Zala 1878 02 február.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	13.12 MB
Keltezés:	2010-05-20 16:17:29

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1362
Megtekintések száma:	4671
Leírás:	Zala 1878 február Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: • Oe* fcitut WtotéK éret* WmttaÉRyfk 1 7 b Mn S* V Ir MHér \'t so \|\| ZALA MEGYEI ÉRDEKŰ. tarttfJlfl Ma; Ho* * itf lutítmt léust íliui !Mm«.;.i kll<lra4ft Uj vémhás hm ftU. m WnMaWtt* Imlajr f.k "r m kntkUl (ofiHUto.* sl ilüM ■> tttfetaefc HkAméaáM kittmmak Hmm ai? II A, V. UméMi SnésateMri rr PaapMl MM^r IMI, — 4 - Wain Mm Hm IL TAW. mm \|\| m. fcilhiW#i iáftű* H láná DhImmn KUU/bIm* tf. WiHái >\|in \|D. Lm— .............. ftfUr MnL Vi KÖZMŰ V FL.ÖDÉSI. TÁRSADALMI fi* GAZD^SZ^n HETILAP .1 /<flitHéiryci (hndasdt/i Kijtf&siVvJ. n tinxtí ihMfféli/wí mlMmd A* több ikúi tyyleft Mmtolon Icftzbonye 6. szám. Nagy-Kanizsa, Szardán I878. február 6/ V. évfolyam. Megyei ügyek. o95 Mám. - .-g^g ■ Zalamegye alispáni hivatalától V(fh uMnnyi szolgábirb uraknak ! Kérdés merülvén íci az iránt, hogy az egy körjegyzőségekhez tartozó oly kis községekre nézve, melyek az uj közigazgatási beosztás folytán két külön járáshoz csatolUUtk, i körjegyztfségenkint egy közös közgyám tartását elrendelő megyei határozat foganatosítandó c, illetőleg ez esetben melyik járás saolgabi-rája van hivatva említett községekre nézve a kőzgyann álsszúsát eszközölni? az e részbeni kételyek eloszlatása tekintetéből értesítem szolgabíró urat, miszerint a megye közgyűlésének a folyó évi 452 száma hirdetményben is közölt ha-, tározatával a kis községektt nézve kör-jegvzóségenkint egy közös jtózgyáni"tartása rendeltetvén el, ez alól az egy körjegyzőséghez tartozó habár két kfllön járásokba osztott kis községek sem vétették ki, mihez képest az ily kis községekre nézve is az egy jközös közgyám \'tartása az idézett határozat értelmében foganatosítandó; s mintán a körjegyzőségi közgyára választása a törvény ál* tnl i körjegyző választására nézve előirt módon — vagy ii szövetkezett kis községek képviselő testületei álul a körjegyzőségi székhelyen eszközlondó, ebből lolyuiag a körjegyzőségi közgyam választásának észközlésére is azon járás szolgabirája van hivatva, kinek hatosági területéhez az illető körjegyzőség székhelye tartozik. /.-Kgerszegcn 1878 jannár 27-én. 8VAST1TS ÜKNÓ, alispán. ssám. n707». i ni amennyi szolgabíró uraknak. Klófordnlván az eset, hogy több járási szolgsbiróság jelentései a segéd-szolgabirák aláírásival érkeztek be. a .nélkül, hogy a szolgabíró hivatalos távolléte megjegyeztetett volna, — é részbeni mihez tartása végett figyelmeztetem szolgabíró arat, miszerint a hivatalos úgyvitel szabályosságának követelménye és a közvetlen felügyelettel megbízott pon hivatal fónök felelőségének folyománya \' az, liogy a járási szolgabírói hivatalt a felsőbb, valamint, más hatóságokkal való érintkezésében annak főnöke a szolgabíró képviselje, — ennélfogva a felsőbb hatóságokhoz tett jelentések, ugy más hatóságokhoz iutézett mindennemű megkeresések és levelezések u szolgabíró által iraudók alá, — kit a scgédvulga-biró a folyó évi január 7-én 227 szám alatt kiadott rendelet értelmében csak távolléte esetén helyettesíthetvén, csak is ily. esetekben iPeti meg a segédszoí-gabirót a hivatal által teendő jelentések aláírása, mikor is a szolgabíró hivatalos távolléte az illetékeiig igazolásául mindig megjegyzendő.— %.-Kgerszegen 8T8 január 31-én. SVASL\'ITS BENŐ, • alispán. örog lilliMk. A közoktatási Ministől* ur utolsó közoktatásügyi jelentése szerint Za-lainegye azon megyék közé tarozik, mely ejt — külOuösen az iskolalátogatást illetőleg — hátra vaiinaL Meg* vtftíjuk, hogy a szomorú ér/.és egy. ueuie l-gott el bennünket a hátra-maradt megyék között /-aluiuegyét is olvasva. Legniojsók vagyunk e körülményért Z tlamegye tisztelt tan* felügyelőjét okozni, ki mint ii-igyou jól tudjuk, hivatalos teendőiben a legnagyobb buzgalommal jár el, a nem rajta múlik, ha a hivatalos rendeletek nem kellü erélylyel foga-natoaittatuak és elegendő segédkezet uem nyer azoktól, kik e rendeletek foganatosítana és erélyes keresztülvitte által maguknak kétsé-genkivtilj a többi érdemeken félti 1, még ktiztüHveltfdésUlik előmozdítása körül is kiváló érdemeket szereznének. — A nagyobb városokról , hol emelkedett szellemű férfiak képezik az iskolai hatóságot} itt szó sem lehet, de a kisebb helységekről s falvakról van szó, hol a pa- a tanítón és az uradalmi tisz-teu«Jtivttl intelligens ember uiucs s a hol tisztán ezek buzgalmától függ a szorgalmas vagy a hnujrág isk\'da-látog.táa " > A* egyszerű, habar jóian eazü föJdmivelö ember gyakrau nem képes félérteni elméjével,- vajon vaja-inely rendelet javára »%olgál e vagy nem, s valamely dol?»g oly megrögzött előítéletté vúlh.uk nála, hogy ember lenne a gáton, ki öt ellenkező \| meggy o/o.Iéare bírja- Sokan e földm!velő nép közül csakis akkor tesznek meg valamit, habár d\'izzog a, ha sxigoruau reá parancsolnak. Így vagyunk faluhelyen az iakoláatal^sKnl íf. - Innen onnan tíz éve lesz, hogy az 1évi 38 ik törvény czikk királyi szentesítést nyert, és áldásos intézkedéseivel Magyarország tanügyének regenerálását megkezdette. Azóta e türvényetikk pontjaiból folyó iutévjeedesek , magyarázó reudeletek, mindenkinek lehetővé teszik, hogy a töruiiy szellemébe hatoljon,\' unna* %5ravaió intézkedéseit megértse, egyazersiuiiid útmutatást nyujiuuak neki arra ué^ve, hogy a hivatkozott törvény rendeleteit mi-J ként foganatosítsa. Ks mégis üreg hibákat látunk mindenütt A/ a lanyha eljáráa, melyet néuieiy megyekben a kevés iiitelegejituival biró U.uai iakohuzéaek a tuvatalos rendeletek fogaualositatksa krui követnek aü-iönösen az iskolalátogatást, illetőleg kegyetlenül megboszulja magát. Mert uem attól függ, hogy a szigornak mely loka jellemzi a rendeletet ha; nem hogy vannak e eszközök és milyenek az ily rendelete kivitelére. Hogy az iskolalátogatást illetőleg a legújabb jeleiiies saintéu ha a-dást mutat, hogy tanügyi yiszoáya-ínk általában minden évben örvendetesen javulnak, azt mindenki látja de az is bizonyos, hogy daczára ennek nem szabad megszűnni a hiányok javításán dolgozni; a ez két-ségenkívül az oly fáradtaággal egybeállított ra:ni«teri jelentések íuten-tiója isi l\'ilsö sorban tehát a bármily te-kiutetbei1 hátiamaradt níegyéknek\' kell iparkodui a kimutatott hiányokat me^s/züiiútiii. a bajon segíteni; itt pedig sorba mindazoknak,\|kik akár : közvetlenül, akár küfvetve a tanügy leudület vételét befolyásolni hivatva vannak, és itt azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a Minister legnemesebb buzgalmának is hajótörést is k\'ll szenvedni akkor, ha az j elsőtől- az utolsóig komolyan nem buzgólkodik a kivitel elősegítésében. Mi Ciélazeriluek tartjuk a szigor alkalmazását ott,"a hol az iskolalátogatás hanyag a nem a tör vény értelme szerinti, de azt is tudjuk, hogy teljesen czélhoz uem vezet az sem. De a nézetben is vagyok, hogy azon szigoron kívül, melyet a közigazgatási szolgabíró asou szülők ellen foganatosíthat, kik hauyagul kttJ-dik gyeftuekeiket iskolába, még más út és mód van, mely a szigor mel let uem megveteudö. Ez a papnak és a tanítónak befolyása a töldmi-velö népre, azoknak íilbesaélése, jó szóval való buzditáaa, bátoritása. Ka sok esetben annyit ér, mint a szigorú rendelet. Már most csak arra a kérdésre kellene felelnünk; Meg teszik e lelktV ek, tanítók ebbéli kö télességeiket ? Azt feleljük reá: sok hétam igeu, sok helyen pedig nem. >S o.tt ahol megteázik, van is foganatja a a köznép lassaukiut azou meggyőződésre jut, hogy a rendes iskoláztatás magában hordja az áldás éairáját. Közbevethetné itt egynémely tanító, hogy igenis mind szép dolog az, de ha minden falusi gyer- 4 »£ala" tfofája. k regény fh nunuk rinonpn ** túf\\«ti<ilomh<>:. lrodslointörtéuoti várUt. ifJjUUfci Keltorcftloli uvaRÜaliui vntiiriyaibau U0OI ulátja mag n tiaoiieti i-íclekvéi sgv-aégét hnn\'&ol tsétn.MÍutok eli\'eu aríitu-Kratikiu ugykedTtitóggoS kölö^gan sehjesl, melyeket aa 6 hiedrtma ueriui nngj rxé-iok utáui tdrekvöaoUen szeiKCtt ittagiuak. A máiík ro^énv: lUI»elat» tlargamuájK. — Kibnliii ki a 17. nitad kiiatpéu halt meg: Krauétisóvnág tegjotavibb satyriko^u. K rsgéuy, melyet egy mánk Qar- gaotna •» ^auugtuoi kwe un, aeou vouat-kosásokM itlaté\'pg, melyek toeuue a (áreHda-Hnn eejee osalályaira enótitak, in^g nagyöbű IhletiUbégtt roiot t\'-wrintw Úi»u (Jatujt. Fa pedig «a által, mert Ueiino ueuteiak i táraadalvm mmdeu vieiunyai ériutelnek, s a ferdeség aa erkftlwi lelháburodáe kimé-ietleo gúnyjával oeturoautnak, hauaiu e regényben külöutfwa aoaak hartuadii^ kötő-itbea mát Bsélsatonág vaa; as emberek •Itajaláaat as állami rend hiányának, külü-ooeeo pedig as Sgyts, a népet bctoljráeeló, hivaiseos iMstáiyok gaiásdaeágáaak és er-kilestalsaéégéaak tolajdonilja. £ rsgéuy-ben ukát oly elemeket találunk már, amelyek küloDőMu a aodfrn regényt, mely aa a\|abb tárradalmi élei aiapjau spaii lei, jeiiemsiS, ametyekaek éppen aaeri uem igsn eaereiaea mivée-i Neset lalalsMiuui Art; állítják Hgyaju a eaigorn itéesek, hogy a költészet önmagáért vau, a elveszti önálló bitesét, magasabb álláspontját ha a gyakoiÍHU élőt közőnapges kérdéséit vonja körébe, lú a tan megjjarja ugyan elméletnek, de határozott olipiáilbeu «11 nemcsak a iiemKeiok fejlődésének érdekeivel, hanem a lialadás feltáxleirel U. Hi»ieu » görög nénélet átért j\'oj lídüti uaxá, mert luávésaet ós élet egjmu«t útliatottuk. lwa-inénytaégot köleattusötk u görög életuér:, a iii\'ieéar.ct; pedig eszmenyitatte at életet, ila a milvé^aei. irodalom és ludomauynak valamely uemaalbeii minei imgyubb körökben va\'vi olterjodéso Möretetuieiiye a pol-(jaro« Kiásunk, akkor hóin latjuk at, miért volna lenlncMnyiukaa a költéaseiilcfc as, ha cg)- iritlkj korlátait áíttör.réu híüu önálló raólekou kirtfl, melyekéi-; as iiédzoi saciiut vau, as élet gyakorlati uséljaii is szolgálni kivanja, a iui hatásai kétsógteleuttl c«ak tokoskatjs. nem tudjuk vájjon mi haaaua volna a aaeliemek tevókeuysegéuok a ssép-frodulom terén, ka iu leljoseú elSxigetelvo magát aa élettől, tisaiáu aa essméuy saol-gálatábnu állua, vouajkoxás nélatU aa életre oa annak kUtÖnlelu yiisouyaira. Cseugury Antal Eötvös JáaseCrél irt jellemrajsábau, mikor as utóbbinak jFlilú iegysójo-1 csiuiu iranyragényérét saólJ bötos okoskodással mondjai „A mflvésael uem aa élettél kttlön vált a annyira fülötte álló dolog, hogy yele erkölcsi es társadalmi visaouyoa lel világosi tására élni ssabad nem vplna; sót eliou kesőlag, nem is érdemli, hogy mavéssuek Moveate«sék, a ki uijtukáiban a köUoi ós mfivéaai formán kiyUl egjrob oaiit magauaiv ki aem tűs* bokán aj kodéi mttveaet a vi> ráglii\'Z luuőuhiják; a vajjou voaut-c aaép-ségobul a virág, ua teiola tudjuk, hogy j^Umölraöróve vauk V A régioa thpheus-ról éppeu «z említik, legnagyobb dicsérettel, bog)\' liiutja baugja.val városokat épített. K példa intesiu a»lgál. bog)- a iuú-vészét, miiít miuden cgyco a világon, csak avnyibau erdemei valódi dicséretet, a meny nyiüeu la.amely nagysseru eaél elérésere vagy nemes osiino otrtbeléptetésóre vss-kbzUl asolgáh. Ö a tör,enet miuitcnkur i» Uuuiitá a müvósaetuü köarehauiaat u emberiség caeljai e.iőmo^ditasara. Nouicsak s ssép iráüti logékquysag lütejtése altul ne-mositetták as ulósi, as Srsest, liauem köz vétlen elómuaditói, tonyoséi m voltak a jó-uak ós ba»suoinak * Uabelats eiulitott siití) riKUi ivg>iiye hatáaáuak logjobb illu«tv«uiio\|áut ssotgat ta-lau íu, bog)\' n atuuka aa általam rovideu vásott német vissouyokra alkalmasva német nyelvre is áiUauitetou iKémetorsságiiak e korbau legkitUuobb prósairója ciaobait által, a ki a tulajdonsága mellett élc» csati, tomlatlau jelleuiu ember \\jalá, kinek teljes joga volt tellcpui mint ko^auak crkölcsbi-ra\|a a guuy és éic/. tegyvérdiyel. Fiicbart e regén)\' Mdolgosaiábau xialóiágos uyelv-inűvesauek mutatja ma^át. Kbbeu a korbau Jiáfj arorsaajón a asépirodaimi prósa elsó kiaerieteu tetettek csaa, melyek aosál „Salamén és Markait\'"-ot \'i\'oldy aa\'elsó regénykísérletnek ueveai. — i^s olbesseléanek neműt eredetije a rafor-matio.olótú es utáni muagaluie idéaból, lellordalt vi»aonyaiuoi vuaii asauiasami. — A taiaadatoiu oauii/ai ogyniasitul s»embau erejük ötudatára jutottak s törekedtek ki boutakoani a középkor bonyolódott, termé ssetclleuea visaouyaiból, s a lovagkastélyok-banotthouos tinomsag ellenében anépegéss séges terméneti ösatöbét ivarja éivényre juttatni. — Markolt képviselője a parast-elesnek, mely mint igaaság és bölcaeség, a dőreség köntösébeu aaemben áll Salamonnal, aa udvari körök műveltségének kép-viselójéveL Markolt, csintalan durva modorban kigúnyolja Salamon bölcseeégeit ts megsaégyeuitű \\ au uémi rokoftsíg e vi-ssouy kösöti és Cervantes ket alakja Don-(^uixotte és Öaucbo lausa kösötu tíitogy-Imtadan es utobn tréfás guoyoa meg jegy-aesekbeu, inetyet k«\'»söuségeseu kö a mondások alak\|ába öuöstet, s a melyekkel nevetségessé tosai urának hóbortos képsetódé-aeit. Alég egy augol köit^uek, ki Milton kortársa Buttl\'r Sámuetuek is aaol* galiatott anyagot Cervantes Dou Quíxettja, eg)\' Vig köitemeuyre, melyben a 17-ik saa-xadb\'eti angol pontanismust, szentségeskedó elta\|UlálábAtt teaai gúny tárgyává. Mielőtt a regény tejlodeeében tovább meuuéuk, vessünk egy taté pillantást as eoröpai államok társadalmi éjetére a 16-ik és l\|c-ik aaáaadban. \' A politikai és társadalmi baladás lé-kiutetebeu kútságeukivill Augolo«sasg jáü a korban élén as európai állód ümaknak; Bámulatos haladásnak mdalt Aogolorsaágbau miuden e korbau, a különösen Ersvibet alatt uemcsak tol/touosau rakta le jövtndó nag)\'ságáuak és baialmáaak alapköveit, hanem uagy iiódi.asoa aital, ks iparnak eso-uaaseik gyér* tvjlodéio, kdlöuöseu peáisa. adottak^ A kbauep ossíjilyai nemiképau . polgári aaabadság batositasáta CséU4 tá« ntek iafculáUt járna. sein iskolaépület lic ueiü fogadhatná, sem «, » egy tan > tó nem ^y fizué. Van ebben valami, 1)« arra való a kütigtijN táí hizottsáp melynek tagja a Un (élUgyelo Ugy mint & van hivatva a iu-xyi tanilgy terén felmerüli! mimlen híáu} t n k<i/igazgatási bizott-sár elé terjessteni , úgy a kőz-igazgatási bizottság feladata a fel-inerő{<» hiányokon segíteni, a hol flkaége* egy tanítói állomás helyett keltűt rendszeresíteni, egyszóval a törvény érteimé szerint eljárni. S ezt a bizottság szívesen meg is teszi. Csak éppen azok miatt ue maradjon a papiroson semmi, akik rendszerint a fölOtt panaszkodnak, hogy sok üd-vtta intézkedés a papiroson marad. . Éppen február harmadika lévén mikor e sorokat írjuk. Önkény telen eszünkbe jut azon nagy szellemnek elköltözése, kg. az 18G8. 38 t. cz. megteremtette. A ktkö utódok még ftldani lógják- Kfltvtíi Józsc-Í portit, mi pedig jobbad nem h;í Iái hatjuk meg áldásos működését, mintha ipar-koduuk, hogy tanilgyttuk folytonos haludáaában üdy.Os eszméi megteste-süljenek; ál^nire annál is • inkább van remény Uuk, mert eiftteijes Kz, a kic\'ínyes tekinteteken leiül emelkedett s/eliem teszi meg, az ez esz-ittjéjt niegtcKtesfil-si-re «zélzg intéz-ke<lWk>-t Jíemé[illk én óln^tjnk hogy /a^amegyc aj«lvöjetentwben— még az iskolalátogatás tekintetében is — nem a hátramaradt megyék közt lesz relii támláira. kezűi. Ugy tálaaik, saiszsriui föld gömbünk egy részét er&rendfllet lárfá kerentttl, korunk aj fonnákát éa szllkséasket vett magára; — mio\'l leseknek pedig c\|ak s pénz s rugója. > Törekedjünk! tehái péozre szert tennij -j Mi msgysrok honnét te-remthetjQk azt elé? lm nem s földből. Mi Joltliniveló nép vagyunk, tehát szeressük meg ss eiies szükséges ismereteket. tfem uauasskodhatauk sem gazdáizali könyveink hiánya miatt, sem gazdasági irodalmunk ii-lánysága tekintetében; le van téve ezekben azon varázs ero, mely s földet hasznossá, az embert hatalmassá. é« s jnemze-. tet gazdaggá teheti. — Alakítsak s gasdássatot üzletté, szerezzük meg az ebez szükséges készültséget\' mindazon segédtudományokban, niibn a növény és áltat tenyésztés alapul. Korunkban elmondhatjuk, mikép aern j csjtfc a jó papnak, de a jé gaadának is I Mltíg kell tauabu! . \| Gazdasági intézetbe kevesen. járliai-Kennáiíö uak >i a\' kernel :>éidáuy-gazdaságokbftu az gaz kiképezheti magát a fiatalság; de az tfda, ki már az eke mellett áll, ez uton segit taagán, mert gyéren Tannak i\'g)\' tegyen! A gypsz hálása. Nem valami liir uiáni kapkodás kész-t«ttvilai i agadiioui, tudom ruuck haszta-iausugat, l< a iu eg) éli belsejében, s drága iíö hiányzik : bánom a hazabui kötelesség érzete. A ho«azu tapasztalait és a tüiiéne-itíin megi&uíiotiak arra, mikép a hasát és miibe megüt c»ak jeles tórtiak ] boldogíthatták, de as e czélra munkálás kötelessége atol unak azok vetetnek ki, a kikfci a ter-Mieazot uiiodvii tebettég nélkül felejtett. j«éug erwt kevéa eg) én niyert; de unuden egésrségea létek, no:u »zotgaloui állaJ ma--••ok ludoiná».)üt tapaszt ;iiaái magáévá leheti, működése tvrea hii>»uá»a fordíthatja. Se Iiigyje senki, aiiulhy* kütelességeiíltiíl mik reunk miut, puiganikra természetesen haramiauaá, tehetségűinfc kicsiny veltanak •Stno alati magunkat toimeutheinéiilu Kje-tdijk íuvzélja — teli, a tcuitj magában, vagy iiiá^okkai ögjfltt senkinek sem lehetetlen, a iapsszUiUiKat uedig. kiizö Ini kötelesség. A te^kiiebb mező i» s.dvlt} csak iga-zán kell MicguiUnkálutd : - - mondja tiötbe, Nehéz időkét éluuk c» igen \'artlistunk tőié, hogy inog súlyosabbak lógnak kOret- példány gazdaságok és tübbhyire tárol a togtalkosái terétől: — azt pedig tudjuk, mily nehéz küuyvckbél. okulást meríteni h itzt a a köiüiméuyekhes képeit az életre alkalmasai. As is gyakran megtörténik, hogy azon érben, midnn s jtauulásuftk és vizagájódásuak hafiznát akarjuk venni, ked-ez/itlen idők koretkezuek, mi sem sikerül Itisérlctiiukböl: ewík pedig pénzbe kerülnek és nem rsak kedvünketj de pénzünket is elrabolhatják. \| J . • \' De ha meggpndoljuk, Imikén a gazdálkodás: — ktilőnüá nálunk:,— azon té-nyeaő, melytől iparunk, kereskedésünk , anyagi gasdagssgunk lUgg; éa. ezekuck mérlege az értelmiség: akkor hazatiui kfi* telességnek, sőt élet kérdésjiek lógjuk tar* tani a gasdaazatbaui alapos ismoreiek szerzését, mert csak ez által lessünk\' képesek a termelés minden tényezőit helyes arányban cg}\'iuássál ssővetkesteZni, ekkor as eredmény okait nem keressük egyedül sz időjárásban : sót miután s természet működése tolytonoskn több oldalú, tehát tellda-tuuknak tartamijuk a-természet okokta jót lei használni) a rosssat pedig, melyet emberi hátalom elkerülni nem\' oir, czélszerü intézkedések áhai korlátozni. Vaunak jeles gazdáink}, kiknek , ne* reiket hála és tisztelet érzelmei -közt kell nevesuünk, ezek tspasztalstaik és burárko-dásaik eredményét könyvekben rakták le, honnét megtanulhatjuk a pontos számvitelt, mely nélkül helyes aráuyi nem iejiet a gaz-dasagba behozni s a gabona cs takarniany termesst\'s közti egyeusulyt nem lehet ki* tnlái.ii. Ezekből látjuk, uicuiiji termé erőt vett ki egyik uiá«ik növényi a tóidból és mi módon pótoUiató a hiány, nehogy egyis lulságból a riiáaiktsa essünk és a hoUett, hogy tskarékossak lennénk, pazarlókká váljunk a talaj erejével Ezekbói tanulhatjuk kiszámítani azt, hogy a gazdaságunk-uan helyezett állvagy t\'orgé tókéuk hány ezáztolit eredményez é3 » egyes gazda-sági ágak mify jövedelmet hoznak a rájuk ruházott tőkék és farad)ág után és mi marad miudeu levonások ntau tiszta haszon ? I\'jZ a számvitel.s gazdaságnak óra mutatója, e nélkül gyakran megtörténik , hogy ép szou gazds«sgi ág ánoltatik leginkább, mely legkevesebb tiszta hasznot hoz, vagy talán nzon kévéi tiszta hasznot\'in, melyei egy másik gazdászatj ág ereHméuycz elnyeli, vagy pedig garasokat kiiuél a gssda \' ly tárgyak köríti, melyek foiintokat gyű- i mölcsöznének. Végre ezekhői ismerhetjük meg a világhírű Liebig gtűsdasági vegytanát, melyről jeles vezérünk Kodolányi Antal igy iri „Bláíj országok bán a gazdasági vtfytannsk fna inár a ját irodalma rse, — lájdaloa ! mi még Lisbig munkáinak fordítását sem hirjuk,-belőtt hogy mily asgy fonteaságu egy ország mezei gazdaságára násve s vegytani ismeretek elterjedése, mire nézve éppen ssásadunk e legnagyobb vesére munkát által egyipaga anáyit teU. mint a többiek mind ÖsÁevévs, sz abbéi láttáik, hogy "biztos okaserQ lials^ás^a xei gazdaság teión,hibban kerMÜnl" ott, hét\| a vegytani ismeretek nég utaf ném törtek) maguknak. A természet törvényeit ismerni kell a gazdának, ha a véletlen rebuz&gasága fi61 Fúl skarja magát szabadítani \|S á kulcsot eme törvények alapos ismeretéhez a vegy> tanban birjuk. — A vegytan mutatja ki, hogyj a uóvé-nyek^tápiálicozásain ok vei loszűjkségeB s sziíneny: — Kohlenstoü\'; éa a Ihgeuy: — Minkstod". — A széuenyt széiisavany: — Kohiensiiure: — .V legényt köulegeg: —* Ammóniák: — /lakban iiegyrészpon a lég korhol szirják lej a hövények leveleit által. A viz: ~ és könlegeg: — szolgáltat ja a növényeknek m »zfiksgx köiseuyt; — Waassrsiotf. - abitvenyek kéntspslsm al -katróssei által igenyelt ként: - Scbwefel, - pedig a kéasav.iny\': — $ehirefe!»fure — adja. A széueoy\' és iégenyt a lég körböi is szívják ugj su tel a növények leve eik által. de ucm elegendő\' mouiiyisébén. Tehát az értelmet gazdák közül többen legényt kiváu<-áu adui a szántóföld uck, é. toll in tétből á guauőt, chili,- —■ salétromot^ vagy Pe-tit—« Green léle hsl-uágyát dus legény tartalmuknál fogva uéha áldozatti>l is nikaí-mázták. Kzen tekintetből szotait tel fíl u-b e\'k, a német gazdák IBínVik levi gyűlésén l\'ragábau a gazdasági regytaura Vunat-kőző értekezésé bén, a természettudományi Int várlat jelien áüáaánál a növényi élet működése iránt ol) annyiru «zét agaző vélemények előaorolásn melleit, i\'eieuuit „egy prsetikus szózatot raíhweizbólu a Berni gas-dasági egylet elnökétől. E szósa. a gazdák ügyeimét az •i\'álói (ragyára: - mely iuike a gazdaságnak a melynek lényege a legény, — hívja tel: /Csináljunk — ugytuoiíd — magunknak gazdaságainkban iegeuyt, s igy azután fontja legfeljebb osk égy esiistua-npba kerül. — Midőn ezen Jjdhívást olvastam, nagy örömmel,gondoltam a kimutatott siaeire: rhová szükségesebu a isgeuy. mint •Salom-var földjeire !- kiáltáni, » egy pár hét alatt megérkezett gyp«seuiei hiiueuem « trágya halomra Figyelmet fordítottak a „Mezei gazdaság könyve" itót is a lent említett saéaatra a il-dik kötet IÍI8—1721 &-ban. Üe halljuk magát a practikus szózatot. \| Nálam as islálói tiagyát .as ölskbél aapoukint JunyidjMk a trsgya halomra, » miután én igen gazdagon takarinányoztatok, bőven almoztatok, és az almot napaösben j gyakorta\'megforgatják és elrendezik as állati ürülék és hugy által kellően • athstva, napoukiut aránylag nagy trágys mennyiséget nyújt. A trágya kikjordásakor a legrosszabb szslmas részekből úgynevezett iodrozatot, vagyis tekercset keszitnek, és azt a trágya-halom párkánysatára alkalmasva gondosan letapossak; a halom párkányzatát igy előkészítvén, a többi trágyát villával a párkány sat magaslatáig el teregetik, ugy hogy a halom felszíne hajtásokat ne mutaseoa. Az ekkínt kihordott s széjjelteregetett iirá-gyát ei\'öflcn letaposván, MA) font nyers trágya után Ü—2\'/g font közönséges gypsssel egyenlően behiutík. A behintésre használandó., ós a trágyában léteső ammónia — legény — 4 fol-togásara szükségelt gypsz mennyiség meg-\' határésására e következő számítás vezethet. Bousdogsalt iciaítáa szériát s syers Irigy a szástoli legeint tartalmaz, asas lOOfbntbsn /« fontot Hs az mint aaasotui tekintetik,, ugy körfilbeJ&J 0,6 — 0,7 fontot lehet sxámítauí. A mennyiben aáonban . a trágya legenyje aem miud smmoa^a alak-\' bsa fordu\| ele, hanem annak egy része a a ezalma s emésststlen táprészek szerves anyagábaii foglaltatik: tehát 100 font trá-j gyában csak 0,4 font ammeoíát lehet feí-• venaj, ^elV mennyiség I fent kénjaval igényel, haff kénsavas ammóniává változzék. MifMn pedig t—fL fent gypasbealr-1% \' font kénasraay foglaltatik: világos, hogy aa ammónia foifogására használt g fpM msny-nyiséget inkább Jtereselni, miot sokallsni lehet, mintán a gypsz kés savanya csak tele részben, azaz a 2 font gypnheu 1—1 Iont helyett essk % — % font kén ssvsar jő foganatba. — Eddig azonban nem volt ok^a gypsz —.mennyiséget nagyobbítani, mluláh aa ammónia eiilleaásáaak semmi nyoma »ew látszott, s igy a kitűzött czél eléretett. Mii a trágya gödrök alkotásáról, a irágya halmok * össze rakásáról az eddigi tapasataiá* « gazdának teendőül kitűzött, unod csak-\' azon egy czél bél történt, hogy • mintán a lég egyik oka, vagy legnagyobb előmozdítója a szerves felbomlásnak, töle-lemzéanek, a trágya luűmok. melyeket ^ors felbomlás é* rotbadástól megóvni akarunk, s lég behatása elten biztosíttassanak: erre vonatkozott a halmok fa — vagy kőfallali Ijekefttése, azok gyakori össze taposása stb. ÍJA tagadhatatlan, hogy mindezek a gyors feibomlársa gátlólsg hatnak; de megnem akadslyoztstják szL hogy a trágya nagyon át ne melegedjék, uirteleii ei jedesbe ue jő-jön, és ennek folytán annak legjobbrészei, aa aminonia és széiisavany el ne párelog-janak. Ezeknek megkötése lőietsdsiaa gondolkozz és számoló mezei gazdának, hs ez legbiztosabban el éretik s porrá tört gypsz-nek felhintése áital, mely gateija 1iogy a trágyából s vizelletből krtejlo aiumonía saén-savannyal társniva a meleggel el ne párologjon ; hsuem eszközli, hogy a gypsz kén-savanyja által s trágyából kifejtő ammónia I megiiutetreu kénsavanyas ammóniává változik, azaz oly sóvá, mely a közönségéé légkörheu sem oivad fel, s nem repül el, hanem a trágyábau összegyűjtve megmarad. llssznatuak e cséira tőzeget, közönséges löidet, toshamut, higitott kéasarsuyt vagy zöld giliczkövet; legtöbb esetben azonbau a gypss legolcsóbb, s majd miu-denütt megszerezhető. is noha a gypss a gazda által péu-zeu megszerzeudo, a közönséges 101d pedig mindeukinek késsen áll; de miuian szaiuádásba kell venui az efiez megkívántató kézi s vonó erőt, a töldásatasi, I0I-íé» lerakási, fuvarozási, s trágyuialmen tör-téuendé alteregetési költségei: ások a gazdasagot igen súlyosan tertieiő kiadasoaká válnak i töleg ha inoggoudoljuk! hogy fa-yen viaagalatai szerint,\' Ivld, lOatumu, Uoiuok bssonsulyu trsgyavai vegyítve, az abban léteső és kifejtő egész ainmonif mennyiséget felfogni és megkötni síig képes; — már most ha a hasousulyu töídmeunyiség-nek ujonnaui tel- s lerazási, és a szautó-töldöu esz\'közleudú eiterjesziési munkáját is tekintetbe veasszük : s számítás eredménye még terhelőbb lesz. Az értekező gazdaságában : — marhaállomány télen nyárod istállón tartott 14 tehén s ti lé: — a legutóbbi években 300. szekér trsgya állíttatott elő s szállíttatott ki; ha eseu trágysmennyiség 140 frank értékű 140 mázsa gypsz telhintése helyett, töld vegyitessel kezeltetett volna: agy a kiiejlő ammónia megkötésére nuaden aser kér trágya után legaiabb egy asekér föld szükségeltetett volna j és ezen számítás ke-. ráü sem nagyított, mivel egy közönségei tezkedósek, baüiatosan fejiesziették az angol népélete! és irodalomnak is egyik ténye* Htössakaf idézte elő. — Ifa inig e kor adta Augvlországuak a világ legnagyobb- ; drámák-öltőjét ^háke^peart, sz elbeszélő költészet te lén is netn a rcg.nyayel, hanem a vallásos titfskúlteutéiiyuyel talál-kozntik, melyet Milton: Elveszett paradicsoma képvisel, s uiely ugyauasoii évtizedben készült ei, melyben Magyarországban ts s legeld magyar\' hősköltemény jelent meg, giót Zrínyi Miklós: •Szigeti veszedelme. A 17 ssázad utolsó negyedeben, a Stuartok már hunét elfoglaltak volt Augoionsá; trónját, a drámai irodalom banyatlásusk indult s az angol regény sezdte batáresoti befolyását gyakorolni, a mely befolyás bi-soeyos tekintetben minden európai műveltebb állatára kiterjodett. — Jellemző as európai államok 17. századbeli sseUea^letére, hogy a költészetben majdnem mindenütt a ibima jutott érvéuyre, a költészet pedig s száraz tudományosság i\'iiincseiben nyögött, s minél jobban kes-dették űzni a tudomány féráat, annál inkább ISIMS4Ü el a népiéi, mely iiáudaafitt a aselgaséfba tklljMéi szomorú jeleit matatja, (t elég sajátságos, hogy e kor felt yraaralasrseiji irodalmi és pemikai .tény kin, XIV. uajes kora, mikor h áiiam impűism netovábbját érte al, és Krsaesía e<sé\| mgtitluébb «Mrtlemei a féayee ad var aselgaiaiábsn állettalt. I>e a franczis etaasikaa bvieséasetnek a saint suaak Űer-aeéH, Becin, te«elea, Bosseut képviieléi vei uh, már ebhea a korban te veit oppoeéUeja a íranesta regésykéitéwstáek esjüiáges »áia{\|a, a pwstastirae ttíndérrege, me- lyet különösen egy csoport uői író fejtett tovább az ép skkor Franciaországban ismeretessé lett ezer egy éjslaks nyomán. ~ lgen u.esszo vésetne és tulságosau kiterjesztene e rövidre szabott éitekesést, hs as európai. kontinens műveltebb államaiban külön akarnók kei esni a regény tej-lődését vouatkozáésal afársadalem visao-nyaíia. A. társadalmat mindenütt még miudig a régi törma\\ nyűgében látjuk, vagy pedig as átmenetben, a hol a nép a politikai élet formait áttörni igyekszik. Angoiorsságot kivéve, ahol miut már eui&lettüic Krzsebet királynő intézkedései folytan, szabad alkotmányos élet erős alapjai rakattak le. iniiidenűtt a tudományos kutatás csendes munkásságát látjuk a 17. század második leiében es a lé-dik századon keresztül. E szellemi munkásság lassan de biztosan készítette elő aa eafópai, népek politikai és társadalmi tejszabMlelááát. llsbár a modern regény kiinduló pontját Skotf Waíter-beu kell l^resuüult, ki utolérhelleu geuialitással legelső ösztönt adott a történeti tegéuy. művelésére, minden műrelt irodalomban, Aiígolországbsn még Walter Skottuak M egées világiroea-lomra kilmtó fellépése elolt — éppen a népélet ssabaásbb uyilatkosááai loíytan látjuk keietkisui némely tájait a regénynek/ a melyek as egéss mavalt világ Uilajdvnklvá lettek, és miud classtkas formájuk, miud pedig kiváltó touatktaásekk^l teljes iael-iemdttt tartalmiak fo\'ytáu szátaoeatáasékia leltek. As aitgbl próza éppetj a 17, század I második feléiea tejleatetett igen wsgas tokra. Mellőzve 8vitt tloaaiháanak lQulit tr csimti satyrikus régéayét, mely egész Európában elterjedt, sőt az iijusági jire-dalom számára u hasznosiltatott, s mely as emiitett Rabelais szellemében %ift konyak ferdeségeit ostorozza, két irány kezd lAu-golorsaagban egyszerre önállóan fejlődni. As utasási és a családiegény. HéiimIt Defo e as alapitója az egéss világon elterjedt, számtalan kiadásokban és átdolgozásban olvasott lióbínson Orusoe-jávsl ,l ennek pedig Kiehardson, számos családi regényevei, melyek lerélformában irvás és tudatosan az erkölcs nem esi lésére ssánrák. Azon hatás, melyet Robinson Crusoe tett, s melybt nálunk is spraja nagyja ismer, kétségenkivül asou rendkívüli müvein él képző tartalmában keresendő, mely bámulatos ügyességgel van Kobinson személye ée egyénisége köré csoportosítva. Koueseau maga is oly fontosságot tulajdonit neki, hogy biuiijéuek nem akar más könyvet kesébe adni. Egyébiránt Huusseau nevelései elvei kösött, ki a civilisátíó lolytán a természettől eltávosott embert ismét a termé-ezéthaa kívánja visszavezetni, és elfajulásai épben a tioomaláiuak tulajdonítja, os Ko-btoscjn sorsa között benső összefüggés! vau. Hisz mint tudjuk Robinson egy igagáaot szigetre vettetik, hol mogtosstra a pjolgá* roeodas teremtett minden eszközöktől, iáját maga erejére van utalva, e leleinéhyes-ségéaek, tevékenységének, melylyel az ale-meakel szembesaailui képes, köszöQhetiieau-tsrtását. Egémn mái téren mosogaak fii-chardioii regényei, melyek sebolseoi gyakorlottak annyi befolyást mint Némete^eég-ban. Talán anaak talajdoníthatjnk ezt egy-tészt, hogy van némi rokonság az angol és a német családi .élet között, bár se első még határozottan tisztább és nemesebb, mint as utóbbi Készint talán még íbfean ii, hogy a tudományos él a társadalmi érdekek, melyek teljesen egymairahalása, melyek üé-metorssag dasslkai korát előkészíteni most kezdettek, feltalálni aa érintkezési pontokat • ezael egyetemben a kornak a humanizmus iránti törekvéseit, is\'érne torsaiban aat as édeskés sentimentalismust szülték, mely e klssiictsmust megelőzd néhány évuaede: annyira jellomestek, a melyben azonbau egyúttal azon wná«i küzdelem is észlelhető, melylyel ama kor aseliemei a hagyományos formákból kiboutakozai iparkodtak. Ktobard-son regényei e senttmemálii hagalstot visz-szatükivstek, de fölötte egyoldalaiag. Az erkölcs tanítója akar lenni, i begy aa elbeszélő mútaj korlátait még iakább kikerülhesse, regényeihez a tevéitonaat válasatjs, mely formában érzelmeinek és véleményének átég atauyibjb haugou adhat kttejezesu Müveinek léáyegoaebb hibája pedig u, hogy aáia csak ket tajta ember van, legróssaob és legjobb ; angyalokat lea( ós ördögöket, i igy ozetját aauát kevésbé #kn él, mért as ol-vssas hstása nésetttok szerint csak ott táUj zhol a jellem okozatos fejlődése al .elvárt akaralétejét irányozza. tív/fmattH Mét\'< k* warbái asekór Mi 24-28 köb lábat tanaimat, egy aaekói trágya pedig !»6—40 M»b lábat; és igy /, kübláb földre 1 köb-ült trágya o-4k, súlyra nézve körülbelül mftgaify ezrén; i miután a iöld a légaeine • kft csak gépiieg fenntartani képes, nem t^dig vegvésaileg megkötni: a kitűzött cél elérésére bixouuyúra nagy mennyiségű iöld kívántatik; urna ia tekintve, hogy némely foldnemek mn uero is a\|kalmasak, molyok t. i. azéusavauyt, meaaet tartalmaznak, t igy a kifejtő imnanit «lpárolgását mozdítják inkább elő, mintsem hogy aat fenlar-íriií ii megkötiá k« pesek lennének. A lia-zánkbou ii mái ^Itci jedo- töidrótegeléanel gazdáink 6 gyeiméi a tudomány ez áliitá-ura eléggé tellúvni neiu lehet. (V«f>«r.) Sím inniuk Aitlnl földbirtokos. Helyi fa megyei hírek. A zalaegemegi Ügyvédi kamarának 1.875 ik évi martiua 6-án történt alakulása, a kamara tisztviselőinek ugyanazon -napon lett megválasztása folytán, ezeknek három érre i terjedő hivatala f. ts7$-ik marczins , fl-án megszűnik. A kamara tisztviselőinek meg-választása végett a választás i g y R 1 éit IW8üt évi márczius likén déléj«!ili 0 Ar.ua a kamara\' helyiségébe tiUGjm ki, a kamara tagjait tisztelettel felkérem minél számosabban .megjelenni, s figyelemmel az 1865. 34.-t.ca. 22 2:i >i. §§ ni rendeletére, a vála>/.tásba befolyni sziveskedieuék.. ZKJ. razegv 18781 jfcn. hó 2irkán ÁKVAY ISTVÁN m. k. elnök. ~~ Hiagvariiny., A íimanoll-íéie Luigvcrseoy 2-dikáu esté Wti^otí nrrg. 1U áltálán"* itoletei akarunk hmnu a megitatott bangvciseny b\'ioUu i^iotan meg kell "vallanunk, hogy nz tarakosasiiukat nem elégítette ki toijeeeu. A programul maga is meglehetősen halvány voli, « habár dácsára ennek kétsegeu ívlüunek keli raou-dánunk Timauoti \\ era kisasszony beveg-aett művészi zongorajátékát, nem rnond-hai\|uk ugyanazt ."vjydel i\'hereziua kisnaz-•zouy hegcdújaiékaidi, ki ugyan j<>; ea ozé-]ion játszik, tíe a kinek meg igvu sokai keli innal ni é* haladni, hogy a szó legjobb értelmében inűvütsnő legyen. A zuugo.a és hegedű mellett nem iiú)uyaott az eneateiz let Kein, melyet Biociutzky ur vattait magára, ki ejsuieréste méltó bravonrral éne-\' kelt egy magaudalt Mayerbeer Fioléta ciuiü operájából, es zajosan eljeueztetvéu, es hi-TMivaii raadaKtl meg egy ku dalt onekeil, inely vaiuteu aajoü teuaebeu rdiseni^tt. A zongorán Oilop i^i m> • ur kteéiie Ütscbttzky urat. OUop hruO urnák jeles zongorajátékát uiar többször volt ulkalmunk Kiemelni, ugyauazt, tehet\|tlk most A hangveree-ii)\'un Mjéji izaiiiaj tliuics kbzöuteg volt je-\|en. A polgári egyletnek noaibaton tartott alapitaat uuuepályo a legjobbaa eikerüU. OU-uai többéu voltak az egybegyűltek a a aeue hiányáuak (laczaia ritka jo kedv tar .tolta együtt a jeleuvoltaáat, kiknek egy ré-•ze i«aa ügy liajnal lele ballagott imza. itogy a jőiKü vacsora kóabeu a toastokban ltom volt hiauy, »at eailitein is telealeges » így a polgau eg) let tugjut ismét egy elve-aetee estet jegyeaheiuek tol aa egylet eletében. — (Ritka eset.) Gyöinörey Gáspár gó-gáufai lüidbirtokot ur \|uhaeaatabau t unut tőle, értesül üti k. azuu vaiotian ritka eset adu* oló in»ióav, nogy az egyik auyajuh elsó hauuságávai 4 elevuu lep, ecó»z>ege« bárány kat hozott u világra. Aziüy eset valóban erdeme* a loljegtaeere. Ivivancsink vz-gyuua, vajon az ugy latszik ^npuia táj luegiuaaad-u vág) Cipuiituí, a miért rom-deueeetíe kár voiua, ~ (Hangverseny,) A helybeli főgyiu-uátiami ujusaguak anaiuuk mar eióte jel-aou lanuzkoazoruval együekbtou haugver-•euye iua ^zeidan; tog MegtaitaUu. A ke-•t(ivdéek uiau iieae, meiyeaiut tok yl-danoi tuuósiuutak, e lmugveracny niélto taisa teaa az elóubi évakoeu luegtartottak-usk, é így aat reiuvUietju, hogy a gyni-naaiuun egeiyegyict alaptőkéie isme» aze peu log gyarapwUui\| a um auual ősziutob-o«u óhajtunk, ii.n ul ludjukiiog) a segoiyegy • let aniaeoa iaükodesóuek teljes én uag)oub loeitú kitejtáec caak ug} teb«Uége«, ha aiaptoMj* ituiiol inkább gyatapudtk« Ajánt-)uk tehát a aaépazeia tiangvoiM\'iyt utiuU* •zoa rigyeimébt;. Kik egy valódi \|ótokony cnlti áldozni ée e lueiiett éivtzul n akar-nak. — — Helair Gyftrgy ur, a nálunk jö cintéket hagy ott kittiül eamiuuvószuuk touruar <Hi keauie el \\tudegw«»fpie»et Veaz^iem- Aa oMani lapban koaUMt mdzotozat-bdi látjuk, hogy Molnár Ü/. ar ugyanazon •terepeiben tog \\iefpéu»ben w totiepoi mm ualaak. A M\|) U«mi fejtdednöveií-cgyezü\' 11H9 itbmai bé ttf au Wagy-Kanizsán a jr^aanaT ozunti «e&dégiá diat érmé ben «üfcwü Viltt k inoilietivi ti lendftZi A amkii w<iia tt néni inbaa- lialó és auuak elémutzláza mellett névre izélő belépti )egyek válthatók Belui József ur gyégr«a«rtáiátau é« este a pénztárnál. Belépti dij 1 fit A üiilajtiv«d«l»n nagykanizsai kisdaautvelé-egyestllftt alaptékéjs g)arapitálára torditlalikl Kel^lfiaetóaek kU-szöneUol fogadtatuak 1 hírlapiig nyugtáz-tatnak. Kezaeta 8 érakor. — A Higy-kaaliitl takarékpénstár aáriiáiuadása. {1847 évi decaBtnbar Sl-éa. Vagyonmérleg Forgalmi kimutatás. Mér-lag-aaámla ls77-ik évi dcczeuiber 31. Tar. tozik: Kötelezvény számlának 1.867.184 Irt. Vállú szám. 210.500 frt kl kr. Elűle-gtaé\'i száiula (értékpapírokra) 16.463 frt Butor számi. 1,200 írt. Értékpapír 250,0(12 frt. 2ő kr. lljázbirlok iiáa íz, 402 88,141 frt tíO ház szám OtO 7,000 frt. 95, 141 Irt. 69 kr. Kintfovő kamat számi. £6,825 Irt. 5 kr. Iláabér hátralék számi. 631 frt 11 kr. Bánat-pénaletét 1,081 fft 70 kr. Arany kölcsön 3450 arany. Franc kölcsön 2ö0ü frank. Kantleyő arany kOIcajJn kamat Izámla arany. Kintiévé frank köléaön kamat ■záml. 60 Irank. Pénztár sáámlának (kész pénz olfllét) Ö05 arany. 47,721 frt 78 kr. ilwzesen arany. 2550 Irank. 2.077,350 frt. 41 kr. Követel: Kézavéay tóke számla Hl,501 > Irt. Oiztalék számla (fel nem vett osztalék j 676 frt 44 kr. Betét számla lí)14.&ll» 40 kr. Betét kamat számla 46,805 irt. 2 kr. Arany betét számúi 43trj^«nuiy. Frank betét ezáuila 250>J frank. Araay és irank betét kamat 146 frt íH) kr. Hetét kamat illeték 1,580 Irt. 84 kr. l ailalék-alapszámla JS.ilOO Irt. A\'lOro felvett kainát számla 13,414 frt. kr. Nyugdíj a!ap számla 13,377 frt. 2 kr. Iskolai; ösztöndíj ssáinla 40 irt. Vegyes 176 Irt 42 kr. 6záialék számla (bekebelezéseknél ) 6 Irt \'M kr. Jrraház-alap számla v52 jirt kr: Kisdedévé alap számla-188 irt. Ül kr. Hélyeg-illeték számla (olólegekucl)j 3 irt 45 kr. Költség számla (jelenléti jegyek) 4 2o3 trU 17 kr. Krték-papir szeíyóuy számla 1I,J36 irt. 65 kr. Jlázbérjöveilelmi 5,7111, íit \|\|7 kr, Veszteség és nyereméuV saamla ( 7i* arany. 60 irauk. 12,280 irt \'jt> kr, dssaesen 4381 arany. 2Ö60 irank 2.y7j7,35Ö ári 41 kr. Nagy-Ka-uízsmu. 1877, évi deuzeniber hó 31-én. Tóth l^ajos, igazgatöj (ielscfi i/uttinanu S. 11. aligazgaló. Öaras Agwtou\'kvnyvvivJ. Hor-sebetzky Frigyes pőuz\'lláruók, A .iöllnubbi ióniédeget a uzsbalyszerden vezeftett könyveiddel tételről tételre megvtásgaliuk 1 azt azokkal tökéletesen megegyezőnek taiáhuk. Magy-Kanizián, 18/8-ik ovijauuár\'hó 21-én. A teliigyeló biaottNág : Herényi József s. k. Ollop .Samu, k. Váguer Karoly, s. k. — A ZdU-auertieyi keicske^ieluii ifjúság 187h. Február hó !\'-éu a BZüldíau veúdégl\'i uagytennebeu alakulandó segély egylete alápjának gyarapításitm zártauru taavzkoszofucskát rendez, a rendezőség. Bcleptidii f szeméíyjegy 6ü kr. Családjegy l lt. 50 \'kr Ktadete 8 órakoi. A meghívó senkire átuem ruházható s kívánatra felmnwtandó. Jegyek előre válthatók t. Ilubinszky Adóit és tlorváth Miklós kereskedő uraknál. Feliillizetések kö»zöuettel logitritatunk. A t. hölgyek íelkéretnck mi-uél cgyszerüebben öltözve megjelenni. — T. oivasuink közüi azokat kiket érdekel ligyclmezteljfik a lapunk hirdetési rovatában/közlött azon hirdetésre, melyben a nagy-kanizsai kereskedelmi iparbank az érileklettekft a közgyűlésre meghívja. Irodalom és művészet. — Elóftzeléare való felhívás. Török-magyar tarzalgó. Ctmutatás a török társalgó nyelvnek helyes eisajatiiasára. Szerkesztette !»Scliwarter !Ueza. A török nyelv tanulóinak egyedül csak még egy török-magyar -társalgó hiányzott. Lzeu hiánj ou fegitoui akartka, gondosan kidolgoziaiu a utar évek óla e könyv ssáuiám gyűjtött anyagot s tekiutettel voltam a ki\'Zeietbeu leggyakrabban eléfordul-duté beazéigetósek mellett, a műveltebb kö-aöuséggel való társalgaeokia 14. A török-iuagyar tacaaigó, igen szépen kiállitva, köiiilbeiul hetedtél nyomatott ívre iog terjedni s legkéfobb lebruar hó közepéig uiogjeieiiik. J^lolizetési arak : egy fűzött példány W kr,!csinoi angol kötésben I irt 0, e. Aj ülőlizetósí ijaláridé február hé lö-e. A bőin ar jóval magasabb len. Az oidiisetest benzeaet logcélszerflbb postaucalvauyuyat; iettey Nándor és tana köuyvfceietkeciósebe vacst-utca (Mocsonyi-palota) küideui. lis egyszerre beküldött eíolizétó\' után egy tisatelatpeidáuynyai szolgálok. Budapest 18\'4o január nó 28-án. íit iHVAKi\'áált UÉZA. • — ■ Nagyarorsiay ei 1 Ntgyvilai -5ik számának tartalmai; a»zuveg; Vértesi Arnold. — Fályafu-taaona KónJ (.Koniii Kalniau.; • - Feuyes liaaa^aag. itégeny a magyar társadalmi 0111-boi (Vtntesai Araold.) iV. loi/t. •— Kgy egypiOini airaiy leauy. Törioueimi regény1 ina Jvtiers tord\'itotta Huszár Imre. IV. loiyti — Fovwrosi tarözalevel; Aluzii-kua, paiyambói. (fprzé) — a spanyol •ai/i pár. — A csbk természetrajzából. \'1. Aiusoa\| (Dengi Jaanc. „littb, be hitíog vaa!tf j.) — Feikossputó. Költ. (Márkus Mik-lós) - KtiOuiiei. — öakldciiutv. -> Be» tuiej vény. — Öíiirk, Uzeúeték. lÜtjzok. \\ tiijcii Arnold. — ^llu, be kufcg tMt — A kpauyoí király pár t Xll Ailoitsi knai\|, ífj.rvedvB kiráijne, t — 0 r p h • u 1 sénémü f^lyéirat ujabb megjeleut száma Qolll János Bairémai M Béla szerkeist^se alatt a következő tartaloiuuial {alant íusa: l\'ink Ji: Azt esi, Nouluriie. — Kisrómsi M Béla: Albuinlap. Mihálovies Ödön : Népdalok. — Faultretter A. rs. k. karnagy: Szerelmi titkok, Maaurka. Hnlil I/>riitcz: Allöldi liirsk^Kering/í. (iBÁrnok. A .lN>nt dCH Art«-I J{f)lilii8fi(í., I , » a I U,. jf i j\'J \' 1 WémitMI. • -\'V gmS fflaos után frliimünn fi la j 0 s. (lf oly tatám 24. \' // \|\| j Midőn ez eieméuyek után másnap fölébredtem, ugy tetszett, mintjia mindenről csak áíinodtam volna. De \'Faldera ki. gyenge modora szerint iaegatni kezdett, kétségemből kiragadt. A dolog, a reggeli villágosságnál megtekintve, nagyon iuesés-nek tűnt fel előMeui, lemnogy a bitetlen barátnak elbeszéljem. Ujabbi időben az erkölcsűuomitái azon fokához értek, amely már az erkölcstelenségbe uiap át; némely esetben inkább vadnak, miat kicsapongó és roszmk szeretnek látuatui, inkább«két-érteliiiQséguek engeduek helyet, semhogy kalöucsnck vagy lizlcáiiak tartassanak, ki gyönge észlehets4ggeT és rotz életnézettel hír. — Benlőinbeu azonban utég iukább fájt az, hogy megmagyarázhatta^ nyugtalanság vőm rajtam erőt. — Szemrehányást tevék magamnak, hogy arczát sem láttam. — „L)e miért ,isa inondAin magamban, „miért ezen túlzott diacretio nIIa valakinek néhány aranyat adok, csak megkérhetem kegyre, hogy szellőzze fátyolát Va Ks mégis ha aina leány viseletet mely bár nagyou egyszerű volt, de az. aljasság legkisebb színezetével nem birí, visssahivtam emíé kezetembe, ba. mcgcondoUam, mint vonzott nemos tartása és ieíeieteiuek képzett mo doiu, ugy, boizumra, igazoluoiu kellett magamat. — Az ember haugjábau van valami, aini előre jelzi a modort, melylyel vele beazéljűnk, mé^inielúlt állását, szemét é arczvouáiait láuuk. Mily végteleuöl kQlöm-bözik a. inivelt beszéde, mind formára mind pedig hangjára nézve ii, a műveletlenétől és a lány hangja oly lágy és gyöngéd volt rövid faleletei olv nagyon szive mélyéből voltak mondva^ nogy a legdíszesebb hölgy koszorú táreaságábau sem bírtam a ize gény leárty Ifekete kalapja söld fátyolá és silány köpenye utáu való gondolattól me\| neklllni. —< : „A közelebbi napokbau bosaaukod lam balgaságom miatt, hogy ciak 8 nap mulv% lathatom ama leányt; szorgosan szá ifiitottaiu minden órát mely a várva várt péntektől elvá\'aaztott, ós. ugy . órestein mintha auia világváros nem rejtene kecse sebb dolgot magában, miut a l\'out de Artsi kolduinőt. Végre végre megérkesett a várt péutek. — A lehető cselhez kellő folya moduoiu, hogy Falderutől és többi baráta tmtól- izabaduljak és alkouyatkor útnak indultam. Egy óráuál tovább kellett menuera és igy elég időm volt utam czéljáról gondol kodni. — „Ma" igy izolttui magamban „ma tisztába jöis magaddal", mit tarts Baeiuélyról, ajánlani fogod kíséretedet, ha cllogadja már előszűr is incgcsált, Arczát is meg kelleud mutatnia.\' „Sietve mentem ugy hogy még nem volttiz óra, midőn a Place de rr.cole de Medeciure Irtem, él — hisz 11 órára rendeltein ide. — Még volt időm egy kávéházba lépni hol .gondtalan átnéztem as újságokat) — végre tizenegyet ütött as óra. — „A téren néhány ember volt, de bár-mennyire erőltettem meg szemeimet, zöld fátyolt nem iáttaiu. Mindig a gyógyintézet felé tartottam, mert azon oldalon uéháuy lámpa égott. •— Az oly várakozás piliaua tai valóban fájdalmasak. 11a beérné ara nyoddal és netu jöuue többé ? Ha uemei •zivüiégeden hahotázua V Gondolám, midőn a teret tízszer át ineg át hatoltam. Már fél tizenkettő volt,\' és már elkesdék nytig taiankodai, okkor harminca iépéiayi távol ban, a lámpa fényénél, valami zöldet pil-lauték meg; szivem gyorsabban dobogott, eleibe siettem —> 6 volt. „Jó estét" mondám, miközben kezet nyujték neki, szép, hogy megtartja ssavát; mélyen megindulva látazott letiui; „Uram nemet hazámfia* nioudá elérzékenyült hangon, „hisz kellett szavamat tartani, hogy köszönetet mondjak önnek. —- Bizonynyal nem jövők ma iimét kegyét igénybe venni, Oh, mily gaadaggá tett bannlnket bőkezűsége I Helyre pótolhatja- e e nemes ssivüséget egy leány benső bálája, «segéuy anyámnak imája éi áldása YB „Ne beszéljüuk róla" válastolám. Mint vau édes anyja Y" Ismét reménylenem szabad váiassola, ,az orvos bár nem uyilat-kosott határozottan Uh mily beasŐlec mondok köszönetet Önúekl Ajándéka folytán ismétáápiáló eledelt nyithatok neki, é« higyje\' el, azon gondolat, hogy még oly jó emberek vannak, megleuétÓiee jól hatott állapotára uéave." Mit mondott anyja,; midőn hasiért? Nagyou aggódott miattad) niirel már késó volt moadá 6, oh jnily nibeseo etyesett bele, hogy azon lépést megte0em és balsejtelme akel telt st valója, ,ast bivén, hogy valami szerencsétlenség ért. Mindent elbeszéltem neki, de midotf az adományokét elővettem, éi aranyat látott közte, nagyon eaodálkosutt, és — „itt habozott éi nem bírt tovább beszélni, gondolám, hogy anyja rosz cselekedettel vádolhassa, tudakozódásomra megindító nyíltsággal be vállá^ Anyám mondá,\' hogy- ez nagvlelkü idegen vagy augval vagy berezeg lehetett. ^ui egyik sem a másik" mondám. j)e meddig értek ki a pénzzel ?"=, Van-e niég belőle V* — , „Ob inéa au belőle, válaiaolá bátran, de úgy látazék ez csak tettetée volt, mert öúkéuytelea sokajtozott." Ka még mennyi van belőle ? kérdezém határozottan. „A gyógyszeHáti számlát kifizettük egy liavi házbért is, anyámnak pedig főztem belőle, • de mindammellett maradt még pénzem. Mi\'y szegényesed kellett lakniok, hogy ama pénzből gyógyszertári számlát, egy liavi háabért kifizethettek és még nyolez napig iözbeusk is! De pontosan akaróin tudni; mennyi maradt még. „Uram !" mondá, miközbén egy lépés-\' tel hátrált. „Jó gyermekem, azt ön nem érti, vá-laszolám, miközben közelebb léptem hoszá ; vagy tulaott gyöngéd érzelemből nem akarja bevallani; komolyam kérdem, ha a néhány frauk elfogy, várhat-e valahonuau segélyt ?* Nem," feleié (élénken, sehonnan !a E szavaknál kezemet nyujtám ieléje \'— lelyet megragadva szivéhez ssoritá és jóságomat dicaőité. — „Ugy hát jöjjön," folytatám, miköz-ben karomat aa övébe füztbin; sajnálatomra nem hazulról jövök és igy nem láthattam el magamat; azért szíves lesz néhány ut-ozán keresztül haza kísérni lakásomra, hogy anyjáért valamit teheesek, — Hallgatagon tovább vezettető magát és bár kellemes volt rálu nézve ót tovább is gyámolithatni, mégis szinte sértve volt érzületem, hogy ellenszegülés nélkül követett; éjjel egy férfi lakásába; de núly egészen másként következett be miVit auogy gondolám. Ugy két. háromszáz lépésnyire mehettünk, midőn megállóit és kezét az enyimből kivouá." „Nem, neiu lehet" kiáltá köunyezve. .Mi báutja oly egyizerre," kérdésem csudál-kozva, „minek ueifi szabad megtörténnie ?f „Nem, ueui megyek Önuel, nem isa-bad elmennem." rDc Istenem, önnek valóban kévés bizalma van hozzám; ha anyja uein volna, blzonyorais itt bagyuám, mert Un engem sérteget. — . » Afegragadá kesemet éi megindulva szoritá uieg. „Uogsértettem öut?" kiáltá. Oh liteueui azt uein akartam ,* bocsásson meg egy szegény tapasztalatlan leánynak , öu oly nagylelkű és Önt megsértsem ?8 „Ugy hát jöjjöu, miközben tovább vontam, nini veszteni való idő, késő as idő és az út messze." — De ő állva maradt, sirt ós< susogott: „Nem semmi áron sem megyek tovább." — „l)c kitől fél ön V Hisz lenki sem ismeri V jós egy lélek sem látja; nyugodtan vclcui.jöltei.5 „A Isten irgalmára kérem, hagyján I Nem, nem upm szabad megtörténnie, ne vouizoljou tovább." Reisketett; é r s é m, hogyha anyja állapotát élénken togom előtte ecsetelni, ugy velem jön j de a leány télelme megiudila beusŐmet. n\'Jó, ugy maradjon" mondám. „De moudja meg, tud Ön taláu dolgozni ?" „Oh igen, Urain," inoudá ő, miközben könnyéit letörlé. —\' Talán fiuomabb ieliérneműmről gba-doskodhaluék Y -Nem," mondá ahhoz való kéisletünk." „Itt van egy kendő folytatám. „Váiá-roljou fél tucsatot és késsitie el ilvtormán.1* ^Megnézvén a kendőt," mondá: Örömmel vállalkozom és igen finomul fogom megvarrni!\'1 Szégyenemre mégis elő kellett veuneái tárcsámst, habár előbb mondám, hogy hiucten péus nálam. ~ j»Vegyen ily hat kendőt* folytatám, és ha leltet készítsen el belőle hármat szombatig i Megigéré ; anyja ssámára is adtam ueki valamelyest j beniÓleg megköszöué esi-vessésemet Ügy latssék, örült, hogy adtam neki munkát, mert egyre tuondogatá, uiily • izépeá fogja a kendéket beszegni ée mily-ié\|e betűket fog belehimeaui. —- Midőn kiesni iütart veiiui, még egyszer megragadtam kesét. „Kgy szivessogre togom kérni" mondám. Megteheti bizonyosan ée köuy-uyen.f — Llíi mi legyen aaY" kérdé, „Mily szívesen megteszek mindent, mi hatálmambau áll> r „liadd emeljem fel ez irigy fátyolt, ós láisarn arczát, hogy találkoaésunk ez 0 g yi emléket magammal vigyem." \'Kitért előlem és szorosabban tartá fátyolát. „Kérem hagyja aat" válasaolá éi bensőjében harcsolm látszott; jótettei szép emlékül szolgálnak önnek. Különben anyám szigorúan megtiltá, hogy\' bárki előtt eaellőateseem iátylomat éi bistokiiithátom, tévé hoszá, „rut vagyok, miut as éjszaka, csak megijedne tőlem, \'fiz ellenállás még inkább ingerelt; egy >\\ óléban rút leány, \'ueui ugy bessólrtt* eagától; uiegakaráui ragadni fátyolá^ de énint angolna kísikamlott kezemből; Ra vi* szuutiátáiig" kiáltá ée elsietem — OiodáU köm néstsni utsnns, mintegy 60 lépésre megállott, fehér k«nd4aiut«l intett és estist • csengj hangjával kiállóit: „jó íjiwkiU !\' B. A legközelebbi nspukbsn uzoüigon-dolat löglá\'kezfalolt. mely osztályhoz tartóikat e leány. Minél élénkebben tűn-teféra fül msgaui ejott képaett beasódéi, gyöngéd gondolkozását unnál magnaabban fokozódott véleményem róla. — „E tárgy tüJíítt határosé ttabb fölvilágosítást fogok tál® követelni," teférn fal magamban. A vasárnap megérkezett; még emlékezni fogsx Kaldera, minőn barátaiukkal Montinoreu-cybau a nagy költő kertjében ültünk. Ti kéwtu éjjel akartatok Iiasumenui, de én körmi haaameuetelt sürgettem, é« midőn fi mégis maradtatok, dacaára vzitkolódástok-nak, egyedfii keltem útra. — Természetes, hogy te akkor kifogásomat, hogy sz éjjeli levegd ártalmamra van, nem akartad elhinui, de hogy a Pont dea Artai koldus nőre] való találkára sietek sem gondolhattad. — Ő volt ea este az első a kijelSlt helyen, mert kendőimet kellett neki elhozni, és már attól tartott, hogy eltévesztem, a helyet, és aat \'sízem maj<t fel róla, hogy ueitt tartja I uftg tzsvát. Majdnem gyermekes örömmel ós mint\\ . nekem feftüut még nagyobb bizalommal \| beszélgetett velem, miközben a kemliSk^t \| egy ntcztlárppánál inutogntt. — Szívesén bsügatta, hogy munkáját di- \| caértem. „Nézze csak nevének kezdőbetűit is belé hímeztem. —. Azután szép 0szeg ezüstpénzt ska^t\' visszaadni, de határozott, nyilatkozatom \'lidvetkeztében, 1iogy meg? sért, ha a pénzt munkadíj Jtjébeji nem tartja meg, bírhattam csnk rá, hogy megtartotta. —; Jüjra rendeltem náia .uunkát, in^rt lát-tiun, hogy a leány nemes értflletére adományaiul e módja jobb listással vo^és ekkor inget és kézelőt rendeltem. — Anyja -nem volt betegebb, de az ágyat nem hagyhatta eí, de már e középálinpot is vigasztalta, Ezuiáu föltett zá\|idékoui szerint cselekedve, Hobbi álispotáról ttóVdezgettoiu. Az e részben való l^\'ritágoéi\'.áh, i\'Vnn-eztsországbsu miiidttma{h._r-; Atyja a nagy 1 seregben liszt volt, és midőn a -oourbonok jutottak ismét a trónra -félfizrtéiuet nyűg dijaztatoti, a száznapos kormány xlatt atyja ismét fegyvert ragadott c* »St. Jetin melleit a testőrökkel elvérzettt; özvegye elVeszté nyugdiját és ez időtől lógva nzrgéuycsen és nyomoi ultau ólt. —\' Az u\'olró ket év-1 ben csekély vagyona ehuiögatájából élt é* most a nyomor utolsó tokara jutottak, hol a szegénynek nem marad uiáa hátra, mint világgá menni. — Kérdésemre, hogy nem javíthattak-e állapotukon, azt teleié a leány, hogy az lehetetlen volt. — Szolgálatba neiu mehetett, mert alig volt 14 éves, mikor atyja meg- halt* és ekkor anyja már betegen volt, neíu hagyhatta tehát ót el és ápolását idegenek-uek . áteugedüi. Igeu, ha egésaséges lett volna, akkor örömest elhallgattam volna előbbi viszonyunkat; elmentem volna ne* velőuőuek, mert uieglebmős képességem vau hossá, uram! De a föunálló viszonyoknál fogva, azt nem tehettem. — Most isi hiába kértein, szellőztetné fátylát. — Amit évszáma fölött mondott, megvallom, még job-bau ingerelt, e leány srczát láthatni; de oly beusóleg kért e kívánságommal föl • liagyni, mivel anyja, fontos okok miatt ezt tenni szigorúan eltiltotta. — Ea időtől, minden harraaduapon találkoztunk. Miiidijj hoztam saámára vulaioely íuuukát és iniudeu-kor pontosau elkészítette. — Minél szigorúbban szem előtt tartottam az illemet, annál bizalmasabb éa uyiltssivlfbb volt irá. nyomban a jo leány.— 8őt bevallotta, hogy otthon örömmel gondol a harmadik estére. K$ őszintén ezólya máiként történt önmagámmal i« V — Éjjel nappal e különös lény-nyel foglalkoztam, ameiy képzett aselléme szeretetreméltó gyöngédsége, is sajátos körülményei miatt mindjobban érdekelt. Aduban megérkezett a tavai* és vele az idő, mely Frldnerrel együtt — Angolországba való utasáéra volt natáreava. ~ Olyik talán balgának fog tartsni, ha ősziutén mondom, hogy ez utazásra ónak ellenszenvvel gondoltam; Párizs magbanvéve nem bírt Miami érdekkel rám nézve, de ama -leány minden gondolatomat birta és hogyabosz-saabb elválás tudata fájdalommal töltött el. (Folrt k\' r, Felelős szerkesztő; HOFFMANN MÓJI. Amerikai varrógép-Ipar. Ki hitte volna azelőtt tb évtiel, mikor egy sj \'aláliaáoynak még csak első kasdsnéuyezéset lettek ismeretesek A menzában, hogy ea új találmány legyen hivatva sok embernek, különösen a nőknek kesét péswini, vajy legalább azoknak muu-báját yiy usgyile«tt mérvben as§könnyi-tsni ás gyorsitaui; ki gondsu volna, hogy ■s a tsfabuany, s vzrrég^k a nők társadalmi állásában valódi áuiaknlást tegyen képes sl&déstti. A vsirúgép nemesik ess-kftst ayah s vsrrviiúask, kinek a megél köíö«b«tt oiy nagy gonddal jár, hogy msgát keÜÓlef és Usztssségeeen táplálhassa, i tárasdslmi állását illőiig fenntarthassa de a családi életben Si oly megtakarítást erednénfes, mely ss ideig s kézimunkák lassúságánál fogva elérksUen volt; főleg ha még a családanyának egy serog apró gyerekről is kell ooudoskoonia, a varrógép segélyével nionl néhány óra alatt többet kereanet, miut íéddig I többheti megfe-saitett kéaimuukáv^l. Mini minden uj lalá\|mátiynakt ugy a varrógépnek is aokjUg sok ellenségeskedés és méltatlan előítéletek ellen fellett küz-deiiié, mi\'jelenlegi ihelyét a társadslmi életben kivívhatta. Az. ki esflegoébellen tevékenység cs fáradhat tanság áltat a varrógépet folrtonos javításokkal olv vilag«aflkségieti cikke tudta tenni: Singer J. M. amerikai polgár. Singer J. M. német szülőktől saárma-zik. kik kivándoroltak Amerikába. Singer f: M. adott létélt ij varrógép-iparnak, mely most sok százezer embernek ad foglalkozási és kenyeret. Singer J. &1. vsrrógépgyári — j eség: „The Singer) Manufncturing (\'o Kew York — még áz Araerikai nagyszerű ioga -mak szoriut is utolnrhetlenül áliauak. Hegj)\' a t. ofvuókuak fogalmuk legyen nagyszerű telep kiterjedéséiül, uéliáii} hiteles adatjot kÖzhlnSc itt. A Siuger-féle telep áll nág)\' gyárból Amerikában, molyok TmJÜ munkást foglalkoztatnak, a nsgyaserli fametsző gyárakat, \| selyemfonódákat stb. foglal utagáuan. Ltgnagyobb az Klisabotb-porti (States New-York , North-Amerika) gyártelep Ennek nz épülete oly roppant területet foglal él, liuint 3» a napkeleti tartományok: közül. Alz c gyártelephez tartozó szabad téren vau a kczunívészét saját vasútja, mc(y egyet.es vonalban mintegy uyolc í kilométernyi hosszúságot tenne ki. A főé-I pületnek vjui hat emelete, melyek közül Kettő a told alatt van. E gyárban készülnek az emberi széliéin és tetterő srgitsé gére a leatökéletosiopb gépek, s épen ezáltal lehetséges, hogy az amerikaiak a varrógépeket oly s z i g o t u pontossággal, és e^yeutőtéggel késziljik,. hogy azok tolje\|en elütnek az utáur.éklól (Németországban s\' más egyebütt utánzott varrógépektől.) A The .^inger Munuíaeturig Co. czég fizetései éveukint ií.2ÖP,00Ö dollárra, (töŐb mint 5 millió tilíMJOÖ frti tugnak. Az ezernyi n;sn-\' kásokou kívül a $iuger Company egyedül citak az JCgyesült-sUlainokban utazó ügynököt foglalkoztat. A fióktelep nagy szamával együtt, de nem azámitva az -af-ügyuökségét. sz o czég szolgálatában álló egyének seáma batran tehető 40,000-re. At-\'ag évenkint ^5C,(X)0 varrógép készíttetik lH<ü-baula The Siiiírer Mauiifaeluriug (Jo. czég -O^.\'Jlö varrógépel adott el. Hogy e gépek KurOpában is mily jelentőséget viv-isk ki, kitűnik alibŐl. hogy Magyarországon, Ausatiiábau és Németországban Neid-tinger O. vez \'•rügynökségo alatt a czégnek ne.n kevesebb inint öü bókja, Aueolorsaág bau és blraneziaorsságban (»l; Hollandiában 0, a Pétarváron, títOckhnlnban, Brüsselben, Aladridbajn mindouUtt egy-egy üzlete vnn. s aiúgyuokségek áltál képviselve vau majd minden nevezetesebb városbsn. Ausztriában h Üt)-s« étek óta saját üzletei vannak a gyámak iHécsboii, Prágában és Linzben, ttftf óta Magyarország fővárosában, Budapesten is a vaozi utczabsn a vsstuskónál.) Az l#7i>ik philadelphiai világkiállitásou a Miuger-téle családi, íszábór, ezipész és más kézműves-varrógépek a legnagyobb kitüntetést nyerték, mely csak egyáltalában adható volt, a legteljesebb szerkezétért s azon uagy haszuálati képpewégéit, melynél fogva i ki(!Aissolta, sslán megint s nyakálu lolta valakinsk, persze mini aj gépet. ss eljárás, mftlvéf a isédslgŐ ke-I re«kedők nagyon ki\'ilvaítek, fiíöggé wég-magyarássa, nogyau voltak ké\|insk ezek hz ufak, a közepofptáJy u. a. „jélfevői", sokkal olcsóbb ártfu sdiil géneíket, isint maguk a gyári yaktárak. AzmoU «ek#n el-\'« feledkeztek meggyőződni a gép jósáááról, esak azt nézték, nogy oltftó, sztánpog-vstték. ; De a jó,eredeti Amsrilui yariégépek-* uek, a különösen a Singet (ín. féléknek mind nagyobb mérvben ,való élterjedése a legféuyesobb bizonyítéka\' annak, hogy a közönség most már egésson másjazempont-ból itéli meg a dolgot Mai fiapsác már. miker a pénz nem özöittikugv többé, núut uu ii. .gazdasági föllendülés1\' ideiében, kiadoft pénzeért mindenki jó^és esél)ainak megfelelő varrógéped akai; tfeztii. • Nem dsekeiy leérdéü a varró génvételénél \'a jótállás, a koroskodé kérdése sem. Az embernek mindig ast kell magár tél kérdenie: vaiou létozik-e aa a czég, amelvtől én a gépet vásároltam, addir a meddig a gép maga eltart V Ha az illető effsiől bizonytslauságban van, ha a gépéi-adónak még nevét sem ismeri jóformán annál kevésbé pedig auusk Útonállási biztosságát, -akkor jobb, ha anuak a gépeivel nein is kezd semmit. Ezernyi varrógép van a legkülönfélébb nevek alatt, melyek közül sok nyilvánosau ajánltato^ is, s melyek némelyike már bizouyos hírnévvel is bír, de a melyek most már basanálhatlanul és hiába hevernek, miután gyárosaik neiu léteznek többé, vagy pedig az i\|lető vevő előtt ismeretlenék. Ennélfogva arra nézve, aki varrógépet akar vásáiului, igen fontos tudni, hogy ő nemcsak egy szilárd és jó-, nevű gyárossal, de ép oly szilárd kereskedővel is lép összeköttetésbe, ki őt minden szükségessel képes ellátni, s mi csak megkívántatik a varrógép caélsserü kezeléséhez és bsszuálstához. Leginkább ezen alsr pul a jótállás, amelyet ugyan minden gyár ros és eladó akár-évek folyamára is mog-igér, de csak ritka esetben képes meg is tartani, mivel e gyárosoknak és kereskedőknek leguagyobb része époly váiatlanul tűnik el, mint a hogy jött Minden vevő* klekben utioutalásf ádtuuk olrssóínir-nak. mit tartsanak \|sem előtt a varrógép vásárijánál, s s kösletnényt azon kívánsággal1 zárjuk, hogy miudeuftinek ssját ér. ■lekében, egyetlen háxtartásbsu sem hiár nvoaxék egy jó és gyakorlati varrógén. A The Singer IfUoufactnring Co New-York, melynek magysrorssági főraktára B u d a-\' 1\' es t!e ii a vácal>atczában (a vsstuskóuálj ,vfht. sgyszorsmind nrítidoa usgyob.b vidéki váfoftsn megbízható ügyáökségeic által van képviáelvé. nek érdekébeii álf tehát, hogy elóvigyásó ML ttl legyeü, s ott v\|sáioljon gépet, ahol het győződve, hogy ss üslet vagy szilárd ós állandó fételü. Egy második fő feltétel végre, oly varrógépet váiasstsni, melyet lehetőleg sokoldalulag lehessen bass-uálni. inegls-a gyár w L, ; felügyelő 4 igazgatósági tag, & p. ........ ..,,,r,,vt)...) .............WB j azt oly sok caelra iuuzuáIhatni E nagy eredmények daczára is a The Hiuger Manufao- [ turiug Oo. még mindig oda törekszik, hogy \| a varrógépeket tökéletesítse s az uj ipará- \| gok részére is hassnálhatyvá tegye. A csa- j ladi gépeknél esaközölt jeleutékeuy javitá-1 son kívül az említett cz^guek sikerült cg/ igen czélsserü tűzőgépet a czipésxok, tü-rjj vábbá javított gépeket* a szabók, nyereggyártók, asskgyarosok, köayvkötok stb. szamára létrehozni. Az eddig mondottakból a t. olvasó alkotüst magának egy kis kipet az anie-rikai-varrógép-ipniTo!, s még csak egy kö* rülményt kell hgyeleuibe jajaulanuiik, mely s varrógép-eladást Magyarországon némileg bizalmatlau s gyanutkeltő színben tüu-tette föl, a egy fokra helyezte a réazletlevelek s más, sséaelgéseu alapuló üsletek uladásával, melyekkel íeginkább a középosztályt szándékolták befűzni, (Kp az a körülmény, melynpk meg kellene kOnnyi-tenio s középosztályhoz tartozónak s vsr-rógépvásáriisát, t. i. a réssletfisetésre vsló elsdas, szolgáltatott legtöbb alkalmat s viis-szsélésekre.) Az oks ennek sok jgépgyárus szédelgő eljárázs voit, kik ross áruikon (többnyire utánzatok, vagy ujjon fényezett, régi gépek) igy akartak\' tuladui. Száz meg szaz urilg)" volt, moiyekkel as ilyen ross vsrrógépeset szoknak^ kik csak meutől olcsóbban akartak váaa^ulni, a nyakukba tolták. Ígértek 10 évi jéUÚlMt s több effélét, éa ba a vevők, meggyőződve » gép rosss-ságáréi fizefni nem akartak, vagy pedig uem lévén keresetűk] fizetni nem tudtsk, kurtán báutsk vslükj a szegény vsv^ be-pöröltetou, s elveszti[S gépet, valamint a lusr tizetett róssleUkat, ba ugyan asm még többet is. A gépet, bs Vdgletekrt került * sor, ss árverésen renaeáoa ss slőbbi vette meg csekély árért, skkor i6gy ki091^ A nagy-kanizsai kereskedelmi- és iparbank• részvénytár 8 u lat rendes k(i%gyüléaié( i.\'é. miirezinfi :3-ftn délelőtti 10 órakór saját helvUégébeu tartandja, mélyw a t. ez. részvényen urak tisztelettel megnivsthsk. il közgyűlés tárgysorozata: 1. Ar. igazgatóságnak 1877-iki ürletóvról szóló jelentése. 2. A. zárszámadás és mérleg előterjesztése s jezzol kapcsolatban a \| bizottság jelentése s az igazgatóság felmentesitőse. i H. Az osztalék meghatározása. 4. A szavazatszedő bizottság választása. í). Az alapszabályok 20 §-a értelmében kih \| Dolnin Brtntff, Jiirxchrl Kdr. 01 lop Samu és )\\\'timmm\' Mór urak helyett j ujak választása vagy nzokúak újbóli megválasztatása. lí. figy bárom tagtí felOgyclú\' bizusta&g rálasztatása. 1. Netáni indítványok. \| \\ í . i • \'\' Nagy-Kanizsán l\|H78-jki február 1-én. J Az igazgatMg- Jegyzet . 1)4A közgyplésen r«\'azt venni szándékozó részvényes nrak fel-kéretnek,- hogy részvényeiket a még le nem járt szelvényekkel együtt a bank péuztáránái, ionén nyerendő téritvéuy mellett az alapszabályok 52 §-a értelmében, 1. hő 24-ig letenni sziveakedjenek, mely téritvény egyúttal bolópti jegyül sxolgá-laud. t,\\ Az alapszabályok 4ü §-a értelmében csak azon részvényes btr szavazati joggal, kinek részvénye legalább is 14 nappal a közgyűlés előtt részvénykönyvi-lég az 6 nevére van befrra. Jelige : Vizsgáljatok mindent s s legjobbat alkalmassá o k. Korcsmárosok ós bortermoUUs nyissátok fel szemeteket! * ifyen most jelent meg\' nA bnr-szabályoza leghűbb és loguegbizha óbb tanácjiadóa legbtztosb ét legjobb bor-javitó-, nemesítő és szsporitó eljárásról, mely által, bs a legtisztább természetes bor már a hordókban vau, legalább is iné g keuzor annyi bor, jelentékenyen £ jobb mlnöségbdl.. éretik el. Leggyekorlatibb utmuíatáa leásakolt, még fístsl borok nemesítése ós ssáporítására és csekély,-ross, állott\'óborok javítására. tff^ST KüiÖiUlsen alkalmas s -ojunönséget iíiet\'5 roaz bortermések alkalmával, ^f" Uistos és jó eredményért kezesség vállsltatik. IsiT iizaz meg száz pisonjritvány fekszik eilóttUnk, melyek mind erósitik, hogy csakis es eljápás aa egyediül legjobb, leggy&korl&tibb és legegyszerűbb is vevőiink kösül igen sokan, osakíi e könyvue.i koasöuhbtik^uioaiaol jOllsitöltet és fa?d&g8&gnk&t FOuusbbi munka igén küauyou ér;hetó stylbeu van irvs, s sst minden Isi-kos, sőt minden gyermek is pontosau megértheti, egyébiránt készek vagyunk, még Mstieobi ftivilágoaitásokat ii adui, dij nélkül, na ússtelt vevóink elélt valamely pont homályosnak (ü\|inék föl. Ara 3 írt. Megrendelések kél étnek utánvét vagy sz összeg előzetes beküldése mellett intéststni, a kOvetkezó ostm .alá 462 U-i-U «A Ber-«abalyaioJ kisdó-bivstals Wien, T&boretraBse, Hotel sam .sohwarzcu Adlfjr Nyomatja es Lii^a ^kciioi ruiup 4>ag^-fuiuizssb l&itf SS * 1 h\\ s . frll" g H mt "A ix i IIIf S^ £ #■" 1 o^N to H—- FT t Plg,\| = < tú . Vb— BI <Br55 -n \'tjfs ® s.ss\'.S? JO ^lllfSiSS ^ • c O ofaoc Sa •2. D M - Sámlii S I\'E® I „is Í3 slllil-lis op 0 p^ g Jr-.\' V* ^ r s « n-N f • ^ gís Br s Pa: v ^ •felil^S8 2 ZZ [IKr ? w Ifi fi (fi M " VT t T* • Kiarfó hivatal} i>Vfl kjnyvk\'owii«4é». ittu 913. idm CUttttM Ani Stm 4tn 5 írt FéWm 8 írt. Ntgjeil ím l frl W kr Hirdttwnyek: I \|Hlini nymt Y kr. MbaMn MnUtimM k kr B4)ffftiij 30 kr. MyHHAr: PilllitTi 10 kr ZALA MEGYEI ÉRDEKŰ. fartMttflrafc} florá 1 bf nillml rtnrt (IMA kMaa4«pk klldodík. D) ránwkái Hm 611. ss. BéramiMlM Imlsk mk limert ksiskMt foffcdUtouk sl \|fclrt«k tíuu nim klldstask. Ilinlrttakat Mv«unk: Rudolf Mouí TtoUpeit ForwnUfc b»-üt U. K - A. y. OtUbtrg r Iiodiiptít (kmliuűr vlcul. — A Oj.jnltk M 1 I ubtnbultl u. - Wejü Mór Uéci II. Tib«> Ham lk> m. Rubluittln Jikib te lim Mipm Kttlj 91a* 1,7. u. M«w.\|— (iM^Mtete k Vofter Bk» I. W»lft<cb\|ríi»«Jt9. KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSADALMI M dÁZbÁSZiAT^ííETILAP 1 Zttiamegyeí-ChixdaságlEggesíUet, a n.-JcdnlmU tlsxli IfrMeifélj/xő sxöoetbetot fa több inda \'egylet Itiodtalos közlönye 7. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. február 13. V. évfolyam. A Zala megyei Gazdasági Egyesület 1878-ik éri február hó 25-én délutáni 5 órakor Zala-Eger szegen saját tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre minél na* gyobb számban leendő megjelenés •végett a tisztelt tagok j főikéretnek. A gyűlés fontosabb tárgyai: 1. Nagy-Kanizsán tartandó te-\' nyészállat kiállítás és vásár iránti intézkedés. \' 2, A nagykanizsai gabona- és borvásár iránt 1878 évre szftkséges határozat. \' 3. Folyó 1878-ik évben nfc.talán megtartható gyilmöles b;or >és sző 11 (5 kiállítás módozatainak aeirend^jjése. 4. Folyó ttgyek. gyát képezze ; de másfelöl ügyelőmbe ivévé, uogy a megyének e czélra tjüsetoseu irányzott szabályrendelete is vsaimely a feixt-jelzett fcözhátrány megszüntetésének eszközlése körüli eljárást a hatósági közegek hivatalbeli kötelességévé is \' tessi: ugyanazért az ebből folyó felei&égaél fogva szükségesnek látom felhívni jsaolgabiró urat, hogy hatósága területén az emiitett s j. alatt mellékelt szabályrendelet pontos ét sikeres foganatosítását annál is inkább halasathat-lan feladatának ismerje, mert ezen szabályrendelet 1 és 2 pontjaiban a hernyó-fészkek és gyüiütojások leszedésére é» megsemmisítésére nézve kitűzött határidő már e folyó hó. végévei lejárván, annak elmulasztásával a később még Nehezebben esz Közölhető kiirtás sikertelensége s igy a meggátolni ozélzott küzhátrány káros fennmaradása ; idéztetnék elő. i \' Kelt Zala-Egerszegen,. 1878-ik ívi február 5-én. ÁRVAY ISTVÁN, 4 " ügyvezető elnök. Megyei ügyek. lltíS szám. Zalamegye alispáid hivatalától Valmtnnyi szolgabíró uralmak és Xaua-Knnitm város tanácsának. Sajnosait tapasztalható, hogy megyénk legnagyobb részében a gyümölcsfák, kertiiák, és cserjéknek a kártékony hernyók és rovaroktól való tisztogatása a gyümölcs tenyésztés legérzékenyebb kárára oly inérv-beu hanyagoítatik el, hogy e mulasztás következtében elszaporodó hernyók nem csak ti mulasztók fáit károsítják, hanem a tisztogatás telj ositett szomszédok, • sőt egész községek és vidékeknek gyüuiölbstenyész-tósét veszélyeztetik, és így a szorgalmas • tenyésztőt egész évi inuukájáuak s költséges beruházásainak jutalmától fosztják meg. - \| Tekiujve, hogy - a gyüinölcstcoyésstése sí nemzeti közvagyonnak oly kunyira figyelemre méltó részét képezi, miszerint annak előmoaditáaa és lehető biztosítása — nem csupán jövedelmi szempontból, hanem mint háztartási és élelmezési csikk is — a lakosság minden osztályaira egyaránt kiváló fontossággal bir, és ép azért már ez alapon is1 kell, hogy aa a igazgatási hatóság legfőbb gondjainak mulasathatlan tár- E részben ismételten hangsúlyozva a a gyors és sikeres intézkedés, mnlbatlan szükségességét, elvárom, hogy skólgabiró ur a szabályrendelet 2-ik pontjának azonnal, s annak folytán a szabály többi kötelező rendelkezéseinek is a kivnijt erélylyel foganatot szeraend; mi végből egyidejűleg intézkedtem, hogy a vonatkozó megyei szabályrendelet az összes községek számára nyomtatott példányokban kiadassók. — Végül felemlítve, hogy a tekmtetes megyebeli gazdasági egyesületet felkértem, miszerint ez éraekbeu vjidékenkint megbízandó saját egylete tagjai által a kellő felügyeletets akkép gyakoroltam szíveskedjék, hogy netán tapasztalandó mulasztás esetében az illető szolgabíró urak intéake-\| dése a felügyeletiéi megbízott gazdasági \| egyleti tag urak által közyetleu kikérés-sék : mindezek alapján felhívom szolgabíró urat, hogy ez érdembeu a fentebbiekhez képest megfelelőied intézkedvén, tett intézkedései és azok eredményéről hozzám ha voukint igazoló jelentést tegyen. - Z.-j£gerszegen 1878. február ö-én. svastíts benó, alispán. A gyümölcsösöknek a hernyók* pusztításai ellen megóvására szol-im n. gáló rendszabályok. ~1». 970. Megállapittatotti Zalamlgyéuek 1870, február 7-én s folytatva tartott közgyűlésében. — I 1-ör. M indenki tartozik mindazon gyümölcsfákról, melyek a községben belső és külső telkekből, vagy a zsőllő hegyben fekvő birtokán találtatnak, ahernyófészke-ket, gyűrűket, hernyókat annyiszor a meny-nyisser szükséges, tisztára leszedni ós megsemmisíteni. - A mennyire a kertekben, belső tel-Í kékben vagy ssőllőhegyekben, fzek gye-sflibeii a gyümölcsfákon kivttt egyéb fák ti találtatnak, melyek mint let lő ki p a tölgyfa — « hernyók elszaporodásának leg-jőbb előmozdítói, az ily e^yes és elssórva f gyepükben, vagy más téren egyesleg létező fák a tulajdonosok által jnint különben is a szőllő tenyésztésre ártalmasok -— vagy kiirtandók vagy pedig éppen ugy, mint a gyümölcsfák büntetés terne alatt a hernyóktól inegtisztitandók, minthogy ezek tisztogatásának elhanyagolása a gyümölcsfákra . fordított mindeu tádságnak sikerét meghiúsítaná. Hol a tölgyfák a szőllőbegyek közt aaou számban vannak, hogy azoa erdőt képeznek, ezekre e tisztogatási kötelezettség ki nem. terjeszthető, de a tulajdonúinak annál szigorúbb kö.telessége gyümölcsfáit a lurnyóktól ott is tisztán tartani. 2-ór. Rfiufán tapasztalás szerint a kerr nyókat kikelésük után kivált ha már megerősödtek, éi szétoszoljak, kiirtani alig lehetséges, anuálfogva a gyümölcsfák, ugy a fentebb éristett egyes tölgyfák birtokosainak kötelessége a bernyófészkeknek ugy a mennyire lehetséges — a györütojások-nak is össseszedését már öszszel a levelek lehullása &táu megkezdeni, s legkésőbb február lió utolsó napjáig befejezni. 3-or Uogy az egyes birtokosok ezen kötelességüket teljesítsék, arra helységekben a-községi elöljárók, hegyekben a hegyi «lőijáróssg tartozik szigorúan és felelősség terhe alatt felügyelni, évenkint 1-ső marti-ussal á\'birtokonQnti vizsgát megkezdeni, s ezt heteukint nfinden egyes birtokosnál ismételni. 4-er A\' fák letisstogatásában hanyagnak tapasztalt birtokos a legelső vizsga alkalmával megintetik, és kötelességévé tétetik, hogy a következő heti vizsgáig gyümölcsfáit ugy az elsf pontban hasbnló módon letisztogatandónak kijelölt tögytáit ii bUuletéa terue alatt letisztogassa. 5-ör. Azon birtokosok kik as első heti vizsga alkalmával kapott megintés után a következő vizsgáknál hanyagoknak tapasztaltatnak, annyiszor amennyiszer fejtenként és minden heti mulaaatáaért reáiok szabandó 2 ft. büntetés alá esnek. Ha pedig valamely birtokos a tisztogatást mártiua végéig nem teljesiti, hogy a törvény aaou szándokának megfelelve legyen, misseriut a szomszédok károsodása megélőzteBsók, ez esetben,az elöljáróság feliogouttatik, sőt a veszélyezett szomszéd felhívására köteleztetik a hanyag birtokosnak költségére felveendő napszámosokkal a tisztogatást rög-,tön eszközölni, s a költség ogyzékót behaj-tai végett a szolgabírósághoz beadni. — £sen felül ily renakivttli hanyagság, vagy ismétlés, által tanúsított rósz akarat eseté-ben az 1840 IX. t. ez. által k9rül irt büii-tetés sulyosittással ilíetendők. ü-or, A hanyag birtokosok a vizsgáló elöljáróság által minden vtasga alkalmával öwseirandók, névjégyzékök az illető szolgabírói hivatalhoz beadandó, mely is az% 1840 IX; t cz. értelmében eiiárni, s ezen büntetéseket ugy a napszámokra fordított kiadásokat is azop törvény szerint a mesei rendőrségi eljárásról vezetni kellő külön jegyzőkönyvbe felvenni köteleztetik. Nagy-Kanizsa város as 1810 IX. tea. értelmében is saját hatóságjai bírván, a határában fekvő hegységekre nézve sz eljárás a városi tanáosot illeti. 7-er. A mártiua 1-vel megkesdendő heti vizsgák sson okból, hogy sz egyesleg mutatkosó hernyók is aiirtasUnak, legfo-kép mivel a gyürühernyókat csak kikelésük után lehet sikeresen pusstittani, egész május végéig, de ha a körülmények kiván-j\'ák, tovább is szakadatlanul folylatandók. 8-or. Hogy a hegy elöljáróság ezen fáradalmas kötelességének annál könnyebben és sikeresebbén megfelelhessen, a hegy községek köteleztetnek a mezei rendőrségi törvéuv szerint a szolgabíró által; felesketendő begy pásztorokat egész éven által tartani; mi egvssersmind egyéb károsításoknak u. m. aarrólopásoknak, pinczefel-veréseknekj hajlékgyujtogatásoknaa stmeg-gátlása tekintetéből is mulhatlanul szükséges. — 9-ér. A hernyók pusztításában az embernek hathatós 6$ pótolhatatlan segítői a madarak lévén, ezeknek hegyekben és kertekben meg lövés, tőrrel fogás, fésskek el-szedése, vagy bármily móaoni pusztítása kivéve a seregélyeket annyiuOr amennyiszer minden egyes esetére megveendő 3f. büntetés terhe alatt egész éven által tiltatik. Esen tilalpm ellén cselekvők ha nem birtokosok, s\' a pénzt befizetni nem képesek a többször emiitett 1840 IX. t esik-ben előirt ihódon a pénzbüntetés helyett fogsággal büntetendők. 10-er. Ezen rendszabályok egéss megye területén azonnal életbeléptettetnek, s hatályban maradnak mindaodig, mig a tör-venyhosás e részben nem intézkedend. k. m. t. Zalamígyi köeötuége. Még egyszer a névmagyarittásrol I Hazafiságom egész melegével irtam már erről tavai is — harmadéve is pár cikkecskét a sZalá"-ba^ — de bizony csak kiáltó szó maráat az a pusztában, — főleg ott, ahová főleg szánva volt t. i. Kanizsa, Egerszeg, Keszthely, Sümeg és Tapoloza érdemes isr. iparos és kereskedő polgártársainknál ! Most azonban Törs Kálmán ismert jó tpJlu iróok, a Vasárnapi újság ez évi 2-ik számában e tárgyat egy beható nép cikkével egy országos lapban is reclamálni érde- é "ifik" tirczija. A regény és annak viszonya a társadalomhoz. Irodalomtörténeti váslat. (Fdytetú.) A kor hangulatának kitűnőbb jellem-sését adta tíöthe aa ő szintén levelekben irt claseikns regényében: As ifja Werther keserveiben, bár néhány évvel előbb már Wieiaud is egyik regényében Don Sylvia Kosai iában finom satyraban kikelt aa uralkodó Motimentalismus ellen, a természet győzelmét festvén aa üres ábrándozás föiött. A magasabb körök e korban, ugy mint egy időben nálunk is, a írauezia nyelvnek ós skokásnak hódoltak és Wielanduak, kinek regényei, frauezia köuynycdaéggcl ós szel-iemuiel, sokszor könnyeüuüséggel vannak irva, nem kis érdeme, bogy a német olvasmányokat a magasabb körökkel is msgked-veileté Öötbe imiiteu regényében: As ifja Werther keservei, a regény hősiben küzdelemre ket a való aa eearaénynyeí, Werther meghasonlik a valósággal, s a magános tetmészetbe sssaslfll, hol végre érzelmei-atk martaléka, szerelmi bábéi öngyilkossá leez. Uogy kora hangulatai mily híven festette e regényében (Jötfce, mutatja aaon pá-latlaa hatáa, roelyst s regény ftémetoraság-baa etödésett. bgésa irodaién keletkezett aiáaa, s aligha sírt valaha Mémetoraség egy drá\|a halott felett annyit, aist as itía Wert-hm Mm, és ss akkori időben Németor- szágban szerelmi bú miatt történt öngyilkosságokat is mind Werther rovására írták. Aa esunelánczolatnál fogva itt egy magyar regényről tesaek említést, melynek története ugyan bonyolódottabb Werther egysaerü meséjénél, a kifejtésre néave sem oly tragikus, de kétségenkivü! ugyanazon hangú latnak, ugyanazon eszmének köszöni keletkezését, L i. a regény hősének meghason lását, a valónak aa esaménynyel való küz-\| delmében, ki öumagában nem képes felta-j lálni as erkölcsi súlypontot. Eötvös Karthausiját értein. Naplójegyzetek és levél alakjában van írva ez is. Aa iiju aaonban, ki e regény hőÉe, erkölcsi énjét annyira nem vessifé el, hogy Öngyilkosságot kövessen el, háneiu egy karthauzi kolostor kis caellájának négy rideg falai közé temeti aaive báuatát. A Hichardaon-léle sentiáienláJis irány Angolorsaágban csakhamar egészségesebb elemeknek engedett helyet. Az egéaaséges realismtLB sokkal inkább sajátja éa jelleme aa angol népnek mintsem négy SS ily beteges érzékenykedés hosszabb időre érvényesülheti volna. Félig e seiitimeuialié talajon, de a való élet /kedves és vonzó eoeeteléeénél aa angol regéuy irodalom legkitűnőbb terméke gyanánt a nagy franoaia forradalom előtti korsaakbéi megemlíthetjük még a nálunk is ismert és sokat olvasott „Vékfildi lelkészt", Qo^dsmith Olivértől, mely vonaó egyszerűségében megragadó kepét nyújtja e^y család örömeinek és bánatának Hoaaá nasouütható alig található aa egéss regényirodalomban. Csak a mi a mese egyzserűségét illeti állítható talán vele párhusamba egy német regény- írónak Engeluek „Starke Lőrinca0 caimű I regénye, hol sziutén a regóny minden egyes személye, hús és vér, kiaouiboródó jellem, mslynek cselekvése mindig lélektani egy-bsfílggésbeu vau a helyzettel \'magával, a az esemény ép oly természetszerűen s a valóval inegegyesően Jtifojiik, mint a mily természetes és a helyzetűek megfelelő a a bonyolódás. — A történelmi regény .művelésére a ha-zasaeretet lángoló érzelme adott öaatönt Waltcr Scottnak. A lángész éleslátásával felismervén, hogy a regényirodalom eddigi irányai már némikép elhasználtak, az eseményekben dús angol történelem felé fordult, s a családi, a humoristkus, a lovag-regény elemeit a történelem keretébe egyesítvén a történeti regényben nemcsak eduig el nem ért hintákat adott, hanem egyszersmind megteiemtője lett a történeti regénynek az éurópat centinensén. Egy uj irány honosult meg tf regényirodalom terén, melynek a nemzeti érzület emsléee tekintetében nem csekély befolyást talaj donit havunk. Csak közbevetve emlékesem itt meg a rfcgényirodalom egy fajáréL mely a nagy francaié forradalom előtt aa erkölcsileg romlott franczia társadalom talaján termett, és vissaatttkrösteti aaon romlottságát ösfoimküu foslettaéget, mely voltaképen már XIV. Im-jos udvarában vette kezdetét, 16 Lajbi alatt oedig a franczia táraadalom minden rétegét megragadta, mig végre 16. Lajos alatt a nagy vihar iaaonyatosan rombolva ugyan, de tiaatitólag is végigsöpört a franczia társadalmon, megrázkódtatva egéaa Európát is. A sok közül csak egyet említek e regények közül, a legilledelmesbet, de Coa- vraynek „Faublas lovag kalandjait," me«y — kár volt. a fáradságért magyar nyelven is megjelent Kolosvárott. A történelmi regényt, de tulnyomólag romantikus saineaettel Francziaorsságban az öregebb Dumas keadé művelni kinek regényei a kölcsönkönyvtárak máig is legkeresettebb caixkeit képezik. Németországban legalább eddigelé a történeti regény nem találhatott művelőkre. Oka kétoégenkivttl a német nemasti egység eddigi hiányéban keresendő, hacsak Műlbaoh Louiza, sokat olvasott de minden becs nélküli történeti regényeitnem akarjuk ide számítani, melysk-beu közönségesen a porosa udvar dicséretét sengi. Ulaszországban szintén S k o 11 Waltér példáján buzdulva Maaaoni Frigyes lépett tel a történeti regényben: „A jegyesek". E kitűnő regényt, melybea különösen az olass népélst van élénk sziuekkei ecsetelve, saintén bírjuk magyar fordításban, ha nem csalódom Csássár Ferencstől. Skott Walternek legnagyobb befoljráaa kétségenkivü! a insgyar történeti regényen éaalelnető, melynek megalapítója Jósika Miklós, ki konsakot alkotó tellépésével a toiajdonképem regénynek meghonosítója volt hazánkban. A ki Jósika regényeit olvasta, annak kétségenkivfll feltűnt, hogy nem csak e tekintetben követi Skott példáját^ hogy regényének minden fejesete elé, a tejeset tartalmára vonatkozó verset\' vagy egyéb mondást idéz más írótól, hanem hogy aa idésetek maguk is többnyire Skóttól vannak véve. Azért aaonban, a mi történeti felfogását és alakjainak életrevalóját illeti, teljese* önálló. Történeti regéujai, melyeknek tárgya jobbára fchdélj - mcsnek tartván -- • hasa ti as csikket megyei lápunkba) is elemezni én in ujm érdemesnek vélem. Tör* ur l-ör is oonststálja azt, hogy t magyar nemzetnek nincs általában főleg a közép népnél nincs beolvasztó ereje, - ooustatálja ftion azouiorn valóságot; hogy hazánkban • magyarság fogy, hogy azon határ-•téli vonalokon, ahol a magyarság más nyelvüekkel határos, a magyar \| vidék határvonala uem hogy terjedne, de stit folyvást szttkVbírö zsugorodik, hogy a felföldün ée főleg az oláhvidékeken egész falvak, völgy vidékek vannak, melyeknek lakóit a legtö/.sgyök ereab magyarneveken szólítják — kiknek nagy szülei még tiszta magyarok voltuk, — de tfk, a mai unokád, már alig egypár szót értenek magyarul. Talál erre itt ott egykét speciális okot p. u. írja, hogy Pest megyében is van néhány fald, melynek magyar lakói, a nagy kolerában, főleg női nem kihalván, s a megmaradt férfiak az aratni bejáró tói ok köztti nősülvén: e tót auyák eltóto-sitották gyermekeiket, kik most magyar névvel éa "magyar vérrel is tótul beüféfaiek, De az ilyek csak sporadikus szórványos esetek. Nem szaporodásunk másik okául iija azt:\'hogy a magyar a.ris tokra t a ez irány bán t.1. nem szívesen ismeri el f fogadja el magyarnak a bár hozzá simulni vágyó idegen ajkút, — s kineveti azt, a ki a flagyar •zót idegenes akcentussal ejti ki — l igy visszariasztja a magyarrá lenni vágyót .— sőt sotyzor ipen ezzel teszi mrfgyar gyűlölővé, \' Eunek oka tehát a magyar n<p pénoi is csak niegmagyarositott — könnyű n y e I v-t s, n u 1 é k o n y-s ág a y- 5 IJgv ragua népUukre az idegen ss<t, mint a kulimász (mondja r ö r s K) mig ellenben , ritka más nemzetiségű nép fia tanul jnieg tisz tán magyarul (táu nehezebb ia nyel* vflnk mint a tübbiékéi sőt az uri rend tagjai közt is vannak olyanok, kik csudátkoznak, hogy lám már 30 éve laknak Debreozanben és ez a l Debreczen.< még sem tauül meg — németalj? Népttok és uyelvUnk tanulékonysága tehát kárunkra van e tekintetben (Bzemere Bertalannak azt mondá Göthe, hogy B/.ebbeii buszéi németül mint ők maguk.) De kárunkra van az a galantságunk is(miptsok egyebütt) hogy például égyi társaságban 10—20 egyén közttl hacsak egynek is uehezére esik a magyar társalgás: mi, a többi 19.: tOrjUk érte a német nyelvet, azon egynek a kedveért. * Szerencsére a íjiiiveltebb — vagyon osb magasabb osztályoknál megfordítva áll,a dolog. Itt injkább azt lehet mondani, ho^y nagy propagntiv ereje van a magyar nemzetiségnek. Itt inkább azt tapasztaljuk, hogy a más ajjitú nemzetisé gek épen legjobb fiaikat adják át a magyarságnak, — azokból vállnak lelkes hazafiak, kik a nemzeti/légben j hazafiságban, nyelvünk irodalmunk I terjesztésében versenyeztük aron lug-[ jobbakkal is, kik tán a vezér kig \| viszik fel caaládf\'ajukat Kzeknek régi nevére már csak • régi iskolatársak emlékeznek tán j de felvett magyar ii^elvükbt ország . Alkalmazkodjanak hát a jogos G o 1 (1 vagy D u It a t nekik \| —• haznfias uj sírra követelményeihez i Hátha «gy-egy jó jnagyarküny v — n é m U áldozattal is, főleg vagy találmány szerzőjének neve eset- az ifj ibbak, külsőleg is, -r- n e v ü k leg német hangsásu?l Bizony nolle magyarosításával is! (Van e zárkosoUsIgbau egy kis I világ tiszteli, Ji menthető rész: a nemzeti így lettek a ÍWdyak í:Schedel-Önór^et, mely kellő voualig lufiét \|..bői, Hunfalvyák Hundsdofferből— szép és. szükséges, sőt vá>sugos na- pokban hasznos is, — például í>48-ban elég volt Bemnek azt mondani honvédeihez: .előre magyart vagy 1859-ben Albert fíJhérczegnek elég volt azt mouduni, egy olaszokkal megrakott hegy lábánál .fiaim a hegytetőre magyar való nem talián* — sa hegy bevéve lett sat. Csak ne legyen e nemzeti Önérzet túlhajtva — és ne akarjuk azt monopolizálni, sőt hitessük el a más nyelvll honpolgárral, hogy ő is ily kurolcz legéuy bir lenni mihelyt magyarul beszél, habár zökögve is.) De e visszautasító, mondhatnók nemzeti gőg, uem is általáuos s a hol mutatkosik is legfeljebb csak szaporodásunkat gátoija.. — De hol as oka fogyásauknak ?. Tán miveletleuebb ■ a magyar kö/nép a többinél ? Nem az 1 bőt a iialiagiak a Blouüból sat. j— kik\' a hazának és nemzetnek szenfekék életüket — még öröklött neveiket is —: ugy hogy e külsőségbeu is kitüntetni kívánták magyarságukat! Ks igen helyesőn! „Nomen =s Omen !• Mi magyarok kevesen és társfaj nélkül vagyunk Európában. De hogy ezrqd év óta vagyunk: ez is igazolja lét\'jogunkat s világtörténelmi missiónkat! Ha hát jog és szükségesség szerint is vagyunk : hát 1 e-gyünk! Azaz igyekezzünk szaporodni, nőni számszerint is. Világos hontiui kötelesség ez tehát. A magyar létszám pedig csak ugy szaporodik,ha neve szerint is magyar a magyar. Mert a külföldi és\' belföldi ide-geuek még a tiszta; magyar üftvtt vei le a német pantheonba hurcolta tik Nem azt mondjuk, hogy akár Krumfuss - akár\'Kientzschuabel iiév 1 alatt ia uem Ipliet Valiéi igazol magyar. —helyzetünk üájhron \' Utal arra. hogy p u ami nemzeti kincset termelni bírunk, azt mindenkép őrizzük az elorzás ellen, a ma gyarság bélyegével Js \'j- mely bé-lyeg- pedig a név, a\' szerző neve. Például sikerüljön egy nagy kihatású találmányt Kállay Árpád vagy hasonló világos magyar iievü egyénnek feltalálni: as é/ről nemsetére is háramló dicsőséget nem próbálja eldisputálni* se angol se fiémet De legyen a föltaláló Kreutzsohnabel nevű magyar: erről soha semmifelvilágDr sitás nem fogja a németek fejéből kiverni, hogy német volt. Ezért nagyon helyén valónak látnók (irja Törs) ha az irodalmi fér-fiaink példáját követnék iparosaink és kereskedőink is — kik között bizonnyal több jó magyar vau* mint mennyit a n é v mutat! [• — A váczi ut feliratain Bzáz cség közt alig van msgyar, pedig lehetetlen, hogy a többi 97 között ne Voliia sok, a ki érzése szerint a magyar nevet ne érdemelné. Miért nem magyarítja tehát ? . . . "f Mert áldozat az I 4- Igenis áldozat megváltai á megszokott név-tői, melyhez gyermekkon szép emlékek íüzvék, melyet a Szeretett apa becsülettel hagyott reánk sat. De éppen azt követelheti nemzetünk geniusa, hogy a kik a magyar korona, magyar alkotmáoy aegise alatt élvezik /iz pz által biztosított jogokat: ugyanazért áldozatot \'hozni * a virágot \| tövisével, a gyümölcsöt héjával élvesni ne k é-sedelmesk edje n e k. A negyvenes években oly nim-busa lobbant fel a magyarosodás nagy mis8Íójának hogy községek tömegesen magyarosították neveiket. Magasztos divat volt akkor az, mint régebben a nevduákos.tás divatja. — ! Tiz; éve már (irja Törs,) hogy Magyarország magyar lábra van állítva. Tíz év óta ezer ellenáramlat mellett is igazolja a magyar kormány, hogy nekie mint ilyennek e földrészén világszellemijhivatása van. Ezer és ezer idegen ajkú és idegen nevű hazafi tudja és érzi ezt. — Különösen izraelita polgártársaink tudják még azt is, hogy as & német Ciiyáay Károly. 1 klsbirtokoftok tTilékébcn. belligyiiiiuúitH\' a {é/oumitb; ni»; gysr ki^bírtojtotok országos ItiítílliWi egy< s(Heteu érdekében egy igen fontos ét s cé tisgybán ejítnozditó íépéat tett. A iioye.tett egyosulötét léte#it5 bízói nagy embereinket is ázeretnék sokssor<j nevük a József császári pátens pa- magyar paraszt a többi p. u. sváb i eldispuiálni tőlünk. Hunyadyt oláh- raucsából ered. Ámde gátjuk, hogy paraszt mellett egészen más lénynek Hlnik fel, annyira meg vau áldva a természettől testi s lelki előnyökkel, mégis est olvasztja be amaz! nak — Zrínyit horváthnak - Ko-\' elolvadt már .az a pqténs, ugy mi-suthot tótnak — Deákot djákuak — j kéiii gazdája. — kUj iaok uj körül Petőfit szerbnek, sat. sőt ha jó ked- I méuyek, uj korigények {isznak a vük van (mondja Törs) még Arsny . levegőben is. — ság kérvén/e folytán ugyioii, f. hó 4-kán egy körlevelet bocsátott áz ország ömz<\|» megyei ős városi tóiipiuaiboz As Budspeit főpolgármesteréhez, melyben azokat az alti-pitváuygyüjtá\'j buzgó túmogatásáre és L „tuagjar kisbirtokosok orazágou fdldbiteH-gyeattlete" ügyének meleg és hazafi** fej-xarOIására leibivia ós utasítja. As (így érdekében ezennel közöljük-a feútnevezett körlevelet, mely Bzószerii t igy hsugzík: ;A iuagyar kisbírtokusok firuágcu folílliiiclcgycáü,l(jtű", uiolyuek leoüpyatí aluji• tőkéiéhez Király 0 Felsége 10,000 foriuj. uyi L.iuatuientes és viitsu ueto fizetenwí < öftxszoggel járult, s legipa^asb óhajét kit!-iézni méltóztatott^ liogyjaz egyesület uu«j: lobb .léleBüijoii, plfogaaráii azon joggyi-korlátot, mely iioriut inindeukor a korS názott király er^sitendi meg a központi egyesületnek megválasztott elnökét és alelnökeit, továjbba melynek alaptőkéje megalkotása céljából a kormány késznék nyilatkozott a maga utján kezdeményezni, hogy az országos alapból 500,000 forintnyi alapítványi Összeg inegszaraztaasék, s az egye-sülét\'más tetemei Kedvezményekben és előnyökben is részesittessék j legközelebb meg-jnditandja a központi egyesület alaptőkéjenek beszerzése czéijábá az alap 11 vánly gyűjtést. A kormány] a kisbirtokot és töldmu-velő néposztály őrdékében melegen óliayt-; váuj hogy a kérdéses foldbitelegyesület nu-előbb létesüljön s üdvös működését megkezdhesse, hazatiui bizodalommal fordijilo^ Méltóságodhoz, hog^ ezéu uagy horderejű \' ügy czéljával, eszközeivel es szervezetével tüzetesén megismerkedvén/ az alapitváuy-gyüjtés nehéz művét, ugy általáuosan. eW-* mozdítani, valamint a hatóbága területén levő községéaei, a kisbirtok i lii lel ügy szervezésének ép ezékre s azok Jakóiia nézve reményei he tő üdvös hatásáról fölvilágoátaei,, s azokat erkölcsi befolyásával leheiő számú alapítvány jegyzésére és miuél több mezőgazdasági eiőleg-egjiet, alakítására buzdítani szíveskedjék. Részemről eleve kijelentem, hogy< a községeknek ily alapítványokra vonatkozó. törvényszerű határozatait, mennyiben azok a kdzaegi tőrvény alapjan a belÜQ\'iuiuisz-teiium elé kerülnéuek — hacsak azt rendkívüli akadályok nőm gátolnák — készséggel jóváhagyaudom. Az alapszabáiyők szerint, melyeket a szóban levő hitelégyesülct létesítő bizottság Méltóságodnak kutségtelenúl megkihdeiid — az alapítványok, egész vagy resz-alapií-váuyok, \'az előbbiek £>000 irtos kamutmentes, 5000 iotintos kamatozó és 500 forintos szintén kamatozó alapítványok (ö%), a réaz-alapitványok \'iOO frioe összegekben jegyeztetnek, ós utáuok 5"/, kamat jár, —r az alapszabályokban gondoskodva vau arról, hogy a községeknek, melyek az alapítványi tőke beszerzésének legtermészetesebb kutforrását képezik, az alapit^ánytétel ineg-könnyittessék, nevezetesen az által\', hogy mint az alapító tagok felajánlott alapitvá- orizág történetéből vannak véve, ez ország hegyv^lg/ea vidékeiről, íijielyek min-deu zege-zugát iiuieii, sok«z\'Ór megraga-dóan vonzu képeket uyujt. . A fianoaia foiradalnm, a melynek átalakítási hátasa az európai táraadaiiaakuan még mai nap sem a ittut meg egészeoj ázon eszmék állat, melyeket zászlajára irt, a melyek csak lassanként lettek a közforgalom sajátjaivá, uj csodákat növelt az irodalombul is. Államban 6s társadalomban a nemesebb demokratikus irány kezde bódításokat tenni, i a társadalmi egyen őség essuiójo elavult intézmények helyébe kau* gosaa követelt ujakat A népszellem rosz-l ■aul keadé magát örezni a hagyományos szokások nyűgében és mindenütt és min-deu tárén megindult a reformok jótékony mozgalma. A mennyire e mozgalmaknak némi viazonya a regényirodalomhoz meg-állapítható nem s.Ukséges, hogy hazánkból, ki, idegen ország irodalmat vizsgáljuk. A józan demokratiáask légig^zabb képviselője, Kötvös József, ki nemzetünk ^jjáalaknlásában nem eaekély részt ven, a regény keretét váiaoztotta, hogy kevesen értő gazdag srive lángbevével, Ngi jogtalan hagyományok tilea kft ad ve, as elavult SNgyerendsaer ujjárendezéee és a -jobbá* fok felszabad]meliett lándssát i0r)9a. falu jegys\'íje éa Magyaréi sz^ 1514-ben. Mindkét regény rövid időu egymásután sms korban keletkeseti, melyben as w-saéggyftlée b szabadabb intézkedéseket sör-geuru. i melyben Seédienyi ktlalatas szavai^ már felriiák volt a n^maetet, téúea sstuv-n/adozaeábol, A fala jegyzőjóről, mely irányregény a szó nemesebb értelmében, s művészi becséuel fogva is a legltttnőbb .alkotások közé tartozik,! azt mondja Schsrr János, ki egyébké t keresi a nóiuet un veket a >m gyar irodalom fó:fiai között, és Tóldynak jellemzeeeül is felhozza, hogy Schedel volt a neve, hogy a faiu jegyzője általában a modern regényalkotásjk között a legkiválóbb helyek Egyikét foglalja el. Éppen azon eszmék, molyeket a fran-czia forradalom felsziure vetett s melyek az európai társadalomra öly átalakító befolyással voiiak, a regényt is teljesen felszabadítottak a conveiitifjnális formák nyűge alól. Nincs azonkívül az ember ányagi vagy azellemi éleiét érdeklő olyan kérdés, mely-lyel a modern regény ne foglalkoznék, s nem voina könnyű dolog a naponkint felszínre merülő regények nündegyikét bitó nyos határozott irányban osztályozni, Viiz-azaiQkrttzik az emberi ^siv és kedélyélet inisdeu árnyalatát, sújt a legújabb időben biaoayé* tudományoknak czélzatos terjesztése isf a regény keretében történik. ~ Az olaszmc és spanyolok franczia minták után indulnak. Franoaiaorsságbau a forradalom után a. tnlajdonképeni táreadalmi regény booosult meg, mely kiválló művelőkre talált. Majdnem kivétel nélkül egy tbema körül torognak. Az egyén kttadé me a társadalomiba! szemben s a társadalom viszályainak kiegyenbtése. A sajté, mely időkdzDnkint kisebb-nagyobb megazoritással ugyan, de mégis szabadabban mozgott s as ujabb időben i különös kiterjedést • fontosságot uysrt, kOs-\' vetítője volt ez eszinéanék, k a társadalom legtávolaLp kő eibe itte, azóu a nagyobb lapokbau jáilandó tartuarovata vau a re-genyüoz, mely a gyors éleid korúak publikál, auyagi és lá.sudaluii érdoicei melleit a mutaiiaia>ról is gondoskodik* A társadalmi élei viszályai,! amint az a forradalom utáni korszak külöAtélo érdekeinek összuütaözé seből termé«zeuzerüeu következik, sehol sem mutatkoztak oly élésoluiek miül irau* cziaora&áglfau. Ariuive volt esektől az egész franczia s&ellsmi élet, az érdekes kiegyenlítését és természetes mego dását azonban küiöuösen a regényben kísértették meg. A franczia társadalmi regény kiválóbb képviselői nálunk is eléggé ismeritek. Victor Hugó, Sue JenŐ, fiaizác i az öregebb Dumas alkotásai, a ki különösen a franczia történelmet dolgozta . fól regényes rajzokban. Megalakítója a\' társadalmi regéuyuek Francziaországban különösen Sue Jenő volt ki Pária titkaibau legelőször! tárta föl a párisi munkás es tlály nyomorának iszouyatoa képét, a társadalom kóros állapotát ázon kiáltó ellentétben tttntetve \'föl, mely a ue- ffények és a jobban situáU oszlilyojt között étezik. Viotor Hugó is ugyanezen ihemát tevé regényeinek tárgyává: t Ai Nyomorultakat, a Nevető embert, a Tenger Aiuakásait nálunk minden regényolvssó ismeri. E regényekben mindenütt as ányagjiság ijesztő képe táiul eléuK, sokszor oly világításban, melytől az emberi szív elborzad és kéué-genkivöl nagyobb undort érsünk a frakkos caaember és lelyemben járó kendősött fes-lsttség előtt, mint a nyomorult tolvaj előtt kit a uyqmor kónyrzeiit, hogy a pásét meglopja, gyoruiekeilu k kenyerei akarván adui. Kgy másik ke.dést a tavai elhuuyi \| Georg baad iejtégeteit számos rcgóuyalkju-1 tá>atüau, a uő helyzetének kérdését a tár-sadáiumbau, a női emaucipatió kérdését. I Saüd kóiségenkiviii az ujaookun irodalom-na* egyiz legkiválóbb alakja Nevelése sze-I rencsétlen . házassági viszonyai, az ezbk i loíytan leli tapasztalások ul ia csakhamar \\ ludalára juttatták a társadalom állapotának^. \| Regényeiben ama kényszernek bizonyos oldala vau fesive melyet ő méltatlannak tart a nőböi, mint a társadalomnak a tértiuboz hasonló szabadságra termeit lényhe^. Azon conventionalis formák, sas illef delem azon szabályai, melyeket a társadalom maga ters mtett a két nem egy mái kOzdtti viszonyának tttrvéoyesitAsére, reá nézve elavult formák voltak, melyeket az öntudatra jutott szellemnek elvetnie jdll. Különös, előszeretettel fogtál kőzik a tárM-dalojn egymástól elszige.elt osztályai kie-gyesásének problémájával; jellemzéséi, irályának megragadó volta első rangú trójvá teszik a regényirodalomban. Még egy harmadik irányról kell itt említést tenui, mely £raucziaorságbau a legújabb korban lett uralkodó, meri a 2 ik császárság által \'elrothasstoU franczia tár-laduom talaján termeit, s melye t as ijju Dumás inaugurált, a kameliás bölgygyel, mely .irány áióta a drámairodalom teréu is arafkodóvá lett. J£* iráay fölött eltérők és szétágazók a vélemények, de mindeneseire a kor taléstsleuségéuek kiáltó bisouvitfá-ujaként vobütjűk, ba lorettsk tétetnek, ra- uyí öettegtink ittk ló%4t tartoznak ai fjQTMülíl megtlakuláátkor betixQtni. a többi be uern fizetett réaare uézve aaouban, egyéb I alftpittii.jroklól eltérőleg, külön biztoüték \| nyújtásra utat koieieztetuek- j Ezenkívül amaz előnyt helyest az egye- 1 sttlet * hazai községeknek kilátásba, bocv mait ilyenek Ínség, nagyobb tüa- vagy vízkár, roea tenné* eseten közin\'ézotek felál-t litátara, avagy kÖscaéljaikrt hoesau idejű jelzálogkölcsönt tagnak aa egyesül központ- j iili<\';i nyerhetni. Fogadja Méltóiágod »at. Üudapesl, ldiS. te brttár hó 4<óu. TÉsm AV»i<»»i ,a. k." A gypsz hatása. L (Fairt, ás régé.) A felhozott példábani 300 szekér trágyához tehát 300 szekér föld szükségelteién volna; eaen 300 szekér föld beuoza-laht, s az így nyert GOO szekér földet trá-gyu kiszállítása, j900 szekér fuvarát állítja cíö; mely esetben 600 szekér fel- és lera* kásával s kiszállítási munkájával szaporodott • gazda teendője, hasonlóan a lenn-tebí) eloadott esetben gypsuzel való kezeléssel. A szántóföldeknek osak közép távolságát és szorgalmas munkásokat föltételéivé, ezen 600 szekér kihordatása 30 munka napjába kerülne egy 2 markáé fogatnak, egy bérecsel és két Rakodó segéd napszámossal. fiejn számítva az «szkntbk romlását . í, A két\' márkás 4o£Unak 3Ü napi munkája Jíj. . . Ili % frank. A három gytloguKtnkás 90 * nap száraja,. . . . . 160. fryik. összesen 962 frank. A» ebből világoa, hogy a trágyának íöiddcii vegyítése sokkal többe kerül, mint a gypsz alkalmazásai aem. u tekintve azim itehézbégekit^ melyeket sokszor az mkal-utaa föld elégséges1 mennyiségueni niegjacr-\'téwokoz f .\'és fcs.\|j» \'hogy miudezen megszaporodott muiilvú", a meglevő vonó- és ké* ziérŐve!, a többi \' gazdasági > munkák nie£-esJxpkitása nélkül kelletik végrenajtani. A felvett példában tahit a 300 szekér 5400 mázsának gjfymppésére 2 -I, fónt jávai kellett 140 mázsa gypsz, ez = 140 frank; ellenben ugyanazon 300 szekér trágyának földdel való v^yitése mellett a kiadás 262 \'\|g frank: a így a kü-\'lOubség, a földdel való vegyítés rovására több kísérletei után kitűnt, hogy a kUldaié-ges mód szerint kezelt trágvt 0,41-0,60 saáatoli legenyt tartalmas: é« igy a fouu-tebbi módon megnyert 1850 Iont legény a 14ü mázsa gypaa vételárjával szerettetvén meg zz 140 frankba ksrflt i bolott ö öok-harat számítása szerint annak valódi éftéke 346 talárra = 1300 frankra tétetik. Míg tehát a gypsznék sjveizi ára mellett a megtakarított legénynek fontja alig égy ezüst garasba, az az 2\'j« krba körül: az én l frtoa gypszem ára ufcellett kr. esik fontjára. Mint föntebb emlitém elkezdtem a naponként kihordott és helyesen azétteregetett trágyát letanostatni éi kürülj belül: mert meg nem mértem k trágyát: ^minden 100 font nyers trágHrára 2\' t font gyp* szet egyenlően elhintetni, és örömihtfl tapasztaltam, Jiogy a trágVahalom, mely szárazság jártával trágya T(vél locsoltatott és ha ez iiiányzott kuti vízzel öntöztet te tett, nagyobb mértékben növekedett, mint azelőtt. Midőn a kihordásra került a sor{ nem volt a szalma annyira felbomolva, mint a gypszezetlen állapotban aaokott lenni, és nem sárgás: — mint ezelőtt; - hanem zöldes szint mutatott, kellemetlen szagot pedig, mit a legeny elillauása azokott okozni, nem éreztem.. Azonban azt, hogy mennyire j gátolja a trágya tömeg apadását a gypsz hintés egy év alatt nem mérhettem meg-, mert rosz utaiuk miatt, milyenek csak Gocsejbeu Írthatók, hol\'mezei utat igen ritkán csinál* nak. legföljebb a. viaszaggatásokat egyengetik, — akkor kellett hprdatni midőn az idő és ut kedvezett, akxor a friss trágya alá száutatott, ha a körülmény engedte, ha pedig nem szélMhregettetett, no kupaezok-1)111! aolia sem hagyatott. K.zcn kezelés mellett bizonynVal más fél akkora földet lehetett trágyával kellőleg ellátni, mint a régi reudszernél\', mely szerint megvárta a gazda a rothadás legnagyobb tokát\| és készletének termékenyítő részeit, különösen a szénsavanyt és legenyt uagy részben elhagyta illanni, és igy gazdászatántk fő kincse mind mennyiségben, mind erőben le\'galább felére leszállott\' SiiUHuyúk Ai< tol y . íőldbirtolqps. Helyi éá megyei hírek- a kültfuíéle elnevezésű Uncioktl végig járták A tiszta jövedelem, mint halljuk, körülbelül 300 irt. ami mindenesetre oly eredmény. molylyel Se idén még egy vigelmuuk som aiciokodhetik. íit még ebljez hozzá veszszük, hogy t virágos jókedv j általános volt, • hoJry a táriaság nagyobb része csak öt órakor nézett Morj/lieuü -után, ekkor nagy iába kiipoi\'itettÜk. tat, amit ejól aüttf-rüít íiaugversenyről\'niondanuuk lebot. -11 (Szegény \'töfők-X Valáriltp Kan^ zsáu kérésziül utazott egy tüi$k Kazékr,e menendő", ugyanazon vaauti kocáiban egy ktnitsti kereskedő is Ült, ki Ldgcidra i^ent El utóbbinak már útközben ieltlnt A töröknek bánatoe arcaa és nagy azejmorúsága, de még inkább meg volt lepetvl, mikor a török a légrádi vasúti állomás ójőtt keser-vesen zokogni kezdett. Bánatának okát nem lehetett megtudni, mert -egyik cjeiil tudott bellaélni vele, kik ugytntzon kocsiban vele utaztak. A kanizsai kereskedő j-Légrádon kiszállván dolga ntán akart Mi\', mikor éatreveazi. hog^ a török is kiszállva Egyenesen a Díáváuak Urt és belevet magát. Kiáltozására sokan összeszaladtak és t éjje-rencsétlent sikerült kimenteni a vizből. Most Légrádon van ápolás alatt. A nála talált papírokból annyit lei lehetett venni, hogy egy Trieati kereskedőház ajánlja egy esaékiuek, hogy az átutazó töröljek tettel, tanácscsal szolgálatára legyen. Öngyilkossági kísérletének okát azonbau megtudni nem lehetett, inert senkisem képes beszélni vele. Valószínűleg hazájának azerencaétlen soha, s otthon lövő családjára való gondolat bírták arra a kétségbeejtő, lépésre. Lápunk t. munkatársát Friedmann Alajos urat> a tapolczai gazd. felső népiskola egyik jeles tanerejét, az ottani. izr. hitközség értékes ajándék kai és dicsérő oklevéllel tüntette ki E megérdemlett kitüntetésről örömmel veszünk tudomást, mely nemcsak a kitüntetettnek, hanem a községnek is dicséretére válik. -- (Nyelvtudomány.) lágy helybeli kereskedő valamely horvát kerefikedőtársá-sának néhány sort irt levelező Itpon. Levelező lzpjtiiikon tudvalevőleg rajta áll, hogy—levelező lap. Ezt horvát Kereskedőnk firmának nézte, és levelét mellben a helybeli kereskedőnek választ irt így cnmezte: Hcrrn levelező Lap sat. — A kereskedő ifjak ] önképző egyletének\'* táuczkoJbrúcakával egvbekötött tombolája a legszebben és legjobban sike- víí irauz. Ak igy gypBzszel kevert és egy évig . a saabadun lakaratíauul hagyott trágya, a kihordásnál egészen telbomlás nélkül találtatott, s eredeti aÖldes színét és jellemző I szívósságot megtartotta. Az érintetlenül hagyott trágyahalom égy év alatt U láb magasság mellett körüliéiül 2 ujnyit ülepedet., s azt is iukább súlyúnak, miut felbomlásának következtében. Továbbá a1 tel vett esetbeu készitettl 300 azokéi- Uágya, 36 köblábbal számítva I - 10,600 köoláb —. 6400 mázsa, vültéve,1 hogy az gyp»z nélkül kezeltetett: ugy an-uak legeuy tartatna lL saaatolira, vagy 5400. mázna után 2700 fontra tehető. Föltéve továbbá, hogy a gypsasael kezelt trá . gya legenytartaiiua 3/4 szaztolit tészeu : ugy íj4üÚ. mázna 4050 font logonyt tartalmaz, vagy i« 1350 iouttal többet, mely 1350 font küiöubeu elveszendett legeuy, a 140 mázsa gypsz álttl nyert telt A trágya legeny tartalmának uöv eke? d^se \'\|\| aaázlolivai éppen nem deltünŐ, ha tekintjük, hogy bousstugault az istállóban a marba ala\'.t meghagyott s összegyűlt trá-. gyában 0,19 száztóli legenytartalmat fedezett föl,, s igy száztólival többet, mint a közönséges módon szabadban össaerakott uyer» trágyában ; miután ugyan ezen szerző — (A fögymnaslumi lf]uság hangversenye.) A nagy-kauizsaifógymnasiumi iljuság táuczkoszorúv^l egybekötött hangversenye mind erkölcsi mindanyaeisikerét tekintve méltán sorakozik: elődjeihez, sőt azokat lehetőleg felül is muljá. Az előadott ének és zenei észletek ugy azok^ melyeket az ifjúság adott elő, valamint azok, melyeket a czél iránti tekintetbői a t. tanár urak, nev-saerint Oroszmann Ignacz, Maywáld Jóséi, Be eez Imre és Venczel Hezso urak előadtak, a közönség zajos tapsaitól kísértettek, kiválóan lelkeseaést keltett a kitűnően előadott „Kossuth induló", melyet aa ifjúságnak ísmétemi kellett: Ezek a szivrehátó, lelkesítő hangok tehát még mindig megtartották hatásukat. A hangverseny után következett a tánca, melyben a .nagy számmal megjelent helybeli és vidéki szépek fáradhatlan kitartással áldoztak Terpsycho-renak. Ep ugy lehetett bámulni atitjumu-zeafíak rettentketlen kitartását, a melylyel rult. Az értékes toinnolatárgyak szép meny-nyiségo állt az ipaikodó körnek rendelkezésére. A megjelent szépszámú közönség pedig, mely reggelig a legjobb kedvvel mulatott, szép ösBzeget hozott az önképzőkörnek, mely egészen helyes irányban indulva, anyagilag támogatva czéljának mindig jobban és jobban leend képes megfelelni Ez alkalommal adakoztak tombola — tárgyakat: Pollak Miksa, Sinrer Ignácz, Keiuier Gy. Lázár Albert,r Fleischhacker Gyula, Deutsoh I, Breuer J, Bachrach 1. 11, Pfeiffer Zsigmond, Reichenfeld Győző, Kohn Izidor, Rosenberg, Stern, Beicn M. Liebentritt. Grünbaum és Franki József urak Felül fizettek: Löbl 3 ft, Weinberger 1 ft, Neumann M 1 it, N N, 40 kr, N. N. 40 kr. Weber 40 kr. Reichenfeld Ede 60 kr, Stern J. 60 kr. Weber 40 kr. Összes bevétel 132 ft 50 kr. Tiszta jövedelem : 70 ft 20 kr. mely összeg az egyleti könyvtár gyarapítására fog fordíttatni. Az adakozók ós felftlfizetők-nek hálás köszönetet mond az egylet nevében a rendezőség. — (Meghívó.) A „Zala-Egerszegi takarékpénztár részvénytársaságf az alapszabályok 26-ik §. értelmében fölíró 1878. évi február hó la án d. u. 2 órakor aaját he- latnely társadalmi probléma központjává, ■ kik bár ssáuaudó teremtések, de mégis iu- I kább a javitóhásba valók, miutsem hogy ő rajluk, mint negatív példákon demonstrál-taséék aa erény é»«?iköles fensége. A drámában batáukuau Toldy látván tett kísérletet aa ő Kornéliájával, mely annak ide-jéu sok port kavtrt fel , Hazánkban, hol a táisadalom csak most fejlődik demokratikus alapon, s a .nemzet dicséretre méltó törekvéseket\' csz, kogy o társitdnlóm magyarrá is fejlődjék, nem volt eddig talaja a társadalmi regény-nek, a azért ha vannak is e neiutt re-gónyeink, vagy idegeu talajon játaaik, vagy pedig nem bírván a szükséges egységgel, nem igen emelkedik a korraja fölé. igy tehát vannak regényeink, melyek t magyar tárMéiet^Í 1 estik, de nem a magyar társadalmat. Jósikáról és Eötvösről tétetett ssár említés, kivállóbb regényíróink közül mfg kettőt említek föl. Kemény Zsigmondot éa Jijkai Méh. Az előbbit sokkai kevésbé ijsmerik mint a mennyire megérdemelué, pedig történeti regényei éa kisebb elbeszélései. melyek a szív és kedély titkos eleiét festik lélektani saély felfogással éa indokolással, e möfej legbecsesebbjéi közé tartóz* nak, Jókai pedig különösen hölgyvilágunk kedvencae. Szeretltreméltó csevegése, mely közben kévaelmétek szikrái, miként a tü-e^áték a íegjgySayÖtftbb sa aben pompás-nak, legfőbb elbeazélőakk4 tteaik őt, aemes mivé pedig svbteem engedi átlépni azt a Wtárt, melyet minden magyar iréaak t meessktaiei éctée ad. fial regényeién : A magyar nábob. Kárpátby Zoltán, h«tvrátak ttéélyé ertte varázst, majdnem IX. Pius pápa 1878. február 7-én délután & és 6 óra között jobbl«tre szenderült A katholilíus világ őszinte gyászában minden ember osztozik, ki a nagy jellemeket caodálni képes. oly klassikussá teszik; mint Boz Dickenst, ki az ujabbkori angol regény egy egésasé-ges irányáuak megalapítója. Ót is ismerjük eléggé hazánkban. I Nem követjük tovább a regény fejlődósét, bár Franeziaországból még Jules Verne természettani regéuyeit említhettem volna, ki teljesen eltalálta akor kívánalmait, e néki természettudományok iránti hajlamainak a mindeuesetre ügyesen irt, de mégis képtelen regényeiben hódolt, melyekben kevéssé van érdekelve a szív és kedélyélet. Tudjuk, hogy Jókait, ragyogó képzelme is e térre vonzotta: A jövő saázad regényében. Nem szabad felednünk ínég a regények nemaetközi fontosságát sem* Az ál-talj hogy a különféle nemaetek regényeiket ugy szólván kiuseréiik egymással, a minthogy Jókai4regényei iá aa egész müveit világban elterjedésnek örvendenek,- a regény kétségenkivül eszközévé válik annak is, hogy a népek egymást ea utón\' is megismerik, különösen all ez olyan regényekről, metjfaknek tárgya a nép vagy nemzet életében? gyökerezik, annak sajttaágait éa wskiiifl testi Ennek azonban egy rosz oldala is van. A műveltség slemeinea ta/jedéeével aa ol-vaeás iránti kívánalom i4 gyarapodjik, e kívánalomnak alig képes égy nemset\' eredeti irodalma eleget tenni. Ea idéai elé a regények fordítását, átültetését,; e ily lor-mán a jobb termékekkel erkölosronto, ka-stottalan olvasmányok is flltettetnek át. Ua már elfogadjuk ia azén néaetet, hogy t máfaf már mint ilyenusk nem oaálaato-etn erkölcstanitás a ckélja, nem ktU egyszersmind elfogadni sat k, kop t regény termékei közöl akármilyen legyen a mese kivitele, minden jó, ^hacsak kitűnik belőle, hogy az erkölcs megiutalmazlatik, a bün pedig bűnhődik. A íranczia irodalomnak számos oly könnvelmü terméke van, mely épen irányának behiaelgő volta által és éppen a titokaaerü czélzások miatt majdnem károsabban^hat, laint Kock Pál nyilt fríVolitá-eai. — Bizonyos érzelmek idő jelŐtti keltése .sok rosznak volt már okozója azért a regény\', mély a legtöbb esetben\' a képzeletet mocskot képekkel terheli, s az idegek túl-fesútése által á komolyabb, hasznosabb Ős szükségesebb munkára képtelenné tesz, csak jél megválogatva kellene aa! ifjúság ke-, zébe adni. Aa ifjú- Dumas igen találóan telelt az „ő szempontjából egy párisi magas állású hölgynek. Egyik lorettodrámájának\|elaŐelőtdást után azt mondá ugyanis egy Jinágas\' állású uihölgy Dumaantk. Uram: Ön mindig ily themákat tárgyal drámájában, hogy 17 éves leányomat el sem vihetem a ■inhásha ■ Asszonyom, felele Dumát, én drámá* imat nem 17 évee leányok sttmára írom; ha otthon hagyja leányát, csak aa én inten-tióim szerint oselekatiL bat a fegéoyotvaaáara ia lehei alkalmazni. A regényírók nagy réssé bizonyosan nem aa iljuság számára írja regényeit, hanem a megérett olvasóköaöbség számára, Legjobb kezébe nem adni a fiatal hölgyeknek vagy ifjaknak aa ily regényeket, melyek haszontalan ürességét elég korán ismerik meg később ié. Boffmann Már. lyitégében közty(11 M Uritnd, melyre t részvényes unta ezennel tlMtaltttaljtltD meghivttitak. — A közgrülés tanácskozás tárgyai : í. Elnöki jelentés. — 2. Az igu-gatóság leszámolásának megvizsgálása, t -mérleg megállapítása, a t nyeretég felosztása, a felügyelő biaottság jeíeutése alapján. 3. Az igatgatóság s felügyelő bizottság fel-mettése. 4- 4. A felügyelő bitottaág 8 évre megválasztása. — Az ^[Mfialó választmány mtgblzáaából: y , QAKDLEB ISTVÁN m. L > \' elnök. — lyálzMf. Kiskora Bukoványi Ztó-dva Mórica és Luisa nevében a nagy-ka-mzatí városi gyámság jelenti, a tanút érintett kiskprutT édes atyjának Bukoványi Zsónya János egykori ct. kir. nyugalmazott ktpUány urnák f. évi február hó 11-én éjfél után történt gyászos kimultát. \'A boldogoknak .hűlt tetemei f. hó 12-én délutáni 5 órakoi fognak a nagy-ka/ nizsaí görög kel sírkertben örök nyugt* lomra tétetni. — Béke htmvtira I N.-Kanizaán, 18J8, évi ftb. hó 11-án. f \' — A keszthelyi vigalom rendező „16-tös bizotUff" bálja, f. hó 9-én, az „Ama- , zon" szálloda csinosan feldiazitett nagytermében, fjéuyea eredménynyel folyt le. A vidék bájos hölgyek álttl volt képviselve, kik a keszthelyi szépségekkel ragyogó csokorban pompáztak. Már 9 óra tájban a terem telve vol^, hol Babay Ferkó jó zenéjére nagy tüsisel járta a tánezot a buzgó fiatal- • ság. n Eveztek t jó [kedvben, úsztak az örömben: a halásztak jis. Nem egy arany-lialtcskt ticzáukolt ott a egypár mégis tktdt az udvarlásnak finoman szőtt hállójában a nem egy* büszke szív, melyet hasztalan kisértett eadig csalétek, ott vergődik most t horgon." Az első négyest 40 pár tánczolta. A bálanya Hertelendy Lászlóné volt; tisztelet neki. A díszes hölgykoszorunak néhány virágszálait mutatjuk be: Hetényi Mathild (Zala-Egerszegről,^ Hertelendy H. Kustányból), Pataky>Mariska, Pethő Janka, Hofiman\' N. (Tapolczáról), Lehrman Irma, Oppenheiin nővérek,\| Weitner Adel, Grün-hut Karoliu, Kováts Laura, Magyar Feliei (Gógáuljiról), Grőber Lujza, Stooker Vilma, Lázár nővérek, Breyer Szidi, Lenhárd Kornélia , Csák Irma, (Szántóról.) Botkt iN. (llosazuftluról), Meziier lika, Vajda nővérek, Baum M, k. a. Szépné, Pulyné, Böhm B—né úrnők, stb. A válogatott kötöneég caak virradóra oszlott izét. A jótékony célnak is juttatott e szép emlékekkel gazdag éj- : B—i. — A keszthelyi Iparos ifluság f. é-i febr. 23-áu az ^Amazon11 szálloda nagytermében zártkörű tánczestélyt rendez. Családjegy ára 2 ft 50 kr. Személyjegy 1 Irt —. A meghívók már szétküldettek. — (Gyászhír.) Kővágó-Eörsről elkésve értesítenek Marton Albertné szül. Deutsch Annának m. hó 21-én életének 25-ik bol-, dog házaaságántk 6 évében történt gyászos kímultáról. A kedves és jó nőt férjén kit fiucskáján, szülein és rokontin kivül,-nagyszámú ismerőséi ia gyászolják. Legyen béke hamvain! . 0 TifztsJt olvasóinkat figyelmeztetjük a lapunk mai számához meflékelt körofcr vényre és emlitjfik, hogy Sartóri úr Nagy-Kanissáu szándékozik czément árúk gyárát (mesterséges kő) nyitni Ezen vidékünkön még uj iparájgot annál inkább ajánljuk, mert — mint szakértők ál itják — eaen tennék különösen olcsó árak mellett mindennemű követ, magát a gránitot is pótolni hivatva van. Irodalom és műrészét. — Az Abafi Lajos által kitűnően szerkesztett „Figyelő" czimü irodalomtörténeti közlöny februáriusi számának (2-dik füzet) tartalma: Költészet és Árpádok alatt, F e-jerpataky László. — Mikes Kelemen műveiről, Abafi Lajostól. -— Seent-iváni Mihály élétiratához, Jakab Elek-ttfll Ki irta a Mondolatot ? B é k e a i Emiltől. —I Divina ComoediaDr. Angyal Jánostól. — A magyar verstanhoi IL Horváth Ádám levele Kovács Ferencthet. A b t fi Lajostól. — Egy ismeretlen nőköltő, Hagy Gyulától. — Utóhang Abafi Mikes Kelemenéhez, Thaly Kálmántól —Irodalomtörténeti repertórium, időab S a i n n y e y Józseftől — Kisebb köaleménytk. Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek: Ifjúsági iratok tárt. Aa orsa. kö-. aéptanodai tanáregylet megbízásából szerkeszti Dr. Kármán Mór. UL füzet — Tartalma,\' Güröp regék. Ooz György után az eredeti angol második kiadás szerint, magyarra fordította a bevezetésbei ellátta Ke-máromy Lajos, tr. Harmadik füzet. Árt fűzve 90 kr. Kötigtigttáai döntvénytár, k kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és aatbályrendeletei: Báreay látván. Grünwald Bernát, Dr. Kelemen Mór. Kilényi Hugó, Dr. Kogler János, Leövey Sándqr, Dr. Schnierer Gyula, és Zltasaky Imre kOreműködéfével szerkeszti: Dr. Dár-" day Sándor. Q. folyam. Ara ftsve 2 irt Eaen gyűjtemény legnagyobb réstben oly szabályrendeletek, sőt egyes concrtt esetek elintézése alkalmából felmerülő oly miniittari határozmányokat tartalmas, mt-lyel tarméasetaaiiitan t rendeletek tártban nem aöeöltetaek. Ai íhim anyegyAjtemány •f egyes mkmbiMt«rí«iaok MMiot rende-aett targr mutató ml van ellátvk, mely köny-nyfl áitekinthötésévei « munkának gyakorlati há&nosságot bistoeil. Találmányok ki>uyve. Ismeretek • kéamdipar és műipar meséjéről. 21—22. füaet. (III. kötet I. é« 2, fllsotete.) — Ara agy egy föaetuok 40 kr. — Tartalma: A termésaeti erdk 4a kihasináláiuk. — A ter-méttMti erők k<jles8nhatá»a. — A testek általános tulajdouságai. — A saélmalom és a csavarhajé. — Aa emeltyű* és^ csiga. — és mondá: „Nem stabad megtörténnie A mérleg; a fajsúly; aa úszás —- i4ainga Mit érdekelhet önt, egy szerencsétlen lé- pőn örökké fog ssivilukbeu élni, de minket felejtsen el j aohaL loha sem ön engem többé látni, vagy ha Igen ne ismerjen meg.4 „r* ön ast hissi, hogy ea angyali vonásokai nem {ogom megismerni, habár szemeit és\'homlokát nem la láthatom?" „Anyám azt vélj" válaaaolá Ó, „hogy aa lehetetlen, mert híj valamely arcot csak félig, lát, lehetetlen a megismerés. — „Es miért ne ismerjem meg Önt ? kér- dóm, £ kérdésnél sirt[ mogsaöritá kezemet ifl ipOBÜtttégép. — A léiraai<i —■ Lég éa légsürttség- ét köz; mérd — A légnajo — Magyarország és a Nagyvilág Öük számának tartalma: Szöveg: f IX. Piua pápa. — Boabdil búcsúja Granadától. Költ, (Oyörí Vilmos.) — Fényes háraaaág. Regény a magyar társadalmi életbél. {Vérteaai Arnold ) V folyt — Egy egyptomi királyleány. Történelmi regény, (fíta Ebera György, fordította Hu-saár Imre.) V. folyt. — Fővárosi tárcsáié-vél: Muaaikia pályámból. II. (Porzó.) -A budapesti egyetem uj sebészi klinikája. — A harca térről. - „Bursok." - Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejtv. — Szerk. üzenetek. Rajzok: f IX. Piua pápa. — A budapesti agyetem uj aebéazi clinikája. —» „Bursok." —í, A Jiarcztérről: Orosz tüzér-séf Átszállítása a Balkánou. Török foglyok a Balkántól a Duna felé. 1 Csarnok. ■ A .Pont (les ArtsM koldusnő. (It ril U)v r Kémetbfi. • gaat fflmos után <gr i idma nn $lajos. (Folytatás) H - Aa utazást nem odázhattam el, mert nem ▼olt más egyéb okom rá; magam elótt azé-gyeltem e balgaságom\' miatt, azért is elhatároztam, hogy utaani fogok, de bizooynyal nem örült soha senki oly kevéssé utazásnak, mint én ez egyszer. 26. Kyolcz nappal az előtt tudattam elu-taaásomat a leánynyal. — Kérém, tudná mag anyjától, nem fogadná-e el látogatá-sómat, mit megtenni ígért Elutazásomat nyolca nappal előbb tudattam a leánynyal; Ő megijedt és sírt. Kérém, hogy anyját kérdezze meg, nem fogadna-e el; megigéié,de közelebbi napok-pan, aaon uomoritó válaazazal jött, hogy anyja igen kér. mondauék le a látogatásról, mivel kedély állapota igen fúl iagattat nék. — A látogatást tulajdonképpen azért akartam tenni, mivel lánykámat nappal fátyol nélkül akartam látni; újra kértem, ekkor mogigéré, hogy addig fogja anyját zaklatni, mig megengedi, hogy a fátyolt iöle-raolie. — Felejthetlen marad ez este-. — Eljött, és első kérdésem volt: megengedtem az anyja; igent mondott éa önmagától ftlemeíé a fátyolt. — A hold fényesen világított éa reszketve, kíváncsian pilianték a kalap alá. — De az engedély caak részben lőn megadva, — mert szépen úgynevezett valencaei nemeket tett tói, melyek arcaa fellő részét eltakarták. — De még is, mily cainosak voltak aaabadon hagyott aroaréssek I Finom cainoa orr, azépaaoáau üde arca, piciny, kedves ajk, hattyufehér nyak. — A aaemet illetőleg nem bírtam tisztába jönni, de sötét éa tüzeseknek lát-saottak. Kipirult, midőn hqasaao, elbájolva néztem. „Ne nehezteljen rám-Susogott, ;hogy • félálarczot használtain; anyám eleinte egéaien megtiltotta, de végre e föltétellel beleegyezett; önmagam j>< restellem, de oly világos okokat hozott iüí mellett,, liogy helyeselnem kellett azokat. — „Ks mely •kok azok ?" kér dám. „Oh Uram !ö válaaaolá fájdalmasan. ányt ismét megismerni — mem, anyámnak igaaa van; jobb így,1! Moat aat mondám hozzá, hogy utazásom nem tart sokáig, hogy talán 2 hónap múlva ismét Párizsban laaaek éa reményemet fejezém ki, Őt viszontláthat ni. — Még inkább zokogott,, éa lehetlennek mondá a viazonlátáat Kérdéaemre : hogy miért tartja lehetlennek, azt váíátaolá: „Sejtem, hogy utolaószor láttam; anyám, az orvos állítása Szerint nem fog aokáig élni éa Lon-\' donban, oly pngóny teremtéarŐI, mint én vagyok, hainar fog megfeledkezni. -7 Fájdalma, végtelenül megindított { bátorságra intém ; megígértem neki,\\ nogy nem felejtem el, és kérém, hogy minden hó elaeje és tizouötödikén e helyre jöjjön, mit könnyek közt \|>ár megígért, ae reménytelen moeolygott. És most, „éljen boldogul" mondám, miközben karjaim közé zárám, és egy egyszerű gyűrűt adtam keaébe „éljen boldogul, emlékezzék meg rólam és ne felejtse el a hó első ós, lö-ik napját lH pHogy felejthetném el! kiált a, miközben airva nézett föl jiozzám. De többé sohasem fogom Ijüui; öli őrökre bucsut vesz I" Nem álhattam ellen, gyönyörű s]kára csókot nyomni; elpimilt, de eltüré; kis kezébe nagyobb bankjegyet nyomtam, még egyszer hgVelmesen tekintett rám és szorosabban hozzám simult. „Viszoulátásra" mondám, miközben saeliden kibontakozott karjaim közül. r (Folyj. Mf) ■ Ir Felelős szerkesztet HOFFMANN MÓJB. A la(ry«Haoi%iai Banltegyetiittat részvény társaság negyedik 6vi rendes közgyűlésit 1878 évi MArcslu* hó ÍO-6n délutún 3. órakor Nagy-Kaniaaáo, saját helyisóg^beu tartandja, melyre a t.\' ez. részvényeseket tisztelettel\' # / .4 4 W nsgkisjs. \' . » i « . A kő£\|ytilés tárgyai » áz alapiJabáljftk 8a {fJn értelmibm, \' a) üzleti jelentés, -U á isámodásdc és mérltg jóváhagyása, a nyeremény fel-oaztáaa a felügyelő bizőttaág jelentésé alapján. b) aa osztalék. nieMiatárqxása • oj az igaagató-tanácií 2 tagjának választása a „kisorsolt 2 tag helyett, kik újra is választhatók (aa alapszabályok 16 \|j ban foglalt korlátozás figyelembe tartásával.) d) a felügyelő bizojttsag megválasztása. I e) aa igazgató tanács indítványa az alapszabályok némely czikkeinek megváltoztatása érdemében .f) egyéb esetlegea indítván}ok tárgyalása. . Azon tisztelt részvényes urak, kik a közgyűlésen magjelenni és szavaaatí jogú kat gyakorolni óhajtják, ^as\' alapszabályok 33 g-a értelmében felkéretnek, hogy még le nám lárt\'szelvényekkel ellátott\' részvényeiket f\| hó 22-től Harczios hó 2-ig aa egyesületi pénztárnál a hivatalos, órákbau letéteményeazék. Kelt N.-Ka ni as áu 1878 február Ló \'7-éu. 4741—3 Az igazgató tanáig. A nagy-kanizsai kereskedelmi- és iparbank- ré8Kvénytár8idat X. rendem üléséi • f. é. márceins 3-án dfélelötti ÍO órakor saját helyiségében tartandja, melyrr a t. cz. részvényes urak tisztelettel megbivatuak. . k közgyűlés tárgysorozata: 1. Az igazgatóságnak 1877-iki flzletévról szóló jelentése. 2. A zárszámadás ós mérleg előterjesztése s ezzel kapcsolatban a felügyelő bizottság jelentése s az" igazgatóság felmentesitése. 3. Az osztalék meghatározása. 4. A szavazatszedő!bizottság választása. 5. Az alapszabályok 20 §-a értelmében kilépett 4 igazgatósági tag. é. p. Dobrin Bentit/, ffírschel Ede, Ollop Samu és U\'eissmycr Mór uralí helyett ajak választása vagy azoknak njbóli megválasztatásai 6. Égy három tagú felügyelő bizottság választatása. 7. Netáni indítványok. Nagy-Kanizsán Í878-!lá február 1-én. Az igazgfttdBttg. J Jegyzet: 1) A közg}-ülésen részt venni szándékozó részvényes urak fe)-> kéretnek, liafey részvényeiket a még le nem járt ssélvényekkel\' együtt a; bank pénztáránál, innen nyerendő téritvény mellett az alapszabályok 52 §-aértelmében, 1. hó 24-ig letenni szíveskedjenek, mely téritvény egyúttal belépti jegyül szólgá-land. 2.) Az alapszabályok 46 §-a értelmében csak azon reszvénye3 bir szavazafi joggal, kinek részvénye legalább is 14 nappal a közgyűlés előtt részvény könyvileg az ó nevére van beirva. A keszthelyi gazdasági tanintézet kertésicténcl * ; a szokásos gyümölcsfákon, gyökeres szőlővesszőkön és kertimagvakon ki-vili kapható még: 10000,darab 3 ŐT6S oporto vagy íb kék Portugizi ^zre 16 írtjával; — 72 faj burgonya fontja 25 krjával; — 5000\' flarab cserép bén törpére és VAdra ojtott mindenféle gyümölcs- és magas iörzsíi ró; zsftfa darabja 50— 60 krjával; I — valamint sok ezer igen szép törpe-és vad-alany 15—20 frtjávál ezre. Árjtgy-ckkel bérmenteun i:olgál az intézet kertészete, Keazthelyen. 473 1-8 ^XXXXXXXXXXXXXX I XXXXXXXXXXXXXX^ !! IIELL BETEG A E H ü \| 30 év óta kedvelt éi orroii jóváhagyás folytán sokszorosan kipróbált Q Jelige : Yuugáljatok mindent i a legjobbat alkai mázzá ok Korcsmárosok és bortermelők nyissatok fel szemeteket! Kpen most jelent meg „A bor-szabályozóa( a leghűbb és legmegbizlia óbb tanácsadó« legbistoebée legjobb bor-javitö-, nemesítő és uaporitó eljárásról, méy által, ha a legtiutibb tenoéuetes bor már. a kordákban van. legalább is még kétíumr atiayl bor, jelentékaoren jobb miiöeégból, éretik el Leggyákorlatibb ttimtUatás leáaekolt, még tatai borok biimiíÜm és esaporitására és oeekéljt ross, állott óborok javítására. KOifioSeea alkalauui a mmónséget lilletó ross borter- mések alkalmával. gT Uiatoe és jó eiodméo/árt keaesség vállaltatík. <4T Száz meg saáa bísnoj^tváay ffkaaik elóútnk, melyek mind erö«itik, hogy osakis es eljárás as WjtfttU legjobb, ltgffyakarlAtibb és legegjnserabb « vevöiink kösttl igen sokan, Ww e könyvnek kdn4oketik most&Qi jóiietoket és guadagaá^nkat Főauebbi munka igen kSnayeo értheti syribeu van irra, 1 aat minden lai* Ima. aöt Balod as fyermek is pontosan megértheti, egyébsránt kéaaek vagyuuk, flMs kftaalabbs fölvilágositásokat i« adni, 4IJ nélkül, ha tuatelt vevőink elótt vala-m»l poat íiomályoanak Utunák WI. Ara 3 írt Megrendelések kéietnbk utánvét vagy * eeeaag eMaetet bekttldéee meileU intéatetni, a követkeaó ozim alá "I 1l-U ,A BOr-tzafcályozó- kiadó-hivatkla Wíot TiboritniM, Hotel mm „schwftrton Adler X X X X X X X X X A X X X X X X A A X X Stayer-növélped mellbetegek számára. 1 Hl>0 11 J i: I Mindig\' triss minóiégben kapható egy üveg ára 88. kr. ; üIdegbaj és gjeogeség elleni! Eogelhofer I.izomiés idegesenciájá aromuti k.us havasi ooTényekből Kétaégenkivfll jetes kser rbeumaHkns arca- és eeonüájdalmak, aaédilléa, ke-resztfájdalmak, ideg- és testgyeugeség ellen, kttlr.nOeen pedig a n e m a ó-résaek gyengesége és ébbÓl gyakran oaoaott tehetetlenség ellen. Ára egy üvegnek 1 frt. MFogfajaa elleni!_ Stomalikuu szájvíz. Dr. Bronti becsi fogorvostól. Egy jelesnek biaonyialt eaáivia a i-ghus épentartása ás erődítésére; a saáj ross aaaga ellen és keadódo togomláa ellen; Ara egj üvegnek W kr főraktár magyrrorsaági: Török Jáaeef grógyaaei tára. Hagy- vaniisa: Belus Jóasef gyógysaert. Bnáenberg í ereooa. Kafctár Magjrarorsaág minden nagyobb gyégyuertárában. 454 8—13 y gyovu gyógyaaenaraoan. vi o-u w Nyomara S luidjá Vitellel Vfllop Kagy-Ki&inifi 1879 e ]\'■ e 5 5 t fW tej m S Zt* =» ^ • < ._ 3 a> S wmmm ^■S ls 2• \'jr^l; <GS í -TI iflí S szüi AJ g£.g » V3W5 K ? f»B S"I ?Í& fB ibliliSlfl ^ 2.0\'® ® 2 5* / 7 c C bt s e» o. N • • V M C & g-Öí * mmmm fl ? g1 f N N 5 líf- ^sS 2 w Sp^r f 01 III it- W Ps \' \' ^ I Milhofer Ödön \| I hatóságilag engedélyezett rf 31 iálogintéietében N.-Kanüsán \|Í i\| mindennemű arany- eaQst és ék- H ■ ssertárgyakra, valamint eorije- I ■ gyek és értékpapírokra is a le- H ■ lehető legnagyobb ösneg adatik, Mk \| a legmérsékeltebb kamatok fi- H i setése mellett. * postáu küldött e nemfl tárgyakra ■ ■ hasonlóképen késs Vagyok a B I megtelelő össseget pontosan és gyorsan átküldeni. H Kitti Mvitai; r»!>• 1 U»nUnái<é>i. QtétmUi inh 111 iám. Eliflntni ÉrU .. •• ■•\'.! »,3 irt Nsfjl érn 1 írl ftü k Hlrdetmenyek: l »« »•»(«» .r •(y»irt i kr lúbuin lúrJiliuiil I kr itolytgdij 90 k* Nyilttér: I f»tilkMri U) kr t ZALA tarttMitf Hk; Hová s lap mllimi rSssti fllrtő kMwén/tk kBMvadÓk. 0] ríroiháx itdi 518. m. Bérnsststlsii Imid csak Uatrf klitkWI forsdUtnik il Rétirttek visssa nta kftlditnik HfoUUktftt Wr«Mk; Uu4olí Ham BodipsK Frrvnnl^k bt-kAr 11. •»■ — A. V. ÖotfWg r BuáaMSt Stmiiuir ulmí. — A Pmift Bfi flmUobuUl I. b. -fWéi Ifdr Bécs II. Tábor f Mm II m. Itnbinatcln JUub él ttm l»u<)Apjit KMI v utcia 17, u j/ia. ^Hminnii k Vtfitr BÚ\' i. wtJmépm 10. megyei erdekp. kózm üvelöDési, társadalmi és gaz\'dás^a\'iVhetila\'p ., J Cl [ , \' L \| ff a 1 Zalamegyei Gazdasági Egyesillet, a n-hanm(ii tiszti önsegélyző szövetkezet, is többmás egylet hivatalos közlönye 8. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. február 20. V. évfolyam. A Zala megyei Gazdasági Egyesület 1878-ik évi február bó 25-én délutáni 5 órakor Zala-Eger szegen saját tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre minél nagyobb számban leendő megjelenés végett a tisztelt tagok felkéreÜnek. A gyűlés fontoníb tárgyai: 1. Nagy-Kanizsán tartandó tenyészállat kiállítás és vásár iránti intézkedés. 2.rA nagy-kanizsai gabona- és l">rvásár.iráSt 1873[évre szükséges határozat. - > 3. Folyó 1878-ik óvbeii netalán megtartható gyümölcs bpr és szőllő kiállítás módozatainak elretyielése. 4. Fojyó Ügyek. 1 Kelt Zalfc-Egerszegen, 1878-ik v\'vi február 5-én, t Arvay^isívAn, \' \' ügyvezető elnök. Megyei Qgyek. 1:185 szám. "\'^1878 ii. i jSalavármegye alispánjától. Hirdetmény. Zalavármegyé törvényhatósága folyói 1878-ik évi tsbrnár hó 25-én Zalá-Eger-•segen délelőtt 10 órakor rendkívüli bizottsági közgyűlést fog tartani, moly ne k \' tlUdtoo tárgyait képezendik : — 1- As 187S-ik évi megyei közmunka boo»stása éi az ntépitészeti költségvetés megállapítása. 2. A nagyméltóságú m. kir. Belügy-m mis tóriumnak a központi választmány megalakítása tárgyában leérkezett rendelete. 3. Zalabér és a Zalakoppányi körjegyzőséghez tsrtosú községek folyamodványa, a sala-egerszegi -- illetőleg a keszthelyi szolgabírói járáshoz leendő elcsatol tatás iránt. — 4. Lenk .Samu mint aa Alsó-Lendva Neinptky urocLIom főbérlőjének kérvénye, aa 1876-ik évben megállapított erdőzárfati pontok kiigazítása\' iránt. ttrról a t, cz. bizottsági tag urak, az lS7ö-ik évi megyei közmunka beosztására vonatkozó tervezetnek •. alatt melléklésével ezeunel értesítetnek, és a közgyüléá- beni szíves részvételre tisztelettel felkéret* nek. — Kelt Z,-Egersaegeu 187$ tebraár 12-óu Főispán ur ő méltósága megbízásából: 8VAST1TS BENŐ, aüspáo* Svastlts Benó Zalamegye alispánjának havi jelentése, (i közigazgatási bizottság 1878 február iljn tartott ülésére. A megyei közigazgatásnak a lefolyt január havi állapotát tárgyaid jelen tiszteletteljes jelentésemmel vau szerencsém a hivatalos ügy vitelt oly időszakának váslati ismertetését a tekintetes köziagatáii bizottság számonvétele alá terjeszteni, mely alatt a megyei ügyek és közigazgatási érde.-kek már as újból alakított megyei tisztikarban találták fel a törvény által.hívatott tényezőjüket; és ép ez okból, mielőtt1 a közigazgatás egyes ágainak állapotára tvonatkozó rÓBzlotes adatok felsorolását megkezdeném, szükségesnek látom a több tekintetben változást nyelt közigazgatási hi« vatalok ujabb szervezétéilek foganatba\'vételéről követkésőket inéfyí.tisztelettel megjegyezni. — j * A folyó évi- jauuár hó 3-ftn és 4-én eszközölt tisztújítással egyidejűleg as előbbi 12 járás helyett megállapított 10 uj járási beosztás is érvénybe lépvén, eae\'u beosztás •serint a szolgabírói hivatalok átvétele a tisztújítás után megtörtént, a területi változások folytán szükségessé vált ügyel kii -lönitések az újból alakítóit, novai járásra néave —« as ehhez aa alsó lendvai, zalaegerszegi és a megssiinteti baksai járásból, elcsatolt községeket illetőleg, kellő ssabaiy-sserttséggel azonnal eszközöltetett, és igy Nován az u) járási hivatalos Ügyvitel a kitűzött időpoutban tényleg megkezdetett, — a szinte megszüntetett leteuyei és szent gróti szolgabírói hivatalokra néave azonban, miuűiogy esen járásokhoz tartozott köaségek as uj beosztás sseriut több járásokhoz csatoltattak el, az elő nem készített hivatalos ügykülöuitéséket pótlólag kellett eszközölni, mely teendővel — illetőleg a megszüntetett letenyei Járáshoz tartozott községekre* vonatkozó uivtalos Ügyiratok elkülönítésével ésyaz^tf beosztás szerint illetékes sSolgabiraKuak leendő átadásával a kanizsai járási szolgabíró, a volt szent gróthi járásra nésve pedig hasonló el ját ássál a sümegi szolgabíró bízatott meg. — De a területi uj beosztáson kívül a\' szolgabírói hivatalon belső szervezete is a segédszolgabirák felállításával némi változást illetőleg kiegéssitést nyert, és e tekintetben tisztelettel jeleintem, hogy az erre vonatkozó közgyűlési határozatnak teljes foganat szereztetett, a mennyiben a belei- vám igazuló jelentéíek szerint as összes szolgabirák ér (tegédssolgabűják kitűzött járási székhelyeinek ugy hivatalod állomásaikat valamint állandó lakásukat^ tényleg elfoglalták, a névaserint hozzám bejelentett saolgabirósági írnokokat\'félfogadva al* kalinaatás, a közigazgatási ágak szerint el-\' I ü.önitett iktató könyveket aj kellő rend-szarcsség czéljából kiadott szabályos uta-sitás és miiitágatok értelmében e folyó évi január hó-érc visszavezetett megkezdés-se! folyamatba tették, és ekként az össses 10 járási hivataloknál a hatósági rendes ügyvitel szabályszerű módon foganatba vétet véu,ezon egy havi munkásságnak* eredménye — a kesdet nehézsége által is iu-dokolt I kegyes méltánylat mellett j— az alább részletesen előterjesztendő ügyforgalmi adatokban fogja az igatolhatáskello alapját megnyerni. — Ezeknek a történt szervezeti változás folytán általam szükségesnek talált előre bocsátása után, hsvi jeleutésein tüzetes tárgyára térve át: A közegéssségi állapot \|az emberéknél a (lefolyt hóban általábjui nem volt kedveső, a -tartós és időköaünként nagy fokra emelkedett hideg behatása következtében e hóban a hurutos lobos bántalmak nagy mérvben léptek tél, s ámbár a felnőttek közt járvány vagy ragályos kór nem uralgott, mégis a betegforgalom ós halálozások a reüdes arányt jóval tul haladták. •Szórványos betegségek ! közül legkiterjedtebben -mutatkoztak a légző szervek hurutos bantaWai, a torok légcső- mell-hártya és tüaűlobok, és ciusos ízületi bsiok, vagy is nagyobbrészt oly betegségek, melyek rendes gyógykezelést igényel* van, nálunk a népnek ettől v^ló tartózkodása miatt a sürübb elhalálozásokat előidézni szokták, — Uralkodó kórneiutő hurutos lobós volt. A tapolcsai jarásnak BaSaton Ederics, Ouláci és KÖveskáUa községéiben a gyermekek közt járvánjrosau fellépett kanyaró már . lábbhagyott, edenben Salföld községben oiy mérvűén lépett fel, hogy az isko* lalátogatást ideiglenesen beszüntetni kellett; különben az orvosi jelentés szerint itt is a járvány szelíd indulatunak és befolyása ve-uélytelennek mutatkozik. . A hasznos házi állatos egéiiiég állapota január havábau a megye egészs(erü-létén általábau kedvező volt, »azok közt járvány vagy ragályos Qeieg4ég nem észleltetett. — . vl Sajnos Öngyilkosságnak j.iiiuty január hóban négy szerencsétlen esete tordult-elő, ugyanis január \'.hó 7-én \| S o ,in o g v i János kövágó-eörsi cseléd, ki nem deríthető pkból pisztolylyal magát agyon lőtte, szinte pisztoly lövéssel vetett véget éltének január 24-ikéú Brod Berta lü éves hajadon, a fülöpi révnél lévő vendéglős leáuya, kinél a gyászos tett indoka töménytelen szerelemnek tulajdoníttatik. Január 22-én pedig .HerziU Jgnatz türjei béres és január 30-án Füle Jánosné szÜ letett..Szi Teréz zsidi lakos földmivesné — mindketten felakasStás által s oly körülmények kost, melyek élet untságra engednek gyanitaui. — i - Nem kevésbé sajuosak ugy számra mint -minőségre nézve as l hsvi rölid időköz alatt előfordult véletlen szerencsétlenség általi halál esetek, — nevezetesen Január hó 9-éii Somogyi István keszthelyi urodslmi bérés fával megrakott izán által parthoz szoríttatván, agyon zuaatott, — Január 12 én Vég Imre felső szemeoyei 21 éves nőtlen legény ssintén fát ssállitva, a ssányoh egy nagy fatörzs tetején ftlt, s feldülés következtében a fatörzs alákerülvén, a^yon nyomatott Január hó 9-én Korín István Turnischai lakós fával Rakott szánnal éppen akkor érkezett a községbe, midőn délután a gyermekek az iskolából csoportosan haza telé mentek, él Magdits Fcrencz renkóczi lakosnak István nevű 9-éves Ha észrevétlenül elgázoltatván, a teres szán által agyonzuzatott; Korín István az őt terhelő vigyázatlanság miatt a járásbíróságnak átadatott. Uuisz Jáqos közép-pulai sopron megye illetőségű mészáros inas, gazdájával borvásárláton járván, üyula-kesziben január lő-én a kocsiról, saját vigyázatlanságból leesett és a borral terhelt kocsi által e\|tipratván nyomban meghalt. I "jryan a véletlen szerencáétlenség kőit kell1 míg felemlítenem a január hó tf-au külső Túriéit történt igen sajnos esetet, a midőn i > Nagy Józset ottani urodalmi mező őrnek . János nevű 12 éves űa [a szobában több gyermekekkel játuván, a kesében elsült lövése Sári József béresnék 9 éves leányát találta, ki rögtön meghalt; erre néave nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy a gyermekek közt hagyott- és ily ssereucsélien-séget előidésétt töltött fegyverért terhelő vétkes gondatlanság iránt, a vonatkozó szolgabírói jelentés a kellő eljárás megtörténtét nem tanúsítván, aunak pótlólag igazolására fog az illető szolgabíró ur általam felhivMni. Fagyásnak áldozatai lettek : Tóth Ferenc 15 éves tapolcsai szabósegéd január hó 1-éü, továbbá Molnár Károly lesencze istvándí cseléd január -26-án és Varga Tamás salíBIdi Cseléd január 2^-én mindhármán bojpttas állapotban a-kegyről esendőben, Horváth György^Tapolczai lakos pedig jauuár 1Ü. közti éjjefKeszthelyről szinte borittas állspotbsn hazatérő utjokban, és Simerka József szepezdi lakós január 17-én a balatou jegén elesvén, mégfagyva találtattak. Végre Egyed János szentpáli gazdasági cseléd jauuár hó 27-én délben fio-\' seuberger Bernát boldogtai lakéssal Ságodból Boldogfára uieuve, as akkori nagy uideg es erős szélben az\' előtte menő Bősen berger Bernátnak panaszolta rosszul létét, és arra rögtön a hófödte szántóföldre arczal Jeteié esett, és mire nevésett uti- é tárczija. Vonások a szinészlglelböl KMMöiuM irta: B. Méunyi vágy, mily Urka-barka álmák foMmaottak addig kalandos lelkemben, mig túltéve magam korunknak a múltból öröklött előítéletén — színészeié levék. Sokáig érett meg bennem az elhatározás, rá lépni a művészet e tövises útjára, mely virágaid CMk éjjel mutatja, hogy pár óra alatt el-l nyílva; éktelen kórénál egyéb mi se maradjon a művésznek, ki még is oly boldog-L nak valja magát, mert édesen hiszi, hogy a múlt est virágai jövőre koszorú alakban hullnak lábaihoz. Már mint 18 éveS tanuló, •» előtt 8 évvel vágytam megízlelui aTha-lia nyújtotta kenyeret, jókor értesült szü-leia aaonban elvágták az utat előttem e •Myani pályához, álmaim egy időre után kizártak kúriáikból a azinéMetet, mig nem nosl, a (évikorba menő évek felujiták az ÜH vágyakai s én a bűvös, titkos kulisz-szákhoz eeküvém. Szinószsté levék. — Bár fövid ideig valék is lakója a deszkavilág-•ak, honnan aa élet vín a eaél.tott, mégis elég lett amL hogy wk ne feledjem azo-! kát a gondtalanul boldog órákat, mik aa issji nélkülözések dacaára ía csábteljes vziuésai életet psakhayr otthonná teszik. KSvid időn gyűjtött jegyzeteimből közlök itt néhányat, melyek ,Maplé-a legérdekesebb pisaisai! képezik; olvassa el tkot, kinek a isinésset terra íncegnita s ki él- vezni bír adomwzerü apró elbessélépésein j Thalia expapjának. i » I — Cp miiködésUbu voltak leendő mű-vésztársaim, midőn eéti 10 ora felé a sze-. rfay Alföldi városba ihol a társulat idényt\'\' tartott. Pestről megérkeztem. A „Zsidó honvéddel adták. Kojcsimról leszállva, mely 1 a vendéglő lélszerébe vonult a sűrű augusztusi eső elől — Tualiu templomává alakított vendég szoba felé intéztem lépteimet. Jövetelemről tudomásul bírtak a társulat tagjai, innen szármashatotl, hogy egy apa aaeiepet jáuzo kollegám, ki szerepét le-játaaváu, aa udvarraTfrís leget szívni menekült — bajuszom daczára az „uj" tagnak ismert fel s bizalmasan togadott: „Nemde B. ur ?? -Jkérdé. „Eltalálta" -Ion válaszom. „Én Ilda-i vagyok" — foly-tatá s azzal ott hagtva engem a kíváncsi külső publikumtól hesuzsegő pitvaron, a sziu terembe jobbau a színpad mögött lévő öl-töadébe rohant Perqre utánna, hogy távozóit, Jaz igazgató jött! elém hou védnek mas-kiroara, (Dávidot, a \| címszerepet játsataj s karol fogva hurcolt a kulisszák közé, melynek titkait, mint még laicus, aunyi érdekkel lestem s hol most átváltosott színészek, toüleltet csináló azíuésanők vizsga szemei fogadtak, engem az „uj" embert, ki éne kes\' szerepekre valék hivatva köztük, Az igazgatftnéhoz is odavezettek, ki lihegő ke-bellel a pillanatban lépett ki a denkákról; láttomra níaalmas mosolyt csalt kimázoll arcára. Aa ismerkedés sehol sem könnyebb, mint színészek köztj Egy óra alatt tisatá-t^ui voltnak egymással, lé férfi és ^ nő* tagja volt! a társulatnak; estebéd alátt mindnyája nevét megtanultam s körülbelül azt is, ki minő szerepeket játszik. Volt köztük király, koldus, sserelmes, hős, \'apa, komi-ku«, még énekes is volt; ezt kjellendett nekem helyéből kitolni éreztette (is velem boszuját. egéss estebéd alatt caakj kétszer kocciiitoit velem. Végtelenül csodálkoztak azon győzój ,collegáiin , hogy aj lacrima chrístit, mely pataksott asztulunkóu — orrfintorítással vittem ajkimhos, s nem akarták elhinni, hogy „borueinissia"; vagyok. — Kz ismerkedési estélyt a uők asstala-nal .1 jezém be, kik várakozásomon tul elhal mostak kegyeikkel. £jfél után lehetett, mikor lakásainkra tértünk. Én az igazgató szállására vezettetém, hol a társulat első sterelmese is szállásolt. Mikor reggel egészségei álmomból felébredtem, mérsékelt augusztusi nap nevetett be szobámba. Néhány perqzig pongyolán álltam a széttárt ablak előtt s uj pályám kezdetén hogy minő érzelmek foglaltak el, nem hiszem, hogy kép^s volnék elbeszélni, Merengésemben ugy elringatott a háztetőkön fészkelt gólya kelepelése, mely a madárral együtt újság volt nekem. Minden újság volt körülöttem! i V A következő uap „Falu rossza" kerüli sainre, melyben nekem is szerep osztatott nekem a kezdőnek. Kónya kántort kellett, ezt a komikas alakot maskiroznom. Bár e szerep nem kíván valami égbekiáltó művészetet, mégis ugy el lehat azt ojtani, hogy talpra sem áll többé. Collégáim csak ugy nyilatkoztak, hogy a próbán jóval eredetibb fala kántorom, iniut előadás al kaiméval; pedig ekkor is $énk hangulat kísérte müködéséme.. Első felléptem ment volt a lámpa-láztól, mely körülményből \| egy félszázados színésznő nagy jövőt jósolt nekem e téren. Megköszöutem, hanem asért elég udvariatlan valék a geníust előadás végeztével lakára nem kísérni. Apropos: lakás. Collégáim vagy Öten az egész nspot a színház (vendéglő) körűi tölték el; aa feltűnt nekem, míg okáról tudomást uem szerzők. Csodálkozásomat lak társammal, társulatunk szerelmesével közlém. Mosolygott s azt adta válásául, hogy este megfejthetem magamnak a pályatársak szembetűnt tempó-ríaálását. — £lőadás után, (e napon a „Falusiak" vígjáték került színre szerény vacsoránkat el sem költöttük, a színészek közöl már is többen jóéjt kívánva távoztak. TávoztukkoXvig dal saállt le ajkukról, moly észreveURém — ott . halt el a színházzá alakított teremben. Körülbelül két u ^ed érát beszélgetőnk még néhány al-töldi gazdával, kik köztünk a maeceaás szerepe! vivék, — s aazal mi. is ott hagyok székeinket szállásainkra távozandó. Lak-társam karon fogva kezdett vonszolni a színterem fele, én szó nélkül követém aa ajtót aárva találtuk. „Ki az, ki a menny-orsaág kapuit e rendkívüli órában zörgetni merészli Va — hallatszik belülről 9Éa vagyok a minden szerelineáek szerelmese" -t fúu u válasz, mire benn dübörgés, lassan mormogás s egy gyufának dörzsölése hír-deté a kelő életet. Aa ajtó kiaáratott s egy ponyvára festett varomladékbe burkoltan ott állt előttünk a hamorteljes „sugó* ko-xébeia pislogó gyenya s saájábau elválhat-\\ tan pipájával Meglátva bennünket a t I tára* a legközelebbi majorbók hívott se-gélyiyel hozzá viaaaaérkezett, már halva Volt ; a teljesített orvos rendőri vizsgálat a Halál okát borítta* állapotban nagy hideg miau gyorsan bekövetkezett fagyásnak áliipitá mag. — Mérgezési eset áa elniekór a lefolyt hóban oem fordult elő, aaonbaa szeren-tétlen esülée, mely műlegea beavatkoaást igényelt, volt Öeaaesen 3. Csácson A laó Leuuván, éa Kédicaen, a szülő anyák mind három esetben életbeii maradtak, a gyermekek köaúl ketté nem volt megmenthető. Aa előfordult lilaesetek száma 6 volt, eaek köaül 4 esetbe ti egy-egy asőllőhegyi pincae hajlék, továbbá lanuár 12-én aéj-utáui 1 árakor Silmog Mihályfán aa izraelita hitközségnek 260 Írtig biztoaitva volt liáaa, éa Qardinoveca közeégben iannár éi a lehetőség szerinti sikeres eljárását oly auuyfra mu\'aeathetlan, követslmroyül aaab-\|a elő, miszerint annak körében a kötelesség sértése époly kevéssé valamint a kötelesség hanyag Vagy elégtelen s felule-tea teljesítése —■ nuht egyaránt veszélyt okoshaté szolgálati vétség — egy esetben sem maradhat és maradand megtorlatlanul. Végre tisztelettel megjegyzem, hogy aa említett fegyelmi oltáráéra okot szolgáltató ügyben a gyújtás yádjával terhelt Froh-ner Jóasef későbbi sikeresebb nyomoaás folytán letartóztatván, aa illetékee királyi Qgyézaségnek átadatott. — Az emiitetteken kivttl még ugyan január jvában előfordult ason eset is, hogy Zalaegersaeg. város csapó utczájának 8 egymáshoz közel épfilt zsuppos házain éjjel &i-4n reggeli 6—7 óra között 1 lakház 2 pajta épület 300 írt becséitékben és leégett házban lakott Molnár Lásaló me gyei utbiatos\'nak 400 irt értékű ingóságai , estek a lángok martalékává; ezen öt tüz esetek közül a teljesített vizagálat által két esetnél a tűz keletkeztének oka kideríthető nem volt, két pincze leégéai esetnél azonban a szándékos gyújtás gyanúja alaposan fennforog, főleg a ceácai hegyen ja nuár hó 7-én történt tűzesetnél, mely miatt a gyújtás vádjával terhelt Frohner József zala-egerszegi illetőségű\' kőműves kellő nyomozás folytán letartóztatott kir. ügyézséguek átadatott. Ezen esetuél nem szabad elhallgatnom, miszerint a gyui tás vádja maga a SÜU frt értékig károsult fél álul és kellő bizonyítékokra való hi-vatkoaáasal .a tffzesft napján a Zalaeger-j aaegi aicafndbiztosnak felieleptetvén, énnek daczára az illetŐjaiceendbizlos által vádlottnak nyomozásaves letartóztatása köjül oly felületetes eljárás teljesíttetett, hogy ámbár vádlott més; a följelentés utáni napon és egésa délig Zalaegersaeg városának főutcáján a magán lakokba nyilván koldulni járt, mégis hozzám a városban felnim találhatónak jelentetett; ez okbók emiitett köitll-mény kitudása után a megyei tócaebdbiztos ur által iaz ezen ügyben teljesített nyomozási eljárást tüzetesén megvizsgáltatván, minthogy abból Csizmadia József zala-eger-azegi alcsandbiztost terhelő felületes éa ha-hvag eljárásnak adatai tüntpk ki, nevezett aicsendbiztos ellen a tegyefini eljárást as JNÍ876L 7-ik t. cz. 2-3 ős i §§-ai alapján hivatalától való fellüggesztés mellett elrendeltem, és a fegyelmi vizsgálatot január hó 2 l én személyesen teljesítvén, az annak eredménye felett adott tisztügyészi vélemény alapjáu nevezett aícsendbiztoe előbbi j kifogástalan szolgálatára való tekintetből, es esetben a hivatalkozott törvény 11 §. a> pontja értelmében megdorgálással 1e uyitietett mely határozat teltételéuek teljesítése után folyó évi február hó 2-áu általam hivatalos állomásába ismét visszahelyeztetett a egysaersiuiud aa^ellene lefolytatott fegyelmi eljárást elrendelő, ugy az aat befejező hatarozatomat mint hasonló miuden esetben a megye közbiztonsági érdekei iránt vállalt felelősségemnél fogva eleogedbetleiiül követeudő eljárásomat, miheztartás végett u megyei főcseudbistos ur utjáu as ötares alcaeudbiztosokkal hivatalból közöltettem, küLöuöseu is hangsu-lyoaván azt, hogy a közbiztonság legfőbb érdeke és a közbiztonsági szolgálat eleu- j geHbetlcu czélja aa art a közvetlen hiva- ] felragasztott s felgyújtással fenyegető iratok j közbiztonságunknak saűtybégs óltalma fe- lettesek kitudására eddig nem vesatett, ellenbea legújabban a nyomozáaból oly körülmények is ttlntek kí, melyek kétségesse teszik, vájjon a feljelentett útonállás és rablás valónan elkövettetett é? ez iránt a való tényálláa kitudása végejtt a frissgála-tot folyamatba tenni asUkségemek jtaláltam, hogy netáni alaptalan feljelentés esetében a köznyugalmat zavaró ily vétkes koholmányok bűntetlenttl ne gyártassanak. A fentebb előadott (lármás gyilkossági bünmerégylet folytán elengedhetlek kötelességemnek ismlrtem annak aa&nnali faljelentésével s e\'gyáltalán\' közbiztonsági ugy egyébb közállapotaik körében észl Ihftő kedvezőtlen jelenségek felsorelásájral Indokolt felterjesztésben nagyméltóságú m. királyi Belügyminisater urat fjslkértri, hogy találtattak, — az"azonnal folyamatba tett atigoru vizsgálat a próbairások után gya-nusitbató tettes nyomára vezetvén, as a kir. flgyéaaségnek átadatott áttérve a személy és vagyonbiztonságnak január havi állapotára, nem vagyok aaon szerencsés helyzetben,, hogy e tekintetben as előbbi állapothoz gépest javulást avagy a megnyugvásnak szilárdabb biztosítékait tanusitó adatokat jelenthetném, mert január havában is fordult elő egy rabló-gyilkosság, és egy utonállással párosult rablás, mely merényleteket méltán közbizton-ságunk vessélyezett s eléggé sajnos jelenségeiül kell tekinteni uJ i. január hó 22-és 23-ika közti éjszakán a Zala-Egerszeg-Baki útvonalon lévő úgynevezett Bogárai korcsmában Unger vagy Magyar Ferencs korcsmárost, ennek nejét éa Tál Katalin boczföldi illetőségű ssolgálóját eddig isme-retlen tettesek meggyilkolták- A folyó január hó 23-kán folyamatba tett vizsgálat alkalmára!, melyen sseinélyeseu is megjelentem, a hármas gyilkosság saiuhelyén a vérlázító küzdés nyomain kivttl oly hátrahagyott bűnjel, mely a tettesek nyomára vezethetne, nem találtatott; a hullákon, teljesített orvosi vizsgálat zzerint azonban az iszonyú gyilkosság bzlta. kis fejsze czapá-sokkal és késszurásokkai vitetett véghez ; korcsma belső helyiségeiben minden ssek-rény és láda feltörve, felduiva, azokból ruha és egyéb ily féle tárgyak a földön szétszórva, a meggyilkolt kprcsmárosou rajta volt öltözékének zsebei kifordítva,gkiszag-jatva találtattak, mely .körülmény á gyíí-cosság mellett elkövetett rabiái bűntettét tanúsítja; a korcsmaépületén kívül látott vérnyomok pedig aztj gyanittatják, hogy a gyilkosok, vagy azok valamelyike vérző sebbel távozhatóttaz iazouyu tett színhelyéről •Kzen íófelíáu köz megdöbbenést keltő eset után a nyomozások megyeszerte azonnal a legnagyobb erélyyel foganatba vétetvén, több gyanuaitott s igazolatlan egyének elfogattak éa a kir. Ügyészségnek átadattak; váljon sikerül-e a tettesek kitudása, az a folyamatban lévő vizsgá at s esetleg a még folyton tartó nyomozások eredményétől függ. As állítólag előfordult egy útonállási rablás Horváth Ferehcz zalaegerszegi gerencsér mesteren saját feljelentése szerint jauuár hó 26-án a pbieske és bucsuszent-lázzlói útvonalon déti 11 órakor követte-tétt el, a midőn ,is két ismeretlen egyéu által — kiknek egyike jknrta dupla fegyverrel volt ellátva —\| megtámadtatván, 43 frt 75 kr péuzétől megfosztatott; a felje- lölt közegeknek iniudeu esetben poutosj; leütésre azonnal megindított nyomozás a ki ételéből a mait évben egy évi időtartamra engedélyezett — ugyan j múlt évi február hó 1-én kihirdetett s így folyó február hó 14-én mindenesetre lejáró; rögtünbirás-kodást felújítani kegyeskedjék; ez érdem-beni felterjesztésem a hivatalóf postakönyv tanúsítása szerint január hó^Sp-én küldetett fel a nagyméltóságú Belügyminisztériumhoz, mindeddig azonban arra választnem nyeitem. \' A vagyonbiztonság ellen január havában elkövetett büntettek ügy saámban valamint minőségben és as előző havinál csekélyebb mérvre terjedtek \'és ás elköve-tetteknek is legnagyobb részinél a vétkes tetteaek kinyomoztatván, az illetékes bíróságoknak átadattak, mit kell, hogy oly bizonyítéknak tekintsek, mely foglárságunk erélves és sikeres eljárását igazolja. Száin-szerint feljelentetett: betörézes tolvajlas 2. ezek egyike január 28-án vifradóra tíza-barban a plébános urnái kö vettetett el, egyitc szobájába az ablakon át beható tolvajok az ott tartott teinplomfzekrényt 240 frt készpénz és több rendbjeli adóslevél tartalmával észrevétlenül elvitték, a következő nap a szekrény a benne volt adóslevelekkel együtt a plébános: ur kertjébe dobva megtaláltatott, a kéazpéna hiányával Feljelentetett továbbá egy telién és egy aertvés tolvajlási eset, mindeniknél ugy a tetteaek elfogattakvalamint a lopott állatok a tulajdonosaik\' ak visszaadaltak — Ezen kivül 2 pincze 2 bolt i kamara feltörés boszuból követtetett eliOyurtsek József és fia Balföldi lakósok áital. kik Vajai István pttani közégi biró piuczéjébe betörvén, ennek 68 akó borát kieresztették; ezen vétkes kártétel még mult deczember hóban követtetett ugyau el de a tettesek a tapflczai alqaendbiztos erélyes nyomo-aása következtéken január havában tudatván ki, a kir. járásbíróságnak átadattak. A folyton teljesített szigorú Őrjáratok alkalmával külön külön 4 igazoiváuy nélküli egyén fogatott el, kik kösfil egynél egy dupla pisztoly — a többinél azonban seinníiféle fegyver nem találtatott; és egy-általáu as olykor fegyveres csavargók Iát-fásáról sőt megkísértett betöréséről felmerült hírek folvtán azonnal a megyei fő-csendbíztosnak is kiküldésével teljesített vizsgálatokból mindeddig aa ily hírek alaptalansága tünt ki, és veszélyes fegyveres csavargóknak a megye területén léte egy esetben sem igazoltatott. -7 Különben a szolgabíró uraktól beki-vánt jelentésekben a községekbeni helyi őrködés legszigorúbban téljesitettnek jelentetik, — minek kellő foganatosításával, ugy a folyton tartó és czélszerüen beosztott j foglár ^-járatok által remélhető, hogy a \| közbiztonság veszélyeinek elhárítása síké-\| resen eszközöltet ni fog. — A köziuunkaügy, a folyó január hóban megtartott járáai compotosok eredményén ifivül — melyet fontosságáuál fogva külön [táigyalás végett leszek sze.encsés előterjészteúi, ez időaaerínt más jelenteni való adatot nem nolgáltatván, arra nézve ezúttal1 csakis aat vagyok bátor megemlíteni, miszerint a felyó évi közmuoka beosztása ftés utépitészeti költségvetés tervezeté a magyal} kir. álIfiuépitészeti hivatal áltafel-aéa\|itte(véu, az már nyomda \|latt var(, és fgy 4liaelőleg még e héten a törvényhatósági bizottság összes tagjainak mégkűMhető lesz,; minek megtörténtével a lehetőfeg a folyó évi február 2& ére egybehívandó rend-ki vüli \| bizottsági közgyűlés \| megállapítása alá terjesztetni fog, hogy ekként a mnn^j ka kijelölések és a foganatosításhoz szükséges előkészületek, is kellő időre megtörténhetvén. a közmunka leszolgálása illető-leg útépítés april hava vécével akadálytalanul foganatba vétethessék., — 1 Ezen jelentésem keretében tartozik még\'annak felemlítése, miszerint a gyám-sági és eouduoksági ügyek rendezéséről szóló 1877 évi 20\|-Ík L cz. életbeléptetésé uek határnapja a nagyméltóságú Belügy, miuisterium által folyó janaár hó 10-éie tüzetv^u ki, aaon napon én a törvényhatósági bizottság közgyűlésének a községi kösgyámok megválasztatását elrendeltesd; a közgyámi választások eredményéről a részletes jslentéaek a szolgabíró urak által közvetlen a megyei árvaezékhez fognak ugyaui beterjesztetni, de a hozzám is beki-vánt általános jelentések szerint a köjs\| gyámi I választások már több járázokban fo^uiisjtositatuk, a többiekben pedig az éb> peu ui\'oót folyamatban lévő községi elöljárói és jképviselői választásokkal együttesen vétetnek eszközlésbe. Ugyan az árvaszékre uózve a folyó évi január >)-áu s folytatva tar ott bizottsági Közgyűlésből nyert [megbízatásomhoz képest az eddigi czélszerütten és elégteléií árvaszéki hivatalos helyiségek lézabeni átalakításával. részben pedig a megyei szálj-lásházuál eddig e ezé!ni nem használt fajs-lyiségeknek eíkészittetésével a légiukább érezhető hiányou lehető eg segíteni igVe-kezteéi, minek folytán az árvaszéki jhivatár los helyiség két újból elkészített, egy at-alakitbtt, és azonkívül még egy kisebb szobáyal bövittetféa, es által a tekintetes árvaszéki elnök ur kijelentése szerint legj: alabb; egyelőre az árvaszéki hivatal szükségleté kielégítve leSz. — végül, az összes járási szolgabírói központi közigazgatási hivataloknak,\' ujgy Magy-lKanizsa rendezett tauácsu városának január havi ügyforgal^O kimutatását valamint aa elnökletem alaU folyó évi január hó 28-án megtartott megyei és árvapéna-tári havi vizsgáról ssólló jelentést \|. alatt csatolva: mindezekhez a hatáskörömhöz tartozó megyei közigazgatási ágak január hávi állapotának u szen időszak alatt fol-, merült nevezetesebb eseményeknek és első havi hivatalos ügyködésünk eredményének lehetőleg hiv vázlatát vpn szerencsém a tekintetes Közigazgatási bizottság jegyes bírálata alá terjeszteni. — > ÍCelt Z.-Egerszegen 878 február IMu jS^ASriTS\' BENÓ, 8. k. alispán.. pacsoe Pista dolmányáéból citált, mondván: .Micsoda kóborgás ez itt a köznyilvánvaló íielyeu ?u Benn voltunk. .Mit müvet itt V kérdém a tréfás hangulati súgót." „Dumas Alvajáróját fordítjuk franciából „Aiva\'tek-\' vŐre felelt a aszal hirtelen felvonva a színpad előfüggöuyét, nem változott arccal mutatott tel a deaakákm, hol négyeu a ta-, gok közöl festői helyzetben áldozták Mor-pheusuak. A kép láhura, mi a szinpadou elém tárult, haugos kacajra fakadtam. Nevetésemre ketteu az al\'Yo> Oollegák közöl jelüték fejeiket, hogy kacagásomat növelték. ~ Valóban nevette: u volt látni a kemény desskán arcon foktő bukat, kiknek egyikén papírra mázolt ssálfa takaióként nyajtoakodott, másikán egy két tornya templomunk kellett volna a hűvös augusa tusi est ellen meleget tartani, uiig a has-madikou kemény papírból készült galambdúc, vássonra máaolt kőszikla és egy ezu-korpapirból metaaett vasajtó nehezedtek, fedetlenül hagyva aa alvónak lábait, melyek egy elrongyollott szalmaszék feslett saálai közt melegedtek. Most kezdtem ér-teni, hogy szüntelen a vendéglő körül cirkáló pályatársak a színpadon tartottak tanyát, mely egyik előadáson királyi dísztér-inttl, másikon koldus kunyhojánl szolgált. A felvert cimborák csakhamar ismét álomba merültek s álmodtak hirrdl, babérról, dicsőségről «... Látva Őket, senki nem Isiit* volna, bogy ők mégis oly boldogok I • • 0 A vándor színésznek a sok roesa közöl, mivel terhes pályáján megismerkednie kall legipesaabb k koplalás. Sziaéeakedéeein harmadik uapjáo teáéi is tisztában valék, noha a tapasztalatét nem én de oollegáitn szolgáltatták Lakásomról a sainkáa tájára jővén, a kfeol oiaezoa egén csoport aaínéazt lilék a reggeli napnál silkároani Közelebb sMsivé csodálkozva látám, bogy kivétel aálkftl mioda\|yikaek hatalmai gffrögdiny-ay« Uap#l/Sf ftlébta, malynak atfw j piros beiét mohón fogyaszták. „Jó reggelt urak !u szólék. „Detto, teleltek, tessék diny-uyézni." „Köszönöm nem reggelre való eledel ez," „No, majd bele szokik a collega ur, biztatának, caak . ürüljön ki az a piros bugyeláris." h pereuen nem vettem ki értelmét a szavaknak, de egy hét letelte után nagyon is. Versenyt dinnyéztem velük reggel ugy mint napközben és este. Rendes eledelünket képeate augusztus és szeptember felében. Az a csekélyjövödelem, mely előadások napján színlap körmölésért cseppent, egy estebédre is ssép kevés volt, pe-dig reggel is. délben is, sót a hosszú nyári napok alatt aélután is ^szűukbe jutott az a testrészünk, mely elhanyagolást leginkább nem tür. — £ silány anyagi állás tessi azt, hogy szinézzeink általában az u. n. „potyát" igénylik s nem ritka eset, hogy az éhes mnzsafi miuden kínálás nélkül társai szegődik oda, hol terített asztal .viszi a főszerepet. Jó magyar népünk ismeri s vándorművészek e bibijét, azért nem is mulasztja ej az vendégzaeretetóvel orvosolni. Itt eszembe jut egy eset, melybea magam is jelentékeny részt vevék; valahol a Kunságban történt Egy este pi-páava ültük körül Ja kávéház egyik asztalát, emlékesve arról a hiilelen eltűnt csillagról, mely a szinírodálom egére aj fényt vetett Tóth Edéről. Jómódúnak látszó, kotos kun gazda j vegyült közénk, latin aaavakkai üdvözölje bennünket;, viszonoztuk néhányan aa általa használt claasikus nyalván, miáltal aányira magánkévá tevénk őt, hogy maecenási szerepet vett fel. Thea, kave bőveu járta s bor is aaoknak kik ezt többre booeülik amazoknál. Maecenásnnk a borokkal tartott js agy éjfét tájt oly helyzetbe jatott, mint ja kiről el eaoktuk mondani: otthon van. Kán barátunknál tökéletesen befellegzett ugy annyira, hogy leivott szereoéhez hűtlenül távozni káaaült fiaetet-Ion akarván hagyni a pár forintnyi számlát Terméases, hogy veto ra ment a dolog s öeaae vissza daancoa nem claesicos nyelven, ki horf tadtá interpellálni kezdtük a ajé tmbertT HassUlan, as keméoyeo mag- / maradt abbeli szádékáoál, hogy nem fizet és megy. Mit volt mit tenni, mint hogy javaslatot nyujték a társaság elé a fizetés el vállalására nézve. Morgást és tagadó fbl-I kiáltásokat eredményezék. „Hiszen nyol-ezunknak nincs 1 forintunk — szólt a sugó, hogy fizetnénk ki hatot ?" Azzal oda állt a sarkaló maecenás elé s kérdé i „nem fizet?" D izisti motyogta az, de eperezbeu báránybőr subája if lekerült vállairól s a a súgóval együtt eltűnt a teremhői; az erélyes fellépés győzött, kún barátunk morogva bár, kiszurkolta rejtegetett bankóit Még be sem vándoroltak a pincér tárcájába, subája már ismét ott csüngött uyaka körül s a sugó, ki e cselnek intétője volt, higgadtan hallatá^: „Urak jó éjt I* Egy hónapos színész valék, mikor társulatunk uj tagokkal szaporodott. Mégy férfit s két nőt szerződtető igazgátónk, hogy még nyomorultabb proportioért küzdjüuk; mert notandum: osztályrészei társulatnál valók; As nj pályatársak közt volt egy drámai szinósz, kinél komikusabb alakot s szellemet künn as életben soha nem ismertem. Árkosynak hívták. As ismerkedési estéiyen, mit per compagnie rendeztünk, Arkosy barátunk utánozhatlan humorral saját élettörténetét adta elő. A mit as érdekes biográfiából megjegyeztem, itt közlöm: Atyám tisati rangot viselt a közös hadseregben, compania-snaater volt, — anyám nagyvárost nő, egy dana-vizes fogadott leánya. Regényes életem már nflleím első ismeretségéből jósolható lett volna, mert páratlanul romantious volt aa. Atyám egyizbeu még miat legény, egy avalt bakancsokkal telt tábori kocsit, mint hivatalból kirendelt saakférfin Pestről a Budai depóhoz kiéért át, s rangjához illően fenn Ilit ak fót után áhítozó lábtyü halmazon. Magas kikOldeté- I sében éppen a lánchíd főnél díszelgett, midőn egy vízhordó szekér, egyetlen vak ló> tói vontatva, a tábori jármüvei öesaeülkö-aött agy, hogy es atóbbi tengelye amannak oldal-dasakáit horssolá. lut som sejtő atyáin aa összeütközésből arad rohamnak — bar compania-soszter volt l -4 ellen nem álihatjván, a bórtoronvról alágurult s egyenesen a viszel telt edénybe zuhant —lejjel lejfélé. A fényes kiküldetés majd hogy gyászazai végződék s el kerülhet lenül asaal, ha a vízhordó fogadott leány* a mentés eszméjétől át nem hatva a szekérre nem szökik a a oapituiált hadfit, ki\'veazélyes per-czeibjsn is művészetére gondolt, mert ba-kauclcaal fedett lábait retenetesen lógyásta — ai Dunának tonnákba szorított örvényéből ki nem szabadítja. A perez, melyben szeméi ismét iátképesekké lőnek, határazó lett életére; szerelmes lőn a mentő angyalba, iti később nejévé ,s nekem anyámmá lett. Atyám quietalt Életében annyi fótot vetett már, hogy joggal léphetett viasaa a csirizes táltól Művészetével azonban végkép nem hagyott lei, mert nyugalomba lépte utan a ssigetségbe, Tököly nevü falában akasztotta-ki caégtáblájat, melyen önkezűleg piros bőrből metélt betűkkel ez volt olvasható: „Strinyacsek VsdcssjI ■ czipész." • Ott születtem tehát a históriai nevezetességű Csepeiy-szigetén, mely váltóiatos téjarvai kőltői, művészi arfelmekot plántált belém. Felnővén pictorrá lettem, mely ágára a saépmüvéssotnea már mint kis gyermek mntaték hajlandóságot Apámnak minden csirjxét felmásoltam házunk falára, sí később, a mint a hivatás erfisebben jelentkesék nálam, freskóim alá váeaon helyett fali tükrünket, s fehér tányérainkat keadém tel-haaanálni. Mint mondám tehát: piútorrá levék. Soroksáron keadtem meg eleinte kedvelt pályámat azzaL hogy a festékei rongyokat mosogatám tisztára. S mire 0 be-veaető foglalkozástól megszabadulhattaui volna, kalandos lelkem is magunta aj festékét szágolni -- odább áltam. ! -."" } tV\'ége k»f).. y.tltnttttYf m1Im\|mhí é* MoUibiról hivatalainak \\iilaiulrit Nag\\-k\'u»l/Ba rendezeti lanácHu városnak frGYKORÜALllI HAVI KIMUTATJA lST^MJc évi jrtnuAr hó 1-től kahrtiár Ixó l-i»r.\' 1877. fii tVctKbi! \\ ai-i\|. W»78. lév jntuiar hó l-lfit l$7S fftliimar MK s Alispáni hivatal Nsgy-Kstii&a i«u«ieA0ii Utiiuii Keszthelyi szolgabírói hivatal Kanizsai ., r Perlaki „ * . „ Csáktornyái • „ „ Nóváj p 9 Zala-Egetszegi r r Tapolctai n „ Sümegi . \' t r Pacsin .. n Atsó-Lendvai . , Ilol>! is megyei liink — A kltdedaeveio egyesület cslico koszorúja Koatorúcska volt ugyan a neve, de a mi a jó kedvet illeti, a kipdednevelő íjiyesület\'i e muí&t\|ága bálnak i? beillett. J Kein. lulaágoaap nagy számú, de válogatott I közönség -volt jelen, s bár többeket látjnnk, 1 n kik -ott nem vbítak. a jelenvoltak jó ( kedve észre v ebe tlwíué tette azok hiányát. 1 > igy ha bár áuyagilag nagyobb sikert is toméUünk volna, várakozásuukban\'uem cáa 111 köztünk. mert a kedélyes mulatság.;\' mely I i--££ul öt óráig tartott úgy erkölcsi mint Htipgi sikere tekintetében teljesen kielé- \' ^ifeti. A megjelent szép hölgyek nag^lib leszt leliér eaipkaditzitósü k£k e a ÍTV o ruhában jeteiitfek íme. A fesztel etiség-\' J U.,l égy kín részt ennek rovására, vagyuuk hajlandók írni. A lady patronesse .tisztét a j szokott szereletreinéltósaggfcf teljaeité a kis- ; <l«(tuevelŐ egyesület derék eliwknőj • Mar- i tmkovits Károlyní úrhölgy o Nagysága Az első nagyest t5Ö pár tánczolta. de tán- 1 c/.olták volna többen, ha a termet egy j kasé ki lehetett volna nyújtani. A jelen- \| volt hölgyek neveiből, \'kik a calico uniformisában ép oly kedvesek voltak, mintha bársony és selyemben lettek volna, gyor-sau egy koszorút fonunk, amint azok em- j kezetünkben megmaradtak. Jelen voltak j ugyanis: Varga alearedeiné, Belus Józsefné. í rHbál Ferencziié, Chioorányi Gézáné, Vág- \| ner Károlyné, Seheris Iréné, Frideczkyné, Hencz Antalné, (piros bársony, aranycsipkés főkütővel) Míiller doktorné. Weiller 1 ltóaa, E\'dődy Luiosué, Dr. Horváth La-josué, Stihégertzné, Zlamálné. Knsus tioldi-zsáiné, Morgenbesser Jáuosué, Ungerué, \| Kohnné, Stemtuer Káluiánné (szintén ma- , gyar menyecske módjára piros bársony, uranvesipkés főkötő vei), Albanios Kálmán-1 ué, Knorczer Nina, Míihofer Edéué úrhölgyek; úgy sziutén Belus Emília, Csorbíts Vilma, Csintsita Jusztina, Horváth Tilda, Krug Emma (Széni .Miklósról; Milí-j ,lerné rokona. Nentvich Anna, Rosenberg Josefa, RoaoiisUtek llka,Schcrz Tilka,Sommer N. (Gelséről), Steianits Aranka, Tripammer Kőzz, Zók Lenke,kisasszonyok és még mások is, kik dicséretreméltó buzgalommal áldozlak z táucz lürge istennőjének. A mint értesülünk a táiiczvigalom tiszta jövedelme körülbelül 150 frtra rúg. (Hirtelen halál) A városunkban ál-I (alánosén isméit báró Saegedy Imre ur vasárusp reggel 4 órakor hirtelen elhunyt. E sorok itója ugy \| órakor épen a kisdednevelő egyesület kosaoiucskájából hazafelé menvén, mikor a „Korona" vendéglő előtt elment, lélekszakadva jött ki a koronából orr szolga, hogy a hirtelen rosazul i lett báróhoz orvost hívjon. Az orvosi segély tehát nem használhatott többé a fiatal kedély ti derék öreg urnák. Aa elhuuytnak családja által kiadott gyáazjelentés igy hangzik ! Özvegy Mező szegedi báró Szegedy-finsch Imréné szül. báró Eoach Johanna maga és gyermekei Károly, Irma .féijeaett Reiszig Edéné, Sándor, cs. kir. huszárbadnagy, ugy veje Keisaig Ede es ■ kiskorú gyermekei: Ede, Antónia, Lajos és Géza — mégis sógornőt és sógoiai Vasou-keöí gróf Zichy Hermanné saüi. Mesőzze-gedi Üteged f Carolina, csillag ke-resstes és palota hölgy, — Szegedy Antal és István, továbbá öav. Mezőszegedi Sze-gedy Lajosné szül. Székhelyi Ma)láth Má-I ria e«ilap-keresztes hölgy, — Váeonaeői gróf Zichy Hermán, cs. kir. kamara es vei. belső titkos tau ácsos, végre unokaöcs-eset Haegedy György cs. kir. kamaráé, és liéia nsvében ia tájó esivvet jelenti felejthetetlen bőn szeretett férjének. illetőleg atyjuk, ipa, nagyatyjuk. testvérük, sógoruk ás nagybátyjuk Mesqezcgedi Báró haegedy-Eoaeá Imre urnák U ee. ée ap. kir. Fel-eége arany kutceoe hívének I. e. tebr. 1 Mn reggeli 4 érakor életének 6tf-ik évében, Magjr-iUrifeáfl, tfdő-véihadée következtébe* történt váratlan elhunytát A twidégliitnak faült ütemei \| ét febr. i?<4s a sal-reresmarendi«k n.-kaaueai sár-éá^Abe áteaálhitatván, ugyan ottt. hó li^-án d. J értkor bseeeeiettéteek ée AcaAdra saéllKtaiaaiL hol t* t é. tebr. W-é* a d. e órákban fognak a osdádi sirfeoltbae Örflk-a;«\|aiowra lesétetatj ez augteztelő azt. - AOsj 4 U 44ö 72 IC UO & 3t 215 2f> Oaezeten Rlín iiéKtetelt régl«f iiUiflsamn Elintézetlen . hátralék I W áfefí [ J 4 >7 •ip Bíí\| •f/0 meg: f.) VadáiA keringő Boldi* Ignácztól. S.) .prmludjum orgonára vagy Wmoniumra Lorencs Jánostól. A nongyízók és énekesek számára igen ajánlható folvóirat előfizetési Uf egész évre 6\'frt. félévre 3 Irt, a jelen sa4m ára 50 kr/ mely a kiadó hi« vat«lbox (áudapest vár orsaágházutcaa 94. aa. a.) legOzétraerübben postautalványnjrsí MtÜl^udŐ be, Még folyton előfizethetni >z egész évfolyamra.Kívánatra a lap után-vétellet^fl Ikttldettk, , • \' / — HWgyarortzáQ él e Nagyvilág S-ik száfltának laíljdma BzÖveé: Szigligeti a balálban. — Körül lebegnek. Költ. (BánfalVy Lajos.) — Kényes Wasság.«Kegény a magyar társadalmi életből. (Vértessi Arnofd.) VL folyt. - Egy mise áldozatok .Szombathilienj cs a családi jószágokon később fognak megtártatui. Aidái és béke legyei; jjoram! •U Érdeket han\'yverseny ie»z márcaius végén Nágy-^anízsán S w a r ti G y n I a és G r ü n f e ld \'Alfréd urak, kik mint kiváló művészek ismeretesek a művelt világban,. •4ieljrben egy han^Vei(I szándékoznak adui. Schwert Gyula a viuiliuoello inestere i kiváló zenebiiálók külöijöü j oiÍMiiieré»ael sápinak művészi lái^küiol. Orüutold Alired úr, zongoramővész, most 2<p éves, a már 7 í év«» korában jel<i adta uieglepő. leheU.é- ( géuek Majd aiínak idején a két\'hírneves tnővészriil bővebben emléke\'Ünk mog. Táiiczvigalom. i A nagv- kanizsai . iuar-larkU lat szegényebb tagjaiuak. felsegé- i lynr&jére márczius 2 án tánczvigaiinat rcn- \' dez. A czél, melyet e derék iparos társu- I lat e táiiczvigalom tiszta jövedelmére! maga.;. elé tűzött oly szép és nemes, hogy nem eléggé zjánlhztjuk ennek nártÜogását já\'ro- \| sunk és vidékünk lakosainak j annál; is inkább, mert ugy értesülünk hogy eb egy- j szersmind kezdeményezése jiegyeu egy ipa- •) rostársulati önsegélyző;egyesületnek^ mely kezdeményezés v\'al tb.tn mejgérdemli* k pár-tolást. Az ípat társulatot tehát ebbéli törek- j lésében támogatni emberbaráti.és egyszer- i smind honpolgári kötelesség is; mert vi- I szonyaink kőzött bizouy némelykor nagyon I is reá nehezedik az iparokra az idők sü- \| tya, ha tehát ők egymási\|Ml s-töveikezver arra törekednek, hog> önsíegóiy utján segélyre szorult társaikat gyámolitsák, nem méítaiiytalan azon kivánaimuk. hogy ennek aa alapjához löbbi polgártársaik is járuljanak. Ajánljuk tehát az ej czélra március 2-áu rendeseit tánczvigalmat Olvasóink pártoló figyelmébe s őszintén: óhajtjuk, hogy a nemes czélra mutatkozó tiszta jövedelem várakozásunkat mindenképen felülmúlja —I — (Czégválteztatái.) Wo\'heim Ernő ur, az eddig /e czég alatt fennállott gabo na és gyapjú bizományi es ügynöki üzlet tulájdonosa, üzlettársaival tudatja, hogy ü-vére és eddigi munkatársa Wolheim Félix úr nyilvános társa lesz az j üzletnek, s hogy ozi ezentúl fivérével egyesülten Wolheim Ernő ésF váltótöi^ényszékileg bejegyzett uj czég alatt fogja folytatni A czég eddigi tulajdonosa töbnek között a\' Kanizsán tartott gabona és borvásárok körül tett sikeres fáradozásairól is sokkal ismjei etesebb, mintsem hogy -ea alkalommal is ujabb ajánlga-táaokra azoiulna. kinek neve Horváth István, még 700 írt. megvolt. A hiányzó összegen órát a két , aranv gyiirüt váaárolt. A Zala-E\'ierszegl takarék-pénztár ; részvénytársaság IX. (1377) évi üzletfor-ga\'mu mé lege és jövedelmi kimutatása kül--\'.déléit bo hozzánk, inelybőT a jövedelmi ki-\' mntaiást ezennel közöljük : Terhek. Ka-inatokra 4R350 frt 83 kr. Költségekre 6046 fii lf> kr. Leltári avulás 180 frt. Egyenleg mint tiszta nyeremény 12C04 irt 35 kr. i Összesen 67481 forint 33 kr. — jJüvedel-\' mek. Kamatokbéil j6239i> frt 72. kr Nyeremény ékből 5094 ftt 61 kr. C) • $ % e s e n ! IÍ74M frt 33 kr. Kovács József m, k. pénz ifrnok. Handlér István m. k. elnök. Poli-j eer József 10. k. könyvelő. Jelen forgalmi, I vagyon és jövedeltní kimutatást tüzetesen : niegyizsgáltük, a fő- éa egyébb üzleti köny-{ vekkel ös^rehasonlitottuk ésmindeiibeb meg-i egyezőnek és helyesnek találtuk -^ Zala-: E^eriizegen, 1878. Január 14 én. Szekeres ni király leány. Történelmi regény.\' (ffia Ebers György, lorditolta Ilu szár Omref) VI. folyt. —Tő városi táreta-levél: Lelfmcsek \'között. \'\'(Porzó.) —• Az orosz-török harcztérről.!— A csók természetrajzából. II. Tagcsók- (Den/i János.) — Különfélék. - Sakkteladv. — Képrejtvény. — Szerk. ^ üzenetek. Rajzok: Szigligeti a halálban. Az orosz-tö ök Jiarcztérrol,; Török foglyok. Pihenő orosfök a Balkánból Nikolai nagy-berezeg sátora Bogotban. Plevua előtt. — Rövid hírek. Molnár György veszprémi vendégjátéka kitűnően sikerült, — A „Veszprém" czimü lap elragadtatással beszél Molnár úr művészi játékáról. — A tiíiiik képviselők egyhangúan követelik Mi\'lhát pasa visszahívását. Nikolaj nagy-he czeg egy napi parancsban emberségre inii a vitéz muszkákat. Azelőtt a távíró azt is meghozta hogy néhány lengyelt felakasztották. Gróf Szapáry Imre gyilkosat, Tóth hadnagyot elfogták. — Ozmán pasa a cliarkovai színházat látogatta meg. Kardját miiidig hordja. — A pápa rokonai számára atyai örökségénél egyebet sem hagyott hátj. Mt-uliivat u/< Arad-ltftg)aljai bor-vásárra: Tartatik: József m. lt. Hanfy Károly m. k, Fischer I Aridon, nuírcziw Aő ltí 17 h IH-án. Miksa m k. felügyelő bizottsági tagok. — ! - A zaie-egerazegi kereskedelmi if-által e hó 9-én rendezett táinczkoszo-[clbcn sikerüknek\'mond-jeleulévŐ rucaka iu\\udeu tekiutetbei ható, annyival is iuVább. mert a csinos hölgyek, az egész fiatalságnál a legjobb kedvet idézték elő, a mely kedv az egész kellemes mulatság alatt, legkevésbé sem cüókkéut —- (Fogadják a t. {előfizető urak cnía t. szép hölgykoszorú, Őszinte\'köszönésünkét, azives pártfogasukéit, a melyért őket e jövőben is kéri a rendezőség. — Mérgezóe. A keszthelyi grófi uradalomhoz tartozó Mosóház telepnél f. hó 12-éu a gulyásné (Batár) boszubói a bolou-ditó csalmatok (Hyosciánus niger i porrá ] náim. A magyar borvidékek között az ara-di-hegyalja igeu nevezetes helyet foglal el, mert uem csak annak 10,000 katastralis holdat meghaladó terUlete, hanem kedvező fekvésén, torgalmi s közlekedési öiszeköuété-i kívül, ter^iékeiuek kitűnő anyaga és tört uiagvát hiuté, a vele egy konyháu főző csőszné (Csönge) ételébe; ki mitsem gya- euuek tiszta kezelése is kiváló természeti a üzleti előnyöket biztosítanak szamara. A lond mi, párisi, ós bécsi világtárlatok, továböá a belföldi kiállítások aikalmá-vei az aradi borok mindig elsőrendű kitüntetésekben részesüllek, de a jelen kor fejlődésének színvonalára mostanáig itt fel nem emelkedett kereskedelem nem tudta azok megbecsQlhutien előnyeit kellőleg felhass- A maga, — (Requiem.; A helybeli (alsó) szent ferencziek templomában aa elhunyt pápáért a gyásziftteni tisztelet a tanuló ifjúság és a közönség tömeues részvétele mellett f. hó 19-én tartatott meg. — Kővetkező sorok felvételére kérettünk fel: lek intet e s BzerjceszjtŐ ur I l\'ar-tózván vele a nyilvánosságnak, felkérjük következő közleményünknek becses lapjá-bau leendő felvételére: Folyó február hó 15-ig napján a nagy kanizsai takarékpénztárban történni szokott pénztári lezárásnál 17,000 forint készpénz uiáuy találtatott, mely össaeg hollétéről HL F; pénztárnok telvilágoaitást adui uem tudott; a jelentés ezen esetről megtörténvén az igazgatóság rögtön összegyűlt, e az ez által megindított nyomozódások folytán sikerült a hiányzó Összegből 8636 frtot felfedezői, mely meg- j térült összegen felül még hiányzott 8364 forintot pedig az igazgatóság tagjai aaját ethatározábuaból haladéktalanul fedeztek j minthogy pedig a mégejtett nyomozó-dásokból az is kiderült, ijogy H. t■\'. pénz-tárnokot sikkasztás gyanítja terheli, 0 állasától adbnnal felfüggeatetetjt és ellene a bünvAJi jrlasgálat \'megindít wa kéretett. — Keit Magy-Kauizeáu, 197B léb. hó 16 Au a nagy-kamatai takarékpénztár igazgatósága. — (Vaaar.) Azon olvasóinkkal, kiket érdekel e helyütt is tudathatjuk, hogy a januárban meg uem tartathatott vasár mar-eaies 4-éat fog megtartalni. j — Azen \|0 madarat, ki f. hé 15. és H-ike köst levő éjjel a nagykanizsai ,Oro»s-lán" vendéglőben Köbli Ferenca kie-kemá-romi fö\'dmíves es marha kereekeUőtől trtot ellopott, Keszthelyen as „Amazon" köatmmá saoöájauau elfogtak. A totviyuai, nitva, aa éleit betálaláj melyet félje a hároin gyermeke jóízűen megettek estelire. Pár óra múlva az egész c4alád rosz-«zul lett. S dacaára a gyors orvosi segélynek, még az egész család most is, de kü-ionősen a céaládanya, életveszélyben vau. Batáiué elfogatott s e vizsgálat ellene erélyesen foly. 1 — A keeztheiyi államilag segélvzett polgári iskolánál eddig ideigleneaeu alkal-níazott Wiese Károly igazgatót s a nyelv-s történettani targyak tanítóját j továbbá Linter János a mennyiségtani tárgyak ta- J nitóját, a vallás é* közoktatásügyi iniuis-ter ezen állomásra őket véglegesen kínevezte. ügy szintén véglegesítést uyert Bíró Józsefné is, a keszthelyi felső-leáuyiskolz nőikézimunka tanítónője. — A keeztheiyi poljáriiekoleban a házi-iparban már ez évben nyernek a növendékek oktatást. A legszükségesebb eszközök beszerzésére a vallás és közoktatás ügyi iiiinister úr 50 frtot engedélyezett. — A keszthelyi rom. kath. templomban í. hó 18ráu mutattatott be az Urnzk az engesztelő bzí. mise áldozat IX. Pius pápáért. .. — A Leteoyei fiatalság a helybeli jégkárosultak javára 1878 márcziuf 2-án zártkörű tánezvigaimat rendez Lete\'nyéü. Belépti dije személyjegy 1 frt. Cja-ládjegy: 3 frt. Felülfi-setések köszönettel fogadtatnak. Üzáliásokról gondoskodva le-end. Kezdete 8 órakor. A meghívó másra át nem ruházható. — (Uj lap.; Wilkens f. C és Üa kia- Idasaban és Benedek Aladar sáerkesatésé-ben márczius elsejé\'ől fogva uj szépirodalmi lap jelen meg e czito alatt „Csöndéi Órák" mely különösen ja müveit magyar hölgyek igényeit akarja kielégíteni. Hozni fog: idő szaki érdekű elméleteket, valogatott eredeti és külföldi regényeket, elbeszéléseket, költeményeket, tarazákat, különösen a mzgyar j társasaiét élénk víssaatffkröaését és birata-! tát bűzvén ki cséluL Fog tartalmazni ap-\' róbb rovatokat ja, és a .ap boritéttain is Idsziiok, képtalányok, sakrojtvéuyek, ado mák, elmesaikrák, és vegyes közlemények. A lapnak Ara eg&z évre 3 frt félém 4 ft usgyedévre 2 frt. Küldendő\' a kiadóhivatalba, Koronahercaeg utcaa 2. éeáml A mutatvány szám kívánatra ingyen küldetik. — — Az „Apelle" zenemfltülyuirat legu* jabb szaau aövetkeaő taitalommal jeleut tlig egy pái éve keletkezet* \'kereskedelmi és iparknmráoak is idő kellett, luig magát a borászat valódi szükségei tekintetében tájékozta, de később csakhamar meg kelljctt győződnie arról, hogy az zrad-hcgya\'jaj borokusk csak alkalmat \|cell szq^ íczni, » lazok az őket joggal megillető helyet milid\'n reudkivüíi e»közök segélye uélkül is, csupán ismeretük terjesztése ál-uű, a versenytéren miudeu bizouuyzl el-foglalanilják. Aa aradi hegyalja kitűnő termékei közül a feliér magyarádi asztali bor ea-utal, hígság és könnyen emészths\'őség ite-\' kiutetébun a legjobb franczízborokkeT Bátran síkra szállhat, s ezek felett még szón előnye van. hogy ritka mennyiségben tartalmazván i\'zitromsnvat, bővebb élvezet után sem okoz kellemetlenséget, s a legmelegebb időben is viszel vagy savanyu vízzel vegyítve kellemes Üdítő- italul szolgálhat A magyarádin kívül az aradi hegyalj 1 egész sorával dicsekedhetik a jó minőségű fenér boroknak, mert kezdve Mokrától, Pa n kjot án. Munkán, Gatlsán, Világ 0 sjo n, K u v i ii b a n, K o v a s a i n-c z 0 n,G y 0 rokon ás Kadnán azok évenként nagy mennyiségben ter.neaztet-nek. A;vörös borok közt legelői a m éne s i asszu és ménesi vörös bor említendők, melyek jélességét közelebbről jelezni szükségtelen, mert azok a maguk neinében ép ugy királyi tekintélynek örvendenek, mint a. finomabb fehér borok közt a -tokaji. Ezen vörös borok különben finom, enyhe, fűszeres és illatos zamatuk, bő ezuior és vilisav tartalmuknál fogva párjukat ri\'kitják, és gyógyászati czél okra, különösen aa üdülők erejének gyarapításán! nézve kitűnők. Jeles vörös bor. termeltetik továbbá nagyobb mennyiségben még K u v i n b a ti, G y 0r ok 0 n, P au 1 ison, éz Barackén. Aaonkivűl r i e 11 i u g, csemege, szalma és egyéb boroknak is nagy keszletével rendelkezik e vidék. Mindezen borok termelői nagyobbrészt Arad szab. kir. városában laknak, as <mz-azes borkereskedés itt vau közpoulosúva, mi annál könnyebben történhetett, mert nincs az orzzágban vidéki város, mely auy- -nyi közlekedési eszközökkel rendel kezuék, mint Arad, mely jelenleg négy vaspálya érintkeaési pontját képezi, e aa Arad-uegy- alja hegységei közül Pankotán, Világoson, gyorokou, raa!ii»on és Raduáu rendes vasúti "állomások vauuak. 140S* ,1127 1 \' \' 27b . \' 48h «92 ; 31. 6R 302 »50 49 m r«oa .71 a \\\' p •>9f» 24 s. 40 10 í 291 • 142 1,10 19 1 196 119 : 38 nfi 560\' 537 ^2:t • 66? 400 25? 460 311 - 145 Amf 483 \' ami (• i>6 47 ; — 327 :\|0H I 18 •\'! \' A terméaaet és (isiéti is\|éieikös8k minden előnyeivel el van látva tokit e bar-»idék, mlf jelenleg több kitűnő termésű évek burkéealetévsl rcndelkeaik A kamara által rendeaeti borrá tárra a legkülönfélébb borok igeti nagy mennyiségben leaanek bejelentve, miért aa a borkereskedőknek akár kéaa ráaárláaa, akár a begyidék köaelebbi njegwJfeeréaére néavr, igau kedveao alkalmul fog szolgálni. A kamara által tavaly ápril hébaa ren-deaeit borráaárra ,102 termelő résééről tübb mint 40,(0 bee-toltjer kQlöntéle bor volt be jelentve. Aa idei borvásár alkalmával egyszer-miud saegengx dutik, bogy magyar éa osztrák iparotok borászMti eszközöket, is kiál-\' brtiaesaua. mi reájuk nézve annyiban ha-aaoonal járhat, amennyiben gyártmányaikat itt nagyobb érdekeit közönségnek mutathatják ím. Aiulirt kereskedelmi és iparkamra en-uólfogvá azon fe 1 szóllitást intézi a bel- vés külföldi t. oa. bőiket esküdéihez és borifo-eyaaató közönségéhez, bogy as általa ren-dexeudő éa f. évi ni á r c a i ua h é 16, 17 és 10. napjain tartandó arad-hegyaljai borvásátt meglátogatni saiveskedjenec. A kamara irodája (főtér színházi bérépület, északi rész 1. emelet) minden a borvásárra vonatkozó fetszóllitáaaknak készséggel eleget teend ét a ttüktéges felvilágosításokat a legrövidebb alatt mega-aandja. Arád, 1878; január bó végén. Az aradi kereskedelmi és iparkamara : /U u?rh U\'rniiU\'.t. k. Ih\\ Gadl Jt.nó s. k ! kfljfln diiseeebb sasiatokat ia felléllUsni, \' különösen a nőkre, mély\' beoyoméat tőn. melyekén dij nem fizettetik, dt tbbtli ssán Jozefa nagyon tirt és a többi nők és kis-dékukat eaen ív kitöltése átkaiméval beje- I asszonyok Is törlék szemeikből a könyeket. lenteni tartoznak 6. A borvátái ináreaius 16-án d e. 9 órakor a kamarai elnökség által nyittatik meg. 7. A borváaár mely uÜndbérom napon délelőtt 9-től délután 6 óráig tart, a résst-vevők által szabadon látogatható, a közönség azonban bemeneti dija{ ftaet, mely a borvásár egésa tartamára 00 krajoaárban, egy alkalomra pedig 20 kroan éUapitiafik még. I " 8 A bor bordóban hektoliterenként, vagy 70 és 35 centiliter tartalmú palacok ban. s ba más eltérő kikötés nem történt, horaó nélkül, illetőleg a pálácskot hozzá értve, a piucaében helyben átadva és átvéve adatik és vétetik. 9. A vevők és eladók kjizt létrejövő ügyletekről a kamara titkáraága jegyzéket vezet és aadkrói a felek kívánatára kötle-velet is állisaud ki. 10. A vevők és eladók közt felmerülő súrlódások elintézésére az aradi kereskedelmi és iparkamara választott bírósága lesa hivatva. A vevők annak köanemuködéeét a borváaár be fejezeté után \'még egy hóuapig, bár mikor igénybe vehetik, biiaőn annak j illetkeaségét aa eladók elismerni tartoznak. — A férfiak komolyabbak lettek és ugy látsaék érdekkel hallgatták az elbeszélést; csak a báró mosolygott ét helylyel-he\|y\|yel egyet lökött szomszédján. Most midőn srö-ben végzett, hangos hahotába tört kljét moudá: „Ka igen furfangosan szabadult a helyzetből; hisa mindig mondtam, barátom igen ravass. Nézzétek .csak, mennyire elbírta érzékenyíteni a nőket, a kópé 1 Vft-\' lóban nőmy annyim . ordít, mintha* a >páp megtagadta volna #tóle a .feloldást. —• fft nagyszerű, béeefileteuire! Költészet és igaz-\' 1 tágl Igen, eát Goethétől letted el, kélte" taet és inúág, valóban pompás ttsfa.* —: Fröben e megjegyzések által mélyen\' sértve érésé magát, azéí t ktdvétlenttl mon-dá: „ÍÍHtározottan tiltakozom amá\'föltevés. \| ellen, mintba egy szót is máskép mondtam \| volna, mint aa valóban történt, és azért I remélem is, hogy ném fogta szavaimban i kételkedni." - j „Isten mentsen, nevetett a báró. — „Igazság, ama leányi eltartottad és találkáidból gyönyörű regényt szőttél. — De beszélted el, igen Jól \\u —\' í A fiatal emner haragtól .\'reszketett, látván, hogy Jozefa férjére merőn és féle- r lemmel tekintett; azt hitte, hogy ő is osztja jól slnök. Arad szám kir. 187M. évi márczius 10. . tartandó kain. titkár. városábau 17. 18 .napjain Arad-hegyaljai borvásár szabály zata 1, Ezen borváaár a helybeli érdekeltek közreműködése^ mellett, a nagyméltó-aágii földmives, ipar- és kereskedelemügyi in. k. miuisterium jóváhagyásával az aradi ksreskedelmir és iparkamárk áltI as arad-•hegyaljai kitűnő borok szélea.ebb körben való inegismertetése~czéljábór rendeztetik. A bejelentési iv saját kezű aláírása ily él- J férje véleményét és roszat gondol felőle ; ismerésnek tekintetik s ez által a bejelen- asonban e nő becsülését legalább nem akarta tők a választott bíróság határozatának ma- Faldern aljas tréfái - által koczsJetatni. — gukat alávetik. A választott biióság a bu- , „Kérlek0 moudá „hagyjuk as egészet, soha aapesti áru és értéktŐzsdá rendtartása sze- életemben nem volt okom tettemet elpálás-rint fog eljárni. J tolni vagy szépitgetui, de nem türheteni, 11. A borvásár a kamarai\' elnökség hogy mások azokat elfeiditsék. — Mégegy-által márczius hé 18-án d. u. 6 órakor zá- \| szer és ntoljéra állítom, hogy csak valót ratik be. beszéltem el." — . Az aradi kereskedelmi- és iparkamara: j „Akkui latén panasz néven ne vegye" Deuteoh Bernát s. k. D\'r. Oaal Jeuő s. k. válaszolt amaz miközben összecsapta ke- elnök. titkái 2. A borváaár vezetéeével a kamara választott rendező bizottság lőn meg állal bisva; minden a vásárra vonatkozó közlemények és tudakoaások \'azon ban az aradi kereskedelmi és iparkamarához intézendák, mely a szükséges felvilágosításokat minden .irányban lövia uton megadandja 3. A borvásárra való bejelentések a mai naptól kezde legkésőbb f. évi március hó l-ig a kamarához beküldendők, mely alkalommal a lejeieutési dijakat is le kell fizetni. 4. A beje.entési dijak ugy állapittatnak meg, hogy a bejelentett eladó bor-mennyiségnek első 100 kekto iterért 2 o. é. forint, minden további 100 hektoliterért pedig f>0 kr. fizetendő. ft A borvásár a megyeházának ecsélra készséggel fel ajánlott gyűlés termében fog tartatui, hol asztalokról a rendező bizottság gondoskodik. A bejelentőknek azonban joguk vau . \| Csarnok. .Pont <les Arts\'-i kolduHiiő. <tr o v • 11 ; lUmttbsi. HaaS yümos után £ tiidma a a £lajos g (Folytatás) " J 26; A bucsu utolsó pillanata ugy látszók bátorságra gerjesztő: mégegy-srer szivéhez szorított és forró csókot érzék ajkaimon. „Örökről! örökre boldogul éljen r kiáltá lájdalmaiau,\' és gyorsan elsietett. — Azóta többé nem láttam l Három havi Londonban tartózkodás utáu visszatértem Párizsba; a 15-én az emlitejtt térre mán-* tem őrahoMsáig várakoztam és többszöi ismételtein a mondott helyre menést; tudakozódtam is sokat a német; nő és leánya ntán, de fájdalmamra, a ctinos teremtésnek igaaa volt, midőn búcsúja Mkal mával azt moudá: örökre! A fiatal bmber oly hévvel ad a elő élményeit, hogy az egész j társaságra, de . zeit. „Akkor túlzott nemesszivűségből néhány száz frankot pazoroltál egy izvrtz ! kéjhölgyre, a mely a közönséges nyomorról szóló történetecskével csalogatott; és I nem maradt az egészből rád, mint egyetlen egy csók ! Szegény ördög! Párizsban igy bolonddá tetetni magát I" £ megjegyzés még inkább ingerié a fiatal embert, mert as egész társaság hangos hahotában tört ki fölötte, és épén oda akará hagyni a társaságot, midőn egy különös rettentő pillanat visszatérté. Jozefa holthalvány lett; férjének fe-lelui akart, de ugyan azon perezben ájul-a rogyott össze. Megijedve" ugrott föl mindenki j a nők áz elájulthoz siettek és igyekeztek. 0t eszméltre hozni; roppant zavarban futottak ide oua h a báró szitkozódott, hogy lehet csak oly gyenge idegzetű valaki — és semmikép sem birta fölfogni, mint lehet egy uŐ, az illeni ily jelentéktelen módon való megsértése által, oly ma-gánkivüli helyzetben. — Igyekezett azután á társaságot megnyugtatni, de a roppant zajban senki sem hallgatott rá. Fröben is közel volt az elájulá»hoz és némán nézte az egész jelenetet — Nhány perez múlva Josefa magához rért ; n»obájába\' kívánkozott; oda vitték; a nők és leáuyok titánná mentek és kiki mást-mást ajánlott a betegnek, kiniek áju-lást a mannapi roppant elfoglaltságból e^edt fáradalomnak tulajdoniták. A bárónak végre sikerűit a férfiak köst s rendet beim állítani — Gyakran öntött a poharakba és mjndenféle vigasztaló ok köst, maga; is derékasan hozzáfogott a poharazáshoz. „Valóban" moudá többek közt, „időszakunk balgaságáuak jele a . mostan történi. Ha a nő nem gyönve ide-gü, uem tartatik előkelőfiek; az elájulás a linóm modorhoz tartozik; Sz ördög találta föl e dolgokat. Ee onnan is származik mind-\' ez, mivel nem szabad semmit valódi nevén megnevezni. Mindennek oly különös gyön-gtf és finom modorúnak kell lennie, hogy az ember kibújnék bőréből. — Most meny-nyira^boszankodék, hogy kis tréfát engedtem umgsuiuak; hogy ez sgyszef a finom, gyöngédérzelwü históriákat mellőztem sés az elbeszélték föíöU; fájdalom és megindulás miatt,nem ájultam el miét ő is. — — Se baj ! barátok közt ilyesmi meg van engedve ! £• nem* hittem volna aobaaeui. hogy ily kicsinységek fölött neheztelj FrÖbeu 1 barátom. De az, kihez e szavak irányozva voltak, régen nem volt a vendégek között j Fröben rosz kedvében szobájába ment — Nem birta a különös jelenetet megfejteni ; lelke még föl volt izgatva a barátja durvasága fölött haragtól, de nem kevésbé volt megindulva barátnője balesete fölött és ez érzelmek oly 1 vadul köröztek bensőjében bogy nem bírt hiirgadtnn a történtek fölött elmélkedni. —■ „Hát Ő nem fog hinni sav* vaimuák" mondá bánatteljesen magában, „hát ő is jobban fog kinni férje gálád szavainak, mint az egyszerű esinositlan igazságnak V Mit jalentnetnek a különös pillantások, melyekkel as elbeszélés közben rám tekintett? Hogy birta ez esemény olyany nyira meginditni. hogy elhűl ványult és reszketett? Hát valóban igaz lehet, hogy jó érzülettel viseltetik irányomban, hogy sértve érezte magát, barátom sértő tréfája fölött, mely előtte neui éppen kedvező szinbeu tűntetett föl V — Es mit akart, midőn fölkelt és beszélui akart? Talán Faldern durva megjegyzéseinek akarta elejét venni, és engem mentegetni-M — (Pulyt kft) Felelős szerkesztő; HOFFMANN M 0 B A keszthelyi gazdanági tanintézet kertészetinél a szokásos gyümölcsfákon, gyökeres szőlővésszőkDQ és kertimagrakoh ki-vili kapható még: 10000 darab 3 ÓT6S oporto vagyis kék Portugizi ezre 16 írtjával; — 72 faj burgonya fontja 25 krjával; — öOüO.tJarab cserépben törpére és vadra ojtott mindén-félő gyümölcs- és magas torzsíl rózsafa darabja 50 - tiO krjával; — valamint sok ezer igen szép törpe-és vad-alany 15—20 frtjávál őzre. Árjegyzékkel bérmentean icolgái az, intézet kertt^aeto, Keszthelyen. 473 2—3 JPÁlyé.zQjt T A Msgy-Ksnizssi takarékpénztárnál betöltendő .pénztárnoki áljomásra, mely-jvel 1000 ft évi fizetés, — valamint 5000 ft biztosítéknak, óvadékkcpeti értékpapírokban, takarélqvénztári betétkönyvben, vagy ingatlanokra első helyen bekebelezett biztosítási okmányban való letétele, és egy évi próba szolgálat betfiité-sénuk kötelezettsége vau összekötve, ezennel pályázat nyittatik. Fel hivatnak tehát a pályázni kivártok, hogy folyó évi február hó 28-ik napjának déli 12 órájáig, kép^sségflltet, agy erkölcsi magaviseleteket és vagyoni állapotukat igazuló okmátnokkal felszerelt folyamodásukat, a takarékpénztár titkára izéhez, brnyuji&ák. Kelt Nagy-Kanizsán 1X78 február hő 18-án. 410 1-3 \| A tídgij\'kawfSfii tnkarékpfuitárt ifjntfjatóstign. A \\a(t}-Haiii#Kai Banltefryesrtlel rfcztény társaság negyedik évi rendes közgyűlését 187© í\'vi MAixviíif hó lO-én. délután 0. órakor Nagy Kanitnár, saját jbéiyiiégébón tartandja. .melyre a t. cr. réssvényeseket tisstelettel meghívja. A közgyűlés tárgyai r «lapiiúMlyok H8 §-a értelmében. a; Ualeti jelentés, — a saámodások és mérleg jóváhagyása, a nyeremény fe-esatáea « felügyeld biaottság jelentése alapjáu. b) aa osstalék megnatárosésa. J , ei aa igaagaté-taaács 2 tagjának válasetáui a kisorsolt 2 tag helyett, kik újra is válsaataaték (sa alspsaabályok To § ban foglalt korlátosát figyelembe tartásával.) dí a felügyeld bisottség megválasstása. /, e) as igaagafé tanács indítványa aa alapsnpályok némely caikksinek megyél-tosfatáaa érdepében f) egyéb esetleges indítván}tk tárgyalása. Astn tisstelt rMavényes arak, kik a küagyttléeen megjelenni és aaavaaati jógákat fprakoreliH óbaitlák, aa alapsaahályok 99 §-a értelmében felkéretoek, hogy még le item járt sselvéoytkael ellátott résa vényeiket f. hé 22-tól Martai oa hé S-ig aa egyesfi-Itffí pénstámál a hivatalos érákban letétaményeaaék. , Kelt M.-Kaaiasán 1878 Mndr hé 7-én. 474 2—3 is Igttgitó Unács. Legkitűnőbb gyógyhatású magyar édes mustár 475 1—8 Fácz&nyi Ariuiii gÍy"ógyszeT\'é.«ztö\| Budapesten, X. ker Kőbányán. Kun gyógj«z?réfsi!?g késxitétt Bin«l«ir kfiluul-óiii minden addigwmert nmtaroktól atalUl, faogf ni neaicsuk % HaanemB ételek huzaáUuuni legjobb • legkelleipefewbb étreietet aycijt; — binea ef/isenmlad. mint i legkitűnőbb » legjobb b«tiinn»k i-eblzoa/nltév* é* gr igy* »or i». Nevezetuen k ron étvágynál, az ételek gjrnnge eméntéeénél éa u onnan erodű etran/n felkSf-fSgémél, ■ Kaitdásoknal. valamint u ÚQlt ciuinel.\'mikaée váltóláz után ée worbutunl. klviilé* Img pedig »z IdAii íjamorliuruiiiul fololmullutUn gjfógjbatuu ize., nuelj a groaior" ban lerakodott negjmennjiségfl nyálkit, a mely a< eméiztéit liáirálutje, felosztván, itt eg&zeu a gjomorbnl eltáv<<ntj«. ée annak további képztdéeét megnkadaljozsa; a gjomorban ée a belekben kel,IS éa kellemes meleget elAidézrén, fsek után a \'hurut is végképen\' elmarad: — ngyezinte az úgynevezett szamár és fulladozó hurutnál (Scliloim aatbmánal.) valamint a xjemor ée a melielnyilka-•edesnal, é« as aranyérben exenved^knék legjobban ;tjánlliat^. Ara «gj nagy üregnek l frtJ kis Üregűek DO kr. poetan etállitva a womagola* k&lön eza-mittatik. Kapható, a kéatitSnél Fáezásyí Ármin gjégyazeréeanél Bn4Npei>t KúhMii* Án. A gyomorhurut ellen legbiztosabb gyógyszer. Tekintet«s Fác/isyl Annin győgynor-fsz uruak Budapeat-Efibánviii. Örömmef t>\'dü»itom ónt, hogy a mait dectember elején nekem megküldött, gyégybatira muatárjéaak három heti huznalata után, a szenvedett gyomorhuruttól tejesen megmbadalUm, miért ia önnek Sninte hélaköszöiiettel yngyok; kívántam uraaagodat iimetelve megkérni, misrmnt nekem most innét abból a jé mustárból barom üveggel míelfihb p«ata-ntanvétel mellett küldeni azt-vetke<lné4. Tisztelettel maradok. — B^iztercbtnján IKT8. jannar 18-án". > R I ppeiy Antónia ». k. \| Tekintetei Facuányi árait gyógyszeréit urnák SudapMt-KSbényán. (Tisztelt gyógyszerész Frl Kérem legyen azivea poeU-fordnllával kitüné gjéi:»h»i»»M t»«uai»rj«h»l még <tt nagy üveggel utánvét mellett réscemra küldeni. As eddigi két üvegnek Mr ia igen jó; hatáaa vaa, mert a gyomorhnrattbl tiaetnlni [kezdek. Teljes (intettel - Detk u. p. Ludas. UeveS mégye. ,1878. jannér HJ-én. f s e rh a Jóanef s. k. f^jf A t. rt, küzünség különél figyelmébe ajanlutik még. Fáraámi I Araalm gyógyate-láeitSI töitalált és ee. kir. kiaar. «isbadilmsioU j.PogpapiV a mely valamint a fogfájást, ugy a rsuios fejfájdaimat ara ée fSUaaggatáat rögtön megszünteti Ara egy egéez csomagnak 1 frt, egylfei caoaag Oü ki potáa sullitta íü knal több, - Kaphat1 a féltaUl^hal l\'énn»l Armiit gyógyszevésmél iHéapeai Hshánjln Tekiutotee Fáeaáaa) I .iraaalia gyógyszerész nrnak Bodafeat-Kibanyán. K Boraim vételénél fogva iistoieltel Uram auveskedják péeUi-ntánvétei mellett, csJmem álatt leaé-ltorvnyUs, két ceomag fogpániri ia telibb megküldeni, nehogy a fogpapir hiánya miatt, még sokéig kelleeeen as igva ii kiáJlhatlan fogfajést tűrnöm; mart tudom, hogy annak megérkezte •lőtt cenk ás a hideg vn menthet ffilf — de halálosabbat a fogpapimái nem izmerek, — melyért ébajtóül is. begy a gyógyneréea arát mint azon csalhatUn gyogyhatvui ftfpapir feltaláltát, ka ieteai goadviaelés még sokáig a néivadl embarlaég javára éite«M ; azt kivaqja hálaadatos tíwte-16je — Mezi Serény. Holttér István a. k. titztartó. íi/omtyi él kiadja Fiiebe! Ffllöp Nau-Kadíziíh 1878 h.jáo Mvatal. HatM IVlp Mwyininlnáiii ÜJtisU« olw* 111, uke EléArctMl jr.k k\|w ém 6 ■ - S írt. <Nfj«J érw 1 »t t«> i HirJstsiÉaysfc; t vikbv. ,■ ••. >i)u « kr llta\'w hmlvé. >.< * k> Mrn^i > kf Krüttéf: ZALA Smtssrt Mi Hfi s ly irollcjni rfesst Illeti kSsl»«iyt k«M»4fk. Hj rkrwbti «V»» I1\|. n WatfaMlw ItnUk ml »n»rt t.wkVI fof«4Uta«k •( ^ kétirfttok tímu u« k«t4mk » .ufnJrl.irii. ! MrafuMk ttthlolf Hmn Wlitoywt Vmafto In-- . .^r\'ll m. A. V. PiÜMijíi MiiiH laÍMr Mm). —- A Opfwllk Bm kiMUli S m. — wtán JTör Bo U. Titr (tn^r rt m. S^tofjg Jakab /■» Unt ftl.\|« Király nlrr* 17 H MEGYEI ÉRDEKŰ\'. 4 • ZXÜVT KŐZ M 0 V ELÖDÉSI. TÁRSADALMIÉI GAZDÁ^^AlTI HETILAP I /Mlmnegyei GtunUtsági- Egyesület^ a kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezét és több más egy lét />/ wUrűo* közlönye 9. szám. Nagy-Kanizsa, Szardán 1878. február 27. V. évfolyam. Reflexiók. (H- M.j Borát, zivataros idők nyomása alatt nehéz dolog a kedély vidorságát megtartani. Nemcsak az . erkölcsi világról áll ez, hanem az anyagiról it — a természetről. ••-— A legelső napsugár, a melegebb, üdítőbb, inéi vi h tél távoziakor ke- * »• m resztül hatja a levegőt s elözönli a ijessze térséget, fény köré be vonva" mindent, ami el év lehel, varázst köj . csöuösve még az élettelennek it , a \| legelső napsugár, mely hirdeti hogy favasi vau, felttditőleg hat az egész-aéges emberre, reményi éa vúpiszt kelt a beteg emVr lelkében. Bölío- < gok ugyan azok. kik az anyagi és \' erkölcsi bajok idejében is meg bir-jék őrizni\' kedélyük i(ju tfdorságát; <le vájjon, mily kevesen Vaunak ezek, kiket a születés éa nevelés különö- j sen kedvező körülményei oly hely- ; zetbe juttatlak , hogy borús napok zajos viharja nem érinti a boldog { béke és megelégedés által köritett j helyet, a hová félrevonultak; vagy kiket a keserű tapas tálasok oly.fásulttá tettek, hogy őket nem érinti semmi; éa mily roppant nagy azok \| száma, kiknek szivét, lelkét akármily esemény, mely a nemzeti vagy tár- j sadalmi érdekek összeütközését vonja maga után, villany folyamként áthatja, i tettre ragadja, munkára serkenti vagy \| ösztönzi fis es jól van így. Mert a ! guk is érintetnek és megindittatnak. Az igaz hazafiaáguak ez legvalódibb jele. Mert minden igaz honfié s/ivé nek minden egyes szála ott gyökeredzik a nemzeti létei ezeréves fájában, s valahányszor ennek törzsét aebzé üteg adáa karok csapása, {ugyan-annyiszor a hontisziv is sajgott a fájdalomtól. Azért amily nehéz lehet a honszerelem érzelmét definiálni, meri ennek esetről eaetre tettekben kell nyilvánulnia, oly annyira lehe* tetlen lesz ez érzelmet ál-bölcselkedő okoskodások által, u cosmppolitizmus, (világpolgáraág) állítólag magasabb fogalmának dicsőítésével eldisputálni Még idáig el nem jutottunk, saleg-kisebh neinzetecskék azon féltékeny aége, melyet nemsetiségük megóvásában tanúsítanak, oda. mutat, hogy még egyhamar uem is jutuukt oda. Egyesek, kikben az önzés üipusztit-hatlau gyökeret vert, mindig lesznek, kik világpolgársági hajlamaikkal di- As ember a társadalom számára vau i erem ive, s a oivilisatio vívmányai daczára, melyek a különféle nemzetek tagjait már is oly közel hozták egymáshoz, kora volna gou-dőlni is uz általáuos testvéristtlésre addig, mig a nemzetek saját nemzeti iiyelvtlk fenntartásában, ápolásában és fejlesztésében nemzetiségük legbiztosabb támaszát fogják látni. Már pedig ez ugy van. Nem szükségeit azért, hogy a nemzeti érzés az általáuos emberi érzést elölje. Mindakettő megférhet egymás mellett. Külöuösen a haladó polgárosodás korában. A nemrég lezajlott oross török háború a gondolkozó emberbe n megingathatták ugyan a haladó kornak az emberiség tekintetében vallott elveit; de azt kell tekintetbe vennünk-, hogy félvad, műveletlen népek viseltek egy más ellen, háborút, s hogy az orosz, azo- osekedve, a hazasserelem érzelmét ! kat kiket álliulag a török nyomáaa nem ismerik vagy nem akarják is- alól akart felszabadítani, már sok idők merni; kiknek szivébe ueui férkőzik óta, a legerkölostelenebb eszközök-azon édes érzés, mely a haza boldog-J kel iparkodott megvesztegetni, tör-ságán Örvendező honfiú szivét betölti; i vényes uralkodójuk elleu fellázítani, nagy dicső tettek nem azoktól ered- nek. kik botdog • megelégedettségtől környezve bölos nyugalomban élvezik fáradtság nélkül az élet dós adományait; sem pedig ásóktól, kik fásult egykedvűséggel fölülhelyezik magukat as eseményeken, nem érintve attól, hogy micsoda, uiiképeu történik ; hanem azoktól, kiknek lelke delejes összeköttetésben áll mindazzal, mi a nemzet érdekét k^pezij s j ez érdekek legkisebb ériutéséuél ma- kik nem ismerik azon bánatos aggodalmat sem, mely a haza balsorsán tűnődő honfiú keblét tépi; dé azon büszke\' érzetet sem, mely azon tudatban fekszik, fyogy ő, a nemzettest egyik parányi tágja is képes a haza boldogulásán közreműködni. Pedig ha valami képes a jóér-zelmü ember kehe\'ét büszkeséggel eltölteni, akkor] csak azon gondolat lőhet az. hogy! ő egy uagy , egy büszke nemzetnek a fia, tagja; hogy a uagy épülethez egy kav\'ososa) ő is járulhat; hogy a uagv kérdések iránt, melyek nemzetének jelesebb-jeit, jobbjait foglalkoztatják, Ő is érdeklődhetik, s hogy azok megoldásában a több ek sorában Ő is részt vehet. hogy nemtelen hódítási vágyának annál hamarabb sikerüljön a meg-, hódított tartományrészekben lábát megvetni Ilyeu előzmények után viselt háborúnál hiába keressük az emberiség kiváualmait; s a fájó ér* zésnél. mely valónkat betölti csak a? erkölcsi undor nagyobb, melyet a sok emberteleuségek okozója iránt érzünk. A civilisatióuak kétségeukivül egyik igen szép feladatát képezi a .nemzetiséget az emberiséggel kibékíteni; hogy ez nem lehetetlen, azt* mutatják azon nagy férfiak, kik erős kétaégbevonhatlau\' hazaszeretetük mellett a humanismui legkiválóbb képviselői. Mindkettő félrevonul ott. ahol a hódítás vad és nemtélen szen- vedélye képezi a tettek főrugóját, s a humánismua, a vallás éa más egyéb szép eszmék csak frázisok. Ez erények pussta nevei nem mondanak semmit, csak azon tettek, a melyekben nyilvánulnak. Ssépek és tündöklők ugyan mint azou fa, melynek színpompás és illatos virága van, de melynek gyümölcse ninos. i Ijaz, a kor gyakorlati iránya, mely jiz idők rohamos folyamatával lépést \| tartani látszik, ideáljaink ragyogó képét elhalványítani törekszik, s képes is azt eszközölni azokban, kik a küzdelmes élet aziupadán az anyagiak azolgálatábau az eszményiek veszteségét nem érzik any. nyira, önmaguk is rohamosan, majdnem Öntudatlanul sietve keresstül a . rövid életpályát; de mégis miudig azok lesznek a só, melyek az emberiség szellemi kincseit rothad^snak indulni nem engedik. A világítótornyokat, pillanatnyira elfödheti ugyan a borús ég sötétsége, dé az örvénytől mégis Ők óvják az egekig tornyosuló hullámokkal kü?dő hajóst. Jegyzőkönyv, felvéve Nagy-Kanizsán 187$. éoi február hó 11-én a nagjf-kanizsai takarék-pénztár részvénytársaság kSzgyülésében. Jelenlevők: Tóth Lajos elad igazgató elnöklete alatt Darázs Zsigmond titkár, mint jegyző-könyvvezető és Axenti György, Belua/József, Bettelheim Samu, Blau Pál, Blau cú-zár, Blau Nándor, Chiuorányi Géza, Ebeu-spanger Lipót, Ebenspanger Leon, Eogliiu-der .Lajos, Fassel H. B., Fesselhoftér Jó-zset\'j Gelsei Guttmann 8 11, Guttmann Vilmos. Guttmann Simon, Halpiien Lázár), Hoffmauu Salamon, üreg Jack Frigyes, Juhász György, Lötvingter Israel, Mast-hanss-ker Mór, Nutsetz József, Ollop Samu, 1\'jM-szer Ignata, Dr. Préssbuíger Jakab. Keaen-leld Sándor, ltusenfeld Adolf, Roaenberg Israel. Rosenberg Ferenci, Stero J. Mm Sommer Sándor, Sommer Miksa, Sanveber József, Dr. Szűkíts Nándor, Dr. öcherts Simon, Valbach Mér, Veiaz Márk és We- A „gala" tdrepja. Emlékdal, SalvaúdalUé édes danára Kél a aaél, Anyámnak almait bölésódaláról Elbeszél; Életre int aa úi tavasa Virányos reggelén ; Uolott éjről regél. Mögöttem áll kedves virágjával A adtát mait, Melyből egy piros rózsa mégis a Jövőbe halit A> euvéeaet s hő aaeretem Valádi kapa aa. Ki tudja, mi\' jslea V Haamedb néaak nk aagyalképfl Saép leáay, H. látom a kát v^ga^fes satui saáp fymkán Haivaé aaarai«a a piros, Ssawsd aa éjszaka, 8 la ennek "angyal* Uh bár lehetne jM reményem Aaoa áiaaake. 5 raása mosoiygna igaa saarelteed Bibor hajnala í 8aebbfff viral korány ölén A aaivek érzete Midée as fóikela. Ma Vonások a s/liife-éleiből ■fi KujiUímlinl irta: B. l • \'. (Forrt, jfs »♦(».) \\ Gaadám, határoaottan tadom, hogy máig ia édes emlékeket táplál irántam, mert — öndiceéréfi vágy nélkll mondom — soha jobb mosogatóra nem fog akadni kivttlem. Én ia szerettem ót, de aaárt uem HÜhatáiu meg, hogy bácsivá* nélküli távoz-tűmkor három usázoló ecsetet zsebbe ne dugjak. Mintha ciak ereztem volna, hogy e pemalik lógnak paáiaomra jövőt pingálni. Káckaviben, hova két napi gyajoglás után maaérkeaéiii, sainjészek tarlózkoalak, mit miaőn.tudóiinásul vevé^,térv iogamza agyamban. Tervemet egy éra elhatározássá erlelé a én aa igazgató elé vesettetém magam. M^gkérdeate, mivp) lehet •zulgálatomra V Semiuivél — feleltem, eőt inkább én akarok uolgálatába állani. Nem értett. Színész óhajtanák lenni Most magértett. Minő képzettséggel bír f kárdé. 8só nélkül elő-vevém a Topott fbaslikst, a mini mává-saeti aklaválat muwám azokat. Bevétetem, a harmad nappal ez előtt elpárolgott díszítő helyét tOftsaflj be. iKnnek most már cirei-tar 16 éve a éti a Unitból mit sem birok egvebAt es freg kalUínál, melyet atyám — a hajdan rettenthetlen compamVsuaater takaroséul adott valecá mikor Tökélyről Soroksárra gyalog alssiilitott" E tréfás élstrajs jéísü hahotákra adott alkalmat s arra, hölgy kooikajaiaal tett eollegánkat elneveztük compauia-suszternek s a keresztelőt habzó poharak mellett reggelig nyújtók. Üröm is volna a szinész élete, ha eh\| hez hasonló kedélyes perczek nem szövőd1-nének borús napjai közé. — , Volt egy alaóreudd szinéaa&nk, kit néha sugóul, nem egyször kortiua-huzóul használt társulat aaon alapon\', mert mindenre alkalmae volt, a mit a sziupadon ki-vül kellett végezni. A kortina-huzáaárt 5 krt rakott el a közös kaseábél, valahány-/izor e foglalkozásra^mákedvelőf nem akadt. Egy alkalommal valami háládatos szerep ia jutott neki, de a többször amlitett hivatal i* reá várt Ügyea alakításáért, mely ép a tel vonás kulcsául esett, viharos taps ju-talmázta a a jutalmazó közönség arőseu kívánta megjelenését. .Emberünk uem jött l aa varba, a deszkákra lépett a aa Önkaatt I leg felvont lüggöny alatt, kesében a heaa-szu zsineggel, bókol va mutatá magát. „Magam vagyok a portás1 — aaélt, mely tettével nemeeak ujabban kitflrŐ tapsvihart aratott, de magévá tetté továbbra is aa élelmességet méltányló kAaöaeéfOt, mely a naptól a .kortinabuaó* haladását folyton ész-\|leihaté életlenek alkotják a indvéaat. Ilyen X an, drágáivá a vendéglőt élelmezést, nyolcaan egy özvegy nőnél főzeténk ebédet. 20-20 art fizettünk naponkint azért a kát-féléra oszló ebédárt, melv borzasztóan nagy cseréptálakban kordaték föI a kösöi asztalra Saerény ebédünket herczegivé tették tréfáink, miknek hogy áem va\'ánk szikiben, a követkeaő eset is bizouyitja. Egyike caúnboráinknak hatalmas étrágygyal bírt; de nem is annyira étvágy, mint gyomorral, miutáu as elsőnek egyikünk sem éráé hiányát Közeiedénk péntekhez, mely napon a szokásos turós-csusaa elleu kellendett irtóháborút intéznünk. Cs. barátunk már előre arról beszélgető, hány tányérral \|fog ő el-pusztitni abból a híres ételből, la uélkül, hogy oaak egyszer is rágna egész evés alatt Ismertük képességét, kétségbe sem vontuk azért azavai igazságát. Valaki azonban jó nak találta köztönk tamáskodni, mi által a .gyojnroa cimbora még inkább tettre buz-dittatott. Pedig kitalálhatta volna, hogy a lepleave tett telkesítés ál hurokja alatt csel lappang, mely keserűvé igyekszik tenni édes ialatjait Így Ion. Pár percanael déli 12 óra előtt végsódék próbánk, honnan rf>portban indulá,nk jó távul teritett uaa-taluukhoz. A gyógeaertár olőtt kelle elhaladnunk, hol naponkint majd egyik majd másik színész megfordult; kinek ragaaz-kinek pondre-de-ria, festék a több e felére volt sitükaége, fel sem tflut tehát, hogy in-tricaaank közölünk kiváltva, oda beiépstt. Caaklaamar atoa is ért bennünket, s azzal ieiedvp lón minden a vár akozó csuszáit ki-vül. — A betálalt leves végét járta s vil- Iával itelfegyverkezve forditánk szemeinket aa ajtié felé, hol a fehér turóvál prémzett delicateeaenek kellendett feltűnni. Meui agy tőn. Gazdaasszonyunk jónak ktalálu tányéraikat egyenkint kínordaáni és ott kfluu, mint tnonűá, a forró Iáb0sbó£megrakui uo-kat. As "mtrioui Segitctt^ucki s műtéibeü. Üeeh Sessn, SmiMii 41 réssvéuyei tag, kik mindQesae darab résavényt képviselnek. Elnöklő igazgató ur üdvözölvén a megjelent részvényeseket, jelenÜ, bog/ a közgyűlés aa alapsaabályoa érteimében hatá-roaatképes, ée ennek alapján a közgyűlési-megayitotinak nyilvántja, jelentést teaa tovébbá a takarékpénztár résivénytársaság üzletének a leiolyt évbeni gyarapodásáról, aaoubau sajuálattaf említi tel aaon nem kedvesé körülményt, hogy részint a termé* keilenség, részint egyéb elemi caapáaok köveikestében, a takarék pénatár adó Mainak kamat hátralékéi igen telsaaprodtak, de megnyugtatásul értesítheti a részvényeseket, hogy aa igaagatóság a kamathátralékok elenyásatelésének esaköcöhetésére a szükséges íntéskedeseket megtette. Megköszönve ezután a hivatal oskodása ideje tartama alatt irányban nyilváuult bizalmat, minthogy hivatal oskodási ideje ezennel le-tellett, felkéri a közgyűlést az njjabb választat megtörténtéig egy korelnök választására Erre a közgyűlés egyhangúlag a leköszönt elnök urat az elnökségi tisztségnek tovább folytatására felkérte, mit ez elfogadván, a mai közgyűlés jegyzökönyveinek hitelesítésére Nutzetz Jóssef és Blau Nándor urakat kiküldetni, a szavazatszedŐ bizottságba pedig Weiss Samu, Blan Lázár, Maschanszker Mór, Juhász György és Som-m$r Sándor urakat megválasztani ajánlja, mply ajánlatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadott Következvén az igazgatóság leszámolásának megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség fejpsztása, miuaeuek •kitt felolvastatott a felügyelő bizottságnak a közgyűléshez intézett s aa egyes részvényesekkel \\ülön nye.matásbau szabályszerűié^ inár közölt, er\'érdembieni jelentése , melyre Gelsei Qattmann S. H., ur.s mérleg részletezését és a nyereség feloe^tása iránt az igazgatóság javaslatát a következődben terjeszti elo. j A nagy-kanizsai takarékpénztár betétei tőkében kitettek 1976 év légén ,\' . \' 1715130 frt 03 kr. kamatokban 411353 frt 59 kr. Összesen 1764(93 frt üíTT tőkében kitettek 1877 végéé a \' 19i4öl9JVt 40 kr. Kamatokban 4W frt 02 kr. Összesen 1961234 irt 42 kr. e szerint a betétszaporudás\' 1877. végén volt »196840 frt 80 kr. a bekeblesett kölesönök utáni kamat hátralék kitett 1H70 év végén 68724 irt 62 kr. 1877. „ 86825 frt 05 kr. e szerint kamat hátralék többlet kitesz , 18100 frt 05 kr. Arf alapszabályok és telmében a nyugdíj alap gyarapítására fordított összeg, mint a mérlegbe kitüntetve van, kiteső 1559 irt 49 ki. minek folyt áu a nyugdíj alap össsege 13377 frt 02 kr. emelkedett. aa évi nyereményt a mérlegben foglalt kövatkeső tételek képezik : a) az értékpapírok kamataiban 11&J5 irt 66 kr. b) báajövedelembta 5791 frt kr. ] c) tiszta nyereményben 14280 frt 96 kr. \' mégis 79 arany ée 00 frk. I Oseaesm MW frt 58 kr! f 79 arany Qf) frank. • is" Ezea nyereményt as igugátéság a kép • javksolja felosztani, hogy jótékony célokra 925 frt adományoztassft,24000 frt nedig a I réssvéuyesek közt olykép oeataeeék tol, hogy as 1877. évre széllé (észvényszelvények egyenkint 80 frttal legyejiek beváltva, az ékként felosztott nyereményből még fennmaradó 4483 frt 58 kr. 19 drb. arany és 60 frank pedig, mint nyeremény tartalék, ewtleges bebajthatlan kamathátraléknak fedezésére fenthagyaeeék. A jótékony csélokra szánt adomány-nak következő feloútását javasolja, és pedig adassék : a) a gymnasiumi muzeumna 20-frt. b; a polgári iskola saegéuysorsu növendékeinek tanszerek és ruházatra 46 irt. c) népiskola növendékeinek hason célokra 1 140 frt. dl as izraelita iskola segelyezé-sére l 140 frt. I e) az evangeliens iskola segélyezésére T 40 frt. 0 görög keleti iskola segélyezésére 30 frt. kereszt kórház segélyezésére 70 trt. j izr. kórház segélyezésére I 70 frt. i) keresztény házi szegényék segélyezésére 145 frt, k) izraelita házi szegéuyek segélyezésére ! 145 irt. m!) tüsoltó egylet segélyemére 50 irt. m) betegsegélyző egylet segélyezésére : 30 frt. Üsajzeien 025 frt. Előterjeszti továbbá GéJséi Gutmauu S. H. ur, hogv a nagy-kanizsai takarékpénztár tulzjdouát képeső értékek között 278700 frt névértékű szőlővájtsági kötvény van, mely kötvények a múlt óv végén 763 4 Írtban megállapított árfolyam szerinti értékben 213902 frt 25 krt tesznek ki, ezek évenként sorsolás alá esvén, I ha mind ki sorsolva lesznek, az intései íjészére 64797 frt 75 kr. tiszta nyereményt fognak hajtani: ezen a kűiorsolások folytán időnként befolyó tisz ta nyereménynek hova fordíAsa iránt általjábau asou . nézetéi nyilvánítja előadó ur, hogy ebből a jelenleg 88141 trt 69 krban felvett, de korábbi határozat folytán 60000 frt leírandó ház értékre .28141 irt 69 kr. a jelenleg 37590 frtból álló, de 60000 irtra felemelni hatáiozott részvénytőke szaporításra 22500 frt — Jer. Összesen 50<>41 irt 69 kr. legyen fordítandó, fennmarad még ( 14156 frt 06 kr. ehhez képest javaslatot tesz. miszerint az említett szőllő váltsági kötvényekből ez évben már kisorsolt 9ö00 frt névért éküeknél a felvett 76}4 frt árkeleten felül származott haszon 2208 frt 75 kr, valamint a még ez év folytán kisorsolandó izőllő váltsági kötvényekből eredő haszon is, 3/< részben a részvénytőke alap szaporítására, \|4 részben pedig a ház érték leírására fordítassák mely arány szeriut az előbb említett 2208 frt 7í> kr. haszouból most mári 1656 frt 56 kr a részvénytőke alapra, irt 111) kr pedig a házérték leirásárs felbassnáltassék. Essél végezvén, előterjesztését ajánlja a közgyűlésnek, az általa előadott javaslatok elfogadását s miután másodigssgstói tisztségének ideje ezennel letelletl, megkö ssönvs sz irányában tanusitott bizalmat, ajánlja, magát továbbra is a t. réssvéuyesek szíves figyelmébe. A közgyűlés helyesléssel veszi tudomáséi másodigazgató urnák javaslatait ezekhez képest a nyeremény\'fotosálást, s< 4,iH:\| 1 tiataí török. ki a török küldöttséggel irt 88 kr 78, db. 60 i^hjl tkLú Jg^ ji fordult, s kitűnő foaatjai- nyeremény jartálétyak felo^tslUn Mjagv/M , fe^U jjgte Kővi.y Béla.uríioz a sávalj jóvá hagyja, ai igazgatóság, \|és W\'Jj\'kö-etkdS7francaia levelet intézte a pégy választó-kerületre nézve sgysserré veendi kezdetét. Kelt K.-Kaniz^n 178 febr 22-én. A városi tanács. Jegyzet: A választás alapiául szolgáló virilisták és választott képviselők névjegyzéke a választásra jogosultak által — ludoinásvétel és esetleg tájékozás .végett a városház tanácstermében bármikor a hivatal"\' érákon belül betekinthető — Mehemed Chemseddjn, azon vonzé ügyelő\' bízottságnsk buzgó eljárásáért kö/i ^uJmáS \'Y^Tál\'^i\'msabrXtiíkfl, % szünetet szavazva. résiUkre a telmdntvényt I f é VJ>«ÍU0k is megadja és a esőlM váltsági OTtv.éuyek>i- r W-& fá— A. sorsolásából eredett és még u év folytán származó nyereményeknek a -rénsvétiyt^ke alapszaporitására és a ház értékleirásra felhass nálása iránt tett javaslatot elfogadja. As. időközben megejtett választások eredményéről, a kiküldött szavazat szedő bizottság, következő jelentést terjeszt elő: a beadatott .180 szavazat ebből -esett: 1. Tóth Lajos inint elsőteaagalóra 169 2. Gelsei (futtmann S. H. mint 2-od igazgatóra 166 szavazat, továbbá i/iinl. igazgatósági tagokra: 1. Blau Lázárra 174. 2. Ebénspánger Leonra 173. 3. Woisz Mauóra ÍTJ. 4. Plosszer Ignátzra 171. r 5. Weisz Samura 169. 6. Walbacb Mórra 169. 7. Löwiuger Izraelre 167, » 8. Dr. Scnertz Hiiupnra 143. 9. Rosenberg Izraelre 132. 10. Axeuty Györgyre 129. és pedig mint rendesekre, továbltá : 1. Sommer Miksára 45. 2. Guttroann Simonra 40; 3. Dr. Stukits Nándo ra 29, és pedig mint póttagokra, még is: 1. OHop Hamura 173. 2. Vágner Károlyra 39. 3. Juhász Györgyre 131 szavazat, 4. Beréuyi Józsefre 4\'J szavazat mint póttágra, mint a felügyelő bizottsági tagokra, kik is mindnyájan megválasztottaknak kijelentetuek. Indítvány a megjelent részvényes tagok által nem tétetvép, elnöklő igazgstó Török nyel fen de magyar betűkkel irt kedves levelének birtokába (ntottam. valóban mindnyáján egyhangúlag méltányoltuk -a nagy haladást, melyet ön .oly rövid idő alatt a török nyelvben tett A ben* harznált Hjyiyak épen a legalkalmazliatób-bak voltak a levélben foglalt eszmék kifejezésére ; és dacsára némely hibának a mondatszerkezet általánosságában (mondat -szeikezef mely egészen ellenkezik Európa egyéb nyelveivel, és melvnek nehézsége tnég azoktól seip vonatik kétségbe, kik tekintélyeknek ismertetnek el) tartalmát tökéletesen kivehettük. Szírünkből köszönjük ez élénk hajlamot, a mely önt nyelvünk megtanulására biita. Magyarul (oh e név megbájol) akartam ielelhi, ah 1 sajnos, nem vagyok\' még elég erős magam e nyelven kifejezhetni, de el nem fogom mulasztani annak megtanulását, ha Allah megengedi. Bocsánatot kérek, elismervén, hogy vétkeztem a legbensőbb barátság ellen, midőn fe-leleienunet késtem. írni akartam gvönyö-rök. bajok, sikerek, győzelmek; diadalmak s egyebekről — de fajdalom, ép aa ellenkező következett be ! oh sújtó balsors! vae victis! Nem lát itt egy dérült arezot, de még nem is hall hangosan beszélni; minden arcz komor, teli szomorúsággal; az egyik atyját vesztette el, a másik hát, amaz fivérét; én magam is büszkélkedem mondhatni, hogy enyéim közül hármat vesztettem, s azok sorsát magáin is osztaui remény lettem , lu cha\'Allah. Miuduyájau a kardot ragadván meg, nem msradt senkinek nem ideje a tollat vésetni. A tengerbe estünk, — beáztattunk, — uem félénk mi ur megköszönve a jelenlevők szives rész- I már az esőtől, jöjjön, az bár szakadásokban vételét, a közgyülént jbefejezettuék nyilvánította. minek folytán a jegyzőköny bezá ratótt és aláíratott kmf. \'jegyzette DARAS, titkár. Helyi ute^yH lilrck - Hirdetmény Az 1871. XVIII. t ez. 43, §-ának 3-ik bekezdése értelmében Nagy-Kanizsán a váróin képviselő-testíilet választás alá eső tagjai sorából jelenleg kilépők helyébe nj képviselők választá»ár\\ ugyan az on törvény 41. és 50. ;i-ai alapján — határnapul 1878 évi február hó 28-dika tűzetvén ki, erről a városi közönség oly hozzáadással értesíttetik, hogy a képviselo-választáa tekintetes Svastits Beuó alispán ur\'személyes elnökleté alatt a városnáz dísztermében a fentebbi határnapon reggeli 8 órakor — a város területén alakított mind özöubeu! Legyőzhetnek bennünket, de csüggedni — néni soha! — Há\'ás örömmél olvastuk az irántunk való szeietetből Budapesten történt lelkesedett tüntetésekről. — Tudjuk, hogy önök fivéreink, s mégis mutatták, hogy ugy a barátsug, mint szavuk-uak hívei fognák lenni — a legválságosabb időben, s dáczára minden akadálynak. Ha átbágúatlau akadályoktól visszatartva, uein is bírnak tettleges segítséggel hozzánk mJ etni, ugy mégis megvagyunk győződve, hdjgy emlékezetünk fenn fog maradni önöknél még vesztességünk utáu is, és ez megnyugtat heiinűriket, habár a világ egyéb népei iparkodnak is gyűlölt nevünket — ugyan ártatlanul — legyalázni. Fogadja legmélyebb tiszteletemet t—. nem kevésbé városa — N.-Kanizsa, melynek emlékezete boldogságom^ egy peicsét / képezi. — hten önnel édes barátom, sue iéledje igaz hű barátját és fivérét Mebemed Ohem^ seddint. ki előtte valé nap vakmerőn hitetleukedett Cs.. állításain e kinek a gyógy»ze tárban ma esetleg dolga akadt- — Az első dózist pompás összhsngbsn tölténk el s némi peoss után éppen uj rohamra készültünk, midőn Cs.. barátunk, tányérát jé messze tolva maga elől, kedvetlen arcsfintoritáeok közt mondta el mélté csodálkozásunkra, hogy —• többet nem eszik. Csodálkozá-eunk fő fokra hágott akkor, midőn ast adta tudtunkra, hogy — soha többet ceussát nem eeaik. Egyeser aztán komoly arccal oda hagyta saékét s ennyit mondott: „Msg-vagyok mérgezve I* Töobet nem szólt hs-nem rohant egyéneeen ki a szobából s léptei zaját as intricus nevetése váltotta föl. Most már világos lőn előttünk tliuden s vígan ékeltük pórul járt collegáukat, kit eiussát enni soha nem láttunk többé. —- i • \| • Most, mikor e sorokat Írom, már nem vagyok tagja társadalmunk e eok tekintetben unicumot képeső outályának; e bár babérokat e téren nem szepték is, mégis nyereségnek tartom, hogy népével, ssokása-íval megismerkedém. A íMHJHÜlelHZÓ. tBKeély) !. Kerscsenyi /Hek gondolataiba merül-tea flH eaobájában. Qoodolataibél bevee kopogtatás veré fel. Halvány arectl lép be ftomogvvári Jenő, Elek benső barátja. Arcsát bé ár-■yékeUa. Leverten foglal bslyet* .Válsi, válni! — Ssegény Irma!* — eaél Jené és saemeiben egy bánatkdny »e(jeian. . 0VkM»talédjáÍ dNu-átvm! A tálaa fl^j; \' a viszontlátás reménye éltet. Boldog vagy, eti tétté távoliét utáa sírig tárté errtttt-Ut fér reád - rjgasaUlja barátját Elek. eeba\' JErtseia. koáy e bdoea laertliMm végbueeuja veb. Tá^iM { le tod\|a a j«v4tü A fhi titkaktmag;a- rázhatlan. De tudod: mi jutesjiembe?Add szavadat, hogy egy kérelmemet teljesíteni fogod." „Ugy hiszem : ismersz, édes Jenőm ;< tudhatod, hogy veled szemben jóinceen áldozat, melyre kész ne volnék.^ „Köszönöm, Elek ! Add tékát szavadat, hogy halálom esetén Irmáit nőül veszed 1 Szived eaabad. Hidd el, bsak te lennél képee eat a nemes lelket; megérteni. As a tudaí, hogy te boldogitandod, megkönnyíti a bálul gondolatát.4 í wJNe esőjj sötét gondolntokbél rémes képeket, Jenő ! Te egykor boldog lessess! „En ssavadat kértem, Elek szólt Jenő komoran. ! é \'I -Na, miután ez lelked\' óhaiát képezi, fogadd baráti szavamat !■ „Köszönöm, Elek l Most isten veled ! Nekem a magányra igeu nagy szükségem van. Holnapi viszontlátásig!" Ily szavakkal vált\' el Jenő Etektől. Alig távozott el Jenő, Elejt} gondpiatokba mélyedt. Ajkán néha-nébai iáié .mosoly vonult el. Astáo kikönyökölt ablakán. £j volt. üc égen ezer meg eser [csillag világolt A hold, as ég „örök zsidója" sápadtan halad tovább. — Lenn a földön minden néma volt, minden eaendergett. Boldog, kinek eaemét édes megnyugvás álma aárta be, esépek álmai. Boldogoké as álom. Kinek szivébe a bánat verte gyökerét, semmi nem ad nyugtot,... csak a sir. i Hosszasan tűnődött Klok. űdee emlékeket idézett tol lelkében a gyönyörű éj édes, saép amiékeket, miket tiaenhatodik évünkkel wrba leesünk Van-e Íf]U, kinek lelkében a holdas-csillagos éi eléő szerelme álmát vissza nem idézné V! Díszen oly haeonlé as eleő esersl-münkhöz. Rajta a milliárd csillag egy-egy remény, nüelybül aa ífju jivő ábrándját saö-ví ; a ^old »<halvány féltékenység. «» Éjfél tájon boaárta Elek ablakait e nyugodni ment Íj ju volt ó is, ki álmot óhajt, hogy valót veeeiteen. Másnap bucsut vett egymástól a két jóbarát. Néma volt a bucsu. Nem mondták egymásnak : „ne felejts." mindenik érezte, hogy mélyen szivébe vau vésve barátja ké- fje. \'Nem ejtettek könyet Tudta mindenik, logy az csak növelné a másik lájdalmát Anynyiia szerették egymást, hogy a viizout könyet szülő könyet szivükbe zárták Hiszen elég, ha köuyeiuknek a néma ság tanuja. Oly enyhitőleg hatnak a szívre magányunkban elsirt könuyeínk. II. Három hónap telt el ez esemény után. j a két baráti kebel, mely oly hőn dobogott j egymásért, elszakítva, Jeuő a világ zajába ] lépett, hogy elnyerhesse azt a rózsád-melynek leszakithatása vérünk drága cseppjei-I nek elhullatáséval jár: as önállóságot. As élet két ajándékot tart a halandók ssámára: ésst és péust Ritka az, kinek a sors mindkettőt megadja; dé, ha megadja, nagy ée saép tettek alapjául esolgál. JénŐ ások kösé tartozott, kik pusztán az észt nverik. Oly ajándék, melrlyel az egész világot hatalmunkbs ejthetjük, Jenőnek hivatalt kelle szereznie. Elek mindkét ajándéknak osstályré-ssese volt Neki még egy évig volt L szándékában tanolni. hogy azután pénsét, gazdagságát a kiművelt ées és ssiv segélyével nemes csélokra értékesithesee. — •+• — Eleket ismét Oe,...váróéban taláüjok. Jelentékeny váltosáson nem ment keresetül, csak némi kinyomata van árosán a bús merengésnek. — Ép valahova indul, kalapját, botját véve, távoaik. — Kövessük őt I — Lépteit á temető felé irányozza. — Midőn a temető küssöbét átlépte, hát rakökkenve állt meg. Egy síron gyönyört 15—16 éves lányka térdelt Saépen árnyalt olajsain arcát as áteaellemfllés még gjd-nyörűbbé tette. Sötét gesatenyessin lörtjei sseasélyes csigákban omoltak vállaira. K\\- sötét szemeit az égre emelve, forró fohászokát röpített oda hol a vágyó,\' remél-sziv vigasza él. Elek uem birt mozdulni; a bámulat deriuedté tevé. Enynyi szépséget, ily égi jóság kifejezésével as arcon soha nem látott - Azt hivé, hogy álmodik. Közben a lányka felpillantott, s a miut a rajta;merengő ifjút megíatta, biborpir öuté el arcsát. Felkelt, sz ifjúra egy mély, szem rshányó tekintetet vetett, s a temető ellenkező oldalán távozott r Elek szivéhez kapott. A\'rzé szerelme ébredését; megijedt tóié./—-, Midőn a lányka távol volf a temető tői, jKlék még egyre nézte, remélve, félve, saet elemmel. Gyorsan visssafqrdult Elek; a hölgyét követni nem volt ereje. Rohant, rohant; maga sem tudta; hova. Lelkében a csereiem felébredt, es űzte, es nem hagyta pi-hei)ui, — 1 Csak a késő est vetette\'hasa. Leverten, eápadtan dőlt pamlagára, e gondolatókba mélyedt Meg-megiásta fejét, mintha gondolatait akarta volna elűzni. Hajfürtjei rendetlenül pihentek homlokán; szeme lángolt. Aa eddig eaendergő arszlán, szerelme kétezeree erővel ébredt fel szivében. Szeretett, nagyon szeretett; e érsé, hogy a eserelem óriás. Elővevé naplóját, hogy túláradt lelkének kifolyást engedjen. Oiy hű, oly jó barátunk a napié 1 tiömífnket, fájdaimuukat elpanaszoljuk neki, e tudj\' aa ég: akkor megeuyhüi a fájdalom, édeaebb leea as öröm. felytitSM Kfit\'ftttini/ — fillink),) Kedélyei kis mulatságot, es évedben a másodikát rendesé tagjai izá-mára t kereskedelmi ksazinó. Miután e mulatságokra meghívók szél nem küldetnek, leudeeen eaak kaszinói tagok jelennek meg. 1%Z alkalommal ii (Szombaton, február Sokán) ssépesáma hölgy és férfi kösöuség jeleni meg, melv a TegderüUebb hangulatban mulatott fél négyig. Aa első négyeit :\'4 pár táuczolta. A feleiivo\'H hölgyek kö-.ól kiemeljük: Kbemnaager Lipótné, Blaa Naudnrné, Wolheim .Bódogné, Weiser Jé-ssefné, Lakenbach Irma k. s«, Imkcnbsbh Rebeka k. a., Lederer Cecília k. S»\| Sehera Albertné, Roseuberg Sándorné Ege.szegről; Eiobbeig Nstb.k. a. Weismayer Ernjstink.a. Msschsnskar Mérné hölgyeket. Dicséretet érdemel s fáradhat lan rendesé Ebenspauger Leo ár. ki ügyes rendeséleért él mindenre kiterjedd figyelmeért a jelenvoltak elismerését Kivívta. — Rendkívüli képviselő-testületi köz-flYÜlflt.) N a g y-K a n i z i a város ké p-viselő-testülete 1878 évi febraár 27-dikén délutáni 3 érakor reudkivttli közgyűlést fog tzrtani. Tárgy : A tolyé hé 16-án kiküldött bizottság véleményes jelentése, s községi bíráskodás mikénti behozatala és slkslms-rása tárgyában. — • (Gyátzhir.) Egy kedves tihtal asszony temetése volt vasárnap, délután 4órakor, Iliid AdMé j! pár, nappal azután, hogy egy kis gyermeknek életet adott, tette azt egyszer-. i-mind árvává s a.jzcrető férjét özvegygyé. Az elhunyt 21 évés sú püiéinek valamint térj ének báuata-és kétségbeesése ép ugy leiibatat án, mint szon általános réssvét, mely a temetés seoiatyru szertartásánál mutatkozott. Beláthatisn sorban vallásküiönb-ség nélkül vonuljak ki a résztvevői; a temetőbe, megadván az elhunytnak a végtiss-tességet. 8 ha szüleinek, férjének, rokonainak nagy ssomoruságát vslami enyhíteni kágos bizouuyára c ritka részvét az, mely Kanizsa város minden rendű ^Ikosságán^ nemesleiküségéról dicséré tanúbizonyságot toiz Nyugodjék békében! — Akiadott gyászjelentés igy hangzik : Hild Ferenc/, kőfaragó mester, maga és kiakojn gyermeke Károly, ijija Csizmadia liure,napa«Krisián \'Zsófia, Ugy ézek gyermekei Irma, Amália, Vilma, Kálmán és Imre szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett nejének, illető-•eg auyja, leásyuz, testvérük,, és sógornőjüknek Iliid szül. Csi,zmadi.a Adélnak •iíte 21-ik évében, a folyó hé 22-én délután 5 érakor a halotti •zentségek ájtatos felvétele után bélhái tv gyuladáiban történt I gyászos ki multát. A boldogult hült tetemei j t hé 24-én délután 4 érakor tognak a helybeli sírkertben örök nyugalomra letétetui. i A szentmise áldosat pedig folyó hé 25- én j d. e. 10 órakor a hely Leli plébánia tciup- I lomban lelt megtartva, Béke lebegjen hamvai fölött! - Nagy-Kanizsán. 1878. feb- 1 már hó 22 én. — (Áthelyezés.) A mi kir igazságügy- i miniszter Fábián Keréncs veesprémi kir. járVoibuósági végrenajiól saját kérelmére a 1 n.-kanÍAsai kir. \|árás<iiróságiio* helyezte át. I — Egy az utolto evekben előbb Kürich" net lguácanál később Weiszmayer M. tts- !igében szolgált Ledermann Henrik nevtt I i;erc»Kedo Regéd. Budapesten a „Fehér Lóu- 1 liu,z caíiilzeU vendéglőben múlt csütörtökön I délután mellbe lőtte macát. Ugy értesülünk/ imgv öngyilkossága előtt levelet küldött \' Kauisara, melyben különösen arról panaszkodnék, hogv már .önálló üzlet tulajdonosa \| volt, es megbukván nem \'adott újra zöld ágra vergődui. ~ Amint as „E—ru irjs, egy nála talált orvosi rendelvény szerint lázas betegségbeu szenvedett £lve, de re-ményteleu állapotban szállították a Ilókus kórházba. — — (Gyátzhir.) A nagy-kauissai iuagy. kir. houvédtíaatikar és a kir. táviidatissti-ksr mélyen megilletődött isivvel jelenti szeretett üisttársuk Roscbits Izidor izáb. áll. in. kir. honvédfőhadnagy és m. kir. távirdatiszt urnák hosssas ssenvedés után f. hó 21-én esti 11 órakor élete 37-ik évében szívbajban törtéut gyásaos Kinultát A boldogultnak bttlt tetemei f. hó 25-kán délután tél 5 órakor (kinizsi- utcaa Budai-télé házból kiindulva) lettek a helybeli r. kath. sírkertbea örök nyugalomra1 téve. Az engeistelő sst. mise-áldosst pedig I, hó 25-én délelőtt 9 érakor lett a azt. terencs-rendiek templomában a Mindenha-tónak bematatva. N.-Kanizsán, 1878 febr. hő 22-én. Béke hamvaira! — (Felhívás éa kérelem.) Nyelvkincsünk példabeszédei éa sséjárásai gyüjté-1 •éhe belekezdvén, hogy aaokat betűrendben Oemaállitra és magyarass2okkal ellátva kiadjam, vagyok bátor felkérni mindenkit, s kit ea Ügy érdekel — a melyik magyart ue érdekelné Y — szíveskednék engem minden nem mindennapi vagy még I® Mm nyomatott, a néptől ellesett széjá-lás vagy példabeszéd bekttláéia által vállaltomban támogatni — A fővárosi ugy ssiatéa a vidéki lapok kéretnek e sorok átvitelére. Honfiúi üdvözlettel Witt Fftlöp ^agy-Kaoiasán — (F. t) IQ. Festetics Tasizilé gróf közelebb rövid ideig Keszthelyen tartéskod. vén \'Ynsnák liwlé kir. tanácsos és urod. kormányai kisérstéban megtskiat az ot-tssdn^ kit. gazdasági taaíatéset tsakelyi-•éfsn és DrftjtemeaytáraH. A gróf as egyes frtoWkefc tél felssareii gyűjteményéit, a leberaternunot sat, aegr érdeklő *sdékte mef éi tueleg eíismirémel iTÍ\'.atko.otll taninlésetujahbzn izé\|mnfejlődő fülszeroléso, osélsserű berendelése,] i as ott uralkodó rend fÖl(\|tt Kijelentébe szerint más slkalommsl as intéaet kspcsojatában levő majort, gazdaságul kertet és fzŐláte-lepet fogja megtekinteni A nágyreményü fiatal tfréf. azzal, hogy a gasdasági tanügy iránt ily élénk érdeklődést mutat, egyrészt komoly iránya gondolkozásáról és megjegyzéseiből kivehető szén isineieteirő) [tesz tanúságot, másrészt nedig hazánk mezőgazdaságának előmozdítása körül halhatatlan emlékű Festetics György gróf a .Georgiaon dicső nevtt alapitéji méltó dédunokájának mutatkozik. I — Rosenberg Henrietle úrhölgy Zala-EgerszegrŐl értesiti az érdek lettekjet, hogy azon vánkost, melyet egy szegény esalád leleegélésére kijátszott l)r. Sámuel nyerte meg Budspeiten. — A keszthelyi Iparos Ifjúság által f. évi február 23-án, as „Amasoui szálloda esinos nagylennében rendesett zártkörű tánczostéiy, látogatottság s ié kedv tekintetében teljesen kielégítő volt. A megjelent szép hölgyek egyszerű, de felfttnŐ ízlései ruhában jelentek nieg. Kilenez őrskor Ba-bsy Ferkó zenéjére megkezdődött a táncz, melyet a tflzrŐlpattant fiatalság dicséi etre-méltó buzgósággal „kivilágos wivirsdtíg" járt A négyeseket A pár táncsolta. Volt egypár uj jelenség is. A szeretetreméltó hölgyek neveiből, kik emlékezetünkben megmaradtak, íme egy csinos koszorút alkotunk. Jelen voltak ugyanis: Szop Lássló-né. Böhm Z.-né, Brotkéné nrbölgyea; továbbit : Mester Anna Kratzer .lozelin, Lip-sitz Mari, Linter Lina, Pintér Juliska, Masz-lakovits Lujza, Rosenberg nővérek, Bintro-vita nővérek, Csóka Liza, Király Mari, Neuuiark nővérek, Laabb Ottilia, Nyers N., Ho\'vátli N , Borsodi Katicre s. a. t. kisasszonyok. — (iratulálunk a derék s tapintatos reuflezőségnek az ügyei) rendezésért ; t továbbá szért is, mert a mai uemes igyekezetük által eg}\' oly évenkint meg-megnyithaté láucavigaloinuak vetették meg azilárd alapját, melyet iparos osztályunk es ideig éreshetően nélkülösött. — Végül fölemlítjük, hogy ssüuéra alatt as 1877. évi okL 20-án Keszthelyen a török-sebesültek javára tartott hangversenykor ineginardÜt 15 dr. nyereménytárgy, sorsoltatott jci. A tárgyak, a nyerősorsjegy előuiuiatása mellett Qaál Endre, volt orn képviselő úrtól mint azon hangverseny elnökétől átvehetők. — Fényes álarczosbát lesz f. é. már-czius 3-áu Keszthelyen az nAiéazouk szálloda nagytermében. AIzrezok és jelmezek Kleiu Lap5t kereskedőnél nagy választék-lian kaphatók. Ezeu bálról t. szerkesztő ur engedelmével jövőre bővebben. — Figyelmeztetjük t. olvátóinkai Kő-váry Béla urnák lapunk mai simának irodalmi rovatában közzétett előfizetéei felhívására. — A munka érdekesnek ígérkezik s előfizetési a-a 15 ív 1 Irt, J olcsóra vau •zabva. A uiúbői lapunk legközelebbi számainak egyikében mutatványt foguna kos- — A párisi közkiáliitázra küldendő tárgyak vámkeseléie tárgyában a pénzügy-miuibzter eiren /leli, hogy a I vámhivatalok az o\'lnküldendő a onnan viasáahozandó tárgyak vámkezelésénél lényegijeg azon szabályokhoz alkalmaakodjansk^ melyek az 1855. évi páriái mesőgasdssági él iparkial-litásra küldött tárgyakra nézve elószabat-tak. Ezen targyak ugyanis a bizouytalan. eladásra kivitt tárgyak gyanánt kezelendők. Ez alkalommal tigyeliueztette az igszgató-ságokat, hogy az 1878. évi párisi közkiál-litás magyar országos központi bizottsági Budapesten gondoskodni fog arról, hogy minden magyarországi kiállító a kiállításra elfogadott tárgyakra nésve mégfelelő igazolványnyal láttassák el. jmiutbogy esen kedvesméuybeu csak is oly kiállító réssé-silhető, ki a fönnebb ériutott a a budapesti köspouti vagy vslsmely vidéki kiállítási bi-sottság által kiállítót igazoiványnyal el van látva. A vám alá eső kíátlitáisA tárgyak vám-mentes visszavitelére 1871 jévi ápril végéig terjedő határidő engedélyeztetik. Egyidejűleg kötelességévé tette a vámhivataloknak, hogy rs illetékes közegek által igssolva-nyokkal ellátott kíállitáai küldemények vámkezelésénél a vámjövadék megóvása mellett a lehető legnagyobb kímélettel és figyelemmel járjanak el, és aa illeiő bizottságoknak a ssükséges lölvilágositásokat és utmutata-lokat készségeuen sdjáz meg. - A -SilöUgeti-Albumra". melyét Hág-ligeti Ede síremléke javára azerkesjslenek és adnak ki Sümegi Káimán és Váradi Antal, az előfizetésre felhívó jelentés megjelent Kívánatos, hogy a nemes czélu vállalatot a közönség nunél aagyobb érdeklődéssel karolja föl. Szigligeti Ede, mint a fö\'hívás mondja, a asellemi haicstér legújabb halottja. Aaon a téren kell neki — habár nagy/nevét alig in^aköselitő .y- emléket emehnak, a melyen érettünk kflsdltt, aa irodalom meaején. Eleie, működése már ssásadokia szóló emlék,, a mi nsmsetflnk díszére, a légssentebb \'hlla sugallja mont, hogy aa ő porának á\'eni szsbsd pihenni jeltelen. Szigligeti a magyar nemzetnek állított ércaosslopot a népszínmű megterem-tévével —\' a magyar nemzet kötelesség! Szigligetinek láthaté emléket állítani. B esélra saerkeesU a Szigligeti-Albumot, melyben a nagy halott egén]élete és működésének jéaevft íróktól eredő ismertetésén ki-vll a magyar irodalom légjobbjiitéj kösöl-nek költeményeket! elbeszéléseket ée cáik- lieket. 0)y irodalmi kiirt nyertek meg a uemes czélu vállalet száraárs, mely minden tulhajtás nélkül bistoiltja as album klvállé érdoítusségét. Arany Jánoi koisorai ősz költőnktől kezdve, ki Tengeri-hántás oiínű gyönyörű népiéi költeményt adott as album számárt, a fiatalabb nsmsedék tehetségesebb tagjaiig eddig munkákat adnak : Abonri Lajos, Agai Adolf. Ábrányi Emil, ilj. Ábrányi Korúéi, Bartók Lsjos,.BetUhy Z/.olt, Bodnár Zsigi^o^d, Cslky Qergely, Erődi Béls, Oykrmsthy Zsigán!; György Aladár. Gyulai Pál, Harraoh Jésset, Jókai Mér. Kárffy Titusz, Kazár Emil, E. Kovács Gyuls, Kouiécsy József. Kuliffsy Kda, Laükji Gusztáv, László Mihály, Mezei rJráő, Ne-ményi Ambrus, Paláithy Sánaor, Páulay Ede, K. Papp Miklós, Ssabé Endre, Szász Gerő, Saáss Károly, Zinhy Géza gr. Hasai lestőink pedig Szigligeti Ede aroskénén, nagyváradi szülőházán ésrákosi tuikolánu-mán kívül népssínműveinek uiegkapóbb mozzanatai közül rajzolnak kipeket\'as a}-buin számára. Bizton remélhetőf- hogy a magyar közöusé^* örömmel áldos annák síremlékére. kV egéss életét a magyar zöuségnek áldozá A slbum, melyet a Franklin-Társulat á. legdíszesebben fog kiállítani* negyedrét alakú tizenöt-tizenhét ívre terjed. Ara iluatrált borítékkal fűzve 3 forint; fényes disskiadás ö forint. As előfizetési pén-seket a Franklin-Társulat (egvetemutcss 4 szám) fogadja el. Az előfizetési pénsek be küldésének hstárídeje legkésőbb es év marcziui 31-iks A kegyeletes csélra sser késztet\', érdekesnek ígérkező értékei munkát a legmelegebben ajánlhatják olvasókö zöuségűukuek. — A 9yörfly Endre által kitűnően szerkesztett „Nemzetgazdasági Szemlére" hívja fel a belügyminiszter egy leiratában a városi hatóságok figyelmét éi erkölcsi támo- f;atáiát. A Nemzetgazdasági Szemle aa egyet-on folyóirat, mely hazánkban kizárólag a nemzetgazdaságtannál és statistikával foglalkozik. A miniszter leiratában különösen arra figyelmestet, hogy sz idézett folyóirat a közigazgatás egyes ágait is felölei, a miből a hatóságok Közvetlen hasznot is meri ihetnek. — Rövid hírek. — Bismark herczeg évi jövedelme 99000 márkát tesz ki. — A persa sah magántitkára Alikhán a jövő héten Bécsbe jön, hogy as ura megérkezéséhes szükséges előkészületeket megtegye. — IX. Píub pápa több fejedelemnek, köztük királyunkuak is ért^ces ajándékokát hagyományozott. — Molnár György Debre-czenben vendégszerepel nzgy tetszés között — A krétai nemzetgyűlés megszakította a portával a viszonyokat. — jS.aié bet királyasszony 22-én reggel kíséretével együtt visszaérkezett Angol országból Bécsbe. — Gróf Ssapáry Imre gyilkosa, Tóth hadnagy ellen a vizsgálat be lévén fejesve, ss ítélet a jövő héten fog hosatni és .lássbeiényben végrehajtatni. — Jordán Vilmos, a hírneves német költő befejezte Budspesten saját Niebelungi eposzából tartott előadásainsk sorát. A ssép számmal egybegyűlt közöuség irjs az „ Elleuór" tapsokkal bucsusott el a rlispssodtól, ki tsr-tós benyomást aligha hagy vissza. — A fran-czia belügyminiszter elrendelte, hogy az ösz-szes szabad kőműves páholyok, melyeket a május lH-diki ksbinet bezáratott ismét meg-nyitandók. Helyszűke miatt több czikk, úgy a ,,<)8arnok\' ban folyó novella folytatása kiszorult. 1622 n. i. 187K. Hirdetmény A megye területén ujabban ii előfordul bünmerényletek által vessélyesett személy és vegyonbistonság helyreállításának és megszilárditássnak tekintetéből a nagyméltóságú magyar kir. belügyminisztérium egyetértőlea aa Igaa-ágügyi m. kir. Miuis-teriuminal folyó Ovi Február hó 19-én 7529 ss. a. kibocsátott rendeletével megengedni méltóstatott, hogy e megye területén a rablók, rablógyilkosok, gyujtogatók és miade-sek bűnrészeseire nésve .egy éven át s rögtön biráskodáa Ujabbi egy évi időtartam alatt fogauatba vétessék Euuélfogva a rablók, rablógyilkosok, gyujtogatók és miudesek bűnrészeseire nésve a rögtönitélő bíráskodás Zalamegye területén egy évi hatálylyal esannel kihirdettetik, azon megjegyzéssel, hogy annak gyakorlásánál as 1868 évi November hó 5-én kis-dott \'s legfelsőbb elhatározással jóváhagyott rögtöubírósági szabályok leesnek alkalma-saudék, melyek sserint: a) rablóknak tekiatetnek, kik mást vslsmely ingé vagyonátél vagy ssemélye illeni tettleges sressakkal. vagy erőssakkal vsló fenyegetések által jogtalsnul megfoss tsaak, habár a tettleges erőszak vagy aszal fenyegetés nem kösvetlen a kirabolt egyén hanem más jelenlevők ellen volt Is intés-ve ; továbbá L b) rablógyilkosoknak kik rablásnál valakit életétől is megfoestanak : o) bűnrészeseknek^ kik rablékkal előlegeién a rablás elkövetése után nyújtandó segély vagy nysTesség és hssaonbél veendő osstályrésa iráut ssövetkesaok \| \'s végre d) gyujtogatóknak kik kártételre Irány-sott saámité roes akarattal oly tettet kSvét-ask el, melyből idegesen tűs támadt j mindezen elősorolt blnletteknek jelen kihirdetés után akár egyedül akár mások társaságában slkövstőí, oolgári állásuk áf hely esetük Ukiatetbe vétele Nélkül — ás igy a katonai szökevények^ katonák ée ka-lonai h/téiág alá tartósé személyek ii\| — slfwgatásuk esiUtbuu rögtönbiioaág utján kötél általi halállal fognsk bOntett tni. \' Égyszersiiiiut a lent hivatkozott számú uiaga/belügymiuisteri rendelőt folytán köz- Íirré tétetik az is, hogy a személy él fi-^oribiztoA^j/ elleni gonosetették elkövetőinek nevezetesen a rablóknak — rablógyilkosoknak — gyujtogatóknsk és orgazdáknak sikere* feljelentői egymás forint jutalomdíjban fognak réizeiittetni, oly blz-tositásssl. hogy ss ily feljelentők neve szo-ioi titoknan tartatik. Ezen hirdetmény kellő számú nyomatott példányokban valamennyi szolgabíró uraknak vsfamint Nagy-Kanizsa város tanácsának oly szoros meghagyással adatik ki, hogy »s összes kösiégekben i nem ke-vésbb> a pusstákon esen hirdetmény telj tar talmulag ugy nyilvános felolvastatás és kifüggesztés valamint az illető lelkész urak által a szószékekből vagy templomaik ajtaji előtt való kihirdetés utján asonnal közzé tétessék, és eunek igazolása végett minden egyei községben és pusstákon a szóbeli kihirdetés és kifüggesztéi megtörténtét és unnak idejét tanúsító elöljárói alá-írásokká! ellátott egy egy hirdetmény példányt 14 nap leforgása alatt a megyei al-isp ni hivatalhoz jelentésük kíséretében felelőség terhe alatt belerieoasék. — Kelt Zala-Egerszegen 1878 Febr. hó 22-én. SVA8TITS BKNŐ, m. t alispán. ( Irodalom. Előfizetési (felhívás. UtazáionV* Törökországban a görög-szigeteken és Szerbiában czimü munkámra, msly legközelebb elhagyja a sajtói. Négy havi utasásom élményeit és kelet három legérdekesebb or-sságáhan szerzett tapasztalataim leirálát fog\|a venni a megjelenendő mnnkában a t. olvasó közönség. A ,Vasárnapi Újság", „Pesti Napló", „Egyetértés", „Zalai Közlöny" és a „Háború Krónika" hasábjain megjelent cikkeim élénk érdeklődéssel találkoztak a közönség körében, s épen esen örvendetes körülmény bátorított arra, hogy útirajzaimat önálló egés«sé feldolgozva tegyem le a L közönség kezeibe. A mi könyvem tsrtalmát illeti smnak ismertetéséül legczélsserübbnek látssott előttem aa egyes fejesetek címeit ide ig-tatni, melyek kellő tájékozást nyújtanak asou irányról melyet a munka követ: L rész. Konstsntinápolyfg. Nagy-Ka-nisaáról Triesztig. — Triesst. — Elindulás Tneáztből. — A Dslmát tengerpartok. •— Corfu. — A török partvidék. — A görög partok — Navarino és Modon. — Cerigb. —- Syra. - Az Arehipellagus, — A Dsr-dsueílák. — Mannora. — Megérkezés Sztainbulba. II. réaz. Konstaulinapoly. Megérkezés, — Kücsük Bazár és Kücsük tolmács. — Barangolások. — Látogatás a „szófiáknál" Dr. Erődi Béla. — A sztambuli hajógyár. — Konstantinápolyi magyarok. — Zubo vits Fodor. — Egy est as „Albatrosou. — Kirándulások. — Scutari. — Guyon airja. — Fenir-Bsgdzse. — Kadi-köi: — Htyáarf Pasa. — Gok-szu. — Bajuk dere. — A hadügyminisztériumban. — Tiszti kinevezés. — általános tapasztalatok. — Török ka-touaság. — Indulási parancs. — Bocin Sstambultól. III. rész. Konstsntinápolytól Sofiaig és a haicztéren. A vasúti állomás. — iRu-mili. — Erődítmények. — Adríanápoly. — A Marica völgye — Philippopolis. — Ts-tár-Bssardzsik. - Utazás kocsin. — Ich-tiinau. — Solia. — Tábori élmények. -Egy orosz kém a tőrük táborban. — Ork-hanien. — Kirándulás Rtdomircse felé. — Lovsc és Plevna. - Egy negyed ára Öz-mau pasáuál. — Oiközet as oroszokkal.,— Sebesülve.\' — A sofisi kórházban. — Tő rökországi dolgok. — Bucsn a bajtársaktél. IV. rész. Szerbia. Elindulás Sofiárdl. — Pirot. — Ak-Palanka. — Nis. — Ai szerb határ. - Alexinác. — A .uacselaik." — Deligiad. — Paratyiu. - Csupiia. —• Jagodius. — Szemeiidria. — Belgrád, — A aaerb rendőrség, — Katonaság. 4- Szerb önkénytesek — A „bős" Knizssnin. ~ Belgrádí magyarok. — A „hűvösön". — Milán fejedelem. — Wrede herczeg. —- Zi-mony. — A „Ssécheiiyi" g aös. — A ma-gyar fővárosban. A lő nyomott ivre terjedő könyvelő • fi tetési ára 1 Irt, bolti ára 1 frt 60 kr. leend. Aa alőfisetéai pénzek címem alatt Fiscbel Fülöp könyvkereskedésébe iuté-sendők. — Gyűjtők 6 példáuy utáun tisstelstpél- 1 dánybau réisesüluek, - ■ A muuka már ■ czius 25-élg okvetlen meg fog jelenni, tiss-télettel kétáin ennélfogva az előfisetési pénsek mielőbbi beküldését. Nagy Kanissán. 1878 február bébaa. KŐVÁRY BÉLA (ALI EFENDI) c». török főhadnagy. lylelűz szerkeszti; sorrnANN Hé a. Vasúti menetrend. KrvéoyM thájus 16-tdl 1876 A bada-peeti ídótmntató óra werint ledül Kanizsáról ?«m< hova i n»m órafwic ídó. 53ÜS Kwt\'lí.Mohace. f>owMSr a Fiaméba é 40 reg, » g :/ :) déltt. \'ü\'4 SnU-Peitrt . . . % ... 4 88 nt. » ... .te délu. ** .......... , II 30 o#tv. iflü fiáceb* (SufmUtJiel. BftfeUjlieíy folá ft reg. 301 f . ..........11 MtT. 315 SOM-MU 3 ;W dclu. TrlmtW i* PrtfrM-hofon kartsSHU IMrs 4* BSrebe 4 ttí Tff. Utí i «? délit. Érkezik Kanizsára honnét: 215 Eiék, Slohuri. pom havit»Fiamé W! 1 41 dóin. •_»>6 U 11 Mtr. 203 Boda-Peitrál 4 20 reg. 201 M 2 6 dótfi. -\'II 9 44 aetve 314 Délből (dtoabalMjr if&^Üjliely) fslfii 10 27 mÍ 301 „ 4 ft reg. Siti Sopronból II 5,1 délti. XI4 BaaMI Gráez, Sarbnrg. Prafrrbnf íi\'!M !•; 4 \\Á reg atí Triezt- áe<Wcekiy......I 21 délu, ilM .. • áa VlllacbWI ..11 — eiK • A kesathelyl lasdMáftl tanlntéaH I iirtíufténél a szokásos gyümölcsfákon, gyftkero* s«<tt<5ve»s»t5k&n él kerti mag vakon kj-vul kapható még: 10000 darab .1 éYM oporto vagyis (kék Portugisi esre i Bj írtjával j \\-r 7s fai burgonya fontja 25 brjával; 4- 50O0 darab cserép ben tfirpére és vadra ojtott mindenféle gyümölcs-\' éa magas tömd rá-uafa darabja ! 50-j- 00 krjával; -valamint sók lezer igen szép törpt;-éa vad-alany 15-r20 frtjávál ezro. AmW^W Mmtntéim itolgtíl he Intécet kertéi»£et,e Kesithelysn. 478 3—8 ZELj m£i>m ZE^Z S Nagy-Kanizsán, Bajza utcza iis. bzániu házban egy 7 szobából,! konyhából, éléskamrából, padláshói, pinezéból, mosókonyhából, istállóból, fáskamrából, kocaifésze\'rból és kertből álló lakás azonnal vagy legfeljebb május l-ig bérbe adatik. Bővebb felvilágosítást adnak Líjwínger 477 1-3 fariad és fiai. :)oocxxxxxxx)oc>xxxxxxxxxxxxx)<)o !! ttHLLBETBGlVEK ü 80 év óts kodvslt és orvoci jóváhagyás folytán sokss^rossu karibiit 11 11 1 1 vur ■ > ■ . ■ Mindig irisy niiuőaé\|ben Jutpbstó agy Uvsg ára 88, kr. 4Hdegbpj m \|yénjgeség elleni! Engelhofer l it.om öp iiíegesouciájft aromatlkuH IhitiikI növények bél Kétségenkivlll jeles szer rbeumatikus urez- ét eaontfájdalmak, azédfllés, ke-reszt fájdalmak, ideg- éa testgyéugeiég ellen, kttlCoössn pedig a n e m s riéizek gyengesége éa ebből gyakran ososott tehetetlenség ellen. 1 - Ára egy üvegnek 1 Irt. H1&4) ({fáj a ftl « 1 1 e n H Stoinatlkoii a/ijvlz. I)r. Brunu bécnl! fogorvostól. lágy jeleinek bizonyult ssájviz s f<gbus foentartáss éa srósitésére; s aséj roaz azsga elleu én kezdódo togromlás elleu; Ara ügy üvegnek 88 kr főraktár magy rországi : Törlik József gyúgyszei tára. Nagy-» lózsef gyógyazert. Rofenberg Fersooz. Uaztár Magyarorizá gyobb gyógynzertárában. xxxxxxxxxxxxx■ 1 LUHI MARGIT-FORRAS leoGooocKxxjr legtisztább szikpleges ásványvíz. Hazánk esen vegyi tiaaaetételénél fogva nevezetei gjtógyvjzét a lélegzési, emésztéü éa húgyszervek Idült bnrutos bántaimainil, torok- gége- légcső* és bórg-betegaégekben kiváló sikerrel hsssnálták éa - használják: Dr. Korányi Frigyes, — Dr. Kováts Seb és tény Endre, — Dr. Gebhárdt Lajos — Dr. Navratli Imrtf, - Dr. Poór finre, — Dr Kétlyf Károly, Dr, Barbie József egyetemi tanár-és közkórházi jfóorvoi urak. — £sen tekintélyek nyilatkozatai szerint z álargltforráa nemupak méltó versenytársa a Seltá8i — Oielokenbergl Gieahübli — Rapeinl — Vioby Emsí s haton összetételű vizeknek, ,banem gyógyh&táfban azokat több tekintetben felül is múlja. A MaiYlÚorráe gyógybatásáit igazoló bizonylatok kívánatra bárkinek késsséggsl msgklildstnek. ! Borral használva s legkellemesebb és legegészségesebb italt nyújtja. Dr. Karlov8zky utóda forrás-igazgatósága. Kizárólagos főraktár m. k. udvuri át^\'Anyviz-HZ&llitpii&l i BUDAPESTEN, ErrséMtér M sriim alnft Kapható mindHi és fft szer kereskedés 1 »en. Az áru és (örmény forgalom szintúgy a mézfigazíiásxati- ipar- lio^yijés erdei termények k6/i\|)otifl Irodája! Aruk és termesztiuéuyek vevése és eladása bizouiáuyilag, miutn éa bizományi raktár, sziutugv \|)étiz oldlegek bármily mennyiségben mindjárt adatnak; nagyobb nitiiikálatokíTái hzÍIIcajég eaetéro jelentékeny összegek ii /endelkezéare állanak gyors és pontos szolgálat mellett Általános kereskedelmi Ugynükség be- é.s kiviteli bizományokért képvia letekkel a bel-és külföldön legtiszteltebb öis/.eküttetésákkel Egrópának minden nagyobb kereskedelmi ipari és kikötőt városában Ulnüer linónál Bécs, Kkrtoer- ring, 1. és 55 iz (ezen üzlet Bécsben 1854 éz éta létezik ) » Külön o.iztálya a hivatalndki ügy enibersseretíi intézetének és mindkél n?m magu rangja elhelyezésének, állást keresők a kereskedelmi, technikai\' erdei, gazoAszati, ipari, müvé8seti,zeuós^eti. tudományi, tanítói és nevelői szakmában. Ezen utébbink nyelvi, ének és zenei ismeretekkel is már évek óta eli mert szakértelemmel a tisztelt f&mtkök, iparonolc, intézetek, társaságok, maga* uraságok és csaladok kívánsága és megelégedettsége s\'érint ajdnltntik, t« vol minden nyereségi, vágy tói, távol minden pénzbeli haszonleséstől, esti pán emlierazeretői szándékokkal feláldozó igazán atyai gondviseléssel egy tiszta emberszeretői ezél követtetik. BINDERLEO íö ügynök, ezen emberszeretői intézet tulajdonosa és alapiWJs, Bérs, Kürtnerstrasse 55. , 2& 001 tfts for séf vá Ut! lm au é7 n« U is ti ii •í a jf i t A Nagy-Kanizsai takarékpénztárnál betöltendő pénztárnoki állomásra, mely Ível 1000 ft évi fizetés, — valamint 5000 ft biztosítéknak, óvadékképen értékpapírokban, takarékpénztári betétkönyvben, vagy ingatlanokra, első helyen bekebelezett biztosítási okmánybait való letétele, és egy évi próba szolgálat bctftlté-\' sének kötelezettsége van összekötve, ezennel pályázat nyittatik. Felhívatnak tehát a pályázni kívánók, hogy folyó évi február hó 28-ik napjának déli 12 órájáig, képességű kel, ugy erkölcsi magaviseletüket és vagyoni állapotokat igazoló okmányokkal felszerelt folyamodánikat, a takarékpénztár titl kára kezéhez, benyújtsák. Kelt Nagv-Kanizsán 1878 február hó 18-án. 476 A níKjij\'kanizsai tokarékpéifzfStr if/azgatósáqn. A lagT-Haoizsai BanitemjeMUeí részvény társaság npgyejijr évi rendes közgyűlését 1878 évi M&rr-siup hó lO-én délatan 3. órakor \' Nagy-Kanizsán, zaját helyiségében tartandja. melyre a t. ck részvényeseket tisztelettel megnijrja. A kötgytilés tárgyai a: alapszabályok SS $a értelmében. a) Qaleti jelentés, — a ssámodások és mérleg jóvuisgyáss, a nyeremény fs-osaliaa s felügyelő bizottság jelentése alapján. b) as osztalék meghatározása, , i j 4 e) as igasgstó-tsááoa 2 taciánsk választása a kisomolt 2 tag helyett, kik újra , is válssstbatók (as sispsaabályok 15 K ban fogisit korlátozás figyelembe tartásával.) . d) a telSgyslé jbisottség megválasztása. /. e) as ígasgsié tsnées indítványa aa alapszabályok némely csikkéinek megvál-tuztaUUa érdemében / \\ f) sgyéb ssstisass inditvÉsysk tárgyalisa. j sm uaalslt részvényes arák. kik s közgyűlésen megjelenni és sssvassü jogú- \| 2i ^.m^mmmm/mmm nskorobií óhajtják, ss slapasabáiyok f-a értelmébe* felkéretnek, hogy még le járt sMlvényekkel ellátott részvényeiket i". hó 22-tdl Marczius hó 2-íg as egyesfl kai nssi Uti pénztárnál a trivaulos érálbawi Istáísménys^lk. Kek K.-Ksaíssáa február hé 7-én. 474Í-»Í Aa igazgató UnAea. Leflkllflnóbb gyógyhatású magyar édes mustár 475 2—6 Fáczányi llruiin gyópypzeréztAl\' Budapn^ten, X. ker Kubányán. Kfí-n (rjfógfaifr^iillffr kéazltstt aaaaaaiár kQllnU\'iik minden eddi^ iiuiert muituroktó azáltal, hogy az nemeMk a huanemB étflfk b<t«inslanasl legjobb a If^t^lli\'roetóaobb élvczétot oyajt — baseia •fyiurfmjod, miul»legiilfio\'bl) a t»\|jol>tj lutstosak ri j/..nv»jlt - gjágfitmr ía. Neraistcstn s roaz étrézjuál, az étefcfc grtngt \|)iiil»téiéiiél <is sí oiiqaii ef»dó utanru falUt fugóit;iiil. a acoralsaokaál. valSiBiiit sz idSU misaat. \|nak«ea váltási ntuu ét Murimmal. Mtvéló Img pedig hz láAll g) omorItiiruiiidl fAlSiinoIbstUa gj6gjh>t»i atsr. «a»ly a grsmsr bu lerakodott nacjruranyiaiffi nyálkát a in-lr at jriaé«itáat faátráíut;a, felosztván, ait acéiras : gjomórból eltávalitjs, áa áimak további képzsdoaóll mankadal/oiss j s jfjroiflórbáa éi s wlfkl»?n kslll és kellőméi mdegfit (liídéirás, ssek után a hjirnt T váfkipaa elmarad. — uzyazlnU sí ttgt aavasstt azamár ét (uUiioü hurutnál (8chlelm astliwáoál.i valaaiat a- g/om«r ét s awlltlajráln Ara tgy nagy SfiMPk 1 frt, kia Vvagnak $0 kr. postán aafcllitva a mittalik. Ksphaté, a tén\'mnél Fáozányl Ármin f/iwyaieróaanál llsstfii\|i<eti< ViéSMtaa? magolai SQtSn au aodáaaal, éa ti aranyárban rtenrtdókoak legjdbban aianlbató leli 10 kr. jtgtntrét A gyomorhurnt ellen legbiztosabb gyogyner. Tekintete* ffáozáityJ Ármin gyúfj\'ukétt urnák Ilf«daf^Ml-ff»bánj-án. örAmmcl Udóiitota Sot, hogy » mnlt dwit^mbtr elején sakcsi megkfiUlőtt gyógyh.fin muatáijának kár«/n heti bwiiMleta utsu. á asearf<l«si fyuioorbiiruttd teljesen iuefasabsdsll»Ni, álért ta Aastk Őszinte liilakftetSnettal vagynk ; kiv;iitiarú uraaafodat imetetr» tu^fkársl. miiwríel nekem moat lesiét sbbál a jé mm tárból barom fiu-gnl aíelébb pseSs-stssvetet niHHt Küldeni esi-reekedsák. Ti«tolftt»l maradok. — SeaaUreebiiiyáiij IK7S. január 18-án n ippely Antónia >. fc. TskiateUe Fáeiáayl Armín %j"tii<féu sniak SiMUpeet-klbáayáa TiaztsU gybgyáurén I\'r! t Kársm legyen aziro pót-forá«Itsral kitsU gyétfhmidmm ééem tttuatáfjábttl máf U ssfy SraggM utáorét mellett ráazemr* krildabi, As s44l\|i kátlrefw-k már is upt jé batis» vsa, msrt s gyomwlmrattól Saatulel ketdek. Teljaai U»tH«tt«i Potk n, p. LmIs. H»»ea me\|jf IH7S. január iS-áa, . \' i . I i, J\' C»»rba i.. i»#f«. k f^f A t. ea, kStSneág fcfilSitfo Hnelmébf ajaslutik máf Pltrzéssil Ármin gy^tit- ráaatll íSHste\|t áa «. klr. k\|áar «(aba4afmaaott F o g pia p I r/ Maimat a maly valauiíut a loffsjáat ugy • entt fej faMa)* Ara tfí tgéu caamtsnak l frU égy fái tmt oO ki arra áa fhlaswfatosi rSfldit inffizúi ■flÉI ^r agy agán casmagaak f \'frt, agy fái ciMug &0;k> -pwtás azslütts 10 krrsl töbi • f«H«lalAnál VaepüHtl Ársaalaa gyógyaa«ráeiuíál Éss4«\|s«aiS. Biéaéaa>aaa. Tekiatat** rseaáz)t Ármin gfagyaaeráti srsak Iséapeat-Ilbanjan K asraiai vátelésál fogta táaataUttel kárem azivaakaéják péaUi-utánrálal melléit; «<>•>» slstt ■eeé\'tiemybs, kát raomag fuapapirt miolább megk\'lld^si. uabogy a bgpapir bisaya miatt, még aokálg kellete!! aa igeS la LialTbaUaa fogfajáet tSralSi; mart md<jni, imgj uuuk magárk\'iSi léu cMk is a biéag vas iSiatkrt Al. — 4e aataapaabbsi a fogpspirasl nem iasternk, —malyárt óhajtóm la, Iwgy a gyAgysssrén urat mfnt aien ksslbatlas gyágyMami figpaplr MtalSb>\|Sl ai iateni gornlríiijilá* mag Mtw s azeiivsdé ssibsriaág jsvára áil»«Ni ; azt lirssia I I% Maai Sarésy. Holtsaf latras as tMturlá. tildatC? tivill éi kia4ja FíscbeJ F&IOp Nagy-Kaoinán 117 8 r rxi^ai uinyíld IUI ctnicti liilillt L.