Sándor: Kérdezem Farkas Zoltánt, kíván-e kiegészítést tenni? Farkas Zoltán: Az igazgatói munkakör elnyerése esetén feladataimat két szakaszra bontva tartom fontosnak meghatározni. Az első szakaszban (rövidebb, néhány hónapos szakaszban) egy stabilizációs programot szeretnék megvalósítani. Ezt a programot a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén részletesen ismertettem. Megítélésem szerint a bizottság a programot alkalmasnak találta arra, hogy a Szociális Foglalkoztató rövid távú stabilitását, ennek megvalósításával megoldjam. Az igazi problémát a foglalkoztató középtávú és hosszabb távú stabilitásának a megvalósítása okozza. Véleményem szerint nem elég hatékonyság javító módszereket alkalmazni. Hatékonyságot lehet javítani szervezési intézkedések megtételével, a munkaerő minőségének a javítással, valamint fejlesztéssel és beruházással. Itt a szervezési intézkedések azok, amelyek egy vezetőnek rendelkezésre állnak, hiszen a munkaerő minősége a feladatból adódik. A beruházásra a jelen gazdasági körülmények között komolyabb mértékű beruházásra nem lehet gondolni. Mégis van megoldás, ez egy stratégiai irányváltás az eddigiekhez képest. Az állam segíti a szociális foglalkoztatást végző szervezetek tevékenységét nagyon komoly dotációval. A Szociális Foglalkoztató jelenleg is igénybe vesz, és hozzájut valamekkora dotációhoz, de ez a megszerezhető mérték maximumának csak a töredéke jelenleg. Egy olyan stratégiai irányt kell venni, hogy az állami dotáció maximuma megszerezhető legyen az intézmény részére, és akár már az 1998. évre ki lehet váltani az önkormányzati támogatást. 1997-re nem, hiszen ezeknek az intézkedéseknek bizonyos átfutási ideje van. A feladat megoldásához az igazgatónak kell kidolgozni és letenni a javaslatokat, a tulajdonos önkormányzatnak pedig meg kell hozni azokat a döntésekec, amelyek elvezetnek a megoldáshoz. Zsoldos Ferenc: Az utóbbi időben nagyon fontos területen végzett munkát a Szociális Foglalkoztatóban. Miben látja azokat az okokat, amelyek ilyen nehéz helyzetbe hozták a foglalkoztatót, mennyiben volt lehetősége arra, hogy pozitív irányba befolyásolja az intézmény helyzetének javítását? Megtapasztalva ezeket a körülményeket, eddig milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy ebből kikerüljenek, vagy milyen 19 akadályai voltak ami miatt konkrétabban, eredményesebben nem tudott beavatkozni az eddigi lefelé irányuló folyamatok megakadályoz ásában? Farkas Zoltán: Az önkormányzati támogatás mértéke az előző évekre visszamenőleg - 1990-től napjainkig a szociális foglalkoztató munkájában nem sok változás történt a korábbi évek gyakorlatához képest - csökkent. Ez a helyzetet okozta, és kihozta azokat a problémákat, amelyeket meg kell oldani, és melyek megoldására a pályázat kidolgozása kapcsán rájöttem. Nem egyik pillanatról a másikra gondoltam végig azt az utat, amelyet járni kell az intézménynek, hogy az önkormányzati támogatás mértéke csökkenthető legyen a jövőben. A pályázat kidolgozása és a tapasztalatok gyűjtése során alakult ki az a véleményem, hogy ilyen irányban kell egy stratégiai váltást csinálni, úgy hogy a szociális foglalkoztatás jellege megmaradjon, vagy a mértéke növelhető is. Én részfoglalkozású kereskedelmi vezetőként nem voltam döntési pozicióban, főleg nem stratégiai irány meghatározás vonatkozásában. Bicsák Miklós: Mit tenne annak érdekében - ha elnyerné a pályázatot - a régi piac visszaszerzésére, illetve az új piac megszerzésére, lát-e lehetőséget a ruhaipari, illetve a nyomdai rész fellendítésére? Farkas Zoltán: Az elképzeléseket, amelyeket a pályázat elnyerése esetén kívánok megtenni, - akkor is meg kívánom tenni, ha nem én nyerem a pályázatot - illetve javaslatot kívánok tenni ezek megvalósítására is. Több részlegnél alapvető az olyan munka, amelyre megváltozott munkaképességű munkaerő foglalkoztatását lehet alapozni, illetve lehet vele biztosítani. Haiqató Sándor: Jelenleg 178 fő dolgozik az intézménynél. Évekkel ezelőtt 300 körüli volt az ott dolgozók száma. Mivel magyarázható az, hogy hirtelen, rövid idő alatt lecsökkent a létszám? Farkas Zoltán: Közel 2 éve dolgozom a Szociális Foglalkoztatónál. Odakerülésem óta egy részlegnél - varrodai részleg - drasztikusan csökkent a létszám, ahol kb. 110 főről 55 főre csökkent a létszám. A többi részlegnél jelentős változás nincs. A varrodai részlegnél több privát vállalkozás indult a városban, azok a varrónők akik jobb képességűek voltak elmentek az intézményből. Dr. Csákai Iván: Farkas Zoltán nem említette, hogy az előtte lévő vezető kivette a varroda egy részét privatizációba, elvitte a klientúrát, valamint a nyomdai rész egy részét. Jogos, hogy ilyen helyzetbe került az intézmény / e< ér e az önkor mányzatiiak támogatni kell. Suhai Sándor: Kérdezem Horváth Annamáriát, kiegészíti-e pályázatát? Horváth Annamária: A Szociális Foglalkoztató 1967-ben azzal a céllal alakult, hogy megváltozott munkaképességű embereknek, kisnyugdíjasoknak, rászorultaknak, sokgyermekeseknek lehetőséget 20 és hasznos elfoglaltságot adjon. Nagyon fontos része a szociális hálónak, a mai világban nagy jelentősége van. Olyan külső tényező is befolyásolja és megnöveli fontosságát, hogy a Kormány tervezi a rokkantnyugdíjazás szigorításával, hogy a rokkantnyugdíjazás helyett időszakosan vagy teljes mértékben ilyen intézményekbe utalná az embereket és ezzel kiváltaná a rokkantnyugdíj összegét. Ezek az emberek üzemi keretek között nem foglalkoztathatók, nagykanizsai munkahelyeken nem tudnak munkát találni. Ezért feltétlenül fontos az intézmény léte, és fontos, hogy az önkormányzat támogassa. Meg kell felelni az egyre jobban szigorodó és fokozódó gazdaságossági előírásoknak, valamint a szociális feladatoknak. Nagyon fontos a kereset- és munkahelyteremtés, valamint az ott dolgozó emberekkel való bánásmód. A mai világban nagyon fontos a nyereségesség, a gazdaságosság, de nem lehet egyedüli feltétel, mindenképpen törekedni kell ennek elérésére. A megváltozott piaci viszonyoknál közrejátszott az is, hogy egyes partnereknél olyan gazdaságossági ► követelmények léptek fel, olyan fejlesztések, amelyek a megbízásokat esetessé és bizonytalanná tették. Nagyrészt ez vezetett az intézmény jelenlegi helyzetéhez. Nagyon radikális külső és belső intézkedésekről lesz szükség. Fel kell térképezni az intézmény jelenlegi technikai, tárgyi helyzetét, erre lehet munkát vállalni. Feltételenül fel kell mérni a piaci viszonyokat, szemléletváltással kell fellépni. Fel kell keresni a város cégeit munkaigényekkel. Nemcsak Nagykanizsában, hanem az ország teljes területében kell gondolkodni. Fel kell újítani a társfoglalkozókkal a kapcsolatot. Törekedni kell a belső racionalizálásra. Nagyon sok belső lehetőség van szervezési és emberi dolgok. A varroda esetében vissza kellene állítani a szalagszerű termelést. A szabászat távolléte nehezíti a feladatot, belső szervezéssel nagyon sok mindent meg lehetne változtatni. A nyomda kihasználtsága nagyon gyenge. Gépi felújítással, karbantartással, a megrendelők felkeresésével, határidős munkával eredményt lehetne elérni. Nagyon fontos a belső költségracionalizálás, ugyanis ezzel a mai piaci viszonyok között költségmegtakarítás nélkül nem lesz versenyképes az • intézmény. Azok a megtakarítások, amelyek anyagiakban képződnek, a bérek emelésére lehetne fordítani, hiszen az alacsony bér nem ott tartó erő. Az intézményvezetőnek maga mellé kell állítani a vezetőgárdát, meg kell győzni a dolgozókat a marketing- és piacszemlélettel, fel kell lépni saját termékekkel. A nyomdánál van olyan lehetőség, hogy a szabászat áttelepítésével az épület egy része használható lenne. Zsoldos Ferenc: A pályázónak vannak tapasztalatai az intézményről. A technikai fejlesztést a jelenlegi tőkeszegénység miatt milyen tőkealapból és milyen eszközökkel tudná elképzelni? - - V. Horváth Annamária: Országos pályázatokkal és egyéb támogatók megnyerésével. Suhai Sándor: Kérdezem Karácsony Jánost, kívánja-e kiegészíteni pályázatát? Karácsony János: Nagykanizsának nem okozhat gondot a Szociális Foglalkoztató fenntartása. Az üzemeltetés gazdaságossá tételénél 21 jelentós szempontnak tekinteném, hogy a város területén lévő gazdasági egységeknek, intézményeknek kötelességük lenne a Szociális Foglalkoztatótól megrendelni azokat termékeket, amelyeket a Szociális Foglalkoztató ugyanolyan minőségben állít elő, mint más gyártók. A megváltozott piaci körülményeket ismerve feltételenül fontosnak tartom a testvérvárosi kapcsolatokat ilyen célból felhasználni. Suhai Sándor: Kérdezem Lancsák Józsefet, kiegészíti-e pályázatát? Lancsák József: A pályázatom benyújtásának két oka volt. Az egyik, hogy meg van a gazdasági végzettségem, a másik, hogy humán területen kellő gyakorlatom van, valamint kellő szociális érzékenységgel rendelkezem ahhoz, hogy az itt dolgozó emberekkel úgy tudjam felvenni a kapcsolatot, hogy az a későbbiekben kellő eredményt hozzon. A pályázatomból kitűnik, - 5 év anyagát áttanulmányoztam - az adatokból látható az intézmény alakulása, \ azaz rendkívül gyors lefelé ívelése. A pályamunkámban olvasható, hogy a munkaerő létszámot felül kellene vizsgálni. Meg kellene nézni, hány főfoglalkozású dolgozóra van szükség, milyen felállásnak kell lennie a vezetői rétegnek, hogyan lehetne növelni a rehabilitációs munkások számát. Ha ezt elérnék, akkor növelnénk az állami bevételeket, lehetne javítani a Szociális Foglalkoztató sorsán. Saját termék növekedésével előbbre lehetne jutni. Kérdésessé válik, hogyan következett be az intézménynél piacvesztés. Információim szerint a kórház nagy megrendelője volt a Szociális Foglalkoztatónál. Ha városon belül ezt visszaszerezzük, akkor együtes munkával és az Önök segítségével előre lehetne jutni. A pályázat utolsó pontjában szerepel a kontroling szemlélet, illetve a kontroling rendszer elemeinek bevezetése. Minden modern vállalatnál igyekeznek bevezetni, legtöbb helyen alkalmazzák is. Ez egy gyors információs rendszert tartalmazna, illetve tartalmazott volna, ha ezt már alkalmazták volna, akkor lehet, hogy nem jutott volna ilyen helyzetbe az intézmény. I Bicsák Miklós: Mivel nem a gazdasági szférában dolgozott, a pályázó érez-e magában annyit - ha elnyerné a pályázatot - hogy az intézményt kivezetné a jelenlegi helyzetből. Lancsák József: Ha nem éreznék magamban annyi erőt, akkor nem pályáztam volna, annak ellenére, hogy nem a gazdaságban dolgoztam, de kellő ismerettel rendelkezem a gazdaságról. Az emberekkel való bánásmód és kapcsolatom feljogosít arra, legyen annyi önbizalmam, hogy e feladatnak megfeleljek adott esetben. Zsoldos Ferenc: Szimpatikusnak és természetesnek tartom fiatal emberekbén jelenrkezG egészséges ambíciókat.,. Ön eaillti, hogy fontosnak tartja a termékskála bővítését. Függetlenül attól, hogy a Szociális Foglalkoztatót belülről természetszerűen gyakorlati tapasztalatok alapján kevésbé ismeri, milyen területeken, termékterületeken tervezi a termékskála bővítését? Lancsák József: Külön termékekre lebontva nehéz lenne precíz választ adni. Mivel fő profilja az intézménynek a varrodai 22 tevékenység, így ezen a részen belül szeretnék pl. munkaruhák varrása. Suhai Sándor: Kérdezem Szőke Miklósnét, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? BsSke Miklósné: A pályázatomban túlságosan pénzügyi és gazdasági szempontokra helyeztem a hangsúlyt, mivel a"" mai " világban piacgazdaságban élünk, ez senkit sem riasszon meg. Mivel a Szociális Foglalkoztató költségvetési intézmény, ezért kénytelen ezen körülmények között dolgozni. Ha pedig piaci körülmények között kell dolgozni, akkor az intézménynek fenn kell tudni tartani magát. Ehhez árbevételhez, bevételekre van szükség és ezekből a bevételekből kell finanszírozni a kiadásokat. Az intézmény azért jött létre, hogy a hátrányos szociális helyzetben lévő embereket és a megváltozott munkaképességűeket alkalmazza. Én a bevételek növelésére helyezném a hangsúlyt. Bevételek ► lehetnek saját bevételek, állami dotációk, önkormányzati támogatás. Az önkormányzati támogatásnál kiegészíteném azzal, hogy nemcsak Nagykanizsán van a Szociális Foglalkoztatónak munkahelye, hanem vidéken is. Gelsén és Zalakomárban az ottani területnek az ott lakók hátrányos helyzetben lévő lakóit foglalkoztatja. A finanszírozáshoz ezeket az önkormányzatokat is be kellene vonni, járuljanak hozzá az intézmény fenntartásához, hiszen az 6 problémájukat is megoldja. Fokozni kell a saját bevételeket, piacokat kell keresni és találni, fejleszteni kell a marketing munkát, ésszerű gazdálkodást kell folytatni a kiadásoknál. Számomra legfontosabb lenne, hogy vezető társaimmal olyan munkát végezzek, hogy minden szempontot figyelembe véve, sikeresen dolgozik. Dr. Csákai Iván: Bizottságunk minden pályázót meghallgatott. A határozati javaslatba be van építve, hogy egyértelműen mind a hat pályázó ezt a bért elfogadja kinevezés esetén. Papp Ferenc: A pályázó 1995-ben lett a város legnagyobb } intézményének pénzügyi osztályvezetője. A pályázat beadásánál mi motiválta, hogy 1996-ban egy kisebb intézmény első számú vezetője kíván lenni? BzSke Miklósné: Jelenlegi munkahelyemen nagyon jól érzem magam. Jó munkatársakkal dolgozom, a munka is kielégít. Amikor a pályázatot a Zalai Hírlapban és a Népjóléti Közlönyben olvastam, úgy éreztem, ez megfelelő munka lenne számomra, amely egyben kihívást is jelent. Suhai Sándor: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságnak javaslata van a Szociális Foglalkoztató vezetői megbízására. Balogh György: A bizottság foglalkozott a szavazás módjával, de nem állapodott meg egy megoldásban sem, hanem megbízott engem, hogy ismertessek egy szavazási módszert, amelyet Önök elfogadnak vagy módosításokkal jobbítanak. Figyelembe véve a bizottság tagjainak ajánlásait, saját véleményemet mondom. Az előző megbízási procedúrák tapasztalataként mondhatom, legfontosabb az, hogy ma döntés szülessen. A korábbi kifogásokat figyelembe véve 23 megpróbálok olyan változatot elmondani, amely a jogszerűséget a praktikummal keveri. A praktikum az, hogy mindenképpen legyen kinevezett vezető. A jogszerűségnek mindeképpen érvényesülnie kell, azaz az egy "igenes" egy fordulóban egy igenes szavazás -többek véleményével egyezően - titkos szavazásra gondoltam, ahol fel vannak sorolva a szavazásban résztvevők. I. fordulóban mind a hat név szerepel, csak egyre lehet igen szavazatot leadni egymást keresztező vonal jelölésével, mint szavazáskor a vok leadásakor. Az I. fordulóban maradjon 4 pályázó, ugyanis ha két kiesettre szavazok, még mindig több között választhatnak, tehát nehogy rögtön végső szavazás legyen, a következő fordulóban már csak ketten maradnak. Ha előfordulna az, hogy azonos igennel szerepelnek, akkor nem 2, hanem a holtversenynek megfelelő számú pályázó kerül tovább. A lényeg az, hogy ha valamelyik fordulóban valaki 14 igennel bír, akkor természetesen vége a procedúrának. Ha nem, eljutunk odáig, a végén mindenhogyan 2 pályázó marad. A III. fordulóban a 2 pályázó közül végképp el kell dönteni, hogy kire adunk igen szavazatot. Ha ez mégsem sikerül, akkor technikai szünetet kell tartanunk. Aki először megkapja a 14 igen szavazatot, az lesz a megbízott intézményvezető. Tarnóczky Attila: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslata a III. fordulós, titkos szavazás. A jelöltek közül mindenki egy főre szavazhat titkosan. Az I. fordulóban a hat pályázóból a kettő legtöbb szavazatot kapott kerül tovább, holtverseny esetén esetleg több is. A II. fordulóba kerültekről újra titkosan szavazunk, ugyanilyen feltételekkel. Amennyiben még mindig nem kapja meg senki a minősített többséget, akkor sor kerül III. fordulóra, de csak akkor, újra titkos szavazással. Ha akkor sem kapja meg senki a minősített többséget, akkor a szavazással vége, nem lesz senki kinevezve. Nagyon fontos előre eldönteni, hogy hány fordulóban kívánunk szavazni. Balogh György: Ha Tarnóczky képviselő javaslatát fogadjuk el, akkor döntenünk kell arról, hogy nem kettő, hanem három vagy négy kerül. Akkor mi van a II. fordulóval? Ugyanaz amit én kiküszöbölök azzal, hogy megelőzöm, nem várom meg, és igazságossabb is, mert jobban eloszlanak a szavazatok, praktikusabb, a kiesettek helyett nem biztos hogy ugyanazt az egyet támogatja. Röst János: II forduló esetén a következő jelenség fordulhat elő: ketten kapnak 5 szavazatot, hárman 4 szavazatot és egy hármat, ami azt jelenti, hogy 5 szavazattal elvileg bekerülhet az utolsó fordulóba bármelyik jelölt. Én a III fordulós szavazást javaslom. Suhai Sándor: Mindkét esetben III fordulóról volt szó. Az eltérés annyi volt, hogy Tarnóczky képviselő kettő továbbjutóvá!!, Balogh György négy továbbjutóval számolt. Dr» Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottságnak kialakult gyakorlata van, helyezési számokat állapít meg. Tudom, hogy a végső szavazásnál nem lehet, de az első szavazásnál sem lehet rangsort állítani. 24 Kelemen Z. Pál; Támogatom Tarnóczky képviselő javaslatát, de nem értem miért kell titkosan szavazni? Én felvállalom a véleményem. Tarnóczkv Attila: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság azért választotta ezt a megoldást, mert ezelőtt azért támadt vita, hogy géppel történő szavazáskor lehet-e kétszer igennel szavazni. Jegyzőnő álláspontja az volt, hogy nem lehet. Többek álláspontja, így a magamé is, hogy igen lehet. Titkos szavazásnál csak igennel és nemmel lehet szavazni. Ferenczy Zoltán: Mi történik akkor, ha valaki már az I. fordulóban 14 szavazatot kap. Suhai Sándor: Ha a többiek nem kapták meg, akkor 6 az igazgató, ha megkapták, akkor kerül sor II. fordulóra. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy titkosan adjuk le \ szavazatunkat, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a II. fordulóban négyen kerüljenek be, holtverseny esetén többen, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a II. fordulóba ketten kerüljenek be, holtverseny esetében többen, kérem szavazzon. \ A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a Szavazatszámláló Bizottság az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság, kérem kezdje el a szavazás lebonyolítását. (A szavazatszámláló bizottság elkészítette a szavazólapokat, ismertette a titkos szavazás módját, majd az urnából kiszedett szavazólapokat megvizsgálta, erről külön jegyzőkönyv készült, mely csatolva van a jegyzőkönyvhöz.) * * - Suhai Sándor: Megkérem a Szavazatszámláló Bizottság elnökét, ismertesse az I. forduló eredményét. Baloqh György: 1. Dr. Berlinger Henrikné 10 igen szavazatot kapott. 2. Lancsák József 7 igen szavazatot kapott, ők ketten kerültek be a II. és egyben utolsó fordulóba. 14 szavazattal bízható meg intézményvezetőnek a pályázó. Ismét 25 szavazólapot kell kitölteni, rajta szerepel a két pályázó neve, akik közül az egyiket "x-elhetik" be. Az elózó fordulónál 25-en szavaztunk, mind a 25 szavazat érvényes volt. Suhai Sándor: Nem feltételenül az utolsó fordulóról van szó, hiszen elméletileg lehetséges III. forduló is, ha 12 szavazatot kap az egyik, 13 szavazatot kap a másik az összesen 25 szavazat. Tehát ha egyik sem kapta meg a szükséges szavazatot. A II. fordulóra készülnek a szavazólapok, ezért technikai szünetet tartunk. (A II. foduló lebonyolítását elvégezte a szavazatszámláló bizottság, erről a jegyzőkönyv csatolva.) Suhai S&ndor: Megkérem a Szavazatszámláló Bizottság elnökét, ismertesse a II. forduló eredményét. Balogh György: A titkos szavazás II. fordulójában 25 képviselő adta le a szavazatát, ebből érvényes 24 szavazat, érvénytelen 1 szavazat. A 24 érvényes szavazat megoszlása a következő: Dr. Berlinger Henrikné 14 szavazatot kapott, tehát a megbízáshoz szükséges minősített többséget elérte. Lancsák József 10 szavazatot kapott. Suhai Sándor: Ismertetem a határozatot. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXXIII. tv., és a végrehajtására kiadott módosított 113/1992. (VII. 14.) Kormány sz., illetve 18/1992. (VII. 14.) NM. sz. rendeletek szerint 1996. december 1. naptól határozatlan időre megbízza Dr. Berlinger Henriknét a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató vezetői munkakörének ellátásával 82.000 Ft alapilletménnyel és 19.600 Ft vezetői pótlékkal. Felkéri a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1996. december 1. Felelős: Suhai Sándor polgármester. A jelöltre már szavaztunk, de a bérét még nem állapítottuk meg. Aki egyetért a határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 293/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXXIII. tv., és» a végrehajtására kiadott módosított 113/1992. (VII.14.) Kormány sz., illetve 18/1992. (VII.14.) NM. sz. rendeletek szerint 1996. december 1. naptól határozatlan időre megbízza Dr. Berlinger Henriknét a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató vezetői munkakörének ellátásával 82.000.- Ft alapilletménnyel és 19.600.- Ft vezetői pótlékkal. 26 Felkéri a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1996. december 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Gratulákok Dr. Berlinger Henriknének a vezetői megbizásához. Kívánom, hogy terveinek megfelelően szép eredményt érjenek el. Megköszönöm a többi pályázó részvételét. Dr. Berlinger Henrikné: Köszönöm a képviselők előzetes bizalmát, Ígérem, hogy a jövőben igyekszem ennek megfelelni és megfelelően végezni a munkámat. Minél előbb szeretném megismerni a Szociális Foglalkoztatónál a körülményeket, ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban meg tudjam oldani a problémákat, valamint az > intézmény a jövőben minél több embernek biztosíthasson olyan stabil munkahelyet és munkát, ahol az emberek szeretnek dolgozni és olyan megfelelő körülmények között, hogy az intézmény a jövőben lehetőleg likviditási problémák nélkül működhessen. Papp Ferenc: A többi pályamunkában számtalan jó szakmai ötlet, kivitelezhető elképzelés van, szeretném ha azok egy része megvalósulna. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy nincsen Közalkalmazotti Tanács a Szociális Foglalkoztatóban. Kérem az új vezetőt, hogy a jövő év elején szervezzék meg a Közalkalmazotti Tanácsot. 4.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1996. évi I-III. negyedévi gazdálkodásáról (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester Javaslat az 1996. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) I Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az előterjesztést a bizottságok tárgyalták. Beznicza Miklós: Az I-III. negyedévi beszámolóban kialakított adatok egyrészt tényadatok, másrészt - amely előirányzat módosítással járt - állami támogatás, benne van a közalkalmazottak bérfejlesztésétől kezdve a gyermeknevelési támogatásig. A második részében a változás egyik oka a közgyűlés által elrendelt változások a III. negyedév során. Kiemelt tételei: első lakáshoz jutók támogatása 3 millió forint, a Bajcsai templomtól kezdve a Király úti telekértékesítés, IZZÓ SE támogatásáig. A beszámoló harmadik része a saját hatáskörben elrendelt előirányzatok közötti mozgás, amelyek nem jártak többletbevétel terhére történő előirányzat átcsoportosítással. A legnagyobb tétele ennek az intézményi felújítások céltartalékával az intézményekhez történő átcsoportosítás. Az intézményi céltartalék ezáltal lecsökkent. Felhívom figyelmüket két kiemelt tételre. Az egyik az értékpapír értékesítés 27 bevételeinek teljes összegű előirányzat megváltozása, azaz: hozzárendelése a kiadásoknak a bevételekhez. Nem volt kiadási előirányzat az Önök által megszavazott Bajcsai templomépítésnek, több lett a földterület vásárlás is, az első lakáshoz jutókat 8 millió forinttal támogatta a közgyűlés. Elérkezett az ideje, hogy visszapótoljuk a Kiskastélyra elvett 8 millió forintot. A másik részénél látható, hogy a III. negyedévben és év végére várhatóan hitelelőirányzat nem került beállításra. Októberben és novemberben hitelt felvenni már nem célszerű és az adatok azt is mutatják, hogy erre nincs szükség. Ennek fejében két lehetőség kínálkozott: csökkentjük a kiadásokat vagy a bevételeket növeljük. Mindkettőhöz hozzá kellett nyúlni. Tételesen, kórházi címzett céltartalék 12 millió forintos előirányzatára ez évben nincs szükség. A privatizációs bevételeknél 27 millió forintos előirányzati többlet volt, ezt fel kell áldozni, hogy hitelt ne vegyünk igénybe. Helyi adóbevételi többletünk 35 millió forint. Újabb kiadási csökkenés a nyugdíjas ház előirányzat maradványa. Ez a beszámolónak az első négy rovata. Az ötödik rovatban látható az 1996. évi várható előirányzat, ez foglaltatik benne a rendeletben. Nem kellett volna közgyűlés elé hozni, de úgy gondoltuk, hogy lássák a képviselők, hogy a III. negyedév alapján mi várható év végéig. A jelenlegi közgyűlésen ez létkérdés, mert ebben található az, amit a szakosztályok részünkre leadtak, hogy mi várható, ez a kisebb része. A nagyobb része intézményi rész. Intézményi rész azért, mert a saját hatáskörű előirányzat módosításához az intézménynek egész évben nincs lehetősége, csak most. Az intézmények elkészítették bewételi többletük felosztását oda, ahová szeretnék. A hivatal részéről akceptáltuk, nem szóltunk bele. A másik része az intézményi átszervezéssel kapcsolatos pénzmozgások, amely intézmények megszűntek, vagy gazdaságilag nem lettek önállóak. A harmadik része a felügyeleti szervi változások. Annak legnagyobb része az energia céltartalék, teljes egészében felosztásra került az intézmények között. A rendelet ezen részét ki kellett egészíteni felügyeleti szervi módosítás 31 millió forint összegével, plusz az energiacéltartalék 19 millió forintjával. Véleményünk és az intézmények véleménye alapján minden intézményi jogos igényt ki tudtunk elégíteni. A rendelet nem tartalmaz, és nem is tartalmazhatja az év hátralévő időszakában a központilag elrendelt támogatásokat, hiszen egy újabb napirend keretében ugyanezek fognak következni, az a bizonyos 33-34 millió forint, mert ez mai nap jött, így az anyagba nem került bele. Több hónap után megkaptuk a Belügyminisztériumtól a minimálbér különbözetet, mintegy 7 millió forintot, az anyagban még ezt nem tudtuk szerepeltetni. Természetesen a tartalékban maradt összeg a felhasználásra váró teljesítésekre, különösen az energia céltartalék kivételével a felújítási céltartaléknál,- illetve bent maradt egy rész, mintegy 2.9 rmillió forint ••~a - hulladéklerakónál*- Jelenleg- nem lehet" megbecsülni, hogy az utolsó negyedévben milyen esetleges átcsoportosítási igényeklesznek. Felhívom a figyelmet arra, hogy a félév tapasztalatait figyelembe véve, bizonyos zárójeles tételeket találnak a beszámolóban is és a költségvetési rendeletben is. Ez nem jelenti azt, hogy ezek nem kerültek kielégítésre, vagy felhasználásra, csak éppen nem ott, ahol ezek tervezve vannak. Pl. felújításnak terveztük és beruházás lett belőle, vagy fordítva. A két legnagyobb tételnél látható - 28 Kiskastély, Rozgonyi u. 1. - szintén zárójeles tétel van, nem azért mert nem került felhasználásra, hanem azért, mert ha itt hozzuk előirányzatban a Polgármesteri Hivatalnál, akkor az IKI-hez átkerült pénzek nem itt látszanak, tehát átcsoportosítottuk az IKI-hez, mivel a lebonyolítási jogkört ezen intézmény kapta meg. Dr. Kerekes József: Nagy eltéréseket látok a szociálpolitikai feladatok előirányzatánál az előirányzat és a teljesítés között. A túlteljesítés túlköltekezés és a megtakarítások nem fedezik egymást, egyik 13 millió forint a másik 15 millió forint plusz, illetve minusz. A várható igények felmérésénél a pongyolaságából eredhet ilyen nagy szórás. A munkanélküli jövedelempótló támogatás + 13 millió forint, a gyógyszertámogatásnál jóformán semmi nem lett kifizetve. Mi ennek az oka? Erre kérnék választ a Szociális és Egészségügyi Osztálytól, vagy a Szociális és Egészségügyi Bizottságtól. Simánné Mile Éva: Tavaly, amikor a rendeletünket elfogadták, már akkor jeleztem, hogy ez az a terület ahol teljes pontossággal nem lehet meghatározni, melyik segély nem fogy. Az év közepén már látható volt, hogy melyek voltak azok, amelyek az idén rossz szóval élve nagyobb igényt jelentettek a lakosság körében, ezért volt szükség az átcsoportosításra. A központi gyógyszer támogatással kapcsolatban válaszolom, hogy valóban az I. félévben nagyon kevés pénz fogyott, de a jogszabály is nagyon későn -májusban - jelent meg. Több mint 1.150.000.- forintot költöttünk erre. A fennmaradó pénz nem veszik el, gyógyszervásárlási utalványt vásároltunk rajta, tehát arra a célra és azokra fordítjuk, amire a Kormány adta. Ez nem a saját pénzünk, ez Kormány által adott pénz. Beznicza Miklós: Biztosan azt látta, hogy a munkahelyi jövedelempótló támogatásnál van egy csökkenés és a végén az IKI lakásfenntartásnál szintén egy csökkenés. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 15 millió forintját engedélyeztük előirányzat módosítási hatáskörbe úgy, hogy a HUMÁN GESZ azt máshova használja fel. Ennek az volt az oka, hogy belépett a 3 hónapos munkanélküliek közhasznú foglalkoztatása. Három hónapig 150 fő, három hónapig ismét 150 fő és volt hat hónapig 100 olyan fő, aki lemondott a munkanélküliek jövedelempótló támogatásáról és munkába sem állt. Ennek megfelelően nem láttuk célszerűnek, hogy ott tartsuk a HUMÁN GESZ-nél a 15 millió forintot. Ennek, mint közhasznú munkásoknak a bérét a Munkaügyi Hivatal adta, ennyivel csökkent ott a támogatás, és ezt be kellett hozni egyéb területre. A lakásfenntartási támogatásnál 1 millió forint a teljesítés és az előirányzott kettő millió forintban hagytuk meg az IKI-rtél. Többre igény riem volt. Az IKI-től sem vontuk el ezt-a pénzt, nem is kívánjuk elvonni, azért mert az IKI-nél a lakáseladások utáni 16.000/lakás előirányzata nem volt tervezett és innen kellett átcsoportosítani. Mindkét pénz a költségvetésbe annál az intézménynél marad, csak más jellegű céllal, ahol az tervezve lett. Marton István: A bevételi főösszesítőt nagyon korrekt módon állították össze. Ez alatt azt értem, hogy az értékpapír forgalom 29 miatti korrekciót elvégezték. A 4.620 mFt körüli I-III. negyedévi teljesített bevétellel egyetértek. Kevésbé tudok egyetérteni azonban a főtáblánál rögzített alig több mint 6 milliárdos várható év végi bevétellel, mert ez a szám biztosan meghaladja a 6,2 milliárd forintot, már csak a nagy számok törvénye alapján is. Ha elvégezzük az összehasonlítást, akkor látható, hogy az eredeti tervhez képest mintegy 1 milliárd forinttal túlteljesítettünk, mire eljön a zárszámadás időpontja, tehát az alultervezés kb. hatodik éve folytatódik. Az 5. oldalon az oktatási és közművelődési intézményeknél olvasható: "A személyre szóló egyeztetések során megszülettek a korengedményes és előnyugdíj közös megegyezéssel történő igénybevételének feltételei, mely szerint a személyes érdekeket a szakmai indokokat, és a város teherbíró képességét szem előtt tartva 36 fő a nyugdíj korhatárt 2 éven belül elérő kolléga számára javasoltuk a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Rendkívüli indokok alapján három esetben tértünk el a fent részletezett feltételektől." Gondolom további három, tehát ez a végső szám, vagyis 39. Vagy benne van a 36-ban ez a három is? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Igen. Marton István: Szerencsés lett volna, ha a következő mondatban, ahol a feladatcsökkenésből adódó teljes munkaerő felesleg azonban így sem volt kezelhető, ezért az intézményi áthelyezés mellett szükség volt dolgozói elbocsátásra is. Ha a korengedményes és előnyugdíjnál a létszámot közöltük, akkor itt is kellett volna közölni. Mivel ez nem történt meg, ezért kérdezem, hány főt érint? A 6. oldal utolsó bekezdésében a Széchenyi István Szakközépiskola volt kollégiumi épületébe orvosi rendelő költözött, irodák nyertek elhelyezést, így az épület további fűtése elkerülhetetlenné vált, amely költsége a kazánt üzemeltetőt, tehát az intézményt terheli. Mivel sem a villamosenergia, sem a vízrendszer nincs leválasztva, így ezek a kiadások a telefonköltséggel együtt az iskolát terhelik, holott erre a költségvetés nem nyújt fedezetet. Ezt elhiszem, és örülök neki, de akkor a mai napon határozatot kell hoznunk, hogy ezt onnan le kell választani, mert az iskolának ehhez semmi köze nincsen. A mai napon tárgyalunk még olyan napirendeket, ahol további költségnövekedés lép fel. Ha ezt így elfogadjuk, még rosszabb helyzetbe hozzuk az iskolát. A 10. oldalon olvasható, hogy a Szabadhegy és a Temető mögötti terület vételárának teljes kiegyenlítésére 1997-1998. években kerül sor, ez 2000-ig tart, mert ez négy év. Úgy érzem, pontatlan. ÉvTöl-évre csökken a felújítások összege.- A 3. sz. melléjciet 31.5. - A központi gazdálkodási feladatok során a központi igazgatási tevékenység elindult 4 millió forinttal az eredeti terv szerint. A III. negyedévi módosított előirányzat sem érte el a 7 millió forintot, viszont a III. negyedévi teljesítés meghaladja a 23 millió forintot. Miből adódik ez? A javasolt év végi előirányzat ugyanez a szám, ez azt jelenti, hogy a központi igazgatási tevékenység ezen a soron gyakorlatilag szünetel az utolsó negyedévben? 30 Sajnos akut probléma a 4. sz. melléklet legszomorúbb száma a földterület értékesítésnél a garázshelyek értékesítése. Volt olyan év, hogy 4 millió forint felett költött a közgyűlés a terveztetésre. Elsó III. negyedévben nem tudtunk 2 millió forintot sem bevenni, az év végi előirányzat a 6,5 millió forint. Az egyéb nem nevesített földterületek értékesítésénél látható, hogy az I-III. negyedévi 20,5 millió forint többé-kevésbé időarányos. Utána látható egy nagy ugrás a javasolt előirányzatként 47 millió forint, tehát majdnem 26-27 millió forinttal többet. Ennek a különbsége is érdekelne, mennyire reális ez a szám? A 7. sz. melléklet foglalkozik az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények III. negyedévi kiadásaival. A 20 oktatási intézmény összes kiadása az eredeti tervben 1.334.110.000 forint volt. Ez az I. félévben módosítva lett 102 millió forinttal felfelé. A III. negyedévben, amikor meglehetősen "lyukas" a negyedév, akkor további milliókkal nőtt. Az I-III. negyedévi teljesítés meghaladja az 1.161 millió forintot, tehát, ha az eredeti tervhez képest nézem a teljesítést, akkor ez túl van a 87%-on, amely azt mutatja, hogy rosszul sikerült ezt az évet megtervezni. Az eredetihez a pillanatnyi tervezett többlet 133.110.000.- Ft. Ez a szám tovább fog nőni a zárszámadásig, kb. 200 millió forint közelében lesz, 170-200 millió forint közöttt, amely olyan rossz, mint a tavalyi esztendőben volt. A 8. sz. mellékletben a központosított gazdasági feladatok központi igazgatási költségeinél furcsa számomra a személyi juttatási sor, amely elindult 180 millió forinttal. Beznicza Miklós: A 6 milliárd forinttal kapcsolatos válaszom, lehet, hogy 6,2, vagy 6,3 milliárd is lesz. Ha a közgyűlés jóváhagyja a 40 millió forintot az intézményeknek oda kell adni egyszeri bérkiegészítésként. Újabb 7 millió forintot fogunk a közgyűlés elé hozni az illetmény minimálbér kiegészítés, központi támogatás ismét dönteni lehet úgy, hogy nem adjuk oda. A 714 millió forinttal nőtt az eredetiről a költségvetés szeptemberig. Hadd emeljek ki ebből 583 millió forintot. Központi támogatás címén jött 154 millió forint, ez nem tervezhető. Céltámogatás plusz 30 millió forint, TB támogatás OEP által 137 millió forint, szakképzési hozzájárulás 77 millió forint. A privatizáció az 50 helyett 200 millió forint, senki nem lett volna itt abban a helyzetben, hogy a 200 millió forintot betervezze. Tehát ez 600 millió forint. Elhangzott, hogy a központi igazgatásnál megnövekedett az összeg, jelzi ezt a 3. sz. melléklet. A 23 millió forintból beérkezett ÁFA 6 millió forint. Január l-jén ezt képtelenség megmondani, másrészt közterülethasználat 7,5 millió forint. Ebben az évben elértük, hogy a Városgazdálkodási Vállalat felszámolása által átvett vsvőáiior^riyrá a jelenlegi kft." 3 mülió-fcrintox. átutalt. Ebbe beletartozik a virágboltok bevételétől kezdve - irodák bevételéig - a parkolóhely megváltástól - a parkolóhelyek tartás bérbe adásáig, de 6 millió forint ebből nem ide tartozik. Az intézmények bevétele megnőtt 133 millió forinttal. Igaz, hogy a központi támogatás 583 millió forintjából ezt a részt tovább kell, hogy adjuk, mert nem hivatali kompetencia, tovább is adtuk az intézményeknek. Ha összeadjuk a felújítások teljesítését, akkor az önkormányzati teljesítés 830.000 forint, azonban hozzá 31 kell venni az intézményi felújításokat is, akkor jóval túlmentünk azon, ami eredetileg tervezve lett. Személyi juttatások: félév után nőtt 3.218.000 forinttal, ez nem a jelenlegi köztisztviselőket érinti a hivatalban. A céltartalékra terveztünk díszpolgári címet, millecentenáriumit, aminek bér része van, bérre kellett átteni, különben nem tudtuk volna kifizetni a jutalmat a díszpolgároknak, illetve a millecentenáriumban részt vett megbízási díjakat. A közbiztonsággal kapcsolatosan a vásárokra biztosított polgári ruhás rendőrök díjazására majdnem 1 millió forintot kellett átcsoportosítani az alapítványba. A Sportcsoport kérte, hogy a dologiból tegyünk át részükre versenybírói díjakra. Dr. Pint érné Grundmann Frida: Pontosan 15 fő került elbocsátásra. A Széchenyi Szakközépiskola a pótelőirányzatban megkapta az energiában jelzett azon szükséges összeget, amely a kollégium miatt terhelte. Tudomásom szerint a szétválasztás egy része nem az energia, hanem a vízre vonatkozott, amelyet saját erőből megoldottak. Kálócziné éberlinq Márta: A garázsértékesítésből származó bevételek ilyen jelentős méretű elmaradása számunkra is fájópont és gondolom a lakosság számára elsősorban. Rajtunk kívül álló okok miatt először az építési engedély kérelmeinket utasították el. A Zalaegerszegi Polgármesteri Hivatal elutasította a telekalakítási kérelmeinket. E két dolog indokolja, hogy nem tudtunk előrelépni. Az egyetlen értékesíthetővé vált garázsterületen - Postakert utcai garázshelyeknél bebizonyosodott, hogy 100 Ft-os áron amikor rá akarjuk terhelni a vevőkre az egyéb költségeket - út- közmű - a vevők elállnak a vételi szándéktól. Egyéb nem nevesített földterületek értékesítésénél: Zala Volánnak 18 millió forint, melyre közgyűlési döntés és adás-vételi előszerződés készült. A Maya presszó területe 3,5 millió forint, melyre ugyancsak szerződésünk van. Terv utcai pavilonhely hirdetésre került decemberi versenytárgyalásra 3,6 millió forint kikiáltási árral. Időközben eladásra került egy zártkerti ingatlan 75.000 forintért. A Kinizsi utcai telekeladás közgyűlési döntés alapján 0,6 millió forint. Palinban telekkiegészítésként döntöttek két területről, vásárlásról, ennek értéke 1,5 millió forint. Tehát ennek az összegnek a fedezete meglátásunk szerint biztosítva van. Papp Ferenc: A költségvetés tervezésénél valamivel nagyobb összeget kellett volna a bevételi előirányzatnál a költségvetési intézményeknek. Az oktatási és kulturális intézmények részéről elmondanám, hogy néhány millió forint jelentkezik intézményenként. Ennek oka a*,, hogy ebben az - évben a költségvetési intézmények nem kapták meg a költségvetés készítésénél azt a támogatást, amely indokolt lett volna, ismerve az ez évi áremelkedést, tehát a tavalyi szinten tervezhettünk. Ez azt jelentette, hogy valamennyi költségvetési intézmény rendkívüli módon rá volt kényszerítve egész évben, hogy minden lehetséges módon próbálja saját érdekében a bevételét növelni. Kiderül a táblázatból, ez sikerült is a kulturális és oktatási intézményeknek. A másik oldalon ezzel egy időben jelentkezett a 32 különböző oktatási, kulturális, szociális pályázat, ez több millió forintos összeget jelentene, de ezek nem tervezhetők. Az utóbbi két évben megfigyelhető - különösen kulturális területeken - megszűntek olyan közalapítványok, amelyekre nem lehet már pályázni, pl. a Játékalap. Díjaznám azokat az iskolaigazgatókat, - eredménynek hozom fel Marton képviselő 87%-ban hozott teljesítésként - akik mindent megtesznek a bevétel növelése érdekében, hiszen önkormányzati támogatást vált ki. Ennek tipikusan klasszikus példája a költségvetési intézmények igényei alapján született döntés az energia ár kompenzálása. Ez úgy történt, hogy valamennyi intézménynél megnézték,hogy mit tud átvállalni az intézmény a saját bevételi többletéből. Néhány intézménynél néhány százezer forinttal csökkentek ezek a támogatások. Hosszabb távon a költségvetési intézmények vezetőit csak akkor tudják érdekeltté tenni, ha az erkölcsi elismerés mellett anyagi és egyéb vonatkozásban is próbálják ösztönözni. Mindez úgy valósult meg, hogy a kiadások is növekedtek, de nem ilyen ütemben. Az elmúlt időszakban megfigyelhető volt, hogy az I-III. negyedév a legerősebb és legerőteljesebb, a IV. negyedévben már nem jönnek olyan arányban bevételek. Deiszinger József; A 11. oldalon szerepel - II. Városüzemeltetéssel kapcsolatos felújítások -, hogy 35 millió forintban van meghatározva a vasútállomás előtti tér felújítása. Pontosítanám, a vasútállomás előtti tér felújítása 14 millió Ft, a 35 millió Ft pedig a teljes ráfordítást tartalmazza. Az 1. sz. mellékletben a vállalat értékesítésből származó bevételek 202.291 forintot jelöl meg. Kérném részletezni, hogy melyik vállalatok értékesítéséből származik. Az 5. sz. mellékletben szerepel az IKI-től nem lakás célú bérbevétel bevonás. A tervezetben hat féléves előirányzatban is 50 millió forint szerepelt, ugyanakkor a III. negyedéves módosításban 60 millió forint, a teljesítés 35,2 millió forint. Ez miért történt? A 11. sz. mellékletben a földvásárlás 50.000-re volt tervezve, az előirányzat 60.000, a teljesítés 60.268.000 Ft. Miért kellett többet adni a földért, mint amennyi előre be lett tervezve? A céltartalékra van tervezve a módosított előirányzatra 67 millió forint, év végére pedig 48 millió forint. Mi a cél ezzel a céltartalékkal? Javaslom, a hivatal végezzen hitelvizsgálatot, hogy talán a fennálló hiteleinket ebből törleszteni tudnánk. Beznicza Miklós: Vállalat értékesítésből származó bevétel 202.291 millió forint. Egy tétel tartozik ide, a KÖGÁZ belterületi föld. Az IKI-vel kapcsolatosan - 50 millió forintról 60 millió forintra nem került oct felhasználásra céljelleggel,- ilyenkor bevonásra kerül. Azaz ide kértük be, visszacsoportosítottuk a 12 millió forintot a bonyolítási költségekre. A földvásárlásnál valóban 50 millió forint lett tervezve, módosított előirányzata 60 millió forint, mert a végén ennyi lett. A felújítási céltartalékban még van előirányzat, hiszen a számlák még nem érkeztek be. A hulladéklerakó építése 32-ből az előző közgyűlésen Önök 3,2 elvittek a hulladék edény beszerzésére. A Bagolai Városszépítő 33 Egyesület részére az 5 millió forintból 835.000 forint felhasználásra került, év végéig ez is felhasználásra fog kerülni, ez szerepelt a közgyűlési határozatban. A kanadai-magyar ifjúsági csereprogramra a testüleg megszavazott több mint 1 millió forintot. Az előterjesztésben szeptember l-jétől jövő év július 1. szerepel, de ezt nem kívántunk egyösszegben kiadni az intézménynek, hanem átvisszük jövőre, mert az 1 millió forintból 560.000 forint. Általános céltartalékban 304.000 forint maradt. Dr. Pintérné Grundman Frida: Tájékoztatom Önöket, hogy tanévről van szó, tehát azért húzódik át egy része, hiszen ez a diferenciált oktatási alap tehetséggondozás és ehhez kapcsolódó feladatok, amelyek az 1996/97. tanévet jelenti. Ennek egy része, ami erre a naptári évre volt esedékes kerül számfejtésre, a maradék része a következő évre húzódik át. Kálócziné éberling Márta: A földvásárlással kapcsolatosan mondanám, hogy a tervezés során a pontos m2-ét nem tudtuk, hogy mennyi lesz az ingatlanmegosztást követően. Az ingatlanmegosztás elkészültét követően derült ki a terület nagysága és ezt egységesen azzal a m2 árral számítva, amennyiért az önkormányzat megvette, az sajnos nem 50 millió forint, hanem 60 millió forint. Krémer József: A 8. sz.mellékletben azt tapasztalom, hogy 1996. évi eredeti előirányzat 3,5 millió forint, azt módosította az önkormányzat 3,4 millió forintra. Az 1997. évre javasolt előirányzat 3.280.000 forint. Ez az eredetihez képest 220.000 forinttal kevesebb. Szerintem lett volna hely ebben az évben arra, hogy ezt a keretet elköltsük, hiszen többször szorgalmaztam azokat a propaganda anyagokat, amelyek a város igényének a kialakításához - ajánéktárgyak készíttetése - szükségesek. Úgy érzem, ez az ágazat megérdemelné ezt a kiegészítést. A 9. sz. mellékletben olvasható, hogy több civil szervezetet támogat a város. Az önkormányzat nem térhet ki a baráti egyesületek támogatása elől. Nagykanizsán legalább három baráti kör van, amely a nemzetközi kapcsolatokkal szorosan együttműködik. Ezeknek a támogatása is nagyon fontos. Suhai Sándor: Készülnek a kitűzők. A baráti körökkel a jövő évi költségvetésnél tételesen foglalkozunk. Marton István: Nem vitatható az, hogy nem tervezhető minden bevétel. A privatizációs bevételekre 50 millió forint lett betéve, ez nagyon alacsony összeg. Ha ez a privatizációs bevétel meghaladja a I-III. negyedév alatt a 200 millió forintos tényt -ami azóta is nő - tehát ha ötszörös-hatszoros növekedést el lehet érni,, akkor bátortalan tervezés volt. Tapp képviselőnek mondanám, nem mindegy hogy mennyi a saját bevétel. Annak vagyok híve, hogy ösztönözni kell az intézményeket. Azt sérelmezem - főleg az oktatási intézményeknél - hogy a dologi kiadásokra fordítható összeg gyakorlatilag három éve nem nő. TüttS István: Mindenkinek át kell gondolni, hogy melyik területnek az igényét nem nyújtották be. Hasonló gondokkal küszködik a Kulturális Alapítvány, mert elfelejtett annak idején 34 igényt támasztani, nem kért pénzt. Nem automatikusan kerül be a sorok közé valamelyik alapítványnak a támogatása. Ezért válik szükségessé, hogy ilyen szempontból milyen igénye lehet, természetesen az igények és lehetőségek összhangját a testület teremti meg. Krémer képviselő vetette fel, hogy miért nem költöttük el a pénzt olyan kiadványokra, amelynek forrása lehetett volna. Egyetértek azzal, hogy szükség van kiadványok megjelentetésére, azonban nem biztos, hogy a külkapcsolatok forrását kell felhasználni. Ha a városi managert feállítjuk, és célul tűzzük ki, hogy a város imázsát növeljük, akkor meg kell határoznunk olyan célt, amely általános jelleggel ilyen anyagok készítését, megrendelését biztosítja, tehát forrást kell biztosítani. Mivel külföld felé is nyitni akarunk, azért a többnyelvűséget is biztosítani kell. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a Széchenyi Szakközépiskola Kollégium közműveinek leválasztását az épület hasznosításával együtt meg kell oldani, határidő: 1997. június 30. felelős: Suhai Sándor polgármester - én mint előterjesztő támogatom a javaslatot - kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslattal kiegészítve a tájékoztatóval egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal és 6 tartózkodással a tájékoztatót elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 294/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996. I-III. negyedévi gazdálkodásról készített tájékoztatót elfogadja. Egyetért azzal, hogy a Széchenyi István Szakközépiskola Kollégium közműveinek leválasztását az épület hasznosításával együtt meg kell oldani. Határidő: 1997. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki a költségvetési rendelet módosítását elfogadja, kérem szavazzon. 35 A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 38/1996. (XI. 26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/1996. (XI. 26.) számú rendelete a 30/1996. (IX. 24.) számú költségvetésről szóló rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 5.) Javaslat az 1997. évi saját adóbevétel kialakítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Beznicza Miklós: Két variációt dolgoztunk ki, mindkettő az iparűzési adó mértékének és módjának megváltoztatására terjed ki. A központi irányelvek a költségvetési koncepció irányába mozdultak el. Arra sugallnak bennünket, hogy az iparűzési adó mértékét növeljük, a többit változatlanul hagyjuk vagy csökkentsük. Ezen irányelveket követtük akkor, amikor az iparűzési adó 1 ezrelékes emelésére tettünk javaslatot a kommunális adó egyidejű meghagyásával, illetve 2 ezrelékkel történő növelésével a kommunális adó megszüntetéssel. Elejét akartuk venni azon központi irányelveknek, hogy az iparűzési adónak az elkövetkezendő években közelíteni kell az átengedett SZJA-t. Az átengedett SZJA-t is fogja közelíteni, mert az SZJA mértéke 46 millió forinttal csökken. Jövő évre vonatkozóan nem így gondoltuk a központi irányelveket, de sajnos ezek így fognak alakulni. A kommunális adó munkaerőgazdálkodási szempontból nem volt szerencsés, ezzel egyetértett az érdekképviselet és a bizottságok is. A központi irányelvek is azt sugallják, hogy egykét éven belül központilag is meg kell, hogy szűnjön. Ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani a város bevételeit az iparűzési adóhoz kellene nyúlni akár úgy, hogy az építmény adónál csökkentést vagy kedvezményt adunk. A gépjármű- és egyéb adót csökkenteni nem akarjuk, amellett, hogy emeléséről ebben az anyagban nincs szó. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az adókoncepciót az anyag összeállítását követően megtárgyalta. Bizottságunk - figyelembe véve az Érdekegyeztető Tanács közös elképzelését - elfogadható többséggel, letette voksát az adókoncepció vonatkozásában. A bizottság álláspontja a következő: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztés II. változatát támogatja, mely szerint, az iparűzési adót a 8 ezerelékről 1%-ra, tehát 2 ezrelékes emelkedését támogatja. Figyelembe szeretnénk venni azt a véleményt, amely az Érdekegyeztető Tanács fórumán elhangzott. Javasolom az 5 000 Ft/év ipari tanulókedvezmény összegét 12 ezer Ft/évben határozzuk meg. A Gazdasági és Városüzemeltetési 36 Bizottság méltányolja ezt a kérést. Megközelítő számítások szerint 1 000 Ft-onként másfél millió Ft-os összadóbevétel-csökkenést fognak eredményezni. A kommunális adót bizottságunk véleménye szerint meg kellene szüntetni. A bizottsági ülésen elhangzott egy módosítási javaslat az alkalomszerű iparűzési adónak az összegét, ami a korábbi rendeletünkben 1 000 Ft/nap-ban volt meghatározva, 2 000 Ft/nap-ra javasoltuk felemelni. Röst János: A helyi adó a mellékelt táblázatok szerint 1992. évtől több mint 400 %-kal nőtt. Az adóemelésnek akkor az volt célja, hogy az önkormányzati intézményi rendszer átalakításának a többletköltségeit fedezze. Ez az adóemelés ezt a célt nem érte el. 1995-ben 80 %-os volt, 1996-ban pedig 40 %-os emelkedés volt az előző évhez képest. Véleményem szerint a vállalkozók, vállalatok terhei tovább nem növelhetőek. Az adóemelésnek olyan hatása van, amelyben a terheket az érintettek tovább hárítják a lakosságra, vagy pedig az ott dolgozó létszámot építik le. Javasoljuk az adókedvezmények beépítését: 1. Javasoljuk a kommunális adó eltörlését, amely a munkahelyteremtés felé hat. 2. Az építményadónál javasoljuk a rendelet hatályon történő kivonását a szociális helyiségek területénél. Az 1. §. (3) bekezdésében új c.) pontot, - a szociális helyiségek területére. 3. Támogassuk az ipari tanulók kedvezményének emelését havi 1 000 Ft-ra. 4. Nem támogatjuk az iparűzési adónak bármilyen mértékű emelését. Tarnóczky Attila: Egyetértek Röst képviselő által elmondottakkal. Véleményem szerint meg kellene vizsgálni, hogy ez a testület mit tett helyi adóügyben az elmúlt két év alatt. Közgyűlés elé lett terjesztve az építményadó kérdése azzal az információval, hogy ezzel 30 millió Ft-os bevételhez jut a város. A 30 millió Ft-ból a költségvetés készítésénél kiderült, hogy 80 millió Ft, és mire az év végét elértük addigra 110 millió Ft lett. 1995-ben terveztünk a háromféle adónemből bevonni 292 millió Ft-ot, ebből 337 millió Ft lett. 1996-ban 405 millió Ft-ot terveztünk, 444 millió Ft-hoz jutottunk. Most elénk van terjesztve két változat 526 millió Ft-tal, 532 millió Ft-tal, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által támogatott második változatban. Az inflációra - mely 45%-ot tesz ki - hivatkozva történő eddigi adóemelések következtében a helyi adókat a tervezetthez képest már 80%-kal emeltük. Véleményem szerint ez a fajta adóteher a városban gazdálkodókra nézve drasztikusan növekedett. A határozati javaslat valóságos problémát vet fel, úgy gondolom, hogy a vállalkozók kommunális adóját el kellene törölni. Nem értek egyet azzal, hogy a helyi iparűzési adót meg kellene növelni. -Kérem polgármester úr ezt a javaslatot harmadik változatként szavaztassa meg. TüttS István: Véleményem szerint azzal is számolnunk kell, hogy a vállalkozók száma jelentősen emelkedett. Azoknak a köre, akik az adóba bevonhatók ebből kifolyólag lényegesen megemelkedtek. A vállalkozókat ilyen értelemben egyformán adóztatjuk. Összbevétel abból a különbségből adódhat, hogy vagy a vállalkozás eredményessége javult vagy a vállalkozásba bevontak köre 37 jelentősen bővült. Az építményadó nem emelése azt jelenti, hogy 23,8%-kal csökkentettük az építményadót, hiszen az infláció nem követi az infláció mértékével az építményadót. Ha a 8 ezrelékről felemeljük 1%-ra az azt jelenti, hogy 25%-kal növeljük az iparűzési adót, eltöröljük a kommunális adót, jelentős kedvezményeket adunk az ipari tanulóknak és egyéb esetekben a vállalkozók vállalatok részére. Összességében a vállalkozókra kivetett adó nem éri el az inflációt. Úgy gondolom, hogy ez az adókoncepció nem növeli a terheket. Marton István: Egyetértek abban, hogy a kommunális adót meg kell szüntetnünk. Ellenben nem értek egyet azzal az állásfoglalással, hogy csökkentsük az adókat. Úgy gondolom, hogy az is jelentős összeg, amit az adó befizetést elmulasztók felderítése jelent. A bizottság egyhangúlag a II. változat mellett döntött, azzal a kiegészítéssel, hogy 1%-ra akkor nőjjön az iparűzési adó, ha ennek a 10%-át sport és kulturális célokra fordíthatják az \ adózók. Zsoldos Ferenc: Egyetértek a Pénzügyi Bizottság javaslatával. Az iparűzési adó 10%-ának a város kulturális és sportcélra történő elkülönítése megfelelő lehetőséget ad arra, hogy a következő évben az egyéb területről nyújtott támogatások csökkenése miatt, ezek a fontos területek megfelelő pénzügyi bázissal rendelkezzenek. Indokoltnak tartom az elkülönítés módszereinek kidolgozását. Véleményem szerint, ha valaki késlekedik az adó befizetésével a büntetésekkel megnövelt 10% kerüljön elkülönítésre. Az ipari tanulók utáni kedvezmény felső határát 5 000 Ft-ban tartom megfelelőnek megállapítani. Az az adónövekedés, mely a 8 ezrelékről 1%-ra emelkedne meg, a másik oldalon olyan kompenzálást kap, ami indokolt is és nem túlzott. Javaslom a határozati javaslat II. változatának elfogadását kiegészítve azzal, ami a 10%-os elkülönítést tartalmazza. Bics&k Miklós: A város vállalkozói jó szívvel fogják venni a kommunális adó eltörlését. Az ipari tanulókat foglalkoztatókat I is lelkesíteni fogja az 1 000 Ft-os havi kedvezmény. Kérem, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja javasolja a kontárok elleni fellépés módját. Röst János: Megígérem Bicsák képviselőnek, ha napirendre kerül a téma, meg fogjuk tenni. Tarnóczky Attila: Ez az előterjesztés arra vonatkozik, hogy jövőre 18%-os lesz az infláció, ezért 18%-kal kell megemelni a helyi adóbevételeinket. A javaslatom azt jelenti, hogy az előterjesztett 526 millió Ft helvett 492 millió Ft-ot tervezne be az önkormányzat. Ez a 492 millió Ft a "tavalyi tervezettnél 87" millió Ft-tal több. A vállalkozók nem lesznek hálásak, ha az iparűzési adó mértéke 25%-kal meg fog növekedni a városban, továbbá növekszik az ifláció miatt, mert a nettó árbevétel is nőni fog 18%-ot. Röst János: Az iparűzési adónál ha egy vállalkozó ugyanúgy dolgozik mint előző évben, már emelkedés lép fel, mert anyagi munkadíjnál nem tudja érvényesíteni az infláció mértékét, 38 ugyanakkor a megvett anyagok legnagyobb részénél ez rárakódik. Ugyanannyi munkánál eleve több adót fizet, mint korábban, és ha ezt megterheljük adóemeléssel, akkor ez egy vállalkozónál többszörös adóemelést jelent. Kelemen Z. Pál; Véleményem szerint a vállalkozás nyereségessége nem függ össze a foglalkoztatottak számával. A vállalkozások bevétele nem reálértékben növekedett, hanem nominál értékben. Ehhez képest nominál értékben növekednek az adóbevételek is. A vállalkozások száma megnövekedett 1990 óta, ez adónövekedést eredményezett. Magyarországon az összes mérhető jövedelemnek 45%-a a vállalkozói szférában jelentkezik, 55%-a bérből és fizetésből élőknél. A befizetett jövedelemadónak 95%-át a bérből és fizetésből élők fizetik, 10%-át a vállalkozók. Ezek a jövedelemadóterhek fogyasztókat teremtenek. Palotás Tibor: Úgy gondolom, hogy a Nagykanizsán élő vállalkozók ki fogják fizetni az előző évekhez hasonlóan az adót. Remélem, ez a közgyűlés jól fogja elkölteni a többletbevétel által keletkezett 30 millió Ft-ot, melyből a rászorultak támogatását jobban meg tudjuk oldani. Tarnóczky Attila: Valóban nagy mértékben növekedett 1990 óta a vállalkozások száma, de én nem ettől kezdve, hanem hatalomra kerülésünk óta készítettem egy leltárt erre vonatkozóan. Keletkeznek ugyan új vállalkozások, de azok rövid időn belül csődbe is mennek. Véleményem szerint nem nominál értékű növekedésről van szó, hanem arról, hogy a bevételek, az adóelvonások jóval meghaladták az inflációt, reálértékben emelkedtek minden évben. Véleményem szerint a központi adócsökkentés, ami együttjár a vállalkozók központi adóterheinek növekedésével, nem fogja jobb helyzetbe hozni a vállalkozásokat. Kalmár István: Megkértük a Pénzügyi Bizottságban a gazdasági osztály, illetve az adócsoport közreműködését abban, hogy készítsenek részünkre egy kimutatást, hogy az egyes adófizetők a sávosan befizetett adó arányában milyen megoszlást mutatnak. Kértük az 1 millió Ft alatti iparűzési adót fizetőknek a számát, ez 2722 adózót jelent, az adó összege pedig 61 millió 818 ezer Ft. Az 1 és 10 millió Ft-os sávban 20 adózó szerepel 45 millió Ft-os adóval, 10 millió Ft-os adó feletti ipari adót fizetők száma pedig 4 adózó, mely 116 millió Ft-ot jelent. Úgy gondolom ha megnézik az átlagos adószintet, az nem jelent nagy terhelést. Véleményem szerint az iparűzési adó visszajelzést ad a gazdasági teljesítményekről. Az 1995-ben befolyt személyi jövedelemadó bevételek lényegesen csökkentek. Úgy gondolom, hogy ennek az inflációnak a kezelését is bizonyos korlátok között kellene csak figyelembe vennünk, a Pénzügyi Bizottságban megfogalmazódott a célirányos felhasználása ennek a megnövekedett iparűzési adó bevételnek, illetőleg az iparűzési adóban ezt az iparűzési adókedvezményt emeljük meg, és ha ezeket az összegeket figyelembe vesszük és így kerül elfogadásra az adórendeletünk, akkor nominális értékben nem sokkal lesz több az iparűzési adó bevételünk. Amikor az 1997. évi költségvetési koncepciónak az elveiről vitát folytattunk, akkor Röst képviselő részéről hangzott el az a javaslat, hogy a helyi adóbevételek egy 39 részéből fejlesztési célú felhasználásokat kellene eszközölnünk. Nagyon sok a feladatunk a jövőben a város érdekében, nem hiszem, hogy ez közvetett módon ne abban az irányba hatna, hogy a vállalkozói kedvet a vállalkozóknak a letelepítését Nagykanizsán és környéken letelepítsük. TüttS István: A kamarák, az érdekegyeztető szervezetek, érdekvédelmi képviseletek egyhangúlag egyetértettek azokkal a javaslatokkal, amely a II. számú változatra vonatkozik. Kalmár képviselő megerősítette azt, hogy nem keletkezhet olyan válsághelyzet ebből az adóváltoztatásból, ami a vállalkozók vesztét okozná. Véleményem szerint nem emeljük az adókat, hanem csökkentjük. Dr. Csákai Iván: A bérből, fizetésből élők 98%-át fizetik a személyi jövedelemadónak, és 2%-ot pedig a vállalkozók. Kalmár képviselőtől elhangzott az, hogy 14 ember az, aki sok adót fizet. Véleményem szerint a legtöbb adót fizető emberek szólaljanak fel, és az 6 javaslatukat is vegyük figyelembe, hogy mire használjuk fel a befolyt adó 10%-át. Tarnóczky Attila: Amikor olvastam a statisztikát, hogy vállalkozói körökben milyen adófizetés van, engem is felháborított. Itt arról van szó, hogy minden vállalatot ilyen mértékben adóztatunk. Kelemen Z. Pál: Volt régebben egy olyan választási rendszer, amelyben a legnagyobb adófizetők automatikusan képviselők lettek. Úgy gondolom, hogy a képviseleti demokrácia úgy működik, hogy a képviselők döntik el, hogy az adóbevételeket milyen célokra költik. Beznicza Miklós: Ha megnézik a jelenléti ívet a TESZÖV Zala Megyei képviselője nem volt jelen. Ma 11.00 órakor érkezett tőle egy fax: "Tisztelt Polgármester Úr! A Nagykanizsa Megyei Jogú Város november 26-i közgyűlése elé a helyi iparűzési adórendelet 9. § 10/b és 9 §. 10/c pontjának tervezett módosításával nem értünk egyet, mert az törvénnyel meg nem alapozott módon a munkaadói érdekképviseletekkel szemben diszkriminációt tartalmaz. Kérem Polgármester Urat, vegyék fontolóra a javaslat közgyűlés elé terjesztését. Kezdeményezésünket a Megyei Munkaadó Érdekegyeztető fórum 26-i ülése egyhangúlag támogatta." Úgy gondolom, hogy az érdemi részével egyetért, de azzal nem, hogy a kamarai vélemény becsatolásának elmulasztása esetén az adóhatóság a kérelmet elutasítja. A TESZÖV csak érdekképviseleti szerv és -nem - kamara. ct kamarai -tagság kötelező, az érdekképviseleti tagság pedig nem. Ezzel a Boda úr nem ért egyet. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselőnek volt egy módosító javaslata egy III. változatra vonatkozóan, amelynek a lényege az, hogy a kommunális adót szüntessük meg, ugyanakkor ne emeljük meg az iparűzési adót. Ha elfogadják azt, hogy bekerüljön ez a III. változat a javaslatok közé, akkor az I. és a II. változat helyett fogadnak 40 el egy III. változatot, melyet a bizottságok nem támogattak. Aki egyetért a III. változat bekerülésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki az I. változattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a II. változattal, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Markó László: Ezt be kell építenünk a rendeletbe, konkrétan rendeleti szöveget kell hozzá tennünk, mert nem tudjuk, hogy minek a 10%-át kell sport és kultúrára fordítanunk. Marton István: A bizottság álláspontja az volt, hogy amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy az iparűzési adó mértékét a nettó árbevétel 8 ezrelékéről 1%-ára emeli, úgy ennek az 1%-nak a tizedét, az emelés felét lehet kulturális és sportcélokra fordítani. Suhai Sándor: Aki egyetért az előbb említett javaslattal, mely szerint az iparűzési adó mértékét a nettó árbevétel b ezrelékei61 1%-ára emelje, úgy ennek az 1%-nak a tizedét, az emelés felét lehet kulturális és sportcélokra fordítani, melynek felhasználásáról az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a javaslatok alapján dönt, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy 3 000 Ft-ról 12 000 Ft-ra emelkedjen az''ipari tanulók iránti kedvezmény, kérem szavaszon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért az alkalmi iparűzési adó 1 000 Ft-ról 2 000 Ft-ra emelésével, kérem szavazzon. 41 A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a helyi iparűzési adóról szóló rendeletet ezekkel a módosításokkal együtt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 39/1996. (XI. 26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 39/1996. (XI. 26.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Beznicza Miklós: A szociális helyiségek kivonását a kamara nem tudja megoldani. Ha ilyenre kényszerítjük őket akkor azt fogják mondani, hogy a jelenleg használt építményei 95%-a ilyen célt szolgál. Suhai Sándor: Aki egyetért Röst képviselő javaslatával, mely szerint az építményadónál javasolják a rendelet hatályon történő kivonását a szociális helyiségek területénél, és az 1. §. (3) bekezdésében új c.) pontot, - a szociális helyiségek területére, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadják el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az építményadó kedvezményénél - a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslata alapján - 30 fő települése után lépjenek be a kedvezmények, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, l tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az építményadóról szóló rendeletmódosítást, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 42 40/1996. (XI. 26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 40/1996. (XI. 26.) számú rendelete a helyi építményadóról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 6.) Tájékoztató a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Molnár László rendőrkapirány-helyettes Dr. Molnár László: Alapvető célunk, hogy az anyagi, működési, technikai fogyatékosságunk mellett megőrizzük a működőképességünket. A tavalyi közgyűlési beszámolónk óta érdemi változás nem történt, továbbra is hiányokkal küszködünk. Magas a közterületekről kényszer jogok miatti elvonások száma. Törvényi kötelezettségünknek kell akkor is eleget tennünk, amikor ezeket a feladatokat teljesítjük. Az elfogottak szállítása az idegenrendészeti eljárások alá vont külföldi állampolgárok általi szállítások mind-mind olyan jelentős tényezők, amelyek azt eredményezik, hogy még kevesebb rendőrt tudtunk vezényelni a közterületre. A 24,48-as munkaidő rendszerrel 1995. július l-től próbáltuk a közterületi jelenlétet növelni. A munkaidőrendszerek központi szabályozása oda hatott, hogy ezt meg kellett szüntetnünk. Kísérleti jelleggel ebben az évben két hónapos időtartamra megyében egy ún. bevetési irányító központ alkalmazását próbáltuk ki, ennek nagyon jó tapasztalatai voltak. Azonban a létszámviszonyaink nem tették lehetővé, hogy ezt a továbbiakban is egész éven át egy folyamatban tudjuk alkalmazni. Véleményem szerint a rendőri állomány intézkedési készsége és képessége sem az 1995-ös, sem a jelenlegi évben nem csökkent. Továbbra is az az elvárásunk saját magunk felé, hogy kulturált intézkedéssel is mindent meg tudjunk tenni azért, hogy a lakosság nyugalmát biztosítani tudjuk. A vállalkozók közreműködésével rendőrőket tudtunk vezényelni ezekre a frekventált helyekre. Ennek hatására főleg a külföldiek vonatkozásában értünk el jelentős eredményt. A város területén elkövetett bűncselekmények száma a lopások emelkedése magasnak tűnik. Ennek alapvetően az az oka, hogy 1995-ös statisztikai számok közé egy más megye által folytatott eljárásban bekerült 631 bűncselekmény a lopásoknál, amelyek bizonyos szakmai baklövést is tartalmaztak, tehát 631-el kevesebb bűncselekmény történt a városban. Véleményem szerint a nagy értékek felhalmozása, és ezeknek a nem kellő védelme, a betöréses lopásoknál a vagyonvédelem nlánya jelentkezik. Ezek az okok segítik elő a bűnözői körnél azt, hogy elkövessék a bűncselekményeket. Véleményem szerint nem figyelnek oda az állampolgárok a saját tulajdonukra sem. A vagyonvédelmi rendszerünk hatékonyan működik, ahol ez a néma riasztású rendszer van bekötve, ott bűncselekményt nem követtek el. Azt szeretnénk elérni, hogy minél több intézmény, vendéglátóipari egység alkalmazza az ilyen fajta riasztás bekötését, melynek a fenntartási költsége nem nagy. A bűnügyi helyzetet alapvetően a 43 vagyon elleni bűncselekmények befolyásolják, ezért az alapítványunk támogatásával és finanszírozásával különböző szórólapokat készítettünk. Az a kérésünk a lakosság felé, hogy akik ezzel talákoztak, azokat alkalmazzák, fogadják meg tanácsainkat. Ha valakitől valamit eltulajdonítottak, akkor alapvetően a mi munkánkat is segítik azzal, hogy tudjuk, mit kell keressünk. Úgy gondolom, hogy a bűnözés ellen csak közös összefogással lehet harcolni. Balogh Tibor: Este hét óra után az idős emberek nem mernek kimenni az utcára, mert félnek. A létszámhiányt alapvetően mi okozza? Miért megy el a rendőrautó egy szabálytalanul parkoló autó mellett, miért nem bünteti meg? Krémer József: Az 1. sz. oldalon a táblázat mutatja, hogy a vagyon elleni bűncselekményekben nagy részarányt foglal el a lopás 61%-ban, illetve a betöréses lopás 24§-ban, a kettő együtt 85%-ot tesz ki. Mi a rendőrség álláspontja a Keleti városrészben létesítendő Rendőrőrssel kapcsolatban, egyrészt a Keleti városrészben elkövetett bűncselekményekre, másrészt a Rendőrőrs szükségességére vonatkozóan? Bicsák Miklós: Kérem, hogy Palinban az Újtelepen több ellenőrzés történjen, mert a 20 km-es, illetve a 30 km-es sebességkorlátozó táblákat semmibe veszik. Röst János: Véleményem szerint Nagykanizsa nem vonulhat ki a problémák elől, erkölcsi támogatás a rendőrség felé már nem elég, konkrétabban kell együttműködni a rendőrséggel és az önkormányzattal. Tüttó István: A támogatásnak számos változata van, Nagykanizsa Város Rendőrkapitányságának nincs saját költségvetése. Úgy gondolom, hogy a rendőrség problémáját a pénztelenségre is vissza lehet vezetni. Egyetértek Röst képviselővel, át kell gondolnunk, hogy csak alapítvány formájában tudjuk-e támogatni a rendőrséget, illetve mérlegelnünk kell, hogyan tudjuk felhasználni azt a pénzt, ami ilyen szempontból szóba jöhet. Véleményem szerint a rendőrség létszámának ésszerű növelése a legfontosabb. A statisztikákból az is látható, hogy nem Nagykanizsa polgárai okozzák a vagyon elleni bűncselekmények változását, hanem a bevándorlók, vagy az idelátogatók. Úgy gondolom, hogy a civil polgárőrség megalakítása ésszerű átgondolást követel. Dr. Csákai Iván: Az életszínvonal romlásával bizonyos bűnözési fajták fognak növekedni. A problémákat az is okozza, hogy 3-4 helyre kellene menniük a rendőrőknek éjszaka, de csak két járőrkocsi var». Megítélésem szerint meg kellene néznünk, hogy a rendőrség milyen körülmények között végzi munkáját. Dr. Bárányi Enik5: Kiskanizsa területén van rendőrőrs, de nincsen rendőr. Jónak tartom a polgárőrség létesítését, de a fenntartásának költségét meg kellene vizsgálni. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, és a Pénzügyi Bizottság figyelmét felhívnám arra, hogy a rendőrségnek az alapítványon keresztül történő aktívabb támogatást mérlegelni kellene. 44 Béres Márton: Egyetértek abban, hogy többet kellene a városnak a rendőrség munkájának támogatására fordítani, ezért határozati javaslatom a következő: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a rendőrséggel folytasson tárgyalásokat arról, hogy a helyi közbiztonság javításában az önkormányzat tevőleges, akciókhoz kötött támogatásának lehetőségeit az 1997. évre meghatározzák. Határidő: 1996. december 31. Felelős: Suhai Sándor polgármester" Véleményem szerint 1997. évre a város és a rendőrség vezetésének át kellene tekinteni azt, hogy mik azok a konkrét és pontosan finanszírozható feladatok, melyek az önkormányzatnak többe kerülnek. Suhai Sándor: Egyetértek Béres Márton képviselővel, de javasolom, hogy hasonló módon tekintsük át a Rendőrkapitánysággal a legszükségesebb feltételrendszeri hiányosságokat. Továbbá javasolom, hogy a költségvetés-készítés időszakában a Polgármesteri Hivatal és a Rendőrkapitányság olyan reális kérelmet állítson össze, amivel a hivatal a Megyei Főkapitány úrho z forduIhat. Béres Márton: Az általam javasolt támogatás olyan formában történne, hogy ha szükséges ennek a finanszírozását a város vállalja. Balogh Tibor: Több hozzászólás is elhangzott, mely szerint a polgárőrség a város közbiztonságán nagymértékben segítene. Kérem, hogy a Megyei Polgárőr Szövetség elnöke adjon egy rövid tájékoztatást nekünk. Tusják Pál: Nagykanizsán van egy bírósági bejegyzéssel rendelkező polgárőregyesület, mely anyagilag teljesen működésképtelen, a létszám is csökkent, míg a tevékenység teljesen megszűnt. A közgyűlés megszavazott a polgárőrség részére 200.000 Ft-ot a dologi javak megvásárlására, ez 6 db kézi, és 1 db stabilrádióra lett elegendő. A rendőrségi törvény meghatározza, hogy egy jogszabályt létre kell hozni a Polgárőrségről, a rendőrségi törvény 2 éve van hatályban, mégsem jött lére azóta ez a jogszabály. Nincs jogi védelme a polgárőrnek. Problémát jelent a lakosság érdektelensége. Úgy gondolom, hogy önálló területenként kell szervezni egyesületeket, és úgy létrehozni egy nagykanizsai szövetséget. Kiskanizsán két polgárőrünk volt, nem tudtunk többet szervezni. Véleményem szerint a rendőrség is csak akkor tud eredményesen működni, ha társadalmi segítői vannak. Ahhoz, hogy Nagykanizsán működni tudjon a polgárőrség biztos : iílfrastjajVtúra. , eszköz és anyagi háttér szttks^aes,. Elindult országos ¿¿zinten egy "Szomszédok egymásért mozgalom", de ehhez rengeteg propagandát kellene kifejteni. Dr. Molnár László: A jelenlegi helyzetben a bejelentések között differenciálni kell. Sajnos előfordulnak olyan esetek is, amikor fiatalemberekből álló csoport megtámadja az idős embert, ilyenkor haladéktalanul a 07-es számra be kell szólni. Nagykanizsán a legnagyobb probléma az, hogy a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet átmeneti otthon jellegű. Az itteni elhelyezettek között van már 45 olyan is, aki ebben az évben kilencszer állt büntetőeljárás hatálya alatt. Ha a rendőrautó elment egy szabálytalanul parkoló autó mellett, az azért fordulhatott elő, mert lehet, hogy máshova sietett. Nem célunk az, hogy bevételt szerezzünk, csak az a célunk, hogy a finanszírozást biztosítani tudjuk. Igaz az, hogy a keleti városrészben nem javult a helyzet. Egyetértünk a Rendőrőrs létesítésével, de létszámot nem tudunk biztosítani. A jelenlegi állományból nem tudunk kihelyezni annyi rendőrt, hogy az hatékonyan működjön. Amennyiben önkormányzati támogatással az épület elkészül, ígéret van arra, hogy létszámot kapunk. A jelenlegi létszámviszonyok mellett az utcáról rendőrt felvenni nem tudunk. Aki rendőrnek jelentkezik, azt felveszik két éves iskolába, ha azt iskolát elvégzi szakképzettséget szerez. A körzeti megízotti státuszok a városban megszűntek, központi országos rendőrfőkapitányi utasítás hatására a körzeti megbízotti szabályzat módosult, ezért nincs Kiskanizsán körzeti megbízott. Amennyiben a létszámot fel tudjuk tölteni, akkor még több járőrt tudunk vezényelni. A Nagykanizsai Rendőrkapitányság nem önálló jogi személy, önállóan jogokat, kötelességeket nem vállalhat. A támogatása akár a megyei alapítványon keresztül, akár a helyi alapítványon keresztül megoldható lenne. Ebből szeretnénk az ügyfélfogadó helyiségünket kulturáltabbá tenni. A gazdasági igazgató nyugállományba vonult és Dr. Jáki Tiborné lett a gazdasági igazgató. Véleményünk szerint szükség van a polgárőrségre. Úgy gondolom, ha Kiskanizsán, Palinban meg lehet szervezni polgárőrség működését, akkor ennek nagy eredményei lennének. Szeretnénk közös összefogással tenni azért, hogy a helyzetek kedvezőbben alakuljanak. Suhai Sándor: Aki egyetért Béres Márton képviselő javaslatával -mely szerint -, "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a rendőrséggel folytasson tárgyalásokat arról, hogy a helyi közbiztonság javításában az önkormányzat tevőleges, akciókhoz kötött támogatásának lehetőségeit az 1997. évre meghatározzák. Határidő: 1996. december 31. Felelős: Suhai Sándor polgármester, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a megyénél próbáljunk segítséget kérni a legszükségesebb eszközök beszerzésére, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a polgárőrség működtetésének biztosítására keressük meg a lehetőséget, kérem szavazzon. 46 A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt a tájékoztatót el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a tájékoztatót elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 295/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről készített tájékoztatót elfogadja. b.) felkéri a polgármestert, hogy a rendőrséggel folytasson tárgyalásokat arról, hogy a helyi közbiztonság javításában az önkormányzat tevőleges, akciókhoz kötött támogatásának lehetőségeit az 1997. évre meghatározzák. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester c.) felkéri a polgármestert, keresse meg a Megyei Főkapitányságot, hogy nyújtson további támogatást a Nagykanizsai Rendőrkapitányságnak a legszükségesebb eszközök beszerzésére. d.) szükségesnek tartja a polgárőrség működtetésének biztosításához a lehetőségek megkeresését. Felelős: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat a hulladékgazdálkodásról ; . szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A hulladékgazdálkodásról szóló rendelet módosítása az legutóbbi ülésen megszavazott határozati javaslatnak a következetes átvezetése, hiszen nem tartalmazta azokat a kedvezményeket, alapdíj alóli mentességeket, amelyek az elmúlt alkalommal kerültek elfogadásra. 47 Kelemen Z. Pál: A rendelethez kapcsolódóan módosító indítványt kívánok tenni, ugyanis nem tárgyalta a rendeletet a Szociális és Egészségügyi Bizottság. Kedvezményt valamilyen szolgáltatásban akkor adunk, ha a szolgáltatást a maga teljességében valaki nem veszi igénybe, vagy szociálisan rászorul. A 4. §. (4) bekedését javasolom kibővíteni azzal, hogy "az egy főre jutó havi jövedelem a 15 000 Ft-ot nem haladja meg." Az (5) bekezdés is egészüljön ki azzal, "ha az egy főre jutó havi jövedelmük a 15 000 Ft-ot nem haladja meg." A (8) bekezdés 2. "francia" bekezdése egészüljön ki azzal, hogy "és a jövedelmet igazoló iratokat." A (8) bekezdés 3. "francia"bekezdése azzal egészüljön ki, hogy "valamint a jövedelmet igazoló iratokat." Továbbá a 4. §. (3) bekezdésében ne az szerepeljen, hogy "nyugdíjuk összege", hanem csak annyi, hogy "nyugdí j uk." Tarnóczky Attila: Egyetértek Kelemen Z. Pál képviselő által elmondottakkal. Véleményem szerint a 70 év feletti nyugdíjasokat lehet díjfizetés alól mentességben részesíteni, abban az esetben, ha szociálisan rászorultak. Ha a 15 000 Ft-ot nem éri el az egy főre eső havi jövedelem akkor kerüljenek be ebbe a körbe. Megítélésem szerint a (2) és a (6) bekezdés ütközik egymással. Egyik azt mondja ki, hogy az egyedül élő személy az alapdíj 50 %-ának megfizetése alól mentesül, a másik pedig engedélyt ad arra, hogy egy személy esetében el lehessen engedni a hulladékszállítási díj 50 %-át. Véleményem szerint elegendő a (6) bekezdés, a (2) bekezdést el kellene törölni. Úgy gondolom, hogy minden olyan rendelkezés, ami feltételes módban szerepel (támogatás adható) az beépített bizonytalansági tényező, mert azok után nem lehet tudni, hogy milyen feltételek fennállása esetében fog valaki kapni illetve nem kapni támogatást, ezért kijelentő módban kellene fogalmazni. Javaslom, hogy "nyugdíjminimum másfélszereseként" kerüjön az összegek helyett megfogalmazásra, különben azt az infláció miatt állandóan változtatni kell. Javaslom, hogy az 4. §. (1) bekezdésében az szerepeljen, hogy "díjfizetés alól mentesül az ingatlant használó egyedülálló 70 év feletti tulajdonos, ha megfelel a (2) bekezdés szerinti jövedelmi feltételeknek." Továbbá javaslom, hogy a (2) bekezdés kerüljön ki, és új (2) bekezdésként az szerepeljen, hogy "alapdíj fizetése alól mentesül az önálló háztartásban egyedül élő nyugdíjas továbbá az önálló háztartásban élő nyugdíjas házaspár, ha az egy főre eső havi nyugdíjuk összege nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét." A (3) bekezdésben az szerepeljen, hogy "az alapdíj fizetése alól mentesül, az önálló háztartásban három vagy több saját jövedelemmel nem rendelkező gyermeket nevelő személy, illetve az önálló háztartásban két saját jövedelemmel nem rendelkező gyermeket egyedül nevelő személy." A (4) bekezdésben az szerepeljen, hogy "az alapdíj 50 -%-ának megfizetése alól mentesül az önálló háztartásban saját jövedelemmel nem rendelkező gyermeket egyedül nevelő személy ." Véleményem szerint az (5) bekezdés úgy alakuljon - ami helyettesítené a mostani (2) bekezdést is -, hogy "az alapdíj 50 %-ának megfizetése alól mentesül az önálló háztartásban egyedül élő személy. Ennek megfelelően a többi bekezdés számozását és a visszautalásokat módosítani kell. Úgy gondolom, hogy bele lehet fogalmazni, hogy "amennyiben a szociális körülmények a 15 000 Ft, illetve a nyugdíjminimum másfélszeresének követelményei 48 fennállnak.11 Megkérdeztem a Szociális és Egészségügyi Bizottság szakértőit, és azt mondták, hogy a hivatalos fogalom a nyugdíjminimum. Nincs kifogásom az ellen, hogy a "minimális nyugdíj" szerepeljen. A tervezett díjfizetési változtatás egy átlagos lakótelepen élő családot és egy átlagos családi házban élő családot milyen mértékben érint? Mennyit kellett körülbelül- eddig és mennyit az új rendszerben fizetniük? Suhai Sándor: Ezek a kérdések a következő napirendre vonatkoznak. A (4) és az (5) pontnál Tarnóczky képviselő úr nem hivatkozott vissza, de a szövegszerűen jelezte, hogy ezt a visszautalást -"a 15 000 Ft-ot ha nem éri el" - 6 el tudja fogadni. Kérdezem Kelemen Z. Pált, el tudja így fogadni? Dr. Kerekes József: Mindig a saját véleményemet mondtam el, és nem is kértem senkitől sem tanácsot. Továbbra is ellenzem az alapdíj bevezetését, mert véleményem szerint ez egy automatikus ^ burkolt áremelést jelent. A múltkori közmeghallgatáson a Ferincz úr által elmondottaknak van némi valóságalapja. Tarnóczky képviselő és Kelemen Z. Pál által elmondottakhoz kapcsolódva véleményem szerint a kedvezményjuttatásban az az elv vezérli az önkormányzatot, hogy az arra rászorulók kapják ezt a kedvezményt. Ha ez így van, akkor ezt nem családi állapothoz, özvegységhez, nyugdíjaskorhoz kellene kötni, hanem ahhoz, hogy az illető képes-e megfizetni a díjat. Ha egy egygyermekes család jövedelme kevés és terhet jelent számára, akkor adjunk kezdvezményt. Vannak olyan háromgyermekes családok, ahol az egy főre jutó jövedelem sokkal magasabb, mint egy kéttagú család esetében, ahol mind a két szülő munkanélküli. Keler?<*n ? „ ?f 1 ■ Bizonyos élethelyzet és családi helyzet determinál bizonyos szociális helyzetet. Ilyen a kisnyugdíjas öregség, ilyenek a többgyermekes családok. Ez a két legrászorultabb réteg, azért adtam be a módosító javaslataimat, hogy még ezekben az élethelyzetekben is érvényesüljön a szociális rászorultság. \ Dr. Fodor Csaba: Vigyázzunk arra, hogy ne olyat töröljünk ki a 4. §. (2) bekezdéséből, amit nem is szándékoztunk. A (5), (6) bekezdések is az alapdíj 50%-áról beszélnek. A szolgáltatási díj úgy áll össze, hogy van egy alapdíj és egy ürítési díj. A (2) bekezdésben szereplő "irányadó díj 50%" szigorítás akart lenni? Tarnóczky Attila: A (6) bekezdés szerint kell adni 50%-os mentességet alapdíj fizetése alól. Ellenben a (2) bekezdés szerint ezen túl lehet menni a teljes díj 50%-ára. El tudom foqadni azt is, hogy a teljes díi 50%-át engedjük el az egyedülállónak, de a többi elengedés mértékéhez ez nem igazán illik. Kalmár István: Javaslom, hogy ne a minimumnyugdíj másfélszeresében, hanem a mindenkori minimálbérben határozzuk meg ezt az összeghatárt. Dr» Kerekes József: A hulladékszállító cégnek biztosított 10 millió Ft-on belüli összegben benne lesz-e ezeknek a 49 kedvezményekmenyeknek az összege, vagy azon felül az önkormányzatnak kell megfizetni részére? Ennek mennyi körülbelül a vonzata? Suhai Sándor: Nincs felette, azért lett 1 800 Ft az alapdíj, mert ezeket a kedvezményeket el kellett viselni ennek az alapdíjnak. Bízunk benne, hogy nem kerül sor még a 10 millió Ft odaítélésére sem. Nem egy fix összegről van tehát szó, de ezek a kedvezmények nem növelik ezt az összeget. Azért nem megfelelő ha tágítjuk a javaslatokat, mert azt már egyszer elhatároztuk. Erdős Péter: Tarnóczky úr kérdésével kapcsolatban válaszolom, hogy a lakótelepi lakások és családi házak díjtétele a jelenlegi díjrendszerben, - ahol helyiségalapú díj van - egy átlagos három és fél helyiséges lakásban 4.032 Ft az éves díj 1996-ban. A mostani rendeletben egy családi házban, ahol heti egyszeri elszállítást kérnek, és 50 l-es edényt használnak ott az új díj 3.600 Ft, tehát csökken a jelenlegihez képest, ha marad a 110 1-es edénye és a gyakoriságot heti egyszerire változtatja, akkor 5.752 Ft-ra emelkedik a díj. Heti kétszeri ürítés mellett 50 l-es edény esetében 4.712 Ft-ra emelkedik a díj. Nyolc lakásos társasház esetében heti egyszeri ürítésnél 3.776 Ft, heti kétszeri ürítésnél 3.360 Ft a díj. Huszonöt lakás mellett a legalacsonyabb abban az esetben, ha heti kétszeri ürítésnél 110 l-es edényt használnak, akkor 3.547 Ft a díj, a legmagasabb díj akkor jön ki, ha heti egyszeri ürítéssel 1.100 l-es edényt használnak, akkor 4.978 Ft a díj. Egy hatvanlakásos társasház esetében heti egyszeri ürítéssel ha 110 l-es edényt használnak, akkor 4.039 Ft, ha 1.100 l-es edényt használnak, akkor 4.449 Ft, ha 4 m3 edényt használnak, akkor 4.208 Ft a díj. Ha heti kétszeri ürítést kérnek, akkor mind a 110 l-es, mind az 1.100 l-es edény esetén a jelenleginél alacsonyabb 3.500 Ft, illetve 3.800 Ft-os lesz a díj. Ha maradnak a 4 m3 edénynél heti készeri ürítéssel, akkor a díj 5.600 Ft-ra emelkedik. Ezek éves díjak. A 4. § (2) és a (6) bekezdése azért tűnik ellentmondásnak, mert a (6) bekezdésben az alapdíj 50%-ának elengedése kötelező volt, a (2) bekezdésben indoklás kérdése volt, hogy adható ennek az 50%-nak az elegendése. Ez abból adódik, hogy az eredeti elképzelésben nem voltak jövedelemhatárok. Ha a jövedelemhatárt behozzuk, akkor valóban értelmetlen mind a két pontot szerepeltetni. Suhai Sándor: Ha jól választja meg a lakosság az úrtérfogatot, akkor közel azonos díj lesz jövőre, mint az idén. Palotás Tibor: Véleményem szerint nem lehet egyszerűen kihúzni a (2) bekezdést, és a (6) bekezdést meghagyni. Ha Magyar képviselő itt lenne, azt mondaná, hogy a (2) bekezdés elhagyása iiiba lenne, ugyanis a szándékainkkal ellentétes eredményt érnénk el. Úgy gondolom, hogy a (2) bekezdésben arról van szó, hogy egy bizonyos határ alatt nem lehet csökkenteni az edényzet méretét, és ha valaki egyedül él egy családban még azt az 50 l-es edényt sem tudja megtölteni, ezért van az odaírva, hogy "mérsékelhető kérelemre." Úgy gondolom, hogy a (2) bekezdés egészen másról szól mint a (6) bekezdés, erre hívta fel Dr. Fodor Csaba a figyelmüket. A (6) bekezdésben csak az alapdíj mérsékléséről van szó, a (2) bekezdésben pedig az egész szemétszállítási díj 50 mérsékléséről. Kérem, hogy maradjon benn a rendeletben a (2) bekezdés. Kérdésem, a (6) bekezdést nem kellene jövedelmi viszonyhoz vagy korláthoz kötni? Javaslom, hogy ott a nyugdíminimum másfélszerese legyen a határ. Tarnóczky Attila: Palotás képviselő által elmondott gondolatmenet nemcsak egyedülálló emberre igaz, ha lesz ilyen lehetőség egy egyedülálló sem fogja 50 l-es tartályát sem megtölteni. Ugyanilyen probléma lesz a két fős családdal is, mert nem tudja megtölteni a 110 l-es edényt, de túl kicsi lesz neki az 50 l-es. El kell ismerni, hogy egyedülálló ember kevesebbet szemetel mint öt fő, ezt jóváírja a (6) bekezdés. Véleményem szerint ide nem is kell anyagi feltételt tenni, mert anyagi feltételtől független az, hogy kevesebb szemét keletkezik egy fős, mint több fős háztartásban. Haj qató Sándor: Már többször szóltam, hogy Kiskanizsán az egyszeri szállítást 50%-kal kellett volna megoldani. Véleményem szerint a szemétszállítási ügyben a lakosságot meg kellett volna kérdezni. A rendeletet így nem tudom elfogadni. TüttS István: Úgy gondolom, hogy Tarnóczky képviselő által elmondottakkal ellentétben nem kellene a feltételes módot megszüntetni. Véleményem szerint ha valaki bead egy kérelmet, akkor nem lehet kijelenteni, hogy kell neki adni, mivel az csak adható. Mérlegelési joga a jegyzőnek van. Tarnóczky Attila: A pontok nagyrésze kijelentő módban íródott, nincs mérlegelési joga a hat pontból négyben senkinek, kettőnél lenne mérlegelési jog. Milyen alapon történik majd a mérlegelés? Dr. Lukácsa Erzsébet: Van egy hulladékgazdálkodásról szóló rendeletünk, melyet Önök márciusban fogadtak el. E rendelet, a 19. § (9) és (10) bekezdése kedvezményt biztosított a legalább egy személy által lakott önálló lakóingatlan esetében, kérelemre annak aki egyedül él a díjtétel 50%-át engedte el, a (10) bekezdésben, ha az ingatlant egyedül a 70 év feletti tulajdonos használja a teljes díjfizetés alól mentesítette. Ez a rendelet 1996. július l-jén lépett hatályba. Azóta több száz kérelem érkezett be, a díjtételfizetés alóli kedvezményt nagyon sokan megkapták. Ha mi szorítunk ezen a kedvezményen, akkor a 70 éven felüliek, - akik valami miatt nem adták be kérelmüket - hátrányos helyzetbe kerülnek. Azért fogalmaztuk be a 4. §. (1) és (2) bekezdésébe, mert a régi rendeletbe benne volt és nem akartuk, hogy ezt a réteget - akiket Önök márciusben segíteni kívántak -, most sújtsák ezzel. Miért vonjuk most vissza a 70 éven felüliektől, akiknek megadtuk a kedvezményt márciusban? Kérem a képviselőtestületet, hogy amit - egyszer -már - márciusban megszavazott, azt három hónap múlva ne változtassa meg. Tarnóczky Attila: Nem kívánom megszüntetni a mentességet, de azt szeretném elérni, hogy a szegény nyugdíjasok kapják ezt a mentességet. Elfogadom a mentesség biztosítását a 60 éves nyugdíjas kortól, mert nem értem mitől válik más nyugdíjassá a 70 éves nyugdíjas, mint a 60 éves. 51 Dr. Lukácsa Erzsébet: Javaslom, hogy a 4. § (10) bekezdése bővüljön ki egy mondattal: "jogosulatlan igénybevétel a kedvezmény megadásánál a lényeges adatkörülmény vagy tény elhallgatása vagy valótlan állítása." Suhai Sándor: Elhangzott az, hogy a díjfizetés alól mentességet lehet kérni, ha az ingatlant egyedülálló 70 év feletti tulajdonos használja. Ehhez kapcsolódóan kialakult egy olyan vélemény, hogy ne korhoz, hanem ezt is minimálbérhez, vagy a nyugdíjminimum másfélszereséhez kössük. Célszerűbb lenne a minimálbérhez kötni. Dr. Bárányi Enikő: Erről a rendeletről sokat vitatkoztunk, nagyon sok konstruktív javaslat érkezett. Nem lehetne a mostani javaslatokat jövő héten visszahozni? Suhai Sándor: Nem lesz idő az átállásra. Aki egyetért azzal, hogy ne a nyugdíjminimum másfélszerese, hanem az ennél egyszerűbben használható minimálbér szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, hogy ne feltételes módban, kijelentő módban szerepeljenek a rendelet bekezdései a kérelmezőre vonatkozóan, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Visszavonom az összes javaslatomat. Suhai Sándor: Aki egyetért Kelemen Z. Pál képviselő javaslatával, mely szerint a (3), (4), (5) bekezdést feltételként a minimálbérhez kössük, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a (8) bekezdés 2-3. "francia" bekezdése azzal egészüljön ki, hogy "valamint a jövedelmet igazoló iratokat" - mintegy visszaútalásszerűen kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 52 Suhai Sándor: Aki egyetért Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző javaslatával, hogy a 4. § (10) bekezdése egészüljön ki a következővel: "jogosulatlan igénybevétel a kedvezmény megadásánál a lényeges adat, körülmény vagy tény elhallgatása vagy valótlan állítása", kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az így módosított rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a módosításokat elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 41/1996. (XI. 26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/1996. (XI. 26.) számú rendelete a hulladékgazdálkodásról szóló 26/1996. (VI. 25.) számú rendelettel módosított 10/1996. (III. 10.) számú rendelete módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 8.) Javaslat a hulladékgazdálkodási díjakról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A javaslat az, hogy az edény nagyság meghatározásánál kell a lakosságot részletesen tájékoztatni, illetve az ürítés gyakoriságánál, a kedvezményezett második ürítést kérni. Ha megfelelő mértetű edényt választanak a tömbházak esetében, akkor nem ad magasabb összeget, mint az idei. Aki egyetért a hulladékgazdálkodási díjra vonatkozó rendelettervezettel, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 42/1996. CXI. számú raadelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/1996. (XI. 26.) számú rendelete a hulladékgazdálkodási díjakról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 53 Dr. Csákai Iván: Véleményem szerint a feltétlen megtárgyalandó napirendek ki fognak bővülni. Úgy gondolom, hogy a 9. napirendi pont a 8. napirendi pontnak berakott alapellátási napirend után következik és ezért nem mondtam, hogy feltétlenül szükséges megtárgyalni. A 12. napirendi pontot feltétlenül szükséges megtárgyalni. Suhai Sándor: Döntenünk kell abban, hogy hány napirendet tárgyalunk meg. Simánné Mile Éva: A gond az lenne, ha nem tudjuk időben az átcsoportosítást megtenni, akkor nem tudjuk azt a pénzt műszerbeszerzésre felhasználni. December 20-a után a bankoknál nem mennek az átutalások. Béres Márton: Arra kérem képviselőtársaimat, hogy tárgyaljuk meg a három napirendi pontot (Javaslat az egészségügyi alapellátás pénzeszközeinek átcsoportosítására, valamint a városi felnőtt-és gyermekügyeletek elhelyezésére, Javaslat a közalkalmazottak 1996. évi egyszeri kereset-kiegészítésére felhasználható költségvetési támogatás intézmények közötti felosztására, Tájékoztató a Szociális Foglalkoztató anyagi támogatásáról), mert meggyőződésem, hogy különösebb vitát nem fog indukálni. Jelentős érdekek sérülnének az ágazatnál, ha ennek a tárgyalására nem kerülne sor. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy mindhárom napirendi pontot még ma tárgyaljuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 9.) Javaslat az egészségügyi alapellátás pénzeszközeinek átcsoportosítására, valamint a városi felnőtt- és gyermekügyeletek elhelyezésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Dr. Csákai Iván: A határozati javaslatban van módosító javaslatom, hogy az a.), b.) pontokat szeretném, ha a.), b.) és c.) pontokra javítanánk át, mert ha az a.) pontnak az első bekezdését nem fogadja el a képviselőtestület, akkor a következő bekezdés automatikusan kiesne. Tehát az a.) pont úgy maradna, hogy az ügyelet átmegy a Petőfi u. 5-be, a b.) pont pénzeszközök átcsoportosítása. Ha az a.) pont neur valósul "meg, akkor utasítja a polgármestert, hogy jelölje ki az ügyelet helyét. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az a.) pont így szóljon: "A közgyűlés egyetért a Városi Felnőtt- és Gyermekügyelet Petőfi u. 5. szám alatti elhelyezésével és az ezzel összefüggő költségvetési előirányzat átcsoportosításával. ", kérem szavazzon. 54 A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy a b.) pont így szóljon: "Utasítja a Polgármestert, hogy a költségvetési rendeletben a Humán GESZ alapellátás sorában, a dologi kiadások előirányzatának - 2.846.000 Ft zárolásával egyidejűleg, az egyéb felhalmozási kiadások + 2.846.000 Ft-tal történő növekedés átvezetéséről gondoskodjon. Felelős: polgármester", kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 296/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Városi Felnőtt- és Gyermekügyelet Petőfi u. 5. szám alatti elhelyezésével és az ezzel összefüggő költségvetési előirányzat átcsoportosításával. Határidő: 1997. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) Utasítja a polgármestert, hogy a költségvetési rendeletben a Humán GESZ alapellátás sorában, a dologi kiadások előriányzatának - 2.846.000.- Ft zárolásával egyidejűleg, az egyéb felhalmozási kiadások + 2.846.000.- Ft-tal történő növekedés átvezetéséről gondoskodjon. Határidő: 1996. december 5. Felelős : Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat a közalkalmazottak 1996. évi egyszeri keresetkiegészítésére felhasználható költségvetési támogatás intézmények közötti felosztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor; Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 55 297/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadva az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását a bérpolitikai keret intézmények közötti felosztását létszámarányosan, az 1996. szeptember l-től hatályos közalkalmazotti illetménytáblázat bevezetéséhez nyújtott költségvetési támogatás meghatározásánál figyelembe vett szeptember 1-jei létszámadatok alapján, s a mellékletben foglalt összeggel hagyja jóvá. Utasítja a polgármestert, hogy a pótelőirányzat átszervezéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő; azonnal Felelős ; Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A Szociális Foglalkoztató anyagi támogatásáról szóló tájékoztatót nem tudja most megtárgyalni a testület, mert a revizor kollegák már elmentek. Javasolom, hogy a folytatólagos ülés ezzel a zárt ülésen tartandó napirendi ponttal kezdődjön. Suhai____Sándor polgármester 21.20 órakor az ülést bezárja. A folytatólagos ülésre 1996. december 3-án kerül sor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. '' „ , I ti- jouocud (huJuo- Dr. Takács Anikó |
