Zala 1882 10 október k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	30.8 MB
Keltezés:	2010-05-25 14:33:24

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2038
Megtekintések száma:	3587
Leírás:	Zala 1882 október Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: In S j4t»ttiC, fMUit, •%)éht Wi - HJ BeletU»] .Szerkesztői lrodjL II•»«» a lap •tál illáit k</Uj»«o)";k külilui.iií; városhás-utczt S13 s. . IUtmiMIm Iim Mik ismeri k«< ttgfmtataak élT KérairÁtok (inu Dflui kQlrf«ittk. A régibb idtfkbrin nora volt köz-igazgatósunk, azaz voltl de roiilypn 7 Ajj ijegvzw tudott \| imi ,1 olvasni, f-punktum. Az alpáribb emberek hada v(jlij «rl tnindon qüalifikácz\'to nélkül. KÍMbl a Bach x\|riuK változtatott rajtok, de liogy/l Idegpn géprend-8Ztíriboi)l ijein levén szükségeegyébjre ittint gépiikre. Nép azellerntnél, lia- ; 1 ad ástál, erkölcsi és anyagi gyara-pddáttal mit törődött az ? Neki vég-r^iiáftó! kOzeg kellett éu azt meg is teremteti© • e^t az alkotási a mi kormányunk igen kevés változtatással átuolie. Én ■ott azt hiazazQk, bogy a kpzigtzgajfáanak err(Jl az ol (UlriM éledet tettjjnk. [Idegen érte-leniben] igen, de bogy a mai körjegyzői í intézmény nemzfti érd^kft in képviselne • a lialadáé ia1omo/.ditá-aábak élyj hatliatóf ea:iközé volna, mint a milyen leiéinél sm.lagadom. Már magában v6vc az, liogy a kiVr jegyzőnek, mert a/, iraaábok Által JjenAzetik, —I iflniD i\| tekintélye, elégendp arra, hejgy ne \|Bipoi\|Alliu-aob, éa í be hathasjon. Jiw • i\| Ifiiézjéa ppilig aijnían datálódik, jbogy a kör-jjtyyitf semmi. Semmi rípgja, semmi emelkrdéai\' reménye, 4/.óvnl : gfclp. Éaj ez aj ibjflyxHt aktán elegendő arra, hiwy a körjegyző \|iminuettjféM neiues tÖrekvéét hiába vmló dilégnak tart-boo, tekintélyre oje gonjloljun ét le-thargiábn ették. \| I így fektzik téti énül ai asi intézményünk, melyet! pedig >a n^p ét har.a javára ki lépetne aknázni ha-taliuxfan. (Például p \' Miéit ne lehjélne a Körjegyzői intézmény a meg<iei hivatalok előkészítő iskolája? Miért •»•• lehetne kiumodiuú, hogy a ki nefryeí hivatalnok akár lenni előbb t körjegyzői! pályán szerelven magának értle-puekel reá, £ sz« riut a körjegyzői intézménynek, mii t a megye ólőkA-ezitő iskolájának, mindjárt meg .lenne tekintélye éi tagjai íjak. arnbi-fikiója. Aztán az e ő lép te tét nagyobb ét \'jövedelmezőbb közaégekbu az ál* Ul, hejgf la fóitpJ n kandidáljon, éppen ugy\| mint a megyei választásoknál. Mert liitzon most jiemmi rend-izei. Néha a leg képesebb egyének kit ■elyekéj ajnlŐdnekí iuig\|ismSt aleg-érdem te enehhek nagytibb helyekre kapnak bq. Hát m emel kell éti rang-fokozniuk már itt be lelietae otztani: Kisebb Myiégekltól nacyabbakbt ét 4 megyei Ibivataljkra. j- ptóvltl az 4lőkétiitf itkola j» lenne. Ét I hogy mire való ; lonne es igy ? (wtesétre. fez állal) lelket le-bellunéoK abba a\| kOrjigycől intéz-ttijéttybeJ ""melyre l aztán rá lehetne l^ikmí a-né\| további nev »léeét, a köz-. tírkölctiJég}e valói felügyeletet, amit egy-egjr kOztégbéfi, lu>l mindenkit szeméi men lamelrllnk, hMátsal lehetne yjnni, csak Upinflateji utaaitát ét enenaia kelleni) liozm, Ila azonban ibz igi nem lenne liolyet jé n mátok Ipbbal l\|jljia\| klj gopaoln , méltóKUssankki előlépni vejej <ikak jígy no Itkrai jo« a dolog amint boti van, mert 1 loáij jiendkí: tttl {rumaiilj\'\' van Feihi^yMlallnnul Ijoyor y nly anyUunk, ikjnlybe ita1 IMM* Mdttok M qit oly hathatós pontiát Hmoq t drtölombop MfnálUonk a roal Is a fbiüti libgjf Prapczmorai«g[még ni ii aaoyira -ovancho tsnAjéoak ui alma alatt AH. hogy Boák a kodvóért küié jton-gnri állást is fó áldozni kAs« A íranexis > ktrmáay, nini Párisi 61 jo-ItíntikJ a logköí IfaLp : Basatilta^g kép \'iselfi liáxnsk á«t fogj r javasolni, hogy iogeH Haxtir is a költnégvuti 4stií iogUIkfsaék s In oden más Ifárdást a ívj évi rubdos aláás akrs halassteoD. A \| aobetlisiák táborában lsod-ban javában f lyik a káatOI5dés vili mely foatosabb kérdé ifejvatésáre, liogy a Dui siero-kabtnet minél e Öbb legyen mogbuktajtl ató s a képvieelflliáa t indjárt most oeslattasU k ftl. Gfrévy eloOköt ikonban ennek aa esaa ének még most sem ei»eUU megnyerni. A körjegyzői intézmény re-fbrmjáról. E, Ml 11 • (t—87) a iOij^gyzői intézb ény nagy horderi jéi látván éa tapsa utalván, aokat elgondolkoztam isjta: bogy ; miért v tn ez intézmény hál t írbe Mkoritnrn, me Iliivé ée; miért ■ incs inát hasznos intézmények H/inv ma-Iára emelve eljjlóptetéa éa jutlilmázáé által} m«rt amit itt jutalmizát-nak neveznek, l>z ezatira. A k\'iirjr intézményt < n a legfoátimább intézmények egyil^nttk tartoiji. A ni j a néptanító a gyer inekelcnok, a kiJ\'jegyző a felniteknek, kikké! n; póntji hivataloaau é int-ke/.ik a kikéi, h* enerziia van l e iné, ncmeait ét v< ztít. I Teremthet bcjU lük tiszta, szórgulnlás} igytjkoző és józan népet vagy maglikra hagyhatjaJelha-nyagolhatja < két, aminj az leetübb-nyire lenni s toldott, mnrt azt gondolja: mi kO töm liozzá? mivel thbb érte a fizetési ni? mire számit tatok h fáradságért?I[miféle {reményiégem van az olőléj ültéire V 8at. Meitlhát a/, embér, entter ! Aiabitin Jélknl nem ment vi lila HZ emberiség semmire, oly tiu lilió pedig, mely jéla-lomra nem ssálnij, lehet iá<te tárgya a lélek Mit még\' nem l ozelt időkből, Amd i a inai világban lyes-miket ae ne h ({yjQnk, ae ne f Ilii iimk, mert azzal um^ önmagunkat ftttiUk le. Az ambili( ujáa szavakkal tem egyéb, mint jtjfcilmi, emelkedési rágy, egyiknél gaz< agtágban , Imát It nál rangbán, harn adlkitál hírnév di-caőaégben, aa .f-Ei a türek vési lioz-gató erő ét alapja az jémbori liálá-dátnak. Ahol ez az aiijp nincs mog, ott. nem it er lelkádik tihalfidái számára te in pl on J de soha Énpen ezért a mai intéiméovek mindeniknél tzem előtt leliég az ambitijo OtKlOn-zéte, ez levé J al uikerj fe\|téte ének leghathatósab ] etzközeul nlitmorve. Hogy i lehesse i métt már a mi i! világban egy twj Intézményi tartani fenn, hol az ambiczióra ; non eiak hogy temmi U Itinwt ninct, de ainely intézittényből áz ambiczio ugj szólván lei ván siirvei Hiszen $ \|körjegyzőv6 Iváltiitát egyúttal tem Jtkeiés faj. Eltem tiéte azon azerenei étlen embernek , I ki, I csakhogy megélbnasen, kész a körjegyzői intéz ti ény taposó malminak egyik gépdtn IJaol azegődtti t élete egétz torán k< jétffQl nem tejnni I ajkat, mint jrebdelet»eU hajtani ^égne A Jobb sorsnak Minnen reménye jiélb k(ll, liijék binine bár a legnag ibb teremU) erő ét leiékeny lélek. ilyen int< zm/nyt nem it a \|ot bal mát viak áj o eggondolátlao t I IX. rvíolvniM. MEGYEI HELy\|í ÉRDEKŰ, IPOLITIKÁll éh KÖZÜrÁZjDAÍÍ^ÁGI LAP. I \| I \\ /iaUmc^yei («iiz<las;\'igi Egyesület (;s a ífialamegyci l)gyvédegylei hivatalos k(izlöiiye. MEGJELENIK HETCNKINT KÉTSZER 8] EROAN (Ftl IVÉN) U SZOMBATOK (£Gtl IVEK.) Klőflielétl felhltás bor—de co m b «r i évnegyrárt. Lapnak mai, eaáma\' uj évne* í«\'>iukh«»x, bogy »lfifiattéetikf nirgújítani s • la\|iuak elterjedését saelleiai támogatásukkal is elfimosditaai saiveekedjenak. A reelem jkáuitás nem meefereAgtlnk, Lmii liateonra ioKoaiuik, eeupán á kOtjd i i.íiin\'iditására iiárjyeoU tUrokvénQuket éliajt liuk iü\'puuk által liügtalósilani. A ki tigyblobmíjl kiséri mfiktkléattu- D\|et tapasstalki wirtalma, mind íjai bogy lapunknak mind látya eaon a stiovoaaloo áll, jltOK) uipg^rdem i, miaferint megyénk kQaOn-Ug\' ^áriiOftoljs. \'níért :ujból is evedeatlnk. • Ei\'ÖÍikejtéjtj ár: Október—décMiaberí évnegyedre 2 frt. \\t ftlfitisQtéüi péjaaök t kiadóhivatalból klll-UmdAk. N.-lt an i 4sán, 1882. ssept. 28-án. á nZAUu szerkesztősége és kiadóhivatala. A magyar nemzeten a sor! (T—.) Mikor alföldünket tz árviz iLniotta, tuikot qx«tgedról a véazkiáltát léljiaitgyo].!, Tirol elto volt azok kAxt, i\|k negélyzc»űnkrq mentő kezeiket ki-iinijtották és én licm tudom, hogy mátok ufey vannak-e velel ile\' engemet meghat, megdébbest, elszoihdrit az a kA^öny, me-Ijjet most a magyar nemzet rideg és néma tn^gatailázában tapasztalok, mikor tn-. dóm, bogy ninct nemzet a világon, mely ntjmVá£bben tudna:, ^rezni mint a ma- gfcr.T felhangzik a {jajtzó Tirol felöl, rég úti hirdetik már a lapok a tzivrendité uereactétlen^éget éé a magyar nemzet nfe liem doblian lieg, a uiagyar nemzet kajrja teljcxátie jiiem nyúl ki. Miért?4) \| i Mert ninca akt kezdeményezzen. 0 Felsége a kiiálv, ki még mindig legelső az adakozók kdkt, m<Mt is uicgnyi tel la kftnyoi Ületjüs Mezét, de nincs nemiéi a mely kövesbe. Mert talán mát nem-z\'tek kezdeméiirezéijere várunk, a vidéki sajtó pedig azl. várja inig a fóvárosi !>ajw megmozdul* a févároti sajté pedig azl] várja, inig\'\' a fneuizet nieginozilnlj szóial égyik a mái illa várakozik. 8 1 vájjon ivídéki térvény hat óságok tuira vájná ? Íme 1 (Budapest tftrvényha-l»iuga már mozog! TuBom én, hogy ez a nemzet az adaltozók kAzOl nem {fog elmaradni, tét amtit megindult, egyik lesz az elaók kó-í.ötj, ámde a mi tiflitttuk nem az, hogy a jegelj nyújtás mégkezdézétében más nenicetekie várakozznnk. Nekttuk lero-vaniló hálánk van al árviz sújtotta nem-zetokkel szemben, rorkAiik t várás na-^yoa rósszal illik, nekünk t kezdemé-tijofés lolKigójái kell in.egragadmiiik, mert, b<>gi ily csapás Európa adakozása nélkül (kiheverhető legyen, hogy a szeren-rféljenek ezreit tz emberiség kónydrflieie támjvgatás néiköl hagyja, tzt ngy se leket képzelni te I Hát neiit szép, nem lélekemelő e illakor a kezdeményezés szerepe? Itodapext fo/ároea már megkezdte t swniralmat, a igy, a dicsőség második krtfe/í/föjt azé a városé lesz, mely Bu-után kAvetketik. Neié kell itt várni senkire ét sem-w! De ha látnánk azt az iszonyú >étá, mely emberbaráti adakozásunkat k- veszi, bizonnyal nem várakoz* rgy pilitnatif lem. Ha látnók azt melyet egy Intbruckl lapból hogy mikor egy hirtelen tza-tirár a Otrda té vidékének egyik Jergcaaa nevft falnctkái meg-píilaaatig séa várnánk A rokanó ár ngyanlt mint egy szét-"tM^etottU t falé lakosságát, bogy a mw tagokat It eifálatztotu egymát- T eaekaláreeak valósaiaAieg tudja. Ne? - aliytívi fváa ar 600 te aékéay irtot I; SjÉNt a»l»anaiás sailefcra, a eeokat el i* B fcnisÉaswrti— (AmbsHiín ad a^-btortaMt nerieM. Ötork tói. Két kis gyermek a begyeidáiba szh rnlt, tz anyát a völgy másik oldalára sodorta t vir, a család apa pedig nem volt otthon, teheneiért ment a negyekbe. Az anya látta a két kis gyermeket, a mint a túlsó begy meredély en eay mély e-dóitbcn meghúzódtak, ámde az pgeiz v)ölgy egy zuhogó folyóvá lett f léhdtetleoség volt rajta áthatolni. Ekkor újra ineg-indnlt a zápor t mert az a mélyedés, mely beu a két kis gyermek meghúzódott \| szintén valami medert képezett, {uem telt bele tiz perez t a lerohanó viz\| a két gyermeket tz anyt szeme előtt\'"ragadta meg és sodorta be a folyóba. As anyt ntánnk rohant; mind hárman toltQttek. Ekkor jótt elé az apt ki teheneit nem birta megmenteni, háznk Anzedfllt, s igy culádján kiv&l uem volt már {Mmmije, Mikor megtudta, hogy mi^tArtént, ó it a rohanó árba dobta magát. Éi hány ily azivrepetztó jelenet td-hattá magát eló ? Ila csak egyei láttunk volna it ttok kézül, nem kellene ben uünket biztatni az adakozásra. Ám. végy Qk tehát eló lelki szemeinkelL s kép celjAk magunkat oda, tbol most rom ét pnsztnlás miuden. Képzeljük \| magunk elébe a hajléktalanul bolyongó embercsoportokat, az anyát ki emlőjére szorított gyermekkel elvesztett férjét keresi ét ében hal, ha egy falatot nem nyújt\' a könyü\'ttlet. Avagy képzeljük I magunk elébe a családapát kl órjAngve kutat a vad reugeteg viz mosta sötét zugaiban neje és gyermekei után; vagy képzeljük magunk elébe egy anyát, ki hajat tépve, tikoltva száguld a néma sziklamkátorok közt Az éhség kínozza, de nem érzi, lábait felhusogatja tz éles kavics, dé nem bánja, öltönyét vihar kuszálja, láejait hideg szél dermetzti, ah de ó {magáról bem tud semmit. Cstk kejes, csak keres, de nem talált Csak Hallga tj, csak figyel imádott édes hangok után, de ctak az ég dörgését, a viz locsogását hallja 1 Szivébe nyilall és rohan továnb, kife-szQlt látldegei meglelnék a tAiJizgstott hall éizékei meghallanák az eljialó lé legzetet: de uem hall semmit! Szive megreped, aztán a gyermekek mpgkeiülnek át ván I Mát cttk egy ily leienetet képzeljetek! magstok elé,:azokat az árvákat, kik olt jajgatnak az anya teteme felett : kenyérért! Megtagadnátok-^ tőlük e falatot ? Kel led)1 e akkor kezdeményezésre várni ? Nem .kezdenétek-e meg tz adakozást a nélkül, hogy e lapok tfcerlfeszr tósége felhívna icá? Kezdjétek meg tehát isi Te kedves olvaaó, ki velem éried át, a fájdalmat, melyet szeretictétljsn embérbtráui felett minden romlatlan\'.szívnek \| éreznie kell, nyfulj zsebedbe és ha van benne, ha ninct benue, keríts egy fillért valahonnan és dnbd azt a könyörület perselyébe. Kllentállhatatlan hivő csörgése ftn annak, elhallik Kárpátokul Adriáig ipeg látod ét nemes példádat ezer annyian fogják követni. Politikai szemle Aa egyiptomi kérdés kOrtll felma jQlt kOlintéle konbináoziók egysaerrt osak sokkal inkább kezdenek foglalkozni Frtoesia^ országgal, mint magával Angliával* aúatha valóban a körül forogna kérdés éa a világ békéje, bogy a franeaia köztársaság osaUa-kozik-e Angliához aa es által előirt feljéttlek mellett, vagy pedig Orosaorsaág karjaiba veti-e magái — XMmotorpUg ellen. Mint aa utóbbi liossátételbdl láüiató, eaek a ktobi-náomók mind Berlinből erednek, ahol spoijt Jyauáat űzik aet a saaovedályt, hogy min-énben, a mit Franealaoratág tees vagy lenni káaaAJ, német ellubeeséget, revanebej-ckamét, lássanak. Mindegy, lia a Times ír is oslklíél«[ a némát ésájárásnak jól esik fóltenai, kogy est, néwet-elíeeos aeellumbtn Qambéjla sugalmazta. A ttrMaaoituiig például légiijabhau •al mouoja, bogy Franeaniorsság állandóan imm tyugodbaiíV meg abban, hogy Anglia kizárólagos araimat gyaktroljou Egyiptomi Mtu, ha oak a Hémetoraiág eliotti revaaobe nem képetI agy étlen és mindent kitáró atemJ PszkOztj nyorOpk bénne\|a nép mnvi Wb dlőhalaaátárá, a miijent nem pótol hátunk Ni aemmiípie mis uton Ma még pak! „gVerek netrelé-aQnk jvan, inig afrlnúliek magtikra vannak hagyva egészet. Hát leiem teni krill égy oly Irendézert, mely a felnőttek további képk^déaének éa fejlódétének legyen eltSímozdilója. A balatoni haltehyósztés. A „8sf.ée Vidékében" a kövefkeaft beouUukAt íe érdeklő cukkol olvassuk,! hivatott tuilbúl. E tárgybaul már korábbi időben köM<l tem e lapok hasábjaiban neljány »orl, m»> midőn arra iámét alkalom van, újra bokopi»g latok. Lehet, btQr kttslemáayeünnok ow^a vontsága miatt nasagni leeaadí, de mintl a mellett .aat bisatm, bogy jó Ucy melloti, bármi oeekályonk láinój törekvés ia már <uéi. I.i, tehát melón időid és helyzetűibe* uu-iieu ui Ugy felejevenitáemies maii aóllok, a tör«k vök sorába jbyugédt lélekkel! állok. A mu laastá* vádját vegyék usutáii tnagiiki* as<k, kiknek iolluk, tekintély Qk, éuíieuéguk b<-loly ásuk volna, as vau, e knégu az aláhlx következő dolgot jagyun hallgatják. Kijjlütt pár évvel, mid5n. arról volt \|ihk aalos órttkealet oipágéserte; jflMi oka ahaak. bogy a BaUtonbán évről évm fogy a hai ai lag, pedjg meuuyl óviatéakeoée leoiuk uhoaí ssaporitásárá" mlut bár n« lialáü^ d« r tárgygyJl btbatéan búvárkodó lakój a lia-laton paftnak. nyilvánosságra hoztam ée/ré vételeimét, a kijelöltem-, reá mutáltam a /.tik bajra, na oka a oalalooi halfogyatkoaiMiak és pedig\' órtlietŐea\'ki irtam, Uiogy oka a Si foknál bjvő Sió asllip, >é«siuL^iakí teláttiiáia, ráeaint. tapintátlaii koseléie miaU, oikaom\' > Ifibb tekintélyes ikp át is vojtc, és lúrtéet * vaJami iitáu néséé, vagy mtóftkcdu. . • táj dalom Mami. Oka pedig j ör, mert\'sj Duuáliél a S;«\'« folyón ftlqató hálák, a baláUmi haleklu nem vegyülnek, illetve nem ishaUiak, ca > eaen elwng^tbltiégUk idézi ölő, •atuyi(tnuk és fogyatkoaáaukat, mert a látlak i. iíuö»-«\'U üsztUutiknélj fogvaj türvkeesnel a ltalau>>«U. mutatja iiziin kfrllméuy, mueKtriut U<.vtn " idősaűiokbaa, egéia csodálatm méliúlan h.i«y ■ ják lel magukat i zmiip elitll é* DwlmU) tiuk sikerltl magái a ? 2! láb át vétniJnaak hogy iü: is uldéslatn#k, ha iílé bük luUú, vetledkl • többnyije nbbn éiuek bele a mtgfugatnaa , és hogy* a duuui t* ba latoui hálnk ivaraási akadiü toaásás t M<> lyással vau a asilip, s a mellttt es utó h* borii, binouyitja atou ^apaaaVálai, hogy m>i; a ssilip tem volt, jsoha som mn«lie(Mt >-•• revétől aa iránt, iibgy Ja Balatonban fogy aa állag, pedig aaon lufiban, tlsael-vaaeal tialá szolt boldog holdogtidau s még is Umuiatoa sok tolt. KuIüuüíou a! nemes tUlie óa féga«, a melyek ineet már a, kipusztulással fonj-getik a part UkóiC De 2 or van még egy réttaúetes kot«i keaéae is a ásílip nyakJó uúlküli kna^é^uok, neveaeleseti as: mint Usasm most is, mrily kürUlmáuj indii leginkább joluu «»»i ok ntsái.. 14 napra lefogatott a Bióvme, Au>oyok k. emJéee öseljából. No ba már eal máskén nem tudják esakötOtui, tebál légyen, tj^asavk el a Via, de no igy agvsnerre Tóra, Uao-ai legalább lasaankénl nap alatt, iu«< rögtüiíi vUlesaállás miatt sók sáaee<!> \|ed a Sió mellék nádasaiban -kint aljad, tílvM rvt liadáaaak indul. Ellenben, lia i via.tokosai^ san fogatnék el, a halak a vtk laarn lap^li sávalj a Mttftmkédáeével bevwjgfchék 8i<> mederbe k pusstulásuk meg Tenne munt^e. igy tehát a viz Uyneiutl IsmgtsáTsl a balleeyásalésbeu kisaámilliaUau kár okoslattk, addig a rothadás büao áltál infidállatik a le vegÖ/aegóaaéégtelenittelik rodbadt balak hol Iái állal magareeatés után a Sió viaa, mélyből nagyobb résat a Sió menti kfleiSgsk la kóí Isanak, seak lábát mágia oly vi águs okok, bogy nem ártana folletio kissé goodUkosi\|» Aaonban itt még Inines yégo a halmut titáanak. Következik a via lefogása mán a\' legvadabb barbarismus. mely abból áll, a ölé viaében bevergődött halakai aattiáu u galom kegyelem nélkül pusatitja az t^lss •»«• menti lakosság, apróját asák saámra, öregét koost saámra hordják, g mikoi Ssái eeia anm, sem ftlsiülui nem kell, adják a dtsanéanak, bar^mMabnsk ás mivel Igeajtsekély a via, kifegatlallk btak nem a legíáolsó dambig. Tetiinéaaelesee, tehát Uy dolgok után ujvin valami tMf tudoluány keli kmistásáral iiogy mért logy balnak a Uajatonbtjn, k ha) aa U lető tarum figyelmét ki tkarjalierjeéaténl ^ káty Véleményemre, u>bb baasMOl toéa, jniuüia saak -munkák magúáaára lufja tél Itiutuk hallmuéestáei tudósait. paakiÉríiakwík lAmsiaril köv«\|keaúk legvhetá^ilVjáaloa figyelmukbll tat la i ■éhsjju Nagy-Kanizsa, 1882. szerdán, október 4-én. 1 J ■ ■ ■ ■ 1 I I I \' lí \' .\' I ■■■ Mi«4nMvat«\| Kwűfcei NíOp ktayvkerae ksAáaa m»áreebéa ««éea. Ml eaáai M^azaátal árak l%éaa é«i« 8 trt KM ♦si* ♦ H Negyedévre \| \|Vi, m»1st\|iás)rsk b kasáln>% pwliu.M «K)«aiH ) k. tabkeatm Midaiésuél A kr. )U Ütt kt. is ftlii Ifiliet i fflUztei ^letten taómérlye hanerrJ iifcáb u flílirjrtbsu jolzoU kOr(ll- • ménjeik I ifufMjtyk 1) M íjéiwpim elófcrd\'ilt iámon esetből »/.orz 4Ü!. ia \|)aá/t alító szerfet a házaló Ök Mködösének szoiu káros köveiHe u»e ii vjni, liygy csábító Igére-lekknl;\'ilámit: t .ár iH üzelmek ben tkpamt-talatlah ttép t, n díj fcjpfrgekrfil kit Altot len .váltókjii iratii\' k UfT utóbb a tetszt* síe-riuti bel yte év tió\|^ melyekről a tiztojntou-jnkk érje liléit I em adnak, kitöltve, s á zaja-megyei felet .1 drBzág legtávolíbbj még • Kiíály\|iág/n tali részében fekvö tér-véuysM í«ez i iáé^Ust^e, a hová a fél a roppant ulí foftség miatt meg nem jelenhét simaiátjnoin védelmezheti éráuy-talan perji fj ék mert az intézetnek, a yidókén vagy i Ügyében OgypÖke niács is, tehát annál fiatnie nem is lehet) még több w jroUsj H \'gyakran ái verésl: kofe-pégrkkpl terűt Úetík, mit a nép- l&üva a biztosító jinté? ítjiljjöl elidegenedik és] a piztosiu í eaz nőjél és intézménye a iiapnok j 3 kárái p liiisszu idillje elnépaiertjt-\|e£itve .oiikrc tjíÚHilw I Műrt is a tejig* ölés elhatározta.® hogy patilalcpiva a iljiftod- megyei gazdasagi ígpsüle lioz. a nWu m. I;ir. belügvmi-I iíízjtnritwiot. (jliiijtijag mély tiiztöíeMel nMkériJ hogy a Inmoáitó intézetek házaló ígynöM liipk időse betiltása Iránt — )o\|t8zQkBéges • iqrvédybozás utján is a fzől rávezető liuéikedóseket megtenni Ultjízfatoék j fVchor L mm ^ala-egerszegi szállító Szátélája, nely szerint az Utöliki májm 1 - 3-kú i (íala-Jígerszegen tartojtt gépkiálli.áara i ken t-i vám vaspálya ál tamástól beszál «t\|tt gépek, mégis a önigu kir. föld n. ipuf \| keieskedeluii minis/,\'e líura utal tcriiijjási kísérletre kttldöct, • J. áz cgwMllet áléjl Szentkirályi. Árpád tál S4ükM) -Kb eBUirbul id cg rendelt kit-íbiiezkj ! ef;)é»llvuto maguk bzallitájií M e fujt ben 8 ifl irt 7 ÍJ kr. követelt, !a í lé. májún 2Un\|tkrtou kbzgyülóa IMp 4 [2ü{\| 8\'.ámüj vmésóvel a tnegviisgii liitfa kiküldött bmlittbág által helyehmjk •sj-a szál itiíloVu elltol igazol inak találván, íj jelentéío folytai)[ aS igazgató-válawí mjny jií al a \|f n\| [idézett közgyűlési tóti zéaében j tdott ematalinazás folytán áz 1882. jiuius 1 !iá 91126 számú végiével jeli lök u r áj tal utalván)jü/.hatOua!k l)ímonda Tán, ai ilazpató-válaaZtmánjnajk (jzon ülté; ikedése Mpeleiitetvóu —j kOzgydlé ■íeg jóvíbagya oít, a c végzéé pénZtár-íjok urni k szán a\|\|i§aihoz caatoláa végett k (adatni batáiioi t\|\|)tti I \|Üjt26. Szil ;6tby A íjUl titkár által az 1881. évi gépkallitáai j jfdetmények és az etod* inagj an uztositi -ratsaiiággal kötött szer zpdés szirmti d j!-leengedett kedvoziué-m ekei tud d ÍM é r, t e n i t é a e k aptkOldé lére piitabórekru kezére* fett á) frtíol beteijc. zNitt leszámolás az l,ö82. éki mijui 2 ki (IzgyAlfc 6u7\'J -1882. számú v< gié&tl kiküldött bizottság je* leütése é \'tjjlméU \| az igazgató válaazl* laánylí. e. juui n\| 12-én 1U, 125. az. a. Iftízuttj v \'gkósóv ilj\' ibelyesuek igazoltnak találiktv: ni h a w\| frt betétei elleuébe tett 83 ri 80 kril\| részére kitlioté>re vé» leméuk uz Atiéti; i 8/ii{ etby L iljul részére a 80 írtra irozVe u eliueüi i\'wy megadatott, a kOt-rpnjlbplj 40 frtr\|ia[kiálliU)^t téritvé\|i>e visíjzíinija u\|! a H frt 8U kr. a pénziárf bul Miílzi tácUiK i i\'t ic a pédztáraok ur umttatm batái bUtatott. W/123. Ngok ! és íptlsztelondó Modrovics Qergély Nlu-ap ni apát ur az általa 8ü2 forintU\' n egvott kntgaratu bzólópréa ezen árát p\|gcp\' i\'ital titkár kozéro.azou ojrbóll ázetl\'én e, mert Tbassy Jjájos péiuttAr^QK ur ii woáüutt lomuudása utaiv azt WWtttiI npu ákarlt; \| BxMrcjtdilkikwn;. IllíillítiM\'.í\'.\'irilHl\'ltfiitlI: ín jtokf AtwwilWf bu H\'í.-tituKiliuiig.ii irtnrf. jp WUt\|IH!>n vidUVo ■:) fdfft klK U6 bdl^\' j ÍM Xn btQi^r ^l-i SM 60 ti.^i. i5Kianv.:i ijinU n Klet ^timitií ndtili^, ín Ha tfMf# fointtwttift va jjrtAR wüiut«:iisu\|^r.« (iuv lartrr avjUn n«ti Mar fif WUjul jMtSat- ttoutiv.íi la 1 W^fKtiíDWa^rrr Utécniflártt» 4-T»3i- IkftrAtloMa tttl^Vfliu-iítím tntftM«\|i. iSdcbm oidjKO bal Mf Untaiéitól figyel destatik\'l jiagy Ijíz-14 6 Idf aal okpr.1110 aiáfiiM, MftáMUt M b\'likéul Jalkalu I !] l !A bilit Mj-Mati 4k\': .(\|»AtiiiÍ4Un\|iV k\' fgoa ihavwHHíbM, iajgi IlMnaabu wqjkjr ko \'«ft«>4t \' , •• \' f/\' ( í "logiia üm réxg&l iea (kékltC, léM-lie;) opi rá törő lik óa mii tpgy egy liier\'H róuausi MoljA aiki Ki ro oldalt egy 4— L bi»kto)iter nagv-sáj tt ki Iba m •ük, a 11 itybo i\|wfjjol»Mdg JU litei kut-1\' agf folyó r ia tOlteUtt, MÁt eg< n lo yadók egy p&ral i \' jól fajk^ártatík é* tkko a c«4rázind6 bi iából 2bOllt«r iul\' tel t\'a iádba. Á buza lu (niÚHuuk U ja hg-ezé taert bb módja, kogy i kád ialé ogy jil-ksi Beioul ssitál tarjunk a srro OiujUk a Lazát mer ekkoi Inuankó\'i és elpjt^}ó\|lot\|au keiül a mza a folrad&kbi éi m kdunvU mag vai , ktt úoOaao pedig aa 1 izíiggól3 teftvk, (cü-. taii ón. jaradlnita • inni i kóouareii lemer kik., ; [• ! Ti A < aáváiiak (Utfzoló olyadóljuak)inUi; egj tou) érnyi mnanuágn kell a pata A)R) álli uia, a uaoa borit ja il) Uiagaatlgra! a bi i aá\| akk r megHle(5 merayi«6gU viaet.kell bois iá tö Leni, lijjgyí a vitt ji megduad^ bui a kői. ibb i] b álljon k a es& íjából. A o«A\|rábi a 12--14 (rií hóaecajt man B a buu, ^ it ií nlii tngy pársaff* rtlkawr lilik, liokj\' a (iuj h kUi la 15 Umggat telt fsemek j» feU^iu (j ker Ifjonc c, I ezeket miud .v I kavarni uUp o kel meri i I í<IUvi\|liuuii. A i joudqtj idp muiv l a ceiTázptt bui a inol r o kiizbou jj u Cí/tva leguagypbb róaz l íólij ik éi i lolynak IvjriuH\'jü IloutéKcnyeu moj • uag i\|obb( ilolt, kivétetik a kádból de egy eae • Jöh ijeíyoi SzóiWakoILóival etáriláe vógo t níji Éiyw r atf apátét tátik, k náritkeaál an i kell űgyo ui/iiogy u busa lel ne melegedj61 ^ m-i t KŰli ubeu a biiaattdral képeeaége kéoj • uve í kár Htonvod. Aa il\|\|\|móuon kezelt Iq • aal tehet már )M1 óra tnalva verni kóite, ira a ulva \|iedig géppel ii. Mut á\'.úl érlelik, lioor a tóaime • ked ie,\' i mi a megazáiltáe mcavc eavríi t kdl\' libúií, többnyire miutely 30^, k vel6ma \\ mo\|j í/ftbá áltál figyelembe leendd, kuiúube i ritkui loi > a vetél, lía például beetároukiiil i 2 b ictolit rt akarunk vetni akkoa a ciává-ibít butá iól 2.ű bvctulitei I kuli vdt\'ui. A i »ávátáe e mód ánál v üameQDA i Ueatgepóri ciiraMéaeeaóge ilOieiik, a uélki\|, bog ] a> «gú»uóge«i ép bu a o»iri kúpoMég ij kár tixen edne. 1U azoub u gép] el c«ép<Tl L but 1 c«á ásunk,\' u búza (;y réti) c^irakjí ■ poa< Igét < Iveeali Ugyanié killöuüi in! a » g)o r íori á«áuál éjik iua\| uiugairtll, azfr: oeel ily obi, m^i) ebji ropod ek k íejliózn\|\| a ullgou, melyik gyakrat csak a jMgyíjtp Qveft eegí yóvul íáliiaiók. Ha má r Unott a etáuaáan I a jo lyajdék az ily re leraekeá ái w cini ryoig íjaijoj, ukki r auua . aairakjét pütfi Igét t (éaaeo (olöihoii, A ion kta rlétokbói mel ok ói irány Áut Hótotté , kiiüu , bogy aa eml ott óiból a vetómag iák 10— 50, a\'Gt mó; több eaáaal iká ie eei aképte enké vál[ bal L I Etet okbó jiagyoii ]i jánlatoi, liogy á vet iuNguik aeául uuaál, géppi I, Ihaueiu nyi illatát által ?«gy kézi g«ppei eappéliéal •Ok ki. 11a \| odig bármely ol búi ké lytelonok vaj; ütik j óppel e^épelt bu iát eeá ásnij akj koi próba ceáváua ét caiiUlalát által baj Jái > iauk neg, tl butáuak hány százalék] veiitiol ■ eirakepdetógót ji ctivákáa állal, ma; Mól é tetödik, Ibogy ei su atái »l«k tse ■ riu megic nagyubbi > ■iab)t k p bul . dai i inti v Hómug \|>zUktógi< ót, liof y a veiéi i ine {uvául utó eUÍ tjtógU lug eü. Ha \|t)ldául 41. tapaa Zaliuk. a próbi j cná v kaátni í, boujr a butáoi k 10Jja vetíti o 1 c»i i képeai égét, ukor .10$ d tobU buaál fo gu tl, elve ui ueiogy a vuli i liiki e legyeu Aa i >■ otái\'Máai éa oa ráztatá ii urobéri e\|é} égoa 00 < buaitzem, m iy ta láiyeáerU lu( iifcvá ludy #e ürgjf vil igo»eré >be elve loi d í. A k kell n Jiéuyek eal mából i (éa aüoy uyx .m^ állapi ,baljuk : a buzáuiki liáuy •Z< a iK ku áeiit öukro a oi tvátáai ál. j Ifigy i\|mwt itúi. A e& ivázát bea (páeze Uboa) aatjkléfw rá g iliez ((4kk6, kékgálic ) minden ítdizer k« ikedúi jou é11 gyógytzi \'tái baul kjipbató mi itt így ö\'l kr. Uj mellett Jlogriuiu\|aj A kii (jicwhi óhajtják betai\|uaijij\' ipÖ ve k naeus i leg »Ubb jttvei kgiiyi mennyi a<!; aegre delóe ^ mely o etbou JliiiiLapuö-teli Loeliueiitar ttódainál, Btrobpinaíjtáitté teuiM óe Tlial mayor ét 1 leitattál kílójéi ál-ttl J kfön asareahelik neg. J iiiogr, kékké kell 2) ho totolitoi buxáboa \' n r " R b\| \' I K n e f W n V 51 ^ , n 2í>o • „ 31; jftúbü legyei gacdaiági egyoil loi! Zala Ej;éilaegit lö?»JÍ. október : . ! tlrrlug {^prtntbift Jegyzökffn; ve i : i alami gyei Jaaadaaági igyoeQli t Kala j lígt raaen u 18flp-ik évi ai tptembér I l\|-ón foly atva fártott kUá\| rtlléeénék.! \| (Foly tatái.) !j 87,101 ; \' Borsi dmogyei gazda ági egtenmn.il biUmitó t írsaságok házal ügynökei má-ki dé :c be zQutelésO vége t a nngtl. oi. kid bclQf yiuitiíszteiiuiuhi i f. A. »u\|hts !2m i 01 4<í 1882 is. ilif i intézett b bár-jtplks vegeit czoti gazdaság egyM\|othoi \| m irl uldöt t felirátá tárgy Iái ali jiéitet-Wtl, a kö gyü)és. kimonüt tta azqn meg-g} (n id6a6 , hogy olV kffzsé ükben,jmúljjok-mf altost (iga l\|)r házaié Úgy uAlJukj \|ull \' a na tyobl niójrp biztosit Ura ráretieiettf gjákirlbtf k á tüzesetek mint — vigy {Mütliui fitézotift \|l iltttl álitl bizUiitott épülotek él, a au még \| I R04LE JÓZSEF ! \| \' { gép- és rostttlemez gyára Batl&pestrn. * j üyár 1 vád Út az osztr. állam vaspálya közelében, ttaktár t véci köreit 68, <« I AjWljti m nusu gaadaaági kiállUáaon kitüntotett, jatUoU gyártmányait mint: , Trieuröket váito^ re^vai. { fjKE kulöttlageeeégek auilaiek ná- l ^ \| llBÍl^l nSrai 2H4tíó. eaáui aUUeafba ^ m M^HT I illiíP dalmaaoli \|u\\rmÍlS ek^t, \' CsAplpgép - rbsIAkat, lyukasztott te \| hasított lemezeket I yat keatí k b >rgMyböl, valaasial miodoaneBU gaatlaeági gépek éá aaoreket* \| Árjájuk kívánatra la«yia te bérmaatva j 111 \' ! 1 1 lj: ■ ^ -■ 1 \'_J_ut^je-jo] Nyomatott Fiaobel « IWkeaaleeaák a aeiltp akkéat, hogy «M a iKwáWl Matti balak OMgukat át-VMlMNnék, a a atii»fa<4 való bánás vegW Wó kaeekre IhiamA. b) Kaea aeiliáaél a halak irtáea, ua eeak Miaireeeii, dé vy^iá«al Ultaeaák 4. O A tieMegáavk esak 6— Ö oapoá át lekaakíü etakOaim^teenek \\ d) A vta Mohiékor a kalirtái, (mert aa fofáiaak nem moadkatö) wigyeileg ollon-aatgáu 8ió mentében. Eaau rövid o»^gy puut álaU fel van álUtva aa Öeeaee tuduiááuya a balatoni; haj-tavy^eatáenek, moet már ebei nem kell Ur-dögt^g oiak jé akarat él orAly. á Vágra etUktég eaetén, eaíveaen nyilvánítanám azon aáaelemet ie, hogy miként rulna nerkeiathetfi a aeilip oly modorban, bogy aaon a balak magukat átvethetnék, mely koilátoaáeokat tartom pueztulátuk lug. nagyobb okáuak, lőhet* hogy allgümiltg eat mélyebb indokolásáét ie fogóm igacolq^. tiigrau Utptín, Különfélék. —- Kováltf /.«IkiiioiiiI mtifjén pilipük ur 0 i\|f«Ja limthelyea. ■ A hir, biigy megyét püspök ur Koiaiholyre ftflicooteltti aa apátaa zárdát, általáuo* OrÖ-Aíft idéteti ciö. A vároe képviaelS toiUtlete áltál kikUldett rebdetM bitóiliág mindent mi\'g-tott, hogy a fogádia&ást ttnoepélyeiaé tegye* Aa idd kedveaotien volt;\'minduntalan megeredtek aa ég csatornái, miutba viaüiönre kétaitlt volna a Világ ót tartott aa etO ma d. u. I óráig, letörve a reudezötóg remény-1 virágait. Ho de nam hiába eaállt tok dagadó kebelből tohaj ét ima a felhók felé. Aa ógl kiderült. Oyoraan iolditaiiék a diadal kaput, mely a \'gréii kaeté\|y küaolében diize^lgoii „Itten hozott" felirailal. A házakra kitUatók a nemaetj aáaalókatk minden .ünnepi dieat öltött, aa uteták meipépetedtek. A kötbou a fótéren a gaad, intését alött gytllekeatek a vároe atyái, a paptág, a teetűletok ée ,bató* aágok képviselői, ront, d. n. 3 órakor Iiomsu aora a kooaikuak robogott ki a dobogóboa. Ott aa elfogadó bizottság állást foglalt t kíváncsian tárta a SQtuegról jOvö ptUpUköt ée\'kieóretét (üödo szolgabirú óe Koiaclil vbtió Száutóig mentők a pUipíik olé.) A ittzoliók küjlöto a4ia a {alt, hogy a magaa vondög már közeleg a dobogéhos, mire Heuos L. lóra pattant, hogy ea Örvendetes hirt a váróéba vigye, hol lázas iigaioitaág uralkodott, a fogadó - buoltaág pedig a dombon eorakosolt. t köabén megállt a pQipüki fogat, a hin.ö-ból kilépett éljenek közt megy ós ptUpok ur hódoló iientelvtel get i««ló iórtias alakja, Ló-ná\'rd CrnÓ városi tissti Ugyéot üdvözölte .rövid erőteljes éa lelkea szavakban Keesthcly llároe nevében. £a Udvöaleiré ö escelUntiája válaeaolt, igárvéu bogy valamint eddig, ugy eaeotul m eaivén viselendi Kealhely város lelki ügyeiU Erre lolkeu éljeuzce köát megyés pUepök nr hintajába ült, A bovouub\'wu<il at első iogaton tttaoltó-egylet elnöke, helyeit* tea iöparauesnoka. egy kürtös nemzeti náciéval üil, n második fogat a ázolgabirói 4e vbirói volt, harmadik volt 5 exc^lontiájáé, melyet Jiosaau koeiiser követett. Átrobogott a diesee kocsisor a díszkapun, hol kétfelöl a gymn. polgári leleó nép és elemi iskolák ta; nulói tanáraik- s lanatóikkal egyetemben ké- (leatek: a kastély bejifratáig sorfákt. —I (Sson kívül belátliattan nép, mely folyton Telkesen! éljenzett- A idisabe öltözött tűzoltók a kastély kaputól bkelé képezlek scrlalall A dieskaputóí a kasUlyig lestőien azép.,volj a menet aa ifjúság éi uéptöiueg közi. iluxl colontiaja Jfestotie* 111.\' gróf ur ö nmiaá^a )endég«, <J exeelentiaját a püspököt a giólj kaetály kapujánál CetMuák László ur 6 nagyi ■ága fogadta a gról in nevében (ki fájdalom; gyengélkedik,) azután a ptlipök ur íakoszJ íályába voeulUvAlig uéháiiy ^orezre ketdőd-lek tisztelgéseklageiS vzör fogadja ő ea ja" a papságot; azután wgyUtt a uiogye ií- ée alitpánjá, a járási azolgabirfíeág kir. jbiróeág adónivatal. kOajegvaöl vároú tauáci, tekofa-Raék, gMd.; int. Unárkar, -fpiö népéé alemi iskolák taniaatöleM, izr. kitközaég ée tUa-oltfcegyiet. Főispán nr ö uíé\|u>«ága üdvö\'üiio 5 ex ját) inire o.. e..avakkal váU- azoli. Kisüli a fÍ4z$y<h ^éget ért. A programú \'aaerint hulaaj vebárnap 10 órakor nagy mtee ée ez. taplód Ián, ezutiu könuo1 1 nei a sárdáhos, uniiepáljl>i feluo&telée j ée átadása a sárdának. A zárda fulizenteléáojie nyes Quuef^lyenséggel ment végbo. ^^ (K.) — NattgtW^ciiy. iliút Inpuiv.k egy ik eldblii izáuiábwi VŰUieiiűk- CírüjJjtld Alfréd oe. kif. kamarái zongorMiuílféez balig-vereeoyt renduz. A a - hóN^^ vaeáruap tartanai hangvereeur uiötora iT következő: 1) 32 Változatok Ueetkoven 2; Pr« ambute, Valee oob^e, Cliiarina,\' Cbopin, Kitrella íle-coBnáMance, Panlalok el Culombin, Valee AUamand, Paganini, \| Uarscii der Davtds-btindler, edntre les ^liilUdue Héliumán Hu-bert Carn«:veilából B) 4; Qavotte tfarb Su Haie b. Koetvrne Kiéld c.jDeux Eiudee (F mull, Aa dnf) Cbopio d. JKenneitu Hízet e. Sere-nade Moaakoveaky f- Uazurka 11L (ujj Örtfnfold g.Valea eapriye Eubineiein 4) Ábránd, magjar dallámdk tölött OrOnteld. Boly-árak Í Körenák I. sor 8 irt., II. ée III. sor 1 frt. fiO kr., zártesék I frt, karzati Ulöholy ! fit, beléöti-jegy 60 kr, (laákjegy 40 kr. Jagyak dlra válUiáték, Práger Béla ur gyógytárában Ae «eta a pénztárnál. A zongora Bfanndoiter indtárábol szállíttatik Béoe-bél. KnéM Mntban 8 árakor. £« élveaetae \'í secém ejra feibivjnk a köaüneág ligy elmét. — A pettearl aavargánk Aa aetieeeaitik veláee kel. A pozsonyi éa kör-nyákbab zavargások intézői pene* elbújnak a kv«kaeatán\|ek elöl ée moeRák Piláius kánt árutlaniágb&n kaamket, mart májuk nAaee ia kéityelmetUm agy kieei m a rabié, Inivajtá ga/áedáJkodó Mák, mely mag vaaaiegeiva le itatva rabol át puatii> Hiífekar» ank, a bvjtegatd geraiáa papnak kareettéoy noeiaKsámva ott érvénynrtlt \|i)liM l^jolSÁj)^ gyakeriaiilair, .a hol uív ImisÖm iaál«g\|ég-gal fegadiák a t^nmt j,hobkl jerain , vljdaó Mblf^Hti Kbból uatáu láihsi\', yniVépeu ér uvliueai náluuk a némái ée ezlá^ alein új ali;j ku4mányoe \'Wbadiágéi. MiaS boldeg idíík fognak liekövetkazui nkgyatbraalgra nézve, hogyha\'« oem^eebb ójwt rnidsaéraa olvadi-tám, Inindeu \|<kiiitélvn&k elúpráéa-még tovább ie iojf tartani ée lelketlen izgatóknak tovább ie eaabad tér fog eugedtatui, azt esak az kópoe mogitélni, ajiínck egy kie érzéke van a történelmi fejlődőibe)?- Hii már ])or linböl aa antieemita gyl\|laMBt, molyon ma oarok U réeztvettok, gratuláltak a mlésa-kálinak elkövotett höeíTletiidkért) niuei ék. kételkedni abban, bogy, llonricu, Stöokar és elvtársaik üdvözlő táviratot fognak kQldoni a pozsonyi csőcseléknek emberséges magatartásáéi i, uiolylj el m-l lóknak bizonyultak a 1) a 11 a i etöoSelék (rbkienéfmUvftre, mogjnu-1 tatva, hogy nemyáll mögbtte jonnek. —-\'[V^-1 lóban sympathlkns nép ilehet az, mely Po-zsouyban ée környékénpeasenyaai a magyar uovot. Aa ivásban azonnali alig éne >oi még a uém»t éi az -orosz .mjtrtékét. K^y berlini lap ssuiiiil a korounai éde< a pofeia fövákoe-ban ii odáig {utett márJ líogy 30 kriglij>i)r a l^kavoecbb a mii f«y-nagyreméuyö ep\'o-tomi tanuló elfpgyj^l.lPotetiQyból vagy tör- j; nyékéről ii jik,; nogj ogv •o^^iy anuyit ivolL j aa ingyen pálinkából, Tlógír, bele Inüj. j Et nyilván a pozsonyi epv^plnJ moguyiiását j válta, mert a germaii\'él tziáv elom ezeii aa : <yyetemen bikonyoean /nii^irá fejleituioe volna az ivás. szép ée noame, a -eaemólyee j vitéseégot pedig nagybau om^ló meetonéiét. j Q Varga ur tényképészeti mÖteijuát j Déctoy budapoüii fénykppésa volté ál; j ki szakmájában oKsmart hijiiávvet bir, kit ijiíi-vészileg kiállitott lényk\'ipeiérl köaOnségUak-nok jé lélekkol ajánluatunlf•\|, -r Kotlftlnzeg lapt.!2p. A tegnapi szakadó zápor folytáu a Ivauiita juask ki-öntött áa ma reggelig 8 láb 6 buwnliet \' áradi. A Dráva u)rn kilépőii modn\'böi k a légrádl lelátók viz alatt láunak. A Mura1 ma estig ujolag 2 lábat árallt e némely bulyou I elhagyta módról, uj áradástól lélUnk. A lm koneta tenné ^ ríau vw otmou. Ahol \'l\|-\'ó j nap rajt álleit a viz, oti teljjiseu megtwM,] nyodott a kukoriota. A iküretqt megkezdték, de ae idoi bor valóeágetl Yobviallató lesz. kivált n mit moit saednoal lir. A Pelűfl ujubor l>i/oiiAg Svastic»lteuó alispán urlioz a kővetkező nt^g-hivót intézte nA- magy ar u^nizet éeiCaUjid-tág nagy költője: PetCliiiek a hi<aa Iővhío-eában, Joudapeaieu imináfc- óreí-bzobroi1 onijelt a bálás\' koiiuedók t az émb-Hniű UouepólH ee lelenlezélét a bV.oborbizoMhúg jl\'otj ó í;:k2.iÓví okióber hava 10-re d. o. 10 érakor lösztelki, egysaeremiud elhatározván, hegy e kiválóan nemzeti űnpepro aa ország betxoe lörvéuy* hal ósága i« meghivatlaeeék. 4-. 3Iidőn tojtál ebből kijolyó kedvet kinoloeepgembek, ujint a ezobor-buiottság elnökei eleget lennék, tjaz-tolettol íolkéroni tekinteiei aliepáti urat, (ni-szerint ft vezetésére bízott törjényhatóeágunk a lelepleaúsi Uim«pélyen jVulóJ Icópviaelteliéea végett intézkedni méltózlnseók. Egyutlai jile-záruuk Öt darab meghívót, I melyek bon az üresen hagyott bolyét n mitgjelénoudfik \|ne-veivel kitöltoui eziV<\'Mkodj>\|k( Akon reményijén, hogy binaloinlotjee inogbtvásijk ezivoe logad-tatásra talál, vagyok mély tisztelettel iii\|Íla-poet ItíBU. ftzeplembvr Ili áif t.jiót Karnlyi litván á taoboi bizotuáit eHiök\|et R«uiényi Antal a szobor \'bizottság litkúrái — -j l\'J \|»oalitlilvalalék lairgyéiiik Irriilcl^i. F«!yó ovi óktóber hó 1-ónjaa-Um^gyai Dióokát kosa<gben kir. postahivatal lép éietbo, mely levd- éá öt kilograum süiyt uieg nem baiadó kbeeiiiiósiai küldemények, válamiiit \',J0* lifg\|tdijed4 p-nrutaljá nyok éS utánvételek teifétejével, .továbl^ná-tával él késbvftitáeéVel, KINÍva kitiaotóséref fog foglalkozni és a paéim; kii\', postahivatallal u^poitkint közlekikló igy^logkUldóaes póstajámtok állal lm öeiaeköOtifrWbou- ipjuu pustabivial kézbesítő keriluotét Dúskál, Uag-Jakabjai Szegtalu, Egén Atíosa,i Palkoura, ktfMég ée Pogááyvár pinzlf f«ig a képojjni.j Uatonlöl foliáielak meli«ta loéz c\|o\|bo léptetve I. é. oktober bó: 7«áu uj kit\' prntu bbfauil zalamogV^i át-ir^nye közsigbf" A^la-Mi roiiyo ulnevtrjiiwitil. Kzln póátá! iviiini ia kit koiéi-ruiuí kir. póetaii\|vntaJla^nap\|ukiuÍ kOalek^dö gyab^ auid jqcz:píafaj^riS<o4 által le»a jö^z-■oeköttelótbed.- AozbósiíŐj ktrüldtét ^alafMo\' fénye, (tiarabonét ét LíjíSk köteáa lógja ké paani. V í \' ! \\ j • I^odaSoai. A* IK>M4I mtinMJ#J iitjw 4«kprlw\|Ak fMkel l\'ttlép lt<i5i)vl^>Miii)\|f\'y!)íA X I í !\\\| . • j • — VI«>KJflViiá a LMagyAr LfxÍMnH \| 111, i\'Uwtita. iimuiiija: Megvaritiogcrmeliék I esóiól >Un.>m\'<tnr rtóíftMol^kiéA\' ICtíllüldi \| •toba madarak. Ára í^gesnUvrí 7 Irt 20 lir, \| Hévre 3- frt 00 kr, évnogvadre l\| frt ,60 kr. Kgyes eaám ára 30 kf. lAjánljutó olv»á\|ómk \| ifigyelmábe. — IJ iea?ai<i. itózaarötgyi ée társa nemzeti aanemUkeroskedésáben pudapaelan megjelelt n5-ik dalgyllj\'amény" iskolák ée neveiéintézetak isámára gyűjtőijei nagyrélz-bon eredetileg eaeraatto Hegoár ignáea. Ara 1 frt 60 kr. Ajánljuk olvasóink pgyalméM. — Jlrgjelcat az ^UrtE^Világ4! JÜV. ovfolyamánnk oltó fű«ete, étdekeé; és váilo-satos tartalommal. £lfifiaétéai á/ai egész évre 10 frt, félévre 6[frtj negyedévre i irt 60fel \' j n T 200:t8«i ; .; : ] • A \'/átk Imii egy el kmmI. ^yáiQ lettől. A nmgu Pjblminlás, ipar éi kerásxe] deletnlüyi m. híj., roini«iinri\|im 8\|1727. m\|a. lum éHaeitéaa sarrint aa öswg a i butábánjuzl évben Ísmót lelfttttcali káibkjai olfozván, mi ntáo na kárt,okosé bnsa batté^ég okiaeHl eljáráteal megelőzhető, nnéijt lila gaadaljö titkár j4ent«én, jbogy azon Összeget 1682-ik évi Májai fi-in a zaU-egerszfp takarékpénztárba kz l»)98. számú betéti köny vben betptkép etbelyezte s ott a betéti töke könyv B. 2Íi>. lapszám alatt elkönyveltetek, tiikár itasitutott, hogy téU ifi vpjit, liygy ceábitö igére- p könyvet pénztMuok urnák adja át ex limitTs if ily flzelmekbeii tapasz pedig azt számadása alá vegye. \' f \| Bzlgetby Antal\' Ütkér jelenti, bogy Tooorfi Aladár ur az 1882-ib évi Ug. eág dijja fejében löt forintot bekQldvéo tztia zala-cgőrszegi Ukarékpéuztárbz u 50d3. számú beUftköprvben elhelyezte .j,7 -------.— f i ui/uo. szamu uemsuo)tiko einciyezie S T-T^\' 1 ,,orA a r I az itt a beté köntv jl). 296. számo Up. SÖÍtség miatt meg g\|\| 1 •1 \' - - w \' r a ^ űiby i o n e Itiieüt bplj 4 ) frt (mda \| » ljllt/ tictui jufielkönyvelnteu; \| titkár ujasitjtátikj bogy • betétkönyvet pénztárnok (írnak adja tt, et pedig, bogy «t szánadás alá vegye, s Toborfi AIsdáij urnák a Szabályszerű nyjjg. tat postán az; egyesület költségén kaléje meg\' - 1 Felelős szerkentő; \\AHUA LAJOM. Társezerkeeziő - IIOFFHIAHRÍ HÓM. 4412. italitta 1. 18^2. jírver^si hircletmény. A n.-kanizsai kir. trvszók telekkönyvi \' osztálya rószérőj köabifré tétetik, bogflOyor-gyáli Evn végVeiiatuuófiak Kis Oyergyálí Jáüos végrehajLáet szeuvedS letenyei lakói \' elleti 109 frt. 8 kri lök", 1881. apr. 24-től járó kamatok, 10 írt. 47 kr. per, 10 Irt. i Ur. végrebapásif 8 írt! 15 kr. jelenlegi • ( még j feímirfllenlő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent. nevezett kir. törvény, i tsékj terUlétéhefl tartozó I letenyei 41 eatkbea ; I. ívi -53 jir. sí. a. felvett ingatlanból Kis j Gyengyák Jánoét illető \| Í03 frtra becsQlt \| féézc kr* továboá\' a leleuyai 5<S2 estkben \| Kis öyergyák JJánoe tníajdonául felveti, + ; 1152 b hrsz. 70 fitra Ijecutli ingatlan éd { I üőSil hiszi 152 Írtra bebiüll váltság köteles ; szőlő 1884 évii okióbeil \|ió 15 uaojáu d, a. 19 .óri kor Letenjrfcn a kÖ»iég háaáoál felp. llgyv id-Maiio« János v. belyotteee kőzhe t jötté\' el megtartandó nyilvános árverésen el* adáti i fog. ■ Kikiáltási I ár a lenaeb kitett ^eotár. Arveáeani (kiváoók! la\'toznak tv buc«ár j lOft-kt készpóiizbeu v.loVadakképee papírban i .kikblaölt kezéiieíi íetoiiui. Veva kö tejes a vótjejárt három egyenlő H eilatbén, meg pedig! az elsőt aa árverés jogerím emelkedésétől •eáuniandó 30 nap alatt, a ¥-t ugyanattól tíO nap alatt,a 3.-at ugyanattól] 90 nap nl«H, tuindan egyes résziét után. aa árverés napjától eaámitandó kamatokkal együtt aaánreréei teltételekben meghatározott helyen áe módoaatok aae-riv»t Ttítizotui. ÍKzon hirdetmény kiboosátásával egyidejűleg mégállapitott árverési feltételek, n hivatalos órák alatt a íjagjyikanizsai kir. trvszók lükvi i psztáilyánál s [a letenyei köaeég olőljáiótágfluál megtekinthetők. [Az elrendejt árváréa [a fentirt tlk^ben fe\'jegranode. >[Az árverési hirdetméay a tkvi hatónág-nál kiítlgge^stSe agy a Letáuye i n eaomesé itos;^ttWwégákbauj aöröaáé áe kiiOggtmiée e helybeli nZ\|»laM ekiuilt bufcpbap egy iaben be-iktáték áltat kOziélétetik. U8G 1—1 olidva óh fényben ijft\'/.ülvii a polgári \| ib <o)a finnüllíwaiink h/.U leégwif ége. Hort éppen az, a mit czikjkunk lylyuuiáij már BmlilejjtUnl a iparos h tanonca köipttí viszonyról,i vewt b\'nnöiikét a ptílgári\|ilkola\|ée iparunk k i/ijtii \\\|inzony medál lapjtliárn. LáiJuk uzi a vjbjaonJt egyj gyaj-k >rlaii példában, tjgjy mint ui én k ^pzelt\'iu nemtsak kivihatdnelf, ba-n m szükségeinek itt Tsrfiuk magunkat «Íben kbboz, a tuít köxoiUvelődéiÜnkoelc egyjik, fájdalom, korán elhunyt bajnoka, Csen-gpry Antal, egyik a szakoktatásról ivott értekezéaében, inelytlt betegsége miatt nem ad ba tuti elő ajz 1879-ben tártott miniszteri pnquelea, lianqui kjéaObb irasban kü dött ál a közoktatási minieaierneU, mopji. Gbb<31 hzután az „Egyetéitéa* cpkkptője is taotjihatya, ha ellenzéki lapjlink általában nem ksst tartanul; toljidatuk-uiik, bogy minden árpu jojlpoiiálja-íjak • bogy éppen pemfniUem tartsa-íjak jónak, á Imit i kjor wáoy tesz. Azi mondja-ugyanis Ciengery Antal ozt\'íi értekezésében ): Köpi lobot föl-íjtlatom, bogyja uzi, koplalás ügyének ■zei vozéftét adjam olő aa jegvea mű-yöjt államok Imit . . , L Éji dsak egy pár általános taouliágojt vbuok le Íiá\| nemzetek} tupaBzUlaUiLjól o térni mielőtt a tervről, i (mely az Iparos oktatásra előttUnl \| áll, rövi-et\| véleményt mondanék. Már közelebb a polgári ii\|colál; folOtt tar* lutt onquete alkalmával kiemeltem, bogy a szakoktatás csak ott siketen, a hol elegendő áljalánoa eli>kép/.rlt-éégru támnizkudhlttík. M(K biazen a szakoktatás nem egyél,! mint épen L Bem a>, iíÍb<5 ra ignakkalj melyek jó példát a<ol\| Alti tbatlak v.»lna a ni réáliakblfjtt c f* jles\'/léat módjára ;o-nátkoxoUg, á«ni a ti úb sdrangnakk il, melyek «nár eidig la goktjt tel ek fotna \|i imavya r iparunk h fejli tz-téae érjdtjkéken,\' Meg j»gy/.endtl, b( gy ea a pnaaus ot. fonlul. elő, a 10I egy pár sooral előbb arról pani iz-kodik a ezikle izondűje, bogy eg bsx tauitáai reu lazcrtlnk a németnek az utánzása^ éjtptM a* Iparok lat Aa kflröl nem sikerU t a máaéláa. A axerzőiej* f«led» Inegt tomlanl,\'hogy miért neui, a helyett l polgári iskolát állítja oda, mini nttiii létre \\aU» in léiméi yI. S/«tíiiL" a egnsgyojbb baj az, begy aem a népiskola, sem a polgári ia-kola nem i z i Irtnek tanítanak.. Ez az elavult íráiia pedig még miniig kisért olyanoknál is, ki c. apaedago-jgiában jártasaknak akarnak látszani, pedig közelebbről ne\'gtl kintve n^nua \'benne egy/b mint egy) nagy — té-, • védés. De ez iránt ez alkalommal nem ki vá fjul lel rilitgositani aem ama czikk hzcrzőjé ^ m pedigj az olvaaókpzdlié^ et, az iUeti frázisokról, liogy; i lenjyit I slidtijtatiaui, mindenki kép « ti logiij Ini jbitniaga. De »ilcolai iparára \'Vi ét»ayM kftiviUiM •» fcitij fSbb ktrd««íi4l. Csén^i/ AsuiiSI llo, I i.ni ■■ i \|i nmnnltijir rilTS.ni Botét pisakoa czellába v^xötijtt ás sjtó > melyén a foglyok beléptek. Aa pgyotMu ablaltflllkébiii egyí olajos I iué(j« kát«s világa pi«l%ott és piák szjrényeu vilfc\'gtiá b« a bflaliOdl iliregol. A esella küsapéu agy alalitalsa faragatlan asztal illett, melynek negyedik lába a íjjfdün bevert} — lUlloijo két oldalt két lóeta foglalt belyei, melyek, misdegyliéu egy aauhltyadó ember iiyujiodwiU v%\'g- j A, aaoba másik sarkában jugy alVó ré-nseg listalms« iiörtyogxsa vplíta magára a belépők figi elmét és tiáa kttjsupen Is rideg Uregpfk még tyisértetieeebb saíal kOlosCose. Mwt n«psdou alvók egyike ^Imában fgjfet iorilult, kalalmsk subaaáasnl a fbldte eseílí;\'m aSonbsu eseppsi Um \|Játszott •Imáit savarnl f miiitlrs tuísejo lOrtént volna tovjlbb ringott llorplitjus karpi I köijjtl, I .Ka teánk ih svs \|4I óialt m,u -j mondá Bilomtr — .luoii It^aíáltb.Myiiiloglalliatank aa tlK\'M pauon r — Olgát jkaséétél ibegiegta a pádhoz vraelle és mindketten helyet fog* InUsk. ♦ nOln«wkrténieg#s Voji Háijod Van an-gy4l()m? fálán a ktfíUmuilfn \|aflagH.. . „Elií duliogy lB\' 4- sMltlllflga Mrelmet-lenül• ilko»oit soraunk íjtWiíf\', agMial" ~ \| „Kit, mit \| ne aggódj; véle\' most már jagyíit miudfgyt a bsonagy nagy on makacs és MigotB; bár\'«tt- »»«koiu naktou Uásaik, de moat ea egysMf jobb aOret\|rtm]lka tí«m lenne aa 11—■ OMgliiaéHetiaá fit mái baláreaatra i>irn\|, de sajnoa — Ml Vélt Imdméliye. — H«ki kell most már virnudk UjrefgMi, bogy Isznbsdulliassttua inuen I j j ; .Tudod-e, hogjj beíjullo lét f várba jíogtask vinni, atyárnnes ?fl „Aa mindeaeaetaa nagy !t tj, de^aern w ^ttliéiUnk a dolgon." t0k, Hiioniir, Bijomir I" \|» élt a. leány ka ;»irvs, níkOabeo illajos keik jével arMán fyéagyként végig gérdflM íi nnyéf letQrlé U ^Kár volt tiekOntt láVUi bk fiiamból-bél,; kár volt ily gyaáaaté Mb fenekűi-nünk, seékn«nk.a - Ta4M k bogi mi. fog milii« inn«4 a ktivelli Miamiye lonnt]?* Bítomir hallgató t Uf, é> aaLa mély „Ba nlen 1 Itakoaom 4 kérdem 11 morénk Ali uTend várparanévok leányt l foglyául detMmí? kOrvlelsm, bogy rügtOo aaa* badon bpciffusoi^ tuurt olleoleaóleg a liáros kOveik^ményeki t magának tulajdonit* 11" „Boésánat tisaassény i A (Örvény tk ér-telmébe^ án éjjel i járás-keléi tilos, eat nuek tudni kell; és él foltóget u uuk iráu ában kfltelességenift velőm loljesltlre látni, b > nó-kat letártówatem annál is Inkább, m< rt Un egv férfi lársatááában éjnekj idején ej yedlil Iflagéil a városin kivl)Í!tí \| NAiyáb mégengedto éé \'másnak i emmi kOae ablteal" „Ki e férfik V ,Ksen ifja lovástom 44 kiséróm! „Tekájl »zó\|gája \'P „Mem stolgája, banam lovásaa " — mondá pamovim aértett bttsakeséggi I — „Tudja mám utanl, hogy én Daglovila fi lomír orosa ilovajn és leapítány vagyok I* „]\|úid\|m tisztoletét rangjának a ami" moudá a }ikilut»uy szemeit bámészkodva já* ratvás a \|ié\|al sksbaraa — „de ludjij bogy moat l>áboru vilftgot élünk és ittléte gmnus; — valésamjueg a fogbásbél •aükott mn\|:, se gStségül a\| íítujoj setét éjt válasalván. Rdizbnbtn Itogy kilétét velem tudatni \'éwlt\|tl rwiabat éiiklp \|éaivker« ftaetfet éralt án»í« «r« Kát ; \' é »H Kegvelévre í frt 1 tiiO\'v »>k U «i4Inw Mtfi«r t\|) «•« < kr. »;:vl»V»«aji Undo«é«iiét! n trr Itá ItUl kv. Hzerkeazl^f iroda. Hova a lap ssdlemi ré ttM ilM kOaloinéuyek kttldeadók Uj városltáfrUteaa St3. sx. Hérnieutelian lévaiak Seak ismeri kes<klll legadlatnak el ? Kési rátok viseaa aem kéid«in«k ftllAlixri^Nl Mlilváii sktéber—doaaemberi évalgyedra. Lapunk mai náai uj évno-gy«dk« lépvén, bisalomiual forduléuk olva vjjnkhoK, hogy elfifiaetéaoiket megujitani s b Upuak altériedásél sxellomi támogatásuk-kai is olőiuokdiianí Kzívoskedjenok. A reclém kéíwitée nem maetére^gttnk, ih\'ui luuaeura dolgozunk, csupán a, aOajó \'előmozdítására irányaott türakvésQuket óhajtjuk <apunk által megvalóeitani. A ki ügy ölömmel kitéri mlkodésttn-b«l lapaoatalhalja, hogy lapunknak mind t«rtaima, mind iránya aaon a színvonalon áll, hogy\' megérdemli, miaaerint megyénk kOaOn-slge pártfogolja, miért újból ia asadaaflnk. E161ia«té«i ár: Üktóbot — dfcaemberi évnegyedre 2 fit. Ai elfiHaetéé pénaek a kiadóhivatalhoz kfll-dspdfik. T i ] H Kanissán, 1882. saépt 26-án. A „ZALA" azarkeiztóiége és kiadóhivatala. Segélyt a szerencsétleneknek. < Lapunk utolsó számában egy meleg bang«»u irt czikket kOUöltUnk, melyben m«g emlék ez ve azon rettentő az4\'renc»Atlonaégről, mely aa árvia eu}totta tiroli vidékek szegény lakóit érte, felbivluk a magyar közfyteég fii\'vei inét ajfii, bogy a azi\'getti áifvif alkalmával a tiroliak vilta\|( az i\' k, kik a SKercnusétlenek aéou\\tdé-l^rt éa iiélkUldxéesit enybittíni iparkollak, Ez^n felszólalásra vonat\|cuzáaaal Irgyen ezabad újból ogyjenra^n városunk és vidékének aokazor Kipróbált jótékonyaági érztlletébez lordulnt U"n emberbaráti kérelemmel, bogy miodi.nki, aki az idegen barnítól, a ftsrgényeégtH/a nyomort ée élbagya-J^ttságut erezur képps, aieaaen fiÜŐ-1. reivei a tiroli ísenVedőkneli azeren-< vrltlrnkégét énybiteíii. Vároéunk ea vidékünk minden alkalommal megmutatta, bogy elénk ér-/ékt< van a azerencaétlenaég Állal Bujtottak szeo védéséi iránt, sietett is mindig Urbrtaége szerint, sőt sokszor még a/on felül ia a jótékonyság {oltárára áldozatait lerakni; éa bizonyára é^ba aeiu fog bátra maradni adákosáaával,: mikor valóban saánaloiura méltó éze-réneaétlenek radeéek utána. Vároa itik a vidékünk lakót jbe-t fogják bizonyítani iámét, bogy vaqj ér>ő szivük, me\|y a a^gélykifltás hallatára megindul, a leiied<Jv\| együtt ér<i éa aegitenl kész Talán egyleteink ia tehetnének valamit, azon egyletek, melyfek ilyen alkalmakkal mindig megragadtuk az alkalmat éa egy<nQlt erővnl a jótékonyság tprén a legszebb eredményeket mutatták fel. Lapunk ezerkeastőeégn hajlandónak nyilatkozik a gyűjtés megindi-táaára éa kéri mindazokat, kik az árvizaujtotta tiroli lakoaokat báritiily csekély adomáuyiiTal augiteni azán-dékoznak, bogy azt azerkealtőaé^ün-böz beküldeni aziveakedjenek. Az átvett össaageket nyilvánosan nyugtázzuk és rendeltetése helyére ijut latjuk. - A , Ztűii\' szerkesztőségi. A polgári iskoláról) «(III.) Még bátra van, bogy {ty<on viszonyról szóljak, mely az iparosok éa a polgári iskola közt kell,bogjy létezzék a mely az eddig emlitétték közül t a legfontosabb. Az „Egyj/tór-téa egyik szép lem borii azá\'miban egy kia czikk jelent ikieg az „iuros oktatásról^ melybeu több jóakarattal mint itélő képességgel feljáiduf a czikk irója aa iparos oktatás éjba-nyago Itatása földtt. Ezen czikk bén a következő pasaus\' íh ott szerénykedik ti többi között: „A polgári iskolákat átplántálták, a rpielyekről mosjt azt tauitja az élet, : bogy aemmiÉemü azükségné)^ nem felelnek meg, liogy meglehetősen falaslegesek, aa ipariskolákkal pedig nem gondolt acuki, •» Lémi Upaak t a Umii \' benne egyW b védés. De nem ki vá ama czikji olvaaókpzö llé^ ről, hogy i íjjen denki kéivl ti legljj ő, mikor aj/ i[ aroksatásl elbadyajgol tatásáról íéul « egy füs« alatt entéli a polgár) iskt Ját \|iagy következet, lensegbe jeálk/i^razj boey a polgári iskola i) éiá i ) a\\r { s zla k i a k 6 I a, de mindqak taiit, mit jaz iparosnak tudnia kellene a ba maguk azon iparosaink, i kik gyeijiuekmket ugyanazon iparra kívánják flogni, un ilyet muguk dzbek, észszerüan felbaajioál-iák voluL azo i eMuyöket, tuelyUekel nekik pólgáii iakola nyújt, a polgári iskola kérdése nőst már az iparok atás kérdésévtfvrgyütt teljeseu meg mlna 4 „Zala44 tározója. Mdcm álUndó.. ■ \' „Niuos állandó semmi a nap alátt.* ö a Ui\'OMik mi sokat mondanajk 8 mi »okat hazudnak! \\ Lám a ■a^relem kebiouet Bln»t i« auéiiii éretted K«dves kis leányka, £«\' mindaddig sméÍRteiii fogja Híg ott kjíun a temetőben rajié Italom nem domborul. hí fájdalmain ? Az í* örök maiad : N fogy, ám v\'go nem szakad T«»á* a titba\' aem. JUdef liitón. Egy orosz htttnfi. — Bsssty. Ifié\'. HZOMUm tállDOR. (Mjrmltey Ná\' syy jé darabig perrnáafcaUak jgy tó4rsf:fít egy mim awtialf, MiiWn kOavetfan mrek saakadiábél egy erle férftbaag í Ji^éiy A ^áfifisn Mkitks ataenekt^k nem u ♦<késaalv«i, asfáobbentek éa bírtetea , ,)i« M) winotiíí" — aaéft franaaía ayal-a letag Otgálwa « vbajoa kivll va* 9«ak f* aa — kiáltó aa ettbbi kang, mely egy 6r«eá a keagja vok. »ÍSa Ab Eüsidi kaaa váijwranesnok vegyok tivifiMal I* — mondá f¥s ait kasM a kisnaaeiny M ly kééi m* tortídél* .önOk a törvény nevábán foglyaim és kán-ui na elienkezxeuek, mert kény telén le* saok erÓMakbos nyalni ée az ftrségtGI segítséget kérni I• „Ki morészel ongem Ali Effendi hiányát elfogni! ?fl „Kérdáe ba oakngyau ase On íiiini a kinek kiadja magát \| ba akarom hisMm, lía akarom nem Holnap minden kiderül; kérem köves-sónék 11 Daalovics és Olga siótlannl enged tok aa őr felhívásának ée azt a legkOaeloubi fir ssobába kOvették.— ÖUrti sötétség Vette kürtfl as egész tájat, mit a •flrU kod még át)áihatatlsnabbá toll. — A szél psrmeteave billióit alá ée a adJd gyepet neovasité. — A menekvék.alíg tíz pereznyi 1(10 után egy kásba voaettek aa fir által, ki szótlanul ballagott mellattfik. As firtaobát — melybe beleptek — égy kétesen pislogó lámp* fánye bevilágitani igya-kezeli és aa egéén szobának kisértoiiae ki-nézést kOloeOnae. -- Amint a foglyok beléptek, egy a pamlagon beverd listai hadnagy felkeli belyér6\|\| a lámpa srélját fal* csavarta éa a kíséri étiéi szobai egy m«gla-hetée< n bevilágított barátságos szobává Ve-ráaeolta, „Hadnagy uí t jelentem aláean két foglyot hoztam" — mondá as 6r tisstolegvo. — „Aa országúton parfpáaiak ét minibogy aa éjjeli járáe\'koléi be latt tiltva, a (Örvények értelmében elfogtam fikat" .Ifoltetea!" — mondá a hadnagy éles Szemeit a gyengéd nőn ét a nyúlánk ifjan jártatva, •— miköabe áa fir távsaott. gfíietoda Ou aram I ? mi neve ée ki a ofi \'/* — kérdé a hadnagy homlokát Oeeae-voava. „Miért ké«dl télQnk kifétaukotV lio-cilin srabedon, mert nem adtunk alkalmat, hegy bárki katonája bannflok idekísérjen I" „A nagy nr katonája előtt áll arámi mi na teásén JeMai, mert eiieakesAUg a lör véay sa%oráaf lessék kénytelen rtnöaltel elbánni; — ée biosean foggal kéidem küé likat, wmtliagy sMa feglyuu ft a tudomány általános elvéinek külön irányokban valp alknlottzáaa. Oly általánpa igazság, melyei paedagug sebol épiu von ItétségÚe. Bőt azt hinné az éniber, pardagognaa aem szflk-ség lepni, hogy] azt bár Mi beláaa, a mint nem vonja józan jeazU eűiber kétségbe, hogy klapvefésl nélkül nem lehet építeni. Ha mégiji oly államokban, mint Német és Práoczia«ysaág szükségrtnek If tják kiemelni azt aa ogyazerü igazéigot mindazok, a kik a szakoktaUs u„yét lazlvököa hordozzák. Franoa iaorazágbjan az 1863-ban tartott nagy eumiepn, a kiket caak kiballgstt ik, egyaránt kíeme-lendőuek véli ik mindenek fölött, bogy \|a azakpalyai kepzéa nélkülöz-betetlén alapja a kellr a)l«lánoaelő< képze\|taég* Ak iparvállalatok legkitűnőbb vezetői egybaliguan az elemi 0 k l a,tis hü u y oiLágá.ba n je- 1 ö 1 t p ki moi; a legnagyobb akad A; I y t, amely miatt az Iparft^rén tlőrejn^m haladba tnjak 1 J i • Bf{ a felnőttek tanfulyutuai, u jymond Oréátd ae a népkönyvtár ik nem potolbaiiák az elemij ismeret k azon összegét, a melyéé jmindei uiunkjísnak gyurmek- korában; kell\' >aerl töni«o,u 4 Már i < most tessék levouái a tknulaágot ebből. Feleslegi.t mek tartnjDók megmoo-dani, rejínk m\' /.ve mi tu lanulaág,ha néni jtndnók, i iogy mily nehéz felfogással bírnak némelyjekl sőt olyanok is, s\|kikpazt iiszik,~nogy a paoda gogiai \'bölcse séget Atanalakkal ették. Jó tanuli&g vanj ebben külöliö-seu aa ipurost tebáti\'az igért kra néavk Visszatérve példám, kérdem, ba valaaiely ipaios gyepiekét, miután anfolyamot elvégezte, tkarja ROidí, nem meg „UitkUm t] moudá a liláinál ritváé ja liálul moat tiAboráá viljl — valóniiilfli\'g gSlségül ajiomoj KbaAppm oly eiives Jvélt, mólt kétaaereseu ragasakodta előbbi nyliikoséiomhoa, bogy OnOk foglyaim ;ée aato boasájtoip OnOket Mabadon IgT Jmí viaiaa saavát hadnagy ar l„ — vitaouaá IwWel Olga — „nem ssOkevények-kt-l vau dojáa. 4- En figyalmealetem bogy szavát VáloMasssj meg és tartsa magát] kiesé aa illrm kojrláis kOst 1" „Klsasazony ij aaélt a hadnagy [lángja lobbenvs égy ajtéli mutatva inDst ■ Utrvmiy neyébcn fefiivom táVoaiaoak ama szobába éi no kényjsaorit-koaek a végkflre \| — most mái* Itttrolmembfil kifogyni kosdek és távoaásakaal bkot isolgál-tatnak aira ps, liogy köatOlik miodeaaema szóváltás végei Krjeaí* „McnjUnk r - mondá Daglevita Olgá boa fraoétlaj nyéívsn. . Olga jalVMt bábered vá és már kiakad baléle as arMán lOrtiíi jde Sjlomir falhivásá--ágéba fcjii. " 1 1 sóhaj, mély ekktkben kontóitól kirepüli, elegei bstsélt. iTs hallgatkz V - seljjkitá Olga — „és nem gyaoilod,. beky mily eagjf és sok voesély fonyrget benuliaaet. — Pamae, la nam is< tnered hazám 1 szokásait \| éa lOrvéoyoit. de kesrrlen foguulj raiudkfliMO, lakolni ba a tdrvény embeiénjk fognaf Ijennilukrt átadni. — Of I a nagy kiégyenknely aiyáfn otúkie tiulelt nevét ée liázát terhoiol fogja; » ba megfttdja a kfdvM jé atj\|s, jbojry «n, kinek kedvéért a Balkáni talán! a föld 0«etes bányáit kiaknáalaMi volna, o^ikhainar kéről mem és kiránsákumat wijtHiihtfsse, — ba megiud\|s, hogy aaon gyermeke, kivel élote OrOmSit oly saivaseo umgwiiis, kinek atyai saerelele jeléfll énnyf stmbadságot eugedott éa kisek — ba jebeteéga léiiue éloie agy réssél éteugedto volna, kuifk földi életét mannyeivé. paraBiosomma. sgyakeaett vará* asolni, ba eaan Ifánya egy tidúkí nemea ifjúval, egy mosolylyai* mwaMtai képes volt hogy ea atya éejosaiád\'ljseweiee aovét igy boasoOnyeznl Imi, In\|I Ikbeoattietét léreg médra elljpaírta ée megvéietje, akkor ... ok 1 akkor ...irtésogije saot liaipadaai ée mégis kimondom apstu kezét Is fbgjá rélam voaal meg fog vetni, ieltaeait pákáiéi éa nemes családjából ki lég tagadni L;,,«, és joggal) ■egérdamleUom r ÜOrosOeen aapeaak\|doit a baligatag Is mély goadolatokpa almeatth í lovag kargnba, melle pihegve eailtell M i Ué, aaive lázasan dobogott, mindén agya* utéirf majd hallani likat. eeaméWas elhagyni kiMé. ereje lasen kiat fogyott éa IfolhébotndoU kodélye val-kánként műkodftii. Kovid hI\| OJii\'ek-bweesssdt éu magát bágyadt hangon folylalá: „Iíi aat .h\|«wdt hogv esiel be vaa fajeava leaoni u bBsfetéoem V nrm I tdrv/üiyoink ér-telméjiieo én •gyí folynak ja saOkétban ao-gédktset nyajteikaia éa k évi vár- fogsággal bantitjétik. Mohamed iismaete !e lekmletbea nan Umer k dg) eimej éa ktinyijtlllést; — raag ksiombség nélkttl banteuk bírái a aaaéagot agy mint a aaégényt. 0a amit báltorus vMá w-lü \' \' 1 ^J \| j!, Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, október 7-én; \'\' ■\' ■ i \' \' "y\'tjMeri ^apuséra »«i ar. MEGYEI HELYI ÉRpEKtjlr, POLITIKAI éh ^ÖZ\|GÁ2DASÍGI\| LAP. A Zalamegyei Gazdasági K^yesület vs a Zaljtn\|ogyci (JgyvlécI^gVIali hjvaíalos kíi/Jőiiye. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER 8ZERDAH (FÉL VEN ÍZ I ZOMBATON (CKU (VEN.) Saámlálbatatlan flonyp vAit-tt anink, Kí dl polgári iskolába kilhlve, a ÍÉS m áltajánoa fsnmrM«k mellett, ■fett cikkéiy a iikárvnelv; etakutára ttóave ta t>rványeaiilu tr» alaktanul-lilán yt nyer, efabsd Arálbftu i h na gvobb asltiiidrfklien inogisimM leli \'iparágának gyakorlati fogáaaiurl, a mit kdnuven umgtarvul n/. alatt; nem Jövrndd boUKt^öíi^a van ily ifjúnak lu^gvetve, ba polgáii inkola befő-Jttéaével\' iparágat is megtanul* va, Ili 17 18 ávua korálMii , mint ueiu kösttne\'go* mtív« 11(1 segéd dolgoxik toAubl).\' förtelmes ( tamilt ifjúnak iitMii 8/ttkeégre, .Hj$y éveken át inaakodjftíf., uiort éíegóiidá elmé-loií ianieretcr egy óv alatt iij ile-iák ni ii ti kán válhatik belcilr, ha szabad idejének egy r.és/ét szolgaiinasan. éa lids7.no.Han tOltölto. Kgy nag v (óvodás .»/. <kn annak, hogy a polgári iskolák nem ugy virágzanak) ín int kellene. lí lévőddé népünkben lelbeki le). Ha vaUmeiy intéainénynyol még notii bitünk, minden áron. annak birtokába akarunk jutni s mik ne a/. intézmény már metf van, keveset lön»dlink .vele, pedig akármilyen intézményt csak a folytonoit, jóakaratú dódéig etós lVj-lesKtbetí ugy mint keli. Nem elég megelégedni ;»z intézmény íennálla-mtval, hanem erkOlcai én anyagi ál* dozatok.it sem kell kimélni, Iiogy az ne csák fenmaradjpn, liancnr fenm maradásának, lé teljenek azdk negeimé gét be is bizony itlianaa. II. Al. Politikai szemle Aa ogyptomikórdóat ntóg mopt is egy^diij aa Angol kormány tnrijn kexóben é* egyedül; 6 tudja vagy gy unitja, hogy mi-kópou szí\'ic^uií jnegoldiiiií. \'IVrmétiXütüH t«* ■bál, ltogy a tudó»iiók órleallióan nem Uibb találgatásnál óa kózspltoghatő adatok hiányában azzal foglalkoznak, liogy mikópou ver-•song Nómeior-rág óe Franeztaország nz na* gol barálaágáórt. A ii k 11 n mindinkább a kabinetek inyé «xe» int vi»eli ui\'-khi «« egypiomi kór-déflam/a luKujnbben Lord tíranvílle igen jó benyomé\'t tóit miukk a régibb kijelrnttanek ni jatifMléeóve1, hogy Anglia Egypiouiban Min Aiuiexióre, f>(iu pr<»tck iorntinó a neiu iii-.reknik. í$, gyani\'ják iImgv a luóat, folyó diplomásaiéi t árgy alánokhan Nómior>iigélén-Jóm jvoz r«xi » m \|ij\|»eiú legjobb- lábon áll Angliaval,: mit aIüa1ci giótuak m Angol kuliig) muna!* rrel vn o JtktrfHpn órintke-aó*vel Iá jbí?.onyilnnak. MüuhÍcv gróf tigVR-nii ji\'gi(»\'\|< Li>ii(l\'iii!\'íi óik<\'x«it i onit«n i^yo . jKWMi h Mnlai\'-i i kiiM^Iyliji\' uihkoII Loidr Umaviliti.kll (igyiiiiniii/.ierliu. A kü/.IOk folyó tárgyát h »mokí ötMiorrm tlgVébnn Londinil^iii iMrimaló Uoulv HM/jáv.ál lúiy.xAk k«(liuhiu AtiálÁbun fi i>é\|o<?t baráuág bi\'/,-j loaiivft láU/ik hnni Angiinréis^ro. A Kimit> soitnnft . sat manója, bepn l\|a Angliá t rábbi ji is ugy fog lnriAaw«iii á jpr«t«>mp(ól tál. iu)pt oaing, akkor e^Aji bató,, Imgyi m^i oly réisrdl, lioty Bgypkjia dolgában igoji .ungy ilk»6kuny<iftg mutáiUjoUik,\' kovón kif< gá«t fpgnak tenni. Páriából Ml jhmMik, Iiogy a fra caíí Iturinány rima ráríf4(4tik usson tuefj gy 6íflllé« olfil, hogy A^lfli* noni baj landj teli««i\|oni Qanibttitá igi\|aj}oii, Ai^igia i< Iiogy j a londonj lapolí j nyuatkojsataib^ I kUvotaóatoini, A nTimS«" azt vjialjn, Franc^iauraxágnak jövwjj \'aiuoa joga b lítilíj azAliii Kgyplom UgyeilajJ A kOvés.elloi 6ra< upgliált; azok a riaaoovok, a melyek alkottatott, Urlikro elUtal\'UH. AngliA o{ éu aajki rováaára fogja Uujvoldeni oat dAal, lerinéwauiaeon valaaiMfnyi nehiaet kébeiá. lüuropa poli\'ikái fi aqk•Mii távolr lu; in óiiiiicni, üi)fttíí\|««»&\| jláíukra. A dardH aat írja,] Iiogy Ki\'MiéxiMUiatágu eg^ptomi ügyeUbo valói^eávatkfi/,4ró lobot czuian hjí6. Ai>g\'li<tj \|i kj-iin\| bábu u óth nőm véné liamoát a iVaiic/.iák politskai « katonái scgilaógéiiok. FVaieiiaijrasAg Ipkábft rászorul Anglia baritjmin\'t linglih Frali<)(iaoraaágóiN. A uu\'g Ii«l4- roaottkbban nyi átkozik, fezfrii^to \|ángOlK franoiia sxUvol^ol baláble caitjpáil órid, iiilrj d6n a tranoxia .liNjók Távozlak Al^DUidríij ból; 6nak őrült kUértflliá uieg a e<ÜTfli«g Ullülciíztóhét, Ua aallí[»égQnk \|HÍiÍvot\|í [(0>»m Nómetor>Eág as, a moly Jjoltoiuétiöl r^l onaár gén Alj«» iuindo)ioknl6tl óij^okeiiiól lii\| ui^acaof aativctpógonn! AúgliAnak. Boi\'lhibeu még É\'ia mápnalc. naj ajánlaiokoii. Mdnalcr n^iu»t ilSgyk^t után\'fmi\'glAtogiíitH UranViKo ktiUigYjii Ioil, yimxatiVl \'Loiido^ilni: A usgykiiwot tini lálogniásAgnk iiftlíj. miitoMAgot Kulajdoj-níinlijik. U><rliubM utl ír\|ák, Iiogy wM\|iiiatef gróf biielna j«Unt^at l«ii aogol kifaiáuj-caAljairól, vi>c«uii pedig n>t a iiyilailu»/.ai«w; vili© J,u)mIoiiI»h, b<>gy N\'-infiorM\'ág m be HCII) kótvlledotl he angol km iiiAny bely««»ógébeii. Mi m^gii aat bi»aeilk( ho^y i«i a bók iukább iniée ilebni arra, Iiogy aa iengol koruiányea, ulán lie luegmaradjon a ^ó álon, inini«um Kg)plomnak fólléilenj kia^ulgáltaiáen Á pozsonyi zsiiió-carneval, _ j— Endtil mdMláa külüil ludúillúnklöl, j-l Bóca, okt. 82. I A d i a a \|i ó a ág ai« g t tt r tó b t! I Mikor ni. lió la-án\|Hiiuoiiyival.boa^l-: teni oh arulán a külüiifólo i^tegi- bon íj. Iiaugulatot la\|pa«s\|Mltain, egy benaji bangiezi lanAoiIA,\' hogy j uiuiailjnk uUg néh bány jnnpig l\'or.ion) U\'id. I ilCi csakugyan iloüi ceejódtank) ÍA widó(Ijioo/o/.- in. jlió 28-Ai}!", aierdáii ctakiigyHn kitliuit; airon\|an a cülíüjUl.t\'ll öz<\|j e«io tíiog<>íégp(1ptt tíz ajmll caend ejt ve rá«áva ( és ajnegy lárinával.i valódi. deiuionptráljft ináanjep t \|naga után< Klag ÉVI lOjjR lí \| ) on üi tlf !«tf! hiifsp ráii loif jatt ja r- roi yaaegMVe j Ifitek, d lat oltüretdlt. Ekk tb<l\|l ul (illó voljfiiM óa dl buólifju raijuliiik ós mi eklor otfíy nxásad fi alonaiig már a vitai ii fira jniainMitliáltól a&lial nii i adári a rablókat Hgyalmosi Uicaáil a levonaió km ón Inl utj ikbttol itűndfaiiUit rabu tak, Uáltiíjsm\'^ltak jnlnlogv Éólveriaé tói mfsMi aiió n. A MiimÁk mu< slirtitiyúk 4nópá\|-I- a Hcrod a ^lumen a >«\'i líjgswfoaabb < ti puasli\|óttakl esen jtnegliaxtvl De dó\|cnt ill b0 Ilii I Iáiba ló,, hat) a „«ii iQlilU/A«n ok" \'(Nuíolt oria ( aidók ka liláuy mi ulont 0 tló, linnui a\| ki rMuivnj pugyjpretlu ;it. 8aj lálailál tnparfy.il 1\' \' caakjá legkf\'ai a zuvjjr mcggálj )\\ilgá(i\|n lift aaat\|il<kai;;tikarlák I 0 I t ek l.i li knpiU ny nniglegn^ia ag^imreiott „fct»«iraclH\'i rimilő i vuijalokon íh iQ aktj akaijin elérni, o»tttUrtt>kün IkliUjOtl óm asómoru kw valkdsuióaynkol liiigtip uiiut1 aaeiu- ée ftlltani 4 ll\'óül i\'t le at oa mjfir nem nisgain vil I r? ohzirák fóvároabjtij m\'.\'ny.okot jCrtütlírtük\'ün eetb tani lidóki h»pl<épvi»<olíi Itat ljirlapíró jön. T^niojoanak tartottuk infr ^jití \|0 órakor, a vUaevinuláet, inert ekkér a úauctclók difiié h, tMjopniiloi elérte 1V1 irgl\' loui áélktll kordotlo jnvog a kCboinbáxáal. „Nagy Lajoa," jtóren yult; a\'gyOlekesfi én a nbaiiizi joll" f£V-egy uobIIAh kAper.le a caolók állal liurdozo\'j rmLjo-i- én lejeakann^. (0 óra után (elvmiulliJk i yáruira óé auilló ulozáliH, bol egy iiblellol sem Imgitak\' /<p\|iwi óh a /nidóiciiíjljom dvniol ror.ána volt n«rvlk\|» óa ••liln\'ii a iognkudeijiini Is gyinnátiuini ImU g ul ók busdiló lazavni in<{)i jnkább negéljezlil. Kkkár a váiban levlijfU gy. eeroabo} alár , luot jfujlsk, anunbaii Chn\|i« 2l)atss liu«tks az o« inóiiyfijkot a vil igbu. As OHkaji lány ea óilott ;«\'dély i uólljal in odnji k.. A\|« o ii Ii a ii a a t m ff élji r ki A* ii ói JfoxoiUy kéa jviiW ott in>>g inán) gliasti t várt A cukik. V jáfc\'ftifil prov gzi\|i voltak jyvalé A Po iukiuteté A kiboa. bi ml a {g irá-dj Av a It 1 r in In le bi kiliard li iii.b kiílillt I ini^ckod I —; • ira. \|V oknil: ljlo n fogj Fii; u b o I iné •ágál Jg egye íSV.Ijl\'tl igac , k lrt> Ul rráan, < g van igyát g a iMii lU\'or v á t o a k íi \|i H kórjllk i • ilio li a t o t ügy jiiiiirti már zállv I, Nngy ba \| ?ox-oityt -ti bixcflut IfiIIV\' OgVi V. T.\'fni u/iwl IN a valódi a, moly onyi kata i.kt mint a ailá ■kap nN. dto l bogi kótió poai ináai eatíinttik I Aa ft»; küllíoit]uliiíu\|c, de Iriórdu 4- egy tói-jobuli ÓH künült uis\'ők leltoki volna Ilók óa e^.ok; a a«óp-)na<«áget kikértiltók, óién nenicaak; i»i Miiéi (hk, Ii0\| k k a <wó< legtórilei I oi a x a liirlapit f, bog) ó.t mo.li Iiogy iir kok )s j; eb- Vóltst luiut bi idokb u\| IMj meg i\'iHára v.o latkv^ólsg. yalái at riuk i lilloü. aony l>eu i liudig ax kallói 1 eli\'él b nnllnket, ák jifj ludjáslogycMak lkod ott i lak hzái ia a IHO- it ti\| lmliul-\|ot Poci ínyuak dógrái elfng 1 j" iH Ihb !{ !1>ttU Ml :ir\| U\'Udi virat) ö/Konyt « ilto ÓH Hl »•« j&bbvezeti ezet\|i kno én i k axeriut ir.-alfi (\'\'liuii-rói aót j- ilji\'ik, Imi; tU t U imll:cs A r ikkro ákok yelia <t y V. r 6 I )» ki\| I xo V 1 jlyóil ext ii \' vari InlaiiJ oloaV árral v kraxel meri mi oltunk, vak II k el án) I i v ii I n a koriíiíi a kulin l tqiiln \|)eiiKslii Illó a at a mi k kÜH/di a megy niag)nr I egóa: xtrófa német ói (jiok n hr síit l\'oxxou) óli a kor y! táyírat I - Ou >\| ikot bó , I e I I leli ! A vIlók a t illolu, aj kióóúai (InL Való-KMljjlk niMii. a jó ajwtj az 5 limra ókorul \|\| ni ojr\'Oíao-V (\| in i,\| n\'tíy a r I fi ni\' ek-1 li* ■ y K\|zÓboiÍ n»ájj Jaltai rali tik a IxniuAiiril I, l.0g) 11^-iiy erünkéi, fluid ta\'rio-nokát a vi- L nem kópeaj t e»\|antei bó óiilóffti m in »e áv aieni \| uber váio«, g^a ázatj laÓ I dq ka igex itjr rabló* yaugi i nyo-l a niitnk á< b miiitj 2 )f)(\| niéiikás ;yi«k liótia* i.\'tui ing a jfoáipija. ii\|-l\|-\'l. ii iiápr jiblu\'li Indr \|lilrd»M* míl Mnf/oi.l V Tubol KanisMn. uszedel I Viktor ii kehS {tor tir lap eg }eat itxólu oaikkir liu a rák \|udenki, i továbbá yón-\'k oitíil. ( 1 i f 1 I oltO J bogy a "gkg.vc arák dk »>/»» kívánói nriiak, kot vem iV-axroi e bl\'an i< 4)ik fm ia ugy a n c vódttlii i me" írnak Nagy 4m1Á\|í boaolt! k \|V\|jó e a e* ábilj. Fu 0 • itvi ngybOx. I.dgy Z\'da* ólyTfijte, la tei\| jniagamj TP Iocí jksroiel ég\|\|ii •/.fik- iljtski\'dó< \'III i\' • Nce^Ulbejani^ i u lielyeni lotxáaa1 goij vasi ak mag kteéytm ítltolijiW kOimyl Mii jog I iiii minidé as flgylip aaóli J ug) jutni, teliát o^ik latat" feüudatíiii potpn aégiteni I llóliuk e\|ül\|\| meg vel\| ólol vij</A>jiy alapoaau IlU\'fcti kailutk iMÍlfl-fril-) ifnmen i j K dulra, i gAhii ai I {enyóaxii Un. 1! áai. bárom kOvnik órdkl jormótzi to igfin jlalijii a 2 lyukat ezorotl Asl biapanjj liQj :y <t({d\|g (díg jutót eex4b viliikiiiel jnagegysójit IimuiiI ex Ugy bon jón filljivai j ((Waítlíógei, a liíoóaági láfl* Kogekol hí ikellé I aiióak iiduaeli uioglótulóro. — \'í ii b o ily; Vjilii rj m i tl-lnil ax órdeiá, ib liOgH\' VMoaióáyi i jlavii i\'ain li«mogutáal»aii ró DHÓgi iit-k tarto\|lain ax e ijlt i s elaÓl xorban báiOflaá -\'jiioal1 o/.ikkíió uruak ufzete lárg) afáaálios, Iiogy - annál Ifli 10 í\'gojf IHÍ\'/Í aKiintt\'xksdóa. prdo iletl lól «xiyélyi«en fog kü\'i»)yü i«ax cSÓIbox író ii nak yólonióii) o« java«-Ili ,4 ba a loli\'iiilítoi\| álli árui k, aay ssúkaége4 iiiín IDerl \'"diiliok a mkok ■ál^tió-hI,\|< inert e<akt így: Iratot isi )d a f "oxcd dein > !»<!,♦> \|b<u\|. így üil<art biijoHÍtó iuióiki Imej: i( isúifi. —.\' A ^as^kt cli\'-l/í ii (ujk áll <i» i I a íjákok; ójsto im\'Simmlójit-ÓH \| fpor. .nágok oliia■yit»"»««f iiirg nini ke 361, a ii ikóp ni iu -íkj llÖnbaAgót loliot tapa4x ezt a n kaazák kat lyu árról ÍU\'alva rákot volla\' n L k Mizliki utl Ikb giöbi i kei ói k >xé libx lyekei i T\'f ezek In ttilóMai e bárui mbbet gyükén I Vitat. 1 rák áll: láat, mm \'Öli, yája ion kei ek, I r .J liij lou* ák ily ikb jolb ix 8 ua ) sr kod KA II l\| íl)lQH4i fftilp yiS»l, l ól kndnal tavakb i Sxóp ói nyugt vagy ci 4 a rákost talán ílyenbdu logyatl olVii A[ (dly »\'S>án ó Mltf ikl.ől asójlii IOIOI Ibi óam taUjd liet Inl m l\|)y iraj Ilii iaái viixol1 v.agv valamely óle« lárgygyal n gy il, el mjm (Űri a iol)<)vixi rák, bogjr iájába illóflóvu juea\'in, i\'y *etb«ii tOr órákra elliMypi t#rlósko4áaí hely ál, ,]. ^ latiig I«m I vagy hItnbs állaln. Ka gyakiti, Ülő (lürtóuik alt ia, bogy ax egyik rákoa vix. a inásltba való áltélb) a ráknak é^U Ül. [ . J Legntaxutóbb báláit gyakorol a rá* ira ax Slea Oulelok, ó^w feaiók, mó«z, h» ós iháa oflole í)ld«ilt!l«í, pinzUió méreg gy^uáut bat a iákokm ia aertóaek k gA ipara! a, Int ilvejíboz kí»Zfl jutnak óa 8Z Imky u mely jlo yót, állá tavat a •eiiW ijic Kgáxoluak, abban a rákok meg hmm ua- uak, a«1i, ilielyok a «órtóek kttxelóia fut- wjrki lalOa ju^xpOntbólj kiiu aS jt uloináSaal tudok aso\' U folíknekj Zjftloun (WÓ\|ic > \'a rákok édea vlxbsn. ek ói Ifjolbi i/ík folyókban, Urak lio ;y -ax ódea, vízi rákók i\|lór a üóa vízi rákok\' óleu lálló víju ráftok kjüxl Is. ák a Ifolyójrúi p^rjjAlia ii lartű/.kod!k logkiwlt, lihlyet; inj aar.la\|li^i\|tk\| utalva vaujiak i\| íjakfbrj <1 kixxedni Ők luiliiak ln\'ij v uielinyíarer valijisk bili bogy \| ax iebbiii.i\|II<«ó: , m oil kissel a lyulc nzíik- mi Ip1? 4k[ Kii l^ai\' twjg uhir gy a itajái ex ibji voljj fblyóvl i^nl I nkáli lény a iir okbii 1 a rá m\|!j\'rol íIH&íh: aojija y ial íiájs Őllkéá tói i annál i nWlla Oldoláji re. job M tákol VIX taij i ií4M 07(110 k, ininö axia, III b \|»art\| I IlOfl I tl\'lli ni Ke ve* boxsíaerm, b-ikrok, miigaa Iák gy Ilii I iW a legtxükMbb bo m ti >lyők Imii kuiiek alá, buxóaik ós lm a foUó ;sl bir, ugy mindig lég-, parti \|)uaakbnnl a tik Ilii nem aanreli; a Itáborgu a lóililiaiióekodáni helyet, iukább vla h <end.in legj inteo l«k de I regón tilimiuit 110 válloa a aii iák, bíjgy pariba! jgy;ü \| üíó lUsódik; eli hbbóra liiind baSOum (u- , rOglfln a axou bely^n SÍ 4S vev^iiók A iúo\'hi folfloroiiak ligyolouibc^,, 1 n kdnuyll ipdokokwt ítlf«d"Xiii a t^t^nrn ive, ninikA\|\| nagyon (lúnnytt\' vó«l iuiá»ki! \\pt i« m^á\'lapilnni ; a (iflyóvixl m issí rák oki ven/üd-liiiu eltávoiiibotá^ 4 Sa \'k axaporoJkatá«a móljából. KSónyü laiLj bogy as jürvizok áljai im^ilirióiini boió7a\|ii>\|áa; a lilyjH folyók m^ik-üi Itrok, fái irtá^í; a folyóvizsknak áiiit«k. V l\'ló dó le ffl való gokkal Inl ó IW \'"a ; ólee, tisztátalan kffya, való faiiüxáae; (fliór oarbák, boa , b^gkiváb aertóaek általi gáeolá«a, uieg-saiaráia, minpig voazólyj lioabainak a ri kokra. j óppen oly batároaó a vákok 1 ia azh pora Hágára, miift a \'vú, boiuokoc talajt, mert ilyenben in lud állaádó tarlóskódáái bolyát ciii«áln lalaj pórin iiynaágáiiál! fogva ; iiem talajt, jfijert ilyenben 4yukat in furbát 1 iiigánok, a kilyflk kOct 6. A ta naaógóre in axordtj a ÍMonnsan 1 ib iiipgumi liqnii\'koa. kO yuglalamiláiik la ^iz áltál; íui ad a kevéató iacapo-, mi\|it 1 (úlnjbiui, do Jegjobban \'rinkl •inl) ejk Vl£l l\\:al. 1 o«éit Ia van atl jl^RT ókban ssoiet tarlMikoUbi^ Icgo\'&iii 0<e\|>b«n Óa Itfg^ mkok jutatva valuták, a at o^biilniJilyekljeá jtár- ijniijvel a\|oi bau iisállóviaek liíjlluhi I otlják n \|ni 1 lui, i>kti/ii»eii uknit, im\'g^gyiiblátUk, Sré\|-l\|j i" ldni\|egk«««n\| oili(i\|y\|á!kj a Iv "•xiiok,] máiok claovijiiy* Ülni k. Kf. OKU AhllAH, l(Og)\' asm louyócsik oly ft\'jkJ jiilyi tea ] ák, \|iiidl fnlyókbaoó* a> u^r^foka [forint uOvoltoulkj nzi k aiáuia. httláíosjó bp(olyáisalMsu , >aapura aógái a. > EgQ\'áb \| •sáli iieutoe vifót j keilvólu^k, Ir w i\'V.I o\|b jii \|yi iljp tífi m pgjowan, \|oliát kaMrint li Ap a vix! e tiu\'ejdoiiftáguk* iáloÉili f ou rangváltéxikk p nólkilli \|ol)óvkbonj is 111 leuyá^rill, miijól \\ok» uól tölib UreklSrl van aa ou ó\'iiluji tmg. ra i«itá$b* tribb, Usaiiiiaabbj a :vis( lafialuia.; iák, ha uijtgASokjoti jviv-ú .n kemónf\'talaji, uiiaihogy\' Uyeubt\'n I0U1 Oilujáliól ki 11 ul inoaallikiik. IC- obböj l,iiíi»-tiijk, bogy mi ly\'aaQkaógaa a rákoa oaatqtoi-kat a notáni ;Ueisapolá4 ellen megóv ni; a , fe\|e»logei .iaváplól megtii«io^ali)\'i. • 6. Klelnexkedóao a ráknak igen biüuk. Apró balekkal, vixi rp varok kai, bókákká, csigákkal,\' gVUmUloaoiol, dügilkkel, iasappal, p+nóeaal láplálkoaík. É ebból niegmag\\ a racbató a\'nnoik okn, Iiogy itoi okért jfiljbnn tarlóskodni aa egyik óa inifri a uiá mii vízben. Ar nagyon jaruióaxete, li^g) m fl« mi láíjgyilk bheége tllbb rákot ktH kxob liálybei, mint o«s(k KÓTQiebbaége. Etldl IQgg ai rákok Iiia4daluiaaága i>, jósága\', ix fiM Mga ia, Iklrttiof májua, ]upiu<, juliu* óa AUgn* lile lióhaiokluiii, legjobb\'isii mágia juíiíit«iiau ]7. A rák eiCa ollújávaj kópea iu>gi« vjil ^gyei^iri wúlyti torbot megtartaiii. A •m bUtik irái^t (jiaekony, nsg) bfiuuo a ti«aa liirunl kóMiiióg. ( Ha banyait lek"* (ogóvél 0 I ö ik ujllóso Riinyito meg"óiteUk, kemóny Ijtjjn ja lomMjásl kap, ugy a na sMe)l lio\|yó\|i varaik, fájdalmai miatt ráng-í Spkat kno. lába, tarka (e\'gyaii\'e á\|i óa u>eg 14 dermed, lláara foklilw,. ba a farka «) lUÓig kiiruiwielik, ugy iurid - időm \'álomL luerill. Ml ml Imi óv bon elveti ■ keuiáfiy -liójst, liázál óa podlg a .hitit Jiiájiii, juuiue bóiin Hokbnii; aa kuyáfiaakor. A* anya n»ganiMf t\'ól ssáUiitva a tavaaaig :talóbeu hordja pe< tnit é» Caftk j tavasakor lebot iWxieveniii- tarka alalt asokalL m-hekh.\'.l utóbb a rákok ki kőinek. Kefdeibeu baiigyanaf)ok óa 3 ív jkoH alioa, \| bogy te)jea«i\| kifejIddboiaenék. Í£\|eto\'8—•lQ—20 ówe U kiteled. Ua Ollójs (tiasakad, ito belyóoe laákik, de ha (nrks Saakad kj, akkor umgdilglik. .- B. pasatitáat teaauek rákokban a díSanók, á íákáaiólt, legkivált olrak, kik kora. laváSakor Ingnek luntsá AjeVibb kilelj* iloasAk a prtóa au)ókat\| mini kikeltek (>;{<< Mtlk pkisséaili a báiom! áviiál tUialakbaksi, [Lebát idófilóflj puaatiláaokat teexuek aaokt^o llCa inimlUijki\'l \' feltlIbaMja . a iáká«atuai I I I l I i * ■ ■ i ........ Nem iiiariQnk fMui. j. „Do miiidonaAelijor lolylatá, Rm«gta< lom, bóg) jnóg valami káloritoti. lwulókeitak ka angyali leánykára, at t^goap itt voli Ü tngatóua —i a kis Taiislarrot gnndalottt kdnyvet IiobUU nekeui óa kOvateltSi biaonyoa mbudalot 01Vafasak. .llugy kivátiá igát lel\|o»IUfin, dvaatani aat^i küuvtbfI, aitfy jiudiunáuyoN in^rvoH. lliaaeik (iuOa U ilynják omnj ntond«IOit<>! 9lgniiJiin mit terln)maaott ama Muyv\'T4 jkói\'dó tün;ljiictb\'iitil as «<n«da». ^,.Aina nmndat aaon gyoiaágiól melyet aa mberi akaiat ilSüKtiitá^án a ialkairóeAoíMek kuloaHnbs, K»% mi <mt & jjogiiikább vidékéit, aanti ál rá vóIÜ l^P \'ikUobb emler, miialig gyotvublian j,yógte valaéiit, uilat • eg\\«mlóiet<«iá^iáai lilott -- uagjyokb roilisi\'. Aa akai«\\ v\|ra> bajtáaa uaiá pillanaliivj h mintán ali«ts-Ur aksrsitáuak rtivildbb utat kell [biti, miül w tjaayobb <ánlim>óiiek. Ka a lila gyaiáaala, bogy kis siábt-eek mórt tuuaogee" íiuiudlg gy>rsaobai^ iiunt a nagyok* * M iUlóbbmknál nőin itiiúdig reatM-giik, liánig nagyságuk jó i«kim«ilie. Ntm iw^iolek il laaaan iiioynguak ■ 1 MUa))gatótftuuk ^javidra, AibóitHo Mi Iatá j HMái!, megam ia UjM»»»ialiam, Ix-^r ♦ T átókoknál,! melyek ioali\'uiósitákoov«á^i\'ii^ ibyaluek, fiag\\nbb haraiohuni 0\\mlsi\|,\'t<n \' K<cel óa kaekeny váilli vagyuk, de l^Kt llng) Ualtniaib J«m >\|alÓHhgóíi eaellHt ftf jói iá a, atl már ludtátni Asi ia belláiS, UH). llyóVvi aaaaedt krpiuapoi J fe\|ie«óm wWVI mg) ón oly laNusa Matnsk, miul í l^11\'" ./éasmtrn eltek intve is igjora moidt^atu igyok. A páidura.gvori aaókMvel dit^eávd-!Mtem. t\'»ak nem liiasi] tainü eaiedea, 1Í9® isindeat biujtágból moa^om.lHkábbaaSreiiióa 4ly nagy toj\'métu lónál] tniöi ók I" ,lk aa nem lett;volna annyitai baai jito Ira, mini ktadedvógcjd, tiajoa t" .Meni, ugy lát«i)k. golyóm aiin dig akkor [találta már el.\'ealeteiuH, imdóu aa tóg a »órkán)t megi«)niuá. lWae, li«\|y WWW • iuiaU ingatag kMU* gol óltlnk óa ki-idó* ha a várfogság bUfitetóat reám lógják e axabni V áiuláe ta iíibelS eaO* kén elali óa oz árulók balálial bUnteilelnek. I \' Lá»d ón aaivi>»eu fogom tűrni a\'" aora 0 boraaaxió oapá»AÍl, caakhogy- neked be tudtam bizony ilaui iránladi forró axerelmemet — tóíveacó viaeluóm a reám jo Vali dó bün-telóeekH, Imenak,neked ex állal liaexnnt bir nók nyújtani, de fájdalom - rajiad rövidebb, de anuál boryaaxtóba bUulolóát fogpak aikal-nuiznr ; — tudod e, bogy mi a bl\|uletóeol az, árulók, »ri>kev£oiek ón oábitóknak? iaxonyu de halld I — a Hoppot na! — \'i!oraa>-ctó azó, de borca»s\'óbb a.íniláfl — az ilólet rajiad még liolniip feg v/igioliajtaini, minibogy pont. dó\'bea elfognak iiflni..— l)é\|utáu elfveneD\' egy viaaskoa \\áz^ijzákbn. Ibgiiük kfíltizni, egy ^sárlooioe ólem gol) ót knúiek láliaidi\'a óe ily álllpolban bal néma eunuch vjaa ki a fsk#ie iti\'ger partjaira. Amiül a bárom ér a I iától fog Oini, a U^porua kotpor bab\' jaib* vetnek, bol ísouyu balállal fogva ki ■itt)i»i I — ISa nekem esOrnven fáj, bogy mi* tufáin kell igy meghalnod, ilyen fiatalon, mtyn jUvódhea oly nagy remények ftlsód-ftokf OJga keeervet aokogáaba lört ki ée oeak tfiiMuir fáiadoxáeaiuak aikerltlt 6t leoaillapi-tai#i « Daglevie mólv gbndolulból felébredve Ikmmu haigaiolt«águak vógót vetett. „Figyelj reám Olgal -amil most lölom ballam iog«a, jói j"gyesd eai meg magadnak. \')» móg nem vagy eJveeave éainogmen láeed kxembn van; aoha ólűieiiib n aeui fogóm esőn )ótó<«móuyeket ellatedni, melyekkel le áa kedfee atyád engem lúlbalinoatalok deaxára aanak, bogy vt-l«m mint fogoly Ir al. teháteiiet.y ge\| volt dolgotok, —\' ÖrÜkkó báláé leemdi le 4 lirányolokbau óa kedvea kü< leleeeógeemak liliom, ujoet nektek soglbtó gemmel ss«lgáliii, bogy atyAdnak beoeületee Htit fiSSgmenteem 6a bogy téged atyód ée .a világ előtt lieeláaaalak 1" Olga gy&nyttffl nagy asemsít bámulva IflgMali a \'•tagra, "\'^JlieJtu acoubsn albesaólóaemboe log •áá, asm kórlek, eektld>l meg aaalkoráara, bogy a mii tiioat l6km liallani (bgaa/anáik bál mely rfexé) legalabli llárom hóig«lbeaxál\|ii ueiu fogod — tnegvagnikjbár g) Srl-dvá flaáili* leaógeUrÓl, dejjUvfiulj ugy kivánja; bogy eat eaklld által eiósiiad njegl? I „ÜUktlayfim ni sworánia, jüv/lm ioldoÉ aágáfa. Kxeretrít aiyám\|boexsii, boldog óle\|óío óa drága hatáeu UdvMeJbogy a tdil tncii Ifiled bltliaiiij (jogok, j>áram ho olidUig senkinek aem (bgoui elmjasólni. — AUali]óuge\|iu ugy wgóijen!] II\'/. Ax uakUÍelhangflbUl; airio oud uraljál a ez\'tllábau, o^ak a filidi)n Iteveriik \| aortyi\|>\' gáwa.liallaiexo^l. -r- !(\|\| gS óa Siinniif \'itsarie duglák fojeikdt egy pj\|i\|\|\'ó oaókbau taiálkp xott, a kél ajak óa a áü^elk«xó percabeu a lovag Olgát fonón aSqieló kubióio moriiá fa mondá. „Kedvee Olgám f mondd meg p»in(ijil uem vettél rajiam eoba eemmi kjllÖtilwt óeare?" Olga merfteu a beesilfi árosába aóaelt óa moudá: „Nem !« „Jó, leliál tigyelj, mert moat keadfidik ttkléfietem: Jóval a hónán kiradete elOtl Odesxábau kfcel a longerparthoa egy romlAdoxOtl klll aejtl, ,de otinoa belae\|(L liiaban laktam. Volt egy katona tisst barátom\', nova báró Doiigetiűir Wls\'djmlr firnngy volt; — a kaionatnat rangjáliox kópeat nn\'ig jiatal volt áa én napról nap^a Jobban eaerSlteui és •xeiiTsdbeilemf — Lgy g) Ö11) Oiilaég"! reggelen aaerelotoai Merslemuié fajtilt ok — mit mondjuk, ux órnagylm axerelmea lettem !u ffTe aa Órnag) ba axerelmes Isttál V egy fiatal emberbe aasrelmea vollál? -i\| kérdá Olga kiváaoaiaa óa bámtolva, Siiomirt félbe-eaakitván. Kórlek, hallgaad tógig elbasaóláaemet majd a végén megiudaa mindent. Aaon napon dólntálijáu a bennem már lógea áraitá Vált kaláraiatot qstt kdveite ée aa faagynak\| — tapaaalalva lyáutami von aíJmát — falajáaltam mívemet éa saerelm«t voijollkm I" Olga MkMaagott. e tárolom 1 i»«y,, 1 liuds t pliot ea? megfő uei üjtr Aa 0rn llrOk blaegei ói el eal Ildiim l egymá rój nap a fojlódüil óa n eglélc falotlj - lügy \'/;jnu, It wt inroza hti ótlani ak ^ijlaroit, bktta. kórdó. 1 >r. I Ildi gy asire fonó; Iá iák. ar-i\'i1 B a t«r K Illatai * V fog II k lük imii al osiilei nak »m I" lom < ltokban g imat f rdult, Hóretii. k«ói. li ha ni r illési kimet un li "Jón, in ikL" aar táefttet/ li irton eaó; 4 met (Folyt. Í. ésk Hf, D0tM\|pÉ\|u)wi [OM eserel \| murik uapi aa őriujgy [ iispouia mpnn i»inÓQ JQti hoa<\| Omor voltJ komoly lauil négyén\' bánt* kOv.) ilcs Salai 011 ouá »11 Uj 111 r y mu , í(FolytJ 1 üaxek, nuoiidá viadalra, bá\'ip axlolyiAvóaboU\| 1 lleu ie kü/deni, , Aá exredaa erják; tObbé as (Iknskilnetexne) hbea, uraim. V \' l)ávákl" kiálté mondái ea flreg I Oket isaóii. A mógióii aem t< sgyónMIveaBeui. a ijiiijt Iái játok] meudó Ather barMaágoa m rUül jní Tógo). Imj h kik nkivelL r "K/+ 1 egy iibódk eat nií ikü\\ moeolygoti, ródeluirxni, r kórdó. ja. , • íöllHlflt Unni Íjo-I egyeu ii\| itt ssidó* ojoljo Ifi-; vrebáv mit ilit inon- nóbáuy watwv RNeiu^ radáax, aioiu JlArhox] t hiaxoui, Iiogy boly-\' tiók viaáia, Sing)\' ina-j K axerMioee ellenük Adja ife lui keaól, I inunk liaklelftloljeeauJ: iiolylyall uyujtá feléi 1U a Ijigfuroaábl 1 gy ói áal lelei i iram, jjsabsde In klán iiovoaiít Vrssol" islelé ^ibortoil Lejoa. ogy igy eaüat kia kw, itifly vih l« kjálllLf Mlamei gkOáslelibi I oo ? imái t lyere Litjoi, fdee vilit ss, kl de majdnem \| tolángoil. la tg áfán lény\' 4 lux gyorme W<)volM» j „Ne írjon 11 Uem ar.uak aerle\|a( liWllbpssök! aa kalll méUnUukl a baatttlrévre Agye\|< Mind a jklanlóvó Al < 1 duellána l« logy ef^ kiáltá ea tál mag\' asabAti ilqit I loinra rí jeni, ember tok ?« lókhoz, iu inl, \|o il r li a 1 p k ói hliá ili ( f« jeti \|hl It ;» ut Ikllinkbö 8ul.11 aiinni, rr> jlülon puf> n 1 loáót 11 bsrodósmtk éa kde It liáruiA iillukei ildi nk. lokja n v k életi \| liik n áa üreg jiihiulil \'ajnveii Ixreol j a aaiiló niti kei, A inal e«ot; lo ■ttyupr beu ibnpdinkat kfoj^akoF gyakoauak majd tölibá tliás ajultani. iDj» mi ea, t$it akar* Kcen IjjVdó ókoi inkésó a niogütie ál-at nyitának, hogy fiala^ xadót át\|ío(]>ásAák. Kiváiio>i kinti jóktól íji^po, koHjnlá\|t Aihíjvi^husV Fugád\' ii li UssUnatelnot imáokuaá^á\' ea II nuepálysteu. „Aa knromi lelj lij ctrOt k<lloüna<l\|t» J ilálifiiok ó iláaii vo l öiljtáu II „ fii dón áinixKMii hoxsáu, úrin agyogntt Uabiiel: knrijja, i\'lllá\|u, A goí) ók ] ellói (wk itjm látod tübbe a» i)i»g ípalá liitU ol, bo\|h eieulW JtNab. lArmn It lla vagy. Viaeld tuiódigkkb jali\|u i\|lL mellel hlllnnij jnegollal vfaadd Iául idejóben." * \'w Atbertunnak, ktjaiDut S\| iliniii ós elmem —iilamigy Viui ijitt\'llkL mái- néhauy áte, bogy uíjsgliíjlt. BIÍ \|e\| i\|Hállt)k llílih^ üiibaaem. UUU)\| Mi ia mindjárt klltagyók f w\|fi> boldógok valánk iof\|id> Üdk\|i»ó aioauk fogadlak bm> «f^ea \|iini engedett iUM Onivtáiába kellftt men iAlemoi lóri. M ly « mily ai Af Orlóerd 4 ^alosif 1 tudul Mi \| lilk gjóilól leiltl rúlt [ 11 fokán Kuj, Ók lisH ittjgyol b válj A \| Óaitlf ák] a x lli»xek kU kjiállóp^QrolmetUit vü^gynk \|isl \'ái Ilyfl beléüt klIsQlhi násg tiftiged oly ,H7.ilái;ddájl oltt gyó-4« fa \|irdig jjoggiil — ttfntlat in \|kidhotiiUI\| hogy aebeéebben i it y Qalbra)ibokr n valáuak — tehát Ijstaroi \|int aós a gyóaelemr^mint tiá" oUhn átion, bogy biaaliuadát oau dó opáliából ny erted vtjlua onáljóh liuó opi páliábaiuf \|í{áftá Al bgrlon fjp dd\' ii inl a áaidó iin^lábaia" bréndi iás OaOnlótt el mm ifnyón^ dón amlg^i 1 sióin „EmelkiHloitntik^rsótu uiktfai 11 i \| irlki I alatt, mint idega^ wÖ ál la) lelkeit ve. Vadban ugy teisMti.! iáiul Iia »a». tetyat aötéieégben világítás- V#v A rák teljes aötáoégbesi tajéto .ami •>» Ww^W i fjlJ\|\|M- «■ & oka almák* hogy a iákáasokeö fi A vizbe térdig )tu«nuak, vii vitágué lámpái tartanak, if vid időin partlvié mentiek ét .Hl felstrdik a > iíiUtjWi u-tu rohand rákokat. A meg nu\\ # vit aaétén tttaet élesztenek éih»V. az csakugyan igaz, bog)\' i »iajdem uüudvn rákot % határba íö-htt é* Da mondhatni, hogy i i\' iu«(tvii m kiírhatni &>uy<t akai\'atu mondani, ily adatok li TuhoU Viktor uvmik uézete íVtiu^ny* támogatására szolgál ui. Fo-& feg^ii .li^U\'-U ozikkiré táti nem éppeit kifikuli; leiaimat elismerés jeléül ét aaoli n\\ i».\'oiv> (tékául annak, hogy figyelmét itfi.V.oUli tlidoUl, It luikép MíÚluégflSnek ma Ügynek további: megvitáiánát zz ni* nálamnál {óbban értő érdeklett«k ál- Nagy Kani teái 1882. tzepton^ier 21. jgrirÍHazkp Jóuvf, taag/ti Ünti urve. Külön t!é lék. - A láraaakér mult vaaárnap ok t,iJt«r liti 1 ön tartotta évi rendem köagyülé-.é . Miután a tagok halároaatképea számban tak-M^n. Gulyás Jenő elnök a gVUlésl gnyitétia a miiideiíokeldll h titkári felén olvá<ft«tott fel a tána4i0r múlt évi mű-ft->sér/»). jftgjiiiitn\'i létszámától, bevéleloiéa kUlseitf. U iMj teijesaiel wiut p-tidbMí l<«v Azután a számvizsgáló bizottság i4oaiot«it oldj mely a száinadá-Uuiek tnláltn. Hiirinadik jMTfv fon « kwiaegveTés előirányzata, moly i íiii l&É Irt bevétel 4 1857 irt kiadás nit\'YoatatoU nin. Tárgyalás alá vétóiéit a Jr iíuií hajliségnek a dólzulai lakerékpéiia-iák á <ai a most épiléd I alatt levő. hásban •íniioit egy 2-ik emoleii ja a jeleulegi helyi-ku ih i jövel\' tágasabb helyiséggel való felese-,!]. .". mely azonban éppen a 2-ik emeltre vjjtö tekintetből ueiu fogadtatott el. Ezután a .váiatitmánynak lemondása > as ujoak oiegtálasztáea eaaközölteletl. - A azzvazá> í-Mmén)o következő volt: Megváltatlak olnokki\': trfulyáaJenŐ; alelnökké: Herto-•Mi.l v .Béla \| titkárrá: Varga Lajoa } ögyéaz óé-: Lngyel Lzjba; pSnztáruokká: ifj.Fiw- >íHiBf«r .lóz«H; hátnzgygyá: Veb«r Károly. \\ a t< v/.t uiányi tagokká: I. Souissich Lőriucr,, 2 Hau^i ilánoa, 3. V«jcl»tól Z«ign>oitd, 4. T ttőay H U, 6 Lnvák Ede, ti. Hohreyrr La-7. Hvii^ihi Karoly, 8. Qaray l)eu<, 9. 0ittin>an Ilnirfk, tO. Ebenepaoger Lipót. — A király ntvenapján október atcut jníio tartatott a helybeli plébánia i plomban. mely«ir a polgári éa katonai ItWtágok, a hivatalok 4a teetUletek a i« ti if\|U»ég i nagyaaámu közönség vett a i<il)ián ol H\|kir(Ul « I — Tiiaolló-lralttletÜMk eddigi el-tltt-oek Ofowváry Qyu\'a.urnák lekOnöiiéte ktéber l én uj elnököt válaiwtott. a városuiikra nésve oly Ton-l<i, \| «g) irtunk a leköaiöut elnök helyébe Le \|i gye l! Lajoa, helybeli ügyvédei w«n-i.ki\'tiu, ki a válaaatéat Olfogadta. Midőn >üilattel yi\'l\'llk IvulomAHul Oroaaváryt Gyula dTnek 1 klraöi^éaétf ki annyi burgaloiurítal íamtlotott iÍ\'a ftgylol élén, megnyugváatal .hatUk Len gyel Lajoa ur rogválaw.-hlr.\'ujak hírét giatulilank at egyletnek, hégy kikerdli ót megnyerni. >ny u magyarázatnak mégia tüdő-n\|Auyoa alapja vao.M mondá aa earedea. nN»iU tudom; oa«k annyit tudok, hogy iiliéévá^ttvlettl erői éjerék laagamban éa ren-iidiiHinndl iifsem, líogy idegen befolyáa Iá? "fi M Mi0 Hlott. Hogy jöttem volna különben ah: hogy iiaou monoatot olvaaaam ?u „A k\|f Caeesíl niiuiá azt néked !* ttlg«ui! a kia Qaecoil angyalhoz bánon-J\'aián áz angyalok beíolyáaa alatt áll. len aít&i íüggü\'t talán, liogy ama mon-l ohw-win, mHly iely oaodálatraméhó I oi\|imhI; (iiliúit el. Ha ama gyermek nem i&eg ájuu,..tekinttói a könyvet- il ttleivol jött\'" mondá az ez- \| í.>-f.L\|»K«r«i}reeÁa fllMlea vdlt.N \' giindvWK mely, rólank gon dik S kérd* A&eíto . tAml engem il fen kétélked«in béníté,u KévtkgA r#ggel elliegyáiD Morgan "t^itu ti-ndAgaferetö liáaát. Acó\'a egy azo-<m«m leiálkoalam azok köafll, kik e «aM\| hü-uHbf WMfsffHlUijts Egy év ronlva !v4\'Urt» «dá Albert* IVkátrel való mátka-\'á^aí « ttj^tu. - ugy mint mindenki to-\'A■-.. i$m t«<\|Ai# g lapokban. Felette aze-iíh fiiibrr vált belőle. Ki-■ aa^lai^i^kat UKI bavájának aoeataiue-\' I. (iu^gafdeg éa maga>rai«gR áilannhivaial\' í> « -«pi( igj nem éaodátkoznáM rajié, ha V) v«r uiésatii Ingom, hogy aa egyesült ál-la^^k v4l«4»iijtiáK. ^Perase nem hlv- íí-h AtWt^n l^nj\'Mitiik.) nem ia kételkedem tőribe, hhéj já elnök bejöle, ngy mint a^di kéi\|a#d«M e zat4é ópálja bit«rejebea.«-\' nk^ a f% babonát Iw, mely azeríni aa s^ii tai}o«Ai« kí voittt, jog\'wdit « rajry nem , ét álíitoig, begy ezen opál üdvíiozó kf> v«é(. Vnfér Utm. 75 A lg A r l-egy Irt bea i> uj tiuti kar válaaalaiott október T én a leköatfbol Méí. UlyáU. pedig mogválaaztattak : oinikk\|cé; Saiivélier Jóisel j ulelnökké: üjváry lljée: ttiikária: Fréyler Adpltj péuitáinokkA: íjotli Károly; könyv tárnokká: HU töt- Lnjoa ,-j láa-utügyá: T«m.ie. Józtef. — Válaáztmáuyi rtudee tagokká: Itartoa János; flpmaaiciiiL^ riliCi; Heuoz AntalSemetko Lajos; Eger Ignáiz; Oroezváry Oyala; Flaolior Jó^el; RuMiibltth Lajoa ; GrUnhui Lipót; ÍQ. Fet-aelhoffer Józaef; Haautcr Gy ula; ZOtta-gokká: Cliiuoráuy Boldizsár; Sioitf dános ét 8zalay Lajos ■ -Ujásíhlrt Kaiser Sándor kit e hó 3 án aaélhadás ért, azóta vissza bem nyerte easiuéletét aterdáii éjjel megszűnt élni. TometéM ma (Uénteken) délután w ólékor tariatik meg. A kiadott gyáaajelentéi\| így hangzik: Aíiilirotiak mélyen lesújtott ■tijrval tudatják rokonaikkal! baráljaikkal és iamerfii aeikkel a legjobb férj. illetőleg nlyjn fi\|fr sógoruk Kauor Sáuuor urnák tr.Teáti,\' október 4 én ójjel rövid azouvedés \\itá\|i életé--nek 65. évében történt elhunytát. A boldogult hlllt tetemei pénteken október 6-énidélután 3 ótakor fognak a helybeli izr.jsirlert-ben örök nyugalomra tételűi. Nagy-fCaoiata, október 5 én. Kaiser Júlia atfll. KoliacU íúint neje. Kaiter Anna éa Károly mint györmfkpií Kainer Mór, Kduai4» I. n, inhit testvérek. Dr. Koliach E., Koliaoh SM Koliaoli M, Br. Koliaob 1, Koliaoli A. mint aógorok. jDr, J, Qrabmaun azül. Koliaoli F. v, Mariniikch kzülj Koliaoli. Wkditer T. azül. Koliaoh mint idgor* nók. (A possflu) I szvargések.) Poztonyi tudósítónk közleményéuek aiegpssi* tétéül réazhen hclyreigzviiáa végett a kiveti kaa&kut köxöljUk o helyen pótlólag] Jekel-faluaay visazaliivatoti, luiuién PozKonyháii ét vidékén a rend helyreállittztotl, Eazler\|iázy gróf Üiispán pedig l^ozroánybfRlotAá .nevezte tett ki. A staiáriuuiuák kihirdetése szilkségte-len volt. A pozapny megyei közig, bizottság o!<tóber 6 én délelotl 9 órakor tartott áléit. Sehott aliapáu jelentiésébfíl a következő jpas-sust emeljük kiö^ioseu 3 városban óa 14 közaégben lordult elp kihégáa; katonzi kar hatalom alkalmazJatott 8 váron ét 8 közaégben, 11 köztégbeu Itzlófági közegek állitótlálc hely re a rendet,! A ftitspán aztán sajnéuatát fejezi ki e fölött, hogy a lapok tendenliózui és \'igazaágtalau jelenléteket hoztak. Sjihotjt tlispánnak mint korménybiztoa ktKzÖpetet mond, hogy a megje tortllotéii a zavargásoknak oly erélyesen véget vetett — (MlaUimftret.) Említettük lapunk egyik saámanan, hogy kfdvezö idSUon a helybeli Gutinznu-fé\|e tzőlCjben Miklós Gyuln borá»zati kormányliiztos ininlaázH\'rotol fog tartani. Az időjárás jzzonb^n, mint últal&u\'O* sau iuneretcs hetek óta f oly kedvoijötlen, hogy a miutaazüret rz idén megtartatni nem fog. Ez érdemben a boréscati koriuányi biztos ur a kővetkező jevolet intézte G.\'iGuti* maun Vilmos úrhoz \| -Az országtxerto la* passtalható rou idöpérás következtébeni ke vée kilátáa lévén ^arra, hogy az ez, pk\'hun tervezett miutasxüretek a aivfnt jó • ered-móuynyól vezeatenek; — i máaréizt a niinia-azüretek megtartására megbizatáat nyert izakt közeg közremüködéte a jelenleg Budnpfsten folyamatban leyő t a hazai borászatra itéxve fontot szereppel bíró Reililan-fclt tzabadal-masott borerjoaztéai módazerek koro«ztü\|viie-léaél igényeltetvén — van Szerencsém iiagy-aágodat értesíteni, hogy CKélszerünek vélem az ez évbeu tervezett miutaazüret ^megtkrtá-sát jövő év szüreti ,idejére alhalaMtani Fogadja aat. BAapettin 1882. azeptember h\'ó 2Ü-én Miklós Gyula\|borászati kormánybi^toi. j — A kfolgftftgaMal tlaztvlarldk ráizére eddigelé nem voltak oly állomfaok rendszeresítve, a melyek mintegy előkééilljS* iakolául leitek volná lohiuthotők. íl)gy ^rtá* jtülünk, hogy a belQgyminiazter ruszint eaep hiányon segítendő, íjészítit a azolftabirói jé* ráaokbao felszaporodott leendőkre,\'Vftlój lé* kint/\'ttel a aaolgabiréi járásokban a jövő év folyamán gyakornoki állomáaokat azáádékpl-aik rendakeresileni, a az ezzel járó költaéjgek a jövő évi költaégvttéai előirányzatban mar fel it vaunak véve.] Esiékea m katasztrófa áldozatainak emlékére obólitzket fognak felállítani. Bizottság alakult meg, mely a gyüjtéaeket fogja enközölai. Aa ebeliszket a Dráva partján az uj éa régi vaauti bid közt, vagy ha a régit addig leoontják, a régi hid jrányá- \' ban á^litj\|Uc fel. tekintettől árra, hogy aa el-\' voazettek magyar hbszárok, a bizoltság hazánkból ia rmnél adományokat Aa állományok a ,,Drau" •zatfteaztőkégéHez vágy a bi-^ot(«ág nénziárnokához: Koiaoer Ádámhoz kUldendŐK. A kicmiléal munkálatoltHavában f\'dynak, Hazrnau niérnök, kit az a\|iöldi vasul igazgálósága az öaazet hidak megvízsgá-láza végeit kiküldött, az E«zák éa Dáida köat levő ártér hidat stimén kéi«égbeajiő állapotban találta; lepzUkaégoaabh rétz-í jkorhadtak. A beomlott hidalt pgészen aiéUmniják. Az épülő vashíd körOlbeíül íiétveTnap alatt kénül tl. Az árakat Mohéoaon ét Gomboaon kereazfül azállliják minden ráfizetés nélkül. — A bndzpfitl állami középipartanoda igaagalózágától. A gépkezelők ét fűtők laniolyatna. A (öldmivtOés ipar éa keratkodelmUgvi m> kiii. miniotetiuin által a bwdapetti élltmi középipai tanodábau a gép kezelők ét fQtők tzámare reudez^lt máiodik taufolyzin f« évi itovemlier hó I so nkpjáu fog ttiegnyillatúi éa\' hnt hónapig izrl.\'Etan-foíyainwn a slahll .gőzkazánok e« gőzgépek, továbbá a gőzniozgnnyob floo<iioolni !1 ét a et\')plŐg\'\'pek azarkeéeit éa Iteroléle fog tmtlt lat ni. Tanu\'ókul felvételnek aa önálló laka taeok, kováaaok, ezek fegédei, továbbá a ktl-löiihöző gépgyárak muakátal, tofáhbá okít relaa gazdák, valamint olv gaadák la, a kik a Itrméaaeitaui ludemán) ból aaDfi ItmertUtl bírnak, hogy a tgafolyamai kellő aikerrel hallgaűtalják, vé«# gáp<UÍajdonoMk A be inuM aa intéaet helyaégében (VIII k«r. bodzafa utcán [28 napján j kezdőd napokon estjVe nepnapokou t ad j tartatnak. Aa órától 9-ig, a elölt 9 órától nznbau gyakoi pek melloti. A sok főnökelk\|< matatni arról, dolgoznak. BŐ\' Károly urhoa, gatójénoz lobs le vételr il igazol liO ;y jeli el > felv z I llaini I f rduln Ás alábbi knífllí M Kfltnp kOny - Aa a Itirátál a külöi még a bíráló I ilz^ttzág lelestbb ösxae M é r u ö k terjedelmes ét é\|l\|it tat kö: óbbi Iá a gőzoke ni űvi Jői minden egyet gőzeke-randtiM M Pgye« góp«f( szém közli lo )ténz(lgyminisb tbr lek s egyesület «li)< életrajzát. Ug, jky Károly iut teorologiai és Ilosenspilz Sá tin félötio érd zül Amei íkii \| ;ai laság — Sióval, iiiljit dasági-Mérnöl ai elkövet, hogy III izéroj tanulság legytj. A s/orl berlŐI kezdvOj frljéyal, mely (Budapcsi, (> l^niüjtültoi) B közhaianu \'t III gazdá\'közö.nsif i zivez pártolásába \\h A __ a hazai tiszlv tjlap\'iniudinkl bb örvendeni. CfJ •ége mindent Vonálru emelj lm annak tea czimUi hetilap lyázatQi hirde 80 dr\|> araaj aegithető a llmzai a kik a* állá azámi(hatnak módok, a mi karlársainkát déti liaíáridffi egy lérczéra a lísatvi^elői e Beküldési I umri kák a „Magi (Budapest, V küldeudÖk. lik w un) o\| ;i el ét a ió lolya 6 prától 7 lg, \| dél ilött \| lA&dásoli ái ár- ét ob^r hó mában i vásár- < órától napdlikint est ftfüieinapokon 2- g tari iluak 0 az utol« lat okin vei ás lem működe > jelentkező mi i ányt tartozna! nleg melyik szí (ban lágos UUért Heijédüs (özépjbnrtanodu li odaloni ineiereii atf iskaM* B< M nok IdiniV iés viszonyáról An uríkáUnu élő hl és tmulaágoi levele ré-élessé okló efkasatŐiégfll minden I illetőt pjét a ^azttaközöns^ IuihziiohhA és 6lvoj\| ség \|és kiaüóhivztzl SÜzotésl úyiK, uegyed évi zeg a lap kiadóhiva aléha i uiezt Ö. »!• a.) küllendő. legunilegebben ajánl uk e latot ikülöulzen n tiflvelt jgyelmébo és tö mogos lyar Flnauvlaeltfu »imű, se ökar ordekejt képviio ő ho bb nagyobb keajveltaéguel; kezd kv IróJfikó, a lap szeri taztő-l\|övet, hogy lap\|ét zzo i m^lren anttiak állán lyt akizr szirezni. U kétrendbeli ni lyi zatot is hiraet, mely pui\' k mai zz\| má ban itezzUuk ! közzé. Hzorkeli?.lett li lapot a ;y el in épe. Ara évno 188] 1982. A Zitlaiiii\'iiy A uagy\|nC WhI, ipar-1 8176$. HZ debreceni1 liptóujvári (1>I óu Knitfttlaij Oípdiiitíiiynycl fo.ett j jél leni Ifiváiiyán a fcriUievó/.et mell ily miuöK számára vjeti) mét lékelt Arob A roza fnniitbau azal zönttóg azzal» rcti/.iibi gazdaii rdek \|-ző köz ifln-S-ig o 7 déf-lió- •ká-elő- lolliptfifc éi kapbslók I Idtlinl bén Ns^j-Kuluin. I rdl o teversony leglelj fiaj n a g( zóltékro vonatk munkálatáuál i zárna. \| K mell •aló lét czijtkben tár ónt, I iterjeazkedvén zéró; lészletMeu isuiel íjoljoi s ifpekben is bem és eszkÖzÖKet; A moi fl A gr I Szápáry u oraz. gazd került arozké) e azi mokban lejezi b i OZikkiorozatát gaz viknffiyairól, iŐl \'is átható, a juk e kitüuCqu tiszlvbelokaij csak \| Irt m j- Pál) ájzal. A „Majjynr Tiszt rkeútpsége Követ közt* i a eltői\'kérdls (inolym k iveljiepo í nMily utón t i«zlvi»elókar ama I ogé^yáro egyelőre mc melyea azou oszkö: i szín kall, abban at la-Ajánl* haaat I ;yedre auyagi bajnkban tzi nvedő ii egmbnjbetőlff dtjbqr 15- k. A méndik i 61 inerfttessÉt. Dija 4 közi ámény lő f. é! dt-c. Tisztvltelő i zerkoaztő i rizszui uyek 81. Pály 61. I gupl. ifiyeHdli ltóiign m. kir. föl ób\| I4crezltn\|lelmj\| minlszt kőit \|érteéné.io zzo anági I lanlniózctnól mivBa i\|köláiiál tö ozi lormi\'^iolik mihm\'gUi rosNOt tl ntómdutt az iránt (ét hittznlDÓÍ as idá gU rúzs a gazdakdj ignak IfeiitarUtiáék, átoögpdttwéif. a iné i ermázaán k I ii t állott meg. EnAI a i tcritti\'lik, iniitzoriut gi Uülnlósotiiél czi\'i búi jélmtlcg ijlfnlegyj 200 inólor áll üladáara kfcetil ezó^kL mt\'lyök ogy otlioz kllíilotitlyk « A mogkd áz jlhitő iulá zserjnt fogván létek tuielöbb l magban minél száz kllogrimiaonkétit\' kiací átjiuj rtHiiielke/.é-ro locpájnll Uk íld 8 uk /dftkAzÖíjsog 8n íl éit< Ifbb fulsorplt á\| a finliletl árért tznii i\|ézetfkhez ípK\'z imló i n p«<litezéi ut já\|i jldapliatók. A m egjtni-cpgtk \' suricHtd Hzerint fngusk jeliiUé; tcLiii nikj^y fajtából kitalálj töpU nem fog kiazolf állat\|BÍ 11 A n g»l c n c va\|ie rij gyarÓT&ri gakd. a ka lelni il jltfsztlii.\'ly i guzd. ta a kolp^mon^itíiif I: \|\| lia Éi leli c t Vili i it kmtlolii tan a kilozsmoijosjoji jl\' i\'u bik tic i á gvá qváil gázi akat ^it(aiiiG\|K.vpi g;v Égui tzegfu 188$. pa tWMU\| i uk ilfi lii töfl al\'i tj r nqézot >T r f a\| einiáiu tdJ tíg, ztfrit. il 198 1882. A nmp \|fqldiiiivt-lcsL delitii in. jkir. miniizieno fö dini vt\'s tskoiár\' r(M vétÓmag- ni (int in zze a\'iiió ter mázsán bi (ott ineg és i zt\'íil k soi rei,uijjí lék ZalamíFgyiei gafsd w 119 u ij\\\' úIúh ÍNl(ólá )ál H pt vi\'tómág! áll lés/.e iselő" 2 pá-kdija Volna i nem Ik ét ekül- frgya jrany. imun-\'gébo zám) nlIliié; tetnl, a meg megic Azt>n HZ\' inponl tinli lingy n többi ii novazéit Ihtéti (ok ig l«k, hogy eg két méter má iát fi/. A Zalsm ZaU Egemzeg igyei Kazdiizági egy ii 181 m. ki j ntini i«k íl IBOM. A iiingti óz UctOKkcdelii nösegii át pa \\ rlóiöa ben; intézkedek M i sági; tanlntéft as ered,öli bel séb,\| bogy eiintfk Nin gyanánl t4Mlfk, ! K* Hjár^t, mogkcxdeiett, déko/iáo. a e«y éizéhü Ilién izgátói lüinfii tja l(ít-;a>.dának legl i\'ljobb ilgáltasamak nif étról itljj mag Idái teriáéiét ndok. tdl. ti vc -riam nt ai és a b Av t.Ulld je»z- IlOg) fter-Itizég fetve yolcz . kö-.dnb-I OSf* lágMt I0SCII íeml tudo fúlt őrlési ál ké [zdn flladjísraj A rofa 1882. A nmgu f< hl in Imi kilji niiaUxt •\'•ile il4.il! sicerii nyjoldz ígj\'CH^ int fo m tw rsrogen 11882. s ei»j»t 2 Viliéi sriuti t \'\'a 7 ám méterináz8tl van mégallápit\' kezésdk; sórrend ztett\|i.\' j Zalannégyloi Hitszegen 188S ti ik K V\' k Iáit gbt \\ Ifi\' lén flai Egy 2ayartíilaq I (Mérne 1 Juliit* 4. egyike L«zak-iiuinrikábiui njod emlékét az 177(1\' tl onségi uiilatkoza és pizstoljr-lövásel •kérető európaira n iuásodik\| otthoni Idolnl tehát örömt ojul&knapra Fark étkező tartalmú 1 Kedvez baráton is 4 •övet in, i a a nap Ül int 7 liek sgj fotiijlnvi lÍ\|e Ihniról a Mi-tik, Iwigy észt ló nizdzzági a tgy gázdá-ilugrammnál jlrpa van M\\ 225 hl. iHl I 120 jhl. • 1212 hl. <M él 1237 hl. 138 lil. I 187 hl. klóiét Zala pár áakeres-i 861636. il a i li\| toujvá\| i Üter knuadzi fürin\|ban na-l\|\|ek heérke-tnak elintéz- 1 \'\' ! éflldt Ztila- 9Í nUér phr^ keros ]p4(j. 8Z, tt, (mjyárl mid hí cl ii r chevaiicr tl 1 r szbrl pgy ej t. 81 •iMilásta. A/, incz forint gtrniÍRléMÍk fiigink el- ület Znifll a legta oitbb napnk\' , u. e n j] ifin Üuitoóljk ik évb k /történt Ulg mii jtza jajilatlzu (egykéi. Efjvioaandea, né-lz\\ky ki, \|i lórikéban ta Valódi mi t mi liü) egyik . ily a tl j barátomtól veleoaké i kaptam: I Lélogi á i meg holnap )t LékéL ii akarod léi kretA\' lenek, 1. üsulOl 2, izept. 16. . Egy lé\|ek tero l>g benn 1 iket zararti ca éa szivar ötóuéUeii. ihliátod Far kjals d y J! Fai kas dy lijkááa eg r esinos uyáii] lakj veit) egy negyed jórányiri \| iz állomátlól. Ilidőu odaértem baráloinat, ai . tlloaiáson la Ilkáin elő, keréUan ijgjrí Urii iddol, migvil\| lám egy kjöpeny vplt vatvpj Zavarod tán nymlá kezét.: . j ! j ,C»ak menj!ogvtonéaten i Uaba mondá, ajkjélosot átadva. Togy imimia otthon vei-uál Egy Iflek alm mgj zavi»i. A punoa mái \| kéaa • jjzivnrt dqigézó a (mámban tka-tália azámra fogak twalpi; a mii Hr.okrény-Jh>u nrdig egy óri»si páklétbn vár loád. ^lu latt jKfilvotl aaeriiat. \| I „l)o l\'ál te hová flkzrsz jttiouni ?u iOh 1 >gy vkrallal! eaet a legközelebbi áll^máahoz liiv ; (le zjotni fog \|U, hogy minél előbb viatzatérheadek. Aha 1 il lön a vonat, tevi kesaá, ^ftnollycil utazom t u liftt, aa revoirl Ljtqnjbtn^ mondou ivigylom < aendet maié-ntwál.4 >i ,Ot perezozei Ikémbu «lltmt azemem leiől h én a villa-leié MMUtU I Odaérve (elzArtani as mftóil öeléptant agyooeaen, i bkráinm\' dolgozó azoba}áuak larlottaui. Mily kalltmos oatod ur«lk(\|d»ll Itt I levetem ka hátoiftat és niiutáuja pitnoéotJmegkósloltaoi, rfitytijiottam egy «mi%lar«a Ii \|fl\|i kényelmesén niiiit etak lel.«ai-tk <<itli\|»lypzkedtiim e\|y széken éa a ;aajo* jehwetek^e ionjlollam, me ivek^lől íly fzertnpséaflu megszöktem, Épen laokolyogiani, oly, moNlylykl,\' mint aa a ké-iiveli)\|H jó éraot oialja aa \|mb«r ajkaira, ufidőn éi-eatem, hogy íviilaNip vállamra teszi kfáejj. — Felugrottam, figy gyönvörü llju lééhy állott előltemj özaaeUuri olt kezekkel, láÚ üzemei kérő tekintettel e bolktdlek hoz Zám. De alig pillajitf aszómat, midőn lélkíáltott: lapom. Klkol. Lehet őrizni uram ?• tévé hozzá oaendetebb kan-gon.«! IT f • Megfogom ki\'érleni." .Ugy aailgnaton-: Égy pár holnappal ezelőtv én omIkIjz meggonoolátlan leány, Bar-ka«dy[árral egy pár gyermekies levelet váltót tani, pedig! már elvoltam jtgyezve Boa k vood oruagfgyal. Ez atóbbi most-megjött ét egy pár nap múlva lakodalmunknak kell lenniW OoüdolfiZtja, mily kulleinellou követ* kezmqnyói loholnék, ha leveleimet azonnal vissza) ném kapom. LHigyje al: kiaattzonr," mondám én, .bogjTa világon a legboldogabb embernek képzeiiiém magamat, lia leveleit visszaadhatnám 1 de nálam nincsenek! l itt öujkányte-lenül-jfelsóhajlioitaro, létvám előttem ioz angyali tereiulékl és u\'em irigység nélkül gon-doluim szerencsét barátomra^) tőt képzelni seiua DÍromr hogy. hol vannak." j Lük valahol itt keli nekik eldugva ira-niök.f-Segítsen uram I Nem képzeli mily nehezen jöttem el. Az őrnagy ma kutyámmal Vadászatra ment és e«\|k eunsk köszönhetem, hogy itt va-Kjokf 1 jAlig mondta ki ezeket, midőn e ház mögött egy lövéa dörrent eí, mely á bán minden ablakát és megvallom, egész idegrendszeremet megrázkódlatá. LHzent Isten, ő az 1 Ő (tt van ! —\'1 kiáltott fel rémülten Salyaburyi kiaatazooy. Nekem el kell bajnom vagy mindon veazvo vau.* ÍAj mellékszojbába rohadt, — én utánna, még elég korán,]hogy a laliszekrénybe el-lünní láatarn. Alig zártam bé a szekrény ajtaját,! midőn az .őrnagy katOuáa léptekkel a azobéliá íépotl. Ep volt életém egyik legir-tóztatólib potezo. \|Azí őrnzgyl mzgaa termetű és tzélet vállulvpltl barna areastinuol birt, mely --nekem p pillauatl iau legidább ugy lelazett — vérszpn\|jzsuak lü it fel. — persze, liogy mérgemen, p\'ot I — \| Brmr kutyául lpar« . rolthnlvoléBi sterivm; a johsli mi Lerjesxjtéso ^Uoké-ánt, hogy a péti jó min (azda-óiégO, ottoi^ ónu liiuUu vi línnit\|(; g izdakfl eönnégmk át mged- rdl j\'li ipintilll pipa ly n ár jmult 6vie lantétilul beskeiiett á VW a k özön légnrk évben szán-ndetl ,Szent latén I n ,Nem kiszsszoi vlizojnzám, jm ■li \|l\|oeinnat. de]én...ii rtinieinL í -„En N;i n a. ai ^zeniizéd-villáhar jmíut ia ezer veszély e jálíesaek, azmi remét ty uViit találaiidoni stu ő laa P y — [éti n Vágyok «»u kép jUt! kegyed ide ? 11 iN t.Mk uinoasze\' I \|r n o ii rlyi* vagy ok é* ikmn, b t az/éiilö ioö Itéi imreac Itadi, hogy Ido »ee,ho\|y f;ar ka«dy I lváne«i vairyek alt rtzj kain tudja, hogy Üs(l kisasszonyt egy nem, tg Pkésőn fi jvattékell MkMf Kérem uram, n ondfa n og j hol van 6 ? Daivoieii mégii lOijdanái i, He magam ia i" \\ M iMokolygoit izzadok ! {IIm zavamk," ktjrdé van [Reményiem nem el borzasain hangon. Lövi- som táá uom o\| aolt Valami kellemetlen vart, „mi r.és szitvd fáim tékié !,Lövés!? & toníQffVüi \| izoritvá ■fáLw.1 Lt ett. kezeli. iegyverit a padlóra la- is hallottam, mondám, inog eléml nyújtott óriáti emet osena ,!•. . egény gazdzlkodás, nemde? »zteu ismeretleu, borzadahuiis pillantással a iíjdnli < > alávoeott éa mikor J< e Bea-uékkál nedkiaální V f nerait \|r\| IjlŐiiu sneaen n ]éa éi ufrtr [a ieéave kér kfy kHUtoi vV kT A\|sm I agg Szzbádiág, iíroiü „Sem íjanb ny, sem aí«(\|szoknya oinea itt sohol njifc?* ;nEseu ruhéjut itt telj bizonlijom ögyí lalitzákrény{méi Lrndom\|rti dom, hahaáaha I Egész éle-tembéu> ágglégéf f voltam, de nemsokára vége leaz á szaoa(Uá\| nak, iClve^iem azt aa zfjpu loáuyjt oda at éj örülni (ogek, ha önt, mint azoiuMédet a Ih indalmon viszont láthatom. Hja il inimleji e uberuek bkteljeaedik sorsa. Mindig pitain\' ti eáaauágtói, mert nem akar lamv páazonyi a nyakúmba kötni. Néni lehet azt megprizníh j lőa fértiunak ninoa nyugodt pillanata. l>é jaj eúnak, ki aaén uőmieoaak egy {mráiilá^oa ülautáat is mer vetni [Jöjj, jjujj I megölöm laat Torom tette érti iram y jiuij llöm saját\'Kezeimmel, ezekkel rí kézekfeli tt ét itt In rzaszió tenyereit remegő [vállefra tevó. —■ Majdueiu lerogytam. — De az ötjdiig io 1 folytaid hirtelen megváltoztatott hangon —; „Mii keres aa én ku* tyá\|uj aa ün jiali zokréiiyében. IHolbályos aojtelemtől \|megkapatva for-* dul tajui a azekrl ny felé. Teromtiő 1) tőn I ott ülj a kutya, ki ur* nőjéti megérzé, I aoresaan a azekrény előtti farkát diadahnai aan oeóválgatva. Minden vétem mekhüll :,1\|Í nu i szekrény be* ?a kérdé aa, őrnagyi!- \'.• j „iSo 4 é\| nmu tudom — eemmi.M \' „Madárual -kell lenni}tM •f L Valóban, igeó. -1— ugy van ( Madarak — la pedig: gi lambok; egy pástétomban,8!. mondám tzaaa4 ava.. LUahahahí I mily snaiiártág uram: ku-J tyám oskk nem áll t^ galambot. NéaaQnW atánda.\|,Hd I mi lliom adta, de be vad nárvaj még penig csap már, Hol vjsn a kulos !a . ia, nemj ia llteaik hozaéj a kulcs. A rnekány évek ^ta zárva áll." „Vallja míg, hogy mpdár van benne vagy (eltöröm I" „BeeaUletei are,41 erőtilbm ilnnepélyeatenl nem tudok fulői o aemmit srai. Nem it itt la<\| kom ét aztrtin&m, ha e laatt soha életem; ben ern ia [lát! un volna, uaák azért jöttem, ide, ttfláy Ilit i i e n d a t i 4-Ut juliuat tölti hoteek. :ntehál nii ea buloaat! „ttinoa ur IbI" tJól van I mondá kérni gondolkoaát iitán 1 „nekem o jy egéaz kmeg kulcsom vaa a ládámban, najd álhoaen, mert tudnom kell I hegy mi rejlik e miaiényben.\'1 Ezzel Intc :l kutyájánik éa képzelhetni, mily iél érez em magamat mikor mind-kelő eltűnt. Aaonnál i nekrényliee tuteltam áe a zárt valóban beíródva találtam. » ;.$alyal ury kiaatazouvl kiáltottam az ahol verve. Semmi feleat. „fgastágoa ég 1 Megmlladott^ vigy matfhall lé\|eleml»eu V l(a inegliláTjék tnerejv hulláját én gyil-koláéaal vádol atom éa aa őrnagy bizonyi* téka elég arra, hogy- bitója jussak. Végre égy iiogyedéra vasitólság! utáu a aárt lw-uyitliatám, 1 a 1 y a b ulr y kiiaasaonyt a szekiéttybsn b r nem meghalva, de ájultan tajál\|am. Felet ioltom ét eky aophára fekte* lém, hol mim! mkép ipaikedtam Öt? életre hozni. Iparkodá oaat méfj nem koroaáata eredaiwy, mid lo BeekVopd nehéz lépiei Ül* mét a folyosóm hangzót lak. Még veit annyi időm, kogy ka »álotaat emjliéletlenre terítsem, mikor aa Ő\|tiz {y betépett. Saorenetfe etuilal kutya nélkül jött fc Mym ÍKít és egy nagy o#ojuó k«Nl Tli( ItülUl. ,Ut vevőnk! mettdá Öealégtllee meg rásrn a kes«-e kuloseitomeÁot. Ae»lián Hitiik. további seévesntés nélkül KMkÜHh liMl és pár porae múlva fsljyité •» fcy titkos pillau.As s eophár^Mg- (uiMlf • iNMMoif magános \|on é» mmdett, a iegijaokélyebb iniveleteit tigyelem- seonisfédoa kttzaégekbeu körözés ét kii8g-geeetés helybéli hírlapban égy iaben beik tatái álul közzététetik. Aa érverés teljeiitégére Fábián Feraeea végrehajtó küldetik ki. U. irverW feltételek. Árverés alá bocsáttatnak a magy.-izer dabolvi 244. sztkvben 1076 bree. a. Soói Aulaiéi neje QiaaaaM Anna tulajdoniul falvait éa mégis a magyarsaerdabelyi ;i33. as. tjkvbeu f 1074. as. Soóe Antaloé szül. Oszeszló Anoa tulajdonául felvett ingatlanok. Kikiáltási ár a beoeár, a aa ingatlan a kitűzött egy határnapon a baosáron alól ia el fog adatni. t) Árverezni kívánók tartósnak a beot ár lOf-át késspénebon vagy óvadákképes papírban a kiküldött kezéhez lotonni. S)Vevfi köteles a vételárt három egyenlfl réealolben éa pedig aa eleöt aa ár férés napjától azámitaudó 1 hónap alatt, a iné-soaikat ugyanaaon naptól számítandó 2 hjiujsp alatt, aa utolsó részletet pedig ugyanazon naptól Mámitandó 3 hónap alatt minden egyes vételári réssiet után as árverés napjától eaá-mitandó 6$ kamattal együtt a bírói letétek tárgyában 89425\|8I. sa. a. kibocsájtott ig. min. rendeletben meghatároaott mód aae rinl a nary-kauiasai kir. adó- mint letéti péoetárnál lefizetni. A bánatpénz utolsó réseleibe fog! bo-aaámiUatni. — 4.) Vevő köteles aa épületskst a birtokba lépés napjától tdakár ellen biatoaitnni. 5.) Aa árveréaj jogerére emelkedésekor vevő a megvett iugnuan birtokába lép, tnsg-jegyealetvén, hogy aj vevfiuek vételi bmonyit-vány aa 1881 évi 90 l ex. intéakedésébes képeat oaak aa eeelben fog kiadatni, ha aa árverée napjától saámitott 15 nan alatt na idéaett l es. 187 § a intézkedésének megfelelő utóajáulat nem tétetik. A birtokba lépés napjától a megvett ingatlan basana éa terhei a vevőt Illetik. * 6.) A tulajdonjog bekeblesése osak n vételár és a kamatainak teljes IsBsetéee! után fog a vevő javárs hivatalból esskOsöfcetni. A kinostári illsték a vevőt terlieli, 7.) A mennyiben vevő aa árverési feltételek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatlan aa érdekeltek bármelyikének kérelmére as 1881 Óvi 60 t ca. 185 §. értelmében vevő veszélyére és kOlteégére, bánatpénaének elveaatéae mellett ujabb árverés alá boesáttnlik a oiupáu \'egy batáridő kitQséee mellett aa slőbbl beos illetőleg vétel áron slul is eladatik, a a mulaaató vevő a vételár különbözetét megtéríteni tartozik, melybe aaonban elvesztett bánajtpénae beeaá-mittalik. Ha aa ingatlan aa uiabbi árverésen aa előbbinél nagyonb áron ) adatnék el, a vételár többlet n mulasztó vevőt nem illeti. Kir. trvsaék miut [tllcvi Ihatóság. Magy-Kaniaaán 1882. évi asept. bó 20. napján. I 1190 l-l Harlander STRÍCKGARN SP0IENZWIM. den "bttek^^^^^ Fabrikamnrke ntenPrel Fnbntíániln fttr Striokgaru! neon nusge- L öpulepzwiri seiehnet. AJliemeifl beliebt wegen ibrer veriflcllflhéa Qnalltlt, zind gn boáinkon\' durch nlle Kiugrott und bedea-leadH Det a IIfeeeh Alle der ö«-trrrrIchlsek-stagarineliem 81 o-aatrhle. 1188 1 16 :_ \| DAS BESTE l^ewpm le hoüblon Fmubiitcbéi t\'abrlkat ifOR HACHAHHUNG WIRD GEWflRNTjll vj NW kbt Ul dkses Cjgaicücij^apwJ A IA j wenn jedes Blatt kkd Stcmpcl Í J f< LE HOUBLON intkált und Jiillr IT j Canon mit éer ui tcttstchettden I [ jl M Scbuuntarltc uit<i Sigp amr vcnchcnlé. y h ^rt^y- M>. fj^, r /k Vl ^\'iiíP MWLKVAHENRY.i mif r»k:iüslf ,PARt«. SMI ffctrmaU tnnt h m Htf<tm J j 1 Onlwr Hal J SI«M ou MÍ« f ■ \| Vmik" supért" ^ j.öiÜ rj I 500 ARANYAT P fiaetek annak, a ki l£«\|he (ogvlif hassnálata dián ujulag fogfájást vagy saéi Mai kap. 911 Egy üveg Ara 3fS kr. KOTHE J. kiérd, udvari mállni ■ ^Mddling fiées melleit Kotbe villábaa. * Valódi minőségben kapható Nagy tauizaá» Práger Béln nr gyógyszertáréban éi minden nagyvpb gyógyszertárban. Magyan^ sságbanminda* nagyobb fUaserkereskedésbs^ * ,On látja, hogy ninea itt semmi, mon-dám ou. „Jujj-hi és tegyQnk egy sétát aa uvhaiou* Méretném önnek megmutatni tshe-■sAUMi, anrtésejmet.* a£k mit í előbb megakarok mindent •ntgeruun viasgálui," mondá ő, a ezzel fgy anékel tmt a szekrénybe, melyre ráálva, M-kezdi á feleő pslanaokat kutatni. Most — mielőtt elleuesLetteiu Tolna Salyabury kisfssavéy ki 4— mint mondtuk az Őrnagy miudeu mozduUtát figyelemmel kisérte, mr-teleu felngrutt, a szekrényImm lebbeut és jegyesét lufiul lya tette ,és pedig aaáltnl, hogy aa aj\'ót ueeeapta. \' „A\'leveleket megtaláltam a szekrénybenu — suttogá spgáisó aroaeanl, mialatt kebléből egy kis csomagot vont ejő ée nat elém larté, Nteu önnel! Ha lakásunkat elérőm,. mielőtt kiszabadul, mentve leeaek." Eaen akavak után a kis oaomagot ismét előbbi helyére dugva ée kirepttlt aa ajtóin. „l&ter ménykŐ hallja-e uram 1 zárja \| tel aa ajtót éa eressaen ki f Mit jelentsen e bdondaág ? bosaankodik aa őrnagy a ezek- j réáybő! \| „Őrnagy urmondám én, most a helyaet urának vélve magamat „kóstolja csak még aat a galamb pástétomot ugyan finom valami.* \' „Hs, pókul és láng! ön még tréfál velem V Várjon csak kölök ! ddrgé egy wi»" rugéssal as ajtónak. De aaon pillanat-báli, miuŐu láttam, hogy aa ajtó a boraasató eiőnek engedve kifeezUlt ée aa én nriánokn vérvörüe«u a uyijáson eltUut, futni keadtem, 6 utánam, botját Írje felelt oaóválva éa toly-\\á»t káromkodva, es ködösre, hogy véremet akarja látuí. így keigettUk egymást a há aon. azután es udvaron keresatfll és ki na ulczára eg) ene»eu az állomás-fnlé. MindanQtt •arkombau volt. Mér, mér hallottam bottá suhogását, midom aa állomásliot értem {mely utat ugy hiazeiu két perce alatt tettem meg)" olt épen egy ^önat hagyja el a perront, soely vonairs, utolsó ereimet összeszedve, felugrottam «W — megvoltam mentve. Így végftiött aa én oaendee 4. juliusom. " Tunktl Mihály. ooooooooooooooooooooooooooouoooo GUTJAHR és MÜLIiER 1021 4-30 BÜDAPB8TEN. # ■ . EIhí) budapeMtl Trieur, ront ni emez éa Kacdanftgl g^px)ár (ezelőtt BR0GLE I. él iOlLCR) a MnrglthM közelében, ajánlják szolid aanrksaeta és fnvitott gyártmányukat miut: lixd^B uA IMBHP \\ /Sf^jjuH \' I Ma un trwerlUwywl dUBL mm Mg^^Hpk J.^ L Gabona outdhfguhtw VHV IBU tireíoÉlfle\' F fci j \'IJiye \' orrti koj>tutuyyik ■ Daru vdlanttyjjMk, I Tr aatmiunfi. "^^^^^Sjjjl^ Sdsylsrdkel. 14 ülik H/TMMAmip Árjegyzékek klvánstr, \|Mytn ét bermsntvs. Hl I Cjyári rák jár és képviselőeég Vaf y-HfmlnnAm Kruesnuu O. urnái. oooooooooooooooooooooooooooooooo Csinos bajusz^ Í0S lNP>I«bU<kl). A o\|y öofOWl ■naiéráU M flutscheN TJF MImki [A PmLl Jbim Itl, JnJüM Mim II « ^m WiréiilB •rlitl-■P^ I*té Uklnttlébw . . s HiUlUlfuIM SMfikSl SŰTSl, i\'rsUsMSBTl « I iMTtl MM MStaSI. ■sUés Uito.. HbMvitráMWij neáaÉsal.. - AmTity aSsssa Ai i éwijhifolmiM Í9 a áúmjMS mbitAhképmify ég aranyár, \|nkl szt>j<« a Iligtfaéiyk káron tf\'ta* pofjti köhügéi, tíij///ti;«s, a [<({#< gymg»$é&- %ihmMiálg csodtllofoi fjfom/Mlaét Uhuk a lHof Jduot-féU maláta kinilménytp féludliott k<m. ndlutdmal, ttitba uemü gyógyulás jeJt ules 18K. szeptember l-töl.oeu-dáiatOfll eredmMyü gyógyulásról] éji p«ai<j fíiff Jdnot fiL maUUa ki-toent igíttiégi ti r Vai tun ma-Idtniörbén rejlő, Idéldió és gyógyító iwajdmok djrm mdr ijM ssirsti, Mikről mdr (tjetett Imofid-tnh, imifk ffloyóiyttltokj a tíajf Jdmoi-fÁv Halátak eonot\'«tokolééí-is a milicMukorkdl kik papiroson Aaltnd/áfa által, 11«4 etdudrok jfá királyok\' által jiU lÍBtiért 68 ttor kit Unt t túl NwflT Jáns* uri s\|iles. kir. edvsrl sisllltft, c. kir. is lécjoi, S komnál srsny étdnUf«it t ilsn\'inoss, a fikb borttii • mait r«nd lemiilsnsk a Hsff jsaps féle inalsU kllOS«S\|JMBS\| KJU resnak, • lífttbbsurd psipllnnm dr.sisl-IIiMm. Bfos. OySrhel ls% ürtbenbof 2. «y. jflyári raktárMylij 11 [Itsdi flraNe, Brlsssr-ltrtkse 8 n,, ; Tsklatsl ssjár. , llt IgsuAg Műkői «n llaff Jisas ftla ewÉls-sflrs gyógyintjél OntAUg érlMtMSt Aném, kl ink ois tr gréusfitlibia I «en-v«J\|ft gyoíjMtr mell mM\| v.-Ii 4 jis M kdupig, ,sssosklsl bii oihnur hmntlu ss 0n sksIsIs iör4t ti impo iklsi ,\'negsl « isis •C/jriui MlMsssokek AMjls inait suy\'Am ofy lígéiaégwi, kogy eést\|7l évss íjsissy s MádsaAgat venfi KSÍdjOS kéra U 0r«g ntslits-klronsl sgésssdgl Mtl. 6 4s NI kilo ■alkis vsokotAdÜt MieJ t IIO ftrtg fsttls klrdsstiit As 10 issskd\| eaUts ciuknikAt. Isise Urtu mi i S\'s«veB «ml»«rlMg Js-viiJ; OrSkké Mlsdstsi gsésllaSskl 8. igwkse sssyt 1. 188jL j Intés. \| M ImIiii isaUle! (jártiaáa; í véti-iee\|fyel rsé elint*.\'{Iloff JuHisesk s rartkUiúask és stsé gyait- s«k uij-llkí-\|4fél toisséké sIskbsBisIsits \|MI fsees teljes asAŰirsiéval.) A bel vhl^lU^ sieij beljrn bUs/ilk sj »árldiás/ mint bsojlsltetl vlsszsataalliseé. J A valódi Hot János fnle Milála Mimit aQéiziml sör árai t 18 k«sf tl-ftt. oa krJ M IfSK fit 88 ir. 18 \| Irsg 86 rVt 48 kr. — tJ tssifll AssíAm Mmmiw UtU - $4. U/ fiién ktldhuh \|ai«f 7 írt 2(11 38 IfM U írt 80 ki 68 Üveg 29 írt 10 kr. T/t IIIIA smIáim cioks/d«U 1 Ü fll 40 ír 11. 1 írt. 80 l( III I ltt,;(Niv-Cjokb niejinyi>égnél [subeU) MsléU sialiorks 1 tasssé CD kr. (% éi \'/, máé is)] 8 /MM <UN/ msi MWrtil At faeies Hsff iáaes tén eeléiakésrfl-e\'hysk sééstlrsk. ktrélvek utal 68 a«W Ittntettelének kl. ^filktóHí Y\\ Mlkuffir J6io\|r, 8tM K sis; lefa fetTMMM^ í Ub. Itluéiliv Attollj itmnmmi Mölli-f Pjj *M\|sb\| Wllmtsít I »rssei) Xsj^M, resj/ l«syMil( Oy.: I alseMsi Mjr K; VWésAe; Keff. Ues irisi»r grégysss* Nesfkt ZddrdAi Ilssr A Ui\|MM-Ar/yk KstsiUe K. J.( wMMia] Mtnf ••\'•» \|J<w \| fdssi ftpitser 8«Me\|i ffrsés i 8»£;«k T. 4s I Is \| lltmsnfMM: (Jifl)lnoj Vinc^s fjitj is. .1 \' [ j J184 i 1 ^ubtirrniirtr" Mritigt i(bmrqlc4 in rialant Ziagrtt, o^ktr pi Mntibrnj ofptc ui ftjfai, ol)itf m srrssm, ÜNssfM4 $reif P/J tok 80 tr. 1 gott 1 \|l, 8»r fM 10 ír. mtM fflt (habeflsgr lotttf jrbí aabrrr Sdiiufiftalijojibrrtiiiű kd Mnrrt, Md-liflt sittn Okrantíf bal Unj»n\|on6d)tsftfcpulöít 1(1 iMtjfrfrtl Cdjnnb fréii; 1 edjs^tri 1 flj kU ^oft»rr\|rnbueg 10 tr. mrijt ®Ubt unb 9tbumattnw* jctrr Vet irrrbra \|ofort bf\|ri:i\|)i burrfj beit jrll Ultírtt ^öljtni von lerftirn utib Ijunbrrtrn Idbmbrr nmMUrit rraroMm unb Mttsl rettfoelflirtt ÍHiqorr Utalja ni non ftpetlpta (Sdjiirlb. frril 3 (jl\|"d)t 1 {(•« in (Mtfnct ffern fiit gaiu liurtnAtflgc iíribrn 1 11. &0 tr. pn i^eft U tr. titfl)t fftr vmbaOogr. Johnfchiticrifii itbrr Strt ftiííi Jofort, oijtír km léilern M^nm m Ms-ont, lurifirö MbM kd Vpet\|rfrr sdjnrib. fflml iltif* 7. MMml 6w tr. 1 gasim 1 9L, ptx •jlojt, 10 tr. , sutyr fix dmbaOoy. ffinrtcufrniitbfíteii jrbec Vitt, sll- octilrr unb dnvstttr* Wofltnfotarrft, 5ölagrnfr«mp(, telit, í>ftnion^oibnt( lí«b«lrikrii,Bobwtn-snt, Unuctpaulldifrll, estisidansrl Wufftofem k , tert-brn is fftarflrr fitit sstrr witsstic M«lm Wnfe «poll,rffr 3dniHb\'i Usiecrlal Waarn.Cíljír, ftntt 7, ftíafdjf (10 fr, \'/, I f(., 1 60 tt, M fsft-j mkaa\| ao tr. jflr fatf«n\|. ® Htm .„ fi\|f i^tav Clanti bel »s8féaMfl MkkaMttolr. (rtjt ícirfjt unb aafmiási rtnMtnrbmunkrWrbifamott. irfele aaran-111. 9rd« l fcsftl 8 jt. 60 f.. it iinor nf ranf britrn, ®t slsreslk, Wfldjfud^, fnst. kran%ii, bkelttü - i«iktelPlHfel lí. nrrbrn búid, brn Mhud\| Mfl I •I]s fslj •tlfi - ilrss bfS KsotMa Merik rtrilL ftHl l 01. l \|l. üö tr., m^Til MiSí 1 fez fednai k., ftroHltibtn, Wiíte Rajoimv, <Mnbe krtit taMoiftir firil f ml »r tserri^n\'i RrottWsai. $rril \'Tte* Pl 76 tt, 1, ftsHl 1 \|L 86 Ir.nSr fefl 80 r, fflt Elcktro-homöopathia A r. ItílcItlroljtiniOppniIiia hirea ea bótrrjédeloiU tankónyve, uttOy mindeiji, XB^ijigV^gjiiliallun Ü^tfgi^gok\|kereléséipl ts pvől, a Béreid lt\'l kéis állni \|A\|»iliii 6-dik frau^kla kiadóé után éppen muái unigvar nyehrn ia nieJjelciif j\'jfyt min<lon köii)ivkerrnkidpbt-tt kaibató. Ara M trl« B ti a a p e 8 t. Az f\|fkiro li( nlöu\|>itlliik \|ih csiliitgttxerok fórnktára Pr. 1), Wtigijar. GTyAgyvzrrlá^ a NádoiUtoa. » Aa l\'fllvk(rolliotyttupn\|hin coiiauUnlö oírvuaa Ur. Plvlekl" rímiiii A, CaorTáemi. Hékéntnrgyo. 1167 461.^. sz. érk. julins b. 1881 {r\\erési hirdetmény. A n.-kaAizsai kir. trvsaék telekkönyvi oeziálya iészéről kOabirré tétetik, hogy Dr. Pr^ssliurger Jakab végreliajiatónak Oseeeeló At»>» é» Antal végrehajtást szenvedők Indbr^gi l«jpok ell«ni 700 frt. Ulke, 1878 évi mán. I»é lüiél járó kamatok, 31 Irl. 00 ki. jí«r, II Jit 76 kf. v/g«i4iajlási 9 frtje-irtilif^i s még lf(merülendő költségek iránti végiclikjiási ügyében a fent nevesett kir. löfv<M^>zék teriilatéheg tartóié magyar saer-4alt«lyi 244 saiklMiif K/76 lirea. tMi Anlal és neje Ossesalé Anna tulajdonául felvett 443 frtia I»«bűIi váltság kbtalee ingatlan továbbá n magyar f.lalielyi 83ü •ntkUa f 1Ö74 brez. H«>óe An\'ainé Ul. Osseselé Anna tulajdonáéi feivett 301 Irti» beoeUlt váluág köteles in-\|stlsh IH^3 évi deeaember hó 23 na\|iján d. e. 10 érékor lUgyar-Heeidahelyen a kOeeég ifézánái Mp■ Mg) véd Urosevéry Gyula v. he lyettuse kob"jOtiével megtartandó nyilvános árvar^sen elsdeiui fog. Kikiáltási ár n fenaeb kitett beoeár. Árverezni kívánók Un toaoak a beasár 1<H ét kés/pénzben v. óvadék képes papir-bee a kikaidott keséhez letenni. Vevé köteles a vételért károm sgyen-14 r»s:»tbemég n\'dig az eleit ae árverés p>g«r"» e^kfMHllj számítandó 1 hóosp eUu e \'l a\' ugyanaliél 2 hónap alatt, -— a J. et agysüttiiól a kénap elell, minden egyee ráesU< mán ee árverée nepjáiól seámitendé bameiokkal ege8U ae á< vuráei Mlátelek ben SMfleiériwdl Wysn ée módosatok ane rist Mbwttti Ke« bitdeimány kiboeeáláaával egy-idejning a»#gáJlepi»etl árverési feltételek, a bfibiniiik ililii nagy-kaeieaaé kir. Irf s«ek tikvi eeatályáeál s a magyer snesdakelyi klwéf eiáttái áaágáeál ssegteeietballk. Ae sireedeél árterén n fcilirt tikvkee Regény-világ. Képaa fltéplrodalQil lapok a mttvoH kÖt6aMf nAmára. a nt Árfolyam.] Hí «ee sídflreéslml «allzlkt. pelj s kísMség Ufakay»Vk k>4rfl \|4itfo- . féisrs é* kstksVis UBiégstesdrm erémass. sg r a .H«e^ajttUf,> -i- IsgUNtakk j\| I ii(\|>lriSlali stsllseil UUlkusA) - enk kk»6tl si \|>tiA aslyil tnalslk tl. A ksi< Q \| sirtté s vsllslstet UtMíio elsl ^lísaMlSI sgvs mint ks«i M uj[s4brssil8jM MftoO\'to 4é knej nitényti* IkUli L»g n .HevSttriijüg* s b»in> w kiUtt (nsged lf»nyekns8, blionyUjs si rrulnti jnlvsí tsV\'tíjffk »«4iu» «nIji s v»l lstk>- fl reléh Ulll íjájf ilktt nnjirilitgrii isit lékel Mér. Abttityl Ls\|«i, Toléal Lajes. p. lietkeMiy Réret> J Véka Lajos, m Ábrányi Kornél, /.-eé 6yujtá lieÉellé n) ivgAnv(i a \\lUéeay«llM\' WimIüiI" U IsUkk aii}ivll4got. \' j 1 Q a nioéi msfie4al4 III évfolyam síké nimkéi kn«k«iél, Q ; íékal Vér „Hledsa pekl«k.se ktretttlll* k m>gmlk r»\|4e)4^ Beésl lésilS siyésl kéj-W1 m HleisiráUk: • t • j j • L W Wksrátk aHeés. »A nVi k»»8lnk* ««. ri>jss\|(kM «s 1,M lw\| Q asaleakv.aa)ia liekl .T«tsit»it nt-k ri. nsjtéitt ree^ayél o s vii^birtt lem«>riiU, m ■srk TwllA ligsjibb inflvvt PKvWu* e» klríljá* t%. rebla»4e>é)st fél ,1. bstk geeé»« (ef V éllassbaa. —. Klka»t I»I»\|»\|W»\| kbiMei fofji : Q Miks?alk\| Kálmán Hh nbek .Ai MV> KnMH" bseivnb »i »ib»MU»tt>\'-<" X mi stksnálA isgáevli. e Y<ks .ijoi. Jelfn iwglMtlr^ek , Ml kani" es kJ if4sj«i. fi 0tv8s A8elft jeles kiltlkestiak elsA m^iü. dsint\| uiflt«t „IIMtf UM«U? «> ist4«yet 1 fittbál árflé. ,.K\|) kri»)«ár isaUklrsUl" n Vue«wrv4 aeiélts>vilklemk T U líi< k»a kltS jl Ugujibb jíí IrgkiváláUb illágirodilnl iejf»)«k Uteik eipvi4et s u bj\'» Hisl; s\| i«\|bb lai«is^Ailiné«}»ttéüfs Vutteisu-\|t>uln>ssl fsr»4kná • •«•«» {l M^leiVi i ipéHffH Inítfpirí - lkiieis Ufli Ijlw tsitMiuéiji«i Ss piéf Mslll4«»a«k s,(Ms- I kilöki ás* t mátiikk es\|)aí ttirplredatml MMIVey. 11 K8y«ogy iQzei ére IV krajosák { Ki^fisstési árs : natiyédévra I fri tft kr. féléyra I frt 90 kr. agéatévre 7 fi. 80 kr. { Msj ittsdeikslé wlsdse honi ksivnsk«é4skea és i\|jrsism » kiid-kir^ulkis: I RÉVAI Tl iSTVÉREK $pst WjL rdoMeaa n. u alatt II M \' MuM««»MBi.ui.-t 6arklu4 ás lérstttttve kii s ik^Kivíitni \'^M I p\|\|l\|a ót K.MnmlsaAm #n OjAktnniy án riaekil f, k8a\\vkei«ekedéeébv« btdediasátt/ a tbví betá-ég NywnnWt Fisoknl rálOf ittpt»Jai4<>eoenál, lantján i A vasúti menetrend Átesik Indul .. — M»n« I. 12U. ia B ; I \'•/» détslts «gjf. VSBSl tfili,„»»>.); I. lUju. ao f. II e k\|f. nt« ; «sgy.TOMt I. 11 [> k 4. IS ft raggal aon. rest i kilki.t tUit- ] ; j » / lúliel) t. Ilörs. 114 ^. JJal •»«» <>Mt t Öjü 17 p: s ö. lí !>. reggrt »«gy. vsesl <«i v.1. t.1 ttml) 1 I. IS. tl p ló 16,p. d. tt : rsgy. vonst r II. ttyitt . 1 í \' frMgasW I ív. i ! 1 {-. 44 p d. u 1 n»m. risal 9. ]<l6 SD p 10 A M p sala pnemit I 4 \' St P 4 "S M P r«ig«J sssei ronst ijf T 7 r J I • li t l\'ragwW- i V H\|iM I. \|U p, 6 ií\'. h p raggal gyorsraaat ti j b. 11 y t ■ 4 p. ii eaaai.vesst 3. P\' t )\\[H/ n p. 4JJI vagy r«an Feleifis eeerkéftgtfit lAKta LAJOM. Térsezurkeszle : HOrrHAMA lói. Nagy-Kanizsa, 1882. $zerdán, október ll-én hivatal ftsshat ftlap kfteyvkataa kWéat. l\'péioehéa taa. híl aaám. ífSltó r«tt ént I irt. Fii évra I H Negyedévre « írt. Szerkesztői iroda. Hova a lap assllomi ré-Mái iliéifi közlemények küldendők Uj városház atcaa (18. n. KArinanieíleo levelek aaak iratot ksaskbél fogadtataak elt Kéziratok vitása nem küldetnek t\| •Itaényak 6 ksaábas patitanr egy f kr. KtlbmSn kirdeiéaaél ft kr. \|t\|4ii II) kr. MEGYEI fis HELYI ÉRjDEKÜ, POLITIKAI] KÖZGAZDASÁGI LAP, A Kalauiegyci Gazdasági4 Egyesület és a Zftlamegyel Ügy védegylet hivatalos közlönye. MEGJELENIK HCTENKINT KÉTSZER 8ZÉM AN (FÉL IVEK) ÉS SZOMBATON (EGÉSZ IVEI.) álhetéséoék foltéiokit kedvesebbekkéj ala kilsa i igy magát e téren is fúggeüenitae. S terméssé* és oksserü, hogy s: törekvés e\'s5 jiorbaii a kOagaadaság három tófaye-z6jének,:a földmitelésnek, iparnak és kereskedelemnek harmonikus fejloaaléséro ■ a»ok-nak cgymás«al frmrea OameiQggéebe kosé-•ára iráeynl, hogy as eredmény egyik vagy másik Mrníeiéai ág állspotának ingadésáM éi a verseny viszonyok gyakori yáltozáiarmel-lett ii ^ninél jobb lehoasen i állandó maradjon. { Elég falemltteni, hogy a fiíldmivel&inél aa alkalmazott tudományok kaltivá\'ássj c a gépésiet térfoglalása a kereskedelemnél bedig a vaauták éa \'hajózás gyora kiterjentiaévsi a kflalekedés átalakítása mily nagy Mérvben hatottak á kösgasdaaág ama két ágának fej-ISdéséofc mennyire fokeaiák a varaenylfépee-•éget általában él mily jótékony bstásssi voltak aa $pr íejleMtéaére ia. A a iparra nézve asonbaa es a Ihatáa még a legfejlettebb\' iparral biró államikban aam volt oly mérvű, hogy annak eokéldalu él hármon ikui fejlBdésél ugy eK-rdéah^te és UatoaitMtta volna, hogy azon héaagosáégés külünhijtö nemQ fogyatkozások, a melyek egyes nemzetek iparát jellemsaték, menzln-heltek » ások e téren teljes Qnállóságrajemel-kedhettek volna. Aj fejlódéa kQlOnOien a nagy bán és egéazböa egy színvonalon álló ipari államok között,ja melyek pedig a vorstuy törtet rendesen jalálkoatak, csak vimoaylagoa \'volt; aa ebsigelelve működi magán iroikskm által aj logyatkofáeok mindenütt eaakj részben. béaagoaan pótoltattak ; aa. egyoldalúság csak elmosódott kimé, do nem axUnhetejt meg teljesen. SaUkséges roll tejlát aa ipari wrnsléa fejletttjfceero közvetlenebb módon ia Itatni a aat, a jmanayire Jehet, Bnlsdatnaan iráayimai a rendszeresen élőmunkáin\'. 9 erre oéavo máa téren aoertetl tfrpsw-lalatoki aaerint aa iparos omtály saask\'ké-poalelfc a mutaíkokott hatály oaenzüanok, mert a gépék kiterjedt alkaJmaiáM éta gyök erőien mégvallototl termelési viszonyok kűaott a szakértelemnek kiváló leladat jutott így létetett ólaS kísérlet mintegy (Mm érrel eselölt Franmiaortségban és Bölgiam-ban áá ipari uektaiásMl, s melyet íVltitnS eredménye után sajátos ivjMonvaikboa a\'lal-masoti alafban és módon kéeóbb « többi európai államok is követlek. köv.) í 15321),ni, $62. Zalamagye alispáni biv Maiétól. \' Árlejtés ij hirdetmény. A aalaegersspgi klr. lOrvényssék el hely eséséra áiolgájó nagy megye tál klrttl aaQka^r»ll álalaai^ási luuukák a nagyaélt.^ nt. kik beltlgvmiitélsrium IHM,.éri augura-tua hé 7 é« kelt j4-150 Mánin magna r«n> deleiéivel 40lé iírj. 00 kntyi öMaeggel en geüiireatolifk. Eaen munba biatnaitása tekinta. aalamngyei kir. épjléwsti hivatal iiódájában foIy ó év i ntfvombfr hjl S4n 10 órkkorj iráaMl; a{áalaiok etfofelásável pároafell ntilvánas «dh«íi árleiléa fog fartatni, melyre vállalkozni aaándékoték aa»a\| bival< nak \|uogt hogy áa árMléab(H\|i rémlvevéa eselérk nMfttMt a fant kiMU Usaeg B%>al mbl )iáaalnéu»él alláasák, mely vállalkwéa est lében bfaltMitékra )om kiagAsáitnnclS. írásbeli ajánlatok fentebb kilóit nap teggejj 10 éréig ftgmltataak él, Mezben aa ajánláll^té nevOi \'akára én polgáo álláfáj pontoMn ItilMVHlC, továbbá raMatua! jés mó-] val killlaoadA aaenlaaáaléti elaiigetlK {MlyMj eaen >t>kálatokait alváUaUil; laáeólkoMk, világétan kifojösendS vérre, liagf ai(«lko«é a munkálatokat é feltételek tartalmát ismeri éa elf^a^a. Iráabali ajánlklokboa, taMyok 90 km bélyajgel oÜátan.lék a válUlati össaeg t0«\|a kéetplM, Vagy alfbgaéhaté áHampepaokbaa osalolandé. A Minkaal«)uléayMabk ajénlaUeví nok naontal tnlaitélielik és téklntvejaa elé haladéti énitési jdét, — f^gy»ék<\|fcyvrtff tQrtfnt álauás utál 8 napi a téefiadimndó és oly OTélylyal tólykatandé, Kw IP. év{ juniiM hé végéig Ittkétetaaen befeteátesoék. A lorveaeieki mAHor* < vétt\\U é* Mié. lolak a aaianisgiM kir. épilé^ieii hivatalnál a laokolt hivalaloé érákban meftokiétheték. %ala £gar«4i ÍM okiéber ién. \| ftfiiít, KUlín félék. — OHIafliM állVel oa. k. kaoa ral aongoramévM a hé S-áa tartotta ré\| óhajtott nangveraotiyél, mely a NfKkflnl^ boa iákéittli, QrO^léld «r nem i^mstóy M adata! MftOH jkl; midén baagtareanylá kuá :\\6tt%tM felhívás eklébar—daoaombari évnegyedre. Lapunk mai aaáma É\| évna-£pdbe lépvén, bizalommal fordulunk olva sőinkkoa, nogy eléfiaotésaikel megújítani a a lapnak elterjedését aaellemi támogatásukká M elémoadilani asivaekadjaaak. A reeiam kéMÍiéa nem maalaraégQnk, ■em liSMonra dolgosunk, oanpán ^aüajó elímotdíláaáia irányaolt türekvésőnkéi óhajtluk lapunk által megvalóaitani. A ki figyelemmel kiséri működésünket tapáMialhatja, hogy lapunknak mind tartalma] mind iránya aaon a aainvoaalon áll, JiOjg^ mfgéidanli, miaaorínl megyénk kOaOn-légé ^árimgolpk, miéi t újból ia esedeadnk. ^léfiaatéai ár: Október— tfetiembari évnegyedre 2 frl. A* eVtiafiéti pénaok «a kisdóhivatalbos klll- éiod&k.l i ; N.-K a a i a a á n, 1882. uepL 28 án. A .ZALA" tarktazlitéff éa kiadóhivataU. Társadalmunk megmentése. (T.) Az adóztatáai rendszer a ieiitúutoaabb politikai éa tÁraadalmi kérdések e^yik4, de mert mi<it pöli ti kai kérdAihes buzzáasólnt Mm nem akarunk, aeni oem óhajtunk, paak ia tisztán Urtadalmi oldalát kívánjuk mt£beas!liti. ■ Hogy állam éa társadalpm adó aéUiQl nem letet, azt minjdenkii tudja;\' boax adók fokozott omejkedését a táraadalmi igények fokozott eroel-i«4óae ídAzi elo, azt mindenlii tudja; fa«kr(7l tollát nom beazélQnki hanem beszélünk a társadalomra nehezedd mif<eri4król, melyek mármár annyira bqazantókká vátlákl miszerint nincs ádófiiető polgár e hazába, kit bog ne vektáltal volna, kivel szemben visszaélések ne követ-tettek volna el. »Azt, bogy mdót kell I fizetni, tudjuk — mondták fjokan —, I t<le bt»gy ezernyi visszswléseket I kelljm ttlrtittuk, azt som Uinni, sem I tudni nem akarjuk.0 És bizony még I íi kellett (Urntlnlc, évek bosszú so* I rán keresztül; i<5t adóztatás^ eljárá-I iáink neta igen állhattak ak áwiiai I ad^ztatáai eljárások íelett, sőt nem \|\| állnak most sem. Ahol .nincs i^azságrs dgáltat\'is, hogy {lehessen ■ t-tt igasiág? Az adóügyek térén, pe- \|<l% igazságszolgáltatásunk még eddig nincs. Az ndóbivatalb^f} az adófel-, Ügyelőhöz a pénzügyiigazgatóságlioz Tíjgy a minisztérium Illető osstályá-b<* folyamodni igazságért, melynek I iiiindcaike kivető és behajtó közeg, I i#íWii más és magát azon szigorú I fejletekéit tnelyek a kivetés és be-I ^jtásra vonatkosnsk túltenni nem tod.s, hanem az igazságot mindig u állsm részén Keresi és találja (?) iJ; vajaii szomorú állapot. Mikor \'dt az adójdvedeUm behajtásának kO-\'tebssAgén kivol a többi dolog csak Mt^kss, vtt az adózó társadalom a (u^epnaivt4Máinak akképen van bpgf szokás mondás aze-nat; fiatfs a Istenhez mehet pa-atkodai.. ftzóval az képezte nálunk i tartatlei állapotot) hogy ai adósó fc ai adóztató falok kOzt igazságot taolgáltató biró aem volt, hanem az éoó/tató kOMf «olt egysseremiad a Hogy pod>f oa nom kásaakarat* tol Méléat Ifj, haaem lörtém aaért, a ba\| orvosláaáa léjüket Ukő ayteéaTflklak aa igazi gyógysaorra I, fi punk muf má m^hoz vnn nélkkelvo mMmm nem voltak képesek ráakadni, azt hiszem, ezt hajlandó elfogadni min\' denki. Ugy látszik azonban, hogy még is \'addig addig kutattak és ta-; pogattak, addig-addig gondolkoztak! és törték fejeiket, hogy egyszer csakj rábukkantak a leges-legegyszerűbb; gyógyszerre, a mi azonban, mint minden oly találmány, mely mintj anyag már évezredekkel ezelőtt meg \| volt, nyíltan, szabadon, mint a vil-j! lanyoaság is, hsnem aaért csak most kezdik alkalmazni; éa amint! hogy meg volt a hideg vízben a gyógy-erő, de caak nem régen bírtákj felis-j merni, éppen ugy kínálkozott az ada mizériák elbírálására a .pénz-} ügyi bíráskodási iátéxi mény s íme csak most tudtak t rá akadni 1 Mert vájjon mi volt eddig a baj ? Az, hogy az adózó tArandalomra néave nem volt biróaág, nem vjolt igazságrzolgál tatás. Hát hogy ne lett volna ónkény. Hol az a legeseké] lyebb társadalmi mozzanat, melyben amint aa egyik fél hatalmasabbnak érzi magát mint a másik, ha \|tudná\| hogy nincs felette biróság, önkény} kedéare ne vetemednék ? Na már peí dig az adózás terén tökéletesen igy voltunk és igy vagyunk még ma isi Az egyik, aa adóztató fél, az állata hatalomnak árnyékában hatalmaf sabbnak érzi mrgál, mint az adóz^ Ogyes, habár összevéve társadalom iaj tehát léptrn nyomon önkén yk^désre vetemedik, csakis félvállról riésVénL. pláne pöffeszkedve utasítván el magától a védetloa és tehetetlen senki által aem pártfsfolt paaaaaoat. Ilaaean bezzeg, a mint a pénz ügyi birárí ta« vaáy ia aa igaa^ágl szolgáltatás Wíjlsái terén is éloibjt lép, ha adóié «o adóautó folett is leazea őrk#dő bíró, egy frhkSbb foj-ruie, hol az üldözött menhelyet talál, igazságot nyer, aa Öakénykedd pédíi\| elitéltetik ; hát íme, egyszerre, mintj-ha újjászületnék a társadalom, beánc van a normális állapotban. És ha elgondoljuk, hogy mióta a rendszei es adóststás szigora életbá lépett s az állam a társadalomtól százmilliókra menő összegeket hajt be s hogy es a behajtás évek hossj-szu során át kény és kedv .szeiitft igazságszolgáltatás nlékül folyt, hogy a társadalom teste ni állam ragadozóinak minden törvénykezési felügyelet nélkül adatott át, hát a hajunk szála égnek áll a azt kell bámulnunk, hogy még csak ennyire lettünk megnyuava. Midőn tehát aa országgyOléJt azon remények közt látjuk megnyit ni, hogy a pénzügyi bíráskodás életbeléptetésével oaen mizériáknak végűt vet, csak örömmel gondolhatunk aaon jövendőre, melyben aa adózó magyar táraadalom végre valabárti igazaágot is és aa igazság révén némji nyugalmat is élvezhet. Ugy legyon 1 Ml veti meg alapját a nemzeti jólétnek? Aaon mogcjMdésbsa éltem, bqgy < honnak aaaa polgáréi, kik lapok oUssásá val rsadmereesn Isglalkoaaak, mivel ia ke 1 dályi álatoknak épm ugy aaflkaégM, mini testi jólétékro aa é el, iltjl, — aa állal már rég át vannak balra, hogy egv boldog, jdl• léire türekyó ncam ot mipdsn rétegében! 63 emberek kOsölt ke I, hogy a korszellemeké-vetelts mfivelitéáiii k, ftlvilágosulUágnskUjy biaouyos fbka meg egyenl — kell, hogy , a mestereimber saersaImái, ja fttldmives oljéjét aa értelem állal tdaltotiw Onlndatoaan jarl-lon a eaél falé, n olyat elérni akar éa ne osak a véletlen jálml bnWkánjoh oda 1 ] De ugy Iáiéin, hogv as olvasóit arak kösOtl ia vannak olyanba, kik a mentorom-bor-, a nUdmiveknil a.taliulmányt, aa iime-rolet fólöilegoanokj —\' sot talán még krnroi-nak ii — tartják! Rom néven veaaem a faltjai gaadátél ia, midón a XII ik Ináaadbán kelalkeaett: „aa apám, nagyapáhi jem Ittalak sem irai, jaem olvasni, még iijboldogabban élmk, mint mii" féle naegje^aéib tMaen, midfin gyermekének oktaiáaéra Mrnlljla aa ember; — mennyi* vei rosaabbul langaik aféle milatkoaaj lOl* világosodott, tanult\|smb«rnek amájából l] Kell a FfjlRfrt iskola, mert ea képes mű telt kOsépaáaályt 1 Kell éa ttbknak Művel vandó saapori-tái* namoaak hogy laUlméges j — de blke-rülhetetlen. Ka a kitérési nem pngedo mtlkségesség \| asonban caak aklior fogifbllémii egéaaléay-aaeríté snlyávktl, midén régibb iparoáamk fotymivasaink aelj >t a nélgáriiikolában kép-sett fiatalabb nemisdék fogja elfoglalnil midőn a falvosndé i inonoiok ném laliga-loíái, seprogetés áJ g ermeldajk^láara lesanak alkalmazva, bánéi i szigórusn\' a eaélbai vett tttlolág elsajithifli ra leaanSk \| kiválóan j mo-ritw éa üsletdk e lindea] fogásaii idejekorán leend alkslnfa a ti nonoaaak elsajáiilani, bogy aa ifjai hév, s! tel leró (Siófokán nemes fiijér-selétol sarkall fa igyakraaék meateraégéiek fogásait lakélétíete ibitenil högj ezáltal jnmél t0kélele«bb, isiéi esebb gyártmányt áílftva pl5 : vemnyepiM en ne ciak bel, de kt lfjild hason termékekk< I. Hogy pedig ezt lefeyo valaki, ahoa ok1 otlenU) izUlcaégei ér jelem, Onbrcsérael ér fin imult Jéraékl a mi liijnd-annyi aa érte! am • iténtebelifgnek biaSny o« fokban fejlea lett voltál ftJllfJoloti, mejjnek jnem jut] birt< láb , baosak oloselsoen n legfo-lelé tanulmái jfoki l nem vémastt as lQimelyek veaérasflsíéin iktll saolgáljlanak a további leendék jkOti I E4t pM ig a Rvmija«iumi tanitás sem adja meg, n ilcmi i k« ék pedie arra elégtelenek l A gym miív mi nste!ái elókéoailóal moI 1 gál BisgSMhl m isn erotSN elisjélithatásának éi olyan dolgok\\al li flalkéaik, knelyeknok lián iiát a btaélefban — a tanulo>án)ok féllMpa kasstésával 4- aa irái, ol»a»áa, aaáma laaot killl, alig vjbeti aa a nOvsadék, ki a 3 ik 4-ik gyiiioáimmi SMiáljhél\' kilépve — \|bái ml okupl ivala ulj mestareég sllanu\|ásári atallalaitl És kiivatlebtll nsondbatni ka ál Mégjen egy\|na\|V ad igával kssdi asasffg s mesterség laaalái [(, m vei bukását keazel sbbao, liojfiy »lansly tsdománjos nályári i ké^ltlvs ált mfgí inskls t éa bllnlatéséB \|ál\|i abban,! hogy moi msslimégel tanuljpul — TeHuáSastessn ea tóvea [ttlfogáa, db csak igei ksvásea ludnsk t legiZKlmdulni o tévhit mTtil melv as sgéii élelmi át bitenyua nypmáa gjaaorifl s eaél Tűk re és ha sltanal^aklis va lanlsly jnnstafségit, 4sfri0bbnyire BMgilsgeaa nak asiDriva\|\| la\' miadennapi kanywlke megkereshetik és ugy eltudják kémileuj lpar eaikkeikSI. miként aat tueiloiUktól lémta I nulíák \| A tpvábbfejlósstés s tükóletöSléi I iráéli hsjlamnkal íanyllgöavo tartja egy ki sértsi, melv folytidx (lldösi ékei, hogyüklát nsgyobb jóllét, nsgyobb tattkOr várt veim reájuk, ha rsUmflv tudamánroi }>^J)ái> ké poslék volna linngmkatl K)"tg>líiog»aúlíitoi I as [ slégftletlsnség] mely alig képei valaki \| maksaslosabn seélok uián feltüzelni,\' élig i mellevé lielysstal javitaul I A gyersiokJ ki polgári iikolát Ikáull aadn tudattal kstula meg tauálmányailJliogj a krrowkcdolám, jpar vagy (U\|dmivolés Ineae jén fogja jötjSjél jkoresm, teftataéga és mor gslms sasrlnj ínijul, a nagviavágyásl átki ninmeu alhinjvo l\|ebeiében, lanulmánTaii vé gesvo aaon pályása lép, mi Ivén legtöbb sred ményt vét slwnl,! megmsraa tstlvégya, msr 8 u életnek [tamilt és magasabb tauulmá nyál aa a pálya Itépeai, mslyre lépett, sala kólában ssanmtt I iimsrstsit Igyeksaik lltei alka\'maaui, nag van benno a nem< (Űrök vés társai kOriltt lolölibro lürjil, mint aaok msrt 6 több imsrstlsl jOlt lás, mint ttrssi nak nagyobb résáe, és igyakaaik saakmá\|é ban lOkélalsi übbá, Jobbat islisssbbst áflllst •16, mint sm >sok s Igy kaletaoslk s vsrssn; Igy ftjiSdlk i s Insr. A sslelisssbb vissSami rsd éa aaért I Éysksaik a lObbi is slfibUrs hs ladni, kalöabf« mogélhsiése félik kérttssM s amint a ts saey nsgyobb. jas ipar tpkélt tasebb, asmo sk 1 bslfbjdrél Saorllja kl la ka! íöjili eaiklrsk ti, ds uiat tör Mgának ms \' oiyajsokbaj i evainalk a fbpatatás, Sjjsn podií aa ipáros, gaa^a~ }áik azor^ság abban < a foaban. melyben\' I a hospolgárik jólléte 1 craslkedjk ! I Ami ill aa iharosokra sk iamsratsk < dolgabsps, lajanaa áll a \|fiildraivfesékro néave i ia 14- Hanobb ismn-etoi Mellel! jobban mfi 1 veli jfoldjét,; nagyobb termelést képes létest- i Inni lé* a msonyiaég méfíedt ■ paiaSséget is i jsvins, iniáltat termbaztményo értékét emeli I i 1 Hogy pedig egy \|é[jzelt iéftolmes ke- i rekedő mitiden tekTnletaéa tulu áhsjalja ke-vésUé értelmes pályatársain hisz ni aat a köz-életaeni tnnasztalotok igazol iák érvek biao-nyitáiára flpen nem! saora\'i 1 Azt pedig, ho^y a kUsérie\' miség fejlell-ségo uélkaj sem aJa(WMNsaai\|by, Mm a kOajóllét, — a nemzet napon dáaa el nem érhstS, azt a kOaé\'pl, ■ [mindéi napi tsnaaa-tutalok olt fényefou Igjaaélják, hogy oizo-nyitgalésiura akár! egy jtzé is isóizaporítás volna. jáMtkuitp, I -H : I \' Egy értesítő I Kevls ftlaetei la\|»sLuk át még nagyobb örOsnmol, mini aat, mai; ja héten jutott kezünkbe és a kOvjjtkjuó «limei vímü : I BÉr les fité a bádaneja ti illsmi kosé p i p s r t a n o d a iHTO 80, 1880.81. és I88l;82. bárom el a B iaoé vröl. Saer-k eaklel la H e g e djü a Hé ]r o 1 j: i g a ag aló. Küioktatíjailgyünkj vezemja igen J helyei saam-•ponflból indulj ki akkpni tnikoi Iparunk fel-vir^goatamaa érdekébaoű njiról éiy sokat Om-aaetrtak m OasnebésséltsK már, u ahoa szük-ségés le\'iételeket Skartaj megtmunleni és o ozéjból oly intézélkt állaolL may 3 évi fen-éll&a alatt a levilágSu\|bban{ biaonyitolla MükségosSégél. tírrííl iujgpjfl^ódhetik mindenki, a fti tígyeJemuielJélj ézi sa intései igaz-gRiójétól kiadott érteaillt. meltj 106 legnagyobb nypIeaadréiTa oldilojn bélslvilégoniáat nyojt az intézet eaéljárll, annijk roer^ezeté-rfilj as inkéast eddigi töijiébeiír^l éa aa általa eddig elélt eredménjokrpl.! UMnoiaki érdekes ea\'aj íflaal, banem k legnagyobb mér-lékben Isjnulságos is, aj mennyiben ea jértsii-tébSI kOvjelkMlethelai jlzdn aséllsmre, mely as inlécojben ápoltalik. Bit malStja aton nemes kitartás és bnzgalou, mely áTeaatékot lel-ke^ili jéa tnnen aaon vigsnilalózadal, hogy es sa Sntfzetl valóbsn áldáaátá lo\|\|()t a mi^rar iparnak, {amennyiben asámára o\|y egy én Sast " ipijrkodiW kiképejani, kii á muáka éTdésánuk inuata mMlett a magyar Ualltanat is kiviaaik magukkal a muuka tenriéa m valóban lel-tétéin ansak, hogy valafniaor miálléan!fejlődjél Matsamnwu\|ban magyar láai^.. I 8«k tekintetben mognyuats\'éjéa hsdyos énmkrfil januskodé aaoii ikörtUmény, j (mely éiwk ugr látsaik iparuiilj javába kend már terjsdni^ts nagyobb nsj jobb Itrékel: elfoglalni) hoav 8 gymuáaiit ul oMlilyt tégSsM tanulók ifTsiratták itiagtikai My-egi éaekra. Azí éltMi é a kttvsiknl kél Isfalmassa; 1) Aa iu&éni I MervsaéséuS i m al»itáián\|ak tör-téiíeto. X, Adatok as i\| létei Három éhri lOr-léttutíilittz 3) Aa igáig ta piakrauipbeMéde \'aa;iniései utegnyiláia i kkltaávál. 4) A nm. vallás éa kOaoklatáfUgj i b.kitJmlqiiát\'rur-üak Sa éli. kdaéjpiOarii iMa:0\|\|áben as D»s-szila kers ikedeluu- os ipl rlmaatákhas intéseit kojirSlA. 6) Tanári ks l88l\|MUk jO) As IntasHl survsssli t) tu insnyag (Elméiéii la-uulmiuyt k, gyakorlat)\| I) AS irá y kénzé k&r. i tanulók anj aaOnyví! név jegvséke és jérSsméoroaala. ÍÖ) j Rjsnakírtűi anfolys-mdk. 1\|)\| Kimntaláa a jépkeajiíék s llllfik 188ifc< k (vi alsfi lanfslj aéiál Végioti műnké-solré\|. II) A mdhelye) Is esirtáraa Msaa-rej\|iso\| jtt) Könyvtár 2 tjsja és gisssiuinta képeik aj lérlMfeéask jgasdag la^talbáij Fenntartván iSR>u.bnk Sil,bogy oasn hasinkra néave nnAalvájmléa ísim-méuynok ijsllemaéaéro I OkOzUijlúil ás értő-silibéj egysimést iiinot} mii Ifoajtak. jja\|r a kosütiségL kttlónéssn p\| l\|g inarojiAinljj minél joljbah msgiimvfkfdjsn kii volnk a menayira leijei \| a magúk Itasanél 11 fordij^ák. \| >£s Alkalommal, I dllttnOsén annak be-igiaolásáéa, hogy mot niire mvén fekszik k tbok Iftláillfj) i ksrmáné iáknak k lasgyar ipar örtálló fojlMalése és mlpíliely4ulon jjlrt ak-km, mikér sllaml a sityipsjrtanodáí meg-alkotta, UOittljOk aa élteié bMsaetfiIfajsaa té( figye\|mébs fjénlvá at MsssékiaOasé glmkúok.;. Aa intéast sserveséaénoH és ! alabltásjánalt ;t0?ajé\'natk Aa éuropai államai, iletélisn a jslen kort méltán loliot a kOagsad akg láSas fojliMiéao kérának Insvoanl. Mert hs mérttlnelt i» fel bagy pvliibal kédéaeki a melyek egr ejt asajsslsk wl mát«résábsa anyagi és ja is May bs vtseálk i sshk mslislt ésaask d} oaára Mtaláros érdek• Ifiáéii éa [Oiakvés Urgé i á kesgasdaiági vi-ssényjok spotósa és tol Malésai Mlüdsn lieftustl wjssí sréblMléosal liyaksrin aspt)\| Ugy j íjarf yétéaslh saag- 81. 8zám. _ i s IX. évfolyam. 10166. MM m. j 1882j\' irye\|r<yt Hirdetmény. A kaposvári kik tpvszék mint tkvfkA-lóeág réézífől Wüjzjiiri é tétetik, hogy őzyqgy 4J íj g e r Móra fi ét Jugrr Adolf végifbAjta* lóknak lavegy Kollár GjyOrgyué alsógyé-kéeyesi lajtos végiéi njtást szenvedett elleni 90 Irt 12 kr l$k«. é járulékai iránti végn--hajtAsi Ugjfftkjbffli — végrebajtá-t szenvedőit* tioíj as hlitógyáiényc ti 633, számú íjkvlkm A I alau rd. dámig foglalt Z^llérál-iöróAnyUói rali a t ir oiékaívai így Ólt 162 Írtra Walt folorész iéiii illetősége u 1882. •évi n o v o in br Íjó 15-dik napján öélolőtt1 10 órakor AlsójGyékányoaen a község hásá uál megtartandó nyilvános árverésén bedsáron. 1 álul is el fog adatai. Kikiáltási ár la fenncb kitett beosár. /itvoreíui kívánók tartósnak a becsár lOjtf át készpóhzbei v. óvadékké Ma j papíréiul a kiküldött keáéiira letenni. Vevő köteles n vitelált liáioni egyjsii-15 résziéiben, iá»\|g bedig az elsőt az árverés-jogerői <\| emelkedésétől számítandó I hóitapj ulijtt a 2 at ugL\'jmijltijil 2 hónap . alatt, — n 3-nt ugyanattól] $ iónap alatt, a kapoaváii magyar kir. aJóhivjalaluál lefizetni. Ab ffzim irve éi hirdetmény kibocsátá-eáfalt fgyidéjühig jnegáUapitolt Árvré(ti fel-tételek jaa hIuIÍ, t tíkvf hátságnál (Megyeház fold-zinl Imire 3j7. j»záiu) a hivatalt úiák alatt 4 iiemkltlUiijben A lú • Ci vékényé«»n a kOjuég!el^ljAióUg<jná{ in<gt>kiiithetőkj Kaposvárott a kir. lrv»zék lelek könyvi oastálymiak lSfó. jévii augiiszlushó 23. nap ján tariott tantaaéatól, 1116 li— l\' 2í<4 tkvi 882.1 Seé \|í« r jIúi 1 n>k\'anizaai lakó* égro-Uj\'H\'óliak Kulbáj Erzsébet féijezetl Kapóim Jánosul ns-dé H lak Ivégrehajiásl szeuícdfi : ellt«ui végiehaj isi Ügyében. , \| Yé\|(léN. Vjégiehaji üó) árverés iránti kérelmének liely a A Alik ; n i Árverési hirdetmény aa I fHI. <Xt t. ez. \'152 §. érteimében köezéiéletiíi, s az.árvérél a usTuédi 100. astjkvbem vonatkozólag 1 jlj* g) rftfptui rendelielik. A* érve -ésj ké« vényben f súinitott költség 6 Itt it) krban megállapít ralik. ! biráfetiuéiiyj A nUrcz beír. jjbhóaág, mint likvi ha-. ióág állal kisltirré ílélelik, bogy - Saátiler Mórnak, fotón Ina Jájto-né »-zUl. Kulcsár Ki a»M»et végn-iiii jíiiii «Mivrdu fllleu Üt íii ás játulákmi [iránt tjágrtkaj\'ási Ügyében:a ka tosváii kir, \|ü \'Vfiiak torillutén lőkT<VNs -vid o/s«\'<g; luO. sí tjkjvbeii A f 237. brss. ja. fog lajt 43) írj bee .\'i tékU A f a. foglalt 38 Irt b^esérláké UIK. Inna. alatli, 250 frt boc-íér-iékfl I09f). I) WrJ ftln\'.ti, Ü2T> forint: l«ca-értéka 1(114. ln»{. ftluiti, 22^ foiinl ijccjíér-tó\|(U 140. Iín</ jaUni ás 16 frt b«c«mlkU 2 [50. lii fL ml pl 11 iugN(tanokból a tégreiiaj* j láU erfnvedÓn tje jl\'fli\'réwbeni illetftvágn évi liovr ub\'ir lió] In. na\|i\|Ái<ak délelolt U \| órakor N . Pé<l \'kjrta»ég básánAl uiegtarlajndó i nyilvános árvc \|m u eladatni fognak. Kik AHás Ar a fonti b^ciAr, melyein alul \' i" a fent kOrU iji ingAilanok eledandók. j Árv uezii l\|itinók lartoanak a lieM\' Árnak 10 asAa ilélAt kéespánaUn vsgt óva- j d4kké\|MM j pap rb4u a .kikilldOtl ko/.ére lo j tlBtiy i Vem kt tel >a a téte\'Art kél egyunlA láaalelbeij as Arrer^s nn\|>jútól saAiintAndó 2- 4 kau idó i0n>kin a aa árverás }<v<eAr« , emelkod^fe li >tól saámitainló 0 »»áatóli kkmatokanl ai irvsrésl b»ltéielekbeii\' i\|isg- ! uoveaott .kir i dó liviitaliiál beftaetni. j Aa M\'t«ié»i Mtéieltik aa aluljfl [kir jblió«ág Ikti ijiuila\'bafl a bÍTataln«i órák aluli (>• l\| liU.ég elóljáróaágAnál «i< g tokiuilielljk. irveiéal fellélelck. h KikiAtá i Ar a;font kilelt Marunk Ima. I 2, AiV\'iiikRi i k\|\\áiók tsrloiuak a beoi-áriiakllÓ saáitol ját[bAnutpóiixíll a kiÍi&)ilUÍt Ifeséhtk jetim i i\| i % Vető küjeli\'S a vételárt kot i^vanlő i^saleÜNijt fa n<\|ík ka jelsÓ rá^at Aa ártArás liapjá^bl ÍbAiiu áíjl\'i ikét lió, a ntAsbjliji Wrtil rtgyan\|izi\|n m j;«<]i sitAmiiaiidó négy Ijó ialall tí szAuóli kni íjsl >kkn( a maiosat. kiii Jadó* I}ivali4iifl\| a 1 íjii leiétak kmn-léseil lAvgya.ó tjemltilHl öu I «gl ilt \| axttbAlyok azetiiH kífi mm A \|bitoa\|4is az elsC rófalnibo saÁmi-t\'nndijjj [ «) jVéy( k; itolfü aa éptlIatAket a, bir lokbaVpIa Ijlakár ellen biatn\|ittii. B, Aa A ft \'éa jogeHlro emelke4>\'>«Akor yov/í a űiegvi ti ngAilatiwAk. ós lartaaókainak beiiAaibá láp \| tol« .fclSlAI n^ogvotj ingat Inniinl IjAsnni w lairbe Is 8l íilöíli j II) [A\| I is . Oft. OS. áitebnáMm a vM* bi/iitiji\'Váuy Áifvt\'i vAvSnek o\|ak atan ; Wo 6 msm gép- ó - ro lnlnn«7. jiyrtrn BQUip«lrii. WyAri viri ül Rt u»«tr. állait\\iispál) a kifxi l^Wtt ICnLüAr t \\»n kftiüt tiS > Ajánl A iuináeu gnadasAgi HíiillilAsuu kitQnletatt, )i\|vitott gyártmányait mint: lfl^l^^SE mtm 1 ÍWJW. «sám alatt aáaba nyS^^^BW^ cO^j % p ^rüslilknt, lyu^uszttitt és! lja«t idiól ó^j Imi ganyból, valatti int wndenAAttiM g^ulsiM áa siaraksl ir\|«gyiélt kl^énitlrt áa kaintnWA ráta M^át MifA Altat játaaandó \|on- fcradArAWkWl állitAttA Asaaa, « bo^y oAaI neiA Mt, IseAi »folMs>ek áa bevá(«At< Máa«i JátékáuAk tajafdoniiAndó OrOnfnld nr vártMünkbAA iemtil egyéniség, kH meg-fsieeéeeker a disaea e saép ssAiaa kflsön-Aág lelket odvAiOlt; osAk bamar a aAAgarákat ttlt áa nebáuy erSteljea sooord A\'áe MKaptl Bet bőven egy egyuzerü tbe-Stáia 0i4kaaép változataival nem keveaebb, mint 3t alaktMUt melyeket a liangversenvoző A logkaiÁnlaicnbb ArnyaiAsokkal jAtspott Hal lottnnk többi ktiaútt Fíéld-töl egy nooturne-l, mely gy saivbíf eredő áa aaivTiea szóló dalból áll, majd Bixel-nnk a legpajaámabbi jó-kedvtől peAagő menuello-jál. Igeo tetáaott a kAngvereaaysá aajAt aaeneményd mazarká-ja, mely sok eredeti vonással bir, ugjaaiutAti Ru-binatein egy darabja, moly ben előadó kfllO-AtUeii brilliána iátékával tUndőklÜtl. — Követ kozott a tuű-or uiolsé száma: Ábránd, magyar dallamok lóidtt OrflufeldtAl; saerső lObb ízben időzvén .köziünk, a magyar dalra ia kiterjesztő ügyeiméi; átirata sok saép rásalelet tartalmaz, melyet a küaőnság isjoi áljtuaéasel iogadolt, mi a hangveraeujáŐt arra in^lilá, liogy ismálelten a zongorához üljön,. de nem jAt«ao<t magyar dalt, mert ez mág neki nem otthonja, hanem jálssotl Schubert n»k két dalát oly bohisolgőn, m«ly Adnmánynyal a muraa esak ritka halandót ajándékna meg. — Még meg kell emlile-nünk azon \|celhHn«s megépülést, mely ben Qrttiifeld ar részesült, u. i. kUhiúüs tisztelői kát gyönyörű koszorút uyujiatlak ál. — Ezzel röviden értesítettük volna mindazokat, kik aa álveaeldu qstél nem velünk töltötték ; sajnáljuk őket őszintén, mert neiu vagynnk bnjl^udók elhinni, hogy vároaunkban .a műértő közönség nem volna nagyobb saámmal, mint a m\'enuyi a hangvernoilvon jeleu volt. Vagy csakugyan igán, Imgy a nagyobb ré«a azon IHtht\'ii\' van, hogy aa a valódi zene, melyneksiyeve nIAb alá való" s melynek IiaI-lattAra ugrAndozui éa Őrjöngésig a padlót i og* dal ni kall ? Azok luenjeuek áa ballgaaaanak egy valódi művéét, ki jálékával saivQnket észrevétlenül a baagok hajalmáha ejti, majd tapasztalni fogjAk, mily órái a különbség a\| kellő köbölt. — A ferde iclés oka, bogy kö-zöuaégüuk magát a bangverseu) tői távol lurtjaJ tud) nj-k Ismét aa a következménye, hogy haiigversenycink na anyagi aiker tekinteté-ben legtöbb eselMn liajólöiáal ar.onvednek. Óhajunk,Ihogy aa előadó művén/, ngy miud a k0a0n«rg ia megelégedéssel lAvuxaák a hangverseny teremből. Kg)- hang vei aonyuek nem lehet czélja ompAn az, hogy A mttvása jwebél megtömje, hamun egyszersmind aa ia, liogy aa ia\'áat l^jlesasae, a \'a/ivet gyönyör kódtease, nemesbiiso én a városuukban is (fAjdalom \\) vitAgaó kontárkodásnak véget veaaen. — I.apunk. mull számában közöltük a láiaMakör uj úsAiikarAnak éa vAlasatmA íj)Annit névsoiAt, moly i<lka ómmal tóved/\'í-ből Dr. Saukits Nándor. könyvlArnok ur neve maiadl ki, mit ezennel pótlólag fel ouilitü\'lik. — Toraiargj lelünkI»<pm n őst folynak a betiratásek a a tendee tprnás/ati gya korla\'ok o \|óbf,u lí-áp kezdenek. Figyel* mecleljlik1 váro>u»k fiatalságát c/,en a tesl \' edaését előuioaditó\'egósaséges sportra. Más léi évi bed óta ált fenn ezen egy ÍM városunkban és aaon előnyöknél fogva, inal)ekei ce-kály tagsági dijárt nyújt, megi\'iduin\'i, bog) inantQl többen iralkoaaanak be. Osxintén óhajtjuk eaeu egj let.erősödését ás gyarsp->J dá«kt. \| , — OraxiigóN vá"áruiik szép oaeude-sufi almult. Annyi sam volt, mint egy nagyobb Irtíii váaér, a minek nyilván a vidék, ssoite iiH\'gíndult szűietelésaa oka; e« p«-dg a mi vidéktliikőii vajmi silány eiedmén) t •xolgéilal. Aa ertitések mosl sem múllak el egészen, a „tuéiio.) bölt pedig satlike, iníiit a bakkaucos köpönyeg, egy árva uap»ugérka soui ér bonnijukéi. — Egy Iryfelsákb kéalrat Gróf fiááay Uedeoniiaa bonvédelmi miniiaiarrá VaJo kírfov zletésát hoxaa. — (t\'xégvállexáa.) A l.ir apok ki adói áa a hirdeiő köaönség által évek óla ismert jonévfl hirdetési kianóbivatala Soha lek 111o rík urnák 1. Wollxeile 12. 1 caégjéböl kihagyta eaen függelékei: Uaube L. U és táraaH vtx^rögynOksége. Mimén Scbalek lieurik ur üalet^l.eddig is leljeean önái óan <ns saját azámlájára vezette, ezen váitoaás csupán a OAágjegyaáarA szorítkozik éa es által Üzletvezetése semmiképon sAis altAráliAiik. — B4sé\|N lialáldAa Fok-8aaba-djról itjAk: A 8<ó vize hióioknál elzArntott, bogy a Hó l^edrét mályebbre ássák. Ember emlckeseii^óia még egy nap nem fogtak annyi halat a Jímbúl, nunt aznapokban, Oaak litasá-gttnknef több mml l&UU uimAaaái fogtak ki, mi nek nag) ebb része 2— 3 f."M<os ponty. A Julhi révliáAa\'ál aa árra Utazó vidékieknek a szebb/ 2" 3 fontos pont) nak darabját 4-5 krje4ár árt kínálták. — Másnap éjjtii iámét fogtak kí* •6Ö0 mmá/sAt éa most már a 3 fontos ponty darabja 2 kraje ár., — Korai tél* Máskor, mint Upasa-tsli vadássok mondják, a vad osak uklober v%én váltja fel nyári gúnyáját a télivel; Aa idén már s»«i őn«4 olyan őxeket, melyek xneleg téli eaŐrrel fedvák, Mág a lovak ia ved-Imm kwfoi»«k már, áa aa agása világ, a fiáéi sssinkereskedok kifétölével, sajnálja, bogy AA aaebe luiiasatait nyár után a r«ndeen me-fog Isut ia jég, U temeti el. á bmrpimetrél. Az ó bor ára kaad >n>altiad«>; sók nagyobb borvidéken n héten a bor ára kekuHitarenkial ntári \'L-! forintot eate ked^U, A kulfokliől a \'ap»k roea kuB"tf»foiA eredmény t jelentenek, sőy a fran apa «a sv^ea^ Upok kíftílfiáübé boiyeaik, hogy a kát állasa aa kién nagy importra *oru\'. Vájjon aaáankanali-A Aa importnál Magyar Arseác tenaássre t — eat még mm tud-U>j«i UlAaAwrsatg igAn M aaűreluek örvAiití A a síftr«t}« már Ma ia kaévtt — Fraa fsaraiágha már ia I millió Jutegram- lévi 298 >1ügy előségek ház t: „A csAsz. fes iummsl égyelyt mon Mai vittek be fiiiomabu saőllt, mtfly otl borrá dolgQAtAtik lel. Arra jáliát már Qia el-káaafllbetünk, bogy Franoaiajoraaág és Svájca szükségletének egy rónáét a :jó saüretü OÍahs-omAgból szerzi be s mi onk ugy Ittdunk Olaszországgal koukilrrAlhajui, ha idm be runk újévig vaUmi llrheiővjl lögna fejlődni a olcsón adhatnék, mire ép na idén van legkisebb kil&táaunk. — ö«gy llkaaaág. Qyalókav Mihály kolompároa Zala Egej-ezegenj t. bó .5 én asle 9 órakor saját lAkáaád szívéül lőtte magát, öngyilkosságának okául zilált-jAnyagl és ctialáuij helyzete szolgált. LogHözelobb.ii okouai látogatásán volt N.-Váradooj kiklöfkegélyt VAgy vaj la mi álláat kárt, hogyí nyomfsató tiélynetébő] szabadulhasson. Azonban a kárt segély mai napig sem érkezett in^g, adóért is eicekválláki esaládjával ia igen nagy fgyénatlenságben élt, igy a sok lm\| között, a lúalálban kereseti menbojyet Kőt éa töjib gyáraekat hagyott hálra, — Medvesineny 4 polgári iskolf 4 osztályAt végaett nQvendékpk részdre. A t, olvasó közönség (AjékoztktAan y/tgetl kij-zöljük a vallás- és köaoklátástlgyi. m. kif. miniatűr ur 8uagymélló»ágé iák 1 1 aa. a. kelt a a t. kik tan! intéwitt következő rendeleti l^ir. közös hadügy minisate tőleg a polgári fíu iskolák nbgyedik ossláldil végaett növendékek nak a o-jász. és kir. híjd-apród iskolákba riksgálnt lelélole ssölliÓI leendő felvételi jogowhsága a caáas. és kir. küzöB badOgymiuisatérium f. évi ^ceptemler 11-éij 2752 ss. a. kj-lt ás közzététi körrjn-delete értelmében kimond alván, arról a Ijir. tAufe\|Ügyelőséget \'tuiomás lés közbirré letel vége\|i aaennel ériesjtem\' Budapesteu, 18pl szeptember 26-án. Tlefort m. k." — Nzeul-llaláaarél oki. Diől ir ják: Mull pénteken, midmi luiuden gaJda kivonult a heg) re liogy aa aljkor utég Lti azöböo álló szüretié jmegtegye a saOkaágA élőkészüloteket; a tÜMt jeJdijő vówharAniok asóliták haaa a aaongalmad munkásokat. 1 A megg) ulladl oaép\'eljen kaaaléak lángol lói röare lestált ltlsije kétaéébefjió a baziro bánókai. — A pusaljló elein léi jodé»ét n gy mértékben megakadilyazla la juult hetifily* tonos eaŐaée, mely egéscén ,átnedveaiié a aaalmnfedelekei. Miu^azáltaí kéé o»Ur a be wé levő gazdasági esaIOaŐkkéll n belaksri olt burgonya ési«ukoriésá<A(, két iaiáló és i^y lak ház, a lángok utárüjléklvá lón. i.\|h — Kéarekerült rablégyllkoa. Kozma Ro?ső Sóprorimegye ozenki járáiái ak csondbiztosa f. évi iriáraziinj hó 29én ref gol lakásán halva Í«lálUt<ÍkJ\|Jü flevAAelt ok od-biatoa mArcsiua hó! 28-mi \| Ipvait ol«tl\\ An, ásókért 8 drb. azAzist jkiindít; a midőn n ásna p balvn talállalotq a 8; di b. saáaas hiApy sóit, melynek jnlnpjAn nla hogy gyilkosság áld elkövetője Petije J ZalaSaeiilLásslóu év dectember vége április elején A fidék(rő\|!e(tll Lásslóra Feketd Vpi bol eleintén miidon sznhúzódva élt] — I ban bőven kezdőit igen gyanua. sfiube i inkább, mert Ozenk Elfogatása alkajmáb 29 frlo\| és 160 frtil i noa, ilfogáü t> ÍPf feláll Aiií kOlfnl liiit őlí lo lOdfliJ I sk4ó li lak ná a. Uakaky flindoé,! f l\| líd? erélyes csendbiztos Kessthelyen mindéi Sopronbn viíiej átall ságlIMk - NsANdéklAA helyen f. évi j4mi^il IplM fordult elő, Anélkül hugy réuek okál kiderileAi lene os volt a gyatra, i zatal 19(1. — A gaa ett i mull hói Áu jt. Petim a ii Alt nllur Volt a ea év ni,, s ZalaS-oijt-del t\|ó^nráliAt kültözMt, bzáa nélkül v ss-ius hóban alnne í\'zni, mely állni fel annyi vall I ia (ötölt uj beUéf-e. százast, lovánbA adóslevelet tiMl-k eszi helyi juáa as tétiesl] ajm\'i dőlt, e hp l-jén As illetékes Ufó- gyfijtoga<ók. Kflfft fogVA 12 lüzHet a tüz kejelkUé- élt volna, llykéu Alapos volt a kyAnb. Iiojgjj .szándékoa r] uj-logA\'ók lehelnek, qikorUlt is szepteiáben íhó 26-én Mémathy Igiláea keiáihelyi je^yafinek a gyujtogatók tjyoiuára jutilí. Nevezeti (edytŐ tigyiiuis ssept. 25 én\|mid/ín ftjjel a Pep-utuán dühöiigöit lOs Álollisa utál) egyik buj-áijávai haza meni, as ugyi^veaett pesii-ulcián Ffe)> fer Igaács nemeavltai, éJ Horváth! JomAÍ keszthelyi aifiletésüj foglalkosáa nélkülij rovott előéletűaihedeifekkel lál/tlkózott s mMŐn kérdőre vonta 5kut, hogy ily késén hol pá-varognak, aaon feléletel aplák, bogy hiílvja a I0z-lármát, jöttek biaonyóa Mautuer Ignáds ssabó padlásáról, hol éjjeli azálláfon voltak, Szavaikban kételkodve a jegyző felaróli otta őket, hogy őt mondóit sséllásukrá veaedaék. Erre mindkét feihetler fuinvkexdeil, de beiét-)1vaI sikerült a párokat elfogni, plkisér^tkla szabóhoz, Aki ki)ol<nité, hugy as ő padljUAn A nev07,cti két suhencz nőin )iál. 4- A gjailu fokozódva levén, kézeikeljta j«\'g)Vfí Öii»jkö-tűzte a a városi kirháetiiK lévő lolon<y.j szobába kísérte; ulkilzbon Agvik saebébőj a gyufát el Irány ni knfcdl" ■ miiífiu a kórhájehöz érlek, újból megki^rték é^kást Tekintve, hogy neveseitek a!! kélszijjl toOkés kiséjlefo, valamint a gyulák e1ssó\|4sd Aliul mBnldtt igen g)snussá lettéfr, a jégjy^f a járás szplgi bíiójál kvraa\'e meg, hogyjez ü^ben a fvizs gálátot megejteni sAivesktfljfk K0Z6AZB4SAU. \| BudiipeMil orn/ágoH kiáll lián. A budapesti [országúi kiáíliiás Uikváf ben a fbldmivelési, ipári és koreskedélml minieleriumban aa^ileuibir I8áu tartolj érr lekaeiaten, melyen # miaisiariumek, a főmros és az iparqnreatllet kíkültjötjei Vettek rptizf, Mallekoviu Háudor állÁimilkár, mini elkAk, Aa ilgy eddigi álláéit tmwisinortetvén, kij« lenlelte, begy « ^inilnma^áas n kiél jtáe •gyére náava nlhalálriesákál uttól líjlto ittgg jvé, \'gy aa érdekeit tesitjlelkk, a IP véres (k a IflpH minifteríttín képviselőiből alakult ériakaklet mily forvABAtel Urjeael mWd a kormány elé A kiállítás reudaséwáre nLvs. E esél/A Jeti molynpk ugvan tsrrézelet nyoinban egy aaöleepb bízott eg^behiva eaen érteken liéi í lehet ezálja magát A megéllapitani, o végre eáeot volna csélszerü kiklifdeni. D4 ad élvek ésTiránynk, melyek azemit a ,kiálli\|áe jrénde aeddő, már es értAkezlet Aítal inegállknijbatók Hájrom irányban kell aa jel veket magbeeaéliii. Mert maga a kiállítás látesiiéaéue^ kérdése, .vagyis az: legyen-e kjáliitás, ma^mfr ssu pejáltuak lekinihdlő. Azj elaő fókérdés as: milyen terjedelmű legyen a kiállítás és p dig a) anyagi tekintetben! vagyis mit legyén szabad kiáiliianj, legyejje ipari, pazdasági, művészeti vagy combinán kiállítás ;J b)! alany\' teáiutetben, vagyis kiI]állilhat ki? Csal magyarorsságiák, vágy lebetne-W a keleti Uvtományokal vagy más á lmunkat ia biso* nyps részekre nézve boyonni ? Ezzel össze-lüegőleg a nem magyarországiak bírálat slá bocsáttassanake vagy ne, csikkmke^ elad hiuuák-e vagy ne?^ második dlvi kérdés azl: mikor nendezlesaék a kiállítás\'? A bar-uisdik éa iőálvi kérdés :l miként vegyen réast a kormány nj kiállítás rendezéséiben, mint sagólyző. ellenőrré avagy min^ vezénylő rápdeső közég ? C«ak nénzi adjuujes hagv ja a I r ndeaésjt a társadiumi tevékenységnek, VAgy befolyjon-e a ténylegéi •renjlesésbn éa a i kiálliláá ülyelne\': Intézésébe T E< Hri kérdésekre nézve behatóan ni i\'alKOztak gr. Zichy Jenő, Ráib KA oly, PoHtjér K. Li, Qprlóczy alpóigá/meei »r, Tliék [Endre éa Mjudrony Soma és meg ehétős egyjértelmUség Uralkodott a lóbb poatolra nézve. \|As esr iio-osbre ersdménjrét aa ülés végén ejuök a kö vdlkezőkbsn öasaegeste : j Kivánatis, hogy á kor mán v a buda pásti orazjtgoi kiálli áj azerrex^ét kesébe vigye s a kiállítás reiitlezéae körül irányadó szerepel jái-z-Jk. I . 1 A kiálliláii lerjtMhlme (hugy bevonitá* suk-e a kelet jis alb.) hitól téletil függővé : ualy inéi vU less aira ■ kormány Ibefolyása ; egyelőre aa wlekealot elegeudóiiek tarijd, hegy a kiállilás c ak Magyarorsságra ás kápc«oH részeire ierjed\|< u\'ki4 I Kiváuatjis, hogy [ a kiálliián. mi-h-hb lendeateasák, de tekiljtre a moUani viazo-nyokai,1 I8HÖj előli nem vulna mpglailandó. E l^elvek "lapján a kiálitásipou ok k dolgozáséi a Mallekotjioi Sáiídit qiuöklein a! Mt egy Ziehy Jenő gr., Mudsony. So.ia, (J crlóe^v Ráruly é« dr. Mbnierer 0}) ula urak b il álló albiloUaág killdeleii ki, melynek legutóbb tavmtt oWŐ baazejöeleje a kOvat k uő általánosabb uiegállapodásokal hozta: A kormány veuiié keaebo a kiállítás »ervo z< sél a kdvelköxő inódqk mellett: IA kiálhláa si erveaése ésrvégrehujinsá czéljAnóI egy ki á liiási bizoltság plakiljaiiK, melyben minden ii inisterium égy egy tag állal leiiuo képvl-m ívet. Ezekhbz a l\'«i\|dií\|i-, ipar és kereaknd. ír inisleriuin még 9 lligbi nevez ki saját U iuisieifumw,-orssAgo* ; képviselők éa isimir-U bb fővárosi iparoson köréből, végre a lő-v ros Itaiőséga, aa orsHégos Ipareg) őrület az O az. gitzcJiiBÍíjgi egyívű a budiipeili kereske* iliui Ói ipaikauii ra, n tuéniök! és. épiló-z-1 . ylei és a Uépzőmüveja\'iti lársiila\'uk is fel! ft Koakiiliilralai, hogy e bizuluigban bivjunyós aiámú lagoklal képviiálj^k magukat. K bi-iitbág\'Icaz a steiveani agitáló s\| \\t)grtjhaj\'ó zottság. A I kÓliaégeHát a kormány fogja \| rselni, is mivel as egws kiálliláá anyagi éa efkölosi; sikoreért s lela\|ps^égei magára akaiia Vi .llulni, a gnranlia-aleÜra lói ténl jegyaés^k ilósriiiüleg nem fogliák állata tovéUira is é véuyesuek tekiiiteini \|A vidéki bisnliságok akitátál szinléu a> tjmlitoll bizottság Ingja B/deiuéu)ezni. A kormány ezenkívül egy fdhislost éa. Ifibb . ssakliitiOal fog a kiállítási jyek k\'eaetésére kineUezui. Valósziuil," hogy, t oeziályslnökök\'et asji\'gyoa csopmtok élére lintén\|maga \'akuiuiá\|\|), illetőleg a fóldin.-\|\| iar és kereskedelemi g)i uiiuisteiiiiin nevezi L mely ezek izeriut is egéss kijíÜitás felelj] ló\|ellig)eh\'\|et vésetné. Aa ogyea iniuistoj umok l eíjlokeinek k/javiselésére h^ezuek hÍM uva az<»n egyének, k\|fl minden nlinisteiiumotj bizolUágban képviaéIlii fognak. Peleiéi szerkitelő: I\'AIKOA I.AJON, rársatierke«ztő! IIOI-Ftl4.\\.\\ VIOlt. 184 spárn.\' 1882. Árverési mrdeimény. 4\'uliri; kiltUIdülti végrohnjtó Aa 188ft ifi UL 1. 0\'. M\'2. dia érteluiáben eaemmi l.özhirré tuséi, hogy d nagy Itiiui/sni kir. jáj-i Aibirólég tíjlH4\|82. ssluiil végzése Által Kiírat i<ajos ;n,l\|anÍ7.«ai IhkÓI végrohnjló jnvAia rüekJFerpijee ii.>kaeia\|iai lakóa olieu 100 iVi tőjft Mnek I88V. évi május hó 14 apjAiql sjíA nijamló Q süaalékea kamaUi éa ddig issamn 88 frt) 70 kr. peiküllaég iö-eieíéis eij\'jfiig alrennolt, kielégítési végn> tajlás lalkaljuAval bhpilig lefoglalt és 779 " kira becsült k lli ltl\'dlo szobi I rt 20 ibabutoiok. I gvnemdekJpurezalláu odény, különféle bolti i afk keli. bolti AlvAnyok,\' háai eagkösök, I öl llsi (u íeljéniemUek, (é]U Üllöiiyök, I esüal-ra, uípérosnok a pő\|v\|éle cnödbeii levő 100 t npljvj kdveteléaéblí illó ingóságuk nyíl-iános láfvtrfs aljén oladatuelt. Mely krverésnok A 018Í1882. as. k> kQldéej lenoelŐ vógzék íjolytAtj a halysziuén, vagyis alpetfes lakásáliAl N. HmiizsAn leendő ásakŐs\|á4ére 1882-ik évii okliber hó 24 ik papjálkk délelőtt 9 órája baiftriilőlll kittlaé\' lik éa ahlias a veimj siiándúliözók eaetiu\'el oly mjgjegyjzíssei biinlimlc éieg, hogy aa Arintalj ingóságok ezán áiveitttsen, as ÍB8I. fevi tZ. it: L; 107. A-a érteliMlieu a legtőb bot ig róbek beoséroa nllil is JklIalAi fogimk. 1 ia elJh-vereseniM ingóséLok vételára aa évi LjX. i. na. \|08v II OlAnj tiegálUpi létbluk saerjut pesz k lllwlyilfi lelt N^KaiiImí i. IHdtJik fvi október \'tpjáui\' -IJ JlBARTS QYpBOY. Ilr. bírósági végrekaj\'ó KtMÉ^tH lí\|»t«lAjdi,uoeaál, Megy mkí esetben fog kissdgállAtni, ■ bn az árváéi napjától 16 nap alatt é 187. § nak magfc leié utóajáulel [nem téleteit. 7) As álmhásáii kdliaégek a ifrkaűk. A lelajddnjog l«^kebleAáae csak a vá> talár éa a kantat le\'jea Hzetéso után fog javára hivAta uól ekéel!telni. 9. Ha árVeré\'i yov/í as Afveréü (élté* telek bármelyikének jeleget nem tesaí « megvett inga(láu as ásdokeit folek báruisij. kének kérelmére (K). t. ez 8S-lftí §-sj értelmébe^ vevő veszélyére éa köbié géi^o s báostpéusi elMes\'ésa melleit vial^ irvjerés alá bojcaáiilai [és beosárou alól is édatoi fog. I Keli JfAtezalifalAA a kir. jbiróság, juint cktfí lialóaágnkl 1883\'ík {yi nugu«lu» U 29, napján. i BEHZSKtflfi 19411-1 \' kir aljUik ^fibncrdiifirit kviHfll fiímirrtlrií fa műm legm, rfcs m á\|ra, ttar xa immra. jírtsl fciifr tat (r. I fpmr 1 f\'L yrr %tk in MMfiffr j - [ jm kkr t»Wt\| 6éer^kabm«é Mferm-í b IMI aatrr ItaraaHr feee Éaierrfsl eétpriftsal fceé VpetMrr* j€d»n>. Km* 1- Sd-ciHrl \| \|L. WNnksNag ft- Wicbt ni* v. hrtivtm tiofiino jrm TfTíxsr fefect; bpeftiflt vkenti í-cji r, Ciliim Km HtmtP und juitérttrt IrtbraM f v, nj\'rol\'int fcvtpí- Imíií\'itis lN:con f. •• Dilirfti\'eHwjfr Éd^rik JlsHs I ^itorfk- t\|t., m fléit ÍVcroi fórAsai]teRpMHM.t\'ritfii Jf. 5n Ir wr 1 ii Ir. ntcíjí tárj thakiBsei. ÜidbiifAmev^n írlrr Un fHIt mert, rfst hm éh tora « y te. nifigrv; BbmÜM Ns "ÍFcilKfrt \'Sáíiifib. ^rrié f % ftttfcnt If. 1; gáRira 1 fi., pn fis \|n metjr fár fffatntey jDidftenfrfltitbf iteit nta\'. Kit, alét acaieri esi étvslkln XftKpntiti-ÍRiijlrtitramj?!. íiciil. ^ftoiibrfcra, Vrtrrtnkr.^rt\' ara, llnbn^nilicblrii, aletatrtáiHK* ^uift^ni K-. i tei ia tiirAfíifr Híit ,i5itcT éütaatK bfbotni Vpet^tn lánáb\'i Uaietrlaf•tsjra.ftim, \'I, Rleidbr % ti it.. i ft., ur tr^m Muno Söjfr. Mr fedtap- SBduftmurm „„..»!»., 6tvséc Nií ucUfiaiíöift ^tnwdtr(r. frtjr ln(ti űHúf»íwr ^r.i\|u;rtniui!tíc^\'itifölttful. ^rfsla ss Hit. 9ma i teiié ö £ «u \|i. teá M Vuiiflrnfraiif briten, ft útin wiii\|, fCítdusdn, (hiel. IniBl\|ri\'. i - KJ anku fartk kv WUuu-rf-1 CD in ii Mtif ihitu iriUi M WtetMir "jfltfiü. ^ipiA; I fit. I fl. ti. in it \|r. sa $«IÍ!UT(I aj. Sívoit leiben, fuivií OPciffetf ji«i frefjfi jparftiB0* { ad kariig, mk tktU hitt ni taait(k\|rf\'f lín\'jti eiic.w. fevtt Xrks 11. tr., art MÍ It ^diitoiiöfcblőflr, Ifl^rjlcdf, ®ia»B!ísin, €im»ianrtíi;fiT, ííiMí»o antiA tilt]f(lrr mii íte MqfeM ttsebnr ÍM- Tt iis« ttrikk^ Vurnak- \', tsM r\|tH l jaaye (1 I. tv. mt j$tíi eu.tr ar»%i f. tmK IRr tűnt ti. natiüicH Cprrküiténa (tr.>, aar (óuifl aal elrta sisn dlarantk wr Qiktel aaí kr ürfetgc.4 caakr iji... tk^ke „s mit kell. tirers. ttlrn \| \\\\ l in iMi-i rnsI>« AS. ui »}iu if. Irtitililiítjcn Milaaam m liityru tuib. XiiiiljditiH\'fii wt 4caAalf)r giikÜNl tft^lilft (iline ouf Oaaká \|dr tianw- ! IUM . A A t jr é t e 1 i j e ff y e k « VtirttifUerrnxt SORSJEGYEKRE kmaile 1MSS, Jeaaár Ma HM 19 kr F ^aiisMii aOOeOOO l o r I ii iv síii tiKi IIKK <.. v; iléű \| I, ^ ■ : : I j" ■ ? fittére ?Hi**r W kf. ÉRDEKŰ, POlilTIKAl é»KŐZGAZDAS^GI LAP. sület <;h a KaUmegyei ÍJgyvédcgylejt hivatalos közlönye HETENKIHT KÉTSZER 8ZEH0AN (FÉL IfElli Él SZOMBATIM EftÉSZ IVE.) \| j , MEGYEI fin HELYI A Zu la isi egyei Gazdasági Egye MEGJELENIK LeUtoJ flSbee Tie a Seiklíeyí, Deákok, Eőtvlaék. Szalsyak, femémj Zoígmoctdek kora, — M teek tekéig ptídik atáa aftni aj Lép) azok nyoméba, kik lényt áraasfcrtéak a WBuette • ka kebled cetö krtl méf a f zbedaágért, legyen Sándor o mutatód; olvasd aa 6 blkk tatlan műveát; kadd világítson U-kedbe aa ő fcamBwMé^k (fj meleg n^n: ő IStfeklé példány-képe a hazafiúnak. ataagyafnaáa az eabfmk. Te pedig teindló. ka Mteke •ifja feleU efíebjaeraz, aegd ecf a dicsőült sr^fradságkusaek, kitek kard ja éa Haaljt egyaaerro tőrt ketté, kogy a magyar nemzet nem fekd kezeft meg róla t a magyar ifjúság őt követve Leea még gyfletiet t {U . . . Politikai hírek A ásltglniil éssisteikst laúk Titiiw In a kivstkaat k\|Mdkk kámnf kat tartaiaaaon: I. Kár«groí Káímét \' Akéatetgyak tárgy«Jáw tailjlHI a koiiitn teeéoi áfcad u IMI. évi linnel n U íl-éa kait lér-vény lurfnfkaa « 1081 ém augvákn-lett knihé\|e, niunt a aipe aneáf gyM áMal aa IMI X1L t-a. kurfmftm aa im ém kftléanál klalitg krast-•éopt, miaiktfcat OMfcékW: kénaatraanal t faiátike U X^ért Biáif»i ©kéav-kaaa, mteáikgva ragteora M, kegy aa 4-lall ilfiiijilinkaiHlldi éia> kitekig* KA gckiek\'iiaaihat, Utit évi sáistn kéMe. fWeet ito/, a. k JTáhilj, a. L IL Mw Tata 1 A kSoSitg at aár gyaiát* naHíákél a awgyar aneággjrtBfc éltei aa 1861.\'X1L L-aa. éraüsééoa aa lltt. ém kikitlaaidt, kiaattaégst, nkak4 a lé-leéaten teaéei ákaJ aa IflfT. évi ára. ké 21 éa kok etteaí lánáoy én iánál ia a* Ifit ém nagváiaaatin kieter»»t a riaoflbo tftrvéaTiJfeg kalarten lataíllk vágok* té etft Maaaá fctfé évi aktátor kf Sokért BiepiÉw «gyW>k]r«m. ktfai ioaoa}—» ha a kerete liHfrm era kbfgftt véka, akkor titkeaéaij aMi mb fa áeaira voke W, df igy ra aitftaiUi ban^m váflk; kn 4c ve leiö iertéo>, rffilae tadoi!1 Aa ajlé kbftt, i aoaa al nmk 3á-wnlt baéreébao aa Br baléért, boák M-kiváaáire alk^yták a maflát. 1 VilL A ittél ag&»t aligj barkák «l a tájol, AttEfiaedi a mai ájae ÜéiéaMikrfi mér értenIve vak. A téciáotek a Mtijretó tpé arfvfc rag tőhUL f Ara kraaiy kara a iraáJyafc amMyt; -4 fiíateaH\|f«a nfk e jwíja toriiá it p6»a áttaM w#rt alalkal éa iáié tm ■ak>fé«el MMa laáeya j t0%é« V — et aáa tjé edml — le at\|tlrtii apai i aaii awáal, lim ae vCekre ÍJjr Urtil keaei; el kiiartia HM jatellMl griiglÉ afeia» nlmmki, kagy ap nUíbtmmA XJ iHwwIgéval miattiéit — i^Mu Af w-raaeak, bögr aiel e^éd m ^éaead ke-rtititei ktrtiatd • jetiéi, de kérteim v»-gy«k «at laaei, teart t Mn aweeewBa ék a pinae ent! 4- Ba eigkwtek,ia léveaa yae aM, a^efy lUa aited aaiv«a walilt HaH!Wfkek kap te ég ii báwlmta «m« »iyt tétkalánT 0%a a kii tfí aikahiaAvaJ ragy«M laa^ kiéltvike l aAiyáai 1 AtteWa aklia. kegy la értatíaa vagyakt — pba^Maaftw, mart ééahaa ra^yen akyya lékykta. »Uaa alfa, kagy egy ■Mám. U\| Aa aaataléa hévl ela i<w\|itj S ■wiiiki l«at éa a keléfl aa»>géaak ■MPkj r tUU fcsnfes A hajlamé aaalga ikaaat éa aiaiapf tl pvaara ni agy magw aiwláaé teraaül i^a tépaH a yeak — ára, IáiaNe aavui, 4a aráa kaMey «t; rac^éftratl kagy IkiáBilnaagaiata IftlktiiiM éa aa ^e iteniheai iMva. EW lat etaiia Da^ane tipéiityia Att ífaé kaaaaalki la«\| kaaaékel ÍM eac aéfkte, ai«M hmm nÉ 4a aeaaaaa vraai kafak m «Üate áSU á f , : ^ t JUtf^aié^Hlle^a laegni, rabkn —kwWén lawiém vak kf vikilt tte aaq feltMatél^ raileaaaea Hg^g. — »ra "hutra vilaa» bagf ta Uat aaeyt j<t laaiata. Mtiaekt raflk, Maa eael kaaélei teaaanateá éaké> vei ey nkwilf llina, keaae Un agy SIM^ ertjét a aaA\' tgal rt^ihaftal . kAeaa v^MTagy fcttnaeri éa ■iiiainu iialB m jteke lapak kkajt léneva aé-Iéhí éi aaaanpl a^a keiafj^i raélaféMaá éa káajaiiiitil te atyéi^ Un ém ne aMke Aée aMga lailüai ««l i MMiw> ,-eak, — Üt fkj eakaei Img 1 kaal magét-ttd Ueáai éa aevra kawttem, • dnkaial m mjMk agyeéai karáéi, yaet kH 4a ak^CeV I kémm vai H^ié Ma aii 3 éa teiin ea ^ fia a w m a gyeactééA éi ktiiiyaa ráéeméAetl! 0* aaraéd ea\| Saaáieéa, raférdaaBénarae aat i4Ui ttaaaa kari envita<iaa \|etelaaa t &Lav«g 1 «ikei vcl a aeeul aaivkea, ét v«Mg\| lia—\'il eaeeeak \|»A aeaa kiiaalraatejii Waeteak; tart a Sae-perea ke jmkei I tMB aléeaMk, 5k . fiaeaibrdellak ée aMÍraft* ■ji cMpatoaaa^ agyéit aJtogUk. r* Igy jf-tafiaaa Diioápotyba, oaaaa padig olaia-balba éa további mwaat tudod magad. 4-Savgéay Daa^atiar káré! mmaj\'ti kért, key aurád jak oClkea, da aal ára tetiaea, ara akaiiam; — kireavat, drafivégvt aeélw vágyam éi anaaje börtön Irdraiinl ft-ulasa! /] Tadja latsa kei vas nőtt 5, Uláo jaár •irraadnek kra; magvagyok aiáaíáraleJval — Éa Tiajoc tít o>ág l ? ba igea. kot?" j Mély emmd áiiou arat ba éa a lavig ai«t«<t aa aiesáA vég% gérdOlá ktayakat (0-aaéiitaai. A f<arkllat M timi* émmgi ét ja vídákvt éa abkél m aaganaytí a aadiaií ía jetlaloil; — a figlvok figyalmaak Intek a kéeeladé raggrire éa Oiga Stamarira át-endva attlát tfitemarra! aaraad ítéora mk teitey; ara teára, kegy a^akagytoráe-cak aaaradratakkü él ^páHaTiéa ■áwtéé-iiiklilnéilra áll aa éa mgaiialliiBÉiijt kra aal mmiki, m tedaa ■miiéi 71* ; Dagloviei agj éarakig kaligalag éa aaélv— Málaga. Jgaaad vaa aeenteU, imádott Olfáal aaagíginra, hagy tngaraaTak áa n^at aak ara fogok tea^; % a Itrtéaitei kafift tfcaeáiaam, mmi aa Mm áa aaaltatekya tflaédak. — Da iamáMve kértek aytiatko-lrao4 irakit^ erfg ilyáddad ara ki-kai, aarrl vraiiakna kkal; kéHokae da keéal káreia, amí/ aiétira aeaet — i^jj tekéi keévaa weyaira, aiaralwra, waádétt bariieáai! Xall—n, kadd araüáaldk tewée éekagá aeivraael -r aiiÜ lérél Kaaoeraéi — Sár a kaaeorai kaiál voaja aaákaáéfc, teelák ék aaékevéavafcie lúrakvk kélfae kifclieiri kareHalu,VÜrae paeé#o Zala44 tározája Egy orosz hösnö. •H - b^aüj. r &te: 8SOMKXE ftáJIXX>a. Iknltakra ptnx aeedjárt teliflat, acvt Ut\'ttba asoritá orvk víg kedét/iragakuáí, i^suéfőn áa euriftttaié támajgéiét Tadak^t^diaai tevartiágv aka atáa áa ? B>ibd«g kítérS felatrtot adoli; — »z -ara aa»roy«a báetea, kérdaatra tű, vatt-*** aaagUeia-o aeár, bogy aokra ia eaavalai 1 Matt ce&adött ? orra a^fOMt, ragoaékoH kalilik attraíaai vailraéioklial liahaaaiit AÍ aíkolatet ín<iamaáiliwT aooralvtakro áér^n;, kogy mdara volra aaíva kajái ? ~ 11raaoáiM ~ mdoila r«lra« kagy aa-"4* aaoayaajtva ItM XdrOkvraBágbo éa aaftr* - * ísfjlaJi, bagf aagra kiira aap datt 4 jb^iaá, agyaauu >gy piHaaoi alatt ^ óira át éa aa feeigyaak Mira, kogy vjpyae véle, I kotelyára aaakor, tegjai kidii ~.airáie kailraialtee aBaaa tak, % kfcftfc kleyaratU lejatei k ^»aiéiafiaa kia kadakajáe nfpaii a ktketi-afcaC oara, ratykoe réaet oetteae, a ■Játay ai iái veti, M veéaolfra aéali Oerké hft:tá^ttyt aava—H aaü ea faMUaár (ávura^iiog kelybaa kagioU. — mmí lékom^kséi liaaMiotetMi latira, kí ipe «Oí\'éa» keré^távol aojp\'oe eaaora lo fHkw»fmaétftiea\'ea ialokl\|pmoa» vakma \' . éi tű álaigea üémH ; aiíidtaka Mg kiiyant araoaaei kkeAa áa aa agáaa * i ra aa a kír Itere^ati, araiké éo era kanak «• A aápkoeaaroe oaate e^e \' ^pfc* ^era aié «áitiitkv tHl aeeeée aoe eaaéa^ aeféak tié^Mbi. — e aa kétof teira teÉii átesni eéM^eaaraeaeaMteaSi rtr^U^ m\'t * íiiahd\' Tikkal era feéll; agy ft i araftte aa aftÉjjak Maykát te vütei A kaaa ráeaaoii fcrala^il aaaa tté tekrava a^raertlt éal oly kevval aaaralaa ét taeMl ole ttrará oieaa kapaie\|(a^ la áriáéig itia lik Üt wra Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, október 14-én. i 1 -- 1 11 0 ftetkol ff kp ktoyaktraa kéém. Ujvároakéa araa, Atí aaá« a érek ketea Ina I tvt fát tra 4 W Nagyadévra S frt m-< \'kiiaéttrok ft kaaábaa poiítfiN-agyara t kr "UMwii l»iitUiá»ell kr Há-** kr. ScevtetatM ink Hava akpaaaSiáwf^ aaét M ktaketiyafc HMmljh Cj véaiiááf elroa Síi. aa. fláraaetetiaa loaa^ifc aak rart ko^akkA kfaéftaioek al: ■ Káaíratak vanae erá MdakeaÉi IIIAlizét^mI leikívAm /ktábar^daoae&ibari ávnogyadra. Lapauk mai aaáiua éj ávoo-^y«dbe iépvféu, bijulomnial fordulóik olva f.áuttkk«»a, kog.v tóHsAiteaikt magojitaoí a w luknak at\|amdá«éi jaatii»mi lámogatáauk-fait i* eKitHetdítaiú tívaakadjenek. A rvekui káarjiéa tiaoi maalera^aflnk, I new l>a»zo«ia dolgilaauk, eattpáa a a5sjé\' i«oidvá»á(« iráayaou töj\'ekvéifüuket ébaji )>ik innunk által n«gvatéailai)i. A ki flgyaiemmel ktaéri műkodteflo-aat tepavikllwija^ tiógy kpunkaak naiad tffitalmaf mind iráeya aaou a nioToaa\'oa áll, hagy iit^gérdftmlí. miiaarint ^megyénk kdatta* I pártM^tlja, uiiérl ujbél ia aavdasQok. £i A i i te t éli ár: Okl^bét—tkuwjüiberí évovgyedre 2 frt. A? tif\'tizatéai péozok a kkdéliivalalboa ktii-daodék, N. K, a ti is tán, 1882. asept. 28 áo. > A „ZALA" txtrkttzlétést \' . áa kiadébívotela. ^^^^Sándor^^ J (II. If.) Kegyeletet ünnepet ül » magyar neftiret október lb-én az. fóvároaában. Petőfi Sándor kobrának leleplecéai Ünnepét QÜ. A nemzet lefixeti tartotáaát a fc?abadeágkarczban, élte virágában riiialt, eltűnt nagy fiának a a kegye-bt meleg ifikett\'déaével rakja le ke-azoiúit a nagy ki\'ittŐ taobrának la* lftptfttáta* Petufi Sándor l K név ballatára kevesebben Itik- i tet tzirünk t a/ahadaigazerető ltmén« k egy taikráját érezzük kebe-i luk bee, mely lángra gyújtja leikr* a<dé»ünket. Mert l\'etóS Bandur neve rgv etztne, egy el v, melynél ma* gattliNiabb, meíynért ttenleblK kevát van még. Prototyipjaa isabadtágiiaK, elméjének minden ^Kndolata; azivé* nek minden dobbanáaa, lelkének minden érezéte a tzabadaá^é luH ;\|t tzabadaágé, melynek záazlaját\'mitgi* ián lobogtatta míg élt, lelkeajtf^ 4t gyújtva mindenül* a bova k Ül tér/étének egy tzikrája ért a mélynok záazlaja alatt* a haza védelmében) kilehelte nemea lelkét, gyarapitra a gyáazukban ia nagy napok drága á-doaatait ét beigaaolván aejtolmtt lelkének rl\'\'»éiz"tét, melylyel énekW : Ott aram al én a karaa maaajéo Olt £»l) jou aa ifjúi vér kí asivambéj. Igen, kegyeletea Ünnepet ül la nemzet S van-e kegy tleleaebb annál, mint mikor dictóüit fiainak émlékM uiegOrOkiti, hogy aa utódok a nénit ajkak beasédeaaégéről ia mtggyiftőf-jesek, hogy a valódi nagyaág bálát elitmeréae nem marad el. , t É» az a nemzet, mely] Pttdfi Sándornak szobrot emel, óalnágát tiszteli meg, hiszen az 6 diejkkége* nek fénye a nemzetre áradt, nelr~ nek kimevét emelte. Petőfi Sándor azon kévétek ké-zOll foglal belytt, kiket a külföld it érdem szerint méltányol, Kilrnk neve as egéét művelt fílágjn itmeretea s a ki a külíoM dicséretét ép azért követelhette \| mkga-oak étkiépazórt részesült benne oly mértékben, a minő csak költői éfikek, mert kOltéceete viaaxatükrOztel^ a mi-gytr nemzet mindennagy eirényejt ét kis iitbáft. Petőfi költészete ne m-aeti, mert nyelve, formája, képej, baaonlatai itt gyökeredtnek la áe»-aeli tnliem erős talajában, és m i-g y a i, mert érzése, szenvedélye ja I magyar t/ellem bami>ittatlan éífor* rátából bugyognak etó, megérhete bennünk a^éizét r kon burját, .. Több loli PeUfi Báildor t magyar nemzeim k, mii it. a btioek ejddig vélték t neinz ?te tt kkal keveadbbet tanult l^leL mint a menpayiitanfilba tntt volna, j Költésiéi- inek külooÖsén kéjt oldaláról kávétok les {alkalommal megemlékezni, a njelyMet reflexiéi-mat eaatoldi laluirdm, i bitzen j nem aeatketikai mftltatákt Kívánok irni Petői költészetéről,, hanem ctak aré-szint fájó, rétkint QrOmtBli megemlékezés egy izejrény levélkéjével akarom leróni I aI kegyelet \| adóját Ma-gyarorttág nagy kbltője, a nemzeti ttabadság May véftanuja éa buba tatlan fia imát halhatatlan a nemzet ptntbeénjnban ée it romlktlan magyar érztstt en. A mily megkapők, a lelket mélyében feliáiók1 hazafiai loltöményei, me\|T<4ben!a aziv közvjetlen érzésével ének ii a lazát, a azábad-aágot, a neftnz H dii sőségét ée gjyalá-<aatát^ felazjtvi. ben lünk az igak lelkesedét tüzfcí, taojlva bennünket a baza forrói ta eretekére {; tzemébkre lobbtatva ja nemzetre gyászt Jjozó kózóeyüak^t, feliázva ; beeaénket dermedt álina ikbói »z ihlet pdrvzé-nek kaagu^sU szerint eadve éji ké-nyörflgve, — ]>sraní-solva, a tzifenre-kányát keserii szaiait ilürOgvé fü-lünkbe : —j. c Iy életen; bebiMftgÓk, egész akOnpiy vétid megindítók tz 6 eaaládiaa kJ&lt) n ényjei.; 8 ka axi{ltók-ben megiiDter Ok ai igat bataftty kí-nek »zabadtág érzete föllázadt minden taarnokaági el en, á wrazetért fPgéaz as öoMáldozieig lelkesülő magyart, ! a népet erfnyieibeii ée líibáibaa aze- 1 retó embert: Itkkof az ^itóbbúikban [T . 1- TI ■ - ...-------... - megismerjük n gjtagéd lat, a M-leit as ímádátlg ijzereiC pyermeket. Oh, Pet^4sá4lor na ;y v\|>li!-fla kOltéezetét csak erén kéé oldaláról ísmerjsk meg jés fcUj k otí volt efótte a h a sa» mi a ca a Iád, es a két aseat fogalom,; mely tgyigáet ki-egétsiti, akkor a\| etodá kozáaunkat kiérdemlett költő iránt i eleg tisztelettel kell viteltetíOnk, nert as ily kftltó megérdemli, kogy épe )6ae^ oktatója legyen. Yaae1elkeaitÓbb,mii t mikor Petőfi a basáról éeel^el; n i-e édesebb, mint mikor szivéből a gv »rmeki szeretet taent érzelmének aei aes éa tiszta t : forrása fakad? Van e IbazÜUóbb, \| mini mikor Petőfi a tsaa nagyságáról beszél,— van-e gyengédebb, mist mikor a távolból kasa gondol Övéire. A gondolatok megkapó újsága, képzeletének merftz röfgk a baaon-Iatokaak egyszerűségük Lellett páratlan tséptége nűad-a(^d a Szellemi élvetetek kiepadbájrilté, S^e forrásává teszik Petőfi Mltéiasetét. Ét fájdalom, éppen esjfldalrtl • Petőfi tem eléggé ksakinose még a nemzetnek. Családi kóipményei a fezQlók iránti tseretet é^ litzielet valóságot ováagelieieát kóberlk éa — kevés költőnk vaa — bél <n a are-retet ét tiszteljél ily ndJoá és oly eokoldalnaa ayilatkoméa. Szobrot emel Oak Pdtlfinik, emel I jünk neki taíveinkben ^a jeleáyéetbe-let len, nem muló en Iákét; emléket neki a magyar család káré bee, emléket a magyar ifjúság pitében, mely tőle taealjon akazát igasáeés forrón szeretni, nely őt utánozza a szülők iránti azerelet éa ísztelei aiép I erényében. \| vacyek, aa etek álaovra VtT, malyj atoll imádott iagyaém] k»é»ttlbéo, mint kalkagy és káaéw kratiay a ikáltefkkaa réásivol-lasi i oaak daramíjvéraAi Jvall as,jliagy fréáaaaa nétUrak «4abo aa «Uwn«kj kogy basámnak éa as moas Wyvnakawk lárt éa dwakégal isajmliiaaik \| Jnj baiátara kab-kaaro, áa kvág fUHoWaaky EramaaJk va-gyak> Héwai Hall öré^tfil iUgadá kalUra a a kásásak adá káoykáá ki ^fik báséakU-bél a máaikbo asetl; aa aeai gylotCl kMggá eaodálkotai a w4tohaod tovaá itkiiallklite mieifrlt léa^álára magáUa vol,Ro-raaaada 5l éár\| eaákpival kaisaaaá jol áa boaaaaaaa aátra lartá .Itenn ékll waifai kMKt i- aa^t révid tataol atáa — itttnaaáéraBktt éa l eyilaikaáatoaa-bál kirabrtod, k^gy tágad vaaaély oás te nmü, aaert Jén i miat el bHb vaasÉMikk lévaira; — Vllrat jeatprallasmMr volra akaytanívntu kaaáaka, kagy ott reám apadva véaé HtpByaé kl kaklki iflinM-kaaara kalakdMaSMtl— Da a sefs aal akarta, kagy ukra féfilndklral ara ár lodoe aagyal ékra ewéran.aag, Un egy arra érdaara jííjdt beidagithawa kaiiio éte-kéval éa én nsvAra sraadlaki a raalo ki-véoitaoak l ] ,fcra Baaáaéaéuil* - ateeii \|H nknéli ienoiamggsl éka — Jksgyta ra-rokrakaéalt Wra, mk^a eaak agy kaié aaftkteil veleá l\'J - „A ssonaoa vra^nlgal Ima ál jflhrfmd imilnlkia léryélsivajffillsÉlil!* .Tttkod kftiáraláaá által srasaalj éke msi, éa a láaáál pl mignaalll kalvé fco-aaráodán: J- raka rarodkataa 4\'iséit vraály nAMÉI\' j .Kowteák* aagytlra saivoiáfara, éa ara fusllnán ki 1 — lttrat aakij ra riei era ánAaMé al Is éa a világ slfct továbbra k tral lké ftpfc ssssiptÜf atyád dk aj tmgk ytiká kekkj egy, ImÍu a «d Hánray kíréfa ara kaa áép<e lágrd il lKniai Kapra ksátag a kaapo reaéa kgoak vaáo» éa aa áMai áagaá nrae Mi» éém Uppi MiéIqI gib-M«fema0Mi egyÚttal aMMMMkejmoorg tfMtar\' tosortnaak a^tolaéira itiálf, mofktoQM Mgp f. magym etoalggyilto tamsMséglaeé kíHlértM i • ÍMHMá\|l Imi egykoMvIos t^pM MMfN Wiélbméll CáfXlMt. Keit MHMNbl, Wt ttMilllU MNi Kmmm Jáéief, \| k. Am, • k Egy értiiitl. iFolyt it vége). Í « M0 tevékenység, a melyei aa ipari .«ii\'ufc iiréa m unfií állatnék bl> Kiölti káe-hárem étimé alatt kifejlettek, 1 m 1 (tbé»6 1 rfámámy, 1 melyet ea lltal aa MNI i«nwi«bM Maftuk, na kerüli d MagjurofMBég megás iélklrC • Mfl gyakwr-Imi éraélik\' tó6 késoklaléti ■wiMifM, aagymétléalgu Dr. Tnbrt ágotéen ijWetor árnak Mindaura kÜmjedS telink. Ö ranel-touttáfa réiyee?n an>gragMÍie a kodeesmé-nyesért, begy rál ilf mk mát téreau agy a ipan aaakek»aláe pwée í* évtmedek mn-iue\'áaeii pótolva, amgtolalé ialéamak llU U4f«l 1 hetedé—ak utol srinH As 177 éjbgfc II17 «á«« hAé»ei méltórfg • UÖnsir Rá! mis. taéas« m eluöktole Alatt bieollaáglt alkeiMi aa íjam Unttlék oktátéaáaek marmaéai (sáljából. K b«e<éiégbe megbír elett: a) A nagyjaébésAgu vallás* éa klook-latáattjui kt\'/We- t étkéről: Si£ltósá£fl>» (lé«i; Fél min. tonémoe «ioe Hjiüt atoolum kívül nagyságos üómOry Omkár iNSiáljiMtim, ét iujl Bnsogáey irta M\'»b, titkár ar. bj A aagyméltéaéga Mdmtvslée, iper-éa kmkad«lwl\|}i k. kir/feiiMtrnui ré- Méliétágoo Reila Fngyee min. ti itr, oag> t Hcnamdm Gyula é»(ö»uw Foresw oeslálytauétt* arak Of fágó^i Fétarfy Jé tosf Min- Imim ar. J a) A bndepeeli kai toéfidslmi ée ipM* kaa>ra réaaérM: Réib Károly eleleök 4) Aa orsaáges magyar ifuutestllrt ré ssévél; * Méta Dr. Hmbéky Adolf elolnak, Had reny Kean^igaagalé ée Biamaakor Ödfla >gas gs\'ésági tag. e) Hudepeai tóvároe réseé/ól: ttékey lture tanácsnok e taoflgyi elé Ma f) A királyi Jótaeí wő-gyetem réssé- Kagyságoa Biocsek Jóseef rektor ée aé-kai llorváik IgnáM rendet Uaár, aa t utóbbi iubImb betogaf-ge Miait nem iiiwteU réaal a íanáosk osástyan. g) A magyar királyi tetniarajs laaoda réssérü 5 Megytágoa Kukii Guaatáv keilyilmé-eeo, igaagaléf a ki aaoabaa mscs helyeit 8eliu!«k K\'i«y«e rrsdas latért fcuídölte el. hj Végre a fó városi jelaaekk iparoeak kéalli BMgldeallak: Baigbmd\' lai-réu Oiagaa, Ceeprtgbv JévMMiilw, Etmimgji fmmmt kémjfkiti, Vn+ditclt Jé8«N> catpéar, Oeiléfi Jéaeaf kteye-ko>6, Uuhmr Antal Mebé ée W«br AataJ éjpíléa Mak, Krea 22 lega bitoueég kobeléWi wr (Hmmr tiI, Heboeíder Gyula, tfcoeaek Jé-set, oeiiaiek Frigye, Dr. SUbéky Adolf éa Hirmackor OdOn urak bél éllé 0 iag« biwU-yégof kttldOit ki aa Iparoe Umulék iskoléja, tagyia aa aUébb ipariskolák I a^erveséiH tor. aa«iéoek alké»Miéee végett. — Eaea Imiül aiopléJ) a uagy btaouaégla égr fllée* be a lurgéliapitotl* aa ípero^ taaaiék ioko- ■■1 11 ■ 11 —4—MÉMae—— mm ián MHoaét Ogyaeeaa* alkarMleéfM kéMa Mag a •agy kmattaég a kieéa ipariaaada aearveaéaí tofiouiémtk kid<4gMÉérai (p; m mBémuég Meakas mvo joésve mm k«itit kflteo bar-riíigadia a jfBéb Af#Mo», éa Wartlm tíaaae mflacye Imw Haárik Ihat kéexíteü tcff^setot • apm lattá a aagy kiaotidigaak k a máj aM kádi Károly pénelé fl iilMdla Máe tcy Cléeboa oleilag eéfayaál^; a ■aekfiat ala»\|é* aalia Qémmj Fél mm. In. éa Bto-aaea Jéaeof mi^MeMi aaMar együtaikoi-Iák M#g a gyftléa ékai kéil^k egybaagateg ■tfagad Ml Harrwto. Aa ipares laaalék ábUiaé, fUmiat a kOaép iparto»edéaak mtnémti —akáiyaa-tál a aagjM. railée- és kOsokiaiáMtoy i M. kir. aisafir ar 1977 éri Mtpismbar bé 10-és S2f«4l, mám aUa reade\'otéve) adta ki. Aa anitoAt mmrimrn Máriát a kftaép mailaaoda uofoiyawa Idj om évre terjaát; aa Msá étkaa aa ál\'aláwee lM«\|ai ralék mióta magyar ayalvtoa, algebnt mértan, eagyrlaa, toméaeMtoe, kieatiaa, ikriailé asérlaa, a mértaei éa etebad k«« nfia pe Mmtáaás la bittatik, a második és béra\|adik éebaa pe dig a scaktantárgyak. ISoek káreM eaal MépeélokW, a. aist aa építoMMli gépéesMi éi aegyéeaetí saak-osMipOrika essutuk. Aa etol oMportbaa j ff [ saaklárgy tolt aa épüéetoa és saakrajc, Lslléktéfgy a láe* lattan, Illés ét moHImmm, fs a lené géptan a másodikban főtárgy aa ajtiiiánbs gépésaatra rouatkoxé mmksnairtn és séakvnfc, ailtt-tárgy aa ^KaltM, gépij»r»6uu éa a gép kaaotsatoe , a ksnmadik pMortlas "tárgy a vagy ípMMiian, a ndyjwl koréba a kO toablal vagyéasMi iparáMsk^MsMellek, lo-eábká aa ál>a>átMM mellék láygy a (ltée, a aaetletMé> é> a jtoiáé géptan. A gépéeeMi >ekwcM0Maál a mftbalyl, a vagyésaMinél pellg a Llpralofiasű gyakorlat is Weétototl a laMarrU.\'- Ba tolt a kSeéjMpertawlda ssereeaoto, audén 1179 dmsMber karafaa iu«gnyiita-latt. Aa Mtéaet kiaeraa»\|t nagaiéja asoa» kaa — a kmak aikaiom eolu a» ipán saakek* toiáa kalttobOeé rwadMSreil éaaa ipmgyakorta IM a ka)taUo« U aaoraaágUn ia beisesbb\'idéa ál kaÉmléaa iMsksÉMMé — a fentabbi ea ktáaye>aak látfáo, i aMgpyrtáa atáa kkaMar Mdsksk Caltar\|asMé<t- ta(l aa ia-ítének oly mMssiitáM iránt, a mely saarint aa a baaai ifargyaknríat visao-nyaibea eaorosabban sik sksjsik adják; a jgy annak lrjteatésére aagyelim Imiáasal leket Erén felterje»xléa atona nrnélté^go rftliáa* éa kfoukto<á%yí au kir. tóin. ttr ejty bizottságot, melynek tagjai isélL Günczy Pál min. taaéaso, nagyágon ZMgnavidy Vilioos orvaággy fiiéti képvtavm ar éj aa rméset icu giéja> voltak, biaott meg ■ tanterv modo aitásával Ea a biaottaág a kt^etkeaé alvekbél indáit ki; I) Mivel a baaai ipafljyrakoHat aok te-kiatoibsn kosdettoget, aa MttoiánMk lebet^leg MEÜMébb kOrfl áttekintést UsU nyújtani as ma iparágak teebnikája f«lMt, mint a mi-poi nyirkot a tanaié még « íd/í aserb\'t a gyakorlatban. — E végbél odá kall hatni, bogy a laaalék eoeykiopedika« Maereiek mellett speciális irányokba" is sasroakeaaawsk alapw aaak képset taégM, s igv aa is lólábéi való kilé péaOk a\'áa minél jobban Maaaálbalék la* gyének. L 9) Bogy a tanalék as ipmgyakoriat sokoldalú a mtaneivebb (ejlasaiiistéto cxéijá jbéljés kityeéié mfUkttámk eéfsÉl m tor ImaeMfti laag ff sréa/laa,\' toljsáf ff áatall iigMSSMlMaa aaao^saak Mét aa ipfgjakar iMlagéaa kard% I Á taatarrbs k^hta liskMipartak a»iajl Uérsíi dHt MsadaaesijáÍMr« tép m ItéaM* ím vacf lát ifMégak á,saaly4 aaarMéfbaa ja ÉfiM mlnltoB ötetne^c, e a Milyek WJ-jUSa a monkjamifoattáf é>émk aikaima-!(áM áilai éa a gtpiasel ifényka eétotérst jrááksa n^iMrvi alakakak és abfcafaak, :Ma\|t álalskatáM eil Ml sagümá liaaánkbaa áa, Mgy a vanwyk^peeaág katoeiiiasaéíi. if éaaa ipMágak Uaiiáta mmméi bdohahabb aat éa MtkaégvfabUek wn koaatt, mmrt tíadlvídaá^e Í^UiétCé kSmmw a gáytmM baOMa a!4U a mml mmm kfeoÜieeMI ba «d-étg » kiéásrt saérfbeai, ágy msm <?H eAr-JlM^t a javéban a«m. Eáoé Mampiatektt Métláayeiea a bi-gépétaaSi asakjMeport kt$ém Utár-gyiaak laraa a menG-gatdaségi ée a vaiati géá áapi4M; tötábsá a vagyémMi arak-teaiiwfiot jkéi réar« vmfk, a eaeraaikea ét a \'saarvM vtegytaa körébe Ifntoaé iparágak aao-\|pofijára, Cgy Üjr saédan fgj ráaarU aaftárofc Is mii ább AiMiíllinák fc á Mi lasiasfc, aéaiarfl a imrendéjcak aa agya iparágakat teJjna téaals-toalétgeJ kana&aaaák, -»- Végre a bieetUAg kifMÍmis a Untervet a fasa-vaa>, a Ca-éa a éafvaüyari saakotepoHckkal, s igr kitor<-jaaélMto M ialáaM ba^WtOrét aa egétf gy ár• \|. Ily pasr«aaa4iel rá.tlalto/.lia<«U at inté-aeCnebie faéedatáaak m»^oidá-ára, a máj abban ált bogy épit6ekerek«l, p^lérokat/ a aetoBléaowjabb kéMap»perág»k saáméra aaJkavMát s öuálió máiUkmn kipa mm-totakft, a gép^k kai és a Maalu n^geesláaáwal dlkaié 4 towKtMlMmoM^ iparágak saá loára pe4( sHiMaalfcsaáat, infiy»etóket éa kifétolkén oly sa^fci mbséekat k»ppian, a kik kíéaUi ipMlMsy^tasli, gyárakaát Cuálló »e aaMíeé a laéMMMaek. [ Ea pa «\|tbb ivrMuti asabélyaal aa 1» évi jBaMM éáa 10,362 sa.. a, kelt mm. readeieit* adatait ki. A et£j águ Vallá^-ét kOaokiatáa-Qgví Magy»r királyi miáiaalar ar as 1979 évi kdlts4gra<á«baw as ipari soktatás éleibe léfllelé»4ri nagyabb Oa^aga* uáayaott W. As jer«aágot péurágyi brtoltaég es<« lélUt január hé 18 aa tortott alétébaa iár-gykláa alá terén, agy üsoag«ry Aatal, íla gaMs Sáiinor, K-uu Oru\'., Lukáes BéU éa IWkhrmaáo Mér tagokbé\| álé altáaattoágM \|küldOU ii aa ipaií aaiktoláa torveaalé»»k jmagbii éléséra ée aa irnli javaaiaé Uia ra, jhofty milv Oaaaag volna\| eximea aa 1879 ik pvio iiiraaiiMMS^. [ I As albiso\'Uá< agyjgléaébea -l m mmly- t fairé roll nagy luffléságu Di. T<a\|ort i»ton ln>ní«stef ur éejaié\'iéaágod Gönoay min. I tanácsos ar 4 aa ipari iasoktoláa asaiél rgjhang«i«g él\|«gsdváli abban ál-Udedeit jo\'g, In^y a nlyé érben aa ipari aMktoláal cséjjára ?6,00é forint áltaJányflaa-•é4g ta«az(aaék rnec, a»" 7 táij a kétép ipartanoda IMéHilására U.175 Ufl aaon isiakeiabai nak pedig — a jki a kor- 2y tnegb\'ucáaából a ny ugat európai jálinmok-a(émrvasíparté< aa ineri ■aoaui\|Ut tanul* yoala — 1600 frt aégadélyealeteU a ma. gyár oraaági éa erdélyi vasipari kerÜJo\'ek belaiaaá4ra s íparviaaonyok taMikuákyeaá- m ■ ugéind H felt ée bMwaKii\|W ét isasmáeymi aa aaMráá iMliMényet KéoaslorMÉg, W^ihmIii, ........ ésAm goitn-asá^Mbn ♦ ^M-raaífaH ét aaifUMasaá^ skMlst — a>paaéÉiéaig eaMáa és M» okwéafigyi at Iftr. mml uréBaJ a Magyar orsaá^i és ardél/i fsifM kntft-ftak banlaaáaévaJ 0 a\' kasai ssapirssk, e bé l«a#aaa aaan rMadt issalaisyMkaril, a sseéy a raaaak kása áraaaséM «eié Méei-giaéMval tagWk wk, kegy így kMtf iá.ybkv-aM issnMM ajkaaai spargyak«rlaái t«aao nyak kén. Ea a BadspaMi tttaMS ktgéyipPhaaedi \'améaisialí éf atoptásánsk Hkkd térié Aa ialbíaoltaágaak j aaen jaraélatél aa OTMágos péatOgyi l\'iaoitség ét aa oreaággyB-léaftmédoeilá* nélkül alfégadván, aaael s kő , sáLipaiiáneda lalálliiásj lénynyé vált, I Aa MnbtMi haiároaai aa rint llagadfis \| Károly gépéctm-mök, aa inléaat- kétibb ki I aovéeótt jgaagvéja — a ki a aagyieébéséga \| folÍMtvelét ipar- s kereékedelmOgyt m. kir. I Különfélék. , —{A frlél laarpütMi váreaMik is képrissélofc M^gir a éuxm kwrsrsl Ul^ea a aaóbor tdsfistán. A laaéet topnak aaar-kmmi&jM Vbrga Laj«at és át. Wlisains Qjmlm kir; aalgyása mmt kiMa aasg a blprmalatlel ée a lonsfli atiíalyeeéaéfd- — Hy im Lsfsalt t sa—baikraa Ke-váM Jáaat balyUi flgyrédjm bántás ta«l Isrndas leé#)éc KsKAm Irén k. a. tte«Mks Oéaa fteáfpai kér.) Uaráa/saéiu jtgysl ural yagyasioj aa aaaCfé fétéMmmmémm toaa. Iá. vttnkbéli ktférnYÉ^Ímgj a ktaliMlaista aaaiád mifhémmth trirm as uj pár kHaadl eaeal fríjnréa Uriée ái éHaadé Hgyas^ melyet iaton éiáása kotaorasfon. —\' Kaartaar Oylrn ar a aagy-kaaijcaai ii^aé^evsM egfeafttoí péas\'áraaki ét\'ésárél UkAasépvé, betylka a ailaMfáay 0at«Jy Alntal rlrfei oílenér arat vákiM-tolla m%, —I Targa Jámmm, a aawHg rára-euakkél ZégrábU kfhOaéU e aélaak V* im l4Mkaa riiuMÍí fésiyképtoi írja sssM, b*gy L bé II é^ Mai^ Kaotaaéréi sgr«at toesáal kapóit, aaelykad ké/dawk U ragjr Haiti a rirsawklas nftíés oUayétaa ísaaart Varga GyOrgjH, Imgy valé a aaon bír, aealyet ré lak Vm-KsssUs torjasrteaak, MM<b* aéyi kik be Iomm fogva &ta gyaUaatoa réga-.lem MMtti ttoiiáhkr •éáaakbaa »a* ■ aajlak topunk ^ayikUn- rovatéban moM egy ayílM-keaakrt UMeak \|k>saé. — lUnáiassf. oitébar 10 xm A máni láaMntMt régét éri. Ami a torato mesiysségM ükéi, aa a (aealyit bolyai-kéa-m1 1 ulhslaéja, jittt&aég lakmlMéUii aaonbaa tokkal atfénjabk. Nkadj UJyw, ugr a U latnai atst a légráái bagykou, a néif még kífrjlUm ;aíkáaáral toUitou a a iá«kar lagjáaabkaii tor sál iSkék alig uevrilak meg néhány ritka aspM Mrtit, «ns esapto acoo-ben mm is tgéét dfilékar, oaak balyal kéa-tel ngyea reafék ksrtokail fokon kint én a, oiylorméajkagjj saig egy gaada biriokáa as agyik táljhí torasair, a aitltotia torln alig M«oteét agd\|ű4 pu\'toa as^őt úaM\'kla-géexni. A gsadmt ilaiábaa a juniu* havi aK<e éysaaki easfskMUkeoaék. A kukttoaassidéa ia aÜsgyaM Márt aa oradaién/ a taeaJyn^l ralamírel \|olrli Mtt rolna, otak kegy aa ár-vit ikintagv Imhnaéréméi a tor Mltwok al-rontotta. Koráé ka egéta Mara ée Dráva vi\' dákon alig laM valami okádni valé, mert réaabaa a sok atfaé. de legíakább aa áradás kévMkaallk L elpilsstult, m pedig a méf ség egyik \|Sj»vié«ttnét fcpeele máakor s aa idén MaU igou; wkaa ren il \'eaaaak kéayto-latiak. A Mara » lavMébto áradét aikalmá val a aeéntéfeMbkbel egjaeoeak kituedto adóját, aém«ly Jiafyen 10— II 0«l it allépatt a lagjobb lertalj ftildakbél, agy kogj egyaa gaadákiaik aféMt fiUdja urMáa»el ag^éll at atkoü! j IC altatom viéiéfiak eaea asia«íiééá-rél ssád alkaloiUura\' Mti tsaaa fognak, iraí waiéá — A lliaüiiH nlWé. és itoffArlHá Ussé im a jké ami tapsé Easé ietoaaépt és Vr~nii mm! mMI a aérsikA dkeatk tgré ksaÉté i^ jLmk féUémmfi Fal gréénaé l^gkCtaéa laanét karaaÉ<ada»«: Msaíaakarat »»lv a««s ffaMMáaéf ksanék IA aa adéjgi \'—liaka. Mit isMir Usks/ (léémr kéé a ^Vrii^L égyi láaaaél easmé ét. — lsel\|aMrésád gykaraiéié. A ÉBfcagaa^stoésp Uaatarawtii léillil aéjyi^ nem \'Mik a^f dá eaaáaeé aaéatnwtt4f # aarfyak aiiliH siftásat mMiai mmm «aéaa tséiartiplWr. A W firy wiuautw aaaa láénroM s»giiiM\|f, iita\'aM a eaiá^k réí íirésorbai I dmiflarediM kasttrr litinisfial a oaa%sÍMéi jkáal iai ér M/musési gyaioraoi j éltoMáMátd éAoatk raintnMssi a aa iá>é 4ok a liré éaí kÜMégeMéai AÍÍmmés üár Pá m raak eéae. 11 ........... plgea aagy uram I ha aat asagti \| leányod Mag vsa omatve; aa a Második, do agysaorsMind u\'olsó feli ét siess I Ali Eftendi egy kiaatt goadolkosolt, gyorsan tároaott a aaebálml) pár perem múlva viaesatért, kénében plekre font kéét boaoll. „Itt 0 két, vrdd magalkea ét Moet — eekdasOm a nagy Moliamsaedjsaeilamére, bogy amit most tétod hallani ft^bk, aat ma dél utáa 7 éra elélt senkivel áam tudatom és titkodat m idő elélt el aém árulom I* Aa eskl elhsngtoít; iiaértelies osond aralgoti a toremben- ét a bflta kérdé pillantásokat rátett aa ifjara. .Vedd e levetél)\' — ámndi Daglovío, mik Önben meibaobébé! egy k\|s láváikét véti ki aat Alinak éfflye\|iá jén leányod mailét aaél aem emel halok, aíart néhány éra múlva a boeporlitba leaaak [temetve, — Ha a aaelgák risétatérnek onnan, akkor as! brwited ki, m leányodat a Urak keeoi kiteld ki fogja ragadoi. — Bér megtudnám éllenwt is menteni, de aem ekaromjée, bogy miért aem, aat néhány bé maivá mag fogód tudni, otak jegyeid mag léi magwaak aat a le kete köpsnyes embert — akkor egy kin áosorgé fekete köpenyes emierre mutatott —1 ée amid Oiínden tol fog étodui emlék eaetad ben.— Moet laton veled I fégadd ujabbi ko möaetomM aairaaaégsídért, as ég bálálja mag \| én moat egy aagy útra kéáalék, bol ni MOMra virányos pássitók sfildalask, hol aa> martadal fog fogadni — Mrgnyugiaiáaodra halld, — aohogy aat bidd, Ibogy leányodat osakugyaa etosáMtottam — (bogy én, kl moet elCUed állok, ki aaayi vlsaaWagaégoa otaiál éltem át, ki anayit Manfadtnn aa eUeu bBr< ionéban, kl Meglaaaltam nélkOlöaui — 1 nem vegyok éa aem voltam aaka \'férfi, al va\' gyek éa nevem Karlowsakyl Bosamunda. — saoralmot adtom és a eaerelém által fogod saaksdségomal vimaaayami. U o\\ boldogul] laton veled lw -MegáHI - kláJtá AH Mméi örül-toa -» ,magilÜ, aa égra kérlek ttosamaada megállott. I .MM kivá«Mt Mgy fivid, mert iáim karésl" • vémp I maradf nálam, amrt nem vafy btt-aM i a bírák ^óit fel\'Amk minden^ éa laiad ny éjen mentve! vegyink I- \' «Hogy nem fogM UmMÍt sem eléralni, ariia j nésvo beoaOlet esajvad elég bjaloetiiék. — IJWgegy.rtr l«ten raled ! , j mielőtt a lisaloaeégM emberbarát >avaréból kiaMmélt volna, Rotatnánda már kiaoMrt aa ajtén, j AliElfandí a fcfT»»v«ie roakad4< és mély gpMolelokbe mariit. 1 ; RoMtnundu eaalatl gynran iioHt aa adkiron végig Olga laUéaa felé; 4- utkOs-beé lalélkoaotl a ,fake<J köpeny te \|omberrelt ki gyorsan oroa ny elvan magsaóiáá - 1 [ Uogjr vagyank uram! ?• [IPtail légy otandea éa érab>* l* -j-mandá Boaetnunds otomu\' — ,s kítlaétl órában éa belyea légy leétseu és oU rátj raainl* i£s anélklll, hogy megállotfvobie, gyor-aaé folytatja aljét, Olgának lása volt. Ilyíjgégyáa feküdik mellette így rab-aaéldané Üldögélt ée vety társalgott 1 Aiujnt aa ifja baléban, rögiöá kiküldi a Mélgác j \| 9Kevés idém van angyali télgám aa ég áld\|<m mag saifM jótéteményedén, p. Atyáddal ieMÜtoM ée már találtam médot, mely somlai la meg vagy mentve \| éa egy éra mdlia már soabad maorii. Ma vedd rota néven, ba forró saerelomM-m« éltem neked, da e» emk isten rendelés volt,] melylyél saabedságjomat nyertem t\|m-aaá.1 .Ea osakugvan aaéadékod beatiUnk el liaáybll" aKéíl. bogy elhagyjalak aogyalom ?« sAtyámmal beeaélll 1 »K\|bova eaáadékiaol menni K pA«t aem ladom I [ahová a tétg* ára-áagad oda fogok ménni l« Jnégyaa t tokái a Boeporaa.., f* Kérdé Olga megrémllvs, LA -MtolO toagar léee haaám f" Jbfl nem térbelim,\' kogy árteUaaal m ami ■ktlwi aty^nMal askU lafal fcet éstomJtoeto^t ufi aarmgá eé neé «fj ik nibukps vtns iá^ a kéeMkaaé kis tjrtlaa £gp mmdlukm ágftéi kmÍ0m osaféesd eeedégttkea «iu»r? ▼aaenrélt•■ Ar • Ujíslsami la^gy alúr. > 1 toa ménéf eaaátglit kalsat. 0 Idád míH mrrré kér, MUlé raMa, kajgy aankét várnaiéi faágéról. A mm kévéi béna alatt S)ifiéu baWolr mim. Ojjéban I alnlmas ,baít« kiákáaeal étin\'^n »!%. Hiába éálaUe kmmf a aáliéal. bmsaiy A vitték a vérvkéae toéé. láa smm mén «ak agyvéé, bogy sm Inéett veésm sm** aejsStow, mn mendia a veaMé ii»mm im&mk mjrj mié. A mt ré tormad : Masak jér akaer lagy vmr»4 tjmrnkm s snsi ktra^aéjs béna alél a aenfc t», satiy papsr«aba ^tM göag) öfra, VMiadrfmi tá krnmákm a fp UjjM. C«nk MÍkar U.t«a a eonkárél, Cm mm rmmrádmm méndééa, sién \'-rá Mis ■Inl -CfA péiplkl mmáéu Baá.pmi Sa> pok lagamkA karai aaarn<i a MaMiMh\'ii péaféki aeékre Kerné) kaiutac n« toríÍMBÉmk mmtátfimmémm ísg* kweeemtm,:. A, kiutnetoi vseelkiméW á Femi Kaa4é a ké«<áeetkei árfa: A aaamkail i . péspfiki «aékf Mely Katké lmn eíi r\'irssiif td magiianéMi a rndprnk U^ttéee áj tst géelsl ekansai a kormánynaJk, asast a rókátok agém togiéia kéat kaié vétoaa\'attis, végre M^ialéHa a asagu asnlmeés. Aa ai (ritopék ki a e>iéaa s ii\|stkm >»qeM»MMt tol a király óléba, aki ea ditmjmmiém jérá Isgyt a a tiannki a\'áina. A kárálj ki ■a»"bi íetooleg e rémei kaha oéfal fu, Mély aM aMilhálaí van Utalva « n ksíim daléi a aaekályaamé iáé tom«éeel UtJt lédéni Valéasana, Ug; Mind-nk< kiváne i«n lifli kkdmal aa aj pé-fflk aevél, ée erre agyaiéra omk annyit mi dkatnek# beff • kifereal mél imadnaek mdUiatottaé, éukn^a nafai a sajlé állal e f« paéi oaék ks\'Hisn uát tor^alámán bncaUnk I — A siprsal knaakudalasi és ipni kakit rátét. SíjaaM aneaa«eKasn\'>, mmaarW aa ermág minden viéékna olléndafté aaémne llént kglékéeyirw aaa 1 kslnks ik, smert a mmínaité láaenlniaé riintili a\'kilMMiir ugfneveaa\'t mosgé ttgnéklk a laknetá«M miélm il ék kkeW ré «id<m mre kiainttlás sMMéalétéio név—m igfekaaanok, a mi^ek Mfíám igm gjakran töíl islesétémk éa ntaé bl\| ertdMag Ingvajiegelé^k igrléanek. A kílj mnsyé Igynlkék naékilg^áMÍesk an gndve, veg>aénkM remi imssiil^i értékén fMtt bino-Mjáft, anek nemesek a kéaérdak eftén vétenek ée nem 0 ak aaeaaé\'yékM m-ba$ ealyne IslellmlgM vaaaemk Minkre, éa a éiit talán nam ia aeftenek, njli auyagí ér doMkel k va«té y««tmik Ugyanit e keresk-debtti törvény j Inslmábea a k—seilkni ém I \' \' \' ven, ba santtal is bevallom* nagy a Mökés aaM annyira leányod etosábiitoára, mint aaa\' badeágom alnyerltetéeére volti irányosva. — kogy jótéteményeiddel tulhalinpslái, erre aéava öiök hálával tarlotom neked és egyaUal la-dóm ásódra kosom, hogy neved, házad éa leányt d beeeolelo kesomoen van ; én — aki eal állítólag beecennyeaém — képet vagyok est ismét embrr és vi\'-ág előtt tisatásní. A basa \'konyáttatott komor, da tiaatM arcae e • savaknál mint villáayltéeradnrtüni kesdett, ajkán ea örékké oií Ql5 mosoly al-ttsé a komeraégot ée ien^t a maoolygé ÖrMlő aroa toalelá al belyéf. Hogyan ? te képM Ionnál est keresn-talviani 7* fjt>, Daglovtoe I ne tartf bolonddá egy ftrjéagó epét, kies ea lehetetlen, hogyan m Volna \'ebafeégM 17 Iá íamét buekomorségááa elllyadoti. .Lovagi bsaslletemre eakBasöm, — me^ida DagloviM emelkedett hangon — bogy emit moadtem mind liesia valé éa anaak végrebajtáea ki ii voball, de eet osek toltétoi atoll leesem!" í Tehál jétovlid irányában ia ét dokkol knaéem7 — mondá a levert atya keeorl moentylysl — ,Jéí ki vén j tétem bármit; kateed k< kine-tárom togénébeaabb lányait, vagy as agéta kiaartárt rtdd al nagaunak; neked adem fejeim éa javaim, neked adom néperm éa raUaelgáim, egyésévsl védd al mmdmi vegyensanat, oaek We ti letemet add VMiaa !* 0Aa Hju tagadólag ráaié fejéi." 0Eé mmd aaM kall esketi uram, sokkal aeafcályeéb aa étdooet, Molflyol foltétolom kapMsIatbaa van. mint aa általad előtörőit lorjttak , ketlgaod nmg tottétotamal és akkor aaM»\|!# „\|>sgellsaar te fartoeei kekem Isgjtm-léraékM agy étoere érni Üst \| ajándék oeni I* A ba<« báteöíva tekintet ea etéttoálU djva ,árt moM tog kötetkeáwi. arra aat MmÜ etk idead, kmny m múl én elétt arról oarti moat iMmi belloni togaa OmAMi eeMMrt I artnaé dm aaké? Ili kénes i toa aát a.kod^ m«fta égni?\' Oga afkáis herepoM. H{losaraunda 1 la igesf kesaényu Uto tetss engemet, leértek vál\'eaiaad meg aaáu dákodat\'?" .Teljesen (ebefetjon J Uém ilvid ée aa éra koaalg, maliban aa iiétel rajtam végre-újteiikj — Eg\| larrlnl lmgyiam atyádnál, aa miojmnl Wlog témí tnemeéiek eUtt és egy Iov4Im még fogtok télem kapni. — Ked-vm Ügéa I M elválás perese Ml van ; In-gytlk adt révidoé, l»ogy na legye oly (tj ualnias ét alvlaálbalettea, hagy idegeinket ne isgaaea JTel J még rsnni l4ea veled Két egymás forré seeretfi keUl pibeut egymáson; egy [forró Mk veit ballkeiééea kOvetkeá/l perciimn Eeeamanda sulárd fér Aas léptekkel tayé el e Mobél, míg Olga öntudatlanul dfilj dniaadé párnáira j gyö\'Örte atoa inlel, k Iflgg, dé aal lej Amint Rtkamnode salk oaeliá\|ába ér onnaeh vlrakeaott reá : a agával mindaut tanai, be-ssékbe, viáltoikrn Vevék és It a Betpomt Ibié, na bnaan ! kongott ea Ara íté. Ima késett, lat ném legnty Hagyott varrták jgy vf a Maned megin A I .. hutsoanégTM, Mely 001 jeleété, bogy a Bee- rmu isinél aldoaaioj kap; aankmmn aajnál-osott, éeak kéj mív vérsett mfly mémkbét, aaek két tnalsáinM ároson gördültek véf% a gyémánt kénénk, cask kelten fakadiek ki nos ookigésrn li oaak Ali Kflendi ée leénja Olga valtak. A cyéaeaMMt á tengmyertoa megállott, ealyoe ffötngolÁi kötötieki a oaékkna tovl lábéira le a klvotkkol pii&natbaa Uoonya lédHáésajj a tenlerbe veiHták, •Hgygyatjubk a Boeporns áldoaalai-aak MáMal géolalák MOgukban a molgák éa etkagytlk iMmi helyet. A súlyos teát begyet liMmaat a vis ben, birtoka elint benne és a kal\'émok gyerese osapédkk tetette Oéesa. A karikái és gyirtk Mladtakéké aaé lsskiétok,Jtttg légre é tangar ismét vlmaa-ayene etlkki m agaimát. ! Baagény iiiantil a iHÜt jperéaa^ttaáa^aléj éa^Mtértijihi^Mi bébe \'dag^l éfea kéat aléiánlá, a aaákel M baíítá ét as sUslaMi\'ae élaasgotyélét ete belitá mag magét. j A kéét elveié magé él és aa ntnétM* éHÉnU; rértd jdft alatt Mén a viaaaéaén a» teljes erejéből na améséioi klgott, agynlll egy irányba lartntt. [ A tévelliél egy kénnyl magányos le Mnsi-agy ftrtlalnanl tálunk és aa sné-bU konMedni; —. a tévetoág mmlmkéké kete. aaéb é« kaeosnbb toll, végw efésnan kéiel értftft ag^Máaéoa „Köttönöui barátom ÍV r mondá K aapaad a féri s«étoakéka kap amk adva, ki ötimagálioa Wkaata, m által eafitari vek: baisállaiM — ;,kfl aas lm; mnM osak a ki ItÉébe If Aa mubor, — kibe neon klpaayei ét« itmenonk, ekH a tverély Jvstis \|U Mjanaééval Imsoélni léuank •• ioaaes kar kas eafi,«égéenl hatalmat nv«eleMpátwkksl bapta a sajkái Moagésba, moto gyarana dk\' fett a toegnr ►ima tikién a ktkötMns [ ,IUad karéjom f* — mndá e ponrs eoéllva lérsábaa Besemnmla, — Wpéw nm-Oééu nálam annyi, mennyit Jatalmnl aéUl "ék neked e (altodért; — tagadl aa aJleHei. mmyot mik slg Mait a nénraé eltlMts Kkkar cf gytnylrl éa értékm gyé mántgrtmu vont la gya^d ailm tfjAMt éa a Irlasak áladé, 1 Be magbajtá • magét éa \'aa aéamlayl eé%lftten m^kOeettal, Blmoa vnéed moet I lm as élttbaa fkt fagémmia vsgy egyéb Igyenkben >eémmá-eégad volna, menj Odeeaába ée kerem M» neVmn lovag Kmtowaeky BnMMunda, tétoM mlédan MlkiégMM megkapbatH ! A bámépsknéé idsfea a% boalak aaott kl aavarékH, - ki aat aaM Ma, bagv el d\|f nével vall éo\'ga — frmamtind* mér ab tWl aa llkrilMám, anen utat Hrt ma-gftak a k}klt% bal aa Oésai hajóba be-aféöétt éa Méallit mm mk snámyát bn rdéna vakrn ja vMékm fé ksrfwsi vttork alél a fsksto tongor (Vtyt ktVi] gl % UéaMi Énhil értékét ^ fcatadbaly4, sálba > btatasrtás btkssn-mA^! ? > wk«emllwg törtéét, na tfáea ^ ry\' MíjMtai. Mi MMwíöl üUi, iki MMÉpi wPMI JKÜI kktfmíttatje, M II ^ MM) »!!» Upr « UtlfnlwM t* antfébes kárpótlást b»í» i» kap ás mi-iiiaU ggettafaiAo g)ua«i« uUU taeyiiö vies- nlá Ír<& l&deeki takái NériilitiB wgt+kwA k* vadonénak kmiuoitboi m>ttiii aa^wr* jár fit é« mm ball- mi mh kik &t i bintontsedó ártákél tlNrtk>l»éé btaioMiéw* rávenni iUH^ lB>t« ittp\|M»bt havában. A kereskedőkéi és iftfhuun. pMSlaléaMk lapult salai rákok, ftéstk? Kálmán ur, 4 eeiaseegyei gazdasági tgjflSinft akrtbe, es sgysoSlft ston tagjai-^ kakaók Wltokat a zaiamegy oi folyók ás m»\|oIi körül vannak, a kővetkező iratot oláale; — T»kist»tee sr I A nagyméltóságú SfttavoMe-, ipar- Óa \' kereeked«l«nllgyi m. Ur muuatar «r hirlui e<on arról értesülvén, begy a salamegyei íulyékból éa palakokból S ré^ok pusziu óban, sót épep ,lúveea4bee íwdMi Ó I8&2 ik évi sseptffnber 22 38801. saém alatt felhívta ss egyesületet^ kegy a baj terjedelmére ás njibónléiére nézve Bieíóbb t Szeles jelentéit tegyen, a lehetőleg a betegségben elhullott rákokból, néhány példányt a kellő vissgátat megsfi Intése vágott bot esettben küldjön be. — Ennek köveiken-tében, begy a dolog valódi mibenlétéről e dtgy.e különböző vidékeiről biztos hétforrásból moritoit tepasstalntok alapján jelentést isheseek, — tist telet »el a bisalommat felkérem tekintetes urat bogy,^ árról — valljon lakóhelye vidékén éazlelleteltj e a jeltett baj ? l baj igen, -annak terjedelmétől éa mibenlétéről engem éiteeiteni, egyeterssiind lebeiŐleg a betegségben elhullott rákokból néhány példányt a kellő visgálnt tuégejihetéae végett a nag) mélióeégu kir. minielet inmboa leendő -elinttatáa oeéljából borteeesben aa egyeaület-bea beküldeni miveakrfdjék. Hazafiúi Üdvözlettel 5 Zsln Egereaeg Ü88. szeptember 30. Háesky Kálmán m. k. elnök. — 1J AI le ns jegyek. Október 5 én beoltották ki na uj egyforintosokat, ennek ■egiörténiével aa 60 forintot állemjegyekfen kirül, Anantrin-Magyaroreaágoak minden pa-■r pénzjegye n dualizmus jellegével fog bírni, ás uj oO forintosok 1883-ban bocsáttatná-ssk ki. — Jspáalak Béén bee. Mintegy tl japáni mulat jelenleg ea osztrák mássár* vérosnen, nagy fe\'tflnáet ksltve mindenütt A vendégek közt legfőbb rangú Arisugóva-Ko ilye, uralkodóheiczeg, a Mikádó nagybátyja s táborszernagy a japáni hadseregben. Kieéieie » MiUdó 2 kamarásából, Hyasd, éa^tfisei uiakból, Tnkamoto erredeo, wárny-aegédból ás Kslo magánlitkárból, a japáni kaiSgyi hivatal alteehejából ál>. — LevelenA fcezöneég íig) elvébe. Gyakrabban előfordul, hogy a ke reptkötáatt küldemények (birlap,nyemtatvá eyak) a korosa* asallag által oly lasás tartatnak össze, bogy n levelek, — különösen keskeny borítéknak ée kie alaknak, beléjük csúsznak, ez által rendeltet éettket ellévesetlk ée rendel tetéei helyökre vagy esek későn, vagy sgyáluljábnn nem jutnák ok Ennélfogva b-lyplmeztetik a közönség, bogy kereastkÖiéeO küldeményéire,, különösen n negyobb alakúak r a kwosetsaalagot tegyen ée est oly szorosan busán Össze, bogy leveleknek beesnszása meggáta\'tnéeék. Kelt Budapesten, 1882. évi tsept. hó 26-éo. A közműnké- ée köcleacdás-tgji m. kir. miniietenumtól. Irodalom. Aj ktotk aítírtk isgneáiISalta Is fcsyfcsláS Fiadul f SMf klajfkmMMkta lip-lnniú — Bfegjelent. az BÖnÜgyvédu czimü küzha«zr>u mű 11 ik lüsete. (Ina Kuorr Alajos, kiadja, ifj. Kegei Ottó Budapesten.; E fdtMbci a srerz\'i iamerteti a bányajog m bélyokil, különösen ériekesik a kutatásról a bányamériék, bniárköaeg éa külmérték es zel járó jogok éa köteleeeégekről, ismerteti a bánja birtokosoknak tisztjeikben ée mnnká saikboai viszonyát a lárspénzlérokst éa a bánja jogosítván} ok megszűnésére vonatkozó szabályokat. Mindetek ntáe uj fejeset következik, melyben a szerző a katonai magánjogi ügyeket tárgyaljé; különösen ismerteti s-seekmánjjoeot, a katonai bírói hatáskört polgári ügyekben, a katonai személyek be-ot\|let vesztésének magánjogi következmé-syeií, a katonai személyek »elekvéaképemé gének korlátozásait e váltáképeeeág, aaósség enááJés és báaaaeég kötéeére nézve és a há-ussági kiatoeiiékoket, s esael n munka má-•séik réaae beiejeaéet nyer. A bermedik réaa Íveseiében a saersó a beadványokról érte Uik. ásót beedványok bélyegéről. Ezen ér-éráee fteel ára 10 kr. As elaő 40 fezét kast ftave, mint ee egész afl első ftikötete e kepbetÁ a kiadónál ás minden késni köéyv-ie sah adásban. Ára 3 frL Töüdespeculáwió és Börze-játék! As áf<ék<6nade pieaae lévé* aa érték-(foknak valsannf taindee más egyébb pi-«s ipebeisesió aélkU aiig képáelbeiő. -Amkiseá áe» jeibet eeaébn valekit ká« koe-^ snérf, be ttlmméy éreasikk érái kinálká-sánek taraja arra náeve, hogy beíóin azSk-■égietéeái aagyeik bevésárláseftnt tegyen, **** letovée ée réieónyWn, bogy as elölte Ma esláeaina ée indokolt áfeeMák\'déai kl-Useeétje. — As Üysemt átnpeknléeiiáknál is as etyeser veasíiett a vállelkené nnétkal, kagy tá4etaá< svkA\'eiá mnjmlül euiélte Hiéiiéiaekask »g» réeae. feéim más •seepeetbál ewfciák enkee stbirálei a tfaadi pek«ie<sákef. — Katáid yáiábUa üsonlí-Mneá eieáse t»ml>Sfakdieiái mehesk eeei sdenk méa nevel smel MtesefM. Kata falfofái bstárosottsi láffes és eiak a dologeak telje félreletaeráséllál vagy még ia kább na I» mer é • ébff ered boi Meg kell különböztetni e börze j éj-táketabtrne 1 pekulsozíó tói. As értéktÓasde a legmiobttebb értékeknek ptscza ée n dolpg teneáeaeláből kövei kemk, — begy itt, mert káeyebb ia nem jAr aenjri leqUnikst nekdeeéggel .* forgalom se ám ftsletakábeu bnaenlitva mérhetetlenül nagyobb. Naponként 100 ée 100 miUiónyi érték eeerél itt gasdát. Minden Üzletnek vannak kiedvéeeL Varinak egyének, kik ttktoUn nyereségvágytól elvakítva vagyoni körülményeikkel számot nem vetve aa árusaiéinál is egy nlkalomm mindenüket kecském teszik. As ártókpepiHtaleleknek — megköuy tett ée sokssor órás} mérveket ftltő forgnl következtében, kinövései is gyskoríabbel A tőzsdelálogélók egy ráass bazardjátl koe éa esőknek végsorsa legtöbb esetben is egyéb mint tönk re j ütés ée koldust sr Esek nem bírálva s belytetel nem ké-mely és szakavatott megfontolás alapján különösen nem pénferejükhös mérten teszm OsleleL — hanem aránying kis tlkájflkkj meréeA öesaegekre menő koenkásatot váll ván, rövid időn kBésvl anenél aaáseeerek akarnak nyerni. — He sikerül ie egyikni másiknak vakmerő vállalata, ae ily könn^elnjü játékban ssersett vagyonunk nincs ál lantié maradásé. — A piHanatnyi elkér által elvakított börzejátékos legközelebbi műveleténél már milliókra menő kocskásstot vállal, • r néhány perczent áremelkedés, —\' egy ke I-veső féloirn már százezer forintot eft öléi», — de ha cserben hagyja Foitnna, s gyere n szerzell vegyon ugyan oly rövid idő alitt odsvéee éa esek eeiléke marad meg. Kegyben olőeegili ezeu insolid ée a< I* tán elitélt könnvebaü Üzérkedést e főváll-sokban fenál\'ó bank éa váltó üzleteknek e\| y réssé. — £eek nem lekinlik meg biiójuk j 1-vát, — megkönvitiit n tflusdnspekyleesiók ú aa által, bogy felbbtatva n kOsönséget a.b< r-tejálékrs, nevetségee csekély fedezet melli tt vállnlnek megbiaáaokat. As érték nepovkm k 4—; J-át ée még ennél keveeebbet veea k fedőnél ül áa igy egyének kik 150—250 frt 1 al reedelkeanek.0000-10000 frt értékű pafi-rokat vásárolnak. A hangzatos felhívások melyeknek jál-aaava: aKevés betéttel nngy nyaria-s é g" mindig találnak hiszékeny követőkre aa ily sug bank éa válló-ünletak szédelgő tm-lel kezelésük mellett igen sokssor elérik ezt amiie törekedtek, negy üzletet csinálnak ae legtjöbbnyire megbinóiknnk rjo-vására, kiket osekály betétük kel már egy kiaebb árielynlm bnllámsáe is elsöpör n színhelyről áa kik a kilátásba he-lyesett nngy nyereség belynjtt sirátbst j á k k e s é r v e s e n asersett filléreiket. óv e intek mindenkit, ily n e m,l v á I In 1 a 11 ó I, mely oaSkngyan nem egyébb mint sná dalgén és bssnrjd játék. Erre méltán álkalmesbntó ss elnevezés bBrzejáték. Egészen más természetű n aolíd éa mqg fontéit tósodesprkuláosió. A lfiz«deüzletben megőszült tekintélyes gasdag egyénektől hallottam ast az^elvet lel állítani, bogy n ki n tőzsdén gasdsgságot k» res. aa tönkfb jut, e ki azonban mint más egyéb űaletaél fáradságának jutalmakéit megfelelő jövedelmet óhnjt szerezni, — az gssdag lesz (Wsr en der Börse reidi jirerdjjn will — gebi zu Grundé, — wer an nar Börse- Geld verdiénen will, wird reich.) Szolid lőzsdespekulaczió alatt értem akt, ha nl. valaki felhasználva valamely megbíz ható helyről Szerzett ée egy bizonyos érték papír árfolyamára előreláthatólag lefolyás-gyakorló iuformscSiót, — vagy saját tanulmányozása folytán alkotott kombináduó slsp-jáe, mindig anámbavstvs vagyoni körűimé* nyeit péuzerejéhez mértan, — előtte nlkal-másnak látssá időben valamely szolid éa állandó bel érték kel biió, illetve jóhitelű érték, papirt vess azon remény ben, azt bogy n beáilett áremelkedée ntáe syeiőséggel eladja. A közvetítő benkŐsietek a tőzsdén jegy* aett jóbitalű értékpapírokra árfolyamok sae-rinti értéküknek egy réeaét előlegezik és n dara bokát e vevő rendelkezésére letétbén tariják. Hogy mekkora az előlegezett összeg, az e pénsviszonytól függ. Üslelelveim az, bogy n spekuláns soha se steríUe ki hitelét, — mert minél kevésbé teesi igénybe, snnál kevesebb kocekásnlot vállal magára. Sokan azt véfik, bon a spekuláezsó-nak a vidéken uinnaeeek kiláiásai e eiker-bee. Es nem áll éa csak annyi ígaa, bogy a vidéki spekulánsunk kiláláaa kisebb, nskit saé, n ki e tőzsde amnbelyée van. A vidéki spakniansnak épen aaárt óve-loeabbeak kell leuei, mint n fővárosinak, Különösen nem njáelnioe n vidéki spekulnne-nak oly tőuadei értékeket vásárolni, msMk nngy árfolyam hullámzásnak vannak kitéve, — és melyeknél sokszor n pillanatnyi elhatározás teszi e síkeri föggővá Véleményen szerint a vidéki spekulána f&üzeleiéknél snt kOveeee, hogy oly értékeket vásároljee, a melyek s lejpűsebb koeskásalot involválják. A Uszián spekulatív papiiok — jtgss begy sokssor dnsen jntalmnnsák n válliilsjo-sát, de mj\'nk n veszteség is nagy loliet ée mintán n vidéki spekulána nincf abbnn belynotbee, hogy a sokssor \|gy nap slsltiis jelentékeny áifolyam bulléataáeokat röátán kihasználjon, an % ériékekkeli spekuTséó löbbaáör jár veszteséggel mint nyereséágél. Egyelőre mindenkinek,\' a ki a vidlaén llssdespekuláesiéra véllnlkemk, a legiiie^-gébben ejáttfem, kegy Huss ki mstyait alapelvül mindenkor «Mk sni jiri villslaaanl. mennyinek «CMak nértéa H-40\| \|táea-pénssel tedsani ti^lá. tartse mée ««n eWtt nai, bogy bármiéi kei ági al8 k mgyne(eoba ae vegyen kátne árfékü papírt, hanem min deekor elaő megitjés p tatai tt. Röviden ismejtatt^u aa Ózíetet, élten-reltam leplezetlcujli árnyoldalait, ast is bang-enlyoaom, bogy ejláfsg^seaéfaedbb k9adbieá-esio aem esslbatáHa^ áé a ki spekulációra vállalkozik, annal es felleges veszteséggel is aaámolnia kell, j 4— d« ast is biztos Bete-daiul állítom, keéV a ki kellő mérséklettel fog ezen Üzletre yálnlkmani, az anbn sein fog sokét kookástatni] és \| szerencsével tfkéjét minden más flsletájl jo\| ben kamatozta látatja. Lagkösa\'ebb ismertetni tatom a tőzsde jellenlegi állapotát és azon értékek némelyikéi, melyeket a f dékí jspekulácziórs, legkevesebb kecak ázattál jád&knek fertők. 1 M l WunU Ado\\f\\ 1 HfeHripaMlMas Tsnártansa. I 91L r»Mmlfaiáa-, ifkr él fp Jegyzökönyve a Zala megyei eaadniégi egyesület Sela Egerszegen 188^-ik ■ Avi szeptember 1-én folytatva tartott kötgyülésének, (folytatás.) 193161. «A pettan paiflag földek éa kikaaxoáláaa" \|imfi Miller Ffigyd álul irt páljadn nyarteí joű kivonatát pi országos nkgyjar jgaxdasági - egjpölet 117 2\| 1882. azj á> too megkerdaáasel ások küldi meg, bog r daaági egjesttlei kavicsoa talajú A foldmi leméoyezés végKt k ss Mna esetben, ha ej gaz tödési terQletdn Ily \|fftldek léteznék, to- datoá, mily mt don 1 Arténik azokéa jelenleg a gsidá kodét, s hogy valjct bem lehetne-e Vi véa költ léggel egyszerU el-ára tatással az illető let ü U-t eket beitza-polva hasznosai bakki tenoi ? élést vé* szakosztálynak intik. iSjljM. Juhok s ígjeldésére legsjáglstoeb el járási ól asóld a nipgu m. kir. flUjlBi-velés-. jpar- e< kereskedelmi mÍDÍsztfrium által 45680\|8l\| azáii alatt megljaldött ismereté* as ejnresülpt közlöajében s sz Érteeitóben kOuéteoidó. \| 94J1B1. Gazdasági taniijtézeiebűek az] 1880 — 1881-ik tuiévrien való állásáról szóló jelentése BárójKemény Gábor föld mivelés-; ipar- ég HerákedelemOgyi m kir. miniszier 1 ir O nmgának a vezetése alatt álló minj zteriam 18330. szám ira tárai megküldi tvén, köszönettel fogadta tott s a k6ni rtárba eltétetni határoz-tátott. 95)132. Első maitsr általános biztosító tár saság 139818Í2. ukm alqtt kelt a gaz* dssági-egyekfiln 1882-ik évi május 2 ik közgyűlése 53jl3. skámn határozata értelmében hozzá intézétt átiratra azon fd-világoaitáaaal félel, tiiszerint 6 nem általánosítani kiválttá s dij felmentést u egyleti kelépd nj isgokraí, hanem csak arra nézve óoaitottaj volss ss egylet be leegyesését, hogy egyes kivételes esetekben éa bizonyoé beljeken, hol a tüz-ese-tek njugtalatiitó mólon szaporodnak ,éü sok esetekben felelje gysnntsk, —\| s megsubott dljákst a tűzbiztonsági viszonyok jobbra! fordultáig felemelhette; — mert nem jonta\'kétségbe az e^jesű let azon jogál, bogy az általános [bisio-sitó társasággal kötött szerződéshez ragaszkod ha tik n ez setben nem isj emelheti fel bárjnélyik í gazdasági egyesületi tagnak aem a Szerződés Szerint mégálla-pitott dijakati ás épén asért óhsjtitta az egyesület belMgyeséMt a jelzett, esetekben! dij felemelésére nézve, ó tehát nem a jogi, hanem tisztin s méltányosság álláspontjára helyezkedett, a melynea folytán remélvén! hogy sz egyesületi beleegyezését fogjál adni egy oly intéaedés-hes, melyre ipmve as adott felvilágosítása folytán Wjesenlmegnjíbgtal vaj lehet, A mennyiben a szándékolt dijfeleraelés nemcsak, hogy a régi egysülcti tigokat nem fogja énntenit ide a jbelépenpö aj tagoknak is Wt egv részét, mertja tervesett rendsritnály dak egves külMben tizveszéljes helyekre szorítkozik ismételve, kijelenti, hogy (nincs szándéka a Btrsó d és ben köröíirt kö^lezetUégekrój bár miben la eltérni. Minthogy s közgyűlés sz egyesület alspsubálysiTeUenéré az eceaflletltagjsi között a* ek» mag} \|r általános biijtwitó- ítreskedelmi kirí miniastcríom a prviifl isifeégokbez 19f57. szám alalt [íntézét; Mdeletét tnfgkQldvén, mejjlrel sso\|t t HMitotte, hoíj az ország több vldék^j észjelU-tvéis a lortríi pilieríana fe s ssilö astelény, —\| rhynckeriiea keUüeti smáwtitó ro-varok nagymérvű feÚépU, mmj ezek taMgoaaa elszaporodva a áaisktaa nagy kárt okozsaaak, amist azöpskl a szó-lükben vsló fellépése1 taps4stalt\|tsék — azinnsl a ka kell readórí Ptégk ellsi-óriése mellett szedoae éé metit taíomáful vétetett 97j\|90. I Külföldi aevesfteab iict (s lakjegyzéke Sét pé! gop- borászati kormisiybizt li sz- alatt megkáidvén, rkireskedók át onzá-sr, 1572(82 oyvtárbate-nák titkár lyemtenyész-•tt wlf agyar-k 1881. éa társssággsl kCtŐtt részére bíztoéilott di mények tekinte faiét és ss ali\|Mabél)ok értelmében az egyesületi tsgp!; s szerződéssel bizt krdvcíraényei gén} bevételére aére egyenlő terzódéeben a leengedés k tagok tdves- ébenjkülönbséget n em te joptsl prnak. as egj a kívánt beit é\| jezéat meg nem és enjől as tm ms^sr állslános Siló lámságo iélssilag értesíttet tárooa. MBtett élyesé-eiölet adatja ii ha- eiídőj s kivár atra a tuds álW értesités adáni^. 96(137. A Bezerédi Pál nr tése miniszteri megjtalalmi ország selyemtenyien 188?. évi Allásárfil; a nsjsgn m. Kr. föidmivelés-, ipar- éa kenakedelemügyi kir. miníszterinmhoz beterjesztett jelentése Űz példányát megküldés, egy példány a könyvtárba elteeniö, a töbtó a jelentkező tagoknsk kioszta^dú 99\| 139-1882..! A nmgn m. kir. földmivelés-, iparié kereskedelemügyi kir. misiszteriom ^764. sz. a. értesiti ss egjesüietet, bogy a jeiea sertés anyajg teijeité>e érdekében intézkedett aé iránt, pogy a meró-hegyesi ménes birtokon lettó jeles minó-ségű aeitéa nyájbújl a teny iazléare alkalmas Allatok a gazdakőzöl iség számára fenntartaaaáBak. B czélra rendelknéare állhat évenkint mintegy 300 darab kan éa 400 darab kocsa, mely- azámból eddig évenkint mintegt 100—15 0 kan és 200 - 240 koeza tényleg el i 1 sdstott; a kanok Ara daraboakint 60 frtban, a ko-czáké darabonkénit 50 frt ián állapiUa-tott meg. Oly csélból. hogy kelóképen intézkedhessen az iránt* bogy a szükséges számú állatok tenyésztési czélra kiszemeltessenek és Tiszatartassanak, szükséges, hogy a tenyésztők által igén) be venni kivánt szám iránt Idejekorán tájékozva legyen, mért la felhívja áz egyesületet, bogy minden évijén legkésőbb janim 30-ig tegyen jelesiMet as iránt, hogy a jelentkező gazdák] részéről történ nyilatkozatok aJapján [bánj kant és emi it kiván s megyebeli tenyésztők számé a a következő tsvsszig Ivisssatartatni, az ligy Tirutartott 16-416. hónapos Allétok legkésőbb májns elsój felébeMeső-hegyeseu átveendők. \' Ezen intézkedésről s megyei közönség évenkint es év elejéoles egyesület közlönyében, az tBrteeil6Íen s egyéb alkaVnas módon azzal érteptendó leeod, "hogy a kivont számú s pemü állatok legsésőbb aroo év punius hó 15-lg az egyesületnek bqjeleniendókj a mely bejelentéseket as fi^yveasió elnökség legkésőbb szoá bő 30 ig s nmgu m. Jsir. földmivelés ipar \|s kereskedelemügyi kir. misIfBieríumnsk jterjessze élő. I __J 3001146 Gépkeselók és i fűtők 1882-ik évi UnlblysaBáről szőlő lelenté egy példá nyát nmgn földmjvelés ipar 1 keiéskedelm-ügyi. kir min. ss. a megküld vén könyvtárba elteendő. 101(147 ; föloniveléd ipsr és kt reskedelmügyl kir. iníniszterinm 252 4Í szám alatt kelt iiistábsn Br. Rédiczky Jen4 VA takarmány termesztés j kési kSnyne* czimü müvének j a gasdaaözönsé \\ figyelmébe ajánlására hivja fel jaz eg] ésülbtet, Dr. Lippi Botiifzky Jenő a magyaróvári gazdasági pksden ia tanára takarmány termeszjés k ki könyve* czimü munkát irt mplv ns[y ssorgalos-mai éa alapos részleUáségi sl szerkesztett korszerű \|t>ü annál sagyob 1 Ügyeimet érdemelt, minthogy hazánk bt a ujabb Időben az Illat; t ii y és\'zté s ür-vendetes lendületet nyerWi, u eesek slsptéuyezójét képezi takar sány termelés A mező gkzdasági ágak mivel^é közt, a legiootosibb szerepek egyi lére van ki* vatty 11 Bel tea ntnjnUtáát iijéijt a .kétdé ses jmunka á takarmány f l^k tereraz-tésfirfe azÉkségra talaj tik és iiésére annak gsndosáava és ás a)aiáa\| \'fedmény le-bétö\|biztb8iiásárkt H kljleő ksísesel smftJbal teháti a . nietAgsiá\'ággsl fogls tok jlépláláfiársítnegki Ti jjil 1 Ü művelésének BÉmÜárs néaie. lyskárlsti éleiben kosénak áa illa vábMft sövények Hozzájárni még azae körülmény ts. hegy ily szakmánkat oly terjedelemben és oly résztelem éggel mind eddig magyar nyelven még rnsgiem jtksl, mely ké-rülméey egyék jele* tsíajdonságat meieU különösen ajánlja ezen mivel: mért ia ezen tsnsiaAgna hasznos jdes mi )eleu végzésnek p ilisiótag jegtiokönyvnek sz az egyesület közlönyében a ÉrteaitŐbea közzétételével A tiatelt közMg figyelmébe ajánlUtik. 1021Í&&. Febó-Tiaza vidéki gasdasági-egysat-let .Nyíregyházán* ad 226 1H82 szám alatt kelt Alirstáhsi sz észrevételek magtétele s vüeanesyeiés végett megfcülávéa azon szabályzati javaaUtái, melyet a gazdasági eszgözök a gépek versenyei bírálatánál AlUláeus elfogadásra ajánlva készített s gépészeti szakosatAlysak véleményes jelentés tétel végeit kiadatik. 103154. . * Kassai m. kir. gazdasági tanintézet értesítője az 1881)2. évről megküldetvée. könyvtArbe hel.feztetett, j I (Folytatása kör.) Hyílttár). Abtirettsk tSilwl\|tot»l hrtjst sssekeve s aelyaS léleefc H^Ksalssáe tasjeastewrt. átaytfat-iwutal, kegy nieásaki. aki sfy WeaSMss j»Wr-rál ilyeo ilifUhs kintit te\'j»»t«5Í ■trésül, «fj rsgsloistób keng ás sswteba tmabc len ZagíaMM. oltoWr hé lS-4s ISttL\' ^ Varga Jaees Vsrfs^ysru Figyelmeztetés. Ugy értesültem, hogy valamely egyén nevem (Tbatiner Imre) alatt tartóakedik éa annak adja is ki magát Ezennel kieyitai-koztatom, bogy sohasem voltam Nagy Kanizsán, hanem 10 év óta szakadatlanul Bícs-ben lakom. Tisztelettel Thé-ner bm% A vasúti menetrend fejik azj Kanizsa Brkssik I laéal luBMljM; —HsrOL; i ; Silssla vao-vaM \' (Sarak) tiMI.MfU4.ls\' «Sa nfj.-ml (m. », tt.. ■ ktoylci í a 4 A. 11 S í. 15 t rtfgtl aasiwt SétS SjWy t- tt ön ISá-SK ^ Mm.tsaa« a SÓ II tv li IS p. rtfgtl W« m- r, tl kis.7b,l , a> 1 i. tl p. t 4 M e. . ntr.aaaal a s) apsé- PrafarW L! UU^ts \'-ai«s.v«ml t 100 * f. 10 6. 10 p. sata gjawl a: ««.«•. 4 Ó. 67 P ia(H "Hó:aaaat [ b) PrM«ioí- \' Bfasi lett-Wf M-H reád pisiiissS ti 14 II p. * » 4 p 4 a. i asass. a«aal a "(». v j 11 . SS p. ^}et nfJ.rwmA ÍlÍ4lOp.1 Tát" e rovat elsU k üzletiekért ns m\'UI ni\|tn kWissáfst s tart. Felelte merkestaó: VáBGá UJON. Társanarkeaató: HOmálX lék. 4345\|ikv 881 juiítu £ Árverési pót-hirdetmény. A. nagy-kanizsai kir. törvény szik te- > lekkOnyvi oaztálya részétói kflabirré telik, bogy a kereeaenyi 291. h. sjjevi A f 824., 838., 848. brar e. ingatlanoknak elárvereséoo j ezen kir. trvaaéknsk 1882. évi máj ua M 21-én 3271. as. n. kelt vigeésével Presbnrgw Je-1 kab n.-kanizsai lak ós jsvárn elrendelt levés, \| miután Pollák S. W. nagy-kaniasai takáa; kor. őségnek mini Pollák Stain tég oaód-tömege jogutódának Preeberpr Jakabboa csstlakosáaa kimondatott, ennek érdiében elrendelt árverés ugyanazon jogutód éhekében ia megtartatni fog 1888. éviokt.X3d. e 10 órakor. Kir. tórvéoysaék mint telekkönyvi be-tóeég Nagy-Kanizsán 1882. jpliet 12-ée. 1208 l-l 5592 tkv« 888. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvaeák tlkvi eas-tálya tészéról közhírré tétetik, bégy D u r 1 ó Gábor sasban l%kos végrehajtatónak, Suabó Be g ár József végrehajtást ammvsdó makeri lakás elleui 140 frt 68 kr tffe e járaláksi iránti végrebnjtási ügyében a sssbári 10? aa. tjében f 1881 Krsz. a ezen tjkvböl aa M3 es tjkvi! átjegyzett f 1785 hm. éM M Ml krra benaSlt mgntlenok, egy a tsnltarí 167 m. tjkvböí aa 592 n. tjkvke átjegyzett f 893krtn. véerebnltáet szenvedettet illető 44 frtr« be-ceOlt feleréaee, végre a aanberi 3lí» sa. Ijkv-ben -f- 1SV8 hrw« alatt foglalt ingatlannak végrehajtást ssenvedettet illetS s ilOtl frtre beosttlt járuléka 1888 ávi november hó 20-ik napién dÖelölli 10 érakor a kSeaág Uró házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni ÜMKsmely alkalommal a Tenni saándékenók tartósnak a ítetl.keolániak lOf-át báaatpésa fejében kéaspássbsn! vagy eve-dékkép* pepébnn n MkQldöll kesébee le-tenni. Aa árverési feltételek s bivaínlos Órák alatt a eagy-kautasai kir. .törvénymák telekkönyvi otatályánál a Sanbnr kMt elél-jánWágánál ekgtakistbetók. llWl-1 Ai irverÓHÍ fal tétalt kj a hlvati le i órAI a Itt a nikj\'ktaisaal kir lelekkBn; vj hité •i >gn M a Saabar köaaég < lAljáréaágé »é I tuU 43H4 tki-i 882 jaaias f\|0. \| Árverési Iiird^tmédy. A nagy-kaaisaai kir. Insék telekkiví oaatálya réséért! küshij-ré tétetik, hofor Óytjr-kin Qyürgy végrehsijtatéhar, VidákovKa Gyürgy végrehajtást aaonved\| lígtádi lektta elinni 20 írt töke, 23 frt 1<0 kr. pör, I írt ingó végrehejtág kérelmi, 4. iirt 10 ;kr. rtm iehajláai, lorébbá fl írt 15 ki. perbáli, 4 frt 20 kr. végroh. kér«lini, 0 frt Ulenlégi stnég jültnorlllendft kOltaégak iránti végrehajtási\' Hgyéhon a font neveaett kir. tvsaék iB»fíl\|«-téhea tartósé légrádi 71. satjldbeti 1, 2, 8, 5. 6, 8, 10. aor aa. a. ifalvett Iingatlanoknak Vidakovics Györgyöt í illett • 420 írtra be BaQlt tisleréaea as exen ingatlanokra (3. I a. Horváth Katalin fov. Juháss Jéaaeíné javára beksblesett életfogyliglkni liasaonélreibli asol-galini jog képen tartása melleik \|\'8S2, évi do-esem bór lió 29. napjáii délolptt 10 órakor Légrádon a kősség háaánáf félperesi flgyvéu Matoloai Sándor köcljejöitévdl megtartandó hyilvánoa árverésen eladatni mjg( Kiktáltáai ár a fonnobb kitott beoaár. Árverez ni kivártok tartpanak a beoaár lOjf-át késeaiánabeh, v. ó^sdékképes pa-púban a kiküldött karéhes Itjtenni. Vevő köteles a vétóiért három egyen-j lo réaaletben\' még pedig: na alalft aa árreréjr jogerfíre otnnlkoílÁaf\'\'iiíl aaámitak 15 nap alatt, I a 2. al ugyanattól 30 nap tvlilk, a3 at ugyan attól Gf) nap alatt, — mind»a egyea vétolár résalet után pedig úgy aa ál vriréa napjától Saámitandó tij kamatokkal ei;y(ltt aa érve-t é«i feltételekben megbatárnao I bolyén éa inó> dosatok saerint lefis«tni Rsen birdttmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított érvérééi teltételek a Hivatalos órák alalt a nagykanii sai kir. Irvssék llkvi oaalályánál a a légrác i köaaég elÖl-járóaégnál meglekintíiStÓk, Aa elrendél árterés a fentirt telek-ikvben feljegyaeodA. Aa árveréai hirdetmény a telekkvi hatóságnál kiOlggmatéa, ugy L grád a a asom-psédos kösségekben kürjlaés éa kifllggesatés a a helybeli egyik hjrla^haj egy isben beiktatás által kömététejik. As árverés teljealtAséro Fábián Ferenös végrehajtó kikflbletik. Kir trvaték, minit tljcvi hatóaág Nagy-Kauirsán 1882. ssspt.llíó 20. 1204 \|—il 500 aranyat [ tle ék annak, a ki ^ ot lie fogrlxr haaitálatl [\|<án ajíjlag fogfájáat va^v ■r.áj bist kap. UII 43-52 1 i II fi Ui, r i r vi i Még Aifij p)»S lo. KÓTIÉ i; J. VI. kíértjj udvari ■sálliíó Mfidliil; Béc j\'mellett Kothe•villában. Valódi mii itWégl n kapható \| Nagy Kaiiiaaán P rág ej ilélái ur gyógyssertárában [ éa. mimlen n\| gyuhl gyógyszortArban. M agyakor azágitnnnii Jden a fjnrabb OtMerkeraskedésIfto^ hat ilarlifs ii iisüm rmm /-;/, Kranl rutl a m ab, ívlilllr >ttim 12 . hm mslai alnt, fíl» IM nn» Malmi NaUn\'MrtM.. iii nory«áffl«jil. — Ara lt¥l ss xr. oftflh\'itíjc.fc 0 aieféal HARJ_ANDI iMií orsóczérna IOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOSOOOOuOOOO GUTJAHR és MÜLLER «[ ssiao 1 ; UpMbmm l. \| IU o l\|u ili\| \|)csl I Tri.i\'urJ rdwtii h\|ineR u «/il j» ^áu I urpuyár < (8/alöll BROGLE J. ét MUlLEB) f R Marfltbii) közeiéber, ajánlléld srUlid iserkezelil h javijoti kyártmánynkat mint : l" ! , • ^ I \' \' \' =laB,"= ^^T,^,fcUrfc,, tAZdaiáfl ná Ttowi ■B^ag l\'TCTy mára: á 1 \'$> íí^mI .i • ovmk YT\'ifíffl BWfg: mjharr r ^ m SfnT ro$hík llKMnui * BrfRHcS^ m ÍIStL k. wfflrMs® 1 vífí lsfi. Í\'f^- Í f®- • i K&IÖRloQetiéfiak msl- L,.u, Liwi \' számára J 5? lh,V\\Unhwh> Q\| il/n\'qm i ti irin hfuijrf-fk. jLÍ \|fi ffal-ciii} nutdlytu\'hr>!-0 ct rí ff^rtM, hoftfoliSgffU\'k. mMmmirrmtZiBM Jiam^r^r-^i^ i £i1PiAJ ^""\'\'TpÁ. ISifew IM^..! jiBj^i LW /«"\' olt, IkhMl-li, Pife^w^Tg!&il\|Malom atkatrtuok: l\'HjjjjH rj rUájiM. ,... . i-r Ja^^. i fi "^uW/ShtKá l I irijkÁrtlsek. i- . ■gnüiMjáüTTitisirisi : H C&B> I «> . , JBL^, ■ " \| Bo»lale«i«;< k : örf JJOtt j^^HWflKaj ^JtrCfíéjTflKflik, j ^\'^^BBfSfflyy\'MB^^ ^ iii yUfl^ lenetek. • ! MK^ ÁxJ«tu>zékek kívántra lagyen es bérm\|tnlva. Gyári! raktár /-a k/pviarlóség IVeiimaiin O. urnái. iJQkV\', níMValti le" ^^ Ti ^hB\'1 nagyobb w^mAj ^^^^ ér\|n\|ekki( I^SlS^ ! Wárl Jo.vény kltilniltva lyárt \|sffsy i ssii.f^sslra srsé erérsára Álla lán\|k»-dvfjl! klIQnö minóiégaért kapható Oiixt rák\' n agyarorazág minden nsgy éa jsscs\'s>xefra keres kedésében. Fischer Lász\\n s>ut« atm pt íaB,^4j budapesti lAmb [ ^-r^ ttoi j f&réas és műkedvelő i easkósök kfllöíilégca-aéffi rak tara §ptsiia, süti is Xkolyuicta, bolüszia 6 jabai> «ljivi M«x4rttt r-kpTnl ««»Awi«<j «<• ÍMk. .lUtiíírteh. rnintinakj fvmiri\'tK. Iitek ii hijet) twft Vatainliünt vnliHlcmiomú Imkmtn tiAwuki tpiAeifti «i\| íufártaialáiök i Átjegysékok kivánátia ingyen k(lldetii«i)t. r 1205 1-3 Elektro-hömőopathia V\' ^^^roliomöopallilkuM gyó^yh/orck mitdt^ ^OgJE KM\'K) itíiKá>á-;i lialáa tckililt trbi\|u\' felül iniijják az etilig P Hmert w3 «»g3r«\'u^ jzeilchci. \' K tiinriiő taijkötiyv 2 frt. ! \' .1168 3-1& NAI TIllf .4. hnuiriiJjh)Uu3 köxpdnti fiju^ctllór. I. Főruklár mindén oksaágra. rsrágllfórakiárj ^\'it<la pen t. b>\|. Wadii -t 1). Gingys/Ctlár jn Náilorlntz. Clii9ul(nU orvos; I>r. (Viclilmaiiti A. (\'MirvÍK Uókósun\'gié. lnptalájdot ii^lv: HU Árverési hirdelroény. A nafn kaiiiseai kir, trvsaák llkvi osa-télya réaaévfl k^st«üré léieiik, hogy a Dél-aalat taksiékpéua>Ar elnöke Kperjesey Sándor végi«bajta<énakt Bnday Jánoa végrehajláat SeeatvaiéÖ pMréteá lábos elleni fO frt tf»ko s jár. tráttlt végrelaajláai Ogyél>en a pötrétoi tft ss tjkvbeu A IL 94-10 aorasáin alatt fölvett tagaUsn0kaak Buclití Jánost illeté 604 Jfrira UmuH baaon fele }882 évi november hé 21 tts}>jáe délelőtt 10 lkakor Pötrétén a köaaég-biró kásánál megtartandó nyilvánoa árverésen eladatni íug, mely jUkaloiumal a venni aaán-dékotiík tni tóznak a fenti becár I0\|-át bá-uatpéus ftjébeu kéaapénsbeu vagy ovadék-kép«e papírban u aikQldött kosét tea letenni. As árveré«i ffllételek a nsgy-kaniaaai kir. trvftzék llkvi i oastályáuál a hivatalos órák alatt s Pülréle kÖs»ég elöljáróságánál megtokintlielÓk. .1200 I—1 \|4233jtkv. 8F2. Árverési Hirdetmény. A nsgy-kanisaai \| kir. Drvényaeék leiekkönyvi osstályn réiaérTíl jilahirré tétetik, hogy Takács Kia Annii férj. Takáoa Jánosné, Takáoa Kis Mihály ^s Tó\'ilj Kotálin \|lérj. jLakstos Ilódiné ázftbnri hkóé végrehajíiUók-naík, öav. Takéca Kia Farenosné azil\'. KjUlső Tóth Magdolna mirtt I ki^koni TakAc«jKt« \'Votidsl, Ferenca és Veronait, s j. gyámja Takéos Kia Jóael éaÍTakJ^ Kia Rozi «a \'bari mégis Takéca Kia JAnoa oroMstonyj la-kosok elleni 181 frt, 44 kr. löké sjár. iÍAnti végrehsjtáai ügyében a aaabasi 45. ia. tjkyben A t I. aoraz. a. felvett 174 Jfrt, f 2. stirjas a. 100 írt, 3. »or as. in. iC\'lífi t bO kr. -jj 4. \| sorsa, a. 12 fii, f S aors á 58 írt, f 6. aoraz. a. 88 frt 50 kr.,jf 7. sojas. a. 25 irtokra \| becsült ingatlanok 1882. évi uovember hó 25ik napján délelőtt! 10 órJkor Bsabarban a kösaégbiró házánál megtartandó nyilvános árveréaen eladatni fognak külön külön, \'aáou megj<>gyséasell l>egy miután pav. Takéch Fe-\'reuctné asüL Tóth Magdolna, kinek jsvára \' aa életíogytigiani lmufQnélveztjtIIszolgalmi jog bekebelesve volt idÖktyaben e hrflván, ama jog í löröllelik. Aa árverés alkalmával a venni ssándékoiók tartoznak a feali beeaárok 10 g-kát bánslpéna fejében készpénaben vagy] • óvadékképes papiiban a kifliid tt keaéheá) letenni. At.vét«lijefryek • V 6 rés- K m rfazt borsjegyekre húsén JmbhAt íi-ái» < imt-ii F j j 200.000 forint, íkáaSfealiiall réastletgsafcáaré jimlSalíit J ,-,, éarabnl ö írt, a Ify Wrai.-b. f H€HKeib\|£K fi. jj .n Uta/i iJtfdj&nftt-lí, Sr\|fWt«r J; 4r\|<^itj<lk ü liagi^r-<[iiÍh1 • l^\'ífY n>ni r na\|)>oh Zala, Somogy, Yes/préwi, Van. Ilit-{rmiya ch Tol un i»if^y/-k i \'-az/ nj Nagy-Kanizsán jevékelő * vezér Q^yijöksé^et állítót lünk fel. Iro«lu helyla^ga (\'■jangeriuteca\' I. »ám. \| ó takarokpénsuri i\|pili<;\| II. feinélrtj . (Iiflmém t a "p:t\|it«li\|v tvt iin-llotí i Bpcáton oíi ti IJ 1882. 4 €«rili»im é\|etlfaiiMiitó-iár<a"ág ma ; ? : :--j-j-:-rn-:---i - r— c i ■- A hosszú őszi és téli estékre!! A föítétleiiöl legolcsóbb és sok tekintetben l .\'gkeljcnifFi-bb sjolölti t a \|ioi\|zt túli c^jtéken tljó 08 niulLtijilú olvasmány. Erre nézve ebö sorban ajánlom a most uj Woljjamba (M folyói ratokat lésj divatlajjiokat; liiilök ; CVal6<]I I>flpok évenkint 52 [Özét, egy ÍÜret ára. 15 kk ; Ihiliejm j Awiikhj 18 lil/t-i, rgj fii/H áru 30 kr. ! lllujlrlrltf rviitlj..2<i fflitri, e^vMft.ia ara 1H l.r. koM/ora p 12 íözit Ara! 80 k. Fan^llleiÜilAit, i WeNti\'ri irtim Slo- Ort^zág-Vllfig „ 26 fűzet, egy íüzet Ara 40 k-. f drilkcht* i 26 fmt egjj Ura1 18 kt. j \|llHI>hHl\|i» / I »•«) fO/»t ji»aj 80 kr. Magyar Kegény- I FeNinm.znIn Meer , 12 la<<a, i-gy fijjtet íjra i <i0 kr. /JtMuiiia iiHic, carnok . 52 ÍOiet, egTlöau-t éra\' 12 k . \| üaflálluule . . 26 IBsírt, éj\|y!itót Ati\| 18 kr. jillllhll\'lrto J pé\|fllH, igy fllzrt ».» nO kr. Jlagyar Regény- ; I 4 • i j $ .14 íawt, cfty m/ct árai 30 kr.i W^ij* I i. . . . . 2 fVjt 50 ir. >llkg . 52 fftaeí, >gy faVrt Ara 15 kr. Ilelifl j H 26 OxH, .J íLt atit! 20 ^ \| ; W V bimkím 4. vm«wm ma to tLk ié • !!e,?ra! n \' ^ V2 r1\' T [rl á,fl; ;30 kH. ♦teli 0 -1 ^ ; • • ;; \| f; «íl PÜ kótrt di,re,e„ kölve á 45 kr Kouji nbHiíllMlirk , fi fel, M fét Ara, 21 kr. • IlUCh fflr All» évenkinl 26 (özet, egy füzet Ara \| 18 k . \| «««»\' »MllklKtrlri«, 2ti fol, M [á/ift Ara! 12 K , JX.Ati^ J ] í 1 \' 2 M k, Clironlk der Zeit . 26 lüztl, egy fltzet Ara lít \|r. ; HOUjjjUZt\'H lllg U 52 llrt, rg) .ftUt Ara 18 ki. f^óatMIWtv(; . ; k, Crlmllial/ellutlg „ 24 ÍQzrl, rgy íü/et Aia 18 k" j liter Lanti ll. .\\ljl»cr „] j 26 \|ix>t, rgjj fd/et ára \| 130 kr. ^(Lstli.lUdOaH\'l <Vn«^i\|.h liim 30 kitnl tühli) Minden (oiyöit afokból — Vagy1 iíiÍb kiváialom szdriiit pz rfyá /úzrtvhti jn egtiikintéi vilgett wivetw n ktiltipm házba. MáaodMrlain sok t^j müvei gyara pitott , u AlijkAnk«n j \\ t a v a m ni ajánlom, mely magyar éa német könyveket szolgáltat. — líiiwlennap Idhet Kezdeni az elwjzelé^ rrieiy lia>]oikint 5V krra vau azabva. ; r , ■, -f j m\\ r. — ..pi .J.l, ;\|j TT; \| 11;UH I !i ! fíffil í• " \' • Legújabb: Kautachuk>I>élyegpSBZtö, ólomdobozbkij minddn szinbei a 40p 70\|krj Ezen (jaazta !{4loljiij a tinta* éa vánkO&iU^telesen éa 2—3 enzten* <J8re nu-iiöíhctSTé teni a tintát. FISCHEL FÜtÖP könyvkereskedése Xm ,"t j I , XagyMassIsaán éa 4 eáklorssy Aii. ---rtjr--HIP-1-HH--i ! \'i ir I ■ I \| . \'il-fi ---!——- RMn^i lm Ujfv itfDitvi) UJdilmn tu\'-lkill • távol(t i .Krraltn •Q\' Sl itrli ->m fio kr t t frt, peatin 10 br «aw»af«\'l4»t LáblriiilÁ1! Tihwiil n t«atuh mlMÍHMinA im<Ml rlUndljiRrliMU m K i» j • t I- Ili r « I i 1 n \|\| 8 n ( \|> « rá. 1 akit- túl} ura 1 fit, \|wtal kiijiIéM.1 SO kr több láo/t<;iiy vnui. ajiit»t»t f>ltAví>li\|\|8(lt[ t Nr év i\'rU iin-on/iktiil ta • ananraitít «mtxTiM( iHkMluíl ki\|m»U)t éa njintnil H14 a a a r bal-ma Sfliiiíiiil 1 uvag tn I frt irtaUi ma- Km Iwjnkrrt I frt SO kt. \|Máa U krrat tAbb mimu\|«-\|M(ti FOCarfílÍ»M ívmil nwfaalíntat KIimU ty^t)mré» AiMr A\|»li)i t wlkul a tfcblit loynlinnk irtana, tgy M (neai M kr efnat li\'l I fh \|•■tatai ■ afttnay Uaért 40 kr tüibb. (pyomorhctfK- tt \|M<flg : ijiint aknt ta wfit nonorliirDl Hytnnof^n. Iiiilikftt hciiriitrrliiiblúfc. niajtn, gyonmríitfa, nw«ilÍMliinM(, tariu jdttilu Mikit rüvtd Ufi alatt mataaumattatufc MIuniM nn\'iíjmNai K(jftraM • (Ti>w«r - atlalr • va Állal 1 nrfjM Qvag ÜÖ kr I M Sv«f \\,trt I fl\'rag 1 frt Sü kr p«aui kútdéM«] SO kr lAbb. (palaiiilfrr a nvrnl cfjült tiUw it)aí agy fél i>r\'alatt • taljaa— inéi-kuli kijuiiAon Irtiviihrit. fyufj^fr Siker Matóaitva. Egy a4ae tn ti Irt W kr Tü ilölieieK^rvek ♦ •Twat^ftj^a, «á\|\'k\'ir, ftiibi.} Wiir{pt%, rbatkitia. a C kia a m d a •» »WÍ\'il \|> kuihAlau által gyAgyitiiftliau Scbárát. íí\'^jraj^rm béaaliNt«n]i«L I (h-aá Sra 1 frt 16 kr portád tt) kitkt FiiKjá^í Éiíijol: \|4a«a aita ta<R. ra\'aaéat ptraa ktarjk a bpAfMd\'b W alátt nyújt) tlaitnnk lir. Duaarkiirr tanár (áff)laliaama ál-lal rn (h adag 7& kr; 1gtm adag I frt ST> kr, paatat kQt> léMM 10 klKal t-ibb. Börliiíiié^eK Hwjl\'-\'tuV. hfbtrraákok aat, l*rv»W»bb Í4ü alatt jy.fjitbató Df, Itaití i»i«t itri km\'íf»r~«l\|al ágy UUitag I tri, agáaa •Ja; I Irt SO br jm ítai kubleaMi. rtnraa llaaal SO brral Un. Windtlf urrtk ia valói/úii) ét tiktr Mtlatitfki^ mrHf.lt knfibah\'^ n kormkriö rumiéi Apolheht „Zmik kthjen U\' orr Htra I\' Hm«r\|«tH %3 mhud trút-hrti mtfrrndtltuk mfrUiulöL Strrenciritn m§fgógyúltak UWaáa hitiinnlru , . • _\| _1193 1-6 érzel tüll 4 puaz a szerdán, október 18-án- Nagy-Kanizsa, 1882. megyei fis helyi érdek V ZalamegyH Gazdasági E^yejsüjcl <s Ü\| FtOLITIKAjl KÖZtlAZÖAS \\\\ rA a I«: in jvg y e i I) g y véd fl ííjV I < Korunk műveltsége. i \'^jH. M.) N« ni minden nélkül korunkat a felvilágosodás Jcoránalf. Van valami igMlff bi\'nno. X<hnc4ukv MíS\'í mlriilcn t6r«n a )ia liíláa hintaló jeleivei találkozunk, hahóm n tudományuk uéjpeaerttaitéae, laMmiikittli elte rjetléac a nép minden rétegében l<-gbi/t(-sabb jelei gyanánt \\(4i4-li)k Annak, hogy u/álti^lánoA fel- l tiágoaut tiii^ mindig náuyo\'bb 6b nagyobb tért foglal él. Korunknak >i/,ou jellemző törekvése pétiig, mely-líivl a* ihkoiVit ti jegszegényt\'bb ö\'zá-uül r-t i * hozzáférhetővé Ujszij netii lit-vAnaé bizonyítja azon tényt, bogy i UtemflvelUég í<ltuli\\no* elterjedése feDtaztttaéjgleitiek vm^linnolrve, ha-bár elég anjnoh, ho\'gy bokán e jóté-liiuAnv elvozésére tj/Okknl keveacbb éizt\'kkel biiunk, Uí.iutaMiu, liogyké— p\'Hrk volnának belátni ítzj, mennyire Itiig í>nwi\'tij;tUvtúl Baját boi»\|i k javítása* • Am<b nz tl« mek forrongása mellett minden úlmeueti kornuk meg víwi ;t/» n jrlli-iii/újp hogy AZ. el leniét* k nz i7juék éflelvek térén » kk/* vájunk i még élést bbi\'kké lesik ez el 1 liléteket az érd éljek kü\'-lóiéi, molyok fölötte silány é« ul«-<4<<uy azer« pie vállalkozva nem igeti válogatónak az eszközökben. liogy ily körülmények között a kü/d(5fe-,lek to-ni egyazer hagyják el az er-kölc» biztol .talaját, az nem annyira .y df^t>g t<im^e7etébeii) mint az i\'in b •#) tettjkéezet gyarlóságában, a dőre eimza^iotteágban fekszik, mely a .vZ\'-nvliílflyOMi/\'g kitüiéaei közepette ínfű ér iá Irggndtan j\'unt.lgutnii g jó/an 1< III ^ÚMiak bei t»t engedni az akarat elhalni;o/vihábst, iS így valamint öldöklő háború ii\'úo dögleletea bet£g\|égek pusztítjuk U/. embeteket,\\ rendesen azokat, kik távol álltak ugyan a harcztól, de nem az elesett hullák által elromlott levegő bi folyásától: ligy az ersmék h elvek feletti haríjzban, habár a f^ilágohodÚB gy özeim ti t írhat zászlajára, az erkölcstelenaég dögleletes jtJze gyakorolj* károe hatását az un-,ii<rek srn%«zr»ire, a mi ciak akkor nem történik me\|r, hogyha e harcz iiriji a külön frdekek lugal ta ezenve-•.lé)y\',f«éc:g< l vivatrk ; ha tisztéé fegy- r»kkfi a kü/ejk6!i\'»í»ég kővet»lto ibioiuoiai^gal, az ellenfél meggyő lécnek tiizleléeAfel viaellotík. Amdit iiitg emberek leexnek, a »j■ r»»-d«ly bizonyára nagy tie ^p^i fox jiilezani, a mi ugyan anyagi á* t ikí)leei i^ren fokoz/a a küzdelem * irAesti vágja, b\'rcz hevét,sokszor a/. áiUliis* dé» illáéi; de a számadás tí trljöM, «/. >r« diu^nyek éa eikerek a romboláa, a kár "fli£i3uig eiiii\'k rmánára Irható: rnig á baaycp, a j/t, mely általa eretliné-M/1nik a/»n »ik.>\'i#i tAnirev^kni\'k\' Iható be, melyek a kllzd«l«Qjnél HíiiN^AifáitAttak MíruiiM vabfrli viv-f^l etakíe eMek k^wMohet^, n aaéit azon üröm, melyet éfe* •mi h ^reyndnk kell, látva egy-féttttf a Aafitiiáet, ajóüas (elvilágo-\| Irfjed^eét! asárt neiu teijee, ptl mk t\|us»<«tbeft látevólagoe, fe- Itlletee, — nem mAlyrebató, mért uei orköléei alnpon álló. KO/. Aa nyilvánoe élntünKben^ cealádi életben én egyébtltt iá a duij van.ig ée erkülti>i fogyatkows ol axáiuoe, eleromi>ritó példuiva kosunk, melyek legjobfian ill jak és bi/ortyitják azon feltévéBtliijíuJ hogy a vttíodji mQvelteég nem een pán a szellemi It^peksé^ek foko\'/ifsji bnn áll, h^mm n hajlnmok én n i\|z{ érzelmeinek kimitvelófiébeii í u lijgj hogy némely irányban inéi tűn pji nnszra fnkádhatuuk „veszni lindult erkoliaeink tOlOlt. A taraadalom nagy tCinegn ige téves fogalmakat kot rgybe A lelv talál iH/.trn lágoaedáa fogalnuival, Kgyj mind unnak a tagudáesiban azt, a mi ir/»nt minden jó i\'iubiT kegyeUtlel viaél;tei\|k. J tagndúa azonban mm fi)világoau\| sí\'g, haio\'iii inkább nagyi fcl^i dii vat-ngnak, logyatkozáeuak a jele, fj-llyen téves fogalmak beazivArognnj :t nép elméjébis elfoglalják leljtülift^t, irányadójává válnak caelekeactejnej a polgári, táráailnlmi éa\'CBaljjdi eltjl-ben éa aunyita nieggyükmd/.)ie\|c} hogy a jőziiu ulbi.iguzi\'áh bim képéig többé a balhii deimeki\'t, \'h. lé^foggl inakat kiirtani. Az emberekItürtén ) tében azért látjuk, hogy a bulfogaji-maknak sokkal nagyobb Fzivifcságiik vau éa eolt\'ka 1 jobban terjedn k, mint hz igazsng, melynek impja csak na-gyón la?Bítn kép^a attürni azüín aDtft ködöt, mel-yet a. tévfogalmai j az el fogúit ember elméje koré \'vjnnnajt. Rendesen égy \\\';íui, hogy mii szerflbb az iga/ágt annál pl felfogási a lalál á ua Hgyelm oda vgyá^uuk, az emberek ilirtém voltak^pen neui egyéb, mia\| az küzddem, melyet az igazaag én ja témléa be^uio kjü/denek. Kz azután ii b gegyfzi.\'rübli emberi éa éloítviszn-nyokra in alkaloia^ható. \'Egy má»\|k efikkbin megpróbálom ezt ájlknl-mazni a vároa éa vidék tár sauitlijii viajionyairij. Ilá az ilyen ex^tjtork-tióknak n.inée ia mindig gyikérlmi hasznuk, tje némelykor nt\'t\|i iroa\|>z tükrén át jga^ képet mutatn él egy-: -hezéÜb Politikai hirek. A Pe»l\| Hirlap Bis^olieny i \|l gtóUk a ininissleriupiba lepáae alkalmából) a jkiivst-kes/í értlekoc kOsIfinányt bross, j AppouyI Albert gráfé* pártja, Saáebenyi Pál gróf belépápe Is\'ijiinies-tóriumba bizonyos -mérvben bomlást IdAutt el0 s mársákrlt ellentákben. A áárt! ttibb tagja már bsjeleut^ts kilépósát, uájidk lat-lábbal már Ssinlán kivlll vannak a pártos s mig a ki\|V\'pök égy réssé pUrtonkivdli álliat foglal el, a (íibbi pme otsimple » sortuáuj:-pártba essp át.\' Ily fcöialméoyek kfot tenaéeietesjui fokosott méri ben fordul s tigyoleni Anpenyi Albert gróf fclé, jósért ha eakngyájn feteopl mandátunát s vísissvénuínaa polítjkai ktw-térrfil, s mérsékeltUl^nzékLp^fiis^ait-mállását mi sem tnij}ptC11iÍli>á lel tObofe. A W. Aib^Eettang budape\|ii lM«e zA)e tehát fdljkereste a grófot, ljogy a \|Nk-féte vrrsióval sr-embeu bitonyosti.lúdjölranpg s a ktistllk fjílyt b«sélgeléi>r51 kötielktWljet sUrgOnvei Ismkalljt Arra a kérdésemre, begy vef^nan le teesini msndái urnái, a ar^f.battb\'osott neminél felel. „Rtta »uéhXnv Uirátemrá néave — felytstá aaután — uibm jobbjleÍiát6«\| politikailagafikodni, mintás a liely, malyjjiA most állunk. 8 nekUnk es álláebeá kell plfj aünk és bslanak. Krre eat emllleltew, begy a dwiÉérnépA megjelenik hetenklnt kétsjzer szeldah (fél ivén) és szombaton (egész iven.) L\\mk mai mmlm m ujeJkkeiv© ftcttwiiriecliíld llernj^im so l>er lió Í6 \|n folyt Is jisgy\|iaerlla»f^ IX. óvíolvnm. Szerkesztői IttHlA. Ilevs a lap Mellárai iá-wét lletn kDaleménjek koMendftk U} váresliáa utesa 818, n, l?r ni«nt#»l len ir vélek esak ismeri kes»k tj\'-l jngadtatnak el: KAniriatiik. visssa nem kőidéinek. Nylllttér: Petiisora IP kr. Ügi lap. (! hivata.lrts közlön) e. édgondoskp Miben sém tűnik tel oly negyiqérflea y^ri vá oiipok kOs^p- Lorabanlnj kulturája, mini kiljajedt a eagj-)r. } (sjisies Gyula szabású i wslorus és Unjözósi rendsserebon. dktv< á ki és tev^n Nem s ulaj, nem as éghajlat eszküsli ek or-l»yái: rnrárit kosán- saágrászi mesés gsulsságn fannákenyMgét mlel&i valáak már évepreeek óla, baneíu egjied&l at kiutü-sés alkálmacása. A talaj fixikai tnlajdeniágai Sni&seti pfokon a lé- semmi nsotrosem kedvetlenek, ásványt alk svá^os í uhnepélyn^k résseinok ússsetéteie ulán aeonban ftemmi, n^r i re ;gtjl ÓU nagy aselresejn eaámilbatÓ n tn\'nj a luitermékenyék-zai a vigaló lies. Mfrt a feltalaj boiáokos< agyagliOlj as rAltisju ti miu altalaj íjurva bomakból áll s gyakran Uavios Jpzscf tér é« olykor kSvol \'jv^gytlív© lordul fitó-, ennélfogva légig kellett ss üuiüsési rendszor beleee alkalmazása cse-nés alig volt lén, sentuii lállandú neavességtl pootoa elA jofha. nem ioíjlnlnak. De éppen \'-zárt auo« I több viset logwV/.lí is e tálaji fekAp a forrd \| év-dieznfivénybk »zák a<ati, bol a Ijoseg még as által ■ fo-llbljkczui a ijü- ktiztalikj, liogy a magss alpok hegylinezo-. j llljesen meg- lata, meredek vágy lejtfoen lskvü déii Jolda-sa ünnepélyre ■ laikkalij iuinden qszaki szelet visszatMtóz-M számos i\|o- tatvs, n^ietegy nagy refl\|ekior a forró nsp-sugaralwfi ss előtte cltértUo fikrs viiMsk}* if!polgár- véli, Itorji as által a b5ség még inkába lo-jjvíd hatásos koztass^k. Mibez ma iség bozzá veasstlk, fjlór kiulnfi bogy njáijoii át 3—\'\'4 bónspig uem esik, köuy-miitdvi\'gig a \| nyen efkjé\|isellieti^ bogy egy olyan I talaj tsrtnlla. I » ilyen éuui* slatl, mily énási meuuyisMl vi-\|t trjedelméuen zot igényfl. ór lékbmédet, Az nlpok magss begylán&olatáj k legbivebiten luitöiurgBj állal, a uiéiy völgyekben^ eg\| landó «\|smedenezét képes s épen akkoi dSn\'n magás loku ltőség miatt a folyójc patakok ;ki*ár»iluak, vágy as előbbi l«iHéktt\|üu patsoskákká^ sűlyednek magas .lislységekben annál több hó • olvadván lel, a folyó vizek nimegeabó anNégo Petfiü 0 dio-ső erolé t\| á itiog a menet elt el, lui^ as llátb Karoly \| 4ba (fállifoU y i( uagybaiá"U e dóit a szobor fl \\ j, b skép Uiszídet n ezübortól, az llsró leikos \| éb l birttetuiény^i. mm \\ Fiesbel Kalttp könyv kei es ke4ét* -t\';}viröl>á» ateftA. ftlB ssáia. fc\'^íi-f-\'MNt árak : Kgeea éera í Irt Kél 4 fit Kegyedé™ ü frt. H>> \'■•Uiaéitjrék 5 l»asáb«f pet«iej;\\ izei < kr. * tbWsaürt birdaiáNtál n kr. HA »» kr. -u----- és. gasdai ági j.biso tágb 11 tOitéi\|t megv álá«s lásról val S[ lemoin ás u égla srra mut it,! — niintba a fct\'4í! n mii tik tiij pályáról yí«i tabu- j sódni késsdlna. A gróf as\' rálan )l\|a, liógy essk \|asért mond\'ilt. v, mert a le (közelebbi jöv\'éola-niilmánjo kst vot kilá á^ba, niely-k egéss idejét igif ily be v« uilik, ug. auuyirs, jbegy még a ] 4nzUgy bizi llfágí tngságró ia le fog inoed iiii, iuhj élgolé(l ik terábbi folyamán j meg-jegyeat\' <ippunyi bog^ az a Bécsbe i jtnng-sUrgöiiysüi bir, min ti a hosszabb k jlKJIdí útra kész Ütio, eg \'szeri koholmány. „ \|Ia\|— ugymöial — jelei leg a képviselőház u unká Intaibsu b vábbra is ré stl veszek, est\' scsAk azért tsz im, mei bizt nyos politikai ^ölbk-ben nsQ I iszik, h >gy t Ifea két évot (Qlföl-dön sr^iu ékozom lölle ii \| s astáu mii f „uj euib\'-r\' (Hgni bo Ti» iksbinotjébe Ezi a gyámi táft akim in ké )visel8i- kötelmi >\|m to vábbi toljesiti\'so ia lonnánynyal síimben foglalat dó állásot i álb I megpzáfolui. j Kr uján Szé heny fáinak a m iiiszie-riumba II péeéro ért á a beszélgetés, „A nélkül, hogy aji acquisicio ntékét b-jiegetni akarnám, -- szólt Appoiyi — Tiizs íjnj y; sikoré lek I irtom szt. Most virágzik s kormány bt sája, már csak azért kmprt Magyprqrraágon az i lén mindenütt Virág-zottr-e Ily ipkor a nép kevé«bé ellenzéii ler-\' tuó»z<MÖ. So, de s ur lobi sem tart Öiiikké." Arrn a me »jegy téspmre, hogy pt uj ntiltis^ttor bizonyoi tok nt^tbou Apponj \| sikerét ia\' jeli nti, me t Szé ütényi ama pro jjrnmm liivénes ^ állotta ttsgá , melyet annak lidején jlpponii fejtett 1 i az orprággjUlósen, ágról Ast fölélte: !bes jic\'ih s ker, ispcm s legu\'pjoiebb és leglsjd illniasal b csji pás, moly érlie stt. — SzColieiiyi Pál i hoz i osoporlhuz li kőzik, mejyet rtií idén ni grárii suakb úéveznol ;J Meve ilagyeiomrág Ui uden gazdája előtt j(3 hang-sással pír ■ a , ;nzda ági egyletoklxn való muküdíbo jáltal i sgy i euenunéet szor etli. Páj\'lunlc 1 árosili ián 1 Ívül Tisza teki qlúlyes . Sigjot szer »tt kt binei e számára i á niiii-1 étinél löi pet ér neki, tuort progrsint i vagy . leggyfa/ii lés ala íján i tégjugy minUzt irt sem \\ tjálas/.tpu;H • Arrnj a kér lésre,} hafey minS tev ékany-ségjet sráiipéknxil a grótfés híveinek meg> timradt ló-kso kiejteni, Appou)i igy fo\' »lt: „Ttlnölemm I vájumc, néhány\'.\' fontos kérdésben kiieji jDk álláspontaiikat, il mint I eddig, ugv.ezutln is dökumeniálni lógjukI npj>ozic\'tón\|ist \'li zn k ibiiiotje ellem/ hataloméit való hnr znt , \|y körUliuénye i közt fol kell slnuitk. Fölidalbuk nebézNige és liálátlans/iga folt 1 me{ vsgyok győ- Sdye s kVpvieelői jnegbiz(ásom ról mégsiDm inoi dok le. , j Csodklkozá lómat b itiem ki, iogy a gjóf annyi kesoi 1 esi lódu uláu soi i v> »z t\'jtlo kedvét vcz\'rn le mi jineggyougU t párt- i jáusk miim a ({róf k üsbevágett t „! Iát ki \' mondja diinekj hogy nom vesztette u kedvemet Va I £ illleuizí vél isz többet mi nd \|— j^ri még a lo\\ ololoz i — miiit vala nepnyi refl\'xió íj ménékolt ellenzék tartlalallau belysetérflll A iserséke t elli izék ér(ekoV.\|«i iii, lel-olvsslák Üerelit ild 1* ssló és Bséche iyi Pál grófok lejoloil, meljrikbvu a pártköipfil ki-lépésüketijjtjléiil k. Ei alkslotjunal a kövut-ií oicö áideaes \'in üdens történi: .1 Feltűnést ikpzoit giót Szicheiiyi l^ál, levelének [ azon része, m<(l}bim a ím i "ékelt ellenzékre! szólva frt jtnonujn;ja qpárl;\|mely: heá lartoíém." llróf\'Apponyi Albert á levél f<\|lolváiáss ulái lögjöu folszólalváii ofbi nyilatkozott, Ii0\| jy aa i\|U használt ŰnipiiN prsesiiiis söunyi n aetiu lélreértésre i thalna alkalmai, tninlb i a lUstell gróf a T^a-ka-binetbe bdlépést tnátj is a\' mérsékel li ellen-aékkál bt>>nyos szorosabb össseköildtésben maradhatni ■} sz^lómeá van ügynn g) íizfidve, bogy gróf 5z«\'ch uiyi rál nein\' akart Ily fel-fognnak tifejeiést nllöí lés hogy itat egy-álaláu nen oszt; s, de1 jm\'áttiagy ss idézett mondat foruája .öiiöumagálMiii. tekin re, szt ki nelm zái ja, ss 51ó konafasálni kíván it, hoéy — s szomi lyes berátéág iérelme n/i ktll f-> — gtól Bcleben^l Pál és ír-mérsékelt, ellet -sék kött, áa löbbinek a Tlszs kibinethe lépésé állsl .min len pélitisai kötelék eljesen megszakadt • i. .•\'-\'. a \' i^égUl meg ánliiják^ lipgy BAtihi hr Béla báró jis kiwlentt Ue tnát aipárteluök osLih-tézeltl levélimn a körböjl való kilépésé . As s hir aáenbanL min he Chjorio iVreiifia és iLáneay Oynljt ia kiléptet volna, inegezáfoltailk, Petőfi ml rinak leleple cóse. 1A nemaet Íl^íicpk Pftífi ssobri iák la-letlkMáee, I lapunk : QtoUÓ szí inában már piegfuMékei tünk, \| mull vaaárna) J okte j l>sr hó 16-fti lö yt le jiagy)iÉerllaAt~ fllul.tyi I\' ■ I I • * ■ j^Miil i Miben sém tűnik fel oly nagyszéröen Lombarais kulturája, miat kiterjedt s esgy-szabásu osalortis és ömözésii rendsserebon. Nem a lalaj, nem as éghajlat eszközli ea országrész mesés gazdasága fermékenyvégét mér évesreeek óta, bsneju egyedül az uitö-zés alkalmazása. A talaj ifizikai tulajdonságai semmi íjsotro híd kedvezőtlenek, ásványji alk részeineg összetétele uláu azonban aééimi. aselresejn aaámilbatÓ n talaj a lultcrmékeíyek^ hez. ilrt a feltalaj hoiiokosj agyaglidb as altalaj qurve homakból ál\| s gyakran kavios olykor kSvejl\' tegyfllve fordul ennélfogva sz öutö^ési readszer helyes alkalmasása ese- . lén, semuii állandó naave»ségö po\'otoa; elÖ nem InriluSuak. De éppen ezért auo« j több visot fogessztj is e talaj] ÍT-kép s forrd j év-szák alátt, bol a Imeég még as áltsl ia fo-koztatikl hegy a magss alpok hegyUnezo-liiín, meredek vagy lejtésen iejkvö déii oldalaikkal,, mindr-ti éazaki szelel visszatMtóz-tatva, 4iötegy nagy refllektor a forró nap-»ugaraftn t! as elölte cltérttlS fikrs viiMsk} veil, bogy as állsl a b&ség tnfg inkába lo-köztaasÜkf Mihos .ma uég hozzá veassQk, j bogy nymijoií át 3—\'4 hónapig uem esik, lU^uy-I nyen e\|kié{fzelÍHtU^ bogy egy olyan I talaj \| ilyen égői* nini\', mily óriási mennyiségi) vizet igéuyíl. Az {alpok magas begy láncolata örök hótoinegeháltál, u uiély völgyekben^ egr állandó vismedenezét képei s épen akkui, mi-dón a magás loku bőség miatt a folyót ás patakok íkiszárailuak, vágy as elóbbie c jo-Ientékt(\|eu palaoskákkáv sűlyednek a á, a magas. íielységekben annál több Író « jég ^ olvadván lel, a folyó visek tömegé a bot íg fo-kozódái^tyal outelkfdik. tthhes jön méf az, liogy ajdéli alpok\' jhosszában fekvff inenya itótöuien jegy kiterjedt tavat képes, a kenne levfi viieöuieg nyáron át (elmelegszik. \|mely melegnég! Inului okoknál fogva késő- télig funmarwt és ea áltál Lombardiának, jíélén meleg, sirárou htdogvlz áll rendtlkezéa^ te. Már a legrégibb idöbeif ismerték itt ss embereHiss öntözés slkelmaiásáuak b #itoa-sAgát M jszttkségeMégét, lettek légyen azon kelták yjigy az oirniki sépiiínts gyenaekei. Ezen a] (égi történeti idóbén ely mngM m6-voluégll\'nép vA\'toslalla állal ily módon es országát \| egy Valódi- parsdiesom kertti, de mig esi tie állapot a lakosság anyagi •jssel-lemi b<»i4njyil:»«ftiiak volt léte«tíja, sddigfmás-részt politikai szereiioséüenégének is min-Heukoroii ez volt okosója, mert as a gakdag-ság; aslá g)ÜiiyöiU vidékellenálbaillnul osa-logatá A1 azniuwüd7 népeket es ország meg-szerzésébe. . A \| római biiodalou) elenyé^zóse után, a I németifk; oieg-záiiilálhatatlan ti^mogekbeji lépték át áa Alpokal s egéaz<ut napjaiukig <lU-liöng a harca Lombardia bitáaáért. DeT bárkinek kvrltlt is kesére nszép ersság, agyóaó > saját jól felfogott éidt>k\'ében,a öntöswi és esaiornásási vTmonyokst folyton emeltei folyton gyárspitotia Mily roppant\'összegeket áídoaottl e«ak Ausztria is e eaélrs, mnjs\'ják a hátrakagyott berendezések é« Iferuháaátok, s az toikzlriai;birtoklást követő Olasz^rraág ia clsó fellépte s megjelené;«t emlékének!meg-örökitéw\'öl, s. több mérHÖld hos^n Cjivomr eaatornsl épiUeté, escu ténye által kivuván az öntözési állapotok javiláse, a l«\|\|us«ág jóléte ■ IfOldogtAga létesitése s Öregbitőaéhae a lekfóiiyotebb jóakaratot nyil\|ánilanLi ■ Aj Cavour csatornából kűmnféle mrllék-csalortifik ágaznak ek melyek a vizet a Is-íiP pontos réssletestjAgggei oiztjék el bí talaj mindee j noutjárs. A birtdkoa,; midőn a viset használatába vpuné, aölefe* gy zoilipef épit -- lelni, njelyeu as átnaladó ,wet>yiséget \| ftseti meg. Ka érak á kedvezi! viszonyok daczára nem otékélynk, jóllehet müsodpercaenként k\\\\ lag minDeu hectáira Sliler >is ssániittalia, Így j fitot p. \| Íiji egy . bértö lieilaild köeelébou.Q/ hektár jtiéi öutOsésére asdkrégrs viaért \'évsa \' kint 300 Urát, tehát báTonkint 50 liiái vagyis 20 furim BO kr. Aa iiy >iódou befolyó péns\' esstoruák, hidak, zsilipek »tbbi feu\'artáeára lerditls ik. AS; öntözés hál etaléh\'képen vitetik ks> re^sltll,j t-éssint ée Iniog as miikös rét«krs, résziül iá ssán ó földekre melyek koronként ideigleiio rétekké alakiUeftak, réssint Aa rizs f\\ÍIÚbkre. Ais örököt rétek u. n. Mancidák aaok, Melyeknek I«ombárdia fÓleg magas kultúráját s kifejlett marbalent éssiéiét köszönheti kzeu rétek agy vanuak készítve, hogy a vi\|-vesetÖ Icjsaioi na miitdkét oldalán tertUnek twé-kély hájlássál, e a fetba>snátt vi, a minden ily bal\|as legmélyebb pontján letetheti árok eegé yNrel nlíogatik, mely árok mint leveseié eaiorns is szerpslvéti, általa egyaáers^ mind egy másik osztájy ia megöutöatetik, ugvhogy ily a>ódou a viset Il-I2ssei is féUiaástiMiák. 8septentber elejéig egész már-oaius eleiéig folyioa OnUiznek, aéért legtöbb vis télen latáltstik tel, mig máékor a asttk-tég iHiinl miadeu 14. napon egytser, qtsly után ^fiiban aa árkok s>uig telitteinek a néhány\| napig a vis béunott lisgystijk. Aa m\\ , n j j n ; aj tanácsi— uktve a pogárine^ éngondoskp dasa foljtán az ünnepé y vá eimnk köz^p-sége js képviselve volf. \'i )r. "S isjisics Gyula ét tanunk sserkes^ldj^ III detv* á ki és tev^n le a naza \'di\'ci\'i fiinak iz< brári jittánt kosso-raját:; közvetlen tanbi é i sz» m\|éir?i valáak az Unne\|NlJnek. ! A fóvaroiban k,Ul inSara pzOkon a lé-srekeu, m<« ybt n az o szádot ! uhnepélynék Vpglw kftHeti mennie, nfr í re ÓU nagy vnlt isz \'élénkség. A v ie/i j ul vu, a vigaló ulczá, (vyálialáu á féuyles pau fitpláju duija-)»rt\|ét klibnUsen a ílorpnjcz ppzsef tér és a{ corzój mflyeketi a meijetnel jvégig kellett lutladuiii, fliinepi di-zt öjiöjlte u nés alig volt\' bár, mölyéji lobogó ue^i lejt íjolha. Az tjoalleiuia ditzteijiné liefi, melynek llátl^rén Pétőfi mellarőbra álli duznövénypk llözull, 0) piakor k\'-zd.rjt gj l\|#ezni a kü-minség.l 101 őrárn a kreia mái llljesen még U\'lt az. országi minden résziből áaünnepélyre\' •jikitzetl kUlujlttségi tagokkal uay számos no-tkbifilái lalJ \| \| I; A: qnnrpV-lyt Rátfi Ki n y IMgár- Íieslerjnyiiolfajineg egy kb r Ivid hatásos leseddel, utána pedig Jóki i Mór kiUtnS Tmlákbeszéile\'következett, me y jnindvégig a \| lözlnsog ilgp^hnét lebllineseh é fsrlotta. T - < I . j"Au opzágos lapok égést t trjedelméuen -már\'.kiizöltpk !o nngybslásu; or lékboszédet, mely 1 etőfit minden oldalról a legl ivebbcn iiélUtti I I Az imlékbe»zéd ! titán ! R ih ÍSpoIgpr-mc^ler\|tzó\|t j-öviilí\'íii sí felkért si ikötönséget, (.ogy vegyen .részt ni leloplext n ünnepélyen. II óra volt, ipidfln p oagyoi >n e meghiviott sörJn^mg ■ repdSrtég itordonj k közt s Pe> jenez József léren és iÖpÓü\| Iá elvonul! a retéti térré, melv illái jkora r <ggl (lntin\|ii \|zins öljtöllL ■j4r\' A ház ili mii tj (olvoltsk lo-logpzva, tsz •ablafcoVht lóujti g« ckol, kosira-lukkal diskitelték fej. ] Az eUre hajló d» d« ti ra as egea Fetfifi tér-, i a közellek> 5 ulczi k, az áb:ólj)u-Uapjsrt Bsufoltan iiiegti It :k k< z nséggel;\' as jlblákokban fej fej jnellett ji Oi aközött, .sót itiég a báaletékön éé i ;Öröj j t ámplotn nái-Uáim\'án is latunk ®g\| pár kivinc-i néiői. H randot BK égyetoitii p \'lgá^\|< ik Jól álló. ron-(loseség és néhány \|o] a > i ei di r példás ta-jinlalial tárlojlták leni. \' Kevássej 11 ói a u án \| é k nztek meg a Ualárok s a szobor Iáin m g itt fnlállilott\| násálókka\|\| nemzeti sz né »zi Ingókkal »liczi- ( Utt emelvényein helyis tedtek tl. A szobor lépdsSit a ezobbnél w bl és si din egyniáa felé halmoBoltí ko»zori klleptik el, Voszoiuk )>oi ltot iák a szobi ot U«\'< rül v*v«" rle-ot is, mely rgéiizen ol volt fedve pálmai g iltkal, babér j léveh\'kkol, é\|a virágok kai. Ni c i K»i i»i város ! koszm uja { Magnó! iu Ion l< klol késsíllt, alul és oldalain pomp is vjiá; literekkel di Í\' üitteleU és róztiozinti \|za)a\| jiu következő nlirást viselt: Nngy Kauizi-a viras khönNégo Petőfi ; iéiidor aköiiC és szíbadság» dio»ö emlé I ilu\'nck. 18821 oki. 16. ii i j Fél 12 órakor érkmqlt meg a menet BB BOftdemiáhÓI. Né hál yjpefoi <ilt el, llli^ as talhelysskedó^ történt. Kkkoi llátb Karoly löp^lgárniester a szol oriól. ii b\'a lc^álli\|otV PBÖpyegos emelvényre Irpeit i[ uagyhaiásu lelkjes beiáédje végezi ivbl jel idolt a szobor \|eh4)leséséj\'e.i ! \' I Zajos éljenzés kllvjetlo 1: niép beszédet é iáidSn a epei bhullpn j ssonorról, az óriási köíöniég kxIIÜii liem \\ ^ró lelkes! éh jjentésbo töitj. ki. . £rroj a \| dalArds i ÍBo<fi< h Leared s«ma-kamirak melb ttjaiéi í ^Honfi-da\|áti> {én^jkelio ul. Megható éj Ibii »j "ilyes pilluiat ifolj ea. Miost Nagy I n\|e fh n ijífculi szinháB itziiiéssé lénx^t aa en eJlvfny; e t szávai la el linjiy haiátsal Eudrfiii páijo rikk aa ©s\|Alkalomra ÍÖ \'pjályanyirljs jáutM. Kai iá i a jtjalit da Kliletny hvmujisát éailnüte el, mfly-nőid végealéref Kamcuyp Aainl B szobor bi-jéoilaág titkára\|y^y icjviU ím* e(\| kiséreléMn átall tk! a szobrot a főváros I li r éti\\baióájgá-jiiak j mire Oerlóezy! Káröl f jralgáimnéter jlitpétt az émelrény re ea btindeu egy emelpe-\'detj rövid batSédboii ;átí\'etie ja Szobrot atiSrj jvárps J»ov6bop;.rT~ í" f I Végül a fépolgárjneslet- még néhány \'sróaal boznftw as üimíjpélyt piro a dissee Ikéwinség még isokáig; ordek ;o{ { »sctnlé\|tp a tsloprot, mely válóban egy t ítljift remeKintt éá csaknem a meg»rólamlásig lijjpn abrásilja a lánglelkli dalnok némee jak k\|a\|. As Unnepi{y tn(\|latásá i. iL 3 órakek a jviroddban tartóit biinkeU fol, melyen m\|nt* efs lOÜ-ón Minkélihj fővári ti notabilitások ivd ek; lésal, lekiniye a mai a \|]\|árl tó egy te itékj 10 ftll Ijlovéii j— síziJ ri KUki B«gény la íjinerokosk i ém lnjvéu medj il ;\|ian ily drága jel óllat enni. Umbardig öntözése. i N.JiFr. ÍPL ny-bmíjnií]\' A n8af. V,"( á köyet jesB<figy«!aáiro m lió Uibkiil Uözli, túilyotgfj jlt4pzönségl uk litreltaébe ajáillunk. l ! í j • 1 Igónyke eseti felhívás nem jelesbetem n\| m eljárást a végletekig ingerjl a uóppl merő edófelögyelőkból álzui löobeu. Legyenek hát adólelügj1 ■okben lelkiiemerelesebbeM s mert különben a kápolnai és nlég többször ii fognak isikét aztán aa erköloti felelőség fogja lerhelni. Tisztelettel sokezer egéaa i izly ha Csutia ae volna alt- elflink fljárá\' t pintaUisajbbak, aaknlai esniük melyekéit kizárólag 8kel l< <1 ui. • - JVylIvánoe kául kanizmi kisdednevelő egyesi rendeeő bizottságához folytatólag ujabban következő felülfizetések, illeti lag ajándéko sások érkeztek be: Qaál Eudr (Így véd Keszthely t ifrt, Mező-telegdj ponti hivatal 50 kr, Louovits József Domlmgyházi 1 lr»t Talián Láaár kanonok Veszprém 5 Vt, Rimassom hali takarékpékatár 60 kh főtavai kisded óvoda 90 kr, Knáusa Járnia biró Hódmezővásárhely 2 Irt, Kocli Isjdor f .riasoveea 2 frt, Sárkány Miklós apát Bakony tál Gábor Pápán 1 fr», Dr. M Hudapeat 1 frt. Hercseg Balt London 200 frt, Fiume vár Tol \'mnyt, uei. A nagy-t sorsjátékot bél 2 frt, An anheitner liilzj. lyány Gusztáv 4 frt, Öíiló Mária f>0 kr. Ürváry Lajojt. Bpósl 1 frt, Ka pncsfy Jenő Kaposvár 1 frt máafőnök 1 frt. szeged^ jótfkj frt, Csányi postámvata\' I fi ti £ leinauer Arid rá Muraszeutmárton 1 frlJ Fnifk Kkerszeg 1 frt, Moiaiien Biull Branoaik János Tapsotjy 1 Ifi aZerkoatlő \'Veszprém 1 Irt, m Komjáthy állóin y nőegylet .2 w Dávid Zala Sudapesl 5(1 kr,\| Lévay Imre ergoiui kisded óvoda másodszor I frL Brasi ói kereskedelmi s iparkamara I frt, Ojorvay Mihály I\|poat 60 kr, Báuhegyi István tajif lügyelő Gyula 1 frt, ?emeamegye Pfiapánja 2 frt Flanfirizi gróf Brtlssol 1(1 frt (200 dib. sorsjegy megvétele mollett.) Kulai óvoda I frt, Körmfndy Ede Gáiuás 1 frt, Peredi pilihivatal 22 kr. öaaseseu 266 frt. 22 kr. tíö ibivei 517 frt. 72 kr, melyért a bizottság umrében hálás kösaOnélemet ny ilvánitom Nagy Kanizsa okt. 12 18$. Bomiith Lőrlnez, I bia. [elnöklés pénztárnok. «+■ Gyáeshlr. iVáiesliuk egy djsrék polgára egy kitűnő hivatalnok elhunytáról értesülünk la\|unk zártakor] Most oaak a gyáaajelentés közlésére! szorítkozhatunk. Aa elhunyt férfiúi 31 jövő számunk ban bóvebbeu. Qóaony László Zalamegye f&jégyzőjn, Gózouy Mária é" Góiony Sándor kin telekkönyvvé-zető fajdalommal jelentik \| forrón szeretett atyjuknak Góaonv jFereinca nagy ka nizaai kir. törvényszéki bírónál folyó bó 16 án hoasaas szenvedés után életénék 67 ik évében törléut gyászos elhull tét A boldogul Inak hűlt tetemei folyó hó 18-áu djjluiáu 4 órakor fognak az I. uag) kanizsai temetkezési vállalat által a nagy kauizsai rom. kutli. • airkorl-ben Örök ny ugalomra léteinil Az eugoiiztelő az ont mise áldozat folyjó hó. Ifi éh délelőtt 10 órakor fog a helybeli jplebáiaa templomban a mindenhatónak bemutattailii. Nagy-Kanizsa, 1082. okt. 17. A dás éj béke poraira I — Hséekenyl Pál léi, az oj kereskedelmi min. L hó 17-én telte le ^z esküt Gödöllőn O felaége keiébe. Az \'uj íijldiuive-lési-, ipar- éa kereskedelmi miniszteri ől a következő életrajzi zdatokatlolvazsua a P. Naplóban ; Széchenyi Pál gtMszttletttt 1839 ben. Hasonló nevű atyja éa kiváló művelt-aégü anyja gróf Zichy lEuiilia gondoz éa ala- ÍK>a nevelésben réazeaitAk. Elhintő a papi pá-yára aránták, melyen hasonló nevű őse oly tényea nevet szerzett. Hajlana azonban nem "etoyezvéu meg e pályával, bég korán leié Jmt arról éa gazdasági Qgyi knek axentelte Tanulmányait. Mint gaz^a korún feltűnt vonzó és-magvas beszédeivel. 1876 jen képviselővé választatván a gazdasági téran tevékenyebb rafiköd^at kezdett kifejteni \'Ezzel mihamar magára vonta a közfigyelmet) ugy hogy 1876 ban az országos gazdasági égyoeülot alelnökévé Választatott. Ettől kezl-\'dik tulajdon-képen az ő működése gazAzkági Ügyeink féjleeztéiso terén. A/, I8í9 évi]fczfebérvári kiái-litáa alkalmával tártpttnniz nzda oongreaau-aon ő vitte a vezérszóból a ugyancsak az ő kezdeményezésének kuizönlJaió aaou nagy szabású ás eredményükben oly beoses gazdasági enquetek az országos gazdasági egye-aület köbölében, f melyek cdtlig nem iamert. lendületet zdtaíc gazdjoiági Ügyeink Aijlőllé-aének. A vidéki gazdnuigi egyesületek működése szintén ennek ajhatáaaj alatt vett nagyobb lendületet. A Gazd kir megalakításában a vezérszerepet szintéit gróf Széchenyi Pál játzaotta,Legutóbb;aa agárdi nemzetközi ekeveraeny reudezésébeii vett igen tevékeny réazt a annak aikera elxő ao ban méltáu a gróf.Széchenyi Pál érdeme, a ki, mintaren\' dezo biaottaág elnöke, valóinn fáradhatatlan tevékenységet fej lelt ki e noiu zetközi verseny sikere érdokében. -J Délkeleti OreázerszAikia esaknem mindenütt erŐ^ lágyuk vunnjik. Kis-niben 9 éa Gamarában\|6 folmyi hideg Urál\' kodik. A Volgán a jég miall a gabonaszállítás szünetel. — Hely tárgyak vannak kivéve aa adóvégrehajtás alól? a) a véafehajtást szenvedőik és caaládjának szükséges ágy éa ágytfemü; b) egyanaaoknak UükségZa öltö* aékfl j o) az egyetleél vzgy utolsó daráb marlia éa annak egy (avi takarmánya) d) a iöldmiveléare aaükeégea e\|tzküzük.» a gazdaság folytatására nélkttözhetleu igázni zrlia ; h) a végrehajtást követő II ufpra szükséges élelem; i) á azttlzeégea vetőmag következő megazoritláasal t ha a zálogoláa aa% áv február ápril időasaliában történik, tavaszi vetőmag esimén 1.26 heetoliier, ha a aálo goiáa az év sa»pteiaber-novemberi időszakában történik, őaai vot&nag okimén 1.26 heetoliier bsgyaiik mented mlndpn kalaszt rájls hold »záolófóld u\'án, mely et p végralizjláat szenvedő tulajdonai bir és házilag mivel vágy in tv ellet; és pedig mindkét j esetben annyi katasztrális hold eeáo4ftMet zzámilira Őszi, illetőleg tavaszi vetés ijlá, Menayit a eég- rekajtáat Jzenvkdő érenk zzoljeü. Aj vetőmagnak tolt thennyiségé azonban azon menilyiségnélL mely vedé áltálja megelőző évbeá ugyajiázén ga boni Aemelboa \'tényleg f< — A kiaaégekn ftlt — Hví \| jelen- oomog azoi kérdést iojtéavén a keri skedelmügyfi magyar hogy a rongy sze oen mekénfogatou tt üzletel\' a kik rongyol eféli apró [árukat adnak ItrdéensK tekintendő-e, riuu azon] váhújzl adta, liogy ueveastt foglal kok m tniudaddig, mig a r mg) oknak és egyéb mll idékoUnak holmi apró árukkal való beese-élékére szorítkozik, há: aló kerefkédéanek miuőzithet^ Azon «i íjtbon azonbiin, h> i nngyszidő az emiitett ppró árukat nem-»al es«rélésra viszi mag inral, hanem pénzért Íja: ilklottí ji fonálló bázalási szabályok urtozik. Irodalc un kl\'b kfl/.elt inQvijk inr^n ii.\|.j IjclAk ia k«pkl<M\| Fítclul .!■ Olflp ROiiy vl^urnkcdtsébt ko^ilénylsi y módon ue\|t eh<] ii yégfeli í\'fjCtj.i k!iMm ezctyjeUb éltásTsaen- lhijszi{álta3o\|ttL ranéftfk IMnségo oldmiveléé-i ipar- e kir. imioMmrinm-léiistil foglilaozó a azni szokott i egyé-zt, pántlikát s több eser,ébe, Ijázajló ke: nevezett mliniazta- c zr»d — ÍOOO ér — 1 íves Iánál lábának üni b nemzeti emlék leend Magyarj Dal iái eumi Jiiip elérkeztéig imot íjig kökölni zoi len házzá litríozó ■> ^yüjtoiijényból, már hál wn leotol jelent meg —600, azáiuu dallam ikkal ék azon »zö-ngfcvel, iliig nui.i a IV ik kötet vzn jfdlyn-ailian, njoly a 001—Ö\| 0 számú dáíizmo- és azdk szövegeit —■ og közölni. Irodzluii Jgyedttii vállat, inely méazeiét gy űjti éa Naty-Kjuiiín.íii, OOO dal. Hazánk pályára egyik leg-nMagyar l)nl AI-< ti. vállalat, mey ama 1000 magyan" nép-porára alkabnazvz övogeilckel é^fütt, kehét uj kéUzázzt nkban jelenlepj ez lUpünk dal- éa\' zel. liánkbzii ug« \| mint III Öldön terjeaKÜ, hogy nzt a jövőkoreák is L\'Snantei{ lartalomiu nézve máris (légtér-Imeseuh, mert már lobbot közölt! 1 mint ísszes liasonnemU vállalatok ; at ári t te- ve i» légoloóbb, mert hozná hasoiililható UI ilat tehát megérdeiul jután) OMnágré ifzve zenemű. E m nozeti piinden u^zgjar ha- és Iniuleány pártfogasát. Meg jegyzendő, egyt^\'emény kél résj^pől éli, u. m. zongo- Mfmí alkalmazott dallainklmyvből a 4Albumuból és ennek szövogkOujflvéböl dngysr DaliárB-bó\'. A . Magyar Km AI-u IVIk kötete ismét 10 harifílzbtbeu ik kij melyből zz elií5 lüzet kiovotiiber tlzején] jelenik\' meg. j\'őfiaetési iár fgéaa 10 jüzetre I Irt kr, íéh-vro • 5 fÜ- [ti» 90 kr. Egyes ((izet rk\' Dallár" IV kötete io\'etinií melynek együ kíl [iudenl űzet bérmentve árz 25 kr. A LMa-két félkötotbeá\'fog tes elŐfizejésiulhi 80 küldetik szét.Uszbe ábí&k a RDa\|-Alhu n" egyes kötéléihez r.Gvüllőknek minden 6 egyszerró meifren-példáily Otán tisztelet példány adalikÍElő- é«ek légczélszínrUbbeiij „Ili gyár D a I • A lb u u Gyérbe iijiézeudok Ny elegáiiN balor BieH y knnapó, 14 kis dijeperiával éa kohússáva étből qlcsóu eladó. — Fülöp. fdlelős aZerkeagtŐ ; VÁIKJ A JjAJOM. rsazerkeaztő : , HCiS r- ! • \\ \\ TiOft. poxiautalyánkpn " kiadóhivatalához tér. ffarnllura egé- karszék 2[ függ\'ny minden kgyforma Bővebb értesítést ad UjuBMOtt >1001 Él Fittop UpiuJa iz. 1882. Árverési hiriielinéijy. Alulirt kiklhdött iégrehzjtó za 1881. LX. ti ez. 102. § a j értelmében éZennel lirré tészi, hoáy a n.[kanizsai kir. járásság 2(K) száutu által pokőnleld vói\'relmjtaió javára (littnh\'ld Lipót khóli Jakó< lilén 415 frt. tőle, ennek ), ét Ijunius hó 2S sápjától azáuiilaudó izmztWi éa eddig üasae«en f)il 83 kr, fluég követelés erejpig elrendelt kíelé-■i. végi lehajlás alk ival ilág foglalt 461 frl. 70 krja beojült .többféle bútor, ma, hirdó, ktiosi, s eéyebekbóC álló ingok nyiivAnojn árveras utján eladateak. Mely árverésnek a [ kiküldéal Qandelő véHéa folytán a holyszinen, vágyik F.-Ha i n alpsrea lakásán liendő eazaözléeére í. év oklóbor\| bó 20 t\|ik nzpjáijzk d u. áj a lu táridőül, kitüaetik éa ahhoz a; venni dékozt k oly megjegyáéeael hivaljiak meg, az á intett íngóságpK eaen Arvéiéaeu, 881. M LX. t. o/. fp § a éi\|elíuébeu llhgtiibbi t igérőpek bmiaárou altll jizl élni foglak. Az o árverezendő inUóaágok Vi felára az évi LX. t. jci.1 IOo]§ ébaii \|tt ogftllupi-foltéin ek szerint Idnn Ikilizoteud 1. I Kelt Nagy Kkuizsáij 11882. évii október hó napji in. ,,\'FÁBIÁN 1 l-l kir. biróségi végrehajtó. szám Ik. 882. Árverési liirfetmény I A ostktornvm kir. jnjróság m\|nu tlkvi hat iiág í észéről közhiríe tétetik, ! mii ént KeritamCr Mária alsó hrépttányi Uaóe 11 fg-relil jtalóni k, Kerohmár Tjiréz turcaiseMi Iz-kós jVégrel ajtaláat ssenvnaő ellen 104 fij 64 kr féke l járul, iránti végrehajtási {ügyé jen: Zgy ka.izsai kir. trvsáékhe/, tartozóciák torávái kii. jbiróság terülltén lavő á tur< sis-27 azijkvben A I I4i3, 6, sonk a. (elvet ílegelő i erdő illetményei együtt ra Ugjlá tuiosososoi 428 szjtjkvbon Mlj l-\| sori a. fi Ivott a Szintén I (egelő a ojdtj 1 lettnél felek 1 18 frtra Ibeosüli nevezett védW.oj tázi \|\|zenv< dett a fttjo Jaeeiioz LŐrlijealnZ rén álU [lifefat anek óz > Uriolókai -folyói étyi no vet per b» 24. njtpján jdélolött l(f Ttfl\'ouisntij köaaéf hárfmáj megtartandó nyíl-vánóé árvlráaee a i aagillapitéu kikiáltási érőn ale\| ia elmatpi tl kiizh. Az iárvereai j kívánók tartoznak aa in-gakjaiiok [kikiAltá {árinak P0\|-át vagyis 28 fit 90 kr! 14Í frt lb krt kéeépénzboo vagr aa 1881 évi 160 t. eÍ42\|fiéb4n előirt óvajlék kmies pepirbau I jkülaült kézéhoz letenni, a többi foílételek ja Liróságeál nMgl«kint-belek. ;J T H [ T 1211 í-1 Al ir. tlkv hatáság, i j Ceá ílonnyá\' 1882 évi július hó 20 án. 27)06 sz. tk. 882; j 1210 ^—I Aiyerétíi liinlelmtMiy. A mák tornyai lir. jbiróság mint tkvi hajl^ság ezeneel wzbifjré leszi, niiként Sdliön-feleli Mikiik n.lki tfssai lakón. vigrehajtatdnak, i\|s nejo alsO-vidoveezi (akós nvodott ellepi vghjtási ügyé- Néüziics perem végrehajifjat az ben 40 fjt. 60 gitéáe végett az 46 hraz. halait valamint \| az ui^ 1—5 aerta. ált\' ingallapok Al<\|ó év» noveiib\'-r 2 nyilvánoejárv eijéi lett kiadatnak; I 1-Hiiör. Bük alul eladátik. 2 szer. jVfe az árverési «jjt< ^s a kitett Ü 90 Mr. s 10 Irt. óvajdUkképer na ilrban leloimí. IT \' Egydb íeII éa Alsó-Vidovebi r. tőke éi járulékai kislé Isó-v\'idoveczi 41 sz. tjkben fjílvett 289 frt. beosérlékü, znottani 894 as. jtjkbon I. felvett s 1ÚŰ írtra becsüli idovéec kOzeégházánál 1882. napjának] ffg. 10 órakor én aa alábbi feltélelek iuel- (Állási ár a beciár, melyen ia pia árytfpa alá böéáátott ingatlan int ezánd^cjozók köté-esek tielekat sajáfkezülég aláírni yjrnak Í0\| I vagyis 28 frt. pO Itrl. kéazpénzben, vzgy kiküldött kezeihez telek alulírott tkvi hzlóség közéég házinál a hivatalos óráid nlatt mindc nkor megtekinthetők. A Itir; Ijb Ciáklornyán l6S{2. évi juliua hó 21 23201888; Alulirt kir. tOasiJlingy a le oii számú végzéne k rencz felperes l tepaéUali lakoz tőke ós járuléka lehér éa ogy tar 24 éd 39b irt b ; Az i8f>i U felhívni ónk mind boa kényt vé-n tulajdoni] igény I kelféjől szAiiiitéli jbriáiágiiez a kü ményjefe loriío k1 szák.! Költ Ijeldnj 1209 lJl 4345;kkvJ 892.1 A Jizgk-lJai tályáj réskéről kjöi Jóaaeí éa nme liólí jaktjsok, rltg feld Lipót no siül kora \|Grüaféld\| és Irén gk\'eiineli hallót} Inkós elioi augnntuk hé 2 d Síi frt lb krip kérelmi j) fiit 26 rülendő költségek a [Iont némett k te jó hzlóli tl\'Hf\|l5, 80 tJ I" rr hely es c«Uii mgatlaiink, napján\' iléle bitó háaáuá mmid: va talidó n; egiyütioHi i Kii Á érj lOü-át pi ban a ki részletbea, még jogerőre jimtjlkpth 2 ikzt ugyauatl i^zlet! ui 6\| kamatokkal ü! 3 liók Áh az aaer Ézdnl i laeüleg megkllzpi vataloi óráu dlátl ssék t)kvi[okzM\|j jái óságánál Urgt Az elréndeJ ieljegyaendő I Az étlverisi r óság mim tkvi hzjóság, k napján jbiróiátfi végrehajtó köehirré yei kir. jhinságtiak 2320 $51 ÜVetkjez.ébiii Hauer Ke-észére Szőke Ferenc vett* Iperez ellei 478 \|irt ^6 kr liiztositásárii egy fekete egy tejién 1882 évi juituisbÓ ssértékben lefoglaltalfkk. li; 60 t. cz.[89 § értelinéhaif ok,! kik ii lefoglalt ngól^-érv\'éiiyesahetni,] minerítlt eresetüket wen I irdelméiiy 15 nap aljul a leienytei kir. önbeni (örvényes követkea* li benyujlzini elno mulzsz- éh 1882 okitober 16» EGYED JÓ/ÍEF kir. jhirosági végréhajid. \' íl I I hirdéfmény. I izaai kir. tovszék tlkvi őszi liirré tételi le hogy Ilqlozdr r ü n f e 1 dí, Fám fekő háj ehzjtztónak, özvegy (Grünj Scliönleld Hozália ujiut kíi telina, Samu, Lajos, Bprtiil t, a. t. szerinti gyám nnVa 600 írt. éke h 18J7 év k-napjától Járó kamatok 9 frt 25jjkr végrohajtásj kr jelenlegi! éa még lelme iiránti végrlbzjtázi ügyéljeii ir. trv«zék terít létéhez tárj Ijkvbeit A f 1, 2, aóf felveti a 869 Írj 1882 évi nmíember hó óiakor Hfehóton a küae\| r\' (ra bé 1 27-ÍM íélp \'rési Ügyvéd Dr. WeisZúg ttese közbelpttével megtar árverésen •lladatui Fognali a fónnoljb kilett jbecsár ivánók latrlozuak u beca \|n5r,bcu,\'V.ipÍMid«HIcédos pá- U kezéhez leienjii. Z vételáijt három egyeull pedig aa élsőt as érvéréi hótól számijya I hónap alafi tói 2 hóltan alati, ai $ ikz p alatt j minden I egye verés uapiától számitaudi ______\'gyűlt aa j árverési lelléte lekben ractenamr izott helyez és módjozetou int ItiŰMtni. hifdeimény kilMesátásáfal egy1 ott érvéréét! feltételei! a hi uagy-ajiiiasai kir. trv ánál s a ha(.óli köuég elftl •kinibetők. \| árverés a pontirt tjkvbei hiidetinéuy a tjkvi háióság B R 0 6 L nál kifOggzzztéz Dgr\'z ijalióti z a zzotzeaéé VözéégeklMa körözéa éz as egyik helybe sí hírlapban égy ízben baiktatáe által k «é tétetik. Árverés telieeitéaérB Barta György vé* rehsjtó küldetik ki. 1 II. Artériái feltételek 1) Árverés alá boksát\'ataak a bahéu 809 az. íjkvlieu A f lUMllfi hraz. a. felvett 81 frt f 806 hraz.,a. 288 frlra becsült IB gztlanok együttesen. Kikiáltási ár a beesár s az ingatlanok a kitűzött egy határna] on a beeaároo alul is el fognak adatni. 2) Árverezni kívánók tartoznzk a becs ár lOf át készpénzben\' vagy óvadékképM papírban a kiküldött kMheá letenni. 3)Vevő köteles a vételárt liárom egyi«i\| részletben és pedig aa elsőt as árverés napjától számítandó 1 hónap olajt, .a másodikat ugyanazon naptál zzámitzndjj 2 hónap alatt, az utolsó részletet padig ugyanazou naptól asámitandd 3 hónap alatt minden egyet vételári réezlet után azlárverérnzpjáiól: «z&. iniiandó 6{ kamattal- egy üti a bírói letfc tek tárgyában 897^88j. a. kibucaájtoit ig. min. rendaie-begi méghaiározoit mód rint a nagy-kanizsai kir. adó- mir.t letéti pénztárnál Lefizetni. A bánatpénz ufolió részletbe fog W-ssáiuiiiatni. — 4.) Vevő köteles ka épületeket a bimüt ba lépés napjától tüzklr ellen bistosiiani. t 0.) Az árverés jogerőie emelkedésekor vevő a megvett ingatlnjn birtokába lép, m^. jegyeztetvén, hogy a vnvőnek vételi bizonyít vány as 1881 évi 60 j. cz. intézkedéséi** képezi csak az esetben fog kiadatni, ha ai árverés napjától ssámitmt 16 uap.alat^ az idézett t. ez. 187 fi a Ltézkedésén"k iHeg-felelő utóajánlat I nem tetetik. A birtokba lépés napjától a megvett ingatlan haszna éa terhei a vevőt Illetik. ;6.) A iulajdonjog] bekeblezáee caak a vételár ás a kamatainak teljes lefizeiéae után fog a vevő javára hi . A kincstári illeié ! \| 7.) A mennyiből tételek bármelyikének megvett iugntlai as é nék lférelmére az 1S8 értelmében vevő vess bánafpénzének elveaztéfM réz aoz bocsáttatik s éro éa költségéic, mellel t >ujiihb árve-o>upáo egy liatáridő kitüz\|6ae mellett ka előlibi becs illetőleg vétel árion álul is eladalik, vételár külöubüzetét atalból ezzköcöltetu. a vevőt terheli vevő az árverézi elegtft nem lenne, a lidekelteb bármelyiké évi 6qt.cz. 185 ii a mulasztó vevő a megtéríteni tartozik,, melybe zzouban! elveai tett bánatpéuze beazá-mhta\'tik.r ~ ~ Ha az ingátizn az ujabbi árverésen az elŐbbiuél nagynlib áron adatnék el, a vételár többlet a mulasztó verőt nem illeii. Magy-Kiuiiasán zir.jtrvszék tlkvi osztályának 1882. évi juiuz bó 6-áu tartott ülé aéből* I 1207 l-l Tiaztoli«tt\|M Arkczitjok ti na^yár-ilimiQ kOzOneignt, I hogy mai napon Zala, Somogy, Ves/prém, Van, Burányit 08 Tolna fi»üi(y\'6k rfae<rü Nagy-Kanizsán székelő vtíz6fQ^ynök«éfret (illitpltuuk; fel. Iroda krl)laé\|: l^engeriutcza I. eaáni, 6 takarék pénstárj épület 11. emelet (fsliaeasta post\|\|iivatal metlslt) Üpeeten bkt. L 1882. \| A ilreaham élothiztvsiló-lái^aság ma-1201 2—8 \| I gyai országi fiókja. A t v ételi je^y^fc A VőrÖMskrrmt SORSJEGYEKRE knaáa 18M. Január a. 1I\|«". 3-H K ntijieinéuy 200.000 I on uI. héijjiijmiiVtutl r^sijéiöiviHrs Aamtioiúint I frt,; H 4tataj\|l 6 frt. s iaj t«vali)>. 8CU\|KKlBKlt K. 1 bJlhrtljlátMUÍ^li, h-i-t tf!»V- ZSEF gép-léá rostul emez pyárn Btitinposlon. (il)ári Vác üt az osztr, AllamvaspAlyt kfizolében. Ilaklár: tátíwtedt i;.s ÁjÍi\|ljá o inden gazdásági kiáljitáaon kitüntetett, jlvitott gyáriméin ait mint; Triouröket változó rosáVai,; Tisztitö-^ppeki t seeli»\|re\| különlegességek lasatsssok eaá-mára;] 1846e. aaám alátt Jzaba.. dalmazolt htlhllUS oltmm róistalut, liulttptott és hasitojit lemezeket éa llWgapyjból, valaáúnt ntindenneml gkadaaági géáok éá saoreket Árjegyiék kívánatra Inyyen át bermeetve m wmw mm IÉ w ww* s tor 10 ew^r elaee vlesel eeka aam trágváa, haaem ezáltal 9 $ +ak a mányaá nadveeséget pótolja i mi atfea fennebb láttak, liogy tálén meleg víz áU rea dal kenézére, eaaa időszakban az ön tteáa által a talaj kknáreákleée emelhető, a m» pedig a trágyázást illeti, aa a ealkeég-kez képeet oemneat trágya által pótoltaük. Wassa aaabaa azonban eeea réteket sem •a áliat lábáaak, sem a koesi kerekének érintwjí, miért ia a trágyát oda kosarakban, e a Ukaaaáll tüvat onnan haaon\'óau kési erfteel azálhlják el. Ily eljárás által aztán képesek eoen örökös réteket 8—9-zzor sőt ig«t gvakrzn II seer is egy nyáron megka-saálm heefáronkéuti átlag termés pedig ll&~ltht. mm. körűit váltakozik. Mihelyt a. szántóföld id. rétté alakitta-tik, azoanal megkezdik rajta az öatöaést, de a melyet nem a tennebbi mód aaerint esskO-\' zölnek, hanem as öntöző és elveaető árkokat asükségaserimi mennyiségben meghuzvz, a vizet ide s tóvá vezetve mindenütt és mindent megöntöznek, a nélkül, bogy a viz valahol megállzpodna. Ha a föld máa termény-uyel vau bevetve a a forró uyár beköeaüu az öutöző árkokat vízzel megleli tik ■ bizonyos ideig állani - hjigyják, hogy a talaj átnedve-eüljön. Aratás alán, Inely közönségesen ju-lius végén köfetkezik be, a talaj kellőleg átáztattál ik, a tárló feltöretik s bele kápoeatát Ültetnek, melynek tenyésztésére a talajt folyton nedves állapotban lartjájc. Ily módon egy évben kéjszer aratnak és pedig a termékek oly roppant mennyiségével, mely bennünket valóban meglep. így pl. Milano közelében vzn egy gzzdaság, Imi a bérlő \' hecIái ónként 622 lirét (622 frt) fizut. Gabona aratás uián kiadja a földet albérőkuek káposzta alá a kap hacláronként 480 lírát, maradván neki a földbérlete beetáronként 142 lírában. liiaa termeléanél iámét máa eljáráa lövetendő. Tudvalevőleg a rísz mocsár növény tenyészeto caak akkor eíkerea, ha olegendő, a annyi vis áll .a gasda rendelkesésére,-hogy a növényt viszel elboríthatja ugy, hogy annak csak a hegye láaaék ki. Erre néave azonban szükséges, hogy a viz odafolyáza a talajra pontosan asabályoataaeék a a talaj maga okvetlen niveliiroztaaaék. Ősszel a rizs zrztáaa után z talaj feltöretik, megberonáltatikj a vízzel azonnal el-borittatik, mely viz kora tavaséig raj la ma-rzd, ekkor azunhzn, hogy a vetést elvéges-hősnek, leeresztik, mely után osak arra gondolnak, hogy z talaj kellőleg uedveeen tartassák. ila. ai rizs kicsirázott • az első le- j vélke megjeleni, a viz zzonnal a levélbefcy j félmagaseáig Emelendő, mely a növésééi lépést tartva íoly Ion emeltetik. Körülbelül 14 ik \| neppal aa aralás előtt a via lebociáltatik, bogy a talgj kiszáradjon a aa érés tökéleteeen mehessen végbe. Főfontoaságu körülmény a vil folytonos mozgású képessége a rizater-mélésnél, minthogy aa minden 8. napban meg nem ujiUatik, ez u. n. fekete riaa pestis köny-ny en beáll a a termés gyakran megsemmisül. Lombái diában megkülönböztetünk állandó és oly riaslöldeket, melyek osak idő-j :i szakilag alkalmaztatnak rizs alá, mi azonban as öntözési állapotokban s annak kivételében lényegek váltósáét alig vsgy épen nem , létesít Esőkből láthatjuk, bogy as éghajlat s t\' egyább viszonyoknak megfelelő ástatáai és öntözési rendhíer, mily roppant jövedelemmel jutalmazza a gasdai számítást éz munkásságól, láthatjuk, hogy ez állzpotok méltók az alapoa tanulmányozásra» mert hogy ezen példa részben vsgy egészben, a uii viszonyainknak megfelelő változásokkal uem e volna követhető, zrrz feleletét adni osak igen-lőleg lehet. Kis Tapolesány (Barsmegye) szeptemb. hó 18882. Stpbonya Bertalan g. s. titkár. Levelezés. K.-Káli a 1882. okt. 14 én. T. szerkesztő ur! Még zlig van uéliány hete, hogy a kápolnai adóvégrehajtót Olyan hajmeresatő módon meggyilkolták, ma már ismét egy adóvégrehajtó (a szkulai) meggyilkolásának hírit* hozzák a lapok. Alig liárom napja, vidékünkön is förlént egy ilyféle eset, inely a lei-soroltaknál bsak annyiban különbözik, hogy nem végződik halállal. A azepezdi adóvégrehajtót ugyanis amint a szőlőhegyről késő oate szállására akart menüi, valaki a aetétben megtámadván, kékre-zöldre verle a hogy épen agyon nem veretett, c«ak épen annak köszönheti, hogy I a biró, ki hátráfib jővén segítségére sietett, mire ai illető megtámadó a setéiben odább állt, z kiléte ináig sem tuda\'ik. Ezt csak az\'Vt jegyeztem itt meg, hogy figyelmeztetem a zalamegyei adőfelügyelot arra a lapmtaliaoságára, melyei as adóvégre hajlókat egyes vidékek nyakára küldi. Mert ha már egyszer valaki adófelügyelő less, attól joggal megvárja as ember, hogy járá 1 eában Miaerje kellőwg a he\'yiviszonyokat, vagy ka nem ismeri, hát legalább k\'iroezzen taaárseet olyanoktól, akik ismerik; nehogy annak hiányában azoknak a szegény embereknek éleiét legye koozkárz, akiket eaen kall •••tlfi s a mellett megvetett pályára ogy» ee«k a mgélbetéz öazlöne hajt. De meg a nép iránt is legyen annyi loyahl ássál, ■Nsadhatnám kölelezaégsaerü ti sz-t e I • 11 a l, melyet as megiliel s tőle joggal meg vár kai. Míonoda tapiniatleoság például as, kegy bortermő vidékekre épen a szüret klaepáa küldi a végrehajiókat, a kik így e«aa asak begy oly MŐsaeabaa zaklatják a aéfet, a mikor aa leginkább fizetésképtelen, nemem e mellett még aa várják, kálrálUl)ák esankájábaa is, mely által aa, megjővén az aaáe őesi idő, sekazer nsgyon is érezhető károkat sz\'hv.\'d ? Hsa csuda tehát, ba aa ily •spiata\'taaság, aierl gyengédebb kitétellel Nagy-Kanizsa, 1882. szohnbatonl október 21-éi megyei éh helyi érdekű. íjtol^iti^alj V Kftl^iiiegytji Gazdaság) Ejsycsü MEGJELENIK HETEM et <8; a aI KINT KÉTSZER SZE90AN imtgyH ÜjajyVéwoflwjio .- j ; /.I" ■ T (FÉL IVEM) É$ SZOMBATON (EGÉSZ IVEN.) 1 8zerke«zt At ÍPOdf. Hov J a Iái; mIImb riadt Ulet köajiiuéaylk küldendők U\| ▼átoaháa utoaa 513. m. RérmanlMen levelek euk iamert kaavWŐl tpg adtatnak a\|: \|j fUtúratok viasza nem ktt\|detnek. Nyllttér: Patítsora \|0 kr. JÁ.GI LAP. t hivatalos k A % I«11 y e. Társadalmunk lés a deficit (t~-az.) Most ni időn a pénzügy-miniszter kijelentette, hogy, Aa pák előre \'j#m látható rendkívüli esémé- iivek nőm j 1884-beu megszttni szituk Uiaguuknak fiezit hatását társi 6ói n hogy jiiegHog-o há Mert ez a politika köréhez ta£to»íkéi kt\\l alig tárgyalh kik ég&z tárgy Mag azért, hogy tárgyil társadalmilag /é^te nek nein akarunk azért föégj nem ia iogy az .emberi ,i zavahihetőnégnek i a miniszter ko-kéttégbo vonjuk. ii7.: bogy a defi-ezu 1884-ben uiegjszünik. Tehát mi leaz\' akkor? Tud va levő dul a íivticzit a/, állam létezését tagadjuk m<dy \'kijelentését Álláspontunk t* hát vedelmemet fokozni nem tudom, ijiié csendosen, avagy rohamosabban, d j tön 1; re megyek. És mert 1867* Óta mai napig folytonosak doüczittél md ködöt t a magyar j állam lés mert; jjt védőiméit mind ej mai napig nem fd-? kozhatta annyira,\| bogy a sziiiiéniiö* rra, bogy fl\| de- í vekedő kiadások fedezvfe légyénél , lalmi szembont- hangoztatták a lapok, hogy : a mi-irgyaljuk Mis kérdés uzlalu az\' gyttr államnak tönkre lepiI menni<J szűnni valóban? Az ,U\|lun wikre me^éee ! ii tét- fejtegetek jog- Aa«Uloiu tünkremenésévaj ne tl a/.J-párlazinezetjnél n()8ÍL\|UÜ0 u>ryan, i de a b^hat^a mii-tó ; mi azonban, deneaetre „\|y ^L rai„tha például o.HHággaléa egy szekérből a jovak kidőlíok, cz igosak lehessünk, \| ftx . u ], a l a dá s mefeakkd. A czivilizáczib nagjy vásárjáról\' lemn- feíett, sein pán. politikai nézet, ^tak, bolyUnket elfoglalja más, l k hódolni a éppon \| axoriita.lunk ,a téijről s bizonyjbizor yj agyunk annyira, annyjra j8 vÍB8?ialohelllkk löketve,! i bogy nemzetiségileg ia el pusztul un c. i Az állam Mhk itqüslt a! magyar I t árS4t d a 1 o m r a kéz vej nemzetisé,fi j viszonyainknál bizony bízói y \| halálos csapás isjjjpjjotiiej, mert a \'.vei Ilink rivalizáló gfeomszétl ne mzeti k oda törekednie tartásban az e iUotölíogl a defibait d y az állami fjrensuly helyreálljon, moatjmár ez, nis/.t<r kilátás csakugyan iné kétség ben né, mely ezt kerosAülyil gBzttnjék, 111 ha mint a pénzügjpi->a bilyezte, \|188iJben jjíör.tqnik ? rl Sqmmi aadajoni eszta róaaekulni, Éa bit tuo hátáén lenne dt ogy az a kormány, te, a magyar tár- ke t a tár-utjának t&j nehézségei lismerésébeu t mflr elmostuk ^zitivok a majivat sadalomra n^ Ve eky áll^ntönl tében : mpg kell emlitenllhk az látásokat (ia, tielyek a deficit Ivőrc nézve tán veit . felkelthetik a kiadáa Összege n nél ti>bb. azaz: Jö\' )g u«jyan is, lio^y ! okvetlen fölibénk Icoreklednéuek ; \|a a nézve ugyanaz, ! befolyást.nemzetiségi rokon Injukra a^. ^i n tarAidaloia egyes tagjaira, i ellensúlyozni nem birn^pk nemzett n^\'í. ve «»lyan évi kiLlás, mely az évi i erőnk ruganyoasága megbénulva a a lievát\'elt m<\'gliHludj\|a éa Hmeonjyivel i reánk zuduló bajok alá lennénk fie-bovétel OsrzegA- metve. Szóval az állam^Onk oly k»-edelinem 10,000 \' zel taazitbatn-a a airbozi bogy\' á kp-foriut, kiadásom pedig 12,000 ergo \' vető szomszédok piessiójának eílent Jtét ezerre! több, mint a jövedelem : í állni nem birváii, bele [hullhatnánk tehát ez a két o/j rjiyi kiadási jöbb* nagyon könnyen, let a defic/.it, a mit nagyon termé- Azok a lapok tohái, melyek az sretOHcn, addóaágbúí koll fedevjnetu. államtönk esetében a magyar táraar liz i\'v alatt, ez az adósság tőKében \| dalom megaemmiaUléaéti ia emleget-magilbaip20 ezerre megy. \'A másik ték, rémitettok, íjeaztgottek ugyan, kérdéa p<dig; bogy mennyi a ka- de nem túloztuk. Mintlenek felett inat ? És mert ezt iW adóaaágbóli kell első kötelessége volt tpbát a kdr-l fedez nem l\'Jiát ezen ja módon, ha aem I mánynak, kabár a társadalomtól k iiáztaitüsouiat megírzdritani, se\|u jö I vetőit legnagyobb áldozjatok árán fs, B/.Unésévol a munk remén Ugyanis. • Az az ern letet a! hevét pes vala, a rendes kiadás torbek áltLl diadalmasUn a bevételből azonfelül a b tését ujaib b lása nélkpl az erő, a mngjraro mely a kiadási tök< leteson fedqzhrtő leend a inel f l eni nemcsak i z á]-lambáztartáa rendéi kiadásait, 1 millió tsrtozéi .kan atait ugy türjesz oly betiaŐ li i életképességről az, a mintesil időjárást érozijnd, fogja méglepa lami kertészeti it, á kik a körülnjé valódi llelyzet merni nem ke csenek elkészül Amim egj súly bolyreálfl ilágtáraadal milyenekre nyel^ redői köz fog mily tár-ese-jii ki • tjneg. adal- több-í ké- mdík ama sebekét, mély sadálom tjestén a bjladás visel, éles. kavi.paai! pa okdztalt, kifő írta j a! 101 pzen műkfej désrjD. mettanyag ^Úbé nen kivántii? tikjs egész batalmát^l a test fejlpf déwt, nbv ^aét, gyáraóq^á iát segithd\|tí elő; hfít magukbak i fizikai törve-ny\|\|lc \|ti[ri>\|iészetéb jjapT^ Hí I: Hogy sin* sokkal íjai" eni.j egyensulva- najkj a testnek fejlődése .gyjobii arányukat fog öli l,Ámi háktajriás eállása, ; ai adósság csii\|\|á-tetésejitin: a; adóságok apa- láabeszün ol aqósság 16vén I nep mag fnUiitáflL dall kiivetkrzik bej végleges I turl betetlenség, \|a társa ara a azonképen arányositan erő nemcaak a fedezte, hanem a tt. többlettel oly tt m^g, iiogy az léseket r az anem 1006 J B s á g o k i képes : tel rszÁgi társad áloibról s oly tea ] jele ei cépzni; gjarosi nem cs tk mint ai adóság törlés most AiU veszazüít, lm tHÍl<tn oly bofekielBaei 1111 I ÍJ I lyek (ssk azutáp ft mézni; cs ha veazszük, tivlan ó y intézkedesi ink ezután fogn es ha veakzflk rejiidezi tü épületei ny wj át az alom, nagy tanúságot, kissé kedvbzőbb oly hajtáspkkal !un ál-azok, Hl a felrs- körvonalait esek, bizonynyal nin-ve. \| Mert: sze\| az állami egyeb-az a társadalmi erő, állatn, uuelyhek legazllpégeaobb kel lékjei mér megvartnak s igfeiyei I az már in káüt zékp cáijijjít, kényelmet éa jövedelmezőbbé tietélAb zölni: azt kell binnll munka vjeszélyesepbi ne zaszkóbblrésiAn tSBáben gitnk.esnji, és hogy azután fejlődés prooessuasa \| • Isten adja hogy Éjtj^azt hiszem bourf ez ó táinadalom mindejo páHtav.inezeté\|ték \| osztatlan óhajávauj találkozik, -H.--T- -• - r-lrr-r. ly uton, az ■sztése sem tár padalmi erő-dali ómra való kozójdfk, a dik, Es ha .érint Bzájm-vauiiak, mte-gi)ak jjÖve(J\|Í-liogjy Bzájih-vauhak. mle- •\' UJ tk gyüatöl-íogy a tná-k ma « t, de ólyjbér gpr ámít ezután a bérenjlb\' piinid inkább fogja eaajkb* ik,.íiliogjyj In (jzébb éS iz. keresztül jjfo-az általános UövetktMeiltü w iww\' isj a magyar Ez Imár \| igazán áldás lász a népen 1 \|(V. ll) Sofaa bölcsebb 6a buma- j nusabb, a nép! bajait feíiamerőbb éa j átérpőbb: törvényhozási alkotás nem történt, mint lesz az, mely a szőlő-váltkági jtkrtoaások lerovására néave adandó kepvezméoyékről legközelebb ben ujtott törvényjavaslatnak tör-vén/nyé váltéival létreliozatilc. Bi- \| zon; ára örömmel s őszinte hálaérzet- \| tel : ögadjja az ország a kormánynak \' ezer nagy horderejű kérdésben >még \| idej ikoral töiténjt intézkedéflét, de talái sehol az országban nen oly : mél fen érzett; pa kiható!a tör\'rényja- \| vaslat, rajint nálunk Zalamejj yében, i hol tanoji vaIánk azon égbekiáltó I aiáaytalan megadóztatálsnak, a már 6—jf évi silánjy termésnek a a bor kelctlensége következtében a ezőlő-cultur\'át \'fenyegetett, de nagra részt mái be jís állt calamitjtaoknak: — minők voltak a azőlőgaadák kolduar í)öti a jqtása, ijgen sok é/őlőnnk par-lag< n s uratlan lett: elbsgyájsa. — I Ho( y \|ne hagyták volna pila, mi- [I kor a azoiőváltsági törvény rljáráai \|i réss ének biánylainál fogjva megtörtén-heti tt az, bogár helyenként ea vidéken (ént 7-8. írtra vételtett fel átlag a bornak akaja a ezen \'árhoz képeat \|í állapíthatott liieg a djbamaturlpzáa hol )ttjmoat mj r 76v ótaJnem ajtajáért, de léűtoliterji ért, tehát; 2akóéitaem adtak jtöbbet 4, 5, 6 frtnál, sőt az idé^ ezen aa tron sem j veszik meg; r minek követk\'zinénje főn, logy a termeliő egész termése pem fedezte a dézéroa tartóz ist, az állami ps kő- i ségi adót. ! A szőlő bi rtok értéloe teljesen alá-1 szállít, a legjobb kárban levő s a: legjobb jminői égtt szőlőre sem akadt vevő,! taitózki dott minuenki d vételtől, a meg lé nem járt roppant magasi anmnuiso t miatt, jle félti aa el- i adási ár >ól I i nem kor(llt pa már lejárt iiéwsIeU k miatti követeléstől, mellekért mé j . árveréaeni eljadásnk eseteit is sok laklatáanák volt Iptévo „Zala44 tározója1 A szabadság és a költészet KülOnüa te kinti Ital P ETjŐFI saabadaág k ö I: t é s z e t ér e. Á I • C^ndcn meröngéaben CHűk líi.\'dtd »zo-l>ánd>sii.[ Ablakon egy Akáexla sárgáié iun.bjai ;ln?i\'oiig«iink; »ly<«i kíizüii eilinilt;a-n-»\' • » vidám madarak i>icM-rgé»e, grSfe,\' imtviu i on el peirdfla elméikwléseni isrgyá\'éi1. £)biém eU\'tt feífarúi ax p^zmík \\ il/«ga, MiYd\'ityik rkciKO aiaUol Olt. F^nyesl ragyo-\|»«i a Nk<^kt.ar. »»nil\'f\'n«% küzd* nifiijfli, vá ^rsI 4lfHl6«in«k uiel\'é láig^ai. [Db<rgy ** l\'ftyrjwlth, fgj >rai fgy ogébb, sy M,(U vk fé\|>i. b kfiyd^lfii rt,. mólt. a •»al sdíg B^fvMipti. i i 0ic«?»i \|p\|i«\'g»\'» í»fc Vifít á f íli>i\'f»m( nniíynf-k 1>omldkán sa • • * f e ót jái-f-k Ioné ihlete Hl, lijiflyiiok a h\'&t*gdéM fzool iiíze rag) og, s i fiií Hajigál tplj«s alakját a dic»óa^g T^t t%(« áOrÜ. j Aa fím^li tilágábso a s*l>adéág fw-» fgibbfk egyik®, saáiválaaadiislla-^V^priva aa ew^ri\'ég if\|iéi»aiével az tfvfcatgjKa »j ítfjtffiiflibíipn aiándékai maly-L-t r»„» », ^^ , n tr k< h • h« Uíjet. A k\'/íth sjkán aa ityí dal hízonyáija a iaa* b iri,\|«<i • é stvl\'é keliéihaliya • *bad»4g dalaffész. Átéri oti legfor-» »\|t ifáala, s M biliaea^t rakjak "V Ivl^iif t§ -4 >akbihoea! lioi W\' m \'»k ! fa ta^gnl li\' rt a »tabad»4g és \'••^líi klsfli firi \|vfnej«g^)r IftllÜ Im — ** gj at ^ágy \|Ht>Mé\| tMtnoliság i»fVatampii a vnísr a ílevegSt \' < j ká<«a »ii«ca<ái\|él a a »íln>rdi\|!t lá}ék f", é^^m fajv^jMtéjkeléssal (ftliasek he a Iá»iiakt4l mfglesatöú Mdarak, t«aiábbaa ái blsMán »li • mi arsayastagira: egy ft4a \|»U Mit* fjl<»iii4ili i* küzdelem * ása, aa ail—léiss, aa raiUti gy<ilé ísl- fogáabau fokyö érdekeknek gyakran élét-na-Iái hareza. Ez a liarea jellemzi .a Szabadság kO té szetét is. A >zabadaág érzelme tijtokzalos sojtelein gyanánt szunyád minden emofi- lelkében, egy vitrázHlllésro óriásivá nő a \\\|ágy, s ugy niut a hálóba keidlt oroszlán snijak köteleit ijjar-kodik taéjjellépni; ugy az smbaii saellrai is lerómho\'iii éhujtja a/o.n koijláiokaf, melyek »K»bad«.áj;-yágyának uiját állják. A Kzabst^g lehát egyidejű az emberiül 4- ugyanazt ason-bán a taolga^ágia ;ia mondtatjuk. Az óná«i vnjudáüök dcezára, mely éljen aa emberileg a iiépáikkujáHOk különféle formáilian^eredoie ó\'a keréfziiil meni, — a zabad»ág e»z\|nó-jének lisala, mocsoktalan formáját még mindig nrm •ikernlt a kUzdelnjek lürokelégéhöl a népek á\'dácihozó geniusa] gypnáiii megva-lósiiani, s iiagy nultroek jjös lélekkel, ililo-tett kOllfik vépyó kebellel rengik a szálfád-• ága\', mely a ftjhioéziii lorradalomban magata- íi.e"> alakjától kivelkekve véren ai iyál kínt, keyében a botru pailosávál jelent mpg aa embeiii^g legújabb korinak kUi>z0béii. 8 így a saabsdtág uiját nem illaton [ ré-aaák je zik ■ egy-égy lépési moh ét aa ember feWje leli, gjakmn a legnepMehbek hulláin kerzlUl!Iététl>elo11 meg. Aii»totelesnek ignza lábaik lenni, mikoi azi moudis, hjogy az beri^ég mitdig végletek tOtnaelegéból jaj az igazság arany kCzlputjára, s igy a salaitól mentt lisata szabadságot, melynek igazsága élőit az ellenléies éidekek\'hsreaa végképen meg fog Utini, csak akkor [fogjált elérni.I ha a rabszolgsság éa szabadottig kijzüiti neli/z küzdelmek u\'in sa aranyi küzéputat fogja megtalálni, mefy biztosani elfogja vezetni rendeltet észnek emberi ezénai felé. K< maalak éa népek, [mint aa üsitém-beris/g egyes (ajeropoiijai iélelébpn, mindig aagy szerepet játszoti a rzábadslg iráéti érré, s nénielv népeknél tTsala Mrvonajik-ban tűnnek /lénk életének egyei asakal 8 ép caekaél láil«a>\|ttkf hogV gyeimrkköruk-léi kezdte miképpen ípiukodtak klnsa lakoava a kezdetjeg««ég állapotából — M\| della<éstk eaélja felé haladni. De sat ia\'la- pászlaljuk\| hogy és hajlam^ aa « erkü\'od érték éji sajátságát képeaS benne. Azt pedu a sáabádiág uián váló vágy bQsuie érzet, mindig a1 nép ik, bizonyos vele íztlíotett eréijyek, mérvéhez volt meg éppen mindon ókon népnél lapaazlaljuk, hob j a InemzBti erényei^ ék er- kölcsük éUlyedJ és megsadnt lei népnek. A népalakJ formáiét iceodálj alkotásában, a el a szabsdaág ia elfajult ái.fenntartója éa tánjasza a ások egyik Isgsájátaágasahb iljuli a msgi aij uemaet Ineg-emret alkotójában podig oly bámulélos «lkoj(1 erql, a melylBI a leldukor diplomjaíjája m4( gyar ijeni/ot r sót .ellenséges aonyeMg ari a ii oly \|>0lcN elflratj tel beDftale né gyaronnáguak idSben egy egé népek n\'zonbiui sdó Wzf\'t&illit. alkotás kelléké houalljoló alko vonáadkban irji ÜbízoIi rló irán lengi ál, melyb mindig tanulhslnaJ AI ma-évps fennállása bsterogén mek közepében elesendő bitre, ! hogy a bonajkotó ép ássál mint btlakko unérzot-t arra a pontra, maikali Ma-ijBvezünk s melyet! akkori caonort [pép jakótH, mely szaundaig biztos éa irány-néikUl aa egységei ájllam I nep hiriak, uiig a Imigyar i\'ány törvényét, moly jnagy körül a térrel szét tett hon iraij, a szabadaig szellomo I a nép bátoraágot, \|linbizal- »al, Ijiiartáat ijeriiheteit. 8 kélségkiVUl a srabsqaág saell n o aa. mély a magyar népnek jó éa rosi íj napjaiban élteifi bleme s mely! (inrmarai asánák nélkUlözbetleh kellékévé Vált, 1 kj a szellem ép oly jkovésié enyékáheiik el, mint] az a hüsake erkölcsi ér-íjés, niely e n< mzelben kétségenklvlll I meg ^an; maly a v l ozó visaonyok, vésk ás vi kar közepette J u egtariotta elvilázi atlan areját a mely i ■ elnyomatás, aa ingadozás aapláiban bia\'s jö remény és fentarlóTlamász toll egyaránt. ízért a magyar nép válaaz-tbtt népe a sas adságuák,: mely aat minden üéppel megout aj Kész s innen aa i világ-mrléneleniben ]Urátlknjalaiiaé\|,\|hog) a lenn Ijaiéséga alaU ilé i épeknek; iwmae iségl és éyelv ickmtaiévan a legmessteubre iiepoeü-áedméntakat alif a»a kivin fölük \| igyabel, mint aa édes h aa s^ralalél, blsa ai okat Is liáplálja és aal, Ugy a ssagyar állam ase- n(é\|o szent és sóitliemtlen Ifjgyeii alötlUk, j— hia\'zon ez! védi Öket.-jj-y jNemris \'cwdda, ha aa ily\'oemaet políliksi uilájás itekigtsiébeu nagyobb és régibb álUjiupkalf is féltllmul, a szabadság érzflléte t^lintetébeij pddig a lőg-éfsSk közt foglal hellslí Azért e \| neinzetjv^zabíjd^g-ualnólati is aj közvetlenaég éa igiia.érzés vasshangjNt 4b-iráazlik fel dalaikkal^j a belpl(ak nem a csinált érzés mesterkélt! hangja sul s a, ibkin-tetpeu a franesiát kjijóye egy\' nemzet: sem pjéjrkÓzlietik velünk. lífpr. és műdalköltés^stllnk egyaránt isnzdagla srnbadaág-dalokban, a mi annál ikBféablié osodálhalój jmfcrt liasánk esar éves\' (Bntéuetpnek vállo/ó \|espményel nemcsak dús anyAgoi, hanem öaztaut ia nyaitotiak a szent érzelam megégekléaórp. Változó ptilItjkaS yi» atdnyki pedig aa országnak sokasor msguk kai jip.áe iák, hogy e dalok ppjujtutai iránynyal is uirta t s nem ritkijn a aetórll gúny naiig jjával jis vegyüllek. A stsbslú^ legalnia — ojtokin(rö auKolut lényéiöl bizonyára a nrjnzetak sajátba gpiidolkopAémódja sjáirint s6afé(eltép\|>au idonm), s valjiinely népnek k»^ége\|ikivQl a polit kai érijtUg és belátás, ai máveliség biaonyes fokát si kell érnie, lia aj izabi daág nyugodt) élveatNapen -fejlődni és laüködi i akar; ezoi kivül uiflg bizonyoanem. arti eréayek is saflkaégesek jjsiTa, hoga va-Uihely nép a szabadságot bjelyoseu éa\' kár nttikal plveahesse. -fj A maoar hemzM ki fij Sdbti dynastikusj érzelm\|ü\| oly annyira, \| nogy jnpmzeti erénye t aernmlmáa kormány-ierana álatt kifeilesMteni kéipésj nem volna; éradlet^vel, gondolkoiásával ouae tan [forr• m a király szent és 8értho\|p\|len ászemélyo s (Uk rikka politikai ifelátáeáhu éa kóljjegbo Tioiilialátlan erköletil érzéHencik (iilajjjoMit* ljsjé, itn szabadaig iránti éhalmait dyjaaaii* Uus énalmeivel öasaeenealétni sót egybelor-rtuktam képes. — Eiliáaa«Mak tarmékkiban imáek pa nyomára\'áladhalukf 8 haiÉféii ijélfltql kellene nibnQanoui arfa néave, phógy ■ léi ipliogoll pplitikki ssabsdaággal, mely líotmáayforma egycataihalö öaase legjobban, liaUroi aUao aa alkeSmáajoá aeoearohiát tartom s$oak, mely ly el — a mlat alkotmány eak és aa angélá mulatja — a lehetfi legtágabb egyépi szjihadság fér öasae a köz áraaségi koriaányfarma ussgmerevtléSénak vejueódelme nélkll. A népképviselet a^jatlen jqgos fór-májai a töjvényhbiáanak. Aa emberi gTarló-ság pedig sammifila emberi intézménynél nem hiányzik. I Mint mondám, ~ e dvnastikus éraa* laUnak isi bőven nyomát lilfuk saabadaág\| dalnokaink elmelennékeibeq. A nép leik tl le-lével! Ösasiforrt a gondolát, ia királyt a asa-! badaág őrinek tekinteni f sk lobét egysaers-mii a kálÓorrá«a ason méh, ŐBzinle és hédoló tiazlillutnek, mali ly el a niaeyar ember a fé-nyea palöjától aj legutolsók Uny hóig a királyi személyét[körarWi. Uly jíiaatelel. mely mm dan kifogáson fslpl áll, ment valóban a niv* Ml ered. IA magjarak régi hegelöseitSl és törté-{ ueti éaekéseilSI Ijtidvu la:céaa a saabadaág\' legnégMfojflbb dilaokáig, ki a saabadságért ouletta vérét, P b j 8 f i Sándorig, aót a Irg-ujabl) kong a jekkUlOnfittiLb vanatlókban találjuk megénoacAvo a asish^Uágot, da többnyire a házassemjettel kfpoaulaiban mert a magyar epherpfll La haaa minden él8t\'tu. —> Alig \|vsn nemmel a löld keréksétén) melynél a haasssefetat áréalma oly, m>ly ^rdkerel vert volna, minu á magj ár -nípnél. Ealnem-aetdnk tjgyik\' kiváló erénye s moedjjaüak bármit pápasaému tudóaok Srrél, lipgy á aoe< mopolltismus ttagasabb leiidtl fogalom, a nemzeteket nem1 aa előbbi, pánton aa utóbbi tette ki mindig éa e\'züUé», aa etenyésafs re^ aaélyének, mig sa erfis kasasaeretet mindig a nemzeteket \|entarló téűytaőuek biseayult, mely nekik többi erényeik annál biaioaabb kife}le»ztéaéro nyá\|toU thaittnt. Kgy nenjvsj saabadságdalai padig drágsj ereklyék, Henuttilk a miméni leg\|ohh]ainalc lacaaesitebb érzelmei lángolnak és mindeq Időkben fauntanjak a aíjMiádság éraelmét ea utódokban ia. [II. közlemény Isöijetlleaik.} nb^emnn Né. wmmm -—j- i- i Kia^Mtaial Kiao^el Kttlftp köuvjvkares Zeasae u\|ttruai4i SlMt «a<u ^ u\'ilIrtW arak Kfáa evia S art Kél te 4 »H Neéy«dér« H IVt. T •t nél,yk n kaaálx»a patOsMrlagyaaef í kr. U»4aNs4l ft lír. IU S-i. s/aiii. a vevtf A aatlMhlrtokra éppen a déi«nvir4liiA\|[ luiku még n péuain* intésetek i«>w ultik kolosönt, Így esulae atou uHveMai Aft, tuelykea valamikor a toraiéit? a legnagyobb elass\'-rrtettol visel teleti, beos Aa ét? téknélkülí a»>ksr.<»r gaadátlan doU gokká vált, hja eial\'id tulajdon, mit a vnltná^i ttíVvény alkotott, caak romlást hoátjft a népre, 1 A múlt Avi aárszátnadásoknak i>readgt;ytU4si tárgyalása a dézaina hálral&feok óriási összege tekinteté-ben megdöbbentette as országot a gondolkodóba lejtotto a kormányt.-— a mint a javaslat benyújtása bi-Konyítja, a kormány még jókor felfogta u vea/éljy nagyságát s a fenyegeti bajt orVojsolpi szándékozik. A ti)rvAi»vjavuU\|t nemesek a húti\'Ulé-kuk lifi/i\'ti\'sét kiMnnyiti inog, de az ■ elemi c»apÁr<ilL vkgy pusstitó róva-ro\'k által eleuiémitett területekre és az elhagyott qzőltókre néave isnagy-iiiArvü b állJillthíjn v4vu a/.abadelvü, s jótékony intfxkpdéaékot foglal ina-gábun, ugy hotry \| a javaslat folytán nemesük az \'álfám érdekei védetünk meg léhHtúl<% de a váltság kötele--zett nép t<:rlu>i ia megkönnyítetnek s a eKŐlöctiUmja Vésnély el is elhárít-tatnak. Elismerés illeti meg a kormányt Ossett nagy horllorpjU kérdésben való gyors ós iiflvt-s intézkedéséért, de Jj mi ZaluujegytM k i ós/iiitéu gratulál- j hatunk íuogyéhk egyik orszAggyll ; lééi ké\|ivÍHialtJjfí Vesyter Ijurénck is esren kórdAsii<\'k\|omággyüleal tárgya-! Kisitkor larluttj tárgyilagos As a s/ő j , lŐtuivelűk hpJjyztHét híven ecseteld srAp Wssédjeóft, Magát a törvényjavaslatot t\'gt\'8: terjedőiniébeu alább j közöljük. Torvéiiyjavafilat a s s ő I Ó tl és » ni a v á 11 aá g i tartó-aátok lerovására uásve adandó kedvezményekről. I. § A szőljibírlok u<én járó tarlósé; \| aok megváliésérs aa If-6i4, XXIX. l. cs. ér-tolinéUn kütfiloaütl felek vált»ágUrlnsá«uk fcürleszlésóre uéave; s következő kedveimé-nyékben részentuéiiek: \' I. aa "lt-83. BVlfil ketdve lerovandó ssÖ-lŐdérsmavélt\'égi IbitozáM. k/perendik; a) aa lfcöD. évi január hó 1-kö napjátéi IbbX. év dtcs^n»brr hó 3l ig terjedő .05-azakia etó »?{\'lr>d<\'r>uia^álisi>gi résaletek-bCl tfélévi jéiadékokbólj) ks 1882. év végéig le nim rovott ié»töatrg : b) ** a) nisjt emUlett törlesztési rése-le\'ek u\'án sr l&tóv végéig járó saa 1876. XV. t. c/. 41. § a élteinkben kiszámítandó kt\'setle\'mi kamatok Összege; s végre o) azon\' törlesztési részleten, melyek . ÍF8S. évtCÍ kezdve est-dékeadk éa aa 1808. XXIX. t. cs. 7. 8 a értelmében az "1890. év Végéig teljesen benzelendők lennének. Erén hái out (rendbeli öairsgek egy ösz-szegbe IbgluhtndóW és az ekkép kiszámított tartozási ftiürizeg iüilesathrtésére a váltság-köteleseiirknek uiégengedletik, hogy 1883* évi január hó f éiel lu-zdve féiévenluut osak oly ö szeget 6r essenek, mely egyenlő azon iM«z> ggHi, mely a táluáglailosás kivetésénél foíyó léiévi jériidt-Ij gyanánt állapíttatott meg, iíoad kokat a vél tágköle-tixemi mindeddig, mig a larlosások teljesen tör- EtrU télévi leseket tartoznak fentenilitett. Osevea lesstve uinc-ionek. / t A anóISdéusmaváksági tartatások, ! ugy mint addig, lövfr^ it ns eeyenet adók \| módjára aeedendón, oséflee végrehajtás \|utjan I hajtandók be, aaoo «ó<mitáseal ssonnán, bogy azok után lflflft. jévtöl ketdve as 1876. \| XV. tos. 41 ik g ában émlttett késedelmi ka-mai ok többé fel nem máne Untnak. 2. §, A megél Unitolt váltságtökénok aa 1868. XXIX. toz. 31. l-a értelmében ás 1868. évi tartósát fejében Bseteodó 5 tzázs-lékot kamataira a jelen térvény I. (Iban foglalt kedvezmények ki: »em terjedvén, as ily bátrslékoa kamut atom iái belizeten^. 3- §. A pénzügy mi u szter féllíatalmuz\' tátik, hogy s. kir. adófblti( yelő é* a köfti\|.ss-gatáai bizottság meghal lei láss ulán: bt) as 1. §. 1-nS pontjában a; és b) alatt említett bátraiékokat ét kétedfjlm j kamutokat, oly esetekben, midőn azok a áliiágkötelóttj ért elemi oaapátok vagy a f \'lloxera vnatatrix rovar vagy más rovarok \| usstilásai miatt n jtzólo jövedelméből be nem hajthatók ét atok-nak behajtása oaakis as in tatlanrn vezeteudő végrehajtás utján volná ebetséges, uz ál lamkinottár követeléseiből kitörllllethejjté j: SL aa 1868. XXIX. . csikk értelmében megállapilett tsőlődéatmav jlttág östsególolv tárnok után, melyekre pésne s megejmtt hivatal otviugélal kideríti, hogy ások e reájuk kirovott asŐlŐdéssm iv/iltnági tsriosás mértének lulmsgat volt1 m isit egáss dűlőket vsgy azok nagyobb réssét tiagukban rnglaló területeken a vállaégkötoU lek által éjreken át ntm mivoltetlek és II \|88. évekeul még pnrlsgnn hfvertek, a feófo rgó körülményeknek megfelelő mértékére Mesállilbstsai 4. §. As 1880. VIL L os. hatály ba kívül lélstik. 5. Eten törvény 1883: évi jsnuár hó 1-én lép életbe, ét végreusjiátável a! péna-ügyminitsier bisatik meg.j Budapesten, 1882. oki. 12^én. Qr. Haapár J.G y ula a k. ui. kir. pániufjniiniijsWt. Politikai szemle. ZArazó en egy ploml \| hndJArethoz. Az Egyetértés oklóbér Ili iki saáma a fenti czim alalt egy igen fig) elemre\' méltó oaikket hozoit, melyet, a kiknek ii«m lett volua alkalmuk olvasni, mi\'is köslünk. A kérdéses k.slem4y elébb köveikesik-: \' m (B.) A aiker mindeneit és mindenkor ss emberi böloseség Irgnsn\'obb kritériuma. Ez áll a hadviselésre nézví is. Bármily nemű legyeu is tehát egy hadvedér működése, az mindig a legjobbnak neveihélő, bn a ajkért bialosiijn, hu győzeh mhez vesel. \' Ez ok huj á hí Ilikének nn^jon néltés, az angol ver.éikar, nzsz Sjr Guruét Wjolae-ley láuornok oselekvéseihot hozsájtéiküs^i* A gyózelfm melyet sz angol fegyverek tsep-tembrr 18-án Tel el Kebiráél a felkelők fölött kivivtak, magábau éf kövelkezée^iben oly leljen volt, hogy a: kritikát it visszavonulásra kénytzeriti. Majdnem, hallatlan nbsdi történelemben, hogy egyeilen ülköSH egy oly sokáig és gondoson élŐkássíiett badjáietot ily gyorsan ét véglegesen berekesztett volua, mint es itt történt, de egétzen hallstlsu, hogy egy nép«, egy forradalmi tyaica —• mert hUz ilyennel volt itt dolgunkf-fj egy osspás után sívégződjék. A gyakorlat ^HenkeaŐleg tzám-lalanttor bizonyítja szl, f ogy a tűs ss ily harcsokban a fúlkelŐk főseregének legyőzése uián ia, merész tábornokon és pán ütök által tsélhnrdvs, guerilla bsics slskjábsn as 0^ szág különféle ié>zeil>en meg hoszabb vsgj rövidebb ideig égni szokott Erről most szó sem vplt. A tel el kebiri ütközet ulán nemcsak fs ebben résztvevő, de a Kairó, Kalr el Dnuát Mukil, Kosetia és Damieitában ál ó fellsbj és frkele zátzió-eljek is leiették a legyveit, ét minden további ellrnlá\'lá»iól lemotidlak. E* p\'dlg, ha tekintetbe vetstük, hogy i tel el ksbiri ak-csió semniiképeu srm neVezhétö makacsnak ét véretnsk, hogy ss rgésk hsics lulsjdon- klpen kiig egy óráig Isrtó éssn-mrteidábfUl s edité iek liftáná álló sLelöttí kűdsrauk állal n eg ui io gyengített elleáfs\|re in éséttiasurony* r ibamlól-ailott egy oljjtSeeményJmjely1 uun-dm sík«r —daczára n.kHtjkát arra Ize éllllásrs j< gosit a föl; \'hogy as angolok iskéreik\'Qt nem ainyir tűgyes VesetétökroK, nsntlaé ellenfél ii feríontásái\|iak kösaöonetik. Ezt nauttatállni a inál műka%eaebbnek (ártjuk, tnert általábán allkosik] sz Inngolok a^erejök a kosióképna-\' étkeztetéseket VouuiJ Bigy hajlandóság mu e [ypiomigyőaeliujeiből, I gére.nézve lém kíiv Mi as\'angol tere ( Ivózotését nem ji k mngsSsjlalniJ Wol iey l idjuk, mint mások, U á litanL ét meg ia vag t itn az épen btvégsstt oijkobii-i ütközet, bánni y nsgy eredménprekel t illlt it ez, 4 líadi törté utjltrabsn nétn jognalq t Intaltép emlittetui. S i ár Alexandria bombi & vuagy vas koloszuss 1 péintk neretbeló. A t tan tudni lehetett, Jio^y I: arii kezdetét jelenti, I Itek ehiiózi hogy ag a t írre érkealieseenek, A i iö volt sdjra arra, b I íujékj melyet esélsserü I agy midőn az angol ifaába] megérkesetl. «éggé] erősnek, as egymss és \' legkéirmlme. s dm i tat Kairóba, a Kstr-el-Diiuáron kpretz U i \'v őt forczirozni . Lttetté tehát műk a szuezi vonalb át is biatoailva c riábó qMtori Vali angolt k réisérŐl it ret i»ley Igyes manővere lljó fl erejét sztraiégiai yes helyzetbe ju rtolt sokáig, mei ék kéil r d hi t ■ »ley igyne mán viilua, á lőtt dalkes I \'auár k etülé b ily tmuti t tregé t mtsitl ödési alapját Akaiau-íjigv egysáertmfiujl a Arabi blzv\|ád Iistbp4 ián, bogy a otslbrus semlrgetsége Lat \' "" " \' péktéltatm WVfol iltel Kafrwt)-Í)áuéijgá\| ag mogkerliivé látta ojti. De ez a h »ly\|zot nemosak hogy;Wol-lem bírt a itüki éges oróvei, hogy az esett egytterü t stratégiai\' megkerülés ltpti oeapAei ^nérhétte ki \'e nelaő vouslou tjvonalak fülütj rbnj KtfreH lekvirozbi éi m iiipg] gy Arabi a helrzetót , arról legjj\'4>bi)n [ás aug. 28 áb! (WoMeWyl nullánál parua) Ktlsz Ált azonnal a takli de At ebinek kitűnő roead tt, sikerűit fŐfri]ét gyorfan >ól Tel el Kebirh paiali/álni. U Igvesen fogta fe dik, hogy már el 20-án átállt Is rétét t tlt »: I fliem I ihetel n Innák működ U flott é ultstl a as eraliislák állanak, nzegésa más alakot öltölt é»e\' folytán valói Egy orps^ hösnö. • — Usssély. — írtac SZOSULEB SÁNDOB. (Folyt, ét vége.) Ali ElTondi búskomor arozezel ült as erkélyen és várva j várta a hazaérkező szolgákat. Az óra hetet konga, a szolgák végre megérkeztek, aláaáttal jelenlék a végrehajtóit tetteket ét imjét tárosénak. Ali lürelmetMnül azakitá fel a Boaa-mundától nyert levjulet, melyben következőt olvetá —: Rkl>re e somsat olvastátok, akkor én má{ sebb jbvifben fogom ujjássüielésem ünii^p^ini. — Utolsó kivániiégom volt aa aiifkali O az ííi fenyegető veszélytől meg-m«\'i/r«-ui. nehogy jaaládi becsülete osorbát szenvedjen. — Kn; nő vagyok és így nem veseflMuiem tévuirs éa nőni it oaábiinatnám sl. I\'«gy eakugyab igaa állitátom, mit 01-gái/nk és alijának be í< valloitem, ast lovagi IffesKíetemie etküstöm! Isten engem ngy stge yu uj • let\'iii után! Azért tibirák r.tsu>k az áitelan teremtésnek, mert eU^nke^\'^g büi«te)enül szenved és aa ártat «ére I* »(• hiittujái blvná tegiis«\'-gfll, ki bam\|tjá* yuditaná főjelek re. — Ivllenetek a hi\|<*irei< isim liagtovíts Sltomir vettem réesf, ddUgszáa vagy eb, Kar\'owstky Botamuoda.11 Ah Kl\'til b>\'-méhen szívébea tsoritá r ievei\'1, Wányslida sietett ét örömétől elragadva, eek ennyit mondott neki .UcáeyoM meg vagy meetval Többet nem nól<, t levelet neki adá ás l)m ágyelseven olvaeá végig türVilmát. £ey« A« kdbiére bőrűitek ás keeerveesie sir-ilá a ■fesel M\'«aa mendáéri. Lt mietáe e bírák Alttól leánya ki-ndelAsAt kérték vséea, lelkeseken mnintá meg a levelel, leánya árlatlanaégénak es egyetlen bisonyilékét ét a bírák örültek, bogv nem kell barátjuk irányábab e törvény; szigorát alkalmasui; Olgát minden vád alól felmentei lék. • f f; Ezen események ideje alatt az Oross-eaapatok mindinkább előre [nyomullak,\| mígnem S háború teljesen megs^ut — \'Ékkor történt, hogy Dongetieff báló ezi ode a harca- \| térről a haaába [békés állapotba visasaliivSÍ-tott. — As esred állomásira ye itmél OlettS lett I Aki ekkor.Dongelief! a esredest látm, az alig itmsrbetett reá; — jbaáfsi ét rOHOOiji felette osudálkosisk rots kiiiénétén és babát nem Is tudták, de gyauiták, hogy eunekUeih egyedül a háború fártdalnai hanem \|még más valami is aa oka. Eveseknek igasuk votl Oongelieff báré Rosi muuds eltfuése Ott hu^koiuor, szótalan, magiba Vünullj {mély gondolkodó ember és lárssalgkerülp létlj 4-nem törőáött a világgal 0 pgyedüí goiMols-Uinsk éli, melyek a jkedjves multboí oridtqk éa s kóserII valóval yégsődlek. Egyedüli öröme ss Vó\'t, ha Igylléyöiű nyári alkonyaikor 0)g» volt lakásfn njegip len\', mindanny issor Vég^gnátdelé aj tsájuidps falakat, ballagva hajadéit él mellettük It lépteit a légiit udvar^u kereteiül a kbrt fáé iránysé. , j\' \| Egv ily sétát wjti egy gyönyörű nyjtri e\'konystkor it. Katona köpenye hst\|y\|Mgíil volt vállaira vetve, feje mellére vélt SeOggesstve ét ieklji* tele melsn«diolikusnak vélt VuevesnetŐ. Gépiesen mozgt\'é lábalt, melyek égit-foTma isetushen vittek lestpl, inig sgy nyörü róStétkeribe ént. As üde lég, n\| virágillat, a lioesMk doneáaa és a madarak jgyiinyílrü ábrándos éneklése kissé kiverte fbj^őí \'mély gondol éa gyar olns, hogy badM kényelmesen folvo-asss. Iméről különben min- J >z angolok győzi Iá leiő i Ina, e? forró élss idUott lidl lil nőtt i ijl rt ófi\|y köteli rózsahc \| uiudá íjijtm, y így halála tudaU £ nem nélküle mi Ili is mi r eleget saenvei mPsst tst tugls, hogy rral vag Ntlis tl en( l^-sser borgi bogó ftsst tve g^nyi uál lámadólsg Upett fbl. , lel-el-kebiri dl i angolok tehát iraiégiai ^negk\'ei kitűnő bátorság már előre meg lihelelt ét meg it.volt ve, de még ton leheléit liiuni, hogy ly CMpkóly ellent állápra fognak találni, felláholc oly m ígvelni való gyávák. Igákból jicm lelint néhány hét alalt a és harosoló férfiakat Hadseregben hiányzott mczolt volna. A jel-eyptomiaknakttf nem melyért Egynlom nép jeltsSva, hai etú csak egy emberé, Nem egy uép harcsolt a szabadságért, Senki lyőitk íak fgy Innét Ubatkágért Idlkesülő oaiuáli i. As egyplómi gy eume, a rfét m volt a ArabM innom Imrezo u iikcáül mei taogtu liiett I, h luek De Atsbi még kjklése ellen a kritika mit tud- tábornokot \| upmj óikéval egr\| vonalba uuk gjwsődve, bogrj hadjárat, som a teli ttat^gíaS ssetnóopiból sása is Seymour fenj nak ágyuS {által uéjvet politikai kbmélláasid yj as eltŐ lövés [kjliái o o\'i még jiekekl kcl-j igol csapatok a jturozj ielleuMne\|( ilysépen >gy a Ijarozru l\|éf\|z(l-J ín fel üi htjnpáli, ugy] waranetnok Alnxkn-ém tsrlotia St^ái nlö ülkösef ntegnye-nem s sokat\'uiagasz ülésnek klij-zönlmlik, iknak és la fellelluk gyávsiágáiii k. Annyi j bizonyó«: islyébe euiópni ka-akozió az wabs ptics-volna. Wo\|solev la«nu rinülfg még oda «em osak egy em aioak ha»zuálhalátlsntágát, elotüggrdl egétz komrdiánsk. gy Aisbi jellemes ét let etnber, de. bnkáta alkalmával aat re végei volt a aem tsgsdja, h( mulatta, hogy Ita, hegy nem é minden további y öukényl uiog De A És mikor es. látva alódi harafi; midőn hel c/élhoz, uiegstün-jsit ét véroniást ssál-adta msgát as eUnu* ügyes katona ia. Mű-nem hitt felasóllalni t oigauii^tor m hány hét alatt ugyj eaólvjárí\' tetnn rwdttett hadi Mi nem reg pnlereit OSek egyszerűéi tartósnak. A osak jnasal keleti lépekkjtl nálni Ast niiodori hadsi íbŐ] bgy isljssssen feltaérolt át öregét tereiutetl. skenuk a I bátor angol hadpo-tagadni vagy megkisebbíteni, n oda aksijuk helyezni, a hova kíyirott jakerek negyek,; de nárUkkel j lárlietők, uielyet a Vajó hars ekban tsoku hass- linkj »t uem Ét sjtűri ss nem loketeég képességére i borubah itéle ha as {aíigol Iában oly lat n ellen\| jjétzlegi s Aogolojrtaág képet eredmdn ■regek kOzOtli bareso^btin rté isabaid éa nem lehet alkaímasni. 1 Igypumba^i\'kivívott sikerekből isi az angol hadsereg akcsió-ét ve egy esetleget euronai ná-et hozni. Dia azt mendnstjqk: nosgŐsilási apparátus egyálta-áu mfiköoin, mint aaE\|yplbm • moagósitáa alknlmávsl\| akkor i gy europail háborúban alig lenne yt igérő tserepet játmnni. fOlt li Ifrűt meg: tegnap. daniÁik a ezf elé tüsötl, d annak működi set részéről, tor nyitotta gok [kost tott uiróság sík (Obbó as belgj király birój-uiajd kodjék a jó el nem mara olvasott fe burylŐl, Rioh soktól, melyt ki akongre megkgysé hető Iveit, mi erő jobban é a paris mentő rismUat nagy vonjá Beauc ogyépkéut at a zajos teltz^ ortzágl lemon Maicoarto és fogadtatott el A s z e nmeuki talá gott ki. A az Out özlŐ aem p< hárkö^. jeleiuC\'égü u lek roluN, te Milán uem ti képvis\|>lő\|A egyébj Oros»( A kdngreséaust Buls polgármes- uüg, pienililve, hogy aS\| orssá-erülo vitát1nérdéteknek pálasz-i Ittti való eldonléte nem! tario-.ujtégok Unté; osak maga a négyszer volt már válatzlott bizlaitá a gyülétt, bogy tnunkál-Irdekében, !\|a siker a jövőben Ihat. Hodgéón Pratt leveleket ( It dsiónetólj Derbytől, áiattea-trá\'ój, Müllpr Miksától t má-miitd roljpnszenvet feleznek skzut törekvuei iránt. Lftveley liDgva hóditáavégy aselőitmeut-ni m az többé, mért az embert léi esitliatő.* l\'eriollat (tí«lfort) cet hibáy.ta{\|k, hogy a milila->u! láinogMtlák. Est kétséghe-uief frauezia képviselő, > a ki gyelemos köztársaságot ajánlja * KÖr.l jeleiM ki, hogy Francia-lőtt a báboniról. Miutáii tuég mátok szó\|tak, négy retolucüo A ii\'ni helycsjick 11 lamiillárrá s kinevezletósé egyik^ á k hgnekjt a n talonul elfogl visszahívó Konttaullnáp Apor sósét íllHölrj Angliahoa, a lŐsui fogja a lék ügyéinél történ í ar, lu a porta óvak beuyoméi\|t, n asept. 24 ki lett. Mink pata Itü ügy angol nagyki I való válaszát aira, hogy a oldásai itánt hociátkozék « zelmeilfei^ re jai véjioSialék Mii t in ts Arábi pai lometlfn (Igy \'gr E gyuzerro megállt ttj; elölte egy iolyon-usan körülövedz itt nyárilak mmjpésOtt; Itt voltunk egyliarfH douuáj helkani iíjllf bilis iltnak; Oh I boldog em om as egéts enj bogy ennek sgyitdr ily tsomóijt vége lálje a beri élet -\|Ri Boaamunjla, hogyan elacfjeriféd1 ■ X__i__i tl JJt O..I.II J____JLlll i szerelő esivet I adj életjelt ipi de talán Irlnot i aliságban azen eat neked ltuni y, osak adj magádról életjelt leghalt\'?" tj\|ála mŐgQtt telyi de est Ő észéi ?.L. megmentéi iraruhs tuliogá ívnuni nem kbr mellé térd h Uitsojtt P somi sekulotolá ét é\|;félé emelve s íóségot Itlenl menynek ét Itlldn edd, liogy sssceteiuRoiemiiiidáti ál mjág akár 61 V«, akár I slvs láihaasu i, hogy kebleralet megnyugtassam, !io;yé •sivsmet vagy érette ismét mfélei hogV élve MUgyatll rózsát ciiilél i\'ijóből való!* mond! könyveqakél elrpiéselle\'.. \'kedvéé ét k aegileili, Itégy yalaha Mimi A jiplllsi \|ef» sl«\| Vkl örökre ledti rl tovább nem ék. - De álve, élvei el h titin lein f bel SÍI I geit sokai niuvedl sert i lepmiel puikÖsbea <jgf gj ö vojud elői JAm I Itten II él t losamunds él m jobbitn étert Íjai lettsolt I egy itmsnl eleeredei megflimvaijife ítitl te leljék lovagiéi: nom^éjéb óhoz n4m birltpt jutjiV liröiá -------- —-y-j T- -r—ri SHISL ds\| elsg M eaólt két egymáson dobogo aaitj T gsdól ad ÍJ k bár-... tsmunda mád akart; moat a meglepeiéaéri Mindke ténellikoti mi Méjány Nélián »y mértéket, mely után európai ejl b e n bájtékongroitztm nyílt Ma : még inéálítúak keli mon-lil \| melyet U\| kongrosizut maga égis rokoijijtenv fogja Kitérni étét I mindén polgáriasult; nem di ii ur l«r b király m bolgár foj>id"lem ko«á><a feláll kevés hír á«ivár-isí fejedelnjejk ugy lálizik, aem beszédeikre aloit vála-salkhan. Ón tőikben írem tettek poliiikai platkoatoi\|; egyébként l\|a let-m lehelne séliet fpiieni rál inert kitjiheiő a! Hzerh közvélemény t, mig Háíjdnr fejrdeleiu\' nem rsaág esskAaHnél. toratági hipojt lendkivülj aulyl i!l£l\|o\|di Pál jgrófnak külüáyi ál b<\|rqez éllanmniniaslerré jórtéut je.! Haisft-ldi gróf azon keve^k jtgíyéiánt lledvencse Bismarck SS. A giDI hivatalát hailaÜék-Ijn a még. ss ia kélos,j hogy elét saemélyesen nyujlja-n át ilylbán. t a az egyjplomi kérdés jelinté-lelieiŐleg kOteledni iparkodik lói jfélvén, hWy ez leljesjan mel-szultán konjiánvát a Nilua-mel-ujjászerv&étében. Ez j okból g^.í— miot jniár említettük — itfoU elárulni ast a kellemetlen elvét reá Loríl DufTeriu-lnek a e^yrékre s^ót\| kitérő válaaaa mai láviintunk jelenti,\| Sséid tniuiszíer iffánap nyiijlot<a aa élnek as oat. 2iki jegykékre melyben kÓssnek nyilajtkosik k egyptomi liérdéa végleget meg Aiigoloiazéggsl tárgyalásokba i [bisva Angjoíorsság bar^tái ér-uélí, hogy a illatúi quo (őalap-t nsm lugijijk tzenvednii ult.éjielí lávNlainkból kitűnik, védőimének kérdése igén kel-jyé kérdi msgát kinőuij mely Qyérta i Miiettek ja lakba, melyet Ro< pár napja {lakott; egy sétát ksrtbeu tenni ée legiujgyobb sa slczirdest találta olt.\| ( tea elbessélték egymásnak 4ör-mi\| mi már iémerünk. \'* \| líó telt el\' csen esemény óta, mTdŐnj Djongi >tiéff és Rop^munda hfitéget esküdtek égviní sniak aa ottpr előtt. Pár jltéll jI In mtoyagső után Roumnnda követkeső letelét irái ed vu barátom I w, ÍM éa jsbu IŐÍD js megftjgja m oh 1 liátoskk, a j u-iin, iné fal. Ininti liájig hiti ál* limjel eaolőlli tartottaui mepyeg-sőmst báfó L oi gstísff Wladimir aletrédettel, ki iu4a.figié (om ideje eiatt jegyesem vöfl j ebből kövktke ítélheti, hogy merenotéten menekültem a fi aaporuaból P hogy mott boldog életet! éle uj-t- Nehogy azonban jasaba-dulás^m jiiiUli elftt talány legyen, tudtunra adomi hogy na fekete (\'kjöpenyet IVnlj, Ilim önt ffgyelknez eflem, nekém megvett !euibe-rsm vollL k \| WhitdulftKtiuílíiiit segM^ sol nyujlnli. U U^rknii: ss öntől kapotf k tél Itjujitfpái a \| siákoh, melybe sm-va, v lm m a, sulyot jgolyótóí i lábaimat megt lisditván így iMliaduu usshaltam mig ia f tliegjel^t leutbaí\' polnekMal j— melyli-el am yá^ni . tar était — jfuléiit kösoled^U abbíj feljell, Jllíy \|ttiolktv«it a kikötébo azon, Ifljol OdWbs. 0 nllkttok kivánoná, hogy qlynn solilogs íj logyenee^ miut én Vagyuk ferleiuisal Ml \|í \' 4.1 Olgát éi Ujjt tsáu^alamaor üdvözli 1 I tse \|o\|S heréljük ^srlowaSky Roesmunda.1 %< <lai tnássalJ da aa nyájam tdereli muuda éa fei slllk leveléatuk még atlán \\ífélbetajtjieiK idővel á niiiid- illanok éllek holdogun. < Boka jo\'dug Osaládi kőiben eujlé-keaieki injtg a t\|moiitag\|tigle\|jet mullml, midőn kilkényts Imii ée aránEfttrtS kk»ii\|yeiltet Örömtá\| dagadó ktbleikré i — felülről veszélyezleti s nsesilkéesió ama tnfl vet, a mélyet az angolok mi hamarabb m rétnéttek megkesdeni. Legújabban aá «g«p, térni miniezterium jegyzéket nyújtott át g,. lét angol föáonsnlnak, mellben a fáxadók példás mfgbünUMéeát kövot^li, mint ;a tnj . rend fenurtásának érdekébeb mulha^atiaíiij aéüktégee és hoszáUesi, bogy vesrpd^ vnlna a lázadók pőrét nly proczrjduriTk\| nprujtani boeáaura, mely keleti országoi^ss egyáltalában! nem alkalmazható, Különfélék. 4 — CMmmm jr Pere mén kir, tirvéoy. tséki bírónak temetáee, kíbek tlbi«iyarél lapunk mnlt jtsámáben már \'lUgeinlékjjztQuk fi hó 18-án a közönség rendkivflli ráazvéts\' líüzött ment, végbe. As n tisztáiét éi seers-tét, .melylySl a boldogult iránt a város kö- Íntége rang és vajláskŰlö; bség otíkűl »j. Itetett, kinyomatát nyerte a eégtiesietég adi-uál is, mért a várót legelőkelőbb polgárai \'jelentek meg a temetésnél, Idaczára a k. iudó esőnek. Az elhunyt pályatársai: a tör-jvéiiyisék laéjiii .a helyettes mnükkel [élüket aj s bíróságojk> fekete öltönyben adtaik gyj[! jtkúknak kifejezési, ss állapi egyéb á« , vttroai hivatalnokok, az ügyvédi teátüle, \| I ion véd tüstjker atb. mindleliött a \|ó fc^ \| tirpák a asojnoru anerUrláanál való litzlde-sjdóját, leróni. A koporsói tzebbnél-au^ IKotzoruk di^síték, minők -ajTársatkQré .Ft. léjthetlen tagtáriuknák^, a Íöryéiiytzék báréi kkráé „A asoret^ít pályatáriüskns ügyvéi egyleté „Gózony Ferenczuda tisztelői és bt< rateág jeléülj;" a nagy kanissai várőií ti, ukaré „A Volt váron tisztviselőnőm:* Ijerica Tóth: Jánosé BBiró-ttaáuak«[; PliU] tferoncz-é rA jó barátnak11; a F«sÜbofiar otalád-é jelige nélkül j Góiony János tar?-de* é „Feleijhetlen nagy bálLjáuak s Qé zjiuy család-ú nA legjobb átyáusk (;yáitój gyermekei atb. A boldogult élwtrsjsift vpnalkosó aualokai ÍŐbh vo\|uáMokh»iÍ köve. kkzőkben közöljük;: 8zülétett Rákksréa IBlö-ben. 1]anitlmányiiit szülőföldjéét, Sií:. kpalehérvároU és ^osteu végezie. Egyi««i; pályára lépijtt, e a Pnzmaiieuinbu j Béc«W kUtd«ieil ; n\|imhogy aitoubau már íjét ie>t-verjo volt asjegyhán fiályái] s már mint lá-szoiiielt p«pok műikUdn k, \| oaaládje \| iránti lekíiiléíből meg kejlatt válsia oveu ki^lyálá^ t\|a jogira, lépHit. Ezé ti tanulmányainak ll«-tl[«\|foslHti lett beli-joU e után lb46-licii (Igyi védi oklevelet nyervén, 6zékMtitlieiváivit líliiii szeula/éjki ngyéatiiketit>ualalnttJiujgusB jl85l-ben dmecBi-ri jáH>»bii(6iá nesi^ti ki. jlpö4 hon ltodig Nágy-Keniaeére kösiga^gs-le»l ssolgabirónak;álk\'áluiailaiván, let mÚMj Mtlj rÖvidi^t év kivételéről a k^palyái. élte végéig. Ih62->6H ig ej kap»rnaki jáik főbírája oll\| 1863 ló\' j 65-ig pedig Zalauis gve 2\'od nlisp»nj«. 63-68-ig Ügyvédkedni., ük tól a bírókéig saervezés^g vároabiró, 72-fíjl pedig miat a nkniiizsai iörvényazéknvL sdrrendszerinél-a6 bírája működött mjüdadilig mig ezelóu Kétiél a lialálee beieg-^-áuylios uem saegste. Bsubégs már ii,.u labb éveire vihető vís>za, 3 évtized alatt 3tor pjoitivált veszélyes gyomoi- ét alhaSn haj, ni gnetu most halált bkos«Ívá válu Mike mpat u\'ólján megbelegűll, kezelő orvoaamái Vijazély eaiiek jelote betegeégét, miudszoniV tnj több orvon gondos gyógy kezelése folytán annyira jobban lett, hogy már feojárt, ekkor léltnm utolján mintegy 4—16 hete, rá teo. ineriem volná gondolni, hogy többet nem it lálkozom vele. Újra vjsszaeáeit, állítólag fel lébadáaMknr góafüidőbo ment e itt hs töltp volna meg magái. Elete a aaé s»oro< él\|te1iiiéb«\'n a mériéklrte»«ég példány k+p\', aijarala a lett folStti uralom közmoudás(> jy- sére volt. Tá en, nyáron egyformán liajnsl i4n kell, -kfjrán feküdt, hóban, eeőben »t k\'jitl téláját élvrgeste^ erőteljesnek látszó l n.indonkor. Kyílvános életében n OOnatir. tir irány embűe volt] higgadt, aőV wotu1-liati i skeptikua nézetüknek! hódúit. A hely lapuk bau időnkint megjeleni „Bkeplibua tsz méiM, gondolkozásmódjáuak boidoaták kinyt-utat át asagukon. Jó judioiummai bírt { mu i btró. főleg a bünvédiUgyok elbíráláséban ve t kiváló rétsl i jószívű, humánus érnehneio tánnskodnek ítéletei. Miut: vérosbiióutk a virot haladása, feívirágozfalátu a eeépitáw kprül aaép érdemeit jegyoshetjük fel, at elöljáróaága idifébe eeik a Ctengery utcri wiláta, aa niesák t uiak klinkereséae, v vttrotház epitéte tlb. Mindeukor szivén li« \| dpsta a város torsát, fnelyhes H6évi éndee. téljes inunkái élet köiötta Aidát eiulák< sétinl) — Kakttvé Balaton Vtlreden. A ttif Balalou-Füred kedves ünnspélyuek VoH k" Ilye oki. O-én. E napon tailoóa a köasttt" tétben álló Éó«y Jóstsf ur etküv<\'«\|ét RtU 3nua kedvet kitaistonyuyal a r. kati. ■ ómban. Kyotsolyó lányok voltak Iluiay Anna ée Bobunionky Irén kitaattonyok - Beletou felvidékről a»t inik a\' „R,l~nekv hogy ott a bor literjs Ü---Í krért árullatik.^Couek ellenében egy ntjbik tu désitó a kövelbesŐkel irjmBMiea lapjában bálatnn felvioliki tudótitáá alápfán ÍSjUé\\(líl! éi boraink möiuia nullára ■ileyslváltajolt At kkeiu nem jáll,\' hogy a BalatonÍoÍvmH^0 8Í-4 kr. égy liter bor. A \|Bklaionftlrtdékto egyállalábau még ninot áré k inu«\\ttfk /Cl igaa, bogy a; vesapréini piaoéon adték ^ j ttlrjét annyiéit a iun>tnak. üe Veatptiiuiisk nini Bful vidék.ifikillönheit ki a must k vi préiui piacara el lett „pauoeovva, liiindnu tit ajtói a lehet I skó visel Mámiiaui. j E hó Sjáu Tapoloaán levén, ott a hienotek U kféit vélték aa ujborunk i9«jét, ast hiszem. tisztességek -t Eelevárasegy e \'örv. b s. állal fogadott megyei koltaégtervjaset I88& övre: KUdáa a tiastviaolók midéi jiietásére 12442 fr 50 kr, a kÖebiatoni>ági: asemélytet éa ti eti legénytég kaeié^e j ttUÜSO fiil eaek iujallékjátuléklai 1889 frt M kr, a foglársáf llásbére, Óra, világításra B819 bt 54 kr, * vevd ~~ 4 eartlóblrtokfa éppen * dézantavilteág miatt tuég a péesin-iat^aetek aetn adú^i köhiaöut, igy fttukid i»««u unvf\|jkjitf, melyhez \\aUnnkor i \|*rni(ii)HHffni\|)>(ibl) el»Wrv-ieti«l ée ér- tekitálküli wkisor gamátlan dolgokká vál\|, fc; ft Szabad tulajdon, mit n valtaági türyény alkotott, csak rom-Iáit ho/ott a népre. A uiult évi zárszámadásoknak országgyűlési! tárgyalása a déaatna hatra lék ok ótjiási Összege tekintetében megdób Mentette as országot s yonili\'lk>KJóbuj ejtette a kormányt. — Dd a mint a [javaslat benyújtása bizonyítja, a kormány még jókor felfogta a veszély nagyságát s a fenyegető bajt orvosolni szándékocik. A törvényjavaslat tieim-ak a hátralé* kok lefizetésén könnyíti meg, de az elemi ö»apMjc vagy pusfctitó rovarok által oleméi«ztett területekre és az elhagyott Szőlőkre nézve is nagymérvű s állajábaii véve szabadelvű « jótékony ínMekedéeeket foglal ms-gábiui, ugy bigy a javaslat folytán némtek aa a\|lam érdekei védetnek meg lehetőleg de a váltság kölele-\\ 20tt nép t\'vrboi is megkünnyittetnek s a m^lőeilpctua veszélyei is elbárit-tatnuk. Elismerés illeti meg a kormányt ezen nagy horderejű kérdésbon való gyon» és helyes intézkedéséért, de mi 2Ulauieg)eiek űsi\'iiitéu gratulálhatunk megyénk egyik orozággytl lési képviselője Veteter Imrének is eren kérdéanek országgyűlési tárgya-!.• ■ li«• r tartott tárgyilagos és a sző , lóinivelők helyzetét hiven ecsetelő I srép Ím médjeért. Magát a tiJrvényju-vaslatot egf-szi terjedelmében alább közöljük. i • i TfinfiiyJavftHjat a • ■ 6 I 8d in in a v á 11« ág i tarló-sások Keróvasára nézve adandé k ad vaamény ékről. 1. § A srfilábirtok után járé trfrtoaá-tok megváltására ss 1^6". XXIX. t. ca..értelmében kötelezeti lelek vá)l»ágtiirtozáHuk tttrlitaztÚBi\'fn uésve a következő kedvezményekben risseait tetnek: I. az IbjíSi, év ló .kezdve lei ovii ndé »zö-iŐdiramatálOigi taitosáat képerenúikt «) n» lMi9t évi január lié l-sft napiátél Ittb?. év d<ősember hé 81-ig lerjedfl) iaó-ssskia eifö fezúlődéztiiaváliségi részletekből (félévi jáiadékokból) as 1882. év végéig la íitiu rovott\' ié»röseiieg { b, i t ajkait emiilett tftíleaztéai ré>l leiek u áa ar llHM.ivvégéig járé ass 1876. XV. t. c. 41.1 § a érteln.íben kissámilsndó kéaede no karnistól! Összege; a végre e)\' azon i lörlesatéai i észleiek, melyek \' IftWl. éviid ketdve eedékeek áa as I8ü8. XXIX. i. ez. 7 § a érteleiében az 1690.év vécéig teljesen beliartendök lennének. Eron három ieudbeli ö»aegek egy öaz-azegbc tog látandók \'én aa tkkép kissimiioit tanórán liförszrg lOpleasthetiaire a váltsájp jiüielezdifíktiek ütegei grdtetik, hogy 1883. évi jaiuár hú létől\' k<zde léié ven kint eaak oly 0 szeget toessenrk, mely egy enlő azon il»f9:f\'ggtt, m«ly a váluáglaitosáa kivetésénél folyó téléVi járadék gy anánt állapíttatott meg. Ezen léfévi járadékokat a vái ságköte-leseket tartoznak űzetni mindaddig, mig a feateialiteli öseree tartozások teljaaen törlesztve nincsenek. t A seélldéasmeveltsági tarlosások, ugy níiót eddig, jOvére la aa egyen sdók mélára saodeodóa, eaetlei yégrmiajt&f utján hajtandók ba, aaoa módnaitáaael almában, Imínr aaok után 1898. ávtpl kaadva aa 1870. XV. tn. 41-tk f.ábaa említett kfaediluii ka-matek tflbbá lel nem azáiaittntnak. Í. 9- A megállaniwi\| válteágÚitéaek as 1868. XXIX. tea. 31. Bta irtai miben aa 1868. évi tartosás iajibeni&aatendé 8 akáaa-lékoe kamataira a jelen tp^vény I. fiábau foglalt kedreaméoyek leijMai-terjedvén,.aa ily hátralékoe kamat aaoanal bejhatékdé. 3 §. A pénsttgyihiiiiaitflr jubatajnas-tátik, hogy a kir. adófelügyilü éaakMÍj(as\' gatáai biaottaág meghalIntáiaa tlláét a) as 1. §, 1-aS pontjában bJ ia b) alktt Siali\|att hátralékokat éa káeedelm i aamatokátj oly eeetekben, midőn aaok a áltságkötelMt árt elemi oaapáeok vagy a f lloanra vijajntri* rovar vagy máa rovarok 1 eaatitáaai miáljl a azOlS jöveaelmébél ke nemmaitbaték ée lmoknak bebsjtáaa osakia aa Ingatlanra veaejeodé végrehajtás utján ieloa JoljoMgeí, as ál-Ismkinostár követeléani$nl\|kjtöríl)te)liease; 2. as J1868. XXIX. L esikk éneimében megállapított asSISdésamavál\'aág ÖNsegitoly asőrnk után, melyekre néwe a megeftájlt hivatalos vissgálst kideríti, hogy ások á re ájult kirovóit ssfilpdésamkváltaági! lartoaás mérvének tnlmagaa volta miatt egfaa dt\|léken V\|gy azok nagyobb réaaét magukban foglala téi ületokon a váltságköteldaek által éveken át nem mivqlteltek és 1882. óvéken P méri parlagon hevertek, a fenforgó kOrOlményekl nek mrgfelelé mértékére lonzállilliaaaii. 4. §. As 1^0. VILjt. os. hatályén kij vUl tétetik. 5. §. Eaan törvény 1 1-én láp életbe, éa végre ügy miniszter bisalik meg.l Budapesten, 1882. oki. 12 én. Qr. tí a a n á r 4 0 y 11 a a. k. m. kír. \|4niSfjaiÍMaÉM Politikai s; Zárná aa egypteasl As Egyetért ia oktélx lenti ctim slatt eg)\' igen ősikkel hozott, melyat, a volna alkalmuk olvasni, m 1888. évi iandár hd rhftjiásávai a mns hadjárat hoz ir t\'í iki Mzáinn figy illemre ji\'iélt^ kjknHK nem- leli ia köslaak. A kérdéses k sleuiéby alább követ késik: (B.) A aiker mindenjutt áa mindenkoi az emberi bOléaeaég legnagyobb krilirium Ez áll a hiidvineléare nézve ia. Bármily nemt legyén ia tehát egy hsdveair müködéae, ai mindig a legjobbnak ríevnhetö, jia a aiker bistöai\'jn, ha gyÓzell-mhoz vezet. Es okból s luiit\|káiiik nwÉyob uohésj az angol vezérkar, ázaz Sr Onriiel Wolaej ley tábornok cselekv*eiliea hosséféikösni g)ézelem melyet asj fti>gol f\'-gyverfk Lsep tember 18-áu Tel el.Kebiráél a fttlkelfik lö lőtt kivívtak, magéban éá í kúvelkezéaeibet oly teljes volt, hogy a\| kritikát ia vitspavo nuláara kényazeriti. Majdnem hallatlan a had történelemben, hogy egyetlen Qtköset pgy olj tokáig éa gondoaan! alökáesitett hsdjáiato ily gyorsan éa véglegeaen bérckeazlett volna mint es itt történt, qe égésásn hallatbiu, bőgj egy nép\|,"egy forradalmi I aicz — merthUií ilyennel volt itt dolgunk - egy e»apáa utál elvégződjék. A gynkorlut i llenkezfilfg azám talattaxor bizonyítja est, 1 pgy a tűk sá ilj hsrcaokbsn a fölkelik (oackegének legypzéai után ia, merész tábornokok »• páilülök álta aséihordva, guerilla liaics lakkjában sá ori aság kOlÖuiile iérteiben még hoaaabb vagv rövidebb ideig égői arokoit Eirél moal azé aem vblt. A lel-el-Uebin Ütközet után nemcsak sa ebben réaztfevCL dé a Kairó, Kalr el Daoáj. Ilukit, Rosettá ée Damiettában ál é fellabj éa Irkele aásalél aljak is letanék a fegyveiL és minden tof vábU ellrntá\'lá»iéi Wmoadjak. Ea pedig, hl tekintetbe vcaaztlk, hogy a lel ol-kahirj aki Ősié aemmiképen aem iiemhotC makaaaiiall éa véresnek, liogy aa rgéaS hsicz tulejdoűi lápan «reaiti t»«g tt latbsm (tjn ail jtgosil i anyir I íferio I noál i Kyptoj «igére ik t iidjuk (llitani Olt i lintnldáp említ telni. Hk nár A \| ernag Hpásnt alig egy éráit rártÓ ia egy fomidábilia lek hátáaál áTlé ásflötli kudárajaok iltaJ un gyengitstt elltjníilro linlézett wzuronyj-léi állott egy oly jtlneaiinyl naly mini er -^daeséra a UrUtikát a^rejsa álliiásra á föl, hogy ss snkolokekarwket cam i flgyea veaatáedkhek, jnind aa allamii itásának köesönbatik. Est k\|uiUUlnl Uktégeeebbnekkárljuk. mekaltaláhá^ bajlandéság hiutiítkosjk. as angolok eigyénslmeiböl, isderejbk a kosiéképaa. ntevf téves köyetkastilésaket vounL 1 Ei as angol seregi vezetéeét naia tudj-«sgasstalni, Wolalay táborkokoi\' nem mint jmások, Uóltkéval egvj vwnalbá éa m^g ia vagvjftuk gyóaMveJ hagy épen bevigseio hadjárat, a»\|n aj tel-c^lilcebifi Qiktkel, bánnil r nagy erfdmébjiakat es, ia,!hadi törtei elemben áam\' fogtxajc ratéglai jamnnontbol ezaudria bombftuaa ia SeyiboUr IM-r vaa koloazuasijiak ágyuí áltsIH léyaa r k nevehet0. A politikai l\|onaté láqnö i tán tudni lehetett, lio jy ss elaö löjréaí alia-1 oru kmdatát jelenti, iblott még \| hitelt klcl-I illek álihoa, bogy aa i ilgpl oáspajoU a liaros-tírre irkasheaeanek, A a elleniéinek ilyaépen i 18 volt adva arra, l agy a háijozra kéasU- I Sdj.ék, melyet osélasert en fel is hUbált, ugv logy uiidOn as angol lőpsrsncanoa Alexán- II iába megérkesett, nem tarlOtta magit (léggé erömek, as egyenes éa ligMénvelmaj- ibb ulut Kairóba, a iLáfr el Dauárén kereas- III vivpl foresirosni. Ittette tehát mfi tödiai alapját AÍezán-driébél a asueai vonali a( igy egyasarsniiud a daatoriját ia bístoailva. Arabi bieráp Leaaepá ■svailjan, bogy a csatorna semlegessége Jhíi angolok részéről is reápektiltatni log, Wol-■aley tigyes manfivsrajáltel Kafr-^lpauáiaá1 Illó fliirejét astralégiajlag megkerülve látta ia kényes helyzetbe jutott. De es \| helvMl nem taartolt aokáig, mert nomeaak eogy Wnl-anley nem birt a aztlkségea erővel, hogy aa ugynevwsett egy steril istrstégiai mkgkSralép Után -iaonnal a taktikai osanáktj)mé^heilk olns, Ide Arabinak\'ia, ki«a bejaa vo^ia\'op lott áa kitűnő rocaae-vonalak ffllötl ren ilkeamt, sikerült fö4ejil gyorsául K»»fre-►auárüól Tel el Kebirhn rekvirosái as a meg \|eiUlésl psialiváloi. Uhgy Arabi!a\|\|helyseUá lily tjgveseu fogta fel, arrél legjobban aa tanúskodik, hogy már aug. 28 áh (Woiselaj seregival 20-án azállt lamellánál partra) Kaeaj auaainnál támadélag lépett föl. A tel el-kebiri döntő Utköset megnye-rését af. angolok léhát nem a sokai makass taU smratégiai- megkel Ülésnek kö^tönLelik, íjanein jkilUn\'ő bátoraáguknsk és . a fellahiik I iheietNii g) áva»ágának. Annyi bizonyos: Imgy ha ss arabialák helyébe Sniépail j<aj-tImák állanak, az egiss skcaió asaiabapuas-táhau más alakot öltött] volna. WpWelov Saws működése folytán valósvitidleg nrég odai sem jatott volna, hogy hadat kényelmesen wlvof nultalbáasii.- \|* Ak angolok győzplméről k(\|lönhcnjm{n\| deuki már slőrs meg leheléit és meg. is volf gjyŐzOdye, de még aem lehetett iiinjii, jbogy cíak oly csekély ellenjállá>ra fognak tsilálni, hegy aj felláhok oly megválni váló gyávák. Rabszolgák bél nem leijei néhány hét alatt a azabadaágért lelkesülő és hsrcsolé férfiakat csinálni. As egyptomi uadaaregben hiánysott egy aaame, a melyért paiaolt volna. A jel* ssó : „Egyptom as fgyptomiaknskM, \' nem eolt a pép jelszava, hsaem csak egy emberé, Arabié. Nem egy nép ikrcsolt s ssabadaágért, hanem c>ak egy emper. É« mikor is, látva likrcxosaioak ha»ználhataUiinaágál. elcaüggt-dl egysserra vége volt sa égést komédiának, amkí sem tagadja, Jiogy Aiabi \| jellemea éa l»caülelea ember, de.bukáaa alkalmával ast ia meniuiatta, l>ogy palédi -hstafi; midőn njogtuua, hogy nem éfehet mélhós, megazün- lett minden további isit éa vironfá I, bo\|y önkényt mcjsuta magát az ilnek. De Aisbi még Idéso jelien a kritika k li mint orgsnirátor néhány „hét Alktt !ugy ÉJI y orosz hösnö. —jussait— Irta: 8ZOMI1KB SÁNDOB. (FolyL éa vége.) Ali EtT-adi bálkomor arca csal Ok as erkélyen én várva várta a hazaérkező szolgák st. As éra helat konga, a szolgák végre megérkartflk, alázattal jelenték a végrehajtóit letteket ée ismét tárásának. Ali türelmetlenül esskitá fel a Boea* mundátél nyeri levelet, melyben következőt olvasá r-: „Mire e soiokel olvassátok, skkor én már e^y izehb jövőben jogom ajjásaflíatéaam tir<i»<p<M>i. — lliolaé kívánságom volf as ai%yah <) ^át as ét fenyegető vakaélytől meg-Bfenorni, nat ogy családi • becsülete csorbát aaenvedjan. — Eo nő vágyok éa igy nem v«afi<b«iitrin tévmra éa uem ia csábiibatnám arf, bogy eaak ugyan igas állitáaom, mit Ul-gáaaá tm atyjának be is vallottam, aat lovagi be»a!els0is saknazöm 1 latén engem agy j\'f aj éieicm uiáu! Azért tibirák kfyaiae tert^k aa áitalaa teremtésnek, mart etlrakeW b-g Ula\'elenSl seeavad éa as ártat laa Is en boasa\|ál kivná aegits\'gül, ki ksiaft\|ii retliiaaá fejetekre. — Ellenetek a kerrt»ea a»iai llag\'evita ftitemir vettem réast, de igasáa vagyak, Rar\'airaaky Reaamaada." Ab Ül^iii 0 •vnaihea aaivikaa eapritá a lat«iH. Uéa«attfS aiatatt éa örömétől clra gpéta. ivak ennyit mondott neki •• j Laáayoai aai vagy tnenlVe 1 haas íéi», a Uvalat neki adá é# t iga Sgyetaae»ee alvásé végig tártaiméi. \|\|ibíi keblére beruitak ás kaarrvaaan sir* Mfta a aeMaiy R«aeaaaadiéri. ka mintán a Urák Alít ál laáaya ki-ad léséi klllák valaa. WkaeiMtaa ttníatá meg a levelet, leáiiya árjatlanaáaának ei egyetlen bisonyitékát éa a bjrák örflltok, hege nem kell barátjuk irányában a törvény j asij gorát alkalmaani; Olgát milidon vád aló fel] mentették. \|t • Ezen eseményeik ideje alatt as oroas-j csapatok mindinkább! előre oyomoltak, migj nem a háború leljeaen mégszüiit. Eakoi történi, hogy Dongetjeff bálé eareda a harösj \| tárról a hazába békéa állapotba vieaaaliivaJ lott. Aa ezred állémásbe ye iamél Odeassl lattl Aki ekkor Dongetief a aaradeat látlá, aa alig iamerbetett raá, barátai is rokonai falattá osudálkostak raes kiSéaéséá éa babAaj nem ia Indiák, de gyaiiitik J hogy ennek nem egyedül a háború -fáradalmai hanem még máa valami ia\'as olu. ÉN ezeknek igásak jV0\|tl pongatieff báré Ressmuuda1 eliűnéet olt baskomor, asóialsn, magába vóniilti jnéj) gondolkodó ember ia táriasj^kerOlő lóti; -aem törődött a világgal 6 egyedül gondola Iának élt, melyek a kedves maliból etredtelj I és a keaevtt vslévsl yégr/idtek. Egyedüli öröme aa volt, ba gyÖnVÖ(0\| nyári alkonyatkor Olga volt Inkáién mfgjwj len\', mindannyiszor végignardeló a stázudii falakat, ballagva haladóit jel m<\|lletiuk éli lépteit a tágas udvarbü keresztül a kert lali irányai. Egy ily sétál tilt agy gyönydrfl nyán alkonyatkor is. Kstoaaköpaaya Iianyagul\' voll sUtfllK vetve, faja mailéra vélt esOneestiáll Iskinf leié malanelielikesaak tolt p\'néviwNülő. Uápiaaen moegetá lábait, madyek egyl forma taetasbae vitték lesiet, mijd agy gy njSrO rótsáskartba étt-í Aa Oda lég, a jrirágHIM, Iá \| Itognta danaisa ia a auidarak crMVOrí abrlil ieakléaa kissé kiverte fajéMI asély gondo ! kedáaái ia gyanakkee aaaiaju alira. viroufáatjssál* gát: aa élldn-ügyes kájonk ia[ Mű-nem birt lelasóllalni a4lvá)j iems\|i\|SI s\|y tel eeeeso fslssirili és raídekett] kád laregetTler iái lett. iMi nem ékarjjjk a i pátor angol \| hadsereg ^ikajeil JMgsdii vaáy megkíaefeblieni, emk jtfylaariled odWakanulc heiyeznij a hpva Isijto^ijakj. A] kivivé l slksrak nagyik, j ds eaák Uaaál a miériékáel mérhetők, majyaj a keleti jnénekkpl^ valólnareapkbaa ssokas nász-ttáíni Aat a I tnértáilat,j mely mán firdpai modern nadsáracsk iköeíitíí baroso\'\'bao Itá-lttiikJ itt hem\|sijánad le nsm lehet klkaunákní.; Ée azért as Égyptombanjkivívolt aikeríjldbőí nem jlebjtségjM .az Ingolí hadsereg kkejtió-j képaaeég^re ajézve egy esetleges euroiáj bá-" 4>koedL Üi ast mondpaijuk í ibzgés\|áfi! kpparatus egyalla-i tuő\|üdíkl\| mint aaEgypiom m^z^aitááinikalinávall akikor egropai jiaboliibau alig Irainé szerepet jájszáni. borúban EtéU ba aa aqgal láhan oly laa elleni réáslegt Ajtgalorseág f képes erédmé\| fi Ji Us mjjg l\'lsgilap t feéíő i !\| Ue\| békékongreaatUB lijyíÚ Ma nrng Ideálisnak kell nion-dánunk á oznlji njelvst e kongroaasus jnsgá ele tllzöti, njiégis rMonaMnv fogja tkiaérni atjualk mködMaét mmdem jpolgármaull nem aet részéről. Áj koneraasSÍMt nuls polgáribeji-f tol í vitcjtta mjjg, jfnfenulitjra, hogy ai országok \|köz\| ÍOlnmiUlő vitás kirdésaknakpálasa-tolt piróéág állal yalp ieldlinléae néni\' tajrio-aik többi as ] újságok jkjwé; esak maga a belga király inégyszár veit már választott bíró j majd baraitá aj gyűlést, hogy munkálkodjék a jó éíjdaaébjBo, a sikár a fövoben el nem íjiaranljat. Hk\|dgé(\|n Pratt leveleket olvasott fo! Quadaiodetól, iDarbytfl, Sliaftes-biíryiől, BicIntíjdtóL lílüllbr Miksától i s másoktól, molyok) mind .rokonszenvet fájeanak ki; a koitgreesaua biekvései iráni. IUvéley mégjogyaié, liogy sí Imlilásvágy azelőtt ment liotő volt, ma nemi aiz többi, mert asjamberi erő jobban értákeJitáetŐ. Iperiollat (gelfori) a parit inon tekét lnbáital}a, bogy a mijita-riauinst nagyon , táiiíbghtiák. Est kilaé\|be-vonja Beauqeíer (rlaosla képviselő,! a ki egyébkédt asLgyeiemás.^atáraaeágotajiMlja a sajos letsaél kOat j«4enu ki, bopy Franci-orazág lamooanlt S náboruról. Miuiál m\'-g Maioosrtp és málékI asóli\|üc, négy reaolucio fogad latolt el. > j j A s s o e b\' király éi bolgár frjed>4em rusouki iflá ko/.á-H! I\'alől kev« hir axivár-gott k\|. A du^ai MjedahiKÜt ugy látásik, aam as Udvöz)ő benédqibre adod válk-záiUimí, bén" tjein tatlak pplrikai ■tol; egyébként ba let-ne adijat épiiénT rt, mert 1 a iSserli ^ köz vetemény SAiiHior feirdaleip neiu ^akiy^pil. Injjok lendkivdl áiilyl! Pál jgrófiiiik külüuyj ál-illaiá\|minualerré [lörtánt »em pobárköa^Ontölli jelaiitSaégO nyilalkjoi lek vdua, semj ialie Milán icin iek\|niha< képvieel^inaH,! mig eg) éh \| Oroayohiságf A jr\'\'mejói>zi helyéaiiel Iiált lauitilliárrá aboroai kinovíjzléiéséiél IJti r.fí ld\'ígréf azon líeveiek nt kfjdVencze Biémarck lignnkfs a nébhtik. A gróf hivatalát háliiaék-talennl eifogboia«s még- aa ia kéteaj liogy viaaaaljivé levelét személyesen nyujaa\'-o ál Konstanllnápolj bnni A tor la az egyptomi -kérdéa elinté-j sésél IlIelSIeg jlahcaŐleg közeledni iparkodik: Angliá\|ioa, atiól fé vén, lyigy as (eljespn mcl-lŐzui fogja a szultau konnánvál a Nilus-mel. Iák ügyeinek \|ujjáMarvanéeáben. Esi okból történt aé, hogy —• mint már emiitaUBk9—j a portá óvakaaolt elárulni aat a kellemetlen benyomást, milyet [reá Lord Do (Teriié nek a aaept. 24\'ki jé^rrÁre adott kitirti .irálsssa teli. Mint egv jmaj iáviiálunk jelenti Ssáid pasa kü\|DgyaijaiSter tegnap nyujlods as angol usgykOaptnik as bal. 2-iki jedjsikre való válánátJ melyben késsnek nyitátkosik airs, bogy aa fgybtoaii Itirdia véglegés megoldása liánt AaaolormiRal tárgyamsókba bocsitkoaék és biava Angolország barátai ér-aajméibanL reméli,jhocysajataius quo Jőalap-jaj válloatatáak nasn lógnák szenvedni. Mint mait éjjeli táviratainkból kitűnik, sa Arabij paaal véneimének kirdéaa igen kol: letnntlen jügjgy^\' ftcerdi láagát kinőuí, mely dí Egysserre megállctt ; előtte (eey folyon-.rral (Uissn körűlövedrott nyárilak ndmpásott. Jtt voltnnk egykor r mopai hájkan. Óh I boldog emllke a mujtnijk ( mily tüjuő álém as egész en lieri ;é\|et. \|4» j Ki ibille Ins, liogy ennek egykor ily szpmöiú vége, ? 4-\' Oh, Rosamunda, hógyaij iláeeeiiléd forróis szereti ativet Ili ad{ élet jeli msgsdrpl élas l\|ds talán kiooe nsbaágban aáenven.1... I neked tenni a... megmeijtelek jbir-osak adj insfradról életjblil... De „halt ?• \| ta mögött selyibruha auhpgása bsl-de aat o éesrlvanni nem [láisaoU, kellett bt I vaj hátha un rt egy köseli róssahqkor melléjt ikolesolá éa églalé eiúejve szemeit, ,Jnaágoe latén I menynek Né fijldnek il engéddy (mgy szerotu t Rqsamiúi e\|raaer akár élve, akár halva Iái bt iilmj bogy borgól keblemet megijrugtnasHio bogé asivimet vagy érette isot1 , /ágy halála tudatival örökre;I odaát itsam. Élnem nélküle mák- tovább pér( \| loph aulein,- es is máf eleget asenvedjak. Dó t •jtgja, hogy jélvs, élvei ro Kogy élve geu sokat „E Vtalát emlék rtjéWn való !■ mondi, mikösb^o örü könyvecskét vo it éló ás z«M bélrpijéseUe. — nd oly kedves és a: gyeit" aegi\'eni, hogy Si-J. i nrr NRoaaSiunda ál i i jobbon i laka !ff -4 kallatssog elíy ia n ar \'lukólj 1 I Ao slaarades msnjedya jogi) ri(pilUii\|ott ée ah, öiöijí Ro loil a atisst m «lve sz jAmi tffli laiea iíi >a élj; ol allila téljeii iovsgn H poiápá Háplios nem birt elegei aaélt két ^\'málea diáogó saivl Mlát irpeltJ ké- limat még liogy irta t felileas em lehet; efey balaö lívan te azenved I a ró- 17 »a ran, aa ogjs aa báioask mint hang fel, hátr nda ál- Oi i miau. Qyörsan fellieUek a lakba, melyet Ro-aájniinda már sán napja lakott; egy sétát skart moat a kertben ténni ée legnagyobb miglépetésérelaa alekrédut találta otL Mindketten elbe-zélték egymásnak tör-ténetU keli mit nij már [ismorttnk. Néliáuy hói telt el aaen e»eméay éta, midőn Dongejiefl éa Roakmnnda hűségei ee-k Udtak egymáiáajc as oltár előtt. Pár! héttel J menyegző atáa Roeamends köjvoikeso levélét irá: \|T L ilTijj JKed^as barátom I Néljány béllel easlőtl tartottam áfrnyeg-aőmat báj-ó Dingatieff Wladimir alezredessel, kijmjfg fogságtani ideje ámtt jegyexein volt; ebből kodatkslil atliati, hogy sserenosáion menekültein la Öojpprusból éa hogy mfet boldog életei élein. 4- Nehogy ssonbanj. a zaba-duláaom önök alatt talány legyen, mdtnkra sdpim bogy as a fekete kbpeuyw férfi, kire Ön^ ngyelmeztjitém, nekem ^megvett ejbbe-retn volt, ki; aubedalá^mban aeeédkeset nyujtoti. p Ugyanis: iss jöntől kapdtl kés-aeí .Ittlkailtváa a\| zsákot, melybe záíjva voltam és a buívUa golyóiéi lábaimat inegaza-baiditván pgy Máhadou uizbattam mig,a lent megjele l .ember polnskávjal — melmol reám várniI úrtmitt — • Mim k0aeira«(t éa abba fe(jett,^jUv jut illáin a kiktnébe áa arjón éij.\'í Odi««aba. Okiökuek kiváudm, hogr olyan yoljlogaa WycnekJ mint én \|vagyok IMoÉfU Olgái éijOai saáinlalsoaaor lldypali \| aaMélf bará juk I iCsrlowasky RaaemOnda." \'WylaráM\| lave\|eab>k még sátán < gy -mással] ika\| nyájait] a^erolii muuda keslék dón ki öiöintó H^Jtfr i"* • rr kényseitná isg^tikw lélbaisaksdt idjővef; láind-nak áteá) bóldtjgoii Kosa dugj eséládi kjorben eitilé-ontagaágieljaa iavMi mi-és aiaayfílitO kieauyó»k«t \' kre aaariiák. [ . íj i lűlről veeziljesleti a psetifikácsié mu vét, a melyet as angolok mihamarabb ^ rétninak ma^keadani. Legújabban a« «\|.p. Mai miaisstfrium jegyzéket nyújtott ál let angol fákonsulaak, moly ben a lássdák ppldás aiegboaletáeél kivitali, miotJsnjT rind fanlart^sának\' érdakéien malhaiall^ Okaégai és boaaátaasí, Hogy vaaed^ vtolna a lázadók pOrét ály procx^iünt»\| nruitaai iboeaaurs, moly keleti oraaJgekkm ;yállalá)>an nem alkaimaábató. KUlönfélék. \| — jöétaemy IWeséco kir. skáki birínsk temetése, kinek elfiimytárél [lápunk mait Számában már[megaiaiékLQüj( IfJ hó 18-án e közönség rejidkivQli rlasTiu llsösött mént végbe. As a jtissieJet Ü \|tét, melylytá a bo/dogull bánt a Vá{o« ki-unsége ráng éa valiáakű\'anbaég nélkül yj. jasltatett, lenyomatát nyerte á végtissietég adi-Mbál is, mert a város legelőkelőbb io^árai Jelentők meg a temetésnél! daczára s (adó eeőnjsk, As elhunyt pályatánad a Ur> vjknyssék ugji\'i « kelyeltei elnökkel[éjűkfc a a biróaflgok lökete öltönyben adtak gji likuknak kifejezési, az állami egyéb ét , vjárosi hivatalnokok, sa ügyvédi teetole, t heovéd tisztikar stb. mind eljött a jé kt\| tarnak a ssomora\' azertartáfnál való tiszteié, állóját Iraónj. A koporsót asébbnpl-szcÚ noesoruk UiVtlék, minők i Társasköré Jt\\ • lájflietlea laptársuknak8, a törvényaiék Lírái karáé „A Szertt"tt pályatársnak ;B as bgyv^. egyleté „ffiózouy Feriiicznek tisztelői és U-tltaág jeléül\|jtt a üfgy-kanizsai viráai üti tataié „A volt várolii tisktviselőnet f dr. Heríea Tó h Jánosé .liiró-iársának\'L Pljyj Ferencz é JA jó kaAtnakr; a Fosjelliofiir caalád-é jelige nélkül; Gfiony Jánbs tir?. des é „Feiejihelkn; nág) bilyjának ;M a Gi zony oaalid-é BA legjobb Jal) ának gyáaasü gyermekei ;u alb. Al boldogult életrajzán vonatkozó adatokat főbb v\|iiiá<io1tburt kóva-ket\'.kbeu közöljük : Született Ráézkeréi; 1B15 ben. Tanulmányait SxaiűfötdjMi, 8íéV? kjeslebérvájoii éa Peíjleii iégez\'e. EgfWi\' salyáia lepett, a a iPasiuaiieumba Bic^ta <snid>ieU ; j lumibogy Isoubkn már Hát ten \'tjécje volt ategyliáái pályáli a már i lint lb-saoinell piipok indktld" k,í icaaládja iráoü Makintoibfil meg kifllJit váí>ia arán váiyátál ■a[a jogira lépett. Bz«n tesiphiiinyaiijek Hu-^ojn\|iesieii leit belejeéte után Ib46-bin (igy-vpdí oklevelet uyjerjén, fisékaaleliáiváiatt i\'íjlníl azeu(B//\|ki (Igyjésuaikaíiniixlatoty\|iiigiieQ IjBÖl-ben ünvec.1 rj járiabijétá n^tilHi ki. ; ipM\' bon kiedig Kagl •Káionsára kösigargs: tá>i >zolg»Lirónak alkalmaatáiván, itt műkül juptl rövid két év j kivételéivel a kölpalyia jlhe végeid. Ie62—J&jig aí kap-niaki j».á» robirája vilii lb63 ió 65-ig pedig Zalsias-Ohre 2-od iliapánja!] 65-Öb-ig ügy véjlked^v itjt «ól a b\|rd-ág »Sjerveaéa»tg vároabiro, 71-I I pedig ayni a nkánizsar törvényiaékneL s\|irn«ud«aeriqli 1-sőbiraja működő\' tmipdadiif ín ig eselőu 7—8 háttal a liálálor kjateg-ir ;«ybos uem azrg«ste. Balegaége mar fn«u labb évoiríj vihető vis«sa, 3 ivüaad alijil 3-iu: r oitivált vaasálySBKggromor éa alimii baj., mígnem mnal haláltTokozűvá vált. Mikor H o»t u\'oljin, megbijlegült, kjezelő orvosa már vbezély esnek jeleste Melegségét, minoasoúál ij I több ötfős gondos gyégykaealiaa jfolytáb ajinyira jobban lelt, \|egy már feujárfj ekkor Jltlam uloljáu mintegy 4—D bele, rá aee> lijoriom volua gondolái, hogv többet \|i«iu ta I Ikozoin Vele. Újra {iaszaeketl, állítólag fel-Ijíbadésukuj- gőzfnidöbe nient i ju Lt Itülte voloa -meg magát. £\|plo a esd avotuj • jjtftlmi\'b\' n a mértékleleasög példányképp, aaarata alláat feletti uráliim kOsmiudáar* vj-áére voltL Tá eo, nyjároo ekyforaáajhajnal bjijh kelt, korén féktjdt, hóban, esSbkii sr jkntt sélájáb élvégeztej{ erójeljesuék látása t mindenkori SNyilvánoa iletaben a oonorv» t\|v irány embere volL higgadt, sőt! uiom • " bali i ükepjikus néaeteknekl hódolt. X bel) lapokban jdln^ini magjelent „Sktjptioua«« mái", gondjojkozáamótljfcuak hoidoziák kiayt matát magukon! Jé iudiciummal birt, nht biró lőleg ja bUnvádijtgyák klbiráléaákae ve i kiváló résat s jóazlvd, hnnmnua KnmmfiH tanúskodnak Ítéletei.] Mint vároebirénsk • város halanáaa, fel virágost átáau a szépité»e körül szép áriaméit jcgyeeheijOk fel; ss elöljárósága idejébe eeik a Caengery atea myitáse, aí\| utcsák a alak klinkereaéoe, ^ városház dpilése stb. Mindenkor szivén Ut-doaia a varoa sorsátJ melyben M évi érám teljen maijkás élet kötötte. Áldás etuiikf netán 1 % — ilakAvÓ Balaton Füreden. A •» f Balaton Füred keuvás Unncftélymjk vek ke lye okt. Min. E nkfita tartotta a\| késssac leiben illó Eosy józsef ar eekflvőjit KaU Anna kedvee kiaasatbnyuy al s r.j kalb. l«; plomban. Nyoasolyó lányok voltak Haisy Anna és Bouuuiosky! Irén kisaassonyOk — Belelne felvidék r«l "<ák a nK-—nek,v bogy jött a bor literje í—á Úrért áraltatik. Entjek ellenéhon egy m\|iHk >a-dósilé a kojratkeaillei irja;Baee(Hi lápjában egy ba taton felvidéki tádbaitái alapján siOretÚbk és boraink mtnjika junlláta T^evalvilthtbu, As kérem nem áll, liogy a ftalatoafaWÜli** 8-4 kr. egy liter bOr. A $alataaMjiéikaa egyálValábeu még jnibee ára; a mustnak. Af\| igaa, bogy a, veaagrémi njajnon adtat el •tefjét eauyiéft a m4iiaak, i\|e Vesspifeaiár nem BWvidék. Kililnheii ska átust k vea-prömi piacara el Üti .paneólvaf, miildeu ta alt ót a lehet 2 akó Kiset aeámnaui. K hé 8-ián Tapolcáin lévin, ott i a hiafieMk 14 kjéi t vették as ujbdruak (itprjét( aal juaseia. aa tisstességei ár. — Kelaváresegy e \'örr. ba. által el eeadett megyei kdliaégierjretol 188& évre; K adás a liaávieelOM randea isetásire 11S44t fr 60 kr, s kösb\|atoe»ágf asaaaélytset áa timis legénység Mésére MO »«k mdAkiáralékai 78M frt W kr, a fbíifeág asUiáabéra, fára, vüigitássa M7» (rt >4 kr, rsdat a»h->t Utakra 14tf fii II !tr, tHikM \| -«- ^ ií>jk?* 1080 frt, a nir-gjei ip«ka\'4 klfceégeira \|0)3 bi 31\' k* agylMi 776 frt 4 mm Ütott MUMN tlÜU ft < aaa i « ltt041 fa f\| itt Ei Maet\|l etttéfkí I MvA jarakbóJ Ui.jiyó l\|t«)«IVB l)M t\'vi ^mMm frt 50 kr \' Irt IV kr, It \|\|J IJJJ.Jfll ili II fcr tfci«eiei eauk«%ii \' % UrntHMkha érketetl aftinlár ttiktró-: ; — „tytytittiei j«g >atsUk i > - "il •» ,K>(«nti)i éa vidéke," bogy 1 Mm ttiwUliMlt I páriJogAa iránt m iái * Míta lábal paíjft-fín, M»j«í mindig jó káaél káa látogat j, eái gyakorit igenie tor «€t köaéttaég* v»w. A mi atl jelenti, hogy 4 trulat határoaot\'au jó, Szombaton x uj jfMrMt éoeka«o* máaodik f«Hég}etll ker.öít 4 nópmuhóa Hömfógí ceaaa operettje. K;el a Qximaatrepben íacnét kivái\'ó taMSéhágAfts tolt tactlbixouyeágot. aelt»uM\| «e ú-h kaógaiyaggal, vonzó á\| Ugye* játék-ka), aánoa azinpadi alakkal n-nd<lkaik Minil-xdu kellem" tul«jd»ft»ógókkal egy Utl\' viv* kétaégkivUl ax <opói<;tt$ aetólx iráut mu-taik\'nó k0a»ii) öaaó g«tf meglógja töl\'iií i ki)-aöot»\'glli»k kadvonezévá Ceg v felni. f,Mnliu»/>ri"-ben Ma. Erdei IW\'á tápéit fbl altfWöi aauloll ki* elöll, uiflly gyakran lUn\'elfiirg m«g\'ap-»olta. Q^jnoi hangját dioaómtial kall kiomol-* Mink, habár a megvár nótákat nem ia a kgaamaioeabbau éiii-k»il«i — A képilwlókai igaxaágUgyi bizottsága lárgyaÍM e\'A v»i\|e: a fel. eb vitel kórlálotá»árót (a kir. jbiióaágok ba\'ávkOVéba utalt bílnteifi ttgyekbenl aaó\'ó tttrvóui javaela* tol. \'1VI- a»ky ov adó -ta lazukai (dalokkal iga-lolji, i(ibit ez-* porodat! a hUiiinltyilo Hg}\'ok \' azámn a felébb ioóaégoknál, Úgymint a kuiiánál U-u <i,\'BHJ iníir IHBlbea IH.UOOtfm feltl\', e i>r. táblánál\' 187.2 bon I9l4t), 1881 bau jiedig ííbtlOO, óa a folyó £vhen m-g nagyobb veit a bUnlen^l\'ó Ug)ek aváme. Ugy a ii ily arány áll a maioevAaArkeiyi kiv. lahl&nól in. Imiitvónyoxxa bogy a javallat vrfói\'-lve l"t;i<il;u-=v\'k el, de Imgy ex exóha reaeii\'i bgyen, ayfik^\'ge.", bogy a kir. járAe* h.ióaágak.ól aa elrA lukit iá>aa» birótógokboa n»M\'\|vn«k a lal\|bbéxéek, ladiU\'áiijoxxa 10* tál>M, Ixigy mú\'cdUuku f«\'ll^bb»?KÓ« o>ek aa ó\'e\'hfii iig«\'diea«ók\| meg, ba aa al»Ó Aa mó kt.dhíróbóg akár a lém, akár a buniiwóg ktnie-ólkn ell»uiói«a Uél«t«t mond, aa intóa-krd«>«kel aoi\'bau a kil\'ágá^i Ugy okra- ia kílVr}e«#tetnj kóri. llmválb Lejoa imlihá-i>yvyaa h<»gy a lür^énv javmilni iiioIIörókÓvoI ü l»íb bbraój ak iii< g»r« rná^a a polgár Ügyek* b-n ia a kir, jhiióegnk-ó. ea 1. foka lár* . »a»biro»ógoklH»a <ol» »»\'-u ieli,hb<\'Zoi. KóiOm) mi ii-diiv nn^m/xe, kegy tilluiu^k meg a a l\'Uhtelíi tftiT. é\'aibeSÓptetóaóHil MÓ1Ó tvja* «M\'<at miiíden biijiirii ó* véiKÓg a kir. tivónya< Ifll k biákm>l<««, a kii ágáüokwdig a kir. \|biró-ágok l>aiákóréi>ea ulH-it<aa»-iina.. Bfitiialt ben [i\'llfl\'iw ugy fe+blMumi, mini mo»i, vót\'g Melóban pedig, ba a tntray ueiij Jól. alkalmaa á\'oit a jáiáakirá\'ágok\'ál a te\'«bbtó« a kir. Il]vaieókb«^ m«i»jan a bit ar. aa iigi.ok axób^li alepján iaióy.lé«»enek el, a a UnáUti lelebberée kÍ2Óru*ék. A Hibbaég a twr\\^ny javaalaloi a ró^Metee láigyalá ait-p jául elfog ed ia a ^imondolta, hogy TtWky indítvánj a .fog a ró»a eiea tárgyaláa alapjául •aotgáini. Eaxel ea Qlóa vegei órL ~ l\'J d/fllObelrga^g. Dr. Horváib G4ta Zágiab mrgye Ktai kOxa^gben oegy ini\'rlékbeit, elleijedve laláüa a. Peron»porAi, undy penóorgoinba n ár a budai nólókOu ia ói«Iufb\'u\'. — A vixgá!a<ból kideiUh, bogy e p«méjtgotnbii aa európai arólólajokat mind, kivót«>l béikUI meglámedje, aaonban mógi< legjobban a &óka »s^i<>tl aaerómi zttldoi, dii kái, aáilel^-ie\', boideleUl, ebaa»t-lal. Aa atlétikai tajofc luivlll található a Vilia oi»»ii-riiiiaon, Ifthiucta ^a eittica lajokon, inig a üpaiián «••» Vilia iapre»tiaen kavéebbó éaa lelmHÓ. — l>Ca nyár. Ax idei nagy óa adrd rend kí vüliek, dM párailaiiok. Aa ó kor* ról bem »«ó:a, ba cmc ama fUlj«gyxóaek* n«-k liixunk, melyek a kOxópkoil^l ránk eaárhtaatak, va\'amint ttjabb edatok alán iií-lvty ftxámoa, va ideíboa huienló nyarat In-lá unk 1\'.\'90 ben, 1.113 b«n » a iákóvalkeaó kot év alatt egr«a Európában folyt ou eeelt. 1336 ben, ííWz. óa lift4 Un aa rgóax Duna men ón e»Ca idók jártak. iStö. í» I3H6 bau, 14 .7 ben, Htttt b»p éa 1501 ben aa eu.beiek a ig aral\'ak óa • p en nem aaOfftelliei\'ek aa te.-: k uwuti lüiU ea I&I4 ben, továbbá 1524 --1 ^ kavée ki^éuliel 1632 ig mindig t«Ck játmk. .— A lüenbatodik aaá-2alibin ex\'án meg aa IIC6. ótben vo\|l igen b\'dvee id<jóráa. A köreiké azVxndból IG27. It\'ij^ óe UÍŐ5. vununk Adiegyrave, aa erre ki>i4tkeaúb(il pedig ax Ipa. 17.0. óa 1790, ^Tfi. ta, uu\'Mii e«aifitdob<!n juu 92dikó> tói Uliát 147. aapon át manl miudig eaett, <"ak 8 nap vált d«iUb. iízáxadunk iíiüS ot, i^ll^\'l. IklIT\'t. 1817 Ót óa 1824 el jegyezte f?< foiivt \'ery eeóju«ket. Kz kdotok axerint valnai retto^aen, melyet «a eeó körül a ter kViV^ne, útin lelitl megállapítani. A kUi«airku« fáiaijali, melyrklól a csapadék eekaága taláaóggel ídgg. ninaaeoek eióggó wjtaU\'ika arra aóava hogy a jeleueági k kái ikpftM fab»e«a kövelkeztató«eket teiiiik — Ij kaial aavaaiavia forrón. Pa • tá^aiaa fiaaMu mailett f, évi >«ii»iia» kákae #gt »e»dkif\|b aónaívdáa aikatátf* eeeaj a»ia»t fedeaiek lel, mei) Pe-i^M \|i\'ifciii\|MÍi aáv alatt ugy»neak eu^aaaina bé « fcrgaiviaaak át ia kHI mrulilt i«a4apwii tanár abal* faotagíai Ukt ehaűke #aAii«l4 vfaat vagy* ei\'waa* alá aev^a, a«t upaeaultaf bogy .a •♦ólt ál eaefcerf abuat fla»»ee faMatma II, kdg/ » ^hAmm larráe aeómmr* almát niatve "ifcindtíö Mái baafníól jóval A Bi\'Mmi h$iáa Ali trendi t^ktn-lefkaa i^dáiírau aa«»jaaiMt4leg é« »a ia aty mlaaiéiií •nnéin gj»»fiém gar* bet, — fc latfia Tt«a £ál«ófklval ud a jeU.lt veiéty tárta Umm a radeini >ayaayiilaa>k, mely váioaunkbíu igen nagy kklUdóiégaók örvend. A mefrend\'dáaak a HPetá«maii(orr\|La tgeagatóaágA\' bas oaiiaeedék, >p, Bagadf. W.)]\| — Vafyarartaág nintea a i iagya riModáe AnWkében havi bdyóiiaji 3a4a A r 4 A li y í Uaaail aaerkeaxtáee alai1 I p e a t e a melyoek elaőeaAma e kii I ói meg. A folyóirat, mely bavonl^\'jtl &HH iám 811 olila\'o« )fiimj ui#g igari aamai otAjtl tüxöil maga aló, exívval lélek ii^ k paka iné* gyaroaodAáéArt küxdeoi. a-1p óa igái namea eaziii\'^ éa megérdemli, bogy a áeunól értelmieóge aorakozxók a derék\' »f>twf«xl0 kOrllt, ki nagy buzgalommal (ofilt inuukÁ-jáboz, • A lap á!5fia«tóei Ara egóe óvrt 4 IH (Alóvra 2 frt, aegjedAvre I (rí, A aaaakeealó óa kiadó biva\'al Uudapeet, Hándor utcka az. a. vau. £ folyóiratban KLaniziáról (ia f^a egy tevéi, mélyíti a kOfetkeaókel kbefiljlki: I Alegyénk dólayagoii ráaae, a gá?.ilag jMuiá-köz borvál belolyáe alatt áll. A 4éu j<jtuód}i, a4t tagyonoa otfen. Eixelma ia kielégjió, ám nyelve aa uMyráezbeit idegen, ka iiagyró»z-ben borvál. főbb klaórlet Iflrtóai márje fi* uék magyaroaitAaAra. Zömében mÁrfarpyalvQ megy ónk liaiArotattau magyar ^rzolmlj órial* mUóg* több< kiaórletet tón már . nómbeji, áin kevóa ajkerrol eddig. A liánban volna bajlandóaág, a vexetíkben ia yoJna akarat hanem a norvAt atomiódaAg mogiikalJályoz legjobb törökvéeeiukbeiL Már a j ii} olvij azoiji-eaédeág ón óiinikeeée ia gátlólaé Imi ugyan, de a legfőbb baj eaen vidék közjogi peljr leiben léaakol. A magyar lluraaáxt nagyrá»at róm.-katk hívek lakjAk, ilyenek a zágrábi ón^k fóubat^aéga i Iá tar toxuak. HorvAlor»xAggal való kjl^ogi viiiao nyainkat eleaau ijellemai ea Ugjl. A lágiábi áraek, a bortAt kápta\'an, Zágrábban nevelt Íiabokat küld ide. A borvál kanomkrend j«iot)Aaa alait AH ea a nép, A* igy a mit ^öxigaagaió\'Aguak magyar irAayban alkat, ant ax egyliAa hm vAt axellemben ellenéulyox-balja. Ex leglóbb bajm k« De m mraak minket illet ar, oau«-b«lli aa a magyar nemaatrai. KoaludoiuAau, hi-gv a liatAiÓrvidAket i a régi\| Sxinvoniát IlniTator\'iág «ajAl korml lyauia ni int l> f»l)Aaa állal birtukol\'a vl b\'.IUnk vló«xiüU e, nem lolo\'ó e, Iiogy aa* eak< nyaati Nem llegee jlívfúdt\'iuek nirgiT\'!\'d" Horvátofeaáj a vá g)ódáaát kiteijr-ca\'i eaeu vidékre \|a mely nyelvre\' rokon vele. a mely agybáai ateai-poniból óiai-k> ilrk filnbalóaága alalt ál. A muraköai rom.-katbolikuaok lielyaetái javi* tani. óket a horvát eg)béai föuba\'óaái; alul kiaxabadiiani, a evógból a xAgfAbi e(ybáz-megyi-b\'il kiaaakitva, magyar plUpü Laóglie kell olva^ilaoi. Aa egrbAai belölyáa i tagya-láza m i- Muiinkö/. lanögyi hal)ae A ia. A bor-, ut iniitó kópordókbol, iavagy köx* lebbi kt\'\'\|fOMió« iióikill Ilonátoraxágln 1 oda bö»öulöit UmitAi kar nyelvtlnkát áaiu birva a megyar á lam iránti, tartovó köleli letiaó g^nok ii kurva ia alig, vagy ópen nóm felel-balett uiAg. Ea októl uiegyoi kilxóleiü ik ve aeiíiMinak beleljráaóim a -ofáklornyái lanr.ó-kApevde aterieateiett, melyndk nÖveodók tanitói nztin TÍdókte liiária hathati ának, ba ugyan a ZAgrábbál ii pepi belolyáe aaou tauitókópz/íi inlózi vendékei róazóvo .elegend/i tért hagyna, a valláa óa aa aiaou^aarkalló papi bt a róm.\'katb. nópre oly orffa, bogy ai nóben a polgári igyeközet lennáketl ou óa meddő marad. Eaen a vidéken, ennek a vi* dóknek magyareeodáaán oaak ax orazi ggytb lóe lendíthet az által, ba a zágrábi ej \' iUnhetó>Ag alul emancsipAlja ezt a u a kéraéet a aalai :yl»A»i •gy»r zalai »«gyei lúlddarabo. Ajánlom oiaxággyUl^ai kApviaeldk tigyelmóbe, él 4 mag)ar uemxet erólyea támogaláaát górem lioaá. # Rttild lilrrk : Egy nd líng ilkoa aága tartotta (kgatollaÓKban a bélen f »poa vár lakóaait. piraidi Károlyné ixilJ. Jlití«t Janka vetett piaxtolylyal vágat életéin k 13 évében. Férje,. tJirardi Károly, kb. lörxa-orvoa balt nieg •« hű, nő noui birla a veea te«óget elviaefni.;— 0 Kanixaau o{ lló 1 <i-áti égi háború volt, mely alkalommal jegy laíkó ház ée egy ialálló égett el, valamiat r jy! to bén lujlmott agyon. — Maroi&jC \|Ab( rakor-nagy okt. 11 én meghall. — A b«l(l (ymi ui»xter uiaaitolla a megyéket, bogyi aa 1883 évi köliaógvetéÍ elóirányaalot npv. if> ig lerjéteazók be. Fflgh Kámly kQake, ;i pof gáimeaiei uek ax október 5-én megiaili ti vá-roai kö/gyUléa egyhangúlag lei\|«a biiafmat aiavkaoit. — Felaó£%ött Vaba Jáno i német azimArauiaiar tart elÓadAaokai, le n int aa odavmlá ujaAg írja, a f.-oói i óVtiilin nóg nom nézi, hogy német, hanem buzgón i lát igatja aa előadáaokat. — F. bó 12 én ! H litván baltavái-hfigyaljai molnárnak # gr kia 2 óvea leAnykAja a malomban aludt egy reádobott gabwnaaaAk Állal agyonnyoe aloik A teltea elillant. A visagálat a járáü a arolgabirá állal megtétalett. Jegy2ökönywa a Xi«\|ame#yei gazdaaági egyaaUlet Zala aaege® 18b2-ik évi áxepiember hó 11 (ott köxgyttléeéoak. (fclyl. éavége) 101,109. Ai erdélyi gazdasági egylet kiállítási sxakoixtályAnak alapkzá ludomá.-u! -vetettek. 106.177. Farkai Dávid or a kertészeti <ltály pénztára kezeléséről aa Íj 1IÍ81. évekről a 1882 jaunár 1-tól aacptemlMrr 10-ig lefolyt Idóarikról madáaah beadfáü, \| v isolr tttgvtagálA\|rtvaJ Sííly I Nagy Kárai; a Kánlgmaytr János megsirattak • tnJjcüiujiére fulkérctirl 1(M\|I»4-\| 1881 KgyaaAlet /a la rgctnrgi ker állami ladó rróaen téxtilt l nO-A liítj lolyáa ella rvátb Eger* tar- iUflt-lályal zak-380., 882. isá- rsaé, urák ík.i egy otk áj íklro^ Wy» Ufé azép tott bi rj* gatúvá asitiiáuy félepéo) e aíe laiNieni wgl leeadu tabitt- } gatová Uitott kedéae KllCti kivcéódA lévén ifik lr eléterjaaatáaa éa az ig u A ,i>»?ák Fflrericz aseMr tért oj Atűliitéare álengedietiii batár >s 107,(71 pök iir jeleotróo, bogyllázl i^az aazti lánr 1882-ik évi OfK^j Ol-\'i 4 120. u. ,a. tett Iniézkej tolj I én a azakueztáljok liaz egy ej tagol: uyllatkoutaira tákiutettei újból llítUtuk r lidtinjáaiil tót«t«tU lp8\|185. fUldm reléi, Ipár és ktTtí\|kedieí4m-j k\|yi m. o inikterloio 86496 A. a. \|ci\| értesitéle a: íiánt, bogy 6ly tiaréuy Iftl] d^mőnk\'k, aályek á Detaietkön pbjlloj zfra «) ezt tény, \| illetőleg anuíjk vécre^ hájlásija voatkdzó rendelet uuádánlfelj tdteleiafek t becsofflágtdás tel\|\|atetdbeij mkg qbíu j \'lelnek, aeinibl köíjlllinéiivcli k\|/,t n\|(\|m fignak az illeti országljit [hc\| az ebből eredé k Irokat az illeték í kizárólag \| magokuak t jla^doniíi hatják lileu egyzifköijyvnak as tyyesfllei pN boikjatájulval az igynQleu t.\| tngtji ós közönség tudomAsárjt hozatity \\oo\\m közlőt. 18. iu hizlalt ■serkei \|Birgkfl ( •\' i i megkö Al W B3 ik Hói-pen rendezendt III fkJIdm relés ügji iá. kit. min étkeAÍMje, in in. kin köanuuki ntazter lAseítl niztrák a asar koilátti bau k ur 19499, éri márczitw fjain mai ha kjiállltás uétuei ttlprogr ttnutja több p^ldááyhá^ detrpoHH váltakra a: egyesületi tsgoknsk detidp lecqd. 10,150. ipar éi kereakedelem szUrinm 2(K)U. sz. a, \|6Ji 17. M nyelvel l\\beii tudatja, \'bogy i éa közlekedó, 1882. hz. a. Ogyj mit hozzá in* átiraU hz m int a menojibrn az d. kir. kereskedelmi miniszter vusmöt Itáki ak a\' vasúti l^ocfiikbá t ttz&uiban való berakást tárgyáf adott- reni öleiét visszavoDta;, ez lííííTlcÉnben la haui yaéutak igazgatósá* gsi Is ulafthra le tok, jelen egyzó tönyvnek az jegyesQlet \|tözlöur<\|ben beikt itáaávil köujététetett 111176. zágos .pbylloxera-ki^rjeü ál Ik ér mfikbdÓHÓről Ar. ori Idmáa 1881 váth Oka limgu főlUm Qgyi m. kii tett jelentéi a köny Juliász kötő részért tábla botprj forint ár uulVáH olt éa pitizi Írnok ur jelen ré^zé^ kiadásával kifizetésre uta-j littatott. 13100 npáoi hivatala iu fóldtoirelés Zala 7549. li kereakedelm házi izör évi decite iltézett r pu ielcte ájtköldrén, tz ej teljéi kéiBÓ;gel aki iratok vijuzaki kinkben A s:Öiéazet gyében JTui aközt ék periák ZHt G oi o«iu üzelí mészLés I azba czól m^lrényé intésére miegfzOnő kftrülinén csak a ri romkliai rol napra rclés-l ipár ái kere min h/.ter úrhoz ide t (juttatott egy rtárbá eltetetett. 191174. Józsi f ulaegemen könyv tis pár iromány thomigold sztetí számlája szerinti öt nt^ye at nm gflbb meié \'ároso inkjább tejjedő é pewároiodKi érzék és ba lam f t nép ii tlg r a fi • egyéb gyíri fal fel, réttint \'nemUekro ; Caobb áron A kíkénile\'jl gazdaaAgbai megife^itő rász^atiá n az állomás fúnök yozti m. l ir. miniszteri ynnak á\| por e mlése tárgyé li ácsnk félben iogy fo nak Hídig negku keed neitt Dr. Horj l által i ijcedelumi ielerjesz-példányi 7319:—\| ipar és en 1881J iiMt 271-én 87736. sz ja. hozzá réleményezéa vég0itj :yestijét a kinfánatnak negfelelul IgyekezréiiJ Idéae mellett a kovetrj nyilntkojíik: mint; háai ipar e me-vigyél a csálttornyai jlrést éjt a norai járás gr neve-ta nej lék ét kirére —általában k. lót a neiinyihcn a \'kender ter-ftlldmir is n^p által eddig is csak folyta tátott, hogy aljnak ter-íiuk tél folytán megfonták! s a cealálLignk i Sszére fehériifniOek l\|ó- láltal megszöaóttél; — van, mit igazol azon t takács iparosok nem , de á falakon is imp-•majdnem egéven meg* kési ipar után meg- szbnnek, bírt ezt éljii lem ppeaek Blói(\|é\|te czjt részint a klsebb ná bóli falukra la mind telmiség, ebből folyó a djrat éa caiioiodás iránti tjlódóte, melvek folytán fiak, tíint a Uk csak tehető: b köz légekben is ftQltó ro házitukban k ráai nat posztóvalj gyápjtl vetkelnjékkel feaeréltl sz, bogy a fqhérruha\| Ükség n gyáti szö.voiek" ol] )baték, \| mint a lingV er, a liol ez a lajál lermellíjlik, i piiiczon Ibz ekbél kéjritelt fonálnak munkabér iiouamaK fejóbflri a atUeiÓát fijtelöndó^ á-Mf ily vidé-in Ukát a Déféeti a pfci «ávé ipár k^-iórtj teábifiii ijfarnij plóralátbsiolsg legbiuault lörekvée leiifj A Murák óz bel u. (aJa eaáktornyii sjiperlqjji szolgabirjíí jár átokban, toégis . ntivaa )A:á^ Zeliertkl, ;K\|» Hztget, lier-fjiék, ÖMskáza íW, l\|ömeföld, KA ijnvár(J\| iV.rdófóld Bördöcit, Sww j i leieijyeí \|járás aékáay rökiég^M\| ai melyéle jil I* rármoktál Arolabt\|\| eijrén,; I nfip! vis^itében. szoká-laiban á réjgi éi&det köjreri, férfi ée né Mgtályg; m6g Wkópjvász^nban jár, f itö-rénetjmlnt házi ipar ttkép a oorái járás uiijtjjjoltjközMgc bjni Imgy ellerjedett-écbeo űzetik, iugji bon as egyea bá-aknál! «nnrl ssdvúizék van felállítva, a lány ti(Í<ze\|nóly van,; a 12 érteket il dlértwt d cz<\|lból\| tékát\' lázon któgek t jkendeír tírmeíéisél isi íoglsjkoznák en i piükmUés \'kendeik inaljuk tefmentik. Ijljlro láthatólag a nem Igéo mesz-fzó es\|i ijöVtíbeti a halapoT kor szelleme zon elmitef t ktzaékekbé u be fog hatni, gárjii; viye a< divatntj civilizáltabb is-éit\| lakásokat b jezenkjá kapcsolatban tt IsIttfiOijik á ruzooMM káhf) ra-iázko<M\| a izMl legyljul a terjedtebb ázj auvöipír il: \|éppen .azért, inig ez lekörm iezijék, lige t kijváiiatns és czél zerfl begtánitlUl A népek mely most ig mi giziikolt fuklalkpiisakép elósze petittel Űzi aztannak. ály Ogyesj fejlesz tétére,; t ja vl toll lierkcUjü szöitóazékek ply fl«M kezeláétv. htigy i Jobb ízlésnek is i oegfeleM azfivetett;állulitiván elé, nemesik majd siaják Igééyniket, dl másokét ii I íelógitbetvén. ítélttU észlelhető jö védelmit nynjtrL mint hSzl iparos fog-lalkozás; maradsaidésn méghonositaS. B régett uÖI4ségrin« mutatkozik hogy m ndenek élótt a iiojeal járás említett Lízségci Jéizérej e perlakf járás illilló kOzJéi HMé« Uvl a kadaaáií 641. scijkvbea A f l mt. 081, knk. a. Zanmf latváonó tulajdonául falv«tt 102 írtra becMlt éa aa ngyáe-aiM köxaógí fgg aaijkvfan A L l-tóer, 406. Óa lötó. jirn. alatt Poilák Fülöp Aa nme föra? Zaáfta tulajdonául felvett é\'a az adé alapján Hl írtra batült bgatlao birtok, adjaflanea 6eaiag kikiAltá* ár fo ennek mag-farJeW \|0f bátaatpóiix Utéiele bWelwetteófá millect a Hod^áo lutoeég háaáirál 1881 i»Í dáBMáilMr bó t ik aaojáié d. a. 10 ünbot taTtaodó árveróaen elaa»u4 Cog. Á ráaalatUebb árvaféai faitót elek eaea kir. jbíróaág telekkönyvi oeetályáftál ée a Mdöaátii kOaaAk bírónál kKekiatketók já kir. jLéihiréiég mint telekkönyvi bátóalg Caáklarayáa, I88t éri augu«xtú hó 19. napján. [ 1213 l-l Átviteli íegyekl m VöHbcláerfizt SORSJEGYEKRE haaáe 1HH3. Jaanár 3-áss 1IM l-l \' f■ njtttmlbj 200.000 forlni, kéaayeeklatl iiialalaaihu ^■\'•keaUat 1 bi M AaiakÉMl A frt, a ff/ levakk- Jtová^bá i réaz^re egy ék kiosztaMék helyszínén a majd ennek ztylható leend Éáot intézkedni alít a tehetsége \'Igei megajánlja \|aritoU izei kezel Qjízör b atinalu kezelóseróÉ oU beoktijás teljesMfeaék; kyakoraáti\' erediíiénl e ta febet a további Iteéndók A l gazdasági fcgyé fzcrintf tárnogptákt lészí illl:i79 Array István ur \|ájesQleti rendes tag bejelenti, Nogv egvafileil tagsága karmadlk Itat éUe^\|87.nk\|\| ia folyó 1882 éri deczember i 31-jón liiétik s, továbbra \|z egyebűletnek ,ia\|ja Inni ntm fog. Miről Hartty] Károly/ egyesületi pénztárnok ur jéífeÉittetlicJ Egyéb elibtézendöljárgy nem leréft elnök \| ur a jejensoltaKiiak köszönetet mondva, a közgjülést b^jfejezettnek njil-vánitotto. Kml. HáczkU Kálmán iu. k. elnök, Szigeti)) 4ntai ra\' J1^^ Szily Dezső m. k. Ktíidgmiyer János m. k. N y i I i 11 r.) I I Hgy el«ae4elóa. Ugv éileaültfin, Iiogy valamely fgyén nevem fTbal\|ner- Imii) alált tartózkodik ée ókiaak kdja li ki mlgái. Eaennel, kinyilat Ijos tatom, hogy lóba aem íjoliám Nagy Kani laáu, lianem 10 év Óla exkMdatlaaul Béoa- ten lakom \\ vasiiti tqeni \'eqtlBl . _\|Wcau \| -B»rt». tlarea- D>Hr \'rtfgarln} \| Tisztelettel Thal\'ner Imre itrrnd a a n iia« »/ 1 -,-í— grltkik ladil ^ j-. -L\'L hah L i i. rti 16 «J I láva • i iort i1 \|ii 1 tp-l Lk4n>\| I. 4 ó lt p t 6 I iiaaü ,[ ti II M II é .Jlfít a»~Ü J I l-l - I.; » é. li. M. « s I0Ó do]p IM. M s 14 il » M- S ! 4 ív P\'pjit 1 I. 5-Ó H f I 4.1 w ihiáttC Mi s. («. y líi^r tlláWá. . . I )1Ai a róvit I alajtt k\|illt%kért nem valtai áiUfwa ialallwlfiljái ITblélSá Saerkeaklö: \|VA. \'áraaaWkeaaló I IIOF jrfpP mgjlkl 82. as[ I Arvrrirsi HiH t1 A oaAkldmyki lik könyvi hftjóaáb ilj tik, jbogy Zakál iíilbH Androcajóa jjád\' Blkgdaa Mórja, < fim Zsófia bbdoJán Úriak tjulajdoiioiek él iránti vfgr^iaj láel Qgr tt^nybéikii laMül f ««al b j \'JJvl vrj,7.reB«t T^tomI pia. vomI i u \| am raeal ÍMia ifMi ma > thcxfl »a«a» W^ M* jaaew-T,! P- <a I.AJON. Hiaw wém. k I itmény. jéílabiróiAg mint. I tk\|nnel küxl irró Oájvéd által kép* jvrna líuvánné lAlj jFulöp óa neja okijaiét lelaAJeg 80 it tiki I jár. ai nknníilai kir. 8CHRE1BEK G. E biaik . BaOaa ttoaa.. ■- - u. j > I KTBámaL — ia ágj ilinil ri aa xi. (1117 U—52) Al livágytalmudg it a hiámjot méiglúi kt\'jMft\'g at tiramyért mint niutt a légtőtíetvéji bírót áía-patai kdh\'ógb, tnIÍMjáit a testi gyöngttég- vfruegémftfg c4od>íiito» gyóguulátt Uln^k a Hf Jdnat\'/élé maláta Uéntintények felváltott hmt-náUilával. Bilka uemü fryOgjuliihi jeh-nffR 1882. szeptember 1-tól csn* dálatos eredményű gyógyn-lásrOl és pedig Hoff Jánot-fíU maláta kivonat rgitzwgi tör (at eun ma* lataiörbtn \'tty\'lő, tápláló it gyógyító tulajdonok mai mar több éterin, kikről mar ttfyueu lemond-fffk, inait felgyógyultak) a Hojf Jánat-féU málAtaímatat etokolHdi ét a milluukorkdk ték papirotban hairnölata (Íftal, mtly ctnitárok ét liitúlyók által jéletiégritrt 68-ttor • kitüntetett. Mait Jána> nraak ra. kir. a4Vari i/» Hité, ea. kir. taaáf»a, i komnaa aranj edmloHit ta\|aió«maaa, a ttkk serbű 4» hóm íavaciasahr a H»f Janók fair aiUta lina^ttj^plft ne raaaaak, á lagWpkeeiápaialtaaae dv.it»t-liiéja. BfW. G^árhrlyfeéo Cmbrahof 2. as. S\|árirahlaiiaiyiaáf: Italt, firabeu. Brluacr StraiM 8. aa. Taalatatea ár. Ai tnaá\| ÍMakébcn JáM Ma mIAia-aara ^dfjrnr^n 1Hi6Is <n«U(aa Anyáai, II xtQMfllaWt «»cb\| vMWt fjomv f aMÜkati wk 4" áa lé Uüfk ;iqml\|ha MiNaan hMxailU « fin maUla tM \|ía Mftakta ngpl Aa «at« cnr ráaae milá^nwki^áüif áa mcwt anjráta otj tgttuigr, b"P eiinl "a ▼« mbbmj la pMa«A(i4 vaárti KflWj.íu kármSa a«a ■ülM-lmaii «áMézi aa > áa M kUa-\'ni-l&iá okoladM Via. I w éfwf maJála hl—al\'l 4a lo anká m»l«i« Áat«ká wn lartf* an • i-«mái nilakl\| ja-vira Ojkkhé SMaii« lslalt«aaal I. Ifiia aa«\|á I íseá Intés. M indán juu tata nvtaiij fáé-iftyfyrl m ilUtea. (ifi ff Jni><aonV » (flUlhlénak Malaó íj art n»lc mritié pv«l tojóid d ll&kk\'.ti »lf»tta H\'fl Jaeoa Wjaa n«valairaaralO IA Wt fc-valódWg hteii nelja bláLjiik 4 f7rtai4aj mini baii4t«R tlaataaknaiáaeiU. j Á valódi Haiff láaei féle maláta kiyonat epészaégl tér árai; tfl Svaf fi.nti 01 Sri SS ftreg II >rt 61 la M ftvrk 35 (rtV48 kr. — IJ rieafÜt kim nrwtiri LtUa — S4r»-Ut pattan tmlfmeli l\|kva« T fit tb, is Artf ia frl 10 kr «S Qtrf 9 íft IÁ kr. V ktl\'t kilái mliléá 1 f frt il6.kr, II. I írj. 10 tt Ili. I tit. \|W rrobb aeaeyeéeiél i easiatll M.t\'ita (Seherka. 1 mmk» HÓ kr. (\\ áa Uaak4 la) t ltolaá eái m A\' kai aa Haff leaea M awlátakéialt-im\'ayvk caáeikrek királyék által U »ar ÉMtlteláék II. rlraaaJ: Pafaalkaffar Jáaaat, Hlm A SMej lilal ff\|n myn. Ho-Maaatv AAelW liailalan.- MftHer P.j Kmáeyai Wzafk Vitj^ii; Kafid-Iraa. l,]irCÍ\|f[Cj.; imhném: llehr Ijaaákai In. H«swtaf»v fHiMe ia»-4;j íifrmi, t-mi 6 Ua; SumUi Sialaeiwi fi. JL; jlMmn^m: Satu-pám j»v4ry ; j ÍVe« jJj jii« keaéari jkrma. kt aa/ai T h 11, Ikrwistal; fMUfaa Vmofé tyótfaa. I 11184 2 14 ll Pii llf "II II! ■■ r M • J; Ili \' L J1L J I I I I :i l Ij I » i _ m1111—1—1"Wf 888SoS8oo8?oo88o "TüCffSS^^ HARLANDI 1 L ARANYAT miaid9nUln»k szemeire kötőfonáL orsóczérna í U^L^n^S. TI Tfp * \| birdt TraLfttk TM ^ft^ A bécsi iie ! «tjié fstg w Izje j • rin^íban, mily 1822. ót* viliért üűl >T ,1 il^SDK i—Páll alLeltg WIM Uh -M: uVaMB 4 Lfrt P?tir lnKl »A?«UL I .H iWJ \' • Caekie Di. W\|ülé ae^vUe ké tr »Myt* nfcAáf ry r r, t ^rSC mL ^ ^^^ árakkil CffiV liOTÉIK J. fJ. kiiárd udrárí MUllló f I.-J.\'i . - „._,,.„» f "tatai ... y-.L- Ti.iiTT, Leté\| ■ ÍT0tatá k ; Ll.rUrdi Tr. kltűfltttv* «éri\|.va« I Mfn« ft\'^n ^fTT IMW" l-egy li 1 0^\'T Vüódi linéaégbeo kapható Nagy K^ix«ái> M On valódi WhHé f\|»la szemylle [Általán Mvelt kltOnd mlnókégeérl kapható t r á g efr Béla ur iyógyaabriárálAn éa JJ •«. Márt (kft. négreud) \' Om Ld™ UjW mindéit nagy áa nevedefea kerea- Wágbaniunden >iagy obbífUsaorkerpakodéebetl. öo vt\|é\|y j,r ^tféíél* atamvtie naiyon jel Mésébfl. lifl (Ml. Mi) Hanaen 6. \|0. 80j>fUdel NyuJtHUDkke/,etaHzereno«é.tiek! CXXXXXXXX>OOOOOOOOOOOOOOOOOOuOOOO 400,000 márka \| ] flayeráamfl nvnjt kedmá etben a beataral OUTJAHR ós MŰLLER SeSt^STT^ jKsái aj Mftnai efye iMu alt b«gy ,021,4.30 BUDAPBaTBN h 99 ^IHMS Elitf budapetll frieür, foHlfUni^ éJ ga/,da,ágl gépgyár\' jjfflm T" ^\'f1\' f (tieíólt BR08LE J ét MÜLLER) ! I ! ÜZtT ! feíS JBíf"! v i \| I 1 4 • í^ffí 1 ■jm\' á. m. aooo a MnrjflthM közoWbt o. ajánlják ssolid áairkeaetk éa jtvitott gyártmányukat jmint: . J 4 •• • Ofl.oötó { am- * ■ ! J«w 1 ayar. i n waw iw nyer. a> n. I 1 1 11 1 iTfltfókfiidatágaiá > w ««* ■ • ^^^^^^^ \' 1\| ^ j^^P^^ ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^li^nplama/aioái ^ ^lá^jerjjtíay haiáeőfc mriat kiutalaua h6pt<ijóf}tpk. »gélialtd.aont. iracaikfiiai v.Bfrt^kr. ■WWBKBBHifiMwMnftfi^^ L, I u JfwitM Maiam aikatNiztk:1 ^ \' Trnntmitnók. I " lejfiiii^obb áinddal wikéíöltítltr. e>in<i»nki I Mfr f. . raagí t ai állam \| oiner^val aiwtott waééti •r»- I aöBMMíetw TT^HHfc pitjKflkiK jagjai- kaiaai tliftak WUbai. I L ______^_^ ÍLtmmm Roataleata/nk : \|á aiatrreifdeteeaklm me\|klrí»UU>kiT4Uloa 1 jHMNH Ui-ic • tenaíBUN Hi\| HÍUBI m\|ták<Jutn\'. mii^daa ba> p(»p\'6(;r/\'nf)ff«, iaa Qtaa fat^iUi n^kll UUjlJ r«MLv. aMB^I^^BBMMBi^Kfcto^WifBiflWSOMffW lÁttihfuqtr stiUik. vdataakui hiviuloa fieaal p»ryi4kat j V.,. ;A Éyerantanyek kiAtaiM aiináaelor p-n i \' T T Tr: I ko>va(l«u I nirgMMalll vagy livattatra érnW W Mf* Árjegyzékek kívánatra llloyin él bérntnlvt. MM 1 i jeinkatk áunlrU aindan aarfobb pioeakin I\'DO- • "Tj T [ j I •Hó«aiaakAtl«Uaaink 4IUI kétkaaiUaÜMdk Gyári raktér éi a\'pviaeMaág Xagkl(«alBaáa HVuniiinn O. urnái: VáUMupknak ml»4up k«áa^ttaa^ \' i \' f [ T T j \|i ráncai, eék m4f tebiuUl/er awraaaáair baa«tl cooooooooocooooooooooooooooooooo Ili_r JT \' \' atb ItaMHtok II. áll Ily a {lafftailánlabb tlapaa ■ywré val-lalatail, iléraUkbaUlaf mmdankU bii\|ona«(fi " JEl^BBBBBBJBBifBBJBBB^BBBBIIBiBJBI^^I^^^^F^B laf^njÁb MMtáUlvaeuMitbalvan kmtikner m« m _ rv i i a alábbi. niindah»>«»tr» aeaMMr 15-lke •!•\'« tieiitro-nomoopatnia. aniimu mwi. a E n , * iV. L.TTlk Liü Kaüímano dt Simon\' Az elcktro h inUopatlua lurn h bolfijfuHmU líukonyivrl itifly 1 miiKÍcn, di/K gyi\'gv iliBtlan I.Hrg^ gc i \'krrelé.Áól ia J I, a bénU lel- . ""T 7 T, r! i , . ii i i . r ^ I\' l L 1 btváaerlaaa h aladaaa ailnde«imnl aRRikátv4> kéiz Állal k^r/ititt idik Iranrrfa kiacAf ulén éi>\|>rn moall magyar tvy^l^rrii BJtki rttt^yk h i»ica«eaer^r7ki«ai # ia mfKjHfnt b niii dfn lönj\\keniki dé>b<» j^ra 2 ^ri. ü. i. lioMenaiUnket fejeava kíleneonel B ti d a p el t. Az fUfklM-lit iiiöopnll.iltuB calllJUerkk főraktára irtotai^ rddlg lanaaittrti bl^oibéri, fel- r»_ n rir Vi .1, .. x i i i ~ r I kérjük aa ui kieoraolAaoAn részvételre, Dr. D. Wagnéj. OypgyufrtAr a >ád »ho«. j, [ lítflrekfé.Oa\'k ezentúl ia oda iráLyuUnd, Az (^rkira\'linniOopaÜiia comiltaló <orvusa ODr. lTlílcht- mindenltor pontos éeetilárdarolniatáltal életbiato»iié lár»a»áf ma- mailII A. CJorVAftOD. Bdkéirnt gyí. Hl 167 3f-l2 tíaalelt Maísltjeiak teljes n«M\|égedé>él bókja. T T li \' j_\|\|! kiérdemelni. Faélebbiék. ^■■■■■■■■k I IH II IHHHH • n ^ n»i a-i* «Sw Kgr ijiWi\' ijl I a^t A hosszul őszi és téli estékre!! \|\| jS A föltétlenül ligolcfóbb éa (cl tik illírben jj.Ki\'lhnii\'fil/Ir idÖfájt^s t hos^zií tólü rMt-kon la jó ée mulattató dlvaamáiiyj* l . \|B. ^ Erre nézve eU6 sorLan •jánltan a moét oj iivjol)t»mla lépÖ foli Óira tokát é* divat lapokat; tninÖk : jn&j Családi éreokíot 62 ÍOiei, egy füzet Ara IS kr. Dabeljrti óvönkínt lé főzet, \|gv ÍOzet Ara 80 k»;J j Welt, llll«lrlrM éveak. 26 fii*, egy f&x<jt árt 18 kr. Jjh , M\\ KoN/oru „ 12 füzet Ara 80 kr. , FamlÉei iblaif, 1 ! Wettifrniaiii) m vb Orsáx-VIláff „ 26 füzet, egy füzet Ara 4( kr. v dcutkhn , 2f füzet, 4\'y fdzet iára 18 kr. j \| liai^hHte ] , 12 füzet, egy flz<t árt 80 kr. ^ jfc Macyar Keaéoy- Felt vU tom Jleer „ li Töret, igy fűzet Aw ».0 kr. ] Zvituiiu neue IV 3® Csarnok . 52 füzet, egy füzet Alt IS kr. í Gariflíliube . 26 füijiit, ftJ iézrt Ál a 18 írj I MlüelHlllii I ij" 26 füzet, egy füzet Art 80 kr. íftfr Mazyar Begéuy- \| ! rtder L „ 14 fuzet, ^ fizet Ára 80 kr. fiHajrjiar fha/ftrjii^édévre,.....2 ftt 50 kr. " W fb \\\\lkz . 62 füael, egv füzet A\|ra II kr. Ilelmlk „ 26 ínwl, fizet U 20 Ír Jj t»«dapHI bayir i ..... 2 Irt 50 kr. J® BlbllblM C U.lfrk.ll«H p«d 46. iL. 18 rtíl. J" lí^ f r T 30 H WlfelO T • .....1 írt 26 kr 1 l kaict, tiitndeii kötet diet, kötre A 4 i kr. 5 Koiitabb IblHilllfk t 26 jfüzit, jgy fizet [Ára ,21 U \| ffiE^ij,,^ * ......} J} JJ Bach fflr Alle ére&kinl 26 füzét, egy füzet irt ÍM kr. Hom«he llluttrlrl®, 26 füttt, -jgy füzet ára 12 iri jl j ; . J ! ! \'" \' 2 frt 55 kr\' Jw Clironlk der Zeit , 26 füzei, egy füzet Art 1; kr. RotiiailE\'lflimc . 68 füzet, ég) ftrét \|\|rt 18 kr ; «Xodenwéll I . 76 kr. X CrlmlnalyellUlia , 24 fűzd, egy fü/et ált 1 kr. Über Lando. Meertt 2B füzet, fart Irt 30 »r. \' f (PntiaVIldfrtel étinegyedenkiat 80 krrál több) ! ÍL Minden f oly ah ahthhol — vagy más k ivánjalom pzerint — WaÍ /tizetekéi mt^fckiiltés végett mí vein küldöm házba. Ví Másodsorban aok uj mfivel gykrapitott I T I í: -j \' I fii k o I v n ii n k A li y I Ili á r a in a i j j 4Í iV ajéfiJcffi, mely magyar ét német kön)víkt\|t aze Igáitat. — Mind nnap lábét kezdeni at elMzetéatj mely iaUnk\|int SO krra tan asaiva4 X Uglljabb: Kautsthuk bélyeg•Itf.áftd, &lomdob<>7ban. Loi ndeo azinben k -fO ée 70 k\|.. Eibn panital pótolja a tintát éaj vánkrlkát teljeeen éa í—3 eJten- . W C ____ dSr* 11® T * "r- \| \| FISCHÉL FÜLÖP könyvkereskedése jt jjl IIW»— \| 1 1 : »>\|\|y-8Uj»f4hi éa CsAklsrayáa. \| W g&w^wwi- NyonMotl ImAmJ Folöp \|l.»Llt\|lnMUll, »NTT I.iiU* 111 - t - - ll II: : Jl i iil \'Lm 1 rl ri!- 1T1Ili- 1 I LejEti.tf)0bb fiMMessém mindenkinek szemeire Dr, Whlta ínek gyedül vatédi tZMiviia Ui-kardi TraL\'.itlpl, Qrossbraitaiibachtae TM t rlitKtíban, rasiy l82t éta vllt^birü. UffTaaaa érsfekkoa! kaplmtó A I frt fft%m Balt flypuysiantársban Hagy-KaoeOa. \' Caekia I>4 W In te valódi aa^uivbe ké raaaék. Máa aek. Letéjl kJ i v cin a t \|i k; EkrUrdt Tr. urnák ; Mosl étagain is kapaeatatlnih begy aa éa vtIMI Dir. Whité tjna tzanylia ig«« jé vwIgAlijtofcaj t<M, aaéri (btv. aiefrond) Klein Mntijl.il 80. Baatagart taaégy. Továbbá: \|M«nd<g aapeeíwee aaaavad»k s sa öo váltig Dr. Wbltéfela sismvlze oatfyeri \|él Ittl (kel frod) Haoaea 6. 10. 80LlUdel assaaay. ARANYAT iMak aMML a ka K«t\|ié logilte i hiaaeálaL mán ujole A.gf^á.i vagy aaál-boai kap. tlljéil—6\| p4C.v rt v*u \'»ln íir. kf,\' IAOTIIK J. G. kitérd. udrJrí sajUUié Médiai tíém saellstj Kolbe SillAUn. V üédi iialaégkao kapható Kagy gjhisaá^ Prágejr Béla ur ^égyaaérjárÁlika éa ■ ndeti liagyobl) gyégyierlArban M^ysror-U ágbanninden jtagyobb íllawirkprpakwjéaUn. OUTJAHR és MŰLLER 1021 24-Bo BUDAPBaTBN Kinti budapeall Trletír, roHtakemez éé gazdasági gépzjAr I (tzelOlt BROQLEÍ J ét MpLLCII) a MftrKltlil 1 \' MéjJJj^^" ""K" Vr/insntiatt^j \'j I aB^KMSffikafc Hf^Mk ístjUtkéV I ^aJL^ [LJmII Roslalette/sk: HÜHH H hi»slfteu;ftii. uítiik. ^^Bj^^B . - \' \' Hg H Knjttaló lenmtk. IHHHHHHHÍPPBIBHI ihiijwly- nxexrk MT Árjegyzékek kívánatra lagyin él bérninlvt. nfel 4 Qyárl raktir és UpviselfisAg lVngt-líaiil»aitn IVeoHiau O. onAl. oooooooooi Elckt ro-ho m öopat hia rei ée liólti jrdí lnill tnnkCrnyvr, mely g«-1 k ere léséért I is sJjil, a Bémrd lefí int] At> ultn épprn mosil megyar nyelvi n aki défrbru l>8) li^tt1. \|Árn 2 m. •ht möoptiliikiiá esi 1 la gazé rjrk főraktára Az elj\'ktro irmöoptlhit Íj minden, mlg g)\'«\'g) tbetltn bftega^ kész állal kéglit tt ldik frtttrrlt k ia mfgjelent ée mii den könyvkén ÍJ 11 ti a pon t. Az tltkirt Dr. p. Wwgner. OypgyszertAr a N Az elekt.ro\'linmöopaÜiit mnnn A. (\'sonáion. Bdkéimt Dr. Flel<ht 1167 3—12 A hosszul őszi és téli estékre!! K tutBt-huk bélyeg ptfjztaj, dÖre mullözliötfivé taazi a Tjnhívfnifhei SaO sa Mi atati Maiam Mikéi dinit a MniM aat >M #4 sn iVt ati 1 át, pmáe it libli/ailán vataarfnl a («•»»•» Mlnáaaawee taaadSaál aUSvatt^a labaaW igjamem \|}iUait ia« a>1 »aay »\'a. t aka-sülfa ka I t-n«ai HMiaaal W br IM HAm.vény én vnm* awaa\'il «kávtttUailh i ekét 4awimkts 4a aaaaeiall mh rtíTj mímIcI kVJ-ih N jAnl"ii tlaaaer bni iMm Urbeefcl MugjroarawiAt, I (na 4n I W trfaobb aa im ktitUalM SO br. aaiaSe tSbml Mk wmi» Fofá\|áflt a>w»al iHwazÜDiel SalawU nSfjaMrSaa IbMr fngotaja a aSIbSt tii-af a f M4 tagnSnat tana, agy Ml Iram SO bt tgSw Srag I frt }>oatai taomag taaSft 10 br Un, («yomorlieieH[- léffh la padig aita^aaaawS ( mint akut 4e aaál gyaariflbavM ay<MMaaru, k</lika, b^inriásidkb. «aHa> gjraMaaigaa. a«aatbi>»NMg. im««« MbsetgM JdUUéa m«lltt rSvId MS alatt rn«ai»iiiit^ttii«b SfcMti gí ógyaaaataa Ipiiiam ujFiiKi\'.r •• attftp.vt iiiat t Sw só kr l Mi tvag I irt igáaa aH 1 él áO br M) bStdáaaat SO kr -több. Onlandféreg a aaamt a^SN tllimlOl »gy Mi 4n alatl a láljman lanál-kttll k\'-ni yen lM««b«tÁ gjogJT«»W Bthn Wílűfllt* tgf adag ara I frt áü br in il Alieieirnévelá »A\|ik\'\'-r, aagnl ti«leai^g, rbalbHta, a Cblsa m * -v « oillru \|i íiMii\'lilala Állat gtSgjlthailaaSabneld n^iiiMi kMiaiiqa, I Svag Sta1 írt SSbr faaláalO brvaTtsM. PiiV)á»l hnioL n\|,.i« waa a nt. va\'aadal \|Svm baa»bt a tegrSvtdabb\' Uá aiait gySgyltaliaak Ur. I)umi«trtnr taakr fcaybaiaaanw il lat r gy Ml dag 71 kr i agiaa adag I áa H br, paalal bál-dSaaat át krmt lobb.. Urtrlilttf éneit inAji<>li"k, btbiraaib«k aai lagrtivhbbb IM alatt g/ilgykbalA Or. lUili lt«a »n « k»i í»i»o almi ag7 MI»Sag I fri, agtaa aita-f l irt ho kr poatal bSbUaaal, pia>ag»Kwaat 10 krvsl Mié Mindet en utirk t albduiij h tiirr kttMÍt4k mtfltll kéfktHj* ■ ImlirM fai\'n»va>; Ahoihtkt ,Jtmm ki/n/fH Mr9tf \\V\|rN V HinntriMM KJ ikont irét-hrh nMrra^rUwl in/Hrailák- Stn eur"t» mtf/éffnlktk kötfíiratai kimhutlra IrltkiHlhrlük. 1103 4- Ö 1 HARLAljíDI kötőfonáU oraóczérna A bécsi iis párisi kié lilás alkil aAfalalflJ ■tgyobb ériMbkáU ^ . átért jthétf kltÜntttvÁ lyán \|« vsm aliifstaalrt ersé-eiáraat í Altaláo «J volt klllaé mlnéLégaérl kapbaié Osztrák\'Nagytmrsiág míndeij nagy éa n^v«ml4M ksres kcdAaébfk jlisttelrltfl értrailjük a nagyérdem kbzönaéget, hogy mai napon Zalái, Koniogy, Venzprém, Vaa, Darun)] a é. Tolna megyék rétzére Nagy-Kanizsán ixékijM vozfiöfryiiüksóget állítattunk fel. Iroda Ikelylalg: Caeagaritieia t. aaáro, ó takarék péoatári épUlol II. emelet I (fsllásnaI s paahbivatal mellolt) * Bpetten okt. 1. 1882. A (arrslitm é)elbiatoatié-lár»a»ág ma-1201 13—S gyaroraaági tiókja. Ml- Nyujjtajaékkezetaazerenoséiiek! 400,000 már Ia a flnysran^pyc aknii aagy gáaikhargsflás. imty a inagaa kartaásy »!• kadmá Mkn _li, mely a foi éa UtMtti »w. I aySr ftn.ooo I sysr. I ayér. »0,00l» BO <>0O 3 nyár 4 nySr tsooo- ün.noo «T«r t«yw Ksái aj Karvttai al\'nya abban stí hnfy aéhánjt h4ifi t«\|olyaa alatt 7 a«raaléaé»a47JM syersaMayask okr«tl«» kiioraolaa aU kall karálnia, btattV ulJftoiik 400,000 frtayt fftuye\|amny, lliyw, ál V 6000 él ayar. a mi,] 6000 á ayar. a. m 4000 lOH ayar. a. ra. aOtW %4 ayar. i ai %JO0 10 ayar. a. ml 1800 I nyer, a. au< Itt" 130 ayar. a. aj 1S0U __,107a arsr. a, mi áDO 16 00UZ7 OH ayar. a. u. 144 lÜ.ÜOO ü.at lt4M ayavdaányak lOjUOOMtyeeblat, 300. Mt. Iátr ■ 8.000)134, 100, 14. 67.150, 40, 10 m. : j Kim uy-vmÍKvak k4iM aU4 aorhan VKX) jst klSarMlém \| tlé.000 öaaiávtékbMj á njar»»4ey ksuaok aaarinl kiitlalaaaa Sllapltaalts inag. A Mkáaélabbi alaé, asj állaa alul biole eltolt ayeranlavbiisás s klvetkesé áaesagla kartt: 1 agáéi SIM> eoryi. ára caak I élt V.S frt HMkr. e. a. íl 1.1 A a 1 4lfl 1 flr - iasgyád ,j J »,, I fél - áO kr. IValaoisaayi ssMfbjaaa aa Arncg j al/Jagaa oakSlaáae vagy LnaUSulveajr raalt akt a/onnal \'a a legniigmbb éonddal aaikátMletik. éiindenhl aaf«l< a« állami eslnerfvtl «IUUU aradat! aora> jegyen kasvaa tliáak kaiábaa A Btgraade\'aeakhfi magklváaUt^í kiviUloa lerrsiplatj díj tálkái nalMkstsataak, miijden ka sáa utján Udlg foUi-\'liUi n«tklt llldjáki réaatva> vdalask la hlviulaa beaSal jMfyiákai. I \|A ayerenjenyek kifluuna mindenlor pon tuaan aa kllan láultáan iiifllttt tartania a ukár k&>va\|lanl nirgtnlldetik vagy ílvanatva (áráéia t* jeinknpk Auaklrla minden nagyobb pieaein laa-•lláSáiaeMSttatáasink áltat ksébsettáitbetfk TállaMaákaak mindanfear ked«a«áu a »»•-reasse^ aijk nu taklntályar nyaramáer káaStl gyakran aa alaq lónyartmMyaak áivaaslváe at, mint •MM**, inoooo aoono OO.Ooé, 4^,000 «\|b Itattattak ll, A a Ily a {lagaallárdabb jalapon nypgvá vél-lalataál, éléraUkbalálag minijenQU biii»aaagg«l a UfáláajÁb meaiátstre aaaáltbatvan kéretik mar a keísll ltáe taUtt le mlmtM m»gkiiL4 ainál alább, dJ Iiiiiirlrui-\'tr» asMSaÉár Ié4kg elAtl kéevevsoM alg^lrott baakbasbea tiláwL Kaulmann A Simon\' bsnk ét vélté-lzltt Hsmbur\|ban. beváaárlaM áe eUdáaa mlndaaaeml alkmkátvá* nyak, önti ráatváayák se láteaáaaaemagyekaak U. I. MpaflnálQnkel fejegve kí naeonel irAottiiik eddig lairaeitott Uttlomért, felkérjük ag a) kisorsolAsaAli réaavitelre,— ftlflrekséeQak eseütnl is oda irépvilland, mindeoaer poatos és sailárd srolgjuat által tiagielt [érdekeltjeink teljes nagejégediUét kiérdanielni, Feétebbiék. 1202 t-flí Van aaarmcaém a ntg) érdemű ké tttséfPfk ttlvaa Urfoeeétára kttai, bi^y t Varga félt féa)kéféattii ftéter-mét D^l Zwlai takarékpénztár épület btzé rjába bely ben át v* teoi éa azon lessek. hogy ép áiy tikflíült t a legÜnomabb kivitelö fényképek ti szolgáltattak, mini azok badapetü fényképészeti ■éierarit-bea kéniUttaalr. K terítek látogmté-Jrgj mmgjuágíál u Bletiía^vsAiru arczk^pi^r tgyáztalét, a Uhetó Ugolctóbb árakó* olaj- tquarell éi tílirom festett képeket a mint tzolít( helybeli t. revéim Bpest-réi it ismerik. Mintás képeim agy r bel- mint t külföldi kttlönüa tortáiéul fogadtattak és helybeli it eléggé imerttetek Ivtézkedtti azoknak feldieeérététél és tlar,telettel meghívom a nagyérdemű ktkOa-léget műtermem tzivei látogatáséra, t hol mindenki a leghelyesebb és legfinomabb kivitelről meggyőződhetik n^tBzives űgyelmeztetéiül, bogy mi. uiáu Vtrgt ártól az egén mttriz-gyüjte-méuyí Is átvettem, mindazok, kik maga, ktt Vtrgt árnál levetették, utó megrendeléseket tehetnek, melyek azonnal euké> zéltetoek. N.\'Kamúta, 198^. október bi\'tébia. Mély Üiztelettel Déetey Ede MayfcSpáaa 1211 Buda a aatráI. Fischer Uszlo Első budapesti lomb-füréaa ée működval£ oaakőaök kŰltaletee-séfi raktára Mtííiúm 6 atkupik min-kidtj myv á« ■iltotmá ingyen küldftnek. 1205 2—3 DAS BESTE ögaretlen.Papiey, LE HOUBLON mnibilBtbu Fábrlktt VOR HACHAHHUNO WIRD GEWABNT1Ü Nur ácht itt difcsc% Cigartften-Papcr. wenn jedes Km den Seewpal rjj LE HOUBLON entbáh esd jedo Canon mit\'dcr untcnstchcnden Schutmurkc und Signatur venehen Ht. Propl éu fírrvrt OAWLIV MCfSMY, Maáfi fittf. PABIÍ tmk Fttrhtnü MM ám Httqim : entara* Oeamg eep»wt iWiMink ^krmthe^^ MEGYEI HELYI ÉRDEK l politikai uh közgazdasagi lap. Kiadóhivatal Hsakat Kalap tnytliü kedéa* \|Uivéaokéa nteen. Ali sofeé KlAlzetéal krak Kgéas évre I irt Kél em I m. Négyíáévre I tVt. hís ■. 5 hatlbes pM««r egysem "I kr. tskbaalri hlrdeiésuél kr. Hé fO kr. tx. évíolyani. Sfierkesatftl Iroda. Hovs a lap saeilemi ré ssál illető közlemények küldeodfik V) várnsbás-utoza Hl. ss. Hárleamiew letelek eeak iernort koaekMI logaétatask el t Kéuratok viasaa nem kadétnak- nvllttér: Petiteersi 10 kr. (II.M.) A magyar nemzet gyáaaol. A. néiuzét, legnagyobb költője — Arany János — oinea többé 1 Mély fájdalom nyilai tik kórósától a nemzet szivén a gyászba borai ti héza geutuáa. Még nem hangzott el azon lélekemelő ünnepély örömzaja, melyen a némzet lerjótta bálaadóját egyik vliesö, halhatatlan fia iránt, szobrot emelve Petőfi Sándornak, bogy ez rt szobor hirdetője légyen a nemzet életrevalóságának, - I íme sötét sir nyílik meg aj nemzet saeme előtt, hogy befogadja földi marád ványait auaák, ki széliemével emelte diceő-sAgét nemzetének. JEluiondjap-e, hogy ki volt Arany János ? bogy Imije volt ő nemzetének, — ki ezt csak akkor bántotta mejj, mikor örökre lehunyta szemeit? Elmondjam-e, hogy Arany Já«; Uoa a szellemi bajnokok azon ritka uemesei közé tartopott, kiknek nagy lelkéhez árnyéka sem férkőzött a nemtelen gondolatnak ? Elmondja m-e, hogy Arany Járt ob volt egyiie azoknak, kik a m a-g f a i -n y e 1 v e t, a nemzetnek ezen teurttartó pal ádiumát, a művészi ki-i t\'ejezéa magaa tökélyére emelték. Elnémult az ajk, mely utánoz-hatatlan báj jaj I zengette mindazt, a, Ati az emberi szivet megindítja, fel-«nn»\|i, nemesíti. Ki épossaiban, halladáiban \' elévül heti en emléket emelt a magyar múltnak; ki a nép ajkáról -ellesve a anójáráat a ne-ineeiUt érv.ele\|n ol vaazUSkemeaczéjé-ben a művészet magaslatára emelt©, j Toldi írón ninca többé; kihez l\'etfjü az ele5 bamiaittatlan, elragadd benyom! a alatt írta: Toldi irójákoz olkuldöni lelkemet Mel\'g k év fogán a, forié ölelésre; Olvatiam, köl filém, olvastam müvedet, 8 nagy as én szivsmnsa 0 gyönyörűsége. Moet ő is elköltözött Soha nagyobb joggal nem omlett a könny a nemzet fiainak szemeiből, mint Arany János ravatala mellett, aohsj igazabb nem volt a fájdalom, mini aa, mely Arany János elhunyta ftflplt sajog sziveink-ben ; soba igazoltabb a gyász, mely a nem retet elborítja Arany János halaidnak biréri, — a ha van vigsasr ibelj könnyeinkéi letörölni képes; ha iari. eji\\hitő ír, mely a fájdalom se f>M ^yógyithaltja; ba van gondolat, melv mély gytszunkat efviaelbetőVbé tfoai: akkor \' ez csak abban állhat, bogjy a nemzet elhunyt legnagyobb költője az ő! halhatatlan műveiben oly emlékekei állított magának, melyeket vihar 10 nem dönt, melyeket idő hatalma el nem pusztíthat. 8 ez legyen ia vigaszunk t Arany János nem balt meg 1 itt marad 6 közöttünk szetleűfe bal-bautlan nemek alkotásaiban. A késő neii.* iékak Buda halála* hirdetni fogja a költő éa nyelvmdvéoz el nem inuló dícaőeétfét, Balladái örök nevét bistoeitanak neki annél is inkább, mert alkotásaival a legnagyobb sem-retek költői kMtt i» elsórangrs tart-hat svámot; at ő páratlanul szép TsMíJs pedig, melynek középad réartt „Toldi szerelmét\' oly Ilikéié* déoael f< gadta a költő hálás nemzete, M\'ltkg foirjo hirdetni nevének fényét ■ét \'Jus\'Vget, míg magyét ítildon mégy ér saó fog hanggani. A minő coondeo szerény éa aéj* talon voll Arany János élete, ely rseadeo ét fajtalan folt kimúlása ia MEfiflZLCNIK I HETENK INT KÉTSZI1 SZERDÁN (FÉL IVEH ti 8Z0MSAT0* (E8ESZ IVÉN.) A nemzet megdöbbent a szomorú, lesújtó bir hallatára. Dcj akeliő szavai szerint: A darák nem 01 aa iddlc mohlálBl A koporsóból kkör és eget kék- -a sir, a melyet gyászolva állunk körül, számunkra a vigares csiráját is magábkn hordja. Keressük fel gyauan gondolatainkban i sirt, mely a jelesnek földi tetemeit fedi s vigyük] 41 onnan azon üdvös tanulaflgot, hogy e hazának élni, a basáért működni, őszinte burgalonma], szakadatlanul, a legnagyobb dicsőség J Azt mondja a német költé: Wer don Beaten eeinor Zejt genug gsthso, Dér bat gslobt ÍQr alle Zsilen. \| Ilyen veit Arany lánoa 8 hé élete példa volt reánk iéavek legyen halála intő ssósalj— mplljr bennünket a haaa iránti kpteleiság tel-jeaitéaére még akkor ia serkentien és buzdítson, mikor elcsügged (mi Emléke pedig Hgyen áldott Ölekké annak, ki poMMtéiie annyi fényt deritetá Egy béfcekongressvs. (,N. P. J. a) Br üssél bén október 20-áii ért véget azon tényei k legtöbb európai államok pa [lámenti tagjaiból álló gyülekezet, j m \|»ly egy nemzetközi béke és váiaazt< jttj biró-ság,szövetkezet véglegest cons itjuálása fölött tanácskozott és Uktlkrc zétt. — Ezen saövetkeset mezdal ma ^ Angol-országból indiult ki; a jbritt inigeten felhangzott intő nézni vili ronngra talált Nyugat- Dél és Középeu cfpában valamint Éjszakamerikiban sj hogyha as egyesülés nem is ésámn Szerint folytán impónáló, mégila jelen tőséget nyer azon tekintély folytán, melynek a benne részivevő polit kusok és jogtudósok az egész művelt örvendenek. Békékongreaauaok , neéizetközi hadi izeneteki n háború ellen, I századunk 7-ik évjzedéig gyakoriak vol-tnki Elihn Barrit ábrándoa undora a népek közötti tömegee mésurlások iránt földrészünkön ésér 6a millió sziveket megindítottak és egyrészt vallásos indokoktól öMtönoitetve, másrészt a monarchiák és iljz álló hadseregek elleni közursasági- cos-mopolitikua ellenszenvtől flkétve a nemzetköti összejöveteleken számos szó nok lelkesült frásiiakathangptUtoit, melyek a hallgatókat lelkjesedésró ragadták éi rrsolutíok elfogadásába indították, melyek azonban egy követ sem mozdítottak el -a világbéke útjából; megindítottak ugyan nem egy sslvét, dé egy atomját áem as állapotoknak, melyeknek Európa félyténoélátmnetlt klázöni á fegyveres békdtől a nyilt háborúig,, ettől a asaporitott fegyverkénésekig* Mint minden vállalkozás, mély osak évifásadok folyamában irUt meg, a háborúk megszüDteléaéM^kiaér* lete idenlistikus tulbajtássél lés gyermekes naivitással kezdődött. 8 mi* kor ao»foÜll iu 1870. évnjély szakadást idéaett élő a fréneziéli és né-■etek között, Ii békeégi tat d, osak nann nemes gondolatnak, melyből sv.ftm«c«Ht köszönhette, boni megt Mttetetr é\' nevetségesség átsétól sa nemaetkOci béke és anakadilflign, mely kifétvn voltmindea kulturné- vMdgbi pet magában foglalni\', egy csoport íranozia Bg: te, hogy tői psri hetne, leniéjgéi eaak év akartak világot frank fui abauvinistára olvadt Örozei értelmen ember fem remél-lj a legtisztább emberszeretet! npaoU agitatiSknák slkerülji nesásethábomk szerencsét^ ek gyorsan véget vetni jj rol-évre agy egy porszemei llérdani as egész czivilizáíl ájfoglaló békelemplomhos« k béke után esi s remény is teljes ed mégsemmisfiltnek látszottl Egyik liikérlétnek mely szágból (Einbsri lsbn)és Kémetorszitgból (Bülif ler) ind letl volná, hogy a nag jFiashhof), Ang ult ki a melybrk Osztrákorf ilországból az a tMtéljá r gondolat s egyelőre ket biz cssk eg nemzeti állal lyá aki zelkösi genfi cc ien pei táltassa tiaik. teljesen dl nf temettessék köleleb > fekvő térre lerlelteonék éé pedig iz által, bogy a népjólétei alépjábin megtámadó fegyveres béke tulhajtáini mérsékeltessenjek, — ezen kísérlet lek cssk izeréuy sikere voltL A kom inentilis képviselő-kamarák óriási bádi I budgeteket ssavaztsi mag; n nranezia kebelben nagyonip erősen ált még a hadi szerencsétlent aégre v iljö szomorú emlékezés^ utint-seih ho fv a köstársaságbkq más mini opporti njta okokból: [lehetett volná a báboiu ellen szólianic Angolon ssájgbai n keleti\' háború alatt a valí lásoi előítélet győzte le a bumanitá» rius ha Imolát és éppen a radikális békeárbt ándoiók ujjongtak. a mosajj kovita véres tettek fölött DeÁngó lomság, jó váj teszi mosíj a Imit i háborús évek alatt és mo^t ismét Kgyptbmban vétkezett; gyaj-korlati Igyésségének sikerült, a béke mosgali uinalj legalább egyes sikeré optélirányt adni. Ó as eddig yes esetekben az államok w k kötött választott bíróság rjéntj kibékitésektt -szabályR •ja emelni, a fennálló nemi mUsményekft (á népjogot, njvenfiót) kibővittjni, külöule aiia akar löreltedni, hogy kereskedelem uvjai neutralí nlsmzitközi bíróság ismétel tlm jműködölD mt^r is; legjelentékenyebb telte as ! R^labsmaM kérdés békjjl megoldláá, ■ Oladstonnak pedig Jj-most eljálszctt — legnnuyobb diesol áfestdpléae a genfi tör vén ysz(jk Iiélete alá. A dijjlomklia fjj-\|ét abban keresi! bogy mii* den bél [eszeirődés minden pnragtfi-fusibéi jnyiuva hagyják a jövendő báberu lehelftaégét, hogyue, a ndnt azt a 1 ulllgyt\'lc jelenlegi olasz mi-nianteri jndijtványozU, minden va)L» mely bweszériódés pontjai felett váló Vita vi Jésslétt bíróság Jlé vitetnék, nem ej y tömeges méisárlás m< gelőz-télhetn>k A most Brússnlben^formulázott \| JomkOst ttem utomstikus; wt bizonyiljn, ismételt gyakorlati k^U élléljíntve, as ^mberek fs brtéaete, Mielőtt államok kép-iniuaen ember i\|ját Öklével w sége al kemény törvisyssékek moráiii autoritása régen , ugy eraeikedeU már. bogy é legbitalmasajbb ia meghajol előtte. Aj vadakhoz baaonléfin, kik áz\'állam-képzés első iJezdetejt\|\| sem érték még el, plikép aajukilatdkü úgy ájltakmég néhíny század előtiks emberekegt-máaapl szemuen. Grötius Hugi) dm* állapította a népjogot\'; a genfi oon-ventto legalftbb a spbesülteket, bé-tegeket és ezpk ápolóit védi a lemészárlástól és két álltjm a Sveicz és Belginm legalább Mjeg szerint semlegesek és Mrthetejlének. Az emberiség minden téred\'[mérhetetlen haladásokat tetti; el képkel hetetlen, bogiy nemzetközi joszonyiijnkban, azon ősi kezdeteket le nem győzhesa&k, a melyek as I államikb sn alapitá-auk után urUllfodt^y. A békeagitatio sikeréhei azonban szükséges, bogy azob szent nboraadily^ melylyel a nemietek a középkorban aa egy\'báai Ítéltetek eíőtt tiaelteltek és a melyei molt a polgárok a törvényszék Ítéletei előtt émnek,ndgy minden nemzet és minden egyes Ugjaarra nevelj-tessék. Amint Imi má a hadi dicsői* séget csódátjur, ligy kell tisztelni tannjniok gytlrmeplinknek a béke i tottejit. -j Az ágyé előtti bátorság ne étijén többet, mint péstises ispotályban Télpi Jobban magtsztaltéssék azok bátorsága, kik ss emberéletet meg-montik, mint azoké; kik azt elrontják, ;s é szellemi iattek hősei előtte álljanak, rangban « háború hőseinekj. Cssk hogylja a nemzetek egyes fia^-nak nevelése élapjápsn meg fog váll j toíni, akkor it moet Brüsselben elvetett magvj virágfisnak is fog indulni. Jleru) lel Rlléu aarrb klrélj ellem. Milán ellfui aampylal liirét bossa a távit6 IIalt léttbi délMllt 11 érakor ml* din a líitály uiaiá»AUil Belgrádba érkaaett, eg« Uarkovias navtt-.aksaony két ilOvéet in[> téMtj a királtia,\' ntclyUk kSall saerenoséif egy]. Sem találj. A .PlM Hirlap" távirati tu[-déaílinét klvdtkeaikbmil kStlIjQk i I 0 e I g rlá dj okt 211. Milán király má djléljlU 11 óikkor éiküott met. A fogadásnál mintegy (MKK) emUér volti jelen. Heg\|» Ittiitok as UhiÍcs Éiniist^rek é« áUaaitanáoor sjkj, Oro»oti\'kág; QOiugorarág, .Románia i\'a. A\|UMlriaMagiarormág{;lllvetai. A királyné a llaléhidon tngadia sa uralkodót e nagy leb ktoskűés kOat liséita férjét a MÓkoHegyíiáxbai lilul[jk sterenesée megérajtjsés Qnnenére Utenj Vlot ko\' étt vblíiá Iuii Inni. A mint a király a kii ágyúéval a tem] iba lépetü Markoviié nevtl aaetooy kél íévMt iniéaatl a kbáltra, melyek kSaOl u« rj^M/re rgy psm taláu. Aa egyik lOvée egy, aaslonyt esompján sebésíiett meg. A merény-Ipiip] ki a m^áodik hadjárat alkalmával On mié jsáél Él télétől népek tődtekj kereste I jógák s ss erősebbnek volt igazéi tlolsnu évezredek fáradozásainak síi érült osak jtz embert sbés saoktab >1, hpgy a Uíról ihletet jkbi reaae éi auilnk alávesse magát,ÍJ j-i Illésen még Európánénslnttp teljeáe» air gerléiéivé még ^ vérböasu. De a Ili Jkttvéo mlátt Arawyalováobea QhelMt Éa»ovoU J#rn) alauanes levegye, a llvé-wkj lsmétlé»ében Bin>onovto« Udsegéd ée egy llorofináros áljai aksdMyoalatott meg. t A rendőrségnek aágy erlfeMitéeébe ka; vtljt Maikotimnét, kit a t meg körülveti, a sép dubs elli slvounij aat saoubsn meg nem ákadályeabelii, l]0gy ndnden oldaliéi iuté-. lett Qtftaek éilrugásolTne ér\|ék. Végre nagyi érlirnslilsssl Uikerlllt jí tsttesl a tsmplom át élleUlbea levpl épalotbs IvoaaiaL é A isteulbalelet lopltOtb^n bof^jealatvén. á király a palotába hallatott, hol kaloaei inkáiét íelOltrk rlgtOil fimsaiért a templom ba^pf^gy bálát sdjoo WégmeiiléeeérL \' A motiopolita l\|sl[)otleao a báláitea usatelat utáni lualeg hlngoa tartott bewédot mondott, mo v a jelomavlkot, slt a királyt Is gloyokrs likaaatai(a, A mnap brsaédét easel végiét LMa oetlhjgi4joi> fnleég^d, mert égy Irma etráiUrt aaéaeny $aetbU fiait (al* eéuá IráavlUan. éradtl hl^gékkan legks< véépé »em iugktlia\\ja msg." Keutén 4 király migatstaitalá magé-nak a helyei hol a mMéulM álleU. Mar kotlámé a méréaylot k»\|ve!éooker a Bkajáról léi balra M o^lep mOgSlt loglall begyei Lakása egém köxel s mflrooolita palota tlesommédságában vau s attól csupán egy oaipénssalkely választja el. Ult flldsaintmagány asaa lakott és egy Orog saolga végeste a háxjl teendőket* — A azolgs a merénylet aláa saintén elfogatott. ■talaU a merényllsö s templomnál Sriststott, lakásán hásmotoiáat tartottaa,Jnely alkalommal egy kési- éa ;nagjobb bőrönd foglallatoti le. Mintán a népíjfiraeg mindinkább nttvekodett a háa alítt, melybe a meréntjlal áj lottl elkbvotéao után ssállttatott és aíjsud-Srség foibiváaára sem oszlott szét, a háuó énUle] Isién egy rést vágldk, ssson át Mái-Uotiák kocsin s meréoyllélt s reudörigaz- galóságltoz. ! * A merényllnl >Ujvidékes ssdletelit és ss elllalt dr. Dimiosoek Idánya. Marksvioa mint gasdsg Oavegyét volté öt iildl. ijlióts férje [kivégoaleteti, osandesi visssavonuljiaág* Uan\'élt. Jelenleg mintegy 10.éves, barna és llvatU rilhát Visel. A váróéban óriási izgatottság mralko-dák, mmjtalan csoport járja ö»sze vissza a várost, mindenki ol vaa keseredve a merény-l\|ol jeÚen. A tOmeg még mindig ott \|U1 a rendorigasgatósági énUlel körül, noha sasamii sem íejiet látni. Fél egykor egy saoláálat-tev5 jtlsst érkezett a reudSrigasgstóságkss s a áutyossta bástslmuott merénylInS hogyléte felöl [kérdfezSsködmt. I Sokféle bir kering a váróéban, injriyek aaenban addig nem ktallbellk, mig a tény leges valéaág ki nrm derül. A kormány 6s az ezredivaa. ünnepély. Trtjfort Ágost vallás ée kOaokiatáalgy giioiwterl ur a alvatkoal levelet ialéoée aa Aksdémiáhos: A magyar nemaet (Európában megteb-pdléoCsieM s államalkMájának mrtdévf be-tOltéeéhe^ kOaalsdik. i A kdséraQlet isméielve ée ksagosan nyllyánitétta a uemvot. millióinak satvébaa élő aiváitságot, hogy aa otredéves évibrda* lét n nemtől inagáhos méltán Qnoepoljoímsg. £ l<jváttság toljoeen jogosult. Nonutaokj nem osak kenyérrel élnek, lianem élnek asamák-bél és lelkesedésből is, melylyel multjok nagyságai és küadalmei emlákébél eról marUenek k feléli gondjait a és a jdvendl virágéébbá (ételire, i A msgTsr nemaetnek is van miré em-IfkoMii 4 nuért lelkesedui mulljáben s mllk-kégei vánl aira, hogy - állami élete második es-Üljtvét ájult rrflvol s múltjából meritatt lel-jkeiadésial ée Oubixalommal keadja meg. A sormápy, melyst a keresés királylaki ée a nemtel képviselőinek bizalom aa idfl szt rijit aa orsaág ügyei votetáslimN élére éllkétl^it van hatva a nemsoti ISrekvásak jngooultMgának érsaiélll ée Srépamel és aa egéss neméét támogatása iránti bistos j bittel áll á mojigalem élére, mely Megyei eisaág • zr«h\'\\M állami létének méltó megünneplését kivét ja. A« elsl kárdée, mely es ünnepel itte-illeg .lllmerttt - mialltt annak mikéntje iiránt illejékes tényvalk hatátoenánsk — a I tudományiéi vét ja végleges magaldáeát: aa jidnúonttM iflailleg sa év szabat os meghatá-roama, I. melyben a maéyarok mai ba-aéjójkbatt) megtelepedtek Ha rkt laeik IrSke-képj birtokáka vévK iit államot alepitottek. A tPrténittadésok, ha nem nagy eltéréssel ia, ktilSMiSalnéaelekel vitatnak m\'geairéoU A HQlDnbOal nétotrk megvitatásé, ha kbet, sigyöatalmo, mindenesetre a kérdés aldlnléeo a aa iránti megéllepadés kimondása, néaetom »aeriut a msgysr tudouiányo* skaaemiát IU l^li \| s ilt aa Ml, hogy a tésabea a l.egtlla* tékésebb \| tudományos testllel a maga alolaé ée slntl saavát kimondja. I Fejkéretu asért nagy méliéágoda^ mél toamasék] (llkivai aa akadémiái, hogy as Illeti osztály s a llftéaeimi bitottság kOabe-vetáeéval; esetleg aay kllöa a aaétsa a legil-letékesebb szaktudósokból alakitaodé bisett-ság kiamoéeéval a kérdés végleges sídén-téaéa \'etflkémiteni, a a megvárta bejövetelé. nek\| és lllamalapitásáaak idlnoaitját iliatllvg évéi mejjheiároani, as eredwWt pedig ve Isaí nleftbb tudatai saiveekedjék. ! Aa aksdémla a még ma ia függi kérdésiek szabatos éa végbtgss ellátáséval aem a legkisebb szolgálatot teeadi a történelmi taépmáetoak a a nvmeeil latndal emeléaé* nekj odap ls tett szolgálatai köeütt. Féga^ja stbJ T r s í 0 r t Ágoston. \| Levelezés. IHÓbéögok a Pnüfl ünnepéi)hw. RtttlspHNij okt. II. Klbangsottak a soép kendek, ódáit, UMiok Ali már a pornoett kagyélssnmel-te épsaewmr, rajta a sok saebboél wefib ko-aastiai amaga a nlédilalkasiláansk,sa igasá Nagy-Kanizsa, 1882. szerdán, október 25-én, A Kalauiegyei Gazdasági Egyesület és a Zalaniegyci Ugy védegylet hi vatalos kö/ilóiiye. i mm keMiaintetnok. Ai w^, meiytói\'ez ütmm évek m«£yrja osak áltibodni aul, iMlvit ramáwyekWa ny jobb lvl iránt egy w-ttaidkket később ifjM k^aiak léláaken meg-at4it«tttk, i«ae megvalósult Megvalóeuit oaal-aaiattftti btwny "ágául aeaek, mikáp a boa Sut lelkesed ás oly tás^aumsíy a nemael itoinea gördülőakoályokal tölemésali, Miiul tiai, aaaak a nehéa himlMu ai asabbadt tegjail tblnmlegiti, aitaak világít. Ity »«a\|KMlbil tekintvén a szobor t, nagy vívmánynak fogjuk aat találni. Nagy vívmánv aak uemsetieági , lekiutetbcn, nagy vitábayaak politikai irányban. A magvaiuyelv azon Mm sengzeteeaége, ame\'y Peiöti dalaiban omndul inegj bódított elöesúr magyar olya a ó közönséget, aaersek elfoaör jó bajátokat a magyar Ügynek. Kbbül tanulta meg a magyar, aki ediig ránsiut idegen miijln után indult, ró-a»mt ei(á»ul tájának let hargiájába atllyedt, bogy mi aa magyarnak lenni, mi aa uia* gykr hasát eaerotni, magyar ügyért lolkoscdvo haíozolui. A magyart nemzetié égo tudatába ébreszt é Petőfi ama slomoru koriak ban, melybe működése esik. Pojtofi volt továbbá hir-\'deföjtí nsou ossiuéknek, melyeknek megváló-titksa megadta a jobbágyinak aa emberi jogokai, as embernek Őt uiewlleiő szzbad\'ágot, telj intet nélkül fajára, vallására s egyéb h a-g jf o m á n y os mrgkUlOaibörteléarkre. Egy gye lett a magyar neinaái a szabadsághitroz-ban, egyesült erővel küzdijti, mert tudta, hogy mijiden fia körösen részééül a ki-aös vivraá-nyekbau. « I \\ I önkénytelenül ezen gondolatok támadnak aa eiuboi hon, miden Petffii 61 • azólva, eszméit é« kólát, ami korunkkal éa ennek emuéiul akarjuk párliu \' Olt egy ébredő népet látunk mely kerületi" el volt zárva\' mii d ama isabadabb irány u eaiméktől, melyei az akkori Európát (oiiongáabá ho/lák Kaaet szemben a na^y és rzabad eszmék korát éljük. \| Gős, villamosság, vi meg könny itee as életet, nyvién itii országokéin il, s alig van physikzi • qjidő mrohatibinusa lelje rémben le nenr. kü/dene. 8 mégis nagy a vi korban. Jelenleg aa i \'d e á elfitt téveassűkas i d e á oszménktilk hódoluuk. Petőfi elölt a szab volt; annak minden emt táse teljesen egyenlő; inéi eszménye. Koiunk szabadságról, miut eezmé ről melynek hódolni amba álli\'ani. dolgozik itt, hogy találó ember tettől I össve egy más-ksdály, melyet ss en avagy legalább tssafejlfdés zzujzbb hsrczáhzn szem-eszmény helyett dság nzgy esznfo rre való zitei jesz-ékben, ez volt az 6 is beszél sokat Z álsaik az ellenlét, viszonyokat. Akik lás jelmezében je-ő éa szabadsághős srereiik a szabad-e nagy eszme iinig eszménye elleu a hagyomány paranci p\'ij la. De vnjpm nem jellemzi e korú \|i I? a I >z eszmén y el ejléee!..? \' Annál élesvbbm-k minél j< bban ismerjük a a Petőfi ünnepen a hód leniek meg a nagy köl éfozsrobra élőit, árok is .eágot, de wak aijéi t bog müuiláae alatt a avabad küzdjenek. . Meá) Jjaket nagyol b gyalázó ja Petőfi emlékének Wnnál, a ki uk Ő nagy elvei ellen, melyeket életénél i» johusn szereled, ekkép Télkerík. Jókai cemek besz/jdei ismét hizzlmzt keltelt\' bennünk a jövő liánt. \' Csakugyan irvótá f»g e acobor lenni, hogy vi\'igiison a eötélbeiiL a megmutassa azon irányt, z melyben zz 6 éerményeinck Fiatájz keieaendő 1 l kéezaéggel adózik a megboldogult nek, midőn elhunyta (blatt érzett dalmát jegyzőkönyvébe iktatja a kének aaantjeleado alaphoz a gyü tároaaa." —1 Tokirityn, hogy az o löabözŐ részében • kaámosan viselt 1- ály fáj-» amié-t\|kai slba-zág kü-nek ke gyeletiel aa érdemekben kiiuaga< I >tl nagy mvet>r iránt, — ikon kérelem un néhai lláráey Ignácz tanítványai lŐihea. miszerint eme nemes kezdi I lény kiviteléhes boeses adományaikkal b> zájáralni ssiveski djenek. E ozélra sráni adak > ások Za-lamegyébem as illető járáskörök i nőkéihez, egyéb helyékről pedig alulírotthoz I Hídvető-szünettel fognak vétetni ;é« hiilspilaj nyugtáz-látni. Hazafias üdvfeleltei i ftümegl > szepi. 30. 1882. Bánfi! Alajos a megyei tantnl. elnöke. — .4a uj aaambalhelyl \| ttnpök-rfll.\' llidamy Kornélról ir ja a ludaneali Hírlap": Az uj szémbzthelyi p(U( I k, kinek kiueveztetéeát mi jelentet lük legelői i ör, eddig zajtzlau és inindo\|i! feltűnést nélkÜ t sö pályát futott meg. \'Pedig klapoa képzells< i ;é, széles körű ismeitéei és szép lelki • ssi\\i eli tulaj* donságai l.ivstottá lelték volna.JÜ i rrs, hogy már régóla játssék] oly szerepei, ji j nő néki, mint szomjuü helyi püspöknek, i k vet len ül jutni fog. ű 48i8 lunius Uj án 4zl letett Komárom m<gyében. ÍKilünő eirdmée rnyel elvég* svén N.^Szoinhptoo zhó\|>b éz B idspesten il jttl. 27 én .pappászen- ty látszik as aa itali lelkésaketMi fordulok (s liszté eszméje iek azen-bogy el-komáromi sikerüli \| zel el is áyzkorlzti fdött. Az jelez ké- szombati ly kilÜnŐ megtette roeumbsn keiül véli már elő-kuliusz ssy JCer-jlanácaos ftn a ki- K D19 n f é biVi- srfslt t — nihálavlla léiMf lágrábi boinok éisek a kegyi^ri irdick v«\'/el/;so[__ á 16 nagy-kanimai fTgymiiasiupiban a Jjílen \| év Un hat horvát iljat leafMifml* hik ittften a zágrábi phpnövetdébe l/\|0 írk a onoanwjüve, lliiraknzoen \'fognak Iflkfszkfdui. .jb Ezen útojj izyekatik z biborol iőpsp «/\'hangosan nyiivániiolt kBzóhzjnzk \|leget i^hni éa Muraköz triánára magyar >gjházft\'ifiakat né-^ vélni. — -Caak Örtmünket lejezheijük ki a derék főpap ezen tiemea j\'ÍDiézardése felett, bár ai lói lartnn k, hogy a hass fisukról kö z-IÍ»mri^bfn á^ó krgyMrenwe\|r intézőiéből Jójövő amaz iljak a lápnábi papnövelde bor-Tá#4égkói«ben talán a niagyar nyelvet nem } felijjtiluiigywn il, de aiigjia válnak belőlük mejgyarj I aafia» lb mtlj egyhézférfiak, mi n^anrk mi, zalaiiieBieírkl őket óhzjianók. (rZ-p j -T* VAllazáa a kásriht-lyi polgári fi-iskolánáf. A m. kir.. vafás é* közoktatás-Agyi mtnfkfler Káánly ke»si\|»elyi polg, Mkj i gatpató In ni\'ól •] inel-« t«gi/ge miatt — I\'IhIs* fizet/1 se meghagyásét el rendelkezési álla\| othe helVrále, helyéi* a pólyáii iskola igazgató lafiitójává tjuvarhelyi Gyulát CS^ktMayától nevezte ki. Kaliftst. Ilenéz Lajea keazthelyi, patg. ik- lajs\'enár l.jháiBOán lartja eskü-a héj A kefleé/úa D\'utieb Gizella kniaasan) wyal. Áldást és sírig te* \' boldogságét kívánónk frigyükre. — A asrgyH labiealület elnöksége a ki .ve k\' rő »>•{, it körl/\'^ie kért lel bea attaks1 . A .etem»fyei éb< lai í\'ó leaiü\'et11 f; évi aof. JW\'én AU-Iyedvén tartóit évi gj l-f\'ft e>« kt!) < a tl fnz\'rlie meg aa efofáki lendí-kkel; ennélfogva az igen ti»z telt Mrf rgytaeki>«-k esailegs-a élíra\'ai ereitlul &ffeeghr#, mii.l a ktWbenti válíMviaiény seékMyéte kéretnek küldeni. Hivatkozóit gyűlés fcí»i«y/r«k egyik pneija >ze ral: filváeyi Aiárr iad»\|vAayorza, hogy a jfallá ávUn elhaayt Bárány Ifliáar, volt aaéliiarfyei ígatfatfá leaár rmléke jégyző-keayeibg megörökíttessék, e a jáiáskörök h> £ <e<bk«aet/ré rz Ffiif* eVp aál Ulaníndő aiapiíny léfr<h"vá»a ezéijá Mf gy«i»eete feíkér«i«».ek.t - WA pyttiéa felsőbb iaWá telietelt. Eláior u volt, In gy n gyak teli magát, mórt ajtón igyékeaelt nyothoHi-e zz épen megüresedett Jbléhánoaságpi, ue éz a lerve nőin más Olt ez jóhajlott plébániába, dőlt Ilidaaay életének iránya. Al í lelkészkedée toréq aoha nem n illető püa\|iök falisinervén benne le pességekzi, kinevezte tanéinak a i lyeeumhos, hol számos éveken It. sikerrel működött, hogy a pUappI őt a lycztum igargalójévé. Iit a sokan vollak kesii alatt, kik awi .aa éleibe kttlömbösö pályákon mi kelő állásokat foglalnak el, Trelo miniszter 6gylme»é té etvén llidg uél képességeire, felhozta Őt oszfá nek z minisztériumba. Ekkor aku tüntetések gyorz egy másutánban 4Ulék őt, ki addig osak istennek, a jólékoiirsiniisk, ta nitványainak és könyveinek . élt. Széplaki zpát, majd fsstergomi ksuonokj wgül pedig csimsetes püspök lelf; míg mésti a legma gasabb méltóságok egyikére omilkcdett z király kegye és saját érdemei áltil. llidzssv Kornélról mindenki, a ki ismeri, Iz I gnagyobb elisn rrésselj rsokolt megemlékerui [ ö pap a szó nemea értelmében. Kerül miiűeii feltűnési, minden sajt a azétt ia fo^yt élete eddig oly cseíjdbcn, Jótékonyságit laláHaUn; a a mi ennek értékét emeli, mégvi\'ósul uála ez k mondás: nem tudja z bál, a.mit ad jobb. \'E\'ete szent; goudosan óvzkndik miu-j dentől, a mi pzphoz szigorúan jvéyp nem illenék. Kötelea>égeil híven a le\|kiinn(ireleaen teljesíti; s kiiros okúnk kételkrdml hogy ai-\| kweseti meg fog birkózni ázoKitajl p feladatokkal, mely reá mint KsombáthalyijpÜspökrei várakoznak, - Un la Ion-Füred 8F -Tete Sztikészio ui ! „Molnár Ali* szobrára" következő ujzbb sdzk kestek bozyjém: A f04 ik szánni nagya. Stáhjy György, tanfelügyelő prníi vidéki\' rom. kzih. tanilóecyl nyát küldte D fit. A 781-ik arái ivrn Bömi^éh Ede lg\'ói ól Idilliül 2D4. arán u gy tljlőivrn Ger< cz La monnáiól kflldntt 1 fit. A 149. az\|niji gyüj löiveu Duióczky Károly ué rna^ysflga liuda* pesten gyűjtőit 20 frt 1)0 kr. A lpl\' stáinu gyűjtőit i-n Nemes Lajos ur. Zmtlébmegye kir. Tanfelügyelője gyűjtött 6 fit 10 kit. A 637-ik iránát gj üjtőiven . Jjvádár ilóisef ur Dcé»en gyűjtött 2 fríjífkit. A ij9 srému (tyüjlfliveii Dr. Emeríffy Géra ur K\'Op gyüj tölt 12 fri. Az 699. arttn ii gylljiőivéti ^bxan der Mór ur! 8zigeivéitUI gy üj\'tttt J fl 4tkkrt A 290. számú gyüjifiivre Jeney (juHHáv\\nr a nmisköri ;tan. kör sdt^-ányál MUldie Ml. A 3Ü0. és 689. izému - gyiijt/tiveken BdlŐ József ur Baióthon (Eldélt )s<giy 0jljljt Ösfte sen 1 frl 80 kn. Mái napig föö»eJig 612 ft 88 kr. Eg\' i\'Zrtelettel vsgynkv lelL azrt* kesziő untak zlárztos szolgéje Bféb Lejed, egy leli pénztárnok. — Pár aié m gyermekek mm- okt. 17] éremlék- fok ér-yüjtőiveii i a ve»z* jadOmáj u gyüjlői t \'frl. A Iloi helyérCI A ki a köznép, á.slii kás uéiiofzlály közt él, zzt tudja eiedetiben azon osztály szükségei nyait. A pajd kenyere íregkeieséa aroiulva mubkakerMŐ népülik. re\| a nap kel, munkára megy a háztól a kí eéak eirá való. Oi\'hen ntai gyetmek fgésren magára hagyatta aégea /ibltWhiányával. Leglöh\'hbf másik s közelben levő jnunkák/ pl rőa vsgy. jóel^aióra hizvz. Hrri v» I, tehwt a gyeimi k, art se tudja miért. Jól lu a szegény nép nem képea a gyemskét ese ttiegével vagy máa * (félékkel éllát elegendő kenyérrel aem. Küvetkezi ténye isek sz elsal\|iyuláa éa végre a halál. S a milliós látja és Iliére levén gel amint mindenki/ d a kis i a sstük-jylk Mngy eu Ume- juk, Iogy tettsáf sek va nák a közii inat i bajok hazafis ij lem, b >j kövein mekei óvassa ember, nemzet sélni fok ánydtől és még töblJt L tosli ttjrl\|lé> ízblyéiől Ha aa illető Mtóságok ]Ú> h^\|y mini elhagyatollaákttan tengőik gyei neke, nem hiszejn hogy all\|«Jl-ker isne ezen »ae«^y»ég okoaja roslás ra. Bizpm a hivatottak lelkén ában ■* ombeirsseret elében és feiie- i, de bég y teliMsége szerint míndeot el["dg missei iut a szegény munkáanéó gYor-e no ne nzetet gyériiő \| aajoklól meg . A i út agy hiszem minden jólplkü ki c ak. egy parányíi felebaráti ["és iserelt Hol bír, méltányolni és heljrk-Tűrje V 1 fHook Páí] I A 11 nmet krreskedélini és l\|k\|r-kamarái (évi je entése Iffll ről. A fiumei ae-resked \|< uire /1 iparúgyekre pésvo áligl a hir vaani nafyobn fontossággal mint eljp-lenléa, jiely a oknak állásáról tiszis é. köjit-nyen t (tskintlisiő képet nyu ti- Ennek spV I. Beosu- dálkodzunk tehát, ha ily köiülméjyek közt a rlatísrilkni adatok szerint a gye meliaereg közt knláforés oly nzgy mértékűén tüiiík elő. Ezen súlyos; bajok megeyvosláséra én mint fa\'u"i néptaiiiió, a ki a nép viatonrail köze-Irburol ismeiem: aján lom teljes lélekkel a jóakarattal aa illnlő halóságok figyelmébe a kisdedek menhelyét. Aján\'anám pedig minden kÖ7ségben aimak leláíliiásái. A kiviteli módot t edig oly formán; állitfatnék minden küirs/gban ftjy helyis/g fsl, a inely] azon cvél kiviteléin tiéfvs alkalmas lenne. Ha a köt-ségnek e rzétrjt alkalmas helyisége i <>m volna, b/reljeti ki egy rgészséges és ilszlk helyei a kbdrdek Magadására. Azoknak gondozására nérve pedig csekély díjért Jbge<l\|<p léi egy liaaieeségea öreg női, ki a pyernlekékré\'a szegény szülők távolléte alatt lellgyelUeaaokat gri di sva. Fi nézetem »rerfril eem nljyaa valá mi. a mii ki iiemleheino vinni í a Igr adk ae-gény gyermeket megmenthetuékik/at olWyá Iáiból üzletág tjl fejlő szüks nak te voslási belő I lel ág A teiz i inagyM Ijldésn kötő tetésiN kivitel tnal jt melyei éi vzgy is láuoz reskedpj intézk kereskkklelemr^ jóiási láaiól habár »ito (I kilndi lyáat zel foi jóráa Isdási láisulkl mjly t nzonn gelmi aéulit szjsrej "Jgy^K fölém éd ki éJ 7.288 Ő tek szeri n bb f. . A i uF iii as isckrő zonyi Izkz (illtet t ivévé mi lenget íJi öáMlfei Mimin, yááaojikeöd n tol re fölismerhetjük az jBgl\'éíl lését vagy, baiiyatlásátj^e ja tehetünk ii lézkedósoky>zpk-jleaztésfre, \'vagy a b/ok ior-leqlés állalánob és fréazlW zliz«l\|iai jelöniéiro ozslik. As áitz-j inui.\'t közelebb Ől érdeklő köj nŐdésqkrŐl ád közgzzdzáLkj , 2-or a behozátzll és kiviéig I, 3 or az ipáiról, 4-er a Itkj kiól, 6 ör n hitelről,! mztouj ék pénk\'Ari llzlolrŐl tizól «lp\| Őbben. A jelfnléa egy két ük 1 kétségbevoiibéllau láiiuségej \'zerint Fiumo z velo együtiiM kereskedelem I határozóit ioj\|\|\| iiidu it. Több földi ói, számos Ik\|i4 ly ideig Fiuáiével zémmi össseUöti nem 1 olt, uáy. a belezatal minit kintt-tiben sdámo\'tevo hzjólorgzléiai leinek meg. Uj áruk ez ipziozikUekl nás ujakon jöttek mindeddig a vtj lágíori á! nmnaU áladba, jelenlékeny mony • uyiségal szerepelnek inz már aizezunkon. forgzlpm jelentékeny] részo a \'ijzn-re e»ik ia, ^iii dzmeilett a helj\|b(l\|\' kereskedelemre nem esekély _ befbi i koroljs Fiume iólétópek már ia zéz-ió léi yezŐjéj képezi. A vltoilás ha-I majd mihdcai üzlelág lijiM Ez hogy z mag yár gőzbzjózéai. jelen fejletlen állapotában iés■ azerepél íábzike forgzlombzn, ehotjük ha az általánoa for-gelőző évek forgalmával ptaj-j melyekben e bajók még nem élelév iiet fbl még i (•szerit észre ly m össze eláék. ról hoi , mi össvl il ji ik it< déat na a atb. éldeljek lembi lijsttÉjk Iflnio itádo\' ban, kit üi 41 eziii kával pré ■b en. 1 rbin j aiéktscf kijiy/j ittas Atyi SÍkil ÜÖnj Sf5 Bu sos pkl molj ;ktvi n- (a férj esaknem tökéletes hang-Kieji ésst kü»i Uni M-l kfd/ jőse érdi ézee \|<\|án Vég ki iai\|_ hsláki jszéli min «oif Bre i kor zöm slőaptz (oly vezt tel min beir tán lelnek P\'rgji enge fl»gg lelétőll szelüákhöz fUUÍdő hatzltnéz >k a jelentésűek kellő ligye: vágyj annak nnel\'őzéaét^í, z Ül méAáu iiilajdonituak annak négy m ért is legközelebbi azámuak-Iesi hűen fégjúk mélqalni a valóban rcsk )tt tol I^ogy a forgalom emelkedésének závolŐlegofi fogalmunk legyep, zerint! as l88l[ évi behozaUil I öss>1orgzlma 2P6,8a6; m. máza^vg) 668 fo int értékkel nagyobb lett miül az l08O]ik évijén. Hasonlók élj\'Üzleti emelki-föl aj helybeli iözrtelepe^ u. vegyészeli gyár, bőrgyár szerk pztrtf füzetet, bjely Bmoqtiiiia deluti1 és ipzráemarai áhól keiült ki. tttkái Nike Ingnák eakivdje Yeiai- gnaáelőlt regdefli 8 órakoiija yházban rcndkiSül érdekeq ea nt végbe. Az esküvő\| vőlegény ^ >a ony s keinémék voltak. A vőlegény ca Péter aiketnéma, jki egy idwén nák (apját11 izerkeufettej \|elealeg mdázzj > menyzaszbny Wzprém szebb a Irgkidvcibb leánya,\| sz zier Blzriilkz volt. A pap fot.\'Bá-olvaavján elöltük a fortnulárél, e\|é tetla az oskllminiál s Ők ajkaikat Ug. ) leol ktlvő aaták az eaküf.lE atót dreielhn" teljesen tisztán ették ik e ktlvő iftán\' bzrálságolz[ebédre, mijjd k\'ea vseao árz gyűllek áz ifjú pár ispje\' fs i z esti mulatság valóban rendkívül wa tépet Inyújtéli. A váipihen levő pék aik iinémák, három háijoiu , »íkolnéii\|a i klstllk a uieiiyaaaionylt^Ővére itnMZ\' Ijüiti fogh link I helyei, miié anástmmy. ely Zolién ur, ;az ali»i>án deiéV öeMjre, nlé i sikelhémz, u j\|- jelek kél\'nrgjedórllg feli d OszöntŐl ijiondott, volt a sikeiiténi n(oíy rendkikllii társaságra, jlífc-j tnió vend/gicsak annyi volt hivnt\|t\|pH a lány aiketi.éma volt,.a így a láiaM• Ö»ak jelekkel folyt, a eaeptdea volt Ina-az ünnepély,- Éi dekesi l ogJL níVjor hei tLőiinez ur, a\' menyawroiiy gyáj^Jlit az t nnej élyrn jöll jj eljött zz Ajtóig, d \'ff\'"1 hall ^n leínmi lieml, zzt\' hivé, a: táriaHájg elm< \|l, i igy ő ia visszafordult. Pedig bAl-akk )jr folfl odabenn a legélénliehb (\|i»k\\n<Uió éa a ijzva\' ka jelbrszéddel. A gMin íjrért ugy kell tt ujjból küldeni. Vrarpréü, flr- éa láoiziá-romintegy^k földbiitokosr ijkö/elehh Cip-röíl iiagy ^záiubau] jöttek ö»iz«v ni\'\'g"láM tarqók a] vérlesaMai egaiAssttársii atot. {jftz «gó»» üg, Inök k riesait nek kesoeményesője IGhyíjzr JókMf lek, Kisfaludy Báudpr pedig j\'Hg)\|-elültetvén, elnöklő Ghyozy JóUel r. egéss tlgyúek kerdeuiényesési; le-aát é egyarersmínd egy alspazabály jer let iá terjesztett elő. — Az évi 6 fonni* meghaiároroit iészvényefiWH addig mér egy I8ö db. jegyeztetett alá, nyoleziran ukozptt tag áitzl, ezek \'közölt a tiilai Eesjeibáiy Miklós gróf. liuaz] dsrlihoi. Lo yaltajyán aa alapaiabály jterveaetj njeg- frtpL as öpg fgatjají ssámára foiietot. mpi Bzabadkegyi Á fálaest- itáiy asonjial összeli li; js elhatározta, hogy még ea idén réudosj veMeijy, dijakalj iz ft évká ágarak feramátjo W krőf álfl fejajáélí Hk egy vagy két agár-iWn ki. még pedig egy II tatai Esterházy Mik-M jutalomdijat éa 100 I. T t Irodalom pedig 160 (H-k.) rak ban 4\'t kr. Kösrsktári illeték átmeneit-forgalomban 100 mmázaa atáa { oszlr. állam- j vasút kpsraktáraiban 6.25, főnrosi közrzk-társkbep 7.05. Felelőé kserkeaslfi: VtIKM LAJON. Társsaerkesslő: HOlTMáNK flÓH. 6846,tkv. 18»2. juníus \'2. Árverési hirdölriíény. A nagy kanizsai kir tvazék telekkvi oezlálya részéről közhírré létetik, hogy ejlejett a\|válasslás még pedi^ z következő Ili erec giói lati gfót Alelnök kr A Ké JegyrŐt Válásstm Eetarkási botzek. i Mim] 51 i_L_L 11 ménjjnyei: Elnök Tirzl. elnök péjial I. Alelnök t pedig z Észté bá Hunkár Déne. rety. Pénziirnok Allzadé, flzeléees bázy Miklós E«zt]tji hézy Mórion Záminy Béla. II. ijltpfetér t Bé-M bálri Igttétiz. hiValaínok } bt i Ányos ÉAszIÓa í^orsler Gézá Miksa gtóf talzi, Qlhrazy BéW ÍMiiftj Prieilos, Oljezj\' Jótae^ ízTimás, Kisfalud) Báiijqi\'j jKon\|njly más Ferenes Végrehajtatónak Varga Gvörgy: Varga Ilona , férj. Timár Istvánná Tímár látván mint kkoru Varga István gyámja vég rehajUaá szenvedők bécsi lakósok elleni 87j frt tőkei 1868. máj. 16 tói 6) kamatok: és\| 84 frt tőke annak 1868. máj. 17 IŐI járó üj kamatéi 1 frt 90 kr. por, 7 frt 70 kr. vég \' reliajtáai kérelmi, 9 frt jelenlegi s még fel-j merülendő költségek, továbbá Kolm Ignálz 40 frt s járulékai íj-áuti végrebajtáí ügyében a fent bevezeti kir. tvssék lej Ülőiéhez tartozó 7 a jki Ml. sz. Ijkrben A f 583 brw. a.. Varga Hiklóané szül. Bnhn Ilona tulajdonául felvett\'aáltságköleláz 300 frlra becsült ssőlő 1882. ovi november 20-ik ns\|iáu délelőtt 10 órakocjZajkon a jiösségbiró [lázánál felperesi ügyvéd Málios Sándor v. helyettese köz-bejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, Kjikiáltáai ár a fennebb kitelt beesár. Azverezni kívánók tartoznak a beca> ár lOs-át késrpéözbou, v> óvadékképez pa/ púban1 a kiküldölt kezéhez letenni. ^ svő kötele* a yételárt liárom egyen-. lő részeiben még pedig: az eiaőt az árverés jogerői i omelkedézáiől számit va 80; nap alzttj a 2. at ugyanzltói 60 nap slstt,s3^zt ugyan. mitid\'/n egyes vételár^ aa árverés napjától E idejűi ej vatalos tlkvi i adói 9) nap alatt^ — réssiet etán pedig; úgy srámiUndó.ö$ kapnátokkál együtt az árve^ rési fel dozztoli szerint lefizetni. ételekben meghatározott balyeu éz mó- zen hirdetjiiény kibocaátáaával egy-megállapilptt árverési feltételek a hi-órák alatt n uagykauizsai kir. trvzaék ómat ott Irncjbei ^Oífip laptaiajdoaoaaál, Mayykjaaiáeáa IMI Ai sjAbb áSsSa ualvak migj^Duillittftk éi kajiUtók Fuclitl K&löp kp Bjvkanal\|aMáéwa l«p-laiiSi. ^ttyaMMMK1\' havifolyóirat a mzayaroaoaáz éíjdekéhiuiU Szerkeszti Ardényi Di\|z\|s5. Megjeleni sz M októberi iazám, négy Dfegr, aüiüu nypmóiriwn, ssinez borítékba fŰZZe, köv Jiko/.ő lármlo\|iimal :\| 1. A magyar nemzethez! lelkes fömíivás országos magyar j egUsület alakítása dögöli. 2. Orázágoa ma-gyár cgylo: tervezete, sservezkedése, reze- j téae: müköiiéai módjái, blenczhásak, kisded-óvpdák, u< mzetkégj ome,\' iskola, népkör, ntpj vagy faljua^könvvMr, felnettek oklaiása, \| bosüíláa, jutalmak aip^;lMsesen 40-féle irány éij mód.; 8i A magyarondáal ée nénnevelést ; Svéamegyfben lerjekztő társulat zlapssabá* IváiL 4. Mjly joezköktVl iáltal érlieti el a tár-rasag czéljat ? 6. A magyar iskola-egylet a snszabálTaiJ 61 A hafimáii Bzéchényi-tár-sulnl zlapazspályzr. 91 Magyaroaedáai moz-gjt i iak. 8J Levalezéspk I A legelső fnegye; A sUsaokk Sárosl óik A volt o\'áliok ; Zalá-bjól Görög kjaiíi. »>i»í) jf püspökség. 9.Kern-zeiijégi lácgy uiyaió :Tá magyarság ereje me-gi\'ó iklnt sl a töpbi iioipzetiség számzrányz. lul HazaollenM [népiskolát tankönyveink. 11.\' Apróközlei léijyelc. I2L A „Gotl\' orlízlte."— If] ázépii adohnij rész 1. Rágalmzzóinknzk : liazzfizs vpra! Komódsy JósseftŐl, a Petőfi tjtoaság lárseinükétőli 2. Hunyák Pál. Rajz, Jliks/áih Kálniáníól al Kisfaludy táisaság tlagjától. Ilj .Aj i\'urös\' oit. iHumoros csevegés, rég hallgató élbésáéieUljlfll, Bzláfa Sándortól, a fCIsfahidlr táriaaág tegjáiól. 4. Akik mio-dig holdogpkj aj lőini gu világtól, irta Szu-pro eh AlUeit] [5Í Szemet la zeniért. Vers, Re \' \|\|i(izky GtulálíJ, a P^lSfi-\'árssság tagjától. \| A megn-tés,\' Mnrgitháyl Tihamér jeles fest-mótiyónck iamc^totéae! Fátr Elek tollából. 7. Anziiy mondáMk. B. wkjMöreg Mikolai. Kaja e lengyel lárlaAilmi 9. téli kén a Balatonon.! 1(1 Bzelle\|iii siikrák. 11. Mulsa iunk. 12.Szei-kdazjőMfázó. Elfifizetési ár.k: egéiz évro 4 Irt, ftlévrq S frt, negyedévre I frt. ]Gy üjííiknek 6 előfizető után lisáleletpélllány. iLelusiiekl népiznitók, kör-éz községi jcgysbkj, lömém olőljárók, bár mily állású kpskivalshnpkoW, ha! 1000 frtn.ál aisdbb fizetésük ván)jés rshgállásuksl a pos-jadfalványnn jolkifc, ;\| d ijj j a j fizethetnek elő és peuíg bgesi évre kéj, félévro egy fo-Uultal. Aa elf tizelési I pénz i pMéoyarorazág" jhavi foly ójrat áiidólivétallihoaj Budapesten, Sándor ulpzá, lí. jar. löiiiiiojji-iidO. Mutatvány-jarlmol egaazTid memkereaéire ingyen éa bér-ímentvo küld ja kisdóljiviilal h()Z(.17IMV\\l». i - lletl JrlenUa a budapeati gz-bonz lőzdéi/d. [Budipékt oat. \| 20. Stelner József és jársz jerméby; galloné éa bizomá-iity/ üzlet jeleniéjto Egész héjén\' át kedvező hzngulzt iz véljljkodf melleit, elegendő ki-nálnltal sJembett/folyjt lé az Halét, a hét vá-gén azonban a. Ifiing^lat iziláraslga engedett éa aa ávamrllitidéa earrésze eivrapatt. Buza 10—20 kiral eijnlkrioll. Mai eljegyzéseink TiszzvidéUi, iPestmeeyei éz Fihéi megyei 78f-79 k O.UO, 86p 70-80 ;k. 990-10. (Oh 82 k lö.io-r 1(180. Bá[n\|á\|i 26, Báos-lkai 15, Éizzkmk\|yzi;60—^0,1 Dizögöe, kivett lejoki még levéhpi 4ü-fi0krial olcaób-bab fiielteluek, I Oarrá. 9.18, i tava»zia 8.30. Roza 10 Inal nnolliedoil, ilMrendü 7.40, közepes 7 10, i>iUny B76, őakid 1.06. Apa szilárd, lepar^áliyáiu 10—2é\|kiral emelke dojt. Pinoatabb lajok 40 kr Uega»nbhan fizettetnek. (8- 0 frk, törlözdzj 9 50—10.60. Tengaii 40-50 kr eálelkedetli ó áru 8.40— 60 nyári jzilárd]!6.40—6ü. nj.yl—dccz. 6.60. Kötések n ájuji jun. 6 88. ZallUendea silány 5.40-00, kösepée 6.U04- 80, lóáru 6-620, elsőrendű 6.M), löazid 0.26, lik^aazra 6.28. Bab keres itt,. Et déWi 10.3lt\|lÖrpe 11.00, Duna vidéki lOUÍO.741 barnalé.2&- 50. Ká posztarepeke Idl-ig keli. Kötések 1883. aug. rzept] 13. yzdielMBe eaéjidea 0.76—7. Ileiemag 60 kr kolt.jkendeitUk 10-Í0.75. Lnmag oiei.dea! 11.60^ l2ft.\|olas 6-6.26 kell. Kása z^ákdalul 0.60-lU.$0kinállalik. lluigotiya e»ei dés, keVtiit L4\|0— 60, közepes 1.(0- 90, WsÓiedü 9 IflL Pénselőlegei 4 kamatra jmuptuiik Ügy féléink nek ijeizkiárovott érukia és\'felállási yeyéeyekie i4. Az előleg minden vái osljen felvHiétjB, lltjj aénsintézet létráik. Zktk kMöitdH UienWfct V kri szá-miiünk dusbjá öl l oMuk kuIüiiiiuŐ ái uk hoz. lUkiáres^s\| tlh\'tlk liaveijlébt mmáisáu-kém. magkúirekttrakban 1.- 2 kk kösrzkiá- smmmmiammmmmmmmm mm mm m m m m m m m m m m * > BROGiE JÓZSEF \| gép* ék !roHtnlemr9^g7m jBmlnpHtetf. Cljáit út«2 OMitrJillBiuveitpályakHielóbeg. K«klArt>ván kOiütt»8. n Ajáiiljá Biindejt gaadeiégi kiállításon Ijitünteiett, (avitott \|(yáitmanyait mint: Triouroktti váltoaé rostával. \|TiíWtÍtÓ-^j)Pklkt felelővel jiUlOnlegességek sasnlsssak aaá-inAr»l 28460. szám alant saaba dzimasott liAmias Mcéket^ - roBtrtknt, lyukasztott lés hasított lemezeket ás l\|fijgan\|Íól, ^álanint miadenneml gazdasági gépek éz aaaraket. Arjaflyiék klváaatre ingyen éa Mratittt.- wfTrf 11 T l tt$ö_k Jalályánál! s a sajki község előli iárósáf aál megtekinthetek. J a elrendeli] árverée a fentirt telek-: jkvben feljegysauaő. i z áiverési jliirdelmény a telekkvi ba-tóságni ,1 kifüggesztés, ugy Zajki a a szomszédos községekben körözéz éa kifüggesztés s a he yhali egyik hirlapbau egy isbeo be-iktztás által közzel étetik^ i >z áverés jeljesitése végett a letenyei kir. jé -ásbiróság jiereaieiik meg. I ;ír Irvasék,! mint tlk-vi halóság Nagynénin án 1662. jun. bó 28. 1221 l-l\' 2552. k. 882. ssám. Arv irési liirdetmíny kivonat ,. Csáktornyái kir. jáiásbiróság mint lelekk Inyvi hatóaág iészéről köahiiré íótelikj nlikén Lukinácz \'Mathália laiányi kkoa vég-réhajlt lónak Barbílus István azimáríai lak ós végrel ajlást azenvedő ellen 50 ft tőke a Jár; iránti régrehajlási ügyében a nkanizsai kir, törvén fsa^khez tiiriozó ezen kir. jbíróság lőj rjlletéi lévő a sr\'imári 838. azijkvben A íj 2-J, i. 8—14. as. e.lati Bariol.es 1-tváq tqlajdi nául felveit és innen sOrsz. d oit i énerl 466 fiira beosüli ugy 910. sztjkvbe áijqgyseit A I 1—4^ alatt Pol Iák Lénárd tti laH u I felveti ja 192 írtra becsült Ingatl; izékéi folyó évi noéemlpr hó Ííü^likj d. e. 10 jiVakor Hal. Sárié község I megtartandó nyilvfámis árverésen a npitott kikiáltási áriju alul ia eladstni napján házán megá fognak Az árverezni kizánóft tartoznak zz in-gatlanok kikiáltáN átának] ltt\|4t vagyis 46 frt tiO Iki t és 10 í\'i 120 kit kézpénzben vzgy zz lBffl. éyi LX. tosikk U2.1 § ábzn előirt óvzdriképes pnpiilian kikllld\|llt kezéhee le«\| tenni, a többi feltálelek n \'huóságnál megte-klulhetpk. A kir. jjárákb\'uóságj mint lelekkönyvii liiilósád Oákiomján, Ibel évi július hó! 21. napján. 121$ i—I Átvételi Jegyek m \\6rÜN-Kereal SORSJEGYEKRE Imi sas IftMS. Jauuár Ma I tfld ö-fe J rKysivniízy uuo.ooo tor T k\'Zs ili\'tl rtaiU dstsbes tÖi»trf dsmteetli I li li t, s l\|{j levat\'t M Illtl Ihl.U iiij.- ? MI- \|• ii Ki I n I. t 1 Isi. tH fi Ofiépíödé \' \| vee, ac«é H llli^iViV\'te jetsiáa 86. szitui. Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, október 28-án. vam M4+ ItadOiüVatnl: Fiaehel Pttíöp köphetne MV OjHnáÉ utoea. (11, aaám. ttftlaetéel link: %M érre 8 Irt. Fél tm 4 bi Negyedévra I frt ITlHttallJll ft haaábwi petitsor agy u« ? kr. UibheaOn í>kd»lfanél 6 kr. Há «0 kr. ll;t\|KllK MEGYEI fiw HELYI ÉRDEKŰ.! POLITIKAI 4 kp^AZbA^ÁG\|l\|LAP A Zalamegyei Gazdasági Egyesálet <\\s a Zalamegyei Clgyvrilegylei k , - \| I \'Tl M£6JEL£NIK HETENKINT KÉTSZER SZERDÁN (FÉL IVÉN)1 tl SZOMBATON (Et^K IVEN,) Fúzió akar-i lenni, avagy mát? (Ti) Megfogja talán engedni aa igen tisztelt szerkesztő ur, hogy most, a. legújabb fuaionália kirak I közepett én ia elatélkednesaem egy kiaaé, taglalván aa okokat, melyek kell, bogy az egymástól elazakadt két pártot iámét öeiaehoasák. Lehet, hogy aa ellenzék oly tagjai előtt, kik elfogultak éa arra, bogy a pártnézetek békéitől megaza-baduljanak, nem képesek, ezen elmélkedés kormánypárti ninezetflnek fog látszani, ámde megvagyok róla győződve, hogy ások merő igazaágnál nem egyebek és igy szoktassuk már egyszer magunkat ahoz, bogy ne csak mindig párt, hanem pártón kívüli szempontból éa ítélj (link. A ki kormánytól aal követeli, hogy közmegelégedésre működjék ? az lehetetlenaéget követel és az ilyen követelés politikailag koiqély figyelembe nem vehető; az a part pedig amely azt ígéri, hogy 0 igen is, megtenné: még ugy sem. A ki magát komolyan figye-, lembe vétetni akarja, aa ne caapjon át a lehetaég határán éa ne Ígérjen olyanokat, melyek arra a következtetésre vésetik a körülményeket ia-merő értelmiséget, hogy aa illető számbavebetlen. Maga. T i a z a Kálmán iá régen beiamerte már aat, bogy mint ellenzéki vezér, ha bár sokkal mérsékeltebb volt a azélaő • balnál, a lehetaég határain sok tekintetbén tul lépett; na de ő előtte még akkor nem volt olyan példa, mint amilyen példává ő lett; ő még akkor nem tanulhatott annak a kárán, aki többet ígért miut amennyi- nek megadását a körülmények megengedik. És ha most már ő akkor, mikor azt tette, hibát követett el, még sokkal nagyobb hibát köveinek el aaok, kik ő utána is aat tesaik. Kik aaját era)Aket eaen példa \|tán is annyira túlbecsülik, miszerint egy Tisza Kálmánt annyira\'maguk a 1 a 11 I A t n a k, hogy mii-esitálnak tízszeresen, mintha a kor-mányaást haszon bérlésnek tekintenék. Annyira elfogultak aaját elmélet) képességük iránt, hogy akkor, makor egy T i • a a, csak a legnagyobb és amint alább kifejtjük, hogy bunn-latos erőfeszítéssel bírja előteremteni a mit előteremt: ők talán nem ii egyszeres vagy kétszeres, hanem talán tisszeres haszonnál is töb^ ha-azonnal kecsegtetik a nemietet. Hát aki komolyan tud goqlol-kozni és est hallja, nagyon tenné-szetes, hogy azokat, kik eféle ígéretekkel állnak elő, nem tekintheti komoly politikusoknak és Tilsa Kálmánhoz még jobban ragaszkodik. És bogy ez a felfogás ma, mikor a békés és normális állapotok aa elméi kedésre nyugodt hónapokat adnak a nemzetnek, napról-napra jobban terjed. kmt csalhatatlan jelek bisowyit ják s éppen esek a csalhatatlan jelek ismertetik fel a méraékelt ellenzék ^Mg jaival ia./hogy a tullicaitálás takti kája a gondolkozni kesdŐ nemzet előtt a mérsékelt ellenséket nem kecsegtetheti reménynyel s hogy Ti ssa Kálmán, kit kormán ysásának ideje óta csak most ssemlélhet 6«b ráihat meg a nemzet nyugodtan mindinkább be kesdi tölteni a nagy ság azon körvonalait, mely nagysá got az gddigi zűrzavarban könnyen \| meglehetett tőle tagadni. Ott\|y körülmények közt vjeniii át Deált Ferencs meghidegült) kezeiből a vesén gyeplőket, mint a mily i körüloLuyek köst Tissa Kál niáu át-! vette;la megkezdődő zűrzavarok piUl lanatáuan yállalkokni egy oly helyi betöltésére, melyet a század egyik legnagyobb embero, még pedig asen-des körülmények közt tölidtt be? Gondolkozzunk csak felettel hogy milyen volt nehézségére néz™ e fel E(őször is vegyük figyelembe, hogy L volt jobboldaliak Tisza Kálmánt, a helyzet kényszerűségének enged tje, dei. bizonyos elfojtott gúny-nyal éá mint indigenát fogadták* Szerintük arra, hogy agy Tisza Kálmán! a Deák helyét betöltse, csak is mosólyogya lehetettgtndolni. Mindaaon által, ihogy váljon az el-szakadásra már jakkor gondoltak-e, állítani nem merjük s bogy váljon as elszakadás alkalmát kiszámítva várták-je avágy önkénytelenül ragadták még: fejtegetni nem akarjuk. Elég as hozzá, hogy a szal adás a bank ép vámügyi kérdésnél negtör-tént ésIpedig nemcsak olyan ik szakadtak el, kik ál előtt jobboldaliak valának, hanem egynéhányan a Tisza volt hivei krattl\'is, amitek különben \| könnyen megmagyarázható psychologiai okai1 valának. Éa\| ettől a pillanattól b.alöldsilil lapok pedig ai legbőraebl rágalmakkal illették, jv !v\|\|lt joV>\| dali lapok azt MAlc, jiog jogokat\', melyekét Deált u Tisza elakarja jliszani! 6s élne, o volna ajz első; ; i dobna reá, És egyszerije cc tek a t>eák nevfeDpn lleeizi az mit ákart, liiit\'conaoli zott. A legutolsó < volt jo feljogosítva érezu magát Tisza Kjálmánnajt! a lilák ról előadásokat tartjui. I Meggoudolva pedig nemzet abban az időnbp gulattal! viseltetett a idoriuány melyet az ellenzéki lak)oli de talán a valóságban is buktatóit meg ; ■ a gyfiu vészterhes felhő kormányzás fölé. Nemcsak azé a pártinak adás azon indol történt,! hogy Tisza Kálmán örökségére méltntlan, hanem tal még ast is élhitetni igy a közvéleménynyel, hogy rosi A VoHfPeákroárt lapjai a legn kicsinyléaael; beszéltek róla, i ^ "1 kezdve csoportost Itak a rt, mert olásaal t Deák egyut-ökoztek hazafi, igyobb keljén élt, nagy^tí át\\ utódra, ki meg jitfyinár g&ibjól üstp vásárt £b doljok, hogy mily állapoi pénzügyeink, hogy a adóemeléssel kellőit ke as tfcgátottság, melyet bin kitörő háborúnak lója okozott j a aj leg j rágalomnak az a pokr „hogy a kormon; giái a ni uszk á u a k 1 enzéknok kedvez\' bb • kormány szét rázás ára, M tat/mára, de össztitipráMl Iterelési alkalma nérn olt. li3 Soka ás el- I tejjenl! hafem hflyzpte és a \| győződtek íj itZtto" tározója, Takács József kéziratai közül Iriahes. A tamésaat énákenyen Sserelemre inteiget, Aa Eg érts nagy- keményen Büntetéssel fsa? fenyeget. A Terméaaet ha erőtlen, „Vagy -a Törvény tároaaék: Vagy a Tfirvény ha kegyedén, A Terméaaet válUnaék. Tudom «as igazsággal , A Világ megsértetik; 9 a vélünk nyőlt gyariéeággnl Hevem kieebbittetzk. De olly két aaem ttbe ellen Miat a Tied Saép Irál Hereeot G»ni lehetetlen ; Ember Vagyok ám éa is. A hervadt Bótaa. Ugy s onoep le saép Leány \| lá « léaea még plmlt? B mm! eéed mér ornty fialavány Kias <J(«ae wíod sí ss^lt. Mart a napnak kiaatatia AsarteieU tefls kebelét f Aa waiáiél msglsitta. 8 már aél keHja levelét A mit neked e Virágban LaU< aest Ml mmlilai: Teíjad se fog e Víláfhao llmá—aal meg tSrtinai, H Mik e« Ifjúsággal UiwiM ia a méysée cHei S Jámheraiggri M«ad agy alf Étimig. Mely addig tart, mtg képedet Réesa színbe borítja A saemérem. ba seesaedet A rúttól elfordítja. _Közli: BiUo^K.f) Feltámadott. QyOnyörtten, pempás kék éggel virradt fel a kusvétliétfó. A tiseta tavesn nap Joly erSvel sütött a kis falu csinos hfctikéikak ablak aaemeibe, Itogy sugarai a legnagyobb álomszuszékot is felkeltette volna ágyánál, ba ilyen egyáltalában találkoaék a fawbaa. De kát iieiii taláikosott. Hogyan is? Hisa a kedvee huavét változatos Örömeivel vonali be a aaivekbA, öreget, ifjat a remény barmktá-rel uj éleire ábraaatve. Minden talpon van, mér kora hajnaliéi fogva ée ae egéas falu agy hangya eaeporthos hasonlithaté. A ki és mi oaak moeogni bírt ki sietett a frise távanri levegflre ki a saohe sattk talai köafll iken asabsd terméssetében élveani as uj éledi tá-madt terméaaet pompáit. Hisa 6 ünnepli magasztos feltámadjál és vele a seoroagó emberi saiv elsseUitja magát bilincseitél és e jövS saebb reményei ben ringatva magát a karolja át a aaivéket ée visseslflkröei magát aa areaekoa. Kin denOtt vígság merre a nem tekint mintha minden egysedbe e felkiáltásban: Húsvét, húsvét, tavasa érset Zengd át boldog saiveinket: Ember vigad, virág u)jal Minden ébred éji sirbél «... H na véti ksrmstelés. A tekintetes ur is rég ébren van már bennt hál éseo béjáhan. Innepieeen akarván ökSnei. Már egy negved éra éu kiáltom tana a csinos buga után kinek feladata neki naponkint friss mesdé vüet ksani. De Pál nem akar eiljteni A gyermek ssobában találni dajkál éa a konyhából hiányai! a kéaani. Oaak magnean, ftmt a padlá^sk aél lálaé valami plreaai. Majdnem síik mintha fejkeodfl volna* és hnagy ás eredeti kdsissl s eMV^ksakeU (ian ■swmánil ihlnH/ljann^ ! orrocska {kandikálna ki alulla a iái háa aitó elölt a kisllrma áll írt é> ssemsaksl tekint samjei. Egysserre jiÉsa miniszterelnö ii csak alig ülő, a kprm in talataiban nem gazdag, sórompókat csak inié úgyszólván, -- fi»<al íjon I pártvezér, az ember jegyik plkent, tettek tékpanj gázijag, (pillék m megeuH- {.g-idott imfig-ra nsgypbb em bérrel vii: I nek pt képei\' sékbenméff I ja kJ nogy a\' szélső j\| á)tal UAl vnnyozoi t al ojba, A viséga ^ sgy k már kiáltáa lobben U ajkáról és i ö n n k jönnek] kiáltoaámal saalad be. j Ezen pillánatban a piros kenafl is e)-tant a padlás ablakából. Asulezán ebi- tarka barka eskjpat ifjú vajuult> felfelé röfnfej széles lébegÖ ingujjuUkal. Piros, zöld és kék mellényeiken! pedig annepieescu rapyéglak a sűril sorokban flblvaíVt fényesre csiszol) esiOit gombok.JR ao a k i n ss an Ql a kasj pöi-ge kaUp fejuköb. Iraig ás uj kordován] esisiná-kon esIlM earkantyua penegtek. Motjt a niigy csapat hirtelen több Ikieebb csoportra osslik. Minden egyes ésopori más más básiUk rdni vadásxva a lányukat mert nagy, msgbéésátbal-lan hibául rovatnék fel aa 6si ssokáaok ollun e napon a legény elmulasataná nőj isme réeeit tilss tsT f r i is Visae I jó l leöb-te n i. [ S r \'Miska fts Janesi feladataa tekintetes ur Ijázát átkutu tni. iBohatoluákL de nem találnék isnkitj A k myl^bkn kél nagy kfi-kénével fegvvérkazaik fal és igy Ipfanakia gyennek SMbáMt;,d( aa ápolónő pkkskj&nt tartja méaa ele a kié gyermeket éa JiT len-\|\|\|MP kjsdédét l\'o-fel léiteknek a temateltben korlái ol, mig aa asmou^ság tjl mag ■ nyak namlmen\|k aa jksizonyság önteni. jaj nem ismernek szobájába js bsnennt k és megcsókolják koséit megkérik íogy sngedné magát leönteni E asután elöliusnák osi^ma aaáraikból üvegcsét ti kliseHák. aé la. Moat kutatás, kertben áll ják a remi éa ITerk bírta aa tani éa néa gyermeki \| jsgy egy [isael Is a drága folyklékkal aorsbin részesül aa { ápoló leglaadU ik a többi leányU utáni iká tart a keresés, mig végre a ina jk iaal mögül elörénmol-ikáés ifit, a dajkát j\|u oS11 nablgjálót. Hét tegéhy alig lányokat a kut alá tar-leQat^anl. Egéas Qrí\|fénberg k kái \|De hol van ,1* a n n a nea w.pl húga V Biaonyoiai ált Uéliány :hang. Qyeraan IJ p a k a a ésinoi aaoiu»éd légy lekén Fauna or8< I. léírátkl p^yütt a fÖl\|loii l« mkr ibinétláll a lélra, inely sen lartanalj és Jóska laiet magánál[Fiiniin, élomm ; oy ndin A y léffl" kiált Jó .ka f«nutereih 11 a lány > ;ökil< utplérétjk Itikul) ina inié. Pánnaj szép! Ara a pi mw feKojókl ée rugyg( k. 1 \|a fttktuáji. Haja pedig le^t Panna szému volt oliuzvo Mj, pnröa Miokuyába i Min H1, ÍJ Egy haragos vurös piros tranlj caiama egéasili aejét (>Ung d köidlékek bon, mi\|)\|a\| együtt sj inuü nt^rasoljaki1 Panna lijiui wen Dscaájn na n a k, bogy . \'ó»k tljiijul IcUutill Inert bukvéU ézkkás és Itt kivétel. 4-J Tán msgis lány, Ua\| egy bisonyoí i kereiip Helleukea^ee tösné. I gént áldosátol Tálnak nardbnr levS ruha an ui gyorsan sitim sff a\\\|hanylio képest. ÍA ne de i oean la járe saékélnsk alibi i, miojt a mig á Irajtttk Isé a álig ál nem ázik, mire moini, ott akarja e naíiiil deiw vUéKái örömmU uuv tájmjandst, feltáUU Btdk\|h\|^k A faluoska kU\| ILLL asUn dsfli iipok pedigi a legbőtnebb i j{ makkal ilkjtiélf. A k ilt jopbol- j ki lapok azt íjrtjilc, Iiokh azukbt a I :atl melyekéi Deák n égszmett, I i,] r elakarja jluzahu és ha \' He & k q, $ volna ep\| első, i> ki követ 1 ^ a reá. És egyszerije éi aik clkezdr ú \\ l>eák nevében aósB^lni: Ix gy I u íitj akart, mit\'gondwli hová ozél- I A legutolsóivolt joDiioldiili is r< jositva érezté magát arra, liogy I g i Kálmánnak a 1 \'éák intenOZiói- \\ slőa^ásokat tartjoi. 1 v Meggoudolva pépig, • bogy a I ü tet\'abban az időnbn mily han- s ittál viaeltetltt a kioriuány iránt, e fet az ellenzéki lakiojli szerint is alán a valóságban is kérrupCzió I I tatoit meg; a gyjiuk mely lel- ( t mi élt, nagyin át\\ili< tő volt az [ i lra, ki meg ^inár: i ueiuzetjo- ; >ól esap vásárt E* \| ia jmeigon-uk, hogy mily álla por batt vpltalc l zügyeink, hogy a 1 nrmánjyrást émélessel kellőit ko \'.djni; ahbzzá iSgátjuttság, melyet i sfcomszéd- kitiirő háborujnak b\| stétt Jsfász-i okozott; s a legijjhm^ru t&bb klómnak az a pokoli alálmánya: { agyakormjAn; ^laotajma-t a m uszk á u a k Sona ;lz el- I zéknek kedvezőbb • h\|lyz)Bte jls a j •máiiy szétrázáaára, n^m megeuk-márki de öaszeltipris/lra nsujiobb 3\|6b jtlkalma n^m ólt. \' 1 i miniszterelnö ii izékben még k alig ülő, a kprm in záa tapfász-ataiban nem gakdag,1 z ellenzéki olmpókat csak inié tt clihaL^ott yifzólvún, -- fiatal ljoiuiáuyfdrfi éa , tvezér, az ember nagy ságinak ] yik ralkent, tettek ís tajlüsztala- 1 iban gaz<)ag, ívulék ij)i n alnéibzct ai bálványozott ahkji ulAii.l - \| (Da hol van )Patina aa öreg inbide- j i wép\| íjuga V Bisonyoisi a padláMp \|l ki- \| Uéliány liang. Qyersan ul y léjiáj iídű I \| sva a ésinoi saomséd Üj , na át\|--de I r lökés r a u n a or8< k< aé 01 <\'s JMa a rAval bgyütl a i\'ül\|loit fel A k.D<«[ j r ijnáétjáll a létra, inely t i est tKi M ii<\'i«ír;j i lartanalj és Jóska laiet oll lé. j gaqatl Panna, élelbm ; e^vj tár vbdsr\'. viz j n i vIImI" kiált Jó ika. líj- r pillánlt UattH nitoi-oin 11 a lány ss okil< 1 e -Mikuaiiar i i)ém\|l\| fej lokál) ina mi. Pánnaj szép! Ara a pi i>i éa (élj- j. fjse-\| fokeiékí éa rugyagi k. "or ut« ílr^si-tib (ttktbali. Haja pedig logi; u nn-.j J-iif-u. una ssépeu volt üllijzvo zl luu"\|h><\| tSaé i piros Mokuyábaji Wüiic étk^u tj>rtr■ si. í ,1 J [ I . i yj M Egy haragos vörös ■ il\'ííjzü ifihoin :os ooijlj caiama egéjniti u j H é i\| ki felT. ét (mhgAd kfltdlékek Ú k Ki Jóiká-s, mijílajl egy Ott aj mait éljii ktlkérfotát iraioljaki1 Panna husi»en Ina\'.ol; ee buba. kcaárn nauak, bogy .\'óski Ijj ezeréti ntégia \|B\|mnjlluji(l leöntik mert \|\|y kiválijs a svéd iznkás és lit — i lit\'i i lAltak n i : rúiol. 4-j Tán msgis han gl\| Inók ntinely y, na égy bizonyos i iu őt ej lapon tél kvin raénijeafelleukaMee jdaei áiijí le ueia j jiu-iné. \' ; Bttn éa bii nlií <1 }n. I i HLéliév mull el la sulii >tj fnemmiyj ufKik iiét j Wiétíjutt a hiMV\' ú tli n\| p ; i-juilk kélnél a legények á ihju U ni lit, aw^fiikait neraaiiiL.Uiegy flket ösalök Wazáruiask kzo-M asariátl Onkébytéleá lür« öl su rétkeiltUk, \| Jóska nincs köztük, j j Éjöjiuuk gondslalklbaii \| Inerülr^ Up. I.legy magáuyoa uisgiinii, «itolj>\'\| fejáa, )jlai hjsmla vicadoaéa köi é! psoijk\|i] sa inapeti asm birja aUiUvdo ól kai tn«^jv<u. loinilübii voaja őü \'cgyj la U Ihalalniia Ifi-I eda, jlibl aa A ov Wrái \|iliuny; ijjil iV mgfá HaUves P a íjuk ny li >\|iik, ^da altsr eani, ott akarja a kuinilt t li m m<\|\|y]!rq^>-it\| vUékan örönimU jldvöiq éuk. «\|Tai-I viNÍI, fel lám att e ; 3U hatjuk ss Mjkkk á faluoska tjtjpknj bél \|i pl • I V :özt JL-m jbsztetto éJ fejét még sem Hl a éliuSetnek á i, • 1 li .. LI. i _ ..} 11___ »•/ v\' uoiB j j\'.\'it Moma. in j akK^r lojib-\' \' -11 ierjé hrolm bnono 4 nagvság atqa ronuaiij. hlyeket ja nyjugr^tablr dők jfallljvíl felisikerntimég^k íjoojlsezd.\|\|\' . \' "\' i r ?eaUe4éa Netovábbja ^fejtVe. ézoLkiky^abadeivii pirtból ki- \' ráltik, ösÉsi\'fogtak egykoirt, leg na • lleitiégrikkelJ a szélsőballal b M elk^erodí-ssil\' intéztek Tisza ellen mindfb támadást: olly f<>rra dalnll fogakkal ízkatták és kor-bácsUlták a Ui.éUu)Hi\\t; oly j)6p szertljlen .és láziió hih\'U\'.\' l dobálták az izgalom] közé aLllwa Ua^köt, bogy ezekcb a tJüisdásokat kiurtani ée. az orszilg belleköjél ujegőrtzui, kicsiny vagiiiki^áségt\') emiwr yepi lehetett volna kép(4r • \' ■\' - fl§3 Timsáuak még vsak bangjái ia alsjg Johijtet- balljKni, pedig egy Gólilfb ii aki gés bt unkáját végezte a SzeuiL!^ Wgr© ói kán kiid-. radt 1 a lávttf elemek as t-rtdtu^rty-t^enjihatcAttii "\'.imtjj\'üUvh arról győződtek Jlu-j, iiögyUa guuyotanf >-Lgidot* índ^uá^ati díktói nagyobb emUérrel víííj. d< Iguk, mipt a iniiiyen [nek pt ki\'pti-lói.. -Kslia megtud ol-ja kJ hogy aK>ban ,!a bjarozbnn, zűrzavar1 ea pukisil /sivajllan jfvlytun\' haladt s ^iz dr.-zíiir fcjliJi^ienek kfrekei egy; pillái,lit• i ufcjii álluk meg, begy , azonfelül dkku\|\|á1tuiik is és Uit- káé\|\|?Jyct\|\|aldi^it megsiao^o I lyistitett jikiláUubA j. iuéb !pod>g \| l884jjrc: I0<ietl<su, aogy ée bjluiúl-\| janalj ők lift\'tik in „,L„ \' 1- • 1 \| [ i i -\'^jhiL\'Jji; ( t á io ad o i ü* iinleiiM a augái íloifs&ny ha-I taugiinnak unl^a&tó lumgnu .. lle .Jjé\'aka f\'tq ^iMbi áiá, Wlv lili-iv ét farolva isi ik Uidik iNeH l\'lmtíVIftlaiM a pri\'4 bár- Wö^Wtlbi 4tinrg\'tölr egypár WlH.fctMIez^ Ugy ikejrrWttwa életet Mméy\' - ^ * fMáastű T. k«b!\\m$n fttíjiaJflo -v;i : t á 1 pii i. ^.éi , Méjjííf j iit gonosz Sfc^ífBi^ I h r - \' 4A4 • rm^-r,v\'Ji\'uv: ivu.,1 . • as-\| lí\'sa. i 1 >■ ■- . v .} i. .• m\| iirtn , Jj . v. 1 „nl :: r ■••I\'\'- \| rál\' ik BCV: . s.\' t - J • •-\'!. öcsi tnité íiíS^ÍRdífk •\'ayíii-v1\'\'\'1!, <?«y i i;\' 1 My aljjVla\'iJi vád, t^r^lí <«né to\'iquinjín g ■ j-\'- ; :\'-v. \' * r\'áíáiluS (• -.. . iSsriW Éfc r^ I aat á j^n^ [ aaon ] n <t* rrffiptót t^ j, ■ eklli ti\'4 ■ kb»t.i.; jwsi\'jg^ i M i \| Iái laMltuk a látóban, miiyoen a vviungm I lan o ilíté tók téltsmsrni a we<j tt aalái Dl bámulnak lé. Bámul niok kell noha azt, kogy e bámulatot bevallják, nem kivonjuk tál ük. Egyébiránt ttok, kik kicsiny lé* hatásának eled pillanataiban elhagyák őt. visz-s Ka téréiről gondolkoznak, sőt a visz-ssatéréet niár meg ía kezdték és hogy folytatni fogják, niaoa bnne semmi kétaégünk. Est a viasaatéréot azon bau annál kevéebbé nevezhetjük fúziónak, mert hiszen itt elvi különválás nem volt ugy seéi. £z nem két kulOuböző vegyi elem Összeolvadása, hanem az eltávozottak viaszatérése leaz öda a Hová valók, de honnan azért valtak el, mert: Ti-azában kevesebbre, magukban pedig többre becsülték az erőt Ujabb találkozás. Bécs, 1882. oki. 22. Legalább van töményünk hozzá! A „StaudartN bécai levelezője aat Írja lapjának, miszerint Hűesben udvari körökben hallotta volna, hogy a beoei és berlini udvar indjitványára Ferenci Jósaef .és III. Sándor eaár találkozzanak éa moit ugyan oeak komoly kilátás legyen, bogy a találkozás léire ia jöjjön. A terv mindenütt lelkesedéssel (?) üd-vttzplteteit, osak nébány magyar van m ellebo. I Eddig még ei ügyben misem jutott tudomásunkra, bár béosi dolgozótársunk több rendbeli kutatásokat tett. De, feliévo, bogy a „Standard" levelezője niófétsi tehetséggel aat 1 jósolta volna éa a találkozás in fiagranli mqgis történnék, —• nézzük osak jobban meg, hogy mi caélból lürténik aa ? I Emlékezünk-még Skobeieff .páriasi vad toasatjárs, apely után Wereeobagib előtt igy nyilatkozott t „Csakis egy hálmru k«\'poa Oroazorsság bolviasonyaii bolyra alliiaui I" ! Mim hogy azoubau aa oroaakk a németeken és osatrákokat Italéiig gylölik kétséget aem aaeuvedbet, bog} eaeu nyilatkozattal e két nomaet egyikére czélzúit aa orosz tábornok. Törekedett is Orosaország indirekt Ausztriával összekapni, a boroaegovinai occupatió alatt hatalmasan támogatU Mon-tsuegpr politikáját szellemi; g épug) mint anyagilag, ^ I Ausaria azoubau nagyhatalom és oro-robb Imiül Orosaorsaág; igy történt ezután, hogy Montenegró felhagyott ostoba tompéival niolylyol e birodalmat egy időig bossan-totta.1 Hogy mini lábon áll Európában aa oastrák-tusgysr monarchia, azt Orosaország jél tudja; tudja aat is, hogyha a birodalommal oyatába keveredik, akkor egfsaerre két ellene támad, minthogy ; e birodalomnak szövetségese német birodalom. Bismark berezegtél várhattunk volna okkor legtöbbet; mert Jtáiuoky gróf nem tudott odáig hatni, hogy e birodalmat minden azemetlől megóvja. Ezt leginkább láttuk anuál a kis Jionteuegróuál bizony azt a kis legyet már más nemzetség agyon osapta volna) Orossorsaáguak jelenleg osunán egy Őszinte táuyérnyalója van és ez: Monteuegro, Szerbia, királyságát nekünk köszönheti, est mégis tudja hálálni; mert ott a jelenlegi politikai viszonyok szerint jobban szítanak , hozzánk mint Orosz-országhoz. m Románia és 14 árosság lakói, Igi a - eéláv nép; de ea ai »aág ftéfMl — as ajralki\'dék djg s Hobonsoiisra-bds tagjai s anuélttgvi germánok. Oroszország imji m nagyon jél látni és a béke -4jéjdőrsét; Mjíkló BSgré fejedelmét ellís küldte htyzánk, 4\|k: legnagyobb báinuls\|an\|ira 800000 íoi int Kár pótlást követelt péltuk. Természetesen él Futott Sst. Pétéi mórt; ii Hercssgovinát a acu panaszra; a czár p<rsse nem segitbi rajta ,mert hála li tennék nála oaár még aso páranosol nagylelkű osár asonhsi Miklós ur lányé agy millió rubelt sláé lékosott. (Talán akad kéröjsl) \|\| j, Most s osár is fl t áll s keresztit z I és tanáososabboak lartja, lias birodalomnak kezet nyújt. Lehelj k fog (Ortéoni; azonban i naak nem I o lébyeges o Id it U. Vilmos császár is tfíjáU ozott Sándor otái politikai kérdé tok irgyát, — mindau el-minden ringp tás Danziglmn, a bár nág képezték a találkozás t tó a „I nélkül elaludt \| Igy less nálunk nem vossi be ss oromfal rátaágot I nékünk magyaroknak musska narátlákál jgnuráli Igaa, ssép ha jvslkki alánunk fut, jazt bizonyítja hogy utalva van roádk: de aaért nem követ keséi e, hogy mi is egyjst-ért síink as 5 eszméivel. A ozár ujsbbi lépé- o a „Hauie-VolAo\' nyelvén ugyhisaem eáy kis „blamago Uár nem e, otiak tereiébe tartozik, kodók tartják k« lett utasítva 1 várra a Szár ap< gy a találkozás m< gis Hiss tudjuk, h is: mert gyomrú KirOnlji elég \|okunk vat) leírjuk, hogy «pr kellemellei uk érdekességénél fogva! il! Schweiosbeu megjelelt I önyjr énuielte a páter vári ludiart^ A kOuyv czima: lAleZandre II. t tsils inédits da .aa vid ei] sur aa mórt." A mű szerzője Laíirle; azonban uj titok, hogy ez á!név és a valódi isz iS-V J rienskl vsgy Dolgon ki hercangul. könyvbe haláiozoltau] be van irve, iiogy elhalt caár (D -Igoruki b ;nŐ férje) a ligufitiSI ssármazott gyermekei Ifi (iijabbikét Uyör\| y herosegol nagyon ssuett > és s p e dkí ess slkslmávsl is jszou gondolat togUIkpstatlt, hogy QyOrgy hoicteg b jyon a lré"0rüki» 1 A mostaui ozár és po goruki iiguö kist esen nyilatkoaat miatl aiudeu összokOttelés megssakadt. Orosaország moslan poliiiká)ái illetShg látszik, hogy a mostani frauoaia rn.vsroki X telkassi éljék a maguk iba znára. A íeptibliol. uusok lielyzei-\' oanonkíit aggssziubb les: mert e királyiak FülOp orleansi heiczegét akarják a- franczia ktbft.lv i trónra éiuelui; h % azoubau a republioánufic k még idujekorá j elnyomják, akkor a béli ét feutaríkatják most még nemis lenuejne lés leladiit a savait oluyomni. Ignstieff a kipi óbált iniriguáus, nagy hiruevtt zsarnoki est hszájs ssámára felbasauáljs. A republioánusosliOf fordult, \| látogatást tett Grévynél, Duöleréué, Qatnbéuáoál éij többeknél, — esekkpl (ela túrta hitetni, bog fpáa oevsani kor4iáayvaoárré\| BaOl IbtSI klIlnboB e sat-pHarváii birel osakugyaa sajnos magWyeaneL melyék] arról bei eéluok, bogy olt béfolyiáiM )uibtir«ik pia Imtbak á osárnálj \|bogyj Ignatiijswe v.osz\'o ki aU tbHÍ-ik j&f léfor-gásá ra 1 "kor mány vkaIrtré. ]; liár ez aem men van a párnak kad vért, mégis tudjulL hogy jobban ,le\|t^i i klr, bogjr Milán slfrb sirály HBukarWben vol, ané kül, kogy \| Kárólj! királyt magjáM> Íat a volna ; es alt bisonijiijaJ! liogy [Milán Iri ly és Sándor bolgár féjed\|lem közt bar itság jrnég szilárdabb lati, ami a cxárnak legalább js \'fia élvágyát fogja _ e^ontanj. Kddig hstiialc a mostani politiuij vi ssotivok Ss ha eael\|e\| jój roegljlutoljak, jog gél kéidektetjük kirá yunlo és a oaá ii ii: OSélia Jegjlen Felséges \' közli taiálké/ásuaki \| I i Qarák Sándor. Bismarck berezeg Lbz széghoz akarja esatoiii. elkövetőit, bogy Francai t közt egy véa- és dáozi létre; de ugylátszik minaen ugy hajótörést fog ssdnv d lené máris sseuvedelt. E \|i( azoo ezélja lenne, hagy tágtól és Au«ztris-Mkgy szt kérdezhetve, hogy taz oonOertbeu ki nburgot : Nóuieloi ignatieff mindeu • és Orossorszáj; sövelség^t hozsoi i törekVéie ép ni, mint Skobo övetségnek osskii azután Méuietor arországtól végr európai politika cia: politikai capaoitáauál hagyta, bogy a ozár 6\| lej hái bau ? Több frau a falu temetőjében tettek Je örök nyugalomra. Jóska még most is ott áll, meggörnyedve, a halomnál, mely alatt szerelő neje nyugszik. Ifomegő sjkksl egyre s kedves nevét susogja. .Megtudása vslsbs boosáj> t a n i IP" hangzik hirtelen mellette — egy hirtelen ieikialláe éa a holtnak vélt nő zokogva borult tétje keblére; ki a visszatér-<et dobogó szivére szoritá, oly erővel, mintha sóba sem szándékozott \\volna őt kaijai közül elbocaájtani. Feltámadott. Mikép történt ez ? — Elmondjuk. Panna azoo \'borzasztó órában, mint a d&tuonoktól kergettetve bolyongottoaélialauul, mig végra több napi járás, kelés uláu kimerüifo pgy templom osarnnkábau Oaasrogyott, hol It a fala derék plébánosa megtalálta és valódi keresztény irgalmassággal őt a közaég tiss-telstrs méltó unité oeaiádjánái elssairásoiá. Egy nagy betegség, mely a gyenge - nőt a kiállóit fáradságok éenélkulösé»sk következtédén nieglepé,meggátolt minden,tudskosódáal ki létefeill, eét feigyógyuláaa után ia sokáig nem mert besaélni, mert a saégjon, melyet lette lelett érseit lebiiilinoaelva tattá nyelvét, mig végre sa ősz lelni páastor sserelolleijee saa-vswsak aiksrUlt It vsi\'omáars iuditsm ée kö-taleaa^gi éraotét felébressteni, mely Itvissza-vaseti fór jához. Kit, basa jővén nem talált honn és egy titkos Öeztln következtében a magán) oe temetőbe ment kereni, bol asu<áo as elébb említett jelenet folyt le. lUsetks! egymáeéba tova mentek le aa itnoeptssaea dieeitett istenháaba, hol éppen a hasvéti szertartások vatták kezdetüket. Cssn-dusen Oamagakbaa szállva, de saivoikbeo a .tfgUestább o#Om éraottel álllak a zsúfolásig t«U templom egyik féhaesfl augábaa, bogy a keségym«ísl tsagalua ne vonják és ájlato tss hallgatták a leikáes saavait. fia midis at a nap fsnaágas jelentő égitől elragad tolva leeloH ka ágon ea éerégt Orüssssavakkal: ^Feltámadt Uraak o aapoa áiurvia, ál lel uja!" felkiáltott, a két egy máma talált aasvét mens/tö öröm fogé el azou biztosíték o köselebb ismét ki Politikai sztmie. 9\|eréatylet Hllém klrél/ ellesi. A mérénylőnő,jMsrkovi(js Holeaa séamé-Ivét is joll uuét illeiőjeg írja az j^yatériM, ér-dske i híreket veszünk. MarkopiosiTé a bplgrádi szók m"gy(láznak t&aomszédságábaa lajcolt. Egy iéosi lap levelesojs mintegy 2 hónap előtt megl Itogajts a ssorenoséilsn nőt; Még uébány év e óit oly fris sirozá élh^rvmdt, sötét! baja megl r,ült,j osupán szemfiinekltUásI és liangjá-nuk iajálságos aennet^séga máradt mag. Mari ovioi llelena Belgrádnsk egyik fognifl-velkib uslzonya s reoakiviln skónokj lobot-ségg I bir. Ha a végtátvyaláa ellene nyiivá nos l»«a, ugy alkalma lesa a I világnak) mind ama lelki iegalinak niegható !eo«etelését hallani, molyok egy boldogtalan, inélyen érző nlt ölloteljre képessk osábitani. Maijkovioa Jeírem, ja merénjrlfloő-nek i Jlilóhjg felségárulás miatti agyonldtt fér\|o nincs már többé Araugyelovácz mellett elte-metvi, hanem már jé hónapi óla a jagodi-nai caládijsírboltban nyugszik. Múltévben egy Momtirj esős májusi éjjmeu Markavics Heleija még négy, bpasája szjió asszonyuyal Bfe\|iégáiulóknak" az arangyelováczi eraő köaelében levő kOsOi sírjához meot. A lám pák komor világitáss mellett akadtak a sirra, melyet ae kereest, ss egyéb jel nem diazitett, A siri kinVitották éa Markovim Jeirem holttestét \|a> tizenuégy órányira lokvfi Jagodinába vitték s olt a sírboltba helyezek el. Az oi é lyos, hjoldogtalao nd revolverrel ja kesében világilptt az arangyelováczi erdőben a Sao moru \'munkához, anélkül, hogy csak egyetlen k( nyel. is ontott volna. , Már jmost, moadá koinor hangon ajle-velező tok, (bevégeztem legfontosabb köteles ségom it. Valamennyien, kik Íl878 ban fér- t\'emmc, ugyaunson bűntett iniatt\| vádolva, ladbir ÍBágj előtt állottak, kegyjelinét, rehabi-litálál uyeitok a királytól... A konzervatív párt kormi\'iojoz, de egy lárczál ái minisste-riuinbi u íolyton betöllotleuttl hagy éa oaak a kedyeső alkalomra vár, hogy azt á fér-jeiume\| együtt halálra ítélt Caum(osnak engedjék ál. Ha [már ina mindén ki\| elismeri, liogy a topmjei Ügybou tűrvénjazéljp gyilkos-tágoknil köpetlek el, ugy legalább a térjem-tok ae kellene erdő esélén, kérészt és kő iáikul elporladnia, tűiként a i legundokabb ;ouoszievoi{ék.u „Miért nem forcljiU óbbon\' a»; Ügyben a niniszteriundiós, s királyhoz?] kordé tőls s evelez). „A király, vissoiizá az asázony délszláv senvtdélylyol, gyűlölte a férjemet! Férjem ugedely nélkül hagyta ott a párisi Hslonaakia-lémiái, hová kiképzés végeit klldiljték, hogy s IQüo lki legyei lelkalésben ré^zt vegyen és i ítél a naj\'lól. logvs forradalmárnak lekin i ették. Mim tisztet osdkélj mérvű psssekooa- esaaás ml Ull IgaaeágtslannJ I bavl börtönre Ítélték s i dala rövkUel rá kilépeti a szol-gépiiéi 4 IfjiQt képviaoM a radiijálisokhoa t, le volt necaétalve a vtesale. A ^éborakeái, melyben aEolgálatáá jak sjfejitelte, a király soká% irot elfoglalása körüli érdemeit nak akkor jutaJmasta"még a al, mikor aa orsed eaár a Ák kaldte meg neki. á boldog-illa\'a király valamennyi^ a topol-Muflottaknak megkegyelmezett, ítiSK, osak j a férjemnek nem. Tér-deimejnj osdaálam előtte, hmuáküldtetn .Gruios akjtom haaU\|)\|mÍMÍszÍert, hogy könyörögjön fér jenijén..! \|A király mosolygó i arozozal igértol jhognr majd megteszi sst, ami módjába! áll- Mtat " osatbíl szerb.t ismét á Ii nem a elismerni Takova talán por tóWfK valameim s haséi a nappal ■ már két előbb agyonlőtték LPe mit mondana nekem a király, fojjrtaiíj néhány pillaiat múlva még assnvo-délyeeebbon, na még egyaaer eléje jakarnám terjeszteni férjjem igazságtalan meggyilkoláséi ? Ha Jsfrém állitélagos csinkospt ártatlanoknak tskmtik maj, ugy neki is annak kellett peóniaP I A levaléu vigasztalni akarta1 aa aaa-szonyt. LHácjla uram, mondá ea: mi végra éljsjk tovább ? Jefremnek ma már jtlsstessé-ges sirjs vén I szerencse volna rém nézve, ha nsinsokárs kövsthétoém. Pert in^itsak as állam állonJ msíjj 1878 ban s vissgélat alatl bútoraimat IsIpoIis? E\| veszteném est\'a port j\' gvon^ét asm jévjs meg a töívényr [ Belgrád, [okt. 25. A tegnapi iáklváe-menet fényéeeá sikerült. A fáklyaviylk a tüzolló jnaneasrfrel 7 Órakor hagy iák sl a gyü ekMŐ lieljffüket,. s j városháza előtti tért A menet asj óriási tolongás miatt osak laa-san halad haloU ; midőn a k ónak hoz ért, ott már{ legalább ,10,000 ember volt öeuogyülve. menet az ijrkélylyel szemben állapodott mem; a erkéljyen foglalt helyet a király ée* királyné a frébörököaaol. A delágyletyc ol-sengték a néphymnust, mire Kart^b\|berovic lolgármesteij esnelt szólt, kifejezéshadva a akosság örömének, a király szereoakés menekülte fölött na biztosítva őt a belgrádiak törhétlsu! hűlééérol. A zenekar s tiéphym-mist játszá, jrupe a fáklyásmenet elvonult as erké y előtt \|és\| s vásártéren és s „Kastrió tova Ulicá" n \|átvonulva elosslott. Daczára a nagy tolongásnak baleset nem tértént. A konsK előtti!tér bengáli fénynyel volt kivi-lágitys ; Az uu palotában tranaparent volt a koronávajl és a saavakkal: „Éljen as Obra-uovios lila és a szerb pép 1 f* Belgrád, okt, király válasza polgármesteri tegnapi JdvOzlő bsssédérs, köveikosolog lmngaik: „Köszönöm hűségtek és szeretetek Un-nepélyea j nyflvftnitását. \| Köszönöm, liogy ti oly pilljinatokftán, midin ns istoni gotidvi* seléanak tetszett életemet Sjsorbia éa \| annak népe ssámára magtartani, siet letek örömötök* nek kifejezését! adui. Szerbia székhelyé és a nemzet ázive r Belgrád eddig mindenkor megmutatta,! bogy jm egész1ezerb nép érzelmeinek méltó tolmácsa éa méltó képvisélője a drága háaáoakls mintegy fsnségee koronáin királyságóm viáriosaí s helységei koszorújának* Ezen meggyőafldéeaal ési eSen éraelemmel fogadom mk szjerpteU belgrádi népemet, mely e pillanatban engem oly tjnóepélyeeen és lelkesülten ü^vüaöllKedveseim l Én asintén üdvözöllek titelm^ ki mint ss egész szerb polgárság képvise\|Hi\'élétlk\|kifejesésuúliokssonérsslmek-nek, melrektll [ti és velkiek as egésa nemzet, át vagytpa hatva. Kőszénét tel fogadom üdv-kiváualaitpkat a én esőkre mindenkor ! örömmel fogok vMaagondolni és büaske leasek székvárosomra,! mely ssérot^tt basánk valamennyi vároaáuák képvissli/je. Bennalák aae-rátett bólgrádi {népem, látom egéas Szerbia hfl és haza&áa polgáriágának képviselőit. Fogadjátok királyi Bdvözlelemet valaoist királyné éa trónörökös üdvözleteit a ad át ssokat mindaaokoak, kik asa asts iu lakottak ugy ao, de azért velem egyflu • örömben osztozkodnak. Éljen Beír Éljenek a belgrádiak l« Belgrád, oki. 25. holnapdéletOtt 10 érakor aa evangelikua imaházban a kfríly szerencsés menekülése alkaltéábél ünnepélyei istentisztelet fog tartató L —■ Fnsoasovigi őrnagy hadsegéd, a király megmenléséért ti. ezredessé neveztetett ki. Belgrád, okt. 25. Joososovios Péter kereskedő ügynök a a jaerénylőnő rokoninál van állítólag -Markoviosné végrendslets. csőin assaooynál, ki Markovita flsIsaW gyakrabban érintkezett, egy kis iratot tsíáhi lak, melyben es van írre: vigyázzák, hon a kese ne reszkessen", — azoobss óái határozottabb sdst hiányzik belőlej A Tsa-asnpvics ügy következőre redukáltstik: A moréoylőoo férje régóta tartooou Tsass^ noviosnak egy jelentékeny összeggel, mslyst ez már Markovies fogsága ideje alatt törvényesen bejelentett\'. A meréoylőnő pár nss előtt vagyonát — moly jelenléktelensértéksk. bői áll -r o tartozás, fejében Tausanovioaa rubáata át, mi a merénylettel semmi, Összefüggésben nem áll. Belgrád, oki. 25. Három egyéo, kik a merényletben való bünrésoseeég gyanúja alatt állanak, Zimonyba szökött.\' Ott azOakaa még az éj folyzmáo elfogattak és Belgrádba aaáiliüatek. Belgrád, okt 25. A napokban 6sz-v azesen hat egyént fogtak al, köatüa a „Borba" nevű lap szerkesztőjét és egy munkatársát, a lap legutóbbi számában megjelent veaér-ezikk miatt, melyben a fennálló rendnek fegyveree srőaza£ által való }<megsemiBÍ-sitéaéről van ssé. okt 25. „Pol. Corr" órakor volt aa állami különböző testületeknek Be Igrádbso hírek szárnyalnak száuios slfogatáaokról melyek aaonban miuden alapot nélkülösoek. As or-sság öseses részeiből és E u r o p s Oassea fó. városaiból -még folyton érkesnsk üdvözlő iratok éa sürgönyök. Bukarssl, okt. 25. A székesegyházban ma ünnepélyes hálaadó iatentiaslele-tet tartottak Milán királynak szerencsé* meg-menekülése, alkalmából. A királyt badsegédjs, s kormányt padig Sturdss miniszter képviselte. A aiplotnéesiai kar toljee számban volt jelen. % 1 Pincze és bordó Belgrád, Ma délután két hatóeágoksak ée Ünnepi fogadáu ,T»»«t>» hordó I ((MulfH Jl-iBv if ti\'iil a. Iwit búrrá * Közludomáau dolog, \'hogf a bor jósága nagyon sok tekintet ben a hordó és pincéétől, o két footos tényezőtől függ. A legtöbb bőrbetegségeknek e két fontos tényeső hiányos kezelésű as oka. Mii ér az, ha ísteé jé bortermelő helyet, e helyre dás tormási, ajándékoz \|i Uiagyar borterma-löknek, bs a ssskismerpt s borászali ehrsk hiánya misitt a dúsan megrakott kezekben ólsilányui vagy megromlik as ég bőséges áldása. A külföld ksvés igyskesoltel, tanul-mánynyal a roezból is jót csinál, -a mi kezeinkben a jó is roszssá válik. Épen azért a szüret alkalmával ea alkalommal nem loea haasonnélküli munka szüretelő gesdáinknak elmondani egyetmáat,a miket á pincze la hordékeseléere vonatkozólag azemOk előtt kell tartaniok. Nedves, dohoa, nem szellőztethető pincze előmozdítja a hordók 1 éa a pineaa falának penészedését, s aa ily pinöaékbeo a bor rendesen megvirágoeodik, megeosotoeodik, sőt sgéssen mag is romlik. és kOnnyek a boldogság tünnyei gördülte! e arcz ikon. A nő szmlarul luegfogá a fér kezét es éazr\' vétlenül s. orilá azt remeg szivére ée.egy oly pil ántlasal lokintott l\'^rje arczábs, mely i uuek tljbbi t mondott mini all szó kifejezni képes lett volna. Sziveikben is feltáinodott a beke éa kit a a remény a hol dogság a Panna a falj ártsad ott képe -ehul fogadást tőn, hogy e bakét megfogja ői izui amíg él miuden tokbiisiben. Egéas életem aaoügáljou bizonyítékul mily! boldoggá tett ezeii pjercze az egye-i^ lésnek, te jó, „hiaz iránladi hitein ia lel á madott a megprób/tltatás éji kétkedés homályos jsirjából uj életre." „Es én, Pannái01 uioudá Jóskajmialatt a remegő nőt keblére fllem, „éu is iugmu tatom, hogy elhamarkoló is sokszor keinéuy természetemet levetkőistmtein, hogy megbánásodra méltóvá legyek. Es [ most jőjjj s gondoskodj valami húsvéti \\ebédről, kedves ha-lotaidból feltámadott nőm, tsl legkedvesebb leg szebb pirostojás, melyet a^ ég nekem ajáu dékozott A kia kárpáti falumat váhák lojükot aa embeselc, latos történet — s PanSa i felelt, mert hiss boldog éolt Oly boldog hogy a faluim saa párt aaon kivánajtal éfetbo. ttLegjetek olyanok Jóska." még sokáig eeó-sa eg4«a oodá-a boldog Jóska teljes mértékben, minden ifjú hl-boosájtolták as Inint Panna ée runktl Mihály. A müncheni elektromos kiállításról Münchenben aaoptemk «r kó 17-én sstvo nyitották meg a harmadik semzetkösi elektromos kiállítást, a mely a 1 irályi üvegpalota lormaiben van elhelyezve, s méltó Utóda a Londonban éa Páriabsn tel lott, a fényoeon, pikorült kiállitáeoknak. Kövotkozőkben rlvid áttfkiatéot kis-link eaao kiáÜiláaoak aa éj Héaaoli szakokba végé lárgyairél Aa L osoportban a t írténál! él tado- máuyos késsüléksk vannak kiállítva, esek \| llöat egy li^drogénfejlotalő telograf Soomme-t ug-lól 18U9-bol. a siuinlieil eiekiroinos te-l>gráf)\\nak eredeti Uésaüléke^ továbbá : a ] -eiS által L863-bao feltalált1 első teleionnak egy un mája. Á\| Il-ik osoportban a aasilüjelaŐkésab-I ikek Vannak képviadlve. A bkjoilj köalekO céai vezérigazgatóág 13 bódéban a a közit-lik álló osoiigetyüs tovnyocskálckal aa egéaz t zloti lolegránát bemutatta; kéj bótlé a vég állomámkat lképezi, a harmadik a középső A HoiuAsl, s meg van bennük mindenik jelző I éssül\'-k a Morse gépskkel átb.j, KülOnös fi-g yelmoi ér\|e\|nol aa emfik oseugetyls torony a mennyiben abban nem csupán a klaönsp-gM oseiigeiő jmŰ van, jliiiuem uaég akként is fa i vau reudézve, bogy bizouyos rovátko kjt-rike t belövése\'által UnműkedŐtog vészjeleket lehet a legközelebbi állomásra jaltatni, p o., hogy jsegédkép.ljöjjöii* alb. \| Esoukivül agy billentyűt a Morajotok átazármaatásálra leuet hasauálni, ezekhez uéha pályaőr van \'állitva, a kik aá Jegééi rend-aáart bármikor bomulaijáki Itt <nn\|i(sndő fél ai „CotnpagniS de Ciisjmin de fér du Mord1" k állítása Pkiisból, a tkeljben a vonat •lin-il tlásnak jelzésére való egész oaoport pálya-jtlaők láthatók; továbbá egy kisded vonat, a mely bon mion gásottllkok vannak fel lün-U Ivo. a melyskkal a i onsít szelnélj\'jséte,\' il-UiŐlég aa egyes kooeikban! levő \| utasok alo-kimotiv vozsitője számára vészjelt adhatnak. A i ondél baszuált lelép akként működig, b gy a vonat báriuply a részében elválásé a! talmávál, épeu a Vi izeiék megszakadása fc y táu a aip megszólalj Aton eselnel hogyha k^öé időben a pályaujivar védi korongjai lámpásai nem Iáiba:ók, a vágáuy aö-u egy vlrösrézlemOs van elhelyezve, a lyétt agy, a gépen lévl levő keÜo végig, zodik, miáltal a KŐzg^p működésbe jő és a tőt az állomás közeilétére figyelmessé te-Égy másik mintegy 200 métal- távollevő lemez a pályaudvarra Uld jelt elől, hogy a Vonat a jelein éhaladt Aa dk válióoyelv aa agáik osoogetü\|Slalt boa ködéabe, mihelyt aa l egyik vagj máaik ol ialoa uam feksmk jél Énig. Talpamolty I se- gélyével ia voniitoak ponton valé áihaMááa aalíálloinásrjk bejelenthető, stb. Ide tsrtomk sst osatrák államvsspályéiuik ki-ál litása ik Béosből. A szabad pályának \|egyik elágazásánál jelső bakllitáaa a váltóéval van Üap<\|wlatbáii, aa őrliódéban levő eiáeltytt segélyével\' asoobau a jejslt be lehet állítani\' váltó retioei alllsa mollktl is. Épen igy a sorompét ia as lőjrbédébol lehet nyitni ivagy aárni az alőrebéoáátolt ésongetyfljel "Oerint. A jeisKSt éa a j koriálfát pmmü hoaza raoz gá«ba. A taetalán \'bezárt kocáik kiszabadít hatásai végett ajI koriálfát el.Vésze ru«zintes irányban kifelé hajthsló.j Egy kia késafllék aegitsé^é jol a pályaőrök jegé-s sorozatjelzést küldlnitmik az, állomásra: a hol ások vagy óiupáu osak egy Moree-gépan jegyeztetnek fel vwy bedi\|T egy kttlöá óraművel, a moly osengeMfüjilelBétlad és tmyidnjnieg egy pa piroasaalagra jlvukakat Qt. Hogy aa utaaok aa egaee koc»íasakassokl»an a követkeaő él-lomás felől elég koráu éilosűljenek, arrá egy kis esekrtay (niolgál, a melyben ss állomások nevei a sorrend szerűit slőtlansk, s ms lyeket a vonatveaelő komijából lehet moa-gáaba ibomtéi. A számns télegrál-késiülék közül a legtöbb a Morseféle iráara valé; aaonban váa eey betűnyomó kéezülék ia felállítva, továbbá agy olyan, a mely a Coaelli-féle olipmjkul tolsgráfbos baaanlóao, aa írást, illetőleg rajáét közvetlenül viszi át. Az áram megazsjkitUa épen agy. mint amannál, el-szigetelő tSata által történik, a vieaaanyarés pedig ás által, bogy egy elektromágnes eo-gitségével egjy foatékea kerék koronkint a hengerén levp papiroshoz nyomaiik és 4 vonalaké^ igy Mymáaboa rajaolja. Al UL-ik csoport képező telefonok a legkülöhftUbb szatkezelekaan vannak kiállítva és utarcm bő alkalom ayilik azok kezelésének tnMtaoalására. Nappal egész sor tolophonbáisMvkáaét baaeaálbalnak a kiállítás látogatói g Msat aa épűleiben el vannak osatjva; este pedig aaon íeobák vsának nyitva, a Melyeknek ftlain a aainháaakkal éa ko«W termskksl ö^esaklttetésbsn levő telepbobok vannak siUlrofva. A V,ik csoportban a telepek él akku-■alátoiOk IáihéMk. , A A VI ik osoportban lovi elektro-ohemla terén a „Wllrtembergi Geisaliagon-lélo fémáruk gyára" aa eaűatöaéat mutatja be, míg Sohward BLarlirababől a műiparí tárgyaknak niekellel való bevonása áhal -azoknak ezüst-szerű .látszatot kölcsönöz. A kiállíiásnsk legfontosabb részét képezik a VIl tk csoportban levő magnetikus éa dynamo-oloktromos gépek, mert eeek nélkül aa aloktro-toobnika aobaeom jutott volna mos la ni magstflatára. Esek asámos példányban vannak bemutatva; ilyeneket áMitottak ki a többek ÜlaöUia Boeiété eleetriqu^ Edison Páriaabél, Siemens & Halska Berhablt, Soböuamann Münchenből, bobuekert Nürnbergből, Feiá Stuttgartból, Sebward Karls-rabéból, Seligmann Bécsből (Brnsh rondsss- i rŰL) A legtöbb ezen gépek kösül nappal nyugalomban van, omk Sebaoksriaek nébáuy gépe van mozgásban, a melyek késül aa egyik egy eestercapaüot és más kis gépekel bajt, a máaik pedig a feotobb emiitett Oreiso* lioger-féls gyár esüetOső fÜrdŐjébs vsseti sa áramot Eteo oságaek ezeken kívül van még egy gépe, a mely áramát aa 5 km. távolbea levő nweebau-ben felállított géptől kópia és néhány cséplőgépet tart moagásban. Eaea gépekről, főként aaok slltojloeatéaéről c-ak a véghezviendő Uisérlelek után lehet majd vé* leményt mondani. E bolyon annyit jegysabe-tünk meg e tekintelbon, bogy eddig még nőin sikerült 40—60(-aál nagyobb hatást létrehozni, aeooban mégis vannak olyan asa* tok, a melyekbeu mindennek daeaára a gőa-gép helyett a munkahely közvetlen kö miében aa erl átvitel esen aj médjának alkal* tnáaáea előnybe. A dy namo elsktromos gépek bonuüokot a VIII. csoportba oeatott elektromos fényhez vaastnek, mart amazokoakf flként o kiállításon, emeaak létraboaása fő-feladatuk. Az íves fények inkább a nyilvá-iíoe tereknek, utczáknak, továbbá \' csarnokszerű épületeknek aMgvilágitésáre valók; as issó fények pedig a lakóhelyiségak sal vi-tágítására alkalmaaak. A fényi Vsa lámpások leginkább 8obuo« kart, Sobwerd éa SooUgmaaa tél valók ; aa taaó lámpások köaÖU pedig nagyaaámmal vannak aa Edison-télen, azonban a rnáq « A mtif píawéUn iMiií anyagok kar* taáiil ée rothadnak ^ Ott kelWÍeetíea M f#k, MM támsdask, mM ft lk lilaasaia behatolnak ia ft Umk kellé-tnetka tnaüékiat kllesfla liánok: ugy M a urkötyöe «M8 vöefts bor kiváló hajlammal Ur, \| \|MttM agy küneléboa levő mi^ti Wm«teaért Wm pincxében kátrátyV petrskomot, kápeesiát, törkölyt imW, bwfOftyát, »aid>4f« • más hasonló .anyagokat THhllmoaai uem tauácsos, mert m seekből fajlMA aaag * bor által fölvétetik, « annak kellemetlen szagot és izt köl-«>fift A bordókra vonatkozólag a tisztaság itMstén elengedbetlen kelték, akár uj, akár r>gt bordókba ssürjttk is a bort Aa uj bordó Ka oioos kellően kimosva könnyen borfeke-tsdlet idés elő, aaért as uj bordókat addig k«U forró vizgőa bevesetéee által mosni, «ig s megfordítótt bordó ssáján\' kifolyó m tökéletesen színtelen és ístelen nem less. Tagsdhatlan, bogy igen kevés aaon boros gaadák saáma, kiknek módjukban volna .as sj bordókat tiszta yiaael kimosni és basa uálbatóvá tenni, s esek rendeeau vagy szó-dát, vagy meeset használnak tisztítószerül, de kárttkrs, mert a szódával keselt bordó-ban a bor később tükrét elveszti és köoy-nyen megbetegedik, mig as utóbbi határozottan többet Art, mint basznál; \'ugyanis amint a tölgyfa a méessse! érintkezik, meg Wnul. e barus testanyag vízben nem old* ható, de bs ily hordóba bort töltünk, a bor-\'nak sava feloldja a származott festanyagot, minek követkestében a fehér bor setét ssi* nüvé less, a vörös bor megvilágosodik, mindkettő pedig menavarodik és kellemetlen itt nyer, másfelől minthogy minden bor bizonyáé. több-kevesebb savtartalommal bir, oda kell törekednünk, hogy mindasoo anyagok a hordó dongáiból eltávoÜttsssaoak, melyek a borban levő savak által feloldhatók, nehogy aa ily bordókba töltött bor is és színre megváltóivá, értékesökkenést szenvedjen. Kik vizgőz-fejlesstő géppel nem birsak, uj hordóikat következőleg tisztíthatják meg: Vegyttbk minden heétoliter visre 100 gramm kénsavat s jól 0seaekeve£vo töltsük tele a bordót, a kénsav feloldja a tölgyfában levő festékenysgot s igy a bor a megfejtés ellen biztosítva Tass. A régi bordóknál ssintén ügyelni kell s tökéletes tisztaságra, mert bogy a penészes bordók mily kellemetlenségeket okolnak, ast már igen sokan saját kárukra eléggé tapasztalják, Igen gyakran megtörténik, hogy s kikerült\' hordók botokig s nem ritkán hónapokig mosatlan, kénesellen, dugassolaUan állapotban hevernek s aaután csodálkozunk, ha a bordókl megpenészednek és a betöltött jJ>or romlásnak iádul. Jfi bajt megelósendő, a hordók jól kimosása, kellő kéuesése és goa-dos bedugaszolása mellőzhetleu teendő. — A kén elégetésénél képződő légnemű kénessav magakadály ossa a penészgombák fejlődését, de ba a kéneaés után a bordó roasssol éegasaelfeiik be, a kénsav slviilan a a penészedés eimaradbatlao ; ugyanezen eredmény áll be akkor is, ka ja hordó dongái nem zárnak légmentesen. A kénesésnél Igy éljünk arra, bogy as égető kén ne csepegjen le a hordóba, mert er jedéekor e leesepeveU és kellően el oem égett kénből oly kénvegyület származik, melyet a bor utóbb jSslold, minek követkee-tébeft a bor ksllemetkm isiivé válik, est megakadályozhattuk aa által, bogy as égő kénlap alá egy báxlog vagy vaslemezt alkalmasunk, mely a\'leosepegő ként felfog-hassa. / Igen sokan a bágyományoe szokást tekintve, szüretkor a hordót megkénosik s rendszerűek is képvisfcljré vannak. Nagyon fényesen van berendezve ss Edison-eaoba, valamint még egy másik helyiség, a bol gazdag (szobairatorsatök vannwt izzólámpátokkal megvilágítva. 1 Aá elektromos fény legfontosabb alkalmazási módjainak egyike a színházak világítása ;\' ugyanazért aa Üvegpalotában egy kis színpad van nézőtérrel együtt felállítva, a melyen as egész berendezést bemutatják. A nagy osillár bolyén, ft mely nem esak világosságot, hanem hőséget is snokott árasztani, bágyadtra köszörült üveg mögött hat fény íves lámpás áll, a melyek olyan kellemes fényt árasztanak izét, a mely egy középnagyságú ssíbhás számára Is elegendő veiea. A ssinpsd környosete issó lámpásokkal vsa kirakva, ogéssen olyan módon, mint eddigelé a gásJámpásokkal törtéül; llWHIII ló-képen a Maéeeek hangjegy tartói is agy-egy má lámpással vfta ellátva. Ide vonatkozólag fel kell még emliteoi, Ugy se épületen kívül ss Areisetrasoe egy réssé e Edison-féle issó lám páao k kai van kl- ifcágíte és pedig bárom lámpás van egy-agy Mtktfri tévC A IX ik eaoportbe azon különféle mo-uirsk venaak oeatva, melyek s dynauio-«4sktreinoa gépek hajtására szolgálónk, a a I-k ssepertban ft „ktfönflle készülék" vsa-Mk albelyesre, a aaelyek k<ail Memliton-étnek terünk e kthrmi a Bernbard-fáie ak-tpr okiamé késeijétől Braunschweigból, a asdye) egy ssofcréay keledében egy eíok kerosgeép van j a ssakrény légmen-toMs 4 vas sárva, bogy ft gép ft lefogó aeiMefénéét káree hatásétól megóvaseék. í atfietl lokfteenek s keeúUartoné gyújtó l^kiaeh. IfH emiitondó áalft Weltmane-féleseárny a ftrtlynél a teilásik eiekureeeeeég se-iMfleaí ieisatotnek. VM aMg keli e»lékiantok a íttíiön* mmUrték eeeportfáról, mMU be-rfteétf ismsrlstMnkat. a melybse pót-mis alkalwamel máanéksenek még a MMhm etektfssMs klálliiáaiéf egyet-nláet aoonnal beleasftík a mttttot aaé\|ti hordót {ól kimosnák, pedig áz til bs került must s kénsavat fel^ldjk, mi által aa erjedés tetemesen bátiiltulk a sgy •sersminu a must savtorislmá növelte* tik, mi nem rhkán rendkívül jbilrányos befolyással van a bor izére éa liinOségére. Végttl s bordáknál ügyelni kell [arra is, hogy a vas ne érintkezhessek a bprrll, mert a vsa megváltostatja a bor szinéj, izét és ■amatját. fföián (,ö> — i") a dsbrsessei Sns«. Isislsl tanéra ——rr. ^ \' , Különfélék — Aa elsl vlgnlons November bó 11-én a Sssrvas vendéglő diasternUben zártkörű táaesvigalom fog tartatai, melyre k meghívók szétküldetnek. Kezdete 8é órakdr less. A rendezőség s következő urakból; áll; Bs-boss László. Dr. Arvsy István, Hedos [Antsl, Kiss István, Lengyel Lajos. Oroesváty Gyula, Dr. Stelnbaeb József, Dr Sseker Uószef, Tóttősy Béla, Dr. Tuboly Gyula, Urssiny Pál, Weber Károly. — A mogjhivó egyszersmind belépti jegyül szolgál s n hölgyek felkéretnek bogy egysserü \' öltözékben jelenjenek meg. — Halssháal JAtékrend t 8»mba-ton 1882. október 98 án először: f üres a háború operette 8 felv. Zenéjét mersé Strsuss János. Vasárnap 29-éa (először j Uilimári ás a rongyoaksírásók népszínmű 4 felv. Irts AlmásiTihamér. Hétfő n 30-4n Kaviár vígjáték 3 lelt Ida Csiky Gergely. Kedden 81-én K i hmí si o ny feleségem operette 3 felv. Zenéjit siarié Lecoq. Szerdán 1882. november 1-ra Miatyánk laton; népszínmű 4 felv. Irta Rajkay F. István. N.-Kanissáu 1882. október íf-ón. Tóth B«la. * - HÖatak rrntartftaa és építésére a kösmunks és köslekedésügyi min. költségvetésében 1889 re 8.461.432 frt 218026 frttal több lett, mint 1881 évre engedélyeivé vplt, előirányozva. As össsesen 3.461,432 [forint kiadásból Magyarorsságrs 2.918,110 ÖtlHor-vát-Sslavönorsaág s aa ssssl egy esi tett ba tárőrvidékre 545,322 frt. esik. ItacyarOrsság össsesen 5^66,018 km. boessu állami\| utaí-nak koaoléeére 80,866 frt, vagyis ugyánanyi, — fentartására pedig 2.560,244 frt, Vagyis 113,930 frttal több irányoatatik elő, mint 1882. évre megssavasva volt, a igy li klmA hosszú ut kezelésére átlsg 18 frt 58 kh fen-tartására 430 frt esik. Ujutak és hidak építésére, s pedig a szeged-lemesvár-szászsebesi állami uton Piskinél a Strigy folyón) levő híd újból építésének 4s eszel kaposóletos folyó szabályozásnak befejeiéeére 60,wO frt, ss spabida-ezáksvágeni állami ut Örményes és Királyfslvs közti szakának folytatólagos kiépítésére 25,000 Irt. és „A törvénybátósá goknak útjaik és hidjaik fentartására,]: különös tekintettel a hadászatilag fontos jutok és hidak fentartására8 esimü rovat 1 alatt 200,000 frt össsesen tehát 275,000 frt {vétetik. fel aa előiránysatba. — Knllátaseg, okt. 26-án 881 No már megint vísrőt írnak goodoljs a nyájas olvasó midőn a keltesést olvsssal 8 nem is is osalódik, mert minálunk ugy látásik aá áradás állandóan meg akar telepedni. Héttőn azaz 1284a reggel megeredt ss eelj, kilenez órától aztán esti kilenoe óráig váltosatanul nem esett hanem szakadt, ugy hogy a sza bádoo eső csapadék 12 óra alatt 13} lenti motort tett! Felhő szakadások alkalmával ésslelteo már ily mennyiségű oiapadékojt, de egyfolytában 12 óra folyást hulló esőnél még soha. Kedden már láthattuk is a követkes ménveket, s Kanizsa patak éjien át 4 lábat áradt, agy, hogy e magas ár folytán a köz lekedéei utak minden irányban víz alá ke rültek; aa egéss legelő és a ssántófoldek legnagyobb réssé ussott. Szerdára megjött a Mura áradása is, ossk ss a szerencse, nogy a Dráva kiosiny, meU különben s lógna gyobb veszélybe juthsjtuuk volna. Ma [már a viz osendesea apad. — „Most jó volpa a föld kostolókat leuivni, jegyezte meg saomssédom, szeretném látni hol találnák meg azt a 460 hold első osztályú földk mit a keresstur-koliátssegi határban fölvettek lu Jót nevettem a keserű gúnynyal mondott megjegyzésre, azonban magam is elgon dolkodtam egy kiosit a szegény fÖldmívesek jövője fölött Bizony sok réssnon s lujaas tori munkálatok igen lelkiismeretlenül vagy oktalanul lettek végeave! Mig a szegény földmives osztály asou boldog reméniben ríngaito magát, bogy a kataseter muoísála-tok befejesto után a földadó igazságosáé és arányosan less kivetve, ngysnosak kesertl lett a kiábráadftlás 1 A mi gabonatermő löld pran is a határunkba, körül-belől 40-50 boW ki vételével mind as apátság tulajdonát kékesi, leliát ba sat a 40 holdat és aa apátság s^bs szántóföldjeit kivétel nélkül 1-aőossi nak veaesük, akkor sincs több. mitlt holdi Kérdés tehát, bogy bol találták a kóstoló urak még a többi 200 hold klassis földet ? Talán bisony a bolt nádasaiban ? Vagy ugy gondolkoaiak igen tisstelt urak, bogy s roes földek is vaa jobb, tehát, ast a jobbat okvetb első dsstályba- kell \'sorosai. Es beesll egy étr múlva kijönnek, igen sok föld beikén a Marát fogják találni s habár száras idljá rás alkalmával foldjalak egy része jó ka to-riosa terméssel esők ott fizetni, de egy jó mő Stoyerben lönkreUketí as egésaet a auura szegény ugy is tulaágosau torbeit fölami fes vispusfttitoila földjeiért, melyeken lagp bb ssstbsta is esek kukoriosa teremhet, fisoa ea 12 frt tiszta fövödelem után kivetett Ií o ai. adót 11 Szerelném tudni míesoda klaest ba sorosiák a náaáii- vagy fehérmegyei bi se torasó földeket, ka ft mi poeváayoe viskor lift földiáink köst annyi elafi oseiáiyat to titok 711* Brttoaer — (LJ faf.) I a ártéren l« II la pök emaN alatt aj lap indult meg Bn a-pesten. BurkmU Soma Laptalaji Io- nos Kfttt ftftroly. Ezen lan a hazaiparoi tel-tőletek a ^iválólag a kézműipar érdekelt képviselő központi szakközlöny skar lenni. Megjelen bsjvonkint kétsssr. Előfizetési ára egész éne B frt, félévre 1 frt p0 kr. Ak óFső szám tartalma a következő j Ozimünk és caéluak. r- Az uj ipartörvény-jsvsslsL -í Aa agráriu* politika éa aa ipsi^rdekek. -■ As I88p-d\|t évi orsaágoe kiállítás. 4-A teebnolooai iparmussüm. _ — A legújabn osztrák lfm^rtény javaslat.\' — A mfiaelyi-bőh (Favari — Fémipar. — Bprfnftr. -4-Vegyes.)!j—] Ipurlársulaljl ügyek. 4- Iparügyi újdonságok. — Nyiltlérj Ajáuljulí ss ijlaroa körök figyelmébe. iváleal plaeiésasiafyar borokJ A st, galbini aonsul jelOntéae sz» rint egéak flvájosrs néaye, Vallu és Tessin oanton kivitelével, jóformán gyenge bortermés vár(lató\| minélfogva tetemes behozatalra asüjitégj Magyarországot ss utóbbi két alatt Dél-Tirol {és Olaszország e tel hetősen háttérbe szorították; Tiroli aí bortermelésre nézve isi már nagy ígréndeíésok tétettek és több sUa menő borszállibnáuy számára tar 1 esztendő rén megl ban ss it mérvű m vsggonrs Iának pJnorMet késsen. A bekövetkezett lásék azonban fölöttébb \| megnebej Tirolból vsld szállítást és asért borkereskedők már is sietősen nés« mia irányból bossndó {borssállit* tán, tiroli ó borok árs béotoliteren* elemi oss sitették i svájcsi nek körű mányok kint 5-t! olasa bor tiaké is. bortermel annyi k szüret trankkal emelkedett, szintúgy aa téJ valamint a irallisiaké és wssd-iuiyát érzik itt a magyarországi iről ssóló kimutatásoknak, bár hétő as újsághírekből] hogy i obbárs nem ütött ki kedvezöűe nül. Itt lebné tehát ss slkslmss pillanat arra, bogy a magVar borkereskedés erélyes föllépéssel ujrai tért foglaljon Svájozbatj. De min denesetre kifogástalan minőségű {árut kell boaní a plioara, bol ilyenért elfogadható ára* kat 6aetnek és pedig fehér borokért (kocsi rakományokban) heotoliterenkiot! 40—50 frankot, vöröiért 45 - 60 frankot, UibŐl kö rülbelől 12 frank a szállítási dijrol és vámilletékre esiki — Bffid hírek t A budápest-pécsi vasút megoyuáaa legközelebbre várható, r-Qróf Széchenyi Pált egy tekintélyes küldöttség fogj* Miaérni a képviselői állás újbóli elválluáaáriL\|— Kaposvárott nagy katona laktanya fogjépittetetni, melyre nézve a tor vesetea máruielybenbagyássál érkeztek vissza felsőbb helyifii. — A Volgán beszüntették a hajózásomén a folyamot jégkéreg! vonta be. — Hunysdy \| László msgysr operát fogják előadat tavasual a bécsi operassinhnaban. — As országos statisstiksi hivatal hetenként kiadja a nagyobb városoktól beküldött sda tok alapján \|\|a elhunytak ée születettek ssá mát. — A prága-duxi vasútvonalon 22-én éjjel két vonít össseütkösött. Több vsggon teljesen Összeromboltatott A vonat ssemély veiéből egy salyossn megsebesült többen k sebb sérülést I szenvedlek, r— A berlini szö vetségtanáos elhatárosta, hogy alsoeialista törvény alap]An a Hamburg váróiéban el rendelt kis ostromállapotot egy évvel meg bossaabitja. — A delegsüók tartama slstt király s budái vérbűn több udvsri ebédet fog adni — Hóma lakosságát jelenleg 800.467 lélek képezi.!—* Patti Adeíina, afhírneves énekművésznő Amerikába utasott. j— A bu dapest-li pót városi templomban eaentul kizá rólag magyar [ssiónoklatok fognak tartatni.— Sserajevóból írják, bogy Poiboj^án 26-án ftldreagéet észleltek. Irodalom. Aa alibb kOtOlt DlOvtk m»\|nmd«lh.lfik 4s tuptsitrtk FUelisl raiep kODjivIiénsksdistbsa Nau-gaalÉaáa. — A magyar kőnyomé ipar egy ké-ssitménye került lei Posner K. L. budapssti mfiintésetébŐI. \| Ea s pSst. l István aoronaor sságsinsk térképe lekiülettel aa 1881 dk évi 03. és6l\'-ik tÖrvényeaikkekre,u terveste Hát* sek Ignács, metszette, nyomstta éi kiádja Posner K, L. inüiiitézete Budspesteo. A térkép rendkívül i világos átnésetben, gyönyörű tiszta nyomáapaa tűnteti föl aa egyes megyéket (miadshklt más alapszínben) s a kisebb városok js nagy, világos betűkkel vannak megjelölj, Maga a térképészeti munka, illetőleg a rajzi isi dicséretet éráemelj de mindenek fölött aliimeriébre méltó a {pompás nyomdai kivitel melyhez hasonló hassi kŐ-nyomdaíntéeeteinsCl eddigelé nem került, ki. Ajánljuk e művet a közönség 6gye\|mébe s reméljük, hogjj ak érdekelt körök e\| munka láttára be fogjjáw ismerni, bogy kőnyomda-iparunk a térképek kiállítása tekihletébao bátran márkőaleUk\'a! külföldi versetoynyol." — Kilián Frigyen sryetem\| könyv* ára sbizomáoyáhan megjelent Bpesten Útmutató s msgysr és kOaös köslekedési vállalatok hivatalos menetrobdKönyve. I é/vfolystu vn füset Oktiber éi november. Kladjs a nVasúti ée kÖsjeUsdéei Közlöny- sáerkeee-tősége. Egy ftlUd ára: 60 kr, ! — Megjelent az „öáügyvéd" 3-dik kisdásánsk i\'4 ik lűzete. (Irta, Ka orr Alajos, kiadja vj. Nagel Ottó Bidabesten.) E füzetben a beadványok bélyegére és bé-lysgmentességéiie vooatkoaó isabá\'yak közlése utáa áttér k ssersó a bírósági beadvá-nyokrs, értekesik js bírói illetőeé^őlj általában, különösen pftáig a személyi ^inói illetőségről, az Ügyla puóeágí illetőeégrőlJa váltó és kereskedelmi Dgyekbeni illetősécrőlj a vég rebajtás és <»MBgjfikb«Mnt illetŐswrel végre a kisebb peres hgyakleni illetőségről és a bírói érdskeltsé\| ifil Eáatás ismerteti a perbeli képviaelet izabálykit, különösén az ügy-védkaaóa saervs miii ia agy védek jokeit és kütelns%ilt ^ si nsik titánná a peres eljárás külőfflböáő nes eií iabartetvén, különösen értokssik a porti HM4Ml\| 4 keresétokről, aá nietóségi MocMkftft rlamkare-1 setet, silenirstot, válMt. Ivjszonválaiát, végiratot; végre a pérbéli biaoeyilásvóljkülönö-btusmerésfu éé ekiratokról éétakoeik. Ezen igen érdeket fűzet ára 30 kr.. (Az eddig megjelent első üs füáet külön íttave, taiat s munka első félkötUelkapfantó rniaded könyv kere>kodésben. Ara 8 frti — Hefjelemt as „Oszág-Vil^g- III-ftlaeto váliozatoe kaidág (artaimát sl követ-kező dolgozatok kép^uk: -As egyedüli mód" T\|. Ábrányi Kornál kltüní regáaye. LA ki-ándorlás költészótof ] Sebeii, Jóbtól, uVirá-yos lik" Kán \'Milaaíei vonzó névellájs, Viaegrádi képekt (lát művésái kivitelű la* metszettel) .A világítás ihajdan és most" Báez Sándortól RÁ saskértők" íképjiel,) Dr. Bskodyj Tivadar jlsleá örvös és kitűnő specialista férésképpen! „ás amerikai szsbauaág-harca költésseto Hosift Dozsőtíl, „Farkasokról üldözve" (képpel,) „A Petőfi saobor leleplezése" (a Petőfi saopor bű rajaával,) „Mo* ritas in Deou (kéépej,) .Bakody Tivadar ée Petőfi Sándor" Kbrtbdní KárolyÜl. aMikor még a kő is virák tultM (két képpel,) Két hét tfirtébete" if). Ábrányi Kornél szép tárcsája. E számhoz I vsa mellékelve „As ejső leczke" czimü recdkivül sikerült fénynyo-mstu kép. A rendw ilovatok a szokott ügyességgel ée szakértelemmel ál\|itvák össze. A jeles képes lap ára egéss évri 10 frt, félévre frt, negyedévre 12 M 60 Ur. £lŐ6sethetni kíadótpajdonosdk Wilokeos és Waidl ki-adóhivstftláosn hpronaherezsg utosa 3-dik szám. I Élez és tréfa. KoMoktort Jegyeiket I . , Parasztok: Neküuk nem asűkséges, mert marbálthoB tartozunk. beadváayok ijairóli kötalseségeit, aa -ál ■ i ásának 4* kéftbeeité-eliatéeAsáről; • Ijárást 4a a pertárnok periratokat, ■)»■ „Kif hogy PaP0»-", A „Hegy, ho .Kát nővére kap 20.000 fl. és 6 50.000 et.u „Ja vagy ugyl? van már viszonya? ft fiatal laády oly borsaastó pupossáás képezi szépségét.u Fényképész: Ipsrkodui fogok, bogy boldogultjneiének srasképét s mogszóllam-lásig hssonlóan olkészilsetn. Férj: A megszólsmláaig ? Az istenért rusm, osák aat ne I 4-\' ] A vasúti menetrend.! Tergálai liitt I,») nécsujhély j —Buxa. 1. Kaaltsá 6765. szeptember 29. 1882. 1 Árverési hirdetmény. A nagy kanizsai kir. trvSzék telekkvi osztálya részérjl közhírré tétetik, bogy Vért Józéef gelseaeigeti lakós végrehajtatnak Vért JáaiMi végrebajiást szenvedő gelseézigeti lakóéi elleni 287 frt tőke 1882. febr-U től járó C\| kamatod 00 kr. közjegyzői okirat ki-adiiayosási 25 frt 76 kr. per, 8 frt 68 kr. végrehajtás kérelmi, 9 írt 50 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrebaj-tásij ügyében a fent nevezett kir. trvuék te-rülsiébes tartozó s geleoszigeti 31. sztjkvben A t 33, 188 hrsz. a, felvett ingatlanokból Véti Jánost illető 160 frtra becsült kasoafele, továbbá a gelseszigeti 78. szkvben A I.1—9 sor [az. a. falvett egéss eo Vért Jánpe tulaj-dónát képező 696 frtra beosült ingatlan együt-tessn, mivel egy volt úrbéri teleknek kiegé-szitŐ részei 1882-ik évi decsember hó- 29-én d. a. 10 órakor Gelsessígeten a köaségbiró hAzfnál felp. Ügyvéd Remete Oéss v. be-lyeftase köabenjöttével megUfllandó nyilvános, árverésen eladatni fognak azon megjegyzéssel, bogy Vért Józsefné ssül. Smid Katalin gelseszigeti lakós javára bekeblesett boltiglsni lakás és tartás bistositásársi szolgalom s msgs épsigébea marad. I Kikiáltási ár a fennebb kitett beesár. Árverezni kívánók tartoznak s beesár lÓf-át késspénsben vsgy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételért bárom egyenlő részletben, még pedig az eleőt az árverés jogerőre emelkedésétói számítva 15 bap álatt, a 2 ikat .ugyanattól 1 hónap alatt, a 8)ikat ugyanattól o bóoap alatt minden egyes réaalet után az árverés napjától számítandó ffe kamatokkal -gyűtt. aa árverési feltételekbon meghatározott helyen ée\' módozatok ■Mfint lefizetni. I Ezen hirdetmény kibocsátásával egyr idejüleg megállapított árverési feltételek a bi* vatalos órák alatt s nagy-kanizsai kir. trv-szék tlkvi osztályánál s s gelseszigeti község elöljáróságánál megtekinthetők. ; Az elrendelt árverés a fentirt tjkvben fel jegyzendő. j As árverési hirdetmény s t\|kvi hatóságnál] kifüggesztés ugy Qelsessiget I a szomszédos községekben körözés és as egyik helybeli hírlapban egy isben beiktatás állal közié-tétetik, i Árverés teljesitésére Barts György kir. végrehajtó küldetik ki. i Nagy-Kanizsán kir. I^vszék tlkvi osztályának 1882. évi okt hó 4-én tartott üléséből. 1225 1-fl Érkezik I T lt 4. \'II p. a (jrai 10 o. 10 p. 11 6J 9 p.\| Cíte fii. r. \|UI 4 ó. 11 p.115 ó.jlft; p- reggel b) Barts BW\' ajbslj. 1. 111 óra 5«J. 17 p. MSS. T. ZA-\' kinjbóL) I ló. 41 p. Iit 4 a p 4 4. 15 pi 8 4. 65 p It a) Bpssí— I Pii(«W I. I . HL \' Is! bj Pragstbot— Bpssl \| B.\| % . I ! i. I 4. 6 p. \| I 4. 45 p. 10 4.» p. 10 4. fiO p 4 4. il a. 4 4. W p (v. v). 5 4 . 55 p 1 4. 14 p 1 (ss. V.) 111 4.10 p. 14. 8 a. t 4. In, ti 4.aab áileJ "il1 4. a rsnal 4-u. vsgy.Toaat vagy; vonat Mamit vsp. vonat vonat gjan rooat mai. vonal KT«fivocat sasw.voaal VS0. voasl Felelős szerkesztő : VAKU A LAJOS. Társszerkesztő: HOFFMAlflV HÓR. a Ifenúrl lélek 69301 ás. Érk. szeptember 8-án 1882. ^rverési hirdetmény. A;\' nagy-kaniasai kir. jtrVssék telekkvi osztálya ideiéről közhírré tétflik, hogy Kuti Rozáliát slztinai lakós végrehájtotónsk Járók Juli jférj. \'Negy KárolynC végrehajtást ssen-vedő nágy-kaniesai lakós elleni 94 frt 90 kr 1S881Í é)i" október hó 1-ső oamjától járó 61 kamátok \|\|i frt 65 kr. per, 4 frt 95 kr ingó végréhijtá^ kérelmi, 12 frt 05 k\|j julriulogi s még felmi^rlilondőj költaégai Iránti végrehajtási Ügyében a fent imvekcát kir, trvnék torületélieai tartozó íjagy rédtél 188. as. tjkvben A f \| aer (4Si}1-4656} hrsáj a. felvett ingadannaa Janoki Juli férjL Nagy Károlynő tulajdonául felvett 962 friolí -a becsült hasonféle 1882, lévi november hó \|4\|k napján délelőtti. 10 ólakor Nsgy-RAosén[a közaégbiró hásáitál felperesi ügyvéd Dr[ Fárnek Láseló v. helyettem kösb^ottével mektsrtsndónyil* vánoi árverésen eladatni fogj. [Kikiáltási ár ei fennebb kitelt becsár. Árver«ini kiyaöók tortöimak s Voa* ár iPjKát jkésspénsfteu, v. dvadékképes papúrban a kíiküloött\' keséhsa leiannl. ! VevŐ I köteles a{ véielári (lártan egyenlő részletben még padié: aa mUŐi az árterés jogeiiSrs emelkedéséilel Jsámitra] 80 nap álatt, a 9. nt itgyjenattól 60 nap alatűa3at ugyan silói 90 nsp slstt, )-r minden JsgyM vételár részlet utáni pedig wy ! az Mer éli napjától szánntanéó 6! kamatokkal égpött as árverési felléielekbea meghatározott helyen ét\| módozatok éáerint lefizetni j! SEzeü hirdetményi \|kibopwtáéfval egyidejűleg mbgállapilottl árvoréel Mtétalek ft hl-▼atalos órák alatt a MagjpkaniUu k\|r. trmék tlkvi osztályánál sja sá)kjí község elől-fárnMaá megtekiatUtők. Az lelrendeli árverés HbbM feljegysendő. {i^z Urvéréfti blínelméQy a telekkvi ba* lósámál kiniggeeatés, ugy n.- réosei s a ttom* jesédoe kutU\|gekhen kOMsée 4\| kifttegééstés • a bslybnlí egyik hirkupbaa Jw laoen be* kktftÉié által köaaététotik. : \|Áa irttrés telMMaéra l&irta György Nmf kttldmlk ki. Kir fynrtaók, ujat tlkvi Kasáaeáá Í8$L évi aseptembar án tartftndó ülésébőL Ml Nagy-•T bó 13. ftftp* 1222! ÍJi 3120. tkv. ezána 1881 Árverési hirdetmény. j A osák tornyai kir. telekkönyvi hatóság réséről közhírré tétetik, miként m Perlakón azékelS alsómuraközi ;takarékpénatár részvénytársaság végrebajtslónsk, Rezsek Miklós és lueje Ruzsits Dorottya jczirkovlyáni lakós végrehajtást ssen védők ellen 100 Irt tőke s járul, iránti végrehajtási ügyében s czirkov-lyáni 409. sztjkvben A f 1—8. siorsz. slstt egyedül ilsőrendö alperes nevén álló a 533 Írtra beosült ingaüsn és tartozékai folyó évi november 23-án délelőtt 10 órakor Qzirkov-lyán kösség házánál megtsrtsndó I nyilvános árreréaen a megállapított kikiáltási áron alul is kiadatni fognak. j Aa árvereani kívánók tartóinak az in* gaíianok kikiáltási árának 10^-át vagyis 53 frt; 30 krt készpénzben vagy ss 1881. évi tes. 41 ft-ábsn előirt óvadékképes ps-pírban kiküldött keséhez lotenni a többi fellétolek a bíróságnál megtekinthetők. l A kir. telekkönyvi hatóság, Csáktornyán 1881 évi júliti 29-én. 1224M-1 0980 szám. Érk. scept. 8. 1882. Pót hirdetmény^ A n sgy-kanizsai kir. trvsdk,Ukvi oee-lálya részérói közhírré, hogy Í881Í\' évi 6617 ss.] a. végzéssel a nagy réoseL188 ez. tjkv-bei\'A + 1 »or 4551—4556 brsa. a. felvett ingatlanból Nag y Károly tulajdonát képező baéonfelére a délzalai takarékpénztár rész-" véáytársaság javára elrendelt árveréshez Kati Rozáliának csatlakozása elrendeltetvén, az ennek érdekébea ia meftartalik a nagy réceei község bíró listánál 1882 évi november bó 4-én délelőtti 10 órákor. j Nagy-Ksniaaán s kir. trvsaék mink tlkvi hsflóságnak 1882 évi szeptember bó 13-ik nstján tartott ülésből. 1223 1—1 pigyblme^tetés. 1 I iMiután némely óság arrogantiával j merénikedstt nevemet magának sajáti- P tani, fénytelen vsgyok tsiódi nevem- Ím el a nyilvánosság elé lépni\'és kérem 2 _ ft iKvllian a innaininlsllaai sl--------- C a jövőben a inegrondeléséket egyenesen hozzám intéaai. Az én mlódi gyártmányom soha-lem less fokélévé ei k(r aranynyal erősön megaranyosvs. A. legújabb és ft átszosebb Taoons-ok. Öt évig tartó irás-S mii jótállás. Elárusítok: On.ótftláncso-2 kat 8 frtérl, bölgyóralábosokat, igeu 9 élegabe 4 táj Gyűrűk valódisamatrs-\| brilliansokkal 2—4 Írtig igen finom; É 4- kerpereoaeket 3—4 frtig; Oarnltu-I rákat 1-2 frtig • fülbevalókat 2-6 ftlg. 9 llsgreedeléjek utánvét mellett eeakö á 9 eöltatnek. ügynökök minden bolyén ke- I fl festetnek. ) \| V. BOBBNKBATtZ á - . • ik 4s» tspw»a«saas«baa \' 1220 1-6 Vftlmkcrf. J Yaa aaeieacaéai a nagyérdemű kft* Iftlü^ilk iJtíVftS ttldomSaá\'S Hoil.l, hogy I Vir\|\| féle (él)képé—Ifi wéli-N •éi IV! Zului UhtrékpéitxlAr épfllet ba£á\|,j» hü hr\|\\ bt»u ai tbni és azon imánk. iMfi ép oly ttkriQlt i • Ingfiuonotbli stlVltl\| hltU ké$M>kt Bill\|téita«sak, lllil\'t átok !>uii•»\|>i\'sii ft»»i kppéMfti » Ainurui bw ktaiittritwk. lál»ga(é«jfky nakyáfctér ab Rft\'»M.Mrt-H ;i cA p Lr tt\|t««tiit<Mi a ltjhrt\') Ipt/ofcsóhh árakon olaj- aqu ■ I \'fit képeket, A mint. >1 » tóim Bpr.st- ré la; i hu . iA./ Mm uii kep-un ii b 1- mint a kíjilölili kü öii\'*» Vt-/V « -diaitak és lit-lj bifli I őséggé isin »• »«• ii? rrv/kodnni azoknak fldiCs,,r>«"o< ••• t.l-\'lol.HtH megbhotn a nagr cnlotuü ft/.ttu- fiégCt jnű\'ernieöi «.,> ü ^im « . 11 hol mindenki n * i\\ h 1 • rbb é i.fi • m»bh kiviteli Al H.cti \'•> odh« lik S\'HI\'« fi « • • li\'lésfll, llMg\\ lui (lián V\|iga u 11 \' mati.i/.-gvöjte móiiy t: i> iiv-\'nr > I .(laznk, kik magokat Vjatgu u n . \' ii itek, Qió iiii\'giülidit-léteket írbe 1 k, >11 ti «\'k u/unual eatkö-töltet íjak A\'.tKanu+\'y 18n2. ok te brr havában. Mély ih/i« ei\|ei Décaey Kde féayképéea Bu d - pasi r öl, 1217 wm HARLANDI kötőfonáh. orsóczérna A bécil és páriái klal-llias alkui mával a la nayyobb érmekkel _ l»»l\|tv4sy kitüntetve t>arij.»aay Mta.ieaalia ersé o^ersára Vitaién kedveli kllüno minőségéért kspkaié Osilrák\'llag^arorizág uwden nagy éa aaeveaetea keres-keáéaébfs. rnkuái a hamburgi állam á\'ial biatoailott itsigy pA\|ialolt«iia nyer^ményl esélyeiben ráki.vetélje, mel} lieu n/l.áay liénap múlva 8 millió 940,275 már! at bisojan nvárni t \'I -4 A 7ossiályb« \'»a -m ■ Jt mJ fA<Aki. »* S3JM>I eorefegy t <st 47.600 nynrMin »)t tlrialiiiM, ee<J<^ IOO.OOO márkával P d«g. Aa I ayw, I iiynr. I nyer, I ay«r 1 nyer. t ayr. 8 nyer. 4 nyár, t nyer. 2 ny«r. 1 nyer. 24nyer. 3 nyer. 8 nyor. 2501)00 ro. 150,00(1 ni. 100,1 K)0 ni 60,000 m. 50,00 < in. 4 \',000 m SO.tHK) 111. »4 ny. 9 áy. 18 ny. tM ny. 0 ny. 3 ny. MQny. 25,000 m. 10 3 ny. Stt.000 1.1.2701 >9 ny. 16,000 ro.\' 12,000 m 10 000 m. 18416 ny. 8000 111. 6000 111.\' 1 1 1 atl] a íjamwm rannak meRillapfiva Kim nagy pénakUoraoléa huiialmx /•ny hNi mL »or«\\J. In g«\|l i fj fii tor^ •sr nagy. «w; hoiáaok UrrjiurflUt la hWat«)>Mn egkOaalebbl tjmménj ée aH 4ll»ialUf MalnMUiU ermal! MngMrati al Au Si\|»1 malkli a llfli\' Jkaiddal Caakélf \|m-tijlflk. MA alall 128,000 2U0IIQ 10 000 • fWM IvevOlnfk « m állal »ok ixHK bekülaéea rin póttal V(\|\|iibb. vliUkr k wmuMm a tagak iioM^jegyeklian U bejíüi tieliidackar kái rilvl 80 000.40.(00. iii\'ii. 3000Q naav ay«raaiéajr»kal IhUII kt Mlll nwiMliJIuk iiioj,mU(iIi taáhoi j«rall A baltiak a aafjr ayai«ml qr>tlUi4M>kboi ariajrUc IfM eaakilyak éa a Uirawil Uérlalai aaak ^Jialaai lakát Miadaa ré«tv«vü mtvkupj inéval a hivataléi tarvai éa bu\'éui Uláii lij.iroiuüi- 1 A incrumíiiyak HilUetó.e éll.m jótillaaa ma lei törtéiilk mafraadaie kl kai- ikindaakor punUiDiin aa 1 akár klitHlniíim(< kftUéa vanjr klváaalia értlaka Jtlakaak Auaiiri. tnln d a ÍMjrubb placaalH faaaálló PftaaaakOttaléailak élűt kaabaauielik tUfbkOaok mibddii«Mlr« I november ho l& e előtt hhalwamn laléaaadflk al alalWl kibrdbill régi c>éghaa 6000 m. 40 Kl m. 3000 m. 200Q m. I600 ro I2O0 m. 1000 ro 50 ro 116 m 400,.tK) 150,1^4 m 100, 91 ín. 67, rm 40. :0 pooooooooocoocxxooooooooooooooc 3 A kereskedelmi i.s iparbank rcszvéjny q társulat Nafiy-Karu/.san L J i L ez< nnel az érdekeltek beoses tudomására juttatja, hogy a folyó \|hó 421 én tartott iga^gjajtosági ftléab\'eo hozott határa Lat fal al 60; napi betéti j ijtifyartamj és 30 napi felmondással [egybekötött kettiekt* bézje a kamatláb adról 5%-ik fel jemeltetelt. Ezen intézkedés már /, ntvemker 1-éidl kezdve további rendelkezésig létnd\| éj-vényei. Nagy-Kanizsa, 18\|B2. október 21-dtí. í AZ 16AZOATÖ8AO. i m> ni Ara eaak I m v. I ft 76 kl. éra caa i 1 éa fél m. V. 00 kr.\' steindecker józsef, bank és Táltéüzlot Baahirgkaa. i^OöjSk tJ. L A 8éaia4ack«r kis — I laiadanto alul ■ailárd ^g^f^mgk I éa Uatoa biialA iarom-iaa — Ja aurall kttl»><» rak-JÉ \|U I lamra. mir>i la aa uiailAatotlk, I mira a t kAiAu«é< I 888SSSAS888 Fischer László Xtaö budapesti lomb-Ibié áa znfikedvelő esakmök ktUönlegaa-iógi raktára >§pist8B, sütő is géroljuUn, böltiszám 8 AJkolja duun ralaaankt raktárit lomlfmin, istkéuk, mim\' Mi éisMiénk, rumiatok, furnirík, Inek h kidtj rnyr Valamlilinl aiiadaaaaáe •«»kéték inkalat ti iídmnrn. épilkt%ém it hinnailéiil Át jegyzékek kiVánatra ingyen kőidéinek. 1205 8—3 Elektro-homóopathla. ia/í uj elöki roh^inőopi hlki\|i\| gyjtfgynzerek mindoa betenég gyógyítáaáaáfa batái [kekinteteben felülmúlják jaz eddig iiment gjógyrciildszei elköt. kimeríti llükönlv 2 fri. 1168 4-12 AÁUTEB JtL liomö opatbikua liOxpood gyógywertár, Főraktár L ijn d e u lo r a a álg r a. Magyáronzátl főraktár;: Buda pe aJ^ITiV;Wagner D. Gyógjízertár a Nádui hoí. Oooiultalú ervos: Dr.Felcktoianii A. Caorváa. Békésraegye. 500 ARANYAT fisetek • annalj\' a ki Kolke íotvlie használata után ujnlag fogfájást vagy saáj-bOst kap. 911 46—52 Eity fl veg áik 35 kr. KOTME J. G. kiéí-d. udvari saállité Mdtfling Bécs mellett jKothe villában. Valédi minöeégben kapheié Nagy Kanisaáu Práger Béla ur gjégyssertárában é« mfiidsa nagyobb gyégyssértárban. Magyarcr-■aágbanminden nagyobb faesarkareekedéeben. 888888888888888 I oooooooooooooooooooooooooooooooo GUTJAHR és MÜLLER 1021 B6-80 I BUDAPESTEN. fiUp bntlapeill Trieur roKlalt mez én gazdanágl gépgyár (ezelőtt BROGLE I. ét MOLUR) a Margltlild közelében, ajánlják, szolid saerkesetfl éslavilott gyártmányukat:mljit: \' 1 t i ^-ajriaurök gszdatác alá ■ára: I Járgány • iG^p^ééépsá Si»li6 roiidk , I Kukoriaa Lh-nowi SMHtkavilglfk, Boriajtók. I KQIÖnlagaaiéoak mai «0k aiáméra : Dúplamamolci Malom trretirha»órá4 Gabona outálytá-htn^ gmk. hopiaíógrptk. Daru viil"it(ógptk, Torátok, bdacLrbk. Malom atkotrélSlk: TVűtlSMtMtaBk Sttjktrtktk. Rostalaaarek: Ctéplógépréifdk, Lilithenger \| ttiliik. Koptató-lenieeijki Rarpoly- \'twieMik atb. Árjegyzékek kliyánalija lngyöo ét bdraiontya. ^íi Qyéri raktár fs képviselfiséá Kagy-Hanlaaán leomsna O. urnái. Nj^Jtmkkezeta uerenei f ack 400,000 marlát ftayeiwaésvl ajajt keívasé smUss s Smm asmr péMMneMi. • »laa% J. lal)évlkanva és UiMiln vaa. Kmb aj feTM»s sHafs akkaa áll, borr aÜHbj feé«a lífffiy/Ua alatt 7 MnoHtbas <7jL SysreMaMw vkvétlaai tlaonolaa ali Ml ktttiok iéiléi uuikosik 400.000 í/ftayi "\'jiiipiii \' UrnWg aéHii i -T . J 1 avaé. á ia. 6$JMÍ I aysr, cim 1 ayar é- » 130^0 1 aysr. á m. tU>,OWl í ajer. á m. jBOjOOOl 1 avar. 4 u., fOM t avar. 4 m. 40,000. 3 aysr. á- ■. SOOOO. 4 ajar. <. sa. !»,000{ f ayar. á. m. j ».0ü0 I ayar. é m, M ayar i m. I a/ar. á. m 100 ayar. L m. M4 ayar. é ■ 10 aye. á. a t ayar. í, m. 100 ayar. s. os. 1070 ajer. a. a. «K> aw uoo na 1000 m 10 O/nOaryaakiat, MO, 200, (u B.0001I4. 100, M, 17, 60, 2\' 2 ajrar. 4 m. 116.00027.069 ayar. 4 e. 1 ayar. 4 ta. tóXJOOÖaai 1MJI nrtraaétt»7 84 aysr. 4 10^00----- —f — 7 I ayar. 4 m. HO as.1 Kaaa syifsaMerek lörtl aM aorbka 4JOO jut klaonobiara 116.000 m, lsaa#yUa á syaraééay bijiáaok aaariat kivatalaa állaplUatlk mag] á lagktsaUM ala#, u állam altat bkto állott Byereaúaykssis a ktvatkaal Aaaaayba kerti; 1 fgéti arad- aonj. éra caai 6 m. t,3 frt 60 kr. o # 1 « á I »• 1 i, 76 ,, „ laagyaé - . „ •] „ 1 M - 10 kr. . VaUaaaayi mafbiaáa aa Au««g atMegü OékDIdéaa vagy pMtaststvaay inalt atl aaoaaal 0 tagasgyobk gnnddat aaxk8s61tatík, windmki magát u Illám caiaaréval altatott aradat! aara-jagyat kaprán ti ltok kaséba, á inarrandaléaakhai oiagkivintatébtvatalM tartasftak díj aélktt maiié kai tetoelr, miodtn ka táa a tea padig Waióiitái nétkQl lOldjlk rdaatf. vóluknek a kivaUlea ksaáal iagyaSkat A syataiéaysfc klfliatáaa mindenkor poa-toaan aa állam jttétllaa mellett tOrtéoik ■ akér kBivatían luegkOUatik vagy kivssatra értekeit-jelüknek Auastria minden nagyobb piacúja tenii-allő IsazakttuUaetiik állal kéikaattlatbatik, VallalaUmkaak mindenkor kadvaaan a na reacae, aek naa tekiatályee ayaramtsy kOsttt gyakraa as elaó fAayarasiéayaak tivaaávéa n ■lat aae.eee, itto.eoe, saaet •a eee ao ooo atb fii.tutuk kl, As Ily s lagnHánlabb alapon syagri val lalatuál, storaláthattlag mindauOtt btttonaággal a laatllakvbb itaavétatfa aaaailkatváa kératíkmar a Lözeli ksiáa miatt ta mlndan aaagbiasat minél altbb, 4a mtadaeaaatra savaaitar HMks elüt ktavatlaail alulírott baakkasket iotáanl, Kaulmano & Simon, btak ét vAlté-Izlot Hamkorflban. bsviaárláss 4a atadáaa mindannamB ál\|amk&tv4< ajak, vaaotl réeivéoyak 4a klleaflaaorajagyakaak U. i. kttsaOnatlokat fejesve ki aaaannel irántunk eddig tanuaitott biaalnmért, fal kéijdk aa aj ktsorsolásnáli réasvétalre,— fStürekvéaünk ezentúl is oda irányuland mindenkor pontos és aailárd saolgáíat állal beatéit érdekeltjeink teljes meeeléfiadéeé kiérdemelni. Fantabbiek 1202 2-6 Átvételi jegyek • Térés-Keretit SORSJEGYEKRE kásás 1881. jaaaár t4a. 1196 6-8 \| Főnyeremény 200.000 tori III. bónapaakinti riahtliiUai dsrabonklnl 1 Irt, 41 Idarabnal 6 frt> a igy tovább. 8CHBEIBER 6. E éif \'S\|\| baakkaa,Baá«paakaa, trlatóíUr S ll «Mp Mi n lai mm •u Fischel Fülöp könyvkereskedése \\agy-Kaiiizsán és Csáktornyád ajénlja magát bármely nyelveni irodalmi mflvek megrendelésére és beszerzésére eredeti árakén. Legújabban megjelent könyvek. II [ I \| HrabaoB Mér a német uyevtan fébb szabályai különös te- XáPTÍRáK 1888. ÉTRE t látván báci napráia 60 kr. Piott^UiUN uj képra naptár 60 kr Falusi gazda nap\'áia 80 kr. Lldéicü napúi- 60;kr. Honvéd napié\' 00 kr. Kép/á-/l«.iiH\|«lftr iO kr. Ko^u\'h nap-ai 40 «r. N- ih7.< »i \'en v k> pi-ü iisptár 1 frt. N i 1 i . tíO ur. \\\\t, »j»ta 80 kr. . Kéj i- a i 60 kr Kevr n ti) < oin .f tikos naptár 40 kr Kézhaaz&a képét naptár -40 kr. Képet családi daptár 60 kr. Budapetli képei napikra 60 kr. Km képet naptara 2Í kr. ▲üieuiun nagyl képetl\'nsptára 1 frt. Kozigazgatáii noinzetj kaleudarium 80 kr. Cnalidi naptár \|B0 kii Mi\'gbnvitett .koklia8znn nemzeti káléojdáriamj 80 gr. Magyar képet ttépnaptár Sfy kr. Kepes KoNaoth naptár 80 kr. Kódolánji i gazdasági nebnibtár 2 frt Falt napi ár ua\|y 24 hír, klsobb 16 kr. onp kjntetettel a belyeélrátri. 60 kr. A.\|&igy-kaninai névmgyiraoit6UruiAg évkönyve 15 kr. Váitary Béla költei«ények 1 frt 20 kr. Jdltai Mór. Egy játékoa aki vyér. Regény 2 kötet 2 60 kr. Kwt. A. Sándor a iegveszedelmetobb nédolgéi 40 kr. Márlitt E. li ispán cselédje. Regény 1 frt 60 kr. tktamáry P. Károly: Tudótok,barosa. Történt!tai regény í kötet 2 frt Batbaiáry P * Károly : Az amerikai vtmny ét a magyar meiÓgazdaság 1 frt 40 kr. Ai! terelem nótára é» a kalauza 2 frt Vi^za M. A tártadalom bogarai. Rajzok ax életbél 1 frt gy roMar ifn rajzterekből, irópapirl li ita. e \'XL öítpirbk monotframmnl és anélkül, ténlalarlók, másolókön) vek, másológépek, üsleli l k&uyvekUAI sáv. \| !\' j \| \' \| » \' (. MladennenB nyomtatványok raktár. Nj/v^jK ^ Jti** némára. IZLyClCCL^^lGCL múrek, piuhutvk cm egyék nyomtatványok §yv$n esiMóiőUeinek. Könyvkötészetem kLvek, m&U ízletes és Unta bekötéséi enköili. Di^zuiQ-iiiJeuk is a legjobbuu készíttetnek el. ap Ui\'k \'S u é Nyomatott Fülöp laptelajdonotaál, HafyXtsisaáa 1 96. mkáiii. gtadóklvetal lleekel ftHp ktaftkM kedées U\|Hreskás »«, 611 néni Vt»«zetéet Arak %n évre 8 irt fp >«ea i Irt. Negyedévre t írt fli\'<ttmftnpek I hfctAbos petUtor ogynjn I kt\\ illik—ti Uirdsiénél 5 kr. Itt irsdii W kr Nagy-Kanizsa 1882. szombaton, octóber 2-án, IX. évfolyam. I AlLtt azerkenztöl Iroda. Hova alsp nellemi ré* Uét illető közlemények küldendők 0) hrárothésuteza 119. at. Hériakntstlen lévaiak etek iámért beeekWR fogadtatnak eít Kéziratok risfw nem küldetnek-.»y tittér: Petltsérs 10 kr. MEGYEI HELYI ÉRDEKÜ, POLITIKAI ÉHKŐZGAZDASAGI LAP. A Kalamegyoi (Ülazdasági Egyesület ró a Zalsmegyei Ügy védegylet hivatalos közlönye. ^^S [Jjr MEBi ELEMIK HETENKINT KÉTSZER 8ZER0AN (FÉL IVENj Ü SZOMBAT Olt (E8É8Z IVÉN.) ; v Zalamegyei gu<t egyesttletiöl. A \| Zalemegyei gazdasági egye-hü lel igazgató választmány ának igen-tisatel ti tagjai fel kéretnek, bogy 1682. Avi dedzember hő 11 én délutáni 3 óráik kitűzött igatatoó-választmAuyi ülésre Zala-Egerszegen aa egyeadlet aaját \'lázai termében megjelenni méltóztassanak, \| , 55 11 a-Eg e r a a eg e n, I88tik 7\'Vi noeetiiber hó 89-én. Híictky Kálmán, m. k. I elnök. Mit nevezhetünk sérelemnek? \|T.) Mit neveahetQnk aértéanekf Egysltajlában, mi értelme van eszó-uak Laértéa" avagy sérelem ?" At, ha valakinek fájdalmat, kellemetlen étaésl, "szellemi avagy anyagi kárt okozunk., kéazakarattal avagy véletlenül Ha véletlenül történt,? Köny-nyen mjeg bocsátható : de ba késiakarat tal tbrtéat ? , Nehezebben. Semmi esetre aem lebet azonban aértéaeek nevezni akt, ami at illetőnek hasznára, jkvAna avagy kisegítésére történt. Ha, valakit árosul ütök? Ai már a legnagyobb sértések közé tar-toaikj f de ba például orvoa teszi azt, gyjigyitáai szándékból, mint a bogy a megmerevedett ál laknál aso-káa avi^gy volt azokAa el járni: aa bizonyosaié nem sértés. Ha valakit a bajánál fogva esi-oáloU? Ae mindenesetre sértés, de ka aa a valaki fuldoklik éa én bajánál fogva húzom ki a vízből, as nem béftés, hanem örök bálára kötelezd jótétemény; fia én egy elegáns bölgyet egy iéwia\|^ ha annak a hölgynek ruh^jf ÓÉ és akkor öntöm le egy déasa vieae), aa mentéa, jótétemény. fia amely jogáas most >mán nekem aat mondja; legyen ne Hódoeay vegy akárki a világonjhogyTinza Kálmán, mikor ama fércs, qe a társadalom békéjére vesaudelmes röpiratot lefoglal la Un, törvényt aértktt? hát ast bolt betűkből, ügyvédi azör-arálhaaogatáaaal éa vaskalapos pe-dauteriával lebet törvén yaértéének magyarázni, ámde a tisatán látói jó san éaz előtt nem lehet, mert eáast mondja a fejQk lágyára esett tpdóe uraknak: Menjetek a ti okoakopáa-tokkal a pokolba. A 48-ki sajtó törvények, — ba ugy volna, —• bogy az eféle nyomtatványok lefoglaláaát nem engednék meg? Es eaetben a gonoarlevők társaiul ezegődtek volna. Miután \| pedig a törvény, mely kell, bogy maga a becsület legyen, ily táraaaághoz bilincsel ten nem érezheti magát Jól, as aki őt, adandó alkalommal enr-saságtól m\'gssabaditja, nem aér\|i. Vagy ha a törvény hibásan kijelölt posicsiöja következtében, egy rásko-dáa alkalmából rohanni indul leseié és pedig azonképen, hojgy hivatásával ellenkezően ne védjen, hanem \|tiporjon és egy arra hlyatott késiekkor aegélyére aieta a törvényt amaz jinkonsekveneziatól, bogy a tárasdia-[lom felduláaát előaegité, megmenti: az nem követ el törvényaértéet; még akkor aem, ba egy, a körűimén y« k hullámaiban fuldokló törvényt, hajánál fogva ránt ki onáao. Már pedig, Jta ugy volna, — mondom— hogy 48-iki tajtó törjvé nyeink nem a társadalom épülését mentenék a gyujiogatóktól, Hanem a gyújtogató Itat a társadalom kirendelt őreitől, akkor hivatásukkal esem ben viaasáe helyzetbe jutottak vofcu a ha Hl •ürgft pilledtben ugjy eaik, hogy e helyzetből kimentettek, aem mieaetre sem lehetnek megettlve. A minthogy Ily k ö r tt l miié n ye k ▼ á 1 n i köz t a érté et tnvo nem lehel. j it . Egyébiránt as ellenzéki\| vádaa kodók ia óláig mentek, hofjy,: miután jóisándékból tette a nünieiter-terelnök amit lett, mentessék fel, de ikoaaon, l>W PJJÜJ -l M. . 11 .....Ilii I 1L .11 ■■ -IÜMJI1 lábát pálinkától nem érteeitelt köröayöt ágy. jhaögu „szabadu fslkiáltáaaal invitáltam az ez ajtómon kopogtató iemoretlent s balé-jpéere. Ezen bátorító jelsdásrá megnyílik jaj-lóm — és „azereneeM \|ó reggelt" kívánattal állitott be hozsám a RZalsM es évi M ik ésá-jmával egyik példánya. Magyar házi gaadáboa Í116 nyájssaéegal ■ vendégeaeretettel Igyekeztem fit NMdnT Isten hosta kegyelmedet j — térnék Helyet foglalni íróasztalomon. —- Szabad e l jutnom, mivel lehetek ezolgálatára. Ob igen — válaasolá s belénffj a e késben egéaa otthonoesággal helyet foglalt Illó bolyén, az iróaaztalomon ; Éegjejénéaémet nkfdstoloi fogom, ds ss némi kia Idfit fog igénybe venni. Akkor — félretéve minden udvariassá* got — mindenekelőtt beoeea türelmiért kell Sadekilsim. Mert igas ngysn, bogy én flc-getlen állam hivatalnok vagyok, áníeé törvény bielositotta függetlenségem daczára Íum-vagyok oly értelembea Alggetleu és én-(ló, l»ogv magammái tzabadoo rendelksz-(sem ée otnei annyi időm, hogy éu valakinek akár aa 6 tetaeéoe, — akár pedig a magam tetszése eeerioti időben rendefkeséare Illbasaak.— Myelezat ütött as óra, 4 — U mennem kell, hogy Aggetlee tiestaéeein ssol-gaílsg gyakoroljam. — Hanem majd délbén, énéénél lehet anerenetém ; — okker maid á táplálkonáera — • oaládom wórakozUtá iára eaeleáló máalél órányi időkből ellopha tkk annyit, — (mert a\'hivatalnoknak oaaka wját •eorakoaáaára szolgáló időt aaebnd megrövidíteni) — mlsaeírlnt maetadbetom, kegy vjoHaképen minek ie tulsjaonlthatoin eesn SMVIMSét ? Tshéi a vimentlátáeig. A délelőtti barekrstibna négy órát la MMéy - vágytam a teiálkoaáera. — LA tégstóm aneehee obédkdebee nem aavarl. wfáey ebédem (aa állam aem Igen aairoaae) végsatlvél, msgfcledkennl arról, hegy aaak aátHlér vagyok.—kééi ari kéaya\'smbe sksr tea karos aaékhe belyaekednL - a mi kfley-evee Mg Is (Mehetett volna, be kané a jövőre való tekintetből, bt a dolojg areetedenai ne mondaaaék n,j bogy törvénya^(téa lett elkövetve. Éppen a jövőre való né Ive. nem mondanám kK — Mert iámé; történhetik óly eset, hogy a k irmányt .valami iieljltelenül értelmezi ptő törvény nagy pajok elhárítását; an nka-dály ózhatná éa neki meg ke lene engednie, hogr a ba) bekövetk Érsék. Arra való s felelősség, bogy a miniszter, hja ráaQl, bogy a örvényt; közakaratból, rosz azándék lal aér-tette meg és hazájának bajt okozott vele, azóta) i nem jót oselekci ott, ha nem rőizat: vád alá legyen helyea-hető éa el lpgyep Ítélhető, l)e mert lépten-eyompn tapasztaljuk, llogy hibásan formulázott törvény nem egy van, de bogpr e hibára oly aullanat* ben jöhet a kormány, midőn minden késedelem nagy veszedelemmel jár, — tehát hogy akkor aaját fe előaaé-gére, habár meg nem engedve ia, de teheaaen ; mert felelőa minisztériumnál egészen más a helyzet, mint az öukéily uraltím alatt. A feleletre vonható miniszter mindig ovakonn! fog attól, hogy i törvénysértést Upvesaen el, de ha magasabb,^^jIpipiihÍ nemzeti saempontok hívnák fel, sőt köteleznílk reá, tuiet hasafioak, saját felelősségére el kell követnie,! de már es ekkoj: nem\' törvényaértés, hanem a ropz törvénynek ntejgtrtlágiUaa a a veasedelem qlbáritáaa. B« valóban, igen aaánandó parlament lenne az, mely a különbséget A kormány jó avagy rosz szándéka, hazafias avagy bsaanatlnn eljárása \|töst megtenni ne tddná és a azerint ne Ítélne. Mert mondom, e ásónak La^rtéa* —• semmiféle adomány iái tal el nem caavaaható nyelv éa lélektaniprtelme van, jnelyet hogy valaki! nek^m megmagyarázzon, ahhoz ttom kell neki jogáezuak lennie, valamint aa aem azükaftgda, hogy Hodöpéynakl hivaa-aék, mért a tértéit mindig a azándék, az intentio magyarázza meg: jószándéfcből kiindulva jn jót caele-kedve tehát, pláne meutést követve el, sérteni nem lebet. )fle T i a s a Kálmán mindjárt azonképöi^ csele* kedett tolna ia, hogy p^im A törvény betűi azerint járt volrialjjel,! minden-esetre a törvény sseluméUen járt volna el, mert a törvény! roazat nem akarhat I éa a táraadejom veszélybe döntését nem mozdít hajt ja elő. Mi után pétiig az 1848 kijaejtétörvények a nycMntktvAnyok nyílvinoa árulha-tása felett nem rendeUMnek\|éi mert aki nyil^noaan akar \|ái\|usitna, ahoz osakugyan rendőrségi engedél\|y asük-aéges, hálj amit a rendőrség nem enged meg, ast nyilvánosan elárusítani nem lehet, miután pedig as egri atyafinak rendőri engedélye osakugyan nem volt, hát hogy merésvel hette ő keme ss ő féroz munkájának nyilvánoá láfrultslását. Itt Egyébiránt ismét oaak á kötekedő pártoakodáaaal állunk szem- ben. Bégen nem voll már heoez, hát ezf akartak eainálni. Ététjeit akartak,adni magukról. Hbgy pedig an-nak as életjeleek mindig fisakóval kell végződnie, hát annak as olyan okos vármegyék, mini Heves ia, lehetnek a megmondhatói... • A HMbadelvö kftr és a „Zalai Kftslffny." , Szalay Sándornak a „Zalai KOslOny* maft vaaárnepí ssásaában írt s a lapunkben „Mpg egyaaer a eaabadelvtt k rrol" etim alajt kOalőtt ezikkflnkre vonatkozó tisstán raem\'élyea jellegű támadásai ra egéeaben vá* latnolm nem énünk magunkban hivatást. A ki annyi OnérseUel Ind magáról aeélni, mint ott mól ott sónak Írója, aa mindsneeetre irigy* lenné halandó. Mi cenpáq annak kijelenté* aére esoritkoznnk, hogy a ientemlitett oaikk névtelenül azért (elent meg, mert abban la* puniknak a eaabadelvU kör kérdéeében elfog-(altlálláspöoljátasándékoztnnk kifejteni, méa réasrfíl lapnnk részéről ia tiltakozni azoo irány ellen, mely Healay Sándor irmod órában. lábrakapott. Ebben a tékiotetben tehát a Im éserkeaztőjének nem volt elnéani valója] a tánaserkeaatőjével szemben, mert ama esikkbeo mondottak tekintetében egy véleményen roltunk ée vagyenk. Ha a „Zalai Közlöny" jónak Iái ja asabadkoani aa ellen, a mit í minden ember vi\'ágoaaa lát, míaUnnk bátran elvetheti a aelykot akárhányszor. Hogy a szabadelvű kör ssOkségeakége tekintetében kinik van igaaa, aat majd a jövő lógja megmutatni, meggyIződésönket nem ootro-yilfuk senkire aem, ds kikérjftk msgnnk-aak ast, hogy intsntioink- tisztaságét éppen azon oldalról kéteégbe venjék és msg-eyludáetlnket a hatalomtól függőnek dee-laralják. Bárminő oppoeitisbak sohasem kelleltek fontot érvek annak igasolására, hogy oppioaál, osak panasakodáia kellett as elnyomatás lelett a bősekén vernie méllét: <aA szabadság én vagyok." Bogy mikép gon-dolkoinak mások ia agy a a8aabadelvll kör* mint! „Zalai Köalönyről-—azt mstatja a kö-votkeaő cBikk is: Hoffnann Mór. Varga Lajos, i (P.) Nagy-Kanizsa város képviselő-teaiaietének as oraaágoa szabadelvű párt-hozj lartosé tagjai a város közgazdasági, tarudalmi i politikai éréekeinek előmozdítása czéljából ulkaégesnek látták, hogy Nagy-Kaniisán egy szabadéivá kör alalitassók.\' „Zala" tórozéja ] A sért adott... Átért adott az Isten egy Embernek egy szivet, Minthogy snerotni igazán Csupán e gyssor leket! •ieerettem én ie egykoron, iiserettem igazán; elhagyott aa áleokel, aínek szivem adám. Azóta pusztaság e hely, Űrea mindet fala : — Csak dobbanása mondja még, l\|«gj sgykor szív vala I H. F CievMée a „Zala\'4 egy tisz-telefbeli példányával. Ekf kadAs boroegáe ősei reggelen, — f tfiefe#ífta0dötl pára oeeppek egyhangú ko-r\'gása lékel Mébreapitva, — a borongós idő-áréshed feeyer kedély knecelattel Ólam reffraftmkes. kegy nepeeaéeti teen-Vtmrn MpeserSUg véfeasem, — t a tegnapi vspot jüfakim. H}f\|mlssli lévén. — eeSelelee egy torma kgletk^aáaem, - mo^deem géppé lörpiL Mim la éve, — melyet népenként, — agy bMnfas időeaeriet Mheeeak, — pee w k4e4ggd jelzi eaiedee nep aa idő folyá- •w. — N\|p«a aat aseieiváe me, — mltjteg-lap melaesloti: én is sgvseanen sseeke watáMa kapek e^peekéei, — melyei aa Ssue vall aapee jól — isseesl el -- vagy d asm VMrteie, - Tehát ■agkandsitam eadea fjwés saariel — a tagnapé napnak * flgMnlaieJ való itmklétét. A\|f4m#e sete kan taekatlaa kopogtatás ^e^ía Mag renakaéaaaaaL ml msbiam peptemavféeal éH — tsékkel — és s mi fő. házzal birtíék { — mindezeket asonben (aa istsn ns végys nekik roea néven) helyettem mások bjnék. — Ezek hiányában tehát osak egysssnj nádaaé-ken meghnsvs magamat, — mivel ssibukot és lörOk dohányt as államhivatalnol\| sem fi* setés pótlékul nem nyer, — sem eUre való átalányban nem réasetdl — magyar pipára gyújtottam. — De nehogy aa igen) tíastelt pénzügyőri bistoe eraak kellemetlen juootióra adjak gyaou-oket, — tehát meg kell figyelnem, \|r« hogy msgysr pipába tömöji trafik dohányra gyújtottam. — s így ksadiem meg ebéd után a táraalgjést, — látogatóiéimai. Engedelmet kell ssonban kérném, hogy szeréov köoyrtáram díszéül, a magyar tudót tártaaág által ^serkasatett t kiadott magyar nyelv eiótárát sa ideig meg nem szerezhettem s igy a trafik dohépynak hf magyar ki tejesését még nsm tudom, — tehát [hsak a közönséges bétkösnapi saólátmőddU jele aem sat \| \| J I Ebéd utáai tehát nvéjsa osaládU körben Ülve a beszélgetés fonalát pödrő guSsalyom kerekét forgásbl hozva, — kérdőleg lordulék látogatóm faié, hogy halljak hát a slekatlan visítt okadatolását; liadd tudjam meg Voltaképpen minak küaaOnhftem e saerenosét? Hát bia én oaak egyeeertten tistteletam kívántam tenni, veit a válaaa. 4] — — Ds bootánfit n köaben vágásértJ — nsm forog s toanltétjsdétf kérdém psrtraiifioált látogatómat; —! mert bát habár rös élksdvs Is — — — de be kall vallanom, 4- hogy nem vagyok előasetőJ—"— — Fájdalom!) moodaná a aaiabáaat ingyen megláthatni akaró ac^keri gvőri nemes em bar; de aem forog lenn tévédéi; — mart he előfisetőim közé torosnstnám önt j akitar nsm tkateletbfil, — hsksm kötilmégUsrÜleg jelennék meg. Újból keeaáLl es itmételt kOsbUssólá •)á ejIrl ns^ioe tui^tr lufiéit Ingjjijü sktr-tsa s ssiaaNks — • -a pkuiéreekjlt atti Mvllée IsImhI MÉM -j Itmtatl iu IfyéltMtt kapamltllk, ktar ka a ksiss—iki baj hmkj sgy eebár körrel tassk te srét it mtg ktU ltemk/- ka kér aaaMSsiber k j ailte «1B riüselli Wjásbe 1 sért; — de én biró vagyok, ajándékot el nem fogadhajtok. — \| Izjitlou közben vetée ;\| — aa Ön résééről forog fém a tévedés; Itt nlnos ajándékról szó.l 4- Eu ustp akarom magam el-ajándékosnl, — szólt egy kedélveeeo csevegő Grisett-jies hasonló nsgélyateéggel látogatóra, 4- (A nersonilioált Qrieatukkel való osóve^ésémet teletégem még bisk eltűri, — valódiakkal pedig niaoa elkalajam eaevegni). — Megjelennem t látogatásom sem több — sem kevesebb mint liantelgé^ jj- Ily értelemben kérem aat venni. — Tlaatelgéeem — vaíóamn&leg — egyedül azért tűnhetik fbl, — mert uiai napság már nemi igen szoktuk, egymásulüt a tisateletet magadat t -r- sőt akit a küstisstelét mag íllst, — arról it vaskapoet otal szoktuk eat lerángatni. — Miadennspi dolog, -4 hpgy szereplő vesiár féráainkat a oorrüptíó vlKtsrjével ée a hSzia; árulát krit> pitijével öltUetessük fbl. — \| Pikáns msgjsgynéeéneá lakol vslsmi alapja. Ue én sem tisslmeli\|s, — sem aa eat.ránosigliló vatkapootra min tartom magamat érdemdtttltnak j sőt ea ntóbbira érdeme-sllltnek éntfí, — jövendőben aéeet tOrekvé-asm. — A tlsitslst léhát ss! Oaí ráaséről (úgy i a saordaí félilen, — mint aj Mémlm<t egén íveu) —! enk előleg. — Xgak agyán, hogy aa előtag üalet inai napaég virágzásnak indult; — de én mifdeaeek danaéra neiu ériek hozzá; — nem tudbm mikor a begyei kell prolongálni és [beváltani. — Rám aésvs aa előlegeset! tisztelet és bizalom it kMeeeUeéget ró, fiaat íjintéherrel járónak j- {és nem egy-oldalúnak —\| tartani. — Eraem tehát a vlanont ssoleálatj kötslsastlségénak eelyát \\ -r aanek emeTésérjt pedig nm kadvaaa ** nm Időm, — nm jami \| legfőbb j tehstségém nlneten. — 8«jtciii kendi bár ön már látogatásom aaéllát, 4- ds aaért még aaal átulsuk egy gyésényafti H valta psjkos\|válat4i— nsm értünk Maskn egyet. — Oegt a velem való megitmnksdlklies nsm nkjltsdvel érni aat albiÍMkt]~ hogy nteawe, ideje nem volna a v^lstt való tártalgáaw. — astsnr-kentőm Uskt^t nólátaaéd jávai 4lVa t tagadom) — a mi Mpé a likiltlgtl MM - mi nem orra hanem osak jé akaratú fi egy elem, — s jól irányú közreműködés ét pártolásra aaá-mttupk. — Tessék onk a nemembe keotin-tani mélyebben s neonnal ki olvashatja Ba beMMnm bogy Bmegvei ée belyi érdekű, — polijioai ée kösgnMaségi lap, — a aalamegyei gaadnáff* sgynQlet — ét a aalamegyei így-védi egylet bivnlaln köslönyo" —, vegyek: meglelenak betonként kálaetr, nardán (W ivenE éa ssombaton (egén ítoö). — — Mos T — H- ~ hát. — ---- Mot bát bizony, -jjea mind igen nép dokg: — kend öa nekem teleseni telje* öltöéékben, nembeli párád éken (egén ivee) \| kívánni vagyok nogligéksoi megjelenésébe sseroai napon (DM Íven). —• Hanem bét Ön negron tokét egyesit ön mkgában — ée eu tagedét benne minél jobban ée mélyebben nézők nemei\' közé, — — booaáaat — — pirulva kell mag vaNneom — — — — innál inkább zavarba iftvlk — —» — inert? ilyen sok okot dologiiea én uem értek. — ásután nasgtellvs —. ast inkánk eeak pály&tuoni böegésaéare ét nagyobb — kle* ponti p politikai lapok lutolsgot olvasására aseratem Fordítani. — fcten tévn nénetbdl, \'fs a magasnak hitt J— polltioából akarom épen Önt, e aa Önben hasonló néaotQeket HikalsMalnL Meinl kell mindenkinek nagy politikát ttsni, ~r A központ mellett provinniának is kall lenni* meri I különben uemtehetne kör pont t a peovia-oiámik mint a kBspontnak szintén meg vannak a méga jogos igényei, melyekel elhanyagolni nem iszabad. Ha bár mi mint previeetia, — aj kthnont mellett fbtjik ie pályánkat, mint kinbb bolygó égi tbst körül { — de aaért\| nekünk is kall sark pontunknak lenni, -t- Sfeely körül forogva, — egyúttal a kös-ponti körüli pálvánkát is meg futjuk. — így provjeefiAlit érdekünk munkálásával egyúttal aa általáén közjót ia munkáljuk. így lenünk kitgéseilŐ réssé helyesén aa egésanek \| — \|\|y jövünk as áltsMeatnL — a koa jóval isshaagba, — hs jól teUMOU provinési-álla pékünket munkáljuk, 4- mert sa által seysAlel a kSsjói ■úekél^ak kflnvotve. — Tsbát mlai an már halfiiam ki alvásé, - ée 1 eaálbóla mahadilvü krthostAr* teeá M kápvMók egy BonfcrestUt tartván, Alt A issbAdlIvü Iftrt meg is alakították Alig alnkalt meg t köri amaaaI a lagnegjobb megtérned tilásollbsa rém-eAlt a ,Zalai KOkMaj* részéről ia bá-bér ami politikai lap, mégis a na had -el?* kör politikáját discussio tárgyivá taaai, ist syUránoaaa elitéli éa mindazokat, kik a isAbadalvt körbe léptek, a gyaaeaitAa éa piaskolódás rqt fegyveré-vaI érinti. A polgári szabadságnap egbiztosabb áre a nyilvánosság; izerintitu ott, hol a polgári usbadeág tiasteletbék tarUtík, kell, hogy a közügyeket érintő minden kérdések a nyilvánosaág terén megvitat-taseanak. t. Khex Azonban okvetlen megkívántatik, hogy a vita a tárgyilagosság határait tol ne lépje, mert különben mindéi ügy asenélyes kérdéssé fajul s es által a legvlfálisabb érdekek is csorhát szénvednek. Legpregnánsabb bizonyítéka ennek a „Zalai Közlöny- 92, 93, 94, 96. számában a szabadelvű körről megjelent csikkek. Miként lehet a kérdés fölött tár-gyilAgoaan vitatkozni akkorJ midén a .Zalai Közlöny* 92. számában minden bizonyiták nólkjtf azt állítja, hogy a nagykanizsai, szabadelvű kör felsőbb titkos sugalomta alakali meg? I— midőn továbbá zst irja, bogy aunak legelső és legfóbb czéljA a küjönbözó eldmeket b e-lecialni egy óriási görebbe; — midőn nem átnlja sít wilvániUAi, hi gy s szabadelvű kör tagjki mint e város fiai, a város ellep feltárna d t * k és ezen támidók a lázvdók, kiknek boldogító szerété tét A I vsstsgon patakzott \|e város népének arczáa á.verájték, — tömőt ülnek a polgárság na gnobb bol-. dogitására. Végi? anniirs megfelejtkezik magáról, bogy a Mört alakító 76 vátoai képviselőt, +• kiklközftl többen a várost érdeklő ügyekben tannsi-tpit önzetlen és fáradhátatlan munkássá gnk által érdemeket szereztek magnknak és kik falAmennyien anyagi Ka szellemi képességüknél fogva a város intelligen-tiájáboz tartoznak, — k ezeket azzal vádol js, bogy élesfirt c s i v i r t con-stittctiokksl akarják a szegény félrevezetett városi népet as elég figye-aen felállított eispdáhA cialni. FolytstjA ezen ir modoJt 93, 94. él 95-ik számában, bol ss ügjtől eltéig, de á gyanúsítást magán bordásé felirat talj ellátott csikkekben politikáról értekezik éa ez alkalommal meg a jogot ii megtagadja sz Illetőktől aiva nézve, hogy ók azsbadelvü kört alakíthassanak, végre abban fenekük meg, hogy e lap táüsszerkesztőjével vastag polémiát folytat. Hol itt a tárgyilagosság ? hol Itt azon tisztességes irmodor, mely a sajtó-subadiágiiak minden kötü\|mépyek közt\' egyik fókövetelményi ? Nem aiándékAnk a csikkek többi •zpeotoratiéival fbglalkoai, esek folött A köaöoeég ugy is már (télt. Vállalkozunk azonban arra, bogy egész tárgyilagossággal megiNBArŰMtk a „Za^ai Közlöny "-nyál ssoj i indokokat, melyek a szabadelvű kör megslskitását is&kségessé tették és moly Indokokat s ,Zalai Köiüftny" politikai meggyőeédéae folytán - téveseknek állithat ugyan, de miAttnk piszkos gyanniitlmal senkit tem illethet. Nagy-Kanizaa ráros előrehaladása egykors as alkotmány helyreállításával; Az AlkotmáAyoa kormásy visszMátaéa kit erjesztette mindenkire egyiránt non szabadságot, moly feljogosítsa bon lakosait, bogy s közügyek elintézésében közvetlenül vagy kösvetve részt vebeanek. Voltak g vá-roanak több lelkes polgárai, kik Igéss munkáaságnkst és tevékenységüket ods fordították, bogy esei elhagyott i pártolásba nem részesült várást tespedéiéból ki- éa oda emelhessék, bogy ss első rsngn vidéki városok kö^t\' méltón helyit foglslhssson. Ezen fétfiáknik is sokst kellett küsdeni míg valami eredményhez jnthsttak, i minél jobban bsladt elő A város annál íakább belátták, bogy magok erejével i hathatós támaszok nélkül tovább nem juthatnak, uem pedjg azért, mert l város előrehaladott igényei, anyagi erejével arányban nem éílanak annál kevésbé, miqtltogy a város emelkedése szülte Irigyig ott il gátot vetett s jövedelem forrásának, honnét Mgélyt várt. —- Busgoeágukuak i önfeláldozó tevé kenységüknek meg li volt az ss eredménye, hogy bármily kérdés merült fel, Nigy-Ksnizss városa mindig combinstióbs hozatott. Boldogult Oeeogery AntAloák elég volt csak megemlíteni ama kereake-delmi és forgalmi tekinteteket melyek N.-Ksnizss váiosónsk helyrajzi fekvésénél fogvs, — fontom ágot kölcsönöknek és a város kérelme azonnal pértolásbs részesült. Cksk így voltAk létesíthetők a már fennálló szos intézményéé, melyek nélkül a város i vidék központiát nem képezhetné ét melyek okvetlen tovább fejlesztendők és kiegéssitendók, mert különben a város mások által túlszárnyaltatváh, központi minőségét is elvesztheti. Belát-, ták ezt ss ellenzéknek skjror volt vezérei is, kik a városi ügyekből pártkérdést soha sem caináltak, hanem egyesült erővel ods tülekedtek, bogi a város emelkedjék él virágozzék. SajnMan kell izohmo megemlite-tiünk azt,\' bggy iz utóiibi időkben az ellenzék részérói mindéi kérdéi pártszempontból birájtstott meg. A városi közgyűlésen éppen ugy, mint i társss körök és egy elülitek gyűléséin tömörülve Jelent meg iz ellenzék éa Ipsrkodott kivívni mindazt, a miket az előbb már megtiltott pártconferentiálcon elhatározott Szervezve volt él van Iváromnkbin iz ellenzék, volt ée vin neki látható feje; ennek elnöklete alatt g) Üléseket és con-íerentiákat tart, i mindenhol tért foglalni iparkodik. M P T, Baaünk ágában; i em volt i miatt az etyméhst piszkolni,U agy gymniitaiti, jé kiszemlteégét /kótsógpj nem vqntukJ politikai jmeggyőződését tiszteltük éa sttkd-délét QsueteU kezekkel néztük mindaddig, mig irról ama győződtünk meg, bogy hitünk Js érint müköééil s városi érdikeket csoj bitji. f Tömőrttltürik és szenvedtünkv tehát mi is él a törvény álul kiváat\\ilipisáDályok olőszAvában az AgywrtUftMki Okait i czéljait elég li lágosan megemlítettül. Nem hiizszük, hdgy s „Zalai Közlöny \| szt merné állitinl, hogy a szerviskedőere <jaak as ellenzéknek van privilégiuma ? I! ] Vagy talán izon gyönyörű epjithc-tonokst azért érdeUltük ki a „Zilsi Kjözlöny"-től mfrt . nyíltan és alapszs-bályok mellett nerv laedtünk ? Mindezekből m^ggyózódbetik a í.Za- lál Közlöny", hogy lálbidelvü kör nem lomri, hanem a vár k&6 hordozó\'egyének a nagykAniziii félsóbb titkol lujgaf M érdekeket invű szent meggyőzödén folytán ilikilt meg <!i ezen kör i „palai Közlöny " nek tái^IlUoiun Irt kösétdekű cakksl elől sobasem; mg elzárkózni, de s ppktszenvedély és vkk dühtől tajtékzó kifak adásaival többé [lem törődik, [mert tkstA lelkiismerete Ikppezl azon vértet, melyről minden iliftklin gyanusitáa éi pinkolódái i .Zalil Közlöny\' re vissza-pittan. A nemzetgazdasági ismeretek terjuztése. Nálunk ai anyagú lejlödóanak óa — jó-láluek legkatalmaaabb Ittnyeaöi: a munka-aaeretet, a mnnkatisstsMl, aa erköloe, a ta-karókoaaág, a vagyon dióiaaerQ baaimálata áa k\|málóaa,íÚdaloxal nagy róaaben majdliiányf adnak, nsaju kia réasbew eeak laaau eíafrrtióe bán vaana\|k. Eat tanuailiák mind aseájaaek életrendje, mind a kormánynak, tflrvófcvhotó testülalnak éa aa egéea[táraadalmaknák oó-aetei s intéskedóaei. Epajsoaan áraeh hiányokatjellenaágeitik agytnaeen a magyar falj lerméaaeléoek róják fel, barátaink pedig •oulal belyeeabben egye-dttl a miveltaég hiányának tulajdoni ját ée ama kövalkeelfrtéaben ringalják magukat, bágy aa amlitetfr biányoanak eltávali^aajvé-gélt, legoaál—erflbb eaalms marad, a fejlMÖ áa UrjanleedÖ általáaoej miveltaég\'L.i Igaa ha e miveltaeget nópúuk nagy!rá-aae gy orván felöllbatné, aa áltaJáooaaa óa rö vsd idd alatt elterjadnej aok anyagi kérdáa negaaünnék vagy önmi gátéi oldódnák meg éa a kormány nemaetga gyon kia tórre aearulna áaouban aa állalááoe miveliiéguek ha táaoe léteeitéea, nameaajk tflkeáldoiatba kerül — aet ée oraaág egyiaeiri aem kópee M banem le eméaat fal. Éppen nál fogva, aa általá egéeaen alkalmaa éa eaaköa a hiányok m e éa annak hangoatalott Ifán luuknak nem ia egyedű lfegyőaödéaem ttlrlieteilen gaadaaáa lonöaao aa öaaée tulaott uralmának aa önérdeknek a kOaérdekkel I ellfi öaakangkáea felelt, —r alig van valóbea megbatároollalé köa vetianekb oka, mint óp< a a nemaetgjasdasági aok munkába éa mit a magyar nem-ma még megbírni dókat elnjíale id6t i utóbbi tu\|ejdooá-oa mívalteég nem á\|lalunk alkalmasható \|aaü n let paérl, .nra. aajuoa állapo oka, inl, a már \| jelenleg i lulyaetünknakj ktt- több tnlajdonaággal birok. — Igjjik olvasómnak aa egyik, — a röáaikuak a -máaik tulaj-dtnaágom válbatik nem caak tetaaóeóre. — aöt néha előnyére ie. — ön ée ludOabet föl bennem oly telajdonaágot, — mejly teUaéeét idővel bírni fogja: a ea ecetben j bisonyára leea ön annyi udvaríaaaággal irányomban, begy e téreni a a tekintatoeni Jtáraalkodá-euakal nem fogja ekeealegatett időnek tekinteni, — eem ön asagáta, — aemj rám, — eem eaokra nóave kik abban réáat vetlek, — Moe tehát mit aaól ön mindeaakbaa ? Engedelmet kérek, — kimwitS válaeat nem adhatok; de aaéltéatatik látni, bo^y délután két éra vas; — aietnrm keA napí aeol-dórt vállalt munkám végaáeére Égy bíeaeaa különben, bogy eaael már meg Van advn a válaaa, mert ebből már eléggé látható, kegy áa időt igénylő, kitartó, kamoly munkáénak aem vállalkoaliátom: caak a tiaeUietpéldáoy-boa mért dilettánannk ajáolkoabateal; énre is nak időm a körülményeim engedtávaL Ha igj taéaeik a aaenödéa, — ietee neki — alá irom - a jövőre ie aalveaen fogadom láln-gnááeát. — Bár aa icaant m«gvallva, attól tartok, begy félig-meddig megigért dilettána-kedáeooi nem a aaombati teljes (agéae ivee) tiea«eletpéldányi, — hanem mád a félivee aaerdai táaate\'rtpóiááayt aem foQa megérde-melai. Maid elválik----1 KAalani fogom beeaólgetéaunkel aaer-keeatŐmmel — a ajánlatára ném a legkö-eelaW alkalommali mag- vagy mag aem jelenésem less — aaiaee aaalag balyatt — a ly láreaigáel felytntti barátom erem a ^Znlá\'-ánk ea évi 94 ik aaámu, — keeaám (Wleletből küldött példányával; — melyet aa elei benyomás neiéea alatt, — mindkeliánhre aéfive tájéko-pnpérra lenni Velencze. (Pil\|ttlái.) áaftiet a , iknan, mu Wm, Ve- roueae, Pál ée a veleucaei lakola egyéb mae« tereinek remekeil. A mégörökitelt dogék aroaképei meda-I ionokba foclalvék ■ belől lik a nagy (erem négy fa\'átji keadve Paolnoaw Anafeatő-i, végétre Kan in Lajoenál. Jó tanulmány eeik a külöaböaő aroa vonások aaemlálelénél. Cenk egy medaillon maradt Ureeen, Marino Faliero arcakápe lielyét fekete tttyol borítja, pedig aa voll a legbÍMedlateaebb doge. BünéOl aat rótták fal, l.ogy a köeláraaaágba dámokráeeiát akart babeaaii ásért fejáaték le. Ott gnnslt le feje aa óriáaok lépeeöjée, hol előbb örömsjjongva tették fejére a doge aapkál. Ae arany-lépeeiöjl, (Seala d\'Oro) nem leért oevwték ilyennek, mintha a kor, tebetöeégében, aa aranyat ia sárba liportn volna, hanem oank aaérl, mert esoe eeak aa járhnlett, kinek neve a nobilik araey-köny-▼ébe volt irva. Moet aaabel koptatás eeik reju — egy kin aprópénzért magam (éle polgár embernek ie. áaee időben levédek óriaték a nobl lik arany könv vét. Ha, ^aegáoy ügy védek ). —aleő kérdáa minden lápé bábén l van o meghalalmenáe. . így oainál aa egyik aaéaad a máaikból iróniát De tarlennk rendet Móaaflk meg ee órdekeeekel elébb a föld Hlmt, Metán a fold alatt, mert Ht es a beoantáe járja. / Föld ftJlött, a bajdani pompa beenéiő maradványa. Fö\'d alatt a aadvaa börtönök, melyekbe Ülen a via ia befelvt. Nyáron ólomtató, télen hideg via a kemény kövie. Jól volt ee! kiáonémva. á „n a gy • t onálae* terme, egyike Európa legnagyobb termeinek. leeilteeáaa ember könnyen elfér benne. Ebben gylhek leane a határollak a oobilik — helyeeen ée kelytolenli, mist már aa em« berak aoeklAh. akkor egy mint moet Mebilik képeatók a veleeaaei köatárea Ság •eeuvereailáaát Vejjen vnlt e klallk aay-•yi ^nanketi ajké" miaináinafc eiaéefháahnnf Ssemköat esik a ví melyet mfivésa valaha radioaom glóriája." Hát évig dolgotot gyorakeaü meater, de sóge. Nyoleaasáa, egyt a népen, melynek koaea pedig 84 láb. Aa a kép ia aaép, Sándor pápát, amlpt ai átadja a gyűrűt, melyly tengerrel jagyesae el, tegye. Kéeőbb eaen eljegj egy arany gyűrűnek n történt, évenként mfadai e ledér Adrin meguavi aa ifjabb Trlssslti oaérkodni , áa a kén ia remek leneset ábrásolja, a rájyAőjévé válaaatja, m uagj örömet aeűlt, Borba jártuk ea A R8 o r u 11 n i u állták meg aaoo 41 n< dogét voltak válaeetand Magnéatűk aa ar sdnmot, melynek hel lakoeatályául aaolgáltok met, bol a pátrlseinaak eala függött, a ,cái m uralkodó doge eeimere Maura világhirfl térképéi a fltiaek" tnnáeaának fblött ítéllek a nagy-tai JUlaebb tanána" aan trnáeakoalak n kai éala kOajövedelmek Onleattá^ hol s d gátolt n tanána böloeeiv I Mindenekben n épéléaset remek müveivel De aanál jobban ba lelmegytak ss é sésnl, illeioleg már ee nap hevének vei tg legnagyobb kóoe, f< italt, Tiutoretto „Pa- intin •jr\|»ii nap Uá ttÉMt ismeretaknek jlrsekelg hiánya vagy^ Lokiak legnegyobb HM ferée alkalsasaáen. E meg gyüesMsem mellett bnngoees ■éllany t juogv n^gy fMpykeaé teetüietűnkj fejlett értei miaógflnk 4a nemaeUaadaági nyomorunk danaára, önálló,! evöteljea nsmsifcÉsdsiMi folyóirat olvadó hiányában, aem iéjaMllbej, a nemaetgaadaaéfi égető kórdáeek iránt a mi; Teltebb láraadalmi körök ia éraékmkeeb, ée a aaakpályákon, mint aa oktatán terén, a gyakorlati t\|Jpeágoe gaadaeági éraék, mafd-nem egéense mányaik. Miért Ul Inként ée torméana\|eaartleg követkeaik, Mgy aa anyagi jólét fte a gaa-dneág fogyatkoaáaain a gaadaaári erőnek fftjleeetéee, n nemaetgaadaaágí kópeaaágtjak aaeraéee általi\'esólaaerűbben ée grereabhan segíthetünk, tmni a drága laáeu, áltmásoe mfl-valtaógoek aok téletlenlöl függó biatoaitáaa álul. áa általánoa mfivellaég aaáeedokat, a nemaetgaadaaágí mflvalt«ágoek iamerét aaeraéee pedig, —Terélyee álllami támdgatáa, qae-kély anyagi jáUoxat mellett r-J Iejrféljább egy vagy két bemaedék munkáját igényli, bogy anyagi jójélűnk leni jelaetti fájdalom hiányáé tényanői feléledjenek a magerőeöd-jeoák. A namaálgéadaaági iamereteknek n jo-gáaaok ée állám\|.satvieelŐk által dtájáüiáaa, nálunk távolról asm bir ama gyakorlati nagy a jó hatással, nsntha aaokat e laákpályán baladók, a nfpork legnegyobb aMse búrja, mivel éppen es Utóbbiaktól fflgg, [a I nemnet-gaadaaágtan mvdit aa életben, a gyakoi latban önmaguk- éa\|hsaijnknak javára érjvé-nyesiteni ia. I A neassetraadaaági lamareiakuak nép-eaerü terjeaatéeébea alkalmas eesktnűl asm-gélnek : több, éven át rfndaaereeen élőaeóvel tartott nyilvánosj alőadáaok — (mint Angliában ily oeébsltőbb mint 7000; nj g. nép-eaerfl tanaaék létoaik) H vagy pedig a aaak-iakolákbao alkalmaa veaáikönyv «etint megfelelő oktatás [éa olvaaáa. Meggy őáődeaeín aaerint mii den köaaég-ben — ilyen nálnnk a meeővároeos éa vá) rosokkal együtt,jkerek saámbanla]17 eare-meghaladja 4- la bivatott irányadó veaér-egyének, a lelkéaa, tánitó ,ée jegyei; ba etek, valamint a meeegaedeaági, ipa rí ja jkereake-delmi axakpályán élő, nagyobb tanemégűpol-gártáraak aelfő nemaetgaadaaágí kópiettaóg-gel vagy legslábo uemaetgasdaaaéj\|i jériákkel bírnak, nem biaányne-e aa, bogy {ly baaaáak jóakaratn veáetnae alatt, oktatáaa[ éa tanáoe-adáaa mel\'elt, néhány nemsedó}t i altünéae után, már mkga a köauép ia egttsen átalakul, a nemaejgatdáaági életrevalóság valóaá goe termáeaettt válik Vajjon jkl kenne kópee anyagi {érték bee kifejeani, biven megjósolni, Magyar oraaág elrejtett holt j klnpaelvel, életrevaló J népével, mily gazdag s natnlmes állammá fejlődnék, ha minden \|a\|kéaa a hit- s erkölás ; elveinek a tó»aékbeb tineeatéaén kívül, aj táraada-lomban, a knaéleiben, a nemaatgsusoaaáglant vágyja siáa fotóval a gyakorlati lerköleetant hirdetné: ugyan ki merhetné meg a magyar nemaetpek Mellkmi erejét, műváltaágéi, ba mindén magyar tanító nemesek a aéneedánen könyaaei ittetnék a gyakorlati Űgyeeenget meg-aaeresni a aj gyakorlati irányt mpgvaléaiiani — a mire pökoktaiáai miniaater 1882 jen. (.én 1 arám llaftl, a tanító kópeédékbee in twett rendeleiébnn > ie a fősúlyt jkivjánja be-lyeeni aaórtj hogy a népoktatáanakl ia gyakorlati iránya1 kjatoeilva legyen 4- hanem / gyakorlati MAyj érvényeeitéaót egyedül bin-toaitó gyakorlati értékkel, illetőlég gyakorlati aaellemmel la bírna, mely eaoaban — bármit forgisattk! is a kérdési — nak a nem* aatgasdaságtan slsajátitáaával éled fél ée bia-tonit tarióe likért; éa végre ki bntároená meg köagasdáeégunk virágáé kárának ama végnaUű-át, ba a lankpályán lialadéh a n a m rajta á iűlönbao lem ea fcnaveaetee-I-agyit jó álak van taága 84, ssélaeaéga mely ábrásol\|a III. nralkodé. dogének 1 Velenoa* magát a magát ana\|k urává aéei saertaitás, mely engerbe vetéae ál tel dig isn\\étlWölt, mig a vén Teleneaél, I nem k«dett ka- , mely a bájos Ve* t Jupiter, Adria ki-a magas Ulympon, a többi iersMl ia. \' (eremben válaaa- •t, kik ftatlájs a, • áheologfai ni-y ieégei a régibb d^gék íja a o a r lát ti1 ter-ekáriát-vörös rubá* ira termel, hová ea létetett ki, é bol Fimj i máig is Őristetnekj: l ormát, bol élelbalái i áea válaeajoltjai; a t nmet, bol báromseá-i jieekedéa eltooaditáaa p iriláea fbldtk; végre a o \|e naposba miaét uall- bráaaai, fieléaaet éa lehet talélkoani. homorúi elj lelkűnk, omtetfiet meg-j k s helyei, hol al Ifeh kitár a Abüsüswj gyakran eUk árisl< lan áldoaaloki s eaánalom-érset fogja al lel-künkéi, ba a] Tadtus eaavai aaeaiotl „Vágni inslruineuininpkái,u a börtön őket te-kinljűk meg fáklya világá mallmt. ée a ki-vógtéeek saoinoru helyet, bol még Imosl ia láteaik kőbe járóit helye a garotta ■ guillotine s egyéb öldöklő eeaköaöknek, melyeket a sötét aaáaaijok találtak fel ée Vetták alkal maaáabn. Továbbél a sóhajok hidjálioa érünk, melyei ha átveaették a vjisarálati fogoly t a- aaómwóloa épületből, aó\|ajlnatott ie a apáuandó á^doeat mert nem tudjiatja, életbe vagy batálbe jvijtóh-e ? A költőjffijmdása tehát: vm. ilaaé la Vtavdlf. nuf der Staft^krlob * költéeaemél nem egyób. Ha a híd toflve nem volna, egyike vólna Velenoee legniaakoaabb lyukainak. \| Vldorebb kép\' terül el saesoisd lelőtt, ba aa ndvaj \|tutjainál,i aa egynevenell pbaník — Vagy oaiaaternáiijnál megállaa ki»éó, ^ a viaórl járó olejbernaj atiosu aaép leányok nkee oao por\'ját megpinaltod, s Ildi tő viaeí kerv^ egfy-más túless a lógás át kis Időin meg akaestod. ! ;] I \' Saiveaek fik, Hallása jé aeeeouyaira em-lékeatejnek, a mondhatom, némi ejöeeereiettel ia fognak vieéllkoi irániad, mint einráiáljá-ben eai ulattok, mihelyt megtadják,hegy ma-W« \'ágy. Köaös kettők jó barálokká saohtak Én pedig ikuiélelve meggy ÖeÖltem itt Is, bogy tübbjM barátja van a Inijgyarnak aa oreaégen ktyttl, mint ennek liatarán belül, bol még atjdk is marnak beaiiűliket, kik kenyerünket Wlk. Ha továba n kútra meni Veleneeei seép leányok, a knmiekáa menyee«kák is, Iá-vostukkor, fiooman melsee t piros moal ajkaikbél, nadaliiiUgy danát dsdslnak fe \|ód,fnem báalad^meg, hogy a nte köeé vegyültél, liol több as igaa, torméepolk heve* üebb s meaterkáll éa tá^yoleeell, e^óeal: több a lélek, miui köreidnek gyakran éleee alá rejlett iféea valóján, s edvariea tgiremháa (fojyl hlv.) aetgaadaaágtan aegélyével, eeak* I arn er e t e ik e I megfelelőbben értókeaitaa tudnák?... : Dr. Otriócty Qyulu Levelezés. ,j Kollátaaeg, név 80 á aurdi gyilkoaeágnak körülbelül nyo mára jöttek, egy majdnem sikerült gyíiko\' lási kíaórlet folytán. A múlt bélen Kj Jáno«, K. Ferenoa élők aló éa köstiaatelatb^u álló aurdi polgár fia, aógorát majdnem eráltatvé kibivtn a ssőjőbe. Ulköaben a fiatalember gondolkozóbaj eselt: Ugyan miért liinly ne! gyon aa én sógorom ? hiaa máékor nem volj wokáaal.... Blérsate roeesat jésalt ».., bM leien vieeenfordulva aa ntrél, haeafeló futoiL K. Jánoe amint aógorát futni látta, elánná lőtt. áxonban a lövéa oem volt halálba éa a ■ógor később magábos térve, be me\|t a falsba; jelentéét tett melynek fej/tán K. Jé noa elmgatoit s Ctnrgérá kiaóHetett. A közvélemény oda nyilvánul, bogy ea eeet a no \' vamberl-ftíke köetí gyílkoeaággnl öasxé függésben vsé. Általánoa aajnálkoeáel kel?eit eaen eeet, aj derék, beeeűletea ugyeaólváa. tomogymegyei földmiveeek köst elaÓ helyet elfoglaló stys K. Ferenci iránt, ki éohaeem érdemiét té meg, bogy öreg napjaiban ily ke aerű pobarat íegyen kénytelen űritni! Nyugodjék mer a derék, érdemee polgár aaon\'aöráondáanar, bogy ; „Niáca aaja nemea fa, melynek férgei gyümölcse seb volná íu Köjönban többi gyermekei kiváló tiaateeeégee helyeket foglalnak el a Iköaélst-ben, lelje tehát aaokban bujának kárpótláaái Hiába I Ninoaen róua lövia nélkül t í Mai világban minden ingatag jj mitta utolaó leveiemet írtam/ teljeeen megg^őcőd lem e mondáé igaaeágéról! Ma már, még aa állatok öaalöuét rag* a termóeaet máa tOueményeit aem lehel aai nonséftékül! venni, mert már aaok ía, mmt a köavólemény, ingádoaók! Ki ia merne eneatnl évaaásados tapa^a talatokra vagy aa állatok öeatönere hivat kötni, ae időjóeletnál, mikor a mullkor alig látta eaűkvity^t azon nyilatkozom, bog) még nem lese tél, mert a ssunyogok uein-teleukednek, a békák kuruttyolnak s íme bnrmadnanra rábó esett 11 Nohiszeu 1 ea4n-tul elbújok n kályha mögé ée osak magam nak jósolgatok,...eaóp caendeaeu, gondoltam magamban seégyenkedve s íme másnap {iámét kiaütölt fáradt alaeaony röptében aa fiai nap ée a eannnyadoeó anyaftldrŐl la emepte a uidejg saemfedelet... Pár napig viaeratért prófólai Öneraetám, de imé egyaaerre megaudoitas as egdk caa tornái a oly mórtékben döntötték rán* a kel-lallen kéeői \|áIdáit, hogy a megáradt Mt\|á val egy elértre egéea első daaeia batárunk legnagyobb réaaót via nlá borította 11 Ainphibicua (kétlaki) ledéehái iaulét. fórja mondani n nyájas olvr-i. .. • félreveti a lapot eaos gondolat ben, l.ygj ugy is is-mari eat a régi uóál • koliátnegileveleső vlabé mártott* lollábéJ I Kegyelem ! kegyelem ! btáaen nem akarom kegvetáket kedvea olvaeék viaüel tráe tálni 1 filég hogy a oaiamám aaáia paponia megtellik vdlel de hát ugyhiarem mégbo oaáitható vétek, be mindig ^ale élve, aka ratlanol ia megemlékasem rélál Api opoa 1 Vb... ElaŐ daaeia Üld... kéljem Iné tessék megijedni 1... oeek ál!két fo galom, mely nekünk igen keeeiű,egy fouioa eeemónrt jsttatoll eeaembe! Hála Istennek I mógia oeekialálkeenák, kik jQyelav Pál kiaaurott eaemfl. alvágött karú tgaaaágának kóaaak vnaelőűl seelgálni. Aa latén áldja meg fáredaágnkárt őket! Nó-l ánjj nappal a kataaeleri munkálatok frde kóbíjn klalölt osikkem megjelenése után (a qátujnot elfeledtem), Tekintetea Benn éa T^ Ikbé^ urak magjelentek nálunk a kir. beoalö biaton ur kifére«ében. Nagy nalisnen álver-gŐdt\|k a vls által elrombolt s róapben vá alatti álló löűéaen Kollátasegbea bíró báaáig. már etköabéo tapaaatalták aa aboormia Ű-Ikpojokat, melyben elaő klaasia batárunk teonved; így tehát ba már a aok roaaat látták,! a bírótól elŐssOr is a legjobb földek megmutatását kívánták. A bíró a valóeágboe biven kertje vét góbé vésette a Tekintetes urakat a megmutatta aa ugysevesett „régi temető dwllt\'j aaou megjfgyaéeeel, hogy aal csak n maga* ár lepi eT..i .Hea ee ta oank kukoricáé ter méere való fold 1" tört ki Tekinletaa Beat. Ur. .kát hol van a 478 hold elaő klriwia fold jnk „Aat bieony én oem tudom, Tekinte lm urak !tt felelt együgyű aláaetoeaággal a l)iró 1...... De eaén ngybiaaem elég világét gyujloit énen egyűgyl felelet kimáletlee iro ijtája a kiküldött tekinlelee bísottlmgl tag urak előtt i a miről pedig meggyőeődtek wy bieeem iamól elég ok arra, bog\| a lag Söeelebbi gyttlóe alkalmával, lelkiiemkr«teii«ii leubeaaék sjgy vegyea beoalö biaotleág kikül-léeét a kereaatur kolláuaegi hnlárba, Iiogy ákkórra a kiküldesdő bisottaág munkálatait megkönayebbithaeeem n hírhedt ela4 ólaiaia \'foldok iejtnjérfáét aa 1879 Iki vieálbttl véve Wápul, a mint oröeebb fogyok állaaak be, fieg fogom koedeni. 8njeeean konemiálbatom, hogy ^ kíván óorláaí kedv nájunk ie naponta nltekaaik, éöt már sokan tényleg ki ia vándoroltak, ka nem ia Asnerikába —• de Horváteriaigha. De bál hegy ie ne I mikor na a naegóuy • öavegy aaaaeey, a kinek báaábán i lakom, mieda mellett, hogy egyebe siuos mint háea körülbelül \| hold ÍÖldje ée i hold aaáutó> (bldje, 7 frt 81 kr teyenae állami [adó alá van ÜMvéve a enee még különböaő oslmokeu t frt kr kösaógi pótlék aaedetett\' be, hel kan még aj hAemunha váltáig 60 jrjávsl T hol n biatosilási járulék t Ily körülmények köat nem lehet eandálni, hegy elkasmedin a képeég éa kése eat a helyei elbagytf a Vol Mfotett, a hol laei oáont\|ai porMijak 1 A kivándorlás egyen nes\| Amerika felé irányul, pm bemletWgi seempontból egyre megy a épfononekai t hityihé-mM V<#lf«h tl, kik tstk t kíWttöli-Ui k«4tk sstgiktl mtgjinhith vtUani Tif Un; Wwí pap és taalté agéaa álete 3taág4eek 0MM lilk minmí. mert a »k tjsesi Uorvitoraoágbe •iik. «NŰT«r osmaeúaég résééről afremtsk! Tapaanialtem aat Horvátorsnág bzjr, mini RiaiiUbu. Ul* a fölveti kataaateri beeaiéeea nom ráM^i^k, Ukw oMg fele lakosaág a u-nmafrát a nyakéba veket! ■ elmehet koldul-w, mert mér m it ritka nálunk aa a gaada, kt áuraajg etán maga termesztette kenye-iet jmtik. LNf kál teaá a eeidótl* legyen a jel má ■ í Aaekat a zsidókat, a kik farsang után tényétet„ kölosOaOenok a —fény népnek, bsgy\|éken oa veeseenek vagy koldulni ne —éjének II Brvnner, Különfélék. k- A uakadelvé kér holnap, va sátnap d. u. J érakor tartja első rendéi tieet-vélaaaté közgyűlését a délaalai takarék pénz-tér helyiségében. — Iakey Káaaaér tyag. honvéd •aradéa, közéletünk eaen eredeti kedvaa alakja, november hé 30 áu eate 9 érakor fióbicnáu tartott lakásán hossau ssenvedés iitén lobbiéira etenderOlt. Béke poraira I A Magyar méruflk éa épitéaaegy-let asiját tagjai köat éveakint pályásatokat rstdee valamely köeéidekü épitéseeti feladat megoldása tárgyában. Ily pályáaati tárgy gyauént legújabban na modern igényeknek megfelelő kisebbsaerü seinbáa" van kitűzve. Óhajtjuk, hogy N.-Kanizsa legyen aa első városj mely a kéaaitetdő tervet kivitelre jattaséa. A vllUnsoa világítás életheléute táae iriánt már több haaai város tett lépése kstlivánatoe, hogy nálunk it figyelemre aéltamék eaea aaép találmány. 4- Nyllváeas késséaet. A nagy-laaizazi kiadednevelő egyeaOlet sorsjátékot rsojlsuS biaotteághoa foly Utólag ujabban követ keap íelűifiaetéeek, illetőleg ajéndékoaáaok tolytak he u Gruitia g. k. pleb. Betfian 1 frtJ Rőten Isid Adolfné Nagy-Kan iasa 2 frt, Toron-láiméJye alispánja 2 yt, Gróf Wenkbeim FrigyAné Csabán 2 irt, Gróf Széohenyi Pálné Lábod 1 frt, Irgalmai nővérek Léván 1 fr»,\| Szórna Kálmán Dióskál 1 frt, Logoei vörös kereszt fiókja I frt, Kismarton vörös keresat fiókja 1 lfrt 90 kr., Molnár Antal perlaki aiesperee 50 kr. Licaek Qéaa Várhely 1 frt, Élben Gyula Ügyvéd Szombathelyen 60 kr. Qr. Kkrolyi Istvánná Féthot 2 írt. Ujszőnyí postahivatal SO kr. Dentaoli Sándor Veszprém 1 írt, Fekete Lajos Budavar 1 frt, Saolnek-Dobokja meg) e alispánja 1 frt, Zsivkovies Lajos Igyvéa Bpest 50 kr, LOwinger Friderika Hkaninaa 2 írt Blaekovieh Edelapaeher Maria I irt, Jiemes Károly harsányi plébános 60 kr. Gróf Forgáclt Antal Gáos 1 frt. Bélaváry Isi vén I Csoknya 60 kr. Bankodka vároa Taná-ose 1 Iit, Rozsnyói Hiiadé szerkesztősége 50 kr. Bkré Wodianer Béláné Bpeet 2 frt, Oláh János mitbános SzyLŐrinezen 10 kr. Hudetn Ferenoané Arad 1 irt, Sárvári plébános 1 Irt, QyőreMnfnrti vasút győri állomás főnöke I frt, ökwésen 32 frt 90 kr. Előbbivel 672 frt, £2 kr. [melyért a bizottság nevében hálás kö-ksönelejnjet nyilvánítom. Nkaniaaa deoe 1-én 1682 Slomsaicb Lőrinee biaottságí elnök és péna tárnok. 4 A .klsésdaevell sgycsllet\' tlgyéaei\| állásáról Lengyel Lajos ügyvéd ur városi pjegyaővé történt megválnoztása foly-tán leUöttüovén, a válását mány közgyűléséig Kéváta János Ogyvád urat válaaetetia meg egybangulag a kérte fel a tiaataég elfo-gadáaáVki -1 Hslnháml ItUkread: Saombe-ton de<Mmber 2-án Laky fLCwy) Eugénia k. a. lik vendégfellépteül: „A verea k a \| n"l Eredeti népaxinmü dalokkal éa tánes-aal 8 f«lv. Irta: Lukáooi Sándor. Zenéjét nersé:[Brkel Elek. Vaaárnap deeaemb 3-án Kél el pad ás. D. u. 4 érakor: „A ps-leskel j n 4.t ár i u a;tf Bohéaat 3 saakaaa-ban • írtjai Gnál Jéxaef. Zenéjit aaerxé Saér-dabelyi.! Este fél 8 érakor: „A kérési I á n y"i Legújabb eredeti népeainmfl dalokkal ás jáiieaesal 3 felv. Irta: Baléaa Sándor. Hátién cíc["z\'»mber 4-én tA vörös sapka" Logulnbb énekes népeaiamfi 3 felvon. Irta: Vidor Pál. Zenéjét aaerxé. Erkel Gyula. Kedden Üee. 5-én „Fu r ea a bábom" Víg nakjr opereite 3 felv. Zenéjét asoraé : Straus János. Seerdán dec. 6 áu „A falu r o a a a a a" Népseinmfi dalokkal és tánoceeal 3 feJV, Irta: Tóth Ede. — Vasárnap vásár etóneejio tekintettel a vidékről váimunkba iOvé köt/ineégre saioliáai igssgaléeáguak d. a. 4 értkor reodkivflli eléadáat rendea, s se slhalomtsial a régi — jéwPeleskei né-íÁr inb1) kerti színre, követkaxé lesaállitott (gyárakkal: Támlássaék : 60 kr. Köraaék: 4 kr. Mrtaaék : éO kr. Földsaínt: 30 kr. K^sse\'! deák és gyermek jegy : 26 kr. Karca; • 9U kr. Ia kedveeé alkalom, hogy vá-mtunk kéaöaaége ii "gyermekeiket, — kik a \'Mm jvirraaiiéshoi nem seokvák — minél aegyeMl saámbaa vigyék saínkáabe, a a mo-teteégbeé aa npréségek a legkedvaeebb a legwstekb vásárfiát" kapják. — 600 el 8-\'sdás. Mtatár aulainak pénteken f. ké 8 ée ter«a l4áliéaa éta (1881 ápríJis 17 tél) 600-Um alléiésát. — fot alkalommai Csobán-eaf Kéeééy Péter 100 aranyat nyert „Le* <éay beleadj eaimt népeaíomfve Mi svstre dics eléedéabea, a aaertl, iséplÉáyé* éa rendeaáw meiiell. - Elére et éfdekee e)éadá«ra könftnaégtnk IgjMtw H általssal kssslaábaa ma tar-tai\|k méf aa Aeety Játes saeWéra riaétsit :és\|eaé«éeéré«4e. Enntiéstak ueial sokan bé^As^i, s így báeles kilété* van arra. begy • éegy kéhlnsÉ nleeél aeobor javára fcg jutni, öaaiBtén kivét\|ak, hogy agy ia legyen. — tklky UsTMly koaeoru* drámaírónk uj léraadtlmi drámát végetU be, ítély-nek caima „Boaóthy Márta" a n»elyel aur he ii tynjtott a nemaeti saiahéahos. —\' lasbraek uov. 27. Egy nén reményt fiatal barátnak a köveiket* adomát ktnli velünk. 0 esáaa. éa királyi Felaéguegy isben itt járván roppant eiéaékeny éa leeff rekedő volt. Minden második embert megszólított aa utoaán a mindet kte\'ielyel \'axqjen-oséltetett látogatásával. A Pratl olyan iol-vároa féléje Inabruoknak, ha a vároa boai kö-aeleégét vesaaflk, de kaltaben egéseen kQlOn-élló falu, melyaek élén egy „Vorstand"- áll, rendesen jómódú, köaÖnaéges paraaat ember. Hát Voretand uramnak megttaenták. bogy ünnepi diaabe öltöatessa a falut, mert holnap ki megy a eaáaaár 1 — Aaonban O Falségének sok fontombb dolga akadt, mini aa elSIiáró önnepi bestédének elmolyogésát meghallgatni s a fehérruhás lánykák által skórt kosnorúkban gyönyörködni, a igy téríént hogy Pratlt meg aem látogat A, — Hiába ÜBrte dieliéján egéaa éjjel fejét a saegény vén,Vorstand, hiába tépte le kertje legaaebb virágait, hogy aaokat majd aa fl leánya fogja ssép bokrétába kÖlve a Felségnek átuyujlani. Kárba veeeott minden... I>s hisaan nem ia boeaá^ja meg set 6 soha I A felsác alutaaáaa előtti napon bemutatáa volt a beiytartwági palotában. A Pratl elöljárója ia ott volfcl Iu-abruek polgármestere fit ia hematalá a -teje-delemnek. A osássár igy seéltt „Sajnálom, hogy nem mehettem ki megnézni önöket." A ^Vorstand" ráfelel mérgesen; nBi»ony nem volt seép Felségedtől, hogy ugy felültetett bennünket 1"--As urak kOedl sokaa büledeauek. A osáseár aconban igen komo jut aaoa saaien betegét gyégyiuni. Mintán pedig Qsriaohok K egyetemi töeyvá\|\|us (Bées küldi lyan mentegeié magát, hogy ea. mag aa a dolga akadt, mely 6t megakadályoau. \| Aa öreg tiroli. haragos vonásai enyhülnek és a ráaeaok eleimül nak bom\'okáu. De aaért még kételkedve aéa a Felaég aaemeibe irábtgyé kéamondulattal oaak annyit felel a oaáaaár menlegeléseire : . Wird ecbon sein Euer Ma-jesttl." — 0 Felsége jétfnevelelt at<^ ss estén a Vorstand feleletéi. — Hél gjenmek halála. Pécsről írják : Aa a aaérnyü saerenosétlenség, mely as letván-nlceábao mult pénteken tOné^ti meglendíti a leiket Elég magát a lányt kimondani: két gyermek elégett ágyacakájá-ban, vánkosai kOet, Vlssits Jóaael, aa apa, munkára ment a aaékeeegybáa épületéber, na anya pedig moeni, még aöt^t hajnalban Négy gyermekük közül a két ittóMtfbik a két kisebbet, aa 6 éves KAroljrt és a 3 éves IaabeUát beaáriák a aaobába a iskdláha mentek. Délben apa haaaiütt ebédet evett éa edott gyermeiknek. Délután 1 órakor ismét dolgozni ment, a két kiaebb gyermeknek megvetette az ágyai, hogy szépen feküdjenek, aludjanak, ha megunják a játszási. A két nagyobb gyermek ismét iskolába távozott, as ajtót beaárták, a kuloaát as udvarban a rendea helyre eldugták. At anyk 4 ■óra tájban haaetérl, elévette a kulwot, feall-gatozéll aa ajlénál, benn oaend toll, gysr mekei alusznak, óvatosan fordított aj záron, bogy fel ne ébres»ae ékel, Belép; fojtó ftls-lött érez, teljesen aötét vsju, t gyermeknek-neszét se hallja. Szörny ll sejtelemmel \| as ágynkhoa tehan, lapogat, aa egyik gyermeknek kezét eléri, ea hideg meredt.) — Tapogatja a másik gyermeket s kese jpa-résébe mélyed. Jajgatásra beosödOlnsik ajliáz lakéi, gyertyát gyújtanak ée eliszónjodbak a pokoli kjép láttára: a liu aroaon fekiaik. alatlt lüa aa égynemü; a leányka1 a fal felé fordulva, halott. — A gyermekeket ki-axrdik, ai\\blakot kitörik, az gondöllá^ a lriaa lövegé Ián Islélasati a kisdedeket A ke* rUleti orvos ott termett, de orm aegithetett. A fia eg/sa eléiéaze: a fejletétől a Iliimé rákig saéneé égve, m\'ndakét kézfej Mftnpflr, a karok puezta osontjai elnyúlnak \' felfelé, mimlia fruyegeluének, a bilié résaila koponya síéke hajától kezdve a sarkokig, egé-•zen. ép. A leánykának caak a balfeléni itt ia osak a hason a a hordák táján rauuak uagy égée«bei, különben ép; a koponya azöke bajától kezdve a tarkókig egétpnjép; \| mélyaégea nyugalom ül a kis ároson, pialna a jó kivénatokat hallgatná nagy komolyan ssületéae napján. Kél kia koporié egymáa mellett, az egyikben a kis lány müsssaa kora álmát, a másikban egy tömeg, rongfyba burkolva. Az orvoaok véleménye aa,ibogya gyermekek a füatben megfnladtak ,sl azlén égtek meg: mert aa égéa fájdalma kiaárja aal, hogy oly helyzetben érte volna t balti. Hogy miként került a lüa aa égy be, sfaki se tudja megmondani; IsgvalószinÜbb, bogy t gyermekek valahonnan gyufát stent\|Mr, sasai játszoltak, elaludtak, agy stílt\' »« ágyba asrült a laseen és lappangva barapéd-aott a tűz ágyneműbe s idézett elé oly nagy füstöt, mely a kisdedekel elülle. láng nem ossphalott fel, mert nem fért oda.lévsgÖ- — („Betegbarál.") Minden eaaJád ban kisebb bajok orvo«láaára, külüoösen oly esetekben, t hol te orvos nlnos rögtön kéénél, elaé torban háaiaaereket aeekás használni, mely szerek használata ellen még or-vosi szempontból sem lehet kifogáet emétci, miután oaélazerü háziszerek rögtöni alkalpaa-aáaa által már gyakran fölötte aulyos beteg •égek béri Itattak el. Hogy aaonban ea kivitelé legyen, szükségéé a szereke! idejekorán baseareaui, de a legalkalmaaabb éa a leggondosabban kell eaokal meeválogatni. Aa eWasé köeöoaég érdekében váltak tekéi eljárni, ke figyelmét egy kie műre hívjuk föl, mely mfivecskében ogéea aoreealn van fel-tmlitre aa erveeileg » kipróbált ás eliaiperV háti szereknek. Ezen mflveoske, mely jégo stn viseli a „ftetegbirát" enimek óly módón, van aeerkeeetvt, hogy benne minden beteg,\' aMgleláljn a legalkalmasabb gyégyieert{ a kütyveesko tehát nemesek mintán beleg, kanom minden káoiastsooy máméra is aéik^Üt* b sál se, miután e leggyekrabb eeetket L Steüanaplata 6.) n msgasslos lembe vételével tat kiváaatra IngyUt mag, árdakébsn áll tehát mind^jkinek a - Betegb» rátol" magbozatai: a ttsgrende-lésre elégséges egy leveleaé lapra ráirni: Kérem a „Betegbarátot" résaemrej megküldeni és koíttá ina p^ntosaa ia caupét. Ily fáradságnak bárki if alá veheti magmL miután aemminemU más kiadás seáltal nem keletke úk. Ha saükaégea volna a már töbmleür említeti mflvecikét ajánlani, oaak árrá inerüak utalni, begy aa máig már .ea 580-iaj kiadást érte el; sürgés kérelem folytán pedig tiaen-egy idegen nyelvre fordíttatott le. Egy kOnyv^ mely ily rendkívüli eredményeket aépss tel-mntatni osak jé lehet I miért ia minden további magaaatalást lölöslegesnek tártunk és osak eeon jé lanáesesal jérulnnk éliraaéink-bos, hogy a megrendslésesl ne soktlg kéale-kedjenek. - fflkklNMi) A triesiti kiálli-lás meglátogatása alkldmPstl a világszerte ismeretea beoaiioaég, Baloler Mátyás és fiai kiállitáá tárgyait inemlékOk. Siemtnk bámulva nyugodott e eeég sokféleségének és. tormeaatéképeaaégéoek tanUin éa fit annál inkább mivel ismeretes tény, begy \' o cség gyáraibél saármaeé minden tgyai káaütméhyt a tökély bélyege dkali. Igr láttuk k\| o.wág-atadli gotnbgyárban kéapílell comb oly aok váriátioját, bogy aneo geadag képzelmen elbámultunk, mmy lehetővé Ismí, Myton ujat; teremtve, ily prosai gombot ezssfUis alakban mutathatni. E nzég bariandi fonómtéaete ée oaérn agy árai talán egyedüllek alitáraafül-dünkön. tSaeknen t iyers gyapotjot fenjék, oaéreáaaák, tüáik, halváéiitják és\' á lagvál-tosatosb módon Bsstiállit)ák. Sfit a vju-rógép-ezérnáboz seünségea eséveoskék,! valamint saját saOkségükre való nyomtatványok s min den ettiquetták ott késaülnek. Hogy a bsr-landi kölőpamat éa a harltndí caéve — varrógép —i eaérna kitűnő mbŐaége \| miatt oly keivelteégnek örvendhetnek, hopj J külföldi gyártmányok rangját elnyerik, umejetei a fűlött tinói kéuég, hogy t gtáibirtoko-•ok kOrlItskinláse és srélye t küKöldbőli bevitelt fagyon rövid idé alatt aí lég kisebb fokra fogják leeeoritani. E oaégnsk már löbb kiállításon sikerült aa esatrák-msgyar ipar jó hiréneK becsületét megmenteni és diadalmi leiül 1878 ban Bécsben a baladáá éremmel, Párizabap valamint Melbournebaa aa Sydneyben a nagy arany éa ezüst emlékérmekkel és most IViesztben a díszoklevéllel lelt kitüntetve. f ] - (Beküldeletl.) Scbmidt cir-kuaa kémül Kanizsára, bogy itt előadásokat lartaon. E társalatot, mely aa utóbbi hetekben Marburgban tartott éléadásokaj, jé hir előzi meg. A marburgi lapok dioeéiik a tagok rendkívüli ügyességét és a mfiaoroaat ▼álloaalossága mel llelt a •mutatványok érdekességét. - BélM hírek { BéésUen cseh nyelvű magániskola nyílik meg. 4- A kép-vtselŐháa közgatdasági biaottságí aa előbbi földmivelési minisater b. Kemény KMbor lisa-leletére bankeltet rendezőit, mela igen ke* délyesen folyl le. — Gamhetta kietlenül meglőtte magát; ea aantán most különféle eombinatiéknak alapját képezi. 4- \|A pénz-Ügyigaagatóaág jefao sípokkal láija el a a pénaügyőröket. — Milánóban tgi játék-bankot 50()G0 frknyi betéttel lefoglaltak. Ha raaaty Antal Tőrök-Kanisaáról egy! teljesen ép, szépen kifejlődött mostodon-fpgj kövületét külote be t nemzeti muzetun Asványta* nának. As ős állat fogát a nyáron találták a belység hztárában a Tisza medrében. — A Coquelin-Dien donné táraaaág, mely Béos-beu nsgy sikereket arat, jnnuáraisuan Budapestre jött a valószínűleg a népsainbásbau ftag fellépni. Nemzeti színészét. Kedden, por. 28. ÍAtlr.1 (DÍ. Várady Antal 100 aianynyal jutalmaaott pályatnflve adatott csekély aaámu kézöuség élőit. — A darpb Ügyes életkép, jél alkalmazót\|t hámorral, mi Kdvesay Albertnak (Ctonoai szerepéhen) kitűnően kikerüli. KülQoben a jöhbi ne-repíők minden egyike dicséretre méltó naha-tossággsl felelt meg feláfialánzk. jA^dzy Ida iten osinos jé msgatárlásu Ádelj álakilolt; Berzsenyi Máigit is inübdinkábU iparkodik játékát első leedü niveanra smelai,jmi pár-mor — atébbi alkalommal aikeéűl is már neki, mint a [kiérdemelt tapsok masollék. Bárdy Lajos [Jenő), Aratfyoeayi f. (Béla) aaintén eleget lettek a vftrakoaáetat. — Ka-oaér Bina ugyancsak helyre ki- aaobeleány volt de még ipbbre la Viheti. KMves «ain-padi alakját, ktllő ezorjalom és tintlmányo-zás mellett, m\|g ssép erWménytiyo) értéke-aitheti pályáján A deeoralió ia kájttl már a aainpad igényeivel atimmelni. Nagyon helveál Seerdán bov. 29. aA koHneVlIli harangok" liarnen vig opereite. Ügy látszik, kedvenos darapjá a IMulatnak], miután a végig össtehangzó, kerekded előJdáTvaléhsn\' dicséről re j vállj aa öasaas sssreplőansk. — Keltty Elei (Beerpoletta) elragatió jhangula-lében ezultai] kedvenégánek lelőpontjára emelkedell, bamá sdv» n>ég lisnláa esengő\' hangját, Mstndltlti: gyöngyét képié* aa általános sikernek. Erdey Bertáról (Zsermén) aaintén khOnte(ő eliamereseel nyilátkosbatunk valamint Köveasy Albertiéi is ílléepár) ne-béa szerepében. Petőfiként: ön Idény telen aa ember, uilndeniu saÜleUk Valóbán,1 alig hittük, kegf a tstvasa-vidor komik da a{ borongó Öaet is oly éleúiiven szetnélyeaitak. iGralulá-Inuk ; Kováes Mór, Aretyoey J JSrabó Dani { mind kiiogáatálanu jáitsoltak, és] Igy lo vibtf — - a karral egyetemben (elég sajtos) nem nagy ásáraban Osütörtököe, nev. 80 .ty 6 lel vonásben fkrafu Vlttortél, Imre. Ugy se áéövevényuyel font atltn darab, mely tgytttaik végig un íiaita volna t csekély mtá■ kéeöm\'ret, ka irday Ida (Dém) U Bárdy L. (Astft) jél jSikerült trtgUs (eletetei fel neu látnák ke-lélyünketf Szintén kivon adták Karáéi Mér (báré) éa Berzsenyi Margit (Zikke grófnő) ea in-jriguát, mig Köveasy AjMt[( Fittel le) a aüavetité szerepet vitte aemwn keresetül. Bar-asenyiné Aj. (marquisnő) Azantpsey J. (TekK) Baeneasy Ertsi (beronegnől baaonló említést trdcmelnek, valamint megközelítőleg a mel-léksnsreplŐk is. N y i 111» ÍJ11) Kaniasa és vidéket urai Máénak sjánlja magát tiaateleltel alulírott mint eongerahan-goló valamint mindennemű eotgora- ée harmónium javiláara. Bővebb értesitésl késaeéggel ad Bité kittky aongoratanár w.l Teljea tiiztelettel KÍtk PAnes, t^^séacyárp* Bánból. Felelős Merkesntő: ▼AMA LAJOS. Táraaeerkeeető: HOFFHAMN HÓB, 2820. sa. 82. ArVerési hirdetmény, t ez. tészi, Alulirt b. végrehajtó aá 1881. évi 60. 102 §-a érteluiébenj ezennel közhirré hogy n letenyei kir. jbíróság 2320 se. végzése által Bauer Ferenoa végrehajtató lávára SzŐka Farenee ventepusatai lakos elíee 478 frt 86 kr. töke és öntelt jár. erejéig elrendelt kiejég. végrehajtás s^kannávajbíróilag lefoglalt él 890 frlra becsült ( feketetarka, I fekete, 1 fehérszőrű tehénből álló ingóságoknak nyilvános árverés j utján leendő el-sdása elrendeltetvén, ennek a halyaainén, vagyis yentepuaatán alp. lakásán leendő ssa-közlésére 1882. évi deoaemb^ hó 18-ik napiénak délelőtti 10 érája hltáHaőül kitüzeUk vés ahoa kivenni szándékosók oly megjegyzéssel hivatnak meg, — hogy aa érintett in-géságok ezen árvetésen aa 1881. évi 60. t ea. 107. S a értelmében a legtöbbet ígérőnek beoaáron alul ia eladatni jegtak. — Aa el-ár veret eo dó ingóságok vétalvt sa 1881. évi 60 I. oa. 108. §-ban megállapitott fellételek •aerint lesz fizetendő. Kelt Letepyén, 1882. évi nov. hé 80. EGYEp JÓZSEF 1284 141 kir. jb. Végrbjtó. 48gl. július 22. 1882. Árverési hirdetmény •I w ™ Köeétség d ord- seinmfi Huszár 11 A n.-kanissai kir. jbiréség mint llkvi halóság részéről küzhirré tétetjk, hogy Zalamegye összesített árvatár képviseletében Ar-vay Lajoa megyei th. I. ügyész aalaegerstegi lakéa végrehajtafónak, Seillk Katalin ilj. Horváth Jánosné végrehajtást aaenvedő boe-ÍÖldi lekés elleni 71 frt 47 kr tőke 1877 Ik évi okt. hó 4-101 járó 1% kamatok, a a lejárt kamatok nlánni 7% késed, kamatok, 7 frt 86 kr. per, 8 írt 55 kr. végrehajtás kérelmi, 10 frt 60 kr végrehajtás megkísérlési 9 frt 10 kr jélsnlegi s még fblmerűleudő költségek iránti végiehejláai ügyében a fent aeveaett kir Irvsaékhea tartósé a hahóti 802 astjkvbeo A f 1 sorsaám 124 hraz. alatt felvett váltság köteles 798 frlra becsült ingatlan 1883 évi január hé 31 napján délelőtti 10 éraker Hahóton n kfl—Igliiié 111 " megtartandó nyilvános árverésen alti ie el adatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kileli boosár. Arvoresni kívánók tartósnak a beosár 10\| készpénzben vagy óvadékképes pepiiben a kiküldött keaéheá letenni. Vevő küteles a vételárt 8 egyenlő i részletben még pádig j az árverés jogerőre i emslkcdésélől saámitandó j 16 nap alatt, a másodikat ugyanattól 30 nap alatt, a harmadikat ugvauattól 45 nap alatt, mindou egyes résaíst alán aa árverés napjától ! teáuiilaiidó kamatokkal agZüU az át vetési leltélelek ben meghatároaott; helyen és médoza-tok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kiboesálásával egyidejűleg megállepitolt áiivtrés\| fellételsk, a hivataloa érák alatt a öagjp kanizsai kir. trv-szék llkvi osztályánál s Habét kösség elöljél óságánál nUttekinlhstŐk. Az elrendelt árverés a feulirt tlkvben fsljsgyaendő. As árverési hirdetmény a ik v ihat óság-nál kifüggeaatés ugy Ha fi él s e seom jaaédoa községek hólt körözés és kUOggesaiéi \'helybeli hírlapban agy Ízben Wlklalái állal jküaaététellk. At árveréinek Árvty Lajos llgyv. v. hely ellen köshejütlével lefndd fnganaloeitá-iára Fábián Ferouoz hir végrehajtó küldetik. II. árviréil feliéilek 1) Árverés alá hooiétljilík a hahóti 802 sztjkvben A \| 1 sor H24 l^aa. alatt Szili Katalin f. Virai Jókseffié tulajdonául felvett váltaág köteles 798 fr\|ra beesült in gallan. Kikiáltási ár a beosár a aa itgatlanek a kiiüaött egy határnapon a beoaáron alul ia éi fognak adttni. ; 2) Árverezni kívánón tartóénak a bees ár 10\|-át készpénzben vágyj óvadékképea pa pírban a kiküldött bstére lléleinui. 8)Vevö köteles a^éteÉrt három egyenlő ée pedig aa alsŐI aa érvéréé nabláté) mámilttdé 16 nép alatt, a má-soalaat ugyan aaon naplói aaMŰtfeandé 1 hónap alatt, at utolsó \'részletet pedig ugyanazon naptól számítandó\'40 nap mett-aindan sgyei vételári réeelet után aa ár tárás ntpiátél keá-mittndé 61 kamattal J egytit t Úréi Ittátok tárgyában 89498\|8I. sá, a. kibooaájioti \|g. mit. reedsletben megbtláreeoU méd sas riat a nagy-kaakaai kir. adó- miot letéti pénaláraál lsfiietni. A bánatpénz utolsó résaletbe feg be-iof\|mittoloL — F 4.) Vevő\'köteles aa épületeket a birtok-bal lépés papjátél t luk ár tllea bielositnni. o.) Áa árverés jogerőre emelkedéeekor vető a megvett ingatlan birtokába lép, meg-jegnrsntetrén, Ijogy a vevőnek vételi bráyÜ-váay aa 1881 iéyi 60 L ez. iatéakadéeébse képset osak té esetben fog kiadatni, ha aa árverés napjátéi számított 16 nap alatt aa ÜAsett t. ea. 187 f a intéekadéetesk meg felélő utóajánlat nem tétetik. ! A birtok pt lépés atp játéi t megvett ingatlan hasaik ée tarbei a vevőt Illetik. I 6.) A tulajdonjog bekebleaéae esek t vételár és akaratainak teljes lefiaetése atán fog a vevő javára kivatalbél eaeküeöltotnl \| A kinostári illeték t vevőt terheli 7.) A mennyiben vevő ea árveréá feltételek bármelyikének eleget nem lenne, a megvett ingntíea aa érdekeltek bármelyikének kérelmére aa 1881 éti 60 t oa. 186 \|. értelmében vefő vaseélyére és külttágére báiatjpénsének elvezetése meliett ujabb árverési alá boosáttatik s esupáu egy határiéi kitűzése mellet^ as előbbi beoslUetÖleg vétel árep alti is eladalik, s a mulaaaté vevő a vételár különbénetát megtéríteni tnrtoeik, melybe aaonban elvesetott hánatpéooo bssaá j Ha aa ingatlan aa alabbi árverésen na előbbinél nagy obb áron adatnék el, a vételár tdbplel a mmassté vevőt nem illeti. ; Kir trvsnék. mint tlkvi hatéság Nagy-Kaniaaán 1881 éri jnlins hé 26. I128S 1-8 48^4\|p. 82. Árverési hirdetmény I Alulirt kiküldött végrehajtó aa 1881 évi LXl I. ea 102 §4 értelmében eaenpel köa-hirré teaai, bogy a e.-kaaiaati kir. trvsaák aat iWt osődbiréságnak 1882 év! november hé 27-én kelt 4864\|ft4 sa. végaéae folyón v# gyonbukolt Sohvarzenberg József nsgy kanizsai lak ós csődtömegéhez Mu-toeé ingóságok ködül a következő 872 fr$n beosült tárgyak fognak egyenkint nyilváutM árverés alján eladatni, u. m: egy hórdébah 890 liW am\|ve pálinka horjdóatól, — egy bárdéba 840 liter törköly pálinka kordéelél, — egy hordóban 180 kile firáeisx hordóstól, i\'— egy koriéban 170 kile terpentiu olaj hordéslfl, — 100 kilo költenie liszt, —■ egy hordében 100 liter seflvn pálinka hordóstól, - 2 zsák 170 kilo Hro, I liszt, - 8 zsák 215 kilt Nro. 8 liaat, — egy dobozban 22 kilo liptai taré, 4- 70 kilo különféle liaat, — 2 zsák 170 kile KsatNró. 8, Lli- egy asák 86 kilo Nro. 1 liszt, — egy honéban 8 kilo liptai sajf, jr Mely árvisrélnek Nagy-Kaníisán a helyszínén vagy lal vagyon bukott lakásán áa bolti helyiségeiben IbenüŐ eszközlésére 1882 évi deetemherbé 6. ttpját zk d. e. 9 órája batár időül kitüaetik és ahhoe a venni szándékozók snennsl oly nisgjsgyséssel hi-ya nak meg, hégy aa érintett ingóságok aaen árverésen a legtöbbet ígérőnek azonnali kása-pénz fiáetéi mellett beoeáron alul ia eladatni fognak. 1 N.-Kauiiitáii; 1882 nov. hó 80. 1988 l-J - FÁBIÁN F. b. yágvatajtá +——4-T---f A legszebb \' karácsonyi és újévi ajándék égy fénykép. A közejgó ünnepekre báJotkndoma nigyétdemO ■6s6n&ég figyelmét tlsitelet-teljesüli felhipni ím, jtogy egy sikerült fénykép t Itgciélvierflhb ünnepi ajándék. + Bátorkodom egyitenmind fdemliltal y fénykéMitetl műtermemet \\\\ ^Tors felvételekre rendeztem be, minek kAreiketlébeu képet leitek t Itgftorültthb i\'dóben ét igen ti-került felvételidet ettkMlni. Gyei mokek fényképtxéeénél 1 rQTld expoglllo folytén ki vtn zárra mindtn nem eikerülüe ét felndttAnél ál Iái ée kiiejeté8oIy nriédttetesén Jutnak érvényre mint soht azelőtt \| Aqotrtlben és ol^jbtn festett trei-kékek, művészi kivittlben, tiutelettel ajánlok. Hogy ■ fthntptkrt minden mtgbl-sík pontostn tlkéuithttiek tlutelettftl főikére ni t Itgyérdemft köxöniéget, bogy t megrendeléseket mentül elébb tttk6* iö ni nÍT\|indjék. Tmjtt tiiztelettel 15(17-7 Déetey Ede 500; ARANYAT fitelek ettek, a ki Kt\|lké Itgilit kaéenáUie utálu ajeleg fegftjáat vagy «éj-büat kap. 911 60-62 : j: Kityj nrou árt QIS kr. ■tOTMB J. U. kiérd, udvari mállité 8ÉMIÉf Bées mellett ICothe viliében- , vJJí minőségbeli kaphajó Nagy Kantaaáa Ptláver Béla ur gyógy teóriáiéban és Íén nagyenh gyégyaafrtárbnn. Uagyaror baumiudan nagyobb ftansrksresbséésbm NEUSCHLOSZ ÖDÖN és MARCÉL PMtlótt Heuaehlou Jf. fial gőzi Árész, faftru- és pnrkétgy&rít ^HH Budipeel, Újpesti rakpart 10. Igjp , fcjfolja ángjr rálaaztíkn pwrkétjall, folyton nagy kéaiUu TW ra4taaée hibátUh tllfy- te hayife —erika! aiiaiií rwiMreaátl vidéken JM A jntáojomi eeak6z6Itai Ktváaatrs ■kfcrareáat • árjegyzékeket ; legnagyobb kéoBe4ggil Mrmen tanén küld. ; Hármm éti \|traatU1 ifijt Ki vei lei turném ét Wlétfsizállltást kee ée ssitafce mmkááaí igen mértékeit faluu-1118 4—II ]■ Uk Mikit Haszonbéri hirdetés. nlinl Inkey Sigmood éa Ptlini Inkey József részéről köz hírré MtMik, hogy Kalamegyében Hegymagaeon levő két kerekű viies maion folyó évi deesembrr hé 16-án KeMXtnelyeu a nagy.yeudégi<Jben reggelt\' \|0 órakor tav\|ta\|id6 nyilvános árverésen a legtöbbét ígérőnek 1883.\' évi január hó 1 -ad napjától 1886. !évj január nó 1 »<5 napjáig bérbe adatik. Kikiáltási árlflOOO forint. Árftrésni kivfcnók tarlósnak 400 jfrt bánatpénzt rz arve-lésre ui»gbízott V A r y Elek alsóbogáti iepán ur kesérej letenni. Á. bérleti üHszog félévenkint élőre fizetendő, a leteendjő ibánatpénz az utolsó félévkor a bér fízetéebp fog! beezámiitatni. PAlilNJ INKEY JÓZSEF, PAMNIUNKÉY SJttMOm 1177 1—3 Arany-éreat Pártás 1878. ooqooooooooooooooooocxxyxxxxxxxx) 6UTJAHR ós MŰLLER 101 30-80. I BUDAPESTEN. El/Hö buaapeofl Tirieur, rostaleinez és gaiedAH&gl g^pgyAr Kezelőit ŐROGLE I. ée HÖLLER) a Marglthld közelében! ajánlják aaolid szerkezetű éz javitotl gyártmányukat mint: Ny uJtHU nk kejet a azcrencBének I 400,000 marha fínyoroménjt nyújt kedvoió eaetbee s hsmburfll nagy péttikleorsifaisJinely s am> kormány ál-tal jóváhagy ra a btimeitva van. 1 gaen uj termet atAaya abtas áll. bogv adbáay késen lefelyáaL slat! 7 eoredléiban 47.600 ayzrtsiégyaek okireUeiT tlaoraoláa alá kell karolnia, kesllk találkozik 400,000 frfcayl fényeráraéejr.l réezlag padig: I X ayar. á. m. §&0#fe[ 8 nyer, á m. -6008 I ayar. á. m IXiOdO 54 ayaij á. aa. ZOOO l ayar. á ra. 108,000! 8 nyarj á. «.- 4000 I zyer. á. n. IflO.OCI) 1IW nyer á. in 800Ó 1 nyer. i. in. ftü.ow 864 nyerj á n. 8000 1 nyar. á. m. HO.UOp,. 10 nyer] » 1Ö04 8 njer a. in, BüüOp 3 njer, a. m. ISOO 4 nyar. ii. ni. \'\|0,00n! 680 nyarJ 1 m. 1000 8 iyar. it. m BO.OQp -1078 nyári a. m. 100 2 ayar. a. m. íöjOOUtt 069 nyer. a. n. 148 1 ajar. á. is. IS.OOpOaai. 16 416 nyrreaányek 84 ayar. ». iu. IO.UOü egyenkint, 300, 800i 160, 8 nyer a. ui. 8,005 184, 100, 64, 67 , 60, 40) \|88 m. Kaaa nyn >ao4nWek kft«ftl ebé torban 4000 jot klaoreobura 16,000 ». öüiértékben. A nyaram 5ny bu/íitok azariat bivataleaan állsplltstik uifif. ] A tevkásel abbl W.4, aa állam által blito áttett aysrebiény taiáe már Jcraaasiliar 18 ém U-áaa aaak afiltoukl 1 agéaa arad. aoraj, ára t«k 6 ui r.8 frt 80 kr. s, é. 1 fél . . n\\\\ 6 J, I „ 76 I, I lnegyed „ „ „ 1 1 fát - 80 kr., í Vatamannji Bukbtzáe m Aaazaf el<\'4egü OekBidéee vagy \| >»Uoultany mallakt ir/onnnl 4a a lagaafyobb fiuddaj éaikOiöltatlk, iuinianki átagal ia éHant jilsin\' il allatutl aradat! nri-l jegyei kaprán tél luk Uazébaa á masrand ilásaknas nazklrintaláblraálsa ;tsrrazstak <fli né kll mallékalUtiMk, mindan ka-táa utan padit faazéilMa aétktl tSUjlk réaalva-\'vélnkaak a hunt loa llsaiai Jfy«ékal« A ajaraniéi yak kifls«t4N nliidankor pon-ítosan aa állam já kIUih nallatl tőrléalk a akár közvetle\'u inaekty latík [vagy ilranatra érdabűit-iainkaak áesatrla mindén nasjobb plasula lana-•UÓ6aaask8Msla« nk Által kéabaltiatbalUi. Vállal .tunk uk diiaáankor kaditaatt a lz-iraesaa, aok siaa tsUsUlyaa nyaiaai4ny kftiOU gjaáran aa alaé ényaraniényiifk (ívciuhéa aa, mim tfta.ao i. ineoen, mo.ooo •o,ooo. ie,( ••[atb. flzattatUk ki. Aa Ily n la [aillárdabb alapes nyugvó »al-UUtiul. aloraUlb ilélaá mlndanék blatoaaaápl s Ifgalénkabb réntélsIsiazaniiUiatTsa kératíkaár S leasll bsiáa wl tt ím nladan MMsbtiaat lutuel alább. IftaVttlaaOl alsIlMt Uiíkhail.. z InUanl. Kauímann <& Ninion, bsnk ét v Ilté-Axlat Hamburgban, bavéasrUan 4a cli da«a jiubidaanrmA ! •\|\|4uik6ljiév Zyal, laaati raat1 ényl aa V6)r6n»br»]rgyakkak U. i. kOszöuetlukei féjezve ki eazenoel irániunk^ eddig lanuaitoit bizzípméri, felkérjük sz uj kaorzlláználi részvételre,— fStörekvéálluk nsentul is oda iiánvtilaed. mindenkor nouioz éa szilárd zzolgálat állai tinztelt ^rdokoliGoink teljes nanlégedéfát kíérdsmslni. í \' Fentebbiék. . , 1202 1-44 Mik aa Idegek ? i^Kűvjfatoyí Aa Idacak ttt\|ajd<mk4paiil su IBBaj ^a k\'Aivetltfli\' Jinlndein I érzéanakr a HI8 ni eilnijen kBaaZ ben remiét köi-1 nlll ! V fillan aa l\|lez»k Ift^taUianak. . iMf J J ániijr káJOnbázéijak okol oly VCwa^PV I MW4Mk^td»irltófa4f«kj»- ^UJa^\' \'t-naérai laJ Ebéjáoriian sz ;\' 1 Idagsk OaukbaiádHji, Ittorá-nyoddt é llUritkétdit, i férfierő tlgymjüliu (im-poUntl^ léi éjjnlij magömlések, hi emjéhió lehel-Wf \|faaíw4aaJ aakitft atez, bafaatt. I4k körfiUltt aaemmi wsrtlkaeslyállmot áluiatUnkag, mifrás /•fyoualnj főföj.ttfj, í«jdalui«k kemúciomlban 4a Maaruiailjiw, fTií\'rikui görcaök. dagalka. oknél-kuli Iffóm »i Uri.a4g.ik kkrllH 41 batag-s4gakfgyipga>gl • stlzpotok, vtkasscdzyfég. k6az-riny é» omtoabankduikki k«-w lMrjaak«t4a atb. Az Itt elősorolt ÖBBsee jbetogsé gekat égy, a gyogyismébem eddig előfordult\' gyóKyazer gyógyít oly bizony ean éa tökeleteMn mint DE WlON PERUIN.POPA (perulzl növényekből készítve). — Arial ■ktleheáBérl kexniég vállaltatlk. Ém\\ dobot vára iMiÜimof vwft Í M ári • \| I RnkUr: gsly-KssIkss: mgerj B. . faiér-OgyufiWr fliubaer A lobi. gjégyaa b-ca, IL Kwlaoij Joikfatijaiaij \|4 \| T , 8JM--H. Trleurflk ezzdsiágizá ■ára: •/árfday - CiépJöffptk Sítüló rótták KikorioMa méreseátt, ÜHcskavtigók. jáftiin/lók. Klüllnnoigolt Ml- aok számáré: Daphaaknéi Malom triwrhénpnk. (7aboaa oist<tíyx} h$n\' olrsá. hoptulógéptk. Daru vdltilMÍóffípik, Tanítok, DotaJurök. Malom slkatréeztk: TmaménA. ^kubraUk 1 Rozlelzmezek Cifplőgéproiták, Uulfuuytr niták. Kimtatá\'Umuik. liiílpoly-lemtiek itb. At HbdqfvlaMáq ét a Azdnyoi tmlttlM képottég at ermiydr, at\' zzmU a léfiöutrvtk kArot áfa pUaI kőkőféi, ni\'tlfájnM, 4 /\'Wi gyhgttéa- •hutgénytig uoidíiitt gyityulatl Uhuk a flofl Jii>»oi fi U Mdlatu Ih ilményrk frlvdHntt h-n-n dl\'itiivn\'. Kltka aa«nsü llryófryulási jelenté^ 1882. szeptember l-tól csudálatos eredményű gyógyulásról és pedig Hoff Jánoi-féU maláta ti-juonál egitttégi tör (nutu/n md-Idlatörbtn rejlő, tápláló éf gyógy kő tulajdonok által mór több tttttn. kikről már teljesen Umond-tajt) isméi felgyógyultak) a Hoff .hinoi-fcle malatakivonat ttokoftcU it ti mtdctukorkdk kék poppviban haKMÜata által, mely etáttdrok ét királyok által jeUttégtiéri ŐS itor kittínteUtf llelT Jéna* rnak ca. kir, W*^ liáflhi, oa. kir. tanácaoa, i klofsaas , arsiiy 4rdamkfraait tnlajdonoaaj i fébb norma éa német rend lovagidask k Boff Jlnéa íólo naláts kivonat agjaaáik eyaf maijiak, alagteblianráfáiállamnflf zaslf tizójk. Bécs, GyArhelyiséfl kskzzbaf 1 iz. Öyárirsktárbslyiség: Itsát. Brabss Briassr-Strsast 8 n, Tablntatek ar. Ai icaa^g\'cHakétan lloff J4aw tm müiu^Ara g)4cTral4i Ulal4lag lilái, kl •»• k úia artgjraageUakM aaaa-vadait syomor ta Mllbalaff vall\' 4 $ bteaM. ;nap.mk lul háromaor haaaijllu aa In nUala a6r4l M napookiut ^ntfii m SMaaa »«laiacaoknU44l 4a MOftlaajrié\' tkiaaaégaa, b\'«/ ndnt 7Z Svaaj éaaűmr agaidaaágM vazatTKSUjOu kíremW ttveg m»Uvi-kW«nai ««4aaa4gi aftit B 4a W kllk ItuJiia caokeiáoét Mn. 1 tO Zrag Waliia bl\|«latat 4a 10\' aacakA mUu s»ok"\'kl lilct] (aitaa Mé a e»eeve44 a»btna4z Jr vára. OlZkké Mh-VtT lR«<»l{aaikt 6 le Hál nrpt I. IMI Intés. ktindau nulata grártmány v4d\| 1 agy ti el tan •Itatva. (Hoff JanJaaak 1 reltaUlónnk a slaé gyártanak BtUklj péiai tfjusdid alakban alatta Hift J.w<4 aljeal nlvsUiráaáyal.) A kai s vslWMg jhpfya liÍM\|iyz1k a gyartoiáaj ininl kaaiUitett viaaka\'utaaitamlö. A valódi Hef JAnoe-félo plálij klypnat •péizséol oftr árai: IS 8kfr 6 fit; (>(,• kr. 88 Brsg; 18 fet 68 ki. 68 Ivet 25 Irt 48 kr] U M Zray11/ ArWra mnüi MiW — 84«»-Ul pt>uán küUrtiil: I86>«f f fit 16^ 8b íivi-g 14 frtl 60 kr fie 6v»f 88 /rt,1 10 kr, \\ kllé étakta eiokaWt \|Tut f\|ij W kii II. 1 frti 00 kr III 1 tjtltNv! gyi>bb nnmnyUégnél ambott) M 4ta cauUjks 1 isaké CM Ir (\'I fa •heíVfíi la) 2 /r\|l«N aAí/ mn Wldial. 8aé sa Hoff jáaoa féle sislá\'iikésttt-ni\'syzk cisarÜrsk. királyok tiki 88-s\'sr miiHillzsI 81. K.\'tr-.kUr; FaiaalJioWar Jéiral. SU«n iá Klein Ma-runii; ; Hu-MuSatkr ádoir, 1 faarawiaa- Nailo^ P,; Kinlkflyt** Wla«en K<-raiici; A\'sparee-rpn .• Liypcilg py.: A\'a/ocim. laiir I1,\' Vmrmmm: Ku«)\'. Haebrinsar gv4gyaav rénak; UfMéi jgaiaar á l.m; l4afcl«l» A«/y: sols^an n. J.j AVrwrmIM: M tíih ávóay ; IVrái Spiim it4\|«doft Armi: « iniviil \'T r» li • rpilhi\')* Vinca* [gyAgyaa. 1184 6\' 7 Árjegyzékek klveaatrz legyen és bérasatv8< Cyáft tmktér Is képvjiselöeég Nagf-Kaalaaáa Neumi M0k beteg uyn. \| ^ vadas, lu hi«v Gy<; iVIt-lé ayéttaieivk inind\|a(l k4«latb»e lidii>«l\| íVlUiéio i!. lMZ4f«\|Va!B»otVkla\|V .\' ijiiiiA n „Ur. Amr S)étjadilassyrinaly iiaiisáíjk s jbatcgWgfk íviráMl \| tattalpaaan, b<tnani agynml etfeztlsg kipiábelt a \|slawaa Tsaén )én>k [bUunjelk bailaaaiak^t K-»jl fol-iii ind .-ii baUgreVií* » legssgyobb kisasasl blr áa\'vinhtati 1* Rklital kiad-4ut< <«Hlbe lílpsas-ban nnigiflaiit replnt wíiviirk •»<>\'«• <«•»>«• ebrarál» « II >ta. tirtt»aklUgy«lM\| (4iia által illk\'. 1. ltf<at tar. 6. \'intdcvutt.i MraiaNtfv kltdeiU taag HARÉANE\|I kötőfonálé, orsóczéma Halljátok és bámuljatok. h iMfy Mtalii Wkf»• mrffffit^\'* arárirá kltftt j^twilat, laállo\'M énM vay talsil mm tnlM\|iM.t«4U \'ff+lM ii Snirs4l> wiialmrij i\|míi\| jwiiorf iname nláhi e»i. rriim mi lájlrt siiáa eaa, aege^aátap wtmiér majdncm litg^rn . héttík !«f. . \| Az ÖaSsrg Wköld- an vng\\ k Irt ^ í ki uipnvéielll (kmegén mindenki kövei-I kez& 63 lárgyal kepjá a valódi é<lák I npgyedi á»aewt ? e ImhmMi\' taa vaKMi Migvl fan- 4 f < ( Z4v«l Jf>Í . Z UuHolii.v.lih >UU i i f \\ Z waialV avAááaSl ! S - 5 Í8 4H\| kávakéNU "t-i » ÍJ Z áiaaiil wp jpnwk kaa * 11 11 »j ■ i * [ • y^l* a "51® J2 6 Heána—lb Z4aisH4 J \'3 S » « 1 naLa lavisaárl 6e»e» 8 I lJ P V, t • \'Hlwöá ■ t-Sis1 I M m aUae fl-* I 6 iiweMh** t^la 4a vSta 31 ? J 5 Mln4 áa ál Urzv a kalyatvi l»«»l>lk «V«U.li ^uwüi ta^eáu iiinuoU* a s Iaá6aiatfk0 étnwm, m\|* aa4g m 4vi baaaaálsl «un•«■> küld mlöiifit.»iö ém aa nMiM at iUnW Málláa kataakial\'a aj 4111 j* a KNamares. k«t) » ^kua viaáwH iit aaisliata»\|t S ialjaa 4rl4kSI naa eaeoaa. aa a áe\'lá ♦» W» »l«u Haa w«i4ela«k I«4eeed4k. ÍL. AWIrrw, B r 11U a i e 8nbir Fi krlck Nei^liefMt Báos 1. Mária TkaraeU-mteae M 88. U. 14 Maak a imbem mm taeaaUk aa«k pa»a •iaiaadatlk. tiZltlté p nagy AaietjáUs »» kv. kpiívíláf?. htoáelvs. 8fáf\|á^ Z6I6 rsnaiis T ar lé mi éraára illaián kedveit kllBn««lllő8é\|0é^t kjpbald OaiÉréiiMoyj\'ar-rs\'iéAit nibden nagy is aivanalM keres* Mémébtm. lclitro-homöopathia Ák c4)hktjróliimiüotisetlíiit llii^ra ée bMi\'irddniU iníikUiiy vrj uii\'l y {biiüleii, uiág gYógiitÍuitl\|u\|i belwjpégt\'k kore léeé^lj ie 8zó)\|i a iúr»i«I lol- Íées által késCitelt ,6-tlÍk íiUnc/iiiljlcládáH után feppfcn most megyar nlelvm i öipgjeiént ée inindiMi ktkoyvkéfeah<Mtéabrn kaiibat^. Áru S trií B u d a u e e t. Ájul éi<>kl\|t\|iiboin0o\|>Al\|iikji8 bziiiagztitr^k fOráktáia bjr. D. Wagnsr. (jiyúgyHzt\'iltli.r a.NAdoihoa. A« rljokWhóiuiuit)ul,liiJjj I aoueiiItalt) 01 vUu Xfl«\|ié\|bii« aaiittlft A. €UrWAao88. Blkés\'iáotyé. \| j 11367 öUl\| i la I_Mii^íl tE? pserhofer Wéieb k-r: VfirtÍQ7tÍt/» lohllanDnlr \'Miéa agyvtamaa labdaoeék nsvekláMi ti alábbi neval tól-WOIIIVXIIIU IdUUaODUVt joggni megéidemlik, iáival esakdÉyaz alig \|4taaik balak-aag, melyen « labdi icaek nődén i>»taakat azviaitievn ba sani bizonyitollakj volán A lnn>k»w»\|i I 4aatakbaa. uialjakban misdra »gkéb mi aikertolaaZl alkalanaiUlott. azaz Ikbda zek atamUl n«»ur m a kfievidabb iái alatt taljaa gyégyelaat ar«d.i>4«jraitak 1 tfobta 15 UbdJiasaa 81 kV. 1 Ukarea 6 dabozznl 1 frt 6 kr, pvatan kfthlt 1 írt 10 kr. (I Isiar«aa4i kavaaabb n»in bflldatik a»4L> llag-nldlk ntasvétd vagy poaUatalrany mrlkts. Kinaitalan leiéi érkaiatl uialkak M bal,itn.unr daoak a labdacaokért ifjaknak a laAl 6nfeW-b 4a Ugatlyoanbb tatfgaégakbau ag aaaécek^Mlyrrállb taaat káatteik. A ki oa«k fgjaiar kiaéreUt lati vrtOk, \|ov«bb alánljs. A ezau.t lan köizéné Iratok tezlt. ida laellékolvs k6tl8ak a^«zyaL * WaMaofcr aa TMa walL IMO. wv. tl. aa4H lafiwlytbk kSaaleeUw na ta aaodntová tJ^tJ\' Nyilvássa iilsílest. wew öiokr* taiakeiaiizaiüa Taklnataa ur\'\' Ital ála aaaavaáltai flraayaraa Ua- \| j K ftktWrtoloa. talawhan 4a kagjiakadl\'kn faaalylnili—gM»ai. —r-■ ■ 4a mln4an alkar ualkáL bajom mind vuaaaabU váll, Taklnlataa ér! KIAra Mte^jlvi att, mlaaariét vaj ; Uf>, hogjr 141 mulUtal bavaa baaTajSn ia 4rail«a, (a Hadáéba vaUnianb/i (yMluri baaoalA J4aé«gal blr, \' balak I68i8iitt\|\'\'f<élá88 ko v ttk^xtébejjj, Ialjaa gg ^ hlrti í\|i\|ybiligftiná\|vgli omIA^ow* I Mlaaaa« Miatt ka, a alkal/aa aaak a kgaaíkélyakli 4t- tobk Uull ágytagaak Btaraa i v4gal vetett, daeaáni ka\' vasy am k-rtj vtael Meüaai tolta, aZg bírtam * Ivalajaaavyi egyLiaeett MljitaMa aaar Irinll bbalmai ^eaaaaa. aabta tikéléa éa Islle4»ala vtatt if\|ilM kee%a«Mak, -\'k^rrit-n fTcfTT* aa én v4nhedl4 484. árig mm vífra aa ée. aaeke^ beáéloéee talián \|tk4jkelkoi íulfamatai. htayekÁ apaé geljéUeok vérttoailw iakéaail hwanélalUn* Mttw«4lMe, m«l;ak „-\|«a»tl iM^oflmmolJaie Iréf w 6U tartott éraey- mm li vaas^ttAk el baiáaukal, a ikwil aeakMW rr<„ Un\|«l..i«mki KgyillaltaM fa« rvaUlaai éwiak 6/éejrllkslUn b^oattél tOkélMeeae magaaeta. \|h,vmIUiiI, mlnajiiit r«gi (injain néfar bélikaaanélalslta dUattek. - Mluak kévalkeelében 4n d lekkgeiea snek i«ijM laklialaeik nUgaaéai,« ta taan lekdeaaekal U- v«tliaalii>i laMn .al a máa ágyék n4ái gyéjpiaarelrt ínrréaani kéfébak a lacÚutaAbbaji ajkalom Aa ellen mm gjéaéa káléaa a tHawiriaiwil iigieiftápia kl- Ij^g («aitalWa aamml r[(aaval4aain, ta ée e»ea aa- •Öae». - Kiváló mély liwuleiul I áJslÉ, — jéllalétt névaUIM* tiálkQI — nyUvénoaaég CMtafeé lémm ái 6fcÍ0U« taeaiÉtaal M4ty SaaMMtal Séta inimkaftr w I I r.K, Tekletel aa srt U-y eeereaeaie veBea. viUllae ea ta vétUaelfcé Ukéeenaitaa itataná, mf y»k eélea eee- I \|tJ j__ „ éákel mi»liak! - Brak oia aaairr>kaw Ij4)éa 4a 1 !kaM7\' ,IT4* nlttiZf tekia. asy barániém aa-«e kmtaé takéaaaalkél fahkNalaa uj! Ml-lb-fÍM DiJ .viriUillió pUuUC éiiegeéill nékem 10 éernkot, a Mtn t(f 4rk Jekáaea e» UUnf«» h, a Ikl 4vek flta »H gyomerb^Un a g«m olr laUee lékélalaeen klyreálHtod,> Ugy aa rn- ranabne aaenvedalt. oeweeek jvlaaiáhék ee éleial. tan-m kS aeo4. — Kéeeéeeiem metlatt k4rdk b4\| agy «ee- ej 10 el wéi ia éálMtek k\|4 [ataa keeenlé bategaégek-■Mai ktiUawi T 1 U. «eeve4ék Mréeére leégikét ímevea Méav4lal m.l-riSeTlWl alm. 18. Wm ■igkllllilvl kévém Mély aetealomtel _ Flér Amérét. jSeáaaaá Bétám Eirako, IZTtl neveeabev 11- \' f tt „L. . Takielelaa ttrt A» léUU értéi áaeévk agy kél ^ . dIlL ^ . . , ."P^l U l l évi váltétaa uiin f..ir.« bataf a egéaaLe o4e valtam, . . »t4lvae (kk^MtaMlkrl fa éaaoken méaek kiiméiaA éa " ^ ■ - w2utlmaSéa, kéereétata. I kik ea ta .Witk^ nSnlMkk\' taéaeaégákil kéméé vetaiaikaM M >rl Méklakm Zé nreokt kéitUi I pro- pUnlél auk tatasSigtan em\|v allrk aamml máa mar fmeuti Bérekéi Uvém aa taeace«ééa jrégett, 4a mini ; aa« beemeli, a Jaccu4émkb jy<8Py..lM.yl!l"é» haatialan, balom napról-o..m Mlye«bá lalt Mégeeak ! 4 n«k véKglytatóér. rtndrtlW l.ar] IlminllmÉl, tagy- oeee év akiéber uL JvMem m bJtmtMmmi- rake44m4l. jMUl, gy Oélgj iésg g ét tpm ee* fctaéaléaé, magkeaeiiem, mlMée U.kei Mamtéa- gOnmM. »^<éléél éa aek hjNH^kdnálIMMMI aomaee é kttlg eaalem, 10 évea lél#taaeém famét e^kaltak TaJ>ajktjel.m»im\| kfrali még II lekereaei atétoijm éa iékllataea« ertnaége* vágyók, iisy lnwy Italalalléf \\ rmS Űrnél aféeaan ej életűek érv«&e)afc KngwOe jft—Sar Károly Amerikai kOszvénj keni >cmv ff\'JJS , Uukum&j Olq, ^ d^l^lSI^, mm keM. fciieéglal»a4l lagjokk aaar >to4ee k4eevé- l«y Zveg t fM nyea ée mémm bel. aaiaaaltiM ké gevtaaetaJ tag- \' "" u ^^uCImV)^^ Por líibizzadaH ulluu. rinmX . ____ ... • aa eaéltal kelaibaeé kaHemetlae •«•«"\'. 4pee tartfe a__.. i • • ra. kir —.alúdi a lékkalh. ée értelemüan eéeinaklvan takláonynlvn.\' Anatltmn fizáj-viy., p^ 0.,üUi.ai4m! ie kr mm el aeaavl lacjokk fagtaalerléeeer, évagcea I a 10 - . " Dr a^^^éi .W ö«orgó Pate pektoralé-ji, ÁÍZ Siem-paaencxia, ^ 7Z!WaiS <». k^. rak u^, La u , ebre areéaM Higamlkkae ara ) frt W kr m I frt U) géaMMMalmek illan laftakb ée UgbiHamaeibb ea- gléeiaraak ékettmie e8m»erva I iekee éra 10 kr. CliioaítoilfUa szappan, Tanooitcliiifin liajbiiötl»7^féí«r^ JSlJínSÍ? iSfJ^íJr!ZZSlZZ * vekínéna\|l l^iiOVawIÓ aaerkZ- í íjyW T^fJ* ,\|T 1 aatl a lasJohbnak alLnnrrVc,! iciliaÍMMi kiftlllloii Mgy m aem aierM iffiMi I aeaéeeeee I frt \' í^\'ÍÍLr \| £gjr«tutne« [tapatt!raas,-ss . . ^ .. .^.J . 3-K . kalaeéeyak, a lébek régi. UHeeak.mklat Mariié ki r ag) Ulzaam, Eiff JlLt ,iT X M mk%ykeOeek. átaelm, eekae éa . \' rrjT* .yw . -r sye"a4éaae mait ma«faspett legek kleeriey ée ke-CTiéJp éa ta ^^ ta Máll Jmkak al- , \'tLé l^k alke jó»L I^Jl iggy légafy W ta. felet MtaMM\'XÍa (prágai rj«\|)p<>k , Eg/otemti tiaztitó^RÓ, SSíí/áaUMr m~LA MMnnakt migrflail kgeeíav , raoa wwetert w4eü4e ailelm kafékMmtaiel,\' s. m avou < m l\'l^a; MmU, flfiiansme él I Mftjéa, mléZlll, sy langHil. ijisilkil, aranyér ieaal tatok iMk»>. knsa4 héMÉBear, Sgy évagnaa Mta 1 f e^kUi alb aitaa I méi( éra I át a^T M>N4r>«eml franraia MSléf.\'agaaeégak tefy MkUraktas l\'rtataak. t-g] kéravtr gyarean J^IP ns i\'enás aeakáseilalnék. . ggp* A aaátaeMéa aeaie s4Me t tovtstoe ajdlt 6aaaegn4i aénkie »M«inbkdM\|\|nel ZMa saik6> MM>, bt. taKfad taasaeWI aneUeél la "M llté l-18 \\ Felhívás a hamburgi állam ál al l^ztoai ott nagy péuzlótteíia nyereuiéiK}\' oaélyoibe i j részvételre, mely bem néhány, líóuáp lii tlya 8 millió 940,275 márkát bizloaán syeroi koII — A 7 oszláljybz be osatoti ujj játukterv 93,000 aoréj sgy közt 419,4wO nyereményI lar\'Hlniaz, aeetleg 400.000 márkával és pedig I . 1 uyef. 2KÜ.OOO m. í»4 ny 6000 m.l 1 nyer. IBO,0OO.iu. 5 ny. ^OtlÜm. 1 ijyok mdOOlm 108 ny. áOOOm. 1 líyoj-. wO.ÓOO ui. 264 ny. flOpOm. 1 nyer. p0,000\|m. 10 ny. 1BO0 m. 2 iijfl. 40,000 b 3 ny. ibÓOm. 3 nyst. BO.OOOU. 930 n}. IDOOm. 4 nyei. 25,000jiu. 1Ű73 ny. 500 m. t nyp\|. 10,000 Lu. 97069 ny. 146 ni. 2 nyel. b,000 U. 1 3(0ft00m. 1 nyel. K^OOOb. \| II 0,124 m. 24uyeJ. 110,000 kn. 18436-ny, l(0, 94m. 8 nyori. BQOO in. L 17, 50m. 8 uyuil tKHMi kn, 40, 20 iu. Itli. , t j ilb. A nyerttaéaiknalaok ur»n»rttlei éa kimtalaeen vannak megállapllve Í3a«á nagy p^akléeieuléa ilagkéemabkl tyiramtoy-kaaáé ] \| silr docfcembet 13. \|4 éé eeek^áttetld . j k = I . .1 iij Jiu 4ieü.\|aenÉ. én nu C m a (él irt agy Al éred laorm. éra rtU Z m » 10 Tk kr. agy nagy. éreti, leend kim aeA I éa\|U mjsv. 80 kr. ée aaee állanSieg Uamitull ar«til romJaeykkat iw éea> nac buklildém vagy éoilal bé\|ÍMtéia\|ni«lHlt * leftk- volabb vjdíkiiü UlMriienlaeae elkilUtW (lekély Oea. »»gok iw^égyakbanlii kakftlilketék. A 6leMerkér kéi lOvil M6 alellj 128.000 80.000 40QM. Hbb\|soa00\|20000. lO.OOOuiarkda nasy eyereméayaljal dkalell kilvavélemi * aa állal fok caaUd MiendaéJénak émgelapliáaéhna jirull A bélélek a iwgy nyeremáeykUétta»kkén eaénylec Iga* Nel\|élyeá éma nairinaaikkéHelal aaék aéelew lékel ! Mindén lékelt Jvé MMksidji a megreni\|léa \| elkal mével a nlvaiakia Navvét éa knéia mén a (tyemény SWtefc A nyWaniéoyik klftaaliaa iuiml«ukl>r Mnleéaíi ea állam JéUJItai ma iHt lArtéelk • akér Ikéttallee »»•<• katdlea Vauy klvéketra Hr>li>k«\|Öli>knWk Aijiíirfa min-d. 11 nagybbk MaaráiH tamélM éaaeekéllelMMnk éllel béBMMMtk T MegUetaJt in\|adii«wtro bjialmaaah krtpeeétk aa eluliit klLntbdll régi eeégkea STEINDECKER JÓZSEF, ba&4 4s váíltóüzlet Samiurgbaa. V. 1.1 A 6é<sdiiker kta — z8n4aUll m«i aalUnl éa kiMoalklleiS Meinlee — eém aaonlll kOOeen rak-taasn I nsérl k ea melMaleilk, mWe s i L kfitaaég 6-gyihnieimfli \| > uicjl. \| I I \'ll\'l ■ I 1 l ,1 J