Zala 1883 02 február k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	29.77 MB
Keltezés:	2010-05-25 15:02:14

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1353
Megtekintések száma:	6128
Leírás:	Zala 1883 február Zala megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 10. Rxnm. Nagy-Kanizsa 1883. szombaton, február 3-án X- évfolyam. • ■ • - 1 " i " > niKWTitó \|WM rm* Mut ] piipiifc iMlvtaw. Illat. ! **aeuet ara %éw 4m • frt XMi lm N^yOim I H b hasábéi eetiteor ifjwm t kr~ tömöri hirdetésnél 6 kr. BÖyegdij M kr. Arveriá • egyéb hivatalos hirdetőié-90 hr b%eg£jon falflt 100 méig I Irit Mooml minden aeéért \'/g kr. - -j \|\| "-1 !\' aBj^JLix^L MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI BS. VEGYES- TABTALÍÍÜ LAP. Mj. II ■» H— \'■ l\'\| II \' \' \' " M szerkesztői iroda* Hova a lap esel- \| lemi részét illető közlemények külden-dók Bajza utesa 4. szám. Hémiouíotle\'n le tekböl 1 felek csak ismert ke-ragadtatnék el. Kéziratok vii lau nem küldetnek. Nfllttír: 1 \| \' L \| 1 11 t I • " petitsora 10 kr. A Nagy-Kanizsaí váróéi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvódegylét, a Nagy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület ée Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. M E tt JÉLC MIK HETIWKIHT KéTSZER:8ZEWDANÜ BZOMBATOW. Lőttek anntk a béiténék. (T.) Akar milyea bölcsoek tarifák i» ab orosz dípUnioiiit, most a íörök háború éta legalább, nem igen iűutaiU ki bölcsességét. Egyébiránt a* it igaz, hogy nagyon meg volt akadva. Elmondhatta a török győzelemre, illetőleg arra a győzelemre, itiely a török felett a látszat szerint az Övé volt: hogy még egy ilyen győzelem és vége az orosz hatalomnak. Ét et nagyon jél tudta az orosz nemzet, akár mint azépi tették is a dolgot oda Cenn, oda fenn pedig nagyon jól tudták, hogy a kudarcsot ma#a a nemzet is felismerte. Mert ha ez a kudarez ni nos, a nihilizmus nem ölthetett volna oly mérveket l)e hogy a nemzet némileg csillapítva legyen, meg engedték az orosz sajtónak, hogy a kudarca okozóit, Németországot és Ausztria-Magyarországot fenyegesse, hogy hamajdaza 80,000000 szláv talpra kerekedik, hogy söpri el mindkét birodalmat. Sót hogy a nemzet el is kigyje, és hatalma nagy tágénak tudatában boldog legyen. Hogy figyelje a nihilizmusról egy európai óriás szláv birodalomra, valamennyi izláv nemzetiségnek egyesítésére legyen terelve, hát maga aa állam is . a tüntetőkhöz szegődött, holmi fegy vrrketési tztmiény vesztéssel és más egyéb manőverekkel maga is elakarta hitetni befelé, hogy a számadás négy órája közeledik. Éi itt hibázta el a dolgot rettentően. Nem tudja ugyan, hogy elé gtdetlen elemeivel mit csinált volna, ha ezt nem csinálja, de aAfeal, hogy ezt csinálta, hát lehet hogy befelé jót tett, ám de a nagy kiabálás, a nagy fegyver csörtetés arra a gondolatra hósta ar illető hatalmakat, hogy ez ugy»n ma még csak szemfényvesztés, ma még ceak tréfa, ám de éppen elégendő arra, hogy megmutassa, merre venné útját ennek a hatalomnak ak-czíója; ha vehetné és merre veszi haj veheti. Bitón y tehát át izénk Ausztria-Magyarországhoz é§ azon véleményének adott kifejezést: vájjon nrm jó lenne-e ennek a deaminusznak le vágni az ő karját, mi slőtt ellenünk emelhetné. És miután Oroszországnak a két szövetséges nagy hatalomnak ezen gondolkozását kineazelte, íudi t ata el az ő bolygó oroszát, Giersf Zsos bolygó diplumacziai útra, mely legkivált az orosz diplomaozia szo káee, — hogy nézne támadásra és kész ezöveteégeeek után, vagy ha az mo sikerülne, legalább a további bélit igyekezték megnyerni. Hogy aa első asm sikerült, az bisooyee és így most a másodiknak vagyis a béke fenn tartásának lehetőségén fárad ovik Giers uram, és azt meg is fogják igérai neki, ámde ma fogják megtartani. Mert az orosz ent a kikueyorált időt ie láeas fegy ▼érkezésre fogja felhasználni, tudva luJvás, begy a blzal malién aág a kén déeso hatalmak közt oda fejlőéül ma mét, begy abból sem barátság, sem I fcMsaae béke aeé lobot El mehet tehát Giers Béoiből akár milyen jó \| biztatással, ámde há ura elébe a czár I elébe fog lépni, első ssava: Uram 11 Fegyverkezni, amint lehet És hogy Giers est fogja referálni az ő urának, azt nagyon jól tudják Berlinben is, Béoaben is, és mert a német hadsereg egéezen hadkészen áll és mert pár hónap múlva hadkéssen állunk mi is, hát én nem hi> szem akár a diplomaozia, akár a taktika, akár a hadi tudomány art tanácsolná: hogy a két késsen álló hsdsereg akkor cselekszik okosan, ha az orosz felkéssülődését is bevárja. Miután pedig a dolog igy\| áll azaz: mert az összeütközés Oroszországgal elkerQlhetleo, nem aa a kérdés lesz-e tehát háború ? hanem az: hbgy mikor lesz ? azaz a háború csakis idő-kér-déi .... . _J ; I ! «. A perlaki esperes és a „Magyar Állam." A nsvesett budepeeti lap abból ss alkalomból, hogy lapunk ea évi $-jk aaámáhan aa ismeretes a á g r á b i nyiistko-a a t aláiráaának psyonologiái qkaira talán a kelleténél lüaeé élesebben találjunk rámutatni, egy levelet küeöl a j perlaki alsaperea pUháooa Molnár Antallöl, milyet itt né-szerint közlünk j . Tiaatelt Szerkesztő ücl Örültem 6 nagyméllóaégánkk, Trefort Ágoston miniazter urnák aeon nyilt kijelentésén, boej a muraköai iskolákét folülvias-gáltatnl fogja: a küldöttség míg ia jelent — üdvOzlüm 1 Aat hiaaein, részrehajíatlan meggy ftaüdéeeel togja jelentését « miniaaler ar elé terjeszteni; de még inkánb ekkor, ha s tiaatelt bizottság egy pár muréntuli iskolái ia megvizsgál éa párnuzempzni fpgja Muraközt a tulfekvó kOeaégekkeL Balboa, de igaz, hogy most bujt ki a aaag a ásásból — mert moat már tudjak, ki ámítja a ktavéleméoyt éa ki háborgatja a 70000 osöndel de basa fiaa muraköai lakoetl A osék tornyai intelli- !;entía ad a .Zala" oaimU, M. Kanizsán meg atesfi aaidó lápbau" (I. 8. aiáinit) a mura-töii kftldétteégoek iutormatlóU! Proalt 1 Kelt Per lakon, 1888. jáaaárWés. MOLNÁR ANTAL aleaperea plébános. 0 • Eddig a levél, melybes a „Magyar Állam" aaerkeastSje boaaáleaaí, hogy: „Olvastuk a neveaett esidólap inpertineStiát ■ meg-gyffaSdlQnk újra, bogy Magyaronságoo. valamint minden a mi a oatbolíkumj ágy ktllü-nősen a katbolikus klérus beoaüUle nem áll többé s törvény oltalma alatt \| • e [ De nem agy van aal LegelSaaOr ia batároeoilan ttijtakozunk aa ellen, hogy e lap „a a i d ó I ép* volna, a mint aat Molnár aleaperea űr epevezí, bp eaak mindent,a pi nMagy4r ÁUaninaktf nem-tetaaik, a Sfjdéaággel ideatifioáloi poru akarunk, ágy mint Mématoraaágban a aaabadel-vüaéget éa oálnnk ia biaosyoa baaaftaa törekvéseket. — Ea a lap lohaaem voft aaidélap még akkor asm mikor asidó v naetis, a hivat-kosunk eddigi évfolyamainkra abpl soha, de aoha nem veit asmoű, s mi akslhollkas, vagy általában a kereeetény ératlletet aéHette vagy sérthette volna. Ba igaa ia aa, kegy. a lapunk 8. eaá mában néaáay muraköai plébánosról igen drestikof je\'lemeáéa jelent meg, iáah a mint már laponk mult máméban kimentettük, esek anseaias elkeseredés ad beit la annak a tollába, a ki eme jelentést el vatta, ée annak megdöbbents adataibél, és siion körül-ményböl. hogy énpen aaok a papik, kiknek köeeégeibsn kritizán alal áll a népnevelés flgye, bogy mosdjuk éppen aaok irták alá aa ismert eyilatkesetot, meggyöeslOU arról, begv am taomoru TMeenyokaek Ma Itt nem-esek a magvar nyelv Isaitámréi van mi) kik as okoséi, és a nevelésügyi Ivisaonvok jobbra ierdattáaak kik a Wti-fltatéL Abban a jellimaÉibea zsidónak sem v^arldse, ée ks Molnár alsseeree ar a S^MerelraJ iatslli-gentiéra kivafcselb, akkor 6 oeak ép oly Nagé kathslijknsekat értketstti tikf s milyen f rnsga. ás s kik eeea tertkúailaa ál* faselskst mác tovább asm aéeMlk lélleali. Ha aa aleaperea in üdvösli a bisottaá-gol iöl teeai, a nisottaág egyelőre már be ia végeate munkálkodását, a eaak beigazolja találta\'sat, a mii a kösigsagatáai bizottság küldötteége talált Igaa, bogy olyan dolgokbos, a minők lapuníj-ö. aaámában foglalva voltak, ninba köaünk, «de aa is igaa, és ebes már igen jia vaa kbaünk, hogy a Muraköa népueveleai ügyénék el hanyagolta táaáért, majdnem til-jee biaouyoasággal aaokat a papokat lebkt okolnü kik mivel a hslyl felügyelet őket Illeti, Mm feledek meg köleleaetuégeikue\|i, ée s Ijogy a Múraköaben esnek, politikai olla ie vanl napnál viíágoaabb. — A biaottaág valóban est találta, hogy as iskolakötelesek ••KnBg?\'°)»b réssé nem látogat iakolát, vslp-baa alt találta, hdgy rendellenes tankönyvék vasnak liaaanálatban, valóban aat találta, bogy ^a iskolában járók nagyobb réssé sem tua semmit, vsgy nagyon, kevesőt, valóban aat tálalta, hogy a tanítók egy réssé s«p felelt meg kötelességének, és aat találta, liojy itt igakán sok, aok f baj, hogy a murakiki népneveléeDgy égbekiáltó módon vau ellik-nyagolva. Dt iogjon koaaá Molnár aleaperea éir ée a maga körében aegiteen a dolgon [a mennyire tud, akkor eaiveeen adóaunk nézi eliametféaael;. mert a mini tudjuk, aaok a aaerenqsétlen gyermekek, nemoeak magyarul, de még horvátul aem tsnulnak ugy, a uiifi kellene. Mi, ugyán,fölötteeattkaégeanektáj-juk a Muraköz el- vatv kikapoaolását a zágrábi egybáamegyébÓl, de ea még másodreuaö saempnnt a mellett, ^togy még asüWaégeeebb-nek taftjuk, bö\|gy a tnuráköai aa^yeoIeljM népoeVelési állapotokon segítve legyen, akár Bs nem asidó álláspont, ea katholikas álláspont, inert aat éaondja sa^irái: „Klvéaa as a spp, mely tudöminy nélkül való. 10 kérjük a ,Megver Államot" lapunkat megítélni nem jMdig amúgy. Bppen inciat jött ksaünkböa a „Zaliti Közlöd? f. é. 9 ik száma, itt isjiozzáaaóloak kÖsleoMnyUokbÖs, egy füst alatt tebát ezzj)l ie leeaAmolunk. A hírlapi lisstssségre nioee joga a K."-nsk apellálnia, eaen a qnalifioalión iniir rég\' rést ütöttek o lap kőiül ménjei. Ily morest asm isi lát aenki s „Z. KM felaaólaláaábaiL de a tlklbbi tiaatoleudö urakra vals bivatkqaással propagaudát igeu is á lap jsvirs. , ájauián tudja meg a „Z. K 1 bogy vanl nak rendkívüli körülmények, mikor még ai ir modir ellen i\| lehel vélfni, e ask a b a a % e I le n a o li a ; éa miker mégis ai ellen vét tSMk, aemeeak aa irodalmi ltorlátok túliéi péso vgn megengedve, de még a vasvilla ia) Bujapest. 1883. jan. 31. ;b{— A képviselőház független { zégl pjirtja addig erősítette sgységétj s addig dementáltas kebelében kitöri egyetléoségekről, szakadási yelloitáj sokról forgalomba jtfit híreket, mig ▼égre pgysége ciskugyan megtört, á azskadáz ugyancsak megvsiósult. Avj antisemitizmnz mérge képezi azod snyagot, mely a\' függetlenségi azitUi alatt ialiáskodó pártba oiempáizve bsleolUvs, azon 1 nagy ellentótokot^ mélyeid a pártban, az egységei frog-1 ramm aaozára már régen lappangtak, napvilágra hozta s a felozslá^ pro-ozessant megindHotta. Hangsúlyozva volt ugyan a psr-lementi rendszer legkonzervatívabb, bsrálai által is, hogy egy erőiem szervezett ellenzéki pártra rendizerinti szükiéfl van, hogy a .kormánynyalj zsemb\'ej} sz ország politikai és anysgi érdekééinek elŐmozditáiára nézve sarkantyú dekek gyanánt, az állsmhatalmi ér-minden érdek iíolé helyesélére iránytilfe\'kQrmányi tendentiákra nézve pedig Mezőül szolgáljon. De ml a f0ggetl< nségi pártot, bármily tekintélyes • iámra ^OU is fel fa évek folyamán, s bármily tisztelődre és lelkese- déire méltó pilogrammot tűzött iz ki zászló gyanánt, ily üdvös hatású ellenzéknek nem: tekintjük, s igy sggály nélkül nézzük a (ételért duló kórt i bd nélkül szemléljük a megindult feloszlás! prooMssusát, E párt a kitűzött ^rogramm tömör egységének palástja alatt zzá-mos éi nemciak a kiviteli módozatokra de jel.yeldrd is vonatkozó diffe-rentiákatj ia rejUgeteti magában. A teljes állami öUlfóság éi függetlenlég volt a párt jelszó, de hogy erre Ausztriával való í personalis unióval kell-e törekedni, vagy a magyar királyi éji oBztriU czászári koronák öMzeférhetleniég\|é)iek kimondásával, ▼agy pedig épén á monarohiki/s rend-izer el vetéiévei ? — e kérdések felett, melyek j»edig; nem ia kell mondani, hogymeiwe menő elvi fontoiiáguak, már megOBO^tak a vélemények s tény-l0!? ugy állt a d\|>Jog, hogy e nézetek körül a párt kebelében ugyanannyi fractiók támadlak, melyek ellentéteik ■gennyesének mpMiát: nem mindig tartották fenn ja klub moiókonyhája Hzámára, hanemi a nyilvánoszág elé hozták azt pejn a képviselő- házban, Lriaágds éi nem országos párt gyűléseken énekesieteken,1 Ez állapot ólcozíta loacjn borzasztó és sze-renciétlen éismémarti, mely az or-szág fUggntlenlén elv<i polgárainak véleményeiben muutkázik szolórésre kitűzött dzélok és.jkiviteli eszközök tekintetébpn, s ez állapot folytán volt meg jövendölhető bogy ha ugysn épen ss már el»ro lehrúenné aem tenné — a iséliŐbalnsk! esetleges több-ség^e s igy kormányra jutása volna a ohaozznak s a végnek kezdete, • Ily o lenzék pártunk megiemi* sUlése felett pedig épen ninoa okunk buzulni u psr la menti kormány rend-zzer szempontjából i a parlamenti egyeniuly fentarUsá érdekében, A frloizlás fjedig meg van, s szakadás leijei tiwbtpi éi isándékos, ennél fogva as ejra egyesülés is le-hotetlennek tekinthbtő. A zsidó kérdésen, vesatok oiszo, melyet bevittek a párt baj sz antiszemiták, s a tiizaésslári saltterek védelmét felvállalt Eötvöi Kátork de e kérdés eaak ürügy bW(t, mert a nagy közjogi kérdéieket bsm éHntvén, i külöuben Is inkálib \'csak a pártiss-porodái onaneesl!lisgyobbitáia esem-pontjából mérlegülletjvén, a párt fel-oizlását neiu idépjiettjB volna elő. A valódl ok az: íipgy a párt kebelében egy1 jjéltónjtékoáy szám a pártot koribány képemé akarja tenni, z már a mult válaauások végett megpendítette a delegjéjoatóba lépáé eszméjét i ma niár \'lluigón törekizik as, udvar képasség iáméi vei jután ia A párt ezen része szekallulni törekedett a máiik résztől, niölyj elveiben rsdi-káliiabb, közjogi tel fogásaiban A usz tria iránt merevoboJ\'jöuban tekintetbe veszi a néjpleé enméket és szenvedélyeket. NyUvánMalé volt, bogy a, két ellentét irkálj együtt, meg nem férhet, a ia korotjéfc (isétitobbsntva, egymástól pl itog mpf\|\| As antiszemitizmus, melyet a radikáliiabb "amyalat némely tagjai tüntetőleg hirdettek, jó alkalmat szolgáltatott az elválás folyamatának megindítására; a mérsékelt árnyalat azantisemiták elemi föllépésével elérni hitte, hogy jé hire a jogegyenlőség érdekeivel indokolt föllépése által növekszik, z egyúttal maga részére nyeri meg a hazai szidózág izavaza-tát s a külföldi zsidóiág rokonszenvét. Az a meggyőződéit hogy ily kedvező suspiezíumok alatt megindítható az uj pártalalitás a régi balközép szeréppinek elfoglalása, i ezegyesült de a lankadozó ellenzék radikalis árnyalatával való fnzio előkészítése. Csakhogy mint mondtuk, a pártból v^ló kizáratási szándék nemosak sz antisemitákat, hanem as egéiz radikalis fracíót éri, s eddig legalább ugy áll a dolog, hogy a párt két ollentétes része számban körül belül i egy forma ■ ha á szétválás külön í klub allkitásban ii kifejezést tslál, {félhető lijigy a radikális klulf, melyei a nép pzenvedőlycit előítéleteit és politikájaitényesőjeAl felvett frsotió alspjaitl as antiiemitizmustis, melyek eddig usak néhány tagja vallott be, nyiltanLhittételei közé fogja felvenni aa agráriusság sooaiális reform ártatlan uzimén. 8 ez sz egye-düli bbk^enő, mely ez ineideni alkalmából felmerül s melynek mivoltára nézve csak a jprO adja meg a feleletet \' __J V 9 Az országgyűlési viták. A kstholiktji kérvények fölötti tár-gyslás, momentnésüs slskot öltött a kép-visslÓbpzbsn. 8 bs bár nem belyeiflltQk a kórvpnyezók oljárázát, — nincs okunk megbánni, hogy p kérvények a képviselőház élé kerültek és nyilvános discnsslé tárgyává tétittekL — s tárgyalás ered-ménye rondklvüllj fontos; — a képviseld ház —J egy szép legény ellenében — impozánsán hódolt a liberslismos köve-telménjónek. — A soperstistlcus fele. kezetl Érdekek, 4- háttérbe smrulták ai álUlánls, a közjó ellenében. Aj kormány^loök sz egész ház köz-helyeslése közt IkörvonsIozU saját- és pártja álláspontjá, s egy ember kivétő-lével ni °Sés kópviielóliáz ezen állásponttá jhelyeskedmt 1 — Tehát még zem olysn r ssetiouáriui ez s kormánv elnök, —- miit s milyeásek ót liberális ellen-zéküuk ntonoifélén, hírlapokban és noklatolta hlreiételi. I A tspoloul kérvény iz hasonló sors-bsn ré ixosült, —I mint testvérei U- a katbolikus kérvények; eanek s tárgyfláss sem tsnulság nélküli, s nem oredmény-telen; \|t képviselébáz pártkülönség nélkül tiltákosott s Retrográd\',lépés ^len I Tsnulsák belőle «s, hogy bsiánkbsa nem csak a jtormány éé pártja, hanem as egész képviselőház, sz összes politikai pártok éberen prt állana! a szabadelvüség mellett, sakt bármily elnevezés alatt meg* támaduii nem engedik, azoa rést törni nem hagyask. — {Az snüssmitizmas alatt CsakliAnlar (Blismeéték a reactló árnyékát I A kormánysinök ezen kérvénnyel azomben Íz a jogegyenlóség magasztos elvére umaszkoava, a képviselőház oss-Latlau aelyéslése kissrstében lépett küsd-térre a szzbadelvüség védelmére. M4g ssm oljjsn fekete teklt a mi kormány* elnökünk, mint fi milyen feketének ót eUonzékbuli teztenl, vágy másolni méreti. uMMHA lWgJf$Me NiMlM WtB n WMNHI miiem még M ■Ml INptaNMN tArrény-MyamAfcnn te ii\|m i fi Ü \| vita Elvi IMM hmjiiiHiik pr* 4 Mtn Él pl lepmiatslnnk • magiadéit aag\| iMi fhhnammbeat Ili, hagy Métakor-1>^I>\|U É pártja helyeakedik a saa-halihAiég terére ttbereUe elleaaékAakkel Mtet. — Aponyi Albert grőf kép?i-mrtő iliiltit I kel védelmére a libera-Memnanak, • keményen támadja az általa ajánlatba betolt 8>eiái-abeolutismust(l Im tt ellenzék réeaéről oly sokszor fMt, reaktionáriusnak bélyegzett Ti ■m Kálmán, — ki görcsösen rageaako-Ük a hatalomhoz, i mindent esek azért Im, — • mindent azért áldoz fel, —I hogy azt birtokolhassa; — meg veti az Appoayigróf Által javasolt regulátor szerepet ; nem kap ahhoz görcsösen,, holott baulma emeléséhez hatalmas eszközül saolgálbatna az j tót épen azért fordul ell t61e. azért támadja azt meg, mert mint 1 éles elmével kirmftatjs, Ápponyi gróf regektora egy *fcy ^épés a aodál-abeolu-tUmnara, melynek 6 nem cssk hogy nem barátja, áe sőt mint szabadelvű egyén határoeottaa ellensége 1 ... . Kell-e mindezeknél fényesebb bízó nyiték az ellenzék Által szenvedélyesen ízért vádak ellenében, a kormányelnök él pártja szabadelvüsége igazolása tekintet ébél ? úgy hiszsittk — alig. Ha valakinek a kormányelnök és pártja esabedelvAaége iránt kételyei voltak : esee kételyeket teljeeen eloszlatta a legközelebbi időben lefolyt vita folyamában s kormányelnök /és párijánsk nyilatkozata. A lefolyt nemes viták különben di-eeéretére válnak politikai pártjaiéinak ; — egyik párt sem azouosította magát a szabadéi vüsóg rovására intézett separatis--tjeus érdekkel. — Mindegyik pártassa-hadság, egyenlóseg, testvéiiség zászlóját lobogtatta; mindegyik párt az elére haladás hiréftl vallotta magát, egyik sem hajlandó retrográd irányra, s ez igen ör-vaadetrs éi nagy jelentőségű eredményen lefolyt vitáknak. Kedvezőleg vehetjük tndomásnl Mo-csáry Lajos ellenzéki képviselőnek a nemes vita folyamábin hévvel kifejtett azon avüatkoaatát, miszerint kérvényezők nem akarnak egyebet, minthogy mindazon nemes ée ssabedetvl intézményeket, melyeket újabban alkottank s törvénykönyveinkbe iktattunk, romba döntaAk, ai törvénytárból kitőrüljük. Tehát még is csak tadtank szabad\' elvű intézményeket is alkotni s törvénybe iktatni, daczára annak, hogy számtalanszor kellett — az ellenzék részérói — • íme most maga ia beismeri, hogy alaptalanul hallani azon toroktátva kiabált riiet: a kormány éi pártja szabadelvül alkotásra képtelen, csak rombolni s jogát fel adni, de tererateoi nem tud f Tud híz az; c?ak hogy megtartja a következetes egymás ntánt; —lassan bár, ée fokozatosan és biztosan halad. Ezt csík az nem tartja, kit szenvedélye elfogulttá, — i ij?y a pártatlan megfi-i gyeiéire képtelenné ten. A A nép tzava Isten szava Irta: Tóvölgyi Titaea. Falolvastatott a debreezeni szabadéivQ pártkör helyiségében 1883. január 28-án. I. Folt! Pécsett jár tómban az ottani temetőbe ia kitévelyegtem a egy vörös már rány sirkerefzt vonta magára figyelmeset Nem azért, mert talán az volt a legdíszesebb, avagy a legnagyobb, sót Igén egyszerű, kisebb kereazt volt; hanem azon sajátságosságánál fogra, hogy eléggé nagy aranyozott betűkkel csak es egyetlen sző volt lapjára vésve: ,Faitl* .Veit- Ée on a rfrkeroazt gyakran eszembe jutott már. Mikor a mulandóiág él az 06 pomtffé nyomai leverő batáit gyakorolnak rám, midőn egy-egy elhagyatott nmt avagy ház mellett elmegyek, midőn egy-egy magtárt, hanem egykor éétezeg •lakkal, vagy egy-egy hervadt szépséggel lilAlhmmm. méaiaaeyiaeer eszembe jot m a eÉrtereast, Uleiőleg es a foUrat: De nem mondhatnám énért, hogy ■Ifttfg keverő hátán gyakorol reám. Mikor a reéeoemé „sóhajok kidjáa* jár-lem, mMtón m ólom és kiom MrtMket —léllesr iWu embert vadság te Wáiloloanég kocasakáeak aaarsoceéilsa HáMIfei kiaeatatuk, midőn a kiapad snmlélum, a asiate hallaai véltem aki-noeettak vértdersseaztő ordítását; Mimé, a esillagos korháceokat láttam, melyekkel i Mdea araiág jobbágyait vereté, hogy rélnh a KfsJ mikor az élé em-kerekek vérrosadás Ős tekintetemet éh mily jól snitt K még ma ti miit Isten szavát haagMiit-Ják, nagy sseigálsim tennének mind a hogy es te berek tsgjait törő fogai reám vicieregtak remegve ferditám akkor ama erillapitő gondolat, mely jeges borogatásként halott Uhaa agyamra, hogy es Is miad csak .fjn It, csak .roltlV Hogy elmultak ama vad komakok, mikor a hstalmassbb földhöz szegezte a gyengébbet éa mikor sok tekintetben jobb dolga volt az állatnak, mint annak a sze-gényember társunknak, ki rabszolga avagy jobbágy anyától ssfiletett Mint mikor a római patriczius a nép, a plebejusok testén gázolt, hogy as Üldözött és kinaott csoport végre a szent Hegyre menekülve, inkább ott akart halni éhen, mint visz-ssstérni kínzóihoz. Ámde a szent hegyen feljajdult szava: »Iatei szara volt 1* As ég meghallgatá kérésüket és felállíttattak Rómában a néptribunolj, kik aztán a nép megvédésére lettek nirnlra X kik as akkori nép nevében nem egyszer hangoztatták .íz Istea szavát M Hát ha azokra aa , időkre ^bndolok is, mikor a nemességtől elválasztott népnek jaja, hogy a mennyéket megrepesezc, felhatott az egekig ;\| légy az isteetég mintegy kényszerülrcj Tpft a néptribunok- mikor .•iTfc J«\|tfa bornak, miad pedig a tudományuk, ha mlromk lennének kijelölai, hogy az a nép tulajdon képen bel van hát? — Talán a földmű veló osztályt veszik értelemben ? És vájjon vnhetik-e u égést fAldmivelő osztályt u általuk használni szokott értelemben? jOÜy elnyomott siralmas állapota van-e ja fold-miveló oaztál juak ma is, misfcerint Isten kényszerítve érezze magát az emberiség többi részével izemben, ezen osztályaik ölesönözni az ő szavát?\'Oly állapotban annak-e a magyar nemzeti családunkban földmíveléisel foglalkozó test táraink, ogy ciak ók használhassák Isteni szavát többi testvérekkel izemben ? Mi oknál [og?a kívántatik meg az igazságot Imanői ma már, hogy as ó szavát mak az ik gyermekének sdjs oda ? Mert hát a az as egyik gyermek arra használná zt fel, hogy\'a másikra átkot mondjon ele ? Hogy a másikat elveszítse és caak ját érdekeit érvényesítse ? fáiért csak legyen Isten szava, amit o akar?fis fért légyen meetoha a többi testvér? Mert a mint emlitém, nem azt a orszakot kell vennttnk, a melyik volt, ezt az I — (TAmgmMláljr.) Téacsertéiyt tart a jövé kedéea Mfil foniug nleljáa helybeli kaszinó A belépü díj tagok kr. Tsgofc által bevesetett A rémén 60 És nak kölcsönözni sajác szavát azokra as időkre genaolok, hol ember a másiknak némi embertársa, hanem kínzója volt éa ajUhivéAy, a hatalbm, a jog, mindig csak az j elnyomót védelmezte, az elnyomottat Mdigioha; mikor a jobbágynak nem volt] kimmije, de még cak caaládja sem, meil! uráé volt a le leaége, a leánya és minlne; mikor nem volt fái, a mely meglmllgatta volna s panaszos jaját, hanem elhangzott a pusztában; hogy mint egykor Kolombus Kristóf a napfogyatkozásul Ijeazté a vadakat, ugy kellett ijeszteni a nép kiűzőit szial, hogy : Ne jajgattassátok a népet, mert ha meg nem halljátok m a földön, meghallják az égben, tudjátok meg: .Nép szava latén szaval* Fűit! — Voltl A velenczei sóhajok! hídját nem az elitélt szerencsétlenek sépaja járja már, hanem azoké, kik e szerencsétlen korszak áldozataira vissza {emlékeznek, de amely korszak ijesztő éjszakáját a felvilágosodásnak és nemesedett emberi őrséinek diadalmaaan felemelkedett napja maga alá g) Art, i a mell kornak már csak: — fuitl — Az ólom és kasza nörtönök régen Ura falai közt már csakjngy faja van a vérszopóknak, mely a rémes helyek szeg teteiben, mint az egykori vérengzők el* átkozott szelleme rejtekeak: a p ó k. A kiapadok kongó termeiben már csak egy felkiáltás jái ja át a vérünket még ma la mintha az elmuK mázadét borzalmas nap* jaiból kiáltana vlsva: a visshangl A többi, Istennek bála, már itt is csak fnit, itt h oak volt I A csillagos kerbáeuá ideje: hinem azt, a melyik van. Agykor magasztos kifejezést, .nép szava isten szava,11 nem kell, ném szabad kö* fönségee kortes frázissá alaaonyijjanunk, iert igen is, > ezen kifejezésnek njagjnsz-értelme meg van ma is, ciaihngy : em abbén az értelemben. (Folyt kev.) K U ( ö n f é I é k. veadégék rémére l fii. A rendezőség mindn lejtőt élkövei, hogy a tervezett maiamig mentől jobban sikerdíjén. Ebben nind b kétség, mert a kaaiuó estélyej mindig vigilt szoktak lenni JL hl T»UUaolf ák jétékony-czéla nálja febhiár 1-én a .Korona\' vendéglőben igmisikertlten tartatott meg. A vednökségm elvállalt Somanch Lő-rinezné és Bo0sy Ödönné úrhölgyek jelenléte igen izép saámu és válogatott I közönséget voszott a rigalomra, agy hogy f nemcsak a nagy étterem telt meg {fezes táncsoló közönséggel, de s szomszéd kis fülkék is zsofolta valának malatókkal Tnlnyomőlag vojt képviselve a bírói Ogy védi 8 hitatalhoki bar, Darázs Miska zenetársulslta; jó\|, hévvel él kitartóan játazott. A mulatságnnk reggeli 6 óra vetett véget Tiszta jövedelem is van. — Barnuté bOotény — írják T»-poksáró! 4- követetett i hé 83-én a Ta MÜMárőI BilUfére racetS aton. Caűítettaii Harf IgDácái tapolwai alít meater smbJj«-hordí aaaoaya L. Temajr* indult nsmlyét viendő. Egy órára már lürftl hosták, hogy a ■srseaaéUsa asmoayt aa ugyneetMtt homok-gödrök mailett meggyilkolva találták. A gyanú aaját férjére — kivel saér évek óta nem él agyfltt—esett, ki aaonnal le ia Urtóitaltatott. lA «a«renc8éilennél j— állítólag — 60 forint volt. nehezen a Ib napo a ha haiafalé mtnt — B.-ToaaaJMI IrJAk, bogy a mait napokban ugy\'aaowk acejreocaéllenOl jártak iláaaok a\' Balatonon. Amint a baíáMok ballagtak, kösülDk 9 Mtva miniaztLri ta Oöncay .Fél - Oöaeiy Pál écsos uc Nagy Kanizsán. Sinissteri tanácsos ur ó m-1tósága cbü-rtökön a délutáni vonaltal érkezett C iák tornyáról Kaniaára. Az indónázbau a polgármester úrtól és Knsusz Üoldi-■ át iskolai gondnok őrtől fogadtatott. I élutáni 8 órára egjbe volt híva az hkolanék, a mely órábin össze ii gyűltök az iskolásáéi tagjai az bkolaazék helyiségében. Pár perttczel 3 óra ntán a mpnisteri tanácsos ur meg is jelent az Ílaazék helyiségében, hol a polgármes-ur által bemutatUtott. A miiiis^teri icsos nr erre elmondá, hogy ja nu-ter ó excellentiájának utasítása értelmében jött Kaniiiára, hogy Itt az iskolai viszonyokkal megismerkedjék, A mátiitikai jadatőkat megtekintvén, axonnal aa iskolák megtekintésére indult, előbb a polgári Iskolák helyiségében levő nép isllolai ée felső leányiskolái osztály ok öt megtekintvén, untán a polgári jáltblai osztályokat él régfll levőket, minden régi épületekben néhány ta- vérea sz is nyomsi ,faitfl As elkínzott nép már csak a történelem laájain piroslanak éi az Isten szara, mely mint nép izari, Rómában hangzott fel előazör, de bejárti az egén világot, s mint siti orgona hangja az einyomottik kebleiből emelkedett ki, Enrőpában már szintén kualt; a művelt nyugaton már régen; námnjb 1848-bin. Már pláne Oroszországban is, és ninei többé jajgató sip, amely jazt a hangot vissza adja, mert már as is: ,fnift," Fuitl Ma már nincs n jobbágk- felett uralgó nemesiég, nina a nemesség uralma alatt nyögő jobbágyság* Sok régi urnák fölébe kerekedett a régi jobbágy, sok régi urnák elpnntnlt, sok régi jobbágynak fel épült a telki, sok régi űrnek koldul a Aa éi sok régi jobbágyuk a Pa ur. Még a miaisatorek közt ii találkozott és találkozik. A tőrvény közös, zös. Közön i gazdagodás, gényedés lehetőlége. Számman vannak a régi „aép* közOl, a kik nem cserélnének számos orral. Ma már esik as a szegény, akinek pénze és vagyona nina, mig az előtt szánandó szegény és nyomorait volt as ogyiierexettj efesa »nép," de a mely nép ma már csakj ,fnit." — Ma már csak: - volt! aA aép sasva Istea: maira 1• — Tebát: ez is csak t^űtl(l Ka Is cssk voltl Mert ngyio kérem:] szabsdiág közöl a kl ize- oezUlyban nnló feleletét meghallgatván, és jilt ott sui ia Ikérdéit intézvén. Ai iskolák migtakintéM ntán iámét as iskolesaéki helyiségbe gyQltlnk, hol ó méltóság megelégedésének adott kifejezőit a látót-tak felett, s örömmel emiitette, hogy i iniat tapimtalá, Itt értelmeim tan\|isna>, ml a fődolog. reggel 9 óra után M Isr. meglátogatásával, A hol I vkblát tiaitelte Hm) km n. IkBAl 4. kik a népei t nép asavAi, azinban oak a két kereakedelmi Mktály megtckintéiére szorítkozott.\' Itt d r. Sc[hreyer Lajoi iekolaaiéki eloök áltál a kömég nevében vöaöltetett.j 1 Méltóságéi úri Midőn méltóságodat a hitközség ne vénen AdvŐzölPl van szerencsém, ípgadja egyszersmind mélyen érzett hálánkat, hojn szeréey Iskolánkat heceei látogatásán! megtisztelői méltőstatétl. Iskolánk melfr 61 ér - előtt ezen bitközség álul ilinittotott éi iiőta nem ceekély flldoia tokkal fenntsrtatlk, mindig i kor IgtOyel vei halidott ée tekintve rárorank kéret kedalml fontosságát, kereskedelmi Un foljjsmmal bővitteUtt. Hlratya van eaen kiril ezen iskols a magyarosodás terjesté-sére is ée ezet\| feladatnak meg Is I Ale). Iskdlánkben m^gyír szellem uralkodik ée egyik főfeladata hazánknak nem deák hasznos hanem igazi magyar polgárikat nevelni. IA kereskedelmi óiztályt ezernélibemutatni van szerencsém. \|A két , kereskedelmi osztályban V. éráik időzött ó méltósága és az latylai tantjrv, a tananyeg stb. iránt tndakdaő-dott behatóbbu , j A tapaaataltak fölött itt gidáét nyilvánította. TU főgyutnailum^a ment, a hol aa Aalip folytan a tanulók ugysn nem voltak fe-leujde a tantermeket, cauokálva a Balaton nma tlkréa. Egysaarre caak roppanás hallik a a lagáoyak nyomban a fia alá merülnek, utánok jOvS ha lánolmak aikarUt kösUOk hatot kímaaUni, D« három baot vaaaett. A aacnmaakiaaak köaölt kettő káptalantóti Veit, Ssabó Pétareak látván oeva fia ia Oasláayi Vaadalnek Jánoa nevtt ^a. A harmadik b.ilomaji fiu volt A »Mreocaátl«oek«t tmk károm aap mnlva tudták kivetni ia BklatooMl. f- Pollik Móricz bakaai lakaroa keda két bAtUl aadétt Kr.juáU utaaott, hogy ott fkyágáari mnnkáaokat naraédtMaav. Naia kétiégbe rolt »re, midAa látta, bogy még nyolca aap \|lán aem kap fáriétH tudó-itiat. Ilig viégra a, tok adrgOoyÓaéa után kiderfllt, bogy í. hó ii2rln {éeabeé egy aaállodában agyonlőtte mag^t. On^yilíoaaágának oka ismeretién. Mijitaa pénat nem uláltak aák áa aaanvadályaai kártyáaó volt, pináét valóavnQ lag elkártvákráo, aa Oagyilkoaeágot aaért köveita volaa ml — Valéria (őharaaegné éa a oaigány leáaykia. l\|id»n\| Valéria fmiereaegnŐ a minap a Oattlrt-ha^jNSi veit éa eonét vianajött; ut-kttaban agy aaaiopynyal tajálkoaott a ki agy 4—6 éjvonaU láiáé laányéyarmeket raaetatt maga mellett^ Midőu Valéna föhareaaenö a tiaata, oaiaaa gyarmek mellett elhaladt, aa aovotve fogtál mag ruhája \| aaegélyét. A fB heraasnf smglapatva forjiult viaaaa éa a midőn látta, hegy aa asaaeav a gyermeket illetlensége miatt magdorglija, saeaolyegva ha{elt Is a- gesimahhaa, smgayugtatva aat A (jfrnieknek aaooban nagyon megtataa-betett égj rojt Aa agy gemb, mert a mint a ftbarasiignö lehajolt röatno avval kaadatt iátaaani. Aa aiSaoar Bigó Márton budai kontráé neje, neonban nem látasott bele* félre hirtelen letépte ruhájáról a rojtet éa k gombot éa oda adta aa OtOmébaa ujoogó jgyennaknak, kinek aöy\|a oaak kéaőbb tudta mag, hogy ki rolt aa, a „kaiivaa hsmmamv11! mint 5 moadá. Yadáas ksüam4. Boros üan •tyeaiii gyermeke kedvtaláeében, akarta huaai, de a Hhereaégaé smly a Kamath káaáaak díszes emlék kel ralé pegjelölélét tervezi T íi milyilghi. Hajme reeztő svérenraétWnség történt e napokban a Balhé ée Lehott közti atoa, a fonógyár mellett, hol as at a readkivAli meredek hegyoldalbaa vezet, 26-80 Ölnyi msfsshaa a Tana vizének medre felett. At jan. Sá-én megtartott ratkéí vásárra ej aap reggelén egy agyaevezett jiáfrányoi4\' is igyekezett vászonnal mag- 3 rakott szekerén; a meredek mkos nu» azonban lovainak egyike elesett* s az amagy is féloldalt járó szekér feltarthat-lannl a mélységben folyó Tiróczha za kant alá, hol a szegény sáfrányénak egyik Ion rögtön, a másik pedig törött lábhal. rövid idő miln kiadta páráját. Csodálatos módon a szekeren Aló négy ember tai a vizén rétre esett a kisebb sérülésen kivfll egyéb bajok nem történt, mig szekeéök haszaavehetleaAl összetörött; a szekereii volt árak a folyó medrébe estek, s opnan kellett azt a szorgalmas éa fáradtságot nem ismerő sérAliekaek kihalaszjiiek, a mi a riz magas állásánál, ja nagy .oAlbea törődött testtel, bizony ment; a szegény emberek kára lovakon: kivAl is jelentékeny. — A kl aaalmában lartia pénsét. J. caikmaredai lakoa a kOaelebbí hetivásár alkalmával\'eladta két marháját, aa árit padig a bagyaUárieba tevén, aaxal egj Olt el-reitaUa aa égy aaahná^ba Reggel korán lelkeit a 8n anokáe apriat egy aaarok ml-(mát vett aá ágybél a tüxett gyújtott. Kéaőbb, pikor a péoat elöakarta venni, akkor jeáa aiomoru véletlenre, a maiméval együtt fe!-parkolta ai bngyaUáriat ia \\ de akkar taár néaő volt, mnt caak a bugyelláris vaa fámáit kaphmta ki a hamuból. — A alk IbparaacMlatJa iiaS paranea: Saatiad férjedet jobban, mint bár-tnely máa kalandét Maaodik paranea: Ke éakUdj neki hnmiaaa axerelmet. Harmadik aa-naa s lam legy, hogy aok Qnnepnapja ie-ejen a OrtÁjOn nekeíT Negyedik paranea: Sxeread öt Jobban mint atjádat Otedik paranea : He ÉyOtQrd tt naaxályeiddal «a ájul-doaáaaiddal. Hatodik paranea: Ne caald meg !t. Hetedik j paranoa: Be paaaro\'d pénaét hiá-valéaágok\|ra. Nyoleaadik paranof Ne n0-Olj rele éa ae légy amneekedő. Kileocaedik \| éaiaaea: Ciak egtet azereaa éa ac aa agy y- férjed ItjgyenTTiaedik paranoa: ](a lésgr j fltoyOeé, ne)ülj aa ablakba aaért, hogy Ma. áanak. E tknaraneaolat minden nőnek aa flitOaék aistaUtáján legyen ée naponként tS-I szer olvaaaa al. — Kágjoáleai baaam Nikolaj^w-I hpl írják a alvetkeaö eaetat: Aa Ataandm I éé Smvrna Unt közlekedő Roaayja nevala-jén e hó 19ién oly eeaméoy Iflrténi, ma)y \| élépken emlékbe noala e,vérboaaenaak el-I avult maaéit] A tartóé aivalar kevetkeatáken ! egyaaia aa utaaokat a faéébatrU a klaépeS tjélaalhe tetkék át. Éjieti 3 érakar, a náker ttlr mindannyian álomba merültek, asaka-> dalian asgélvkiáltáaokat hallottak, mínék kévetkeatébaa aa ntaaék felébredtek A gyer-mii elöaietö matróaok elé riaaaariaaaté láte-SNáay terfilt. Egy ataa neheaea megnkaaátva a fedélMten hevert, mi alatt a vér patakként ömlött teatébih Mellatle egy máa ataa (Arrel keiében a aeheatiltre kegvetlen döhrel további éméaeket mélt. Saivóa kQidelem Után aiké> ttut a malróa legényeknek a dAhBaglt meg-fékesni éa a tört keséből kirántani. A eeWv altit nemaokáia meghalt Megkérdeatetve a grilkoe Aalam( aat mondta, kegy a gyilhee-Sgot térboaasubél követte el. A:meggjilkoh aemsetieégre nésve Örmény, Melky aevC Tomkoreaágben rendírOgyoök volt e mim iljau aa AMap két két taetvérét etfigntta\' ék latokat a Mk korinán v nak aaolgál tattá átj mely a teatvéíeket rablás bnatetta miatt Sebesről Írják e hő té-ről. Néhány hét fHakaeejetie. A hhéln alatt kérték meg a -Uéé :riiii.» .iw.lLa-1 .. „AA. teatvéwk aa életben maradót, hegy boaauifS előtt e\|y vaáámAt kerülőt az általa alkalmársl u erdő-megsehesitett vadkan megtámadta és földre terítette, Életét következőig fld- L, ebeknek köszönteti, melyek dlhös Vsdra roliantak és az erdőkerülőt életveetélym helyzetéből szerencsésen megszabadították, dám, k\| a kimé A mégtámidott ra tragikomikui helytetet roppant rmtelte, később izembeasállt a íolbósztllt fontváildll, uonban oak 9 lé-vés ntáfi, me(y Idő alatt egy isbea kénytelen Téli a uánt megretirAlni, sikerült a roppsnt erői állátot végképen leteri-teai. - Kemnlh Ttmm/ém. As IMA—46-ikl évsk alatt Pmtmegyében rolt A mozgalom, a fá-kiplhente msgát barátai lapját megindította és biztosítékot kívántak, tinnyel birtokáról móló kivonatéi ijílldték meg Tianye volt a hely, hol távol volt a gondoktól arra aa időre* mig kihtt folt, mig lemét be nem keltett jörlnljí Pmtre a zajos rilAgbe. A tinnyei inutligegoia Kossuth Lajoi idősésének si emlékét akarja megje-A hákbijn, hol Koseath lakott, ka l azon levő márráay- Ttonyén töltötté Jobb napjait, ott birtoka, volt pápa. radoaái ntán körében. Mikor Itt lölnl. is m igeié* I ohelinkot állítjuk éra után a tábla tartja fenn, el AA feledjék Ua a felszerelést ott le megtekintő Rbéd ntán vimu utaaott hogy I három évet a Ünqyelek. Ai em-la^epéliljel len melyet valémiaileg a afár k Szoktfy Viktor tiay-nyel birtokee áll áléi 0 mergalemaak léktábla lelepmaéee öeeaekAtva, folyamán mag halálakat, fia aahlvel fogadta éa végrf iá hajtotta a Mámmá. — TrAglhv réletlen.Miil már említettük SchÖnmann Lipót, egj a budapesti bonvéd menedék házban lévő tok-kánt honvéd, mikor meghallotta, a 9Ctmb« ríál\' ekAlyeééeéaek hírét, összerogyott éi szörnyet halt. A szerencsétlen rokkant öfrjgnek zsebében egy levelet találtak, melyben fia azt írja neki Hamburgból! hegy feleségével és gyermekével egytttt a „Gzimbria" hajóval indul el Amerikából Brre ez eeeire vonatkozólag a Jansa-lovszki S. hamhargi mállHŐ ée bízóméin i Allét czég képviselője a következőket; Írja: Egy 8cMnmaan Lipót nerAember mnlt bő 164p este érkeaett ide nejével és gyermekével együtt Bndapeetről. Már -oda haza elhatározta, hogy hozzám száll.; véletletlen eset kővetkerében azonban! Mtyer kivándorlási ügynökiéghez jutott. Tfy látszik, bogy innét Irt levelet nty-jáaak, bogy másasp a Qimbrtával útra kél Amerikába. Alkalmamat ez az a régióim levél, melyet a szörnyet halt ftreg ScMamaanak ne bében találtak Blöre nem látott kiadások következtében az 1Q. Bchönmaanik nem volt elégségei pénze arra begy még az nap este U válthassa menetjegyét, Osak másnap jött! komám, még padig, mintán Irodámat előbb nem nyitották ki, caak egy érável azután, hogy a ,C5mbria* elindult. £nnek a véletlennek köszönheti att, hegy Avi-\| ivei egyfttt oak mnlt hó Id én mdal ■p \| MM * MHftmUt m HMü Mi H\|M Uil mir MÉfe M h ipft iMff Méttfc eMtte Hm ****** Mm etvjáeek halálát Íp\| Kiüittlln ÜÉ utii, bogy a üvteéaNH fttihfrmm etéktgyaa I Bed* fftust maghalt rokkant beevédnek i K i hlfüéeiléaüli im SiMimw UpK SpdfcJSIrtril, ee\|e: Süü H jytfiki ; — 4 ratall. fcea mjriiil „Kvenag A Cbicago-Journál" érté toey törtfaetet beatéi el egy kutyáról, mely «*dáját M\|iMi«Ut t haláltél. Kél asnhihee, mely a türol tó-laktanya liftet vóH, lakott egy orosz a hátulsó dtofeábaii, mig az első stobábsn rendesen efv aag v eb őrködött. Egy éjjel az első nag> szobában, mely kQIfinben egy tüi-órsé^ji tisxté volt, a gazda nagy ebe, lecsavarl lámpás mellett őrködött, a bélelté szobában az erőst aludt, ki bevándorolt Oroszországból. A, lámpa szikrákat hiuyt és az első szoba éghetó tárgyai mjeggyultak. Az eb féltette ideiglenes gazdáját is, bement t szobiba s ugatni kezdett. Mikor ez sem használt, a szomszéd szobából egy égé tárgyét hozott ki é« az alvó szeme elé vitte, ki a világos-atigra felébredt és szerencsésen megmenekült az égó házból Pedig áz orosz, kii az ebet nem szenvedhette, ha csak lehetett, rugdosta, ütötte. Az oktalan állat nemes boszut vett a nemtelen bán->talmazón. Nevezett amerikai lap kihosza, a morált: Ne bántsátok át ebeket! 806 forint A nagyváradi kttvetkesö történetet kösli: Volt totrényeeéknek egy fiatal jegysője, Bihar" a a nagyváradi vilit, ki bucgó tehetséges volt e még som boldogulhatott. Feléé bolyon minden kérvényét víaesautasitot-ták Végre atidiencfiára ment a minissterhes, alÖadta Hírét s a mininter megígérte kinevelését. ,Jlogy még eddig nem neveltetett ki, tnlafdonitsa o levélnek I" — saélt a mi-nieater. A levélben, melyet valamelyik gonoea ellensége irt a jegyső nevében, enéróT-eoóra aa állót:, bogy ha a mininter Őt kioevem albitónak, hajlandó o kegyoeeégét 3000 frttnl mqgjutalmasui. A fiatal kétségbe volt osvo. Kitoe zavarából a mininter esabaditotta ki, mojndván, bogy most már meg van győaődvo ae jalattomoaaágról, melylyel valami gonoea kéé akart ár ani. A jsgysé kevéuei eselőtt ki is oeVestetett slbiróvá, de máig sem utd ja, ki ígért aa fi nevébén 800 forintot a mi-niattornok. ÜlepM küldetése. Giers orosz külügmaiuiaster bécsi uttzásáról a berlini félhivatalos „Pont" ezt közölte. A czikk többek közt igy szól: Kijelentettük már ebbeli nézetünket bogy Oroszország es Ausztria-Magyarország egyet- j értive sem elég erósek arra, hogy a ke- \| letj kérdést saját felelősségökre megoldhatták. Most egy régi még Miklós etár uralkodásának elsó éveiben keletkezett Átintett vetett eló; ez a Balkánfélsziget feloszlás ének vonala, mely Szerbit és Románia között t határtól a sztloeikii tengeröbölig terjedne. Ez t felosztási vonal nemesek t Balkán-félsziget keleti felét és Konstantinápolyt, hanem egész ázsiai Törökországot Oroszországot részére jutattná. Ez valóban olyas oroszlánrész, mely megfelel az oroszok által Lihlós czár idejében táplált zspirácziók-tiafc ; Ja mikor még nem volttk meg t kiioiiai Ind járatban és máshol szettett tapasztalatok. Azóta csökkent jugyan az erekhez az azzirácziókhoz fftzött bizalom, de íet jedelmünkben még növekedtek. Mert erek azóta bo&átottt világgá t panazla-vizmust. A pánszlávizmus szonban — wm ia szólva az osztrák-msgyar szláv tarfománjokiól — sohasem fogja respektálni a Balkán félsziget felosztási vont-lát, mely eivágjt tÓle Serbíát és Boszniát. Ebból \'csak azt a következtetést lehet levonni, hogy az európai béke ez a tseovodö beteg, mely körül sok orvos forgolódik, e pillanatban ugyan ép egéet-ségben vtn, a ionban szervezetében oíysn baj fejlik, melynek kitörésétói egy napot az összes orvosok sem óvhatják meg. Hmzet \'régi emberi igsttif, hógy tz er-kil esi világhét nem hiátyoztántk a gyógyszerek ha a betegek eléggé felvilágosultak volnának arra, bogy azokat bevegyék Hogyha Orotftortxág belpolitikai múkö-ééeéítek rgétz más irályt acabns, akkor t eépstllm talán rájöete trra, hogy lemeidjte világuralmi álmairól és Olyan néleiit aeeritfozzéfc, melyeket • világ Híréé elet ia elérhet. Minthogy pedig erre tteetse kilátás, ennélfogva a béke tsiejdfmképtn cttk amaz államok tehetetlenségi érzésén alapél, melyeknek igé-ffM meghaladják képee^göket. Az ifé-tiefc mindazáltal es ál!eaefc életével öea-#* testek nóve ée Így a kitejlódée attól t réletieniól függ, mely gyöngeeégetket te k «é válle leiek be sóderja • • kalet-IfoÉaeh kóretkwBsaéeyei btláthatlaeeé. MvM hlNh. A czár ko-májas eleejéro tildék ki vég-h Térökomág és Attila közt Haslluhhé vált a vfeeoav. i- Siófokon kÜtültbh 100 máasátyi haltOmeget fog-tak e haláasok -i Arany JéÉoa szobrára a korinthtal Izztinuson tartózkodó magyarok la küldtek 140 frankot. — A frkuezia miniszterek kevés kitétellel megmaradtak. — Aa aradi ügyvédi kamara kimotdotta, bogy a bűnvádi eljárást ó is egyedül esküdtszék! alapot tartja sztr-vezhetónek. — A Ftketeten-en s „Oed-riz11 nevű angol gózéa Vártánál hajótörést szenvedett. — Bernból Írják, hogy egy ftatal hölgyet, ki Augoulóméból Lan-sannebe utazott, két útitársa a vasúton czukorkával elaltatott s minden vagyonától megfosztott; t leány, mikor fölébredt, csak hült helyét találta a rablóknak. — Kikolajevben oly nagy tüz volt, bogy egy egész városrész el posztolt s három tűzoltó is elégett. Zágrábban egy ügyvédjelölt fónökénék 8000 írtját elsikkasztotta. — Egy 12 éves gyermek (csizmadia inas) Budapestnél a Dunába ugrott. Korán megunta az életet. — Sárvárnál a vasúti gózmozdony sziporkái egy őrházat Wgyojtottak. — ZictíyJénó grófot a budapesti gontry-club aj illetve az országos kastinó, közfelkiáltásai elnökké választotta. — A munkáspárt gyűlését Budtpestet a kapitányság feloszlatta, miután a munkás urak beszédeiben a dynemit és petróleum vitte a {főszerepet 8an-Franciakéban Splvesztcr napján hó eeett. Képzelhető mennyire (neglepte a meleg éghajlati lakókat, — r. M. soproni kertén, 81 éves fiát önrédelemból agyonlőtte. — Egy medingi felakasztva talált öngyilkos eeetében a következő vertet találták vMindig es {olt kívánságom, bogy legyen magas állaéom; más képen el nem értettem, ide i\|agaa\| felkötöttem.* (Legyen hát boldog magas állásáról 1 — Londonban egy szállítás végett feloldott ládában 11 éves leány rothadó holttestét találták, — IWessélben egy lopásul vádolt asszony á törvényszéki teremben szülte el gyenhekétl — Pozsár Imre csongrádi háztulajdonos azon pillaattbtn hunyt el, midőn neje egy ujonszQlött leány kávei ajándékozta meg. A temetés és keresztelő ugyatazoo órában volt. — Hl B Delbe Bét siép Hioí^ 8 bátertp Virégekat mk T Irodalom. — Nogjoloat aa „Orsság-Világ\'■ 6-ik fdcete. Oly bé és gaadag Urtalmn valóban már rég nem volt, noha a boti fUsetek ki* adása éta nűudie élveafleeebb és tarttlma-sabb olvassaátWeal nyojt, a mellett a nsgy • világ oeeményeitfil is gondos éo bt raWokat kösöl; e aa aa oka tée, bogy ss jutóbbt napok alatt negyou ie eokooeméo^ lordnldmeg a világ salnpadáni mert a eeépironslmi \| rése eaflkebo körre nornlt, mint egyéobkorJ Bánom aa a kevée astán annál jeUaabb. Oien-gev Gneitáv „A migraine mint hássiitó" osimtl kiianfi elbeeaéjléae véget ér t teámban* Jövfire Erdélyi Gyula a Jm bárklkja" oiimU a mágnás körből vett elbeeséléi m«<gkesdésit ígéri. A jelen eoám Lotka Gtestáv „A titok kOltéesetböl" caim alatt három kodvoe dalt ad, Méesáros István pedig nA tól.Ar kedar bárója" eaimoo egy jóistl, magyar asmartu életképet, melyben egy kÖnnyefmO fietal ember jelonnét esépon kidomborítja. Ügyee csikkek es nEmUkes6 telielaégröí." Yoreeeeogia Vaailievies Veetl, Nepoloon Jeromot ée fiai, Cbanay tábornok élotrajaa bőven van ismertetve e mindeniknek (íű arosképe van mellékelve. A gyön árvia (öt képpol,] a aaepes-bélai, legújabban íölfedeoott osepköbarlang (két képpel) mind gondos dolgosotok. 8oép képek még a .Megy liajélörée Fiaméban,1 -Katona-dolog" stb. Eléfisotkotni Wilkeoi ée Weidl kiadóknál: elfifisetfei ára ép évre 10 forint, félévre 6 torint, évnegyedm t fsrint 60 kr. C8AKHOK. Niobe — Hitregekori kép. — Mikor aség la a ftldön istenek Lakoatak, régoo, — igy enéll a rege t Bonitlan aroaskat látott eetpán, A földnek anyja, aaolid kék ege. Bűn, fájdalom tem volt inülotvo még, A köny oaupán örömnek volt jelet Aa üdvnek moly érnéot a eeivnek ad, De melynek ninea anava ée ninoe neve. örvéeytolen tenger felett, e hol Üvöltő vihar moet nem eaánt habot; Kiült egy enirt, melyen, ▼ándor msdár Pihenhetett, he aaállvn fáradott. Baíklás ormára eUő oeókolá, Fényét e hajnal réooa-ajaka \| • felhőtlen %r€l rámooolyg a hol, ötölve öt a oeöndee Ajeoaks. Viráavsio D elos aak lepke \|árv Berkében mÜNI kis madár oeeveg; Taaehi bHlmssigst t Mitdén Alldjérél itt t Mert U1 a boloa Apellee temploma, A tüsi oltárát anüntolot lobog; tak partjáa aség a tenger ie* néma ée nem háborog. ée hét leányival, e itt élt o partok lelőtt: gyermek nnyftknak öröase, t völgyekben ssodetU .Niaei ninoe U bosnélte, — nem ée nem lobét Nem mait anya több ily aoép gyermeket I Bámulra néeii a ki idogoo, Osodélrt látják o kétseor-hetet... 8eomüabon eeillegokkal menny regyog, Árosuk felett örök hajnal dereng; Hsjukjs nap arany angára, végy E fürtökön ae jéjj homálya roog. 8aép alknkoe a vidámság beatéi, Keblük haván asikrákbn tőr\' a féuy: Igaa, Hogy Leto gaedsg, ámde 6 Ily anya mellett mint én, 6 aaogény.* Letonajc ie voltak eaép gyermeki, ; * Apollon éi Artomia olv remek Teetvéepár, bogy gyönyör volt néeni ée Hosaá jmég mind a ketten istenek ! Jól tut ta est Miobé, s bár hivé, Hogy i kettőnél esőbbek gyermeki: Magábi n érné, mégia anobbek ők, Blrejtv i mélyen mégie fájt neki. Artheaia enende ujuló ttveea, Lépte nyomát ftt- ée virág fakad; Dal sei g hol ő jár, ott a lomb susog, 8 dalol re lejt medrében a patak. ÉriaUe re élet snülotik, Moeolyi boldog érnéat — üdvöt ád ; A nap,leseméből lopta sugarát, 8 önnél vevé as éjj is eaillegát. 8 Ápoljon? . Láttál-e már daliát, Ki hőa, hatalmaa, dAloseg ée morééi ? Kinek áyUával áldáa, béke — jár: 6 ha eÓft vele, áldáe ée béke véee I A kául árnyak kétee eerege. Jöttére fntva, eogba menekül, S remegve akkor jő elő megint, Hft mán Apollon mély álomba dll. Niobe a Leto a tenger lelett Együtt merengtek, jmig n gyermekek megoetrnmoljM édie esavukkal a KörUllovő mogorva \| béraneket. Apollon eonge lantía htsrjain, A dal mráest büvöe volt e snelid ; 8 öntelt Niobe néste boldogan — Brejté bálát, -j> jatesó gyermekit. Majd mlg a lant ijelyoÚ Íjára tőn Veeeaőt lé. oasel mindig osélt talált, De erre eem ügyeli Niobe. eőt Letohos fordul a igy kendé aaavátJ .Igaa, igás. hogy esépek gyermekid; De snuvi éa oly ssép még ainos neked; Valld meg, ho0 eTnagy Tőidnek kerekén, Nem láitál még som énebb kéteser-hetet"... Léto neáa asólt, de érné, a döfést, An auyattsivnel^ iáit a aeb nagyon ; Együtt veltsk aokáig snétlanul, Elváltak végre kéeQ alkooyon. Nyegodnl tértek, de Leto saivéo A bősen Itngja\'ol nem alhatott; No volné eeonb leáoye Arthemia, Apollép — kikoek éltet ő adott I -Menj, meoj fiam, boeeuld meg as anyát, ( Ki anégjjna pirrsl fedte aroeometl Mntaed ÉMg, hogy vitéoebb vagy te és Boeenld meg rt)ta eeörnyüen magad. Vedd el U legdrágább saivének, ast Vedd el [mit legjobban seerot, imád : % Nem türUtem, aegy él e bét leány, No lássam élve többé hét fiátl\' Már hÖtniM nlnoé i\|y kőhalom felett Leül kest\|]e liajNáilá. fejét: Nem téevt eeét, bejt vágyva látni mi A földet, sem as uMhek egét. Ott ült eoháic saendtlallaenl Ajkára nem jött tévfUg panass: Ki adna iljr skéttépéjt amne irt ? Dy bue-fájdelesara áiase vitass. Tagjára merev wibUdás tapad, Pótolni kialát a menny ia tevés: Kővé lese, [mint a eukla mejyen ül, Es keblében megáll f aaiweréa... Ködök sifflbök ma taár nem usanak ott Niobe snép ée derék; gyermekit Apollon nerto tépte mind, \' nugaránat oarei. é ttájy Forróbbak A hegytetőn oaupán Niobe \|l, De mivé ko, nem éms ő ao bút; Meredten néa aeivénnk as idő Nem UM verőfényt, kom neliéa borút. Halaity Bilit. Felelőe aoirkeattŐi I VálHIá LAJOM. Táreenerknmtí: HOFFHAHIV nÓH N y i 111 é r ) DANKíjAGUNG. Dnrch den séhmenilichen Yerlnst meine\'s inbigstgcjllraten íGattcn, bezie-hnngsweise nnsenei VaWrs, des Herrn Joli Alin Kaueli < Zs\|flidannp-Basanan\|ilar k. k. prir. SSdbsks, füblen wir nns verpflichtet für die berz-lichen Kuudgebuogen aufrichtíger Theil-nahme, für d\|e sabönen Erannpenden, aowle für die be^oiiders éhrende Bethei-lignng an dem Lekbenbegiingniseo den tiefstempfobdenen! Dank dem geehrten Inspector \\ und /kgförderuiigs-Eeferen-ten der Betriebs-Dlrcction derSQdbahn Herrn Ferdinptod Kjleeblatt in Budapest, dem Hjeisbaus-Cbef Herrn Móri u B r o a e ti, den slmmtllchen Her-ren Beamten, Maschiencn- undArbeiter-Personale der Bodbalin Sution in Qr.-Kanizsa kundzugebjtn. Ifié írauernil Üinterbliebenen. i 10 érakor tartandó (latol fog. A réaalsiessh\|i érvérééi feltételek enen kir. jbiréeág tlkví «aatályánál ée a 4-ik hegy-koraleli köooég bíaénál betekinthetik. ; A kir<j6résag mint tkvi hotéeágOkák- tornyán, 1882. évi október hó Il ik némán. f 175 tkv. as. Érk. 1882 oetobor 12. Árverési liirdetuiéuy. A negy-kaaiaeai tsaék tkvi osstálya részéről ktebirré tétetik, hogy Weeel Simoo \| letenvei lakúé végréhajtatónak KanissaíAnd- I rá tkyi tulajdonos jogutóda Mihovios Hemns tót-sserdalielyi\|lakée elleni 99 írt 60 kr tőke 1877 évi október bó 1-só napjától járó 8\| kamatok, 8 ftrt 10!kr pnr, 9 frt végreli. ké- \| rolmi, 81 fh 69 kr. árvorée kérelmi, 6 írt 60 kr -jelenlegi^ a tnég felmerüloodő köúeé-gek iránti vógreliajtáai ügyében alant neve- j sett kir. tanék isralotéhee tartosó lót-»aerds-belyi 3 sstjkvben A I 1—7eoree. alatt felvett. I 502 írtra becsült ingatlanok 1808 évi maros, bó \'-8 napján d. e. 10 érakor Tót aaerdelie-Iven a kOseégbiró liánénál felperesi ügyvéd Gsraipenő vsgv bsljotteee kösbejütléVel megtartandó nyilvánoa árveréeen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett beoaár. Arvereeni kívánók tartommk a beoaár 10«-át kéesnénsben vagy óvadékképee papírban á kiküldött keeéhea letenni Vevő köteles a vételért három egyenlő réealetben mte pedig ss elsőt aa árverée jogerőre emelkedésétől acámitva 16 nap aiatt, a 2. st ugyanattól 4* nap alatt, a 8-at ugyan attól 76 nap alatt, — minden egyee réeelet után aa árverée napjától mámitaadé ÖL kamatokkal együtt ss árvoréai feltételekben megbaXároaott helyen ée módosatok snorint lati telni. Esen hirdotméoy kibocsátásával egyidejűleg megállapított árveréei feltéUldi a a hivatalos órák alatt, a nagj-kanisoaikir. iraték tlkvi osstáljánál s a tót-aserdalielji kösség el^ljáróeágáoál megtekinthetők. Aa elroodelt árverée a lentirt tjkrben ieljegynendő. Aa árveréei hirdotméoy a tkvi hatéeág-nál hifpggesztéa, ugv a tét aserdahelyi s a azomssfdoa köaeégokben köröséé és kiftlg-gsastéajs a bolybtni birlspban egy isben be-\' iktatás által kOaététetik. aIs árverée toljeeitéeére a letenyei jbi róaág ttereetetik meg. 8 Apollon eeép arooára nir borul, Heomébeá véenee töa ée láng lobog; Delek helyett afkán átok fakad, Bafrének mélye láaeng, háborog. Vevé aylát e tegaévol utrs kél. Tál balotokon egv dombtetőre nág: Hol as anyát e der ók snén gyermekit Oeodálva néni ae egéee vAég. Kopár, magas kőeairten állve lel. liával, mely enélt nem tévését éoha: Kereete a kétsaar bét gyermeket, 8 mindegyiket megölte gyen ajíla. A lejtőa domb gyöpöe falira hullt A boldog aava eoh mép gyermeke... C«ak álomnak hivé amaa, eoegény ; Valónak eenyi hint mert nem blve. .Nem, nem — sikolt — neliéa álom oaupán, Mind élnek ők eeek álom nyomta el" .. Leányit Úvja, ámde bás eaava, allbangsik s rája visnhaag nem fele). Losárt ajkak több dalra nem ovilik, Bnomük fényén megtflire a sugár j Vidám moeolv tlaea méoea ajkukon, Mi eeékot adni kém ée eeékra vár. 3618 tkr. 82. Árverési hirdetmény. A oeéktornyai kir.. jniróság mint tkvi hatéeág réesérőt kbaljirré tétetik, miként a nagy-kaniss^i tákáHkpénstjárnsk mint vég-rehaltaténak Voiteda Jánpa és neje, ugy érdek táraai flsó vidovjwsi \'íjkosok mint Red-rnoneoe Hibály iogntédsi elleni végrehajtási ügybon a MgyrkanS\|aki kirj tasókhes tartosó oeéktornyai kir. jbiiióság jorUlotén levő aa alsó vidoveoai V9 saÜkvbenl Kedmeneoe Mihály tulajdonául élveit e a vevők ée pedig Vojvoda Jeromos ée,nejei Salamon Máiia áltel megvett 766 M 8870 braa. Premue Flórián ée neje SubasmBorbélya által msgveti 961 ée 8649 hrsa. Lukss Baláss, Rókus és Lőrlnos által m«\|vátt 2186 hrn. Skvorcs György ée neje Ball Tereaia által megvett 8191. 4200 ée 4S91[lírea. jDominioe Halát, ée neje Lukea Mária áltál megvett 8l94, 8833 8479 brm. Lukss Márton és neje Dominioa Franoaieka által megnett 8649 hrsa. Dominics Mihály ée neje Puaalai Borbálra által me\|-vett 4076 l«fs. s. Neeatioe blárton ée ne)e Embrooa Anns által megvett 71 b. hrsa. a. ingatlanból Kodmeoeée Mihályt Illetett s 168 Írtra beoaült jréeee ajny öaareeen 744 frtra beeeült ingatlauok lnö évi máreaiua hé 16. napiénak d. e. 10 órakor aleó vidoveoai köeeég báaánál megtartandó iuyilvánoa ávreréaen a Megállapított kikiáltási áron alul ia eledatni r veretni aaándékosók tartósnak as ingatlanok kikiálláel érának lOg-át késapéna-bén vagy ns 1881 évi LX. t. en. 48 §-ában előirt óvadékképee piplrbatt a kiküldött ke-sálien letenni, a többi féltétolok a bíróságnál megtekinthetők. Kelt Oaéktornyáh a kir. jblróság mint tftrl hatóságnál 1888 évi ektober hó 20 ik tamátj elvadó helyeU KODN kir. jétásbiró. 41 1—1 1 dabelji felvett, tesen. árverési teltételek f Árverée alá booeáttatnak a tot-aner-3 sstjkvben A 1 1—7 aoraoám alatt e 502 frtra beoaült ingatlan együt- iikiáltáai ári a beoaár e as ingatlanok a kitUibtt egy határnapon a booaáron alul ia el fognak adelm 21 Árveresni kivánók tartóinak a beoaár lOUt késspéneben vagy óvsdékképes ps-pirban ja kiküldött] kesére letenni ölVevő kötelns a vételárt három egyenlő réaeletbsn \'ée pedig aa eleőt u mérés napjától seámitaaoó 16 nap alatt, a másodikat lugyanaaon naptól ssámitandó 46 nap alatt, sa utolsó résalotet pedig ugyanason naptól mámitandó ^S nap alatt minden egyee vÜtelárij réeelet utájn as árverée napiátél saá-milsndd Öl kamattal együtt a bírói letétek tárnában 89tf5\|8l. is. a. kiboosájtott it. min rendeletben meghatároiott mód eae-nsgy-ksni^ssi kir. adó- mint leteti résalotbe fog be- i int pénatáni1 A ál leüaolmJ bánatpéna utolsó De anépekők háláiba Ksm+tk Bér nleml sMi Mr nem vet és hideg Felettüh anyjuk elhagyót tea jár, Nem ia Jár eeek mint séma árty lebeg. 84B6\|tkv. saám 82. Árverési hirdclmény. ti A osálctornysi kir ibiróeég mint tlkvi óeág résééről oeeunSI kösliirré tétetik t ;y Zekéi Henrik ügyvéd állal kéoviselt Uiissnlosár Ignéoe ée társtiaak, öev. Tlalanita Andráané mül. Nóvák Mária ée táreai a ugy ie pint elhalli Tialanits Ándráe örököeei ellen l7n frt 98 kj-J tőke e jáir. iránti végrehajtási Ugtébon s nagy kanitaai kir taaékhea tartosó ónén kir. jblrnság területén lorŐ e IV. hegy-kelületl 217 asijkvben A f 1—8 eor, 406, 446 ée 455 hreo. s. Tlslantee András ésnete Ndvák Máriá tulajdonául {elvett ée ea edé slipján 1188 frtra Umaült ingatlan birtok ugjfaneaen Oeeoeg kikiáltási ár ée ennek még felelő 10) bátnlpjn* letétele köteleaett-eége mellett, síja 4 ik Ugy kerületi köeeégblré hátánál 188\| évi máMUua hé 1 th napján •) ás s [vovsit alatt ■áfára Watéaa^aé s klstSiUkárt ü- ■ \\ vállat asámitta Ini. —I 4. Vevő kötnles ss épOleteta birtokba lépés á ipjával tOsaár ellen bistoaitani. öi Ás árverée jogerőre emelkedéookor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, — meglógj estetvén, hbgy a vevőnek vételi bi« aonyitvloy ea 188í ovi \|D t. os. inléákedé-sáliét i épeat eask I ea eeeiben tog kiadatni, ha ss á "verée napjától aeámitott 16 nep a. ss idéaolt t. ea. 181 f-s intéakedéséneft megfelelő utpsjánlat nem tétetik. Á birtokba Mjpéa napjától a megvett ingatlen heasna éeíterhei a vevőt Illetik. 6.)i A tulajdonjog bekebleséee oaak a vételár ée a kematmnak teljes lefiettéee után fog a vevő javára hivatalbél eeaköaöltetni. A kincstári illjiék a vevőt terheli. 7.) A menny ilien vevő si árverési feltételek litrmeljikéaée eleget nem\\ tenne, a megvett Ingetlan esi érdekeltek bármelyikének kélelmére aa IMI évi 80 t. os. 186 ft. értelmébkn vovÖ vteaélyéro ée költeégére bánétpénMtek olvosktéeo mellett ujabb árverés alá Uooaáttatik n csupán egy határidő kitöséoo kellett aa tllöbbi beos illetőleg vétel áron aluli ie óladatiu, e a mnlamté vevő a vételár ktllpubösoléi megtéríteni tartoaik, melybe eaonban olvéutett bánatpésmo beeoá-mMtatik. I Qa ns Ingatlan as ujabbi árveréeen aa előbbinél pegyoob átjön adatnék el, a vételár többlet almulaeetó revőt nem illeti. Namr-Kaniteánla kir trvaaék. tlkvi ott-tályánál 1882. évi obL hé 81-ik napján. 44 I—I 206 sa. Eik. juniUa 23. 1888. Árverési fiirdelmény A nágvkaaieeaikir tseék llkvi\'oeetálya résééről Nösliirré tétetik, hogy a nsgy-kani-sssi lakn^ékpénetár VégtebaHatónak öavegv kaniatal Köaép Já^eené végrohajtáel aoea- AlapUtíitott IS^B-ban Milhofer S Jöercny j ozsoi ékpxeré^z, »roy- én écflgtmfiret a várésháza áuütetében. Ajánlja I nagy ékazer, araöjr-, ezüstáruk h n5i remontoir órák raktárát dói választékban, jutányos árakért. JToIrtőtifa negtqfttU ufá elődéi tételei fist! í* mellett ii Mái; üaiteleltel Ikrén y Józerf í/ei«tt M llbofer 8, ékaaetfraa, iniy- a ztutmtlrae 2L >—12 N Kaaliaáa, a rároebáaa áteUeoébae. lik m kUfA ? I Jtdp^Jilr t^l ItoflilÜ miAh i nWinj I f J M J ttMipi i\'/zifiit^^l u Ha^f mífiift wiéyW>n>n\'>j^ «<• tó-\'j »rUs tj t4«g< eaaaafcztedaaB. lem. tmmt ét ikiillimtdé. tfbfmt tiffmfdtH <«, H>t»itiaJ é* aflati mMftmliifi. tt tmiékni ut. jíj \| ÁimfÉtm. un, fai aat tt. ate MtMÉ ffSFftt \|l>. IfVaft llMIÍTÍi<l^f(> MMMCf< W(74 tgjjaMklü fifajaei faj4al«a U»wiWU« a1 >4<f <tenf.;bj\'n.aa fétetéff. tefZím. atftei bU\| tgfiaa. tif UxMBfáfc taVgr e^ftk. yyiafiatet tfiynit, »tee p ihiiiimIéImI kn tr Uhwiiwrik Az itt etöaorolt öeazee betegé geket egy, a iyófyí«néb«n tdd:g előfordult gyógyszer sem gyógyít oly bizony* san éa tflkeleteaen mint DR WBUN PEBUIN-POfcA (petula n5vénve\|fcöl fcészUva). Ártalmaiméiért atai €gvállaisí\'. jJSgy dobat ám utaiifdual együtt Ifrt, 80 kr, j i RnÚff\'r: Nagy Xialna - Prager B. Vetér-bgte.{Mrg -\' ®ateztr * ofcL fjéfm SaJgaf Jmfttw II._ Ifíl- 6- " FBI« menyasszonyi bflírfBokrok, mell-csokrok valamint mindennemű virág, munkák a legfinomabb és legjobb kidolgozásban olcsó áron \\ szállít KL\'NEL A. olaiz tra>£fzetaa vik^okftemte, BUDAPEST, vácti utcza 27. Beállítás ponlowan én gyorsan-35 2-3 Nat Ak i il; mi! (<r iMmMik teaAl. ÍHJ- Diaaoklávél Saékeatpbfrvár Diaaoklevél Triaazt 1882. ^^ ezelőtt ncqfciiIosz J. fiai gözfQrész, faáru- éa paikétfryftru Budjapeat, uipeatl rakpart 19. Hraffi^ hjnnljá nagj ealauttlumrk Halt, foljton MfTktexíata »kn WB6GÍÍ. j KKn^NúS Mr»a te hlbáUaa t\|l\|y- [te fnyófa amerikai padlózatból. ■■■31 Parkét rakilt tiildílírjijcl és jutanjoMin MakfliClufc. Kivlnaírn mlnUr«j»i»i íi anegyjtékO\' k«t lefipagjohb ká»a4ggdt ljmicteteii klld. ItároVD évi Karaniiátt n.vnjt, ^KM ElvállAl uiraia ipfll«tfa»tállifáat ipa te aatlalte ■■teákat igen ménüíelt felíóti-U33 10—12 í i m IMIIHU Bkámtt It&zban «Ü >« aaaiiaAaM UMa Mmí 170 fri 57 kr lika a fér. i4«tj Wanfcajtáai uf/éUo IfiUltei Ba»u Arrw^anl mfaél kálralik kaa !sr« 101 ftl vátelir a asaak JOTfc aaa H-M iáfi 6\| kamatok 6 írt 20 kr Arvaréa kéraW kfiteáfak UkaJtAaa aágatl a írat ■waiH kif uak terftatelMa tartead a tót-aaaniat alj i 1 h. tjbvkaa I 1 éa 2 aaraa. alatt M»H iagaüaaak ttl laké héaaal, agéaa-kaa i 11, 6 éa 7 aoraaéai iogaUcookaak Ma réaaa BM Ért 30 kr baaaérakban 1685 évi aaárliua Ló 27 tk aap)Aa d. a. 10 érakar Tél aaarlakaljree a kOaaég béaéaél falparaai lgvédOarai baaé kftsbafiuéral magtartaadé a/ilféaaa értaré«aa Nikirm Bantu korábbi varé kélteéga éa vaaaélyéra aladainí fog, KikláliAai ár a fwnabb kitalt baea&K Arraraaai klvéaék tartoaoak a baaaár tC) kéaapéoabaíii vagy évadékképaa papirbaa a kikaidOit kaaébaa lataáai. Magy-KaoiMáo a kir. taaék aiiot tkví liatéaág 1682. évi deci. hó 90 ik napján tartott Bléaébél. 47 I—I 2470 tk. 82 aa. Árverési hirdetmény* A oikktornjai kir. jiréabiréaég mint tlkkvi batéaág réaaéréi atanaal kOaklrré lé-tátik, hogy Zakál Henrik ügyvéd éltei kép-vitelt Vauk latvárinak, Vuruaíoa Klára bra-■avai lakáa allao ÍB iVl 20 kr. téka a jár. iránti véfrabaitáai ilgyóbon, a a. kaniiaai kir. törvényaaékliex lartoaé, aaan kir. \|áráa-biröaág tarQlatéa lavé a áal.-Mértoa braao* vaaai 54. aaljkvbaD A I 1—8 aorta. a. }-ad i"é»3sbenf "Vurusics Klára tulajdonául bakebé-lesett a legeifi éa atdű ÜMfieéggel ogjUlt 200 Irt 60 krra beoaüll, — VI. begy korüleli BŐ8 aítjkrben A f 1 tor, 1688 írna. á. { ed réeaban Voruaioa KUra tulajdonául bekebe-laaatt 69 frtra beoaült, — végre a VL liegv-kerti leli 788 attkvbao A f 1 aor I6I80 brav. alatt fele réasben Vuruaita Mil.ál), Ule-réaaben Vuruaiea Francaiaka, Verona, Mária éa Klára tulajdonául bekebalaaett agéaaban 126 frtra baoedlt ingatlan birtok ugjanaaan öaaafg kikiáliáai ár éa annek megfeleld 10\| bánatpéna lalétale kOteleaettftéae mellett. a Mara aat mártoni kOaeégltáanál 1883. évi máraaiut bé elafi napján d. «. tartandó ár* varéeen eladatni fog A réailetaeebD érvérééi feltéta\'ak eaen kir. járáabiróeág . tlkkvi oaatályánál éa a Mura aeent mártoni kOaaég bírónál megta-klalkatflh A kir., járáabitóeág mint telakkUnyví. batéaág Csáktornyán, 1882. évi auguaatua bé 9-ik napján. 60 1—i . 4012 tk. 82. aa. Árverési hirdetmény. A oaéktornjai kir. járáabiiéaág mint telekkvi batéaág réeaérit kOabirré tétetik: hogy Zakál Henrik Ügyvéd által képvieelt Kiea Mártonnak, Savóra Mihály gorioaáni lakéa ellen <68 firt tfika a jáiulékai iránti végrabajláai ügyében, alperes tulajdonát ké-peafi a n. kamaaai kir. tOrvényaaékbea tartozó, eaen kir. járáabtréaég területén Iev6 Goricaán küxaégi 1055 aa. tjkvbeu A 12—4 10. 12. aor av. alatt felvett éa aa adó alapján a egelfi- erdfiilletfiafggel együtt 229 írt 60 krrá becaült, alparaet illető föle réaaa, 7-aa 1187 aatjkvben 1822. km. alatt Hranyecx Pál éa neje ugj Sarolta Mibály tulajdonául bekebelezett 107 firtra becaült ingatlan egéaz-ben, -4 régre aa 1221. aatjkvben 3606lm. alatt Meoxerita Anlráe éa Savóra Mibály tulajdonául bekeblazett 151 frtra beoaOiéingat-laa egéaaben a betyár mint kikiáliáai ár, éa annek \'megfelelő 1Ö§ bánatpénz letétele ki>-talezettaAge mellett Qoriaaán kOaaég báaá-^ rál 1888. évi máraaiua bé 6-ik napján dél-elÖtt 10 órakor tartandó nyilránOa árveréeen eladatni fog; A rítelateeebb árveréaí feltételek eaen kir. jéréabirMg telekkönyvi oaztálvánál éa Qftrioaán kOzaég házánál betekinthetek. A kir. jbiróeág mint tlkkvi baióeág Ceáktornyán, 1882. évi aug. hó 31. napján, 48 l-t 3628 tkv aaám 1881 Arvercsi hirdet meny. A eeáktornyai kir jbiióeég mint tlkvi\' batéaág réeaéról < zennel kOahirré tétetik, miként Saffarioa József vukaaoveczi lakóa végrebajtatónak [Oav. Saffarics Miliályné aafllt Kodoer Jfciur-nék. Saffarica Mibály megyeri lakée yégrehtajtáejt azenvedó elleni 100 frt a jár. iránti végrabajláai ügyében a nagy-ka-ntaeai kir. tvaz^ibez tartozó oaáktornyai kir. járáekiréeég területén fektfi IV. hegy kerület 136 aatjkvben 595 te 625 hr. 160 frtra be-aaUlt, ugy IV. begy kerület 526 aatjkvben 640 kim. 810 firt, mégia 631 aatjkvben 086. bm. 640 frtra beaaült, nem klIOtiban a IV. K82 aatjkvben 646 hm. 386 frtra beaaült éa a 625 aatjkvben 22C bm. 801 tatra breafllt nevezett végrebajtáat aaaavedatt nevén álló a .......a 1691 frtra becaült ingatlanok t lar- teaékai aa 1883 évi február bé 24 napián d. e. 10 érakor IV. begy kerület kOaeég Há-zánál tartandó nyilváaoa árveréeen a kikiáliáai áron alul ie eladatni togaak. Aa árverezni kiváaék tartoznak aa iu-ratlanok kiktáltáai árénak lOf ál kéazpémt-bm vagy aa 1881 évi IX t na 42 \| ében alfai 4ve4ékképee napirbaa a kiküldött ke zákaé * <Vbb> Mételak a hagy került küaeég aMjáréaágáeál éa ala\'irt tkvi kaiiaágaél a Üvatelee érák tartama alatt betekiatbatók. A kir. tkfi halóaéf Csáktornyán 1662. évi október ké 18. 1 64 l-l PSERHOFER J.-féle .T.TÍ\' Vértítzfífh Iflhftaftinlr "•t1 ^Mte mm aiM> * «iHi p^l1\'\' " j* mm émtümHí. aalfol (nti\|]fii álla MM» ael/tea a 1akéa«Mb tmiít h«t)tek«t Jurimmá te »m Maeavitatttk t«tea A \'ItgfilaéaH aaHektea, aae\|\|aktea ahltea •fjth mr alWtátaáH Íall«]m<íiuu4t «va iiMi«<> teaéHaleteaer aa a lapatM^t* Ml afctti tal)aa grtejialáat iimtá)ÚUk j A.Ut 16 úbd»dc»i >r. 1 telffaa B btewl 1 frt 6 kr.featte kajfra 1 írt lo )jr. (fi Mteaaaá teráaákk $m kttéetlk Ut.) af-kllélk attevétel M\|1 \|MMt4uUlr«nr te«IUta gjj^ t»un«uu. 4rUwt«. ««ltl IfAl Ll«» teaafc a ItKaaiMn aM/akzak a Uaailtatw^fe tt MfMltaaaké táaat kteatelb A ki ctí< mjmt kaMrt«t lati ttlftu, ajte«a. á iráatalír lteftai ttetelj iégUj^mllételfe UklM ukMBjx. • kteai, 14a ■ Waltea> aa ftte ml Ihfflváeea ktetteet Taklatttaa v I I tel tea WMwtiia ehayaw\| ulr.tfiUn 4a ta0vaMM(lMaiamaÉttattaailiiVB\| te tátim ém ■«ai>, Mtei máU nan>tf az, btev tfa Mtekval buro* UtUjtm iá trwta kSafc aaaaaaaatfeátea kaV«dMBttete>( MUa éti \'-\'—ttlott U, a afÜMl/M aaak a l«a«fMlj rH7 «0 korty vtwfi aiy«J«m ta la, Mg ű ■■ft tfi. Mtea athüáz ét Wliliita ariM a_. Wífd, mm tépt tt aa, riakln véfttaartfl laMteaal lwwtl>ltkf" Mftmttém,\' mm UvaaaNtMfc al latiteéai, a aagawt Jmrácyttaatlaa teateM MMhaate aatpaaka Iiotul - Mate tetifluaMfcaz te a tiMalilw émk réritttmé toklawd a mét tortb rMlA \|ftayai4«lH awa Iihta Látira a mmmmté H- MaaJ. - mtW.JtMká Gelitftr Unit. \| Takluaaa art <» mnimb- roltamj vUtüét u 6n vétÜmM labd»c4Íb("jatMni, iwljr«k aátan late-dikal mWaitakl — gvafc éti aaMvriuai ■lltellaliia, tó btrUném te te ktMte ItMteaÉMI Mcngcdttt ateaSlO dáriWt, — \|tebt)n«<j-itk Waalailiiaf vHl iteraét. ÓWN kHakllatai»>y» , UtOmt K ttlM i\| .1 Takteutaa V\' tUn kiaÉtft»a aat; » Uattnélia wlaafMjt t}é$ftttrt teaailá i w iíu b i• raiffkaalaaaaaA^ak\'áMftrewHate* (l itei ttea Mait híjfcpiak gyónta* tégm tJm,émér» fj rá\|M4«iji autiíawtl apM—aa tm kém UaMaat-V Ua>á»iwMt, •itiaiüromm ■^gan aa m fémműé UU»nU— Mfmmétl, Ugr mm i§r( gdf4féttk n íMi^teal iaifnte>>a«Üaai rtf UA íl toH«tt 4ra»r-B im BÉBtalaMM Igyáltaafcaa ixtu Matflaa teMk B pTallul, ilaiiilal rigl kajem utgy UMf \'--\'" jtrai oly taijaa MWkaaaefc l tt»te. — iaaiaw magoi kflldén). FriatUf fiai márt. Il ri, » ím 10 drb lWcj> ajt-. uKr\'iiiü\'it. tegT «» va-; jedUt Ueilziis teTpr fér Andrd m HttMni aaagateaC * t* ttm UUjnéÉ ÉlHitei kZrteaé a iagkteg^MMs íjtMai í A> \|a0M I wata agjrilouatea aaaal illii>ali«, l.» te «tea tt-latear, w if itet aéniéirhi otlkdi 4-;, MrBwaaág j tteteÁMa tecaiitaal Mtly OaatalatUl ! I 1 Btea, laat íthnár » T. M. űaaMf, 1871. tejet)", I TékteatM art Minthogy M tt .vérte ^lO^wlAI\'\' \| fftidjiwink, a U éttk éit Idüh gjro teatea a atealaa aiaa»»<t<t. aawriak rtiaaaállk te- Ma^lteMaa at í)iá tIa il tataeae Wt, mét kaiwiM tetapapte. Mm mm—M Mérétén ka l«kw«4 a ImnUmé-Utti MwgkahlMra kírem RI. UMj > jáat aaMa^ JMiUüj h«\'"í« liiái 1079 aoaaater I IMfüT éflfil k««dr« agy kft Taktatataa art A: teicmí: \' Itemteate foní lateteMHOTMHIH faaoti Btaatel tiivim áwg taétnaatea vteatt, te lawlalaa, hüoai Mpate^afra teljraaakk hu. Még oktúUr U-kii pWiutafci tt öu aMtetof I «anais uUmMttóm Uuj r »g»>»n «te voI)«ijt, . "Mv" rMiUrtk ét oltelájtetk, anjtpItmaWtea, Ugrateat\|, tyk te te tétét, álmUaa ÍJJkAkk»ti viltte íltaiii rttpl tef- Jtet m«!. Kmi> te éfutotkt Rt arraMtbteUk \|T»ri». , pN* a-.k MM 4»____ - . nakf kínUláWI. tM\|bui«tiim, miulin uokat aaaaiaa 4 bitiv aateli Ma, 90\' én* 14imb Aataára m4u(jm a IOÍ4latMa«\' ág4aaate«a m7«k, tfj iimm« umél ag4aa«a aj(,4w<—\|i 6o»tehiMk r», kir. nb i\'omJ. O-utilui lú\'MtMl lilílím, Úéhf ItMtcit Píírltofrr ar! Ka 4 tt (J» Jv liilartij-ilMtlte agt« Itauü t^tnOk ki UgaUI/abb k ■Hl] f>k \'lia<4ga4yiaH mb jel Un •M l«vi«iA\|i, a\| lafteateaabu gyAgyn-A\| irlGk- tteljteUl mtétüm liarl Ma ié]iléitl,ltllliia4li (jmtmamV\' it, MteuMm4\| —"--•—-—-• ét mk tjSék jUlHaáak. T«\'Jw Mteloiaul kink még (lr ttea^aaat Mély aaatakttol I > M KaUJtrKiiroJt,. méét t M Bli»>k w.OM.r Mjtelj fT" Amerikai köhivöny-kenöcé, f.y,,bi HM te(4, k4ta4gtal««al hűtek «Ur fcéM kMf\|-MM és méttot bal, aavMataaaa bAteertnaabaJ uy-aaakgaUa, gém, bhg« l«glNte ma)te;(WaaMig^U atb. atb. alla 1 frt 10 kr. \| Anatherin száj-vi aaa atlimort Ugjobb Áigl C7..m aofiMnnrio Prl BMteratteaaaatól,. allét- ozem easenczia, ,j métUMn u Jaatette •Ara aratetl fivegccaíkben Aák I frt 60 kr 4a 1 M B0. Cliinai toilettefzappau, tbb\'/Iíííí pkrUa teréo. Tlaawfclla otAÍi a Wr Unmtealai G igaa kellemti szagot tartJaMf. Igen aokilg laátM kl nam wArwl. Egy darab W kr Fiakerípor, r^^ Étett 1 dobot 80 krajcakr.i______. marva, inimlenntmü apbajoki éa idült aatek a\|b. j 41. a» 1 itgaly 40 kr ; ______ Élet essenczia (prágai cseppek L avéd cseppek ísfrlJSSÜRCi r, taall bajok allau, kitütiö bisliizer, Egy ÜTegtao 20 kr. » J Mlzéniteiuk iraaetia kaiftn\'agaaN\|ab vagr ét eteate aaiataOlatntk. Mr a uitkMda ioata atjan i iorlzL^ atólílLalagnéi caakla aaaak tekfiidiM nUn aatlft-aaltotlk, nafjubb Saat#\|n4l utMvétel aallatt ía L 1J74 9—13 rni, rak«kég, lojtóköh atb aAte, £gyl(eme8 tapiSZ, ittixiáj-oluj, IVRVÍjfetn«.»ITo lábizzatiáa elleií. ^fcfe •iáiul ItaUtkate kdlrtwtlan H^ij, éy«>\' ttrtja kbaliti éi ArialmatUu aaaraak «m tektten\|\|dr« ifeboa&raM kr -gé 1 Pate pek toraíe-já,j kMi»gé«. xakadiaég, bnnit, awll- A tteUtgak tegi Utnialniak állta Ug)obb ét lagtellkaaaaabi! aa-gtdMarvak álulan<>aan tHaami I ilci^a Ara W kr. fanB0ntliinin-bajkün5c8f I tik L lalkaaak Altat vaiamaa^yl liajM4«taat4 aaaVkZ-•éü L Ufjxbbaak alkaiirta, I caiaa«an kiállít\' tt Kgy aaahpaa I ^ , \'\'; [ \' i\| j, Aitatd,UaArtúl vAgott ét aaZrt aabtk, mérgea kaíaéteyak, a lAbak régi. kMaaakaakht felnyitó ké-l4a«iJ teakaca nlrlgyketéick, fájó pobotw, aabca] ét gpmjétnt mell, tnegfagyuit tagak kfiirvénr í«.h-«0\|iUÍ tejük elten jóiuk bixoayult. Egy tégely Mkr. %ti«me8 tisztító só, \'art eariaatta mtoden kúvttkeánfnyei, a, m i azédptia, Kjomorgűrfa, gyet két, aranyér i(Aa atb: rllfu 1 camnag Ara 1 frt. iktarak^ak tarUtaak,. vagy kétéara gyema Elektro-homöopathia. Az nj eleklroDouiőopaihikus győgyszerek nindea betegség gyógj itásására hatás tkkintetében felülmúlják az eddig iimert gvógj rendszereket. Kimentő tankönyVÍ 2 frtjj HAITER A. homöopathikail központi\'gyógyae.rtár, GENfBEW. . ji Fóraktár mlinden orazágra. Magyarországi főraktár: B u d A p e s t. Gyógyszertár s birodalmi Nádorhog váczi-köiut l7. Oonsultaló orvos: Brl Feictktinniin A. CaorváajBékésm, IsmerfiaOk skámlra. kérte mé§ zAkáay HB4tagteteM ealail kaiijj] vacakét, mart Tteallaá gjow Mslá\| aUto\'" kHatkr>teWa aat aUÚmMt lamarnt aaaiat rtb. — Egy axarant mb lt\'3gyígjulutafc á íjh rmt kMpkWa bmlakt akt eaak aoa n-j •yalwextaMak, kay\' a^mazteate^Wltel GOUISCI1EK K. »g7«tM«i kenfraraa alt (Bíca, L lat* aa tér i) Inban te k4mezlti WéNli iata, a aaartelilleal lakat évtetet tHk l\'6jWg»t I kr. f UtetaaS ta^rt. Bcjr igra jó 7 oktáv.; jtongors, ijpreji b4jesi zougoraweMer jkésutmé- nkre, előadó Nag)-Ksni8^,\|(eló^b Il is ^éétft)- most: Zrio LL± íczk 620. MÜLLER J. L LTSZEB- ÉS PIPKKB-SÍAPPAK-OY BUDAPEST kte-ayi^ beag te ki., ma aaeg aa kr. \|IMM » kMNM \|ü4tf..Vh lwMrtls. \'■m í\'OitM, Opfipi.»»v. Mtt, Tata-i-a.iirti^r-iiíu, MH#a, tetemH J!jlj.BtlWnr. iaiatai. Tikw art, >«it.iitNrt«ir, inb a«»»H a«M. ™t ai\| <»4»ai. niStea, ateag atwat^ imNm, Vlatewa t\| teán hH> T [fm to ir. a £ m m a>. fafitil szájviz és fogpör. Brillantiite, tkWM auat i.u; j liiaaw ét amn Mtr, hm » %t , «< kagbaM. la éikii MiNb,en< (thazUMiaaa r \| \| TztJUji faoiat aMtea tef^V/l AMegyaál at \|)M1I \'« ktMMMk i Mmaatee küldők. txnttJtAlft, féltekéjét ét Hm iUkkieüt*" nMMI kaahatak t tl. szám. Nagy-Kanizsa ttft$mtii fMM rslöp Mm kmsnkeáéia I jváreiUi utcae, Itlse. ■watatéat Irtk Bgé« é»rt 8 frt nHm 4 ftt N^yadévve I ftt ■ 6 hasábos pelitsor 7 fcri, tObbÖri hirdetnél 6 kr. ftélyegdij 80 kr. Árvetést » e^véb hivatalos hirdetmé-ayek 10 kr. bélyegdijon tolul 100 szóig 1 azontúl minden szóért kr. 883. szerdán, február 7-én. " i •1 X. évfolyam. 1E IfP MEGYEI ÉS HELYI ÉRDBKÜ \|P0I^IEAI, KÖZQAZDASApj Ú VEGYES- TAKTALMU LAP. \| "ftpénztá A Nagy-Kanizsai várom szabadelvű kör,! a Zalamegyeí , j Kereí Mi 6JELENIK NETE Szerkesztői Iroda. Hm a kp wl-Mi ré»z5t illétő közlemények küldendők Bajza ulesa 4. BérmraMlio levelek eak ismert kesékből fogadtatnak el,\'- Kí-rirntok fiissa nem küldetnek. ff II ttér : p e t i ( 00 rft 10 kr. HamvazA szerdán (U. M.) K rövid farsangnak vége. Kezdődik t hoeezu böjt. így változik az életben minden, A komor mementó mori emlékeaiei bennünket .mindannak múlandóságába, a nfi as anyag gyarlóságával bír. \| így igaza van a .prédikátornak, hogy mindenre van idő 1 j «Van id<5 születni • idfj meghalni, van idő ültetni • idd az ül-tetiuényt kiirtani. Van idő megölni ét Idő gyógyítani ; van idő lerontani éa idő felépíteni Van idő airni éa idő nevetni; vau idő gyászolni és idő vigadozni. Van idő el hányatni a kövüket, éa idő a köveket ösaze-aaedni; van idő ölelgetni ója idő as OlelgetÓt eltávolítani. , Van idő krreeni éa idő elveszteni ; van idő megtartani éa idő elszórni. Van idő szegetni éa idő gyűlölni, tan idő háborúra éa idő békea-\| ■égre. * Ne félj nyájaa olvasómj nem kívánok prédikátiot írni, hogy íme \| bölcs Salamonnak est a szánt igéjét \| í4t kiírom; ha okulai belőle, annál i jobb\', éa sokazor egy iiijságczikk i ia felér egy roaas prédikációval. Az idők folyama a változások I szakadatlan lánczola tát tU^tjsti elönk-j be, a a faraangi vigalom napjai után I igen jók a böjt napjai, kellenek as ] idő szakadatlan folyásában oly per-ezek éa szakaszok, a melyekben ax ém-ber, ha nem ia asóaserinti értelemben, hamút hintve fejáre tekint Önmagá-I ha, a legalább gondolatban megál- lítva az idők rohanó pereseit, elgon-1 dolkodik a múlandóságról, alz enyészetnek alávetett földi életről. Az idő magában véve free lap, melyet tetteikkel betöltenek, \| lele írnak a népek éa nemietek. Ézbk adják meg az időnek váltosatoa jellemét, sokssor virágoa rónák mellett vezet el bennünket, de bizony soUsaor kopár, barátságtalan paszták mellett* 8 valamint as ember maga is önmagát legjobban képés megítélni, ha magába tekint, múltját vizsgálja a a Jövőre nézve ál apitja me\| terveit, ugy a népek ia saját jellemű* ket legjobban képeaek megítélni a a mult tükrében, a a kettő egybe* haaonlltáiával a jövőt ezélzó tervei* ket megállapítani. Gaakhogy egy nagy baj tűnik itt az elfogulatlan ítélő szemébe, Ugy mint a lehanyatló pap azép bíborral önti el a nyugati eget, az ember a multat mindig szebb színben látja mint a jelent; j tfil lévéa azokon a fáradalmakon és veszélyeken, azokon a viharokon éslcsapáso-kon, melyek a multat, pkkor mikor az még jelen volt oly kellemetlenné tették; az ember azokat a viszonyokat ugy képzeli, mintha semmi kívánni valót sem hagytajk válna Jiát-ra, és a jelen aemmi tekintetben aem állhatja ki a múlttal a versenyt. — És itt van az a veszedelmes irány zat, a mult intézményed vei, melyek többnyire elavultak, oulhaíiádoltak javítani akarni a jelen baljai ti. Pedig éppen ez az irányzat hSordjá magában a legnagyobb veszedelmek magvait. — Minden korszaknak meg vannak a maga kimagasló,! a kornak jellé ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai- és Délzálaí Ukár&f/énztirak, Bank egyesület ós k edeimi bank hivatalos közlönye. [ \| U NK INT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATIN* met kölcsönző mozzanatai; minden \| neki alkotmánya jogai nyújtanak, korszaknak meg vjoltak a maga l\|ajai, \| az egész liazá jitjv^ra kifejletig. A kik lehajt még mostanában ia a b? apad sági u\|(án áhítoznak, azok valóban neinl ismerik a nemzet múltját, melynek ily, mesizemen^ szabadságai sohasem voltak, hacsak a régi mult korszakainak még nagiyobb 1 mértékben, \'mint a jelennek; Irosa szolgálatot tesz tehát Iá népnek az, i a múltat, melyet caak vórsás ajtóinŰvegoji át lát, és anoak bajait nem ismeni, osak dicséri és magasztalja, hogy á jelent gyalázza. Pedig hja elfogulatlan isemmel njéajzük a multát; azt fogjuk tapasztalni. hogy \| nemossk ép annyi panasz volt a múltban, hogy nemcsak valóban volt is elegendó baj akkor, mi4t a jelenben, hanem hogy az emberiség általában és a népek különösen mindenha elégedetlenek vóltnk; hogy ennek as elégedetlenségnek részben volt oka, részben ném is volt oka; hogy az elégedetlenség forrása ott van az emberi kepeiben, moly folyton a változatosságot k<j-Vejei i. De hét ha báj volt mindig, akkor bizonyos, bogy annak orvoslása elsp sorban a baj msgismeréMt té- telezte fel, ezenkívül pedig áz ön— ^Jehetnf szüntetni addig a napig megismerés. Egyesekről ép ugy áll ezi mint népekről. Csakhogy a do-log ugy állr hogy a jelenben, valamint könnyebb a bajok megismerése, ugjy könnyebb azok orvoslása is, sokkal könnyebb mint a múltban, a hol as idő és szokás által szentesi-tett elavult intézmények korlátolták, akadályozták az orvoslást, Áz idő folytonos ihaladása meghozta a módján ennek is. A nemzet sorsa saját kezébe van lettvej él alkotmányos jogaival éa íplrkodik a törvény szabta határokon bélül ezen azapadaágot, melyet feudális intézményeket nem ábitja vissza, a melyek azonban igén messze állották a ézábillsig, Valóságától. Ki- I yáj;tsálgpetj4ga volt az némely osztá- \| ly oknak, de korántsem szabadság mely I az 41 talános emberi jogokat respek-Ulj». így vagyunk sok téren. Csak a pultnak elfogulatlan \' megítélése fogja szép és irigy- ! lésre méltó ézinben feltűntetni a je- 1 lent, melyben ugyan szintén vannak bajok, de a mult bajaihoiz képest ugy imlván csak csekélyek. Ilogy pedig fzen íjaj^kat megszüntethessük, arra nézve egyetértő akarat, tiazta buzgóság szükséges. Mert sokat caak a buzgó akarat képea keresztül vinni. És valóban szsmtslsn bajunkat meg- w. melyen Magyako^izág ezer éves ünnepélyének hajnala fel fog derülni e hazára. Caak1 értenjők meg egymást, és ne hagynék hasztalanul elillanni az időt, melynek jniinden percze, a melyben az vgiyeiifitlenség rút ördöge viszálykodik köröUUqk, a gjyógybál-zsamol viszi o\| magával. Mert az idő folyam, melyről a költő ép oly azó-pen mint helyesen mondja: Fat ab id6, [uiiut a sebaa folyam, Mely medrépan iarthatatlau alrolian. Hab habot pajt, habra uj hab árja gyűl Falaalnio van tQOIt, máspereabeDalmarül. 8 jinelj P«uobyoak lát\'n még ma ormait, A Otllértoek nom holnap partjait; Qolnapniáa már tragorbo ömledn, S gyöngyeivel! mérlietoUeu sírba vesk. A nép szava Isten izavi! ! I Irta: T;óvölgyi Titaaa. Felolvastat olt a debreczeui azshsdelvft pártkör\'4iel)iségében 1888. január 28-án. (Fely tatás.) Mert s hí int mondtam, az egykor elnyomott, nép, ma már nincs többé 1 A asahsdságnsk, emelkedésnek, gyarapodás•{ nak, uirá lehűtésnek kapni éppsn ugy tárva előtte, mini bárki elótt, s minthogy találunk! is már fOldmiveléssel foglalkozó leot véreink közt igen sokst, aki vagyonos, va amint uri testvéreink közt igen. sokat, aki szegény : pegig. a asegény ur >tizszer szegényebb ám s szegény féld • mívesnél. A szegény nr nem csak szegény, de lenézett is. Az olyan ar, ski rongyos nsdrágbsn jár és kenyéren, visen él, nemcsak ^testileg szenved, nemcsak j-testileg nyomorult, hanem annál az élet már ezen a földön is pokol." Hát nem épen oly szánandó-^ az ilyen szegény, ; .mint a többi szegény? ÍÁ bizony-bizony mondom, ba átkutatnák az emberiség \' rétegeit, talán — aránylag véve, -> éppen a fóldmitrclésael foglalkozók osztá-( lyábsn lalálaók föl s legkevesebb bol~ \| dogtslsnt. . Hát mi^rt adná most már as nr Isten kiváltaágképen az ó szavát. caak I az egyik gyermekével azemben ? Mert ha \| a népnek, a szegényaégét tekintjük ? Hát • éppen ugy meg van as az egyik osz I tálynál, mint a másiknál, valamint bogy . éppen ugy még van a vagyon is. És miután hogy ma már minden I osztály szabad és egyenlő, egysránt vegyes szegényekkel éa gazdagokkal, mert egyaránt nyijtva minden osztály elótt minden pályát melyik osztálynak adja tékát oda az ur Isten, aki sem nem osz-tá^\'vezér sem nem pártvezér, az ó szavát : hogy sstán ezzel a szóval az egyik osztály a máiik osztályt Irsujtss. „Zala14 tározója, Az én képeskönyvemből. Apió rajuk a fölig mull idfikWl a A mikor ém stlsla vsllasb Benne Tatánk még a Bach komák diMfoégének taljw élvezetében, de u altöld aéÍM róoáio est nem érsfik annyira. Megy Kuniágnak nép népea mesfiTároáe voit as, a kel én egy kelleme* (as ifjnkerben minden dolognak tsbb kelleme* oldala, van, mint kellemetlen) évet töltöttem. T6«gjrökere* magyar népiég aa, egytSI egyik bOaske «aár-maeáár«, tinta magyar feji jellegére. Oaek l»a Kareaegrél VetldOU oda Talaai finánca, «( nem igen aeivehe, öreg* apraja egyaránt — Ifja voltam • gondtalan, * a mint már a mattkor elmondottam, enai inni való volt etag. 8 mivel minden fiatal ember egyaser> —ued poéta ia, a pegeeeal éo ié magnyer-gettMi, e mikor aák lehetett • nagyon tar-■mm, hogy geniáii* poétái termékeim gemW mádra »s»porodlak; megénekeltem éa e pneatat é* a déiibébot, a feneketlen •árt. meg e liltaké* joháest, ki sereooét-leoSl járt k«d»eé»l agjiti, ékes rígmuaok-kaa, mát mint ae oly vilégkédilé fiatal kor bsa soki Beeel asatán aeestal bitiem est ia, kegy tartekábee vagftk miodeson tulaj áoeeágekaak, melyekkel egy kis traikaa—6 antél ■SjtéáÜaai lebet. Ee alatt ne értsetek nyéla* sivaaélm mj modern értetaabee t«u trafikensnöt, —I m aem, egy jéméda t—k i mkedönek ked te leánya ae, ki a kü tnikébee i •mvmákat érelgstta, mikor ráért: Uaatea mád báil leányka. Kekeaa ■■misyissh ttot fel as aaaép lég, w«ker vállaira mU löriök, kék l latens a fcsliésy gynaf* asm* «M»s\|f s«s2Ui I volna oda. Mtlrelt leányka volt, onnan ma-gyaráatam én est, bogy sokat olvasott, még pedig magyarul, é* azonielUlj még Emiliéoak Ceelédi Köru-ét jératta, a halranai években minden magyar hölgy sok lgke<fveneaebb lapja. Ebbe irtam éa a vidéki tadéeitáaokat, é esek nyomán iamerke^tem meg a kedvn fiatal hölgyecakéTel, kinek rttteoet** félénk, Íáratlanul ügyetlen udvarlója voltam, As d asépem, a ki oaakbamar kiérezte Ugyet-leniégemet. a fenafibbaég él nagyobb érett-lég bmooyoa kiállbataUsn tjemévol fogadta ömlengéieimet, többnyire rMMnl kiafllt bókjaimat, melyekre mindig iegyinrma imoaolylyal felelt, a mit én igen •oknor\'inagamnak megmagyarázni Hm bírtam. Lagkodvepczebb ba-aomatom a aaivar ttae volt.! Mikor asivart vettem nála a rágyújtottam, mindig ast mondottam, a aeivem ia igy lobog, miot es a gyújtó, 6 meg aat felelte ráíaamia moeoly-géaaal: ROltaa el aa iataaérti mert baj lehet még a tüdejében." Eo érrel meg olyanokat •óhajtollam, bogy a hatalma* meunydürgQ Jupiter ia megioault volba lajta, U- eaólni nem bírtam semmit, l fi céek taoolygott, oak moolygott. Sokasor üejran t\|gy rémlett elöttaaa, bogy s kod ve •sttíje taéemté* ki-névét, dl mit nem leled a {boldog é* aobe roaisat nem gyanitó ifjúkor. Tultivén ma- Íamat as ilymekeo, vigaasialám magamat, alytattam a bókolást é* folytkltam addig, míg igaián ait bivém, hogy a kedves asÖke teremtésbe fülig auráimé* ! vagyok. 8 ai órából, melyet néha e trafikban töltöttem, a felét rendeseu eUébijtoUas^ mélyen bele-merUlve ia 6 kék ^emelnek világába, melyekkel olyan bamUeo tudotl pillantani. En ugyan ait hittem, bogy a maa^yaripég van bennök, pedig tulijaouképdan aemmi «em Tolt bennök. Mag\|oa Urméaeetaa hégy kbltfii kiaéí-leleim, em maradhattak Sokáig litokben előtte. 8 salat magyar éneláiO bélgy nagv kedveMje volt a magyar vsmkflsk; kOlö-Petőfit j a aMIsm éa sas-láagtalkl dabolát. Bajét dalaim mlttl melyéi aagvou miml1iisi Patéöl aa AéhAi .......... ....... tanultam a ligaiibbikil, * mikoi\' aautén a ttafikbkn voltam nála, * vélelleotll enki> ■ém voll ott, el ksadettim recitálni kedvenc kösfijét, a lelkesedé* naviival saóltam i óla é* swnoétlin sortéról, i mi imádóit iAki hökyemnak nagyon jól tet»s«\|it, é* áaótasii-voJebben ii látott, a nom egy nekeii UMgvoii liiimlgö bókot möodott, a \'.inelyM aaabad volt lesét inogooókolnom nlár Ugy I ai assisién át, milv bfnnllnket ilváliaatoil. Mindig essembe jutott, mikor ebben a trafikban voltam Bsepéai mondattanából as a inondit, molyet 250-sscr kellett liiroom, a asértAsóta •1 pem filejtittem: j later me et te murus interostj Mi kettőn ásutáo valóságos oültust Us lütjk Petőfivel éi Petőfiből. Abban n időbe* jelent meg Bsokoly Viktor regényes élet-rajka Pitőfiről. Mobón olvastuk e«t kitten, felváltva. Ssép szőkém növekedő érdeklődéssel, é* [nagy részvéttel lisllgalta a nagv költő élete aaomoiu uspjainak vázolását, és klllö nös érdeket keltett binniPitőfi, miuj ssinési, .Mám is képsplhotem moudé ő, saaki fttrt-)eil daososeu mográzva, hogy Petpli romi •aioéaa lehetett, a miot róla Írják. mert minő érzéssel kellett annak beszélni tudnia, a ki ily (érsáseel tudott irni. Mikor astán azon elldnvetést lóvém, bogy a jeUs költőnek azUÍtaégkéjben még nem kell jó asiaén-nes lennie,!* Szigligetit imlitém, ki jó síin-liifliró, dl kin\|(en gyenge isinén volt, türtl mmlanttl rákta fojeoskéjéi, s osak ásón sa- R- kru körtílméoyeknik tudá be, melyikbiu lőfi éli, hogy mm épnou oly jole* színén leti, miiit a mjlyen költő vo,lt. A mi vőrsei bin aziiiészi életére vonatkozott, azt legalább ll lélis; tréfáuak tartotta. \| Luoifer uram nem alaaik. Egy nsoon hivatalo* teendőim után egv dalt dúdolgatva ismét a trafí\'ta felé nyaám lépteimet. Mikor kalapot eoielve beléptem a boltba, énpeu Petőfit tattá innét S éa laposgatytt banna. Egystterro fal-kláltalt t. .Ssnetném égyaaer as .Orfilt\' st asávalni; lia\'lanl, de aem a ■jafsdtm . i itt a traflsilNui, ba-l^yea köHmaénynek roppant: hatáaa Iplpt. A jó assvaló talán képi* jVolua ma^rikatni aa egésa publikumot. lUr a keidéls Is: Mit háboigfttok 71 Taaaromalok innm I kesdé nsg< pithamal, — di nm folytithatá, mert e pillaaelbao fépett lw 2 máiiá nótá-riusuukl egy ki* buruótért. Mérgei szemek-kel szolgált is Orignek e alig várta, bogy •Iminiso. Bégarat tolt k fülembe as én kedves, ssőke abgyalom. aisly uim hagyott> nyugodni. Ssog«t UtOtt a teledbe es a gondolat. Eőt-tim termett, miker > felébredtem, velem volt is igési napon ék, [még akkor, is mikor ebéd fOlöli a java (Urkool halásstam ki a húsos tálból, a knelybeli jktllönbon nem is volt, ross. 8 mikor iMéktld\'am zúgott a fim tőle; a b«Mvágy[\'<)amonai ott Alálkodtek folytoBojsan kbrtuőltem s mintha mindegyik mondotta Voluk: Mit) Idthorgattok Talladódjatok innen, it^ndjom\|fúklijlkozn\| Petőfi: .Orttlt"-jével. aáevaltem Sgya atrdfáll é* sokszor misálltam s* télkor ehltt éi elreeitáltam egyik og\\ ík hitalmambb résaél. jTelssettem magamnak a \|onéol«baaa hátha os által iluyir-Intim as én lzentemuok> vissout eserelmét. De hipár eayklőriTDim volt kilátás arra, hegy iitlnpkaun^muiassanj be siavaló tehet» sógornőt! naatsnuran, vagy e mint mondani •zokj^i] bevá»\|nitps vertOt hogy legalább vele Jegy Ulti alkalom adtán duet-ben kiiért sem meg elesatalisáj. Uiz^lgolt aa én népim hiuaágáfakj uh. éii önmegtjagadásom, hogy a költői brodaotipra ssául időmből osiptam a hosszú[lyen msataanlásáin (miidiu fiatal kOltfiok \| abban k] nézetbe^ van, hogy neki már ném kell kauulaie soifcimt). De a helyet, már nümt m krs\|aki^ mégsem találta alkalom saerltnia ami hbgy ilyoo verset ottan el-sssváOmsakl: HáUtajmásaés nótáriusnak {ön ismét murábtík \| Azért Weeetetl a belső SCoBlba] i hó) tanuk nélkül, sevartalaanl elaaalralftat^nj aá é Icedlvenos őröltét O letilt apettMa,én bedig odaálltam s^ssoba rába helyeslőm magamat Hf _ vágtam a tandst, már >.\|i.deklamáltam as Őrtlttnek nagyon is jósán sorai), ugy hogy a ssoba is síit belé; reagált a kályha és a felölte álló üiró gvp«i baba aájátaágoian moiogni kezdélt. Mijíer eetán elvégeztem, eriki szentem jMagroil ülőhelyéből- é* egéce lelkesedéssel rtatuíált\|— neui tndlambeoar-iában Aigam iflot-e a bók vagy a verset — és ast me mdál: , Tud ja. mihelyt ssiuéssek jönnek felonkjbe, On ol fogja asavalui as orflltat a ssinpadtHi, * ki tudja, miuő ase reoese várja még, ha -gy negyed óráig szerencsé* Őrölt ItMe. Attól ne ii féljen, folytatá féíbeaaekilani aem engedve magét, hogy a asinéazok Örömmel bele un egyeeeeaek fel-lépésébe, sőt egy mOkedvelő :\|fikertllt estét hístosit nekik eevagi tekieletbaa. Azután pedig ulánoahatatlan bájjal lévé uláane a szőke kigyó: hMiV előre Őrölök anaek anecyseeiO sikernek, a koszorúknak, melyek lábai elé fognak hullani, a hódolatnak, mely miudenUnuaa szellemét, művészetét, bátorságét érni Íogja.M Es e«ak bámultam, minő hévvel, minő •lregadtatá*ai szól ai én kiváló teheleégem-ről és belohagytam magamat ugratni abba a TMiedelmee jétékba, moly nyugalmamat hoss-ssu időre rabolta el, aiőke angyalomat pedig örökre. • Sok idő mait el azóta, de ugy emlék-ssem rá, mintke leguap törtéül volna minden. Fel-alá járkáltam éppen Mohámban, mikor MŐkémuk szobalánya lépett be hoasám, egy ki lóvéikéi hozva át nraőjétlL Ájtatoi érzelmekkel bontottam fel ál a követkwőt olvas-tam benne: JT. 11. ur 1 Aa utasán végig, mint inneo a null ablakából látom, vánser-ssinészek tartanak a nagy vendéglőbe; hat bosezu koosi héssa őket perepuityostul; örülök, begy immár alkalma log nyílni mii véne tét a nagy világnak bemutatni, iparkodjék tehát minél, elébb a smnéaelárealet igazgatójával migisinerkedni, s hadd gyönyörködjem egy váromnkbae ritka, sőt aoha olö aem forduló mflélveselben. Mibelyt lehet, elvárja berálaéja - Mait.* gomoly, nagyon komoly láttam. Minek i* került ide moet sa a smatársala^ bogy Akft#? » korunk ejebh ^ 0»feMi wrM t ré«4 HlIW^w vett ti Amiiy Pákáinak ekéért* fi KjUlÉll I Yaltaaaayi esatáiynak m MtiiiW fasgwitott ssegényelt, iMN^tWi hagy agy oestálymak tegyo nos fiit Hu mf«!l Mg a mindenható Ittea részvétét t Otekbogy ibhr meg u egy Igaz htN önmagéval Jőuue ellénksiósbe, mert 4 M(i állította fitt) t józanság, takarékoséig éi esorgitom erényeit; ezén követeknek •jutalmazását és a nem követőknek \'büntetését. Éi miután u a nyomor, melyet újságaink emlegetnek, raod«oen ott ssokott tanyát ütni, ahol ezen erények nincsenek meg, hogy másitsa most már meg azjó szavát at ur, azoknak adván, kik erényekkel nem bir-iák, szemben azokkal, akik ezen erényekkel bírnak ? Hogy pedig njiágaink éc körleteink, a „nép" elnevezés ilatt valóban a földhöz ragadt szegényeket értik : a szegény grófot, s szegény arat, kereskedés, iparost hivatalnokot és (Öld ■iveiét, — \' azt be fogom bizonyítani alább. Ámde dk, a „nép" elnevezésnek rettenetes megszentUgtelunitése! Mert azelőtt láttánk népet önhibája nélkül ki Doctatva, ma pedig ezen uj tan szerint látnak népet a hibákból tömegeaitve. Mert tisztelet a kivételeknek, de ezokot a közmondásokat: Dolor vofuptatia oo-mes est: Egy két nspig dinom dánom, holtig való szánom bánom." „Principii boai finis ttonus. „Jó kezdetnek jó vége." „Paraimonia snmmnm vertiga], A taka rékosság a legnagyobb bevétel." Quís-quis sortig snae faber. „Kíki uját szerencsijének kováesa," aat nem én találtam fel, hanem még a régi bölcsek. De valóságos igaz is, és kísérjük csak figyelemmel ss emberek cselskedetét és életét, hát sóját nyomorának uem mondom, hogy mindig, de tis közöl kilencz mindig a msga okozója. íme tehát, a mi újságain** a hibák ezen tömegesítését keresztelik ma népaek. fis erre akarják ruházni Isten szavát. Hogy pedig igy áll, ima, a kivetkezőkből kitűnik: „Meddig tor még a nép, melynek feje\'alól hozzák ki a páráét, szájából veszik ki az utolsó falatot, saebéböl az utolsó fii ért/4 - És ismét: „A nép rongyokban jár! Nincs betevő falatja, nincs amivel befedhesse elcsigázott testét." stb. És tudnék még száz és ezer oly idézettel élni, melyek bebizonyítanák, hogy újságaink ez ország népének leg nyomorultabb, részét értik a „nép" elnevezése alatt Pedig hát itt van Debreczen ▼árosának érdemes lakossága ; itt van az egész vidék; ámde tauuul bivom az egéez országot, városok és falak lakosságát : mit tartansk ss olyan emberiéi aki rongyokban jár ? akinek betevó fa- \| latja nincs ? kinek családja koplsl ?- Hát mondják ki őszintén, tiszta lelkiismerettel, minden habozás nélkül, nem azt tartják-e az olyan emberről, fpp 1C7 lasu és dologtalan, aki iMi birja ■agfcoraeai tenyerét, {agji kori ly, i ki kirssilét m^issae? Noef Kern ízt itartfákje az jlréti ember felől, És rfbol az egész fíílu oly in, hát ss egées fala felél ? Mert Isten mk háls, én u or»sái nágy részét Ismeri m, de az oláh lak<Kág dologtalan és issá ;oe részét kivéve, bfaueu(olé tisztességes kinézésű embereket látok, kiknek b»< ny ünneplőjük is vaa,(kenyerük is, hála Istennek, még egy Ifu tulonnájuk is hok tá. — Hanem újságaink szerint ez már p ira is nép. A nép csak az, a malyik á ngyokban jár, améllikijek betevő falaka nincs, tehát a tó jrsgy lusta és nem le res, vsgj korhely, aki megissza a nit keres. Ex msinspsáJ az úgynevezett ,ná\| Ennek szava szeriátöl^ áz Isten szava! És es kérem bem* túlzás ? Hisz in csak olvassunk lapékaU és alig van sz^n, melyben a .nép nymtnorál(-ról ne eltn-nánk. Miatáu pedig a „ lyomor" csak is azoknál észlelhetó,1 killel emllták, nem tuloznnk talán, ha ast I mondjuk, hoj ;y Magyarországban al lakosságnak csak. is egy század része fllhati Uy .népből." 4-Olyan népből, t. ij njilVekre újságai Ik hivatkozni szeretukl, amely egy ssázdd rész dologtalan avacy korhely embernek szájába akarják adiíi Isten szavát, a kilencz ven kilencz szorgalmas és tisztességes emberrel ssembeu. 4 Hát nem szörny fogalom es kérem szépen, mely hogy ugy mondjam: a renyheséget Isteníti 1 Annak óhaját és akaratát kívánja érvényjid emelni. Azt akarja irányadóvá tenni ae I országban, De nem I Ne gondolja felőlem aat senki, hogy én, azólljjt, Lk\|k minduntalan a „nép"-re szoktak fiivatkozni, roiz akaratul vádolnám. léten ménta 1 Cink is a/ért irtsm körül a lazó skoros értelméi beu vett nép tulsjdmikJfponi lényegét ilv erős vonásokksl, hdgnr annál inkább kij domborítsam a levédést, mely a vnép1 kifejezést még iiis is a régi értelemben kívánja használni, jaindig I egy bizonyon elnyomott osztályra czélozván, de a milyen különlegesen elnyomott osztály, mai napság nipcs {többé. A nyomor és a jó lét, egyik óestálylyal olyan közös ma, mint a másikkal; szegény va gjonos, avagy gazdag, egyik osztályban ugy található ma m«Ymtot a másikbsn. IIs pedig az elégedetlenséget vesszük .nép" számba? Ax ■ éppen ngy meg van egyik osztályban,] mjiit a másikban Szóval különleges! nép ma már ninca, hsnem igenis, azéjt ram nép, de egészen más, sz sz áts\'á\'íjsabp értelemben. (Foftft kön) . 444-Gambettáról. Aki Gambcüaval már beszélt, ss elmondhatja róla, j hogy vendégs iránti viselte a legmegnyeröbb egyszerűség- és azivélye«-éggel volt párosítva* Vendégé- aek mindig bal aresát mnatá, asaz ast fordltá f»ié, — jobb a valódit kon ifjúságában imiUlt volt, elvsasi tette. nyugalmamat megzavarja; ui<rt én dacaira egyezeti e rögtOni follobbaná ómnak igen keveset bíztam magamban, a a/.l tudtnin, hogy Mari veszedelme szeme vakmerővé tana ét odahajt a isin padra. Levale agéaaeD (bliagatoU; de kéafibb saigM nyugodtabban kezdettem goudolkodni a dolog frlol, a aa egAas dolog vidoVabb txin-ben Ittat fel előttem, Egy kiaaé még aiaal ía TÍgaa»ta!i#"n magamai, hátha a MÍnláranJat igaagn\'óje meg aem eugedi MlipÍHO«t; hja, inert valami sxenl félének tartottam a aainpedot a hova oda uem ereaztik aa avat-lant éa hiratlant / kéaébb iameitem oaak meg, mennyi avatlan éa hívatlan lép azokra a vilégot jelentő denkákra. Pedig a aaintáraalat nem ia volt oly rotea. Akkor a liaaafiaig járta a nems^tiaég-nek; a aaintéraalatok tüntetői voltak a magyar nemzeti etemének, a mivel rendeaen jó bevételeik voltak, jő tagokét ít aaeraődteltettek. B. táranlata kion volt tekét, df jó, ngj legalább ia a kCséptaertteégen teíttl Alié. A megérk^sétOk atánni napon, a mi-ker én ia készültem meglátogatni aáfike ki-fféwm, éket azinlapok (poraié írottak, mrt eyaatda neaa o t a váróéban) hirdették ea Jm eMadátt, miuél nagyobb párt fogáéra kérve fel a kOeOeeéget e hazafi tág éa nem-cetiaég oerében. „Bíbor ét Oyáesaeal1 kezdették OMg aa sMééaekei. Ae igazgató maga, (ki-•efc Ía moet h kiváló eainén) jé drámai asÉaéae rtM ét a drámai taerepekoi nem ia reeamrf jáieeetia, a tártulai több Ugjal ia heewevaUtik voltak Ae eap délután meg-látogattam Marit llrglnt ama veeaedelmee SSeeeiy volt ajakán, mely engem beeeaeetott a meijet aem tudtam mire megyeráini. Egy»b kést aoaa miedae OrOm nétkttl fogadott. —\| Tudtam — aatadé — begy Se h végy ott mér ■iilniúi látai, hét aaért Mdallem kegy itt vannak, begy anuál hamarabb "•Tt ■inea le vagyok ketetaave, moodám agjr htmé eeveeyn ftyájeaÁg^Sl, aUlyw me^- I jSUek. Mialatt aat mondani, mélyen viaagál ua Mari areavoaáaaii, kutatva, mily beoyo-mAet teaanek rá saa« a ml De 6 maidaem háragoean fordult felém, mondván : Hogy ia mondhat ilyent. Hint jé liaaafiunak a lagnaMjobb ürömmel kell üuuok aa ily darák ápiujérzliletot Udvüatflnio a a mennyire lehet a müvéaaetet pártolnia ét támogatnia. Bemélem, liogy mindennap el fog járni, éa hogy ueOMOkára alkalmain laea üunek tepeolm aa „ő t ü lll-] kliünő aaa< vallátáért. Oh, aaiaaegő kigyé I Leotitggeialrtt fővel, és teljae megadáatal na\|iám magam felalt elmondaai aa ítéletet. A A veoaoránál aa Ugéte taintáraulatot olt találtam a vendégtogidó éttermébao. Jó veotorájuk volt, mert a. tlagyOkerea megyar publikum ogéee aa ato\'oln auzig megtöltötte a rögtönözve kéeeült kitté iteieo aaiubáaat. Máanap népaaiamflrat adták elő, utiod-ké/ előedáe nagyon aiketüit volt; jó nép-aaiomflénekeee ée énekaaéSje volt, áe eaek vonzottak. így folytak al előedáaok körUl-beiől 4 bélig váltoaő isérenoiévpl, nem minden anyagi aikar nélkül % aainigasgatéra uéave, vendégaég, lakoma i« volt aohaaor a a derék, titateeégea tagjait aokaáor beinvitálták a jómódú báaakba. Ctak a augé folt aejéUágot egy fráter. Résaecee éa asnÜmeoUliai a legjobb gyerek, mikor jóeaa »olt, kiéllhalatlan fráter, mikor felöntött a garatra i pedig ee aokaaor lürtéaL valaháayaaor oeak koá férhetett Ikigyetme. Mikor ae ifeegalőfiák jő, kedve volt, eeeei a eagéval eívao kemikua jelenetet oaa-pott a veodégfogadőbaa, Hogy aj jelenlevők majdeem MpaUaatak a Moaegásbaa. Törtéét uayania egmer^hoUy a lárau-lal Seeeea tagjai még nénáay hoporalior lemét együtt ültek a veúdfgUogkdő éttanaébea vaoearáiai Magam ie ott féitam a bokorban. A poharakat ürítgettük, jlletőfed eeak qua terkáalbak. Persae a tagé ia ptt\'j volt, aae-. reaate ágy akarta, liogv étpeo aaemkOat ftl-jak vek e hoeea aartalná^J kieeé jéisikali IssaL Aa H4 valaki helyét váltöstatti, akkor Oaa beita is est tette; mer4 vendégének I minden kényszer néUfll akait - arcsába \' békui. Jellemzően meséié egykof!: j „4870. szeptember hő áfán, midőn á törvényadó testület állományául Napokon Lisjost és dynsstláját az nralko-dáitól megfosztottnsk jelentettem ki és a uéiet felhívtam, hogy Julte Favrevel és velem a városházhoz jOjjün, hogy ott. a köztársaság proklamálUsaék, délután 4 óra felé odsmentünk. A tőrvényhozó testület palotájából kilépve, százezrekre menő néptömeg által lettünk üdvözölve. A Concorde hidnál közel a vizbez egy embert pillantottam meg, ki ssigouyát a yizbe vétette. Midőn a nép első, vad felkiáltása elhángsott, zsinegét kivonta és mig mi balta buzódtunk, addig ó ellenkező Irány* bsn ment, — ide mindig a folyó mellett. Aa az ember bizonyosan a nagy lárma miatt volt boszus, mely a halasat elljeaz-tottjj éa kedvtelen ül ment tovább, hogy caendeaebb halászó helyet találjon. fixen, egy nagy történetet! esemény közé vegyült jelenetet sohasem felejtem el. Az emberiség a történelem lázában már^rég tönkre jutott volna, lia ilyen halászok nem léteznének. £z a tanúság, melyet ebből vonok.* i •• fin a nép tlsóbb rétegeibei, a kis polgársághoz tartozom,1\' szokta Gambetta mondani. £gy kispolgár a pályaudvarban egyszer kérdé tőle : „Hol vannak az On rendjelei ?u ó viszoozá: „Önmagamnak nincsen, de én szokhoz tartozom, akik szokst osztogatják. Semmiféle személyes i)mpathiasem létezhetett ezeu két, tökéletesen ellen-keiő szántélyiségek. a frsnezia demokiaU és a porosz ariutokrata közt. £sen két féifiu példájából sok tanúságot vonhst s demokrata Is és az arisztokrata is. A demokrata, bogy egy srisitokrata nagy emberré lehet; sz arisitokrsts, bogy egy demokratában ép sntiyi tisztelet és becsület létezik, mint a legkékvéifibb fajbaa. Osskhogy arisstoktsták — és demokratáknak Valódi — embereknek kell mnniök. Hjal Ez volt a bökkenő. Hisz talán ép cz volt a hiba, hogy sxemé-ly eseu sohasebi találkoztak. Talán mindkét félre nézve srerencsés esemény lett! volna egy személyes érintkezés. Gambetta politikája — mint múltkor kifejtettük f- az volt, kogy egy európai áUsmculádba bevezesse. De ki tudjs, valljon Bismarck berezegnem njujiott-e yolna I ez ügyben ssivrien scgól) kei-1 ? De Gfmbetts megtehetlv-e sz elió lépést. j- ó, ki ezáltal k é r ő I u g fordult vMua h hatalmad néniét birodalmi ÍNUS olt «ni egyik jsdküdt aaután lökött egyet aa igaaga eén. £«wvettero. Klfibli rám igy ék valaki I — asólt aa igaagaté. H, L. az atküdt reám déaelt elAr-tettem.: Tiniéit uraim 1 kradém — Minek ntáuna a liaaaBtég éa a uemtelUég két el-válaaztllallán fogalom, ét a neuiaeinek nap-eaáooaaz aat., aat. aaéit ameleai poharamat aaou derűk igazgatóra, ki itt küaOltüiik megjelenve laaiuiártulatával, oly tok élvezetei uatit aaéraett mér nekünk eddig ia; kiváuom hogy.... éljen I Vdit azután éljen riadéa. Moat felkelt aa igasgató; aa atküidtoek eaója móaolj ra nyilt, én oaa taegaéin agaméi-met e angóra, a ki épeo egy kortyot morzsolt üetne fogai küaült. Kikezdte eztán dioaérni a vároat éa la-koeait, aauián a aainéea élet bajaira bá-aira téri ét, de mondá, — még jó annak a kit a publikum lát, ée a ki aaelitmerée be-Jrját araija: de vannak olyanok a kik élettanba infikUdnok, a kit tenkitam iamar. a leguégyobb érdemei vannak, mórt lia I ino", a ilOubiek nem képeeek megfelelni, ea edig a augó. — Kánéi e aaőuál augó barátom lelegye* jeiedatt, oda ment aa igaagaióhoa megpa laiata éa I könnyei oaak\' ugy perdüllek lé no-■otvált arozáról. Aa igazgató padig folytatá — Igen ia, ^rre a derék, páratlan azorgalmu, titokban Ínnyi áldéat teremtő ingóra emelem poha-smat A súgót még jobban elfogta a bua luU(M álhoz, csakhogy ezzel szegyesen ■copjfért nUt ? De ast FrancalaofHáf belvisi ínyaJI alatt nem tehette Egyszer hnrata rw tolt együtt i akkor II német-oriiági jutjiról bsezéltek, melyről oljr soltái ilrenteit ás európai sajtó, — a bsráta is á találkozás eshetőségét hitték. Efcéd Atán dózsás kedvében követ kéjtől Kiél6: LNm, Uraié 1 Én Bismark herceggel qsucUgyán találkoztam. Önök bámul-iak r Mindent elmondok Kezdstben egyszer .Cttjt egy rövid pillanatra, ~ de milKleneakré találkoztam vele. Persze, én akkor meg nagyon fiatal ember voltam, n\|v éa tekintély nélkül és ő, ő már az flnai\|pélt, a nagy államférfiú volt Az jl867L 6v nyarát) volt, ama nagy ékes niajlték alltslmáiral, melyet Napoleon [Lajos azért improvizált, hogy sülyedé-Sét ájcázhaaéa. Császárok ás királyok vol-tak a Dullerják fcpdégel, rsgyogó egyen-pljálskalk\| és gazdag viseleteikkel! A világttiálliluios a porost király is meg-jelcDt! e\|\|Ő miniszterével, Bismarck gróffal. Égy «te, színház után .... barátommal egy jsörhái előtt ültem az opera-lérqn. Éelrh^tlan iolongás volt a helyiségben és kíivftl ia; mert nagyon meleg I az émberes skomjsztsk Én és ... . ttarátoim i nagy nagy nehezen találtunk egy kis asfetálkát. melyre sörünket állítottak. Beszélgettünk s éi\| egy pillsnstra megfeledkeztem körömről. Midőn hozzá akartam nyúlni,! sz Iveget nem találtam. Ekkor pi\'rátom mondá: f E I v e 11 e tőled Hannovert." B pillanat-lián a két porosán mellettünk ülő ur relállottiisi m\|ndket(ő távozott Ar. egyik ! óriáai alak, a másik kicsiny vézna volt. Aozzáinlford(nlva . .. barátom mondá: LjLátoilJiB a nagy alak a Bimarck, ki tévedésből\' a te póhsradat ürítette ki. MidönieMőtlI.Hstiifeover1 mondám, tudta, liogy fel smeitera n távozott. Azóts — sok dolgom to\'t Bi&mstck bei cuggel, ds ez volt fg}tdüli iscmélycs találkozásom vtler M GambiUa készségesen, minden tar-tőzkód&dJ I\|eséifl8ég vagv személyes iiigy-sőg nélklí I efianiertc Bismarck berezeg szellemi Iepéjét, páistísu tehetségétc éa\' tökelttes jpcllitiktti \| mfivérzetét Sokan bitlék, liUy 11880-ban a német ellenzék-nfk aiiéfiümil fog a kanczellárt megbuktatni ; de Oambittá ezt nem hitte. 1880. május íöj-üti igy szólt: ,,nézetem szerint a uamci\| patlspent a ksnrzellár ál-láiáti iiel \|b« gjüléa külön dón á )«ai)i\|/( m biija ingatni. A/, oihzég-tötó fjactiói megijedték, mi \| llár a múltkor megtámadta i ólsct. llig Mtmatck az marad, ami ma, a gniiális éniber, mig egy lesti baj Ót inysllduséá es muiiksképtelenué nem te-szi, addig 6 jNémetoiszágo! uralni1 togja. (il fcouviinéra TAIlemagne tn maitie). \| A német pállok — a klerikálisok ki- I vételével. \|-\| ]iag)On, nagyon türelmesek. A liberális nlv nevében ucmejAptók sá \| waimmammmMmmmmmSc^^^ ar (fflsitre) ellsu Íelíépnl, Bíamsrck etlsa már Ippen nem, talán agyner atóda\' ellen. Bismarck berezeg bénádé, meiyat 1880, asájns 11-án tartott, pathologiaJUg Is uüélaányozható. Besséde monolog volt, olyan Hamlet moaolog-féle. Mintegy önmagához beszélt s midőn beszédét végezte, a pártokat rögtön ott hsgjta s ezek azt sem tudták, mit tegyenek. Is-ientelw zavar (gachla) volt és nem bírták feltalálni magukat. O tudja, mit akar, nagyon jól tudja. és tudni és tenni nála egy." Máskor igy szólt: .Tudom, bogy bellevillei beszédem szón része, melvben Elszász-Lotharingi-áróí beszéltem, a német választások alkalmával rovásomra és Bismarek herceg előnyére fog felhasználtatni. De éa e pontról skkor nem hallgathattam. Bismarck herceg szavaimat védpajzsul fogja használni, csakhogy még több lovat, ágyat, katonát és pénzt kérhessen. Majd meglátjuk, hogy ezen verseny futáéban ki fárad el előbb ? Ilyen háborúban arany-golyókkal szokás lőni és ezen mupltióból Francziaországnak több van tartalékban, tdínt Németországnak. Egy osztrák és jeles tábornok volt, ki e szavakat mond\' . Háborúhoz három dolog szükséges, először pénz, másodszor pénz [és harmadszor pénz. Megjegyzendő, hogy ezt oszirák mondá. Persze, azok találtak és kellett Is találniok pénzt. A Gambetta-miniszteríum megbukott, haragosan lépett visaza Franciaország első állámférfia, kit aaját országa nem értett, kit azonban Berlinben nagyon jól megértettek. 1882. február 22 én szerkesztőségi irodájában a Chásasée d\'Antinban hosszan és kimerítően Mlzéit Gambetta bukása okáróL Mondá, bogy eg} angol államféifiu, ki röviddel ezelőtt Berlinben volt, Bismarck berezeg rgy érdekes uj iiatkozatát közölte vele. „Gam-bettának,tf mondá Biamarck, ,,nem volt igaza oly balározottao a kamara ellen fellépni, — előro bocsájtva ast, hogy ó maradni akart Nekem, mondá tovább Bismaicki „a császár szr oidalomon van. — a parlamenttel keveset töfftdöm. ». Az én helyzetem tehát basonlithatlannl jobb Tebttséges emberek, mint Gsmbetts, \\Jyen pailementi gyülekezetek elleuébeu mindenkor bátrán} ban vaunak. Most már nj ugszik ! A kormán)bot kiesett kezéből, ott ftkizik a világhírű államféifiu a rideg iitben, melyet, nemzete kölnijei áztainali. Nizzában nyn^zik, oda kívánkozol — édes anyja mellé. Halálos ágyán mondts ki e kiváu-aágát és gyászoló, megtört, agg atyja Páriából joda vitette. Mert Gambetta hatéi talauul szereito édes anyját, hisz e kitánságí élénk jele volt w hstártalan szeretetnek, melyet édes anyja Iránt táplált, pe ó ezt rnáikép is btbizoii)i-totta és erre vonstkoaó, ót nagyon ia iéaág. i Hátha még — folytatja a kópé igaz- Íató hátba még nem inná magát aokaaor \' záráé Ibidig, (éz moet már drámai eleven-sllggeii e tragikai megindulteág hangján eaó* lott) liátlia még olyan korhely lump nem ijelaa sa k aagé, es a nyomorult, aa a kar-lialy ftigő; A aagé könnyeit keedé törülgetni, ar- £ igeit [a tóéban, melle sibált a éaliudn I éijM\|wáha téve magát aa^aagaté Na tovább, ne további mart 2-aaer 24 óra alatt a aaipláraaletnak aem leea augója, sem o^yato » M isaikt sem olyan a ki nem isala, , 4a Jlikor megbukik aa ilyen )\|A\|ka li*i< ígezgatA iz. a kit ea OidOg gük vluy inekj a smjőlyukba, ebbe e eziué-»ai \|iu\|gatoiiíitnba. fia — duelluui, páibej, r- esluttul er lanum lasa 1 j Az sgáaastó láttái liogy egy kissé mesa-aae uiuni a(rflábsu aat mondát Hisaea eeak tréik volt édes Oeeém. — É> a sugő újra lelkezdeit sbni, k társaság pemg nsyattébeu küniiyeaett. — j— —. I örültem; már, Imgv a saiutársulalnak eddig aem jutott eszébe dilettaee ulán nézni, ínrtml Már) ugyan sokszor faggetott, hogy aaóQak mar as igezgaiÓTzI fellépéeem miatt, de anilyil\'M még awn voltam aaaroliites a aaŐka Milrioai liogy ihen bolondot tegyek. De mégis uiifjárUm. £mber eoreái ki nem kerülheti. I Bljtglnl együtt voltunk a vaosorénál. A társulati tiigijk neeaéltek aa ulolaó elSadánól. A dlreeioii négy a publioumaak külOuOa él-1 voaeiet NMveum, elmondá, liogy majdtDon Jjuaut, Vsgy la\' ktSszobor veudég" oaimü da- ! rabot játsijatjzi ; i-Jé! volak I- jegyzi meg agy mellette I ülő kMiaéa\|mil.l 4- he áiüke\'lvelŐ ia (ellépne, \| lik nem iela aarebbae. melybea mükedvelü^ I líek való mm nino«] is, hanem legalább valaki ezévéllMbea. Telén több látogató jtlnntt aa ulplaó el Sédéire. Mér aa jo volna I— replikáit aé igea-cáió — seek Velaa valaki, a ki Petfifi .örült". Jét el bírná »áa«alni, ktgy asint Raroeegon, Ott te o báa Volt, \| Hej drtaira — fordult boaaám az eiafi saerelmes, kit ka ütdüg ültetett oda mellém ~ iamerém \|P«8n lilántí njiongő szeretetét; se> valia e) as; nöiitilta\'ei, ma vasárnap van, kod diin Usa as utolió elŐedás, addig kétezer be gvakqrolla; \' IgeO, IgkijJ hangiott 16 ajkról, a as igasgiltó hdmlpliára Oaabott: —i Hogy énné-k«m Ha edd% eepembe bem jlteU. ftuvalni íeg, ekveSleo saevolni lug. Hatalasae geiidelet, ennél jobb soliaaem termett aa első aeerelmea agyában. Saabedkoatem, vállig vitettem, bog) kára leea a smntársulatnak, hagyjanak ki a játékból. De nem haeaiiáli aemmit. Lelkem előtt álott a aaöke Meri képe elrettentő moeolyával, melybe mot már a káiüiOm ia vegyült E\'öltem állt, e mint jobb kezéuek mutetó ujjait felemeli ée fény eget. Keringett velem aa egéaa aaobe, sneio I lialloltam knáat, mint eaé\'jeneket, melyekbe\' ; a saiatárvulat akkor ott jelenvolt tagjai ka rül vettek, a mitévő lettem volne, megígértem, I bogy kedden eleaavalóm iPetflfi örültjét e ez-I ael meg volt prcsételve végzetem. Öles belükkel tették ki a nevemet a I aaiulanon, hogy a táraulat iránti aeiveaaégből azavalni fogom Peté& „Örül^\'-jél; ki aem mertem menni egéaa nap anebámbél, otthon 14 alig bírtam megmaradni, ée iiiner&seitu agymáautáa jüttek lioaeám kivánoeieágbő). £«lefelé mégis kimentem; elmen lem Mert bee, bogy egy kie buzdítást vegyek ő tőle, kit miudenért okoltam. Kéetált a aaiultáaba, puha kaoaéit felém nyuitá éa — bátorság, báloraég, susogta, aaután olu.eut egy barátnőjéhez, hogy vele együtt menjen a eainbázba. Haaütméatt. £n ia menten. Jőkerén a sainpedoa valék. A táree-aág agy ült ivOlU A augó holt réeeagee; de a táreaeág tegjei vigeaetatődtak ervei, bogy Dea\'Jüannál nem kell sugé. Én ia kéeaültem, Siralomliáanak iflnt lel nekem e szin-pad j a publikum f)üleketni keedett, kiváu osiatt kitekiaiék- Meri ott volt már, a saáke kigyé, eiosáa iesaült vérekeetseel — e mint énnivéas. Kiuos pecoaek veitek, a melyek alett végig iátsaojHák a Don Jüant. . A rendeeé figy elmentetett, kegy ae Őrültet nem seekás nyakkendőben szavalni, levetettem magemrél. Attilámat frlgomboltz, a aa inggallrrt ki baj lé, oioaámat és nyakamat risaparrSl Idnté be. A ,Do)a Jüan kenéetét Vatta. llyea rssaeéi aág aea HM ml m hallgat IgP f — oMMi Mg gpi « fért. — kii HjpI pftftkti gtmáw )omuk talált 4441 li aUeiaut nmtii ül, II H gyengéét %4fteftHt íi \| ttereteUt i gyftr-mU MMnt íipAtí éltette IMI- 9$t VMa toU, de ekkor OmImh Már N« )»kU im Maki palotában ftll ft Qvftl d\'Orsay-n, hanem Ulu » kfe, oftriajr bálban Páriaban. Aa ftaarchutákról beaélt. > Lpabaa Dinamit bombák robbantottak síét éft egy titkos szövetség nyomán akadtak. Leirhatlan félelem szállotta mcf ft kedélyeket égést Fríncasorsiág-baa; de QftmbeUft még IU volt és ft Htok mind reá vetették tekintetüket. ,Tu«lni fogom kötelességemet telje-nt\'fti,* — moftdá ;— .és ha máskép nem lehet, mozgalmat csinálok ft m o z g a 1 o m b a n. Minó szerencse, hogy aregény anyám e napokat nem érte meg! Miattami félelme kimond-hfttlftu bénatof okoiott rolftft neki, ennek gpnouabb lett vol nsi mint ft hal ál. Mind esek az anarchisták gy Iliinek engem, mert félnek tóiéin és hs egyszer mozognak, akkor as elsó csapást ellenem irányossák. A n y á m tu-d tr ezt, jobb neki, hogy a helyzetei meg nem értei" Mily világosan beszélt itt szmiból s gyermeki szereteti Az okozott volns neki ki nos fájdalmat, ha hón szeretett anyja miatta bánatba eattft volna. Már a gondolattól is irtózott. Igaz, jobb ft szegény anyánsk ós százszoros szerencse reá nézve, hogy nem érte uieg ft nspot, mi dón nagy fiát — ravatalra fektették! A halál nem az anarchista keze által érte el; dfs* ez mindenkor talál alkalmat, hogy czél-ját elélhesse! Stommer Sándor. Különfélék. Í1B. FESXTETItti TálOLÓ 1818—1888. Feazteliaa Tanúié gr. lovaasági tábor j nok Megnsp délután Béosbeo elhunyt. Régibb \| idő óta betegeskedett • állapota tegnap reggel olyan rostra fordult, bogy környezete \' minden pillanatban várta a katasztrófát. A jhalál délután 4 érakor következett \\be rövid Ivonaglés u\'án. Temetése ma szerdán délután lese. Festetics Tasziló gróf, testvérbátyja Fee-lietieh Uyörgy grófnak (kinek állapota szín-jtéu a legnagyobb mértékben sggasató) koszt-hetyi nagybirtokos. — 1813-ben junius 2-án \'született. A hadsereg egyik legbecsültebb tábornok* volt. Számos QtaOaetben vett réest s vitézségéért 6 felsége több ízben kitüntetésben részesítette. As 1866 iki hadjáratban [kiválóan kitüntette magát s midón nagy sebében betegen feküdt, 8 teleége látogatásé-jva< tisztelte meg. Festeticb gróf arnnygyep- k publikum szórakozott és türelmetlen volt. Krtóaatoe zaj közölt lett vége a darabnak. A Iflggöay logördfllt, s as egésa szin-liázbsn oly mély esend lett egyszerre, minó az egész játék alatt nem volt. ] , A direetor hozzám lépte azt mondá: Méet fel fogják Iázni a függöny t, s a mint aa íül less húzva,j ön vad ál kirohan a eain-Mdre, a közepén meg áll, és — megvető pillantást vetve a publikumra, elkezdi: — Ilit háborgattok... Meleget k esd lem érezni mindenfelől. Héj, la nott valahogyan megszökhettem ío\|nal SzÓke Mari, aat neked köszönhetem. A iUggöny felgOrdült, és én — felbor-asdt bajjal lii a szinpsdra, a hol fttlrengetó taps fogadott, éppen oda illeti: Mit háborgattok 1... Előttem kék volt minder, valami meg savós heteden homály terült el elÓtteni, mely aa ejeó etiófa végéig nem oeolodoaott. Azután beadottam észrevenni emberi alakoka\'. Sohasem volt mOkedveló, a ki nem éreale, a mit én éreztem akkor, mikor aa sii áfa végén sat mondottam: Hahaha ! Kezdtem belemelegedni, osupái esak aa beosontait, hogy a színészek folyton sugdostak a esabaeáa origóit; a harmadik etiófá-lál a tublik tun kezdett figyelmesebb lenni: éft proig neréeoea ránéstem Marira, > mikor eé#srt e sereket mondtam; ftsép állat aa snaeayi állat Saéa és vessadefmea — Mari lesütött* szemeit, de boraadva lát* tett ajakén ismét aat a moeo\'yt, a sserea-méláé* mosolyt Beások ft fold kfteopéig L/port viszek le 8 ee sfésa világot a lövegébe röpítem I i > Hahaha I Héreeaseir hívtak I Kaea a tortúrán •ég ftette kerentfti mennem, ezt a keserű pslniftt Me}\'eltem. » tirnvkm ée a ssinéeaah gratuláltak, pegig Honban túttra. Aeafti lapéul hogy aa séajét nem le-teteti énesi mg nf^ákémt An »y p 4 ér ben wmt gkftJ. H-n Mér. as rendi leng, as. és Ül kemaiáa éa ft I. drsgeuyes eered tek^deeoea Tolt. VWte tjoa fiát e telnai F-eUboe uréfok iáfcebb •áge sUl maUékágáftak aeniorja felT^lr-bW s^ái maga heoalü U aaekat vattdi minUgasdasággá emalta.) AUeUmaji magyar Oarvil még Mvebbea foguák oMgenilékasni. Áldás ftarura. —\' Bsugviwiay. A kereskedő if\|slc üaképel egylete 1888. febkáj hó 10 én Megy-Kaeiasáe a -Szarvas\'lsálló\|nagy termében Orobetti Malvin, Kbott jÉedvig és 8tem Paula kisassaonyok, jvalaimnt Storn Zsigmond ar, ugy ennek több tanítványa isivel kOareműködéaével hengvbreénrt readee, melynek veaetését Storn Z4gmo\|UuIzenetanár ur volt seives elvállalni. A ha^gversenTt tánez-kosaora követi. Bővebbet a mellékjelt műsor Miután as estély tiszta jöveuelm kz egyleti szegénjialap javára fordiltatilí azivéa feítllfi-aetéaek köszönettel fogadtamik és jhirlapUag nyugtáztatnak. Helyárak t KönstiTl. sor 1 fit 50 kr. 2—3 sor 1 Irt M kr. [4—6 sor, agyaiul karaati ülőhely .1 Hl a többi ser 80 kr. FaldseieU állóhely 60 kk JegWk elBre válthatók a doliány-fBtÖssbe^ és eale s pénztárnál. Kezdete 8 órakor. H ö s b rf 1) Dao, Weher -überoo" oeimtt dalaqfivéból előadják Grobottí Malvin éa KoUn Hedvig kislasaonyok aoneorán, és 8tern Zsigmond ur hkrinoniumon. 2) Trió .Lsgsude valaqúoH ; Bilsgától ének, zongora- és gordonkára olOadjjkk: Susrn Paula éa Orobetti Malvin kisaaesonyokj és Stern Za. 8) Duo oonoertaate Rtiialopf éa ^ammer ur aongorán éa gordonkán játaev^, Kohn Hedvig k. a. és Stern Zsigmond uf általi 4) Duo Caotileae Gouoog Cinu Mms" ouimű müvéből toegoráa, harmomumon és gtordonkán előadva Orobetti Malfin, Kbbn Hedvig k. a. és 8ter* Zsigmond ur által. 5Í vudáló" 8tern Zsigmondi ól előadják ; zongorán I Orobetti Malvin és Stern Paula b. a. liarmoniumon Kohn Hedvig k. a. va\|amink]Btarn Zsigmond ur tanítványai éa nedig fuvolán iFiaober Jenő és Weimmayer Miasa, hegedűn Fiaéhar Nándor és Mikolás Bódog, gördobkfn jOóldman Lipót és Zerkovioa Oazkár uralt. — Ujabb adományozások a nagy kanizsai kisded neve velő egyesület javéra T évi január t7-én tartott jótékonypélu tánozko-szosu alkalmával: lnkey LAsalóné urnő S Nsgyeága Nagy RéosérŐl 2 f. . Helphen Mór ur 8 frt 60 kr. Fisdhel Fülöriur 1 jfrt GOkr. és Koeb Mihályné elnök unfo 6 nagysága I frt, össaesen 8 frt 20 kr, előbbivel 179 frt 20 kr, tiaata jövedelem eszerint Il88 frt 38 kr éa egy drb. arany, miért báU* köeaönelét ayilvánilje az egylet ébökséfje. — Január hónapra vonatkozó éghajlati lel jegyzések. Köaép hŐiuéraeklet: »— 2-ft. C. A légnyomás valódi küzept): 7SO.O m/m. Legmagasabb hŐmérséklot: 6-9 C. 30-án d. u. 2 órakor; legalsesonyabb lipméráéklet: — 10-7. C. b én reggel 7 órakor. Legnagyobb légnyomás. 762-4. m/m 6 an Lbatp 91 érakor; legkisebb légnyomás : 740 0 ni\|in. 81-én este 9 órakor. A napok számé, melyeken ősapa-dék eseU. 11. A csapadékok lósifagat 2000 m\|m. — A Balaton áradása sok aggodalmát okos a nagy tó grterélUz tartoaó községek lakosságának. A Balaton mária oly magaa, hogy minden ozentimeteray áradása azáa ée száz hold saáulófoldneK Válik veszedelmévé. A vb jelenleg magasabb, mint vnlt 1877. éa 1879; január havában a ennek danaéra a siófoki aailip kinyitását a Duna magas állása miatt még most sem tartják időszerűnek. A jelenlegi vízállás 80 cmétert Isim aa újból megéllspitvtt saebélyoiáii vonal fölött, vagyia 110 emtert a régi jO,pont fölött; pedig a saabályoaás törvénye azennt a lúg-nagyobb visúek sem vnlaa mabad töfibre emelkednie 90 oentiméternél. £ legnagyobb vízállás pedig régi tapasatalat saerint még osak május közepén szokott beállani! a oly kivétsles őseire milyet a mult jávi száraz tél okozott, bogy tavaezssal Áradás \| halyfU apadás álljon be. számilani lohéteilen # — FOllaztclendO R. M.\| zz á apáti azl. bsnedekrondi áldotár ur, lapunk] egyik közelebbi aaámában nnapok mini okleveles tanitóku osimQ, nem is közvetlen, reglalrijlt hírünkre vonaikosólsg megjegyzi, mjiszerint a kalh. papokat fÖ ösíeges pardagogia tanulásra szorítani, miután a \'névéléaián ée me* thodika minden theol lyoeumbén slősdslik, — elhisssük ; de főiiaztéjendőaéged] ia {viszont elhiheti, hegv a mit as iakolaj 4 fala közt osupa elméletből msgankévá (ejtünk, vejmi kevés ahhoa, — még ha ^peoialiá curzuaról volna is szó — hogy a ryakoilat kiváusl mainak kellőleg megfelelueBsÜuk. Ha nem hinné, tekintse meg elíogulatlauul aa „álta[-lénos tspasntalatot. — Az álanioz nagyot? aokat kell még épiieai; s ez as miben a nevezett bírt magukévá tóttttk, azon reményben, hogy főtiaftulendőséged ia Igazat ad, minerlnt „a jó pap holtig lanul.* — A pBlaaa-aaarány salgO-tar* Jftnl vasút részvény társaság" lUlajduOát képező fogaskerekű hegyi pélyán izörnytl asa* reaoaétlonaég történt legáözelebp. A vonat ugyanié mérsékelt sebességgel hapeeakodott s hatalmss kanyarulaloknau kiéyózó vonalon feljebb ée feljebb egymásulén hagyva el a több száz méternyi mélységit meredélyeket. Egyik kanyarodásnál elHalpdva egy gépéez egyszerre gyanús rvmaftém lisllolt, mit gyorsan második és harmadik követett, A hang a mozdony alél hangzott fel ji a aépéee a másik pillanatban boraadva \| votla lesre, bogy a gép bár tel)es erjjvil működik, • a kerekek forognék miíit elfihb. a gép miadaeftuáltal megazflat af^ro \| balani i. A gépéta 9$f pillanat alaU tisatáhán fftlt a rémes beljasttel. A középső ksrák fogkl letörlek l a vonat több azáa lábnyi {mpgas . ságban ég éa fOld kBaött lebegett égyj per* eaig, hogy a másik pi lanaiban aaját ailyér tói ragadtatva Irtlotos gyorsasággal rókán* Im vfsaaa a mélységbe KepQiéTes hasonló látványt nyitott • vieaeafaíé rohanj vnnat. S a seédftwee gyorssséga ftUsodpereaeftklal böyekrdett. Veíőtréaé aikaltáa haagia balett áí egyaaarvt a kerekek robogáaéft .\|ii va BMTÓ mag^iaklatU i a balákgyréat -éji aa Mert a ikdáetksaTperaibift ai kanyamlatnál kiaikbtt as egéaa végtagé vft ftts a lieeokét kooei a mozdony nyal s a i sjta ölő tinsnkét emberrel kanyat-boml^k ala .a mélységbe. Lent aj völgjbon iaeoayft-toé látváiiy tárult a asMIrre összefutottak aaé ftsi elé. !A tisenkét kbosi óriási romkil-mé tsá vfl),J melyet vöröére feslett ss öe^m-zui olt saégéoy asszonyok vére, e a keosik rot íjai közi ott fekOdt a hat emberi teat, ja fel) ■mrh^tleaaégig eltorzítva, darabokre azag-yaj ra a a darabok tgymáasal,^mag a kooei rot maival ösazegytflvo. A romok köattl felhat gzó tt\|mba hörgée s elhaló sególykiáltM azt aoan azt jelentetU, liocy a aeerenoaétla-oel nem haltak meg mindannyian. Qyofsan mi ikáhoa Mttak tehát a, menőtök s nebáay pet» alatt hat sebMUltet ssftbaditottak meg ssö nvü helVzetUkbfil. Ezek sérülését isink-gy< bbára o» sulyoiak, bogy életbenmaradft-aulboa mlifg van remény. A .aebeeQltekat nyit mban az&llilották, a vasgyári kórházba, hol orvosi negély bee réssaatlluek. A kár a^-rek re rug. A saerenofétlenek után ssámtélan árva maradt. Abköalékedéai misztérium szi gom vizsgálatot rendelt-dl. — il ftllól«ndvil takarók pétztár ívj rendes közgy\'fllfrétt é. mét-czi ii hó lp én tftrtjft. Az Qzletforgalom kö^etkftió:[ Betétek. Állomány, 1881-ik" dcczombor hó 81-él 207094 frLHá Betétek éa tókusitettj kamatok 1882-lk m 186566 frt 66 kr, Öjuztpen 392661 frt 20 kr. 1882-lk évben visszft-fist tletelt i57905 fit. 87 kr. Áslomány \|18\| 12-lk évi deczember hó 81-én 284765 88 kr. VHUó viisilessdmttoluf. váltó leizámUoláli állomány 1881-lk ífl ■hó 81-éu 966741 frt. 1882-ik év amán viizleszátnitoltátott 486164 frt. zenen 682838 frt. 1882-lk évben ki-egy Bnlittetett 468980 fi t. Állomány 1882-lik ivl doca mber hó 31-éu 113908 frt vény káciönók. Állomány 1881 ik évi kember hó 81-én 150365 frt 8&kr. 2 ik év folyamában Kiszolgál látott uj frt ▼it deck foíj öu 7140 tk\|r,4IÉJ Árvcréíi nírdetaény. á nagy karináéi k«r. törvényszék tkvi oaatályal rélaéiSÍ közhírré tétetik, Zalemegye ösazes(lsit ár válfja aevében dr. Taboly Oyala megyei >tb. t.l ügyész aagy-kaniasai lakés végrebajt-itiiiak 1 Bdlimál (Sándor éa nejeCíák JSÜonoré végfefjajtAst szenved/! oroszlányi lakótok elleni 196 Irt. 0 kr, töke a járulékát iránti vWrihe)táai ügyében a fent ne vezeti klr. WUftk teHllétébes tartozó oroaz-tonyi 808 IzJ Ijkvben A f váltság köteles •if hnf a W 100 íx\\. a 195\|» 17 brae alatt foglalt «30 frt 196a 18 brsa alatt felvett A firt. isi oroestonyi 523 as. likvben A f lefoglalt UlijUág köteles 755 hrssám 90 trtrj béosfll\|! ingatlanok porosollánként kalÖD-kllön; ljaáj évi tnárosius hó 18 napján délelőtt lu ómtor Ojosztonyban a község bíró báftánál felperesi ügyvéd dr. Tuboly Gyula «sgy bWMtese közbejöttével megtartandó nyi\|vánós\|áhrerésen eledatni fog, mely alaslommal! aj rsnni szándékozók tartoznak a fenti jbedaáázk lOf-át .bánatpénz fejében fejében k kikdléölt kézéhez letenni. Ad ázveeéat feltélélok a hivatalos órák alkU a han-UaaiMsI Mir. töreényasék tkvl omtályá\|ál\|a ás; iófoszlinyi község elÓljáré-aágáuál pegteaibth«t6ki___________________ A nafer-ki oaztályai 1882 m dec 181 kólmfln 231939 frt. Ouzesen 890304 frt. 88 kr. 1803-ik év folyamában viiz-sfftilzetletetett 216496 (rt 27 kr. Álló máty 1882 ik 8t1 deczember hó 31 én 17^808 írt. .61 kr. VáUá-kölcsönük. Tár ttft-állomány 1881 .\|\| évi deczember bó 31 én 1187495í... I ...«"itráltók 1882 ik évben 697817 ti.. Ömzeaen 885812 frt. Viiszafizeitetett 1882-lk évbfn 664187 frt Tárcza állomány 1882-vl deczéniber hó 3l\|én 221125 firt Ké\\i iáíogUlctMk. Állóéiány 1881-lk deczember bó 81-én 585 fit. 1882-lk kiszolgáltatott 965 frt. összesen ) frt. 1882-lk Óvben [ visszi fizettetett fit. Álléméiiy 1882-ik évi ÜeczemlW 81-én 671 frt. Péiután forgatóm téri kéizlet léöl-ikl évi deczember l-éit( 8963 frt, 88 Ikr. Ösazca be-j ek 1882-ik évben 1595804 frt 19 krJ fteaen 1606268 ifrt. \| 07 kr. Összes link 1882-ik évben 16^4082 fit. Ir. Pénzt át i állomény 1882 ik évi mber Uó 81-éu 11(85 fit 56 Ijr.j évi évbdn 150 889 hó Pét hó vétel w kiad 61 decz Irodalom. — Bit ka szép képekkel jeleni meg ) r a s á h-V i 1 á g" legújabb asáuia, a köaie nényakröl nem is stólunk, mart ások mindig kitUnoek i .AzellmgVotl várkailélj"1 ni megflrdeuilené, hogy klTágaaaék a Jáimoa kitQnfl 10 frt épetse a >aobafalak mesét, ha akkor volna megoionkíiia Íz 1 > valób <17 nemi__ vjolo i a évfolykni. Aa .Enytdgéa^ .Uorkóa toláa i sokroalVóbon" killlnflpn ilkerdlt géniT-kénél. Van e\|y duiini tAlWfp, moly a jég-zaj\'áa ábrásdja, a aa ujjeeli hajógyár, A meaój aadaságaak is vau háioin, valamint aa iparm k ik\'t kép aaentelreJhimannak köréből a stől 5l6 gombsbeleasége^i pmeaübS\| s -n világ a saévóipar szolgélatábsn. — Esen képes Isp\'alófiselési ára egésa évre , félévre 6 frt, negyedévre2 fit BO\'kr. izerkeszttti Üzenetek. d. r. Helyben Még a oaílgra* nhiensl késiratov kiezédéaére nézve ia öiöaöa náborájben élei a nylpmdárah hát egv elad fogslmazványt pnikép szednének ki ? Imlves-kedjékl most elvitetni S minéla\'óbb lettalásve via»aak\|lldeoi. I J, lá#veakftlln Legnag) obb ssj-nálaloihrr valaftová elkeveredett a moat már idejét {múlván, leaak a dalárda leliimerésré méltó Jbuvgalmanak szlveakedjék önállólsg kiiejezáat adni. i Dr. L Oy dákteraja A boái-lelt nagy böjt folyamában laarelnék látói egy ki/elmélkenéetj..iL. ■k. S, lém. Legalább minden bét fóíjramén egyraér aaivmkedjék valami tndóai-lást köídsni. H. Fr. Bndapeái Aaon tervet vég-kitt elejleia a itd a liésan kivOljtörténeadÓkríl •ftSVeakeUják idöközönkínt éitesiieni ~ I. Caftbrftadeh. Hát olyan asatftoréait állnak ott ft vliatmyók, éa pénz poes II... Felelés Téres* IZati Otssai kir. trvssék telekkri yi loktaber hó 81. nsp{án. 68 l-l sserke4t6: fáHCIá UIOI. áaaatlt HOrrHANN HÓM. 7347 tky. 188. ilrTen.fi hird^lmdny \| A \|nagy-knnizsai ikír. trvaaék tslekkvi osztálya réazérél közbiijré tétetik, hogy Zalamegye össseeiteit jtrvstára nevében dr. Tuboly Dvnla itntlr. t. tjgfész \|nagy-kanbaai lakóa IrégrehafatónaH 1 baabó Jáaoe végrehajtáat azenvedfl kis-komáromi lakóa ellent 107 frt lÓke a járulékéi irámi Tégrehsjtási Ogyében a fent navaaett kir. törvényszék terflletéhee tsrtozó liis-komárami 4 az. t\|kvben Alit sor 4 lirsz. Iiás, 0 lírai, kertből álló ingat-lanokbÓN 77 frtrs, a befiiAki 152 sz. tjkvbea foglalt A f 254156 313 brae. váliaág köteles fekvöségakból 273 frt, 83 krra becsült 8rzbó Jánoat ületö \\ réaze, minden tkvl birtok kOlön-kfllön a kis koméromisk 1888 évi máresiusl hó 7»Bt napján délután 2 órakor Galambokon a község biró hásáoál tel per mí flgvvéd dr. Tnbe^)\| Ojuls v. helyetteee közbe jöttével megtajtsndó nyilvános érverftsen elaoatni foguak,! mely alkalommel a venni aaándékokók tzrtoznak a fenti beceár lOJ-át bána\'péoa fejében a kiküldött kezéhez letenni Aalárveráalj fel tél elek a kivataloe érák alatt a aagy-kanizaai kir. trvaaék tkvi osztályánál a a kia-aoméromi éa galamboki községek! elöljáróménál megtekinthetők. M. Kanisaán a kir. trvaaék mint tkvi hatóság 1882. évi bktóber 31. napién tartott ttléeébol. \| 66 l-l 3618 tkv 82. Árven sí hirdetmény A ésáktornydi kir. jhiróeág mint tkvi hatóság Mázéról közliiiré tétetik, miként a nagy ksniassi Ukarékpénstáruak mint vég-reheilatóolak Vojroda Jánoa és neje, ugy érdekláraai alaó vidovrezi akosok mintKed-menaez Mihály iogatódai elleni végrehsjtási Ügyben a\| nsgy aanlssai kir. tasékbee tartósé oaák tornyai kir. iblróaég terQletén levó es alsó vidoT^osi V9 Mtjkvbsn Kedmemoz Ili hálv tulajdonául felvett a e vevók éa pedig Vojroda Jeromos 4s neje Salamon Márie által megvált 766 ée 8870 brsa. Premns Flórián és neje Subaasa Borhálys állal megvitt U61 éa 8646 hrsfc Lukaa fialáas, RAkus és LÓrinos állal ntwiiett 2126 lirss. Skvpros Qyörgy m ueje liaji Teiesiz állal megvett ft.101. 4200 és 4$UI hm. Dominiea Dzláza éa neje Lukaa llárll által megvett 8104, 5833 3470 Iiraaj Lttksa Márton éa ueja Domiuios Pranaaiakw által megvett 8549 hres. Domiuies Mihály é^ neje PftjsáUi Borbélya álul megvett 407(\|lbr»r. s. Nesatioa Márton ée neje Emhrena #»na áhkl meB?eit 71,\'b. hrsa. a. ingatlanból Eedmeb^es Mihályt illetett a 163 fitra beoiult része aj így ÖíjMeaen 744 frlra broslllt ingatlanok 1888 évi márezius hó 16. napjának di a. lOétMOr aliój vidoveoai köaség házánál megtartandó] uyilvábos érrerésen a megálle\|iiiatt kikiMián áron alul ia eladatni fognak. Arverazni aaéndékosék lartoznak az IngallanokilkikiáJlHélnak 10 aaáaalékát késs pénzben végy aa jlB8l évi LX. I. es. 41 Mban elfi rt óvadékUépea papiiban a kikül oölt keaéhm leteán, A löbal föltételek a bi-lóiágnál ti fglékinl,! i\|fik. . Kell IGsék\'ortiUa a Ik r. jbiróaág mint tkvi halótfUfl 1882 évi oélóher hó 20 ik napján H ! elóadó helyett IKOLLAR1T3 46 1-1 I \' I kir. járéabiró. tnUjdonát képáftó váltság hHm 147 írtra beesült hason Me kDlönkölön (88) márüas bé 19 napjáé d. ft. 10 érakor ^alaaibekon a község bíró Lázét ál felperésí ügyvéd Dr. Tabetj Ovnle trzgy helyettese köXejöttével megtsrtáodó ayilvéaaa vverésen eladatni fog, mely alkalommal z vénei szándékozók tar-tennék e fenti becársk 10 százalékát bánat-pénz fejében készpénzben vngj óvadék képes papírban a kikjüdött kezéhez ietenui. Az árverési a hivelalos érák elatt a nsgy-kanizsai kfr^ tseék. tkvi osztályánál e a galambóki kBaaég elöljáróságánál megte kbthetök.. Nagy kanissáo a klr, tseék mint tkvi hatóság 1882 évi aevember bó 22 ik napján akartait üléséből. 61 I—1 7096 tkv. 1882. Árverési hirdetmény. A nagy-kun^iai kir. tazék tkvi osztálya résséröl közhírré tétetik, bogy Zalame-Ösezesitett árvatára nevében Dr. Taboly Qyule tb. t. Orjrées n. keuizazi lakóé végre-bejutónak. Csauády Vendel végrehajtást aaenvedó hebéU lakói elleni 69 frt 20 kr töke a jár. iránti végrehajtáai< ügyében a fent nevseett kir. tasék terflletéhee tsrtozó bahóti 416 sstjkvhen A f 1 sor 120H brssám alatt felvett váltság köteles ingatlanból Ceanády Vendelt illetfi 8(9 frlra Wfllt heson fele 1883 »évi mártius hó 8-ik napján d. e. 10 órakor Habóton a község biró házánál fel-paresi ügyvéd Dr. Taboly Qya\'a vagy he-lyettese közbejöttével megtzrUndó ii}Uvános árverésen elsdatni fog, — mely alkalommal a venni szándékozók tartoznak a lenti beoaár 10 aaáaalékát bánatpénz lejében kéezpénzbea vsgy óvadékképes pepirben a kikilldött kezéhez letenni. Az árverési feltélelek a Uveuűoe órák elatt e osgj kanisasi kir. tseék tkvi oeztá-lyénál s a habóti község elóljéróeégáoái meg tekintheték. Nsgy Kznizsán a kir. tasék mint tkvi hatóság 1882 évi octoborj3l napján tartott üléséből. 62 1—1 8068 tkv. átt.; Arvéréni l)irdelmény A nagy kaoiaaai kir. tseék tkvl oeatá-lya résaérflijaöaliirrél letelik, hogy aDélsalsi lakjarékpénilii\' nevebjan Eparjemv Sándor eloök nagy-kaniaaal1 lakóa végrehajtatónak Kftbli Jánowlé iattl. Dhaái Aaae végrehajtáat meuvedo kji komltomi lakóé elleni >-60 frt lóka a jálujékal iinti végreke\|táai ügyé-ben a DalilMii il5 Mt\|hvbearA \\ I aar 15 hraa. 0. felnit j ingulan Blvftaett aót illető váltaég kötele* nlneéévbl egy Itt 661 frt, — 2 aee 18 hrammTa felUwégoak agy aa annak 7095 tkv. 882. Árverési hirdetmény. 9 A aagy-kanizaai kir. tvesék tlkvi oa tálya részéről köahirré tétetik, hogy Zalamegye össaesitatt árvatára nevébea Dr. Taboly Oyala mth. ügyész negy.-kanizaZi lakóé végrebejtatónek Köncaöl Jáaoe végrelisjtáiit azenvedó újlaki lakóa elleni végrehsjtási Ügyében a fent nenmett kir. tseék lei Qletéiies tartozó ajlaki 26 aztjkvben A f 1 sorszám alatt 451 frlra beosfllt ingatlan a rajta levJS éptl letek kel külön, 2—9 sorazám. a. 534 Írtra beoatllt fokvéaágek kUiön. a f 1.2. 8. 4 sor, 129. 133. 137. 821. hm válteágköteles ingatlanok ia kIllőn, de mivel a váltság összeg mind a négy jirszám birtok réselet után együttesen van magállapitva, együttesen 794 •írt beosértékben 1883 évi márczius hé 81 nap\|án d. e., 10 órakor Újlakon a közsAgbiró házénál felpereai; ügy véd Dr. Tuboly Oyftle V. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen sladatni fognak, mely alkalommal a venni szándékozók tartoznak a fenti beolérak 10 aaáaalékát bánatpéna lejében a kiküldött keeéhea letenni. Aa érvérééi feltételek e hivatalos érák alatt a nagy-kanizsai kir. tseék tkvi osztályánál s az újlaki köo^g elöljáróságánál megtekinthetők. Megy Keniaaán baléaágnak 1882 évi ján lanott áléeéból. kir. tvazék mint tkvi november hó 31 nap-64 l-l 7341 tkv. 881 Árverési hirdefménv. A nagj ksuizazi kir. taaék tlkoi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Zalamegy a öessmitett árvatára nevében Dr. Tuboly Gyula I. ügyész végrelmjlatónak Zaevár rVrenoz végrfthzjlást szenvedő galamboki lakóé elleni 118 frt 24 kr tőke s jár. irföti Végrehajtási Ugy óban z feih nevezett kfr. tssék termetéhez In Hozó ga I niuhok i 119 aatjkvbeft A f 160 hrazám 407 \|t beesértékO 2384 hrazám 285 frliu becstlll, 2571 hras. váltság köteles 560 frt éa 6 ^ frt rá öeeseoen 710 frtra bofeAlt mégis a oaapi 820 eztjkvbi A f 1 sor váltság köteles 700 frtra beo»QU ingatlanok 1883 évi qiártiaa hé 6 napján d. e. 19 érakor Galambokon a község biró héaáaál, e galambóki ingatlanok, — 1883 évi mártius hó 6. napján d. u. 3 éiakar a oeepi község bitó háznál a eaepi ingatlan felperesi ügyvéd Dr. Tuboly Gyula t. Ügyész vagy helyettese köabejöttével iaegtarlauuó ayilvánoe árverésen eledetai fog, —, mely alkalommal tartsanak a venni aaándékokók a éeati beeaárak 10) bánatpéna fejébea a kiküldött keséhea lelenni. alatt lyánál áa árverési feltételek a bivatftloa érák ft nagy kenhíaai kir. taaék tkvl osatá- yaaat a a galamh ki ée Csapi község etil-ár óságénál megtekjtuthetők. Üegy-Kanieaám a hir, tszék mint tkvi hatóságnak 1888 évi ootober hé 24. eenjéa tarlóit MlilHi. 63 1^1 _• t UM !•» hirdetmény* A tift kt»wMi Uaák táti wH;i irtiaM Mmé i i rthiH, tag IiI>«hj< MM imiárt wiw In TUbotjr ÖvuU •k & » Ifiu(r-kMMi UH mn-N**««k Hitw Jánaa to\'i^ PÚIer Mári Mimii kanitaal Ükét •Urai 10 i.i M kr. ttke » jimliku iránti vágra kajWU Sgy4Un a fent nwiill klr trvanák UiQttillm tertaaá i mn^i III w. \\fki-U At&W broim alatt fehrelt válttág Hűin 160 Hm Wtatlt ingatlan 1888. évi Máranine U 18. napján délelőtt 9 órakor tferettyén a ktetblró hátánál fcnlaree tejt. Tuboly Qiala r helyeltaee kötben jöttével megtartandó uyllvinot árrtckita eladatni fog mmj alkalomnul a Tenni taidákosók tartannak a beeeár 10{ ál kátspoáabeu vagy óradákkápee papírban a kiküldött keaáltea Utannl. Aa ánraráti feltételek a hivaUloa Arák alatt a nagy-lkaniaaai klr. Irtanák Ükvi »óea-tiíyánál a a knerenyei kBeaág •I5l{áróaáglu4l m ^tekinthetik. Kir. tr.4-««4k mint\'ikvi katótág Nagy-Kanietán 1882. évi október hó 3l-é». 7 69 l-l 7880 tkv, 1882. f ( Árverési hintet meny A nagy kaoiaeal klr taaék tlkvi oeatálya ráenMI kOBlirrré létatik, hogy Boroa Pál és Boros György paoaai lakét végreliajtalatók-nak Paaéei György éa neje Sabján Boai vég-rnfcajláet tsanvadó pOtrátei lakótok olloo 601 frt. SS kr- tOke a járulékai iránti végro-hajláai ügyében a fant nevetett kir, trvtaék terttlatáhea tartoaó a pötrétei 59 aa, tjkvben A II 1—9 torta. a. falvait ingatlanból ■ rajiak lovó liánból t épületekből .Ptotai Györgyöt ét no\|ét illető 761 frlra, - III I — 9 torta. a. loglnlt (akvfiaágf kbÓl ugyanááok tulajdonét képtaÓ 700 írtra, — a paotai 360 ■a. tjkvbao A t \|2)8I. Iiraa. válláig kötalot 151 írtra beoaOlt haton fala minden tkvi birtokok külUn-kalön, a pöti-éteiek 1883. márexiut hó 10 napján délután 2 órakor Pölrétéu, a paoaai tkvi ingatlau 1883. évi nércaiiit hó 10 ik aapjén d. a. 10 órakor Paoeán á köatég bírók háténál folporati Igyvéd Ir. Tuboly Qyula v. Iialyatltaa köabo-jQttéval megtartandó ayilvánot érvtrétto eladatni fognak, moly alkalommal a venni taándékoaók tartoanak a lanti baotér lüf-ét bénalpéna főjében v. óvadékképat papír bt n & kiküldőit kanéhaa latenni Ab árvaréti faltétolak a hivataloa órák alatt a u.-ktuiaaai kir. trvtaék tkv. oaatélvénél t a pötreiei a paoaai kflaeágek elöljáró-eáfáaál megtekinthetők. A n.-kanistai kir trvtaék mint tkvi balótág 1881 évi november hó 16. napján. 68 l-l 7861 tkv. 1881. Árverési hirdetmény. A nagykaoiaani kir. trvtaék mint (kvi hktóaág rátáéról kttthirré tétetik, hogy Zala-VOgya Oemeeitett árvaiára nevében dr. Tuboly Gyúla m. tb. t. Bgyéea nagy-kaniteti lakót réirrehaiUlóuak Landttaller Anaa f fi iot Jóaffoé végrahajtétt taoo vedd dióaki li lakót elleni 117 frt. 80 kr. töke t Ijár. iránti végrahajtáti Ügyében a fent nevetett kir. trvtaék tarülatébea tartoaó dióekéli 68. ar. tjkvben A f 84 hu a. a. felvett ingatlanból 174 frt 734 hrtt. alattiból 18 frt. — 1220 hrtt. alattiból 2IS frt. — 1809 hrtt. alattiból 109 Mm M J804 km 10! fedet. 1418 Irmám elait 1^8 farin* I4ál hitaárn alatt 101 frt 1184 l.raaáw a. 100 fi. 1688 krm k 11 H 1463 hrta. a. 101 frt -I4ül Inea a. tOtf irt 1634 hiaa. a 100 frt. 1688 kraa. a. II Hj IMI kraa. e. M frt. 1127 kraa. 68 fit 1898 hrtt. a. 19 frt, 9148 hran. a. Ifl frt, 2318 kr. a. il frt\' 2827 kraa. a. U8 frt 9484 hran. a. 22 frt, 2989 hmt 10f»i 3043 hraa. a. 14 I 1.3079 kraa. n. 18 frt $20 tj hrtt. a. 60 fr, 8894 hrtá. n. 119 frt 13402 hran, t. 81 fit, 8419 kr. a. 11 Irf, Bbll hrtt. a. 33 fit, 8890 kan. a. 81 Irt 8692 kraa. a. 10 fit. 8829 krtn, a. 10 frt Q833Í kraa. a. 10 M. 8840 hrta. a* 10 frt Ö862.\| hrtt, a Í0 fJt. 8922 krta. a. tO írt, 8913\| kraa. a. lO fik, 3940 kraa. a. 6 írtra moMH L«ndt\|aller Annét illető haton fele porotellánkéut 1888. évi mároaiua hó 14 papién délelfltt 10 [érakor Diótkálbau a köteégbiró hátinál Fel pere* ügyvéd dr. Tuboly Ovula v. kalyettéae köt bonjöttével megtartandó nyilvánoa áíjvaréean eladatni fog. moly alnalommal á veuai atán-dákotók a lanti UoaÍKrnnk 10\|-ét káaapéoa-ben vtgy óvadékkénaa papírban bájtat péna fajéban a kiküldött Heeéhea letohnl. Aa áivoráái feltételek a MvaUlU órák alatt a nagy kaolatailkir. trvaaék telekkönyvi oeatályánél t a diónkáli köttég alflljáróaágá-nál megtekinthétOk. i Nagy-Kaníuán la kir. trvaaék ujint tkvi hatótág 1882. évi njorember hé 16 jiiapján. ,_; 1 r 8378;tkv. 882 iaapt 18. Árverési hinlf tmény. A ntgy ktnittJi klr. tvaaáL mid) tkvi hatótág rátáéi fii! kpaUrré tétetik, hagjj Uogor H"ni uiint UngOr Aaám engedinóuyeán teent pá arnri lakót vjégraUajtatóbak Aoa Károly ée Könoaöl Károly végraliejtéet Manvedl} Paota tuilőti lakotok {illeni 80 frt II ír tfiko 1868 okt. 20-iktól játjó 8\|\| kamatok 11 frt 82 kr. per, 16 frt 18 kr ingó végrehajtát kérelmi a fogauatotiláilr 19 frt 86 kr beotíéá foga-attotitéai 19 frt 6 kr arány megálltpitáa, ké> re\'mi, 9 frt 86 ikt jileulegjl a »ág ÍWmetü-lendfi költ^gek iránti fégrehajtéti Ügyében a fent neveaatt kir. taaék \'tarülatébea lartotó PüoeatUUfiei 53tatjkrben A f 1 tor 66 hrtt. a. felvett ingatUnnalj 166 frtra\' beottlllt Aoa Károlyt illoto haton fVle, mégit a paoaatHtiói 817 atjkvbeo A f ii aor 486 hrtt. a foglalt fekvltégnak 161 irt 88 krm bogait Könetöl Károlyt illaftt agy harmad réete 1888 évi máioaina hó l9inapilo d. la. 10 árnUir Pa-aaatütióttto n nBaaégj oiró hátinál falparnai ügyvéd Garay IBenfi vtgy hallyatUaa köa-bejöttéval megtartandó uyilváuoa árfaráaen eladatni fog mindto^ tlkvi b)rtok külön-külön. Kikiáltáai Lr,a\| fenöeUj kitett booeér. Áiverenoi ki vén ók UrtOMak a beo«ér 10% át kéasnénaben vaaj órtdékképna papit bau a kiküldött ktnébaa lettoni- \\ Vov6 kötajaa jaj vételárt három jfgyenlfi rátalet ben még pedig! aa aleOt afl árveria jogerőre omolkoaéoétfll kaémitva 1 hónap alatt, a.2. nt ugyanattól 2 héuap alatt, a 3-ttjugyan attól 8 hónap alatt, 4- minden agyea I réizlet után aa árvaréa! n^pjélól atámiljaníló éL kamatokkal egyUtt aa! árvaréal faltétélekban meghatároaott lielyea éa nódoaatok jaaoriot leiitetni. Éten hirdjatmény kibootálAtártl agy-idojttleg megáltypiiotl árvijréti feltélklok a a hi ve ta Iot órák alalt, a !nigr>kanÍMai klr. Iraaék tlkvi oaitátyánál a a paota j tUtlfiai köttég all)áróaigánál megtekiijthetfik. Aa elreud^lt árveréa a fetltlrt tjkrben ••Ijtgytendfi, Aa árveréai kiidatméoy a tkvi Matóaág• nál klttggoaatiaL ugy n peoaa tüttfWi a á nanjától aooikat u anomanédoa ktttaégokban könttoét éa kiflg gatetée i a Ihelyb ni kirlafba* «fj Itkto H* Iktatja Által köaététetik, ] AÍ ártaráa toljoaitéaérc a lotonyei Ibi rótég koreetelik meg. irviréal leintelek 1.) Árveréa alá booUttntsak a pidaa lüttfiai 68 attjkvi A f 06 ih\'r. a. ingatlaunfk Aoa Károlyt UlelÓ 166 frtra beoeült hnabn fele éa a paota tüttóei 811 attjkvi A f 4B8 hm. aj. fokvóeéguek Köaoaöl Káról) t UlétO 188 frt 81 krra beoeült egy hirmadrétaéJ Kikiáltáai kt a baotér a aa ingatlanok a kiiütött egy hatámapotl a beotáron alul ie el fognak adatul. 2) Arvareani icívánóll tartoanak a biaéa-ár lOf-át kéaxpéntben vagy óvadékképaa papírban a kiküldött.keeére letenni. 8)Vav\| kötelea a vétóiért három agyodló réttlelben la padig ta [elafit aa árvWéa aaáinitaudó 1 binanalntt, a már likkt ngyauaaou naptól atámítandó 2 hónap alatt,! at utoltó réatlotatj podig uayanatbn naptői atámjitandó 8 hónap {alatt minden egyeit vételári réealet után aa árverée napjától atá-mitaiídó 61 kamattal együtt -a bírói leié\' tok tárgyában 394V5\',8I. at. a. kibociájtptt ig. min, retidelelbeu megUaiározott mód fite-rint ja nagy-kanizati kirj adó* mint letéti péntlártál lefiiotuí. A bánalpéní utoltó réaaialbo fog do-aaámktatni. — 4. Vavó kötelea aa épOletat a birtokba lépéa napjával tüakár elleji bittoaiUni. 6, Aa árvaréa jogerve emalkedéeokior vevő a megvett Ingatlén pirtokábn lép, m^gjagyaatalvéa, hogy k vovónek vételi yl-tonyilyáuy aa 1881 évi 60 t. ct. iuléakédé-aéhea képaét eaak aa eaetbon lóg kiadatni, bn ta árvaréa napjától atáimitoU 16 nap la. aa idéaátt t oa. 187 \|a iat étkedét ének m%-feleli útóajánlat nem tétetik. A birtokba lépéa nnpjátél a megvett ingat tn haéana ée terhei á vavít Illetik. !6.) A tulajdonjog bakebletéea etek In vételár ée a kamatéinak teljét lefiaetéte után fog J vavó javára hivatalból MkOaOltfltai. A kincatéri illeték a prevflt tarhali. \| 7.) A mennyiben vofö aa árveréel feltétalak bármelyikének eléírt nem tenne, \| a megvett ingatlan ea árdakaltek bármelyiké nok pérelmére aa 1881 évi 60 t oa. 186 ft. érteleiében vavó veeBélyéte ée költaégéie bénatpéutéuek elvettléee mellett ujabb áHe-rée alá booeattniik a otuoán mj határidő kitötfee mellett aa alfibbi peoa illetfileg vétel árou alul ia eladatlk, a a mulaaató vavÓ j a vételár külöubüaatét me\|térit\'ui tartónk, mai) be ttouhtu alvetetottTbénatpénae beeáá-mit tátik. Ua ta logatloo aa ujabb! érveréten at előbbinél nagroub áron adatnék ej, a vételár többlet n mulatttó vevőt nem illeti. Magy-Kaniatáo a kir trvaaék. llkví\' oto* tályáaál 1981 évi taept. hó 80 ik napját. 48 l-L\| 8069 tkvi 1882 Árverési hirdelinény. A DMj<kaol«eai klr. irtjwék tkvi ot»> tilyn réatürŐl köahirré tfjlttft, hogy Zalamegye öeeaotilott árvaiára ^avébau di, Tuboly Gyula mtj h, t. ügyéaa végrehajtatónak Lakatop Gtörgfr végrehajtat aaanvedő ktroti lakót •llaal 24 írt. 63 kr t6ka a járulékai iránti ivégüebajléai ügjábeti a feut uavanott klr. tOrvéufaaék területéljaa i tartoaó karóti 198 aa, tjkVban A f l.r.a. a. Ltkatot Cirürgy tultjdouéul falvait ulteáff kötejet 814 frtrn bootult ingatlan 1S8b- évi méreaiut hó 9 atpjéii d. e. tO ónakei Karótban a kéUg kM háaánál felporoei 0CpM TuMly G ula v. helyettoae klabfiijtMtlévnl megtartandó nyllránba árveréaen eladatni fog, métyl alkalommal a vonni aaéndékonék tar-toinák a fdnti ooeaár lOf ál kéaaplnabotí t< óvádékképaa papírban a kiküldött keaékea bénalpéna íejébeu letenni, j Aa érvérééi faltétolak a hivataloa +rik alatt a niglr kanictai kir tryaaék tkvi oea táljánál m karoti kOaaég alóljáróaágánál QialtakínthélSk. \| A naáy-kaoiaaai kir trvaaék\'mlnt j.kfi batlóaág 1881 évi november hó 22 napján ÜO l-l 81 9\| tkv. L 1881. Árverési hirdetmény kivonat I A eaéktornyai kir jbiróe^ mint tlkvi knléeág rétiéről ecennel köthirré létatik, mi-kéatl ta alaó murakOti takarék pénatérbak Tujek Imré éa nejecziikovláni lakóé vékro-hajiéul aaeijvedő ellen 140 frt. tfiko a jár. iránti végrehajtáai ökyébao a nagy-kanityai km trvaaék tarülatébea ta* totó aráktornyai km Jácátbii-ótág területén levő czirkovlyán kpieégbaa fekvő 406 at. tjkvi 11 hraa. 746 títj bectériékü ingatlan 8 ugyanottani 478 aa. likbeni \|A I 1—3 aoraa. alatt Tufek lm-réijéU illető { réta 106 frt. 20 kr. a igy Bea-aielieb 851 Irt. 20 krra beoeült ingatlanak a tirlotékal 1888. évi február hó 23. napján wlflftt 10 jurakor Ctirkovlyén köttég hásá-nál magUrtaodó nyilvánoa árveréaen eladatni rdgbaík. I [Arvaijnni aiándékoaók tartoaealr at ingatlanok kikiáltáai árántk 10§-ét kétr.péut-¥n jegy nt 1881 évi LX. t. oa. 42;l-ában előlrti óvadékképaa papírban a kiküldött ka-•élM leleniii, n többi feltételek a biróeégnál nje\|tekinthdlők. T Kelt Caák tornyán a kir. jbiróaég mint tkvi I halótégnél 1882 évi auguatt hó 19 ik nfMán. 56 l-l Kar igen \|6 7 oktáv. Zongora, i (tiica b^jcti zongorameater kéaxitm^- ítye, eladandó Nag}-Kanizsán, (e afibb j kia uímttV most t Zrínyi utcza fillu. lizámu házban. r: i_, — tUjj FBII menyasszonyi 6a báli-csokrok, moll-csokrbk \| vnlaniinl miudonnemü virág* munkák ti Ipgílnomubb éfi legjobb ki* oolgosáiban oloió áron átállít küffla •olfIK IOrD\|éltOÍN virágok-tcrino, fiUDAPBBT, vácii ututa 27. HeÁUÜAh pontosan éa gyomait., 3518-8 HOFF JÁNOS" maláta-kivonati egészsfegi-sör. Citr ember enne k köizönl egéiz •égét él örvtfid é\'eiénk. 58-szor kittintetve. Nyilvános kOnzSiiel éa ritka módja - aa elért g yógyeredménynek 1882. SjDgUBZtDB 21fről tgy anyától, ki tudja hogy ctalád-fában határtalan Öröm uralkodikt mert Maya, ki o legirtfatai&l jf. leiemre adott okL 0 fí0f já,m Jéh mahUi Ihulmtnpk, a maláta kivonati egéuetgi tör U a hm-erentrált maldta-kironat fiaeenú-(ofn folytán meggyógyult. Meff Jáiio« qmtk ct. kir. ulrarl tullité, at. kfr. tttáctet, e koreett artay érdtmktretit talaidoBoaa, a flkb.. peroli át német rtnd lert\|fáatk t II ff T-Jánot föle nuláte klrmatekvaaeit rji- 1 rttaaak, a Itflébbeurópai tllínnu df.tttl-Hiéjt. Béoa, Irlaaar-Straiea 8. at. Egyetlen leányom, ki már Bt . év óta \'hfpraa köhög ée- ée mellftjáabau aaanvad. a legirtóilatóbb félelemre ndott okot; okkor lettem figyel-mottetve önnek egy hírlapi hirdetményére, melynek, küvolketté-bon aa Ön jelet malálatöréből egy kieérleti küldeményt hoaattam. £ion id5 óla ataa jtn. Mól, jul. oleéig haitaálla leánvom a ma-látaeört, valamint n koncáén ti ált malálakivonatot éa oly jolontéke< nyon javul, hogy már moet ia tea itten egéeaaégetnek mondhatjuk. Mi mindnyájan gyermekünk életének megmentjeként tekiuíjflk önt a örök hálám kötelea ve éréa-tük magunkat Neumarkl , 1882. ant. 24. Tieatelattel lobi 11. ftldbuiokoénfi Maiunnrtkban: Stájeroraaágban. A valódi Höff JánoMfélt milála kivonat afiéikiégi iSr érti Mtltka t(énaáfl tftr t l««\| 10 kr., 0 Ittf U írt 60 kr., 11 átf fi frt « Irtf ló fit II Iwf 80 frt •/, kii* mélát* cttktém 1.1 frt 40 kr. 11. 1 frt. fiU kr lll I lit, (Ntgvekkmeunjri- rél aaakett) Mtiait ctekerkt 1 ttetká kr. (% ét táetka le) PreeparAtl DtrmaktaaaulakMlaat 1 frt Kvame-tralt aitiatakiv«aat I ftr«( 1 frt, ftO krárt i«. kUUU-ktN tf/tttaitfAOkr. M krért. ti; kai aultU-flr4A OOkr. n«tktár; VttMlktffir Játtal, SrUai É K\|«(n; ti/«üiimiin.\' ftu. klattkv éétUj etprUm: fellltr F., Ktnlhtljftn: WkttCt K.ftiiifi; Iwiml rmi l.iit\|igi\|\|( Qy.: IíiIihéii llchr IL; Varmtérni Kmy, Uetktlaier (Ttfftt-Htttk t I4pn*i K lUi-r I Lai; atteáefc kelj\'. Kelemen N. J,\'; Kérmtm4m%, ötah vem f/áfj ) Heti 8píUtr atR4Íi>r; Krnu; litajtk T ti ti i #er»MtiWt Oaellett Vlnctt aiirfefirtew lelkeit iilnt T\' 9 6 1 A hosszú ószl és téli estékre!! A föltétlenül legolcsóbb é« aok tel in tel bt n lciikellfratMbb lilQtOltóa u hoatíu (éli > olt éken u jó éa mulattató olvaam&ny. Erre nézve eU& sorbati ajánlom amoai iij étfol^amba UpÖ folyóiratokat éa (Jivaflabokltt; minők: Daholni éunklat 18 fBtet, egy füzet Iára UO kr. (PuiiilllmiblaM, 52 füzet, egy fQiet ár4 12 kr. Caaládl Lapók éveukint 62 füzet, egy fatei árá 16 kr. i KohxoiÜ \' „ 12 fAxet , Irá 80\'kr. Orvság-Világ n 26 fisai, egy fatet ára 40 kr.\| ( Maxyar R«génr- ouamok Magyar Regény-világ 9 62 fQaef, egy fBset íré 16 kr. Blbllotbefc d. Unlerhaltung und d«a Wlnena 18 ktttot, minden kftlet dliseieti kötve já 46 kr. Baoh fOr Alle évenkfini 26 fQiet, egy füzei Ári 18 kr. Chronlk der Zeit 26 ffizot, egy füzet árJ 12 kr. CriintttilxellUBg n 24 faiét, egy fOiei ára 18 kr. Mlndrn /•lyóirátokból — I deulacooa • Fela voia, znm Meor „ Oartenlaube • J8á8f a a Helmat f „ Hfllmgarteii „ Koinanblbllotbek • BomauellluatHrtev 26 füzot, ogy fDset ári 11B kr. 12 fotel, egy fotel árt 60 kr. 26 fotel, egy tatjára 16 kr, 14 fO\|et> egy fütel ára 80 kr. 26 fotel, egy fotel ára i 20 kr. 12 fokot, egy fOtei ára I 80 kr. 26 fotel, egy fOtet ára tl kr. 20 fotel, egy fOtal ára 1II kr* 62 fOtet, egy fOtel áfa \| 18 kr. 2(1 fotel, egy fOiel ári j 80 kr. Welt, IIIUNlrlrte ivenk. 26 fület, egy fOtel ára 18 kr. Woalermann JUo- uatahette j • 12 fOsrt, egy füzet ára 80 kr. Zeitung neue, » lllnatrllie í v 26 fOiet, egy füzet ára 80 kr. ♦Magyar batár nogyotlóvre . ... 2 M 50 kr. Mludapeittl baaár 1 ^ ■\' llaV4ir (daultcber) I t \'Ooruella !.> ^Krauenxellung t n groate Aug Modfiiwelt . « , . . 2 Irt 60 kr. , . . . 1 frt 60 kr. .... 1 fri\|20 kr .... 1. frt 00 kr. .... 2 frt 66 kr . . • . 76 Ir. (PoitakOldétaef ávargyetlenklnl 80 krral több.) Roiiianaelinni „ \' tber Land u. Meor „ vagy máa kívánalom azerint — mi (itzftekel megtekintés végett lEÍvoaen kildöm hátba Másodsorban sok qj művel gyarapított h H I c h Ö ii Iá ü ii j f I <1 r n in a I ajánlom, mely magyar és német könyveket szolgáltat. — Mindennap lehet kezdeni at el&flietéit, mély havonklnt SO krra van szabva. Legújabb: Kautachuk bélyeg-paazta, ólonjdobozban minden azinben it 40 ós 70 kr. £\|en paszta pótolja a tintát és vánkoskát totyoeen dtre mellőzhetővé teazl e* [) eszten- 1189 4—* a tintát* FI3CHEL FÜLÖP kfinyvkereskadése NaiyOUalaaáa éa (Wtarayán. Kyoöntoit IWé PBlrp laptolnj^neamál. Nnfy K«niraáa 1888. 14* aaám. Nagy-Kanizsa 1883. szombaton, február 10-énj **efctvatai Retkei FtlemfkSayv bsreekeétae \' VtridhSs ;—- rvs t«aeUat armk ®gm éne 8 <vt. VlMm I fti t H Wta v «k t 6 hasábos pelitsor t kr, tskhsrtii hirdetésnél 5 kr. Btly««ti) 90 kr. imriii i intt hivatalos hirdetmények » kr. hltyegdijon fWIOl 100 nőig 1 fct, aaontnl minden ásóért «/t kr. MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS\' VEGYES- TAfiTÁLMü LAP. X.\|évfolyamr Szerkesztői Iroda. Hova s lap «m1-Umi rétsót fflet* közlemények küldendők flsjzs utoss 4. anám. Bérméntellen: levelek osak ismert kosok Ml fogsdlstnsk el. Kémrstok vissza nem küldetnek. Nylltté^: peti taors 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű körj la Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai- és Bélzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. MEGJELENIK NETIKKINT KÉTSZER SZERDÁN Ü SZOMBATON. A szegényügy országos rendezése. (EL M.) Rendezett államháztartás nem térhet ki ason követelmény elél, hogy nasegényügyet rendezze, As Qgynek már ssért is kiváló fontossága y^n, mert kinövései kŐsségbenj faluban, városban egyaránt ssomorúak-nak bizonyulnak, s a hol rendezve nincs, a kéregető fkoldusok folyton növekedő, s vessélyes arányokban gyarapodó számában nem kevés bajt okoz nemerak a hatóságoknak,, hanem minden egyes lakosnak is, daczára a nagy mértékben felszaparo-" dó jótékony egyesületeknek, segélyezés czéljából alapított testületnek. A szegény Qgy országos rendezését tehát aligha togja valaki fölöslegesnek találni; annál nagyobb örömmel regiitráljuk tehát, hogy es törvén yhozás utján fog eszközöltetni.— Hogy ez ilyen complikált ügy gondos előkészületet Igényel, as mindenki előtt világos, és igy nem lehet csodálni azt, hogy magába a kormány köreiben az országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat előmunkálatai iránt a tárgyalások folynak, s as ez, Qgy által érdeklett minisztériumok között nincs) eltérés arra nézve, hogy ; a szegényügy országos rendezése egyik halaszthatlan teendője a tör-vényhoaásnak, ba egyszer végét akarja vetni azoknak a folytonos zavarok-/ nak és bajoknak, melyek ezen ügy ndminisstráesiója körül minden irányban jelen tkesnek. A szegényekről való gondoskodást illetőleg aa 1871. évi XVIII. t. ez. 181. §-a tartalmazza ast aa elvet, mely szerint minden valószínűséggel as uj törvényjavaslat alapintézkedései meg fognak állapíttatni. — Itt ugyanis arról van saó, bogy oly szegények ellátásáról kik magokat községéi y nélkül fenntartsni egyáltalán nem képesek, a község tartozik gondoskodni, a mennyiben a jótékony intésetek segélye és \'magányosok kö-Dyöradománya fa község szegényeinek ellátására elegendő nem volna; ba pedig ezen ellátás csak a községi lakosok rendkívüli súlyos megter-heltetéoével eszközöltethetnék a község kivételesen a törvényhatóságnak, s ba es sem bírná, as államnak veheti igénybe segélyét . As ilyen rendelkezésnek szigorú keresztülvitele sok zűrzavartól mentheti meg a községi hatóságokat, sőt lehetővé teheti azt, hogy abból kifolyóiig jobban kiterjesztheti figyelmét ason szegények ellátására és nyilvántartására, kik magákat köseegély nélkül általában fenntartani nem birják. A szigorú nyilvántartás mellett azután, a kön-segély helyesebb frányokban való ki-osstása is lehetővé less téve; ki fog tarjeszked hatni a vagyontalan szülejfl leien essek és a szülőházakban elhe-lyesett snsgéay sorsú anyák és kisdedek ápolására. A mint már aa ISTI. évi XVIII. « aa. ISI S* matatja nem vagyunk bíásyábaa a ssefény ügyet illető jó •aátaala taténkcdéeeknek De bino-tyei, hogy a majdan hoeendó, és U* á\'tieg a ssrgény ügyet tárgyszó tör vény, a ssegény ügynek egéén körére, nz ügyefogyottak minden Rétegeire fogja kiterjessteni figyelmét. As 1876. évi ül. t. cz. is tartalmas intézkedéseket s ennek szellemében az uj törvényjavaslat rendelkezni fog a gyógy it-hatlannak nyilvánított, de nem közveszélyes elmebetegek, as ártalmat-lan bárgyúk, buták és hülyék ápo-i lása és eltartásáról^ a mennyiben mindelek vagyontalanok lepnének; továbbá a lelenotügyről ésjlelenca-házakról, végül a koldulás taegaka-dályosásáról. Es atóbbi innál is Éon-toásbb, mert egy 1867-bpl kélt bel-O\'^miniszteri rendelet nejm volt képéé a kéregető koldusok elszaporodását meggátolni. Mihelyt e törvényjavaslat a szerkesztés stádiumába kerül as illetékee hatótág képviselői és külön meghívandó sjukemberek fognak e fölött tanáoskozbi. Bármily nagy ia Jegyen örömünk a fölött, hogy a szegény qgy a törvény hoaás utján fog immár rendeztetni ; van valami, a mit ezzel kapceolntban el nem hallgathatok, habár több izben szólaltam fel az előbbi években is es érdmkben. Én ugy hissem ugyanis, hogyha n táriadalom maga a szegényügy végleges rendesésében hjsthstés segédkezet nem fog nyújtani, nincs kilátás arra, hogy a törvény nagy réssé papiroson ne maradjon. Én már egysser azon nézetemnek adtam kifejezést, hogy minden megyének a maga területén egy azegéq y vagy árvahásra van szüksége.Ha tekin* tétbe vesszük ast, hogy évről-évre mily rendkívüli nagy összegek\|forditatnak részint testületek részint egyesek, részint jótékonyczélu mulatságok utján segélyezésre, lehetetlen be nem látni, hogy minden megye a maga területén igen kevée jóakarattal csak hamar keresstfileshetnék as első nehézségeken, és egy beláthatlan fontosságú, nemzetgazdaságilag és j erkölcsileg dns kamatokat ígérő intézmény alapjait lerakhatná. A Bvajozban azért nincsenek szegények, és azért oly \| nagy a szorgalom, mert jött a szegény bázabban vonják el a sjwgény-ség alól a talajt, melypen az legjobban tenyészhetik. Ne mondja nekem senki, bogy Magyarországon es lehetetlen. Kevée adakosóbb nép van akarok földön, a mi néptyknéQ, csakhogy M adakozásban ninos systéma, nincs 1 is egéssen rajta es isten áldáea. Bok esernyi könyöradomány nem találja meg oly helyét, a\' hol .áldás sapja-doshatoék belőle. Azután az a jba)« hogy nincs aki az ily dblgofcat veretné, lelkesen kesébe venné. Ariztok-ratiánk talán nem érti, á másiknak kényelmetlen dolog, a harmadig >se-rényebb, hogysem ilyen kezdeménye-séeáre feltolná msgátj s {nem is mindenik szavára hallgatnának. De ssent a meggyőződésem, hogy Magyarországon csak lelkee és kitartó kezde-ményezőkre volna saükség, hogy sie-gáoy-ügjrünk renderése oly stádiumbs lépne, bogy a kezdeményezők porait is áJdaaák aa utódok. Egy aap alatt nem történhetnék, annyi bizonyos, Bónia ssss egy nap alatt épült) da a legnagyobb háa Is asak kis tér Iákból épüt fel, s krajcárokból lenz-i nek forintok. A kendét kicsi volna, de a megyék versenyéévé ragadtják meg az ügyet éjt egyesek, gazdagok, urak és földbirtokosok sem fukarkodnának filléreikkel és minden szegényház az erkülosnemesitő és lélék-fenntartó munkának egy-egy áppl-dájs volna, a hol nem egy testileg és erkölcsileg veszni indult embert lehetne megmenteni a társadalomnak. Egyáltalában kormányinlézke.aés és törvény Itfgiáebb ssentesitését leli a bban, hogyha a társadalom innak ezélazerüségét kiaknárnl kéjfes. Gondolkodjanak a társadalom Jobbjai és nemesebbjei a dolog fölött; indítsák meg as eszmecserétJ s tárgy méltó a gondolkodása, méltópb akármily meddő politizálásnál, A szegény ügy nevelésügyünkkel is Összefüggésben áll, at mennyiben tagsd-hatlan báró Eötvös Jóssefnek anon mondása, hogy — Magyarország lövőjének kérdése — kulturkérdés. Budapest februér 8. 1683. n—. a A* uzsora fenyitó törvény-székileg Üldözendő. ssonbsn nem főleg szári mert áz uisora áldozata vagyonjlag kárt szenvedett, hanem azért mert az uzsora erkölba elleni vétséget képez." Ez alapélvo a képvlielóbáz álul elfogadott uzsora törvénynek; az nzmrs bűnnek bélyegsztetik általa. As nzsora törvény javaslat feletti vita érdekei és tanulságai volt. Arra a kérdésre nézve, amely egyúttal a fókérdés, bogy sz uzsora lényege mikénti jel cz tessék s törvény bén, hogy sz könnyen fölismerhető, megfog-bstó és megifenyithetó legyen, tértek fcl\| egymástól leginkább a vélemények. 1 Kgylk rész s ksmstmszlmum msg-Klbáiát kiránts, kitűzését s törvényben szon legmsgasabb ksmstlábnsk, melynek átlépése as nsmiaiimertetó jelit képezze. Igaz hogy ez volna a legegyszerűbb i I bíróra nézve il a legkényelmesebb, csskhogy lük Igaztalanaágnt Is okozna, nujtt gyakran magasabb Összegű ksmslfizetne daczára ia a kölcsönvevő anyagi állapjo* tánsk Jsvitásárs, vagyénl zavaiá\|isk mfg-izüntetésére szolgált a kölcsön, ekkor tehát sz hs neveshetó il borsos Ufclotumc, de mmmieeetre káros uzsorának, s ason-túl a kamatimazimum kiisabáis hékóna verné hitelviszonyainkat, péniíorgalmunkat, akamatmizimum ssonnsl egyúttal legkfcebb\'ksmsttá változnék, a biztos tokét elrlssstaná, a becstelen uzsorát ujabb meg uwbb rejtőzködés! fogásokra ser-1 kentene. Belátta a kamstmizlmom meg) határozásának nehézségeit gr. Apponrl Albert ur, aki különben ti tóke Irátnl kedvrzéerol éppen nem gysnusllbató, i fölvstó szon kérdéit, hogy nem lőhetne e s magánhitel kamatlábát rsodozni á hank kamatláb váliakosó állásaihoz törvé-nyeeen arányítva ? OEBz Igeu érdékes ötlm; azonban gyakorlatilag megvalóiitva bemml bsssonnsl ssm járna, hamun annál tflljb ajjal bajjal a bíróságra nézvjs és aanál több chicanerlával a kölcsönkeretére nézve: a \'pénzpiecz hnllámzáss, mely most alig éri s vidéki hiteiérdemei kül oeönzók köreit, akkor egyezerre mindén-hova kihatna i éppen olyankor drágitsiá meg i pénzt, mikor árra ízűkiége van vagy hitelváliágok beállása vagy jó tv-més elmarsdása követkeitében. így hát nem maradt bátra más, mint az Uzsora (olyaniát helyesen meghatározni^ i spnak slstoján a (Olinsart fissorát a ftjnyitó bíró fóruma elé álll* tani i azt (\| kemény fogság- él pénsbün tetézel sqjtsal. As uzsora deAalUélje boszabb viták ntáa jött létre i as el-találtnak navesbetó s lényege as, Mf aki bármely féla, ákár péas, akár wto érték kölcMnöBie által valaki szorult-lágával vágy knnnyelmüségével vagy tn-datlanaágával annak romlására és a maga hasznára visszaél, sz uzsorásnak i ügylete ostorának tekintendő s miot Ilyen s fe-pyltó törvényszék elé tartozik. • Nagyfontosságú és igen érdekei réeze a törvénynek az, mely a kocsmshitelezést korláto\'ljs, A szegény népközé leginkább a korcsmai nitejeséiek slskjábsn lopózott be az nssoijs i pusztított el egész vidékeket ; \| vannak faluk, hol a tiz-tizenöt év elótt megtelepedett korcsmabérlő, ma-már a földbirtok legnagyobb részének nra a korcsmahltelotéf i annak ussorás fogásokkal történt behajtása révén. A törvény tehát Igei helyesen iotézkedék, mikor a hitelezési korlátolja awsl, hogy cssk klsÓessegü korcsmshilel behajtására engedi sieg s törvényes eszközök hsiz-nálását. A térvényjsvsslst eredetileg a törvényesen behajthstbstó összeget négy forintba^ szabta meg az egész országra; e pont szoobsn beható tsnácskozás ntán változást szenvedett \\í behsjthatónak jelentetett ki a Idorcsraabitel két ée nyolez forintig ^ e határ közt a pontos összeg meghstározáu a törvényhatóságokra bízatott, mint amelvek legjobban ismerik vidékeik viszonyait és szükségleteit Ason indítvány, mely! a korcsmshitel törvényes behsjthstását teljesen megtsgsdni sksrts, mint a czélon lullövó elvettetett; néni-csak azért, ment ez intéskedés sregslék jövedelmét csökkéntotto volna, de fóleg azért, m^rt s monkáinépre, melynek s szeszes italokra siflMge van, pénat pedig csak időközönként kap, ez intéske-déé kedvézótlen hatást gyakorolt volna. E törvényiéi jelen alakjában mind ama jó hstást Ireméljük, ami egy uzsors-törvénytól egyáltalán remélhető ; de csak ugy ba svval isréltve járnak, a hitelviszonyok! javítóéira fzélzó egyéb lntézke-déiek \| ha fól^g maguk az érdekelt kö-f rök belátják, hogy {anyagi bajaik megszűntetésére az1 állam legjobb intézkedéseivel il mák kovasét tehet, ha miguk a szorgslmst éi takkrékonágot gazdáUto-dásuk alapjává uem teszik. A nép szivai Isten szava! I^iTó\|vOlk;i TIUss. Fslol váltatott a debrecwni subsdelvü pártkör be\|yliéÉébet\| 1880. Január 28-án. (Fslyutás.) III. n t \\m nép? .liltTOft népjjMége.l „Az ország népe," LM nénolml* iQb. kifejezések, elégi^ jbabiaonjttUák és kifejezik: hogy ■I a nébí L •A jnéji, a tánsdslom. Amely tár-liánom az ó saját bzOkségloteihez mérten, önnön mint látta el különböző ou-tályokWlj i A-ij\' i PöMmlvoltt osztállyal, ée: tudómé-nyoe osztállyal. I Ki á> ogéfz társajaljnn. fii bezzeg hány esef jiv kallétt hoisl, hogy a társadalom inigát ezen tlsiU átlátszóságig kiforrja.; pá mijtstJs meg,! hogy mily is-1 tal még á, világ. Hofy az lemberiség még eddig cttttk \|li a forrás itáuinmában vsls, i vájjon kt tuqja, hjigy a tulajdonképeni \| éréi stádiuma éég ofttkor következik. \' Még csak ax inként il voltak Európában elnyomók ós ^Inyomoltak, kiváltságokkal jblró nsalesek ée lemmlvel nem bíró nemtelenek. Ms már nincsenek. Nemesi czlrji táü,; mint a német mondja t „Titel ohno ; - da kiváltság már nincs. 8mval a, tármdslon ma már oda essturálótiott, oda tláztult a hova maga a termésHQtes fejlédée UssUtoUa: é« akar kl kozdjeí (íjra, akar Itl rendezze ajra, hát hogy itt ofjt inéit igsáitbst rsjta; as luhetséges, de hogy [a tojftt létesó osztályok blÍMim U (i laxUletéai sHss-tokrseztát kivévs) MÉttSÉkMl tt I leheUtlemg\' .F^Mveliaek keli leaai, iparoeask kell lenni, kereekedónek kell lesni, tndo\' mányoe embernek le kell lenni. És hs most már ennyire vsgynnk, hát bogy tökéletesen kimsgysráshasssm msgsmst, engedtessék meg nekem, miszerint ne ciak azt mondhs8sám, hogy „kell lenni," hanem azt la< bogy miért kell lenni? Mindenek elótt ki kell pedig jelentenem, bogy nem vad, hanem polgári-avult társadalmat értek, mintán hogy vaoosk elegen, akik azt tartják, hogy miré faló as a czivilizáczió ? Hogy a vsdemberek is megélpek, — már, t j. hs meg nem eszik egymást. Ámde méltóztassék elolvssoi Vámbéri közép áziisi utazásátméltóztassanak elolvasni, IS Li-vingstoce utazását; méltóztassanak elol-vastii azon hittéri tók utazását, kik a félig avagy egészen vademberek életmódjáról imák, hol a fejedelem pnszta mulatságból {százanként vágatja le alattvalóit, mint a gulyát, i megnyúzatja, feldarsboltstja óket. Ahol nincs törvény, mely a gyengébbet sz erósebb ellen, s szegényt s gazdag ellen, a népet Zsarnoka ellen védelmezné, hanem gyilkolják sz embert rakjtara, — a fene vadaknál is ksgystle-nebbül. És aztán méltóstamanak megkérdeni ason utazókat, ldk a czivilizált országokban jártak, hogy minél nagyobb valahol a czivilizáczió, annál nagyobb s jóiéi és boldogság. Hát erre vsló s czivilizáczió. Miután pedig s világteremtéi óta sst tanltja s történelem, bogy a polgárosodás, s czivilizáczió fejlődnének jelel mindenütt egyek és ugyanszok, ée bogy eien jelek ntán lehet megítélni s czivilizáczió fokát, tehát srrs s meggyőződésre kell jutiiunk: — bogy msgánsk as emberilégnek forrása válaiztjs ki önnön magából e négy vegyi osztályt: már t. I. a földmivelót, iparost, kereskedőt ée 1 tudományt. Hogy s mint a tiszta, egészségei levegó megbatározott mennyiségű élenjbői áll, ugy - az egészséges társadalomnak ii as elmondott négy elem képezi alkotó részét, i mely alkotó elemeknek akar melyike hiányozzék, a társadalom nem lehet egéwégis; mert egyik elem s máiiknak kiegészítő része. Egyik a másik nélkül nem létezhet. El kellett pedig mondanom mind ezeket azért, mert egyik néposstály a másikét rondeiiui ferde isemmel uési, sót pláne fslselegeenek tartjs, mintha a levegő egyik alkatrésze sst mondaná a máiiknak, hogy: mire vsló vagy te a világon ? Hát bizony arravalók vsgyunk, bogy ml négyen képezzük a Üvegét, különben nem volns élet; vslsmlnt begy a társadalom négy osztálya Is arra való, hogy együtt képezze a társadalmat. Mert a mai világban már ez s nép. Milliók egyesülése éi csoportosulása egy társadalomba. Egyik osztály kerülve a másikból, hogy aztán as egy más segít-eégérs legyen i közös érdekkel él közös czéllal, a társadalom tűzhelyének, a hasának boldogitáiával. Ahol mindnyájén mint közöl teetvérek mint egy Istennek egyenlő emberi jogokkal felruházott gyermekei, nem külén-külön tsrthstask számot s közös atya támogatására, hanem együttesen ; nem követelhetjük magunk nak a közös atya szavát külön-külön, haneiá csakis együtt i s mint Isten gyermekeinek szava, igy.léssen most Isten •ssvává a nép szava I /]\'•• . ■ I nr. A aépi mlat éra. IU legelőször is a nadrágos és a nem nadrágoe osztályról akarok esólui, mert aa a két osztály különhözó öltö» letekben járván, nagyobb idegenkedéssel viseltetik eáymáfiránL Pedig ha a dolgot megvizsgáljuk, sz klsgeokedésaek ma már itt sincs helye. Uaaem, mlat a töhbi osztályok idegenkédése, ia á Végi időkre vihetó vfimss. Mikor as egyik osztály a másik esstálynsk, a nadrágos a asárágtalasask ara fali fr még csak Iffil MlMHl kilátás, hegy aktrtlméey 4 MM^t* nak valami MM nnasiln MM eem tHI mW« sasradt akác mit cd-I neon k aenn maradt, la «al Tatai máira esóW gaztettet M ?tu véghez, akár mtt olaált légyen. A MMNUUm válsn fal tehát meg volt, • ka i nerlnt u trakta ar tafeénel tanított a parasztra, hogy: mi vagy te fvwmt T éi aa örököl paraszt gyűlölettel •ekietett as örökös elnyomón, — bizony aem volt tsoda. As egyik ember, aki eiyaa embernek érette msgát, mint a Méikt abban a tudatban, hogy 6 annak a másiknak mégis örökös szolgája len, el lehetett keseredve. Aminthogy természet-ellenei] dolog iz volt, aminthogy nem is volt rendjén. De hs a történelem atán sz emberiség fejlődését tekintjük, hát mindennek meg volt a msgs oka. Hanem most? most mutasson nekem •rökös arat valaki 1 Még alig negyven éve pedig hogy a nemesi kiváltságok megnüntettek, s már éa is ismerek elég olyaa embert, aki azelőtt paraszt volt, ms pedig ar. Leányai nagyiám, fiai fertály mágnások, belőtt ismersk volt urakat, kik ma már a volt parasztnál is kevesebbek, mert éppenséggel semmik, úgynevezett: „föld terhek." Hát még a másik negyven év mnlva ? Hány igyekezd, takarékos földmives len addig úrrá, és hány nr lészen még addig semmivé ? Mert hát ma már az arnság éppén ugy megszerezhető és elveszthető mint akár mi más. A születés által nyert előny csak addig tart, mig az illető el nem pazsroljs a vagyont; a hátrány pedig addig, mig sz illető meg nem szerzi a vagyont. Hát mintán lehetséges, hogy csak ötven év mnlva is agy átváltokik ss emberek helyzete, hogy a kik ma felül vannak, azok jő réne alul lesz, a ki pedig alal vsa, azok jő réne felül len: bát bizony nevetséges erre a kis időre lenézni vsgy gyűlölni sgymáit Ezért mondom és állítom: hogy ma már a nép nem más, mint sz egén tár-ndalom. A IÖldmiveeból lehet miniszter; a miniszter családjából földmivn. A földmives ma gatyát hord, holnap nadrágol hnz, hs ugy tartja a kedve. Ma szegény, holnap vagyonos; az nr pedig vagyonos és holaap szegény. Ugy változik és gomolyog a társadalom, hogy mire as ember helyzetét meghstároznád, as a helyzet már megváltozott. Ma ebben a körben látsz valakit, de lehet, hogy szár holnap nem találod ott föl, hanem más len helyén. Egyik osztály tsgjsi folytonos kavarodásbsn vannak a másik ontály tagjaival, csak sejted őket, de ka valamelyikre rá akarnál lön!: nem mernél, mert mire a fegyver elsQl, más egy másik lehet a czélpoot előtt A mai néji tehát igen {teljesen ha konlitható egy érához: melynek fő kerek-a földmivelés, rugója az ipar s egyéb kerekei a népontályoknak többi ágs. Most ime a kerekek: A földet ipar nélkül még cssk mávélni Mm lehetne helyesen, Ipar nem kapbstns feldolgozni vsló anyagot kersikedelem nélkül; sem ipar, sem kereskedelem nem létezhetnék hitel nélkül ; hitel nem létezhetik jé törvények nélkül; jő törvény, törvénytudomány nélkül; tudomány tanulás nélkül; tanulás iskola nélkül; [iskola állam nélkül; állam rend nélkül; rend közigazgatás nélkülközigazgatás rendőrség nélkül és igy tovább. De semmi és semmi nem létezhetnék fizetés nélkül, fizetés pedig nem létezhetik adó nélkül. És ezt a támdalom belátván, ezen ön-fentartási csélokra önnön msgánsk adós? közeget teremt, mely ezen adót össss szedi és abból a fizetendőket :(ieljesiti. S szerint egyik ontály • nem arra való, hogy a másiknak rovására éljen, kenem egyik ontályaak szükséglete teremtette a násik osztályt; egyik ontály sem magáért, hanem a mánkért taft, de szagáért nem is lehetne, mert a közöl érdek tartja fenn, a melyiknek olyan nélkülözhetetlen egyik réne, mint a kent sNay, mely uoaban mind feltalál s a maga hasznát. Ámde soha ás sem Itta érdekbél aem tenni olyat, k ad mjk stík embertársunknak kárára im; jíentállni mfoden czábi tó qegkisérUtóanet ez a becsület l As egyedüli salaktalan ériéin, me megérdemli minden ember tintelelét k Még egyet, tgen tiniéit hallga közönség, — és eléadánnst befejt r- de mintán éráról szóltam, s mint az érának órásai ia szoktak lenni, az óránokról akarói elmendani nebá szót (Végi köv.) KUlönfélék. — A islsmeijel gaadaiági egyesület f. 1883-ik évi lanuU hó D4o tartott közgyűlése 6 8—1884 náá alatt koaott határozatával aa alapeaábálydk alapján a aala-egerezegi éa keszthelyi vidéki aürt akkép alakította, hogy a aala égerezegi klrka a megyének zala-egerszeg, novai, alaó-leddvai, eaákíornyai, narlaki, nagy-kauiaaai, letenyei Íáráaaiban tekvfi köuégeit — a koaelholyi tőrbe a megyének kéeztlieyi, tapolozai, alj-mogi, paoeaijáráeaibejn íekjvő kOseégejl oas-totta be. Ugyansson aaámu végzéssel ss alap-szabályok 44. § a értelmében — la ksmthé-lyi kör megalakulására ideiglenee elnöktjl engem küldvén ki, a megbízatásom kövei-keatében a keizthelyi kör alakuló küzgyülé-lét Keeathelyra, mintw a kör aaékhalyére f. 1883-ik évi február bó 18-ára déMőtü 10 érára as „Amaáonhosu oaimaetl nagyvendéglő termében kítttapm, a arra aa egyoaÜ-let alapító, rendoa, évii fiaetéaee jelenlegi tagjait, a miadaaokat kik a megye gaadávzaii állapota iránt érdeklődlek, a aa egyeaület-nek tagjai lenni kiválnak tiaiUlettel meghívom oly érteei téeeel, bogy a kör megalaku lázáig aa évi fiastáaiij tagok jele\|tkeaéaéti a tagsági dijaik általam is elfogadtatnak, -+ aa alapító vagy rendea tagiágra pedig a ja-lentkoaéeek aa egyseülot elnökeégéhez Zala Egerezegen intézendóh. Bogy a? Máté m. k. a Keestbely vidéki gazdasági kör ideiglenes elnöke. 8kublioa Jenő nr pedig mint a zalaj-egeraaegí vidéki gaadaiági kOr ideigleneft elnöke a aala- egereeegi kör alakuló közgyü léiét Zala Egereaegrefr bruár bó Sl-rs jbivta Xgyik pályának sínes nagy oka Irlgy-a másikra, mert iz ügyesség, szór galen Is takarékosság mladea pályán megtalálj s maga emelkedési módját, mig n ellenkező sehol. És mint a de-mefcraesia árja emelkedni fog, el is mos Isnaa-lensa minden esstély-különbségei, begy ember él ember kösött csak egy nmg léuea: a becsület rangjai Mert enk ki ea ai Igszl él valésá-gn éráem. As én, Menáay; ss én taááae is ilsmány; a tt-és az Így e- 4-U évvel — A belltyélsinter aa tBrvénybatéaágokhoa leiratot intézett, bog; ntaaitaák a eaolgabirákat ée a repdesett ta náoen vároaok polgármestereit, a bárotnsaö gélén munkálatoköál kitüntetett ,fiz ponto kat" megjelölő karók megóvásárgs. — Ern annál inkább figyelmet forditaanák, mert bi aa emiitett karók elvennének, vagy ujabl fölméréaek alkalmával a mérnökök állal fia-pontok megtalálhajók nem leaanek, ai íjabh (Ölmérée öaaaea kölUégeit^a köaaégel lógják fedezni. — Kollá tiSegr 61 jfebr. 8-árólÍrják nekünk : Közaégünkbeli néhány bét óta lamé beburoaolták a líimlöt. [Egyedüli aseranoaénk hegy igen kévéi gy rímek vagy telnőtt talál kőzik, ki a bsMmgen még át nem eaett Iskolámba járó 69 gywmek közül eaak II van olyan, ki himlonsn nem volt, a aaok u eaak a műit évi aikerea oltlanak kÖesOnhsj lik, boay megmenekültek tÓle. Még a himlőnél egy aekksl vaazélye aebb baj fenyeget bennünket, aa a rénoaok toroklobli, mely a horvátoraáágl kfaségekhm nagyban uralkodik, i mlntbogy közaégeinkbfi naponta járnak\' át lud ie baromfi kereakedfiki igen könnyen behoabatják lioaaánk ia. Lfgrádi határhoz tartozó aati-hirómiégl Euaztát téli birka .legelőbek Or. Zichy bértlta L i több falka,, Juli I jár ott már 6aa óta] Mult azombaton eate (elé aa sgyik juháea agyj rókát látott, maly la patt oldalban lévő róka lyukba aaaúdoU. Nyáját a máaik bojtárra bíata, hogyj hajtaa haza, 6 pedig elment a beleanaí begyb« • ott egy hegylakótól álét kért a a rókát ki akarta áaoi. Egy darahíi; jól msnt a munka, sgéaa tárnát áaott be oly magaaan, bogy fönt állva! dolgoahatott benne. Azonban aa átáaott föld egyaaer oaak megoiuazott a a jubáaat elevenen eltemette. Máenap rsggal lelaaégs ée nsjtáea kere léiére indultak, meg ii találták a hslyetj mert a aserenoeéllen ember kint bsgyta dolmányát, azonban mikorfá kibírták Zeni, már meg volt halva. A mult nepekban meglátogatlam a Mol* náta állami népiskolát. Megvallom fteaiatéa, a kivánceieág vitt át, minthogy már oly lok dioaéreteit hallottam ea btésstrfl. Bár síére tudtam, boej már töhbaaöröe eliameréaael ki-tlnuutt uaolába lépek, aaoeban mágia meglepett aaon mmtaaaarű rend, éa bgyaieia melyben a növendékeket találtam. KuöoOesn aaép eredményt mutatott, ugy Markai Sándor ar vatkmin! neje, a magyar nyelv éa a beeaéd-értelem gyakorlatok tanitáeásál. Egész ÖrÖnp. midén ae ember oly horvát gyermekek köaé lép, kikről tudje, hogv azelőtt egy egyetlen egy aem beméit magyarul, i oaencfi magyar syelvsn UdVosOitsUk j éa boaaájuk intézett aérdéSekre a legeaabaUMabb ■agyar (eleieteket kapja, latin éliewe a da rák tanké arat tedva* nejével egy Itt, begy aaég aoká müködbeeaeaek a magyaroeedái érdekébe®. Tanulhatnának tőlük a Mara saellék\| és saare-kRsi tenlté tirak. * • Amnner. — (Imi tréamkli ée S aajtá.) A faágai .Onsmdie1 kéiésmlvéml egymalet m eliU bálját a királyfili m^tim-tslu magjallataival. Aa egysemet elnöke ttavozöUe e legmsgaeabb \|álláau btmet két, mire a trónörököl lat válamoltl, kegy azért jöU,\|hogy a aajbó kánt a mmdaa iránt, ami eaeel Haeaeftgg, k^fajeaae rokónaaenvét. Bemutattak neki tlbb kiváló prágai írót, kiknek némelyikére! hoaeaaaabban tái^aalgott, behatóan tadskssódva a béoaí éa pin^i eajté-víeaonyokról, a egyúttal nyilatkoaija a tNeaee Wiener Taghlat* éa a „Voratadt Zeitung" elleniben alkalmazott rendaaabálkokról. A tróaerököejki Prágában aa idén {eaak eaan aa egy bálon jelent meg, {llfkoij hagyta el a báltermet. — A aaldék bevándorláaát Paleeatí-nábal megtiltották a török-hatóeágolL ülinhant angol ataóbáai tag, aa iamert nlvQ keleti utaaé köall a Timea-aaal a haifai zaimakám-nak a külföldi hatalmak konaulalgi Ogynö-keibéz ea ügyben intéaeU eme körlevelét: „Erteaitom Önt, bogy a azirizi vilajettől épen moetj (1882 deez. 26.). táviratilag i rendeletet vettem, mely esoHnt meg vsn tiltva aaidó emigranaojknak a Sairiában való partraaaálláa, a ninea kOlönöeen megengedve aa] bogy Pa-leaa\'.mában lakjanak. E tilalom feltétlen, e éa meg vegyok bízva tudóméiul adni aat a hatalmak kooauljaifaak." A aaigoruj rendeletet azon körülmény vonta maga aUm, bogy a romániai aaidók tömegeaen akartak kíván-dojolnl a török alattvalókként (öldmivelő gyarmatokat alapítói Paleeatinában. A rot.de-letet oly azigoruan ioganatoiltjákl hogy p. egy oaatrák aaidó alattvaló,! kisek dolga volt Haltéban, aa oazlrák-mzgyar I konzulnál aem eaállhatott ki I egy angpl alattvalót, a a bombay-i rabbinuat, ki megakarta látogatni JeruseálsmeL Egyptomba aaállitottnk el. — Tlhar az atagol tengerparton. An-golotazág minden réeeéről érkeznék tudóéi-táaok a puaztiláaok és azerenoaétlenaégekről, melyeket a pentek .óta dühöngő vihar min-dentslől okoaotU A Mubloa mentőbárkán 8 ember vaeatette életéi, tOfábbá a liverpooli Agnea Jeek ée poroea Admiral Prlua Albert bárka elmer ültek. Qardiffból érkeaett távirat jelea^i, hogy a Pioneer vontató bajé öeeze-ütköaött egy Briaatolból érkeaő bajóval, melytoek legényaége elveesett, Port Oynen-nél 10 ballát taléJUk a parton, Porbyawlnál egy iameretlen hajó elmerült, Keetvik egy réaae vii alatt áll, a Cooker moatli oaatoraa egy syiláaát egy ÍÖldofnlá* egéesen eltorláaa-tolta, aa ir oaatornán a küalekedét megekadi. A mubleai világító torony őrinek leánya valóemoe hőéi tettet vitt végbea. Aoe Zeeeie — igy hivják a leány t -- kendőiből köulet oeavart, hogy egy a hu\'lámokkal küadő mat-aóaotImegmeataen. Midőn a kötél rövidnek IbisoBynlt, s leásy a hullámok köaé veteUe magái ée ugy mentette, meg a matróz életét. Ma távirják Londonból, bogy a vihar tegoep sete irte el tetőpoutiáiL ugy bogy a Dower éa Cálaia köaötl a bejóköJokedée aaUnetolt. I— Yadilnsék a templomban. Ritka eaemény történt BattoSyin, i hol — mint Ír-ják — a napokban nagy Hadaimat okozott egyik templomban ájtatoakodó nép köaött agy areg vaadiaanónak köaéjök való beró-banáala. Ügy történt, hogy a diaznók, aaám-aasrint tizenegy — kijöttek a péoakai erdő aaélére s vetéaekre, honnan egy lovas oaőea megrlaaatotta őket, a eaek toronyiránt rohantak egyeoeet Battooya vároe \|templomának. Lön Aikoltoaáa lárma, ijedaég a nép köaött. Eaeái, éaót. dorongokat kapott Al kiki a üatékla vadakat. A aaétvert állatok köaül egy uerontot! egy remán paraaat udvarába, hol ak éa en fái vágottt A mint a vaddiaané feléje rohant, védelméből néháoyeaor hozzá ütött L tojmével, a ütéiei aaareueeéaen le U teritaflték a diaauói, llyképen bsbiaenyult. hogy a békés favágái mellett la ellhetni el vasdipsnót, melyre nem egy»ser hiába va-dássnMt S legnagyobb kKsitásea^ a leghivatottabb Nimródok. ▲ „< ImakrU" kataaairófa mist bássikág laervŐ. Hamburgból Írják, begy a Qmlris\' kaliastrófs végül háaaiaág asersŐ ii leti. A meneküllek költ volt egy buis évei leány ii Bajororaaágbél. Ea volt aa a sagény leány, kl majd egy óráig tartotta fenn magát egy oeolnakha kapaaskodvs. A kit a leásynysl .megmentettek aa egy Beok nevfi berlini fiatalember, ki a megme-nekülée1 után való nap el egyéste a bajor leányt ■ mint mátkapár jntsstak máanap póilsgézöaöh Amerikábe.1 Minden roesnak van egy kii jé oldala. p Halálozás Mltil Rőiiegről Írják, tegnap este hunyt el ott a magyaróraaágl péaanriastekrsoaia egyik Isgnemeeebb aaivQ éa Irgjótékonyabb tagja: Bebey Bándor lovag Kőazeg rendkívül lokst ködöséét s bőkesü milliomoensk, s kl a vároe kösinléestsit anyagi tekintetben folyton s legnagyobb, mérVben támogatta. — lsf\|aaeakctéi Jé eseH talált ki a vadbáaaaeágok ellen IIIek ViAeaeuj-peetl p I é b á n 0 a; kihirdette s esóasékrfil hogy fi mindsaokat kik vadbáaaaeágban élnek,-kém ingyen önseeaketnl i kéas gyer-mekeiket ii Ingyen törvényesíteni. 8 Íme, egy rövid hónap alatt több mint 80 pár jelentkezett nála eeketée végett; ezép példa, melyet vajba minél több helyen követnének. - A kesslspltái évének megba-lároaáaára tudvalevőleg aa akadémiát kérte fel Trefort mlaWator. Aa sksdemls történelmi biaoUaéga Bálámon Perenesst, ér. Peulsr Gyulát, Beálló Károlyt ea ügyben írásbeli vélemény bmgrejtáeárs saóUtotto tel • eaek alapján indította mag a laaáeakosáesksL A makértők magklUreaéial, vakunints biaoU IsM nyilatkozatok teljem meg-ImiillsM e e La^ísníiái évét 886-890 év-köebea jn\|U4yik mái mái évre tette. Több ijléban tértett [értekeklsti alapján már most a tör éneltni bjzbtUág külön kéazitett egy vé-leajényt Ipolyi ArnéH, Fraknói Vilmoa és plfa Imeesláliáiával a est aa előbb ámított tudóaok nyilatkozataival, valamint ohro-nologiaí mutató táblával együtt egy 62 lapra terjedő (üaelben állitotte egybe, mely moet fin nyomtiaUL alatt! A bizoltaág jelentéaél e i né lö-én jtartandó oestályértekezlet elé Jogia teriesaténi, mefly véglegeeen fog dönteni ea tjgybeh a talán a kijelölt évaaámok kösött Ujlálúi (og egnret, melyet nyomóeabb okdkn&l I fégvk a bónalapitáa évetfl elioga-dáa^a ajánjbaiaon. Terméizetea, hogy a mii-leseim tmdepét majd abban aa eeatendőben fogják megülni. —■ A tláokszeril domino. A minapi bécsi opérsbálon nagy (eltünéet keltett egy tybér ruljáa dominó, s kinek rugaoyoi mos dulatai, élénk\| tüaü fekete nemei a karoau termete\' aok férfi k vánoaiiágát felébraesté. %J fiatál ember meg ia aaóllitotta i a tár-Mugái Mskbámsr annyira jutott, bogy a hölgy találkád adott neki a Böeendorfer-féie hangvsrisny-tsrembe Alighogy ea megvolt^ a domino Mljiagyta ée egy örege* ember kar-jábá oaiáipaafckédotll A faképnél hagyott uraoaka asoojbsn utánna ment éi háta mögött hall^atódaott,. Ijogy vájjon mit fog be-esélni azzzl a vén aaeladonnal Egyaaer eaak hallja: JUgjen ennyedikén meg ennyedikán efta a Böseidorfer-lftle hangvereeny-teremben;" 8 a hölgy újra máa férfit ok kupáit. I(t ia aaaal ér vMet s beeaélgeiée, bogy ,legyen jmamdikénl atb. Ekképen legalább ezáa embert mognélitoU a ütokaaerü domino végül felsietett a karzatra. Emberünk oda ia követte ée Ullotta l amint a fekete aaemü bölgyeoeke egéea boldogan aat mondta egy időeabb nŐMk< „Pompáaan megy, mama! Legalább anáa embert megaaóllitottam márl Miud eljönsek a hangveteanyemre — ée miad fizetnek I" — Az elveszett doktorátue. Pár évvel easltiti egy ojulrák jogtudort közön-eégee b U o t s t I miatt I o g a á g hlinte-téve ée tliori aaime elveeatéeére ítélték. Nemrég az illető kkaabadul! a fogaágból e már moet (rnyameddtt a béoaí egyetemre, adják neki! vjiaapa doktori oaimét A fakultáé aat feloltp, j liogy már moat miiem áll utjá-báni hogy a kérvényeaő újra letegye a tudori) rangra képeeítd viaagálatokat. Aa illető e \'halárotatjl ellen rekurrált, ugy fogva fel a dolgot, llogw ő oaak a tudori eaimet vem lelte el egy időre, sem pedig szokat aa le, mereteket ijl, melyekkel e oaímet megaiorezte. Igy bál, hw s caim viaeléaére joga lehet, fe-leelegee újra viaagázuia. Aa egyetemi aenátua \'isouhsn Inam igy értelmezte s törvényt, a mltr móit aa illetó a köaoktaiái-Ugyi minim-leriumho* spellált. < — A kntlieárából. A világtörténelmet msgyajáaaa a tanár. D\'Aro Johannáról as Irlssnaí aiüarŐl jbeeaél nagy lelkeaedéeasl. Íme} fihp I kiált fel nagy hevében; igyekm-aetek, liojgjl vflamennylen D\'Aro Johannák lebemetiir. — lA Aii(éSklptelesié\|ek aaáma Magysrofamgon IH8I beu Xl4et tett 1U67I9 frt érejélg, la mias slőső évbes képeet 71S00 fittül való imnlkeuéatj mutat. I f- páesielaiilliiapoly l lürgüuy aae rint \| a törlik pénsllgyminiaatarium palotája valóeágoe uöi senaüléa iiiultelye volt köse* lebb» Ké eisr smpny — többnyire katonák ösvény ti -4 megrébsnts a palotát a irtóetató atiivtíjjkOst bátralakoi nyugdíj-Illetményeik kifizUéeéj követeljék. Mimhogy a ftaelée nem tdrtsnlt mindjárt meg, oly botrányoe jelesetek fsjlódtekí, bogy s kstonsaágnak kellelt bearatkoanl A psnzOgyminiaatert aa aaaao nyók haléira kerekték. B HSIfolil esendélet. Egy angol lap népeiül tbdóaltója^ követkeaő két btlueeetrŐI leaa emliléat. Hlgi or Qonol,Wa»hingloi>" nálloda iu\|e\|donosa két pluosért tsrtoH, kik nemik legpéldáaabb egyetértéabeu éltek egy-máeSal. JfigV alkalommal oly beveeen támad lak egymásra, hogy Oonoi mükaégeenek látta klsbiilépsi. Békéi! szóvsl Igyekezett őket le oiönueeHén}, de sibeavatkeaái annyira dühbe beaté aa egyik piuoaért, hogy kiráutolta zae bébn a ptiatolyájt, melyet mladig magánál kOrdpit, ée háronuaor rálőtt \|gaadájára, kit májmi, homl°kán\|ée mellén életveesélyoaen megéebealtétt. Oodoi nak még volt ansyi ereje, hogy kiragadja a: pisztolyt megiámadója ké-zéhfll i átadja ét a rendőreinek; aauláu kimerülve öaaaer<\|gyott a moat remény tel \|o állapotban fekszik oubsa. Oonoi eeate nagy réeaiétet If el tett Nápolyban, mert mindenki beoaüUe izorgalmjtért, mely lyel roppant ia gyónt aeerlett. jluinek jelentékeny réeaét még halála slÖg egy érvsbás slapitáaára hagy\|a, 80,000 Ikrét pedig efy sírbolt épltéaére t«t\|t, melyben fsaiéi jldslán akar nysgodai. Ugyanu a ladáaité máaik esetet ie kö^l, mely aaemoru világét vet Nápoly ktebmtea légi állapotára. Egy fiatal láay, ki tgm be-caee fülbevalókat hordott a minap atyja tár-aaaágában ss Arensociábae egy a váheen kívül ls«ó aétetéren eétált Egy semmirekellő kilelve W aliialmae pillanatot, hirtelen ott\' j termett e megdöbbent leány előtt, kitépte fttllből ae ékasert a a következő pillanatban már odább állott A leány atyja üaőbe vette s rablót, de eaek bemar útját állotta egy-máaik ember, ki piastelylysl fenyegette aa üldözőt. Szerenoeére ennél is volt piaztoly, melyet meglstvs, s két útonálló kereket oldott — (A budapeetl izraelita bitköaeég) — mint értééülOnk — megbízta Kiaa Józaefet bogy néhány magyar egyházi éneket Írjon neki, ezer forint hoooráriumot ígérvén A töltőnek, fáradsága fejében. A honorárium is nép, áj eaél is isép; oaak örülni taduak neki. — ~ Agyonütötte a feleségét. Krpel György (Utal lakatoe meeter Margitén ezelőtt alig 8 béval nőaült meg. Nejével azonban aohaeom élt a legjobb egyetértéeben, mert hát aa nem férjét, hanem leánykori imádóját ■a^rette, kihez aaület nem engedték, hogy boaaá menjen. A férjnek tudomására jutott, bogy (eleeégo nem őt, de előbbi aSéptavójét szereti, a e miatt peraae aok perpatva/vok a báaaafelek köaött E bó 2-án a fé^\\le-eégét meg is verta, minek aa lett a következése, bogy a saegény nő anyjáhoa akart víaazameani. A férj ezt észrevette a egy keae ügyébe akadt ködarabbal ugy nyakeairten ütötte nejéi, bogy az rögtön aaömyet hajt A férj tette után azonnal jelentkezőit s mántai kfr. járásbíróság előtt/ — „D . . . u BpeetrŐI." Nemrég egy béeai kereekedőcaégD... navü utasó ügynüke érkeaett Toboroo romániai helyeégébe. Alighogy elhelyezkedett azobájában, négy urí ember lép be heaaá,\' mindegyik 20 aranyat teea ie aeatalára ée kéri utaaaék el rögtöo. Aa ágens caodálkoaik a dolgon, ée bár nem tudta, miről volt eeó de látve, bogy menynyire érdekében van annak a négy urnák aa 6 olutaaáaa: kereken kimondta, hogy 6 neki a nyoloevan arany kevéa; adjanak kétaaáaat ée akkor rögtön elutazik. Aaok kl ia fiaaUék a kért Öaaaeget, kikísérték D... urat a varaira és bevárták, mig a vonat Vele elrobogott D.L azonban előaeleaen megkérte őket, bogy engedjék meg neki. hogy l&t nap múlva vieeaalérjen. Átoknak nem volt as ellen kifogásuk ée D.... oaakugyán viaeaa ia tért 1\'oboroczbi. Ott aztán ugy ratiyomban megtudakolta, mért akarták Öt erőoek erejével olutaztatsi. Aa a négy ember ugyaaia kon* aorcaiumot képea, mely minden eeatendőben ki ssokta bérelni a toboroaí utiia híd vámot. Aa idéo aat besaélték a vároekáhau, bogy Is-ön rn^jd valami „D..,. ur Budapestről," a ki olyaa sokat ígér mejd a taaáoaaak, bogy konaomiumot okvetlen kiflii a nyeregből. A konaoroatumos emberek már moet, mikor aa agyaeiaeo nevü ágana a lioitáoaié napján megérkeeett, aat bitlék, bogy aaza a D.... ur BpeetrŐI e még örüllek neki, hegy ron* gyoe 200 aranyért elállott aaándokától. 0... uram peraae aietett odább állani Toboreaból, nehogy valamikép rájöjjenek a lévődéire ée visszakérjék tőle a könnyű módon sssisett pénst — [Babon* Angiiéban. Meanvire virágióban van Angliában a babona, legjobban > bisenyitja aa aa eeot, mely a birminghami hatóságokat\' foglalkeatatja. Darab idő elölt Birminghamben egy John Uartvrel nevü (érdit fogtak el, ki Methratlon, Anglia látnoka, böleeéss, osillagáaa, a myleriu mok nagymeetere atb. nevet ie haaauált Ke k kiváló ember néhány ehillíng bonoráriaméri szivoseu elmondta a férjben menni vágyó Hölgyeknek, örökölni akaró uraknak hol ée mikor éri őket a saerenoae. Több éven át boloaditotte a vele érintkeeökef, követte el legkéeeeliogbatóbb oea áaekat, a nélkül, bogy megbüntellék volna. Moet, mikor végre elfogták,\'a legkiterjedtebb leveleaéa nyomára jOttek t a; grófnőktől s aseikáoeaökig minden oestálynól mutstlist (el leveleket A Jái-sok\' ot aa eeküdtesék elé állították, hol elv követeti esaláaai réealeteeea ki fognak mw lattatai. — A osár. Pélcrvárról iiják, hogy a oár folyvást nyitott kocáin tesaeétakoeeisáal ée misdsn kleéret nélkül. Néhs aa ia megesik, hogy oaóndea Ügeléeben hajija a lovakat úgyannyira, "hogy a közönséges koostkuak zagy megeréltotéeokbe kerül a kooai mellett való háttanmradáa. A oeár avval óvja magát, hogy eenkisek, még a kooaiaáaak aem mondja tnerre, hova kiesül. AaelŐlt a nagy lAsérettőlj a rendőr eeopertrél tudták mag a osár érkeaéoét, moet agy megy el a köaöu-eégea udvari hintó, kegy néha a readőreég sem iamert (01. As uralkodó menet köekeo oaatogalja paraneeail a gyakran váiteataije útját. Aat hiaaik, igy legkevéihbé éri voeaéiy s ősért Orkáu párishss. Páriából irjáki E hé t-dlkán valóságbs orkán dühöngött, mely seiate lehetetlenné tette a hselevarde kse va!é köslekedéat A kémények serét döntötte alá a nélvése. sok helyt i káalillkm nskimtts le és A ptiMMM egy MiiMí hag? lÉM^feí V**** $R IHÜ Üp hktahnqje^ kA msniiltak. A "itnshlsi il egy nagy.de* fc eefceet Miiq ím »m< tketvi-ee* egy kegy ftlhalve seál- htenak «L — CMktbál. A iiit ím-tó** reeásnon tartéeai ssokott 4a i mint elére látható ta volt a UkíiiiÍ Uiiliéliitiiitél ji u idén li küüoóle sikerült A csinnal, i az IU méneket mindkét nembeli eiite tár-oMégnst megfelelő eligentiá val berendezett termiben, e jtéeó éjfél utáni órákig bo-rere eem változható derült kedv fűzte egy vidám koaiOruba a jelen voltakat; az öt megyei bálban nem nagy rokonszenvet ébresztett gyótt czigány zenét iölülmuló Darázs Miski jeles bandájának nótái mellett, A frajnczia négyest 42 pár lejtette és a swbbnél szebb teilettekben ékeskedő hölgy koszorúból a követkézé virágfüzért jegyeztük fel magunknak a mint t. i. azt ja zsúfolásig megtelt tánca-terem gőzfürdővel vetélkedő tropikus éghajlati megengedte. Ou láttak a uó\| közül : Weisaí Jóaeefnét, Leszuer Ilen-íriknét Olop Imrénél, Goldsteio Fülöpuét Vidor Samunál Koeenfuld Adolfnót, Scherz Zeigmondnét, Wolhelm Ernónét, Szabó \| Kálmánnét, VTeliseh Adolfnét, Blau Pálnét, Künchner Ignácznét, Welssmayer Ti vadainál. Weinberger Bándornét Rot-schild Albertrjét.Kohn H-nét, stb a fiatal hölgyek közülj pedig a kővetkezők tűntek fel előttünk: Lzckenbacher lrma,8breier Berta, Vidor Biabina, Wettendorf Teréz, Bcherz Berta, Irma éa Ilka, Weiss Fran-cziska, Oaral Lenke, Feld k. a. Pestről, Pick k. a. Szombathelyról, Boeenfeld Adél, Wolheiip Fáni, Blau Tlnka, Weisz Karolin, Weiáa Gizella, Kronfeld Sári, Kamilla éa lue, Kohn Hedvig, Kohn Ilona, Mitskyí Mari, Szauer Malvin és Szauer Lujzái BoUcbild Ida stb. kisasszonyokat. I Otcolon. • Jég mlá szakadt. Tnr-i kevéból írják jo bó 2-áról: Bodnár Imre béres tegnap elindult a városból a tanyára s hogy hamarább haza érjen, a j Berettyó jegén ment Végre beeaakadt I elatta a jég és igy függve maradt Segítségért kiáltozott de már késóu hallották me§, mert a szomszédos tanya nincs oly közel, bogy nagyon könnyen meg lehetne > hallani. Alikor a Segítség már megérkezett, csak nagy ttgygyel bajjal közeled-j bettek a veszedelem színhelyéhez. A mig í kötélért mentek i a szerencsétlen ember i a kötelet a maga kezére köthette s mig ! hibázták a vlzból, már akkorra elvesz-j tette az eazméletét a dermesztő hidegtál. A mig kocsira tették svizeeen behozták a városba, meghalt, Özvegyet s 6 gyermeket a legnagyobb nyomorban hagyott hátra. — \| Derék leülte. Kárpétbi Péter lak. üpaentalván, hogy kün-eége, velamiat ételibon a Hegyalja vidék j kOenépo mennyire adta magát a pálinka-, \| borívásnek a a koreemánásnnk, eltökélte, hogy n legutóbbi mioiaoteri rendelet anerlnt \|e bejen eegitooi fog. Sok ideig baentalea volt mepkieérlése, mig végre a heréeeeeyl ünnepek alkalmával n népnek nagyobb ré« •eét oeel utján, tehát kántáláe végett, magá-jlioe édesgette e nnt beoeüloteeon megvendégelte. Itt netáo elmondta ooélját a a népet mgeekotte enon lekötelesetteégge), hogy aki jetoutnl koroémábn íog menni, büntetéeül \'finnt as iekoiárn 10 krt. £ét népig Oree tolt ie korcsma, mig ellenben hnrmedneprn uimét JgyUlekesni keedett n oep n osapsaékb, el-Iteled ve n mulU kÖtelenotteégUkot. £ belyne-Un eegiteodő, Kárpáthi Péter Unité, isméi esőn gondolntrn jutott, hogy tervét a néppel etemben újból aogkieérteo. Beállít tehát n korcsmába, ■ e népet e múltkori e.kttre ügyel-Imectette. Uneotalaa volt minden beenéde, mig végre vagy 85 jelenlevét borral megkínálva an Iskolába oenlt. Itt eoivrehnté beeoédébon is* aeét kieme)te ne íeaákoeeág kérne voltát, e megígérte a népnek, hogy lm eeeetnl nem mennek a beresmábo, osténkint ingyen fogja őket tanítani Kot örömmel elfogadva, a te-nitéval a következő aaeraődéere léptek t I. A ki n tenitáet ok nélkül almnlaentjn, fisét a világításra 4 krajeeért 2. A ki n kordé-mába megvon dorbéaolni, fisét an iekoiárn 20 kii Est követte an eekütétel éa e he-oHUotbuák mogválaeetéaa. Hasonlóan csele-kadéttá tanító e leemeeéd bedrogolneaii nép-pd ml As esti tnnitás tavasak fon Mgatétollel fog bev égaŐdní. \|y on öröm. A bodr< ki . e-mely be (\|8». 48 egyén volt ekém. Méjui elején nyolemm miaiflhkkéh a mükást, de ismét letartée-tauák őket Addig nem reemebb a foglyok setnplén megyei bodrogeendáoyi köeeégi tanító, több éven át tneneatalvl * 00 tartani, e mikor vioegniétnllel H moet mily nagy ee öröm. e noeroase eyi iskolái e két köneégbÖi eeténkint 60 agyán, u. ss. legény ée kénné ember látogatja, a kik ne Váe, olvasás- ée ■émeléabél nyernek ingyen oktatást — Krepetkin Uroseg, a Lkeboe nemrég elitélt anarehku- lőnek megható le-•ráséi adja a Mkenthonh Century legutóbbi jfüMtébon ama kirsemlé aneevodéooknehf melyek ee ereas börtönökben e politikai feg-ltokra nehenidnek. Megerősíti e leírást egy leiheriábo mtereáH pnltiikei fogolynak a Urtoé Bal, ^ihos ktinott levek le. Qbern Traeebilballa terteatáeybae, vél iféji^ van sgy hghée pa- kol való báná.méd n többi eroeo börtönökénél de ea Időtől kend ve minden megváltoeoU. Májee IS-ának éjjelén IMO koeák aaállta meg a börtönt j lelkolték nlfbglyéknt, alig engedtek időt. bogy némi mhafcemütmogukra vsiessenek, Winoeeket verten reálak e elvettek minden náluk talált értékéé holmit, antán Öt ooopdrtre oentották fel a foglyokét e aa egyiket vieenakngyták a börtönben, n másik négyet különbönőaUe fbgbáeakra hur-osolták. KdŐn aa enyik fogoljr okát kérdené 0 bánásmódnak, reá rohant néhány koeák éa eebektöl véresre knreselták el egy külön oeel lába. Ugyanakkor megjelent a börtön igaagatóje e magnarnnosolta, hogy rohanjanak n foglyokra. Néhányat súlyosan megsebesítettek, a többinek megnyírták a felét a net mondták, hogy éhen engedik Őket halat Semmiféle olvaemánft nem adnak a eseren-csátlenek, sebeik daosára, rajtok hkgyték a bilioosoknt Büntetési idöjök letelte után eem engedték őket ennbedon. Ilyen embereknél, mondá a börtönignegató, noml kell törődni a kienabott büntetési idöveL KUsli aj levélíró ; aat is, hogy elitéltot Snt-Pétorivénm vittek, e hol titokban tertntnak, úgy, bogy mi birt eem halkui oorettkróL — (Ssegény me* \| borieégU. — (Hjmaem.) Heimler Manó ur, e napokban jeevento el n kedvoJ Sohwnrs Adél kieaeenonyt Dr. Sohwnrs főorvosnak leányát KaprononáróL — Ae eeC terUmáeek meghetá rosása. Pranosiaorsaágban oll késsüléket találtak fel, mely kitünteti, hogy as eeő mely épen esett mennyi ideig tartott As eeő oeep-pet ugyanis töloeér íogja fel melyből ^gy hoaesu papiroealagra csepeg Mlá, mély papírszalagot egyeeerü éramÜ a Mprae-táviré asa-tagjának modora, aoabálysooiklee mosgáaba bon. £ papirsneleg vagyéenetilng úgy van el-1 kéenitvo, hogy a helyen hol a vis réeeepeg\' eeintelenné válik, lliután n papijrssalagotj aa éramü tova moaga^ja biaonyoa esshályoaott időköoökben, a aaalagrél leo vmhatjnk mi-mikor keodett esni an eeő ée mikor állt meg. A késsUiék igán énekony s aj leKCsakélyebb permeteget mutatja — BaptleUk rreaisNterei. A eaelid lelkű promoutoriak\| külbnOsou aa aaa-eaooy népe nagyon eok roensai ball bet tak a baptistákról s roesn aoommel nésik, hogy fslniokba néhány oaalád e Mekeoetből be-féenaolto magát. A mult vaoárnnp. egy hely* beii hitanénoaot, ki sneot előadást tartani ment ki P romon tőrre, vertek aNg. tegnap délután meg Mnvert. n fővárosi eeplaMáu főemberét eöprünték ki a fa faluból. A dolog ugy történt, bogy tfeyer egy másik társával e két baptiela nővel teguep nélelőtt kiment Promentorra, egy ujonssülött keptiste üdvös-léoéro a a lakomára, mit eijl aíkalOmbél aa njasülött ssülfli ronooetok. A ptomootorkk aaonaan megneeaoltAk a beptí^ták érkeeéoét, s Albertfalvánál lesbe állottak. Moyor éa tárnái fiakkerou indullak el \| Bed sémiről e mire Promontorra értek, ne ilseionyok már várták Őket seprűnyéllel. 15480 tooyerae-talpas manyobeno üldönőbo volté a ihasából kienélt baptistákat, e Öldösték Őket viesai Albertfalváim, aaköebon termmetesén hass nálták n seprőt ia e Meyer bevert fejtei öeeaetört oelMuderrel esabaduu meg UldOnöl elől, Másik téren a aa egyik aŐ AlulrlfalVán a vonatra Ültek, ö a másik \| növel gyalog iött be a fővárosba, a ugy o begy volt, még-tépénvn, egyenesen aa é-bud^i járáeblré la 1 kására ment* penneet tenni. A\'blré ee orvos bon ntaeltotta, ki bevert fejéről látlelet vett lel. - Meyer panaseát ma tette mrg aa él budai láráehlréeágnál. - KgyhlrhNt rmMéáfog tak el Szilág) -Somlyón,Olsefakljtek hlv ják ée sokat rémitette áz erdélyi réüte ket. Olt fs már a kolozsvári bMöobüa de onnaü tavaly megszökött A napok ben, mint mán emiiíettük, Ip hakárában j4rt néhány pajtásával; pár béressel la lálkoztak útközben, a kikkel összevesztett rá is lóttek ss egvikre, de a többi mag menekült és segélyül hiva néhány Ip közaégbeli embert, útját állották a üii váoyoknak. Oüak az egyiket slkoíttit el fogni, de épen ea volt Ulsefsza). Mióta Olaefszkl Kálmán kelepoa4be ke rült — írja a ,Bihar* — ea epemólty alkalmul asolgált arra, hogy gondolatunkbi visszaldásük a Hálássféle, a h. \|oJfalt)il ée a he0kös-esent-\|mre rablások törté nefét, f aligha ciafódtudk abban j he\|y mind n háromban ugyanegy kompánia volt a tényező. Mind a három helyen ngyanis azzal kezdték a gonosz teteit hogy revolvert szegeztek a mellnek, eeak fölismerhet len pénz volt követeljük tárgya, ée mint Halász Józsefnél vissxe ntasitották e jegyes ezüstgyortya- éa ló tartókat, czukoraselenczét, ezüst pokár tálezákat és asatalkészletet, ások szerint jártak el a esaeümre! táblásnál is, hol felajánlott ezüst a pénzhezjütás aég - Wyí* klrek. Az nf or-száj hát tirveaetéfü a határidó lejártáig 19 pályamű érkeestt be. — A honvéd-lót -r mint írják - teljen átalakitá-aok tak néz eléje. - 0 felsége e hó köaipén pár napra Budapestre érkezik. — Folyton] ujabb és tyfabb taoglri vihar éa i sereucsdtlsnség híre érkeiik. — A nap febrnáii1 hőban 1 éra 27 perczczel nó. — Trülntenanban ujabb földrengés volf i — Az a bizonyos Horváth Gyola ügy véd, sikkasztó, nem .Zalai Horváth Qyt la." —\| Napóleon hercseg beteg és gyó Qrlntézeibe vitetett. — Münchenben maiyar bál! tartatott. —• A független- kórból! kilépett képviselók a közjogi refo mra népre a personális uniót; a bel-refom kóraéseibon pedig a szabadelvű elótaladás éostula^umalt tűzték kl elvükül. — A Bismarck haláláról szóló hlr telj een alaptalan. — A multévi országos pénzbevétel 273,004.118 frt, a kiadó pedig \|80l,S00.496.frt (Szép összeg akái igy akár likba Lujza asssmy petegségéjpöl felüdült. — Orosa-oraiág és aa osztrák-magyar monarchia közi a Dunakérdésre vonatkozólag Qiern ÍU dózese folyamában toljos egyetértés jÖU létre. 4- A franczla mininter-válság még nem ért véget -- Horánszky Nán- M . ng\|Snned szintén nem kellett n nemü. Mindkét helyén után nytyaeságbos fogtak i az áldozatok nak enni-inni kellet Velük, kik tói kézaw)-ritánal távoztak el. Hogy pedig mlüd károm kelyen ugyaaaeok veitek, kitüplk abból k» hogy mindenütt fiatalokéi ur! mháU ólUküttakül Ilitek fül. legszigorúbb eljárási kövitik » vádlottak nakavatotmágsal sievkseztett árjegyzék ától?ásásánál blsonyára mindenki ama meggyónódMiri jut, hogy egv valóban •lsórangu fisá nesögazdaság jeleni mind-inhább fejmdó viszonyaink teljem megfelelő magkereskedéssel állunk szemben, mely épenáéggel nem szorul dicséretre. Az emiitett díszes fóirjegyséket érintett czég kívánatra bárkinek uiveeen megküld ji 78 1—1 \'— A \\ nagy kanUsai tokarékpénitdr rénvénytáfiaság forgalmi áttekintése 1882. évról. Betétük: Állomány 1881. dedzember 81-én 4464 arany, 8814 friDK, 2.208.752 frt 27 kr. Be tétek és tókésiteti kamatok 1882. évben 612 aranyi, 771 Jfrank, 874,450 frt 67 kr, Osekeswi 507^ arany, 9085 frank, 8.088,léi frt] H kk Visszafizettetett 1882. évben ösíze8ou[ 279 arany, 2610 ftenk, 821,260 frt 84 kr. Állomány 1882. deözembér 8l-én 4797 arany, 6676 frank, 2 261,922 frt, 60 kr. \| Jeliálogl Ikölclönök: Állomány 1881. décsümbérill-éa 4610 arany, 8700 frank 1.187,010 frt [üj kölcsönök ki-adatuk 1882. ó^ben 180.100 frt. össze-ibu 4610 arank 8700 frank, 1.817,110 frt YisizsneeAdtblt\' 1^82. évben Hirdetések: 1444 érk. 1882 aag. 16. Árverési hirdetmény. dor képvist véd< Imáról Bra isóban megtiltotta ó a tiasa-eaalári vádlottak hlr sserint) visszalépett — gy bálon a jelenvolt ezredes a katonai \'zenekarnakJ hogy csáfiást ját izék. (Pompás bravúré l) — Na\|oleon hirczeg ügyében a vizsgálat befe iezteietlL Most már ceak a birói ha tárciat köretkezik. Eperjesen egy kés áros nmét a pliczon késsel igyon szúr a. — ínsbruckban egy szabólegény nerilmi bi)bánatból a templomban lett öng; llkoü. I r o . iLJ A nagy-kaainsai Unék tkvi oestálya réméről köohirré tétetik, bogy Zilemenyo öesoee árvatára végrebe)taümak Andróosi letváo végrehajtást aoeovodő erdőefai lakée elleni 114 irt 48 kr. tőke 1879. juliui 1-től \|áré7\| kamatai. kamatok 26 Irt 67 ugy a lejárt kamatok 7\| \' kr, per, 18 frt. 20 kr. végrehajtási. 11 frt 76 kr. jelenlegi a még fslmerülondő költnégek iránti VégrehajtMi Ügyében a fent novenett kir. trvanék területében tartoné s ae eMőifai 48 mtjkvbee L Ö2\|a 132 és 286 krss. a. felTottíiagntlanek-nak Andróosi Istvánt illető e 204 frtrn be osült \\ réssé, továbbá aa erdőefai 118 ss. tjkvben I. 4—9 eorsn. a. Andréeei István nevére felvett e 848 írtra beosült ingatlanok 1888. évi inárosiiis hé 2. napján d. e. 10 érakor Erdősfa kdseég báeáoál felpj ügyvéd arany, 17l,7M {rt Állomány 1882, de-czember 81én 4Í10 jarany, 8700 frank, 1.145,877 frÜ Vál tók: Tárcza áUo-mány 188 . atkomjior 81-én 61,948 frt Leíuámiulltj váltók 1882. évben 274,992 frt 8B kr. öeazesen 826,986 d a I o m._r annvölgy» ée Téren m. kir. nonebiűkeroeledéeében megjelent 4s kapható Iter ;ler indpr BLujen Qravolte oiimü leg ujsb) anernejnénye. E franonia illemtánea ssaly ek mai népségben oly ritkán iratnak^*\| aslil osines kiállitásáral ugy bebiaelgő köoy-ny#<] játesi dallamával a aongoréaé köoöa-ségn ik a ileglebbee ajánlhatjuk, mert méléé peád latja an annyira népenerüvé lett Bteük nia 1 Iravqttéáak. A mü Coburg Luiaa kij. Iiernéaguőnek1 van aláulva ki a a ajánlatot a egamvélyfbbin fogadta ée a fiatal aaernőeek kUljlji k Utal Itatáson fejezte kl ellsmeréo^. - 80 kT o. é. UgyneeUh fenti kiadéknál jelent meg magyar eéMalok lelett Koloasváry Aladár Alim) Irt JÜjtöneée^k." Ára 80 kr. — leálelsnt aa .öoügyvéd, IH ik fttseüs. (lila Kner Alajos, kiadja ilj. Nágei Ottó BFeslenk nemesei eniohás bérhásábao ) Ifi ft letbeh a sanraö folytatja a oeödeljjkre is meit)itéeét{ különleee a megtámedoU körete köiüll eljártat* a be\|e!eetée alá eső leheti a eeődvMyoo keeelésének ée é^ itéeéáek médjM, a oeőd befejeoéeének lései tata teke külöbböeé léódlalt, a kénysaoregyeeeég, a keraiksdsluii esőd. a sommás eljáiráa saabá Ipául éa o!büiteténétáveaal#hal\| mt követve kled a tlkvi Isljárrnevenetoeen a keheble-aést flAJe^séji, Ulj^ysés éji torlkek^mabá\'. nereeklvüll áe UspertiatóWrm előadja a biréeágek ée frt 87 kn. Beválutott 1882. évben összesen 101,W9 Irt Blólegek értékpapírokra: Allomáuy 1881. de-cáember 3J-éb 16,470 frt Kiadatott 1882 évbetT 8D,488 frt, összesen 64,908 Irt. BcváltntoU 1882. évben össseeesen 41g06 frt. Állomány 1882. deczember 81-én ömze^nj 14,098frt. Pénztári Pénztári készlet 1881. arany, 420 frank, Málios János közbejöttével megtnrtartnndé nyiltánjos árveréeen eladatni fog. fikiáltáai ár a fennebb kitett beosár. rvorepni kivánók tartósnak a beosár lOg-át kéespénsben Végy éradékképm pa-200 I pírban a kiküldött kenéhes letenni. Vevő köteles a vételért három egyenlő résnletben mén pedig aa elsőt aa árverés jogerőre omelkeoéeétől ssámitva 1 hónap alatt, a 2.-at Ugyanattól 2hónap alatt, a 3-at ugyanattól 3 jbónap alatt, minden egyee Msslet után aa árverée napjától esámitandó 6\'L kamatokkal együtt as árt érési teltételekben mogbatároeott helyen ée médoeatoh anerint lefieetni. f or gal o mii u deczember alln 68,808 frt Böf Ír. Bevételek 1882. év- lyaitk á lkv( bal d«f«0l( aájho rét jegvaéei llietéjkehnt (eooel áttér a l eljárás Ukrmtéafaa előadja a bfi gyémhMéSégflh hatiihövét eem peres ügyek- uen, as ineieeegei iiem poree ogyeeoeu se pedln uky a batéetaok mint a gyásShetéeé\' goknal, áeeijtn MÍH a küllmböel pereaki* vüll éljártaokl eeabályait, noveeeteeee a kis> kar még meghemeanbltéea, aivai hatalom, aucmüétotéei ée eobdokeég alá helyeeée körüli Uljahfeelj seaeájyelt, végre saegkeedl a bagyátéel eljifráe Ismerletéoét. K dáatartalmu üaotjárh fO fcr. H t\'J eemoenftvnk UéesavÖlg\|l ée Társa eénemő ltereak\|tdéeéb^i megjeleet „Séte aa ntdöbea11 eeimü eredeti Balén ábrával \| gongérára \'.ssefaé lljbélyl Ignáee, Sugár Rá. roly k. hlr. fneráéianek ajánlva. ÁraÜOkr. lügyeaeéak feéU kladékttál megjelent Krakpem eeárdás. i&oagorérn nlknlmaata Nagj áolláo. Ám 60 kr. H OZGáZDASAU. \| Vj Bizonyára érdüzefal fogja a t. gezda jkösönséget, hogy Maüthaer Ödön országszerte iemert budapeitl m\|gk^rseksdé-ciég egy 1200 boldta gazdaságon qjabb magtermeló telepet! WtüéltKt i ezáltal Ismét szaporította ama ténynók számát, a melyeknek biaz-iiálata éa foktőn Izimmeltartáia által l czégöok oly [kiváló módon ilkirül vivól-nik Igényeli kliléAltml i etek körét ugy ia oftaágbin, mint a hazán kívül, mind* jobbén lorjoÉitonl. Alkalmunk volt üüi-vézlut migkérnkidó-oiég 1888. évi ép moet ütogjölttt dustartalmo fóárjegyiékil megtekinteni g mondhatjuk, hogy ü ritka ben 969 arfajk t0>0 frank, 1667,227 frt 98 kr.lfaeieü 978 irány, 2610 frank, l.?2lk»f fitt 62 kr. Kiadások 1882. 4vbdp\| 687 arany, 1610 frank, 1.881,611 írt 68 kr. Pénztári marad vány 1882. If^ember 81-én. ömzeeen 181 ariny. 44.094 frt kr. — A takarékpénztár részvény-táiiiulM évi rendee köigyüléeét t 1888, 4v> február hó 16-én Ur^a. Niveiett p4dibUm\|í üzlet forgilmiki mutaláu 1881 évrój a köveikezd: Beáét üzletben. Bététek maradvány! ösz-szege 1881] u gégével 226291 forint 94 kr. 1882. éf folytán betét ösaseg 119948 frt lü kr. Omaeaeu 84628604 frt. Tókeai tett j kamat ok Juliul 1 én 6487 forint OmieMb 86087204 forint. 1882 év folytán vliskaDzetatt betétek 100119 foriut 48 kr. \|find beUti ömzeg 1882 év végétel 26MM fit 61 kr. Pel nem vett betéti kiámt ft(i7H frt 80 kr, Vlu leszáiuitolást üjleíben í 12070 frt J e 1 lálogl k öli fi a Ö bö k be n. 1884 év végével elblljetvejvoltöaaaeg 118172 forint 1882 h folytán elbJyeitetett 19670 fit ösmen 1182749 frt. 1882 áv folytán vlisvíjlliotllt köloiönök 16946 Itt 1889. ér fógával klütlevó köleeönök Amaege sieitat H6797 fit, Kölüiö nőkben (kMriiég kellett). 1881. év végével elbilycw vo t összeg 88802 ftt 1882. év folytán olbül)elletett 111881 irt. Oslzeeeu 160l88\|frt 1882. év foly (án vlsssiflseteit kóloéönök 89686 forint }$89, óv véMvel klntlevö kölesönök ölt IMgi 60648 fik. Köloiönök kös mkoélii 1881. év végévsl elbelyeive volt összeg IflOO forint 1882. év foly Ián vlüüiiMtaU köletaüök 1400 foriüt 1882. éf végétéi klojllivé kölmönök Ma taegi 16700 fk Váltó üzletben tárcsa állapot jlHSl. év végévil 80471 ÍVt 41 kr. 188p, év folyláa bmámltett (íáltók Omege 026041 frt 88 kr. 0«i éitaio 406618 frt 79 kr. Ug;in ei év Imii vlusssflzfltöil Váltak összege 297169 frt 88 kr. 18ttl 4v\| végével klotlüvé Váltó öuzege Uni 10886é frt 46 kr Hlóleg üslíibeq. 1881.év végével fsinmindt éktakfeplrbkra adott ilőlegek M64 fit IMI Óv folytán nlólegeaett 19686 frt 62 krv Oweien 12889 frt 62 kr, UgyluM ávbei v>esaaftaetelt eló (egük 17864 frt 62 kr. 1882. év végével klollüVó előleg ömsege 6(26 foriüt 1882. évi fot-gálói í ténzlárl maradvány 1881. évi deotétüber 81 én 20964 frt 89 kr. 1882. ivl bevételek 678966 írt 10 kr. 188Í. ávl klidáiok 897088 frt 19 kr. Késapéul elóléi 1882. deosember hé 81 én 2880 frt SO kr. Omni for gilom 1898187 frt 98 kr. FelelŐe saerksseff < TAMA l.áJOf Tkiseirkmll 1 HtlVláRI Uéá. Snen hirdetmény kibooeátáeérai egyidejűleg megálkpitott árveréei kitételek a n hivátaloe érák alatt, n nagy-kankeai kir. trenék tlkvi oestályánál s Erdősfa köooég elSljáróeágáeál megtekinthetők. Aa elroodelt árverés a lentirt tjkvben feljegyaendő. Aa árveréei hiadetméov a tkvi hatéeág-nál hijfUggesatás, ucv a firdőefa e a eeomenéaoe köseégekbsn köröeée k kiftlg Knetés e a belyb ni hírlapban egy iaben be-tatás; álul höaétéUtlk. 4a árverée teljesítésére a leteeyei jbi-óeág kerestetik meg. ]pr. trvanék mint tkvi hatéeág Megy-Kaniaiján, 1882. évi november hé tt-én. 67 ÍM 6789 sa. Érk. aug. 81. 1882. Árverési hirdetmény Á uagy kanissai kir, trvmék mint tkvi hatóság réseérői köihirré tétetik, boey lak-megye öesoeeitett érveiére végrehajtatéuak Tóflí János (felső) eégreha\|tást eeeovedő mt. néterfoldi lakée élhkl 196 bl. 81 kr. töke 1880. évi julins hé 1-eŐ aapiától járó 7\| kamatok 14 (irt. 70 kr. per 27 frt, W kr. végrehejtáal II frt. 20 kr. jelenlegi s mén fal in oi ülendő költségek iránti vénke)táN Qeyében a fent uveeett kir. trvsaAe) terülő-mhea tartósé a a ml< péterfoldl 81 m tkvben í 84. 109. 967\|a éa 224 b hrsa. a. Tétb Jénoe tuleidonéul felvett s 634 firtiá beosült ingat-lauok 1888, évi márosius hé lOIk nentán délelőtti 10 érékor mt.-péterföldi kttaségblré héeánál felpereei Üavvéd Málite Jénoe köahe jöttével msgtartnneé nyilvános árveréeen eledatnl fog. Jlkiáltéísl ta a fennebb kitett beosár. rverennl kivánék tartonnak a beeeár 10\| át kéeeptasben v. évodékképee paplr> boa a klkllídött keeébeo letenni. Vevő hötelee a vételárt 8 egyenlő rémletban még pedig i ss árvetés jogerőre emelkedésétől seámltandó 16 nap alatt, a másodikat ugyanattól 80 nap alatt, a harmadikat ugyeaaUél 60 nen alatt, minden egyee réeelet Után aa árverés napjától saámllandé Üjg hamntekbel egvQU áaárverési teltételekben meghatároeott líelyou k médoeatoh szerint laÚaotni. Kaon hirdetmény kiboeeátásévni egy IdeJUlog megállapított árverési feltételek, n lilveteloa érák alatt a aegy>keeleeai kir. trvmék tlkvi oeetályáaál s set.-oótarföldi köeaég elŐÜáréetaánál megtekkthetők. Ae lrverée teljeeitéeére a leteeyei kir. jéiáebliéeág megkermteük. M. Kanksáa e kir. trveoék mint tkvi halétég 188). évi november bé 19 nrpjén tartelt Illéséből. 69 l-l 4008 tkvi 881. (üli 17. Arvertei hirdetmóny. A nagy kanként kk. trveoék tkvi eeo-tálya résééről köehirré tétetik, hogy Snkm. összesített árvatára végreha]tatonak öav. András Jéaeef végrehajtást menvodl kimentei lakée elkel 67 frt 11 hr. töke, 1879. jullue t tői járó 7\| kamatok 12 frt 88 kr. per, 7 Art 66 hr. vénvtheltáel 8 írt 66 kr. leien-lent a még kTmnTülendö költségek iránti végrohajtáal ügyiben a fent novenett kir. trvmék torületéhoe tartoné, s a buesutai 68 sa. tjkvben 1 1-2 eorsn. e. folvetf saellér teleknek András Jéneofat illető e \|I6 frt 88 lm beeeült présen, mégis af Uáksse. a. kivett ingatlanunk ngyneshl likéi e 26 ft%e beeeült \| Hsae) ugy af 80W km a. kgai JMM. a bécti é. ^ ^talánkodvolt kltOnö mlnöiégsért kapható Outrák-HagyarormsAtf nindon nagy 6a mevenel 00 keee- DKDKDOOOOKI Férfim gyengeeégek. megrongál Idegiét, titkon ifjúkori vétkék 4a kloeapon gáaokat. /frtfo. Dr. Wnin féle ffflJPepttiil^poF I (perui nÜTÍDjeViöl leeillve) Egyedül oaak a poraln-por alkalmka n nemad éa aattléi aeervek min dennemll gyeogseégeinek olli ári tálára, a igy a mrfiakaál a teheletleneég (\|érflu gyenge-aégek) la n nőknél n ■aagtalaneng altáro* lltáaárai Nem kOlOmben nétolhatlen gyógyitor aa ídegrendaser minden nántalmiainál. A nedv] éa a rawéeak által elfiidéaett elerSuenedéeek* nél, a nnvesoteeon a kieeaponfáaok, Oiifortdcéa éa aa éjjeli magOmléeek, (mint a tehetetlenlég egyedali okoeója) által eléidéaett férfiúi gyen* geeégi állapotoknál, valamint a kéa éa lábak Vegei raaaketéaénél, aa által oly aaer van nyújtva, mely által aa elmaradbatlan ered* mény okvetlen elérhetik )\|iadeo a tant elfieorolt betege égőknél, egyetlen aesr alnee oly alkalmáé mint a Dr, Wrun Peruin-pora. Artliailaaaágáért jél állunk. Egy adag ára baaanéiati utaaitáaaal 1 IH 80 kr. 1270 6-11 B a k t á r: Nagy Kaalmj t Práger B. YeaérOgynOkaég: Ciichner A- oki. gyégyaa. Béoa, 11. Kaiaer JuteUtraaef lí A nagyérdemű köiénség b. tndomáiára hozni van aieron-jj csőm, hogy a Schreiner-féle legjobb minóeégfli g r é c 1I-bordó ée palacxk terek aa eredet i ár mellett nagyban, raj lamint kicsinyben egy ed Hl nálam kaphatók. N-Kinizsán, febr. 9 én 1889 Sthrciner Ftrtmt ét fia fóraktára ftoienfeld S.oái. Irodahelyiség: fétér, Jleim kávéháza mellett ni. a XDKOrXXXXtKl a. aat illaté e f Mre heselH I réme a f töt Waa. a iajfatotaa a. a. él Hm haasMt \| réaee a végei a f ma wtlléa ak a, aat Illaté a Sa frtra \| véaae INI évi mármiaa hé l ik aagááe lééaHU 10 árakor iaaeate kfiaaég MflnAI nnmmll ajtfváeea árverésen el ojalsá Máhea Jéaea r. helyettese hlab. )mévA phiálléai ár a taaasbb k»tett beeaár. kivánéh tartóénak a beeaár I lOfát héaapéaabaa vagy évadéhképea papírban a kiklkUtt keaéhea latanni. Vsvé klteka a vételárt 3 agyeall réas-még pedig aa eleöt aa árreréa jog* Héra eeaelkedesétol aaámitandé 16 nap alatt a másodikét ugyanattól 80 nap alatt, n har-aaadikat ugyanattól 80 nap alatt, mindaa agvaa réaslst ntán aa árveréa napjától aaá-autan<té 6§ kamatokkal együtt aa érvérééi fial tétalak ben meghatároaott helyen ée médo-Uaéok aeariat lefiaetni. Eaeu hirdetmény kibooaátáaával agy-Mejttleg megállapított árveréai feltételek a hivataloe érán alatt alatt a nagy-kaniaaai kir. tanék tkvi oaatályáaál a Boeanta kOaaég eíSIjáróaágánál megtekinthetek. Aa elrendelt árveréa a fentírt tjkvben faljegyaendS. Aa árveréal hirdetmény a talakkvi ha téaégnél ktfOggeeatée, ugyBaoentn aaaaom aaédoa kóalégekben kttrOnée éa kifOggbaatéa állal kOáaététetik. Aa árverés taljeaitéeére a letenyei kir. jhfaéeág megkareatetik. Nagy Raniaaán a kir. taaék mint tkri hatóság 1881 évi november 29. 68 1—I 6781 tkv. 881 aug. 31. Árverési hirdetmény. A nagy-kaniaaai kir. tvaaék tíkvt oia-tálya réaiérél kOahirré tétetik, hogy Zala-megye Oaaaeaitett árvatára végrehajtat ónak Qaeatoe végrebajtáat eaeovedé p.-magyarodi lakóa elleni 60 frt téka 1878. aeept 1-töl járó 8\| kamatok, 12 frt 19 kr. per, 10 frt; 75 kr. végrebejtáai 11 frt 86 kr. jelenlegi a még felmert!lendfi kOltaégek iránti végrehajtási Ogy ében a fant nevetett kit. trvaaék terflletéhea tartonó puaata magyarodi 20 aa. tjkvben a f 37 hran. alatt felvett a 803 frtra beeafllt bán, udvar a kert 1888. évi máreaina hé lé. napján A a 11 órakor Puaata Magyarod küseég háaánál felperea Ogyyéd klá bee Jáaoa kOabejüttével megtartandó nyilvánog árveréaan eladatni fog. Rikiáltáai ár a fennebb kitett beeaár Arverenni kívánók tartóénak a beeaár flOg-ál kéaepénaben vagy évedékképee papírban a kiküldött kaaéhen letenni. Varé kOtelea a vételárt 3 egyenlő réaa* let ben, még pedig aa alaét aa árveréa jog* erére emelkedésétől aaámitandé 16 nap alatt, a másodikat ugyanattól aaámitaadó 80 nap alatt, a harmadikat ugyanattól aaámitandé 60 nap Hlatl minden egyee réaalet után aa árveréa napjától aaámitaadó 6\| kamatokkal együtt aa árveréei Ifellétnlekbon meghatároaott helyen ée módosatok aaeriat Mptai. Eeen hirdetmény kibooaátáaával egyidejűleg magái lap ii ott árverési feltételek a hi\| vatsloe érák alatt a nagy-kaniaaai kir. taaék tkri oaatályáaál a Puaata-Magyarod kOaaég elŐljáróaágánál megtekinthetők. Aa elreodelt árverés a fentirt tjkvben fai jegy eeodő. Aa árveréail hirdetmény a telekkönyvi hatóeágnál ki ittogeeetée ogy Pnaata Magyarod s a asomaéooa kOseágssbeo köröséé és kifhcgeeetée n •Zala" aaimtt hírlapban be-iktatás által kOaaé tétetik. . Aa árvarés teljeaitéeéra a latenyei kir. jbíróaég megkareatetik Nagr Kaniaeéa a kir. tvaaék miat tkri hatáság ,1883 évi november hó 39. 70 I—t 6793 tk. 882. aug. 81. Árverési hirdetmény* A nagy-kaniaaai kir. táaék tkri oeatá-lya réeaéről kOshírré tétetik, hogy Laitner Qáepár végrebajiatónak Bodek QyOrgy rémre-hajtást aasnvsdő tót-asent-mártoói lakóa slísni 30 frt. tőke 1876 érj aev. Ü tői 1877 hall l-ig 901. aaontul 8\| kamatok 14 frt. 90 kr. per, 10 frt. 86 kr. végrehajtási. 13 frt 06 kr, jelenlegi, a még felmerllendő költségek iránti régrehaj iád ügyében a lent neveset! kir. Mrréoraaék terflletéhea Urtoaé tét aaent aaár leni 71 aa. tikban 1 1-\|8 aor éa a. felvett fogltlanoknik Bodek 0Jörg/öt illeti a 491 frt 60 krra beeefllt j réeae, mágia ngyaaasoa tjkvben f 874 krsa a. felvett a váltaágkO-teiea anélBnsk ngyanaat illaté a II frtra be-asflll \| réaee valamint a beoashelyi 696 aa tjkvben f I180hraa s. falvett váUságkOtalee e M frtra beeafllt ssŐlŐ és pedig a tét-aosnt márieai ingatlanok 1888 évi máreaiue hó 6. aapjáa áélelétl 10 érakor Tót>eaentmárton hflnségrkáaáaál, a beoashelyi esőlő pedig im. éri mén ma hó 6 napján d. a. f órakor BiiiiIi ily kö«ség háaánál Mpereei ügyvád Máliaa Jáaoa kOabelOtuvsl megtarUnoó styüváaoe árvaréaea elaaaufc fog. ÍúuÜéd it a fewaeby kitett beeaár IMVNboI Miét héaepéoahai eitn a kikflldott Teri hoteles lübea átég padig aasleftaa árveréé jogerére emetkadéaélol mámliaadé 16 nan alatt a ugyanattól 80 aap alall, a bar ugyanattól 80 aap alatt, láladsa falat ntán aafánfeiés éajM aaá* siRandé 6\| kamatokkal agrflU aa ánvsNal feltételekben aMgkatáréaett helyen éa kéda-ontok eaarint lefiaetni. ■nan hirdetmény kibooaátáaával) agy {dafflleg megállapított árveréal éeltételak a hivataloe érák alatt a nagy ksnisaal kir. tanék tkri omtályánál S aTfltaaéntmárlon éa Beoeahely kOaaég étőljbéeégáná) megtekinthetők. - Aa olrendolt árvsréa a fantirt tj feljegyaendő/ Aa árvaréai hirdetmény a tlkvl ható ségnál kifttggesatéa ugjr TóUaehtmártan ée Beoeehely • a jMomaaédoa köaaégekbett kO-rOeée ée kifflggeentéa ej a „Zala] eaiml hír lapban beiktaUe által köaaététetik. Aa árvsréa tsljseiiéeére a léten fel kir. jbiréeág megkerestetik. Kaniaaán a kir, taaék aaint] tkvi évi november hé 39- 71jl—1I hatéaág í ^ UHII^II HARLANDI kötőfonál orsóczérna 1888. A légujakb trrno nynemény jegy fékéi kívánatra megkapja tólem msIndrnk I postán ingyen kjeidre. Berlin-Westend Orllee BndolfjLár 3—3 ; mathematikai \|rf. Eloktro-homőopataKÍ Ai olektrobomOopathia hirén és bőtérjodolűiü tonkOnyve, mtílj minden, még grógyithatlaa betegségek kocoléiérdl is inól, a Bérard lel kCpi által kéeaitott 6-dik fraaoala kiadás után éppen moel magyar nyelves is megjelent ée minden kt)n y v kereskedés ben kapható. Ara 1 rí. B u d a p o e t. Aa eloktrohomOopathikua oelllagsterek főraktára Birodáljm Gyógy szer tár a NáAorhoa váoai körút 17. Az eloktro-homOopathia consultaló orrosa Ur. FrelchU wniim A. Corvánom. Békésmogye. 1167 11—12 Egy igen jé 7 oktáv foMpptj hiree bécsi zongorimestér kádfüné- nye, eladandó Nsgy-Kanixsád, (elébb kis német)- most t Zrínyi-utcza 680. számú házban. ,, . . 61 8—0 vp ^iaaoklavélSeékeafehérvár 1879.Ag^gDieaoklovélTrieaat 1883. NEUSCHLOSZ ÖDÖN és MARCEL ezelótt NeuFchlOBz J. fiai gözfttrész, faftru- és parkétgyílni lludapeal. ( Jpeetl rakpart 19. ajánlja naev váliaiMkaperfcHJalt. folytoa aarrkinlita vsa aaraa éa hibátlen tütgy- éa ftijlfi amerikai peilératlel. Pa Htét rak ált vléldéken jfl éa JaUajéaaa taakSiSlUU Klváaatra ■iatara)«akat t* ár}a(tiA» let Wfnafjtbb kéataéggal béreMtaaea klld. Mh Három éTl garazitiát nynjt flvállal uareiéa ii IfltetfSaaiMáat ám éa aatlaiee aaekékat leea méraébeit falték-1IS9U-1I lak ■eltett. isnierőfiök számára. néhánr „Betegbarát" c»in\\ü könj-3EuSllÍ?ert tmt,.»n. «J®» WírT^jbláiom ITÍ T£4Un Mt ■\'■éaalil iim.ml heretná IlíT" ig/L."ert.nc,<Mn felfjófjsltask o.o-rf önmafukban bmélnek, eaért caak arrs á- \'Blttsíke^V^ • ».Batefbarát" hiváaatra Kl i i 1 1könyváruk által l nem, u latváatár ö.) tngveu éi bármentro « roegrandolönek tehát nem okét i tp\|> lélMgat I kr. a lavaleaé lapárt. 1932 2-7 siai.ninn.it. PSERHOFER J-féle ",,"BZ,,rt&r Re«b.a,fel- 1 ^UIIIUI ^.11 J. I Ulv g \| 0 i b 0 H. VArtÍft7tlfA lahflsirflflk TT {m •iy«Mm" leiéaeeek neve alatti « íjtólbi nevet tel- I föl IIÖXIIIU IdUUdbSUK JH\' J.„.\| mágárdemjlk. mivel mkugpn ^ijg étetik baUg- I eag. maljben e laMaeeel aeeáá* kaláebál MarewretM be n\|aa btaeejltettak velaa A legaukaaaabb I áaelehbee. meljrekbM mlaébe egyék aaee íbart^aall •IkalitiaaUtotl. aaea l.báaeeek fiamtalannor I aa a lagvávtáabb Mé alatt taljaa giógyulM enáatáajeiuk 1] dubvi 16 Ubdacictal lí ér. 1 Ukerea I • áoboii] 1 frt e kr, psetáa kaidé 1 M 11 kr. (lllakvaéá ktveeebb aem kaid.tik Hét.) Meg- I ■•leik atáaváUi vaey paekaeMváay meM U lianUUn l.téi érhetett, melial lééi kélatmea* I éeaak a Uléiiailért melyekaak a feebBlöa mTkáe ueolyoi«l>b betafaésekbea egáa^égbK:helyreállI- I Ueat bSaaSsik. A bt utk eeymer kbátatt lett vélik, teviftk aiéslja. á itámUlM lMéeé Iraleb I kbtSI, Ide mellékelve kát Mak aáháayet. ] J Welleeáw aa rbba m«il. IMO. nőj-. I. t ialrt l^lll/ibb kAMfineitm.1 ee la táeéalevl gyáp I Nyiiváaee kledaat. tawIrtTwftit báUboi.l.f«iü. TaUMataa Ur I IIH ám ataavMlaa\\mujm i báa- \| K. IMábiftukve. taloMbaa Aa beg\|iabeáéebiÉ\| eivaealmaémlejaá aasa, M ......... > a. sIMm «n ruifcai b^en «teá n«MkU vál^ I T^tJ^M ar I Ráre bweájlva m( adeMtim »l\' I agy. hüfy m fteHAval Uvm UAIAat U «rf»i w, (a l^luUlíK vUuLi.hvl aydfrnw* IwNiiU JAaáuftl btr I uU r"la. knwibMtébM), iMW\'j vágy- kjL$ ug/kVlT.áaiávál,UlymUdmir I t«l«aág tltoa be, e ■ftel/f eyh a liáaiblht át- , fcL,^ Vűm fcgylM^b vtjé eeleH.dawáia I k«< vasjr fT b«ely Mm M U, Mi . ISÜmmmAI u>M«tMll miiImhi sm UimtUMtml I iaa III, mU OhAlte «e ütlaá.aái «n « SMaa \' Híj - ^ ^ dbaUmtaM mimmm aa áa vértfcmiU I WW, fée mm vápa aa as. eaeesMa MM HbéPtanme Wyaaa.á.l, k«sv (M e»á I verttoÉM UMitaal > MeitHHbw M\|emeSlam.P fjek mil.i m1\|mhii\|i ■ ilji iL Öá Ma UiMI mi; wtm MventMtih el baéááSkat. a eapaaM \|m asea Hné>tM-n Ka>AHi\|>Un ne«a weiüwa áeeea I Cyásytlkatlaa b^aaáll imiluiha aaba. Uv«Maal,]aikaMka nfit ba\|««i a%y béhaaa^uiatU I MítmA • nmaá aa»eéaáákw m a lablatola».b ^ ubémua.- RMgaasm,. éa aaea jabéeMahel la. I Vértlaaüló libáiméi • Máa egráb afMtó gr«ÍW"«»» I aiiáliw háláb— a UaliUieábUii íjttlmn A* IUu I MM nlaSsi bálám a ammNémawI aétmaSmmiB bb I ^ .„(HauU- ttmA .uM..iaa.iH, u «a eaea aa- I Maaal- - ntvAlá aálf aeamlnw I mfcaet, 6\|ekel aávnif«a aéébál - aytivSseeeég I CtHf J+f* ijl tbÜUé Vnéjnal Mély UmMéenali L LL__I T KmeJ iSSllibisii » f, g. Tektaéeme ml Olr aaaáaaeaáa .vaMa vwam aa Sa i liitniSif tobéeammm iiémtal, ainjék aátaa m> áAbat méveémbTf-Tnveb, W aaesvaémm ádlláa ta Oeaser, Ifi "»JMI wlltSétrtn. sr Uráiaém aa Sa kMaM lawfaalbát TektmeiM ml MUtbAgy w éá.«e{iOm<Wi\|ialát* I ámagaáaM aékmtiO áaMM, f taae I0\|ifb IbbéMees- Mleeégeaéeki a bl áveb éta HMM l?Vn\|kaa • I ,m> ..I. mUea láhtlauaa* Mweáljkaéé. begf éa va> .fatliáa Miveáetl. eeatMab vueia{\|ták[MÍ)a\|et,kaetm ■ MSI aaaéa. » aawéweia« éaeáeéi kmek még agjr «a» ú ifjai aMM la áetwi.k t.u, mk» kaeeMé beweésib\' ■ ■•gal beláam, Mm naáiáék báfééáie a^e kát etáMáNH laal\' I i\'rtaka, IMI méiea. ll- A 111 ftföal aaUjiBééeére aátem áO. Mély mimmlttw j.. /fér Mwd. 1 iitMii fakéM mpNka, ia»á Mpeltbm 1 " J \' " * 1 J. . I Tahmmiee ml áa iffiSáviT keaéva A báé . .. ^ .IwffJ"?"^ M véitaiáa uiim fuMuii kéme a enlaaái eég leékak Mátymi liwiill lnri«át ml le m Mbea I baraadarék- é» illilLhil, rtir.lMwk, básffééms, éta as éé L««\'\|\'>lV\'\' I raneaé«, étaárntaaSakáhbal rJük ltm bmM ereT jab. Meéai W4»áfc II leamétielb hálásbei áe éa I ralmai. Kwt. M évi M>baahaa Sá ewaO haétA;l \|«I«(W aak UiagaigW maiy éeMsl mée mm I raaaofi kéaabél hWAm Mg liaéinSéi tfégvS, áf MUd mm baaaUll, a ItaMtáátibb JIMMrtl UaMéeNáh I ■——•[-. I-Join nabrdluaen Sl>\|Mbl\| lati. nágMak 4 aáá vtí^lvéaiMáí, »«wIU«m havi \|U»lttUiél, liUgy I aaea é akid\|ei H-mi lvat<aa m la MidiiiMTiail mbaáéaaé\|, \|iiuu«4i. sreM\'aiaméeéa\\ ée aym«. I ■ah MvSitmij ■ishaimiiai. mám* rnrnkm Maalléa sarawél, mááaiéMél é# a«b MMiéb Hüaál gvéltfeeee I ttími é MOg nt^rr-. fS tee Ma ieeeéva kadl e^\'.eab, taUae U^lnwmal birab mág II Iwiiraail I •emOaa éa Wltleaaw Méeeaégae ŐST kan HaitdrtM moat latnát agáaaaa Bj flaéath ámJymf. f^py I \\ [_. Kfit lUtttf, Amerikai kOazrény-konficH, jp® Ciukam^l\'OlaJ, Xlt1 siTgtílLlirJ3SÍ5 I aaa halé, kéméglataaSI lM}«bb mar Hdaéia ;aAa*« Ugy I<mI Ai avm ée aaSaaee tnü, aavmtlteea\' kélSinauNJ ■ ffs^ »iwmti4a oiigo .BT nűSt .ll.,!,. . .. . . i. , jj ,ii . . a* eelMal balatheaá beilNaeMaá Né^el, éseatMÜé I A ..»é l>..»ir. Mál «U N, bk saab váltál a lább#M. áe miahMMlaa Metáek vaa bemaasialve I Anatnvnn auj-vlft, rL^ItUeiW^ ig72Sm uja kr ees eltemmé lag)«4b ngimiaitéaaii, ier«gMé»l a 10 1 Ízm mannáin ^^ ^totllo-ja, ffA osoui emmviioaia, „\| M\|anmáét ée taaai.né ám, baMgée, mbadiam, Mirm. mell\' m ISáSbajM I aára araáaél Sv«eeeeábbaa éra SMSO kr m \| M M> \|ég.Umuaiak gálea hűebs éa Nnbelleaeeakk a* I .. „wiT, > .. . .... ■ — .. gélaaafiiah éltaláe«eea éltawerta IiaUe ma W br. I ij^í toilotto-watppari, UÍIKí Tannónohinln hajkonöoa, Rttf t Srstífsik tí.^ttT^^^r hl aaai rmué kváarab Nb aáH a Ifjabb—b eleeHrte, I MMaaii bl4liN«Ht aagy I Fiaknranor ^elá^\'lemh leké háaW ka- r iiiKUlppor, , kaduég, ftrjlOkoié eé elleM, tVvntiirtiim éatisnv ftMei UeáMál váeeél I 1 doboa««kr^eem. T . r^JOUnmOn ia\|)ailz, ÍI aaárt •abek, méraaa I , < . , far\|H,AM j i/i i.ajljrc\' baiaré^vek, a ilkah régi, IdSemheaalel AMaylki Iá \| Fagy-baliaaíí, iÍiSm«UXZ ^ •arra, Miliaaiat kgyb^ek m láell aahak mk «L ffifiTf? Sffl^I&HSXjnSffíSÍ í. as I iéoilf éo k> ^^^ , ^^ n- eeslá aUaaJáaek WaMtjaTi Igy tégely W kf. I filetreanonuia (prágiü cnep\|gk , fegyotomos tisztító aó, SfiíiS ivód caoDütk) ^MSw ■ • , 7\|, :« í .Í?4,w,TÍ1 fff. »•• , NpklH mááeiéa, gyaurgmis gyomatbév, aranyéi laetl iM^eh eUea, UltönR bealaaar.ngy évagaeéjiokf. éttgnlá. Ml». allib ) riomag \'l IH, MT M,Mr"Vmi kaiftsllgeeeátel vagy rakt.rekbaa tarUtnak, Vagy kévémé gyereea él fliNl CBMMéVvMVMk. ......jy •••••iraéi makk aaaak beblMéee utáa eelbl. .aimeil, jegyekh leetagsáf atáeváétl milléfl la, mi 1\| —mmMniMmam——JL^-^--- m í SILKéATSXKR- ÉH nÍKRK BXáPPáN «TlB08 A fJ BUDAPEST. 5 la Oyávi 711. Netteabtller-ateaa Mk aa. a, mOi háa. II y Bahtár t 1V» Kareaahere>egateaa S. aa., a „Vlrágkliilyaéhea". \\ \|\| Ajáalum salát gyártmánya UUItaaralwei éa hi».ara mam»aitalaat M#y aagvhaal ol- II ü bááafs, mtal a t, ragyaaeiá bfteiMtéágsah \|Máa nylal iOM\|aléaára - A. általam kraauell M A mouov i. ir.>iéie Pompadour Cromo. kl j, ___________Iksa ml, mehtjet a klrea Ptayi> M V cialndi uappan. ée«r umi) ím in< A A ^^kálkVMr; ^Ta^^^rSÍI: H M tó ilJífíAáíílLÍRCv aial általam bi\'áett OaaUaéskan Allttla-U fitf - tik ell, » eit etlaaleithllg,»llágaab Ú PJ tlhálelaaee megtelel a a httriak lén- I fvt aa kr. n \|l .ágát éa láeedgát Iáéit elé. Uerekje \|vU Lvaa" IV H TI kr, I larah áekeakaa I Art. ims^bVi^V^kb I.uum,, .. t V n iMaMaak. Ia0»atr.iar é. <fM.aili» éHal ká II Carbol-nappan. t¥aibWta.t^.i mieí».ane». n M a. iMkrnmk éeael Mi mt» a Mgr be „EttU (Itt COlOflllO , A ha Mf.t iMkél ■« lU MmMI MMiWaéAta Mial MM iAWiow tlUml n ♦« t^étH .1 al II W»y««fi S, aWMmTé rvj.a •««•«»^ **** inom. a Is i\|U tilti bttrtét lér • . viiM.Mi immlitm kmmk). H>"r" m tmmi >■■"• a* rm ligj Vi^Trn ki,, i ért hmm i ra il kt. h . m ha tSééw iw»ani > *.■ aa M Poudri de 8eraH, Sra^elÁÍÍ^^ V (ml . _ . .___ j! WtiM » tinttn\' inMU iiWnt tm» N legfinomabb ateinor. M,J;XH, i^.. cw ü N BljaA M^Bá <aár« am«aitmi I mrttemaa rea^, r»Mrr««—. a»l. véwa. W\\ U bkdvrll aNeaera H éltala a karmmeá aatal- aálfal, M«»"V\'. lakat •»!•, U\' lg] ............. ti, KmíIb. a»eam.ia, em ■«» l* kd tteWl ailUr I, laanH. aram Sala. te II □ árraérammK^^M^lvralé. ? i a!\'\' V fl öt ffSiMff iíÁVrlíS Ballcü uáWli éi fogpor. u VI (tMar ti»M>ai«mn namiánagl érni aa .mm atwíé w a mmp aarna • inc rv U fkaiké. MMkMr kaa.« m®4\' • »>•* fmkaieifcm ^ 0 Hl mMm HeJa tiwyiml Íréi t»w««a>. t«, <i al !• kt. ».ij\|. * kt, 4- W ii MM& layi-a^mnf aljai káé*** a»at- NgM a* m VI iiiéiéui é. IMIA I B.iii..áU. U Maéét., i,>>«i rotftimMih.mta \|éaéftét iwdmaa brlllnniino, a in atmiMénalMg arvaMM. . . ,„._, 1 MraAék UkvMaa a ««HI éa !}♦•. bá ll MlMaMW ai-álA IMA., . U7—M é. »t.\'4éa». M 5 II VI á r.nttf da Swall ftMr, taa«a m térea kaikn«itéi!« \'élMté«4éi u ta, t. fe [gi] talebaa ka\|kllét Rer áabal éta aa kt, é. t frt. I fe V . nam Ve«agr> 1 f hl ^ , Vir^\\ aa^M IM M «* mtftwt te BSMmi nrnatat «nlmm )l\|ai mtt< ll II Jm r.. aaiáa Mt? HM«\|m mjmm. m ig v Tija^vaX rmm amiitiwnt iiénaaw gaamwa t«i)Nin«ia»k. [g ii iktjenraéketktvánatrsbérmentvekttlflök. \|d D \'SpSpLBrnmeeewai tmhfifHti re^aay\|»mtmiWééh>a. remeM#iia# mmayH/a. E ■EK3R3* 13. SZÁRI. Hagy-Kanizsa 1883. szerdán, február 14-én X. évíolyám. AMM fttito Mm hwssfciáln tfotrsshás ÜT« tetl \|\|ím ám I K FIHm 4 k lhpiéévra I k "^^♦•Tfl 6 Usébes petitaer \' 1 W-. tsthneri tó-InIn\|\| 5 far, fiélyegdij 80 kr. ámíN i egyéb hivatalos hirdetmé •yek 30 kr bilyegdijon felül 100 máig 1 K Montul minden seéért \'/L kr. i Zlfljöftl I: MEGYEI tó HELYI ÉRDEKŰ tPOUTKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. Szerkeeztöl Iroda- Hova * Up «m! { \\mú r4mét illető közlemények kttfden- [ dák fej* öles* 4. mám Béventetlea levelek c«ek iaMrt ke-eekből fogadtatnak al. Kéairatok rima nem küldetnek, iry Uttér: petítiora 10 kr. m mmmmrnmmm A Nagy-Knnizaai városi szabadelvű kör, i ZaUmegyei ügyvédegylet, t Nagy Kaniraai- ée Délzalti takarókpénztárak, Bankegyesület éa Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. ■ E fi J £ LE MIK NETEMKIHT KÉT1ZER: IZERDAN Él SZOMBATIN. Az otthont mentesiti kérdéshez. Közgazdaságunk emeléee ránk Európa eaivébs vetett magyarokra aázre életkárdéaoá vált. Körülöttünk sagy nemzetloatek álnok, melyek részint aránytalanul nagyobb compact számuk, réesint kedvezőb praedtepoei-tagjuknál fogva aa anyagi mivolódés tjerén előbbre vannak. Már nemcsak aa európai Nyugat fenyegeti var-senyképeeeégOaket, Amerikán kivül Oroaaomág is nyom termesztményei-rtek tömegességével, s a mezei ipar 0 láaas tevékenysége mellett egyelőre még reményünk sincsen, hogy agronom államunkból iparállamot ml&kitftunk, sőt a atatiatikn rideg ■simáiból azon lehangoló eredményre jutunk, hogy föld mi velősünk pusztul, mert a földtuívelést ftaők száma egyre fogy, a középbirtokosok elszegényednek, a paraszt birtokok eldarabol-tatnak, Aa 188b-ki népszámlálás n birtokosok számát a tia év előtti boa képéét, mintegy félmillióval fogyatko-aottnak mutatja. Megfogyott a gazdasági munkával foglalkozók száma is. 1870-ben találtatott 46000 haaaqn-bérlő, 1880-ban pedig csak 22000 vagyis felénél keveeebb, 10 év ellőtt 12800 ra ment a gazdatisztek száma. I880-ban 10900-re apadt le számok 1870-ben 1 millió 364 ezer évi bérre fogadott cseléd volt, 1880-ban 748000 cseléd foglalatoakodottt a mezőgazdaság körül. £ számok mezei gazdálkodásunk visszaeséséről tanúskodnak. Még ért* hatóbb leea a mezőgazdaaági deca-deatia, ha tudjak, hogy 1877-ben 11000 birtok, 1878-ban 15,000 a 1879-ben I900Q birtok adatott al végrehajtás utján, s/ab ad kézből, pedig ez évek alatt 475,000 bírták ceo-rélt tulajdonost; ha meggondoljak, hogy 3 év alatt (1877—78)186 millió frtnyi adósság nehezedett a Ibid-birtokokra a a betáblázott adósságok mellett a váltóadóságok 1877-ben 68 millió, 1878-ban t millió éa 1179-ben 100 millió írtra rúgtak. Legtöbbet szenvedtek a kisparaszt birtokok éa kis kftaépbirtokosok, a mi a dolog természetében rejlik, A kiterjedt latifundiumokat e a l nagy birtokoeokst meg nem rongálhatják annyira as elemi csapások, a rens aratások, mint a kisbirtokosokat, a kiknek létezése fögg a termés moanybégétől él sláraeifáei könnyü-eégétól. Azok a mag gazdálkodáson kirti a pénzgazdálkodásához ia ér-tesek e nagyobb hitelnek örvendenek, aist ssssssk. Azután nagyobb atyagl tőke mellett nagyobb ér-tninsi tekével kezelik gsndsoégnlkat — ugy hogy nálunk oftóbb-atóbb szintén beáll majd aa sa angol állapot, hogy nagybirtokosok és bérlők (Méhen dolgozók) között oeslikmeg baáak agricul túrája. Dks, Keleués nwíeok már régsbbsa flgyelmeetottok • Wrtsksmpsrlaléc ss sbasrals réaynslém, a törpe perssatbirttkok áe nagyuradal mak arásytalaa saá- ( maira — a kia ée középbirtokosok- { vak na utolsó évtizedben való magfogy a tkomás a ée slazsgényodéae esem-mel láthatóan ea állapot felé bajt. Orvoslását, megakadályozását, ssoet aa amerikai homeetoad-törvények meghonosításában keresik ná* lünk. * Lényegileg a homeetoad nem egyéb a* birtokminimum kérdésénél. Megállapítani egy sltulajsosithstlsn törzsbirtokot, mely végrehajtáe. alá nem eehstik. As 1880-ikiIjX. t. cs-et odsaksrják módosítani, hogy biao-nyos nagyságú iegatlant, mely ss egyén vagy oaalád eltartására okvetlenül szükséges, ae lehessen elárve-rezni. Nálunk el nem adhatják az adóa utolsó teheoét, mely n családot élelemmel látja el, de eladhatják n tehén eltartáaára szükséges legelőt, a homeetoad megfogja ezt szüntetni ée zzon leez hogy z j u r i-dicus személy tönkremenetelével tönkre ne menjen z gazdasági személy, miként Apponyi magát kifejezte volt Látni való hogy a birtokminimum kérdéae kapcsolatos a népi faji eajá-toseágával, a hitel ée öröködért viszonyokkal. Ha kimondjuk a birtokminimu-raot, megkorlátoljuk a hitelt A Bl-leire szorult zlig kzp pénzt elidego-nithetetlsn ingatlanára a ha személyére terhse szerződések áltzl kzp, a nagy kamatláb mellett megeebe-tik, hogy egéez életén át hitelezője aaebje számára fog fáradni, a a tőke ujrn csak iga alá hajtja a hitelre eso-rultat, még pedig keményebben, mint jelenleg teazi. De as örökösödési rendszer sem maradhat érintetlen a nomsetsad behozatalánál. Far lá íoros de ehoese sl kell fogadnánk a paraazt majorátusokat, a bizony kérdde, tejjoa ások által leaz-e segítve kösgsadssági de-cadanoe-unkon ? Magyarország birtokviszonyait kolönöeen néprajzi szempontból tanulmányozva, a parasztmajoratusokat eeak azon nemzetiségeknél találtam Qdvdsökask, a hol S nagyobb értelmiség jelentékeny mnnkavágygynl párosult. Ások pedig, anélkfü ia gazdag birtokoeok lennének Így p. n. a dél magyarországi sváb Ogyrs kitolja birtokaiból a ráozot, oláhot, psdig a délszláv házköngsség szintén egyik fajn a paraaztnhljoratuanak. A háaközösségben a starosta, a legöregebbik, ksssli a oaaládi vagyont, a többi oaalád tagok oaak hssaonél vésői, munkásai a törzavagyoanak. Halála esetén a közösség ójra családfőt választ. A sváb szintén ily féleképpen jár sL Szonett vagyonát ^yik fiá-nak hagyja, a kiask köteleeaége többi testvérest pénanel kis légi teni (horaoaaahlen). Oaak a mit s törze-vagyonon feltl szereznek as Örsgek, sa eehstik oástoskodáe alá. 8 mégis mondom, a sváb birtok (síjfesskedé-eévnl hittérbé szoritja a délsjdávokst, mert elmésebb, előrelátóbb - aem muakásabb- Béenemről nem Ulállam oly tunyának a hasú parata> t, mi ként aat a gazdakörben hangoztatták. Dolgoaik biz aa eleget De z ki Öemeri z felvidék ssirtes-köves tájalt, aord hegylapossit, hűvös völgyeit ée ismeri aa alföld cHmatikue szeszélyeit, el nem hárítható elemi caapáaait, aa nem fog csodálkozni a munka sikertelen voltán, a birtokosok Ipuastulásán. A mi parasat föld mi veseink egyezerre minden átmenet ée élőké-ezQlŐdée nélkül lettek foldeeurakká, tanulatlanok maradiak, hozzá még aa elbízakodás, a léha könnyelműség járult Nagy lévén bálunk a napszám, mert kevés z munkáskéz, z paraszt nem sokat törődött birtoka pusztulásán, úgyis megélhetett, akár felében dolgozzz meg n másét, akár drága napszámmzl fedezi szükségleteit. Es osábitotta a felvidéki tótaá-got, melynél n legtöbb birtok elpusztult. Aaután a hol meg volt a földbirtokhoz való regaarkodáa, ott meg az\\évek óta Ozötf oktalan rabló-gazdálkodás, aa egyoldalú magtér meléei tette tönkre a gazdát. Földjei évről-jévre keveeebbet hoztak a ha egymásután aratásai usü tör tököt mondottak vagy felhalmozott mzgtermé-sét sl nem adhatta — elbukott, adósságok be keveredett. Nálunk első: jóravaló, értelmes puraaktosztályt ne vélni, talajjavítás és okizerQ gazdálkodás álul z föld termőképességét fokozni, z homes-tead-tör vény eket — felfogásom szériát 4- csak ott alkalmasai, a .hol sz értelmi fogyatékosságnak a\' a gazdasági gyámoltalanságnak kell segítségére jönni. Tehát vidékenkint Ctirbutt Oésa. Még egyszer a harmadik gyógyszertárról. (V. L.) Csaknem teljes bizonjos-sággal állithatjuk, hogy a ml t. laptársunk, a ,Zalai Közlöny minden városi kérdésben kfllönleges — hogy ngy mondjak — izolált álláspontra helyezkedik. Dyeo speciális názlet körról tesz tannsá got a harmadik gyógyszertár kérdésében a lap 1 é. 12-dik ssámábsa megjelent köaleoénye is. A vároet közegészség Agyi bizottság-nzk, z taaácsnak, a képviselótastöletnek, a ssakembereknek, a megyei közegészségügyi bizottmánynak nem kell a harmadik gyógyszertár, mert nem áraik sitik-légességét ás nem látják fenforogni egy nj gyógyszertár iétesitásenek alapfeltételeit. A tZalai Közlönynek" az mindegy; a mi az egéez városaak aem kell, s a mi elles as egéss város, sót a megye nyilatkozik, aa ó neki kell, a mellett ó buzgólkodik. Denique a ,Z. K.f csak szeret kontrám!, s a mi ellea más mindenki kealriii é mellett é szeret seci%« iá Ilii Db jól van sz igy, legalább a mi az lléstermekbss folyt, ezen a téren Is discatákaUk s toindazon testületeknek ás hatósáfleksak, melyek ea Igy be ^folytak, elégtételt szolgáltathatunk a ,Z. K«* Éáhsstergó közleményének azon meglá^dém elles, nűatka ások s kérdésben agáss megfontolatlanéi cak ugy áls Mfhs határoetak volna. Lapunkban egy orvos,— tebát fg szakember — kisek es ügyben való érdektelenségéről jót merek állani — a hsrrasdik gyógyszertár szükségtelenségé-ról czikkezett és én teljesen oeztoUsm ezen véleményt; mert a közegégzségügri törvény és törvényes gyskorlstból tudom, hogy uj gyógyszertáp felállítása csak bebizonyított szfikség esetén és kellő tekintettel a helyben vagy kerflletbea már létesó gyógyszertárakra— engedélyeztetik. Ez a biztos alsp, es az értelme, ez a helyes msgysráaaU a közegészségügyi törvény szon disposltlójánsk, bogy sz aj gyógyszertárak felállítása a népesség izáms, a már létezó gyógyszertárak és bejyi viszonyoktól tétetik ffiggóvé. t Mintán pedig egy hsrmsdik gyógyszertár szflkségességét itt N.-Ksnissán senki sem láthatja be; mintán Kis-Ks-aizsa csak jogilag de nem egyszersmind tecbaikailag egy és agyanaz a várossal, ás eleme is egészen kfllömbözó, msgá-nak a város lakosainak száma pedig egy negyed század óta igen lényegtelen növekedést matat;] mintán a harmadik gyógyszertári által természetszerűleg be következendő^ coacnrrentla folytán nemcsak a már létezó, de még inkább és fóleg a fellitini szándékolt nj gyógyzzer-tár ezistentiája! bizonytalan jövőnek nézne eléje, a nü pedig ezen iparág megbizhatóeágának szempontjából feleUe komoly megfontolás tárgyé: ennélfogva csak helyeselnünk lehet mindszok eljárását, kik ez flgybee akkép nyilvánítottak véleményt, bógy a fentebb is elősorolt köztekiuteteket ismeretlen msgán érdekeknek nem áldozzák fel. A mi a; .Z. K.u elleakesó érvelésének némi alapot látszik szolgáltatni, az a két gyógysxertár forgalmi kimatatásá-usk feltüntetésében kulminál. As igaz, hogy ezen adatok ealószinfltlenségét meg-lehetős plausibililással állította a ,Z K \' előtérbe, de tévedkle kell, mert nem hiszem, hogy ezen számok alatt; a bruttó bevételt kelljjui érteni, ha pedig a tlssta jövedelem as, mely 12-16 száz forint kfcóU váltakozik, u nem Is valami abszrdnm, mert éppen azon tételek indokolják1 hlhétőságflket, melyeket a közlemény Is fcBsejpjt, t i. \|szon roppant rezsi, melyet egy ilyen flzlet felemását. Ilogy a gyógyszertárak tekintetében más vároeok példája ntán indulni nem lehet, bizonyításra sem szórni. Tekintve a Kanizsán levő jelentékeny földmives népet, tekintve as 6 ezer lakossal bíró Kls-Kanlssának egészen földmives lakosságát, Ksnlssát seta Qyőr, sem Kassával Össsekssoolitani nem lebet. Hogy a kevesebb lakossal táré s körülbelül a ka alsmibos hasonló foglalkozású Kaposvár 8 gyógyszertárt képes fenntartani, szintén nem evldsns kssis, mert ott Indokolható a város ssjátlsgos viszonyslvsl s a város azon helyzetével, hogy Kspos-vár megyei Székbaljr s az egész Somogy-megyére egyetlen törvényisák székhelye leváa, kiváló iözpónil miniséénél fogva állandó árlnlkasásben sfolytonjw hullámzásban van a megyei Iskossággal. A vidék pedig nem sóikat lendít Ksnissa gyógyszertárainak forgalmán, sőt Isgnjsbban állíttatván fel a kié-komáromi Is, Kanizsa vidékének éppen a legvagyo noeabb ráess kösvstíencbb közelségből szerzi be sstks\|igleiett A „Z. K).\' által fekxjolt vidéki gyógysaertárak sorából a légradl és perlaki kibagyátván, Mes érvelés, asiatka Muraközben edésx Csáktornyáig csak egy gyágysssrtár léteihék. helld értékére ssállitzsdó Is. ! Egészen indokolt tehát ti e kérdésben vélsménysdásrs hivatott klssgsk és testületeknek a feleslegességet decra-táló nyilatkozata, mely még érthetőbbé válik az által, hogy akkor, midóo az aj gyógyszertárak felállításánál a többi gyógyszertárak helyzete és viszonyainak maga a törvény is mérvadó ne folyást tulajdonit — a kanizsaiaknak kétszeres tekiatettel kellett leeai a Belus féle gyógyszertár helyzetére és megfoetolni, hogy ha már boldogult Beles József ennyit áldozott én tette váres ércekében, viazoot a kanizsaiak is tehetnek és kell is tenniök annyit, bogy mig teljes árvaságra jutott nagyszáma kiskora, sőt serdflietlea gyermekei felnevelkednek és szárnyaikra bocaájthatók lesznek — a gyógyszertár jövödelme, mint egyetlen neveltetési sláp a különben is feleslegesnek érzett gyógyszertári concurrentla miatt ki ne apadjon. A nép szava Isten szava! Irta: Tévllgjl Titess. Felolvastatott a debreczeni szsbsdelvft pártkör helyiségében 1883. janaár 28-án. (Vége.) As óránokról. Mi féle kerekekből áll tebát a nép órája? Hogy még egyszer megemlítsük, áll a legújabb beosztás szerint: Földmivetés ipar és kereskedelemből. A rend és vsgyon biztonság fenntartásából, avsgy belügyből. Igazságssolgál tatásból. Tanításból, iskoláststásból. Ssárss és vizi utak készítéséből és fenntnrtásából. az sz közlekedésből. A hazának külső ellenség ellea való megvédelmezésébői. * Mind ezek fenntartására a pénz elótereiptéséből. Ugysn kérem, méltéztaseanak megmondani, hogy ezen kerekek között ssely-lyik a felesleges? — A földmivelés, Ipar és kereskedelem-e ? A rend és közbiztonságié ? Az igazság szolgáltatás-e ? A tanításé? A ham védelme-e? A közlekedés-e ? Legjobb lenne mindenesetre a pénzügyőrséget nélkülözni, amelyik sz adót ssedi. Csakhogy akkor meg az egéss óra megáll, mert minden kerék csak ugy forog, ha kenik. Hát amiét máltóstatnsk látni, ssek közöl a kerekek közöl valamennyi aél-I kfilözhetetlen. És a hány egy-egy keréknek a foga, annyi benne az osztály. A belügyminisztérium fogai a megyék és városok, (melyek zárjel közt legyen mondva ma még annyira szeliditetlenek, hogy mindentalan as órás legény kezeibe harapnak.) Az igszságflgyé s törvényszékek. A tanügyé az iskolák. A péuzügyé a pénzügyigazgatóságok sst sat Ugy, hogy ha est a léteső sok szétszórt hivatalt számba vesszők, hát ssépea oda heiyea-betjük talamennyit az óra illető kerekére és meg fogjnk látni, bogy aem felesleges egyettea egy sem, hogy mindeniknek meg van a maga hivatáaa. Hát ha még InzasasI akarnék kiállítani sst az érát, miat ahogy igen sokan mind untalan javasolják mert nekik még egy kerék sem tökéletes, akkor nyulhataáak még a alebbe. Drága mesterség az órás mesterség kérem ssépea. Ha az órába bele Nj is, már két ferist Hát még ea a mi régi rendszerű, toldozott, foltozott rozsdás" óránk, hogy nézett ki 1867 előtt? Easr éves ócska, nyikorgó kerekeivel, egy-egy kösé toldott Bech és Schmerliag féle komisz munkával, hogy mikor a magyar kerék bele ayomta fogait a németbe, a német meg a megyeibe, hát cmk agy csikorgott sz égési jármú. Ősapán esek hegy meg nem állt, hanem mozgott valahogyan, Is sagy Unnál _______»• i^w üüü í® i áiveuat, hit nomtoh rosdtoa egy etlan ffj p»i tukára Mk 8 asey liíéllé ksfe M, u ÉMfcajiétí hogy mát etinál)unk tastlt1 Ott éi aa érte MUr, i miniszter ta é safédmvol, őseitek mindegy i ke \| MH raepé<«eta &», hagy mit l» hasra tatai teoui Htm ti kel1. iu minden, ét tMü. ttmuodták a gaada kép viooi éjének, aa niÉnjlliwú, kik persze nem felelhettek egyebet, mint azt hogy: hátha 1Í Mt akkor aj kall. Hit tshetiuk róln. tkÜB többe fog kerülni, mintha egy •fán aj érát vtuuésk; de hát hol ve-hátiak egy áriak Magyarországot? Et astáa hozzá kellet fogni aa ttji-téahoa. Nem mondom, hogy egyik-máaik éráa legény nem csinált valami kikét, ▼agy a kerékről a saját zsebe számár s la nem reszeli valamit. De hamar is évre tették, hamar is a körmére koppintottak, És most istennek hála, nem is fordul elő ilyen dolog. Hanem bizony aa ajitás még most is eakha, nagyon de aagyeu sokba kerül, is mégis, akik leginkább felpanaszolják, hogy mennyit költünk, minden kerék ellen átoknak van legtöbb kifogások. Hogy ea csak vas ;»ez csak olyan közönséges acaél; ea csak rés; es meg caak ilyen, ea meg caak olyan. Mintha aa érátok nem tndnák azt De mikor még taara sem akarnak adni, hát hogy lehessen előállítani a „Nikkal-Werket. -Jól tndjnk azt, hogy legjobb volna ha minden tengely rubinon járna, mint a ehranometemél, de hát ki fizeti meg ? At érés megcsinálja, csak pénzt méltóztassanak hozzá adni, de mikor pénz kell, hát ha a kiabáló arnak mindig nyitva tolt ia a kabátja, akkor kizonyoaaa begombolja Különben ngy szokott az lenni, hogy mindig a legrosszabb fizető találja a leg több hibát Mert ngyan nészünk tisaza órásain kon, miaiastereiaken. Egytől egyig olyan ember, hogy a hányszor még egy-egy. eltávozott, az ellenzék sírt ntánna legjobban. Egyenként téve rá ia mondják mindenikre, hogy derék becsületes, okos tanait ember jé hazafi. Hanem mikor .kormány* czim alatt emlegetik? Akkor aztán se becsfilet se tadomány, ee hazafiasság niacs agy bon sem. Meri hát a közönség előtt nem akarják tlitmerni hogy a kor mány ia derék kormány^ Hiszen akkor nem kellene megbuktatniés ék sohasem ülhetnének bársony székbe. Hát csnk ngy egyenkint ismerik el a kormány tag jairól, hogy aranyak. Már pedig a mi arnnynkhól tan, aranyból kell annak lenni: s ha a kormány tagjai egyenkiat aranyak, egyftttéte is aranyak. Hogy pedig az óra jól jár-e meat avagy nem? Ott van a többi európai éra. Azok a külföldi szakértők legalább, kik az óra járását ezal&tt ia ismerték, most ia iamerik, azt állítják, hogy ez az éra, Európa legjobb s erkexetü órái után készülvén, ha kész lesz, bizooynyal nem fog nála jobbon járni egyik sem Az órások pedig egyebet nem tehetnek Hogy sokba kerül? Arról sem tehetnek, ók csak annyit tehetnek, hogy ami rájok tan hízta, azt tehetségük és lelkiismeretük szerint teljesítsék. Es azt meg ia teázik. Egy miniszterünk niacs, kiről el lehetne mondani, hogy nem tesz meg a mit csak tehet ée ami csak lehet ségea. Egyszerre nem tehet meg mindent, mert hiszen ha mindent megtehetne, ak kor nem maradna semmi teendő, a kor xuáay t fel lehetne oszlatni/s a képviselők zabot hegyezni haza mehetnének; ámde a teendő nem fogy ki soha és senkinél. Ujeáguink ugyan nem azt nézik, hanem agyra kutatják hogy vájjon mi nincs még rendjén és akkor aztán neki a miniszternek. A miniszter persze nem felelhet taJasttnayinek és aem mondhatja el: hogy mindtn munkában tan és minden aMg lesz csnk he kell várni na idejét, mart hogy valamit kigondoljunk éa amiat kimondjuk, hogy az mindjárt meg ia le-gyesi, azt caak la tea tói lehet várni, de tmhertél nom. Szótal az órátok dolgoaaek folytonosén teljee erejükből. Egy olyan nagy éra, ssént egy nagy ország, ád la toani tálét eleget — Újítanak, tisztítanak, jntttaaak, hiányokat pótolnak, fúrnak, lerúgnak ét saoo tannak, hogy rgylk keréknek a forgása ne tkaéályoasa a másikat, hogy éesst tágján valamennyi at aa ttlsmentyl néposztály ügye egyen léaa legyen gondozta, valamennyinek Éag terén ts é kaiét kaién éréat, ki Ha hiMa mínsötere. Vatamatayl miataatart maga kara* uáaéa ddigaták,* így trala- a harangot viselte, akkor nagyon módjában tolt a menni! tépasttélyntk mag ttata égsv lotéjt, Í a méékksl vetélkedik. A MM mMéei, Iparét ktreskedelmi mta isitor nom test egyebet, mint folytonosul eeas ttntályok ilémsntteHre munkálkodik. Ét igy vsa a maca feladatával valamennyi miniszter. Uet.uk nép osztály van lóhát kilén megkülönböztetve ? Melyik nép osztályunk vsa kilét harangja az óráhatt amely harangból felen szavát a többi osztály ellen lehemeu. beszéltetni ? Me^ik osztály taa elnyomva, hogy fly kUaa vészharangot kongathasson ? Egyik sem! Mert egyenlő valamennyi osztály. Valameaoy^ osztályaik a kereke egymása tág és u egymás mozgatására ▼aló valamennyi kerék. Ez előtt igenis, ikor az egyik kfcrék a kalapácsot, a másik pedig egyiknek azóláa, de miöta Valamennyi keréknek Őaneméködéee idézi elő az óra ütését, aa a harang aeifc egyik oeztálynak a háta, hanem tnlameanyi osztálynak a nitt, mely n kőzöl haza boldogságáért egy ütt dobog, hát azóta ennek a harang-nak szava képezi az Lten sántát! Es at közős hang, ez a közös sző, mely talamennyi osatály ajkáról egyszerre hangzik Kel n választások alatt; hát H-kotmányos országban es a saó a töbh-\| ség ssata: az Isten szava l Hát ez előtt a saó előtt méltőzUt-sanak meghajolni azoknak, kik a „aépl szavát mint Iatea szarát* olyan nagyin szeretik emlegetni! Es előtt a tzótíétf: mert alkotmányos ortzágban az egétzl onzág népe na n pép, melynek többaé-gében a jog nkaríta nyilatkozik, éa]t\| mely nyilatkozat előtt meghűlik n kormány éa a korona egyaránt, mert eaén nyilatkozatnak ssatá „At Isten tattal" IHoHoengvtnnaíJtiy hámra aa ajenna apmaftt komthalyi »jgg gudaUgi tnaktéaat me«j itta —"falt Amin ah sokáig opedoma\|\|-tank, a mának fcltlfitásta oly est jiehereönt tldraatktaaalnnsl a kitartásán! táaaiemak m Metük, eaen tanic\'-éatt végre Wrt jött 0 FeWge a király e&etárásáan után a» »nt i- gyoro ■etéra a tatba art hssen- n életbtlénie-— _ n BagyFeateticB-caaJáA hét meját Festetne Tasmté éa OySrgy grófokat 9i>■ aa ajiamméa a manvitáéi ünnepély alkalmár val mondott haaaádakban áa felklaaftatéeok ban Wkeeedetteo ayilntkooott. Ea atkalommal mondá a jélaovnltak egyike többek ktattt a Idkaa aanvakat: 4 „Legnagyobb jól tevői a nemaatnak anak kik n sonka gytmtlaaBaéslaak áa sikeránnk biataa«ágám néava polgártáráaikát tájákoa-aák. Vannak agyaaak, caaládnk, kik a ta-kialatban gendviaaltoaart bivatAwal bírnak. Ilyen gondviaaléaanart ktldatáea van a Faa-tetica grófi nemzetségnek. Midén a aanlt aaáaad nyolexkdik tanában a királynC gondjai ktaé aorosta: a meaggaidaaógi árlnlmiaég aikavaa terjeaatáae végett, gaadaaigi agyaat-letek alakitáaét elrendelni, 1771-ban n leg* alafi kasai gaxdaaági agyaatlatak egyike a asomaaéd Vaamegyábeu volt 8 már akkar ott találjuk annak tavákany tagjai kOat gróf FaaiaUaa Pált, Keaaibely arát. Uióbb W- Gr. FESTETICS GYÖRGY 1814-1883. •lhalák>iáaát Gróf Faatetiea György jelentik a budapecli lapok. A Perti Naplóból veaaaük át a gyáwoa aaetre vonalkosó alábbi tedóaüáet: Gróf Faatetiea Qyörgy, leatvérjót, Tk-aailó grófot caak nálaány nappal élte tál. j Táviratilag érJeaülllnk, hogy n nieyér-damA f5or, gróf Featatich György, ma X n. Bécaben maghalt. Valódi magyar fóor hunyt el beone x nemea gondolkoaáaban, áldoaatkáaa a köaaaá-lok alóaegitáUben. Grót Feateiíea György, a nagy Feate-lioa György unoaijai Léaaló gróf fia, 1815. asületett Bécaben. lakolni taunlmányait magán nton vágeavéo, prégre jogi vixagát Pb-naonyban tette le^ ax\'után néhány évet aka-tonaaágnál töltött, bél daliáé lovagiaa jellja-ménél fogva áltnláaoa tiaxteletben állott A katonai pályáról basalárvén, nemoaak áldott amláka nagy atyja példája által lelboadulve, a magyar uri taa máaaetáiSl éa némi idy\|li hajlamokiél öaatöoöatelve, hanem laginkákb aaoa okból, saart aa áananarü gandáeaati köa-; jólét fontoaaágát belátta a aa a téren javítandók éa kilejtendÖk nagy aokeaaágát ia-merte, egéaa ananvedélylyel a eaadaaágra, nagy kiteHedéaü birtokainak eaáWarO ren-deaéaére adta magát 8 nemaokára volt ia alkalma, ftmdoaáaainak kedveaö gyeket lati eredményeit láthatni, mart uradalmai aa é aacmélyea beíolyfea mellett, áaaaaartn kir saáoyoatatván, caakhsmer iámét oly tirágeó állapotra jutoltak. a minőben haaánkbaa eaak igen kevéa nagybitiokoa jóaságait találjak. Magyaaáma gaadnliaatjei a esek man-kaaegédei, irányában mindenkor n aaorgal-mat méltányolni tudó aliamaráaaal viaeltetvén eaak ö benne nemerak igaaaágoa arat, hanem gondoa atyai védőt ia találtak a anárt hálával ée köaágge) ragaaakednak koaaá. Jóié kony adakeaáaaiaak a alapítványainak aaáma igen nagy, melyeket réaaiat n kön namaati intéaatekre, réanint áhnlánoe hnaaániatikaa eaélokrn vagy n bonaá közelebb álló teatt Utak kteaégek, agybáaak, iskolák a magá-noeok édekében idők folytán áldonott. Magánéletéből pnk aa 186a évben be-állott muwdabb moaga\'osa volt kápea gvót Faatetiea Györgyöt aanvobh mértékben n nyíltánoa pályára kaoóhtanL Aa akkori magyar kormány által lalaaóUtva, akkar íoglalá el Vaamegye ftiepáei helytartói anákát, e e megye vanetáaa körüli taniatatoa, bár vttid idáig tartott eljártra által maradandó emléket asaraeU magának a vaamegyeiak keblében. ttlnní látjuk a halhntatlan emláktt gróf Fea tetiea Györgyöt, ki itt Keaathelyen 1799-ban állilá fial nagybirü Georfikooját, melyet aaelleme a anyagi kmeaei feUjánláaával a vi-rágaáa éa kir legmagasabb fokára emelt, oly annyira, hogy nagynevű férfiak btankeaá-göknek tartatták többi kaagantoe caimaikban oda iktathatai a „eelaberriei Georgienn aa-aiatena? liaateleti eaimet. — A kegyelet, aa etyai inléamányek a aa előaseretet aa\'általa felkarolt meaögaadaaág i állapot ja vitára iránt a dicaő töraanek nemea aariait aem engedte laakadosni a kBaremfködáabea. Aa aibanyt aaallame kifáradra köllöaöll öeaihan aa égbe, de itt a f\'Időn élai a tenni meg nem aatnt fiában a unokáiban. — At orváig oaatatlaa kintiratelete tara arról btaouyaáget, hogy a mit n dieaőtlt \'gróf Faatetiea György aaelle-me megjóaolt — íme teljeetlt Gróf Faatetiea Taaailó éa György urak ftnyae uevt öetk, n haaa aaan jótevőjének jéelatát m-ad-inkább igaaol ják la 1867 ben a gróf Andráaay Gyula el-aöklete alatti mhuaeiariumban C Felaége anamélye körüli miaiaatpr lőa, a öt évig ti aelte e mioiaalareágét, melyről lemondván, keroneőrré válnaatatolt, legújabban pedig (Öadvarmeelerré neventetett ki. Aldettlelkt, na«naaaaÍTÜ ember veit; benne a ktatgyek tarén mindig áldoaairakéaa nemea lei kO letet találtak. Hogy nagy birtokain albnnytáaak hire elterjed: aekaa lógják áldani emlékeae-tét. Béke poraival 1 * ar hiaMák. A etfbb amfitaü t pMl a klitaalg W^ea tapietnak engádto ftnrt fiigaiai ar tjgy aaóp magyar témáéit t gs>éaakáa\| enao e ssagynr dalok hangjáhoa amjn VN I Kara keféét évdafan veit a mfiaar nagye-ék pontja: Trie ,CiSil«» Ganaad Gbq Mara* exisat mflvéből seagoráa, bameocsmen éa gordonkán, lamét Qi shatti Malvin, Kehe Hedvig hiaeamanyek éa Stern Zngmaal v által alladva. — Végül egy ,bdn)é«-t hnt letUmk, 8ten Zeigmend ar maiaamlayét-Ehhen réaat vettek: aaugerán Orebeui Maiéin éa Kehn Hedvig kieasaanyok ; éa Stern 7«igmiel nr tanüványni ktatl néhány ifja kelti fa vatta, ketté hegedte ta kettő gor-donkán. A aanemfl menőjét megéljeneaták, és annak illádéit ii lalkeean tapaoltik. A derék aaai\'aeéil n kaegveraany ktaheu tnniáványni egy aáép asmaati aaalaggal dián tett babérkeraeruval lepték mag. — A hangvereeoj mán ktvetkenatt a tánca. Darára Mikra vatta át aa nralkndáat éa koaU talpaién nótáit A fiataléig járta ia ft-rndhatlnnnl éa bnagón agára reggeli öt áréig. Caak e tájban mentek el asulétaók, maguk I kai vive emlékét egy killaran eatnek. -A knngvetaaay anyagi jövedefinére néava a jtv^ aaáaamikban bboayoaai fognnk már köetlhetm; de nem járunk saeaaaa a vaió-aágtál ha ntiaaU jövedelmet valamivel többre mint 200 írtra taamtk. I-M A mtHgj-ksusixsml polgári-egylet" f. éri február 18 ik napján d. e. 9 érakor rendes közgyűlést túrt Táíjgysorozat: 1. Költségvetés megállapítása. Az átengedem utczaterület hár-talanitása. 3. Építkezés, 4. Az alapszabályok médoaitására vonatkozó indítványok tárgyalása. — Tárfnakérl miély. A aagy-ka-niarai táraaakör vigalomrendeaő biaellaága február hó 17-én (aaombaton) tartja ewg tembolajátékkal egybekötött sártkört tánca- ién nUaáa Lmdifcn, 4-fa VŰÍmlka, B é ci, febr. 12. éjjel. Aaeeti órákban Faatetiea György móf halála alkalmából aaámoe réavétnyilatkoaat trkaaatt a eaalád-hon. A tametée iserdára van kiiüave. —• A boltteatet Molnáriba, a eaaládi sírboltba aaál-Mák. Különfélék. — Hnngveraeny éa láucavigalom.) A nagy-kaniaaai kereakedÖ Ujak önképaő-egylete aa vegyleti aaagény alap" javára e hó lO-én táoeakoanoraval egybekötött hangverseny t randaaett, mely kitOoóen sikerült a mely nnyagi eredmény tekintetében ia teljeean megfelelt a boeaá kötött vá-rakoaáatiak. A liangveraenyt a városunkban kitűnő goidonkjtitkáról iamert Stern Zaigaaond aenetanár rendeate. Ráeat vettek a bangvereeeyben Grobetti Malvin, K oh n Hedvig ée Stern Paulahieaaaaonyek éa Stern ur több taaitvlaya. Akangvareeny mfl-ora igen érdekeean volt 0 earaállitvn. A mfiaor alaő darabja Webej, Oberon eaimü dalmivéből agy dne volt, melyet Gre* balti Malvin áa Kohn Hedvig kianaaao-n;\'k eongnrán. 8tern Zeigmond ur kar moninmea adtak elő. — A két kisaaraony játéka iamaratea már váreeunkban, aaindn-kettőt hallottuk már hangvereenyben ját aaani, mindkettőnek játéka teehnikai fejlett aégre mutat, a valahány ssor aaereoeaáak van őket\'hallani, mindig meggyőaődtnh róla, hogy felytonoenn haladnék, játékuk iamoeodik, halad a tökély leié a mindjobban behatolva na előadott zenemüvek aaellemébe, valóban müváani Interpreiaiióban aaagaa éa tartóé él veaelet eyajtnnah. Eat külöuöaen érentak mikor a programúi harmadih pontjában t Dneeoneertnnte Raimigar ée Kam eatélvét. Tagoknak belépti dij 60 kr; tagaknak 1 Irt Kaadeta 8 órakor. A tánen-eatály élénknek igérkeaik, a mit őeainiáa óhajtunk ia. — A nngy-kuaiannl kereekedelmi ée varbank-réeavéaytáreulat XV. rendra kte> gytléaét t évi labruár 184U délelőtti 10 órakor rajét helyieégében tnrtandja, melyre nt ea. rtaavényea urak t iratalet tel megki-vateak.\'A köagyűléa tárgyni: 1.Aa 1882. tbáatévi sáimárleg előterjeratéee a raaal kapeaelalben aa igaagatóaági éa felügyelő biaettaági jelentéáek éa aa igargatóaég fial meutéea. S. Aa oastalék meghatároaáaa. 3. A a alapaaabályok némely {g-amak módoei-táae. 4. A tártaiig, hivataloa könlteyének kijalöléae. 5. A aaavasataaedő bbottaág tá-laattáaa. 6. Aa elnök, alelnök éa négy ígaa gatőeági tag 8 ájrre, ugyaainta n Háromtagú ! telügyelő-bizoiuág egy évre leendő megvi-laaatára. iKilépöh: elnök Gelaei Gntmann Henrik nr; alelnök Eperjeeay Sándor ur; igusgatóeági tagok ; Feeaelbofer Jóaaef, Grta-hut Folöp, Lowioger Izrael éa Boaenfeld & urak; -f falögyel6 biaoltaági tagok: Lragyel Ignáea, Dentaeh Mór áe Bettlbeim GyW urak. Kelt Megy Knnisaán, 1888. jen 17-én. At intpUtáf, — Lalnaaegye törvénybatóeági bi-settságn L 18831 évi február hé 19 én d. e. 10 órakor ZalaJtgetssegeu a megye termében reaaklvüli köagytléet tart, saelynek tteataa tárgyát kiaárólag a megyék 1888. évi köa-igaagatáai — árva éa gyámhatóeági kiadé-a ainak fedeaóeéril móló törvény alapján 300 frt fiaetéaael ée (60 frt. lakpénanal e megyére gedélyeaett 11 köaigargatáai gyakornoki élláaok randaaereeitéae ée anoknak a aatkeéf haa képnat n köapontban ée e uolgabirák mellett leendő alkalmasára iránti batáraant hépraandi. Miről nt.ee. törvényhalóeági bi-aottaági tag arak nseonol értesíttetnek éa aaivka megjelenésre líaatelettel falkéretnek. Zala Egertaeg, 1)883. február hó 8 án. Glaerán LafOt t. i (őiapán. — lagyareeeéáa ée jéttkoayaág. A lépaényi vaatti államáé raellsaara föeöke Puaétav aem r% tudtára adta aa ettaai ke reekedöknek fs ü agy birtok óvóknak, hagy aki bedájálsn aémettl beaaél, minden títf> ée Ws ejraraiati, üén suaéa Oséber. Mécn. A iiihlneyei earaná járéahan pebM eWk lényéry M%v mtméTtímT* árárarvra a tiaaí. filarraa mln aei ll te sí a 18 ■!!■, 1118 ta I4én afeneank Ik lidn .......... 17-én niaaée fm lakra. Aaeriaká rareat jártakon pekiai ebtk Bvastíee Beáé aiiaplu, orvra dr. Hka Ind-ney járta orvra; márcaasa 18án íalistMira fi, ü ée 21-én ........li. 93-énaaftntt 28 án ayaneaaaáe, 24 én utaaés Ltantv.é Utanyaá-L ja ■« »■ ■ \| ■ fcp * An É Emi, ervra dr. Mnngio Károly %, ervra, máresaa tőén fialmállimlái.H, 21.a S8. njonoaeaáa, 29 én hmm ninaáa. Aataaa^i aoraaó jártában aelgiri elnök Tekén AJajea, arv. dr. Firakar igáéra járta ervea, aaérraae 1-én ntaaáa Stmankre, ián fabnéSamiáe, I ián eineraraái, 44n asüaet, 5, 6, ?, i éa 3 0-én n\|aaeasséa. 10-én ntaaáa Tapeleaárn. A tensleani aareaé jártshan polgári elnök Gsigé Pál, orv. dr. MánginKáráiy megyei Herma máltaira II-te atfoot, llén MraÓBeotfa, 13, 14, IS, 18 ás 17-én njiaBiili. 18-án ratnet ti-ée ajnasnnaái, 20-án ataaáe farai helyre. A karatkeiyi aerená jártéban polgári elnök Begyay Máté, ervra dr. Mangta Károly aa. föorroa, márena* 21-én yelraélliaitta 28, 28, H 85 éa 28 áa ratnet, 27. 38, í9, 30% ée 81-én ujeaeaeuáa, ápril 1-éa aíaxáa Paratra. A paoaai jártéban polgári alaSk Arvay látván, orvra ér. Mángia Károly megyei Mnrvra, ápril 2 án faéraéDaratéa, 3, ét 6, 8, éa 7-én ajiaaiiili, S-án ntaaáa Egeraxegre. A nlakeamaaegi aareaé jáfáa-pmgári elnök Srratiea Benő aiapán, ervra dr. Máagín Károly m. IBervaa, ápni 1-én ialraillamtái, 10, 11, 12, 18 éa 14 én lS-éa ataaáe Havára. A nevei aerená jártéban pelgiri elnök Arvay latrán, dr. Mángin Károly aa. iöorroa, april 16 áa fclmáHsmMa, 17, 18 éa 19-én njanrae-sáa, 20-án haaantazáa — A aorbad rérae\'rll a kaaiarai, Magy-Kaamra várasá, alaé kdvfi, caákternya^ perkfci éa letenyei aareaé jirá-rakknn e\'nök lovagBegieCy OaakAr őrnagy, avnté t irat Sekrott Jéaarf Bkadaegy ; n aa -aaagki, tapeleaai, keaathelyi, pneaai, aaln^gar-novai ecróaé íáráaekknn atnök levág Piakor Tamáa aaáaadoa. - Faatetkh Teasllé gróf tamaHaa. Béeaben. E bé 7 én d. u. meat végbe nagy katonai pompa mellatt tolnai Feetotieh Taaailó gróf Wraaaéfi táhevnek tametára. A gyáeameaetot a király I telaégének ha társnak kivánaága köretkaatében TVnm-Taxia ;lmre kg. vezényelte. A ravatalnál magjelentek Albrecht, Baiuer, Vilmos éa iánee tnakánai főbrgek, továbbá Kálnoky áa Káliay tmín^ Baner br. orra. föhadparaneant^, Hahenlehe ftndvaraaartar, Kap ara bért áa aa egéaa tábornoki kar, valamint Lichaovnky kireaag, Robilant gróf aa olara nagykövet Aaareperg Rudolf gróf a legfiahlbb aaéavevWg alntku ée aa aríratekraceia aaámoe máa tagja. D. u. 2 érakar a király Mandel kért tfikadaagéd kiaéretében kétiogalu hintóban a taaaotkaeés aninhelyére hajtatott éa n bereaegek éa a többi jelenvolt előkelők réanáről tödért ad-vBaléae után aa első emeleten levi gyára-helyre ment, begy ott a halott hiaaralilhlail jelen legyen. A eaentoléai raertartáaok havi. grate után a. Ubercsegek a távozó királyt követték. A koporsót aantán hatfogeta ko* rairn aaállitaUák ée kivitték aa éeaaki varat indóháaáhea. A halottra koent ketonéi aane-kar kisfala A koporaót aaámtalan koaseru diaaitette. A király ktevetlen a beeaenteláa ntán hagyta oda n gyáanelékat, a királyi Iákba hajtva visana. A fhxgek kikieérték a kocáit ea mdábáaig éa mindaddig a pálya- udvaron maradtak, míg a különvonat, mely Keaathelyre vitte a halottat, elrobogott onnan-A vonat etindulára előtt a sorrendben falál-litott katonaság timlelgatt. A ttséreég, makar n balettra keoai a pályaudvarban alőrakagatt I n lovaaság kieérvtéban n Krenpeina BadaK brückéhra vonult a itt dianUváaakkel braaal-I gett Hárem órakor vége latt n gyimraailar-tám-k, mintán a eaapatok még a fkrgek ée a eaapatok varai fi előtt üssSslegtok. A bn-lettasháa körül a Pratoretarnea aPratantran* aeig roppant aagjmáaaa kiaBaiIg gytlt Aa mTikTV^\'^; fobó héaben Koba HtÍTÍ« hiaanaaaony na lln el belvétA mint a dolgok iámét kéwel játaaetta végig a nagy taehnikát igénylő foglalta el helvét A mint a dolgok roaera váltoetak, I iá a magán életbe vonult de a köabásalom nemaokára Itt ioaoét fölkereaé. Kevéaaal rantán történt, kegy na oreaágee magyar gasdaaám agyaetlet egy-baagulag gróf FeatoUea Györgyöt válaaátá saeg elnökének, kt e diaaea kivntalt el ia vállalta. 1868 juaita havában enao alnéhl minőeégbaa érte n grófot aaon kutatatta, kegy o gaadaaági klállitáa látogatáaárn ár-kenatt fejedelmet ndVtnSihatta oly talpra eratt \\i laaéi-tr ^melyre adott királyi válaraan ar-eaégot n\| maalammel áraratáela mondhatni, a, magyar benn történetében u) koraaekot nyitott mag. Maiimk Gytrgy kenesellánágs aleitÉr. Featsttoa OtkH is újra a Wspánek ssetiaa fagUta al bolyét, éa eesttal Zaiamagye A-i I\|ltsigi bmatott reá, mely nehén ée aaép darabot, — Orobett* Malviné hianaraony pedig Seéhelyoeh magyar dallamait játaeetta aaivbe nyilalló mély iratoaal. Nagyon lerméraeíea, begy mindkét fiatal bölgy lelkae ée megérdemlett evátióh tárgya volt a megjelent eegyaaámu köxönaég réanáről. A müaoroaal máaodik pontja t Tno .Legeade valaqae1 alkalmat eyujtett Btere Paula klaaamaaynnk, \| hangverseny renéeaóje nővérének, a kl mint aeegoratanítónő működik helyben, gát mint Saépbnngá ánaheanlt bemutatni A ktetneág öt la e megérdemlett é»)anek ben limasiti. A eongerte Grebetti Malvin III mi iiuy és gndinklt Btmulaig- tett egyéa néért egy hrnjeaár biraágot tar-toaik ftsetai jótékony oaálra. Aa iwők el fogadták a föltételt A bireág brajraárokból rövid időn 20 it gytlt bs amelvet n darák kendaményeaő a gyön vtakáreaaltak lémén küldött be n aegélyeaő biaottaágnak. Ea in téakedéá aaért la jó, mart ott majdnem m«\' danki tud magyarul, ée reaae aaekáabóltaem heeaálaek. A aaép példa megérdemli, kegy máratt ia tatáijen ks vetik re, ahol mintán vonakodnak magyarul baanüni; bár értik áa fa ara Mik n magyar nyelvet „Leányomnak aaólok, de aeenyem aeraoey áa érthet róta.* An 1088 évi megyei njanraaaái mi-hödáai tarveaeta. A kaaiarai áa oagy-kismra várnai aerená jártéban polgárt eStk Svaa-tiea Beaté aHapáo, ervra dr.-Mtngm Károly megyei flervea; máraara* l-én feüáóHemiáe, 1 ée 8 án uieamanáa. 4-án aaünet; 5~6án ujessnetéa. Nagy keniaaai aerneé jártéban aaáreahü 74a Maaóllamláa, 8, 0 éa UMn ujeneawéa. --vAn ahá lesdvni termé jártéban polgári elnök: DnjéeJiiUly, ervea dr. Krtaovem Ignáea — laaenia baléi 8aegedr61 írják a hó 8-áról: A helybeli Brüll Ale aaeeagvár-ben boranaató mmramétlraiág történt Tag. nap reggel Handal, n gyár egy in teltgye Uja a géekáehaa fogtatatoekodott « egyik állványról aléhajolvn eawméjét akarta meg-igám tani , mik Bakra erOeen aaegaaédtlvén, tejjel a lakatoló gőagén kerekei kteé anhaat An irtóatató aegétykiálltáéra ellaaasl muaká-eek már aank egy etaktabn tömeget hanták ki an alapratrét, mely néhány máaedpertsig aaég ktnoean vonaglott, aantán mendnlaiiaa lett A ramramltlan ember &je tolja—m aeét* anraleU, taaiteik egyéb ráaaal nedtf iaao-nyuan taraevohak itrra. A munkások levitték a heheetet aa udvarra, hol eekegve vá-rekeaott rá ne öevegyen maradt hitoatáre bár értik áa I Mg bnt kie árvája. — EgT ataaé haaánkfia. Hepp Fe-^anra haaámkfta, a , ki már korábban tett alantankat Éraak Amerikában éa Afrika éeaaki partján, jelenles etaaáftlbra van a világ körül Hopp moll évi eaeptambe&ra Basantatrtl Tiiirataa át Igyiptemha ataaaW, étkajáaatt n 8nra aratotaáa, triatotta Ceylont s ennen Anmtráliábe indult A felette ír dekra levelek egéaa aara, melyeket beivhe& iamatlaaikm mtánett, taenaáget tora Mánk utazó kedvéről és bnkndatbn kitartteáiél Lesutábbt tovelei egyikéből mely 1888. ^ itm, IW Gksh Dnrjniag vnn keitrave, e III lük fcongeoebél td-MttÉjk mely vérest Slw ft£» bég* ft tyvurtaraotét * tHagesoa 0\|é* W tMfM NŐIM (IW^IM) P®» &» ftt ft kafy pályáé Pftrjooltogbo a végi «aké.a». át 41 nw>i\|i»iL i ápttyéval uifti, \'tam, ft bt naivne tett nkiw u ntotaá nyitott ftaoeíhea hatyet fölajánlani, ft honosa Hjaoeo eaftbné kitátéat éivswftok. tyarjeeling Mjtoft nmMbk és atiikiük i tft utóbbi Myasaftbnn wáiii uj épülettel szapo-nedott, ktak • Uftrjwlitig klub épületével % a nllykw nsaat keborar j m ember lakom. Hátam n»y»> át roggolenkint a legpompásabb M veít a In szerencsés voltam, bogy a Uftlow liima\'aja-bogyláneeot egéas nagy-eáf abea toaetfto láthattam. Január 2 áa reggel ai«4 utam a temetőbe vetetett, bogy Rí tbt IWma Sándor bakink fia eirjftl felkeressem e arva triee virágkoaaorut tegyek. A síremlék igen jól van koeoorválva • aa aat képező bomokkö oeelopot épen akkor messel téft újra. A temető fekyéee as egésa földön páratlan a magaoemébens eaa férfi, ki életét a tudományért hozta áldozatul, nem kivánba-lau magának végpihenéere ennél mege sto-•ftbb pontot. Csorna emlékét Padiéban tisa-Ulet környezi. Vámbérvt is jól ismerik, müvei meg Vannak a k,luuban a szorgalmasan olvastatnak. Sokszor emlegetik Deohy kalandos ée veszélyes expediczióját a független pikking belsejébe s a Darjeeliugben élő európaiak még most ia oeodálkozáeeal ssóluak földiák bátorsága és kitartása felől, £ ta-pas italai ok a távol keleteo nagy örömömre váltak. — A hőmérsék itt meglehetősen hideg s a hőmérő reggel 4—6, napköeben pedig lé—16 H- lokot mutat árnyékben. Ma reggel felmentem a FeÜapeber megaslatára s a kelő ben sugaraiben tisatán láttam magam előtt a Mount Everestet (Qaurisankar-t), a földgömb legmagasabb hegycsúcsát. Ezen ide érkeeett sürgöny szerint Hopp néhány nap előtt Bombayben iámét héjéra aeálloU. Legközelebbi utazási cnélja Jáva, a honnan meglátogatja még Kínát és Japánt és Dél-Amerikán át visszatér Európába. — Iáik lehetnek erdőtieatokt A fbldmiveléai minissterH értesítette a kincstári aidókalóeágokat ée kir. erdőfelűgyelőeégokot, bog; aa 1389. évi 1.1. oa. érteimébea erdŐ-tisetekal oezk azok alkalmaahatók, kikéret-aégi bizonyítvány nyal bírnak s az erdéeaeti államvizsgát belföldön letették. A kir. erdő-felügyelőktől esenfeldl 8 évi erdéeneti aol-gálat igazolása is megkívántatik. — Velocziped és ló. Vermes Lsjos a „budapesti kerék pár-egy let" tagja érdekes fogsdást tesz a „Sport\'-ban. 200 trtos fogadást ajánl bármely ló ellen — nyeregbea jregy kerékpáron hamarább érkeaik Bpestre. Indulás a gödöllői királyi park kapujától; érkezési pont a városligeti korcsola csarnok lépcsőzete. E merész fogadás iránt sportkörökben nagy éidaklŐdée mutatkozik — tiyllknn vigyázatlanság bó1. Hegedűs József bedeosony tornaji lakóa f, évi jan. hó lé-én testvérét véletlenül forgó pisztoly-tjei meglőtte, minek követkeotében másnap meghalt, a tettes aa illetékéé biróaégrak átadatott. — Hét napig; éhes. We\'rwítzbsn (Morvaoreaég) Psenoaik József gazda csűrében észrevették aa emberek, hogy valami moeog ée csak hamar nyöszörgés! is lőhetett hallani. Átkutatták as egéss bolyét ée nem jöhettek nyomára, mert a kutatással megbi-főtt szolgák annyira babonásak voltak, hogy nom mérték minden réséét átkutatni. Hósa-saae karesés után megtaláltak agy varzesaarQ emberi leetet, mely aaalméba volt horkolva. Mikor saétboatották a szalmsoeomót, egy szegény szolgalegény végvonegléeban levő, alig élő csontvázára akadtak. Mikor kérdőn-mk, hogy goaosa tettesek zárták é e csűrbe, vagy önmaga kárhoztatta magát a szomorú sorara, aat válaszolta, hogy meg akarta magét ölni, s már bét nsp óta nem evett, nem ivott. A szerencsétlennek két lába el volt fagyva e többé nem lehetett megmenteni \| — A hol legtöbbet láznak. Eddig azt tartották, hogy schweisiak, most azonban Coruet zdatai nyomán kitüut, bogy a belgák iaanak legtöbbet. 1830 óta a szeszesitalok fogyasztása megöiszöröaödött Belgiumban. Minden felnőtt emberre 40 liter esik. Belgiumnak 1 ée { millió lakosa van, korcsmája pedig 102,000. A brüsszeli kórházakban 100 haláleset közül 80 aa iszákosság miatt következett be. 1816-ben 352 öngyilkosság fordalt «1Ő> a szám 1880-ban 852 re emelkedett, Hoet háromszor oty nagy aa őrültek ssámz, mint ezelőtt 30 évvel. Mindse aa iaeékeaaég eftomorn következménye. — gagy MJtl osamoéoeaam. Egy bdosées következő barbár módon bánik ela fiatalok ideál jávai .A bál nem egyébh, mint agy fényes, sejoagó sflrnevor, rendetlen mo-estiek, ielbevttlt ábrázatok, összepréselt Iá-bek ée beiceontozott derekakkal. Kirakat, hová azokat a hölgyeket viázik, kik még aiamiaik fojkötő alatt ée boré aaok a hölgyek mennek, kik ialtékenayé akarják tenni EUdéskot; sem is em\'itve a már főkötő alatt l>vl ae—ooyekat, kik férjeik szószegésétől irtós-■nk A Ml teeftbbá zenei öasze-visszzság melyben aft alél belgy megmosolyogja aa elei lalééa hlsolséll. a nélkül hogy akarná, maié ott bafríft mkéfnél ha jobbra talál. A Ml aa a boly, bel mindenki fáradt éa pihenni senki sem akar, míg végre bekövet-Imáik sa as éüenftt, melybe az illető az utolsó maaeka fliHrééksa Is kftnayebb semral el MnMt volna." - K«y I4M fr<ae tenk Rendkívül éinAiai iftetnek néamíy áMamkén aa angolok ea Alimé btéllrtésvbtft Arról már tibb kben milewk, bagy jobb bju aaervassaarbékra sm pár eeer Et wa\|é% mtadig akad vnvé, éaanen mát »agak an angol^lapok is ftaft-lÉbnaak, begy mAápaa^ kákán «aayi pré marba kiálUtáeokeo egy ofré-marka kaévalft Hgf^r baataia tyakért ft-eotmt, ennyi »ÍMmt ftd ván értik, a mennyit a^ját teatök atftyakMU. la öeéaeg ügymond ea A. A. a heavatlé Rómának túlzó féay-ttaéeét és pazarlását juUetja eéaüakbe. — Katamtréh a jégan. Fraaesiz-areeágbaa Quinpee vérneéból loraasató sza-renosétlenségat jelentőnek. Február 3-ra jelmezes jég-Bnaepet tervestek a városbeli fiatalok s a végből feldíszítették a határban levő tavnt. Aa Bunsp nepjáa esősre vált aa idő a a rendeoóség tervét meghinsitáaaal fenyegette. A rendezést mindazonáltal folytatták a este temérdek jolmeaes vendég lepte el a jég Utk. rét Mindenki elhitte a rendezőségnek est a bintatésát, hogy a jég akár egy( lovas seredet is megbírna. Tizenegy órakor, midőn ja^ vébaa folyt a mulatósáé — iaszouyu kata-oatrófa állott be. A jég kéreg beazzkzdt a egyszeriben 14 ember ttlot el i megvilágított Jégtükörről Félelem fogta el a többieket. A helyett, bogy a sserenoaéüeneken segítettek volna, a part felé menekültek vadjor-ditéssal. Osek tieenöt poros mnltán kezdték meg a mentési A seereoosétlenek, kik a jég alá merdltek, a város legkiválóbb családjainak fiatal aarjai voltak., « — Blnmnrkborczeg Allnpotn, mint Berlinből iijék, valamivel javult, de asért még mindig gyöngélkedő ée aa ágyat órai. Miat mondják, kedve egéazen elhagyta. Egy nála látogatást tett képviselő előtt ugy nyi-latkoaott, hogy boldog volna, ha egy évig nem is látna idegen embert, egyáltalán senkit, nején, gyermekein és unokáin kivttl. — „Voltaképen ezeknek kellene élu^n," mondá a kzncaellár \| „de juthatok-e hoaaájok ?"...• A berezeg azután megemlékezett Vilmos osk-ssárról, ki olőrehaledott kora daeaára még mindig erősen tartja magát. „Ae aa igazi v\|a ember, vaa idogoetQ férfi, ki a jóval fista-\' labbskon kiváukosik egy darabig megjelenni, tiíss nmegy ott nélkdlem is" ugymondá, Bie-marok heroseg betegsége fájdalmaa, de nem vesaélyea, a mi a beroaeget épen nem gaastslje. » — Rejtélyba öngyilkosság. Nagyváradról irják e hó 1 jéről: Egy vándorló aealaloe legény kösaöntött be pár nappal eaalőtt Bogdán Szovárhegyen, Mihályi látván kováos mesterhes. Ea a fiút aztvaaen látta, a kértéra neki éjjeli saállást sdott. Miután szonban szűk lakása saját oaaUdjának be- n I. Ehftftmr H. Baalamamma, Baam- \| tilsának nem lakáj ft káaaaaágot ayilváai S. Saamplíner H. A magyar „Boné- J Inat, mWt másképi Uletélfes helyen aom vo 4 Bfmu vjnmwC vdeott amg as érimkéraenltak javára. A tőtíbi egiresületekl a ozél\'ra klflöa gyQlé-keked fognak tartani)\' Elhatározták, jbogy jbaakbitol öpazakötött aagy lakomát w ren- neenéb, mely álkalpmnal magyar nemzeti zenoftar feg játsaatn. Exeh az Qanepélyen Löwlyilmoi német nyelven felolvasást tart Petőfitől, a nsgy magyar költő és ssabsdség-hősről. A bél hetánaeiét február bó 1-éra Iűzték. Bejépttdij 1 liollir, a banketten egy janiik éra 60 oenji. A férfiakból\' alakah rendseő bizottsághoz 20 nő is csatlakozik, a e bin>t(eág árusítja a bálra ée a bankettre esólój fagyokét. — Keddig lehet fejni egy baaaa \'elieftet? Talán egy keadeeégís állattenyésztési kérdésben sem ojfy altérők a vélemények, miat \| épen \| eeen méat felvetett kérdésese. ÉgyMtaláhan a legjobb praxis ha a Isjést a laMáká* előtt 5-;l héttel hagyjuk abba; kivémlképea egyea telieaeknél lehetne esen dót 4—4 héti a leaaállitoni. — A bnllnrlnn és gróf. Drosdában nagy féltőnket keltett egy háaasaág, mélyről aenkí nem tudott, malyst asnki neui^U\'gyanított* A drezdai udvari aainhés elaő ténozoa-nőjétk Zink Dza kiaaaaaonyt mindenki a leaerényesebb és Isgsssbb hölgynek tartotta, kihee még a gyanúnak árnyéka eem fért. Egy isbea azt bssséhék róla, hogy X. gróf éitékfts ajándékot küldött neki, de a táneaosnő a szavakkal \'küldte vissza: * Virágbokrétát szívesen elfogadtam volna, ae ily értékes ajándékot majd oeak vőlegényemtől fogok elfogadni. A gróf ar pedig, tudom, nem akar vőlegényem lenni I Ugy-e?" A gróf elbeezélts barétol előtt a történetet; többen nevettek s egy köedlök: gróf Luckner aat jegyeate mof: nNenji aa aa erényes] kit nem oatromoloek éa aránysa marad, de ea a leány— Át kollegák nevetlek ée moaolyogvo mondták „Még utoljára ft\\gróf aaerelmes lesz a srinábs 1" „Ham fp! 26 Iont sterlieget J aakoéoának ennek dskUráloi, \'ée másréam —U_L * a mágnás som Íj»aHiodoék nagy összeg péaa felajánlésn után hallgatásra bírái a szegény nőfi, kit ilyén vakmerő módoa kompromi-tálí. ^ fiatol assaéfty különben még mindig voftakodik tflevédf atjáa kérni alégtétolt — mint ss általán- tanácsolják neki, mert ft! a tárgyalás botrányosségátél — A aeezanyl fcanan. Béosbeo egy aa iateligens kőrpknöa; tartósé ifjú bölgy akarata ollsnéra egyik berétnőjét párta alá Bógitette; ő lamertette msg ugyanis sgy fia tol, vagyonos tanárral, ki később a leány kezft megkérte. B fordulatra az öokényto Ion bázaadágszerzCf, ki maga is bajadoo volt, sárga irigység lepu meg s titokban boszút forralt a baldog mnayastaony ellen. B. Eve-lin -r igy hivUk a tanár aráját — mait szombzton akarta msgtartani esküvőjéU A jó barátnő meglátogatta ja mennyasszbnyt ée aagitett neki a frllarn elrendenéeébeo. Egy aeerre azonban a jaaép arra hosszú esörre-nést hal - aa irigy leány hullámos bsjál egy elrejtve tartolt ollóijal levágta s a szép fürtökkel kirohant ajtón. — A szegény menyasszony majdnem eszméletét vesztette, a aa oskOót elakarta halasztani, a vőlegény azonban tudni iem akart erről. Egy Ogyee fodráas a menyaeásony haját, ugy a bogy lehetett rendbe ssUte a faz esküvő délután 3 órzkor osekagyan megtörtént. Aa ifjú pár kéjataaáara induUj a ,jóu barátnő ellen pedig már megtettélj törvényes lépéseket. — A félé értéke Enrópáben. A mily mértékben\' nő aa I amerikei, oly mértékbsn. banyat lik aa európai kontinensen a fold ér téke. Ennek illusztrálására álljanak itt a következő adatok : Németországban a maaő do bal-sohsetn sségyenelném I" vélzszolts. Egy év mult és I gazdák zdóssága 1874 ben 620 millió, 1878- fogsdásárs is alig volt olégségee, z vendégnek a padláson votott ágyat. Reggel a fiatal ember száméra egy kis útravalót kéazitettok Össze, hogy mzjd átadják neki, ha majd elhagyja a héaet A vendég azonban addig váratott magáré, bogy utoljára a háziak rósz-szot aejlve, felmentek a padiéara. Itt a fista embert halva találták. A holttestet megkísértették életre boani. As erre irányzott lőrék véseknék aeonban ssmmi eredménye nem nem volt. As öngyilkoe kilétét illetőleg osak annyit tndtok, hogy Seilégymegya peári illetőség(L Hogy öngyilkosság áltol vetett-e véget é\'ötének, vagy agy halt meg, vagy altatték-a láb alól, azt még nam tudják bi-sonyoaan. — Gy ojtogntft patkány. Saamoa-falván a bó 44a a br. Jósika Lajos malmában a molnár legények hatalmakba karitettek egy négy lába „liántlopót, vulgo patkányt. Legott atotáriftmot tartottak felette, i elhatározták, hogy petrolaummal lelocsolják tttset adnak a bőrének s igy elbooséjljék: a mi meg is történt A lángba borait patkány iaoonyuan ugrálva, azökdelve, fatolt jobbra-balra, míg végre sltünt. Kevés idő mnlva a malom mester-fole háa előtt felhal\' mosva lavő kazal ezalma lángokban állott A mulatság most már komoly fordulstot vott Aa alóbb nevető molaér legények ijedt csal futottak a tűzhöz, s szerencsére kevés vártatva el is oltották. Kár nem esett egyéb — irja aa „EU" — minthogy n saalmakaasl elégett a gyújtogató patkánynyal sgydtt — Hngynr sépgyllés Óhió Államban. A „Clevelaodw Anseíger4* enimtl újság mftlt hó 22 iki száma irio, bogy Clevolandbao es ottani magyar jótékony egyesület nép-gyűlésre bi^to ösase aa ott lakó magyarokat, kik nagy eaémmal gyültsk öesso a kitűzött bolyon, Elnöknek Ilink Józsefet, titkárnak Blooh J. K.-t pénztárnoknak Blak Lajost válaaatotlák mag, A magyar egylet képviselőinek megválasztanak t dr. Horovita J., Dentseh V Haas A. Landeemann J. továbbá Blak assaony alelnöknő. Esatán Löw Vilmoa nsgy tetszéssel fMadott hatásos boaoédet mondott, melyben fölaaólítoila a jelenlevőket, bogy a jótékony működésben erélyee rését vegyenek. Hengsnlyeeto, kogv jobbéra zno-bal a vidékeket érte aa arvn pnsntité vo eaodolaM. a melyekhes a magyar nemzet Isgsaaatobb emlékei fftsődoek, kiemelte aat, bogy semmiféle más etény nam érhet fel aanal aa önaellen jószívűséggel, melVát n aagy sBorooesédaaeéggei szemben gyakorol ée érea ia aa ember. AgyOléa Mymnáft gyOjtést la renéentok ft HMfyarnnaégt árvfakároanltak javéra, mely 345 fool sterlinget eredménye aatt. Kantán a váráéban vaM gyljtéa végen Ift tagbél álló bizottságot válnaatoUak. A biaoUaág tagjai • Menmaae, Metk, Haaa. Fkr-kas y/Zianer J-, 8s»«mpliner A. V. Biagar A Káenly, flatéam & pár lísp elölt oaodá\'koava hallották, hogy \| gr ót Luekner nŐQl vette Zink Elaa kiaasa-szonyt A gróf birtokán msut végbe az ea-küvő, igy uja egyik levelező. U A nangynr atbletikai klub tágjai köat nagy viaazatetméat szült a bécsi nAli-gemeioe Sportzeilung" eljákésa, mely sserint a f. évi márooiua 1-én Béoaben tőr éa kérd-vívásból rendezendő vsrsenyekre egyéb díjon teldl még oa „osztrák-magyar" bajnoki ősimet (Champeur-Amntsur von Oeaterreioh-Uogbru") iá kitűzte. A béoai lapnak a magyar sportvilág antoiaom önállóságát és nemzeti önérzetét sértő a\|mn önhatalmú eljárásának Vis^sntasilésa végett a M. A. C. kebelében. és Budapest sport köreiben u^osgalom indult meg, a melyhez remélhetőleg ez összes mzgyjM\'orsűgi apón - egyletek csatlakozni tognalk. Valószínű, hogy a magyarországi amateur vivók a jelzett bécni versenyekben Való részvételtől, aa jailott viszonyok között, egyáltalán tartózkodni\' fognak s kívánatos volna, hogy ea incsidens lűkalmul azolgáluz magyarországi sport egyleteknek egy országos szövetkezetben vsló ogyeeűlésére. — Boszniai állapotok: 8aerajevóból iriék: Ha a boszniai állapotokat oaak as dók befolyáaáról ksllaue magiiéléi, ez esetben fölötte kedvező Ítéletet (ehetne mondani As adókat pontosan fiaetik és aa utóbbi hónapokban, a melyek na év pénzügyi eredményére nézve döntő befolyáaazl hirnzk, nem kellett ezigorubb rendszabályokhoz nyúlni aa adók behajtása végett, aem ss adósok ingóságait nsm kel\|etti elárverezni. A boanyák fiael; ae osak akkorj ba a hivatalnok vagy végrehajtó magjelenik lakásán, és követeli fiaatéa teljesítését; ^omsgs soha sem adja ri a fejét, hogy elaieojen aa adóhivatalba, éé tartozását Tetörlesama. Aaaal ia kell as adóhivatalnak azámaloia, hogy ft párasat osak ae év máeedik felében tud fiaatni. A rablók gftráadálkodása megseűnt. még a ,fo-osai ksrftlstben ia, a I hol nedlg még a mull év októberében ée novsmoerében számtalan rablást követtok el. Mindezek megóvugtotó jelenségek, de tulbwattlór-azért még aem ben 800 millió voft a évenkint 26 ezer birtok került elzdáara. — Franezizoraaágben 1876 bzn a földbirtokok adóssága 14.369 millió frank volt éa évenkint nam kevesebb mint 933 667 fójdbírtok kerül dobra. ~ Aosstriában évről-jévre nő a földbirtok adós-ságs, még pedig átlag évenkint U8.5 millió frttal. Csapén nagy ée paraaat birtokra eaik 677 millió a aa ovi adósság aszporulat 63 millié firt Qzlieaiábaa 1870-ban 3164 földbirtok adatott ol kényszerítés következtében Anglia mezőgazdaság ia hanyatlik, mert nem képes oly olcsón termelni, mint Atne-rí ka; Amarikábkf ellenben a föld értéke negyobbodik és a gabona termelés mindig nagyobb mérveket Ólt. — 1871 ben oaak 8 millió heklér térmélt búzát, 1880-ban már 15 millió.\'1850-beh termett 27 millió méter-mázaa búza, 188ljben mér 109 millió. — A liszt kivitel volt ipG\'bejn már 217.000 mé; termátaa. 1881 ben 408.000 métermázsa. Amerika Ilont éa búzz kivitele egyaránt arőabűl; — csupán líraiért 72 millió Irtot vett be 1876 ben. \| — Egy bnvér a „Cimbrián." Egy Biaíl L Üentee^ Lnn- — Regényen házasaági történet Egy fiatal béci zsszonyrál, azan leányról.... de mégée... aaóval egy határőr hatlen oseládi állapotú hölgyről boáéit e regényes történe-tat egy bor Imi lap- A hölgy mind sa ideig nem ludja, ferjhes iment-e, avagy lány e még, a mi igen fatális állapot lehet, ha jól meggondoljuk. Fél éjr előtt egy fiatal főár ral ismerkedett meg, a ki sokat settenkedett körülötte. De ae 6 felelete esek aa ^oli, a ml agykor MonU\|o Eugéniáé, ki I1L Nspo-leon szavaira t .Minősen ut kisasszony, mely önböa vésetne ?" igy vélessolt t „Oh igen, as adfnt, mely a templomon megy korosától." Mint, egykor Nspóleon, a főúr i« ut iéleltet: lÉs ha ezt sa utol válasatom?" — Szóvál a fiatal mágnás megkérte aalve választoltja kesét s osak arra kérte a leányt hogy jósa Iád l visaonyál miatt egy ideig titokbea tartsák a hásasságot As esküvő megtörténi, még pedig a vőlegény egyik tanaiénak^ sgy megver fBurnak magyarországi kastélyában, bol titkon a ksstély kápolnájában a képién megaekabtto őket Béoaben aa ifja pár asm élt együtt, a fiatol assaony snyjánáí, a férj saját lakásán lakott As Idi fohrt, a n fiatal asszony tgrolmatlenkedni kandatf; aeerette volna márUrásni nyakáról aa örökös titkolódzás kollsmelieoséesit Ekkor ssonbau kitűnt, hogy talájdooké\|> niu-oeeoek megesketve, vagy legalább aaabály-azerüleg ntnosennea a as egéee lakodalmi aaaHarUto oaak móka vált. A dologban as aa érdén ss, bogy nam holmi farseogi bohém nap, hanem valósággél egy nllbéa leikém W e ayomora játéknál a gtófllteaéré. t A dolgot ügyvédek vet-léit kekkbe} tudakozódtak aa eastergomi Hméeftél a ft béoai érZekoél ea Igybaa: do mfkkkkí laloletot adtok. Taf\|aaai érvééj- hajóra,!a legerősebb aoinekksl eeseteli este borzadály!, melyet! aa elsülyedt hajón érzett Eeer teliérért Mm aaállna le még egysser Bkémilása sserint mínlsgy 800 holttest ven e hajóban. Többi kösött látott sgy nőt, a kl gyermekével karján irtóeatoe aroakifojeaéssel tekintett reá. Három férfi erősen átkarolva lartoUa magát. A haláltusa általában rövid de borzasztó jabetmt, minthogy több holttest a keaébea kitépeti hajat tartott A bnvér áltál elóidéantt mozgás a vÍzben természetesen a boltetsteket ia mozgatta, minek követkeotében agy latoséit, mintha élnének. — Hanba<Jegj zz egéss életre. A Miasourí-osöndee tengeri vasút ígasgatósága egy Qiengaleheli kia leánynak egésa \'életéra saabed-jegyet adott jutalmul azért, bogy midőn két vonatot fgyanazoa a pályán egymással ssemb«n robogni látott, ss egyik vo nat elé ssaledt s kötényének lengetése által jalt sdván a megállásra, so áltol megakadá lyoste aa öseseOtktséet. — Angnl Irék. Aothony Trollopl aa angol regéoyiró, mint Londonból irják, 16,000 font sterlingét éré ingztizn vzgyont hégyott bátra, Duhto Gabtlel Rosettí költő és festő 5000 fofnlayl vagyonnal rendel-kaoeU. — An nlnktrlknn világításról nem oaak aat tudjuk, hagy a látási élességet, azaa a látást gyengíti, illetőleg rontja, haaem njabb időben engal lapok aat is éselelték, bogy fiiaom sresbőr alatta ép ugy aaeplőe leaa, mint meleg nyárjn\|a}okon a nap sagaraiosk behatása alatt Hft esen éealelés valónak bi-aonynl, hiassűk, bogy aa alsktrikns vüégitád nyilványos helyiségeken pld. aeiaháeekbao templomokban sem i\|an fogják alkalmaan — Wégjenek. Miokailovka dél-oross országi váréabaa mttjl bó 19 éa agy latol zsidónő három leány — a rákövetksoő an pitin pedig egy fia gysrmekst szalt a világra. Nini á nígT mfnaMklbtt anjréstal ft kértlmé-nyekhes képest teljesen (ól érsi magét A négyesek apja, egy aaagény napseénna. n osáraékAa lordok segélyért .]. kMfö\' bmmiimx>* — IlMÉhlÉ kertésaeti kiállítás Bftt-Fétorvánatt aa évi máies havában. \' Mövéaykedvelők és tsoyésstők, kik as orosz eséseári ksrtéeaetl táranlal által méjna kovában rendezendő kiállításon réselveeoi kívánnak, an^lrre vaamkoaó felvilágosításokat elóUrfttt által miot Magyararszág részéra ki-nevezstt bíráló tag áltol nyerhetnek: Froaz-saer Albert (VU. kor. Károly-kftrnt 9. az.) - Bövid Kilrek. Mlklóay Oygla színtársulata Kecskeméten mfikft-dik.— Mftgyftroaodáai czélokra Kőröwy Jóaef (Budapest) kétezer frtot tett le alapitványftl Hantmegye részére — Te* meevérott ft magyar egyesület már k6-\| zel 600 tagot tiámlál. Ciak előre I — A Bxabftdzágharci-fezobor bizottsága működését erélyesén folytatja. — Febmár 6 én a béczi udvarnál fényes bál tartatott —■ Pária. Hir szerint Jnlei Ferry fogja átfenni az elnóki és külügyi tár-\' czákat, minthogy Falliéret kénytelen 1 m állásáról betegsége miatt leköézónni. ~ Egy Babitzban lakó llf^ évei aiszony születési évfordulóján gyalog ment \'a tóié máifélóréuylra levó templomba, misét hallgatni. -4- „Kemény" czim alatt árvíz könyv jelenti meg Győrött, az ár-vizkároenluk javára. — Pécs vidékén rablók garázdálkodnak. Petrovka faluban (Odessza mellett) egy 147 "éves ember balt meg. — A fővárosban egy kocii kerekei meggyúltak a nézők nem kis bámulatára. — Bonaparte Koland kibékült Napoleou Jeromos herozeggel i eunek bizonyos helyen nsgy fontosságod tulajdonitanftk, miután ti. E. berezeg roppant vagyonos. — A dunai konferenczia már összeült. — A vörheny és roncsoló toroklob a szegedi tanyákon eróeen uralkodik. — Zichy Gézft gróf művészi körútjáról folyó bó 20-án érkezik viaszft Budapestre. — A keleten I lakó magyarok betelepítése tárgyában a bizottság f. hó 10-én adu be inditvá-\| uyát sz országházhoz. — Oslleziábsn msjdnem elviselhetlen hideg uralkodik. Mi is is érezzük szelét.) — Kassán egy mammuth ós elefánt csontvázat találtak, j—. Gladstone angol kormányelnök fenyegető levelel kapott Canneaban, bogy megölik, ha Londonba teezi ft lábát — Kossuth Lftjoa 80-ik születésnapjám ft fóvároa részéről kéazitett üdvpzlú int az összes tanács által aláírva, már poétára adatott. — Báró Podtnaniczky János, a magyar főrendek nestora meghalt 101-ik évében. (Szép idői) — Temesváron pár nap óta szocialista Qzelmekról szóló hírek keringenek. — As 1881-ben okozott vizkárok folytán 44.910 frt 16 kr. adóleirás engedményeztetett Szeged részére. —- Bécsből njabb tengeri hajó-caUatrófát jelentenek, aKeumure Oastle gőzös ugysnis elsülyedt ft biscsyfti öbölben ; több emberélet esett áldozstul. — Bécsben egy. gyalogezredben magyar közkatona szivén lőtte magát. — Szegeden vigadó épületet terveznek. — Az italmérési jog megváltására vonaktozó törvényjavaslat legközelebb a képviselőház elé terjesztetik. —\' Rákospalotán ittas katonák egy nőt meggyilkoltok. (Gyönyörű vitézség!) — Szombathelyen ré-szegeskedési dühében egy Szabó István nevA napszámos nejét leszúrta. — Május 16-án aj magyar zarándoksereg indul Romába. — Bécsben a király udvart bálján a kbinai követ neje is megjelent. — Á franczia törvényhozó testület as ott urftlkodott családok ivadékait a polgári és katonai tisztaégekból kizárta. — Garibáldi holttestét elégetik. — A Tisza Szegednél teljeeen leapadt Semmi vessély nincs. — Damala, Sarah Bern-hardt fétje a franczia badaeregbe soroz-tatta magát mint közember. — Budapesten nagy tflz volt as omnibusz-telepen. — Faragó Ödön világlátott hazánkfia igen, érdekes felolvasást tartott a budapesti vigadóban. — Páriában 1 képviselőház feloszlatása ia kilátáaban vau. —- II Ik Lipót belga király betef. — Napoleou berezeg elhagyta Francsii-orsségot s először is látogstást tees Eugénia császárnénál. — Amerikában még mindig nagy ár Tizek pusztítanak.— Az angol bank nem fogja, mint hírlett, a kamatlábat leeálliUaL\| — A Veree-chftgiu képkiállítás még f. hó 18-áig marad Bndapeeten. Irodalom — F.léfleeléel felhlvfte aa .Oktató Háziorvos" eaimft Qyógytudományi éa agima Igy ügyi hetilapra. Tieetolt kösöoség I Kégóto érzett hiányt akarunk pótolni. Oly lapnak akarjak alapját megvetni, mely an önfsqtartás legfontosabb tényeeŐhrel, aa egéee-eég msg tartáséval illet llfg migaesiaásével foglalkozva, a t. közönséget beavassa mini asoa gyakorlati mebályekba, melyeket a-gyégytaftnaaányek immár m^gállejiimitok a melyeket mindenkinek tnéaso U^ Éí Mn »s ll itt lé-uttem ■ ■I* IMB l4lwéhe k ik S tt a I hsH m» kaáaaíéáaLaa m§tat De «■ «nk UfJ bakMUl, hlsSiilf • wtftn M\|« i» pfcfSaU>M keaaáiárál Tnlart V%»áe ét kte>ktatáaügyi rnnmim I Sfceell. Mwiji Ml j kllIBBdilllibSB, mely ea egykééi biU4\|ihii éc tanfel-tágjaHeágakkea * napokban intéaett Felhívja Ím, ét pedig kllllilliii a plébános éa tanító arakat, bogy fejűik ki üdvOs működésüket dy iráaykea k tasrs—ék n M l tér— füktágts kMNükil ét oktMftik meg esek-hen Uraikéi, tanítványaikat ia. Meri e kO-Xneég oaak ily jótékony oktatás ntán tudja mag, mint kell a beteget ápolnia éa gyógy itaia el y — tbeo, midfin birtelen beleael adta magát el5, midin uíqos Unl orvosa mnTi Aa .Oktató báai orvos* Uj feladattal indul meg köaölni fog népeserü modorban sserkesatett caikkeket »at Aa Bemet orvoei irodalmat, a télag a külfoldit, éber figyelemmel kitérjük, • mindennel mit aa sgéaaeég megóvására aaükeégesuek tartjuk, t olvasóinkat megismertetni lüreksaUnk. Hogy ily lapot sserkeas-teái nagyot) Í« fáradságos, már aaon körülmény ia mutatja, hogy jelesebb éa tehetségesebb erOk mint mi, olykor-olykor népeserü lelolvaaáat tartanak agyán (tékát aa orrod tudomány populáriaálását fik ia aaükségesnek, ▼élik,) de Ooáilé a müveit kOaOnségnek aaánt orvoei orgánumot eddigelé nem alapítottak minek egvik oka aa anyagi áldoaat, de 18 é» mérvadó láuyeaSje a aaellemi munka, Tudjuk, begy ligeteit olvaaóink oly körekbeu élnek, melyekben lapunkat terjeaeleai ném nagy fáradtaágukba kerül, ismételjük kérésünket aa .Oktató báai ervea" érdekébea. A lap 1883. évi január l-jén indul meg ée mepjeleu hetenkint vaaárnap 1 nyomatott I? terjedelemben. Elflfiaetáai ára egy évre I frt, félévre 2 frt, negyedévenkint 1 firt. Aa elfifiaetéai megrendelések éa Baaaegek bérmentve Budapeet, bel vároa, Lipót-utasa 6. aa. L om. 1. ajtoaaám alá küldendfik, vagy Kooai Sándor nyomdai irodájába Mueaum-kOrut 10. kinek nyomdájából a U es. ujon belépfi elfifisetfiknek a már meglelent asámok utánküldetn#k. Dr. Braok Lipót, orvos aebáastudor, eaüléae, volt inteeeti orvea gyakorlóorvos Bpeaten. — Táboruk? éa Paraeh namseiise-nam fik ereakad étében meg jaleot .Ujrs\' eredeti ceérdáa. A fekérmegyei láreatkSr táne víg almára irta Feleki Hugó Ara 1 firt — Felhívás elfifisetésre Sserelmi Dalok magyar költfikbfil csimü énekhang- éa aengorára alkalmasolt eredeti dalgyüjtemény-re. Müvem márosius 15 én fog megjelenni. A magyar érsfi aaiwel bár; érafi asivben fogamtik a teoraUm a mint dal jelenik mag a aserelmea ajkán éa meghéditjajas értékei -lant k A dalnak nem kell ajánlat, maga kinálkoaik aa, mint a aaép virág. £u isetak annyit említek tehát, bogy aJLSa«relmi dalok* saOvege Petfifi, Tompa, Tóth Kálmán, Kulhen bél atb van véve a fik iamerték aa emberi isivet. Ae 51 ivre terjedfi, technikailag a legditaeeebb kiállítású műnek elfifise-téti ára 50 kr. Bolti ára 1 frt less. Aa elfi-fisetési péntek saersfi ősimére .poetautalvá-nyon Ixagyasombsiba küldendfik. Tiastelt gyUitfiimnak 5 példány után ágy üsatelet-példánynyal kedvsekedem. Magyanombat 1888 február hóban. Hasafiui üdvöslettel Vágvölgyi Béla. SitrfcMZtli Ibisetek On. «. ▼iiintlm ItaMs kiáté lulhnagé Is vmH, már vssimf reggel ide-árksnett írok WL M. Bnln IpiÜ Jé saivvel vA-tem \| igen MMk kegy megismerkednek, bárnak más alkelombél üstén, volaa. Le vél megy. On. M. KaUert Erre a saámra már megkée^t; de a Itgkfiaalabbi bosonyésan hoani iegja. Mindkét réasrfil baiisrése a hibának, aaláa Iwiala tsivvel kibékülhetünk. Aa, In Béca Igen elfsrgássatfa aa erejét......Msgbootáeeon, de igy intentióim meghiueulnak. Legkfiselebb írek. B. J. lKaremtar Méhe néha meg-takaríthatjuk ám a duppla portét j Bővelkedjék magtekinteni a Mgrádiak vágják a gyurgyánesi lineákat ? A visuti menetrend Kaaliaa FnrfnU triij j\|-i- _ \|l Érketik I Indul 11 1 a) Maaa)lMiy\| Buti Lili A. II e.\' S ón , \' \|(8or«b.yi S. 10 A. SO » II ó. Sj». ;<«. v. A kayt») a\| lé. it p. i é. ti r \'•«•\' ia»\| J.j: II dvm IHltl <\|H al lé. IT J litldn«i Wtk saj fkujkín, sJ ia. it Jun Jés V)l eJWr M hnnttr l.H S ó. 6 p. I S 6. « pJ\| d. u. t. 10 ó 10 pjio «. S0 p Mta \'C S 11. II p I l.l s 6. Mp. inuui. al <mv.) \| Ué. iop. 4 4. IT p; • 4 S p. k.1 I é. i p. \| ÍI U 6. N pil MJ«) vtip.véet, Feleifia anarkeaatfi : YáBGA LAJOS. Táraeaarkeaslfi: HOFFHA1V2V IÓR 6878 ikv. 882tt api. 18. Árverési hirdetmény, A nagy-kaniaaai kir. tvsaék. miot tkvi haiótág réaaérfil köshirré tétetik, hogy Ungar Beni mint Uoger Adám engedményese aaent péieruri lakót végrehajtatónak AoaKárely és KOoenOl Károty végrebajtáat tatnvedfi Paesa tüttfiai lakotok elleni 00 firt II kr tfiko 1866 oki. 80-iklól járó 6f kamatok 11 frt 82 kr. per, 15 frt 16 kr ingó végrehajtás kérelmi s foganatod táei, 19 frt 86 kr beoaléa (ogn-nstoaitáai 19 frt 6 krsráay megállapítás, ké> relmi, 9 frt 86 kr jelenlegi s még /elmerü. lendfi költségek iránti végrehaitási ügyében a fent asveaett kir. tsaák terflletéhaa tartoaó Paosatüttfisi 53 sntjkvben A f 1 tor 66 brss. a. felvett ingatlannak 155 frtra beostült Áca Károlyt illető baaon fele, mégis a paosatüttfiai 817 aatjkvben A f 1 sor 486 brss. s foglalt iakvfiaégnek 168 Irt 88 krra beeaült Köncsöl Károlyt illetfi egy harmad rétté 1888 évi máremas bó 19 napján d. e. 10 érakor Fa osatüttfiafin a kősség bíró hásánál felperesi ügyvéd Garay Benő vagy hellyettese kös-bejötlével magtartandó nyilvános árvsréaan eladatni ím minden Ukvl kértek kfÖOn- küiin. rr.r-m j Kifltáni ára fonnebb kitett M. éeani kiváaók tarteanak n beeaár 10» ái késsyénahen v pírban a klküldöU k Vevl köteles a vételéit hárem agyealfi léaslallisn még pedig aa elsfit as érme jog-srfire smákedéeétfil tsámítva 1 hónap alatt, a í.-st ugyanattól 2 hónap alatt, a lel ugyanattól 8 hónap alatt, — minden egyes léaalet után aa árvdrés napjától saámilaadé 61- kamatokkal együtt aa árverési (altételekben maghatár esett helyen és médoeatok ssnríat lefisetni. Enea hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a a hivatalos érák afatt, a nagy-kanissai kir. trsaék tlkvi osstályánál s firdfisfa köaeég elöljárótigánál meglskínthstfik. Aa elrendelt árverés a fsntirt tjkvhsn teljsgysendfi. As árverési hirdetmény a tkvi hatóságnál kifüpgeanléa, ugy a paoaa-tütfiai s a ssomsnádos köaaégekbeo körüsés és kiftg* Seatés i ^ belyb ni hirlapban egy iabea be-utái áltál kOsététetik. Aa árvsrét teHesilésére Barti György végrekajté küldetik ki. imrésl feltételek. 1.) Arvsrés alá boesáttaUiak a paesa ttlttfisi 58 imtjkvi A f 66 br. a. ingatlannak Aea Károlyt illetfi 165 frtra beoeült hason fele és a neosa tüttfiai\'817 satjkvi A f 486 hrsa. a. fekvfitégnek Köneaöl Károlyt illetfi 168 frt 81 krra beesült egy harmadrésae. Kikiáltási tf a béctár s as ingatlanok n kitüsött egy határnapon a beotáron alul it el fognak adatni. 2) Árvereani kívánók tartóénak a beos-ár 10\|-At késspéosben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kssére letenni. 8)Vsv6 köteles a vételárt károm egyseid réssletben él pedig aa elsfit as árverés nanjától tsámilandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyan ason naptól ssámitandó 2 hónap alatt, as utolsó1 résaletet pedig ugyanason naptól anámitandé 8 hónap alatt minden egyes vételári réeslet után aa árverée napjától aaá* milandó 68 kamattal egyntt a bírói leié. tok tárgyában 894?5\|8I. ae. a. kibocaájtott ig. min. rendeletben megbatároroU mód see-nnt a nagy kanisaai kir. adó- mint letéti pénatáraál lefisetni. , A bánat péns utolsó rétsiet be fog he-snámi Itatni. — j 4. Vevő kötelet aa épületet a birtokba lépés napjával lüskár ellen biatositani. 6. áa érverés jogmére smelksdéeekor veri almegvsjtt ingatlan birtokába lép. magieg^eátetvéa, hegy a mének vételi W-sosyitvánV as 1881 évi 60 t na. inléskedá-séhea lépest asak aa eeathen fog kiadatni, ha aa Irvsrés napjától ssámitott 15 nap a. aa idénjtt L ea. 187 «-a miénkedésének msg-feleié nlóajánlat nem tétetik. Aj birtokba lépés napjától a ingatlan basena és terhei a vevfit Illetik. 6.) A tulajdonjog bekébleséae caak a vételár éa r ksmslaínak teljes Isisslésa után fog a vbvfi javára hivatalból esskötöltemi. A kincstári illeték a vevfit terheli. 7.1 A mennyiben vevfi as árverési feltételek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatha as érdekeltek bármelyikének kérelmére aa 1881 évi 00 t. ea. 186 f értelmében vevfi vaaaéjyére ée költségére bánatpénnének elvasstéss mellett njahb árverés alá beesátlatik a oaunán egy katáridfi kitüséne mellett as elfibbl beos illetfileg vételáron alól is eledatik, s a mulssitó vevfi a vételár különbösetét megtéríteni tartesik, sselybe asenban elv esetett bánatpénae bessá mittatik. Ha as ingatlan aa njabbi árverésen aa elfibbiaél nagyobb áron aaatnék el, a vételár többlet a mtuasató vevfit nem illeti. Ksgy-Kanisaán a kir trvasék. tlkvi osstályánál 1882. évi ssepti bó 80-ik napján. 46 1-1 j^XXXXIXXXXX íiOIOIO^ A nagyérdemű kOzOniég b. tudomására horui van szerencsém, bogy a Schreiner-féle legjobb minóeégü g r á c s i hordó éspalacsk serek az eredé t Í ár mellett nagyban, valamint kicsinyben egyedfll nálam kaphatók. N-Kanissán, febr. 9 én 1888 Sckreiner Ferenti ét fia fóraktára ftoieníeld S.nál. Irodahelyiség : főtér, H e i m kávéháza mellett 751.5 [XXDKXÖClXXXXXXi Diasoklevél Saékssiebérvár 1879. Ditaokltvél Tríesst 1882. NEUSCHLOSZ ODÚN és MARCEL ezelőtt Neaiehlooi J. fiai gőzfürész, faáru- és parkétgyArn Badspcst, VJpNlI rakpart 19. ajánlja aafy válaizUluperk\'IJalt, foljtoa pngjr kéntata na •sarat ét hibátlan tölgy* Is feayffs aaierikai padlóxstbol. Parkét rakást viátdAea Jíl ás jetápjaaaa ssaálilllit. Kivéastrs minUrajxoUt Is árisrvsáka-kat Itgaaijobb káasslfpl Mraistsssa kM. MV^ Ilároxn évi garantiát nyújt Elvállal stsrsiáai és épIlstfatsállHást áot és asttales ■■állal ina néraákalt faltát-1133 12—lt lak nallttt. Aranyerem Pária 1878. HOFF JÁNOS maláta-kivonati egészségi-sőr, bar ember ennek kéezónl egész-•égét én érvend é\'etéaek 58-szor kitüntetve. lylIváMi li«u«me( és ritka módja as elért gyógy eredménynek 1882. augusztus 21-ról im anyától, ki tudja hogy családjában határtalan öröm uralkodik, mert bánya, ki a Ugirtótlatóbb fi-leiemre adott okott, a Hoff Jánot fíU maidia készítmények, a maláta kivonaii egéuiégi tör és a kon-cMHtrdlt maláta-hiúmat haitná• lata folytán meggyógyult. HofT JAmmm araak es. kir. udrsri sisIliié, es, kir. taatetos, a koreett srsny MamkSntst tulajdonon, s flbk poron át námtt rend levtfjáatk s Hoff Jáoos féle msláta klvonstegyasQ\'.t fyá-raaaask, s Ugtóbbiurópai állwnu d».nal-litójs. Bécs, !Brlassr-8trssss 8. •«. Egyetlen leányom, ki már öt év óta heves köhögés- és molifijásban snanved, a legirtóatatóbb félelemre adott eket; ekkor lettem figyelmeetetve Önnek agy hírlapi hirdetményére, melynek köveik estében as ön jeles maiátaeörébfil egy kísérleti klldeményt bosattam. fisén idő éta asas jen. 1-tól, jul eleéig baaanáJta leánrom a ma-látaaört, valamint a koncsentráh malátakivonatot és oly jelentéke nyen javul, bogy már moet is tel-iteen egétaségetnek mondhatjuk. Mi miadnyájű gyermekünk életének megmentjeként tekintjük Ont s örök hálára kötelesve éressük msgunkat Heamsrkt , 1882. aog. 24. Tiasteleltel Iehi H. földbirtokoanfi Neumartkban: Stájer oraaáf ben. A valódi Heff János féli maláta kivonat ngéssségl lOr árai Mslsts sfássslfi »ör 1 öreg B0 kr^ 6 \| l?H 8 frt 10 kr., 11 I«m 6 frt 28 Svtg 15 frt SS Ivtf 10 m. \'/, kiló \| maiéi* cickc/ddi I, í frt SO kr. 11 1 frt. 50 ár. III. I irt, (NifjoUbintnnji-ttaaél izabottj Matéla cstkerú 1 ssetU 60 kr. (% * \'/, tacaké ii.) Prstpmrilt fyermtk-ttp mtltSiHttt 1 frt Inow trslt maláUkivoast 1 ftvsf 1 frt 60 krárt is. MaJéla-kavé egj eson»(&0kr, S0 krtrt Efj késs malata-flráá SO kr. rinkttr: Feuslhoffsr Jóuuf, SrWm á Klein; fih Eftmtmn: Hs-Mksskv Adolf; Íirrmím: MDItw P., Ke>t(AWyrn. Wöntcb Fntact; Kopottá-rét: Lajpcsif Gj.; Kaknám: Behr &; Ymatdm«: Kuiy, Htekriagtr gjfigjut-vámsk; táfrdkx Kaiier k L«u; Snwll écfy; Ktleiiifn N. J.; Ktrmmám: Ssm>-veiu gjéfj.; Pétit Spitser Sándor; Mrtm: Soss/ik T éi , Swnidi Csollun Vitess fTűrvss. öniaautm. Zsíhara utcu 7\' 9 7—17 A m Fischel Fülöp könyvkereskedése Nagy-Kanizsán és Csáktornyán ajánlja magát birmely nyeheni irodalmi mfi?ek megrendelésére és bessersésére ere deli árakon. Kfllönöson ajánljak: láPTiláK ltM. tVBK: István bácsi naptára 60 kr. Protestáns aj képes naptár 60 kr. Falnai gaxda naptára 80 kr. Lidérez aaptár 60 kr. Honvéd naptár 60 kr. Népsássiónaptár 40 kr. Kossuth naptár 40 kr. Nemaeti nagy képni naptár 1 frt Kék naptára 60 kr. Borászati naptár 80 kr. SOtvOs naptár 60 kr. Nevessünk aj hnmoristikni naptár 40 kr. KOzbasznn képei naptár 40 kr< Képes családi naptár 60 kr. Budapesti képee nsptára 60 kr. Kis képee naptára 10 kr. ▲theiium nagy képee neptára 1 frt. Közigazgatási nemzeti kalendarium 80 krl Családi naptár 80 kr; Megbóvitett küshassnn nemseti kalendárium 80 kr. Magyar képee népnaptár 80 kr. Képee Kosenth naptár 80 kr. Kodolányi gazdasági ssehnsbtár 2 firt Fali uptár asgy 24 kr. kisebb 16 kr. Hoffmann Mór a német nyelvtan fóbb szabályai kfllónóste- kintetettel a helyesírásra. 60 kr. A nagy-kanizsai névmagyarositó-társaság évkónyve 16 kr. Vassary Béla költemények 1 frt 10 kr. Jókai Mór. Kgy játékot eki nyer. Regény 2 kötet 2.50 KonL A. Sándor a legVeasedelmssebb szédelgés 40 kr. Marlitt £. Áz ispán cselédje. Regény 1 frt 60 kr. Szathmáry P. Károly: Tudósok karoza. Történelmi regény 1 kötet 2 frt Szathmáry F. Károly ! Az amerikai verseny ée a magyar mezógasdaság 1 frt 40 kr. Ai serelem szótára és a knlanza 2 frt Yancza M. A társadalom bogarai Rajzok u életből I frt Nagy raktár iró éa rajiaierekbAly irópapir, Untai levélpapírok monogrammal éa anélkül, téntalartók, máiolókönyfek, másológépek, üileti könyvekből sat. Mindennemű nyemUtványek rsükiArm ügyvédek én Jegyslk uámára. ZEC&Xli^ V"Ae^yOaCLCi,Á inr\\,Toa> TI mútHk, pimkéimk és egyék rnymimtvérnyoh gytfm eik4iáiMek. 1 Könyvkötészetem könyvek* müvek iiletes és llaita bekötésit rnköili. Diannü-mnnkák ia a legjobban kéaaittetnek el- Ur^UH. 4L t 14. HZAIIL Ml^HW Mai Pata, ^ kmsshsátai. t>értsUs atom. III. ta. Ink Kgtea ém 8 frt 4 k Magjeééwt I frt *+ttamt«7tk b biiélii Mtilaar egyaaer 7 kr, tobbaeörí ktrdetéeaél 6j kr. Bttytfdij II kr. Ma a egyék kitálalta hirdetmé-ayafc tt kr, kéfyg&joB felöl 100 ssóig 1 H aaottttl miodeft aaéért »/t kr. Nagykanizsa 1883. szombat február 17-én. X. évfolyam. rmLii MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ -POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ^SjVEGYES- TARTALMU LAP. 1 szerkesztői Iroda. Hava a lap m^-lami réaaét illeti köileméoyek küldendők Bajait utca 4 asám. BérmaoUÜea levelek eaak utoeri ka-takbA fogadtatnak el. Kéairatak viama nem kqldataek. Wyllttér: petitaora 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalaraegyei ügy védegylet, a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, BankegyesQlet éa Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. MEGJELENIK HÉTEMKINT KÉTSZER: SZER D AN Él SZOMBATOM. / Mult éi \\M. A. magyar tudót táraaaág a ma* Igya* honfoglalás idő pontját közelebbről meg határúini nem tudja. — A vallás- éa közoktatásügyi minisz-[térnék ez érdembeni megkereeétére aa academia Il ik oaatálya által kiküldött történelmi blzottaág a nemzeti hagyomány, — ágy a honfoglalái Üdejéveli egykorú külföldi kútfők lü-izetee átbuvárlása után általánottág-ban csak annyi eredményt tud con* etatálni, hogy elődeink megtelepedése mai hazánkban 888-nál korábban j— éa 897-nél később nem történt. Bár mily kívánatos volna is nyozni ellenünk, tiltakoznak aa ellen, hogy a magyar állam supir-inspectionális jogánál fogra, meg követelhesse tőlük, hogy német iskoláikban (szerintük cajik a. német nyelv lévén eulinr nyelv Magyar országon) a magyar állam nyelve is taníttassáki mint kötelező tantárgy. Ézzol ék autonómiájukat tartják megsértve. Aa ő autonómiájuk pedig a magyar ellenes; mit legutóbbi időben a iSchulverőin féle éretlenségek eléggé igazoltak. — Ok autonómiájukba, az est biztosító fövények i békekötésedbe kapaaa-kodva támadják meg a közoktatás-Qgyi bizottság tárgyalásai alatt levő középtanodai törvény javaslatot. Hír- általános tudományos — történelmi Tényet alapot igyekeznek lerőtzakohi ü szempontból, — ránk nézve magyarokra pedig mégjs^iát töriénettlnk b működésünk szempontjából is a honfoglalás idő pontjának közelebbi, j— pon tos meghatározása: még aem oly fontos kérdés az ránk nézve, — ha bár minket érdekel is az legközelebbről, —» mint az elődeink által elfoglalt, - szent örökségül ránk hagyott honnak, a messze kiható jövendőbeni fönn tartása s biztosítása, logl az jövendőben is, éa mind örökké S magyarok virágzó hazájának mondassák 1 Amaz csak tudományos becsű, ez pedig lét kérdée reánk éa unokáinkra 1 És ha elődeink kül erőszak, — belső párt ülések, tatár, török pusztítás, a nagy költő szavai szerint ®any-nyi balszerencse közt oly aok viazály litán, megfogyva bár de törve nem" örökségül tudták hagyni e drága hont nekünk mint utódaiknak: nekünk is szent kötelességünk azt örök-aégül hagyni, mint magyar hasát magyar utódainknak. Mivel biztosíthatjuk inkább bénánknak a meaaze kiható jövőbeni fenntartásút, mint az állam alkotó magyar fajnak anyagi- és azellemi jólétének művelése által ? Erre kell liatnunk leginkább. Az a józan politika ránk nézve magyarokra nézve, mely ezt tűzte ki feladatának, mely a körülmények figyelembe vételével folytonoaan ez ifáoytynn halad, a aa irány útjában . torlódó akadályok leküzdéaében fáradhatatlan 1 Ez irány ban, baladva, sok ake-•tálylyal kell megkűzdehűnk ágy benn neiat künn. Barátaink, kik aegitaé-gSnkre lehetnének vajmi kevesen, ellenségeink azonban szerfelett sokan vannak, kik bennünket ez iránybani bal adásunkban nem caak megakadályozni, hanem valósággal hátráltatói akarnak. Ne menjünk a saomarédba, csak a »ajit telkünkön álljunk meg a néz-a\|«k körül, —- mit látunk, — mit tapasztalunk T Hál aat láifnk ás aal tapasztaljak, hogy a kit mint vendéget befogadtunk, a kisek saját telkünkön agáliáat adtunk, hogy öt örökbe fo-gedjnk.\'e jó lutheránus aaáaa atyaiak ■eUr m^ífHiilrttlák a mozgalmat, tjts l«t ők báber ara awetoémek hattá azon támadásuknak, melyet az állsm alkotó népe a magyar faj ellen intéanek. Egyaránt azomoritó b egyaránt borzasztó vakmerő törekyéaük. Századba együtt létünk meg győzhette volna őket arró), hegy mi őket nem elnyomni, alacaonyakká tenni, hanem velünk egyot értő tea vérünkül szeretnénk fogadni, ugyanazt a jogot biztosítjuk nekik, valamint a többi nemzetiségűeknek ía, mellyel mi ma-gyasbk, szóval aa államnál^. minden lakosa bir, — nekik azoab\'an ez kevés, a mivel az államban mindenki bir, — nekik ennél többi: kiváltság kell. - A jogegyenlőség azonban kiváltságot nem tür, a jog állán) a privilégiumok korsaakánsk véget vetett, Okosabban teszik ttjh&t a jó lutheránus szász atyalak, ha saját jól felfogott érdekükből, velünk együtt énő testvérekké lesznek. Nem I törődünk mi az ő autondmlájukkái, meg hagyjuk art ssját hatáskörükben, de antonomiájuk mellett a magyar állam fennhatóaégát el llell ismerniük, ez még nem teszi tönkre autonómiájukat I Hiszen ha törvény netn rendelné is, saját jól felfogott érdekükből kellene tanitaniok iskoláikban a magyar állsm nyelvét, csalc uékík s gyermekeiknek válik előnyére ha az állam nyelvét értik, — attól el nem zárkóznak, mert a nyilvános éa hivatalos pálya ea eaetben nyitva áll előttük. Avagy azon államnak, melynek ők szülöttei a lakosai, működéaében részt venni nem akarnának ? ez rút hálátlanaág volna tőlük ? A szászoknak lutheránus szinbs burkolt űzelmeik mellett janui voltunk a haaonló coatumeba öltöztetett pánszláv agitatiónak iis 1 ók sem akarnak velünk egyet léipe békességben élni, pedig Ők tojói felfogott érdekűk ellen caelskenínék, Miért nem békeaeégben élni a/qkkal, kikkel azáaados mult kapcsol egybe ? kikkel naponkint érintkezni s jsiyütt élni kell, kikre utalva vngytmŐ? kik ve Jünk Jó- és roezbaa egy foraán osztozkodnak, • velünk egyedid jogunk? eat ók tudhatják, de elíbgkdhatóleg ok adatolni kligha tudjikl I % Hál a sserb tulsókj laplratióít elfeledtük-e már ? Koránt sem. Lelohadt ugyan tüzes phantasiájuk egy idő jóta, most kezdik belátni, hogy ez a magyar faj olyan azikla bástya elleáükben, melyet ők le nem rom-boluataak, meg nem vívhatnak. Próbál tik fejjel a báatyának neki sza-ladni, a beütötték a fejüket 1 Tapasztaltak, hogy az kemény aairll Most Magyarországon a báalya elleni op-pugnálást abban hagyták. Sainteret cserélnek, át akarják ai.1 játszaui Horvátországba, hol több fajro-konuk van, s így több remény kecsegtetheti őket. Vigyázzanak, az a csillámló fény csalt kecsegtető, de nem biztosíték sq eredményre nézve. Magyarország véd bástyája ott is utjo^ban fog állni, ha ellenünk less törekvésük. De vigyázzunk mi is 1 Hát a.horvát testvéreknek irányunkban tanusftolt testvéries érzelmeiket elhallgaasuk-e ? Ne feledjük el, de ez úttal, szt hiszem, jobb lesz egyszerűen csak jelezni, s általánosság ban elhallgatni. íme a saját telkünk vagy udvarunk kapujába kiállva,\'az előttünk elterülő szűk lát körben •ia mennyi mindebt látunk, s közvetlen szom-szédságunkban mennyi mindont ta pasztalunkl? Nem-e azt igazolja tapasztalatunk, hogy ai e (jaaában egyedül állam-alkotó magyar fajt kell anyagi- s szellemi jólétben tartani, bogy továbbra nézve ia állam alkotó képes legyen, mert a mijit ezen képességét, a többi nemzetiségek fölötti suprematióját elvesztette,razel együtt elveszett a magyar Vállam is. A geográfiái terület meg maradhat ugyan, de az nem lehet többé magyarok hazája.—Quod Deus a vártát. Nemcsak a kormány, metyet a krademényraés, nem csak a törvény hozás, melyet sz alkotás illet,\'hanem a táisadalom is togye meg e téren a maga kötelességét. Társadalmi téren is vájmi sokat lebet. majd nem a legtöbbet — e tekintetben lendíteni. Egy ,erőa, — per eminentiám magyar nemaeti irány, ■— magyar oultura fej lesz tÓB a tenyésztésének egyik leg hatahnaaabb emeltyűjét a.táréádálom ban találhatjuk fol. Midőn tehát multunkat, eaer éi előtti hon alapitáaunkat kutatják, ne feledjük, hogy e múlton épült fel jelen, a a jeleik* jövőnek, funffamen tumajl Ugy munklTKodjunk tehát a jelenben, a olyan politikát köveasflnk, mely örök időkre bistoa fundamen-tómul azolgáljon hazánk jövőjének. \| Mi biSunk a magyar nép con lerválbatáiiábán \\ bízunk nemzetünk jövőjében! Adja isten, hogy bizalmunk-ban {utódaink ne eaalatkczzanak l Hiszen annjyl viharos múlton keresz tül: flmegbünhődte már e nép a multai a jövendőt 1* A. A ■unkéii iskolák. A kottorii helyettea plébános úrtól vasa-nük ak alábbi kf. a ssurakSai laktlák htl?-tatét jjagyUáÉitaal saánt — sorokat. Jóllehet a plébéroa ar nekem starkaaatéaak ia ugyan eaak meflebatSe nagy adagokban azolgilUja a gorombáiéigot, én mindaattáítal aa „a udiatnr etlaljtere para* elvének hódolva a i q ti i r ja adok helyet a kOalamény-nek, afit magvallonj, hogy igen aceretném ha a aapyoa ti a a t a ja n dd ar a ak I aa-igaeja éa 4 dolgok magi télé-aéhta é n tévtdtjtm volna. SZERK A jKala" D- lés 40-ik számában ismét megtámadja azon alsó muraközi lelkészeket, kik a nyilatkozatot aláírták; oly vádakkal terhelnek minket, melyekre hallgatni i vétek yolnf; melyek alaptalanságát kimatatni J annyival inkább kötelességem, i mert attól tartok, bogy a t. olvasó közönségek a4 ilyen recipe mellett bizon nagyon könnyen haafiui elkeseredés szállhatja mM, a muraközi Iskolák „égbe kiáutó modonl\' elhanyagolt állapota miatt. Nemi szeretem la hírlapi po\'emiát, derű szűkség liváaja, hogy valakinek elhamarkodott, hely jelen Ítéletét kijavítsam, hagy.sajat 4 társaim megtámadott hazanui hevületét megvédjem; az ily esetben mindig szívesen veszem kezembe a tollat. Ezen poraim megitáü&ban azonczél vezetett, higy meg^ntasssm az álláspontot, mely bél a mtarak Özi iskolai állapotokat helyesen megitélái s józan következtetéseket levomii lehet. Azt irja a „Zala,\'1 hogy a muraközi iskolák jégbe kiáltó módon vannak elhanyagolva) sí aen állapotot épen azok a papok okozták) kik; a nyilatkozatot aláírták, mert ók a! muraközi tanügy hát ráltatói. Ez snlyes rád, az ily váddal senkinek hiztatáíáral sem menjék a közönség elé lépni, ha nincsenek kezeimnél minden kétséget kizáró sdsmk, mert különben szon veszélynek teszém ki magamat, hogy valakit miuden ok nélkül meghurezolok; az pedig nom lehet ciélja egy hírlapnak. Lássuk tehát, mily értéke vsn az émlitett súlyos vádnak az igazság mér-I egében. ! Megvallom Nincsenek j minta iskoláink, tudom, ^hogy lehet találni itt-ot\| hibákat; de hogy oly égbekiáltó módon volnának elhanyakolvá iskoláink, s hogy enuek a papság jvolne az oka, ezt már nem csak kétségbe fonom, hsnem nyomós okoknál fogvji kéreken tagadom. Miudsoki, a! ki csuk konyít valami\', a psedsgogiához, el ío^ja ismerni, hogy a tanügy elómozdit^áhQz e három kívántatik meg leginkább. Paedagogiailkg kiképzett szorgalmú tanító, jó : iskola ÍÖnyv^k s rendes iskola látogatás. 1, Kemény lem,. hogy nem sértem meg a muraközi igen tisztelt tahitól kart, ha est fogom mondanj; tannak közlök megölelt korúak, -kik k régi rendszer hívei, de kiki rendszere mellett, tehetségéhez képest működik. Ezsn araktól bizony nem lebet mtjgkiVánsi, hogy valami fényes eretlinényhyek tOtidököíjenek ; mert ez ellen protestálja a régi bölcs mondás: vad impossibíllh jnemb teaetur". Hogy ilyen ss állapdt^ psttság aa oka?Most lettek ót .alkfi4in;akvaf Vagy jobb erók. ignoráláaával vétettek tekintetbe? Cbak működjenek tisktelt tá\|iitó araim, ne[en gedjók magukat : meguvattatni egyes szúró megjagyaéseK áffld, mélyek a zala megyei lápokon! (11 ott megjelennek. Vannak fiatalabb tan^rók s esek minden esetre jobberedmayt{temntáthataak (öl. Ott a Wjczai iskola, hol egy pac-dogogice müveit agyéi tanító fáradozásainak gyümöltMeijrel találkozhatank. Tüske 8ti]vQUrttön s plébános maga támogatja mamrnl nem beszélő) de különben ügyes tanítóját. Per lakon k áafkl erók megfeszített ■mrgalommal infitöéásk) leu ia erod-Mény I Hrft a H piap lakolja el van hanyagolva, ezt kell mondani, atert 4 hadi terv igy kosta magával. Tankötelesek legnagyobb része nem látogatja az iskolát. Hát. ennek a pap az oka ? Hisz a jelenleg működő tanítók ia tol vannak terhelve. Tanítókat pedig nem lehet \|z utczán fogdosni. Rendes iskola látogatás ügyében ugyan mii tehet a pap? Elköldi a mulasztásokat, inti, kéri híveit, plaae fenve-1 geti a jövendó, de soha nem jövő büntetéssel. 8 ha mindez nem használ, ennek is pap az oka ? Higyje a ki akarja, •> Rendel lenes iskola könyvek! Ugyan kérem, hol az a rendelet, inely ellen könyvek volnának baaználatban. Hízz a muraközi Iskolákban kaaznáiható könyvek megbirálására nézve el lehet mondsni : Qaot capita tot sensua l A 14 sárral megdobált papnak iskolái nincsenek égbekiáltó módon elhanyagolva s a hiányokért sem lehet a papságra sütni a bélyeget, hogy ék a muraközi tanügy hátráltatói, ha csak az ember kicsinált hsditervet nem akar véghez vinai. s szenvedélye által elkapatva igen messzire veti el a sulykot. Az okos emberek, kik a körülményeket latba vetik, nem úgy ítélnek, mint a .Zala* t. szerkesztője. Gönczi Pál Ö Méltósága meglátogatta a bizottság néhány tagjával a kot-torii iskolát, itt csekélységem által ftd- , vözöltetett; Voltam szerencsés tőle hallani- válaszában e szavakat :\\ Távol legyen tóiem, hogy az iskolákban \'észlelhető hiányokért a jelenleg élő tisztelendő urakat okozzam, hisz egy azázadnak mulasztása, melynek orvoslásához idő szükségen. Ezen nagy paedagogaa Üy nyilatkoznia halomra dönti azon légből kapott vádakat, melyekkel a ,Zalau legújabb időtlen a muraközi papság ellen kikelt. A „Zala-* t. szerkesztőjét pedig térem, — ha Csáktornyáról nógatják is — ne kiabáljon tüzet, hol még füstöt sem láthatni, hisz mi sárral megdobált muraközi papok, eddig is azon voltunk, bogy a szegény muraközi gyermekek derék honpolgárok legyenek, iparkodtunk megőrizni a szellemet, mely őseinktől ránk szállott E szellemet, mely hála Istennek jelenleg is él Muraközben, tovább is fogjuk ápolni ;i s ezáltal fogjuk elósé-giteni, hogy Muraközben is zengjen a magyar szó. Akkor fog beállni az idő, hogy a magyar kormány találhat püspököt, a ki lelkiismeretének furdalása nélkül vállalhatja msgára a muraközi nép lelki gta-\' dqzását, haaz elcsatol ás szükséges leszi, Ez sz ^a csekélységem véleménye. Más véleményét tisztelni szoktam, tehát megkívánhatom, hogy ne dobáljon sárral # az, a ki más vélemény ben van,\' a ne flzzön csúfot nevemből, hanem őrizze kiki nevének becsületét, mint megőrizte becsületét a skandalozus csikk írója, midén nevét nem irta alá. Mindnyájan nem születtünk oly körülmények közt, hogy Szóllósy, Molnár, Osiztnazia jobb magyar hangzása nevekkel bújunk, de azért hazafiak lehetünk. Deus pscis mit cam omníhas nobis. Chtismestje Máté, h. plébános. n.-knnizAal taknrékpéaitár folyó hé ll-én taitott évi rendea közgyűlésén előterjesztett igazgatósági jelentés: Tiaattlt kStgyüléal ^ K lefolyt 1881 évet a béaéf jallemsi. általános bőeég ugy péaabea mint tanaéay-benl Ennek hatáaá kadvaaétlaa Oly pétaiatéaalakra, melyek a fSldmivalS léUyal eaoroe SeaaakSUatéeb« 111 ihlij »ekn s m mfctsglaHaa \| ylihrf, Aa t«H4ki klmslsftám a tavaBval IMMMN^ a kevetfeaps tahtiá—lát-llm: liHiiiit ittasa sa,t9o fa S9 kr. ás Ül i/*jyel mliim. jttmn iyin<éi aa amütsH pásmblséf MÉM egyea aem látásik jelealékenyesk — ás Igmla i»\|;«i jelentékenynek esemÜMé eaen pstseksn, midin mstjsgyoa-stk í Ugy a helyi lársintéaettk aa év na gyitt témám át télmásltli magasabb kamatot Isiink aa t^j batátak után, mint mi. És ka a betevő kMtaoég bennünket saindésOn által mA\|» fölkeresett, akkor j— aloüoiálbatjnk •serénytslsttség nélkül — aa oly aikiy moly ssskia a legnagyobb bizalomnak képoshsti kifolyását. lázon biaalmat pedig már régóU • kl-IAbOmo m által vivtuk ki {magunknak, hogy a falak kívánalmára a botétokot — bármelyj nagyságban io — mindon időben felmondás nélkttl visszafizetni készek valánk. A lefolyt évben több nrint fél milliónyi összeg fizettetett ki felmondás nélkül. Jelaálogi kölcsönemknél 91,644 forint és 200 drbtf arany epzdáa künik ki, minek oka abbaa keresendő, bogy a t a v a I i jé termés folytán sek régi kölcsön vissaa\' fiaettetett, — viszont aj kölssünkérők pedig nem jelentkeztek oly negy teámban mint sso\'őtt. Igen nevesetea ás Örvendetes változás mutatkosik a kintlevő kamatok oaimánéi mely tétel a Uvaliboa képest ismét 12,451 irt 72 krral kevesbodett. Éa így ea előbbi évi jelentéseinkben adott ígéretünket teljesen beváltva, most már seorenoséson oly pontra jntottunk, bogy eaen hátralékok — .melyek egy aegyobb jelaálog-hitelintézotnél el nem kerülhetők — a mi üaletüak kitérjedésébes képest" nagyon ia mérsékelteknek mond-batők. Ingatlanokat nem igen aokat kellett ea intését részére a lefolyt évben megvásárol-nunk. Sőt e kedvesőbb viseonyok folytán a már birtokunkbuo volt ingatlanokra is tübb vevő jeientkeevén, ss eaen eaimea kitüntetett tétel a mull évboa képest még 3377 frt 61 krnyi apadást tüntet fel, Ellenbon aa ingatlanok eladása utáni vételhátralékok 6167 frt 80 krnyi szaporodást mutatnak. \'A vevők osak ritka eoetbeu képesek a tételárt egy-snsrre sgéasbon lefizetni, — aa inténet padig ba^ kellőleg biatositva van, és a felék a kamatokat rendesen fizetik — időt engedhet nékik a réaaletenkinti törlesztésre. Állom papírjaink iámét 167,700 frtnyi többletet tüntetnek ki tavaiboa képest. Aa említett általános pénzbőség és aaon körülménynél fogva, bogy a kölcsönök kiad-kelése is nehezebbé vált, utalva relénk azoknak aaaporilásáre. Eeen állam értékek, — melyek oaak kisebb réseben vannak a deczember 31-iki ái folyam sasrínt felvéve, mig nagyobb rá-aae még a jóval olcsóbb beszerzési árral szerepel a mérlegben — ugyan nem nagy, de ülő kamatozást biztosítanak. Azonkívül pedig még ama nem csekélyre becsülendő előnyt is nyújtják, bogy szükség esetén nagyobb pán* mennyiséget mozgósíthatunk, és igy tömegesebb felmondások bekövetksetével bennünket a meglepetés ellen megóvjanak; — mire gyenge váltó-tiroánk mellett is különös tekintetet vennünk kell, Idei mérlegünk kedveaőbbé alakulása lehetővé teszi, bogy tartalékalapunk nagyobb mérvű szaporításáról gondoskodjunk. Az igaa-galőság a eaélra 50G0 Értől boa a t. köagyü-lésnek ajánlatba, midőn egyszersmind kinyilatkoztatja, bogy eaen alapnak -további lehető szaporítását egyik fófeladatául fogja magáoak kitűzni. Mert legjobban ugy emeljük intése-tünket ée fokosasdjuk a betevő közönségnek irántunk i bizalmát, ha eaen alapot folytonosan növelve a betétek aráayáhos mindinkább öaaabangsáaba hozzuk. A tisztviselők nyugdijalapja is ss idei évvel elérte azon magasságot, mely alapszabályiunkban eredetileg meghat áraztatott vala, Azonban tekintve tiestvis^óink jelenlegi ásássá\', azoknak ügybusgő és lelkiismeretes működését, valamint azt, bogy ők, ha a hon-ssahb idejű szolgálat után bekövetkezhető munka képtelenség esetére biatositva vannak, sssgukat esek annál nagyabb odaadással fogják as intését érdekeinek szentelni, — ép sty méltányosnak mint cséisssrünsh mutat-hsaik, bogy a korábbi kijelölt határnál meg asm álUpedva, sssn alapot még továbbra is ssepertfcsk. Egyelőre est sjánljak, hogy eaen aysgd\|eisp maga megétől saját kamatéi Által továbbra növelteseék} — mely ssélrs sssn, valamint a tartalékalapét Is legnagyobb lásahss külöo ksssiés végett p»pirértákkbeo helyeztük el. A mérleg atslsé I tétele sooriat (melyekből a kás slső mint már egyiabon adó el epei seelgéli sdámeotee) e rssdslkseésrs átfő OssMg 21269 frt 14 kr. 80 drb* arany ás Ml íresá. MHváayt temsslk a t. kftfyiMase* J4000 At. vagyis rámvéeyoekiet 40 frt iisttssiéh I ki eaotelákuL 1000 $tit LsHéstssséh -4 betelt seo kásenk seeriet ea idés is - aa etŐlsiiLoisndó \|jegyaékűnkben! ílUoiOlt köz \' és \|átáfaysági esélokra forditjuiL Ae oeek uUm még fontmaradó 169 frt 14 kr 60 drb slreny és 281 fraak padig a lövő évre volnjtukk olőir.ndók. Roméi jak misnorint s % kisgyűlés saea indítványunkat elfogadva a jelentésünk (Sfyéb részeit is jóvátyroó tudomásul véve, békünk valamint a folü\|ymŐ bíaottságnek is ia 1882. évre a hlmmtvéayt megadsndja. 1 I ——— i II A közgyjllGs lefolyásáról s aj általa hozott határozatok ngy az igazas {óság i tagok megválésstásáról pedig ss]alábbi jegyzőkönyv bvujt részletes felvilágosítást: Jtgyiökönyr. Felvéve Ifsáy-Ksaissán 1888. év\| lob-ruár hó 11-éu ajtiilgy-kanissai takarékUnstár részvénytársaság 38-ik rendes évi kdtgyű-lésében. \| , Jelenlevők : Tóth Lajos első igazgató elnöklete elett Vilbeoh Mér int ellenőr mint jegyzőkönyv vsoe\|ö, Beboebay György, Borén ji József, 0láu Pál, Blau LajosiHlaa Nándor, Beltelbeim Samu, Bogyay Ödön, Brocli Adolf, Deaieborg Jakeb, Dobna (leső, Ebenspaoger Lipój, Ebenspangor L"o, Éisin-ger Henrik] EuMtnder Lajos, Epieijjossy Sándor, Fesselboflsr József, Fisclier József, Qerey Benő, Qelsei Quttmann Henrik, Qelsei Guttmann László. Quttman Simon, GrÜnhut Fülöp, Juháss Öyurgy, Kii lik Peronos, gnor-eser Fiigyes, Lüvingor Isráol, Maschanz-kor Mór, Nucsecs József, Plossmer Ignécz, Práger Béla, (ujeenfold. Adolf, Rosesberg Isráol. Dr. Sshrsjsr Lajos, Sohers Albert, SoLwarz Samu, Seraotke Lajos, Slern J. Blór, Som mer 8ándor, Hzommer Ignécz, Ssommer, Miksa, Somaaioh Lőrii ce, Saanvéber József, Dr. Saukios Nándor, Tauber Alajos, UH-menn István, VágUr Károly, Weiss Manó, Vidor 8amu, Woiismejer Mór, Wolisch Lajos, és Blsu Mór (SaisaekbŐlj őssaesen 62 részvényes tag kilj 802 drb részvényt képviselnek. Tárgy : L Elnök a megjelent részvényeseket üdvözölve a ssoknak határozatképes számbani együttlétét oonatatálva a köz-gjüléat mognyitottnak nyilvánítja. A jegyzőkönyv hitelesítésére: Somssicb Lőrincn és Mnoseca Jósssf részvényes tagok jelöltetnek kl í Tárgy: IL A tárgysorozat 2 ik és 3-ik tételének tárgynlása következvén, felolvastatott aa igasgatóságoak jelelutése a lefolyt 1882-ik évi OaletreaetésrŐI — ugy samte a felügyelő biaot\|aÍgbak a kösgyülésbea intézett jelentése, melyben a szabályszerűén vonatott könyvek alapján késsÜJt mérleget a valódi helyzettel megfelelőnek kinyilatkoztatva, az igaagatqság által indítványba ho-zott osztaléknak elfogadáaát ajánlja. Tárgy: 11L A mérleg tebsralapjának utolsó tételével mint rsodelkeséare álló nyersményüeeseg k i tön tettetik : a) báejüvedelem 7195 frt 67 kr. b) értékpapírok limstat 12921 B öl f o) nyeremény 80 jbb. arany 281 frk éa 6462 . C6 . Ossz. 80 drb arany 381 frk és 76269 frt 14 kr. Esőkből javasolja ea igazgatóság fizettessék ki oaatalékiil rémvénysnkint 40 aa as negyven írt vagy jis 600 drb rémvény etán 2400.) frt. Ajánlja továbbá bogy a következő köa és jótékonysági esélokra n. m: 1. agymnaaiumi muaeumnak 2. a polgári iakele oaéljaira 3. s községi iskeh ozéljaira 4. a kOaségi iskola ssagéoysorrn nö vendékei ruhám tára 6. az israelite iskola oaéljaira 6. aa Israelíta iskola sasgéaysorsn növsndéksí jruházalára • 7. a városi kersmtény kórházra 8. a várost izraelita kórházra 9. keresztény báál aaegényeknek 10. israelíta báai saogényeknek 11. a kisdsdnsvolő egyműlolrs 11 a tlaoltő egyletre 18. a betegaegéljnsŐ egyletre fordittaseék. As eeak atka még fostmaradó 269 Irt. 16 kr. 80 drb. alany éa 281 fraak pedig a jövő évi nyeremény asámlárs irsssék olŐ. A kösgyűlés a leiolvasott mindkét je> leetáet tsdomásul véve, es Igeagstésásesk egy e eyerseséoy Moentásárs, mist sgys^kre vonetkoeólsg tett Uessss előterjeeatéeoit vál-tosatlanul elfogadta és eessl sgylU aa Igám fsléságnsh valamiai s felügyelő hlsotlsákaah a lefolyt 1882 ávre a fslmentvjényt meg-adta. — Tárgy: I f. 20 frt <0. 140 fit >„ 140 . 70 ÍO 160 lio 20 50 30 lOOOfrt tavai e\'bsayt Csak Mihály ki a takarék pissiéresk 21 évos át^főtiaatjo vala, — üavagfét tadvslevőleg minuen vegyen eélkül begyta visaaa. As igasgatóság — tekiotetul es sUmnyijnak hosszú idojü hit aaolgálataira — ae Oavegyot segély nélkül kegyei nem akar vá, lódítva érző magát idetgleneaeni ad dig is mig s legközelebbi kOegyülés eziráut liztároknéU, néki s lefolyt lévrs rémletekbeo 460 filtot kegyadomány képen kiseolgáljataL líidőjn tokát ez igazgatóságnak eaen intézkedését utólagos jóváhagyás végett a köagyllésask előterjesztené, egyeeorssnind kért aa őevegy nevében: liogy ekár kogydij ákár ajándék, vagy bármely ősim elett őt továbbra le a segélyezésben részesíteni ke-gyeshéilék Ae igazgatóság eddigi intézkedése jóváhagyatván, sa idáig kiadott kegyedomány-aek további kisaolgáltatáaára meghatal-maatatlk. Tárgy: V: Következvén aa alapsea-bályok szerint kilépő 10 valamint lemondott egy xés elhalt egy igasgetó tanácsos helyébe ugy azínté a 3 tagból álló fölügyelő bizott •ágnak ujjá esetleg azoknak isméti megválasztása. A ssavazatszodŐ bisottság tagiéiul: Sommer 8ándor, Eisiogrr heorik, Ebonspen-ger Leo, Plosseer Ignécz és Vidor Samu jelöltetvén ki, elnök felkéri a réssvényeseket a szavazatok beadását és egyúttal kinyilatkoztatja, bogy S szavazás tartamára a kiagyalóét felfüggeszti. \\ A seavesatsaedő bizottság munkálata bsfejeztével. elnök a közgyűlésit ismét folytatólag megnyitva — a bizottságnak boedoit jelentése alapján a megejtett válamtásoknak következő eredménye hirdettetett. Baedatott összesen 298 taavaaat: Ebből nyertek mint igazgatósági iagok 8 évi tartamra 1) Ebenspangor Lipót 2) Rosenfeld Sándor kUi«Mnyák stb. értéke majdnem két-surasét érik a becsárnak, sz állsmjóssá- # ii\|a regals jogok 62000,000 írtra 297 291 277 277 277 275 269 244 239 236 saavaaatot 3) Raboehay György 4) Blau Lajoe 5) Garai Benő 6) Práger Béle 7) Rosenfeld Adolf 8) Femelhofer Jósael 9) Sanveber József 10) Blsu Nándor mint igazgatósági tagok 1 évi tartamra 1) Kii lik Ferenca 207 amvaaatot 2) Semetko Lajos ^ 200 „ üiint igaagatóeági póttagok 1) Eiainger Henrik 144 saavaaatot 2) Somssicb LŐrines 118 „ 8) Firchl Pál 201 „ mint felügyelő bizottaági tag 1) Ollop Samu 294 saavaaatot 2) Endliudsr Alajos 294 3) Juhása György 294 Tárgy: IV. Elnök fölhív ja a jelenlevőket netáni indítványok előadására, — erre aaonban aenki aem jelentkezvén, elnök s tanácskozási aorrondet kimeri teltnek éa s közgyűlést befejeaettnek nyilvánít ja. Mire esen kOzgyüléai jegyzőkönyv be záratott éa aláiratott. K. m. f. A jegyaőköny v biteléül: 8om$ntk lőrtees a. k. Volbach Már s. k. Nucteli Jótttf a. k. \|scy>lhiayrve«sU A magyar állaoil)itel én onsirák álla«hltelSnni«hm aoulKásánál előforduló lKnz-lágtalaniág. Az 1882 Ik év Egyedik negyedére vonatkozó pénxOgyi kimutatás közzététele alkalmával a „Gorrcspundatice de Pesth-egysierimir.d a következő aikketii közzéteszi, mely s magyar pénzügyet as osztrák pénzögygyel összehasonlítja és kimutatja, hogy a külföldi sajtó egy rétté, sót as amerikai lapok is már kezdik elismerni, bogy a magyar áUamadósoá gok mintegy jelzálog slapokoo Dyogosz-nak, mivel Mngyarorezág aetlvál jolen-tiékenyeu felülmúlják a puslvák Öiize-gét és hogy Magysroruág finsneziái rendezettebbek, mint Auazfrláé. Hagy a msgyar költségvetés, különös teimészetét kellő világításba helyeztük, tekintetbe kell vennünk, hogy u 1883-iki költiégek kötött 16.770.855 frtnyi berohátáaok foglaltatnak. A buda-psst-ilmonyi vasútra 800.000, folyam áiabályotátra 4.800000, az állami vas-nUkra 8.000 000. Osak ngy ItélhetQOk helyesen Magyarország pénzügyi szituációjáról, ha számba vesszük, hogy activái* nsk összege jóval felülmúlja at állami adóoágbt. 1881 végén u aktívák 1259 ■illló forintra mentak« A hivatalos megbecsülés nem !i üti meg • valóság mér> lékéi, át állami erdőségek értéke p. o. 108.0ciy.000 frtra van bccsülve, noha legalább la 216.000,000 fit értéket tu lajdooitoltak szoknsk külföldi mkértók. Ám áiláas Uűajdonát képe tó báivák éa vaiá iái becsülve, eohs legalább is 85 np á Unyi irtáket képviselnek. A tolj-ta\'-ó igoi elsflások ast mutatják, hogy a vttlónU érték jóval túlhaladja a vélel-1 mezéttetl Minthogy az állami adffinág 1881 végén 11225 000,000 forint volt, lp8\|40OLoOO írttal több sz aktíva a psss vánál, hacsak valóságos értékét számi tjlilt az állami erdőségek és uradal-ajakuk,\|de ua elmellőzzük is a valóságos Unyjálláu és ba a legpessimistleasabb á\|lás^)níoki J is helyezkedünk, 1225 millió állami sdóssággsl szemben 1269 mi-116 frtnyi vagyon áll, tehát 34 miliő frt tiszta vagyon. Ua állami adósságunk eredétől vizsgáljuk, azt találjuk, bogy leg-nágypbb réaze záloghitel természetével bir. A Szántóföldek és szólók tehermen tesitéséré fölvett kölcsönök, a lotto, a Tjízaszabályozási, a szegedi kölcsön mind kstegónábi tartoznak, s összegük 804 m\|llló frtra Ng. Az állami sdósság egy ujáalk része beruházások végett létesíttetett, s pedig különösen ss állami vas-u.tak épitésére. Es 290 miliő frtot\' tesz lű. Az állam garaoczis mellett épített vasutak létrejöttére előlegezett összeg santép az állam aktívái közé zzámllaodó. Ez utóbbi 1ÍÖ81 végén 118 millió frtot tett ki. Azt Is számbs kell venni, hogy sz állami adósság névleges értéke fiuan-cilink oonsolldálása által növekedett Ezért meg kell jegyeznünk, bogy a négyszázalékos arsnyjársdék névleges értékéivel bennfoglsltstik as. 1115 miliő frtban. Számokból azt következtethetjük tebát, bejgya msgyar államadósság túlnyomólag sálogalapon vétetett fel, épúgy mint szon jenró^ai államok kölcsönvétei, melyek 3 és fél százalékot fizetnek. Annyi bizo-nyos, hogy pénzügyünk mostani állspota[ sokksl kedvezőbb, mint Ausztriáé. 1882-1 b^i Ausztiia deficitje 38.779,000 volt. 1889-ban sz előleges költségvetés szerint 31.682j,405 volt. De számba kell venni az osztrák költségvetésben \\\\Í 660,872 frtnyi amortisátióra kiadott Összeget és másrészt sz eladott állam jó izágokért történt bevételeket. Magyarországon ezt deficitnek veszik s ha Adsztria költségvetését szon módon álli-tatiók össze,, mint ss Msgjsrországou töfltéátk, arra sz eredményre jutnánk, bogy ^uistjia deficitje valóságban 491829,2771 frtra rug. Magyarország financziális helyzete teliét valósá^bsn sokksl kedvezőbb Austri-áénál,! minthogy a magyar rendes költ-aőnjveténbeh j már egészen eltűnik a deficit; ez évben. Politikai helyzete is sokksl kedvezőbb, mint Ausztriáé, mert nem kell a fÖdwrflistikus szláv tendencziákksl küzdenie; Gaupán fínoncziálisszempontból Ítélve, két állam költségvetését öntzebsson-litva, azt találjuk, bogy Msgyarország legalább is a n n y i hitelt érdemel, mint Ausztrís. fU szon megkülönböztetés, me- I lyelt d két állsm vsgyoni alapjára al-1 kalmaznok, absurdum és semmikép sincs \| igazolva. A migyar 6 százalékos járadék convefiiólááik még mégujitáu előtt eren küjöiibhóg áiekélyebbé fog válni. & sulink bevé\|ektével te\'jesen el fog tűnni. Az Osztrák járadéknak valódi értéke moetináben 82 százalék aranyban lévén, a magyar 4 százalékos aranyjáradék mostani élfonadói és a conversio után és áltál legalább is 6—8 százaléknyi biztos nyereséget fognak realizálhatni. E tekintetben ecy nézeten vagyunk a haute fiülneojvií mely nagy érdeklődéssel van, u iránt, hogy azon dőre rálió nélküli mekkllliönböztetés a magyar él as osztrák alakok között meg legyen szüntetve, mert gróf \|$zipáry Qynli, pénzügy miaitter csak ngy fog a convorsló megnyitásába belbsgyetni, ba a magyar járadék árfo lyimji a megfelelő szabályozás és rccü-ficábm alá esik, úgy bogy nem tokára 80Üra Is emelkedbessék \'a pénzvásár conite)lád(pának jnvnlátávtl. \'Hogy mennyire Igtzolstlan, illetőleg \'erélytelen azon kfilömbség, mely a magyar Állampapírok és osztrák állampapírok mégbocüüiéao között tétetik, ki* tünikj, hl i kővetkező számokat emlőké* tetbe hozzik; I [1881.1 jsnuár 10-én i 4§lt-08 osttr. aratly Járadéknak árfolyama i londoni tózsdén 75r\|, veit, a mig a magyar 6 szátálókot aranyjáradék át folyama ugyan azok i tóndén majdnem 9l\'\|, yolt. A két Járadékra nétve a paritit csak ugy állna) ka a magyar 6% járadék árfolyama US <fc fél atátalék lett volna. A két jártiÉk előadóinak jövedelme 1881•beo at o^ttrák járadékra téat 4\\-6. 88^ volt, a magyar járadékri^-aázvs nou 6%-<.68;. volt. Két évvel sssS^ kát járadékra aézve az árfolysakia ^ éa fél esázalék, jövedék tekintetem I pedig 1 20 a kllömbség volt. E kfc 1 lömbség 8—0\|,-ra apadt le és s ^ I gyár 4 \'1.-os aranyjáradéknak jelesu \| majdnem agysnssm árfolyama vait,^ \| a 4(c os osztrák arany járadéknak ^ \| két évvel ezelőtt, és az elfogadónak ^ H köíülbelÓl 6,45;«-ot hoz. Hoz/át^ \| bogy közönséges költségvetésünkül ( \| követkerő évben tökéletesen el fog tfetj j deleit, s bogy Ansztriáusk. most I milióval nagjobb deficitje van, miat I nekünk, ast kell következtetnünk, bogi a magyar alapok árfolysms vsgy jobb az f osztrák alapok árfolyamánál,-vagy lm. • alább is paritás állott be e két állas alapjaira nézve. I ®3 kői csá asá rse né" ¥51 aki be ad 78 mi vit Te ay Hogy a franczia és sz sngol $sjin épugy mint az emeríkai, ma már jobbo \| van informálva és precziz s világos értesítések következtében tudomást vett j Magysroruág prosperáló finsnosislishely. reléről a nGorrc«pondance ámericaíne* i következő czikkéból is kiderül, mely tübb 1 franczia és sugol lapoknak s magyar \' aranyjáradéknak Amerikában való e)he-lyezésére vonatkozó érintéssel foglalkozik. \| A „Correspondan.ce Americsine\'* és sz j általa felhozott lapok következőket irják: } Bészrehajlstlan szakavatott t udósi- I táaok az smeriksi tőkepénzeseknek, kik tőkéjük számárs minden tekintetben jó • és biztos elhelyezést keresnek, értesülésére hozták, hogy s magyar alapúk egj különös sajátsága, miszerint majdnem hypotekáiis biztosságot nyújtanak. Ki azon ténynek természetes következménye, ! hogy a msgyar Állami sclivák, a bánják, vashámorok, g)árak, állami vasutak, u \' állami jótállás mellett épült vssutaknsk nyújtott előleg stb. sz állami sdósság összegét felülmúlják. A magyar állampa-pirók birtokoeaieak igy kettős biztosítékuk van: egy — a magyar állami tu- \' lajdon, mely as állami adósságot tökéletesen ellensúlyozza. A második — szon biztosíték, mely. minden államnal meg van t. i. az adó jövedelem, mely utóbbi tényező mindinkább kedvezóleg alakul. A 4 százalékos magyar <kranyjáradék, ! mely a liotschild csoport álul !bocsáuv tott ki, ma már Európa első pénspi-aczain tekintélyben áll mint olyan, mely az amerikai papíroknál is többet kama- <• [ loz. A magyar 4 százalékos aranyjáradék, mely a mostan körülbelól 73 százalékos árfolyamnál miategy 3.45 százalékothoz, o tekintetben tebát a legnagyobb elő- i nyökkel jár. Bizonyos, hogy 6 szazafékos aranj járadék conversiója után és által a 80 százslékos árfolyamot el fogja érni, sót túl is haladja majd és hogy a magyar állampapírok kezelói az érték foknzáss által oly nyereséget fognak fölmutathatni, minőket még cssk ss smerikti papírok birtokosai mutathattak föl az amerikai államadósság conversiója előtt. A msgysr financtiák az állam valódi activ vagyona tekintetében ugy állnak, mint azon álla* I \| mok finsneziái, melyek csak 3 és fél százalék kamatot fizetnek. A magyar állam összes activái, uradalmi bányái, gyárai és vtsutai és azon előlegek, melyekkei némely vasutak támogattattak s a wlyek ! at államot e vasutak iészvénytseivé te- J szik, elegendő biztosítékot<. nyajUaik a magyar, államadósságra nezvA A magyar k pénzügy története.egétzen .megrgyrt az . éjszakametikai egyesült államok pciu* .■ Igy ének történeiével. Megegyez a csodálatos és rendszerei fejlődésre, a bőséges segédfon ásókra, sz orstág természetes gazdaságára és szon lelkiismeretes pontosságra nézve, mely* lyel a magyar királyság mindenkor finaa-öiálli tartozásai nsk eleget tett ás végűi azon nyereség tekintetében is, mely a magyar állsmpapirok első emlsslója óta eteknek kezelói álul reslisáltstott. Bizonnyal elvárható, bogy a magva: állampapírok árfolyama at osztrák tíi pókkal pirításba fog helyezkedni. Ks állitáa tagadhatlan tények logikája által be van bizonyUva, í azért, mert a legközönyösebb tőkepén: ; zesek is okulnak i készpénz által, mely i a magyar állampapírok árfolyamának \| emelkedése, kamatfizetése éa a tőke visz-etauolgálUtáia álul ^ebeikbe folyt. Ai. alant következő számok tannlságábot nen< kell aagyaráuL Osak mnUtui akarjuk egy példa Alul, mennyire előhaladt M a-gynrtritág a kfilföltl félémé nyéken és hogy továbbá ibban Mí-gyarörtzágon minden párt egyetért, hogy I uji még fiataCtiálii teendőink közt még hátralékban van, rövid Idő múlva feltétlenül elvégeztessék. 1873 november havában Londonket \|py\| 40 t titu tiiiiBM Mfl tl ssássHkea irfoitssamál fc* MttM kl UgfSaeS léikse Magyart^ üi$ «Mk a fHUlelsk iMftt wk képes Sfy \| I? alatt, a tflffipÉ értékkel vtaaiasteaéé iMt, vettsifkaa Uralbeltl 10 uútlék\| umumt, i tfj ia Mk rfae- 84 eaiaalékai 4tfolyam mellett el-Kkl A t%-ae sraayjársdék általjábsn. Tftté « oiniM kai adatott el - K mafyar pepm>4 késspénsben Tannak vtmasiaKve, vagy párt IMAtt kelnek el, Tikit a kamateklél eltekintve 26,/°-pyi ej eredet rtelisáltak elfogadói. Ai 1878-ban 98 V°* árfolyammal kibocsátott orosz kólcaón most kölQlbelül >5J , o«» áU, ami az akkori vevőkre nézve kért!belfll 11/. veszteséget jelent. Az e számokban foglalt érvek k ü I-földön tekintélyi szereztek maguknak. Magyarországon se szolgáljanak s g y I k vagy mázik párt\'czélfainak,hanem csak a magyar állam érdeke i u e k. VP. K." Festetics Tasziló gróf temetése. 1— A „Zala" eredeti távirata, -»- KoMtheiy, febr. 16. d. u. 9 éra. Gróf Festetics Tasziló holttestet ma délelőtt 1 4 órakor helyezték az itteni családi sírboltba. A városban, melynek csaknem minden há-fcán gyászlobogó hirdeti k nemes prof, a város jól tevő atyjának, elhunyta feletti roppant veszteségét, pok ezerre rugó\' vidéki közönség fcvült össze a temetés alkalmából. A család tagjain kivül megjelentek a boldogult ezredének egy ezredes küldöttje, a megyei főispán, a nagykanizsai kir. törvényszék és ügyész-pég képviselői, a hatóságok és testületek, disz katonaság, nagyszámú Intelligentia, a zalavári apát, a vidéki és patronál usbeli papság, az ósszes uradalmi tisztség, a zala- ée éomogymegyet uradalmakhoz tartozó ! községek heláthatlan sokasága. A gyászszertartás meghatóan tinnepé-lyea, a gyászmenet elragadóan impozáns volt. Az idŐ pompás. Grossmann Ignácz Alapítvány. Ezen czélra eddig adakoztak. Névtelen Alsó-Leadváról 20 frt szerkesztőség 5 m Ebenepanger Leo nr 20 „ (JHsei Gntmsnn László nr 20 „ Ifli bál Ferencz nr 5 a Hertelendy Béla nr 5 . Vsp János igfzg. \'ar 5 „ Ifráger Béla nr 6 , Jfddigi gyfljtésQnk összege 85 frt További adományokat köszönettel fégsdnnk s c helyen nyugtázzuk A TZALAa tierkcsttóiége Politikai rSvid hirek. A frsnezis kormányválsáQ megoldáea egésaen bizonytalan. Sem Farry eem Frey-\'"inét, eem — mint legújabban szóba került i "g7 1Wad dingi on Saj-kabinet nem felel meg ,a tényeknek. Pétervár, iebr. 12. Az oroea kormány már a koronázásra k Oldasd5 meghívókkal foglalkozik. A meghívottak közt emlegetik Rudolf tróuüiököe, a német trónöröktfa, a eal«ai hercseg a a dán trónörökös neveit PáriS, febr. 12. Tegnap a Girondében, (áa>aetka e néhány máe departemenlban •emH kiragaezlották Nepoieon hrg. manifeea-isaát. Cogatcbao, hol tváeár volt, a nép le eSaggaua a k iáitváayt tmnéeia raadOMleafll fen tart ja elbatá-rSeéaéi a foadee kanfrrencziával azemben, mtif as 5 képfíeeizjétél s saavasati jogot aáegfagaéia. PIHs, tehr. 13. A kSatáreaeág elnöke oeas fogad\'a el a minisztérium lemondását, bénám maiarUMte eUeiáraeáeát a trénköve-i#\'6k agyének seegeidásáig. Leséén, Jefcreár II A Duna értekezlet ma éAfatfáa I érakor (tléet tartott, melyen Reméeia e flsirbia ktyvieeift hivHalévsl lknMwri kafltaValom képvieetója megjeleni, teríts fohr IB. A „Katiénál Stg.* éiplemensfoi kSrOkb»a aa a kir vm ailarWaa. hegy Oilev barSMg itt ss ereea pdhlihlíéi wam eeaS Mfcmeinrmággal, hanem ássam is Magyaré rssémgal aseeahen ie e leg snyymtsiAik eyllsmasaiskat tette. Orlev t S esnf I»t saerisK, kengaelyoaie aat, hagy (iNMMsenág más aeért is légiiké enlyt fkw a\| egsm hmAféÉaeé eMaeaeééJsévai Vslé bensl vtoesnyáhél areéf klslisságáia. mert Orsseermágot a kMpásaial vleeoayok he-1 kSaaiakk alkalmadat evieea igénybe veei&J Nrte, fehr. 14 Manaleéi hercseg M Ide IsteseH. Lseéss. febr. 14 Szerbia kéri, hegjy aj Paaa-biaetieásba eéleealk ha. Au«ztria Magyarország Hemetorezág la Oroeaormág pár-j tolják Szerbia kérvény ót PrágS. febr. 14. A miSieetérráleáSróll aaélé hírekkel aoemben a ,jPolitik" bécaij lerelezóje aat állitia, hogy a Taaffe-kabinet sohasem állott lailáidabban, ojiut jelenleg. í Különfélék. — Kttlmtetéa. Dr. tfsngfn Károly megyei fóorvée nr, szabadságolt állományú ezred orvoel minőségében szerzett érdemei elismerésefll, ó felsége áljtsl ss srsay koionás érdemkereszttel tQntettetett ki. Lapunk tisztelt barátjánzk ezen megérdemlett kitQntetéee felett őszintén j grstelálask. — Gr. Feztetlei György utolsó nspjsitól ée temetésének eloke-ssflleteiről s Nemzetnek Bécsből a kővetkezőket Írják: Yssárnsp éjjel 1 óra-\' kor György gr. már snnyirs kimerült,; hogy lehányta szemeit, s többé nem isj nyitotta f&i soha. De szórt öntudatánál maradt még ekkor is, de szempilláit fölemelni már nem bírta-. A beszéd sem ment többé teljesen. A mit mondani sksrt, annak egynéhány összemorzsoiódottj hsngjs jutott ki sjksin s abból nem le-1 betett érteni semmit; a hang jsgyönge, ércztelen mormogás néha, de legtöbbször csak suttogás. De smit kérdeztek tőle,! sst megértette, s feje intésével, arcsá-nak rándulásával felelt rá s arcián meglátszott, milyen roppant kínokat szenved. Ugysnskor, amidőn vssámsp éjjel Így behunyta szemeit, megkozdvdŐtt a haldoklás is : Issiu, folytonel haldoklás Semmi vonsglás nem torzitá ez, életéhez illó méltózággsl teljes hslált, ugy mult ki folytonos sóhsjok, s mindig jobban és jobban fogyó lélekzetvétél alatt, — s tegnap d. n. pontban Sórskpr megszfliit élni. Egy órávsl szelótt tndkozódott ulánnz a király s kiküldött hadsegéde már azt a hirt viheté meg a ijedelemnek, hogy Fesztetics György a legutolsó perczeit éli. A halál beálltakor] ágya körül voltak neje, fiai, menye, közeli rokonéi, házi lelkésze, orvosa, legbizsjlmasabb emberei.... Festetics György gróf holtteste s Berg nlczai FestetÍch-pslotá,keleti szögletszobájában fekszik, egyelőre ugysn-zzon s vaságyon, melyeu életfát befejezte. Fölibe s szobs fölepéből, egy fekete bársony rózsából fekete szövetboltpest borul; 8 körülötte mindenütt s palotában folynak az előkészületek a temetésre, j-Egézz zzokér sorral hozzák a fekete szöveteket, a mikkel a palota falait fogják beborítani; a déli virágokat, sz ezüst álló gyertyatartókat a mikkel a bolt testet körülrakják; némád, lábnjhe-gyen fbtkrsnak Ál és alá a szolgák a palotában, hogy meg ne zavarják a halott nyngslmát s a családtagok gyászát cssládtsgok s halál beállta óta majdnem mindig a másod-emeleti Iskoutályokbsn vsnuak s ms délelőtt, e palota klpolnájábsn gyültek misére. A boltestet holnsp d. u. 2 érakor fogják ünnepélyesen benentelni i temetést helyettesítő fénnyel és szertartásokkal kikísérik a déli. vstntbozj melyen elszállítják Molnáriba, honnak Szt.-Tamásra viszik s a családi sirboltba helyezik el. — Tárni közgyűlés. N.-Kanizsa város képviselő testülete folyó évi febrnár hó 19 én d. n. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tsrt, melynek tárgyát a fóatezábsn megépitendó kongó út, ugy a király atezábzn levő állami kongó at átvétele éa fenntartása iránt a migfct kormány megbizottjáVsl megáll spitott szerződési pontozz tok előterjesztése, ké-pezendi. — A nsgy-ksnizsai kereskedő ifjak önképző egylete által f. évi február 10-én tartott tánczczal egybekötött hangverseny Össrez jövedelme 871 frt 40 kr volt. Ez alkalommal következő felülfizetések történtek : Szommer Ignácz 1 frt 40 kr. Lengyel Ignácz 5 frt, Mayerbofor Henrik 1 frt, Grtnhnt Henrik 8 frt, Pollik Arain 40 kr, Friedler Gyala 40 kr. ifj. Fesselhofer József 2 frt, id. Fischer József \\\\ frt, Qeicbenfold Sándor 1 frt, Tasch 8iáon , 1 frt, N.N. 2 frt, Topiák 8ándor 40 kr. Eozenberg Kraé 40 kr, Vencsel Rezsó l frt, Pli-hál Fereoez 1 frt, Holtainn Miksa 40 kr. Róssavötfcyl AnUl 1 frt, N. N 40 kr Kbeaspaager Leo 6 frt 60 kr. Stern Báader 4 frt 40 kr. Ffochl Tál 1 frt, 8eborz llichárd 40 kr. Roeiafeld Lajos 1 frt OeM GaUamnn László I frt, fogadják a szíves kózremflködók, oemkllönhen a MMÉlvf ádáköJjÓki egyletünk liánt Csmmlratt iMvss 1 pártfogásukért legmé-lyebbkMnktnnMit l-f Székely Tivsdsr s. ki eÉybtl titkári i - 4 pls#1y-jéték vége. A nsgjtvá^sdi aSnbadsug* irts : Jeleiw esik Istjráa 15 évjm tanujó fájdalmasan meglőtte magát a napokban as Ősi puszta melletti Kóröagátou. Régen töltött pisztolyát sütögette ki. amidőn egyik gyutacs nemiakárt elcaattsnit szájába vévén a csövet, beletett, miközben a bár előbb szlIetAt foqotjt töltény eldnrrsnt, s a lövés a szerencsétlen fistal embernek ssájpsd-lásáes ps Injjakc^oliiijábft hatolt. A szeren-csétrnnségtjén többj ^etmek is voltjelen, azonpan a lovéz hallatára szétfutottak, ájuítpn véj-ben fetréttgve hagyván meglőtt Itátjsuljatj. A lövésre aztán az urádalmi cselÉek előfptottak s. ss ájultat kocsira tettft Z beszállítottak a városba. Sebe életeeszjélye1. Szolgáljon intő például! M ^^Ik^Hág pmranc-azóraL Csák nemrég törtéut meg az as eéetj hogy fegyVej\'gyakqrlat alkalmával egy hadnágyot agyonlőttek; Győrött mosU ejlihéz hasonló eset fordult elő, melyről onnán s következőket irják: A helyien állomásozó 11. számú vsdász-sászlpsl) legénysége mult pónioken dél-után: gyakorlaton volt a mezOnj Egy Geis er József nevü káplár sz egyik közlegényt mágplrongátts rossz lövése mistt és azt paránésoUa neki, lőjjón homlokára. A kizfogény csaktigyaln a káplár homlokára csélzett, s fegyver elsült s s káp lár azonnal halva jrögyo^t össze. A golyó Kémein ketésztül ment, s koponys hátulsó részén jött ki. Még most nem tudul, hogy s gyilkos lövés szándékos akaratból vagy \'pedig véletlenségből tör ént.! \| ] \|! \\\\ Vm - Fehérváram a Széohony-ulezában egy bolt eafgtáblájása megyar rubába Ultö-aOU férfiú van kipingálva, lióna alatt t kia bordw tart, melyre ivEcaetu asó van írva. Aa ogó«z kép alatt pedig a kÖvetkezó felirat olvzebató: jegyes kereekedéa a vig magyarhoz.* : Valóban jellemafi. ) — Férfiruhába Ollösött nő tolvaj jelentkezett a napokban a budapeati ffika-pitányaágnál. Aa illetli egy aa igauágaanl-gáltatáa által rég kereaett egyén. Aa aradi kapitányaág két renoheli a a fSvároai rend-Sraég 4 iaben elköváett jppáeért köröitette, de eredményteienQl, mert aa illető oly fer-fangoa módon játezólta ki a nyomozáaável megbisbit kŐsegeket, mely ritki>ja párját a rendőri krónikában. A tolvaj n6: Hsekullee Ilma Budapeeton > u5\| ruhában, különféle ál nevek alatt, a kellő buonyitványok előmu-tatása melleit több helyre, beállott azobale-ánynak a mindenütt igyekezett aaazonyának teljee bizalmát elnyerni. De oaakia eddig maradt egy helyen, mert a1 mint a; bizalom folytán az értékeeebb tárgyuk hollétének iü-domására jutott, ezek nagyrwzót öa^zeeaedte ée megz0zött — lundznnyiasor H fóváróiban bift lakájára r ment, hol a nyomozáat télre {vezetendő, Azounnl férfi raliéba\'OltOeOtt, mikor aSláu zz eeet már kioiit feledébe meut, újra felvette n(i rubifftl, újra beálloljt eaoba-lánynak ée újra követte aa elóbbi manővert. Eddigelé a (övársaban négy ily foljelsntfa törtéut ellene. Méháuy nap előtt a rfndórség elfogta a körösOttnok egy barátnéját, a ki a eaeiaélyleiráehoa nagvon baaonlitott, Ekkor 3ekuHoe Ilmában felébredr aa emberieégi áráét, férfi ruhába öltözködve a fSkanijányiág-ra ment éa elfiedla, ihogy barátnéja árlatU nul asenved, ö a kerenett egyén,1 a mindent töredolmeeen bevallott. BERGHEER mű-(mehanikai) színháza Budatótről, jelenleg N.-Kanizsán az ARANY^IKARVAW iiiiKyleriiirlieno Ezeijnel! van szerencsém a n. é. kőiőnség tudomására hozni, miszörintf. hó 18-án vasárnap előadásaim sorozatát megkezdtem. lilt\'k- ós szellemjelenések. jCalospintikai előadások nagWzerü fény világítással és plasztikai csoporto-zattal.- Továbbá; íHEATER DE FANTOCHER. Mechnikai kőd-fttyolképek eleitty és lógeny géppel, bűvéSzeti (mágikus) előadások. Az arany légy (la )lust d\'or.) Az önmozgó (autómat) mint kőtéltánczps. A Prevorsti látnoknü, sat. at MtflIliiden bóvebbll m falragaszok. Felélőé saorketstS: VABC1A LAJON. TársSaorkeeeté: IIOFFflANN MÓR. IDBiiBETBGS EG£H Hlk nz Idegek T As idegek tiilaj<luuké\|ténÍ kSivitltli intnden árattnak, minden klbS benyomút köt-vetlea aa \|dfek ktaveUleeek Bntlj klIftaUsik aa okok oly eilönféldk «t idegbe iegaégekje^ Ikneégel is. £l<6 eorbea aa Sefsz Saisshniódáia, Imné- jjjffft ff tUrtlkmik, • férjiik ilffmfiUu MSanttal áe íjjali aaSfHttl» n ita íjp&ÚiH TF"1* \|,rc»\' W1\'11 ntB-k. literi ka<leljálUpet^álfMtlftaMff, algráa eg)oldalú fofiijtit), fíjdulaikk ktrnUaonlbnn ét MtgMibtn, livWterilras gMcalk. deftiláa, el(Ml-ktlli aMátai ttmaátfM ksrttláaa nöl betag-j aSfekTfretifvaM állapotok, vérwasáj)ji(tg, kbii-\| lénj d» joaaaoa bioiálniaá, kfet- éa labreeakatta atbj Ws Itt elOaorolt ősazea betegsé gekM egy,\' la gvógylsmében eddig előfordult \'iyógyszér sem gyógyít oly ImzonyíjBan éa tökoletoaen mint DE : WBÜN PEBÜIN-POBA (persls sévésyskbél kéZzitve). — Arlsl lanaácérl keiss^égvállalsk. dóbo* dra atlaeéfdsao/ tgyüH ]1 frt. fiÓ kr. altér- ÍlBjy Mai»l»aá\' \'Prager B. Tesfr öRjnök»/r: filsclwer A.\| o>l. jj\|jw- ■«. j; faWioHhtnCjt _ItTl 7-11 M ternO rmentetleii és ingyen küldi tett héutgyobb i víreroény jegyzékét Éli Tisztelettel BERGHEER LAJOS, Mechanikus. Singerslcaá>i\| 15. rom I .fold. Heiobikprel" - PSERHOFER J.-féle Várfisvtitil lohHarnnlr rgjeteeiaa labáacee Nt! alattt aa ntóbbi etfit tél-f ül tIBZUtn Idliuaunun j« U^ 0>f\|Mmllk, aritel «.kug,.ü alig l«to.k Udt-eeg. maljben a Iiibdaciolt caodna batáekal »>t^aaere»ra U népi biaoujiuituk volna A lrgaikacaaab eaptekben, ínelj6kptj\|i minden egyéb i/er aikertoleall alkalnutaaott. fa»a UM.eaek eumUl.uuor ea a legrövidebb ffttoi alntt taljea g}ógjntnat errduiénjeitek 1 dobok 16 Ibdaeicc.il 21 ar. 1 Ukeiea 6 dohosául 1 írt S kr. poétán klldve 1 frt 10 kn (1 tektrcmtl kaveMbb nen kk.drtik eaét) Meg-küldik utánvétel Sa\|; poétenUlvaej mellett. BC* SramuUn levél érkmtt. átéljek irei bal.tu.on-danak e lubdacnkpr\| nteijeknek n ligli\|lftnf<M«..ü h legaatvoMbb beUgaégekbee egeetMfSk beivreslIU k i ...L I Tmimmt t.l) .-.--1.1. __II. . ...... 7 l ..T «\'•._£ !-»-i. taeat kAeafinik. A [k\| e»»k tgjuer klaéret^t kBaSi, ide toellékmll kSilSnk uéltenjfai tett tevabb ejaaíji, A iiaaUtan k6nóo6 íi.iok Wikfonfiur »« TbU meiL ISSO. aov. Sl. Nyllvénoa »ő» öbM Teklnutaa nr! ISIS óta btraTtdlaai afaayerM bén-t.lomUn ée hngjrr«keÁéb«ai nrToMliallaeikBWfuwt. d. miixUn .Iker nrlkOL bajbm mind n««M Tilt, ogy. Sony I4S mnlU belek Sweuegiirodi wikúvetketitbeiii; MHaa étvicy- Uknaéa éllott b. ki< yty ecy korty pnffMláa, nehrt lüit 411.1, ml( nem végr. vértlnillA Ubdami ii.m Uvanieuék Sy ógyll b allan ilHUk. - Ui-a ki vénUstk^ Ubé.;\' iKtn (ySaflie bábkm Í^J.im — Kltálo .1 ItcT.é li.if^jiti la érettem, (i Li nlb«ly«t eeak a legeeekélvebb ét-v\|i.t nvelim ia le, alig nrtan . kéj ée faliadiw.a miatt iumwn ■i Sa. éashMift eeulálatw haUw i.esn.i.ekhós ("lywMdttai.tBflj.k i lnliMÉil, a coguMt eeakaem Iwj\' mt II Mkéleteeea aipiiU-vittkeztiben éa a t«kint«les mraak mée egyéb tríWté gyógyescrcArt tdkmMéeemt elcgendAépen kl-Ijj tUsljileUel Ctlingtr Jéhm. Teklnletea or! (Nyraeereacaée voltain, vileUtn as j Sa vértbstitó labdacUljios Juttatni, tnelytk nálam aae- I dfckat mlvaltek I — Erek óta ascnvrdtem fejfijia éa j asAlhfiiléaben, egy MrSÍnSm W Se kítünS, Ubdacaaiból étenged»tl nékem 10IdikaboUle eeee 10 drb Ubdacccn- j gem oly teljes lSkéMt«Mn helmallitou. bogy as va-Mdl caoda. — KSaaSMem rafcllett kérek még egy csomagot külűeui. I\'riska, 1681 m+M. 13. Pir Andrdt, lUyiko, 1879 norembet SS. I Tekintetei art ia jtSSSríi évtSl kesdte agy két i évi Tiltélka etéa fol toki bekig e cgéatcn oda roli.m, j beveederók- ée oldalt Jéaok, aiuor.émelygda, bégyadiaSg, \| fonóeág, Slmatlaii fj takikM Tollak éltem iwpl gyöt- , rehnei. Kitn M évi i\|{i\|(.)zbeji tti orvost kSatftk « \|(fti-fessott UicebSI bUái i «teg Unéeeadie végeit, de inlod haaztalau, balom iianréi-napr^ tiilyoabb lett. Mteeaak I fson év olítébir SS 4 wraetam aa ön c»o»Ulab.lac»al-^ nak birdeléeét, rarakreraiiam, miután asokat niaaüáe-•■trűen é bétlg aaMMn, 10 (vas létem dacaára Untét ; •röi.liM él iSkéleteeén legéaa^égei vagyok, egy bogy moat ismét agélain b),élati«k BrrendbeM^ fogadja aaért legmélyebb kSsaSectenet as On eaedatarS gyftgy mreért örökre bálasSteleaettk 7«wm) K fuUibirtukos. Ttkintctas tl ESn bsestjire aat, mtaserisa te< téesláaieg reli—wiy Fgy égy sasi i baamld jíwfjal Uras M kire e fagy b.I max a 1. mely raaiáénm ban Icbb ideit ftpbaul gyomu ««WL ésniia Walamennyi ggysiivaseu sgyatamai mu iránti biaalmat-lenetgemáak, ilutMka ísagBmat ea i.n Trrtintitá lihéjctilkw folyamodni, bagr ws ayrú golyóbisok eegélyér.l megtMiromvlJam rég US óta tártait arany-eres bánlahnamat Bgyáitaláhan nem iselilmi Swtak bevallani, missvrínt régi bajom négy beHliaautatalntan teljei tOkébtanea megízünl. a éa esea lalUawikat U-meráeem kfir.Un a legbnzgóbban ajánlom As tlkn - nincé fgyállaIában.semmi ellenvetcSrm. ba Sa ezen a-\' lataat, — jóllehet atvattria nélkül — eyUváaaaaíe «l. óbajija bocsájtani Mély tkatataOsl . Bécs, 1881 febraár SU T K Ceeaey, 1S74. május 17. Tekintetű or I Mathogy aa Sa .verilaatí^-pilal** i (sleaégaoneek, a kl érek la USll gTOmorbajban a cauzban sssnvadat nemcsak Tiaasaélék aa álate. hanem ■ ej IQui erSt le CntAUek belé, más IhnU betegségek-1 ben eztnredAk k(eée(ie még két tekercs uiántétel mal-j letti MgkSUéeéfa kérem föL Mély Sesssaá Pielils, 74 június 2. • Mélyen tiaatelt Fíerhofer ur! ka éa eokan mások kik ax ön ,vVntwti!i>plluliinak- egisssegfiket klmla jük. írásban f.jwük jki ligmélyabb bálánkat A éa piluUI eok L»í»gaskaa melr ellen semmi máa mar aem l.aitmáli, a bpuSwkt BJ. gjerót taaeeltaWeli A Hók vérfclyáeéaál. rcndetleo kati tiulnlásnái, kagy-rikedéwél. gtllauáMkl, gyunujt.astaa- éa gyunor guresael. sx^lillniról \|a aok egyéb bajnál gyihaeeeen eegHatiek. T.\'jea bizalommal kérek meg IS Mkesesm-M\|l tissiclettel\' Kmitr Kirdf. Csukamáj-ölaj, VA,ódi ^ ^ ^^ _ Kgji üveg I eji i titva a legkaislak Amerikai köbj)v6ijy-kenöc^ j Sin Itató, kéteégUlenSl legjobb eaar minden kOesvé- . nyu ée eeáasoa bel, iievcsiiteMn bálgerliicsbsj tag-saakgatás, giree, UreM logWáa, f<jftJáe,nUezakgVis p0(i l^blZZÁCIáA ellen. ST aib. stb. allén 1 Irt SO kr. __. iája a Anatherin BUl-vix, p^^\'cmm áhaiá\|ao- aaa aPsmert legjobb fogtseéartóaaer, ISvegeeelft 10 pl. Áomeratbauseuttil, a lát- Szem 6880nczla, ,.rJ ,rs»\|t(ié,« 4e leaatait- eára eredeti OregeMlben áfa S frt 10 kV ée1 ftt SU Ohinai toilettejMappan, gyártáa tarén. TTlUfllta uilii a bSr báriony sima laea ée igen kailemae MMet tan meg Igen eokálg lartéa kl nem esárad. ligV darab N ikr fö i _ ■ _ _ „ álthlánoe leaiert Jeles k I« laKer^pOr, rb\|,\|r.ke4tetg, lojtókö! 1 doboa SS kralesáí.M j ___ : t^. i I l\'scrloifcr J-tól, évek óta Ug-I Og) \' * [ kfatoéabb szernek van tlls-merve, mindennemű igtbajoH éa Idill eebek stb. el. eu 1 tégely éO kr IH__1____ Élet essenczia! (pijágai cseppek , svéd cseppjk) ^ testi bajok ellen, kliltoS bátieser. Egy üregeac Mkr. ^OT- MiadrtiarniB franciia kSiSalegeeadgvk kásieser buli Stb elien, ar iMr» _:U a lábiasadást a as eaáltol kéjetksaA kellemetlen szagot, épen tthja a .lábbelit, éa krtahéallaa szemek vau keMaeayalva\' Igy doboz ára \|0 kr Georgé Pato pektorale-ja, SJSLÍÍ ilás\'p kKbSgéa, vékediMg, hurut, rneü- ée tttdftbejck bántalmak ellen legjobb és legkellemM«bb w-g>Ássamsk általánosan elismer) i l éaksa ara SO kr. Tannoochiaiti jliajkenöci JSfJTÜÍ ank éa laikusok által eslamanajl lajatreaatSaesekl aStt, a IcgjobhtMk ell—sivs, I csinuaan kiállított aagy eeeleaosa 8 Art. \\ Staedil tanártól Rágott éa aaért eabek, kalavéeyek, a Ubak [régi. WWnkoukint rali. léeei, makkcs uIrigyk.Ma«k, (ajó f4sbai aákae ée gyulladásos mell. inég&gyott lagnk kSas»asir éa ba-eaaü bi^jok allén jónak Uaoeyah. Kgy tégaly SS kr. K^yetemos tapasz, mVi OBLWK ItBOLF Uiiék maUeiséáai Wo, 74 l4\|l BerUé-Weileaá. wr li oUééti rsikSlAltetoek. Egyetemes tisztító-só, Kíí^.uíi megzavart emésztés\' mbdin kűvetkaarfneé, S. m fdq\|}ál, szrdülés, gyomotgOrra, gy ■meebée, aranyér dugulás stb. aileal emaag sr. l frt. vagj rak Urak baa UrUtnai, vágj kérésre gferaea a aeé^iedée jmeta otisa S loriatoa alóli emegadl csakis san.k beklldéee aUa eeekS-sSiteti., uayjobb ö»»ugnéí ulsorétei mellett is 1S74 11—11 1000 FORIMOT atonj hoiflynik, .kl széplft biílzsamom heesnálata ttián lla] aaeplöket valamint\' máj-teilioiíégi Mll^kat, uapaUÍést Tagy egyáltalán aa aresberre néave bAtránjoa axint el pem tenné Küldök ulánvót msllelt I tégelyt 2 frt. 10 krt. Epllstolre sz scpibsn, kszensn ksren levő siAresk tsljei elpuaitlISsars A saftrt a aem Ijejaeoa lielyékrfil eltávolítani, hogy aeok Innét ne bSjieaek, mai sápig aaép óhaj mM-adi, mivel rfa eaer eem elégített ki\| JFeltilnéit fog tehát kelteni aa én eaeren mely nemceek a aaSrt távolítja el, hiheti, aeask utánsívését is gSt«l\|e, annál ia mUbb, mert teljee feli-tosltókot nye\|tom a siker a nem aikei-Q-lés esetében es éjataji Oeaaeget viaeastéri* lem. Ára t kis ttreanw 5 frl, egy nagynak 10 Ari Qyótjáiaatl fewtáraahmnok TakalemJ frt. M ke. Flseker Iksef tegjésstador. 43 l-S Hse l gssfi li ■XMXXDOOOCX X3COÍ1 A nagyírtTemü kűzdnség b. tudomására hozni van szeres-cs6m, bogy a Schreiner-féle legjobb minAséga g r 4 e z I hordó éi palaczk serek s* e r e-de ti !r mellett nspvban, va-Ismiat kic^invbVn egye<IBI nálam kapkatók.. K-káaiska, Iebr. 9 éa 1883 Schreiaei\' Fetmes ét fia j4 fórsktira ; RoiMfeU 8,nái. Irodahelység : főtér, Heim kirékáu mellett «s-a * X M M LX toMwi «••»» Hd í W^l lOfO&M imh ta tiyyr mMfr\'ilti J4mi WP\| lliiliH kiatét4a»\| tffilMite tóal ?olaÍt\\ hm Imi M, ^Nk, W, wtnk 101410) a a, hfc\|liMI>ll éM Í^étájth ayBTáaoe V WiV V/.V ^TiV w\' Í1 Vvfi rvf® €Vf \\f* \'rí UaerfoGk számára. léraé »ÍU« B»t«f Wét" eu\'fflfi keay-weaaét, pMit varai (aa fjen Mayátja^a— aal u»nda»ki ímbkbí «wwtn« atk — fijpr aumc-iare Mf/^atteak a sorai lUBlMbH bmála«k. riírt c»ak »rr» fi-jmlMilatSak. hi/fj a JtaUgWr»l" kifiaafe* GOBIMSjtn K fjtjft«i.i léwytanii tli«l L JítráiiUr a) ingjto 4a Ur—atia » I Jetik awf. a ■afra»4*ek triut t>iu oiw MM kMMfál I kr. a favaWtf Uphi- 1232 3-7 I Arvtrétl hirdetmény. Kir. bírósági végrehajtó. 71 l-l 9071 tkv. 1882. daca. 16. Árverési hirdetmény A nagy kanisaai kjr. trvaaék talakkvi eaatálya réaaérfil kOabirré tétettk, liogy ifjabb Lakáoe Jóaaefkerecaenyi lakót végrebajlatónak öreg Lukáoa Jóaaaf éa neje Haimáai Anna végrebajtáat aaaavedfi kereeaanyi laké aok elleni 60 frt. téka 1876 évi november II tél 6\| kamatok 18 frt. 25 kr. pár, 4 frt. 60 kr. ingókra véfrebajtáa kérelmi, 18 frt. fogaoatoeitáai, 6 fit. 30 kr. ingatlanokra ▼égrebajtéa kérelmi, 32 frt. 48 kr. érveréai a még falmerfllendé kOltaégak iránti végrehajtási Ügyében a fant nevaaett kir. trveaék ternleléhea tartótó kereoeenyi 193 aa\| tjkvbe-A f 645 hria. a. felvett a törvény érteimében aa 1878. <vi máj. 17-én kait adó biao-ayitváay eaarint 779 frtra becaült öreg Lukáoa Jóaeef éa neje Haimáai Anna tulajdonét képexÖ ingatlan minthogy Eivrak Károly Markly Jánoa nagy-kanuaai a Társai Jóaaaf w€k aa krmU MiétMaak elept nem i taMak, 4a IMt. évi 60. Jt, ea. I 85 f-a érlel mébao a meat neveaetiek köl^égéra • va- j Mélyére 1888, évi aartl ty 10 napjén d. a. \| 10 arakat kawaaaayW a. köaeég biré bánénál felperesi ögyv. Marki/ Antal vagy Myettaaa köabelöttérel iMartaaáé nytlvá-. aaa érveréeen eladatni mJ Eaen Mateéay k&eaájtáaával agy idejttleg magállrpitot} árferéai feltételek a kivatalae órák alatt a a ■aiaaei k»r. tveaék talakkvi ooatéiyáoál a akereeeaayi köaeég aMUjáréeégáaál megtakialletók. Kir.- trvaaék mint talakkvi batéaág Mágy-Kaniaaán 1882. decá. 20. 78 l-l aac b • égaéaai AhÁrt ^aléltt réiiahajté aa 18I1-la Klh toémVkm enaaaal ■kaaUaé kir. i állat Veaatar raU i Igrakajiatd javára eAaa 400 H ttta • iénűékai ivéfraKaitáa alkat-éa ftéO irt 80 ■ kádak é éa nj bak 10141(18 aa. a. végaéa folytán lábéi étté iagéaágak nyilvános árvaréa atj4a eiaáeuiak Maly árvaréanek a balyiainén. Kara-alaaree lakéaáa ée pineaa kalyiaé-14 nekBalhh i 1883 ik év tabraár Cl( 26-ík napjának délelőtt 9 órája batár MM kitnaeük éa ahboa a venni aaándékosók aaawaal oly megjegyaéeeel hivatnak mag, hogj aa éfiatatt ingóaégok eaao árvéréean, aa 1881. évi LXt.ee. 107. \| a értelmében a legtöbbet ígérőnek baoeároa alul ia eladatni fognak. Aa elárvareaandö i góaégok vételára aa 1881. évi LX. t. ca. 108. fi ában megállapított feltételek eaarint laaa kiftaeteadé. Kait Nagy-Kaniaaán, 1888 ik évi fabr. hé 9. napján. Fábiáii Elektro-homöopathia. Ab oj elektrohomfopatblkán gyógy szerek minden betegség gyógyltáaására hatás tekintetéin{felülmúlják az eddig Ismert g) ógjireqdszereket. KimeritiSjankftnyv 9 frC ; j ^ f 1I68IS-U Ká\|PTEB A. hniDflnpathikasltóíponti g)ógyaiertá[, GENFBEM. Főraktár nvi nden orsaágra. Magysrországi fóraktár: B ml a p e s t. Gyógy Éter táp a birodalmi Nádorhoz VácxHkörutn. Consultaló orvos: Br. Feiclitmaun! A Caorván. Békésm L « 11 wíl$ il WVüiiiii l\\ Ú I I . j .„a.m.i^^- 1Mi„ irifakm, j c ){ Ily llifJtJW1u\|á, I.\'b j }. 3 ^■HPra&Éiáll\' M -• li . \| [h 4 (rwiÉ alt4 U i Íj js \| ) tii í n I^ Mé>* P E^-ils^ftjIi2 A-ii\'-fWr! IfiJiI « 1 HHH ÍH HlíM-* -Í iVa^KM^írÍTsj1\' \'í^fi^íM I 1 RUM mmriJl^LSB aa ft SÍ * \' S-l ÍhfSlhC-5-n ~ I I h\'ialH iiÉanílííIMBnr • IL aslls--1 \\ \\W iln!1 rfiss ifi Pli^t « " I \'\'HÍ :iw ^ 12fl^JSiaSa M t\|i6llit£l4li3 h& fii jít fi 5 j If« MB HilBn^il li Sslillf^ Min --11 í KvlílH - \'flhK V B ffrnTTrrii\\imi< ■■■ - w 11<sL • tasssSS^ tdif o= i ithinJ = \\ lífi ■Irfl jSLfl OntíífflHHLJ^ nil lf • Sbíírt ^luh - i s^ S lift -s i Bi™ II B^S®H»Ml s 1IAr 1 SÍI ÍMH Ml ii!í - I^HH n Efl rXllbLJasiV, 1 - : M t &r-aaáí«UB 9-SÍ^iS •fclSal riisiíjj •= * liTa^vlMaM11zz N h ?* fl J S 3?iaőm i\'síll °>\' t:i\|J«\|Í!Íli Ii!5 \' 15 á IFtíPiHMHÍi ilii\|!\|! Í\|n:S s ls ft \| i 5 " j II81 i\'lllSs\| Si»Mf ásPl l\'Síiffi I ^WlfBHisppF s. 3 \\\\ 6 LHjlaH\'3 i\\ű2\|1J; mm ! • 1 iTTTlí - tí ámt kr -ü ^ iw i OA Nagy-Kanizsai Bank-Egyesület Részvény-Társaság \| f. 1883. évi márczius 18-án délután 3 órakor B I SAJÁT HELYISÉGÉBEN i > hllenczodlh évi 1 S f Jt:, I 1:1 • I 1 rendes közgyűlését \| )• 1 • " \\ s ," . N I A « ft .v. IliMKMi^M tartabdja,\' melyre a i c2. részvényesek t sztel^ttel meghiVft^í k. H [ A közgyűlés tárgyai: I 1 a) Üzleti jelentés; a számadások és mérleg jóváhagyása a felfigyelő bizottság jelentése alapján. M \| b) Az osztalék meghatározása. .i [ \' Í •; \'i - J •iij! i ^Mi ! ■ 1 c)-4 igazgató tanácsos választása a sorrend szerint kilépő Ebenspanger Lipót és Steril Jf. Mór urak helyett, vagy ezek uj- fl 9 bóli megválasztása az alapszabályok li5-ik g-ának figyelemben tartása mellett d) A felügyelő bizottság megválasztása. 1 \'• ^.V2\' -- ! fl e) Egyéb alapszabályszerüleg bejelentett indítvány tárgyalása. . I 0€T Fl«yelme»leléi%! Azon tisztelt részvényes urak, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajt- fi 2 iák, az alapszabályok 35. §-ához képét felhivatndk, miszerint még le netn járt szelvénVekkél ellátott részvényeiket f. évi máim « \| hó 10-dikétől egész márczius 17-dikéjg terjedő időközben az egyesületi pénztárnál letóteibéhyezzék. C S Kelt Nagy-Kaniisán 1888. febkuár 17. "t\' [ H AZ ÍgazgatÓ-tanáC$. \| 15. szám. Nagy-Kanizsa 1883. szerda, február 21-én. X. évfolyam. Kiadóhivatal: Fi»ch«l Fülöp könyv-koroekedéee. Ujv&roahit ulct. 513. » cwneoteet árak Egész évW 8 frt Félóvro 4 firt, Negyedévre 2 frt. Rlr4«tuiények: 6 baséboe peliUor egyszer 7 kr.. többszöri hirdo lésnél 5 hr. Bélyegd!) 80 kr. Arvtitti • egyéb hivatalod hirdetmények 30 kr. bélysgdijon felül 100 énéig 1 irt, aaontnl minden eaéért % kr. • \' \|! " I\' J; ■•! , I - I. r . \' 11 I 1 I I MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI,\' KÖZGAZDASÁGI É8 ^EGYES- TARTALMU LAP. r Szerkeeztöl Iroda. Hova a lap szel rásafc illbtS közlemények küldendőn Bejaa uteaa 4. snám. Bérmentatlan lovalok otak ismert ka-sok bői fogadtatnak el. Kéairatok vtsszá. nem küldetnek. Vfrtlttér: potiteorn 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület ée Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATÉN. Budapest február 15. 1883. ] irá«y« át«lakulAe»e m jogUgyenl^eég 1 megvalósulása után katapmuk s befolyásuk terjedéoe előtt nagy gátként a megyei intézményt a zégi rétegeket ellenük védő bástya gyanánt tekintették, a főként Önnek folytán törtek nagy vehementiával annak megtOréeére aa állami [kpzigazgatás modern jelazava alatt, mel jet különben egynémely magyar chauvinokis alkalmasnak a találtak Ja megyékben létező idegen nemzetiaégejk esetleges hatalomra jutásának meggátolására. A Tisza-korány felallatául tttjste ki a régi megyei intézményt; ugy átalakítani, hogy a mostani" állami kormányzati rendszerbe is beilljék s egyúttal feladatának is teljeeen megfelel jen. Először megalkotta j a megyei közigazgatási bizottságokat,- hogy a megyei tisztviselő aa államkormány közigazgatási teendőit mint ennek közege is fenakadáa nélkül teljesíteni tartozzék, szabályozta azután a felelősségi rendszer szigorúságát, továbbá a * qualifikaóionalls törvény alkotása által a megyei tisztviselő ké-peesége iránt magápsJc biztosságot szerzett. Aa [egésznek megkoronázásául moet a megy/ék háztartását rendező törvén yjavealattal a vármegyék háztartását önállósítja, a kormány gyámsága alól felsíabaditja, megszabja minden egyee megye Önkormányzati költségeire adendó állami dotácziót. De ennek mikénti felosztását a megyére bízza, s egyuttyl felhatalmazza, hogy ázükség esetén dologi kiadásokra kultnr-nzélokta az ül ami adók után 8-r6t\|« pótadót aaedheesen. Ha tehát as eddigi reformok a megye politikai aetonomiájá- n —. A képviselőház ma tárgyalja a kormánynak a vármegyék háztartásának rendeaéséről eaólé törvényjavaslatát. Az a kérdéa, hogy! a törvény ja* vaslat íntentióinak megvalósulása önt a majd több életet a vármegyei intézmény bo, s meg fogja-e aoaélozni aa Önkormányzat erőinek tagadhatlanul meglazult idegeit ? Erős meggyőződésünk, hogy igen. A régi megye., trvmaga régi nagyszabású politikai autonómiájával a mostani államrendsaev keretében nem volt fen tartható, ez autonómiát tisztán a közigazgatásra kellett szorítani, s azt ia ugy, hogy a közigazgatási Önkormányzat ne lehessen gátjára az állami irány megvalósulásának. Nagy étalakulás volt ez, mely természet szerint nem mehetett megrázkódtatás nélkül. E megrázkódtatás oly nagy volt, hogy a megyei élet emiatt egy sokáig tartó válságba esett, mely az Önkormányzat tettre kész erőit paralysálván s a megszokott nyomból kizökkent ambitiokat csökkentvén, kétségeket keltett igen sokakban, hogy az önkormányzat egy általán czélszerü esaköz-e az állami és megyei közigazgatáa czéljainak szolgálatára ? Annál szélesebb körben terjedt pedig e kétely, mert a megyei önkormányzatnak, a magyar társadalom régi hatalmas elemei azon eajátlagoe terének ée domininmainak nem ke-yésbbé hatalmas irigy ellenzői támadtak amaz uj elemekben k melyek a magyar állam s társadalom intézményei nekeforaáinakdemokrát nak korlátolását ozélozták, ez utóbbi reform a* autonómia nagymérvű tá-gitálát idézi elő s pedig azon irányzattal, hogy a megyei intézmény e közigazgatási feladatok teljesítésére képessé s teljee erejűvé tétessék. Az ellenzéki lapok is — aa egy „Egyetértés" kivételével, mely a teljes megyei politikai autonómia követelésének szine alatt af megyei önkormányzat teljee megbuktatáeára dolgozik,— e javaslatot megelégedée-sel fogadják s attól a megyei élet s önkormányzati erők pezsdülését várják, Örömmel oonstatáljük azt, mert ez is a mi nézetünk helyeesége mellett bizonyit. Nem étik messze a fájától. (T.) Tisza Istvánból, a Tisza Kálmán fiából nagyember leez; nem azért mert beezélni tud, mert ha esak beszélni kell, ott van Szilágyi Dezső, alti meg nem beszélni nem tud, még sem lesz belőle nagyember soha, —> hanem azért, mert már ia helyeeen ée okoean tud beezélni. Keleti népek vagyunk, tele ideákkal. A londoni ipar miniszter mondta Kossuthnak, hogy minden Londonban lakó magyar ember egy egy talál mády nyal áll elő/ csak aa a hiba, hogy egyik sem ismeri a mechanikát. Hát Itt nálunk is annyi aa indítványozói mint a rojt, osak aa a liibai hogy-a legtöbbnek ninca élet4 philoflofiája. Szegény Apponyi Albert ia, ki más különben pedig nemes gróf, sőt (tozzá csillogó esze ie . vagyon, rendöáen fejelágyára eSett indítványokkal szokott ehőálleni, s én nem omléksze^rá^bo^^vaU T ványa már elfogadásra talált volna; a kis birtok felpanibolhntlanságának is_ő az egyik fő fjjzászlóvivője, de biazen ennél szerencsétlenebb eszmét is alig lehetne egy; hamar előkapni. A saéltőbál bomlásának fázisai nem igen engedték^ hogy a lapok t. olvasóinak én is elmondhassam szegény véleményemet e tárgy felől, — de engedelmet kérek, akár helyeelik, amit mondok, Lkát nem : egy ujabb nemeei oeatály felállitá»4r nem lennék képes ezávazpi soha, És akár állnak előttünk példák Amerikából, meg Németországból, meg Angliából, szerintem csak azok a példák el fogadandók, amely példák jó példák, de azért hogy. Ivalami nevezett államokban romznl van, nem következés hogy mi is az^nképen cselekedjünk. Azt, hogyi a föld birtok vásárlástól egy olyan szegény ember, ki ceak pár holdat képes venni és aatán ismét egy párt és ismét egy párt, tehát hogy a föld szerzéstől ezen képen el legyen zárva, azt a méltányosság emberének helyeeelni nem lehet. Hogy az igyekezetet ée szorgalmat a gyarapodástól aaértzárjam el, \' mert vannak nem igyekező és nem szorgalmad emberek (tisztelet a kivételeknek,) kik vagyoneikat apródonkint eladogatni kénytelenek, tehát hogy a szorgalommal szemben ezeket védelmezzem, az nem igaaság; valamint áz sem jigazeág, hogy valaki\' vagy az egéaa vagyonát adja el, vagy ne legyen képes magán ee-giteni. t , , As egyik feltétel is túlzás, a másik feltétel ia ttklisAn; mert eem a vagyonazerzés módját, sem aa* önsegély módját nem ísarhatom el senki elől, pláne, be még az állanmak is ártok. vele. Hert ugyan mit nyer azzalj az állam, ha a birtok egy olyan embejr kezébe marad, aki nem képes többé jól mivelni ? És mit nyer azzal az állam, ha azokat aa embereket pedig, kik ama birtokot megvonnék és jól- művelnék, de egy egy eem képes megvenni as egészet, a bírtok megvételtől elzárja? Azt nyeri vele az állam, hogy árt annak Is, ki birtokának nem képes hasznát venni, még sem szabadulhat tőin; árt azoknak ia, kik hasznát tudnák venni de nem juthatnak hozzá és végre magának ia árt, mert ezen a módon számtalan oly birtok fog keletkezni, mely rosz müvelés miatt nem terem, ée sran a magán, sem e nemzet gaz-daaágnak nem hajt semmi haarnot, — Vagy: bogy egészben eladható legyen, fél avagy negyedréez árán kell elvesztegetni. Hiszen Magyarországban ma is az a hiba, bogy a legtöbb ember nagyobb földterületen gazdálkodik, mint a mennyit helyesen megművelni képea. Ez okozza nagy részt az\'elszegényedést, ez okozza a pusztulást. Ea okozza, sőt csakis ezektől kell az adót végrehajtás ulján behajtani. Ee vájjon ki lenno a földhöz jutás lehetősége alól kizárva ? A magyar ember. A földmivelő ember ée kinek kesére játszanék aa ilyen törvény t A asidó kesére, fin ugyan nem vagypk antiszemita, elöltem aa, bogy zsidó-\'e valaki avagy nem, — osak bazaáui kötelességét teljesítse, nem határoz, — hanem annyi tény, hogy a zidó megtudja venni aa egész birtokot is, de aki nem tudja megvenni és aki apródonkint saerezgeti, ns a „Zala" tárczája A remete. — Baji. - * Irta: Bédey Ketvám. i Hidegen világit n téli nap. Aa izél élesen fütyöiésa a hegyek tétéin. An firdő ropog. A fák ágain gyönyörűen osillog a fagyóa zúz, mint üvegcsillár a kivilágított teremben. A fakete föld fehér ruhába öltözött, Iiogy szegéi vesse aa- ártatlaneágot. Messzire hallik a szilaj hegyi patak suttogása,. melynek viaéból egy-egy félénh vad ieaik. A fjenyvesi rigók egész serege tanyáz a sárga fisgyöngyökön. Iit ott egy pár cserregő Marka kergeti egymást egyik faágról a másikra, qffupe unalomból, A vidám evet előjön fészkéből, kifli a fa spéltől védettebb oldalára ée talpait nyalogatja. fitajd vastag szürke felhő tűnik föl a láthatár peremén, melyet aa éesaki seéí sa baaao gomolyit a sOolth felé. Lassankint állóinál vosnl a nap, e hideg kiállhatatlanabb lead lenni. Mindenki siet a kandallá mellé eletet saivni magába: a meleg aa élet, a hidegség a halál. Jaj annak a kinek nem lobét melegedői I s pedig hány ilyen teremtéee van a világnak 17 A völgynek, mely •lőttünk dél éeeaki irányban terOl el, két oldalán magas begy- fsrínea hueédik, melynek teteje élettelen epér, de alább mindig sűrűbben nőtték bo eom, körié, ée egyéb eealitok. A két hegy-gariaoe egy sseeeélyee idomú eziklsosáoeoea végződik, melynek koronáját egy eetét vár-emiedék képáai Es a Tálkavár. Barnább mint aa éj áe idSeebb, hogysem aa emlékeeet íbJérne bO\'oeéjéig. Mafalseae alakja imponál él bámulatra gorjeeet Ilyen műveket alkot* tak hajdan a eiséenk ée a gigások ha\|daa emberak voltak I De ki hinné el ont? A meee eenk gyermekeknek valé. A vár omladék felé egy alakét látnak ftftneledné. Testén bokáig été daréen-oenke I^K(arekái^aorMe^ániCtv^ dékkaL Fejére hegyes osokfal van husva, mely hasonlé kelméből kéeéfllt miot aa alsó-ruha. Lábé boa -apró bér és< rongydarabokból Oaesetákolt boos korféle van iaijakkal ée kötelekkel erőeitvo. melynek talpát liárekéreg képeai. Heaiteíen markában nálánál magasabb botot esorit, melynek teliűvégén kereset ée eaen kezdetleges feszület vsm. A mint a esukla látni engedi oroavenáiant; mintegv Ötven évee lehet, eleven szürke szemekkel, hosszú őeo szakállal ée bajússskl. A zarándok, — mert ItOonyen\'lelie-merltelni őt, — erősen iparkodik íbljtttni a romokboa, mig teljeeen lie nem eeteledlk. Aa nt rosa. Övig gázol a liéban e egéea erejére van szüksége, hogy alőrji haledhaeon. Mába egy hére\|tett kőbe megcsúszik vagy megbotlik, etoeára bnkik j de aaért nem eeüc-gad e nem panaeekodlf,! haaem foly let]a ntját némán ée ogykedvflon mint azelőtt. Minek Is panaaakodnék ? Sokkal több böl-oseeeégre tanította meg aa élet átér, hogysem ne tudna tűrni A türelem ia bOloeeeeág talpkflve. , Sok es nagy (ársdUág, rHlkOdéeután fillér a hegy délíelőli vállára s ott megáll botjára támaaakodva, hogy kémé kipihenje magát. Redős aroaa kipirult a hidegtől. Kusaált bajuszán jégcsapok lóggnak, melveket nfjalval iparkodik onnan leeeedegeUif. Tekintete álénken snárnyel n m ár kei étien bétaogeroo, mely Oeeaefolyni látszik kOrftekflral an éggel. Behol egy folt a nagy termésáeiben, a bél megyngodhatnák, sehol egy kiHvé tárgy a mely magára vonná. De vnlakdl mégis megállapodik ée pedig sokéit, naivon sokáig. Ea z folt aa a váromladék ottlffllflUe, mely mintegy setét Mkédarab láteslk lebegni n fehér ég és fold ktaOtt. . Mit nézhet azon oly jhoejzesan ? min, gondolkodhat ik oly mélyen t Ojslán lelke el-snéllt a messze mnlt^n, mo\|y ében oly eetét mint aa a rom maga, e ott feinitatja a vak-■erő vállalkozót, ki megiilgydlte a sasok búodalmáf, a aaekaak enosSsnéieégábaa rakott léenkei 1 Aat a kevély; emberi, ki elaeionynsk "találta a midet s felment a felleges kösé, hogy kOselebb legyen aa iglioi? Vegy talán megállspodott ssásadokkal közelebb? Láijaa mint a vad latár osordák él0 gyUiUként kflrűl flveelk a minaretsserű hegy \| oldalát ? Látja amii\'t ott fönn a falakon á büszke! Várnr eeűsttel lemezeit vértlel a mcslén a, villogó karddal a kesében harsány hangon oeat\|a parancsait ? Igen aat látja. Ebbej a jelenetbe sserelmee less a lélek, liiMen oly megransdésn szép ? Bogy ktbde-nek • bátor hadfiak I Mily »sépek ée mily daliásak I milyen zyönyörti aa a piroe vér, mely\' a hősök kebeléből fakad, és midőn arttíiikra fehér réssákst osókol n halál I ... Es amott a vár egvik spegletfalán aa as Ifftt hűs, abban a lilakék egyem ubában, kelevés-ael a kariéul — Hát oldalánál as a karosn nőalak ? Vállán kOnnyfl hatlynprmes mente, tején [kisded ftJveg, melyen fehér almos tollal játeeik a lágy délnyugoli szél. Keaébeú fényes kard, ásóméiban szerélom ée barcsi tüéj egyik gyujl, a másik Ol. Mi SSépI mi sséot Ugy haioiol mint egy férfi, a midőn aa inti elesik, élesed, mely túlhaladja a osatamore(tt ftllsikplt. Elveti kordját, hoesá fut, megöleli és ne\|n gondolI többé abareaeaal, ellenséggel. A\|kát odateezl an ifin hidegülő ajkaira, bogv lossiv a annak végső leheletét ée leea ismét nő éeí sir, m% ő Is meghal. Az ifjú pedig asért Is boldogságért melyet végpillsnslábsn árva, kéiezer Is meghalna. Mi eeép I mi saép I ée mijren seomoru ea a kép 1 A aarándnk egyet fehámkodik. A ose-hát Űeeaébb saoritja derekán ée megindal folytefcni ntiáUi \'Alig lép hnenst, sgv kereteire talál. £\|8snör meglepotteük, azután föloesodva körűi kémlel, mmiha keresne valakit Ide a karosat mellé. A kereset is lecmegseokottabb aa embeiek társaságában. Sgysaerti farsgátlab nyírfából vsn pssnsismgmve, előtte egy nége-aaegUtee ködsrzb. mely minibe esek mái mölynak velnn ooktéve az imádkozék saá-mára ? Ugyani ki járna ide imádkozni ? \|dftn n rengeteg köeepéN 7 A aaiándok újra körül.-én; de ajft nem talál een^nfselt^^^^^Cama 3 lépéssel hátrább tuailis áz Oreg embert, mire aa keresetet vet magárjJ Ajkát között valami zsolozsma féléi morzeol Mhtán ismét megindul. Ai eel ngyra seiétebb, a vihar egyre dűhOngŐbb. A hegynek egy vpskilyes kanyarulatán áthaladva mmteéy ti« porok alatt fölér a tetőre. Itt osak megíiushalja magát valamelyik félig ledéit .(Iregb^ij, vagy legrosszabb eeetben a bástya egyik széltől védettebb esegletében. Virr a dalkor aztán tovább vándorol, lm ugyan meg nsm fagy addigi Ki számolna rólaj? Op ki ie1 venné eeámon ? A hegy \'tetelén még egy jékora kőhalmáét kell mLgmfsannnk, jnógy n romok belsejébe jnthkMutik, Aasrándoa négy kézláb haled eaen fölfelé. Qlykor egv egy kődarab kigurulj lábal alul, • tompa aoagáseal fut alá mig elmerUl a \'héjban ée a aarándék ilyenkor egy lépéesel bátraosáasik. A szél vadul süvölt a mpedéeek között A hé el-segve lorkoléaik megeira egy egy szélmentesebb helyen. Istent kisért, a kit ea az idő a szabadban talál s a ki még ramélni roe résekedik, hogy éleiben marad f A remény pedig aa éleinek a lába, ha a valóságot fejének neveeafla. Végre átjut a kőhalmaaoo. Keble erősen alhál, lábai önkénytelenül megtegedják a szolgálatot. Hagy utat tett, nagyeu el-fáradotl. Két peresen pihenés etán megindul éji saállárt keroenl s seskbsinsr talál Is egy köseli falseegletMn. A héftVetot 1U elébb Utiporje, aiuián letüsl botját éa letérdel elébe ijlnádkoani. Bo dogbk ekik imédkoeni Indoek mert aa imákén megORrn^edlkJa lélek; ateet aseevedéeei pe^jeenk másodrendűek I Imája v^getljével Isfll a zarándok a lati port hó telejjére, háttt a falhoz lámasalja, esntáa elővaee otohéja eeebéhől egy darab saáraa kenyemt, melyet jötte jköaben koldult e faluban — és falatoaoi head. A kenyér mint egy fekete Uont tűnik 01 a fekete éj-azakábaiij de anlrt megeheti a ki éhee, ée meg ie eeei. A jareUer pedig a legtnloébk demokrata, ka éftM» k Alig harap azonban a kenyérbe, egy-seerre valami nöhögéeezerfl heng üti meg fűiéit. A bang mintha oaak a háta mögötti falból jöne, oly tompa elig hallható. Mi tehetett ea ? Gondolkodik......Semmi, ennmi I A szél rroseateti a fákat, vagy valamely kődarab gurult elé a mélyeégbe: csupán ea. Ki járna itt moét ? Ember nem; a szellemek pedig nem köhögnek, sőt a vadállatokat ie lekergette aa OeaUto és aa éheég a völgyekbe. Fogait isméé Alakra vezeti a kemény kenyérrel e azok minden bisonynyal győzedelmeskednének ie ezen, ha újra köabe nem jffne valami, Es a valami pedig egy bang aa előbbi iriayábél jőve. Egy tüsszentés, ee világosi azután mormogás, mintha aa illető a wk«n várta volna fejét Vélotleottf a aoan bossan kodnak. Valaki itt mégis\'.van: kall lennie. A zarándok nem állhatja tovább. A kivéneeiság erösebb nála mint aa éheég. Fölkel ée elkend a sötétben tapogatóésai a fal mentében. Nemsokára egv nyiláéin talál. Valami ettóitle lehetett hajdan j de már oldalfalai leomlottak s most alaktalan nyilát Íl semmi egyébb. A zarándok ezen seáodé-esik keresetül baladni. A sötétben nem lát semmit; de meg ka látna m: a eaél teleezérta seemeit kéval. Botjával ütögeti tehát a nyitás két oldalát, nehogy neki menj ab. Előre ée lefelé aaoobaa nem tapogat ott. Megeaünt már a fal, botja ooak a levegőben késnél s Ő aat hiszi, hogy moet tégeeánb részre jutott. El is keedt rögtön susmedebbop mozgatni lábait: de alig nyújtja! ki aa első lépesre: megütközve tapasztalja kegy ae sem ér talajt a szokott időben, hanem oaak saéll folyton alább, alább 1 KlŐsnör ntánna lódul a fej, aatán a dtfék e végűi I hátramaradt mánk láb. A M van már tsgelal ée legfelül a láb. I\'uresa állófej u A pillanatnyi Idd alatt annyit elgondol, I hogy most esik valahova Aa irányt ie tndja, osak aíoséllal ée aa eredménnyel nines még tisatákna. t (Folyt, kövj eaagéay foldmivelÓ ernbor, £g a törvény tehát ut hosná magával, hogy f aa ilyen eaegény on jufehnaaon füld-áK birtokhoz noha, aki pedig birtokát mágia kénytelen eladni fi parczellák-ban meg ia vennék, dej mert hát íny nem adhatja, hát adja oda féláron. Noe hát meglátszik ezen törvénynek aa agéea azelleménjj hogy -nagy uri fejekből kerül ki, kjik a szegény ember sorsát sem felfogni, sem megérteni nem képesek, hanem akarnának teremteni egy arisztokratikus parasztságot és páriákat Üdvözüljük tehát Tisaa Istvánt, ki es eesmének hatalmasan ellene küzdött és hissszük, hogy a roppant többségiét magn mellett fogja \'találni. A külföldi sajtó ítélete a magyar államhitel it qutrák állam-hitel ősszchasonUtdítánál előforduló igát-tdgtalantág fölött. Hogy mennyire javult a külföldi különösen a franczia sajtó; Ítélete — a magyar és külföldi sajtó kőzött Jétező közvetlen összeköttetés folytán — a ma gyar államhitelt < és ennek az outrák áUamhiteRel való összehasonlítását illetőleg, megmutatják azt a különböző frau-czia lapok ítéletei, melyek közül csak az „Independance Francaise" következő czikkét idézzük : .Azon kimutatás, melyet a magyar pénzügyminiszter Szspáry Gyula gróf az 1882-ik év negiedik negyedének \'kiadásairól ésA bevételeiről, közzétett," továbbél azon ssámok és ioformácziók, melyek köz vetlen magyar forrásból erednek ée me lyek az 1882-ik év pénzügyi eredményét összegezik, egész másv színben tűnj tetlk fel moet a helyzetet mint eddig. Megvalljuk, megszoktok már a magyar királyság pénzügyi helyzetét gyönge lábon állónsk tekinteni az egymás után következő kikölcsönzések és a budgetben létezó permsnens deficit folytán. Befolyásolta azonkívül egyidejűleg vé.\'eménj linket azon jelentékeny különbeég, mely az oeztrák 4 százalékos aranyjáradék árfolyama és a magyar 4 százalékos arany járadék árfolyama közt létezik. A kő rülmények ily öiszeta 1 álkozásából azt következteti Ok mi, vslamiot pénzpisezunk irányadó személyiségei, bogy Magyarország hitele nem érhet annyit, mint Ausztriáé. Kénytelenek vegyünk előbbi nézeteinkhez visszatérni, hogy azokat jobbakká tehesfűk. Az okmányok, melyeket a magyar pénzügyminiszter épen közzétett, valóban azt mutatják, bogy Magyaror szág pénzügyi helyzete oly mértékben javult, bogy a költségvetés deficitje már ss 1882-ik év folysmán is jelentAeny módon csökkent, rövid idő alatt pedig az ordinariombsn mellőzhető lesz. Az 1882-ik évre előirányzott költ. ségvetétben körülbelól 81 millió frtnyi deficitet számítottak. Ezen deficit most 21 millió kétszázezer frtrs lón reducálva a növekedő bevételek folytán, noha a beruházásokra, illetőleg az ország gyü mölceözó erejét fejlesztő munkálatokra fordított rendkívüli kisdások körülbelül 30 millió frtnyi Összeget lesznek kl Másrészről a magyar állsmkincstár bevételeinek eredménye folytonosan növekvő félben vsn. Az (882 iki bevétsek ősz-szege többel mint 9,600,000 írtul múlja felül az(<elóirányáottw bevételeket. Ezen számok vslóbsn ékesszólóan bizonyítják Msgysrország pénzügj I haladásának ize renesés eredményeit. A sikerek hői okvetlen az fog következni, hogy Magyarország loyálls éi munkás pénzügyi politika folytatáss áltsl el fogjs szt érni, bogy a msgysr fállsmsdóssági pspirok értékei magasabbra fognak emelkedai azoknál az árakoál, mslyek moit s vásárunkon tor-galombsn levó msgysr állampapírok hivatalos árjegyzékén jegyezve vannak. Nem szabad azt sem szem elől téveszteni, —• noha J^gaszdásZaink azon tanulmányokban, melyeket Msgysi ország pénzügyi helyzetéről tettek ezen tény megfontolását teljesen figyelmen kívül hagyták — hogy a magyar álismpsplrok oly speciális biztosilékot ny ojtanak, minőt más államok kölesOoeioél bsntelsn keresnénk. Msgysroruág járadék ki bocsát ványai nsgyobbárs jelzálogos ellenértékkel bírnak a magyar állam sctlv vsgyonábsn, ée pedig ss ingatlanokban, melyek értéke téhbel mint SO millió fittel túlhaladja a consolidált áilsmadónég Ősiségét. És a kfllőmbözó gyümölcsöző czélokraés beruházásokra, mint pédául vasutéplté-aakre fordított összegek, továbbá a gt-rutírmU raenUkiiak nyqJtoU elóiegsk, mindezek oiyVsctivu not. képestek kel, Magyarország hitelekéinek teljes biztosi tékul szolgálhat. lU feltételek mellett, Ismételjük, megengeühetó-e és helyes bogy a msgysr jjáiafiék árfolyamai a je: lenlegi magasságot tartsák mteg félkép, ha esen magasságot! Jóval túlhaladja as osztrák járadéknak, mint egy o\\f értó: árfolyama, mennél a \'birtokosok] korán sem találnak tókebekétjük számira ol, biztosítékot, mini a minőt Magyaroijizái; nyújt hitelezőinek, 1 mellett Msuyáror szág finsncziál folytonos javulási állapot ban vannak. Elégtétellel! venzük tudomwuj „Independance Vianpise* ezen nnlatko zstait, a mely lápnak több francaia lap pal egyetemben (kiindulási pontul szolgál egy a „Correspéndance de Pes\|hu-nel február l én aj magyar államhitel éi osztrák államhitel öizehasoiilitásánál elő forduló igazságtil anéágról .közzétett nyi latkozata arra, hpgy a magyar állámhltel külföldön helyesen becsüljék meg. A kül földnek helyesebbé tót nézete Magyar ország \'politikai ps pénzügyi viszonyáról nem párt kérdés. Magyarországon mindéi pártnak érdekében fan, hogy ajkülfölt előítélete és tévés nézetei Magyarország ról megszűnjenek. Ezen előítéletekkel együtt után még fog ezünni egy fináncj politikai és közoazdaűgi fbsurdum, t. U a magyar és oéztrák járadék közötti mintegy 10 esázálóklyi diflorenczis, áielv diflferenczia elóbb 22 százalékra rugotű Közös érdek a tülftllddol szemben, hogjl ez eléreesék, meit ezáltal Magyarotuágoi pánzügvi nempolitbóh aem becsülik kej vesebbre, mint Ausitriát, bolóttl eddig minden eszélyn bk i télkai az ellenkező történt. 1881-mo a msgysr ar^nyjáraj jdék convenlójslelőtt midőn a külföld Magyarország Ifitelét 28 ée fél ezázáléki kai kevesebbre I becsi lte, mint Auqrtrláétj a magyar és olárák pénzügyek flmMj lonlitása alkalmival, mindennemű páktok lapjai által Igazolva lón, hogy Magyarországon minden [párt egységes működéiben oda tOreksnk, liogv a külföld jéle-i ménye a pénzügj i párítást Ausztriával elismerje. A t Pesti jljr&p] i" is elismeri! ezt szálul, hogy lBBl-iki közleményünknek Illető passnsát ismétli. A Magyarországi ét Ausztria köiütt t at\|. politikai ék pitoz-j ügyi össze hasonmásnak Illetői; pasirósiu minden párt lanjlűbai, többek [között el Napló" lil-fl, 1881. évj jaánáij 12-ik számában megtalálható és Így hangzik : Sokkal becMsehp ránk nézve si ellenség önkéityfelj-n dicséreténél, hs Ma-gyarorizágon si közgazdasági politika! szakizeiü avatotL vezetőiére uiegiiyc rétik azon politikusoki aöatwnüködéte is, kik-i nek politikai nézetei térése kötelességükké teszi ss ellenzéki állán páttelfoglalását. Készben e czél már el van érve és állitbstni, hogy Msgrsrország dicseked-bet ik aszal, bon vsa parlamentjében1 oly! ellenzék, melynek nem csupán hazafias izándéksi vannak, mind bazsfiss munkál tem mely egyazora. leljeslt. Pélarvát, febr. 15. Birs vsn, bőgj dOate kürükbso ismét aaaal a gondolattal fegtalkeaaak, bogy a koronáaást \|uaiuaig alhalisaJtk,\' Varsá, lebr. 16. Ma - árulás követ kestében — több katholikus papnál tartottak kásmptoeáet. Aaaal gyanúsítják őket, bogy kOavetlan OseeekOttetásbea állottak a római kuriáValj As idevaló városi taniOs 00,000 rubellel járul a kor^náaás költségeire. Pétervsr, febr. 10. A koránásás ellia-lasaUjsára nem tetteik sammiféls intézkedést, ás fthnenélysk okyetatleuUl megksadSdoak május dsrekán. Kutabssqv gróf saárnysagéd ssamélysosn vissi mag a oaár meghívó levelét Vilmos, német osássárnak, as angol király-nőnél), F\'arenoa jléssefkirálynak, Dmbar tooak, Alfonaaak, továbbá a svéd, balga, dáoj görög, román fs sasrb királynak mag a montenegrói éj bolgár fsjsdslmnek. HivaU los lám még a sauftán, a persah sah, a japáni mikkdo, aaonaivül meghívják a német királjjt.és kenaegsket is. A oaár 11,000,000 rubelt utalványozott!ki a Mosakvába érkező fejedalmsk és egyéb nagyurak megvaodé-gelésérs. [Pótérvürott a miuisstertanáos a beire-form kérdésével foglalkozik. Párt,- febr, lé. Ast bisaik, bogy a szenátus Üarbey javaslatát elfogadja, mely szerint Qrávy Freyeinel t bízná meg uj kormány^ alakításával. Vájjon Freyoinet a meg-bízást elfagadja-e baooylalan. Párle, fsbr. 16. Pol. Oorr. Diplomáosia-körokben mégint íllojerUlt «a a terv, bogy Bgyiltom ügyében konfarenoaiát Idvjanak egjbs. Ofosaorsaág, frauosiaorsság ás Tűrök orsaái; pótolja a tervet s remélik, bogy Némmorsság sem lees ellene, Bnkarset, febr. 10. Aa idevaló politikai kOrOlnben I kiaos batáet tett as a hlr, bogy a loudoui keofsrenosia Ausstrúl-Magyarorsságot bízta meg hatáioaaUiuak végrebajtásával. Pária. A kakinelválságpt illetőleg a helyzet Váltiosatlan. A gambeUlsta lapokat boszabyaj hogy Qrévy vonakodik Ferryt biani meg a kabinatalakitásial Grévy azonban még miadig a ssonálus és kamata mérvadó egyéneinek véleményét kutatja, mert oly kabinétól kíván össaaboani, mely a tör-vényhoaé \| testületekben a békét s as orsaág-ban a bisalmat balyreállilani képss. Csenje, febr. il. PáaUkeu reggel Skutski előtt I éráig tarló jváree hares folyt. 600 malispri albán éa egy UtrOk nisám-aámló-»y kuzt. Mindkét résaről^spkan estek ol ás sebesültek meg. A bsroa oka: bosau két baléra ítéli laalisoriért. Dublin, labr, Í7. As ^seesküv&k pe-rének UugySlása ma folviatUloit. Oaray James városi tanáosos, ógyiko a vádlónak nak, (erbilő tanúnak ajáulikozolt. Ast vallja, bogy \|2I0 iriaadi mageekU^Oil, bogy halál bttuUaée lej be melleit engedelmeskedni lógnak a titkos ssövstség uundsn naranésának. T vábbá aal vallja, bogy báláira iláliatlak Cewpér vilit aUűrály, ForsUf és Burka. i I 6roiimann lynácz alapítvány. Jmü czélra eddig adakostaki ! WéiteloM Alsó\'Leudváiól Azon kritenumqk közé, melyeknek f u.!JLT;;u I ü.. ..i.uíi aitl uikit llu« öw#mtóség alapján valamely állam bitelét megbecsü>-lik, as áilsmvsgjlonoji kívül a polgárok sdóképesiége ésj \|tz dliami élet állékonysági is tartozikj Msgysrorizájgon pedig nem létezik és sohasem fog letezni oly párt, mely a msgysr állsmeesme egységével experl-menUlni akarni_I yP, 0. Politikai rüviá hírek. Berlin, hbr. Német képvisijfik és mái politikai sseméVriséiek által lartottg^ülés oly értelmű batárosati lavaslatot fogédollel, mely szerint a magyar orsaággyülés élé tor-jewtotl kOeépiskolTl törvényjavaslat as er-délyi ssássok uéroft kultúráját megsemmisí- téssel fenyegeti. * London, febr.i 17} A I)uuaérlnkslet elhatároala, hogy á Duna bizottság megba-talmaaása hatod fél évvdl mghoseábblteseék. Oroszország hason é időkOst klváe, hogy Kilia torkolatban Uioeitoodö munkálatokat bofaj sah esse. Budspest As siáissomita képviselők bir seeriot orsságos kongrosSsus Ossaebivásál larvoaik, mely angaastoe 10 ára Ha«nt blfán nspjára fogna Osssabivatai. Meszkvs, febr. lf. Miután a kaeaár nyák a seaporitott koronásáéi belyőrséget oem fogják be/ogadni^ a katonaság bessállá soláaára kÜlOn épületeket vesaosk majd bérbe. A városi tanáéi a dlsáal kapuiéi a spassk kapuig terjedő tiiat fényesen dittlttéil. A diadal-kapunál a oaárt ken/érrel él Mva fogadják a városi képvikelök. A vŐrOs térin 1000 zenéee ssámári pa^iout emaiaak, 7-8 aaer «W iskoláé Uoalé advSeif % 20 frt. 6 20 20 6 6 6 10 $ •Kbentpaitger Leo nr ÖjMlétti üutmann László ur Plihál Jb\'eiiucz ur HerUlsnéy Üóla ur \\ öinipü Qábor ur Pap János fgazg ur Príger Béla ur Oseusen . 06 frt Ks slspitváuyboz ujsbbsn vettünk köezOisttel nyugtázunk: Kbenipiuger Lipót ijitől , 10 frt Kddlgi gyűjtésünk öwzogo 106 frt További adományokat köizOüettel fogsdnnk i e helyen oyugtázzuk A nZALA" uerhesttátégt Tül tt nTé l é «r — BlyUiitkeiAt. Azon meleg éideklódeeéit, mely boldog-emlékű fivérem H— illetőleg nagybátyánk Tolnai ö^őf Keltet tcs Taiailó cs. kir. Ubornok ülj 0 KxcelJeittJájs elhunyta le Keastbe-lyeu folyó hó 16\'án örök nyugalomra beesése alkalmával léuiétteljeeen nyilvánult, fogadják a végUsstoieii szertár* tááok megható ünnepélyének emsléeére kökretnöködőtt ée laámoesn megjelent helybeli ée vidéabtli minden rendű és rangú testületek, egyletek ée magáaoeok a gyászoló család nevében annak jelsn-lew alóirt tsgjsi legesivélyseebb kösxü-nellt. Kewtholy, löHfl lk évi felmér hó jl7fén. Oréf Feetetim i^jm, , jfeetetles Tssiiló, , Festetics Jené, B FssteUos Pál, i \|- \|[««lnet nyllvánltáa. A mnJt.1 Vallás- Is kOsokUtás-ügyi mi-niesterinp tekj P 11 b á 1 Ferencz urnák, városunk , derék közjegyzőjének,, a kitt fógymnáslnmuál tett 200 forintos, kszsfiss slspiiványáért köszönetet monőott«\|_ , — JHyms«n. Dr. Bothschild Samu ur o nartokbaní váltott jegyet a kedves ée müveltj öo\|dmann Judit kisssszony-nyal; (iiipstjn Samu helybeli hitközségi bivaulnék leányával. — Sok szerencsét kivápnnlj o ssép frigyhez. I ■— A salt^gérszegl takarék-pénztár részvéűytárzsság évi rendee közgyűlését folyó 11883. évi márczlus bó 8ád d. ItL 2 órákor tartja. I — IA esákternysl tekarék-pőnztár részvény-társulat rendel évi köz-gyülpsét l évi febr. 15-én tartá, melyen elnöknek Peceorüik János nr választatott megl A mult üzletév nyereménye követ- kezd felosztással fogsdutott el nek 40 nek 10 Unácsus i Elnök- százalék = 669-78 frt ; alelnök-miáz&lélj = 142 frt; igszgstó-c 35 százalék = 498-47 forint; felügyslé-Uizottségnsk 16 százalék = 15 frt 69 l\|r.; Tartalék alapra 1000 frt; részvénytőke kiegészítésére 1000 forint; nyugdíj-jünpra 28486 frt; juta lom-díj á könyvvezetőink 100 frt; a saolgánsk 80 frt; áa Isr. . nőegyletnek 80 frt; a városi mgényeknek 20 frt; népkönyv-Urnsk 15 frt; Arany Jánoi smlékszob-rára 2f> frt; részvénytőke kamaUi á 30 1200 frt; 400 részvény oo-frt U 2800 frt - Átvitel százalék ti (alélta ái 7 188B-ra — Halstl-é vagy tetsska lott t Wels mellett Licbtenegg községben\' (Felső-Ansztris) s bó 4-én egy husz éires Brnnmair Julianna nevű fiatal sssrónjt egészen váratlanul szülési rohamok lepték meg s egy idétlen, hólt gyermeket jhozott világrs. A szülés ntán az anya merevgőrciöt kapott és megbslt. Szerdán délelőtt kellett volna a temetésnek végbemennie, midőn szonbsn s menet a temetőhöz ért, a lelkész nem engedte eltemettetni a holtat, mert s bullán még nem látszottak a halálfoltok; az arcz ée ajkak ssép pirosak voluk i a test még nem volt egénen merev. A hollát arre egy a temető közelében levő erőeen fűtött helyiségbe vitték, állandó virrasstót fogadtak melléje i különféle élesztőn kísérleteket tettek; Így többek közt aj hullát meleg zabbal vették körül; pénteken, erős villamos battériával pro-báltskj szerencsét, de a holla nem adott életjelt! Egész szombatig a feloszlás leg kisebb jelét sem vették énre a fiatalj •eszoojjon, szagot sem lebet érezni s r test meg most is pnka, ruganyos, az arcz és sz ajkak még miudig\'pirosak. 4 A v ándorló kép. A német trónörökös pár menyegzője alkalmából csinos kis adomát elevenítettek fel a berlini lapok. Mtdón a trónörökös még csak berezeg volt s csak nemrég vezette volt oltár bek menyasszonyát, egyszer s walesi berczeggei meglátogatta a berlini Károly-kaszárnyát. • A berezeg láthatólag láeg volt lehetve, midőn sz első szobábsn ss sltisst [ssztals fölött észrevette a hercegnő arcskénét. Több szobát bejárt a herczeg s mindenütt ott találta ifjú neje arcz B12 írt 50 kr. linói Antal, dekanoveczi plébános lír meskeresett bennünket annak köz énre, nogy a muraközi 14 lel- , készek soi ábsu íspnnkbsn felőle-megjelent I ®wbábá lépett, — mindenütt olt vsn ason kOmnek, jnintba Msrtincsevics itri-! nóm anczképe. Eddig még minden képét. LNéad eaak — fordult mosolyogva I a walesi lierczegltéz, midőn ismét egy dől Ipléqémos ak ó ottani káplánkodása Időjében háborodott volna meg elméjében, nem fölélnek meg az igazságnak, mert ó utánüa még két más káplán működött Manfncwvics oldalán, midőn az elmebeteggé jvUlt. Kijelenti továbbá nevezett piófajátioa Ur, begy ó mint Martincse vice legjobb jnárátji Uvozott Strldóról mit bogi kfeMbb is foiiUrtottak, azon körülmény is bizonyít, hogy egymást kölcsönösen! és többesOrösen meglátogatni szokják.\\ I A jdlébánpi nr őzen igazolásának igen! esiteeen nhritnnk tért, sőt. ba ilykf-pen a \|nij kösleményünk velóüanságon alapiilnaj ^szinte sajnálatunkat fejékzük ki a törnntek felett. Ostjpin csak ut jegyezzük meg, bogy bsl s pélbános ur Muraközben ssáu-dékazik megmsrsdni, kívánatos, miszerint nyelirOnleki elsááUUs, mert raen helyreigazítás péljáből bossánk intézett megkeresés mbnetOk bsngsott. l-lrárHl* Pásmándy Dénes képviselj ée Bedó Kálmán fóixpán köst február plntóly< fiékátsy Ksdőé l\|áró Ambrózy Lajos és Mrster lövés ulán Pás golyó jobb csomb házyi voi mánjly ján 16>án délelőtt a vépi erdőben Muhej volt Pásmándy segédei $ynls és báró Prónsy Qábor, lek. A$ első _\|l sszerogjott, a meit kérésziül. U 8H éve •slkérlábein. Aradról Lrják e bó ló ikéról i Egy aradi, s kii 88 ét ÓU Szibériában él, érkezeit a nspok tan basa nülóvároeába, itt élé rokonain ik látogatására. Msdáchy Lipét aradi u lletősü szűcsmester ez, ki mint válíalkoi Ó szellemű Ifja eselótt 88 évvtl Oroszon ágba vándorolt kl, i ott letelepedett. Fáradosássiusk ée uorgalmas mottkájá sk megnyerte juUlmát, meft most Irlufskbse líJskelskban két nsgy nónÉrflalete ven, honnét Európa minden részébe küldi ízét a drága prímeket, melyekel Idkliimeretesen és Izlónel dolgos sl. pérmlly Jól nitnjeu Is dolga, nem tudtá elfeledni övéit és kásáját, i légyéivé nz 1600 mértfOld lévolaágot, el jOtt, hogy meglátogassa mostoha nővérét Ilszsjövltellnek e mfilett ss volt ai oka, hogy Msdáchy eddig mint osztrák* msgysr ilattvalé élt Sslblrlábsu, moet azonban IfeÉzólilá az orou kormány, hogy vigy (egj eü orosz iláttvalővá, vagy iga* zoljja, Itoky még mindig msgysr állanv-polgárJ Ilsaánküa nem akar orosz alattvalóvá Idnsl i most abban fárad, hogy állampöldlri Igakolványt nyerjen. Msdáchy, kl «\|jis ercében vsn, i kin a\| éssakl Itiüng égalj behatása nem látssii meg, bár töiedezettoa, de beszéli s mai gysr nyelvet. Mlv?l neje oron ad, bogy ne féltője anysnyelvlt, magában izor kott veqráhil hesiélül I rnsgyarorsslfl üsletfelml msgysrnl vezeti IsvilszéseíL 7«leteli(M lebekijolltása stán — a ml uerlnte Hét évet fog, Igén}be venni -4 visszs ssándékozik jönni baxájábs, bogy ittkonn IIvesse fáradtsága eredményét. \| ni\'r> j \'MII I Hr bábán láttam, es akár féitékeuyuyé te hetne I Ugy látszik, itt nagyon szeretik 1" A dolog ugy történt, hogy a katonák a képpel [egy kis ártatlan csalást követtek el; örömöt akartak szerezpf a berezeg* nek, d^ ez egén kassárnyábsn a berezegnének essk egy arcsképe volt meg. Es azonban nem hozu zavarba a derék ka-touákafl. A miot s heraeg vslsmelylk szobából kifelé iudult, ügyes \'kezek hltv telén léémelték az arczképet s a szomszéd ssohábi aksntották ismét fel. A jólelkű szédelgés teljesen sikerült -4 A perza sah — mint Írják — e tavaszon szí utón bosnabb ulat fo^ megtenni. Yili\'miiiüleg H\'weel és Uiidn pestet Is meg fogja látogatni. Klósidr azonban Moszkvába megy acsár koronázására lés enk Innen tér Bécs és Duda* pest fejé, Később Rómát Is meglátogatja, hol Xui. Leó pápánál ée Umbertó királynál ten látogatást. Legutoljára pedig Konstantinápolyban áll meg. -1 Ne ölj Ok msrg a msékrt. A természetbúváruk előtt rég nestXitot, hogy a Obloroform Ip ugy hat i\| Rovarok, mint a molegvérü állatok é^ ezek köst asj emner idegeire* Azonban még sem érdektelen ea a tényleges Upaszta lat, mely a gyakorlati élet hasznára váll hátik. Ugyanis a méheket e laerre-el lehetialutni, hogy a kOpübdl a mlaet kileheesen szedni, a roverkék végelpan-tuláaa Lilikül. Az eljárás . következő: 2 méternyire s méhkas állóhelyétől egy autalt Ibelyeiüi k el él erri vastag vá-szonlepdéót terilünk. — A lepedő közepére \|ö$y Ispes tányérba Onorolorm jön eoérnny-kálóval beborítva, bogy a méhek ja chloroformra ne halljanak rés-vetlenüj. Moet a méhkast a tányér fölé boriijukj, Mintegy 20 peres alatt a méhek nély ámrnba meiÜlnek ée a legutolsóig mind a lepedőit, t kas fala mellé hallanak. Ekkor i cnloroformee tényért leire dobjuk,la mősst kiszedjük éta kssinjrs a lehullott méheioport fülé boiitfak. Nemiokára folessmélnik a méhéneké* M sietnek Imegszokott Iskbelyökot elfoglalni i mnnkájokat folytatni. — Hőst nevű ttociállita és lUrt msn nUullsta, egy hé melra NewYerk- \| ból Angliába nándékosaak utasai és Inalt a eáárt koronáiéi megakeéályoeln ! ozéljáhó is oross nihilistákkal megállapodásra jutni, — Ab eren hadügy mloÜiter íTiflisből ut s hírt kspta, hogy s kaukázusi tísdsereg tinijei köst utóbbi időben nlhéiaU > ismék kspUk lábra. A ujómban elrendelt vlngálst igaznak bi sonylU n hírt, minek folytai isáaos 41-fogatái jortént. Az arall kozákok kist li forrongás Inlelhetó. -Bóka fogta osoka, maki fofte róka, vkrfa fogte miodakettó. Egyik Pápá némssédos községben egy blróti-inlt gasas orvosságát kért egy kumnlé-tél ss Osreit ellepett férgek ellen, mire I karnssló • pettélenmnal való beksné m m- a «Mé» Méi fogott 1 +» gyertyával ttafilu * nrrnnaa Wáat», « Hatna t ptt míaun maggy Mt. ttoght jt at akar, t íruéi ráfo-ktdt ta ökórro, hogy t ttset iMm, - tél meggyükét t gazda, a padi neki hasalt a Ml kaaaieak, weggyuladt u fc ** Hogy nagyobb szerencsétlenség ¥m Hrtétt, a mgy eeósésoek köezöubetó. - Bonauté Jelenet. Kon-tftntinápotyhél írják e hó 16-áról: Aa saeltáe féle meesét pénteken touaantó jelenet színhelye volt. Az imám épen n korán egyik pontját olvasta ée Untán ereeesnl Mekkn felé fordnlt, hogy tz istentisztelet végeztével kitárt korokén) Abdul Hemid szultánért imádkozzék Háta mögött nagy ssámn mozlim állott, kik közti egy, a híres Mahmud iskola tanalója kivonta hundtárját és a kiállásiéi \| „ Miért imádkozol aaért az emberéi t,\| ki hazánkat romiéiba dönti* uéles késsel ketté hasította az imám fejét, ki holtan rogyott öesze.\'A véres kést ma-gnara emelve, a nélkül, hogy valaki visz-kza tar tani megkísérelte volna, a fanatikus spfta eltávozott a mecsetből. A minisztériumok előtti téren azonban, hol véres tettével hangosan dicsekedni kezdett) aa érsóg elfogta éa börtönbe hurcsoltn. — Érméket királyné irják Bécsből — folyó hó 15tén délután két .érnkor felkereste gr. Festetics özvegyét, szül. inonyorókereki Srdódi Eugénia grófnőt Berggnssei palotájában, /hogy személyesen adjon kifejezést részvétének a grófnőt ért csapás fölött Á királyné, kit Fürttenberg grófnő palotahölgy kitért, negyed óráig időzött Festetics grófnéná) ta rögtön visszahaj tátott a hurgba. - A dissegyen^nha, A marvar bbnvédségbes áthelyezett tartalékos lisztek közfll azok, a kik vagyoni hely-setakaél fogva korlátolva vannnk abban, hagy n honvédtisztek száméra előirt egyeoruházatot saját költaégükra beszerezzék, indokolt kérolmflk alnpján egyen-tnháaali átalányban fognak részesülni, mely átalány, is hoovédelmi miniszternek e részben kindott rendelete értelmében, é gyalogságnál 60 illetőleg 70 forint, a lovasságnál 160 forint, az orvosi kainál $0 forintban állapíttatott meg. — Ez mtézkedés főindokát abban leli, hogy a uouJédségnél kötelezőnek mondatott ki, hogy a szabadságolt állományú tiszteknek Okvetlenül ellátva kell lenniök amaz öl-\' tözeti ée fölszerelési csikkekkel, melyeket á tényleges szolgálat teljesítésénél a honvédség számára kiadott öltözeti és fol-ázerelési szabályzat határoz meg. — Bd-éigelé azok a szabadságolt állomány n tisztek, a kik anyagi helyzetüknél fogva a éiazegyenruhát beszerezni képesek nem Toltak, — egyedül a gyakorlatokban ulő ítészvételre voltak kötelezve, ellenben az Oly kivonulások alól, a melyeknél n disz egyéntubában köteles megjelenés szshatott elé, a Faabadaágolt állományú tisztek fél vaIának mentve. — Es ntóhbi kivételes rendazabály azonban gyakran, a katonai szolgálat szempontéból hátrányos volt; a minek megszüntetése folytán mél-tjányosnak találtatott, hogy a vagyontalan szabadságolt állományú bonvéd tisztek ss előbb emiitett kedvezményben rpszesüljének. — Ham in aranyok. Hercpg-fáira községből N. F. földmivelő Duna.-Földvárra ment egyik váaár alkalmával sértést vásárolni, midőn a sertéspíaczon I kocsijával megállt, melyen hitveitársn is flÍJt, közeledik feléjük egy piszkos ruhába hajtatott izraelita és zsebéből a föntebbi polgár tudta nélkül kiejtett egy zacskó pfnzt Mikor .fölvette, a föntnevezett polgár meglátta feleségével a oda reóltak at izraelitához: hó! hó! ne vigye el, mit talált ? na iaraelita megállt a mondá: pénzt találtam. Hívták mindjárt oeztoz-ktdnt, a többszöri nógatásra engedétt az izraelita s félre mentek, a mint fölbontják n zacskót, szájuk tátva maradt, mert csapa uraitokat láttak benne, az aranyok fmétt meg agy kis névtelen levelet, Melyre ez volt ina: , Kedves sógoromI itt kaUék 20 nraayat vagyis 200 Irtot, fogyta szíves limes ki régi adósságomat4 Bonok & F. nagyon megörült s mondá: hogy fal« ss enylm, fele a magáé, da a zsidó szí mondá: (adja mit ? adjon ne ken 60 frlot s átadom at aranyokat. N. f. beleegyezett s örömmel kifizette, csak <0 krt hagyoM magánál útra. Kevés tárlatra t píataoa eaak hallja ám kört* lőtte, hagy ktta a városba moet birdet-léé ki, hogy egy ember tlvesztett 20 é/h artnyal, ki megtalálja 60 Irt juta-iutht részesül. Bet hallva N. F. gyor-ttt beingott át tgétt léimét tsokadvt mag aa* tilt pihenni, vágtatáat jéU haza Másnap a tttoMardalátlál t, vagy Mvittt V. F. felesége ft éléhéatt ar-hoe, hogy é jobban ismeri, turnéja mag arany-e éa mennyit ér? Dé itt n leg-rosszabb és lesújtóbb htrt hallá, bőgjetek bizony nem aranyok, hanem csak játékpéns (Spielmüose). Azöta N. F. nagy on ej van keeeredve és \| nincs nyugalma. — Hogy meTtyUk fiainkat daadának ? Egy amerikai lobban a következő érdekes tanácsokat olvassuk „Aa apának korán hozzá kell szoktatni fiát azon foglalkozáshoz, mely neki kenyeret lesz tdandó. 11a a./fiúnak gazdává keli tennie, személyes ércekének Is részének kell lennie a gazdaságban már akkor, mikor még caak gyetatk. A flul szere tet szerencsés viszonyok közi elég erős indok a azorgalorara és hűségre, de ez nem képei ugy alakítani egy fiúnak élet-terveit, miotha saját eszével és testi fáradtaágával réezt vesz a gazdaság napi teendőiben. Legyen saját védése,; legye nek saját állstal nemcsak azért, hogy zajátjáuak nevezhesse ssokst, hanem azért, hogy gondozza őket, élvezze az elért sikert s adja el őket saját előnyére és tetszése szerint l$/.tn bizoményok legyenek oleinie kicsinyek, de képíessék sbeo lut tulajdonát, hogy tapasztalást szerezzen a keselésükbon elérhető siker- és bukásban egyaránt Neveljen apró marhát, bárányt, caikót, s állítsa ki neveltjét a kiállításokon." Amerikában njtbb időben t gyermekek nevelését igy kezdik vezetni s mint ti tredmény mutatja kitűnő sikerrel. Ax ily fiául gazdák \|a kiállításokon és versenyeken mindinkájbb magukra vonják a figyelmet és érdelilődést. A mull évben New-Yorkban tartott szántó-versenyen ss első dijat egy 14 éves fin nyerte el, ki ssját nevélésfll fogatjával szántva, jobb magágyat készített mint vén vetélytársai. Nálunk az úrfi, kinek rendeltetése a gazdaság folytáss, ugy a hogy elvéget 4—5 gymuaaiumot a a helyett, hogy gazdasági iskilába járna tovább, hasatér a szülék szárnyai áiá s megtanul otthon kényelmesen élni, mig a szülök élnek, s állítólag némi praxist szerez s busz évee korára kész gazda, s aztán politizál. Igy valóban aehéz lesz Magyarországnak az \'amerikai versenyt legyőzni. — Körrendelet a bérházakban levő betegekről készítendő i kimutatás tárgyában, több városi törvényhatóság réazéról felterjesztett jelentések szerint aa illető városokban n halálozások száma a születéseket felulmulta a nélkül, hogy olt valamely járvány nagyobb, kiterjedőnél uralkodott volna, Esen kedvezőtlen jelenség okai felől ss illelő törvényhatóságoktól legnagyobb részt azon választ nyertem, hogy elholtak közé az ottani kórházakban ápolás végett béuállitott s ott elhalt idegen illetőségű \| egyéuek \'is beszámíttatnak, melyeknek levonása után n népmozgalmi adatok staporulást mu tatnak. Minthogy ezen eljárát által azon váratoknak, melyekben kórháatk léteznek halálozási száma nem a [valóságnak megfelelően tűnik ftl, ét t városok hs-lálotáti ssámarányának szaporítására ezáltal oly körülmény foly be, ptljr e városok köttgészségi vitsooysira befolyást oem is gyskorol: ennélfogvs ezen vistás körülménynek t jövőben való Imegssflnta-tése szükségesnek mutatkozván, felhívom a tör vény na lóságot, hogy a törvényhatóság területén létező Összes kórházak igazgatóit, illetőleg vezetőit utasítsa, mi sserlnt ezek az évi közegészségügyi viszonyokról tz 1877. évi 18É7S ss. a. kelt szabályrendelet értelmében, általuk a kórház betegmosgalmáról teendő jtltn-téshez csatolandó I. számú táblának (.fietegedéai kimutatás a . I . , . kórházból") „Megjegyzések" czimü legutolsó rovatában tünteeaék elő. unt, hogy n kórházban tlkfltak közfll lány tolt helybeli lakót, és bány oly idegen, ki csupán mnnktktretés végett jött t Vétőibe, és hány oly egyén, ki szintén néai t városban lakott, hanem csak gyógykezelőt végett betegen hosntott a Vidékről a kórházba. Az amlittU kórházak igazgatói egyúttal arra is felhivtntjdk, hogy t haldokolva behozstottakst, a mennyiben az eddig is nom történt volna, ezentúl tt csak a felvétetett, — btnem a meghalt czimü\' rovatba it vegyék bt; ezenfelül t haldokolva behozott bvatbtnls tüntessék lel, miotk folytán astn utóbbi rovtlnak elnevezése tkképen léssmődosi-Undó: A néghtlUk közül aj haldokolva behozatott. — Bodtpost, 1889. jto. hé. Tltzt n. k. — úmgj likon gyeraaekek A lJ i mee* nemrég érdekes oajuket köaölt yVeneeieeraaég fegéeyeseáge nattksnásénak ekekéi. B tárgyról moet egy páiU árvthán Igeegetéofijo kOvatkaeő fiatokat teaai ktmá. Franoaiaoraaág regénVemágánek eaOkkaaéaá bee káaoayáre igen a agy mérrban hoaaájárul aa la, htgy igen aoh aa! Oagyflkoa gyermekek ntáma. ( 816-1880-ig Franeaiaorsaágban 196 fik éa 40 kia leány vetett vágót álaténeh. Eaak ktíxül (200 még nem ia volt 18 évea, 21 oaikj 10—IK év kpittt volt, 6 még nem volt agáaaan 9 évea, egy padig oaak akkor lett 7; évea.: \| Hf — Montéra tg en aaarveagombákat ia káaailenek már Franesinoraeágban. Eaak alőálütáaárn burgonyát íiaaaaálnek, melyek, hogy egy kissé ádaaaa iaa legyen, megla* gyaeetják. Aatán magfeatlk a burgonyát vn-lami vaa-lartalmu ■ó-old»ltal; végül valami kőesáo-kátrányból káaaitatt aaarral aromali-aáljákt Múlt á^ben jpár egéaa hajó stálUt-máuy i ijyoiil akarvaagombát-auldtek Amerikába. r i- Htltl n saln\|Mulou Binlgag-liábau a hó 8 án negv kbsönaég gyül\\ egybe a aFauet" alpadáara, melyben Bjonooni tenoria* Iának kiállóit volna játssani.a oaimuarapeU A fBggOny felgördül: pneonlt, a ki ott Ül a ,Fanat* magán táblájn aaöllyéjében, top-aolják, A tenoriila fal eljár kelni, hogy meg-jtöaaOóje n fogadtatást, de aaonnal viaasaha-uyailik. A köaOnaég ham veaai komolyan a dolgot; Rooooni mond néhány ásót, minden ÜaaaafQ^és nélkül, aatán elkalgat. A kötön-aég nevet, fÜtyOl, nyuglelankodik ás a ÍUg-gtlny legördUj. Pár pma múlva elő láp aa igoagató. áa jelenti, hogy Konooni aaélbttdés kövatkeatáben hirtelen meghalt. — Ttsskrejistott magyar mágnás jelentkaeett tegnap éélelőtt el béoal rendőr* kapitányaágeál. Űtötl-uópott, rongyoa öltö-aetben állott n aa\|>lgáinttavő hivetalook elé, agy kia alamiaanlát* Kérve, mert különben—így aaólt 4 Phen kell halnia. A rendőr tisatviselő caak elbámult, mikor e nyomorult vén emberberpen báró K.-t iamerte fel, egy \'régi magyar nemea oaalád aarjadákát, ki még eselőtt 10 évjvel óríáai vagyon birtokában volt. Tőaedf-operáoaiók, baleaetek éa tulaágoa költakeBéja egéaaen tönkrejuttat* iák ; fokról-fokra aülyedl, mindig mélyebbre a moat már oaak a Margarelten-alraaae 13. aaámu káaáneh egy kis hónapoa kabinetjében nyomorog. Aaonhan innen is elakaiják már Qani, mivel a pár, frtnyi lakbért nem tudja megfiaetni. A nappkban el kellett, sá-logoaitani egy kabátját és két aaebkendőjét hogy kenyeret vásárolhasson. Régi Ismerősei kOaül senki sem (Orődík vele, oank egy grófné küld neki havonkint \|I0\| frtnyi aegályU Uáa* honnan aeonban nem icep egy krajűaárt aem — Talpára vnrrtai aa arsaányét egy horvát betörő tolvaj, hit a napokban foglak el Zágrábban, j Gondosan tnegviaagál* Iák Ütőtől egéaa talpig eaak aa volt a bej, hogy épen a talpát íjam visagálták meg. Mikor aatán viaaaa akar iák veaetni a börtönbe. egy ssandárnnt a fogoly telpán feltűnt velimi fehér .folt. Utáne náatek hát egy, a bőrhöe varrt váaaon aaoahót tállak, mely teliadedleli Iveit benkóval. — A entkönyén aeürke. A minapi dunavemei vásáron Bogár JIaos jómódú danafbldvári lakos 70 frton egy aaürkét vett Oaiemeéie Höreaög Farena uramtól, aki saintén Dunsfbldvárrn való. Utkűahen aaonhan Bogár uram fájdalommal tapaaetaltej hogy bia Őt édes kémiája —• mert aa volt IlUroaOg Fersnee — mtnjl ráasedte. A ssürke irtóatetóau éaökönyöa jvplt. Máanap reggel beállitolt aa eladóhoe át kérte tőle "viasae a 70 Crtot j neki nem kell aa a lő. De bia aa viasea nem edtá; Bogár hát nála hagyta a saürkét, hogy már most hadd végeasee bét a törvény I Ueaament ée uthöabsn elbe- aélta baját Dávid gardának/ a falubeli horea* mároanak. BSobso busuljon, vigaaatalja ea, adjon kát poegŐI és holnep heeében leaa e 70 (ftjai* Dio.um, faoium. Máanap raggal beálUt Udroaögbea egy ieoaratlou Jókupros éa igér e aaűrkéért 76 frtot TyjUh, megörült toki Ferenea uram, és taenten oda is sdte a \'csökönyös lovat Csnkhogy n hupeee aem vitte el mindjárt, hanom edoti rá 2 forint foglalói. Egy óra múlva megy Bogár is BOroaödhös, hogy most: már vigyék a saűr-két a seo)gabiróhoe4 mért ott már vár a seekértf „kuramid." „SoUe oaivódjunk, édea komám, válasaol HörésŐk. 1U a 70 pengője én ! már eladtam t Saürkét 75 irtértl* Bogár János megörüli a péneánek és dl-osérgetVe Dávid gaadal ínrfaagoeaágát, vigan tért heta. Höreaög esák várja o kupccaot, mikor jOn már n saürkiUrt? De bia aa nem jött. Végre aatán átnéaltt a hotoámába, hogy hátha Ott megtalálja, ysahagyan ott is volt f kupéja. „Hát [mikor viaai\' már el a lovadat, U? rivall rá Hötosög." Már hogy vioeáml el a maga livá) ? felelt a Dávid gsadálá jél betanitotj hupeee* Mikor ép most íiallom Bogár Jtnóilól, hogy annál a Iánál nsökönyösabh nmn termelt még, mióta a vilii áll I Inkább (add vsamsen ott a i* lórin t foglalám 1 itsgdhy Uöiosög, mit toht- Uit volná i akarva nem akarva, bele kellett nyugodni n váltb katatlánba. iíajd e jövő dénavaosal váaáretj magint eaaraneaét próbál a aatrkéjévaL -(Ea U nÉSáa a sslm I) Amarl kában nemrég egy katbolikna folyóirat indult meg, melynek aa eaime J .A hetedik bar- vagy n mint anhátó isten, Zion lakójá- nak allelnjáa kOitj) áa foljfutáaa aa igsaaág biaonységelnak n tor ssűkságleté aaeriot, aa Htentelenek világáéak tanulaágára áa a Zion biagyében való anrándohlás buaditáaára ama Itlhah htárnán, kik a hittel törődnek. A \|«onban lakó, élő liitea hiveinek lapja. Havi itgyenes folyóirat ianoknak, lük u iatan or-joága éa igaaaága alán éhesnek éa azomju-Imaank. Átoktól, ákik aaabolt árat aaaretnek fcetni a pontos aiétktldéeért, 80 oantet kérünk 12 Beámért.? Árad, febr.l 18. A város bÜaakeaégél képesÖ saép sainháa kataaelrófáje a lakosság köat fájdalmaa iagátéttaágot kelt. 1874. Ötaén niyitották meg éa is oraság legszebb éa legjobban berendeaelfl aslnháaainak egyike volt. Ea órában immái fllalölgö rom aa egéaa, melyet a jövő év bBltalig hosnak fedél alá. A város kárát (amri a aainháa városi tulajdon) többre beeaüllk kataaáaaaer forintnál. . I — Hxlnnekl febr. 14. A aaiaaeki poéta kerülethez tartoaó Popovaoáa faluból kiindult Ooatakoosit tagnap éjjel ismeretlen tettesek magtámadták a a MOO firton felüli kéaapéna-szállitmányt elrabolták. A áooaiat éa kiaárő honvédet n brezovjezai erdőben várben lat-rpngve ma találták meg. A nyomoeás már megindult, ás a (bitesek közül hír szerint hármat elfogtak. — Egy udvnrlnn fiatal ember nn-gyobb hölgy táraLéágábtn kiayilatkoaUtá, hogy ő rut nőt mtg nem látott. .Valóban hölgyeim —\'1 igy vjágeé — e nők mindnyájan angvalok." Egy kt, da eeaes nő, n kinek kivételesen tudomása volt arról, kérdé hogy öt is angyalnak taiije-e ? ^Minden bizonnyal" — válaasolt e kópé — „de aejnoa, hogy aa égből éppen aroaoaal esett a tűidre." — Névmngyarltáe. Tnpolczai születésű Lojke (Loka) Antul vaaetéknevának „Bakoa\'rn kért itváltoatntáaát a m. kir. balügyminiaaterinm t évi 2061. ss. e. holt intésvényével megengedte. — Uj mogyol postahivatal. Folyó hó Uéu Saepetk községben kir. postahivatal ! lépett életbe, mely levél áá hooaipoatai küldemények, valamiat 200 frtig terjedő posta utalványok áa utánvételek felvételével, illetve kifizetésével, nemkülönben: 200 frtig terjedő postai megbiaáaok köavelításével foglalkoaik ée e Zala-Szt. Gróih és ZaÍn-6at.-Iván köat naponkint közlekedő koeai — küldönczjáratok által ven öaeeekölve. Ezen postahivatal kéz-bnaitő kerülőiét sJepetk, 1 lslvánd, Pókafa, Kemend, Ollár, Gjjttrtln és Bsrbatfa kösségek és Pötend major knpezik. — Vetdeedk állása1 megyénkben. A fŐldmiveléa-, ipar- wa kereskedelemügyi min. aalamegyai állendé gazdasági tudósítóitól a vetések állásáról flbruár hó alaő felében bo-érheaett jalentáaak aaerint e tepoloaai járáabae a korai vetéaeh fakó aaiaűak, n káaőaek agészaégeiek j a asny-kanisaal ée alió-lendvai járásokban aa éjjiü erős {fagyok1 a vetések ártalmára vannak \| a sűmeghi járásban ap őáai vetések jél kiUleltek, de aaokben helyenhint ae egerek paktitaeak, takarmány aaü-krn van; ae egonsegl, novai ée periehi járásokban a vetéék jól állanak. — Hlvslyes vetemények főeáae a kemény vízben, tanát a legtöbb kutviaben nem Igen aaokotl jól sikerülni. Ha azonban ajviahse egy két hányni aalksót (Soda) adunk s Ugy főssűk e hUvelyewket, aa esetben a bab, borsó s a loueso megpuhulnak saépen ugyan, de a amnsólól kissé kellemetlen \'tnjslléklsl is nyerti>k; Sokkal jobbén hess- nilheló aa ily fosét hsa egy dióoegyságu űuikor, mely e fövoviaben féloldalik- A mu koi ugyania e n^éskaókkal saeret vegyülni a odm engedi azokat a hüvelyes vetemények re Mrgesedoi. Igas, (ipgy aaigy főtt főseléknek klisé édes iaa less j de eaédaa ia kellő aóaáa vagy behnál (CzoMa lé mellett nem leaaéea* renehelŐ, aőt savanyu babnál n oauhor an-aslk iáét még el6ilyOson emelni ia fogje. I - Börld hírek. Joltván és Résén veszett ebek bsrstgolnak. (Jó lesz másutt is vigyásol!) -j Könnyén egy — különben jói jtifojlett borjúnak elaő lábai teljesen hiáiijroznak. — A nthiliz-mtis teljesen meg van semmisítve ? mint ti orosz rendőrség bivttslotsn jelenti Ki, no C8tk stlén hivsttlostn ne csa-lódijék I — Pániban a miniszterek tl vannak határozva lemondani, ht a sena-liw alvtli a kiuttaitási törvényt ét egyezkedést. — Budspinten n házbér éa pisezi árak erősen emelődnek,! no, meg ts tdó ii. Vigasztalja msgát t főváros, hogy ejgwbük tincs másképen. — A posta értésltetta külföldi képviselőit, hogy aseu-toll az idegen ezüttpénzeik locgnlaátnem tűzi birodalmfban, Illat Irják tger-mamkáotia Sümegben Is divattá Ittt íllAg ssomorul tí A büítpesti aj opt-rtkát jövő éli tAt 1 én ft* mtgijiUatni. - Bzisroken l hó U-tn négy perekig tartó földrangétt éreztek. —\' Knilyné é felsége njabban Vívni mhal. —A sorghum saccharatnm navü\'ftttn-\' < bél li kftdtntk njtbban ezukrot gyártani,\' \' főleg Atoenkábsn. - Dr. Szujtki ifi-saef jeles* lengyel író és egyetemi tanár meghalt. — A Figaro méd azt is ráért kiszámítani, hogy Napoleon nevét a legutóbbi 8 hét alatt 86 042,674,800«or moudták ki. — Állatbiztosit, társaságot alapit egy osztrák angol pénzcsoport — Konstantinápolyban uj rendszerű hajózással tettek kitérletet (s pedig kielégítő sikerrel,) melynek cséljt tz, hogy európai hajóknak háborús időben lehetetlen legyen a Bospóruson közlekedni. — A szabsdsághsrcz szobra űgyébea működő gyűjtő bizottaág az előmunkálatokat be-fejate. — A Iviharos felhószakadások következtében London egész környéke lábuyi viz alatt áll. — A műipar ma-gyarositáaára nézve megindult mozgalom — ngy látszik — sikerre fog vezetni. I — A magyarok bejövetelének bizonyoe esztendejét az akadémia sem volt képee meghatározni. —j Boszniában vasárnap 16-másodperczlg tartó erós földrengést érettek. — 8imagliában Faust előadáu alkalmával Eoucini énekes a legnagyobb óriá\|t közben szivéhez kapott s halva rogyott össze. —- Az amerikai vízárs-dások foiyton növekednek. — Wagner Richárd, korunk egyik legnagyobb zeneszerzője elhunyt Velenczében, 70 éves korában. —. Bécsben valamennyi patkó és kocsikovács megszüntette a munkát, ünnepi és vnsárnapi munkaszünetet, és legkevesebb heti tip frt fizetést követelvén. — Nyíregyházán egy 92 éves öreg volt ref. lelkész, életuntságból ssját kútjába ölte.magát. — Temesváron n hadapród-iskola legkitűnőbb uövendéke, is meretlen okból, sgyonlótte msgát. — KÖZIGAZGATÁS. Zalnmtgye kügigatgatúti bizottságának Zala Egeraaagan folyó 1883. évi febluár hó 18-án i tartott havi rendea ülése jegyaékOtV vábőL — 290. "ktíl888. A folyamatban lavf földadó azabályo-aáai munkálatokat illetőleg ezúttal felemiitvén, hogy a kerületi kataaateri bizottaág áhal megállapított öaaaea kataaateri munkálatok s a minta terek jegyeáke már tényleg a köz-aégeknek kiküldettek oly felhívással, hegye kimutatáaOk aaerint a köaaágre alkalmazott oaatályok számára, aa oiatályonkinti tiszta jövedelemre ée a felállított minta terak helyee-i égére néava a köaaég ré»aéről netán felmerülő vagy egyae birtokosok részéről bejelentett áearovételeket a kiadott rovaloe kimutatásba foglalva folvó évi máreaius hó 2-ig a baealő láráai földadó bizottsághoz beadják j — \'nehogy tehát a törvény állal a kásaégek s aa összes érdekelt egyeaeknek aetáai kifogásaik magtételére nyújtott eaen alkalom felhasználása ősapán aa arróli értesülés éa aa ügy ismeretének hiánya miatt mnlasataaaák el, e végből aaükeágeanak látja a közigazgatási bizottaág tttaeteaon ás különöaen ia olrenueloi: t ör. Hogy aköaaági elöljárók a kiküldött kateaaten munkálatokról éa a kifotáaok megtálelére kitűzőit batáridőről aa érdekelt birtokosokat aaeeeeli kellő köahirré tétel utláo értcaitoni és ugy a köaaég rátaérői netán felmerülő valamiat egyee birtokosok által bejelentett észrevételeket aa arra aaolgáló rovatoa kimuiatáaba loglalva a kilüsölt sáios batáridőig ea illető beCalő járási tokbdó M* aottaághoa beadni elmulaaatbatlan aaeroa kötelességükiiek iamerják. 2-or. A fentebbi intézkedés kellő éa pontoa foganatoaitá»ásak biatoútáaa oaáljából utasittataaa a járási szolgabíró urak, hogy a hatóságuk alá tartoaó öaazea kOsaágekben a kiküldött ketaaaleri munkálatok ée e kifogásolt megtételére kilüaött határidő aaonnali kellő kihirdetésének megtörténtét, valamint a köeaégek vagy netán egy esek állal beje* lentett kifogáaoanajk kellő időben éa illető helyre leendő beterjesztését saját aeemályee eljárásukkal éa a szUWgl.es képest a községek beutazásával ia közvetlen eeaköaölni faladatuknak iamerják. 8 or. Ae ügy fontoaeága áa érdekénél fogva kivápetoe levén aa, hogy a kOaaágeh a járási löldndó bizottságok által ia en érdembon kellőleg figyelmeataaaanak ée aaügy felől a szükséghez képéét (el világosi Hassanak agyaaeaért a köaigaagatáai bizottság jelen végzés köalésável felhívni határozza a megye-báli jlráai földadó biaottaágokat, kegy aaidÖ rövidsége tekintetéből azonnal kikttldendö tagjaik által e községek a i éaabeni figvel-meetetéeát és a törv\'nyazabta orvoalatoak n saükséghea képesti érvényesitéaét saját ró-saükföl ia eeaköaölni ne lerha\'taaaanak. Miről jelen végaéa a járási ssolgehtró ereknek, továbbá a megyebéli járási föld-edóblsottságoh réaeére asmt elnökeinek, végre miheetsrt^s és kkllő fógauatoaitás tekintetébe e megyebéli öaazea községeknek b kiadatni határoetntih. — Kmf. ^ Főispán s közigazgatási bizottsági elnth ur helyetti d—tib Bmé a. k. alispán^ r KOZGIZIISiG. BoM\|;M(j« (ti llwMliwaiil iniüMmt M ÜWB Iifii •ÉN* r^éaaftaél Mmrb kíjé ISftft. ét ■li\'tti Vt»4w t Mér keedtáft, é» » ft4k«lM képest 104b fylytottotlk. ®ün irmél eoélja ft ml kOsftoséget ft tonyéMtákkel k«evnau értalkaoáebe keni éi e» állal, agyrésel ee e vidéken tenyésztett kéltél iéeayag aoántora lebb píaoeot létééi-lant toAaréoet ft vevlkot lebetéleg költségtől éi fUredOgiéi msgmastooí. Ukásekrél és ellátásról több jé veo-éifHlbeft tea gondoskodva. As egylet tisat-vtoelái aa érbeosket ae árverés elÓtti napokon ft knpoevári pályaudvarban fogják Társi. Aa elmúlt években elért siker által bátorítva ée tekiatotte! ae eladásra saánt lovaknak ea idén a súlyosbított bejelentési feltételek folytán várható tuég jobb minőségére, bátorkodunk an érdekelt küsöoeéget esen árverésre tiistolettel meghívni. A bejelentett lovak ráeeletes jegyzékét máresiua elején adjak ki, melyet kívánatra leee enereaoeénk bérmentve msgktldeni. Ae alólírt biaottaág saiveeen ssolgál bővebb feivilágooitáaaol, mely iráat Frey-alidtler Vilmos urhos méltóetassék fordulni Kaposvárra. Kaposvár, 1883. február havában. A biaottaág: Somssioh Andor elnök. Bárány Dénes, Beok Béla, Boroakav Károly, Bosnyák Oasatáv, Bolt ka Antal. DÓryLajoe, ifji Sgedy Sándor, Froyetftdtíer Vilmos, Honos László, Horn Fereooe, Jankovioh Elemér, Jankoviob Gyula, Jaakovioh Tivadar, Ja-saonsoky Imre, lokey István, Kacskovioe Sándor, Kaoskovios Zoltán, Király István (állatorvos) Kund Jenő, Makfalvy Géaa, Malanotti Jenő, Márffy Béla, Má.fl> Emil, Márffy József, Tosr Mátyás, Riohnvovssky Mihály, Robos látván, gr. Somssioh Adolf; id. gr. Somssioh Imre, gr. Soéohéayi Imre, gr. Soéohénji Pál, Tsllián Andor, Varga Béls, Veedinnyei Béla, Véssey Mihály, Vée-aey Sándor, Weoheman Loo (állatorvos) mart halteaytosU telep (8 ábr) A bpeatí dfthnikéft énfték — A talaj vieeoey oh Md toni felvétele ée snnaAi (elentőeéfte naadaiéni. Haj tó hiba. Lapnak utolsó dáméban közzétett nagy-kanlsaai lakat ékpénitári igazgatósági jelentés éa k6ig)0}éei jegyaókönyv ssö-vegében elófotdnlú következő sajtó hibái kftt jftvltnnk ki u. m: \| A 8-ik oldal, 1-só hasáb felülról számított 9-ik bekezdésének 11-ik sorában hibáién szedett „megóvjanak" szót — „megóvnak" — szóra; a 2-ik hasáb alulról számított 2-dik bekezdésének utolsó sorábsn elúlordulo „megadta szót „megadja* és ugyanezen bekezdés ftlnlról számított 4-ik sotában előforduló „elfogadta" szót,— ,élfogadjau szóra; mégis a 8-ik haaábou előforduló Fischel Fát póttagnak 201 -re szedett szavazatéi 10l-re, végül az utolsó elótti bekezdés „Tárgy* cximénél levó hibás római IV. esáaaot Vl-ra Irodalom. aeompoatbéJ 1pai$ fcjtyllurá-" Mérnök saját apiis Sándortól A vér, mlaaakl és Aéftiek Amerika Ül tejlédéséhee ( leveteaöjé^ől) ál mint tápaaer, j j pflJPf* jjl A Oesdsaégt Mérnöki megjelenik minden bélen 19 deáy oldalén, feltűnő diseeeen kiállítva, képekljei ée ssnknM« rajtokkal! zaadagon illussirálva, Saerkeesií éa kiadja Gonda Béla mfti. főmérnök. mOegyotMii m. tonár. — Előfizetéseket még ea év [bejétől kendre le folyváet elfogad a kizdóbivatsl (Budapest, csillag a. 8 ) egész évro. $0 frt, félévre I forint, negyedévre 2 forint 50 krejeaéfjévaL — BftMljelatl beftaáak a saamár kéné „Üreseié** éj homurisstikns hieti Ion, n»aly annyiban tár el eddigi birlapjainktól, hogy a politikát toljeoen mellÖai, a eaélja inkább a közélét humoraival mulattatni. Ka lönben seóljoo helyettünk 4- tartalmát illetőleg —* előfiastéei felhívása: Midőn ! jelen vállaletnnkat megindítják, s\|yréserői hézzgot hiszünk bettilténj e msgyar irodalombén, másréseről a magyar kösöniég egy régemle-getett óhaját lueszük teljesíteni, Folyton halljuk ugyanis emlegetal, hogy miért ninoa mér a magyar köaönságnsk is egy olyan bumtritstikuslapja, msly rj\\ellKzve minden politikái kétértetinüskö lést és saemé-lyeskedéet tiaatán osak mindénkiaek márnára irt humorísstíkua tartalommal bírna.; hisa melyik népbon van msg olyan nagy mértékben a »sinarany humor, ha nem a magyar aépben, s melyik köeönség lenne nagyobb pártfogója agy Ilyen tartalmú lapaak, ha nem a msgyar közönség. Mi tehát ezennel n mzgyar kösönaég pártfogásába ajánlva magunltat megalapítunk egy ilyen tartalmú lapot; ée Ígérjük, hogv amennyire egy ilyen tartalmú lapot a sajté, a képzőművészet ée jeles mbnkatársak közreműködése diseeesé, érdekessé és értékeesé tehet: mindenkor törekedni foguek lapunkat közönség pártfogásával arányban e aain-vonalra emelni. Lepünk tartalmát tehát anióbb elbe-saélések, rajsok bamoreasksk, tréfák,\' versek, adomák, genre kének fogják képeani; egyedül borítékunkon mglalkozvz társadalmi, sain-j házi vzgy irodalmi eseményekkel. Aa „Oroszlán" f e b r u ár l-jével indul meg j a ezután megjelenik minden sser* dán eredeti romokkal, saines borítékkal, más* félivnyi terjedelemben. Előfizetéai ára: fab-uár— márcziusra 1 frt, negyed évre 1 frt 60 kr, egéaz évre 6 frt egyea azám éra 12 kr. Saerkssstőség ás kiadóhivatal: Budapest, 8 Akadémia utozf 10. azám. Az slőfisetée, legosélsasrUbben posta* utalványnyal a kiadóhivatalnak kQldsndő. Budapest, 1883, február I, A „Corvina" könyvnyomde és kisdóüslet mint As „Orosz-Ián" kiadótulajdonosa. Barna Sándor Aa „Oroszlán- szerkesztője. Mutatvány szám kívánatra ingyen áaj bérmentvei Gyújtók 5 beküldött öltözeti után tisa te let példányt kapnak. Mi pedig mfti bőjties. visaopyok köst bátran ajánlhatjuk t. olvasó közönségünk figyelmébe. — Békülhetett hozzánk a „Sport-évi 2-ik ssáma: mutatványul, mint „a budapesti - kerékpár-egylet, a „magyar áaaók egylete11 s a „poaéonyi-uanúbia-egylel" hivatalos köalönye. 4- Tartalmából, mint „Att-letika s tornászat.* (A teetgyakorla! korunk — UJ zenemaűveku Táboraaky és Parzoh senemfi keieekedésébea Budapeetea megjelentek: „S»eget Szeggelu Follinna Aurél eredeti népszínművének legkedveltebb delei. 1.) Nuui mind arany, nem mind ezttat. 2.) Ha ssavaid megtonto\'om... 8.) Sárga] virág... 4.) Nehéz, nehéz az éa saivem.l &.) Mem igaz, hogy a lány hfttolen .. 6.) Itt aalllettem... 7.) Nekem olyan eaaaooy kell... Énekhangra zongorakísérettel (vagy zongorára külön) aeersé Kon ti József. Ára — A legújabb tnlélMéaynk ismertetésére a ^Gsadaságí Mérnök11 osimfl menőgazdaségi éa műszaki hetilep es évben kUlön rovatot nyitott, melyben már eddig ia igen számos bel. és külföldi találmány leírása és szaksam Q rajza volt közölve. — Csikkéi szintén kiváló ssakismeiettel, a hasai viazo-nyoknak és a gyakorlat igényeinek megfele-lőleg vannak gondosan megváJamtva; minek biaonyitékául ftaek a következő fontoaabb ozskkaire kell uialnunk: Ae ekéről és eke* versenyekről (aaámos ábrával) Lázár Ü-tőL — A marhatenyéBztéi Amerikában. — A gazdák Mekkája, Dr. Eodíczky Jenőtől. Az ngexolásrói. Lissovich Károlytól. — A gőzkazánok megvizsgálásáról. — A csendes tenger partjairól (Eredeti indóőtás Amerikából) Dr Bneenspits Sándortól. — A pbyl Ionéra ée annak elterjedése Franoaiaonaág ben (számos ábrával) — Sinvágó fílréaa (I ábr.) — Hbállitó telefon alkalmezásrz visi ntokoa és jér mlvoken (3 ábr.) — A völgy sáriatokról. — A msgyar neasseU Pan (2 nagy képpel.) —-jk* oentrák szabaj )og mééoskieftboa A cognso gyártásról — 0} vtsjogi tö\| vény javaslat Freeaaieocsaág kan. — A répoeaftkor gyártás Oroszországban — Asaemke teatnéeo I88S bon. — Uj kotró I áW.) — A Be\'gnbáneág, dr.Bedieaky ti U-A Ma^MsépT folyam szabályozása laefttfeaniéoe víznyomás áltol (1 ékr.) <— A toigaaénaég statisatikája. — Haladások n góslíajé bnaének ée mok se konasésééon.. A saéasári elepii »á»i éj \|H Bénákén. (Nfgy képpel.) — A foldmivelő léle kol\|Be«áftisn javításéhoz — A gazda i éa Inaié üráaényeb maetsraéges szárítása, MÉHÉite-Vrifeli b jelaalegi i még folmerétandl kétségek bna.) „Lóveraenyefk éa léter)éaatéaa (As apamén kérdés.) Körültekintés] .A ki " [honoiítása nálunk1, j,Va< aaat\'. .Usaás és korcsolyázás," .Különfélék* cerékpár megbonositáaa nálunk", ^Vádáaaat éa izpai hali eléggé meggyősőd^elik a t. olvaaó, hdgv a ap irodalmunkban, ejéggé xneg fog felelni folaaiatának. .Sport" minőt eddig nélkülöztünk íapiroc — Azért la molegjra ajánljuk, főleg a aport kedvriók méltó néyelmébe. Ara enéaa évre 8 frt, mi a kiadé hivatalba (Bu^apeat V-Széehenyi utesa) küldendő. A kéziratok ugy ao oda, Szekrényesay Kálmán aaerkesstőhee. A vasúti menetrend ftrjtlsl Irlij sVBieMjhel iránti >égraknjto4 agyében n ftsa Vt liilkj tortletékeo lartoaé a á pólai Ml aetikvben 1 1044 hm. a.fo)vett IngalleaBak Bakos Szilárdkát illető a $00 frtre becsült \|/»-ed Haee !B884k! évi mórtik a lé 1-aó Wtpján jd. e. 10 ónikor Féle któaégUré há-Unát IftlfUmnl üáyMd Dr. VArafk L MyeuLae. köabejlilftvel megtartandó LrVeH KÍki ÁH ■ ó byilvá- ikiáltání ár á fennebb kitoll bekaár. 1 HJ- elek a lázi kir. iség elől- b) Brc--B«c-eJWv Lfi 11 ára I Kan Ina j{ Érkezik Indul I I \' --- 1 [ \' í\|ló. lSp a ón }{délattn vagr-vea* sSSTsqa. 11 ó. I p.fi Mto vagy.vowU \| m. v. mi s]j 4 ó. llj p. 6 ó,rtggeJ nan. vonat II i. ft p. 4JaI aaau. vonat tó. IS p, »\|\|l vágj. vonat 2 il. 66 p J d. u. regy. vonat I 4. U ■ d. l auu. vonat ryora vonal t.] Sé tTip. W v. ft JkUykt) t-ja Síp. 11. e) Bpaet 1 Pragirbof l.tS 4. 6 k.----r t\| 10 ó. aq p .to 6. so p, — I : 4 é. 51 p.; 4 ó. 87 p ragget \' I (»-)] 1 b) Prágáiból \\ Bj»t I. I » 6. M p.j « 6. • p. lúggal gyom vonat I.J \'il ó. 141 p. « ö • p. \| ti i«m, vonat S. (aa. t) 11 ó. B5 p< yjal vagy.vont Ü tiő. tojp. \| I k\| Felelős aeerkeantő: VABGA LAJOS. Társaaarkesatő: BOrriáNR HÓK. 6717 as. Érk. iiá 88. IMI Árverési! hirdetmény. A nagy-ksnlssai kir. trvsaék tlkvi oeet. részéről közhírré íéUtik, bogy Fiiediik Ernő végrrkejtatéaak Tie( Jéneafté tzjti. Baioa Coaetentln vóghlUjtéet soeoVséő ijagy.kani-1 aeal lakáé elhml BŐ Irt léke 1881 évi luaiue hé 10 ftoaiélól járó kaautok 28 frt 20 kr per, • ki H5\|kr tégitkajtásí II frt 00 Ma áryjeréaett sssMftfti lóg. " " aebt \'vérezni kji&nök tortosnkk a\| bécsár lOI-álikénsnénabsn Vsgy óvedákkéles pa-pírban a kikftldölt ikeséW letedni. ] Veví köteles s vételért 2 egyen ő réas-letbee még pedig azjolaőt azonnslia mákodikat aa árvsrif jogerőre ietnelkedéaéttíl ssámitondó B0 nap alatt, as árverés napjától saá-mitondn é\| kamatokkal együtti aa árveréai feltételekben megbatároeolt bolyán ée módosatok jMrint [lefiimtui. \' Been hirdetmény kibooaátásávi idsjülsg ^egállzbitott érvérééi jfeltéj liivat^ltoja órák alatt a nagy kanii jssék iltvi oástájyánál s a Féle \|köa \|áróságlnál megtekinthetők. At elrendelt árrerés a feniírt Ijkvben teljegyténué. Az árverési hlrdstméay a tlkvi ható-; Ságnál kifUggaastée ugy PÓle h a aaomazé-doe kUljiégekben körözéa és kiíűggezztéa s a „Zalai Oximl hírlapban beiktatás által közzé-tételiki Aa\' árvmés teljesítésére a létenyei kir. jbiróiájgj megkerestetik. Ar?«rénl leltételek. i.j Árverés alá boosáttotik a polsi 267 aztjkvben + 1044 hraz. a. felvett ingetlennak Bakoe Soilárdkát illető a 608 Írtra beeatlU {-ed résee. Kikiáltási ár a beosár s aa ingatlanok a kilüaftt eígy hsláruapon a beceáron alul is el fognak adatni. 2) Árverezni kívánók tartóénak a beosár 10\| át késepénaben vsgy óvadékképes pa pirbaa a kiküldött kezére letenqi. 3)Vevő köteles z vételárt két egyedó részletban éa pedig zz elaőt azonnal z iné-aodikat aa árveréa jogerőre emelkadéeétől számitvz 80 nap alatt, az árverés nzpjától izá-mitandó 61 kamattol együtt a bírói letétek tárgyában 394?5j8l. az. a. kibocaájtott Tg. min. rendaletben meghetároaott mód szerint a nagy kanizaai. kir. zdó- mint Istéti pénztárnál lefizetni. A bánztpénz utolsó részlslbe íog be-számittalni. — 4. Vevő köteles aa épületet a birtokba lépés napjával tüekár ellen biatositoni 6. Aa árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, megjegyeatetvén, hogy a vevőnek vételi bi-sonyitvány aa 1881 évi 60 t. os. iutéakedé-aébea képeat oaak z aaetben tog kiadatni, ha as árverés napiától számított 16 nap a. aa idézett t. cz. 187 { i intézkedésének mag-felelő uióejánlat nem tétetik. A birtokba lápés napjától a megvett ingatlan hassna és terhei a vev£t Illetik. 6.) A tulajdonjog bekeblesése osak vételár és a kamatainak teljes lefizetése után fog a vevő javára hivatalból eszközöltetni. A kinostári illeték a vevőt terheli 7.) A mennyiben vevő aa érvérééi feltételek bármelyikének eleget nem tenor, n msgvstt ingatlan sa\' érdekeltok bármelyikének kérelmére aa 1881 évi 60 t. oa. 186 f. értelmében\' vevő veszélyére és költségére bánztpénzének elvesztése mellett ujabb árva-rés alá bocsáttatik s oaunán egy haláridő kitüaéae mellett aa előbbi boos illetőleg vételáron alul ijii eladatik, a a mulaaató vevő a vételár különböaetét megtéríteni tartozik, melybe zzenbzn elvesztett bánatpénze beazá-mittatik. Hz az ingatlan aa ftjabbi árverésen as előbbinél nsgvoob áron adatnák sl, a vételár többlet a muíaestó vevőt upm illeti. Nagy-Kanizsán a kir, tasék mint tkvi hatóság 1882. évi november hó 29. - 88 l-l 8378 ss. Érk. nov. 21 1882. Árverési hirdetmény. A nagy kanizsai klf. trvsaék leleljkv osztálya részéről közhírré tétottk, hogy Merkljr Antal nagy-kanizsai Iskós ügyvéd végrehs]-tatónak vw András végrehajtást saenvadŐ felső rájki\'lakóé elleni 61 firt tőke 1880 évi ootóber jió l-iő napjától járó 8jK kamatok 20 frt 85 kr per, é« végrehajtás kérelmi D irt 50 kr jelenlegi, s még felmerülendő köitségsk iránti vé^rebejtási Ügyében a font nevezeti kír. tasék tevületébee tsrtozó felső rsjki 24 antjkvben A f ée I ingatlanokból Vig Andrást illető A f 2 sor 680 hrss. a. 4 réea 87 • frt 8 aor 828 brsa. a. 1 réaa 206 frt A 1 1 sor 262 hraz. a 1 ész 44 frt 2 aor 671 hraz.\' a. 4 réaa 29 frt 8 aor 780 hraz. a. \\ réss 110 frt 4 sor 804 brsa. fti { réaa 84 frt 6 aor 8é0 hrfz. a 4 rész 25 Irt a felaÓ raiki 810 eatlkvbea A f 1 sor 81 braa. a. foglalt in-caUanok Via Andráat illető báeon fala 64 frt boosértékben és pedig mioden brsa. álattí külön-külön 1883 évi á pr i I bó 18-ik nap-ján d. a. 10 érékor felsői rsikon a község biró hásáaáJ felperesi ügyvéd Merkl Antal V. helyettéae közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen elsdetni fpgoak Vig Qábbrnő azűl. Babján Anna bek ebiesett aeolgzlmi joga épen marad. Ezenj hirdetmény kiíbocsájtásával lagy-idajttleg mlegállr pított árVeréal feltÓtolftk ft hivatalos alatt a n.^-kanizaai kir. tvSaék telekkví ósztályánál e a felső-rajki küéaég elöljáróságánál megtekinthetők. Kir. I trvaaék mint tolekkvl hatóság Kagy Kaomá 1882. nov. 29. 80 1-1 HOFF .Íanos maláta-kivonati egésróégi-sör. Ezer ember aaaek kéeilftl eféez-ségét ée örvend éietéftftk. 58-sxor kitüntetve. NylIvánoH könzőnrt éa ritka módja aa elért gyégyeredménynek 1882. augusztus 21-ról spy tanétól, ki tudja hogy ctaldd* jóban határtalan öröm uralkodik, mart {edftno, ki a UgirUStlatóbb fi-lelemr? adott okott, a Hoff Jiínoi JéU maláta kitzüményeJct a maláta khonati egítMiégi tör ím a kon-ceenlrált maldta kitouat hatsná-l<tta folytán meggyógyult. Jlésana sraak sa. kir. udvari I maiUté. sa. kir. Usácsee, s koronái \| arany Is^emtoreazt tulajdonoké, a fébb Íorosz ,é« német rend isvafiáask a Hoff aoee (éle maláta kivonat ezrsafl!t gtí-msáask, alegtöbbsorópaiálUmu dv.szát-,I,0J«\' Báéa. Brlassr>8trssss 8. as. \| Egyetlen leányom, ki már öt év \| óta heves köhögés- és melifájésbnn ■Mnved, a legirtóetatóbb félelemre adott jokot; ekkor lettem figynl-I meztetve Önnek egy hírlapi tar-detményére, melynek következtében aa ön jeles malátosöréből egy kísérleti küldeményt hozattam. Ezen idő óta aaaz jzn. l-től, jul. élééig; hzsználta leányom a ma-látsaört, valamint a konczentrált malátaklvonatot és oly jelentékenyen javul, hogy már most is tol-jessn egéssségesnek mondhatják. m mindnyájan gyermekünk életének megmentő]eként tekintjük Ónt a örök hálára kölelaave éressük magunkat Nsumarkt 1882) sug. 24. Tiaztelettel Ich H. Ibldbirlokosiiö Neumzrtkbzn Stájerorsaágban. A valódi Hoff János féle maláta kl voaat ftgéexséfl sör árai Maláts sfészséfl sör I Bvsg S0 kr., 6 Bvef 3 frt SO kr^ U Bveg 6 frt 28 Öve« 15 írt 58 Svtf 30 írt •/. Kiló mJátm aokoládi I. í frt 40 kr. Ii.1 frt. 60 kr. Ili 1 írt, (Nagyobb mconvi-sánéT szabott) Maláta ctakorka lzacakó <0 kr. és % aacaké la) Praeparált (yennektsp-matataliszt 1 frt k\'oacsse-Vált nalÉtaLivoeat 1 ing 1 frt, 00 írért ia MaláU-karé egyaomag&O kr, 90 Írért. £gy késs malaU-flrdé bO kr Hraktar: Passelkoffer Jóisef, Srtén ft Sitin; Tmlm Bprutmm: Ha-klseaky Adolf; EtffmUmm: Mllrr K«a(A«íy<ii.- Wflmcb >Vrencz; Kmm—d Ttmi Lsypetig Oj.; KmUetém: Bakr E; KnraWra: Kmjr, Hocbringar fi%jma t: Saomí Már 1888. Blresifts 1-én \\m Baéspestea A MAGYAR VÖRÖSKERESZT sorsjegyek első s s i á i i Fóuyeremény: 120,000 forint és ssámoe jelentékeny aaelléknys remény. Esen sorefegyek darabját • frt 90 krért adom olée bér m e a I v o beküldőm. Megrendeléseknél utánvét mellett kérek minden sorajegy nláa 9 irtot a megrendeléshez osetolni KAINHATH L. váltóüsleto Bndaneeton, a láoczhid átellenében. 8! 1—2 Egy helybeli üzletben, mely biztosítási Ír5Ügynökséggel vsa ! siftkspcsolvs, két jó- házból való részek; lágrélt Baiaer k Lux; át/y: Kelemen N. J.; IlnaMéa: 8áml ven gjrógj.; Pétit Spitzer Sándor-ar«s: B(>anjak T éa fia; Íwiiindml Csellnez Vírc«» f jófrjta. ft^mtia Zsikani utcaa 7\' 9 8—17 gyftkeraek slkslmsztstlk. — Ajánlatokat ellop* c lap kiadóhivatalft. 83 1-3 Hirdetés. A vrásslél nrsdalmi erdészetnól van mindegy 600 drb 3-4 méter magas, utak szegélyezésére alkalmai fiatal akiezfa csemete, darabja 12 krajczárjával ft komár városi állomárft szállítva elftdó Baner Henrik uradalmi erdésznél, ü. p. Ns-Vld. 87 1—2 pcxxxixxxxxxxxxi A nagyérdemű kfataség b. tudomásán hozni van szerencsém, bogy a Schreiner-féle legjobb minőségű g r á c s I hordó és palaczk serek az e r e-d e t i ár mellett nagyban, valamint kicsinyben egyedfii nálam kaphatók. N-Kanizsán, febr. 9 én 1883 Sckreiner Feróm ím fia fóraktára Bosenfeld S.-nái. Irodahelyiség : főtér, H e i m kávéháza mellett Az e. o. általános Balesetek ellen biztosító társaság BÉCSBEN I Teljesen befizetett alaptőkéje Egy millió forint osztrák értékben. A társaság elfogod: L Egyenként vnlé blaleallésekat bajesetek ellen és pedig minden testi beleset ellen; mely a bistositottat hivatásában vapy aznn kijrttl, otthon vsgy atkdaben érheti. Példa: Velamely bankár, orvos, ügyvéd, irodai hivatalnok, ka a biztosítást 5 érre köti meg, 10.000 frt belál ée mnnksképtslsnaég ssetéro II irtot évi-dij lefiasiéae mellett biztoeithat magánok. — Több koezkázattal járó hivatáau egyénekre néeve, a díj mrgfelelO erényben drágább. 11. ttnoegcn blatnalláenknl a valamely gyáiban vsgy más íperváulelatnál elkalmaaott valamennyi egyént bívatissosrfl fo glalkózéanké gyakorlása kikben érhető testi balesetek ellen. A] nnftgyarorazágl Teftérttgynikaé^ : Budapest, Dorottya utca 10. [ \| 82 1—6 Nagy Kanizsai lóügynökség : , SCHKKZ és BKGIiÁNDER uraknál. i BÍZt08 (Minden veszteség éppenséggel kizárva). A kl ft tássde jelenlegi nuftraménv helyzetét teljesen felhasználni bírja, néhány bét alatt hgyonái nyvromony. niegkeltóstelheU. As rire vonatkozó lelkiismeretes tanács s lei* szigombib titoktartás mellett ftd NODERKR TIVADAR és TÁRSA protok.Bznt éa lombái d fllzlet. WIEN sm Péter 7 1 emelet. 84 1—1 \' Előlegeket évi 6- 8 ssáulékra az emiitett bsnkbái mindennemű laoroapiiokra, sorsjegyekre, záloglevelekre, bank- és vasúti részvényekre, vslamin ftz putfák Magyar bank zálogjegyeire, ft bécsi tsksrékpénztár zálogjegyeire sat.ti 16. K7.Mll. Nagy-Kanizsa I683 szombat február 24-én. X. évfolyam. *fctvti»t FMnI Fte kSntv ki resk sáSsa, I^HwÉfci «. Ilt » ««Snets<M 4re* \' %áss ám I frt I tWhn 4 Ik. Kujfwtám t fii 6 fci^bn potiteor \\ Hl- ? kr. llllMlri IMrdetásoál ö ! BA1H kr. Bélyeg* 30 kr. Annié « egyéb hivateloe hirdetmények H kr. bélysg&jon fölül 100 teáig I tort,. aaontul minden ásóért % kr. MEGTEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ES }TOYES- TARTALMp LAP.. \' \' \' [\| j; p\'} \'P\|\|\| A Nagy-Kanizsai városi aabadelvü Ikör, a Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönyei MEGJELENIK METENKINT KÉTIZEI: SZER D AN £3 SZOMBATIM. I Saerkeaztöi Ml Hova • lop aeal-iemi réséét iOetf közlemények Mm éfk Bajza uteea 4. mám. Bérmentetlen leniek etek ismert ke- ] tekből fogadtatnak eL Kéníretek ríme nem küldetnek. Wyllttér; petitiore 10 kr. A német Scbulverein. Aa erdélyi száaa atyafiak lámát jajgatnak ; jajkiáltásokkai tftluk be a levegőt, a as ember ast hinné, hogy talán élőtöket akarják venni a szegényeknek, fagy legalább b kikergetni ebből as állott darab kis földből, melyet Erdély bérczei közt a wáazföldork neveznek. Csakhogy itt Magyai országon ismerik már a rakonczáthn gyermeket, e haza gyermekei közül a legizófagadatlanabb\| s aem igen hailgatoak j«j kiáltásaira. Ámde van nagy Ger mániában egy \|ár kitanult heczmester, a ki csűrés csavarás álul, a tények rosssakaratn elfér-éitéeévrl, fellármázza a német professo-tokát, kik hálósapkáik alól kibújva, rétet Vesznek a vak lármában, s komikus ssfr> ásArtetéesel reeelntiókat fogadnak el ezen átkos magyar kormány ellen, mely végveszély lyel fenyegeti a német törzsököt a „Siebenbflrgei • Sebhsenlsndbaa, mely megsemmisitésssl fenyegeti a nagy rátörő német culturát a barbár magyarok között, s mert a középtanodai törvényjavaslat által rég privilegált jogaiktól akarja megfosztani a szegéay szászokat. Pedig mindebből semmi sem igaz. S ások a ,grlndlifh* német profámorok ott Berlinben egy sejaálato* tő-vjedéeuek martalékaivá lévő, nem átallnak é magyar állam ellen, a magyar kormány ellea olj ráfogásokkal élni, melyeket ki nem mondanának, ha egy kissé jibbao után na néznének, ha igazságosabbak lennének, ba a német — szemtelenség egyáltalán barbárnak nem tartana mindent, a mi magyar. A vakmaróséggel határos, a mit es n „Schalverein" most njsbban is megcselekedett, mert a resolutió, a melyet a; híres Geeist elnöklete alatt elfogadtak, a melyet olvaeóiak e lep más helyén megtalálnak, még fenyegetést is tartalmas és tálmegy a megengedett határon, mert az csak tisztában áll mindenki előtt, hogy valajnely egyestlet, akar csapa ptofrcorokből álljon ia, ennyire beteavet- kotfcasaék más ország dolgába, az csak Nagy -Németországból telije Mi. Pedig a középtanodai törvényjavaslat, a mint ast a bizottság munkálataiból eléggé ismerjük a megengedne tő sntooo-mikui jogok legszélsőbb hát áráig megy el. Mit ssólaa Poroszország, mit szólnának a berlini német proleasorok, ba valakinek eszébe jutus megbírálni Poroszországnak Poeen tartományban követett eljáráaát a lengyelek gerjnánizátioját illetőleg? A szász atyafiak időit már 700 esztendő óta laknak a \| Szlazlöldön; s ennyi ideig megtartották nemzeti sajátságaikat, nyelvüket; nem bántotta őket senki. Most hogy a privilégiumok kora teljesen lejárt, s a inagyár kjotmány cktk Sunyit követel tőlük, a mennyit, mint Magyarország lakoesltól joggal megkövetelhet, meet nekik áll Blelb, s képzelt sérelmeikárt tele lármázzák k világot, s a „Mutterland-ot hívják segitségül a magyar kormány megsemnlmtó törekvései ellen. Éi mi van abban a középtanodai törvényjavaslatban, a msly I miatt es a szász népség nem tnd aludni, s a mely mlett azt kiabálja, hogy meg akarják semmisíteni ? A törvényjavaslat sst kjvánjaagyanis, hogy a középtanodák legfeifóbp osztályaiban a magyar nyelv és irodalom magyar ayelven adassék elő. — A második sz hogy sz állem biztos által akarja magát képviseltetni a középtanodák érettségi vizsgálataina]. A törvényjavaslat szerint végül, minden középtanodai tanárnak vizsgálatot kell tenni, 10 évi interregnum után magyar nyelven. Íme t es a roppant erőaaakoekodás, a mit a kormány a szászok aatonomiáján elkövetni akar. Ezért az a nagy lárma az a féktelen zsivaj s egy két nekilovalt tadósnak, de roes flótásnák ultimátuma, a mely boasantó volta mellett még nagyon nevetséges is. Az egéss világon nincsen sok nyelvű állam, mely a kebelében élő kisebb nemzetiségek jogait anayira rcspestál&á, mint respektálta azt mindig a magyar. Hiszen \| elleukezó esetben eddig lem a németnek, • sem a rácsnak, sem a tótnak nem volna mit panaszkodni való, ha a magyar nem mindig sssbsdság és alkotmánysserető nép lett volna, mely nyelvét, nemzetiségét mindegyik kis népaek fejlődni és fejleszteni hagyta. Moat, mikor a magyar kormány hozzá lát, bogy alkotmáuya alaptörvényei értelmében az ó jogalt nem zetiségek ós felekezetekkel szemben gye-koholhassa, mikor csakis az ót méltán és joggal megillető jogait akarja érvényre juttatni, s ezzel egyszersmind ezen a msgyar földön a magyarság snppremáti-áját ugy szólván elismertetni, — és továbbá mikor ezeket a jogokat ngy ki vánja gyakorolni, hogy az által semmi-képen sem nérti sz illetők önrendelkezéei jogait, akkor ezek ismét eló^lianak és akadályt gördítenek egy oly törvény megteremtése elé, mely törvényre usgy és kiáltó szükség van, mely törvényt meg kell bosni, mert sz immár életszükségletet képez. Vagy olyan jogtalan kívánság ua magyar kormány részéről, hogy a tanárok magyarul tudjanák és bogy a középtanodában is jusson as állam nyelvének tanszék; olyan jogtalan kívánság az, libgy a tanárok vizsgázzanak magyarul. Vagy a szászoknak csakis a Nagy Németországgal való konnexns kell, s ók nem törődnek semmit aszal az állammal, mely őket 700 eaztendó előtt befogadta, nekik hajlékot adott \'és oly messzemenő kiváltságokat és jogokat, a milyenuel ott sohasem bírtak, a bonnaa jöttek ? Itt so-basem adták el csengő pénzért gyermekeiket, a mint aa némely kisebb német államban megesett. Vagy olyan jogtipró kívánság sz, mikor a kormány helyet követel (felügyeleti jogánál sót kötelességénél togvs) sz érettségi vizsgálat asztalánál? Mindezekben semmi sincs, a mi bármi nemzetiségi vagy felekezeti érdeket s é r t e n e,. s ha a legnagyobb számban levó kstbolikuíok belenyugodnak és össze bírják egyeztetni sőt bizonyos méltányos határig természetesnek találják as állam főfelügyelet! jogéi, aem derogálhat es a Hánt lutheránusok és a többi keresztény fejekezelek agy is elég messze terjedő sutonomiájsknsk sem. 8uum cuiqapJ Nem hazafias j dolgot {nüvel az, a (ki a kákán is csqtijót kérővé a kormány törvényhozási tev&\'cijységétj gátolni és mefakadAlyotnl akarja. A soprems lei igazságát nem izSbadns szem elől téveszteni Ilyen kérdéseknél sohasem. A aémet professorok éktelen lármája is el fog hallgatni, La msjj4 elég tinta folyt minden részről, mert mint helyesen mondja a ,P. I\|\|.f vezérczikkirója (II.) nem ezek\' a nagy professorok, és gyatra polititikatok azok, lik Németországot azzá tették, a micsoda. II I I H. M. Budapest, február 22. 1883. n—. Átalánoean ismert dolog, hogy Bécs sajtója a kontinens legszellemesebb sajtói közé tartozik, de az Is igaz, bogy annsk egy résat, különösen a mely a német-liberális, csidó szerint kisebbeégben levó párt ügvét szolgálja, üzleti szelleménél s egyedül a meggazdagodásra iránynló Üzleti elveinél fbgva a jel lem te-Jenségnek, megvásárolhstóeágnak kirívó s visszataszító példáit mutatja. A bécsi sajtó e szó habozott részének alig vsn egy oilysri képviselője, mely vslsmely pénztózsér-konsorcziumnak szolgálatában uem állana; minél fogva természetesen e lapok előtt nem az általános jóllét, a közérdek, hanem gazdáik érdeke a főszempont, s hogy ennek minél sikeresebben {szolgálhassanak, sz olvasó közönséget feoisátió-hajhássatial, pikantériákkal s a tömeg szenvedélyének való hízelgéssel Iparkodnak megnyerni, mely eljárásokban nem kis szerepét visznek a titkos nemi kiesspoogásokra hívé, azokra csábitÓ kis hirdetések. — Bécset a „phéákok* városánsk nevezte valaki, s tény, bogy e lspok lelkiismeretlen üz-, let! speknlátiója nagyba brütött, Bécs lspjsl közt ép azok a legel terjedd tebbefc, „Zala11 tárczája. A remete. — B«\|l — Irta: WMtj latváa (Folytatás.) Saemeit behunyja ás kanéit előre menteti. Egyaserre valami hidegeéget áree ér-ne-, minibe már a baiái njjei simogatnák éa eentán rögtön megállapodik. Eiőníör agy negyet lüeksik a viléaei-eQlee aat ia boasi geedelje,begy Wte latén I _ Etek után padig beeaá fog ea evieeSŐMa- kea. Ssereneaáre oaek fuvatbe aaetl a igy nem llrltal aemmi beje. A teél egy peresig aeBealal A aeráadek aet kOtekekmiáare iuusnálje föl. Amennyire • wtáteág engedi, látja, hogy \'ágaa téren ait , velőminflieg a vár ndveráa? — Kiván aeereg • hit ál bőt, wegráeee magát, begy a lé UMtjen réia éa folyUtje tovább a ku- A jövevény letelepedik a gyökér-aaomre. Hamaokáre vígan lobog a tér éa aa flreg minden réaee viiágiive lőn. Kégaaijflnk egy boltniucinl, melynek, bolioaeta középen boaaeáben 1 kot lé likait lalik, egyik fele leomlik, máaik épen marad. Ilyen ee üreg helyrajaa negyjáben, e Lova a aa-rándek belépett. Egy fái boltosat! A leomlott réaa helye faágakkal jáa földdel Ven befödve, ugy, bogyón via át nem hatolhat! rajta. Caak kőt oldala ven épeégben: aal éeaeki éa nyigoti, éa egy aeegletea, a hol a keleti éa déli Sem ia sikertelenül. A Jaiaak, mely mellé leesett, máaik v-4g4méi gyseg* vtlégesaáget vem észre: Caak «ire\', asMt e kieiedw kiműll peráes ád. A 11 aáei~h fsíá lart Mdla oda ért bonaá alig 10 táyáaeyirt ekkor iá\'ja, begy aa velaaai a^Wláni pielag. — Kfieetsdik ée belép. —. Dtmártaeeák se m nee I Bákmiág a IlmbaiaSnfk a MéSn, mondja áhítatna — Aa «r beíeesasége vénéi allé téptaaősi s heÉy« jámbor ember, bárki légy w. Isii tnmis eanieeam veted atndenemban, hau»)pák a amétbll sgy éreüeéee, de mágia stég kemény keeg — A MSeg 4mvyailmUa mqaiám ráad M Mkááéféé e hevei áa M kOsktá a peeáesime, mséjM magéiemsem o 0sm. Igy gySbiv atemfeot beegsrtla peráas msAé e )Se««iay ssáaaáre, smitáa ae Sm wk saegkfcéW SMÉ, hnaaa sgy eaemé Belsejé eléggé füatöa. Lálamk hogy lakója régi. £gjtk ansgletébeo sgy halár lű-.aife ven Osseeoaomőevs, a májúkban sgy betöm leveles és esőn Út eokrooa. — Ea fekhelyül bessnálteUk. A IskliUy melleit ven a tOabely kövekkel kbrülrakve és a msiiett egy bárdoletleu ciöok) jáa ea smli-tett gyOkéracom. Aa ésaaki \|iélqn még egy vekeblek félét iáthetunk és \\ ebien sgy fekete kőkorsó!} melyben ea flteg lekéje ivó-viaét tartja. Ennyiből áll ee egéss bntaraaL Nem sokkt^í30D e semminél, beose meg épen aemmi, de a tnlejdonoa igényeit! mégis teljesen kielégíti. Igény, de mérna dlyeu kűlO-nős valami, agám nmknm vagy áe életben, a minek ksndete ven, de vége nmós. Hege ee Sreg lakája nét örieg, nagyon •reg smber. Leket hetven éeeS. Termete ele-oseey ée pupoe. Seemei aáigásbárnák söld erekkel bálőava. Haja éa rendeaMldo aaakálU fehér miat a hattyú tollaaata. Bejiaae sárgás marké. Areee rendkívüli eoVányj belepnli, I rásmii kire élettelen viasaaárgaj Kenai e aveegaeég miatt anSetelen rembgnék mint ee j Magas emberéi. Fogéi eagTfémt már kihal-totuk Kubáját mintkaesek sgy (uftbelyben késajtették volna a aarándokéital Ilyen es Öreg lek éje a vjene te, mi kAm e vidéken állatában ismdrill. Ea elett a aarándak msgoidéaee a he taiet derekán, a aanklyát kiesé U Iratul ja ts in i ubIMH —imaik(SaamáJ mm jén, h"gy saabedebben mosogbaaaon. Lábait kinynitie e tűa két oldalára, keséit a lángoknál melengeti és egymáslioa dOfatóli. lisgyon megfázott. Aaután e remete ia leül elébbi helyére ode e lobogó tűs iiisllé. Fölvess egy Üanó ceot a asael piaakálja a neraaaat. Ea esők ee ujjak annyira r^megaen* bogy » sarán-dok elbámul rajta I > Majd ismét megaaéllel, de sokkéi lágyabban mint aa előtt, mintke nem ia Ő bamélne, mintha nem ia aa előbbi beng volna, pedig dgyenaa. Msgkérdsai a jövevény nevét, honnét jő éa hova megy ? Hogyan tévedt ide a mikla tetőre, a hideg romok kfleé ? Tudta-s bogy itt vaJaikit talál, vegy caak pumta ssjtelem-ből vegy esak tévsSaből jüu ide? Ee a aarándok engedslmesksdik. Egy-máhutáb felel e kérdésekre tűset eaen és mágia rSvidse. — Elmondja, bogy ő Hl aaflletett e Bakony elján Dombváiott. Aatáa lekerüli Rá réaa te Hsijkey ureaágboa éa annál aaolgáit miat lovéasjegőan 19 évae koráig, Ekkor űtOtt ki a forted«i(pn> ekkor Vette kendőiéi e 48 iki aaábedaágkerea, mely aay-nyi jáldoaetot benőtt a harca iaténénak I IU tudott voloe ekkor otthon maradni ? PÜt aem ragadott volna el Oaányi lelkes pwWam aosiőja, mslytet minden faluban Us-j aser ái a faluháeáhea Jssesdobelt nép előtt végig; plvaltak, mig végtéreImegCennliák velamsnyj pyieá mint n Miatyánkot. Ds eaobb volt en bég a Miatyáaknál ja, mert es Oreg kálvi-eieta pap ia eet psdikálu a aséasékrfil hirs inek, még pedig bogVna l Aa ép sgésaséges férfik blétek OrOaaSkJbsB, bogy vérüket snt-katják á hasáért, és a nyomorékok aiitákj Vagy átkomák aa fltent, a miért aa flke* ilyen! feketetlenaégre bárhostette. Sxsbb folt es a miatyáaknál 1 fcég a fehér cieléősk snemsi iá olyanok lejtek hallalárt, ninjŰM miodéjmkbea egyegt halált outögatő \|Íá] jSym kard villogott v^lne. j Pedig oaak egjyjlU •eyördiiég kftnnys mitmgett bennük. Ki aí áneki ki a férjének ö[ült, l— ki még ea ulno] Iájában gyönyörködik midőn késrekepláh tfask a ésrbuválő nyalka l amárok I SaombN nM easak a tmsnpéhnsk a világa, a Ml se epét, ss férjet, as fiút nsm tudott kiálK tani a basa l iváaára. ünnep volt ekkor mindennap minden faluban: leea-e még velehe ilyen negy űntisne Megyarormágaaa 7 Sir-aak-e\'még velenai a férfiak ee OrOmtől? Megdobban e még vjalialia béoai jalaeőre olyan Islkműlien a magyar aaiv? Tnd-e még egy-ansr óriáé lenni ea a kloai nemset ? Fognak e még Sgymer remegve osoani Béca fáé a bűaake jAuastrja töukrevort hadai ??! ... Caudálatoa kor i mélyben a nagyoktól nem látnának a törpéig ma nedig fordítva van: a torpéktől nem lámák a nagyok. Igy tOrtédt, bogy aa ő fiatal ura, Kálmán fölnyergeltifett két lovai; egyiket maga, máaikat lováaaa aeépáre. Fölfllisk rájok ős ekttlán asg sem áltek sgéasen Ésreasl táboráig, mely ekk^r jFéljérvár kbrttl laeyásolt. Asntán beasál ínég aoklt, negyee sokét erről e kihétqtlain világről,e mely tűn-döklik a Anylőí mint es errotel, esekrél a mesés bŐs0krfl,1 melyek mindegyikének miea aáiőja vilit I — jüennél messaébb beled, ea-nál jobban .belekeveredik, hangja annál melegebb, annál tantébb éa mebei annál de-Isfsmbbsa villognák. A remete jnég caak jnaikálja a tűaet, a előssQij esek kévímsi figyel Minik* őt sa misd nem érdslmleé,-j-Ds milőn e Hsrkay nevel hallja, egWserré vér amik fonnyadt areaábe, Hjni könnyOdaággslj veti fal iss lejét, miat msg^sdt gáadle, be megpillantja e ráígérni kéesflIB jaguárt. Egy peresig me revén tartja ea \|id4rts kés e tűéből kiemelt püskafát. ÍAaottbkn a amgabaraa sas-mekben fblljobban, égy Mkre, mint áj seekábea a meteor^ ds eratán Smkhamar iámét kial aaik: talál örOkre ? Afeaa süg fakébb leae, e vér iu ét viaseabnsódik belőle, mietka taUb)á ba jiét [ott a hfdeg barásdák alatti Éa ■ dőn a [jovávény kiejti a Kálmán nevel, akt esőkben a éa áaokon msred kávf . W or Méaftk fényutlen S pi«ekkte asesesL s Imsmekben egy kérdés ^jkakea jegy felkiáltás melyeknek legrenomírtabb, s legszemte-lenebb kísbirdetései vannak. Persze a német slkotmásyH párt uralma Idején űzte e sejté a legdicsóbb orgiát, gssdáj ekkor a hatalom polczán voltak s a mindenféle alapitások, szédelgések, híven osztották a nyereséget a börze matadoraira s as esek érdekeinek készségesen szolgáló hírlapokra. A drákói sajtótörvény, melyet e párt teremtett, esak sz ellenzék s nemzetiségek hírlapjaira bírt érvénynyel s midőn ezek a folytonos kon fiakád ók ter^e alatt nyögtek, rideg, gúnyos volt a leJelet a hatalmon levő párt sajtója részéről, mely egészen elfeledte a ,ma nekem, holaap neked" közmondásnak igazságát éa jogosultságát. A német párt sajtójára sztán a! is követhetett a fenyegető .holnap" a pán bukása s a Tsaffe-kormány nraíomra jutása után. Hanem oly csapás egy lapot sem ért, mint a -N. W. Tagblatt"-ot s a BVorstadt Zeitungfc-ot, melyek egy hitel- és vállalati ügyekkel foglalkozó pénzesoportnak tulajdonát képezik. A Tssffe-konnány nj adójavaslatai közt van a Jrente-edó behozatalát illető is, mely a tőkepénzesek, vállalati részvényt sek könnyen folyó jövedelmeinek megadóztatására van hívatva. A tőke érdekel szolgálatában dolgom ama kát lap, mely a földadónak a a többi egyenes adóknak emelését helyesnek találta, mert ezek csak azingstlanok birtokosait érintik, dühös hadjáratot indítottak a rente-adó javaslat ellea, mert ez már uraik zsebe ellen irányul. De hisz elérte őket a sors: a Tsaffe-kormány elvette tőlük sz egyes elárusítói jogot Bécs egész területére nézve. A mi msjdnem egyértelmű a teljes sgyoo-ültetéssel, mert e két lap fenálláss nem az előfizetésre, hanem a napi egyss — elárnaitáara vsn slapítva j a nép közé levezető ess tornául nekik a szivarboltok szolgáltak, s esek mindegyikből naponkint csakugyan többet sdtsk el 40—50 ezer példánynál. Ki eladási mód betiltatván SmitT^"^aak™^fcreHbámnr^néÍm dörssöli a beméi torább. X-nél volt ntolaó esstájnk. Ekkm jeti a vüágoai rém elisrnb sötéten villsgő kerdot hősre markában, melyet átedelt a bősöknek, begy öljék meg vsle magukat. A nemset geniussa airban volt éa e sirbabnen. ea ármány deemone járta vadnl a gyötrelem tán-osát I Hogy sirtmi e sesgéay nemset ée begy . Ovöltött aa a ved peremié msrts e kesében 1 \\ Es esek e nepok is nsgysserű napok voltak: esak bogy mig es elmeiteket OrOm: addig \' sseket e fájdalom tette negymsrSekká Esőken e napokon asebadaágot tiaaiHak és a \| seebedség temetése sek vérbe kerfilt I Átok a airásőkra és éJdáe esőkre, e kik várt kön- j nyeslek e temetésen ! Állj meg képeelet, á£\| msg mielőtt e képet elérnéd, mert megbök-roaodel tőle mint e asilsj mén a vértől e elragadod e esivet a kétségbeesés sarkéji isikiáira! Utolsók voltak a bonban, a kik még harcsoitak a baléiért éa utolsók vettek akik elmenekültek ea életért Sok néikűlöséje, enernyi msgprőbáltetá-sok kösött hányattak koremtül Törökömé- San, míg végre elértek Alsppőbs. Alappá és ik ománi a I A napkeletre anállé magyarcáp-selet finálétok tartja elsS pihenőjét, mert a ti balmaitok Ölelik Megyerboe egyik legbő ssbb iának ée egyetlen hős asseonyának földi maradványait I Aleppó és Hikeeaédie 1 Bem éa Zrínyi Hona! De ea snugiáoaiő itt nsm nvugbatott sokáig. — Október lián roppant lásadás ütött ki.mely ea agám várost makaam meg-semmisítette. A mohamedánok fctfsgiisi keeve megrohanták e védtelen kmamge-ket éa seidákeL Raboltak és gyOkehak. Három nap forrott a várna mint egy irsttaBe-tes Aetna-ketlan. Hárem nap snselilell As-reöle, ea a lökete halál angyel Aa etonák gSsOltek e vértől. Magcasekttett hullák haveriek mindenűtL laeeey volt kellem a füstölgő romok köefll előtöri halálhfligéseksl és rémea sefUykiáliladkat. — Éa a pnae kfea-eáival körülvetette pálptá}át éa * Ak e gyáea ___• PJtftR csápét _jfmmfk hm itt* m(y Urai u iHmifc I ImmM hírlapjaiban a TaaAs kar 1 mfiay . ottan viteéa?t ara Mré aearook aáge lük Aa vek a filtevée. hogy a Wnaiay adó-tavaela tarnak bírálata akU lyuMi a két I ap oly keményen, i maga \| fért Horkai nyqftott ka literpal-Hűét a reéelarathkaa érdekükben. Ven, Taafe gráf felelt e felelete er-Mkatteg balAJoe déléi ama lapokra a pértfcgOékra aézve. Taaffe kijelenté, hogy táróiról aem a politikai nézaíkllömbeég miatt irta a eaigoro rendszabály ama 2 lapot, hanem sújtattak erkölcs telenitŐ iri-nyakért iluliban ée szeméremiértó hir-detéeeikért kllöoöeen — oly ok, moly miatt aa oaatrik sajtó törvény a legazl-garnbb randesabilyosist megengedi sót alrnadeii. 8 ot ok ama lépőknél teljes mértékben létezik : nagybajt kultivált kis hirdetéseik cs\|k a dcmimondc körei has lekötnek kedvencz olvasmányok, aa ott közzétett szemérmetlen felhívások, csábi táeok oly aljasok, bo£y tisztességes ember pirulva (fogdosni kénytelen o lapokat családja elél, nehogy ennek orköl-caei megmételjezteaaenek s as ifjúságnak ngyis gyarlandé volta roezra esáblttaseék. A Taaffe kormánynak tehát teljoeeu Igaza tan, midén a két lapot oly köményen sújtotta Egy kormány, mely a nyilvános étet erkölcsös volta feletti őrködést is kötelességének tekinti, oom is tehetett máit, mórt o lapok Irányukkal s üzleti elveikkel ez osztrák i különösen bécsi lyilráaoe élet megmételyezd! voltak... Miért irtok különösen o czikket ? Mart cinünkbe jut, hogy o bécai lapok üzleti ofcttémc már n á I n o k is köve-tökre talál s különösen két ellbnzéki lap nr« -molyok ily azeméremaértd klshlrdeté-aeikkel közönséget fogni igyekeznek, s ami a legerkölcstoleuo bb as azon tény, hogy a közönség „szoktatására* s becsaló gatiaára e kia hirdetéeek legpikánsabb-jai magukban as illető szerkesztőségi irodákban kéoJtUtnek. A főváros rendőrsége magasabb intés folytán elkoboztatta egynémely gyanú üzlet kirakatainak obecén képeit, •pecziálitásait: raméljük, hogy az uralkodó korlátlan sajtószabadság dacsára ii majd lehet találni módot az ily tzemér- \| ,metlen>égekuek megszüntetésére. Az iparos szakoktatás kérdéséhez. (H. M) Zichy Jené gróf, kl egyezer kitűzőit czélja mellett, hogy ugyanis n msgyar ipar éi oa által i magyar iparoson ügyén lendítsen, dicséretreméltó coniequen(iával megmarad éa ralóban minden Imaifi elismeréséra méltó buzgó tevékenységet lejt ki: jelenleg utazik az országban éppen aa iparai szakoktatás I érdekében és a mint azon helyekről keltezett tadósitásokhól látjuk, a moly bolyokén a nemet gróf eddig megfordult, ■Moaltl ftgyaloa re niaskaaaak as igáiról\| ömaefügg. I I Jágóeei Pétariaak küldött Ipari it feg maga ét A kl lapnak* méltó wMm Iá-minden a mi véée a gróf ée hormány áltál kiútja Idvts ayo-hagyni. elemmel kiaérte, as tudni fogja, Mgy {Iparügyi kérdések megbeszélésére mindig kiváló goadot fordítottunk, s bogy Különösen Zichy Jené gróf működését a iékUahérrári kiállitíi óta különös figyelemmel ée nagy érd* költséggel kísértők, s különöeea mikor ittléte alkalmával a iizemélyee ismerét aég ayomán meggyőződtünk róla, bogy a gróf törekvéee ion oly, bogy osjéljál tinták, latontíói nemesek az rolna még k Irinát köretett uton minél ée példája nyomán ai I hogy csak jtt, hogy az élüila többen éi többfen egéez társadfltiin ocsúdjék fel egyszér drra a czélra, hogy iparügyünkön aegltaei, neki bataloias lendületet adjon. \| Most már valóban ideje volna, ho#y a i s ó t tett váltaná fal, • a díctíózjás helyett éléuk ée jhattlyoi tivékeoyiég hassa át tlrudalml Köreinket, melypk kivétel nélkül mfcd as iparügy áltjil érlnteteek, e mely okulk kirétel nélkül érdekükben van iparunk felvirágzása. Ezen tevékeny légben nagyon tar-méueteeen maguk nz iparosok som ma-radhatnak hátra, kiknek első sorban érdekükben fekasik, hogy ügyük mentül hamarabb jó londilotot vegyen. Todrslevő dolog, hogy msgáoak as iparügynek ii többi oldala van. Ennek egyik oldala, a melynek felvirágoztatásában maguknak a* i párosok nak is nagy, lót legnagyobb rééze lehet, as iparos ssakoktatás, melyről u alkalommal néhány szót szólini akarunk. Hazánkban az iparos szakoktatás az előtt ismeretlen dolog rolt i nem annyira iparoe szakoktatás volt) az, mint inkább a meetei-inasok oktatása. Ebből látjuk, hogy ha helyeien dlitinguáloi akarunk, as iparokütáit két taf* kell oestsnunk. Éi pedig as iparos szakoktatásra, mely abban áll, hogy a növendék már elejétől fogra as iparnak blséoyoe szakmájára taníttatik éa különösen! az ipari szakmájához szükségei tárgyakat njátitja el. A másik pedig a jelenlegi eerdülő iparoe nemzedék általánoe továbbképzését, művelését csélosss. Sajátságra viszonyainknál fogva, nálunk mindkettőre nagy szükség van, i mikor a kormány ns 1868 ki XXXVIII. t es. értelmében a polgári és felsőbb népiskolákat felállított^ első sorban cssk sz lehetett a czélji, líogy azoknak, kik es lfato\| ályjba lépal bajlaidók, a aép-iskolaálta gyobb sen ás Ipa karolta fel látjuk s a qiár eddig szakmákat nyújtott ismer körnél nevűi ismeretellet nyújthasson, hogy áluláaoi múTelUég. teklntetéMn a Ueadé ipaiosojk a kfliOnaégQa mértjéket; felülbslsdjjk I A társadalom, ée külöoö. ősvilág ezt ai Intézetet nem eléggé eddig, ijigy a mint mint as már több Éelyoo is megtörtént, a kormány Ipar álUt fel a polgári iskolák\| mellé, a bjol azt kérelmezik,! úgy bogy a gyamok nemcsak as áUalánoi, it szj iparostiak ■ felölte ezlkségeé ismereteket szerezheti bliooyoe alatt, Ipar neg as Iskolában, hanem egy izsiinábin mester vezérlete ik megtanulhat s mint mü-j vili iparoe tedéd léphet kl \|sz intézetből Hogy ozél, aiu még jobban Ii elérhesse, kösépipirti noldát is állított a kormány Budapestet. De sajátságos ylktonyalníkoá) és asoo ssJgui körülménynél\| fogva, bogy nálunk is ipárisó emberre nésro még mindig mii tartják szükségesnek, hogy az aa eddiginél nagyobb áHaláoee mA-j veltiéggel íbiijjon, okozta azt, hogy as Ipari oktatu [ és különösen ai ipari Bzakj oktatái ügyében a társadalomnak nagyobo mérvű érdékelUégének felkeltéio szükié-ges, i mit eddigelé még ut iparostanpn-j ezok vasárnapi hkolázlstáss tekintetében sem Unusiooti iléggé. Mert \'bizony os az, hogy a töiekvé-seknek eg) mást ki kell egéeziteniökJ Szükséges tehát egyrészről az Ipari nak-óktatáa szm vezése, másrészről sz ipsroi tinonezok ázigorusn meghatározott torr szerinti vasárnapi iskoláztatáis, a mely mindig még olyan nebéziégekkel küzd, melyeknek Ináiluuk is már régen tulhala-dottakmk kellene lenni. As iparM oktatás érdekében utasé gróf bizonyár^ erre ii kiterjeszti figyelmét és az iparos tanonc ok oktatáaát is megbeszélésjtárgyává teszi; mi annál ii inkább uüKijígos, mert n vasárnapi tanítás kérdése \' valóban megérdemli a figyelmet, nagyobbat legalább, noiot a minő eddig szentejtjetett neki. E tekintetben sokat várunk sson mozgalomtól is, mely a rasárnapi munkaszünet érdekében megindult, i mely o tekintetben ii lehetővé teendi a jobb és czélszerübb intézkedést. Addig jÓ rolna, ha magok az ipar-társulitok, kiknek körébe tartozik olló sorban a dolog, figyelmöket erre a dologra fordítanák és beható tanácakozái tárgyává tennék ízt. így azután Itt li, ott li üdvös eredményeket lehetne várni, ha azután is actió általános lesz, mert as eredmény mindig attql függ, hogy mennyiro tisztáztatott vilimely e jabbi a a körben, melyet is legri^ _ Groismann Ignácz alapitváay. lóéira eddig adakoztak. dLsjósjMUjf ügjlvéd nr 20 frt 1 ap János (gazg. ur 10 , J lieniéangüj Leol nr 20 . ( elselj Guwann László ur - 20. I libái Permjcz kir. közj. ur 10 . ] íbaMpaigmj Lipót ni 10 , Hertelendy Béla ur 6 . fimon Oáinr ur 5 • Iiöwinger Ignácz ur 10 n I réget] Bé fi nr i 6. í zerkeutÓMg I 6 » \\ tölcsér Hurik VI. oezt. tanuló 2 . Omzeson 122 frt. EgyszUísmind intézkedtünk, bogy a n iég áUnemUdottöBszegek átvehetők legye-íiik a általink iá rendeltetési helyükre származtatMmnák. A további gjfljtéat \| mindasonáital siivesen eszközöljük és ii}111 vátjossrj (\'nyugtázzuk. u\| nZALA* iMérkeuUtép alattralói hiába emelték hoaaá eedéleg keiei-\' kel, megtagadóit minden eegélyt; ewekhogy ■filmét megtol thewe. De eat vélték aa emigraaeok, kikben föltámadt as ember a vadállatok irtóeetoe vérengséxeiu ée — meg-ftkasték e puastitó nemesis dühét. Ó ée ura, KmeUy veaérlete slstt ktla-dOtt. Egy bocaeeetó uieaein hsresban öt agy golyó talált* mellen, minek következtében leoMtt lotárói. Un peresig vissss rántá rohanó másét, de sstáo elére kellett eságuldania. Hogy e csapat kereseti! gásoit rejts srra még easlékasik, de többre nem. — Ee esen jelenet ó\'a nem láUo urát soha. — Való* aataileg aaeghelt. Midőn foloaaasélt, egy aOtétoa asobábon feködt egy pokrésooe. Es voh a kérháa és ebben tiltott II bóaapot, a mikor ia aaa-hadon booaátiotott Legeldasir urát kereste, de őt nem táléi ta sehol. Elmeot arának néhány iaaeröoé-hea; Aa esek oaak annyit todlak róla, hogy as egy reggel mintegy AUév múlva a lásadás alán. eltflat a városból, anélkül, hogy valakit Mg aaei eaáadékái él is értemtett volna. Eigoedolhoootl: mit legyen meet, itt aa ideg is oroságbao, a hol öt oom ismeri Maki, még aa irtsa eend, mert itt as is ide- rT Péaaa ami volt. munkát nem kapott; mag ha kapott volna ia ? dolgösni nem tjeáett, mari a hoasaa betegség egésseo fial-emtáaeté erejét. A kérháa nyomorult ételein Tpiohiigy «sak eíteagédott eddig; de moet aaár aea edaah eamloU eem és máshol sem. faakn-m klMégkasasli. Míiievl legyen f Hooaoroaa élk egy ompnm fa áravába, bágyadt é^i lehajtá karjára éa algoaaíslha *tt aélima. agéaa a migasesrodimg ée — eiaíedl, le ÜmodoU arrél a távoli otthonról, aevü a lewaisti beaáréi, a moly oly ka aaagéer, de ééoa nem hagy mohaiul seaaM. dia ébada magát a nyertté máa A ktaé, hal aéytw jfékedweJ aaaketi egykor H\';l rim§oioé éa háMsihateilaaei baldeg rali. Ha ia éhm oaah álam éa am relé. Ikr Ml mm a kabaré. MM » raa ae mmf AÉiMf és sa éast ? Vagy miéH ? Aa álom nem egyébb, mint a lerméeaetnok hazugaága. Fölébredt ugyanaséa helyso ahol elaludt, idegen oraaágbsn. Saive heveaen dobogott ée kétsser ugy fájt mint aaelött. Annak a távoli otthonnak képé iaüntelen elméjében aaongott, addig addig, hogy végre meg tudta, mit tegyen. El fog utazni a baaába akárhogyan, akármi módén \| de mindenesetre elfog utasai. Itt nem lehet tovább, innét mennie kell mielébb, el ia ment. Felölté s sarán dok oauhát, botot fogott a markába és nenasokárs a ssép Lybanpn völgyén keroas-tül elérkesett aa örök oeveaeteseégü Jeru ssálembe. Két évig időzOtt itt, astán Osasekóbo-rolta sgésa Paleaatinát, Harssiát, Arábiát éa oaah egy éve jött hasa Magyarorsságbs. EiDesaéli aztán ide k várba jöttét is. A aaomaaéd fslubs naándékosott menni, de as atat eitévosstette, mákOsbea megeeté-ledett. így került ide. I •; # j A ee riadok elhallgat éa keaeit dörnli. A remete laaean fulegyeneaedik. Oda lép a ssrándokhoB a egjyik kosét odslssai annak vállára. Ujjai ugyjremegnek, hogvi a zarándok ssiate megijed. Lásatán megeeoHal lassú vontatott hangon: Ii — IfM te vagy as Gáspár. Va\|óban te vsgy% Uaagod olráltdsott, de hsaaéded ígsa. — Én vagyok aa s Harkay \'Kálmán: rám ismersa-e még? A aaráadok tOiugríU helyéről, köselebb hajol a remetéhea ée mélyen aaeaaébo nés; de egy hangol sem tud alélni — Ügyen I éa vagyok as. Nem csudálom, kan nem ismaraa rám, nem eaidálom. Léted édes barátom ilyen [aa ember: a gyermekből lese Mju, na Hjabél öreg és aeOreg-bü ..... Ah, es Öregből Uemmi I Elhallgat. r»jél lehorgaaatia és gésielkodOt. Képek {eleaaek meg \'falig Maikéit seoaaei «őtt abbéi a aoép il)u korbdi, én esőktől a képek-liánom lehet Örökre buowt veaei, atert titkán ltomtá aöttok a asévheá oaak aeaal együtl Isgaah elenyészői. Maraagéeébll mely láoaáe havikaitoal p:tatjj A bagoly alig nár araaanyira a tustól, Ise-reaskodia a Íülílle, de a saráudoktól meg ijedve odább reppen ushány lépéinylre. - Te vaay, Kóra? Jöjj ide I ne fé(jl Ea a bagoly oda repül a remete kiáyujtott kesére. — Lásd áa u én leghívebb bairátom, Hat évsn kereisttll hiven megoastá vélem e magányt, melyben mint as űrnek legalaeso-oyaoh eaolgája élek. A aarándek azonban nem aaól aemmit, oaak Uéá. oaak hámul. Nem akarja elhinni, hogy aa 0 urálii remete lelt volna. Olyan kttlOnüsnek találja még est a gondolatot ia. Gazdag ember aa remete I Megvetni aa elet OrOmeit, fOláidoaoi a gaidagaágot a kolduaa&g-ért minden ok nélküli Nagyon asorouie as jsnsabOl aemmit el nem hinni. De hát hogy tehette azt, midfln elötle áll aa előkép, aa aj megtesleeUlt váléaág, mely mandeu kételyt csirájáben elül? De hátha valami oka ? Hátha valamely elein oupáe, vagy egyébb bslnarsaoae okosta esti a imagfoghajaitjan váltósáét? Nem tadja ide \'Iblkasal magában, bogy megkérdeai. Hn> telen felemeli fejéi, tekintetét a remete arcsára tspaaetja éa maMaéilal kiaaé gioraabbanj éa lagatoltahban a mekottnál Elkérdes mindsat a mit rólam tud a mit aseretuej ladoi. Pedig aa nagyoa sok. Qsaknam több, logysem mag lehesaen rá ítdeltii^ de a remete mégis meg* kieérti. Hangja lassú roaaketes, -i nyelve aka* dosÓ, midőn as\| a kiforratlan gyarmekkiort ecseteli áletébőli Majd áteaap krra a tline-méayaaarü itju-ttorra midőn as egéaa ember fölött ,a süt veiki át a hegemóniát. Nyelve íaaaianhint megaiíabadul ny Igétől Hangfáiban kgyosll a kellem ée a tOs,- a fetiaég éa s iái, aa ábiin\|l éa asMmaknsk világs. SUfejesWei pisárrák éa mégfis elragadéh, mért köavltle neki Így asótiopblns maga a aaerelemr-jha meglekeiai teatasijanl. Véie kOv.) Kölön félék. 4 A \| harmadik gyógyesertár ea* gjadélyjwve. Aaon körülmény, bogy a harmadik gyégmaertér falállitáaa álliiólsg Király F e r e n c s neveaatü folyamodónsk a Iconnáijy ájtil mégengedtetett, — kisár a kjérdésben mindeu további vitát, da nem airja ki anóak magk érdesését, bogy a ,Zs-Iái KOalOny* „qio jura" ás kinek „Ziffer liatijs" alatti aaemieleokedik lapunk ellen hasénál! „bornírt faltogás" féle kifejeaéaekkel. I — Nyllvásos kéesiaiet, A nagy-lnanissaj kisn^dnevelO egyeaOlot sorsjátékot reodaaO bújoiisághoa folytatólag ujabban a kpvatkaaö félilfiaetjéaak, illetőleg adakesások Ijlytak be :1 ^áró Prónai Deaaő Acsa 2 frt, líegyi Aranka Bpeet 1 frt., gr. Osiráky Antal Sttpoaelak 2 frt. 00 kr., Saathmárí Király íjáealó Bpeat 2 Irt, B. Radvánasky János 21 frt QóduiaáOváaáihelyi állomáaiOnOk 50 kr. Fekete Zsigiunud Bpeet 1 frt, Mádi Kováts litván 1. írti dr. Beotsik Fereoes N. Ksnisea 2 frt., Gjelaei Gutmann Vilmoa N.-Kanissa éj frt, dili Németh Károly Kapoavár 6 frL, Hajóa Mili&ljf k-Lendvs 2 firl, Osv. 8Umsgby I \'ereneaaé Söjlör ! írt, Kraaaó-Szörénymegye iapánjat 1 £rt., Lednioaky Márton Bpeat 1 frt., DesUjB Gyula Palást 60 kr^ Kun Bkrislsn Miskolcr 40 kr., Pumm János Fdeö-EOril fk, Rádl Károly Gyertyámoe 1 frt, Nádáslladányi kölosOn-egylet I frt, Jélinek Mjórné Bpeat 60 kr.. Lamport Jóssef oroaztoni \\ jegyző 1 frt. ösaaesen: 84 frt 5bkr. Előbbivel 759 Irt 62 kr, melyért a a Ibisoitsáa havében hálás kOesönetemet nyil. váaitom. Nagy-Ksnisss, február 22. 1883. 8émsaioh LOrincs biaottaági elnök és péns-tálnok. \' — KöliSnet nyilvánítás. Ailulirt hájláa köszönetet mondok a uagy-kánizsai tUkirékpénztár-réazrénytársaság tekintetes Közgyűlésének azon nagylelkű-légéért, bogy. a helyi főgymn. muzeumát ezévben iszO frt ojándékban részeai-teni sziveskedett. Isten áldása Jegyen es áldozatkész pénzintézet közhasznú működjén 1 LNigy-Kiniiián, 1888 ik feb-ruár 21-én. i Az Igizgitóság. — A iilehttirerelm" Hagyaror-aiág ellen. IA némst Sohulvaréin matador-jai (mint ina\| táviratilag emlittetett) nagy tüntatéet raxmiatek a mult pénteken Berlinből — Magyarorsaág ellen. Gyüléat hívtak Oakjm, melyre nagy köaOnaég, több aotabilitáa a lemart navü llépviaelóh gyűltek Oaaae. Gnaiat elnököli, Waktpnbaoh éa Bunaen tanárok voltak aa előadók. Boneakée alá vették a ma-gyjar kOzéplkaodai törvény javaslatot, fejtegerlék, hogy i téljeaeo meg lógja aemmisiteoi a mámat egyhásat a iskolát a bogy a javaslatnak térrán.yirlro emelkedése után nem leea többé egyetlen támaesa aem a nmnet nemabt aéguek Magysroraságon. Ki-sauilja a törvény a német nyelvet ia, mag-aaahván, hogy a kormány álúű \'kisc^ssutt bikottságok fíqgják a taoárokat magyarul viasgs alá vktni. Több más aaénok, nevezetesen Kardoraiés Kopp képrieelők ia réeel vejiek a vitinm, mire a gyüléa egyhangú-Isi a kővetkező hetároaatot boeta: • „A migrar nisaággyülésnek újonnan eláerjeaatatt kőaéptaoodai tOrvéoyjavaslat ptmeluláaaal fejiyegeti aa erdélyi esáaa üresnek bél saá adós haltaráját Ellentétben a lejünnepélye hl a hétaégtelsoebb rendelkeeé aelrel aaoa i laptörvényeknak, melyeken Er déíy f külön Mn a aaása föld ujabb kOejogi beaahlaaéaa i k Uaagyár mouareliia kötelekébe ajmeik, kl iké ellentétben n néma tiségi tOrrénynyél, i MÉy biatositjs a nyelvsk agyon-ki, m rtmeteasa a kéaohtatáa tarén ia \'^yjai smal \' UM ^ii. »r, hagy [a német ttmüáal aa sgéis teaM teatfllet aaagmsgyaiealtiaáenl Utakre tsgyé. TOrvéeyheaáai e kOsIgasgatási nteo tOitáot Ssámtalen tmOrnyOaégea artokaakadáa aláa taiveo talé^a aa erdélyi németséget j a legélesebb a JjagSlpleMtlaoebfa haitneuut, a mélyet valahi iotésoi mertek e többnyelvQ er-eeégbea a német asaaetieégl kl aletvalék-nak isáasarai ellen. Ilegvaléeitása, elmesas-vén aa erdélyi ezásaöknak aek máesdae kö-aOaaégét ea anyeersaég tudományos saaveli-eéfévei, áthidsIhsUsa irt vég a némst « magyar neinaet kOsOti is, A német naysor* aeégaak tehát, aasly baráteágbaa akar élni ns oestrák-msgyar monarchiával, salad ban-geasbbsn kell felefaalnie intő ssa vát, melynek figyelmen aivOl hagyása hatalaaasbb oemse-tekre néeve aem jár vesséJy nélkfll • Borsóid mag nekik\' nram I...... — ■al városik figyelmébe. A magyar királyi doliányjOvedékí kflepeoii ígssgsióaág köshirré teisi, begy a magysr királyi péns-Ogymin. egyik legutóbbi rendelete alapján, a jelenleg csak 10 darsbonkint árusítót Drema aaivsrkákal esentul darsbonkint ia, még pedig fél krt fogják árusítani. — A királyról azép jellemvonást említ fel egy bécsi lap. A minap, mikor gróf Fmtetia György holttestének beezenteléséról tért vinza, útközben a 8cbvrarzspanier-slrsisen eg) szerű gjáiz-menetet látott közelegni. Egy izeg^ny közkstonát kísértek utolsó nyughelyére. A király megállította kocsiját i bevárta a halottai menetek; de mikor es eléje ért, felállt a kocsiban éi szalutálára! adta meg elhunyt barcsosánsk a végső tisztenéget. A kik látták e jelenetet, mélyen meglódultak rajta; eg)- király, aki serege legutolsó emberének koporsója előtt tinteleg. — Hegnyerten fegadáat. Rimaszombatból írják: Babos-Tőréfcen f. hé 11-én több legény mulitott szesz mellett a korcsmában. Beszéd közben felmerült f kérdés, bogy ki mennyi pálinkát képei meginni ugy, bogy is üveget isájától el ne vegye? A mulatók egyike két liter pálinkát sjáulott fel inuik, ki másfél litert kiiszik. Csakhamar aksdt vállalkozó Lehoczkr Mihály személyében, kl ki is itta a kiköAtt\' pálinka mennyiségét, de isonnsl aléltan rogyott öeue i három óra mnlva meghalt. A megnyert két liter pálinkát pedig megitták isok, kik i sirját megásták. — l\'j találmiány. Egy wflrz-burgi, Reinbard* nevű gépgyáros nem rég olym szerkezetit talált fel, mely a hajózásnál feleslegessé teszi a mérőn használatit E szerkezet ugyanis folyton jelsi, milyen mélyen jár a hajó; ha a kellő mélyiég már nina meg, a készülék villanyos csengettyű által figyelmezteti a legényléget a közeledő veszélyre. Ha e készülék csakugyan haaználhatónak bizonyul, a hajózás biztosiága nagyon elő volna moaditra. — Villamos Yilágitáa. Egy Mayer Móricz nevű bécsi binkár már lakáiáo is alkalmazza az elektromos fényt, i mennyiben szobáit ezzel világítja meg. A napokban meghívta a bécsi városi tanács tagjait, győződjenek meg nála az uj világitisi mód>zcr rendkívüli e ó-nyeiról. — Termetes emberek kiállítását rendezték Newyorkban, Bunpel múzeumában, melyben férfiak s "^hölgyek egyaránt foglalhattak helyet Három hölgy éi hét férfi fogadtatott el a kiállításba, miit ritka példáay. E példányok faazei súlya 40 mázss. A legkövérebb asszony 26 évei, közel 7 mázsát nyom, a legkövérebb férfi 8 mázta. — A esődbe jotott közigazgatási tisztviselők fegyelmi ügyében i törvények egyenea intézkedése híján i belügyminiszter egy előfordult eset alkalmával azt az elvi jelentőaégü elhatározást hozta, hogy a jogerős hirói ítélettel csőd alá hehekett közigazgatási tisztviselő ellen i fegyelmi eljárást megelőző vizsgalat, hivatalétól a csődnek tartassára leendő folf&ggesztéw mellett, mindenkor elrendelendő. — Petéli szüleiről, kű önösen padig azok haláláról érdekes adatokat tesz kössé Győri Vilmos a vKossora" legújabb siáiiábin. E szerint Petőfi atyja Is, anyja ii a budapesti ágostai bitvallása evangélikié magyar egyház halottjai.\' Mindkettőitek neve egy éi ugjanazon lapjáa van feljegyezve halotti anyaköny-vünknek, még pedig a 25. lapo • okké-pen: ,Í4.[sz. 1849. márczius 21 (hali-lozái nipja) márcs. 28 (elte meié». napja) Petőfi István nógrádinegyei szülelésü fn-leeégM. mészáros. 58 évas (halál iki) typhus, (béssenteléal helye) Pest, (temető lelkész) Szakád József.fi Petőfi anyjától la ayilt némi felviláfoutást giisyi- A» Mln.KtjriMikAiDtM tseluatt «* Mii 19 Ik tételébíu eat wájm II fbaUlneii fff^ U CMI mm). Orv. fW w#HeH Hm Mária teremetre! &t ém, t^^r. He* Jéeset* Peti* atyja a s&Mkert-§* 481. . nlai Mfcee fceovt ti, *Uaek helyt kftny-fl^ft «« lőhetne aeetfii állapítani. Aayja aa egesesestt er4#ee 98. náai Iftoiltae halüetott el, a tőiből vatósiína, Mer as 8etncy Petőimé még szőkébb tfcrüa^ayeá késett élhetett, mint még ftr» llslllse A Wlvárea EŐldkert nt-ts4ja mé§m csak belsőbb étbe volt, •ki aa akkori erdősor, — mely — a \' tist maga Győry is nagyon jól emlék smk <•— igaatn egószen falusias, alacsony hézíkókbó), aspndhatni gúny hókból állt, k Terézváros régén, valóságos homok-kaezkákkal zzemkóst. — CMléérk hítfintetáoe és jutalma s^sa. Soenteo város polgárossstari hivatala é^okas „aobály rendeleti inmnof-et ktldOtt kii hoonánk, mely a oetládeh kitttutetáaáről és \|ntalmesé«árél aeél. A Jervaaet pontjai hőéül megamlitjflk a bevethetők el; leő §. tfcwntee várót, minden OMtendŐben, bármely etentam illotóeéfa ée helybeli lakéa eeolgála-táöeu éllé enorgelmaa, bfl ée tieo\'eeeágee mneaTÍaelota férft- ée ntoelédeket érdemok-mánynyal, oMtleg jutiiom-okmánynyal tttntat ki aaoo eaélbél, bogy ezek érdemeinek el ismerétére által, aa ömmi oeolédtéget baeonlé vteetkodáere bnsditea. 1 \|. Hasonló enélbél a juulom okmáayoyal valé kitQntetéeen ki* vgl, minden osntondében 3 nőtlen ftrficaelá-dit e 3 hajadon nő-eaeládot kQlÖo 100—100 felied o. é. jutalmaz meg. 8. §. KitOntatée elnyerésére nem érdemes UlietS, erkOleet maga-vjeelotét tekintve aaon térfi-oeeléd, a ki a.) Istent káromló vagy erkölciteleu boszédü, b.) vallás, vagy bármely bittolokeaet felett gúnyolódó, e.) réeeegee, d.) szUl&ivel haragot tart, vagy mint hatonaeaolgálat alél mentee, — nam teljesíti oealédfentarté kötelességét, e.) bűntett vagy kibágáe elkBvotéoe miatt snenrodett bflntetée kitöltése után, agy évi id0n beliil. — A nőoeeládekre nézve a pon-, tonatok saajdoom ugyanazok. Ali. §, igy snói: Ae érdem-okmány ée jutalom-okmány minden év pttnküed 2-ik napján, teljee ayil-vánoeoég mellett kéebeeitondé a küldöttség által a polgármester ée fSjegyaé aláírásával e a város pecsétjével, továbbá aaon lolkipéantor aláírásával és aaoo egyház pecsétjével, lélandé el, mely vállá eifoleke-téthez aa illaté cseléd tartozik. 11 g. A, jutalomdíj a kOldOtteég által jtakarékpéna-tárba bolyenondS el e eeetékeé kamataival egyetemben csak akkor (og aa illaté kezéhez kifizettetni, midén a férfi cseléd már térré* nVeoon megnősült, vagy a leány oeeléd túr-vényeoan téijhen ment. A takarékpénntári betéiikSnyvok a város letét pénatárába helyezendő k el. llisony nálunk ia nagyon elkelne ilyesmi. — Oreea állapotok. Angol lapok ■ o kővetkező adomát beaaélik : Meg régibon n pétervári rendőrfőnök reggel 3 órakor ment kasa rendoe klubjából ée baaa érve ámrevelte, hogy több ezer rubellel terhelt levéltárttá)* ollint. Rögtön előhivatta a szolgálattevő biztost ée köményen megparancsolta, kogy aa elveszett pénzt mielőbb szerezze vizezz. Eztán nyugodni ment Pár érával később egy biva tabok jelentéét tett a biztosnak, bogy a tolvajt megtalálták, de a tárczát valahová eldugta s o miatt becsületesen megbotooták. A rendőrfőnök nyugodtan aludt, mig ének ^történtek ée midőn reggel komornyikja a ■ teát felszolgálta, örömmel adta elő köraye* eotánok, bogy aa elveszettnek jiitt levéltár-ezét tartalmával egy fitt megtalálta felső ka báljának bélésében. — Kard ée vasvilla. A keszthelyi m. k. gasd. intézet béresei e hé 17. alkonyai táján a meaőről ökör szekéren hazafelé ballagván, •éterük durrogta lázával ölték aa időt. ütjok a fnod. int. kültelke közelében, a katonai lovagié4ér mellett vezetett el, hol katonák gyakoroltak lovaikkal. A katonákat aa oetor áaatofée nagyon zavarta. Egy őrmester ki-áüaeet. bogy no durrogtaseanak. A béretok nem érték a námsé sóét ás oaak durrognunk a télés még siőoskksn. aa őrmester felmér-foaaAstt, kardot rántott e megporaneeoljo kanaksah, kegy ksrdlepoaaák meg a bére-eofcOf. A katoaák seét fogadtak, a béresekre rohant ah. do oeok bnaaen nyeli vaevil Iáik kel legadtik. ftnmnlyahh Seoneitkanéet Hener gene tatéal hértíartt el, ki a kard és van v«jln kŐosit tsmreaeeéoou kikélutotta Imirltsf elnökök, &Mte bírt eieesaeh a #Oo\'»4er»in Pasas Imi* legújabb Háiákas, mely Snláééms jdkmi na estest* haésA ifnaáo dasMbaettfcne laiénmiey^l. A htefr\'siste afalkét Utábs,a sneaátasknn vslmw a ké^oimMkiakaa «t oly Mak kmé bfreteikhá, htk rihéi m alnit í§e»~ <0* slas s>\| Njaalíl imi^iáiil, kér mak poésva. eamaa marytnál oaalSer, a msnátns kor -ma év előtt még osak jielgája volt bánnak, melynek mnslj \|e\|ePago ean franáisnéi hépvieelé pedig, ki jetenjeg aa nkéhán elnöke, tis év alélt U hérkej-nale volt. — A Irleswtl kiálli\|«si sorsjegyek húzása végre mégis csak ji^egtőrténi, miatáa az első elodázás folytál már sokai nem bíztak abban, hogy a litizázt csakugyan megejtik. Az ftfoOOO jfrtos főnyeremény az 1 612,228, ezámU esett, a 20.000 frtos a 208.488 ezámrkl a 10.000 frtoe a 427,679. számra. 50\|H) forintot nyertek : 1 885,128. 1.821,101, 1 miliő 872,178, 1.046,788 ; 8000 íftot nyertek : 287,848, 1.788,188, M6,189 él 1.481,862 számú sorsjegyek. I llisony nálunk is nagyon elkelne ilyesmi. — A halottak lapja. A párisi hírlapirodalom egyik furasa termftae, a „OrQ-que llort* (A halottvfvŐ) caimtt uj lap, melyet Lton Téxil szerkeszt a melynek an a programmja, hogy a sírásók, koporsógyárosok, gyáaokooei bérbeadók, ptrraaeték, e mindazok érdekeit képviselje, kik] temeléeek* bői élnek. A lap fekete kermMn jelenik \| meg ée ooimképén Breaouehe mpé — Zola Aaeomoirjábél — láteeik, a miit a halott Qorvaioonak aat moodja : »Viooa főire dodo ma bal le 1* A saerkosotőség jelanti, hogy „a fel nem heeenálhaté kéziratokat a férgek fogják feleméeeteni." A lep aa (tlőfiselőknek osekély utánfitolée mellett „nlaő kedreamé-nyal" szolid fonyőfakoporeét jgér mérték eaeriot. A Croque-Mort össaes rovatai, még a tőzsde rése a a regény tárcsa is a halál komor szelleméoek ven teentoÉe. A hirdetések köet a következőket találjuk: „Egy meglehőe kövér ur, kinek orra Krimiében elfagyott, kinek számos rendjele van s jél reprezentál, ajánlkozik gyászolénkk oly terne-téeokuél, melyek kUlönOs fényt igényelnek, Aa ár 10 frank, belelnvo a kávét ia, Utó írat. Nagyon erősen tád siioi Ip frankért.11 A párisi napi eajté bizonyos résMt minden* eeotre jellemti a C^oqno-Mort, moly a halállal akar Onérkedni. Egyébiránt Pántban! jé iddig egy ,Journal dee Cochous" otimQ lap ie jelont mtg. — Ujabb nemfl gyűjtési mód. Ca-ttmából irják: Néhány nap óta vároaunk ben pompátao izerszámozott epuipageok robognak aa utenákon végig, megállnak minden háa előtt ée a lakókat felskőlitják, hogy dobják lo adományaikat as olamoranági ár-vizkároaultak javára. A felelet lendeaeo a jégeső módjára hulló fah\|árnem<lekbeo, ruhadarabok ée pintben nyilvánul. Egy az ariaz-tokráeaiáhos tzrtozó nő, kinek iakáaa előtt saiutén megállottak, ssonnnl ledobta a háa előtt éllé kocsiba gyémánt függőit, karpereczeit, értékéé éráját ée lánosát, végül pedig a rajia ét két gyermekén levő prémee gallért. — Vakmerő farkasok. Erdélyből irják : Taplooaai Andiét Pájt a bó 10 én Oláhfalun innen 8 ízi kas támadta meg. A eeegé^y ember, bogy életét megmentse, marháit, melyeket vásárra hajtott^ saabadon bo* raáiolta, gondolva, hogy a vadak aaután iramodnak. Azonban csalódott. A vadak ott majadtak e as embert fogták körül, e bizonyára saéttépik, ha valami bersslovsi azake-rasek segíteégéro nem érkrznek. Ugy látszik^ mig a bonatyák a nyulak elleti indítanak! irtóháborút, a nagy mérv bon elesaporodott farkasok a eaékoly tőidet veszik ostrom alá. — Feltimadt, SnepsiSzt-György-ről irják: OaikrDánfalván Ferenca Andráe köa\'iaateletben álló, jómódú öreg földbirtokot közelebbről hirtelen meghalt. Aa atyafieég összegyűlt; megmosdatták, megborotválták etokát szerint e n ravatalra holyeaték. Ennek vágoatévol kimentek aa ietáJóbe, kiválasztani a legszebb ökröt a torra. Azonbei mire bejöttek, a halottat a tűzhely mellett pipálvu találták, a mint szította a tűzeti A megrémült rokoaságot aa öreg halott világosította fel, kérvén őket, hogy no siessenek olyan hamar eltemetni, ha fu\'ladóe betegsége őt a eaéláabao megakadályozza ée jeteabalotl-nzk mutatja. — UJ robbanó ezer. Lejár ndyna* mit uralmának kora, homályba borította agy uj robbanó ezer, melyet amidogen-nek nevezlek el. A mily bornaaetó hatásában e robbanó szer, ép oly •ártalmatlanul lehet honolni, miután ellenáll a legborzasztóbb Ülésnek, képéé 8000 kilónak megfelelő nyomátk elviselni, azért teljeeen veezélytolenűl lakot saállitani akárhová. Bátran tüabo ie teheti valaki a robbanószert, nem történik énért seknmi baja, As amidogeo otak akkor robban fel, ha egy kfllöttöe mód szerint, Big féle gyuitöasinorral gyujiják meg, hanem okkor a bétám bor-aeantá. Aa atnidogen, melv egy Harmaddal kevttokba korit, mint a dyoámit, a kűvet-F kenő alkatrészekből áll l káliaaléti om, kén virág, hárításain, busa liszt és magee-aiumkéoeg. — ilvld hírek Azojro^czár koronázása végett tdbbl kőzt sít is el rendelték,\'hogy ott az iskolái vb sgálstok az Idát május 27-ig hefejesteesi nek TripeHakaa komoly meréey letet Ivettek g\| as elMi keezel ellea. 4 A Bedapestef egy lik emeletrol; le-—f Liszt vissza-ibb idslg fog ir febr. 19-én: ün-{letéapapj&t. (Mi ez ?l) — Bpsteaj teker alakult —! i^ze mt nj jvUvonzlob; felül 80 eüstlme-tfrre leáseUisdaM, pak\|í 60 an felál már •bMeptt u árterelmek veaasdelmével. 4- DegenftUd Imre grüf a sssgyal! aHsa-\| Iptt egyik legkf^lóbb tagja, folyó bjó ld-ln meghalt, gyári\' mnnkás a ngorvWj szörnyet h tért Budapestre, hol maradul -i Jókai nfepelLe jmeg 68 Ik még u l őMk él fijtUI m&gniíokb.jl fikenjefébaá áz á^jsllbtézet leégett. — tfulos; Ferry, megalaalmtu kabinetiéi. — 1 Oroezarkzágbsti 542 kolostor és 87.820a témplöm vak. — Kjohn 8. fővárosi izr.jj hítBzónk azt állítja iogy Árpád jspánk1 édes snyja itsldó stuzUjy volt (Tán Bvárai gpíidolti; egyébkén^ májd megmutkt\|a a polgári hámsság ,] J .) — Fáamándjn péned ftllapjotában sviaaztó fordulat ál-: létt bei — Osáky Kkoston gréf,[8xe-pesmegVe jvolt főimnja meghalt. —,L\| TemcÉtiárott a molnftjok utrájkolták. —■ I Ksmzelpen egy 7 éms lányka Iskolai) bezáratás miatt Őngii^ossá lett, á Fali I dába Ő te magét. -4 Az újpesti áamut-j fonó éa szövőgyár a jövő hó elején már megkézdl mákődésétJ \|f-,Biranya megyében Putztafa leégető. —í Az aradi szin-báz őeazes berendazmelvel 172.800 frtrii volt biztosítva ,as JAjdria* Urusápál] — Az Erzsébst királyné czlmű osztrák msgyar^ hajó OadizUI New Orlkansb? való nljábsn a lengenen ége. A légényM séget megmontették — Azé gvslsi cail-bgvizsgáló-iiii éxetet Konkoly ídilflóasaját költségén Budapestre fogja áthelyezni- — Ensekujvárott üdvös mozgalom \'indult meg a, kereskedelem msgysrositáda- érdekében. (Nálnnk Is\' elkelne 1) — Bécsben egy felső iskolsi növendék eszmélet-lenül i rogyott össze]! miután négr nap óta ném evett Felelőe eserketstő: VARGA LA JÖN. Társaaerkeaatő: HQITIálI MÓR. ****** JLL 1888. marczins 1-én lesz BmjÉmmrtam AMAGYAR VÖRÖS KERESZT aorej^gyek e 1 s ó hj u ti s a. Főnyeremény: 120,000 forint ée esámos jelentékeny melléknyeremény. Eaen sorsjegyek darabját 8 frt 50 krért adom el és b é r-mentve bektudöm. Megrendeléseknél utánvét mellett kérek minden sorsjegy után 2 frtot a megrendeléehea cttlolni. KAINRATH L. váltóllzlete Budapesten, láooshid átellenében. 81 2-2 vufViifVTír^ I Hirdetés. A vrásalói arádaJmi erdészeinél vsn mintegy 600 <hb B—4 méter magis, utak szegélfézéaére alkalmas fiatal akiezfá csemete, darabja 12 krajcárjával a komár városi állomásra! sáállitva eladó Bauer Henrik uradalmj erdésznél, j IÍ. p. Ns-Vid. $7 2—2 ■MO«XX IXXXX>XXXX1 A nagyérdeműi közönség b. tudomására hozni van szerencsém, bogy a \| 1 Schreiner-féle legjobb minóéégfl g r á c z I hordó éspalaejtksérekas eredeti ár mellett \'nagyban, valamint kicsinyben egyedül nálam kaphatók. jS-Kanizsán let r, 9 én 1888 Schrcíner /Teref«ff ét fa fórsktára KoiMteld 8. nál. Irodahelyiség; főíéj\', Heim j\' klvéházá m6l)ett 76a-5 T. ti . . Van szerencsém a t kÖzőUég becses figyelssét W hivnl dua raktAraasra, ssalr a bekövetkezendő tsi-tassl és nyár! idényre valé Isgieemahh bel- és külföldi szövetekkel vaa felszerelve, melyeket a lehető legelmébb árukért számitok. Hogy azoabaa a t klsűmjég igényeit teljesen kielégítsem, munkaerőmet Bécs- és Badapastról szereztem be. Megrendeléeek pontosan eazkózóltetnek. Tisztelettel Hlatko János szabó. Nagy-Kanizsán: főtér, a .Szarvsa\' szálloda közelében. 89 1-6 XDCOOOCCXXXXXXXXXXXXXX BERGHEER míí-(mehanikai) színháza Budapestről, jelenleg N.-Ean\|ízsáii az i^ÁNv-HZARVAS nanylermébeno Ezenmel van szerencsém a n. é. közönség tudomAsAra ho^nij miszerint ma szombaton és holnap vasarnap leend a két! utolsd előadáH a második cziklusban, hét tön pedig első előadás a harmadik ciklusban. Lélek- és szel lem jelenések, Calospiitikai előadások nagyszerű íényvilágitással és plasztfkai csobbrtozattal; Továbbá THEATER DE FANTOCHER. ilechnikai kOdí\'átyolképek éleny és légeny géppel, bűvészeü (magikos) előadások. Az arany légy (la Must d\'or.) Az önmozgó (autómat) mint kötéltánczos. A Prevorsti lálnokmü, sat. sat ; Mf" Hlnden bővebblt a falragaaz»k. ^ Tisztelettel BERGHEER LAJOS, Mechanikus. P5ERH0FER J.-féle JT^Z. Sitt^ofatragiB 15. IM ,gfd. ReieleeMI Vérfiovtité lolldapfink mlítt aryateeiM labdaeaok nti elatt. n utóbbi smt tat-vvru»2lliu I IdUUdtSUIt jei jwi megériemllk, mírtl csikugysn alig Mtaaik katee-aCf, melyben e jtablamek caodia httáskát ♦»mumei be nem biioojiteték volna A itfmakaoabe életekben, melyakby minden egyéb aaer aikertelenfll alkalmaxtatott. aam lakiaceek atamUUnnor ae a legrövidebb, Üdl alatt teljes gjógjuláit eredoiénjeitek 1 dobos 15 tabáaeacaat 91 kr. 1 tekercs 6 dobossal 1 frt 6 érj postán küldve 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem kfiidetik nét) kSIdlk dtáavétal VatJipeataBtalvaay melUtt Jff Simmtelaa levét érktsatt. meljsk Mi hatat ase«-daeak aj Inbűacsdidrt met/eknek a íegkOlönféteub és legsnljosabb betegségekben egésstég&k\'helyrvalli-táaat kflbxenik. á kl dsak egjstor kíséretet tett vsllk, tovább ajánlja. A iiámtolan kőstónű intek kOzQl, Ido niellélitlvé lifiilOuk néb.njst. WaUaMsr ha Tbba aaiL ima wt. St. NyjlvinM kleslMt. Takletetaa nr \| IISa iu w«ov«dtsBi íru^w b4b-taloeibaa ü huj)- r»kJ.b«>; orvosoltattmin ia aagiraat, da aiadM sikár MfcSL b«jotn miod roambbá vált, ngr, hogv W6 muhárU b»M bufljk I érwUa, (a balak WawasWisw\'fMajkeratiiiatéb^; Ulj* étváfy lalsmtg tltoU bt, isi mBwlTSt tmk a Ugaaikilrebb étket ngy egy kom ▼(■«! nj«li«m ia U, aüf mrtmni » puffedá. mm cibáltál ék ralladoaia aiaO agyaas—1» állni, mig hu rém m ek, catkarai ewsdtUlos hstáaa vértedül Itbdwlft IbeeaŰatáhoe folyaewdum, melyek nem lé vaaaiméhl ^ysiaekat, a aafemat caaknem 5y ógyltbatlaa bkomtól Ukéleteeea meKxaU-ilotUk. 4- Minek kOv«k«stébea éa a takiatelee anmk vénieaiiló! Ieb<ltc(«i » isú mrib írtál8 gyégymmért Éfi elegsndOképen U- aArt legmélyebb ktaOestasaat aa Cn wséelivl gyégy rnraért. OrOkra hétakHahasttjs e Mimf K. fWdbirtokoa. Mm gyfium Ibálám a e\|ieaierésemet r^jemi. —\' Kiváló mély! thalalan^ Crlingtr Janói. eéé óhajtje Tekinteté nrlj Oly mareocaéa valtam, véletlen aa fle vértiintité\| lebdácielHoi! juttatni, melyek nálam csodákat mivkltMk I 4 fivdk \| óta sáenvedlem fejfnjlu éa eaélhfldéeban, egy barátiiSin aa Gá kitfinü Ubdamiból átengedett] nékem 10 jdaabbt, a aaae 10 drb labdaceen-aem oly tátjeia tökilateifn I belyrcáltitott, bogy m valódi csodaJ — KOeaOaetém mellett kérek még egy eao-magot küllenl Frlan,\' 1681 M 1B. Tekintataa ur! Hóra bocsájtva wt, lósxinüíeg valamennyi gjig/sassi liaeonló jóeá\|gal Ur aa ün h i re » fagy bal\|Taamával,jmelyc>aUdom ban tűbb idült ikgjdagnak gyeoaa véget rétett, iacaára (valamennyi ugyneveaett egyetemee aaar iránti faisalmai-lanságomnak, elhatároztam magamat aa Un rértkrtító labdacuLilim folyamodni, loj-y eaM apró gnljékiaeh segélyével lagiMtrmaaQam reg iái óta tartott anay-ere* bAxitalniatn! EgyahaUbaa Mm retlem Issik bevallani, mtaairint lági négy heti haxnut után teiju tOkéleteaen megeaiint, a éa aaae lat éan ihat ia-merteem kCrrben a ltglmsgóbban ajánlom Aa dfen sánca egyáltalában eemmi «Ow«éaem, ha ta een aa> \'Jóllehet névaiiará nélkül — nyiivánoiaág bociájiaai Mély tisztelettel T. «. Maa, ISSt UbrJrtl Pár Amirét. ■ jBkysko, 1171 november II Tekintette ur! Aa MÍMk évtól katáve agy két évi vHéim etáa folyton Ijttec t aaéasan oda voltam. ntttc a . hevesdefS- ét oldalféjbbkl undoiímelygée, bágyadtaag, forróiág, ) BtOlaa éjnakáUial voltak éltem napi gyáraiméi Za n 53 évi Uökbiben M «mal kötíüít 1 pre-feaaort\' Bfc Ml tdvám nícg tanr*űái végeit, da mind haailáiaa, iajom taptói-napra eulyoeabb lett. Még<Mk eia« kv ól áltr Uál oivuitain a ön wodalabdaeaal-nak líirdtti tér, mtabtuillaRi, mteiáa. asokat utaailáa-narflen é i étig awdttm, <9 évat \|lilém dacaára iámét trótaUtt éi idkéietekan (kMnaégasj vagyok,- ugy hogy motTuinét egéeatn ^ tl\|ntk flnrawibttah- Koga^á AnieríhAi köszWny-lijenBcs, tan haló kétségtelenül lJg}obb íwetj minden kötvé-j nyei ét tútios baj, átvCetaata liátgerinnb^ tac-aawgalái, görc. Idtgel iW^áa. Wpjáaflülwkgaiát ttb. ttb, (illem 1 ftt M\|tuj. Anatl^rin szájfvjüt, S^í oüíí ~ CaaMy, 1874. május 17, TiUatnis ur! Mintkopy aa te ^ \' filiiigmsash, a ki érafc érn idl _ uuzban menvedett, nemcaak vwatadtak a »lelet I aj ifjúi erót ie öntöttek belé, máa tmaialé bmagatgeh-btn msaviiek kémére még Ml tekerta ntárr Hal melletti magkSMéaért kérem (BL Hály ariaataéettaá Seiesaá laláaa. Mélyen teteit Paarbefer «r! kik a* lm , lillsaieíl rilu Bl A nők vértől ___74 jnmesr ile áa aahae mtanh jük. irátban fymfik \' "" tok betegaégben mely ellen semmi más aaar neetsáhb gyógyerőt inam Ellák MrÉsÉáál, rendetlen bavi OsiieMtel, bngy-gilfaKtánál, gjMMCgyesMtf- ée gyemer rnOrtmU, axédüiéeoél éa ak egyéb Wall gyökeraaca •egiiettek. TaUaa biialommil kénk még II tafeaaaaal-ltély tiastoletml tmtlar Kartiy. valixll eredeti tgea Ml aaa elísi ert legjobb Aglknlartótsar, 1 üvegete 1 ft 10 Szem c ssencziaj K\' aáral erad ti Ovegtcaékaatfára I írt tO kr éa 1 frt 50. Cliinai toilette áötppan, a legt&kélete* £É- - i -i atbbataappao-ttáa a bórbártooy sima tea* árt meg. Igaa tokiig tart ée b 10 l5 1 aSltetik. tiva a legkitteónb mte&eégfi li\\ja a Dr Bomerathautentól, Csukamáj-olaj, _Kgy tvag l Ot_ Por lábizzadás ellen. a aa esáital keletkaaó kellemetlen saagot. épen tar^a a lábbelit, éa ártalmaüad aaansk van btWony«v Kgydoboa:áraMkr Georgé iPate pektorale-ja, ** dáa," MMs, raktdtaég. kmret. KétebáátaHaak ettea Mait * e»dnraek t Palát Bta- áa NMpI ImkiSiBMht aa-téskae laaSS kr FiaÜorsjjor, raUaitdS^rí&u nb ea«, ■ 1 d<vbos 11 krejcsár. 1 1 ! _ Fsgí-h ltMm, IS^Ü^S^ SsmtmS tagyj^ ik éa Idtft mbtk atb. al. 1 llétly 40 hí ITÍ _i_. felet éa enczia (prágai cseppek , Bvéd üteppekl JT\'\' - teeti bajokjallw, kltSaNhiMuerHSgy Svagaaa SShr. MliSreewetl frunniá keHalegtaaéftk vagy aleaáa ibSIilllilnil. r Tannonchinin- hajkonöés, ^ tak áa Isleaih által vtafaiaajt ksjelisaal — kl Isgjshhaah iSiiiiiji, taáeaeaalllSÉ II nagy mt I At t "etemee tapast, éayek, a 14Wk rtgi ^eafcimátai Waryilé ká-Itaahaw mirigyketé^k, tájó pokohmr. aabtt ia adáKA «m1U magfiurfotl tagnk klmvhai M W mét aBaa jóaak Uswsyah. Ügy tégJy » kr. A MétHSP KtWNsi i aMnestf és jmata ettae ft loriutoa aUH eteemai malteM k "Wü Steadel tanártól végeO éa eart sikik. ménea i\'etemes tisztitp-eó, eet háalaaat n. stU aüaa 1 ktiraáSae tartamai. ára I at •^jkérdt gjtiaaa ■al haáeliÉaa uhs te-ss ImrarMk iiiniri. Mréé rnt% Itffcwy .Bokrát" ctímt Mny-MUl, Mrl vanIM dn falfytfjnkmm mI mtadMl kmtrnl —ital HhJ — Bjf NMM.ÉM \'é\'fj tf Jlltaal • P>-BÍilwu\|ikkM b»az4ln«k, twrt cwk Iffl fl-\|T»lmtUta«k. hafj «..HMhuT fcfréaatra eoitrgcnftft K- k«ayv»raé ütjt ^k L Iiháitfr »>•) Imm éa bérratnlve 4 ltoié meg, S MlMMNNé tabat fítiu akta tfbb kélMftl 2 kr, » Irvéfefl lapért. \|\| H\|\|i%Hit ■ifiiiáW ttokon tétkéki kwlpM Wrnn féle Peruin-por léaystbél MatMfa. OMk p«rmim-por tffeafea** a ftamió ót sstll aaarvak min-étMtasfl ÉMftfaaégeéaek alkáritiaára, • így a téréakaál a tolaetetlemeéc (íérfiitgyenge •égek) a a miknél a nagtotesaág eltávo-Máaára. Hem kfllftmbeti nótolhatlan gyógy aser aa iétgiiaJwir minden bántalmaináTT A nedv, li a veaatéaek által aWáéwtt elacótkeadéeak-•él, a nrmam a kicaapongáaok, Onfertóaéa éa aa éjjeli magömlések, (mint a tehetetlenség egyedüli nkoiója) által elóidéaett férfiúi gyen-geeigi állapotoknál, valamint a kéa éa lábak ttUgaa r—aaatéaénél, aa által oly aaar van nyújtva, mely állal aa elmaradhatlan erőd* mény okvetlen elérhetik Minden a fent elóaorolt betegiégaknél, agyatlan aut ainea \'oly alkalmas mint aDr. Wrun Peruin-pora. Árthat lanaágáért jót áHunk. Egy adag ára hssnaálati utasitáaaal 1 frt 80 kr. 1270 6-12 Raktár: Hagy KaeUaa Práger B. VaaérOgynÖkség: Glachnar A. oki. gyógyaa. Béea, IL Kaiwr Joaatatraaaa 14. 119 lé HARLANDI 15 kötőfonáU orsóczérna fyérl Jetvéa klté fsaslra A párlat Illán mával nagyobb érmnkkel kit Unteve íjrérlje véa eraé méralra 4ltaláo kedvelt kltDnó minőségéért kapható Outráb-MagyarerstAg "nioden nagy éa aev riftes keee kfdéséhea. 1888. A legújabb terno nfermény jegy/ékéi kivánitrafmigkapja^tólem Mindenki poat\|n ingyen küldve Berlin Wcstcpd Ojrlloe Rudolf tanár mathematíkai író. Elektro-homöopafahl Ai etektrohomöopatfiía kim 6i bőtnjfideímü tukóan míodpai n^f gvógyitbatlao bete&fgtk ket&lhéről la axól, • Bér kéat {által kétsitoil 6-dik francai* kisdia után hfpm aoat magyarj (a mégjelent 6a minden köújrkirt§keéí§bea kapható. Ara M fjp Budapest. Az elektro-homőopatbíkua csilUgiurek Uk Birodalmi Gyógyszertár a Nádorhoz vác/í kőrút 17, As elektro-fiomdopathta conniitsló orvuaa Dr. Frt Maiin A. Carránoa. Bé kéa megye.. 1167 12—lí _______ i ^ _i ^ I Himtír 52 \|ffif LSIX&Í9 •! fe> * iífflfe^h fflfiívr í II? JK nS«f* ff - h fa üblPiíh I L ffní UífTOfiJ ír L r rn u^mpvjf* \'litllim i j22 5 am * i « j i » ar« e 2. w ~ VvXKrIZ7/rt réíílU I 6 \|M!T 9 • «[ O «2raa & H ít l , , ► 0 vflZSMÍl rn"11 i * e ""■••ly* I l ff S, U ^ s* >S9SSy M ti^firil * 5 m. o k r iia -i ii l >- F« fn Ír .«ifi \|f,fö!1 i: ! t \|s\|Ie\|FS i taíf 0 s9 ? ií. iiWí kf [m i m ; msMfm mj h-ű IfSii\' rí; r\'t SlttZSI Cl 19 f fi E" \'PSrET^^ VB 9 U n í \' "sir Hí itl\'» fSÍIffJÍ\'lK1 ?fí sflái-S tiU\'ltl-jOí aa ■ e I » fi Itl siLm \' ír\'iíl.. h Ei? 4irí11 a Lj od \| Itf\'rÍHS l«ri\'tiBnil»rlP-fi f^lií\'S\'sU\'fm"^ £ flilíí areríri!3BH;^í\'Wsff»1rtf8ifE!i\|l? % ö;-íii1 "lírhíii BWírt í Mi M fmi iM tiPtért p* htlU tr 2 ™ • 1 ? { lírfeiSK^.r h\\ eíúhl fE 2 — Ü WM j^T; "Wn j Hl ; ^ A Nagy-Kanizsai Bank-Egyesület Részvény-Társaság £ 1883. óvi márczius í8-án délután 3 órakor SAJÁT HELYISÉGÉBEN Bpiff^ril i.^S r JTHr \' kllaanzedik évi I rendes közgyűlését i jartandja, melyre a t részvényesek tisztelettel r^egtivatnak. R A közgyűlés tárgyai: j a) Üzleti jelentés; a BZáraadások és mérleg jóváliagyófía a felflg}e!ű bizottság jelentése alapján. S b) Az osztalék meghatározása. El c) 2 igazgató tanácsos választása a sorrend szerint kilépő Ebenspanger Li}0t Storn J. Mór urak helyett, vagi- ezek ly- IS bóli megválasztása az alapszabályok 1 -Vik S-Í^ak figyelemben tartása mellett. d) A felügyelő bizottság mpgválaaztásá. ra e) Egyéb alapszabá lyszerúlég bejelentett indítvány tárgyalása. * I vl. w H ■ÓT FlgyelHiezlfléfi! Azon tisztelt itezvényes urak, kik a kpzgyÚfléson szavazati jogukat érvényesíteni óhajt- ® iák, az alapszabályod 35. g-ához képest felhívatnak, miszerint még le nem járt szelvényekkel ellátott részvényeiket f. évi niárcz. S iió 10-dikétől egész márczius 17-dikéig teijedű időközbien az egyesületi pénztárnál Iététeményezzék. NB Kelt Nagy-Kanizsán 1883J február 11. ^ I \' \'[;• íj \| fflC I \| \| ^ 1 . fl 17. s/.am. Wagy-lranizsa \|p83. szerda, február atntektTUtal VteoN Fülöp klavr ( tottMi* UjHmhlaufeaa. \| M\\ « V fimmmmtr. \| MMiMM Ifáes ávte 8 frt Fétevte 4 Ik. MagyedOrve t k b hasábos petitsor \' Hp mi 7 kr. tabbeeöri bird&téraéi 5 l kr. Bályegdij 81 1tr. AmréM • »gyéb hivatalos hirdetmé- I { eyek 80 kr. bélyegdijon MU 100 saóig 1 ért. Montul minden szóért \'/, kr) EHll X. évfolyam; MEGYEI ÉS HELYI jSEDEKÜ POIŰTIKAI, iötópASi } r lE- ta^pÍlmu láp. f A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű köri a Zalamegyei Ügy védegylet, a Nagy Kanizsai- és DélsjUai takarékpénztárak, Baokegyes&let és Keftok^delmi bank hivatalos köílönyq. MEGJELENIK HE TÉjN KIINT KÉTSZER: SZER0AN ÉS 8 20 ■■■\'»«\' ■ mm........... ■ LmmLíimmmm lTi Az eltfffoku ipar (mestet inas) iskolák gMCtvtMéiérvl. A uin. vnllén- él közoktatásügyi m. k, minisztérium etán lakúink szervezése iijánt tudvalevőleg mér a múlt év mljui bávában tatte meg az alté lépést, midőn aa ország összes törvényhatóságaitfelhívta, hogy tennének jelentést aa iránt, ha vájjon történt-e eddig valami törvényhatóságaik területén megfelelőiig az 1872. Vilii, t ca. 42. §. értelmének, n — inosterinseok iskoláztatására nézve ? és kikérte, hogy hs nem történt volna aemmi, adnának jelentést, hogy miként véloek intézkedni. A törvény hatőeágok néhánynak kivitelével egyhangúlag azt jelentették, hiigy at iparoe tanonezok a vasárnapi ismétlő iskolába járnak, hol 2—8 órai Ithiláshtn részesülnek. Es természetesen nem lévén elég, elrendeltetett az első fokú ipariskolák-nsjk szervezése a kiadott szervezési szabályzat szériát. E czélból a mellett, hogy a tanfelögvelók is alakíttattak, kiküldetett J.\| Poufeiffv József min butne, ki már a juiult év október első napfaiban megtette az első lépéseket s tépyleg megkezdte a munkálatot. I Én kezdettél fogva nagy érdeklő-déteel kitértem es ügyet a igy értesültem is mméig n történtek felöl. I Január 18-éig a min. biztos Vám, Esjstcrgom, Érsekújvár, Pozsony, Nagy-Srombat, Tráncáén, Körm^cz, Újbánya, Léva, Losonca, Sopron, Kaposvár, Mis kolez és Kassa vároaokban iaditotta meg t tárgyalásokat. Akadály v^lt, hogy az ipartanodéi bizottságot az ejtő értek ez-leien sehol aem lehetett roeiválawtani s igy csupán a nézetek ceeiéltettek ki. A min. biztos tehát deczember 2-áról kelt köHratában felkérte a törvényhatóságokat, hogy ezen bizottságuk választassanak mag. Todomáaom szeriét a felkért 68! törvényhotóeág közül 221 küldötte be a jelentést a végrehajtóit választásról A fent előtorolt városokban tartott értekezletek alkalmával felijét ft a min bittot a hatóságokat, hogy a szervezési munkálatokat lehető tövid idő.alatt küldjék; be, a mi abból állana, nogv megvá- lt Zala" tározója lasz látván a bizottság t tsnonezok össze-Írása, osztályozása, a tanerők megválasztása, a tanitáara szánt tjapoll és érák megjelölése, a költségvetés elkészítésé eszközöltessék. Tndtommil éddig csak Losonca és Sopron küldte bt jnunkálttái éa téoyleg meg is kezéé > tanítást. Állítólag Kaposvárott is fölérik már a tanítás, de a munkálat onnau mu nem érkezett fel. Igy állott tz ügy január 15-éíg. Egyetértve a közoktatásügyi) miniszter úrral, elhatároztam magamat á min. biztosáéi utazni s közösen odahatni, hogy a czél mielőbb eléressék. Tárgyaltunk eddig Qzéhélehérvárt, Veszprémien, Szombathelyt, Pápán, Deb-reczenben, Nagy-Károlybap, Spatmárt és Mármaros-Szigeten. S most saját személyes tapasztalatomból mondhatom el a következőket: A a iparosok és hatőéágol részéről a legjobb akarattal találkonnk. Mindenki átlátja éa átérti a kérdés nagkr fontosságát, akarna ia tenni, teszi ia almit tehet. Sőt örömmel konstatálhatom, hogy vsn-nak helyek, hol maga aj niogye égést tekintélyével s áldoutkésaéggdl lép fel, mint például Szombathelyen, hol nem csak azt, mit moet czéloznnlr, hanem ennél lényegesen többet akarnák és fog-nsk is tenui. De a legjobb akarat, a legőszintébb törekvés hajótörés szenved-nek a ma szervezetlen, mondhatnám anarchikus állapotokon, melyeket az 1872. évi VIII. t. cz., tudniillik sz ihurtörvény az iparosok között terem tétt. I Megbagyatik ebben az iparosnak, hogy tanonczát az ipar, esetleg jaz ismétlő iskolába kQldje, sőt kiszaliatikj büntetés ia az evetre, ha est nem leszii De azért az ismétlő iskolába alig jár altanonczok fele> — mert az ipar-hatéság pélen tzer-vezetébeu az ellenőrzésre \|cépté\|eh, s aztán az ipariskola sehol nincs, hiszen a törvény nem határozta meg, nagy ki ál-Iftsa azt ftl Az ipartársulatoknak I semmi előny sem biztosíttatván, a tánalt! iparosok eaak terhet viselnek, mig az introtokntk egy impozáns szám* nem lép Ttársulatba s megkárosítja azokat, iák társulatbsn vannak. I A városok szegényeknek vallják magukat, az iparosok még szegényebbeknek 8 mégis mindenki (örömest tenne, hé érdekeit \| tör fény áljtl védve látná. líem czóloin t japssztaliak.it! itt felsorolni, szükség esetén el fogom ott és annak idején moulaui, hol ennek helye lesz, akkor ugyanis, ha az ipartőrvény revíziója napirendre kerül. Kzuttulcsak felhívnám a kormány ügyeimét a következőkre : Az iptrlörvéáy revitiójt ma, már eloilázhatlanná vájt s Őii részemről nom látok setnini okot\|a halogatásra. Továbbá, jelezhetem már ma, mi kfllönben ii meggyőződésem volt mindig, hogy a kény-szertársulás, a tailoncziegéd és mefeter-qualifikácziójának meghatározása, a tanonezok tani itatásával járó terhek arányának szabatos meghatározáaa és az j első fokú iparhatóságot^ czélszerO szonrtsése ss ipastörvéoy novellában t leghatározottabban kifejesesdők. Egy különben is s gyár 6s szabad ipar s a szabad kereskedé* nyomáss {alatt á\|lé te hes adókkal megrótt osztály] melyet a legsujtóbb viszonyok készületlenül találtali, egy osztály, mely teljosen t-Ilsu-nyagoltitott, holott ennek az állam alkotó részénec kell lennií, joggal j követejheti, hogy helyes törvény által a végnyomortól megmentenék és megmon tessék ekként a kézműipar a tökéletes eljpusétuláitóí mi bekövetkezik és elvész ez osztály, pa a kormány éa törvényhozás nem sietnek a szükséges intézkedéseket megtenni. Gr. jZicíiy Jenő. Zalámegye rendkívüli kSzgyilléae. Zalatne^yo törvényhatósági bizottságának f, éi f»br. lií-ón tni tott rendkívüli közgVUléaén a f<5iepá\|i in-ditvAuvára egyhangúlag ollmtároAta-tott, ItMgy a megye közönsége Fos-tetích [Tassiló és (iyttrgy grófold lála fnliitt mély réeavétét \|*myu<5-könyvileg kif-jeti s «rről a család tagokat értesíti.. — Ezután a Mligy miiriszierium által a megye részére jongedelyo\'/.utt 11 köKÍgaag%uUi fty^* kornoki ségea hl Az tán, hoq átalakít által kllál fllálitása kárai szük-(ároLitok\' jbozattalo. aliftnánl aáón jelehtése fuly-luégroháznál szükségéé ■nd(5 ép endő tisztn jö fel - ni orvoelá 61 BSIVEGÍES- e iiwisi a Szerkesztői íroda. Hova a lap szel-\| lemi rémét illető jkösleményák küldendők XUjzajutexa 4. mám \' Bérmentetlen levelek csak ismert kezekből fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Nyílttá/: pjetitsora 10 kr. * r ■ i NBáTéN. y a ai mnnkáíatok a\' beltlgym. }\|v^hWda\|Íak, liaiároztatott, hogy a < nenhyibien a foganatban ve? tkeléseit a f. é. májusi köz- gyűlésnek aIme^yeliáa termében le- gtnmását, akadályoanák, az a szállá ház tHrmjŐben fog megtör tatai. Csörtét Károly m. biz. tag felszólal it&ra butározatba pont, hogy — tokiii ettejl arrk, miszerint az uj földadó Utantenhműpkálktok a megye ter ilflien laránytalanul magas öil«ilmi fokozatokat tüntetnek sérelmek é» aránytalanságok vágott a. járási bizottaágok a pénzaéjnijiiiiáttfiumlioi, országos földadóbinotiságli^z éa a szombathelyi kat. igaT^atóLágnot feliratét kétzitend átnpruNjé. —• Ezzel at Qlés rJHl Zalamegye részvétirata gjól ^Mtetioli Taseilő\'urhea, mint > gréf.PéstiBties Tassiió.OrOköséhez, ét F e ■ t o t i« a Gyjhgy üsvogye ] önagyméljóságáhos4 Méltóságos (jri\'óf és es. k. kamarás ur 1 Mély fájdalommal éa réazvéttel vet-tük hírül] Méltosigod nagybátyja, nagym. Festetics Tasziló gróf ur 0; Éxcellentiájának gjászüs elhunytát. Bünkén, vallottuk ót ;a miénknek, mert ó szoretio Zala megy ót.j Bőszt vevő- s azokat véget ér méltóságot néhai idős valsmint g ól leg karol t fdl miodea tördkvésOuket, s nsgyleiké áljlozaikósitőgo első sorbsn tündöklik minden jótékonysági és köz-mivelődóa i in ézn éoyttnkőu. A trón és haza Iránt szerzelt ^ érdemeltben gazdag élete alk<nyáa pedig, Keszthely kies vi-dŐkót vá\|aszt(ltta pihepóül, hol egyik di- csőült ó« kotások h egy helyt jót, mely Ezéi elvesztett átdereég mint t d Irta A remete, j - B«Í« -Btáey Istvta (Vége) Lefesti aat a saeretett nép leáayt ékes vonásokkal, minőket esak as átaaellMDOlt képootesa teremthoL Rafael a mennyi árUt-loÉMtgot, Mariié tOaet ée Vaa4J/kti a menj-ayi saenfanot loholt alakjaiba, aa taind egytUt Vao abbao a képben, a melyet aa I ajaka Cssd soosaébo. Oda rojsolja a esillagos eget ■ itiiÉgéfol ée villámaival. Árosára rákboK Otfwrtáo legmebb rőasoaaátát, és ajkairól nafsogarakat soed, a melyekből aroaykospo-rot III eslyon fanesbo. Mily lóaarr I A aaráaéok osak bámul, és egy sóét som árt belőle. Nem esada, hogy ■OSIrt, I eohaeeoi saeretett ás uam s—na, hegy oom esorstett: mart o soorelem oaak a gaiásgek priHogiuma. A remete pedig oom látja a aaráaéok soomákoa Mt a jsámiuatot ée eoook végén aat o aagy kMJietet, Q esak egyet lát: aot a oaéf leáayt. 6 ósak egyet hall í esmkat a bö-vts saovokat, metyekst oa a eotp laáoy eo eeg ts sasiyefcot t tán aoa fe ért már? Bojgy n értene 7 De éeee egy hntoeékoiatiae téotsáfBi, a melltől idegas keao merevedik 4o betyette o eaive keoa sl foesaga^ réaga- o meeowtgetéo tijpa haltatiss láj, hogy kOpoe e Isaissmtl—sbh Mmti te ftUtimuTai tdesoéfhoo! Mi ks aa a sasi elem f Ki toéaá «a«><>si f és a iegthotáfab ét a logaaco-dm a ftüfo. á phüosaoM oook ém oMsim, aü aisijlk kony haaam aatK aa a semmi agy Lait lispi mér agj S^aa hüllőt is, mint Diegones. (jiudálatos egy semmi ee I A remete hallgat, hossiasanj hallgat. A aaráodok pedig nem meri oavarai, tehát ő ia hallgat A fák osikorogeak ott lenn a ▼ölgybea, a ssél üvölt ott fönn a falakon. Hn, be\' hideg van I A remete nagyot fohásakodil és aantáo bevaél továbbv Alakja össsébb tsugorodik. Haagja folytonosan lágyul és toiapal. Nem csuda : a fájdalomról besoé1 I Elmondja miként fegedottjaeki örök hőséget aa a ssép leány, Juidőn íT a owták meaejfre bírták a hass paraecaeetvai és mi-héat szegte meg saavát mire fi hull év motva a •KároUtetésből vlssiaérkfáejt, —] Et"l be-fejeste bossédjét. A AjdalobiuaH neio sok saava vao. Aat állitják a .lélekbúvárok, hogy a. saivnelf áraelmei aa öregeéggel tompulnak. Egyoldala okoekodée I melyét mdgoaáfol aa élet A msgasalt, s kislégitetlenbl maradt saiv, ha pillanatig látsaőlagos nyugalom tölti is ol, at a nyugalom esak t fölmíuen van, 4de belseje ssöntelen forrong js esek alkalom kell hogy kitörhessen. As öreg ember ráoeaos homlokán meg-kapéan takröaödík a bensőjét enéksatő ssiv-[hsrea képe. Soemei elborultúík. Ajkai meg-pkeekenyÜlnek. Bsonved, nagyon saenvedl \|Aa a hktres Myteoosaa emásáti ai I bolti iMajd tgy sótétev villámlik méc ea a két leíbornlt satNh, ajkai össosráodhlnaty, aa sgéos jukttungj elhwni hi ás kimerülve ngy oda n ialnk megraodul lovsieero. A bagoly ijedten /eppee irta a reme ftétől. A sarándok ijedten " ssotákea lagalotton né»i, saéli>K \'Vtgfi m«gkfnnvnbbaivo sugia — Csal elájult. ■ a Igy éa ufkf múlva t feh irosat tövében egy alakot találunk, eafyes osákáayt saorit, msWyel oda a tapogolja •;irk« Keaáhea kemény ■aiklábt Üreget vési Minek less as V Egy Dlaél valamivel hpsssabb, fél Ol éaéíeé ás ugvanoly mély. \'Da as még kevés, < még mélvebhre kell, Még megáll: hosssu ecUst SKKkállából kíráaaa a port. Ritka ssőká lmját félre simítja isfMt homlokáról Ki ő ? I A sarándok. a sírásó. i További továbji saegény öreg I Ai idő I eljár, a nap már nyugodni kénaül, a ttlkla I kemény; erő ninos és a sir még nem lléss I I F-i ismét kong a ssikla, a o«ákány snkrá-j r.ikv Nagy oseppakbén bömpOlyög a VarMték a siráső* erőséről. Olykorolykor asgyokat séhajt, de asért fogj a manka jól. A sir leneke mindig alább sülyedj A nap alább, alább derül és a fehér kerésstí árnyéka kinő a sírból. Még ogysaer megpihen a sirásó. Kr6t gyüjl, mert most jön a jegkémébysbb. j Csth a fójs látssik ki már a gödtiíből A két parton magasra balmoiédtak a ítavi-! esők. Tompábban hangslk a osákány kan-gáea: mélyebb a siií Kinok ássa a dödröt P Talán magádtk ? pekjat futott már oigyon ^Ifáradhaiott s Sso-retnp pihenni osendoeen, békében. A kikiényt kaeiomkat osak viséaa kellene stőrai eléből helyökre s aaok elienutdék as élet fáradt vándorát(Mkro I DeU halál még élni hswyjsi pt, begy: gúnyája vele aa életet. Ssogéayj saegéov örsg I Xétaen már a sir. sas örsg kivánszo-j rog btlőle. A parton bat ssál desska vanj fogja at egyiket s {végig ayujtéstatja a sir lenekén, kettőt két oldalin és kettőt a két véginy Moet jlavelett saejl ÖsMe a bokrok tövében 0 aat behinti a lerakott dntskák kOaé. Majd fog egy néadssöglsles kövei, Imnáll volt a gSatr jfsnakme e innak! henwáifólöli végére TuesatL fis lam a ílalottléijealjaj Kemény, do aa aam stigelódHk ellnie 1 isméi kijön a sírbólJ kégliét osÖfLkot ver le a gödör ininukél partján\' t lö dbe. JBtévtst két Itksves isaaiág ioéáibéi össae I wPfii wT eJwiwl^IfióföimiíJiid nek nagy nevét maradandó al-idotik; s halála után a kegyelet vei KtstagitotU e megye föld->eu Dröt flmát tlnszsza. t fán iiűkünk annvira, hogy öt lk ! \| Bájr t fájdalom boriján t reméiy^ hogy Méltóságodban, £sőfl\|lt öjrqk\|öaóbeuJ örökösét fog-rokuuszeovoek is, melyet 0 Zsltmegye irányában mindig tanúsított, ■ melyért ót életében a megye közönségének osztatlan tisztelete és szeretete környékezte, elhunyta után pedig mindnyájunk őszinte bánata kiséri sírjába. i Fogadja Méltóságod ismételten iá legmélyebb részvétünk ősziote kifejezését! Kelt Zalamegye törvényhatósági bizottsága 1888. éri február hó 19-én tartóit rendkívüli közgyűléséből. Zalamegye kOsönsége nevében: Svoatíta Doisé s. k. aUspáp. Nagymélt. Grófnő, kegy elmos asszonyi Súlyos a csapás, megmérhetetlen a veszteség, mely Excellentiádat és magas családját a forrón szeretett férj és ttya, nagym. Festetics György ar 0 Ezcel-lentiójának elhányta által érte. Magasaw( állott Ő közöttünk, mert erényei kiha: I tottak.a családi körből, melyet boldogi-] tóti; áldásos tevékenységének nyomait . mindenütt ott találjak, hol a nemzet az l utóbbi évtizedekben szépet, nagyot, t hasznosat alkotott, dicső nevét össze forrva . látjuk ! közéletünk minden nevezetesebb mozzanatával. fis ezért Excellentiád és tisztelő családjának gyáazábtn is, fájdslommtl osztozik t trón, melynek t dicsőült hő támasza, nemzete, — melynek egyik büszkesége volt, — és osztozunk különösen mi, akik miodijg kegyelettel fogunk emlőkeini egykori főispánunk megyénknek szentelt működésére, s hálával fogjuk szemlélai jótókonyságáuak és áldozatkészségének műveit, melyekkel emlé* két mindörökre szivünkbe vélte. Fogadja tehát Excellentiád és a magas grófi család mély bánatunk és részvétünk e nyilatkozatát, s pőtolhatlan veszteségük felett érzett fájdalmuknak jegyen méltó vigasza a magyarnemzet osztatlan tisztelete és kegyelete, mely a drága halott emlékéről bánatos családjára visszasugárzik. Fogadja Ezctllentiád ismételten is őszinte részvétünk kifejezését _ font kötelét, l\'jgyjljnék végét msgMsib aa egyik os( veklfos, maiikat a tulodalihox. A másik tok » o« köté(ü\| is hasonlót eseleksaik. Miután mi i\'deaáel slklssSlt, fs\|vsssi botját és elindul. . Hovi megy I? [Föl a saikla tetejére a romok köké. Ott.Lktlr a kis félteUjü bolthajtás ajá s oda meg annak égyik saegleté-bea. A íjll Ire literi alt pakrőok darabon egy alak van :inyt[jtó>r.0sik\'\|s.Testéjt durva dsrőos eiuha fJdi mely tgy^rsmitidj stenfodőBl is saolgál. , A sa áadok M-jk lérd\'ie eraeskedik és leleplte aa ajaMtl Ki aa? A remete. Igen a rei ioto. Itt h gyta ot as életei » «8,y lájt neki, és e ment oda, á hol ijem fáj semmi. A sir eín rel fniudiedt, minddnt a mi földi. Egykor m \|d fok i ás aprő [ földi sirok is egy nagy ^sös éirbi, a melyet isttn-kexek ásnak a vi gteleos^g dgyik féljeoaÖ sugában a Ibid ssái iára. \| Ninest Uandő^semmi a világon,csak a halál. Es a halál sem más, Mint mága a semmiség. HalálI mii. teo UUléuUtik vagy el A boldogok félnek, al l oljotiaflaholf óhajtanak ; lém és aem lő egy alalcialanságbso. A siráneok Ismét lett)ngyölgeti a testet aatU a IföSvessi Icarjaibá > némán mint a air, búiabb m mint a nyoinui újság A tetőről lekanyarog a keskjujjT gyalog ösvéoyen a sirhoit. Ott leteéti\' annak iparijára s maga is letérdsl m< 111 Bsemalpol aöndyek peregnek le a hálóit bápádt améára, Mkld fblemoli őss fejét, kesei deesekulciolra és ílsádkoaik oeeo-desan, mái; éMtattait \| Köpnyst végig peregnek halvái y árosán iii kristály gyöngyökre foglalják eiBst saakállft Aa ima yé^mével ismét karjaiba verni a bájol kimtt tétamét, rééssal a vadbér-oso kötélre, vismtavá! lemossd a sírba és maga it 1 etaáŐ ntljokik. A halott aiál ki huasa a k Helef e fliideai a tödöj- parijára. B asután linyu tWtlá a hatottat, rikoaaa fejére a Ttírraetfircaukiát, takarja a rongyos pokróoadarebbal. Egy vau még hátra a néma játékbőt aa utolsó jelenete; de annak is vége lese mindjárt Régi sainéss as Öreg, jól játsza •serepét Fogja a hatodik ssál deaakát s a lerakott többi dosaka fölé helyesi. Könnyei ráhullanak a tákosatlao koporsóm, bogy a be-saeotelés formasága ne biányoaték. A legszentebb vis pedig nem a templomban, ha* nem a saereto barát ssemeiben van Elkeedi víssaahányni a gödörbe a ka viosos tűidet. A nap épeo moet ballih le a távol hegyek kéklő gerinosvi mögé. Egyik sugara még jelen, vaa a néma temetéasn, bogy aat Ünnepélyesebbé tegye. _ A fülemülék adaasoportoeulaak a kö-seli bokrokba s midőu aa elaő lapát kavios-tői megkondul a koporeó tetejére, mint egy előre meghatároaott jelre, rákeadia a balbtti éneket A kaviosok egyre hallanak s tompa morajuk has barmoniává elegyül as énekesek gyámdalaival. A romok saomeruaa visa-bangoaaák aa éneket. Lassaokiat betelik a gödör s fölötte kii domb hal mosódik. A sarándok ráborul a halomra a imádkoaik a halott lelkéért Moet előjön rompalotájábél a kufik, as éj madara, hogy Ő is megadja elhunyt barátjának a végümtaletet. Megérdemli tőle, mert sokáig lakott tele agy fedél alatt Nagyvasra temetés. Nineaeu itt fény, pompa oaínált víg és osiaált köaajr 1 Nem birdeti aranymegélya nekrológ a világnak, ée a világ oom is :tad róla semmit Nagy • eeerdaége épeo agysearteégében nyilatkoaik. Egy ka barát, egy sereg eealogáay és egy bagoly s eoek mind oly hűk a halot^bos I Mindegyik megjelenik mindennap a simái, hogy a halott emlékén ak áldoeaoa a kegyelet oltárán. á Kelt latMinji IvlMiéaÉflf Mesttiáfe tor. 19 éa tartett rwdkivIU kto HttfutMi Xalemegj e klslsiéjl nevében •iMllta Czikk-C/akk. lulki ée % berlini ipi»»i rektor. Furora virágokat bejt a német Mellen Jé egy Mertéi—Q\' az\'ilyen liajtáaokra reá mMh. Sokat tanultunk már a némettől, pedig kár folt a fáradtságért, mert kevés baeefra vele. Vettünk át mindent, a \|ó tett volna meghagyni a sógornak. No de, •sióte a sok kis német népeoeke (hontalan baaában) egy nagy nippé letty a melynek moet már hazája van, aeóta a német i lerni élet a eoa eaép jelenség mellett a Ikr esáná) furcsább dolgokat mutatja be a bámuló világnak, folytonosan demonstrálva, bogy •nagy* tudósok, milyen a agy lévedéenek vannak alávetve, e bogy a tudományos Oo érant milyen nagy bakokat ló bet. I A berlini egyetem Aulájában nagy Un napéig volt. jks aj rektor elioglalta hivatalát éesao\' kás snerínt rektori beenédet tartott. Du BoisRey mond, a híres terméenettudóe aa 0 rektori beeaédében Goethét saedte széjjel, ast a kis apró Goethét, akinek mü veiről ós nevéről egy egéea nagy irodnlom termett Mómetoreaágban; aat a Goethét, ki osajc a „Fauef-ot irta, no meg asulán mellette még mie munkákat ia, melyeket itt ott m ó g olvnenak. A jelenlegi német saellemi visaonyokra már maga a rektori beeaéd themája ie jel-lemaö; „Goethe ind kain Ende." KéUégen-kival du Boís Reymond aaért haragudott mag, mert egy máeik terméeeettudóe, Haeokel Jenában, Goethe terméeeettudományi kutatásaira vonat koaólag aat a vélemény t kooakáatatta a mult év eaeptemberében Eieenaobban tartott tarméoaetviaegálók gyűlésén, bogy Goethe aa ujabb pbieiologin fojlődéei történetében, mely végeredményében Darvinolmóieléhea vetetett, ■nagy saerepet jálanott. ! • A berlini badverŐ Aobiileoe tehát arra a szerepre vállalkozott, bogy megmutaaaa, mieaerint Goethe nemcsak bogy gyenge dilet-tana volt a természet tudomány ok terén, hanem átkoaottul roeea klilp ia volt ée tulaj donképen minek ie eaólnak róla annyit. Egy ember n kit a német nemaet 50 év óta Ünnepel, t i. halála óta, méltó teledtaégbe merülhetett volna. Ebben a raktarátusi beeaédben különben egy pár draatikju mondat aterénykedik. Metáni uljmutatáaul ide iktatunk ilyen egy eeodabogarat j • „Bármily prózaiiag ia hangozzék (igy saól a tadós profékor ar) nem kovéebbé igaa, bogy Faust, a [helyett, hogy aa udvarboa menjen, ott fedezetlen -papiroepénat adjon ki, ós aa anyáiboa a negyedik dinien-eióba eaálljon, jobban caelekedett volna, ha Margitot nőül veeai, gyermekét törvényeaiti ée a villanygépel mig a légszivattyút találja fel, akkor aaután a megdoburgi polgármester helyett méltó köaaönettel volnánk 6 irányában. i m Mily tudó a mcgjegyaée. Mit s^lna aa a magyar nép, hogyha 50 aMtendő múlva ai uj rektor eaékfoglaló-ját tartaná a budapesti egyetemen ée körül-belől igy eeóllena : Bármily próaailag ie bangoaaék nem kavéabbé igaa, hogjj Toldi, a helyett, hogy Tar L&rinea helyett verekednék, ön magában tépelődnék, tépoiődéoeiban nagyokat innék, ée a nagy ivás után bujában tánaaolna, jobban cselekedett volna, ha Tar Lőriaoaet felrúgja, Rozgonyi Piioskát feleségül veeai ée nanlán otthon krumplit ültet, eat. a Ok tndomáoy, tudomány I mily kevés érzéked ven a költészethez, mely pedig örökké változatlan, mint n talláe, mag a terméaaat, mag a szír, meg ai lélek; mig te változol minden pillanatban, máa arcaot mutatsz tű ndn laéeednsk Pedig te iaeokeaor aaok-bél aa eaellkbő< táplálkozol (a képzelet em-JfctiB) melyek bő táplálkozik eokkal szebb ikerteatvéred Aa a baaália hang, mely n tudóé rak-végig vonni, matatja legjobban, kegy nem igen forgatta Goethe prózáját •«n etylnsn kttóobeo jobb volna, a atylua araUtja, begy ea a sajátságos irány, Miibe a német szellemi ólat n legújabb dákon jjiliH, roModsImm módon terjed. Ds Mm gajmr-W. a snant ae I radomontádjal mntietjifc. oly ssvéeeé képes megítélni Goethét a nagy MWk, a mtíy kevéssé tud méltányol Imm Qiabi, a tmmlseiHadomáey kedveiébe \|\| anertínttei mélyedet! el tkk prebleméiba,1 a kinek, ka a nemi mfa kéi mai napeág raár ulhaladoit álláspontnak aem jobban jár a Q oethet leorroló du Bois Beymond ia, kiM egéea tudomáayát UX) centénél mnlva tSlá^ régen elrágták ae eao rak ie, és legföljebb csodabogarak gyanánt fogják oaitálni na \| ogyügyüaégen bábuié utódok. Hány Mfjhirá tudósunk fogja a feled teég bjVÍuiát ajudni, miket még FotŐfK gyujtaniHa lelkesijeel, Arany vjgasatalui és megnyugtatni, ée i^ihd a kettő kilapadhátat-lan élveaetek forráasj gyanánt fog ái atomiét örege ée apra\|a ál mi feikereetetaf. \' A berlini Aulának pedig uaeta hí? bél egyébbkor ie olyan aavartalan szellemi élvezetet kivánunk, mint u\| rektorának be-eaédje. Oly kevéeoé j irigyeljük a német sógort, hogy aa ilyed j jeleneégeket egéea ön nőtlenül regiaatráljual a nélkül, bogy valami nagyon ia követésre méltónak találnék aat a eaellomi aberretioi j mely mikép a moly pueetit jelenleg a német tudóeok közt II1 Vagy a túlérettjei folytán bekövetkeattt rothadáe jeleinek tartsuk aa ilyeoeket némely negyon ia önérneteeJmagJ00 \' saerénytelen ée tudományával nagyon ia eltelt ger mán réeaérŐI. li Auoh gutl Dtviokritoi Kivándorlási ügy. A „New-Yorkh\|n" megielenó „Oester rainbieeh Amorikanisohe Zeituugu-tól, a kö-vetkeaő levelet vettük: Tok. oserkomtőoédl Aa Oeatrák Ma^yannaágból folytonoaan le nagy mértékben növekedő kivándorlás mellett nagyon Mjnálaloe, \|ogy itt New-Yorkban nem jobb védrendeaapályok allulmaetatnak megérkezésüknél. Mád a mait évben érazték itt levő oaatrákok, hogy itt valaminnk történnie kell, Ők teliát n védegyletet ala kilőtték, melynek tevékenysége aaonban nem vált ba. Minden kivánjiMók köaött az ide ér nő omtrák-megyerdfc leginkább HÜkaégllk védelmet, mert m a németeknek, mint aa íreknek, meg vauja maguk atilárd orga nizáoziojuk, de különösen aaou magyaroknak, kik aem a német, eeml as angol nyelvet nem birják, snükeégük van a védelemre, mi vél földiáik köaött, vagy kzok közötti, kik M dieiek gyanánt adják ki magukat, okau vannak, kik elég likiiameretlenek, aa ujr onnan megérkeaő magvarok tapantalanaágát aaját előnyükre felhasználói ée kieaák< mányelni. Már többeaör vjolt. alkalmunk aaédel-gfikre rámutatni; kik p\'nat vettek fel ^e aat megtartották; bCjt egy alkelmat eem mulaaatottunk, hogy a bevándorlókat intsük ; ezek ügyeinek a saükaéges figyelmet ezen-teltük, a mennyire aa tllünk kitellett, kémek vo\'tank további tanácsunkkal is eaolgálni. Nagyon sajnálatos aaonban ae, hogy aaédel-gők köaöuaégeMO legjobban értenek alioa, bogy a tapaaztalatlanok biaalmába magokat behianlegjéb, mert OMk nem képMek meg-Ítélni a tanácsot, liorderajét oem értik ée randoMn aaon tanácaot kivetik, melynek követÓM legköny ebbnek látaaik pillanatnyira. Ba .már moet a németek között ia, kiknek pedig aailárd aaerveaetlk van, majdnem naponként fordulnak elő ilynemű aaé-delgéeek, mit várhatunk a nyelvet nem értő, ja ▼ieaonyokkal teljesen ismeretlen magyaroktól. Földieink védtelen helyaetére való tekintetéből teliát elhatároztuk, hogy aa ügyet kezeinkbe veeeeük. Már eddig ia readeeen közöltük aa, OMtrák-magyar éa csali bevándorlók neveit, mival kiaárólag osztrák-magyar Ügyekkel foglalkozunk, képoMktiuk liisszUk magunkat minden lehető felvilágoaitéet adni. Kiváló keraekodőbázakkal folytatott öesaaklttetéeeioknél fogva talán aaoknak kik itt áUomáenél küliek, jó állásokat eaakö aölbatnének ki, ont pedig d i j t n I a n u\|l tessMük, azokat pedig kik á nyugatra eaándékoauak menni, ae itt lakó aaámoa ie-merőaeinkhez utaaithatjuk. Azokat, kik neklnk ktllönüaen ajánlva vannak, idejövatejüknél fogadhatjuk éa rendeltetési helyükre kieérbetjük. Azoknak pedig, kik a régi baaában i\|t lakó rokonaikról kívánnak tudomást eaoreanl, ebben eegédkaaiaakra lehetünk lapunk álta^ a nélkül, bogy eaért dijat vennénk. Aa egjMült államok oonaulaival való leneaköttetéeeink képeeitenek bennünket oeatr. magyar gyároaoknak ée keraekedőkaek ér-tMltéeeel eaolgálni aaütfení piaanrói, egyáltn Ián aa lkot érdeklő, Itteni vieaonyokról. Minden díjtalanul WrtéUk Ae „Oeemerr. Aiéerikaniaebe Zeitung" kiáde hivatala. Nékünk arra a lejéire eeak aa n meg-jegvaéetsűi, begy t Manyar ember, maradj BÜDAPB8TI tttTÉKTÓZBDl KORITI AKTAL>e Tárea bajtkj és váltó hát heti jelentésé. \'\' I (Eredeti tujlóMte.) Bodapa^t, február 98. A péozbóeég egyre magyobb aíá-nyokat \|l\|, ée vólé egyét fejjffdikf a hauwe és emelkednek az értékpapírok árfolyemgij At európai nagy jegybankok közül ea okttrák-magyar báak volt aiou egyedüli jpfiiiKintőzet, mely a hivatalos kamatlábai a tény legei vinouyokhoz alkalmain! nem sksrts, de. tlgaap T^r ti® ó sein tehetett egyebet, mlat követni a nyagoti bukok példáját és kemstlábjá-Usk a váljóflsletben 4 uás^lékra, s lim-bárd üzletben 6 százalékra való IsexálIK táes által hivatalosan eiismiirte az uralkodó pénzbőséget. — De_ ijltózsdeüzloti o kiválóén stimuláló hsláiml jbiró péuilbó-lég mellett még mjls buzdító körQlmén) ek is feunforo^lsk. Igy s frsaétis kormáiiy-váltság elintézése éf a Ferfjjr-ksbioet kinevezése nom kis mértékben meguyug tutjn még s\|okst is-, s kik eddig ne<n hittek a helyzet fzilárd volt&bsn. Nem állott tehált utjábsn s hsusse fejlődésének semminemi gátló sksdály és ha visszatekintünk a mult heti áríalysmokra és összebsso^lltjuk azokat s msiskksl, igen jelentékeny kQlAmbeéget kéli coastatál-nunk sz n^óbbisk előnyére. A ml különösen a budapesti tőxadét illeti, ez Igen jól volt dMpooálvs ée egéu héten aailárd irányzatban haladt. A nagy bluUk részvényei emelkedtek. A magyar hitelbanknál ja kilátásban Uevó 17 fitos osztalékot igen\' kodrezó1 eredménynek tsftják, fóleg mert tekintetbe veszik, hogy s tavalyi esztendő a nagy pénseróvel dolgozó bsqkokrs nézve sbnormális veit — A párili; tózedén ez ugysnis tavaly iiiegbéuitottaiaj uagy pénzagyi ectióknt és nem engedett tért s nagy bsnkoknsk s működésre A pénz-bőség, ugy látszik, újra fel^nre hozta s financiális operátiókst s e tudatnak tulajdoníthatjuk, bogy bitelrénvények és a magyar leszámítoló és váltóbsnk részvényei s mult héthez képest i jóval emelkedtek. E* iutóbbi iotéteted! még az is hozzá járult, hogy négy [millió forint értékű aranjjáradék vau birtokában és ebből ez évre tetemes nyeréséget mutathat fői. A magyar járadék papírok és más állsmi értékek iránt ia\| nagyon érdeklődött a tőzsde, és ebben jelentékeny vásárlások eszközöltettek. A rente coo-versió folytatásának hire sz! utóbbi napokban sokat nyert couiiitentiájábiu -és vslófsinQ, hogy hs a vi-zonyok ] olysnok maradnak, a minók moet máii, legközelebb nagy opoiatió újra loléétetik. Vasúti értékek ós \| malom részvények hssoolóké-pen emelkedtek. ■Végül s mult heti és mai árfolys mok közti kftlöiubségot kitünteti sz alanti Itáblázat! i!; j [a 1 febr. UM Magyar hitelrészvény 2B1.76 Osztrák „ 2U2.60 41,-os aranyjáradék 87 AO 6VJ-0S psplijársdék 86 80 Lesdos, febr. 12. Németoreeág Mr éeeribt I uUaegatni fogja Ansstfia-Magjavev saágj obpssicniéját aeombee Bemánia résel, hegy a Duna rae^a rée»é u esrye-őt itleeM s fslysssrendőreég eöae IhíLl j\' nWrága, febr, 22.A „Poliük" szerint R pit \|o í f tranörökös nem megv Moss kváaa, hanem áaMtria-Magyaroraeág nagy köteté UÜkf fogja magát képviseltetni,. Aj a esslr.ák-msg »nr bank le aséllitejta (s leésámitoláei kamatlábat négy seáSnfékra ée sj lombard kamatlábat Öt ad aalékra. A bank m iatéakedéere a pénap Ma féjlMésk követkeatében kényszerülve volt ée mintnoey sa ontrák-magyar bank ióüalete jelenlég kiválólág Magyarereaágra eaoritko tik, m i intéakedéseek mi veemlk főképen baannk Pár ifi, iebr. 25. A Journal Offibiel ben maj jeleitek meg a kormány ama rca deletei, melyek; alapján Aumale herczee, Chártiies beraaeg ée Alenoon berezeg alku-maaáeak megazjíntetéao mellett a szolgálaton kivüli állomáuyba helyeztetnek. A rendelete ket\' a Ihadügyminiszter jelentéae előzi meg melybet) a i min. ea iotéakadéat követeli. Bír tllaJ élj febr. 25. Tegnapelőtt Brüaz Szel méllett [egy faluban dynamitrobbénáa Volt, uaely alkalommal két férfit fogtak el kik kfljul at egyik haláloaan meg van aa oeiitvéi A rallomáedk kövotkeztében kompro mitáló Iratokat foglaltak le ée forradainji ÖBazeeaJqUVél i nyoméira akadtak, melv Bel giumra,! aő más oraaágokra ia kitarj 1 l\'iszs-szegedi sorsjegy 109 60 Msgy. nyer. . 116 50 LeszámlU)^ bank H febr. 23 1)10 806.20 88.40 86.76 110 118.76 96 60 Politikai rövid hirek. Varáé, febr. II. A legstóbbi kor-mányrendelsjthez képeat VolhyaTában, Podo-1 iában ée Ukraniábau megkezdték aa „állami11 aaidóttldöaéat, aaat a aaidó jegyaősst áe ügyvédeket hivatásuk gyakorimtól el-moadiiják, A volhyuiai koJmiiiyaóiágban 17,781 némét települt meg. Pária. Aa uj mkieaterium prog-rammja, melyet Forrj nyoutban a kabinet bemutatása után fog kifejteni, hír sseriut követkeaő éőbb pontokat fegjs tartalmasai. A kormány magteilárditaai igyekaaik a kormányeáei skeiót; határpaottan ellenenui fog minden oly indítványt, mely semmi arad-menyre nemi vetethet a saaik srra alkalmas, bogy a két kamra közt visMlyit idéaaen elő j ellenetui fogja aa alkotmányxjsviziÓt s törvényt boa javaslatba avieeSSeeő bűntettesek reoidivietáki ellen, a hedaaragben eeelgáló beraaegek ellen aa 1884-iki törvényt fogja alkalaaaani, melynek alapján n harmagak asonnal ranuelkeaéei állapotba helyealstnek. Férik, febr. 22. A kormány mai ayilalkesstánsa — mely aaerint alkalmaani fegja aa 18M^ti törvényt k a bereeegeket el táv elit ja a baáeeragkől -4 ast ia kijelenti, kegy aürgőeebb tenni vsló ninos, s s köe-táraaeégot egyáltalán semmi veenély eem fenyegeti P á r i s, febr, 22. As Union rapubÜealae lapjai nagy megeléged teaal focadják aa qj kabinetet e aenak tartóé létet \|éeolaak. BsrlUl febr. 22. A képtfieelöhíáa ai ülése ifjao érdekes volt, mert klerikális réséről a legheveeebb médeá megtámadták a »Sroes kormlányt. Sohlorleiijer-Aiat agy nyi-atkeaoti. bén aa egées aaluéh^jaan csak erekjáiék jájboross katbélikaaok Uldöete-képoet, s kegy P\|iiimiieságliis e kslksliksssk Márnára mnoa többé iganaág. WJ Felhívás Ztla Egersaeg mecővároa t. oa iparoeaiboal Igen tiaatelt urak I A noléltéaágu vallái- ée köaoktatáaügyi mioiaater * mult 1882. évben 14^10 aaám alatt kslt rendeletével egy oly iekola felállítását rendeli sl, melyben u iparos tanulók a rajtban, kálönös tekintettel at egyM ipar ágakra, továbbá aa olvaeáa- ée fogalmesáe ban, an m- ée mérlanban ée egyéb ismeretekben kellő oktatást nyernek, miáltal értei dm ipi roaokká a igy a hasának bastoosabb polgára vá válhatnak. A i ipsros tanulók iskolai aaerveaetéről kiadott rendeletben MÍgoruan meghagyatik, hogy a növendék ifjú, mihelyt iparoatanulóvá lest, kt teles magát aaonnal aa iparoataaulók azáinári fönnálló ipariskola igaagatójánál bejelenten , e bejelentésre aa ót elfogadó iperoe. gaeda í i KÖtelealetik. A tanuló a tanulói éré kon kö elöl pontosan megjelenni, megjeleaém egy arra rendelt iegygyel ellenőrixtetik, melyet »a tanitó miuuen alkalommal megbélye gez a vegatt, hogy a tannló aa által a tani táeon ojtt voltát gazdája előtt igaaolhajsea, máa réurtil gazdája eaintén köteles aa ellen őrző jegyet láttamozni, Ha aa iparoetanuló iskoláit! li lanitó iparoa akadályoaáia miatt hanyagoljJ el, \'aa ipartanodai biaottaég e kö rülméayt további eljáráa végett aa iparbató ságnak bejelentem kötelee. E rendszabályok megismertetését a ty ea. .közönséggel MÜkeégeeoek találta a bi* sottság, mivelhogy városunkban ily ípariakoia két OMlályn fog f. é. máiains hó ellő va-ik> napján « polgári iekola helyiségben meg* nrittaíttn. a felvételi viaagálatok padig folyó fébraárlU 26-én délután aa elemi iekola helyiségben lógnak megtartatni 1 IlDgy pedig aa ipartanodai * biiottaág nemM mlködéelt minél nsgyobb aíker ko ronjbhsMa ée a keedet nehéeeégeit könnyeb* bon legvÖáheeeJ: felkéri e biaottaég viroeunk ösaSMipsroa tagjait, hogy ót haaafÍM 10* rekvéeében támogatni, neki segdkMot ayuH tani, a rendéi ískoláatatást komoly férfias erálylyel előmoadiiam iparkodjanak. f Mng van győaődve e biaotteág, hogy várpaunk derék iparosai, kik a korral ha ladai fplyton törekednek, iparos tanulóik iránti eme kötelmeikben felkiiamereteean fognak nljárni : mert seskie igy karöltve, a társadal ím hathatós támogatásával érhetjük el aaon saént ügyet, melynek diadalra jut* taiisa, ussL ártalmes iparosok k^pMtetéeé mindnyájunk easnt köteleaaége. Í1 Ei oaon hisai ia aa ipartanodai biaottaég, ni m i leaa vároaunkban senki o\|y iparos, tnu óját aa iskolába beíratni a oda já-ol uu asatauá, mert értelmes polgárokat nevklniJaunyitj tess: mint a haaa boldogsá- f;át\| elqmqadium, ea pedig mindnyájsnk iő phsjju I isjen áldaif legyen ügyünk fölött I Zala-iEgerseeg, Íb83-ik február hóban. P á ii k p v I o ll György a. k. hia. jegyaőí Ud v a í dj/ I.\|gjji, s. k. aa ipariak, igargt Eováea JL a. k. bia. eiaök. I I \' li _ Felhívás. Aa electrotoohnika terén tapeMtalható nagv mjvejetek és páratlanul gyors haladé-\' aokínem snak.a eeakférfiak aton törekvéaét idésik 41Ő, miása\'riut aat uralják ée kitágit-i aák, hanem aőt, még pedig eokknl nagyobb mérvben mint a gyakorlatilag alkalmazott tudómén raak akármely máa ájpa -4j a nagy klalnséibe^ IS a legnagyobb érdeklődért keltik. Se okból korsnerflnek látszott eleotro tecbniku okból és aa eleotro technika kedvelőiből áll t egy Űrnek, egy eleatrotaaknikne egyletet kmpitanL melynek feladata — agy miat má( államokban — abból álljon, hon; idevágó törekvések egyesítését kéj peeas, s aítheoratikui ée alkalmeeett villaj nyosságti urol valló felolvwások, találmányok! bemutatóin e uj tervesetek msghaMéléee, aajá; Isaaklelyóuat kiadáM s a tagok ^wbad eeameoeera által krablemák ismeretét gyarapitea a aféeoe átnéMtet nyuiteon éf idén megtartandó . alkalmából egy keblében léilmikii aaskról Aa elestrikes Hjlet sgysnMaanisd minden erőség ssskftrlainak gyöjtő pontját kéfwli a aijról való falst-^ásások által a kiállítási tárgyak iránti ér* telsMsnk kötvetítője leend ugy a tagok, ínint mlsdesok részére, a kik aa sieotro* technikai suveletek a taebaikns teremtő Sm-tönuek\' eme legfényesebb eredményei iránt érdeklődnek. A „béosi elekrotechnikua egylet" meg. básésábóT s tiaztelettel alulírott ideiglaaei biaotttség felhívja as Bsmss elestrotesfarika. sokat ée as electrotechnika minden barátjait aa egyletbe való belépéera, elfoead belépési nyilatUoza tokát, melyek as irodába, Wisr IV. WeyríngergasM 82 küldendők és vesen kéez kívánatra as egyleti alapazahl lyokat beküldeni. Béos, 1883. febr. havában. A bizottság: Fiscber Feranea, Mareia Józaef, Popper Jóeeef, Dr. Ungár-Saentmiklósí G. Ad. Dr. Urbanitsky A. Külön f é l é k. " . — 5yilváuos kiezfiaet. A nkgy-kanizui takarékpénztár lelkes rá-Issstmásys ajánlatára kfizgyfllésileg ujabban s helybeli kisdedoeveló egyesület részére 20 frtot ajándékozott, mely ősz-szeg átréietvén, s nevetett részvényiár-salat beosee figyelme- ée áldozatkészségéért hálás kösztyetet mond sz cfgyesoíet elnöksége. H Köagyülén. A magyar Szt .Korona országainak Veres -Kereszt egyletének nagy-kanizsai városi választmánya o bé 26. vasárnsp délután 2 órakor tartá évi readea közgyüléaét. A köagyüléera többen m jelen hettek volna meg. mivel az egyletnek 369 rondM tagja van. Aközgyüléet Ebeimpanger Lipót ur vezette, As évi jelentés meghal\'gátéra éra aáreaámadáeok tudoméeul vétele, a a felmentvény megadárautána közgyűlés a ki eoraolt 112 választmányi tag helyett uja kat válásztott a m által a választmányt ki-egésaiteÜe. Megrálasztattak: Hölgyek: Som-ssich Lőrineané, Eisínger Henrik né, Blau Nándoraé, Lessner Henrikné, Rosenberg Iz-raelné. Boeeofeld Adollné; — Urak Soia-aeioh LŐrincz, Dr. Tomoeáoyi Imre, Dr. Tu* boly Gyula, Ullmaan nyug. Őrnagy, Eben-spanger Leo és Gnttmann Lápár. — A tisztújító válautmányi Ülée a jövő béten fog megtartatni. — Felolvnaáa. A helybeli kaaainóban a legkÖvelebbi seombatou II o f 1 m a a n Mór felolvasást tart: A a iatéeróL — Érteellén. A „Balaton egylet0 kirándulási snakoeatálva f. évi máreziua hó t-én d. u. 6 órakor BudapMteo, aa iróikör helyieégében Ülést tart Db FenyvMiy Ferenc* elnök. — Háty ás nap Légrádsa. Gadó Mátyás légrédi plébános arat, febr. hó 24 ike mult saombaira eseti névnapjának év forda* lója alkalmából aa idéa szokottnál aagyobb aaámu tiratelője ée barátja látogatta meg. Danaára aa aa napi kellemetlen időaek a a Dráván való átkelés nebéaeégeiaek (a komp as alaoMoy víaálláa miatt nem köalekedbe-itoti) s délutáni vonattal egées táraaaág: Miklóa Károly törvényszéki helyettM elnök, Plihál Feranea kir, közjegyző, Kovács Béla kir. jbiró, Svaatics Károly járási aaolgabiró, Győrffy János ée Verga Ltjai ügyvédek rándultak át városunkból Légrádra, kikhez még az! ottani vbiró, aa evang. lel kéez ée póatamester oaatiakoztak, bogy a derék lelkéM a buagó tanig; barát s tevékeny kösé)eti férfiúnak ÖMÍntén gratuláljanak ée hogy aa iimeretM zágrábi nyilatkoaat ellen tannaitott haa-T" magatartásáért megjelenésük ée linn-telkedéaflkkel demonstráljanak. A plébános urat igen kellemeeen lepte meg aa érzelem ée ragaaukedás e oem várt nyilatkozása a meghatottságát növelték a tártaság esek nem minden tagja réeeéről felhangzott lelkes M köstöntések, ugy a derék éé hivatásának kitűnően megfelelő lelkéea, miat a tántoríthat-Ina haaafi érdemeinek kiomalÓM iránt. A házi ur igaa magyar vendégaaeretet tel látta el vendégeit, kik n legvidámabb ée emelkjedettebb hangulatban mindaddig fenn maradtak, mig osak a reggeli vonattal viasea nem kellett térniök. — A eaendőreég felállítá>t megyénkbeu. A m. kir. belügymini^tur dunántuli kvrUiuibeii az 1884. óv ja-Caár 1 én működését tényleg megke?.dö ssámu m. kir. (cseudórség fslállitAss érdemében Zalamegye t. közigazgatási ^bizottságához f. é. 8781- sz. s. a kOv\|t-keaó rendeletet intézte: A m, kir. cssndórséget, a 6. csendórséget a 2. kl* rlletbea at IISMtíIII. tea. alapján, akkéet szándékozom felállítani, kogy ki* vataloe mükódéeét 1884. évi jaaaár hu l én ténylsg megkezdje. A m- kir. 6* ssámu ceeedór-paraacsaokság nékkslys S« ék ee-Fehér vár szab. Ur. vároe ée 8. ssáms parancsnokságból áll. As rlsó fsáms paraaémokság székhelye Székes-Fskérvár — körlete Fehér, Veesprém él Toliamegyék területére terjed. Ezen isárayparancsnokság ismét 8 szaki szpi* rancsaokságrs (Székes-Fehérváron, Veu* prémben és Bzegstáidon álloméiul) és es utóbbiak megfelelő szánts ftnftkreosz-tataak, A második oáreyparancznoUág pHH M\| - <Mr * Vl—Hji területére tm fpmmtk+i Mi I ity>fi>wÉit<ti (Sojwoo i StMi-totMy HlftBll) • u tttóbbíak Mf ftA eefcea &rt&re OMUlDtk, A Sdik 4wi Mfcnyyirnwrtiii stékbelye We^ — kéreti Baranys, Somogy 4a Messiás területér* terjed. Katowárny->in>w>kiig bmü 3 uikuipimo eetrsáfra (Pem, Kaposváron éa Zala-Mfimtia áitiméul) él as utóbbiak ilfciilé ssAsaa OrsOkre nsstatoak. Za-laiMg/t területére lt On Mik, 74 gyalog eMéérrtl, a csendórségi OreOk áitaaáifeelyet nem levén megállapítva, fllkívom a kOxigatgatási bizottságot, mi-steriat a fentebb jegyzett zzámu örsftk állomáshelyeire, valamint-az egyes Őrsök Hfituámára nézve egy tervezetet kézzitien. Az érsálloitiáeok tervezetének, elkásrité-•éaél a kőtelkeid Iráni elvek tartandók •zem elótt: a) őrn minden járási szolga-bír óság székhelyén álUtandé fel; továbbá bí oly kir. játásbiróságok székhely én t\| mely a szolgabírói ssékhelytél jelentékeny távolságra esik; c) minden ssabad kir. városban már esak azon ezélból is, hogy a várossal szomszédos községek határai kellólM felűgyeltesseuek, d) a báayate-lepek székhelyein; e) vasjiti, valamint mis közlekedési csomópontokon, nemktt-löbbsn az ország határszélén, a fonto-itbb átjárásoknál; f) minden szskasspa-rancsnokság székhelyén a végre, g) akként állítandó fel, hogy az\'öraök egymástól SÍ—94 kilométernél távolabbra ne ee-seh«k As ezen alapján kéesiteudó elhelyezési tervezet indokdk/véleméoyee jelentós kíséretében hozzám legkésőbb máictioH hó végéig felterjesztendő. Budapesten, 1883. évi február hó 10 éu. Tieza, s. k. \| — Feltámadt. Berdioeevben, óbban < aa orosz Tároskában moly nek nevét agy iseonya katasetréfa taita oamrég amlsgeieué, a minap eeneáliás asat fordult elő. A cirkusi-Afés áldozatai köat agnoekáltak ugyanis agy Signoresko nevű karaskadöt is, a ki áp a saicsnoséilanság napján váltott jegyet a sir-kitssba, a kit Berdiosevbeo élt rokonai, sőt eaját íaíesége is magtalált a holtak közölt s J a kit al is teamttok. Moet a holtnak vélt i hirtelen megint előtűnt as élők között. Mikor ismerőeel megpillantották, rémtllettel menekítek előle; báaába akart menni, de oda nom oreaatották be. Hiába mondogatta, bogy C ugyan váltott jegyet a eeirkueaba, de ot-k őszben agy barátjával találkoaván, .aaaal falura utaaott: eenki eetn hitt oaavaiaak. A városbeliek kisártetaek tartják, a raudőrség padig — csalónak. La is tartóatatták éa moet a bttrWnben várja, al fogják a Umerni, hogy ö tuUjdonkápan ,8 [ — Nem engedi magát. Ame rika nem veszi könnyen sertéseinek kitiltását. Az egyesült Államok kormánya utasította bécsi én berlini nagyköveteit, hogy az ozztrák-magyar és oémet kormányoknál hazeon oda, mikép az amerikai sertéshús kitiltására felhozott okokat delegáltakkal együtt Hzagáltjnsák H \' ojt a. Aa egyeeült államok kohnáaja ab-bél indul kl, hogy egy ujabb ; szskérte-keslet nem fogja helyeselni as indokokat, \| melyeknél fogva monarchiánk lés Németország ss Amerikából szár maik sertéshús behozatalát megtiltották. — Megrendíti! csa ádi tragédia. A m, é. keleti vasntvonalupi a bátyúi \| állomáskos nem messze, e hó ! 15 én -— mint írják — hallatlan szomorii esemény folyt le. — Az ottani vasúti Őjr ugyanis Portana istenssszony kegyéből, a lutrin véletlenül egy pár száz forintot nyert ■ ast kezeihez vévén, számolgatni kezdte s épen a vonat érkezéeének ideje lévén, hirtelen jelzés végett ki kellett mennie; •ezért a pénz boritékát, jelenlévő I évee kis fia jelenlétében a tűzbe eldobta \| a pénzösszeget az asztalra letéve sietett köteleeeégo teljesítésére. — Azalatt a kis fin, látva a papirelégetésnek mulatságos voltát édes ntyjátél, magára maradva, a bankjegyeket mind a tűsbe do bált a. — A vasúti Őr dolgát végezve ismét bejött s legeled dolga vélt a pénz után nézni. Aat azonban sehol sem találta. Kérdőre vonta kis fiát. ki aztán megmondá neki, hogy papirosokat égetett l igy a nyereménynek vége taft. — Az epa pillanatnyi folbővülésében erősen földhöz ütötte fiát, mire az keeerveeen eirni kezdett. Az érnek a máeik szobában ievő félesége épen kii fiát fÜrOeztötte de a keserves sírásra ijedten beszsladva, belátta, \|hogy legszorgosabb anyai ápo-lása dácsái a sem képee a lassanként esz-méletlen állapotba jutott 1 élettelenné vált kie fiit feléleizteni. Ekkor eizébe jutott máiik csecsemő gyermeke, kit a fürdővízben hagyott Gyorsan kirohant; de már későn: a kis gyermek már akkor belefulladt a vízbe, őrülten rohant ekkor ki as istálóba s rögtöni ^Ihstározással felakasztotta msgát egy kötélre. Az spa e szörnyű látvány folytán szintén golyót röpített egyába- — Újvidékről írják: Petrov-esi nevü faluban kösel Odesszához raeg-hslt nemrég egy földmiveld, Olgelov J., ki 147 éves volt. £gy fia maradt életben, ki már 115 éves, egy unokája 85 évei ée dédunokája 40 évei. iEmlitésre méltó, hogy Cigelov Jakab nem volt valami beteges öreg, hanem mindig, as utolsó peresig egészséges. A kik ismerték, állítják, hogy soha nem elvett forró ételt és szeszes italokat nem ivott 6n, hogy nem ii dohánynott. — Heine Uelurlk ösvsgye, mint Párisból írják, maghalt Passyba[i. A nagy német költő a szegény leányt mint munkáenŐt ismerte meg, megeaarette ée elvette. A hires ember btUake volt arra, bogy a snép Matild ő benne nem a költőt, de as embert szerette meg. Heine tSbbesOr elbeaeélte és levelei ben is megemlékezett nejéről, ki mindjig csodál-kesott, mikor férjét, kit ő szintén egyszerű embernek tartott, olyan sokan látogatták, tisstelték. Heine ftsvegye 1850 Óta volt On- Vény, eaerény körüldények köat ált, halt H vRé* osendbeá lamettoteti is el. Á T. olvasóinkát figvelmeatefjük a Upuukfblrdelési rovatébm látható „ Aaiooda\'4 féle hirdetésrk, mely társulatnak fő ügynökségét 0\'ar tor i Oéskár ur veíte át 4-j Bflvhl hírek Bécsbén egy elegam fiatal férfi é^ hölgy a Dunába ülték mkgnkat. — Mexikóban kiütött a kolera, \|— A ,Danáutula .szerkesztését Sarkiidy; Elemér vesii át. — A lözép-iskolai törvényjavaslat márczius 5 ikőn kerül napirendre. — A dunai kofferen-czia\' —■ ujabb hírek \| téeríot — e héten bevégzi munkálatait.; 4- A ferenczvárosi tárza^kAr hangversenyén, városunk szülötte : Búmavölgyl Szidónia kisasszony is közreműködött. • —j A franczia tyank a leszámítolási kamatlábat 8 százalékban állapította meg. — (imőt párbaj készül, Tóvölgyi Titniz ét HenUller Lájos a „Dobreczcn" szerkesztője közt. r— A budapesti önk. tűzoltó egylet pa uncs uoksága tűzoltói pályakérdé-se ke t fog kitűzni. Ujabban már! khi-nslsk 41 elfogadják kz idegen ércjemjel kitüntetést. — Bécsben villambi vasút van tervben. — Műkiállitás less n, ta-vaszszál Pozsonybanr — Szomóruj statisztikája fOvárosuok kOzerkölceliégének, hogy á Fortuna foglyai közül , 5u még nem haladta meg a ;16 öves életkort. — \| SntergombanVi felütötte fejét a t pán-ezlávismm. — Hegelifeld Imre gréjf hat natllid) értékű vagyon^ hagyott hátr^. j^l r o d a I o m. — Áa NOrnnág-Világ" febr. .34 \|ki saáma pompás illusstMiiőkkaT(osupa sitünő fiunalssot) s mint már msgseoktuk, tartalmas, válogatott aaöveggel megjelent Eleő okikkét Ötvös (8ilbersteiu) Adéllá jeles aestljetiku-suuk msgvas esikke „A háborúk festője,u melyben aa oly nagybirü kitűnő osataképféftő Veros^saginróf uj adatokat sorol fül,js mű-vássetit n\| világításba hely esi. Utána fydém Gyula érdekfosaitő a figyelmét lebilincselő novellája a „Noé bárkája- következik, melyet CsálUoroyai Lajos SA czigány vajda leánya" osimü Csinos rsjz követ. Be-zárja a szépirodalmi köalemények sorát Bisn-kievioa beszélys : aA Isin jegyaőie.fi stb. Előfizethetni Wilkeni és Waidl kiadóbivaU-lábaa korouaherozeg-uloza 8. asám. Blőfise-tási ára egáea évre 10 \|frt, félévre 5 Irt, ae-gyedávra 2 frt 50 kr. i —r A ■ Béesben megjelenő .Erdekee Lap" „Das interessaaté Blatt" legújabb számát majdnem kizárólag Wagner Richárdnak szenteli Képben hoaaa a veleoosei Palaaaa Vanaaminboo történt halotti jelenetet, a Tan-hausér első előadás étáa (Osztrákországban) irt lereléiiek photografiai másolatát, mester sikerült aroaképáL Érdekes,, bonnno Vn-oant tollából: „Wagner utoleó tele" sat. Van még benue egy osoportkép a sae-renoeátlenül (árt „Oimbna" hajé utazásáról, — aa angol parlament megnyitását, a bour bon berezegek areaképeit, novellák, eakk-feladváeyok sat. A lap hetenkmt je\'enik meg gaadagon ülusatrálva, Sebulerstrasse 14. Béoe. Meavadávl előfiaetáei dfia 1 frt 35 kr. VáltéOboa noaoi h, értékpapírokra adott ^MÉft 1MWértél .(.pírok késaUle lOéIOié ééasáámt i kAszln»olp !fj\'95i szelvények kása-lete iÚ\'i t. Öbszeitdii 267078 frt. 82 kr. Tábor t lén részvény \| alap 887\' ivéeytőke,! 1000[ Ö0\| hafiaetinasl jlüOOOO. Tartalék-Botátek it7M0-67 Előre fal _JL_ Veit kamátok 8312II Feljaem vett oeatalák 147,.raM WftW esők 20600(3, fl\'isata nyeroméay 0•esésen ^67078\' 82. Tartoaik: L-\'iráii 10 V betétkamatok, [kifizetett 1774 40 betéikámi tok tőkésitatt 2591 25 4368 65 költ ségen 54110 IL adó! 1872470. Tartalékalap, 1882 évi ben&áaás} 514 95 1862. évi igaa-talésagi utalék 1174Í08 Nyeremény; Saját értékppní aink atání ádómeutae kamat 88210 nyérámén f álhoaat I88J. jévrŐI 8190 tolyó évi tWi ayereméan 769469 8609\'59. össae-sen; 220( 1 48 KOvkál j Myereméoy-áthoaat 188L jévr 11 82-90, kamat ás jutalék, nyeremény: \|2CT 8784, értikps punknál nyeremény 107302. rénsoomekj és ssUváuyeknél nyeremény ! 181.22. Ossneéoo 22081 frt. 48 kr. NagyrRai ízaán, 17H2. disJsmber 31-én, Qold-sebmlét 1titkár, üMjeei Qutmaan Henrik elnök,! V álleusteiiij fiigVoa pénztárnok. A fonti méri ig, úgyszintén íveszt- és nyeroeági •sámtá át rmsgállatoÜ,. a főkönyv vei ás mel-lákkönyv kkel OsesebáuoéliUatoU ée aaokkal megaéyea laek Ulálkaltott A felügyelő bi-sottság : )sutscb Mprl Lángyal Igaáoa, Betti-beim lOyl aő. Felelős Társsaor A nngy kamttai kereskedelmi ás ipar bank rásavéuytársulat 1882-ik évi sárssá m ad ál a. Vagyon: Pénakésalet 1781478 Aa osztálya sserkesstfl:! TARGA LAJON. kesatő: HOFFHAMIf HÓB. 249 k lírk. jacná^ 12. 1882. érési hirdetmény. igy-kanizsai kjr. trvsaék telekkönyvi résaéről köflliirré tétetik, bocy So-mogtmegke ízesített árvatár képviseletében Dr. flool reiter Kornél tl ügyéss esurgéi lakói égrebajtátónak Sneff) Jőaeef végrehajtást saeoyedő negy-kauissai lakés elleni 300 frt. tőkei 79 lrt/78 kr, hátralékos kamat k 300 I frt. titán 1882. évi Istauár hó I ső napiátél iáról7K temetők J4 írt. 00 kr. per, 7 frt 20 kr. végrehajtás kérelmi 9 frt. 50 kr, ja-lenljgi, sl még felmerülendő költeégek iránti végüebajiáei ügyében a fent neveaett kir. trveSák Urületáhea tartooó n.-kanizsai 198 ss. t\|kvbin A f 218. bhrsa; a. felvett ingatlanok Sdhneff Józsefet illető 972 frtra be-esülj baáonfele 1883. évi május hő 15-ik napján délelőtti 10 órakor ezen kir. traeaék telekkönyvi helyiségében felperesi ügyvéd dr. Hoohieiter Komál v. helyettese kösbon-jöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. \| Kikiáltási ár a fennebb kitett beosár. ! ArvLreani kivánók tartóénak a beosár 10\|lát készpénzben v. óvadékképee papírban a kiküldött keeéhea letenni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő résaletban még pedig j as árverés jogerőre emelkedésétől saámitabdó 30 nap alatt, a másodikat ugyanattól 00 nap alatt, a harmadikat [ugyanattól ÜI0 nap alatt, minden egyes ntaiet ntán, as árverés napjától sBUSitanaó 6 kamatokkal együtt as árverési leltéftalakieu meghatározott helyen ée módosatok naerint lefisetni. \| I Esop hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megáliapiiottí árverési feltételek, a hivatalos Drák alatt a uagv-kaniasai kir. trv-saék Ukn osatályánál! a Nagy-Kaniaaa vároa tsnáesánáű megtakintletők. N.-Kanizsán a kir. trvsaék mint tkvi batéeág 1088. évi január bó 17-ik napján HOFF JÁNOS maláta-kivonati egészs6gi8ör, Ezer ember ennek készinl eeéez-eégét ée örvend Hetének. 58-szor kitüntetve. üyllfáiei klezlnet és ritka módja aa elért gyógyaredmínynek 1882. üügüBztüB 21-r61 spy anyától, ki tudja hogy aaIdájában határtalan öröm uralkodik, suti leánya,; ki a UgirtótlatólA fi■ l$Umrt adott okolt, a Hoff János /db maláta kétzűmények, a maláta kivonati egéseiégi sör és a kon-ossntrált maláta-khonat hatná-lata folytán meggyógyult. HolT Jámom urnák ss. kir. ndvsri j sséltlté, ci. kir. Unsesoé, s koronás ziaaj éráessUssest tuUjfonow, a fíbb poron ét itaitlnsl IsvsgUaek s Hoff Jsaes féle m»lU kiveaaiagjssüt gyárosának, a Isféth aorópai áltaísa dv. ssál. lilája. Bécs. »laasr-etraass 8. as. Egyetlen leányom, ki már öt év óta beves köhögés- ée mellfljásban eaenved, a legirtóziatóbb félelemre adott okot; akkor lettem figyel-mez tetve önnek egy hírlapi hirdetményére, melynek követkeatá-ben as ön jeles malátasöréből egy kísérleti küldeményt hozattam. Ezen idő óta aaaz jan. 1-től, juL eleéig használta leányom a malátasört, valamint a koncáén trált malátakivonatot és oly jalantéka-nyen javul, hogy már moet is tel-jeeen egészségesnek mondhatjuk. Mi mindnyájan gyermekünk életének megmentőjeként tekintjük Ont e Örök hálára köteleeve érezzük magunkat Neumsrkt 1881 ang. 24. Tisztelettel Ieh WH. földbirtokosnő Meomartkbaa Stájerországban. A valódi Hoff iáaee-fWe maláta kl veaat o\|éezeé\|l sir ára) Maláta tffcssáfi sBr 1 Svs( 60 kr., 6 ttreg 3 frt 10 kr., II Ivsf 6 frt 9 Ivéf 15 frt 58 Ivey 10 frl % kflá mJálm eukoléii I. 2 frt 40 kr. IL 1 (H. 60 kr. Ili t írt, (Nsgyobb mennyi-ségnát szabott) MztáU cznkorka lzacski SO kr. C% dá /. saseké ia.) Prsepzrflt (jenask-tap-mslátzlisst 1 írt. Zsnisie tralt ssalAtaliveaat 1 Ivef 1 frt, 00 krért is. MsliU-kává fj eeoBSf 60 kr. S0 krért. Egy bén maUu-f&rdí 80 kr. rsraktár: N.-Kaniiaa Keiaalhoffsr Jésssl laitétt 01 őséből. IrtéB & \'Klóin; imU Ijirnifi. Hs-binaaky Adolf; Sifrawli.- BSlUr P.,L KmuUfm: WOnich Ffrenci; f iinsá-ron; Laypesif Cj.: KmU<um Bebr B.; fmroUm: Kasy, Hocbriager ll«ü" ráesek; Zifr4i Kaiier A Las; St—ímt-hely. Keteiaea M. J.; Ktmimim: Saatf vem (jófy. { Ntsi Sptxer Sándor-Knm: Boinyák T éa fia ; ■waaswle* OsaItass Vincaa gyófjss. faiq iiIm Zsibáru utcu ?\' 9 9-17 91 1—1 i i i « * i i a i A Nagy-Kanizsai Bank-Egyesület Részvény-Társaság f. 1883. évi márczius 18-án délután 3 SAJÁT HELYISÉGÉBEN órakor kllenczedlk évi rendes közgyűlését tartancjj&y melyre a t cz. részvényesek tisztelettel meghívatnak. A közgyűlés tárgyai: a) Üzleti jelentés; » számadások ós mérleg jóváhagyása a felügyelő bizottsAg jelentós^ alapján. b) Az osztalék meghatározása. I \| j \' ül t „ . c) 2 igazgató tanácsos választása a sorrend szerint kilópO Ebenspanger Lipót és Stern J. jMór iirak helyett, vagy ezek újbóli megválasztása az alapszabályok 15-ik §-ának figyelemben tartása mellett u) A felügyelő bizottság megválasztása. j e) Egyéb alapszabályszerűleg bejelentett indítvány tárgyalása. \' , Mh , L Flityclmexlriéh! Akon tisztelt részvényes urak, kik a közgyfilós^n szavazati jogukat éirényeatem óli^t-iálc, az alapszabályok 35. 8-ához képest felhivatnak, misserint Siég le nejn járt szelvény ekkel ellátott részvényeiket £ évi rnárcz. bó 10-dikétól egész márczius 17-<likéig terjedő időkősben az egyesületi pénztárnál letéleményessék- Keit Nagy-Kanizsán 1888. február 17. i . .. . , i mpmm............................ h m i . i n... iü i^iu. ^ igazgató-tanács. í i t H Mf a irtmrfel hNttai4a\|. Atafert ÍkVaS4üit hirteáei aégAjtjfcm \|ffl « MÜW waiébeu K p 1 • illniwii k. tÖ». itfHrf ea^Jb\'rAftflguip flIW.1 évi M # t« mIih a kitt vém)\|ae maplá vegy*bakon H^iwaneabarg Jóeeef I -áeieeet teté mMlumoiriáee tkrlooői ! •w^i t U krri b««Ult oegyebb UH, makor, oUi, feaék, külön i •ée amtaB iiMaiik, p»pú", fila»«r( gyertya, aMfMiu bolti, ilváfiyok ée qgyWktlf UW tngá«g«k eyihlnoa árveréa Utju etaUtttak Moy érveiéinek helyaaméo Nagy- j ■.aeieaéu vogyoubukölt bolti bejjrieágatte \' [■•"ló e^Mkléeére évi oiárcziui bél I •4a ée kővetkeeő\'uepjaiuae iTo. 0 órája j beiártőőni "kimúlik, A* melytől a ventii! I aBáadékoeók oly ajttgjagynéoaol érteaitlotM,\' bogy »z ériuiett \'lugőoágok oaoo érvei éaán \| M itfel.^vi Üti/ I, oi, \|07. fa értolmébttit f a legtöbbe\' igérmiek beoeáron alul i« aauuneli I keep«ne lefikoMa moUntl el adatai rögnek. V. Kai.iefo, 1H83, február bé 21 l-l r\|uiÁN FUtUNOZ bir. végr. Az e. o. általános Ka leseik ellen biztonitó tárnaftág H í: t B £ M. Tí-lpcwn bfetett alap lók éje Egy millió forint oiitráli értékboa. A láreaeág elfogad : I. Igréaklal veid ilktealláMkat belteotek eftén éa pedig minden tea ti baloeet ellen, mely!. bi»lo»itoHe( jjliivaiéaébaij vagy azon kívül, ottbod vagy ulkfkbch érheti. Példa : Valex-elylbenkér, orvoa, ügyvfcd, Irodai MvateUtok, ba a batjibítiat 5 évne köti meg, 10 000 írt baléi ée muákaképtel\|Neág aeetéie, II Irtot éyi dij idaetéee mellett biítoaitbat maginak, -j Több ktteakkaaUel jjbró bivatáaij egyénekrebéeve, a díj megfelelő arányban drágább. tl. tömege blaéoaltAeokat a valamely gy libán vegy tuáa IparválJalatDél a kalaaaoU válameanyl egyéut hivatémaerü fogUlkoaéauké gflkorláia köakaa érhető teeti baloaeiek ellen. íj . A mii£jaror/.ltgl vtvY\'rlipj iitfkaffg : líuáapeat, Ddrpya utcd 10. é2 24 5 ( Nágy-KatUaal fóWnökiéé: 8GUBRZ é« HNGLÁNDKR drmktiAl. \' t\'jA mám. lijS. ifveréal liiralcáaiétt^ Alulirt kiküldött végrehajtó aa I&8I. évi LX. i. r» ÍM. értelméken ozonuel köebirré tnani, begy e negy-kaniaeei kir, jé láehiróeég Ó36 eaámu vágaéea által (Jebrl-der Rott bémi a»ég v^relieiteté javára Boreetaky Uyule nagy kaniaaai lekéa ellen Itt frt. 15 kr. tók.i a jirnlékel erejéig el rendelt kielégitéei v^grehajáa alkalmával btréilag ialQlíeglalt éa W írtra bfc«illt ktl-Itoféle arany áa eattat uemttek éa cgyvbekbSI^ álló ingóaégok iiyilv. érveréa utjéu eledatnek. Mely árveréenek a belyaainén, vagy M.\'ICaniaaAn alpeita bolti helyiaégében leendő amköaléeére \|H89-ik év uiáreaiua IMk uan-jénak délelőtt 10 őráje határidŐQl kilUaaliit ée ehboa a vaoni eréndékoaók eeenuel oly megíwgyaéaaol hivatnatnek iu«% bogy aa \'..érintett ingóaégok wen árreréaon, aa 1881. ovi LX. t. ea. 107. § a értelmében a legtöbbet Ígérőnek beceároa alul ia eladni fognak. Aa elárveaeodö ingóaégok vételára aa 1881. évi LX. t. ct. 108. § ában mecállapi-toll (altételek aairiat len kifiaetendS. Kelt N. Kaniaaán ik évi február \| bő 22 uapján. FÁBIÁN kir végr. 95 t—I oh^s^sssík ^ ■Ff^ri w Hirdetmény. A (I í) l-z a I :i i takarélq>éii?Uir-r6H^ény-t4ráaróffiió.l bt\'téiliaa lévőj tőkék jutáui k^iáatláb ISS:Mk évt áprll hó nmpjátél fo^va fél 0 m a rnaj 4 keriakedtlml éa íparkftik-réuréBytárgalBl HA«Y\'KAlÍIIilH faxgatóeági illésen hozott hatámaUáil fogva mától katdva további Utá^ kj^étlg a nála elbelyerett pénzbetétek után iáa padig: 90 napnál aam rövidebb i«í«if béiett Összegekért 4\'1/j;, 90 oapuljl kevesebb, de 45 napnál aem rővi-djsby id p betett Otszegek után pedig1 47.-01 kamatot fizetefid. ÁzookívOl 1 betéti atAa járó 10\'/, tőkeadó a bank réééról fog fizettető!. Nagy-Kaaizaáo, 1883 ftbr. 23 án ! 90 1-1 \| AZ IGAZGATÓ8AG. n 1111 1 .......... kamlatol 50-rul 4 <\'N ra lear\|klllttati\|i, d« viaront a 10;, oa tr»U» kamat adót ■ törvény éleibe U\'ptetéa^nAk napjától j az adőkötolei b"tov(3 fél llelyett, it takarékp^nztúr fogja fiaetui.\| Nagy-Knnizsán, 1888. február Iió l7-én. 96 1- 1 \' AZ tGAZGÍTÚ8ÁG. Meghívás. . 1 jl a del-zalal trücmrékpénictétr rénrrénj-tAnmnAg réemréoyeaeí 1888. évi méreriua 05-ik napján reggeli 9 őrekor Nagy-Kaniaaáa aeját helyiségében tartandó rendes közgyűlésre eaennel tiaatelettel megbivetnek. TÁRGYAK,: jj Elnöki jelentéa ea Qale1 eiodtiiényéről áa a táraulat álláaáról. 2) A táieaaégi aaámedáaok éa köoyfek 1881 évi felnlvnagáletáróli jeleotáee "éa aa elért nymámény faloaatiaa iráati javaalafa e ialBgyelő btaotiaágnak, —• ennek etapján 1882. évi aaáujádáaok éa vagyonmérleg végmegállapitáea éa a mutetkoaó tiaeta haaeoe feléli rondolke^a éeia aaáinadók föimantéae. ^ Aa ;alapaaebályok 103. § e értelmében jea aiehittki tiatleleidii megállenitáa^ Igacgatóaági javadat ea alapazabályok! S6. éa 89 Q-ának mődoaitáae iránt A iáraaaég hivateloe küalönyénak e fo\|yé üaletévre leendő kijelölése. v A hiveteloakodáai idő lejárte követkaamben ar. igeagelőaágből kilépő kflvetkaaé 11 Lganjmjóetgi teg u. aa.: Albenioh Jéeeef, Dr. Italaik Ferenea, Blau Pál, Ebeiupaogar [Lipót, Umpár Ferenea, Qertelenáy Béla, Komlóay [Ferenea, Löwinger Ignios, Bittér Jáooa, UjvAry tljéa éa 8aalmay Károly urak helyett ujak válaaatáea, vagy eaeknek iaméti meg-válámitáéa Kiolt IVagy-Kanliaáu, 1883. évi február bő 4-én. As lgaagatéaá\|. A t. ja. ré«tvényaa tarok kéretnek Mavaié.lapjaikaiák réaaréevaU •léantatiaa melletti itrétoléra a tatcarékpéaijér halyiiéféban folyó 1883. évi maratni 24-én [megjelenni. AZIENDA osztrákríranczia elemi- és AZIENDA" osztrák-franczia élet- ésl járadék-biztositó társaság. T. GZt Van szerencsénk a t liKynöhM^I biztos lai Daleset-biztositó társaság. ruháztuk. Az ..Azieinla" elemi- ésl benyújtott biztoaitási-ajánlatokat (ír tó-közönségnek tisztélettel jelenteni, hogy a iöntn^vezeit két társaság nairy-banl#^ai íft- í • !\| • • • i Trl \' \' f !\'•• !\| . . I i y.í.U .. ( I í • r lori Oscáid iirra aleset-biztositó társaság részéről ezeil fiJügynöli aíg tótomík nyert felhatalmazása hatkrain belül, annál állóan intézend el, és azokról a biztositási-k csajtauJja ki] továbbá jogosítva van az élet-j és járadék-biztflaitó-tirsüság rét\|aéfe, ijözvetlonöl és helyi va£y mozgó ügynö- kei által életbiztosításokat közyetiteni és az azok után járó dijakat beszedni A főügrnökség cllogad min leniionni biztosítási ajánlatokat, u, hu: a) tüzkAr ellen épületekre, Árukészletekre; bútorokra, caéplőgépelyre mjndjennörtiu terjménykészletekre b) jégverés által okozandó károk ellíjii \| c) az ember éleiére miiidtm módozatban.! Kérjük Síirtory Uscar fűügjjiök urat biztpsitási ajánlataival megtisztelni I_lliy • •[ \' \' • tisztelettel ..^zisirxa^b." osztrák-íranczia elemi é« baleéetrljiztositó társaság magvaroriiági képviRclőaége LICDTINBÍRGIR m. p. THALY m. p\| rÍJ^H™ Hivatkozva a fentebbiedre. Van szeré^séln tisztelt üzletbajrátaimmik é? azoá bii mukkal megtiszteltek, tudomására hozni, niiszejint \| a JFonciere resti biztoejtójinttv.er )tvétiyékel Sartory Oscár főügynök ár aláírásával bo- és marailünk • ÍR j[ b Íj .j^TIlST [isztr.j fninezia élet- és járadék-biztosító társaság magyaroraiágl képvlarlőaégf THIli m. p. I ^itó-égyfeleiinnek kik eddig is becses biial föügyböksógétól s^ját elhatározásomból ntóg- ^ valtam es a\'fentnevezett Uirsaiágo^ ííaffy^ril{scial\| í^riolSt ieléÉ\|té\|hénran Klláfflloít lialA^l^rrel én iotf olklial mától kezdve BtvJttem, KállaiÍNátidoif unit titkári tjeendokkel megbtmn, ézentul t biztosító közönségem fokozott igényeinek teljesen megfelelni, biztbsitási kötVénjyekjrt ö\'iiállóftn kiíillltaijl és fi lelietÓ lépedvesjöbb feltételeket ós díjtételeket nyújtani képeftitve vagyok. Felkérem teháíaj í biztosító köiönsegetj eddigi ügyfelemet Uam bizalmokkal engem, mint az ^Azienda* főügynökét is változatlanul megajándékozni ét mi számosaob ajáibluiaival m^gtisítelili H I Kelt Naio\'-Kanízsán mi^t Ipnt. I Mély tísztelettel a nW-kaniz\|ai ^SjQgynÖls^ SARTORY OS főtgygdkí AR KÁLLAI NÁNDOÖR ^titkár. 94 1-