Zala 1883 08 augusztus k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	34.88 MB
Keltezés:	2010-05-25 15:46:15

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1310
Megtekintések száma:	5228
Leírás:	Zala 1883 augusztus Zala megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: VI iiagy-jvamzsa, 1000. szeraan, aumisztos i-en. A. evimjani. ftsskei P% kfts kiri>bi>», l^inifcéi mm. Itt. Érek Kgéas ém I frt FHAvre 4 Irt Negyedévre I frt mjmm 1 far. ttbbssttrl htrdetéenél ( k* M k». I sstilsst wüm■ Ar>n4n » méb hivatalos hirdetmé- ■ aysfc 30 ke. bélyegdijon fslül 100 saólg Éh, sssalal mindac sséért % kr. 1 Z AíLAj : MEGYEI ÉS HELYT ÉEDEKÜ POLITIKAI, KÖZÖAZDASA0I ÉS VEGYE8- TAETALMU LAP. SzarkasstAl Iroda. Bova a top ase femí réaaét illet* ktslaménysfc kflides lék Bsjss uteaa 4. ssáss. ,1 1C1 BérmeotatlenNevelelt sask iámért ke-eekbíl fogadtatnak el. Kéeiratek rUMM nem kfllleteek. Mviliiér : petitiore 10 kf. A Nagy-Kanizsai várni szabadelvű kör, a Zalamegyei ögyvédegylet, a HagjKaoiMű- és íjélzeílai takarékpénztárak, Bankegyesúletjée , Kereskedelmi bank hivatalos köztónye. MCflJCLCNlK HETENKINT KÉTSZER. 8 Z E R 0 A N ti IZ0BBAT0K. A pécsi dalárda. (8 M.) Azok, a kik é kitűnően szerveseit dalárda saivhea szóló énekét hallották, bizonyosan kellemesen fognak via« zae rnlékezni azon szép estie, mely bizonyságot szolgál-taloli arról, mily szép eredménynyel dicsekedhetik at egyetértés a társadalmi tevékenylégben. A gjönyttrü, lelket vidító, Öiz-szehangaó ének esak külső jelensége aaon társas együttlétnek, SS együtu működéé áldásának, mely a társa-dslml tevékenységben nyilvánul. — De nem kell-e saáibbavenni e szép eredmény feltételeik is, nem kell-e . számba venni aaon erkölcsi hatást, melyei aa ily szép egyesülés önmagában hordj s melylyel kétségen-kívül magára a városra is kihat, melyben ilyen egyesület létesik. f As ember termésseténél fogva is a társas éíletre van utasítva, hi-jezen erre veszthetjük vissza as oly sokféle egylet keletkezését, mely kö-sül mindegyiknek meg van a maga speciális czéjja, 8 nincs kétség benne, hogy as ily egyesülések már feladatuknál fogra is kell, hogy nemesi-tőleg hassanak minden egyesre és a rideg egoismus kinövéseit mindjobban és jobbén elenyésstessék. A ezél tehát a legfőbb esetben közcsél és nem öncsél. Egyedül a dalárdák ások, melyek mind as önosélt, mind a köz-czélt a legnemesebb módon egy be-\'kapcsolják. Igaz, hogy ss egyesülés iti is személyes áldozatot/sőt fáradságot is kíván a résztvevőtől, • de van-e kedvesebb jutalom, mint az, melyet a dalárda egyszersmind tag- \| jainak nyújt? Eltekintve attól, hogy a dal mdvéssete nemesilőleg hal a lélekre, mily gyönyörök forrásává válik a közre nésve is. Valóban ások a férfiak, kik Pécsről elindulva legelőször városunkban állapodtak meg, hogy városunk lakosságát riika élvezetben réssesitsék, — as k a férfiak, kik a polgári életben különféle foglalkosásban és tevékenység ben a dal örökzöld koszorújával Övezték magukat és egy va» lÓdi demokratikus egyesület képét nyújtották: as élveseten kívül komoly tanulságot is hagytak maguk után, melyet jó volna megssivlelni Kanizsán, abban a városban, a hol as elfogultság fs Össze nem férés átka oly sok jót hlusitott már meg. Nálunk is volt már dalárda, dalegyesület, sőt volt már, mely \|)i-sonyos tekintetben vfcágzott Sok fázison ment keresztül ez a kanizsai düéárda s nem is volna érdektelen fa/Annak idején registrált adatokból Összeállítani életét egész addig, míg sa utolsó hazafias akkord hangzott el még megmaradt néhány taffja dalos ajkáról. De hát hagyjuk aa el-hánytat és fordaljunk az élŐkhOz. — Forduljunk aaokhos, kik a lélek mi-velő, nemes mulatságot többre becsülik a politizálás áldatlan szal-mscsépelésénél á kaszinók és kávéházak dohos ssi báibao, és kérdjük őket: Nem elég város-e NagyKani zsa alioz, hogy belyrettsse a csorbát s a•dalárdát újból megalakitvjs, ne mes versenyre keljen mindazon váró* sokkal, hol a társas élet örömeit oly ! jól fogják fel ? Ili ahol anayi a müveit névre igényt tartó és valóban müveit fiatalember lehetetlen volna egy életképes, erős, és idővel versenyképes dalárdát alapítani? , Ugy hisszük könnyű e kérdésre felelni, a felelet csak az lehet, hogy nem Uohstetlen. leért hát vegye kezébe az Ügyet olyan ember, a kinek szilárd akarata, kitartása és erélye van, ét aki elég önmegtagadással bir arrs, hegy tegyen valamit a társadalomért. 8 nem kételkedünk beone, hogy nemsokára alkalmunk less ezen a helyen üdvözölni az újonnan megalakult nagy-kanizsai dalárdát. Lövéfz örsereg Romániában. (T.) Minélinkább el van készülve a világ a háborúra, annál kevésbbé lehet a háborútól félni. Támadó fél rendesen as szokott lenni, a ki el van késrfllve, i a megtámadott rendesen az, aki nincs elkészülve. — Elkészültnek képzelheti ugyan magát, jmint azt III. Napoleon tette, haoem a porofz jól ismerj? a fran-czia hadsereg felssereJését, és tárna* dólag mert föllépni; mig ha a fran-czla hadsereg a porosszal egy srin-vonalon áll. vala, avagy erősebb annál, hát a porosz aligha merte volna megkocskáztatni a támadást. I. Napóleonnak ia as volt a furce-a, hogy nem várta be urnig ellenaégei felkészülnek. Éa miu\'án az előtt a hadseregek nem voltak összevonhatók pár nap alatt, valamint hogy a tel- sz) re lések is kOsvetlen a háború előtt azoktak történni, ások kik készen j voltak, mindig könnyen neki vágtak annak, kinek késsületlensé-gét Ismerték míglen Európa valamennyi hatalma rá jött arra: hogy békére esak as számithat, ki mindig készen van a háborúra. Ezért a mai fegyVerSs béke; ezért versenyes a felszerelésben egymással minden állas^ de mert valamennyi késsen van,i egyik sem meri elsütni as első ágyút. A napokban olvastam pedig, hogy Románia hadügyminisztere talán valsmi rendeletet avagy felhívást adóit ki, hogy t. i. minden városban J sőt amennyire lehst, faluban is lOvészegylet alakuljon, s ahol ma gs a kösség sem tehetné, as állsm szolgáltatja a lőport és lőfegyvereket. Hogy pedig mennyiben igaz ez a rendelet ás mennyiben nem ? ar ról nagyon természetesen nem igen birUnk tudomással, de hogy az, még a mai fegyveres béke korszakában is Uagyon inpraktikus valami, az felismerhető as első tekintetre, és na gyon csalódnak azok kik azt bissik hogy a polgárosodáf\'mai korssaká-ban is sikerülhet a nemzetek bar-oziss kedvét felkölteni. Igen is as albánoknál, montenegróiaknál, dalmatáknál, kik as európsi polgária-sodásnsk árnyékosabb helyein élnek, a a csivilifáczió melegének tejlesstő hatása még nem emelte őket a vi-rrfgsás ama pontjárs, melyen jEuropa többi nemzetei állnak, ámde ha egyszer oda érnek ők ts, és a fegyverek vad hatalma helyett a caivili-sáoáló ,;srelid j hatalma veendi őket gondvijblése 4lá, a barcsi kcidv ép- pen ugy békés„ foglalkovási vágyi . gyá véltozík ott is mint más hegy-nemzeteknél, például a svajcziaknál, tiroloknál, vagy más műveltebb he gyí lakóknál változott; és azt a hangulatot azlán a harcziss hangulatra visszavezetni nem lehet többé. Hát ha Románis azt buzi, hogy az ő kisbatalmiságáf nsgyobbiijs, é-az ő hadseregének csekély számit szaporítja, ha például olyan rendelettel vagy fölhívással áll elő, hogy lövészegyletek alakuljanak minden városban, vagy ha lehet, faluban is, —- hát hogy eszel a bsrcziss hangulatot növelni fogja? — akkor igen igen nagyon csslódik, \'Mert íme, a müveit államokban csakugyan síig van már valamire való város, mely lövészegylettel ne birns, de hogy ez, a harczías hangulatra csak s legcsekélyebb befolyással is lenne, alig hisssük, sőt talán nem csalódunk ha ast mondjuk, hogy a legjobb lövőnek egy cséppel sinos nagyobb kedve háborúba menni, mint a legrosszabbnak, há pedig erővel viszik, ast nye rik véle amit 1849-ben, s magyar nemsetőrökkfil Győrnél nyertünk. — Romániának tehát azon nagyképüs-ködése hogy minden oláhot lőni tanit, Európa hatalmait os»kis mosolyra indíthatja és esvünkhe juttatja Aesopos békáját, mely a mikor ökörré akart lenni, etétpukkadt. A bslston-fllredl versenyek. A BsUtoa-Egylst sport asakosstilys által B. Füreden 1883. éri tuguutua hó 22-26 ig rssdsMsdS vitorla-, svssS-, érné-ét galamb lOvisMti nsmsstkOsi sm»tssr vsmsy programmis. i „ZiU" tilGZÍJL Szivek barcza. . v Irta: Murányi Jóasef. ( (f(ru«ás.) JOs már sokkal a^osobb s ftM ksMwésMI folállított hypothssíot valónak hisMiyitssi, ainlhoff alapos okaíok assi létsaook Assél nshessbb a világegystsm ss Bsssm míadaoíég kolatkssésérW ssó(a»ttnk« Os eoínthöf/ föidüok ép oly rendeltetésű IsS s ■iadseeégbee, mint ssásstaJso ssás épiml, • 8sehsssslítA»ok slspjáa ssámlstsn má§ esillsggsl agy siSkSdést végstfssk talál-laéeü, psss Isis sshés sét sbpoo is a föld kséstkssésérfi fsllllított slaélstst a töhW Agttsiles, ss aféas vítSgsgjfttowrs rá» íffswML 9Essa slmétstok t«hAi koisnk fsds-mányAask sl4gtolswo4go fetytAo BMgsMrsd* aai mc mmd Is sssk shMI^sknsk, As IswsakkH vihol\|Sk íssy^rs, kogy sAAs^lás s k^MiAs át\'al kisslsafc fognak ssat a (PSgtSrtésShss, sséai s lihuliéghis ^Ai igasi shkaa ssgy s vslésMség, hagy a AN4 kseAstbwi Ms fAssk vsíi, s sask léihtfiU kihSUs AUsf vstls M a sNUal siakfál Irrs aásvs késsayHAkaiak is vasast, • Étid bsAss^a tsvf W/áiise; isaé s téfswst AAsps<, As art Is esak Ap éi m§ mm eAsH s kA^fcgkaiA- tsg bo n«m ígssolts. Est a ttUháoyók kitö-réifí?ol kosták kapoMlaiba, ds volt o már vslski s krstsrsk fenekén, s láltsro ssfAt ssooMivsl sa OeaMkOttstást s föld Ulskstlsns a kdméo/e köti ? Nem, nem ia lohststll — Tékát esek oly AUitAeok, melyeket o mélyen goodolkosá ludóe vsléeslalnsk elismer, s vall, ds igaaaak elbíoni sisss kötolssvo. „Még s tudomány fejlStleoebb tokán tAn ép oly raJóamnOoek tartottAk Homeroa vilégDésstéi, mint jelenleg « IsgiskAhk el-togadkató La Plsss , ibeoriéját, s a mai lodosriáay mosolyog as akkori AlJitAsok feleli, belátrén annak kéarelfogUió tévossi* gél de as mér még siess kiaérvs, hogy sser év sialva nem oaak hogy mosolyoghat ss skkeri íslvilégoatütaég, baoem b S a g 0 • sas kaessgai fog s mi slérs féltévé, ssísknsk. aE tárgy tokát olyan, melyről félig BMddig köl(0ieeen s virágos irálylyal kellene saólai, mint olyasról, melyet jó ksaséd s ssép syslvssot Által akaraak mással igasnsk eliamortotni. Ee som tulaáa kérem, SMTt nyilván való a el ssm vltáskstó tény as, hogy minden tudománynak vsa kflltíi oldala, így s oaÜjsgAsssté: a föld s a vilAg-egyetem kolotkaaésa. 9Amist moet fofytatva kirérlstÍM hsms IstasdA vagyak, — engedjék meg,\| ennek olAr»bs»AlAeAl tallkeAgsuisk láioro, — réanínt a mér lUMIiisu slméls^ksn slspssik,;réssiat Aitslss) vas klsaé kiUvHvs^ mély Mviiél ha ssm Is tlatsti M ss slmélst vslpsai-s I s égét, ds rssiélsm legalább egy kissé ssSkkssti, s inkább kSssIshh ss jgsssAfhsa. BAssI EAvety Masé megplhsnij esáfts WWa>slts s magéval hsssU sssmsfSt srányaérgs eaiuö, asagtalsn ksvsrék volt benne, moly hsaonlított s gyáporhos, a apró sasbAlyoa gÖmbOoikékot képenett. As 8es férfi msgtörtdts verejtékei homlokét, nemeiben sms asjAtaAgoa tfls lépett fal, meljnek már ogyassr asomléldi ralánk, a osskély pibesée után folytstA I rE vegyületet aaAmos éren At folytatott fáredhatlan kavArkodAaomnak aikerült elSállitania. Lényegében mAr iameretea elemekből Ali, ss s f8tulajdonaága, hogy vishs vstvs tetvsesi a vis oxigénjét a rolo oly mob4s egyoaOl, hogy benn a visbso isissóvA vAUk, s s visst körülötte forgáabs hosss. Saahsd lovogfis Aitalmatlan, oiupán ahydro-gsottN képes sIvAlssstsol ss oxigént. „E ssjátságos vsgyttlsiot olnorostsm exinum nak, de\'liogy miféleolsmskból e mily VsgysrAnybaa állitotum o!8, ast sgyslSrs elhallgatom, mert nem tartoaik aao-rossn a Aélsghos, s s vagy kiaértstsm be-mutatáaánál a világegyetem Saanyagát, — melyből minden égitest avármasott, skarja belyettsaiteni. t8 mo«t léssank tényeket Magyaráa nom kerseet kell kOsbsn, s figyelmes riae-gálé agykisssm éeere lógja venni ss oxinum vAltosAsAt s mlködéeét. Assal egy sjilAsoa holevoté aa oxiaa mo», mely egy Ideig liatArosatlsssI fel a Is sasolt, ds eeakkamar \'ümörUlt, % éssrsvétls. sttí mintegy máaléi daolmétsr áimérSja tüe gOmbbé alakult. Ketdaibeq araayaárgaaaiaS, keveeobb fnyt angáraó volt, de laasaakint nyert tézyéhss, s aa éKéssiUsgokébes kaesalA reagé lényt SiSlAlott. A Itrsmask ssm réséét fcyit«^stltk s mindig ifoe\'áhhsa kJ (sImésu voaal s lAajlf J „8 tnont liastolt ursibj, képzeljük, mintha látbstlsnj aaelkmsk volnánk a legyünk tanúi egy jnj, mioiStur világ kelatkssAaénak. Általánoa it&gáa volt hallható a teremben. E piilsaat íoleége mindenkit bAmolstbs ejtett. Rónai slértstts s sogAat, hogy földi lény ists^ask kipseljs magát, meréaa telesóli-táa, pség késselstssk ia elég vakmeróeég a féletttletejr. 0 erre osélsott asavaiban. Saemei s tilsgömb világosságát megtörték, • valódi kieértetiee fényt terjeaststtsk. Bjs vártatra halkabb, ds érthstó hangon kssdl msgys-ráaáaát. I „E gOmb tengelye kArfll fergAabs jWI, mely torgáa mindig gyoraohbodik, mert aa oxinum mindig jobbaa telik ooKigéoool, a aa oxlAáláa által kelotkosott M mindinkább fokotódvAs, nagyítja ss srőt is. k„A gOnb saját tangslys körüli forgáaa s vipnek allenkaaö irányú mosgáaát idési slő.iMég egy iBaomény Is kolstkasik s /.orgia kttvstksatébso, mely abból 411, hogy a gwab sarkai belapulnak a ss sgyanlitA körnL\'ékö mindinkább domborodik. Eat s kÖapbntMl kihstó er okossá, miothogj ss •l^aSlilAsél tegérlsobb S forgás asbeoaé^e, lleet fl Jekssódett orA kOvolkoetében aa sgysatttfibCl Hí ü«rtt leválik, mely még mindig a gönthbel egylrAnybaa (bwg. Eme gySrS fefgáal ssbsNégo máTjOly ssgy, kogy a via ellenkeeA a süontAIIA monAas Által msgiLsklltatl> a amint látui méltóé\'alnak, asAsjtslsa tikkal kiaebb tömegtt gOmbhA alakéi, fan aj gftmbtk sség mirAig birsak aaéUáiáei kápaseégg^ s kis Idl mslva ^Aisitk AW^ w*** tlfliíh ■ifPrff acjee kUakk \|SmbSkst oUikk web3kisíl slég aegysk, ksgr ss •IspAtstjohe^^M^ M alatt, mely a terméasetbon évmillióknak felelhrt meg, aa óeanjagból elmekadt ré-ssokbSI aj testek, nj oeillagok, bolygók mellékbolygók kelelkastek, s most már elállott s teljsa világegyeima, moly s (srmé asetben — msgátó\' értbetóleg aokksl komplikáltaikban a osgyassrSbbmi ment véghos. vMost behatóbb visagálás folytán min den egyee gSmbOoake aeeropét s mSkSdéaét Is Aaarovehotjflk, mely miodosek elítt abban Ali, hogy mags tssgslyskArlI fs-reg. A röpeiö kBvetksstéboa forgáaí képss •égét magtsrtjs%ss elasakadt rAaa, ds stten. kasé Irányban forog tengelys kSrAL Anoaklvfl mikor allokststtt, bkmsyse gSrW vonalban as saysisst körül ia kéayasaritslstt mosgáat végssni, mely moagáe sgyeall irányú as aayatost tengelye köröli fergásAval. így asánnsalak a különféle alakú ovIIsgpAlyák, melyek s rSperA kiaebb vagy s^yskb ssessyieégs folytán oly bAmsktoa pontos, aéggal alakultak, kegy bármily vsléaslstsak látásik is, As öeaSeStkOaée nem történhetik. vTovAbbA sme gömbök anyaga k folyton vAltocik. Mikor tBmagSk már kisebb, bemar Islveeeík magukat oaigeassl, s ss égés gyorssbkas végbea smgy. B^ask (oly* tán AsySket veestik, a % rssgfi fény állaadó aArgAba megy At Es hsassló s ssgy világ* egyetem égitesteinek kikfilésékss. A máeod s hsramdrsada bolygók klhttlt, sssrsv és élettelen áilspots büonjitja, hogy a kikiUa náluk eilkb megtörtént, aót teljsesa ks k végeédött, mist fAbolygéiknAi, kai még a kArpeat küidl issó állapotot seittak. Vak-mlst e fóbolygó elébb kikal,^ moly iSI éltet s viiégssaáget syse, 0$ saeat vigysk At a ssgy miedaaeégks. A a Ssea/ag petatír Vwjt\'—Mf ! Batagh Ubái, ba tiUiy MAAI) f^ ér. FM)vmjf Boatfcaftar Lajea, Jalaavmk AMir, M.káika tai Ttwéir, Nádaady yW—i> gr,, Salamon ídáiB, SMkeror Vikidi,. Seatny Imre Ster mqr Séadar, Tkaiae Véway M kéri Taaag fceUH éa a >w>iyi>l imi Ogy leink agy ^ koklouje. Yereoaykiré. béré Véaoay Jéeaef ImÜU ; Baiagk Kaimén, fai aktékék; K Vimji Jóaeet, Tkalea Kkk ée Yaaag Hmkéni. $%« kay* ttgyatö; 8ala«a Ádám. Idfr, tttem ée aalyaeérl Saaloy Imre. Péaaiéraak Jakaviok I. V i IO r I a-v ar • a n y. 1) I loaaéa iaittU yanklak. Pálya 10 kikMéiar káremaaOgkao. Tél: 6 arany IX 100 frt érték o éeelék tárgy ét emlék áram 60 fel értékben. I) S tonnán aluli y önkink Pélya 10 kilomét«r bArotüeaögbeu. Tél i UUJ, Dij Í00 Irt érték! emléktárgy ét emlékérem 50 frt értékben. He lilább 8 an indulunk a adódik tételét immíi. 8. lYaaktok 6 méter kooftUvágig, Pálja 5 kilo méter háromeattgben. Tét: i ama/. ]>\| 150 frt értékű •mléktérgy éa emlékérem 68 frt értékben. Mindan eaátnaél kél indul át vagy um nrmjf. II. lviil\'T«ri«ij, 1) Skiffek. Harca a bajnok-égért Ma gyarareaégon, Védi: Mikálkovio Tivadar aejüük, i t/éri oaéaakáaótfyiel Ugjt. — A gyM 10 írt értékű bajnoki emlékérmet éa a ,Magyaroraaág eveaö bajunké" oalmot ayari. A oeim évenként megvédelmeaendé. Táv. 26Q0 Méter fjauac vonalban. — Tét1 I arany. 1) SaudaJia-veraeay. Nyitva éU tata deakioaké* bét aiilj mérettt és éptléat idomú lap\'áiu;eve6vol aeabaden bájtotl hajó eaáinárn, Tét.8 Irt. Díj 6 amiiy értékű ain lék tárgy, A gyóaö eaenklvQl emlékérmet nyer. Péfya: 800 méler forduláa eéikal. 8) N^jtrnk belel vilié, kflllfire épitott palánkot oaolaakok vértanra kormány oeeal. Lagkiaabb aaéleeoég ü0 oeeatíméter. Vedelt óiéinak megengedve, Ouk mag) ar-ortaági égy leiek éa juniorok aaénérr. Pálya 8800 m\'étur forduláa aéikttl. Tét 6 arany, Díj 80 arany értékű eialékiárgy é» a b.-M* ledi liélgyak tiooteleldija 160 frt értékbaa. A gyttaók 5 emlékérmet knpimk. é. Két agyat eveeóe (pelr oraad) kttlel •illát ét palánkot, küllőre épttlt hajók var* oaryr, kormén) oa nélkül. Ltfkiaabb eeélee-•ég 90 oaenitméler. Fadatt oaolaakok mag. aag\'dvr, Cak juniorok teáméra. Tét 8 eranjr, 0i\|\| 20 araay érték a omlAk tárgy, • Pálya 100 atéiar fo< dalét aéikttl. A győiök 8 omlékérmat kapnak. 5) Uégy avaafia, kttltű villát, legjobb hajók varoauya korményoa aéikttl. Vándordíj 260 fr I éri ék bon. Védi a győri üsma-káaéagylat 4 tagja. A díj o«ak J ogymáv Uiáni évben vaié nagnyaréa után magy ét, gyfiaftk 4 amkk\'étmat nyariíok. Pálya 8100 mátar fordalé* aéikttl. 6) Yaotil gig Vartaay, aaak lag^nyaégt atéaiára. PáravaaS kormáuyot nélltOl. A iywa aaak a iataloaia lavé yai^iik g%H é» aaak kféayaéga aaM Hant. Dl). Nédaady tWmmgréi éa &w«arUay Mtkáiy gréf áhal adva aa ablaak; ka l«fakUk kaltaa bdalaak, Sü frt, a \| aak, ka Nga-tébk kámaa iaé«la\|4 80 Űrt, a 8 ikaak, k* lagaUbb 5-an iadalaak lt tó. Hlya t 600 mátar. S ?) Balaíötti kaiátaak, malaárak, révé-aaak éa karléawk famya 8 alaaalélybaa. a) li ovaaéa ka)ék varaaaya k.Mmáayoaaal. Pálya I ktWmétar. Bilté dij M) hl ka lag-alább kattan iadalaak i-dik 18 ftl, ka legalább 8 an Iadalaak, 8dik dij 6 írt, ka legalább 6<aa iadalaak. b) tg^aa péravaala kafék varaaaya kamáayo«aak Pálya 800 métar C<aé di\| 80 Irt, ka l^alttbb katiaa iadalaak, 8 8ik dij 10 frl, ka legalább bár taan indulnak, a baraiadikuak 3 fit, ka legalább ttiaa iadalaak. a) Kgj ttttaabéi \|ué-aattll kafék ver»auya katll»pér vagy juM agyat avaaé éa ioraiánjotaal — Pálya 000 M>ar. Díj aa eleAnek 10 Irt, ha ltgaléá>b koltnii iadulaak, a máaadiknék 5 frl, (lia l«galabb kámaa indulnak. A ö-ík éa ?.)k aa. a. varaaayra tálak aiaoaanak ■ aavaaéaak a varaaay napjáig U alfogadiatnak. III. Uaaé\'Variaay. I) Baniorok vértan ja. Táv! 900 itiéjar károattaOKban. A gjfAaS amlékémat kap. Tét: 1 frl. A 8 ik katiét lélol ayan U* Két iaduléa vagy ainat veraany. 8) Juniorok varaanya. Tát. 8000 mái. káramaaOgban. A gyfafl emlékét inal kap, M* I A I ik katttte léteit ayar. — Kél induliU vagy itiaw vareaay. — Tél t 1 [frl* 3) Akadály vareany. Téni Fél kik mélar akadályokbal. A gyöafi amlékérnmi kap. — A 8 dik kétlOa léiat nyer, — In indaiáa vagy ainat vereany. \|«» Tél: j \| f íoriuU IV. Galamb ifi* varién? mélyítek programmja utébb ftjg ktakiréé \| létatuL — A aavaaévak I. évi aitgttaalui Bh. aapjáuak éjjeli IS étijéig Miltálküvioa ll radar aport aaakeeatályi tllkárlioá ktlldeadttk OyArba aárt latélbaa a téttel 4ytttl, ki»\|l a feliralial I „Novaaéa a b. fUrmlI vereenyrej A fauiepbi katáridén Imi érkeap uaraaéaak érvénytelenek. 4 aav^M pér flraék^teltaf a^ktééee i^tg I Htéatvf Sita »4p ítlvllág^ál melleit a aép-malat^ ia léayeeea eikaHtii, a tégaa léaaa léraa léi atgy aerbaa táaaiallék a aégyael, mlg\' a térea klvttl ta ^faktltak kalaaak. leaé»itnk Jé) viealték magakat. A vaadég Ma mémkali 4r melleu jéétal éa \|é lialek> kai eaégáV k kivilágitát elfca lakai taé él a eaalgjklat laeaaeága mlall. Aa Mi étyaay* ayiia kadraaá, kagy aaak Nfgal Né eapja* déaau a kiaéaaég. Uavélel 8IT M, eften 81 ÍM k lalttéaatéa Klképaalbail a kttatta aég nagyeaémf, mldéa a Kait oataeg 10 ée H kraa ka vél alak bél gyttlt éeaaa. A aaivat \|altt\|ttaalék aévaovél alUmaiéaaal kéattljttk i TVaék Émaaiié 80 krt\' ftamMka Laje« 80 kr. ICatáoa Jékiot ttgyv. 40 kr, Milieabargar igaáaaaé 8U, góltiártiá Wajdio* Jéaaeftié \|50;ÍUbel llaarik 80, Haum M. 80, Svtdj Já-jntf«ié éO. N, N. tO, C.apáry Jétaaf ilraal Unét^ 80) Ötv. Tubaljrné 8tt. £til6dy Ujae U-iarrelolnir Barnái 80, (kataii Mibály p, jWaiakargar Bánder 60, \\apáiiaá 80, Kaánea Holdingét né HO, Piágar lléla HO, Munaáaiy Paidínáud 90/Ebianfrauminé 80, Waliloa ,lmra 80, W«i»e Mór tO, Htaiké jláaoa 80, Oatlmauu Veioaa 80, N. N <M», Ildd N. 40, Slir\'ieg Hándorné 80, 6ev. Maliiua Jétaeliié HO, N. N 10, Rapooli Ofula ttry. 80, Tákolj Vikim Ugy» éO, Hn^iiatt Mikály 80, Dr. H«ukia« Náadar I jrl 80 kr, ííniaa M. 80, VAuekj Pál kn la> éár 80, Oaaeaaly Attial 1 frl 60, Vidor Saméná., I frt 80> Qrttnliui Henrik I frl 60, Ni H. 10, llfg;ar Lajoa 40, N N. 80, \|uaa» Jéanet 10, N, N 10, N. N. 10, L»a ka; 80; Meiuiager V. HU llabioa Antul ÍÍ0, (íohneidtír Pareeoe 40, 8uoliuÍ M. 80, Qra. Uaiia Ííenrik 00 kr, Klappar Jánae 80, ▼allék N. 40, Zűrkor Zaigmond 60, Mai-katiaa Ujo» 80, N. N. 80 kr. II). Feaael lloCTor Jéaeaf 80, Háoa Kálmán 80,K llj llauear Jánoe 80 kit. ötaaetea 81 frlat. Különfélék. \| Eéréanrpélja a n. keulaaai kié dednovélO egyaattlal mladkél ovod4ja ntt vendé • keinek igaa aaépan alkorttlt, A faamball roea id0 miatt bétfiiro leli lialaealvé, mely na* poo d, a. 4 érakor aenetad kliéreiébon pára-iával vonali a 180 attvandékbfil éllé epra< eareg a nádor- aloaai óvódéból éÖ apré nemj-aati aétalét langodrave, • aaépaal fbldiaailatf •ér kar ti árnyat fák álé Koppant teámul küj> ittntág éléok érdeklédéta kttal iolyt a eia* valat él ének, oa utóbbi valóban eok (i volt. (D NyllvAaaa kttaiéaal. A nagy llaiiiaeal kitdedéavalO ogyotttlel eorajélékot rbndeaé biaolttágáboa ujabbaa a kOvelkeefl llloheetéaek, UlKAleg ad koaáuk folytak kai üt ujai Kálmán Bpeat 60 kr. Dr. Plul t oll Frl^ee llpeet I frl, Kanlitár Károly Dubeati l In, Uréf Taleky Jéatel lipa.i 8 lal, Uuka dlueeláv M. lieoekerak I frt, Yaeliát éataláf Nova I Irt. BoikaLáteléné Hajiét I In, Vérady Oáborné Kór kény 80 ni, Temmvármegye alit\|iánja 8 Irt, Oeaaaaan w In, IP kr. elAbblvni. 1004. frl 60 kr. megyéit I biaolta/g nevében bálát kOeeOneie mali nyllvénltom a egyee«remlat llaalal^ltal érletitew aa érdekalteka, kagy a kieoreo> léa julltta, 1 eé napján nyílvánoaan Italéeágl ellenéraéf mellett meglttrtéuvéa, a megnyeri tárgyak iiMolgáláta fólyamatbaa vau a be-•éréleg f évi obtébar l>eé aopjálg történik, Jalentkéipek éepaali é biaotieág illkárl iilodéjábal (Mádanutaw, ovodaépttlot) tör* liabalaéM, bol aa eradtí earajegy vlttaaadáta njfllloll, a nyereményiárgyak kiadáaa aeaktt-allúlik} vldákré poetailag la alaaállltkeiék é ny«ienáayiér\|yik, moly aaonbaa a aya rofél kttlleégéo tOitéulk. Huiéil \|»§/s4k Mptot kapkaté Hol aéptg 8? aytfémáay adamM ki 8186 Él áhihboa Hlgl ftaalatéa 81. ÍM Aimiial UHM, kiaatleégi e^afk, páaalárael Q A jtlgyinrrt§A ktti^aa rrékal iéifytal* gyérmékkortéaaal képaé iatéoalébaa aa 1888)4 laaévbaa ae aMaééoak Myé év «epiebor bé 1 éa vaealk keadeitt két, tatért ki mladaeak, kik Mkgakai gyér amkkeHéwékké klké\|»««ai« akkép Utalaleiro méké ákéera aaerl leoal é^ajlaaak, Mktval aak, kagy IblyemadvéMyatkat (, é, aag ké 80 áig aa agylat lekaleUgvl kiáaOeágénak alnttkéaál, Reeatw«lg Sapkir 8aralta ar kttlgynél (lakik Margitaalgai, atgy taéllada 188. aa.) vagy padig Péteify léadar uráét m iutéaet Igaagatéjéaél (lakik \| Dam)aalak uiaea 1 Oé ) aya\|teék be. A lelvétal falléte lelt L baMMtlit Itl lk korév, 8., egéaooáget tatattial{ 8,, Mballaa allélét} é,, gyormo kak (réntj taoralel ( 6.. a magyar ayalv bli ráta leéttan éa irátbeu \| 6., lei loaaak négy elemi ée két pelgáfi ItkaN oaalály, aeelleg kat a)ami oaalály bevégaéaél lanualió blae Bfilánv, éa kaieal iHetMeg aattloláel levél bemaialám mellett, felvételi viaigéaak te alávetni magakat. A attvoadékak kivétel nélkül díltalaa laalié^kaa léeooeiitaluek át a laMeiklfllliltal 1a ae agylel kttlleégén láttat-aak él. Kgyuttal kttattljttk, kegy a Jttvl lanév alajén oklevelet Uallénék aaámáia kQlttu! laalllyam ayltlallk. Aaaaen laalklya utol Ijallgatui akaié laniiéaék f< évi aaepl. 16 lg ijaloitkeekeluok aa alnttkeégnél, Uu4hpe«(r IMN.t. lultut ké 16 áa. ♦ 4« eMMp. fo A aa«Ml gy ttrgy vár hegyi „Anna bakaa aa ailbbibea kaeoalé kedélyeméggol Urlalétt mag mull vaaéraep, nalia a létoga lék kOattl aa álmaualt kidnél aléttattalVU tok vla tuiatt eokaa vittaatárul kéayeéertil> lek. Ily kollemoiUa korttlmény minden ua* gyabk aáporeafi alkalmával elálurdul, p«dig egy lile téliéi kevée kOlleéggal aegiibeloe a bajo» " Nem tudjak t a kanyag mulaee* táeén kl éidamalna olaé tarban tnogrováil, de enkyl bieoayoe, kogy addig már Maeut* Gydrgyvár nagy kanlaeal blrtokaaal la — miat a kiket leginkább érdekel ~ lulte botték volaa magUkal o boraaaoló állapolo* kon lliataUk, begy kttaalebb nem leg rejiak mulul. M A klléléttl8Nll ,iaae bál11 folyé lié 80 éa tartaton . Még a nap le klvénotlbb vall mint Makor i korán r«^jgel felkeli, levateltk biboraalatt eehleff rokkjál, kNOiQlgeita eeemelt, magráala arany fkritte l\'ojrjwkéjAi, flirtal felbomolva egén pompájukban fojyék végig, végig le a Ibidig. Ifotl belekaaaluigNt a Balalon tttkrébe, toieabéteti magának, mert megelégedett mo ealy jitaea kOi\'ttL eper ajkait, Orttmeugéraé arogoaél furdal ma«t mér — bavégaalt tol tette után felénk uilal egy biitalva, bogy no aggédjuak oeepal »a, mert Aauáavk* ttom a wy pllyergU eaoot, mlat Flara volt, T^ü^mtekin papjai, pagaB ma Mft kely. bil ayajikalaak agyeéeéak é» aaktévl mm, oellkiteib Nem aeaM m«f a aipaeik^ vtéém maiadi egéae aapaa, reményi kekva, eaortlaiai \|ta.ea mtaéeetelé Napeatka )é\|. baratéaak, kaadlléeakmk val\\ k lélmai\|a. Ugyiuwaak mér kara raggal mtadea YttMr* vpiail pti oeakerak baeeaa tara lepie t>(. temikkeél dlwubb klaték,, laWtalelak, ogyiawf kö#j ét gpalagaeakaak m végé^ ae bamaa. DaakgloMHméralaaekaép A mlakáa awlalv^ a vpudéglék iim^ A\' eélalérakaa ambar embm béláa, még a k gatbea i alig lakalati maadalal ée miada. mollali a taaaiagykéaakbtt k jftttéH emker elég. Dél Mé már aepaatká il laaeéed, éa akkar ollállt eopktrké »ée a loglaamakk lllélaaorakkal lilatamé tatt lovagéi, logyia toll a eepooekáie, mlkll valaiaeiyet éekiak ii ju\'oit, éa aa Iktaavkae eaakatlaa amk«« elkéküli, aml^bagy elkábulni le ttrém volt, lageaakk nli karaki fofiák fal ao emkor, ki le ae emberkaréltél vadorva Ily médaa \|u toll i menyek oiaeégába, pardea I a bélka vagyia már látom egy bemar el nem te létem aa Igaet eaét — a bálterembe, de aa igáéi maayareaág vall, bal Iámmal járlak •aeiáíok ée aagyalék, almakédüé eolvande Illó láraaai klvllégaeklvlradtig. Kl oll volt, ludem jól még kelneputéa (i ataelk, ,én lo aeak aly véletlaé ákíadiem lol^ de kée Me rafkrélámkél \|i blvllégllk, bőgj) még Mm eludtam kl magewal, kétam aenuban eddig lt oeaél koelégodnl, mlg téljatan laléb adok, Beedeeem kedM alvotém I ltugy aludni, áladul jé l.yttreéoa, 1888. JiiKut ata\|)éa. IISIKLAI, •eám 6t mt (f A kaaalkaly I Onk. Ittaallé egtlei elhttkéégélél. A dénénlull ttiik, itteoliéeg^ lelek korttletl eeóvetvégéook iMMtt dik év) eug, lié 18 éa, Koeaikelyoa imtaadé kde gyllláae ünnepélyének earrend\|e, 1, üeombet, ougi ké 11 éOi li A Va»pályáa érkaeé veo* légéit logadáea a pályaudvaron, I, Kilét la kaalai a váraekáa laaáaotormébaa eoll 6 éta kor 8. lemerkodéel ootély ae ^AmeenM* eeálloda kerti kelyltégébea 8 érobar. lt. Vk tárnép, eag. Itf>án, \'!« A vonallal étkaeA\' vtndégek fkgadáta a pályaudvaron. Regitel 6 érakor ébrmoil éeaekerral 8 8 érakor gyttlekeaée aa érlaayáa. 4. V ée fél érakor diaainoae! e Heéoban;i aiaeáu lovi Iriaayá él a Deák Fereaoe ét (leergkwa utaaáku>i ál a IHaionáa lavl váreabáaélé, kol ai egj-begyttli vendégeket a vároe aarákaa Lénárd Kral, vérael llmii ttgyéta ttdvéoll. A dlee meaal ttaléa a f,li,fllér»en lovi gatdteé!, láillfitéaol elé vaaal, Imi a kOagydléero meg-elani baj Iának et Dr, Ltpp Vlliaoe, ttloolió agyiad elattk fogja Udvttattlal. I. 10 érakm kdagyflléo a m. klr. gaédaeágl réalatéoai aleé iMimébea. 0, Délutét) 8 érakai dieaeUd a tNlaemiarBléla vendégi! keH lielylaég\'Mn ICgy lerilék áro I frl 60 kr. T. 8 éralor dltogy ab ar lot a lltéren lovi lekolméyttloten, aiánaa kivanuléi o Balataokae aoaakbé^ retlol. 8. Kell 8 érakor téoooootél; a tflrlUi ka kra oeetódáaa alakitá a naprendtaerekel, a aa egyeo napok ellökve maguktól egy réeet anyagukból, alabull a bolygó rendaiar moly aak nepja kDittl kell uljét végeanl, • végttl a bol/gókiéi eaármaanak a inellék-balygék, i koldak. molyok kOevellen éléi forráaa: a flkolygé, melyet mintegy anyjéltl takintkeiOak. „Keadetbea, aa alakaléa évmillióiban minden lagaaakélyabb égitaet ia iaeé, páráktól t gáaaklél kOrttlvett tdagttmb volt. Da aagyoa terméeeeloe, kagy a legkiaebbnél \' kaadódott a lekttlée vmpéra leoaapédéaok élte), mart eaak anyaguk kieebbaégéaéi lógva kaveeebb kéval bírlak, a a kikttlé* ennél fogta l könnyebben megittrténkateti. 9A mi fttldttak kotdja teliéi kaedétt kikttlai, kérget, kóaetakel alkotott magának. Majd frdlépatl a vuloaakue e aepioaioae >aré, kegyek, tengerek jtallak réjla. Aaalén a attvéay* • áüaiélet lo tért nyert, aaóval m.iadaaa vall, valéoéiatleg amkara le. Nem \'akaér kéiaég, ) kagy aU íe ép oly mlvati a tfvöégondéit Jéa/ak, mint itt — valtak. Ml laiáa aaár mia Állapot, eokka! likéloéa-eekk a lakk iakatatt oü, da aa itmll a kUlteel éalga. \|\|\| i „Aaoakaa aa leiedjak, kagy a Hold kétttéaa médramékaa AÉMdlH, miaí iiyo* «aa»l6l ayerta melegéi, vllégaeeégél 0 Holetijál. fűm 6 vlligroaiktn a\| moavaat éMall ka. A HWlygék k iéléalyéáa laMUI 0 kévftaadal kekkek, — laeaaikiat élvataé< oia aaáttl léayttiai a malagtégttoi* meg\' tmték m* a kakkík»4\| k ; Jk IHé téét kér\|n»éal » roppaal m Wyéta alatt Meégyudal, aápmtlal kmám, 4a katfp* ami kkéa Halttá mia- Mn eavrvoe élSaoyeg ott laeeankjnl klpunl* lolt, alvemoil. Konok folyláa «ékkal vél4 tainübb, bogy a boltiban VOlláUaj^ I omkéM* élet, mlat vaa, o a kold jelenleg « ÍÓIdöji n em mát, mint yaa egy óriátl kr iple, magéba tomalatt minden ndvény t, áiiaj* tol 0 em bort. „A told jelenleg oep\|ától kapja állati erejét. Ide nem kall rommeniér. l\|a napvilág nem volna, aa OrOkOe eOtétben minden éleit kikel aa. 8 eaea 6r0k6a atttéteég idővel, ka keveoot nem mondok, néhány millió évvel 0\| fog (ttnnl, mart fltetl napja aalntén bttlai kead, e elvonja jótéiaméayalt a Mldtll. b Ka aoraa mindannak : eattletiii e mag-balni. 8 ka majdan, — Itt Imgyjuk nyugodni a képaall lolieleéget, mart ninoa aly erét, képaalat\'kog^r aUora Időt oaak kttrttlbalOl, megkttaeliilleg le eléidéani tudjon\', — mondám, ka majd ea lenayeg ia kiből, mely roppant negyeégénál fogva lényét e élolOfOH )ét laglavébb megbírta tailaal, da végaeélfa ealatéa agyaaaa, mlat a lékbiaak i akkor előáll aa aa éliapat, melynél aa éea teegekad, a a képaalam anirnyai Iteeaok, maljM tán agy tadnék targényea, da mégle logértk* tékbea magkatéréaal t falbamlik minden elemeire, e a a egéaa vilégagyetem-bll laon agy nnjgf oommi(c JÜieléaae ImlyaÚI marmegét kttvalé eaavaii. Yelaatf oaéval taarangalé berealem vall oa atalaé aaavakbaa, eakHo maga alélt Unta mMenkt, kagy hm n vüéfké< eomaA kagy etiemltttlmk mag § kfAMaáganokk alkalAaok k Amén Réeal aaavalkan, kOlOaeian alli aéáténak végijéével voll valami kaiféelaia, alrémiié, mely aak kailéeéaél a kfttleakk 0 lagkéirakk kedélyt lo iái tagttm oi Ifi már «tt\|\|\|Q)jt\| mért voll ama mokotlan ttto • oomeibea i amé látoohl baog ajkain. AUgliogy a gyalétlorombll lokéeérn tori, megrokanla boja, o aa egyeaor nem lt kímélte meg. Rénai Káiél; n gyOlái óta eobaeom blii tlbbé jóaao eonéaok lodaléval. IX. Léealé talntén jelenvolt a gyttléeaal{e egy ideig á»dokkol liaílgátig Hónai elladádjl. De gondolatai aéakImmár máekové aaélllé\' góttak. A tiiatáet képaalta maga alé, benijo a t^ép aalke Ittndért, amint eóvárogOa /okiatetl a lévalka, e minibe érdee eroaérél iaolvaela volaa a vágyai, melylyal lt vérta, Bukéig etinéláeotl e képen e mindig Jobbajt baUmályodt annak tamnléléoéba, ugy, bogy mér nem flgyelt krra, mi kttrttlotia történik, e Rónainak nyomatékát enavaltem kollttiték lel 6gy elmét. Alt bittO kogy álmodik, 0 képealma ao éitftln alkotolt aalaoe képet mindinkább kikamkitatta. 0 bogy aa egáea élamkép leijee legyen, ade inremUUa an Ármányt le, ataly aly rltkáa Imgyjé Wdnlailaanl a koldttafé* gót. ttiea an él^kaa le igy vaa. A eearm»aaa e eaavanaiéileueég \| a boldogeág é boldog talaaéég mbbnyira .karOllvo jér. A kedvoe béréayjtnpér megiayét m-^Oavarja a ktten* 1\'dA eaa, mai/ mkt villám map le, « egy pIHaant almi kél o taamern«ágat .<agy ké>ra. • miként a kamaMiélbea tévalygl látkarét egyanprra féayeeaé teeal o villám plllanatéyl tthyv kagy anaél nogjakb a élknileaakk ■ttéénégra legyen kérkoeve: agy éraéLéenlé lo magét kiefangáeékaa. Oii létln báitétkon A4«llaét, kaaaéli ba[\|el, kaennt likogl éjek-knl, ki, mlai kkm, viliágé laamAkal Intto JS kép felreaaaolé moréngétábll. íajátoágoe ellérnet léookelle mogél aalvébé, mélynek nem tudott ollodtállooli Qtoadeoea kloeoat o gyllléttoroaibll, o logellljb le Adelloo InkoMiélyékoe larlOtl. Da lt! oetg találta bottu* Komornája aol mondta, bogy nemrég toyaeaa lelkéaottlvo lévoonll el kaanból, valóealattleg eéláloi ment meri o» erdé felé vette aljái. Léteié remegni ketdeU. Ooaoeo nejtől\' mél e kOrílmény megér leltél la, A gráféinak ktllonda ooéljo lekoi, begy amei, mldla báaéban oly loiíiot • mondkaial ttoneploe érék lelyaék la, allévoalk onoan. Kttlttnbon le loltlnl voll olfltto, kooy oly nőkéig m«j\| aem jólenl a gyttláeoa, kolott aaki bolyé voll otl, i blaton várták ráeatvéioléi. Tán inda-ináeára játéit valami f Noilt ámlla a el ogy kit jel, ogy Irldeg tekintet, vagy lén mega a levél, melyaek tanalmát ttgyellen keaak Helyién I lo meglemerie. Kgy pillanatig eom babnaoil, aggodalma aaároyakai k8\'a«8aatttt nakl. Kakaal. aem négla mi tartéetatja, ml éll\|a lt uljáí \\ n legeérttkk bokrok kttal le láaaa eletaéggal ittrte magát ái.\\Táa mér ká«fa le Itta, kf tndja, mI lér éaaetall addig I Khaeadkei\'aa kaeeeattak lattoe\'i aa mt, melyen rokaat, o ae Idl, mai; alatt odaért, lolvét akkttelma karaalmae gaadalalob maraeangolák, e már elit le képarit agy aagyaa réaaee joleaetm. Amiai Iának, épan a logvákágaoakk plllaanlkan éAteaall meg. Hegjelaaéet a^Uepké katémal va»t a kaié lel ktéagvérttoa wimkmlil két kttigym. Zdvaradé Ion ettték lé toklaiaialkat, mint vétk«a«k, kikel .tOllaa kap\'eb. iMé kea-deékan é logktkaaylalnnakk o kátkaiém alám, majd Adallaera, aoután ogy ugrén e, a két hölgy kOot termőit, kanét mire lá\|éra belyeaé, 0 fájdalmáé bangón lUltOgá l - Ide, - - ide lljottok, Meldéttlának agy lén; II kttttnyoeepu falami meg teép eaemelbao^ mlot a derttlt kék égen a nnp, e agy téamortt aluteii\'é teklnlalal relét! Léteidre. Adelloo araaa láagall, taegiol vlllátMkot Ittvollak, o voaoglé ajkaival alig kirta o nébány oeét klmeadeni i — KI innen, lápban Iákat migodje ae leton ujjál liékorltleaal mttkttdal. Do Ussié aem maadali, ugy állati ati, mlot egy kleenkor, kai vény tioaaea1, lekln Iáiéval majd Maiééaiát, majd Adellnot kérte kagy fogadja meg mavéi. Aeiéa pedig goadélalalka léioeott martllal, \'élatka ama oeéaéékél akarná megarlolteal\| fiiotyot fel tolt magában, mikor tt két kttaéé béig; kOaé lápon. \' K klnao eettaet miatagy i kél pometg ladatl. Kgylk oam áMgeaakilaai Léealé alvéra kalyeaoll kena Mylaa klmalá a bttlgyakat, bogy #ld« \|ljénk Végra LáeaU eaakké mag Imik o AJ-éflmno kaagaa a leia^l mméet. ~ Mam gaaéokék meg ttattk, kélgyokn,\' tollttk k6oákeaméaye4 Így aem kloeam, kagy migialéKék valaa aat, aoolt kereeuk. Áilánam a aeélt aeeaaal, o fcllemartam a veeaél/m aéal, malyaa jénak, kagy afl illrkmeák. Aat kMiék Oattk, kagy a aiMii " képm a valédl bellogeágei megadni, om kit iék, kagy, ka egylkttk dvéea, képm Ni a máelk magét koüégaak éroanlf (féH kév^ Wrtfca IlM di j \\ Irt, <tyaar%ká» ttaei-ttkaak 50 kr CWIádjsgy IH, agyenreJiáe • fai Ul. Bit^ Mf. hó 18 in l Bqopl & irakar ikraaml mikimi t. v#«aul ekataaó »«tt4éf«ki<l bMN a pálya topárét. IV. l. Murisa ■\'W disa egyawrvUbaa. tal}e» fslseii sléassl W Milk kfeségéeelc aavfc fchir «aala-CM MtSatatS íoíiriiul ellátott jelvénnyel kirsúk seegjeieaai. 1. A tagatokon irkeaök msvtakssljsaak a iévm^ -4 fogaték saimit —- iniii Mtitkadiaak vigall — elóre beje-Isatmi 1, Ái kM bajtársak elfogadása a seáiioda földaaiuti helyiségé hea Mrtlaik, kai a saálláajagjek ii átadatni hjul Ka Saaepüy serrand a táaoaestáiyra ia ■«gki»ól saolgáhrán, w jegyváltásnál kívánatra elöiaatataedó. Keeethely, 1883, jtttim ki 104a. PÖLTZ PÁL, Dr. LiPP VILMOS, titkár. elnök, \\ A köagyttlie t árgy sor oaata. !. fiiadki jelentéi a ízövetiiAg 1881-^61 iletéból. 2. Jegyasöküny ret hit esitf bistosók kije telébe. S. Pánit ári saámadás megsiasgá-lábára kikUidendó magbiaottak mgválasa-v «ása. 4. A szövetségi tiaatttselók megválasa-táaa 5. A szüretiig leendő gjtljéae helyinek - kijelelise. 6. Ason kérdi tárgyalása, miként JaJiatna a saOveteiget bansöbbá, Össsetftrtóbbi, saerfesettabbi tanai, hogy látale több tevé-keny»áget bátosithatna. 7. Netán még teendő indítványok aUotéaéaa. J J ~ 0 ólqmmeu tea ai úd&vií palánkok. Aa i)ai>baii laj^iikott • dr. Fodor jóssal egyetemi taaár ttaéíése alatt álló kOargéaa ségtaui iatéaat. a ftváros élelmezési és hasa válni eaikkeiudk vegyi megvizsgálása alkalmává!; a jekaleg baaenálatban levő ólom* gépeaatU saódevts palafiakokat aa egészségre rendkivtti ártalrüasöknak, valóságos méreg-JUsritöknek mondott, melyek ssámoe sae-i ^ i enosátlsuiégnek ssplgálnak alapjául s a régből égetÖ sxükségnsk jalentett ki, hógy a ssódavia, minél aiöfcb ólom, illetve fém méntés palaeak okban hozassák forgalomba. Át sa irányban megindult moegalom arad minyre vezetett, amennyiben a Holamaon ia Mnaitakf filé gyáraak sifcsrUlt oly teljesen ólom inán Im, üveggolyó szerkezettel ellátott palaczkokat feltalálni, a melyekben a szóda-„via minden ártalmas áaványo* \' behatástói mag van óva. A\\köaegieaeigiaai intézet é* a kir. orvosegylet, melyek aa uj kési liléket felülvizsgálták ■ aa oraa. végy kíxéi lati állottá, melynek állat dó felügyelete alatt áll a . gyár, aa u) saódaviapalaoakokat közpgénz-sigOgyi tekintetből teljdsen kifogástalanoknak találták. Ajánljak he\'ybeÜ gyáraink figy almiba I 1 Légkajéaáa BiaebÓI Magyator-aaágba. Silbarar Viktor, ki nemrégiben Btt-dapwien tább Ízben 01«aállt Viadobona nevU léghajójával, nem mindennapi vállalatra ké- I aál\'. Ha aa idS éa légáramlat kedve, köze-t«bb BéoabCI tfagyaroraaágba aaándikoaik átléghajózni. Stlbt ror a Sat« Utván napján rendetendó niptlnnepen újra fölszáll Buda-\' paatan léghajójává\'. 0 Rövid klrek. Pozaouybo magyar \' köamflvalödiai agyeaölct létesül. — Caiky Gergely legújabb frnmflve „Cecil báaaaaága11 már alkéMűlt • már ha i« njujutott a nemieti zinkáaLoa. JUohiá aaigotin iazo-aju fóldraogia volt; aok "báa óMaedóit a temérdek emberélet odaveszett. — Rómában - kolera elleni óvó agylat alakalt. — A pécsi * dalárda külföldön ia nagy elismerésben réazq- Ifll. — A csángók nagy része talepOléai \| heljöklól távol állott munkába, — Aa Odera ia. mellékfolyói iaaét vaaaélyaaen kiönlöttak. VX. SotaoerkUtbea a múlt hó végén havazott. — A Dráván épült aj lúd Berci ia TWaaiaafald közt aug. l én adatott át a közforgalomnak, — Mouako — vétel utján — vaJóaainÜlrg oroaa kéata keiül. — A &&MH gyógyaa<réaaati kjállitásra különböző «^r»sigakbó) eddig mintegy 300 kiáilHÓ * fr4aa»km+t. <t- A Hortobágyon nagyon ol-aaapéíradlak a farkasok. — IL-azt. Qyörgyta agy aaabad lábon Iav6 gyujtogaiót a rüléa agyoatuj\'ot,) tamoféaa utáa pedig agy áaik vülámoaapáa Wrbanfját káayla aai. A aép IiUi basauját látia a kfllfaöe )alaa«égW. - Kalfbldte ia sokkal •ilá-ayabkaa f\'AM kJ aa idai araIá a :avalyiaál. — VilaM aaáarér aag. 0 áa érkaaik Iolilba. —■ A frlylaaaa ailai amágrteri* kaadi faadáiakai aggaastaai. — líiií a ffP. aaja«Mza értasftl, a 6aa>at gyasaáeium v^gaatt í a#vaad^ki aaai tudnak »gyaral — Egj lai áaai iárimi saariat a kaim ar aa aa gal lataaaaáf aaa4él la «fe»la áMa-\' tét** í a asa pasakat valiaarr Cypro* saígayre timék ii. — CHavaya HÜ aaNi kbéiyi MaggfUk altát. — Magdabargliaa M-érném* valayd aaagiaaaaat Uf\' jM jHÉ S Maaéfcmi fc»falMtvin< la már Nrdult lfl kolaraaaet. — Trtoaal vidékén a jigaaó (Obi uiint «ln kOaa^gpaa löakaa tattá aa agÓM aratást a a dOfeAagf aivatar aaámos utasai lakai Baaaaroaboli. A béöti antiszemiták Hólymosl BisaUfért gyá«atstaai tiaa\'alatat tar auak. Aa aalitai lóporgyárbaa robbanás történi, moly Lak aakaa ástak ÜdoaatáuL — A attrioki sgjs* (•« f. UÓ 3. \|a 4-ia 60 évaa jubileumát Qnaapli. A Bak Matat I., Gyomor baj • Ilon. Bggar aavda pasaUllái; lagkolle masabb saar gyomorégés gyomot betegségük dispepsia ellen, a roaea emésztés minden esetiben alkalmaaandó, különösen pedig a bor mirtiklatlaa ilveuala után a borsav Öaaaa torlódását akadályoaaák mag. — Eradeti kartonokban M kr. aa alább jagyaatt raktárakban. Köhögés rakadtaig torokOJáa ellen legjobb oldó aaar £^\|or mellpaaatillái. A betegnek nem válnak terbivi, gyomorsavat nem képaanek, magakadályosaák a ligáit! saafvek kisaáradását. Magy-Kaniaaán kapba tók Práger Béla gyógysaariárában. A török idtfkbül (Elbesailia a 16 ik aaáaadból.) Irta: Tvakal Mihály, 1541 ik év auguiatus vége fei Sáo* 1 i m á a török oaáazár rettentő seregeivé! ó Budánál táborozott, a hol Zápolya Jájnoa oseeaemöjit Z • i g m o 114101 nslgy pompával fogadá. Mig Ő vezéreivel éa Erdély tVurálval kik aa ösvegy Zápolya i ni ia annak oaeoasmöje Z a i g m 0 a d kiiérejóben voljak, mulatott, addig egy oaapat jwnijwár — mint közönségesen történi, ha va\'sbol haMaabb ideig táboroaolt, — ébas farkasokUrat kó aiáltak a vidéken, aaákmányt kereXe. Egyik d. u. a rabló oaapat Budán alul a Duna mentében agy elhagyatott fajara bukkant, malyet öiömrivalgással üdvöaöltek a»ákmányt roméivá; de nagyin csalódlak, mert a lalu a legnagyobb alputatulásra mutatott: aa utcaik, udvarok sót a házfalakat ia tatókat ia — melyek még épeu álltak — ifi, moha ia bopót födi. „Hm I — Kiaón jöttünk,!11 — mobdá boazankedva a oaapat vesére, ki a falu [közepén állott több, tisztjével, mí\'dön embjerei víssaajötlrk ason bírt hozván, hogy sehol senkit ia aemmit aem találtak."\' „Birony agy van. — feleli egy fiatal jaaicaártúat, ki inkább háaoniílólt agy török meabe burkolt debrecaeai fiuboa, mintkam törökhöz, — „esek a giaurok esak hült be-lyüket hagyták." gAlígha Mehetned nem saedta kji; a féeakat, miután a mult holnap\' ment arra datdárával" — vili a veeir. „Tehát mit oahiáJjunk moat? - kér-dezi aa ifu liaat, aat hiszem jó volo« aa éjet itt tölteni* mert ki tudja akadna^ a faijára aa éj elölt. igazad van Ali, Bpndá a vesér — aa eate i.inos már messte, adjatok tehát parancsot fblytalá a többi lisztekhez fördulfa — aa efsaállásoláara is hogy aa Srök ki legyenek állítva. Ezzel maga ia aa ifjú tiaat-te) együtt, ki aegédtisatje volt, a legköaa-lebbf kunyhóba meat. a . a * Aa aat leaaállott Aa igen mely tiszta volt, m\'r kezdtek a csillagok feltfloni. Itt olt őrtüzek lobfgtak aa utozákon, melyek körül katonák mulatták magukat vígan fe-esegva; de nem sokára, egyriaat aa idö kisó .voltánál, máatiaat a nap fáradalmai folytán csakhamar ssi\'edai ketdenek. Egy óra múlva semmi nesz aem hallatszott, oly \| kihaltnak tetszett aa egiaa falu, mintha ttom ia lélegaanék üó lény a aaomorn falak köat. Aa ör ia, ki a Danára vsaitS utcaa végén áPt, .moadulatliu ul takiatatt ki a holdas Íjba, agy látaaatt, semmire sem gondolt kevesebbet, mint elleaaigre, — migi aeaiaokára aa ttanepélyaa asend, a aap fáradalmai rajta ia arót vettek ia let.ertték a daa gyepre, hol eikáay paraa maira mélyen elaludt. jjjf£i küaaledatt ia egy gyenge sgal-ISaake támadj mely sutfogvs vaaaH át a fák lombjai ? «al. Aa éea jálapedaava asa-káltak hófehér báráay Mblk, ma^alrec át a hold Ht ott la la ksesiatgatott a ftldra, saaada sugarsivai alárasatva a kihalt v\|- Kkaaa, - « ÖmUt a vaaaü +m utolsó kásából flfy aeOt alak sukaat «M, ia aa udvar küaapia megillta köröltakluttt1, mlg végre jliiiueH aa utóéira ia aa alvó Iftttkköe aempoiygoil. bA ^magyarok Istaa* velünk . vaa." eujttagá háhm^tülaatáat Vetve aa égre, a sután •áoska köimyeisigpl lépett aa alvi malii és kihaava aoaak övikmt levő kisit egy másodpsrea múlva keaibaa taMá a török vé^ys jfdjit, „így!\' - uiormegá a fejit agy darabig aaemlmve, te nem fbgsa utunkban laaai." I E aaafak utáa aldobá a fejet ii gyors léptekk>il ai vU; parthoa aUtat\', hol a dua bójáét ajlól agy eeoloak^t vont aló, melybe beleugotva kaadi aa oveaöt keaa\'ni, hogy a gyenge (jármfi uyilsebessággal saeldali ssit a höuipöljjgö \' hullámokat, is alig Öt poros múlva « tttlpenou voltl Ott kiköti oso\'na-kát is a partra ugrott. Egy darabig esendő* léptekkél haladott előre, azután megállotLie egy halk füttyöt hallallott, melyre csakta-mar több irányból ugyan oly jel halletaaott. Egy miaodparoá múlva a legközelebbi bokorból egy férfi alak bonlakoaott ki ie egyenesen emberünk leli tartott (folyt. (Óv.) KÖZGAZDASÁG. BáLVáTOB e leőrangd vnmintii eava lyávii litíilttin és bornátriumban gaadag forrás, orrod tekintélyak által a légaő ia emieatisi aaarvek hurutos bántalmainál rendelve; -1 kiváló szer a köaavioy, hólyeg is vele bajoknál. Borral hennáivá igen kgUemea Üdítő ital. Kapható áiványvU-karealtadieekkea • legtöbb gyögysxsrtarbaa. 8dlrtler-ísrii ijujtlóiij t^rrm Bndapesten főraktár: Édeikuty L. urnái Bndspeatl értéktluda. Korica iAajal is társa, bank- is váltó-flslet hetijeJentésa.) Budapest, julius 97. . \| " " j Aa üaletelleneaeig e hiten sem aaünt meg a tlaade jeilomső vonása lenai különösen aa alsó aapokben, midőn mig gysoge itáayaáaial ia párosult, melylyel a oholerft Urjedéaéről érkeeátt hirek keltettek. Utóbb azonban sailirdabb irányzat jutott érvényre, melynek indoka a aueai csatorna Ugyébeü beállott fordulatra 4a a kedveaő\'&ratási jej lentésokre vezetendő vissza. A szuezi csatorna ügye mijribár ily fejlődést vett, hogy aat kjsllett hinni, misaarint a Gladstooe kormány bukását fogja elftidéani; de aa angol korf mányelnök ea ország köavileminye előtt meghajolva egyaeerüeu kijelentette, hogy a sueai oastornatárzulat jelnökévol megkötött agyaamiiiyl nem terjeszti a parlament eli ie \'ezaal aa ügy ek roll iatásre. A termie eredményévsl rákezdenek megbarátkoeni) mert bár( kitsijtelen, hogy nem olyan, iea, mint lavjily, de mégis általában köaapfgBok mobdlmtó ie mindenesetre alég bóaipe arra, hogy kivitelre ia juaaon belőle. Eten indokok keltettik fel a kedveaŐ tŐasdekangalatat a bit második isiében ie eseel egyidejűleg a forgalom.ia élénkült, bár Daaaeségibsn aa mig igen jelentiktelen maradt. Állampapírok és járadékok szilárd irányzatot követtek, sara jegyek kereoettek voltak. A hslyi piacson némely iparvállalati risavinyak iránt mtUatkoop\'t érdeklődéi. Végeredményként á\'lithatjuk, hogy a tőzsde-hét magasabb Árfolyamok hal saiIáidul aárul* A foatosabb értékpapírok heti árválto* aása kitűnik au alanti tábÜaatbói. jul. 20. jul. Sí. oeaU. hitelrdeavóny 801.50 296.20 magy. L j 291.- 298.60 4\| os msgy. arsoyjér. 8886 8SM 6\|-os megy, aranyjár. 119.60 110.76 6{-os , papirjár. 86.80 tiUO osatr. magy. államvasút 322.76 82! .00 Magy. laaaám. bank 89.— 8960 s dijsors jegyek 116.75 118J0 liasai sora jegyek 110.28 100.90 Jl kir. arany I 6.66 1.67 nápelsoa d\'or 9.49 9.62 v^ité Undoar^ 110.06 120,06 í0 Pári-ra 47.46 HM L Berliar* 68.60 08X0 * \' Emlékirat a mi^yArortiágl lyOmOlcfitornoléa órdeMbfíü. (Psl;tMss éa sáfs.) 4. Hogy padig ezen tevékenység itt gátoltaeaik oly báirányM Wtttímá-ayak (Utal, melyik a gylmölcsiermalis fejlódiséttak akadályaiul tznlgáluftk 1 melyek magfaleló tórváuykuzási ii kormány reudelatek Által elftcllAihetók lennóoflk,^ óhajundónak tartja ogyeaflletüok, hogy a gyQmftlcsfáltnak ssiodikoi roiigáláttá ói ltoknak puaalltáial elleni vádekexi-lek elrendeltndók ál itlgoruau btiartan-dók lentiének Mindkét iriaybao tórvioybotási ln« tóakediare «aa MÜkióg. A. rovarok által okozott kirok megakadilyoiáu toUn-totében pedig a bornyóaáa, ctwn bogár-•aodii atb eféle Intézkedések köteieió mrgtételo már annyifal ia Inkább kiv^ uatoa mivel c nélkül aa agyotek legbuz-góbb Lörekvétni ii bajólöriat uonvednak. Ilynemű törvéu>bozáii intézkedések éi kormányfopdalttok nonbau csak akkor fognak i\|iai értékkel birnj, ha ezin javasolt intédiidéeik szigorú migtartá-iáért msguk p köziégi elöljárók lösznek felolósié téva, kiknek egyiz^riDind jo-guklían áilráo a rovarok pniztiUsai ellen teendő intézkidéaekra évente fel-; hívni az Ilijük .figyelmét 1 \'birjanyk fii-hl talmayAssal \|rra tréive is, hogy fi Intézkidéaeket elmulafctás -esetében a fin-lajdonoa terhére akár napszámosok utján ii végiebijtathaaiák, nehogy egyesek binyagiága miatt a köiös érdekek kárt Szenvedjenek. 1 Esek aron intézkedéaek, melyeket egyeiOlefŰnk a magas kormánytól a^ytt-tn6lci termeiéi orriAgoa felkarolása ér-éékébou kérelmez 1 melynek foganatosításától gyors és üdvös eredményeket remél! — Midón azonban bátor vagyok együttlétünk ezen óbajtáaát a nagymii-tóeágn minisztérium becses flgyelmibe ajánlani, egyaaeramind nem umlautba-tom el feleélltoni a közremuukálás izon nemeit, melyet egyesüleiünl^ egyéb tár-fadalmi tényeióktól vár a melyek nélkül ezen sjinlatba hozott kormáoyintéz-kedéaek nem birnak a kivánt szabályoi-sággaJ. E tényegók sorában ela6 sorban emlékezem tjieg az országos gazdasági egyesületről,] mely tekintve ezt, hogy a kertészeti olwbaladá* előmozdítása érdekében külOn egyesület nem létezik, 1 igy ezen érdeket is aa oraz. gizd. egyesület van hivatva felkafolni, nem felejt-hetlo el, hogy ez ügynek mivel tartozik a a maga réazéról is tevékenyen kiván közreműködni az onzágoa felkarolás munkájában. Az intézkedóaek iözül, melyeket egyesölel flnk ez irányban tenni óhajt, elió helyen említjük meg a gyümölcsé-szett szakosztály megalkotását, mely tágabb batáak6rrel felrnházva, egy Ónálló egyesület mozgási klépességérel bírhat 1 hivatva - van a kertéezéti érdekek or-izágos központjává válni. Hogy a szakosztály mindeddig meg. nem alaknlt és tevékenységét meg nem keadette annak oka azon k6rülményben rejlik, hogy nem bir külön szakelőadóval, ki kellő díjazás melleit és csakis a szakosztály ügyei vei foglalkozva, minden tevékenylégét a szakosztály érdekében fejtené kl. Egyesületünk meg \'levén gyózódve a folól, hogy a szakosztály előadójának kérdésein alapszik a kertészeti Ügyek országos központjának kérdéec it>, törekvését oda irányozza, bogy a gyümAleaéneti \|\|skma valamely kiváló képviselője e ezélra megnyerhető legyen. Minthogy pedig egyesületünk kiterjedt feladatához képeet csak csekély eezközókkel rendelkezik, e törekvésével eleve ii kombiné czióba kolle venni a kormánynak eeet-iegea a bizonyon időtartamra megadandó támogatását A szakelőadó szakvezetése alatt azarkeaztetnák ss egyesület tgyQ mölceéezeti fttzatei," nz ó felügyelete és javaalaUi alapján bóvittetnék ki terveit-rüleg az Isivántelki kertéai< t oly módon, bogy az Ide kerüld növendékek a ker-téasetfel a jelenleginél sokkal tat nlaá-goaabban foglalkoihamnak, 1 aa ó felügyelete alatt WtAiUrtnéft egy oly anya-gyümölcsösé^ mely legldkélri\'esebb gjfll teménjét képezné a legkolyeeebben elnevezett gylmfilesfajoknak. A mi a magyal gazdasági egyleteket illeti, j*\|jMk kéaramá kód inától a kertásast tar4a aagyoa ük Sdráaet lő- hetne Tárnánk, I aaért óhajtandó, befy társegyesülétünk működési Wtletik gyi mötaéaiati alóhaladását állandó él foly-toooean kóveteadő ezéljnkká tegyék. — Nézetünk uerint igen elónyfleen. hatna e tekintetben, ka egyeaületeínk ott, a hol még nem létealk, külön gyüssöleeéeneti •ukoutályt alkoeianak, — oly egyént •urezve meg annstl élére, ki e téren a szenvedély melegségé vei képei közrehatni 1 kinek at Igy iránti fölytonoe érdeklődése a sakotfúly fölytonoe tevékenységének ii mozgató ragója lenne. Ha egyeaületeinknek Ily módon sikerült teiöletQk gyümölcsószetl elóhala ladáaának elómozdltáaára egy apparstnst in eg terein leni, akkor következnék azon további feladata Is, hogy azt a kalló eezközök birtokába juttassák, nevezete sen : óhajtandó, bogy ^egyesületek minél Jobbén kezelt gyümölcskor tekét tart sanak fenn, \|avagy egy$b nton törekedjenek arra, bogy a csemetéket minél olesóbh áres és jntalomképen, kitünte téeül oflZtogliaák a kis gazdák között További feladata egyesületeinknek az, bogy a működési területükön lévő községi f«iskolák állapotát folyton nem-tfel kísérjék\' i a ezélnak megfelelő állapotba juttatását hatáskörükben előmozdítsák. Hasonlókép hatáskörébe tartozik az is, hogp s 6 heti tanfolyamok b»-rendezésére közrehassanak, — hogy a népet és néptanítókét az azon való rész vételre bnvdíjsák s esetleg a mennyiben e részben a segélyeséire ii szükség lenne, 11/ segélyek forrásalt felkutasd. Az fgylasületek elodáshatlan feladata oda Is halni, bogy működéi! területükön csakis iz oit jónak bizonyult, biztosan termő és lehelóleg fotgilml képesiéggel ii bitó gyümölcs termesztenék, — izük-séges tehát, hogy e tekintetben a kellő tanulmányozások az egyesület részéről meg tétessenek, s ha e tekintetben csél-zott eredmények elérettek, ugy az egyesület további feladata oda hatni, bogy lobetóleg ezen jónak öemert fajták ter-jeaztesecnck el. Épen Ily foladsta egyenleteinknek még, abban ii közreműködni, hogy a működési területen nigybin termelt g}ümölci kellőleg érté-keiittenék, hogy a kis gazdák a nagyobb fogyaaztó központok ia él iz ott nrilkodó árakra, vitamint sz odaazállitái módjaira flgyelmezteiieoek. Azon erőknek, melyek ily módon kombinative nyilvánulnak ha-tárak ntolio de fontoe lánczszemét ké pezik a köziégek, melyeknek bár felida-taik inkább ciak irra terjedt, bogy a kormány által- hozandó intézkedések lel kiiimereteien keresztül vitessenek, mind azonálul a tekintetben, bogy erre felsőbb helyről jövö intézkedésekez mily módon hajtják végre az elóbaladás legfontosabb tényezőit képerik. 8 e végből szükségen az, hogy ott a hol e feladott kör átéitéeére és igy annak tnegfeM lerjesztésére számitini sem lehet közigazgatási nton gyakoroltallék befolyás. Csak ii ezen esetben leei remélhető, bogy a községi faiskolák körülka ritenenek s igy a fiatal csemeték legalább a legközönségesebb károktól megvédelmezve legyenek. Az ily módon károktól megóvott kert azután a tanító gondozására bízandó ki minden eladott (a után fáradozásaiért bizonyos százalék bsn kell hogy részesüljön. A községi tanítók feladata a falu ifjúságát a gyümölcsfa kezelés legegyszerűbb fogásaira is betanítani, hogy igy ssok uját földeiken okszerűen kezeljék a fákat Végro a községi elöljáróságra lenne személyes felelősség terhe-^mellett rovatok pusztításának elhárítása és mái egyéb kát ok megtoi laiára hozott intéz-kedések végrehajtását oigoiutn ellenőrizni. Midőn egyeiületünk Ily módon a nigyméltóságn minisztérium becsei tndo-máiéra hozza abbeli véleményét, bogy mily együttei tépések lennének a magaa kormány és egyéb társadalmi téayesók által a gyttmökstenyésztés országos és aa eddiginél nagyobb mérvű felkarolása érdekiben teendők, inon felfogás által veaérelteük, hogy a mai közlekedési viszonyok mellett, lehetővé tétetik, mikép idegen államok gyümölcseikkel országunkat eláraauák, azon országot, mely g) ümólcséttttre éiválólag kedveső éghajlata loly tán a legváltozatosabb gyüsnölcn-termények nagybani termelieéri alkalmatos a melynek esnéUsgvs nemesek aira krileae törekedni, bogy eaját bei-fog j aaziását fedezze, hanem jeges tlrsk-vénét kall képesale, mikep s tartteléebea jalentákrny aktiv I, tehát ily UviMMr: Mi* Mcyoifcrfj feiuwiftii h»u, - ■■■■■■■■■■■■■■■^■■■■■HHHHH .TV1,1 Nty a g) iarilotiai tftaUa Vlrjou • aein á Hly.. - . TTTTT-Ji & broglb jozsbf w 1{óh\|® siklós ■érti világi átka bmtilaláia k6arabatd ^ L^^H • rwuiHi«i.\|Mni UlMti ártaiitáia táttjaaák káaéU t If ol>b M#t«ll>«l mmmmmmmmmmmmmammmmmmmm—mrn Ji^DlLa-MMMa fcOlM ^^AB m . __» ... Í^T^t^k nMai4 taráka, ^ M Txl vAé-Inéí m 1L . rilMM^mrM.liiiefc? iB . . //WWflU■^LJt^iM ^láü lli<Upl, II « uért Mk. buAi«xuiu«i u iráni, HirrlfltÁQAk" \'JC^^Ié %á>l w VM jwy M» ka.Aak kX.ál»a aiAbaladáaaiaak a.\'a 1111110 I D O U H • ■ ^dH A raodákaHalfáilli iaf. fMlai • aagjmAltáaágU niiiitu- _ . - T3BUDAPEST^B^HF^^^ JO UUi\|KHlU 1\|. dál.«án tartsa »alag árdakiádáaáial taiálko.ik - AtA M ,«P T u.t^T^.ui 4rái\| aMk^JbU. IiiiUUimH \|0 kért. . mioiaataríaaot, _____f 11 4 . "\'^Tli. . * "\'■K\' UrUlM * mkéf a.a- aailákhatban kifejteti jaw MffiSSSMI1W SSbAr«aa #MMit ináf WÖO náraaáák. Volt idáig. I»a\|. tatainkat kartaaan foaadnl é. bacaai O^ftffi\'flWÍ^Ö^Íinfí H .MM fi\|rl IlküfttybftU «\'I«MI«ÍÍW SSS^A mjmMíwmmm ^^ ^f^r^1 5V wi ■ 41<K. . \|aiB Iél\|lll»IIIMllllM. \| gA«rfpi6 4l }árgáo;a4pl4bl.ea <\|«lllll llkolám -gj\'»\|n\|tl ■ MWil A. 01 u gasá. agyaaQlit narában: M u?t lwr fyV^Ift^ ImmT Jftttrt*" k«M»IA?al, • nftaadákal Jo«omi!- Korimict LAuté a. k, ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. \'oiitoa • ?aiMrfiiaoii ^ JJ* ii119111 ^WttM •laluOk. AIlVUiMiOl II ikvimüJiuau i. M€\|M1D H. MUkaállMNÍI IIMMÜ NllAlf ÍMl\|áli4ra. A iiiá«JaiáüÍ naniai l»M. «U\| H éa nÜt m. «Ult »uk4«l»«iti »lni tafMiH í»\|HfU N.\|fií\|i liAarr JAihm Uflál VtMléM «l\|ü áll, aHBBHIB A otáklornjral kir \|biró»4\|, mint tkfl , 4\' 4" h..«» »\' 4" m«(n. mi\|t A Illa i»» AA ír* kalöaáf róuérfl k6al.lrrá léttíllk, mikfi.it » B-^StO Arj>iraá\|i»i MtéM«4r» >»ty»ü Mr->«it».__PrairaaiiMfe klvá««lr« l»B,»» .___ \' r^^tiéSiS V^mmmáfmammmm^—^rn m, „. RÖ8ER MII(LÓ8i liagyttáka vAgrakalUUl MwalradA bll.oii 614 ragrargrgma-ar !.iiJiwinW!AMincfl<«MiMBm^u».ljji —— ........... .............I ^ a- g 1 írt 00 kr. lka jár. I»iiu WWI^ÍIfí\'^WlIfíWMPilp^^^^^BB V J^.. J.^gg— V MHriR,, OUTJAHR ós MÜLLER T: larttUtád lárA KoUari kOa^^w laktB, —Ú 3HU I—1IÖ. J» U D A P KNT K M ^MHMBMH zBaEBBEmm kOaa^gi 17 aa. l\|kvbn. A IA6» W H6l\| \|£l»0 l» U <1 u \|M« HI t Tr I(\' II r, r 0H 11* I ff IIIIU <1 ff AB(1 II0A«l K^\|)K)\'ár ^HHHHHHHHB^ Mt t . 4706)1,Öüfltí, 6008,ÖÖÖ4L t Mari,4\|\|W kOaa^., «\|átillák hboIíű H«rkaMi\| 4c \|a»llaM \|;árlntáyukat uilut i 1 >1 % f m\' A vasúti menetrend. ww, 0075, vm »wia hm, aiiu 4 _ . L/ < 11 i 1 M m naffy-kanSa«ai lakar4ki»éM.U»\' 4a UdM "T,: ^"^T* \' " \' LÍfljMir^li Mtán " g 09 ]\| "I { £ _ Fr\'aotkka k0a0« ................. ing., pÉÉ^" ^^^"^MSZT^ IjAJBBSU Í 43 • 1 S ....... i 1-okbA. Luda. ^.......Uká] f^^M I O \| 1] I \'íj £ ;i-------- --ji UI4I6 I (flíe ré«al»«M !607 Irt, lj() krt® \|b»o»Ulj II Í^Vw&J ^MT/Ű flíjfrjl Kuktthi* wwotik, \| & J M\' _ álfcwl1 I ,űdul II , , ingtilaaak a larioaékal fol/4 !4ti ay\|u«»iu« MdK^WP^ 1 ^ ?v \' \' Pf f^islf 1 k4 lik dálajAlU 10 Afkar akoliarij "ftft & iMrf^ , 1 ■ * M1 5 ^ ; »J!ioTtí,íí14.4^ Lr.~! ^.^állapil^ [kikiálláai 4ro\|, aki 1 \| ^^ Jtj. Tjajjfc T XZZT K^á/J, i I j j \| N\| •^íf \'^X ^p--^ Aa JL...J Ldékolk tLjomtnlt Hm Tl^^^ T^l \| » f I\' ^ í IJ ^ ^^rj II ám) J tl 4 f ^ Lom M aa ii\|atlauok klkiál\|4»\| áriiiik \|0)V vaRjii4 IiBB "Wl wlfiJ E 1H H^nl E n[f\'ffif Í ^ ^ \| £ S £ 1 ^ AÜV\|Í <4 ^^ 50 frl. 76 krl. «gf J fa í^kUá, Ijg g \|\| ^ ^ P» fe^ fV\'íí\'; \| é. M d. a. rna ávl LX. I. ar. 48 « AÚh alAij-l 4taá4\|ik^ PBHHHHVvHIII^VHVHi • I gi* j\| I .fi ti t) t>irt » ptpirbad a kiklldoti l\|ta4Ualal«nni, atolib) I ^^^^Sfw^ jy^fci^ \| • j f^Jj f jf IIÍm^ iIÍS?!4-!\' fcüS faltétaUk a biráaáfiiil LiagUkjla\'liatA^, l \' L H ^BBfc J ÍM f 1 - I il 4 a ii p «* a r •""»* r jLMi, IUH H«alBl»MM«lil 1 g 11 " E é »-4 1 ^ MtB ,v«gr.roiui Klt OiáklorHjláa a kir.\'\|biró«4\|\| mini ■ ncJpPV jp^jj^ CW^A^rorfál. W 2- "5 El \'tf a laltkkOurvi b»l4»á«oAI IHH). mároa>u< M Wvf^EaT-\| I I I\| f 8 í iii:.»/iií:i.. ÍTr : ««!•\'-< —ITii\', éiáfa>iJMIt..^\| B II 4i! f 11 a. ii ma\'1 h^. »mí \'j . ! . \' i ,1 1 * -i • 4 - - ^ l . . . _ ^ i II l M 8MFÍíttf Í^^^^&^BMÍ ^ kívánatra Ingjon im Wrmmire, ^M JJ 01 1 5 i s T-Tl ■"J - I ■ Újdonságok a könyvpiaezon! Világhírű utazások kőoyvtára. K^öifeá Famiiim, d«rm Söi\|n« iicij, \' v$u 9 «d lát t6 if. An diuM \| Ootta\'iche Bibliothok der BT Különös flgyolembp mtiiiiir - r -Mfc^ v,., i,-;, .„Tr-^s ^mii. ZwrtK§ (iér Giw«rbll>Ati\|\| \|0f^Wn 8 Irt- 60 kr. (postán fld\'krt, W«UII(#ral«r ittnlom kövdhfíZÚ sV/mmi kí- " k,it Urndan wollfn, kori All6f derd h\|\|\|f- , fr( 80 kfi) 8 írl, Uéu St^ tutnlw ntüfj^fli) Bernf oder Istam Innerbalb deá \' 7/,; « , 0, í GUka ^íiüílaMi n ra«»t ítílitolí b(««6lyeket a nöp ujmivy uuua«a tíebi(5los d(>0 H-Ddelll der (lewerbo 20 JJ^IIW t . fwn 5 , gzAmára: BjWWMIL^FFWBFWWHü u»d ún IndoRtrie lleiít, wirdm in ft . piai. 4 . ■ ^J&ginl^Qr^ drm WfiktaiMr M\'icliaQualiadar Uijtf\'l Tarl<mt< } . gjJL }- kM Ili II k^ WMWg tilid Jji )rlí» wiig /lodifir Nlflif < cU.hmo I f M«l> r« t . A rérgaaili, Ko awm, én ojokíU ninder Ibi. da« W4rk dan Bttdt-, 0rbAl4 Dia Kpothrtt dar ungAíM^n Lli« iihm MfiUhu, ^ht-u murnb* totu bérlik. Volki- and gawarblirbcu Btblioib«k»« rafir. Vmi Piof. Dr, Owilf HltirMk litá#4 árm 6Q l^r. \| J(jg OSftlÖ. EffV párizsi Itö üti élményei sl* 1,0 ^ww\|W»k»litb«iwl« ird^nal -1 Alaxaiiiar KMiInd;. Von Atdon ! Mh M^b* mi kút$fí i« ktpháU Irta : \' üftd íiatrbacli xo atopfahlao. Öraí - AKui\'dar Pttó/I Von ISTEN UTJAI UJfat?j,»ll«ar4B Mária. fűT Asaffllirllcbe Pr0»pffklff Bili Ka\'* FéUff; ~ Jakam Arai/. Jcge4tatt mugjti kitdiáa. lllBftfrafUw-Prolitii almi gralla VM/leh ílkúl, - I)ai irop- 8terneCarU» : A gytljtOgaU). Egy-rvV ára 30 kr. m habén fMv VolkiiM Von budiig A Ipar. o rtllltelil(L\|lllílAII . 4 . A .. Iá ^ H^Stó\' mimjm^ _ "i- VhgMiii in Nliian D\'ahn.Ilarn. Vdti \|0 0 (I) (TI 6 T U I U ÍR 6 (I # A fcáHya )ÓMlf. —— ifi áiif líi Aii frtM fa« Filaak;. - Dia Wlaa. swliaít . Bucb der Erflndungen. Ge- Ailíiu JAAUX ömzee munkái ^ iaki»«aia. Von ótio u«>nnm.\| Mit 77 Abbildungen Az elhagyott bányatorkolttnAl . . . . . — ÜrrffiTiKk\' lftikik« ÜMltkaii\|an., \|g y, rbfndrnck WerDe liDÖ InflüStrien [ 86 ím í OO kr. Vai Prof U Váml^ry. l)l« angariicba and VÍfflffn HolyJffbllHIeil. Al irUtlml ílltílt. Ii. 8Bi«.dfnodar in 126 í/icfei uogen. I MtUl#«t 0 fttH. klldanda KmiI Von Dr 1. Pwleínor. Tajaa fViattal mm < a • 4 r h l r, zL + Dk ng»ko BelwpMkím Vv X QQ kr A klIMMI ABÓIk. j . .___7 MAitnvma f>r A. ölffc - Mtfaik ind Mnaikar * (ftxittb ^atóaiNta \| Dai modoráé Ungarn d,r ^ v«n aurán tí,tsi». a ftoyénv titkai rtark tarnatota Uafara wto Ha Hak a»aí taMdarT) Di$ Optr, Von Hal 0eMlf. IIOFFW A NA (L % ^ \' \' Pm mm í i normám mmmm vniiom^«u«ui 1 f . . _ A w.rL x . f , , ion - Dtr in\|a fiMűh IIKÍIIVnOIXKIInilOr A ./crclcm hfifnlma áll JlfifiM#i/frA«i ^I^ .\'^\'aiíü\'íí^ ^ Adtl. Von Jobann ion Anbófh. Ifeham masHrnaynIain mnimfli VXL7™ i^^Wtí\'r/ - Von H.npt II Mi mUhrti W* mit vMmém Jft mhlA loániffl F. »r«kaa>. I^&^A M mann Aiforf Dmitr. iV7t. A rEDXO iO«ny«. \| Btf&dtáfcfti «if a>lc« OaMitan d«r gawafb- Dr. 0. íírtlileh, Maifii Jdfcjl, Udwlf fr>i#lltmn V«i Dr. A. A\|if. - 11 flfMbdl É 10 lf. ft , - WI\|4Í llekai Aik>ii ind dtr angavaidlM Ottó Htraaai, Kolomai fon Üncartoclli Sit\'in nnd Triebtü. Von olirillfn II gyUIOIIl. Wb«^ebari«fi. Mikttáih, Dr. A, Ötlls PriM m Kr^af van Diák, Aü aüwr B^W &r Í. d. A. _ 1 «<a Hü Tw^aiiM-fw, mttHttm Taa» grkiwpülar • Uafbaha. Von M../1 T«rdeütiChei)dea ^ üfittiWÉi/ll. .-"irr-:____S^fe&u aranyk. Ir Tattoékar^éÉrXiMtlir.dir Librar, f ?0i Mlertjr ^ \|\|(klfA(h _ Jm briBtn FHtKüWÜKTERBÜCH, A r/ hOflZllÍ&. im pMA** tsMwM mé 0Uw bénwfapk* m Von Tán - Din Mhdwírtb.eb.it 1f ÍMmméM k IO kr. I ^ w»M#rf (Ur Katía— > —4 aatoi Omkih* ) />T. imfrfOf Jiüánvi 0»\|f«i, Van Prof. Kaai> ?».» K/»difik; j \'I jJJajT Fentebbi művek folyton raktáron vannak, FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy- Kanízaán és Csáktornyán. ^ WiM .................. Nm Kmimim IML 1 ___\'___-_I_- . •-■- - * _5_\\_I_ Mylat MfTtUndd fcatoaáfiil kall, iNfj t lyaallaaiaadái Virjoa l aaa kalalladiak, ba\|y a wafjwáltáaáaa mi ftíaalmaia, aa)\| a íjimöieaáiaat aagjobb-a^rii virá\|táaba boaatalára kiarakald Majaaák kkéU a lafaaaiobb uaiappul feif, • anap>ak aacMalá taiákauyaág 4a MoaUéa4\|tll tinaariadal aaa fog. 8 aaárt ta)}aa táaalwaaal aitráal, hogy kftaAak kaltarálla aldhaiadáaainak aaaa fcftlaa kár44aa a aammáltáaáfi alniu-tariaa atalag árdaktádáaával találkoalk kárán a aagjwAltáaáai aiialaalartiaot, anfcáp aaaa aalákiiatbaa kifejteti javas-UUiakat ka^aaan fogadul ái bacaai pártfctgáaábaa táaaaallanl náltóatanák. Aa otaa- ffaaá. agyaattlak narábaa: Korimict LáuH a. k. alelnök. Táraaaarkaiall I llorrM labaiai értaiUáia Killiáno. polgár 14a karealmlii ml lalulAw Hidapatl, Ujitlág«uirM \|\| alám, aa liko\'al áv iMptaaibar l\'áii aai kaiáatlt. A nOraudákalr fatvéiala aag. 10 Iái aapoata dálaldU I) -ÍS, ááliili áráig aaakáiállialá. ialáaálaiMii 10 ál aajál ffánbál larüNn faan. fc a ár 9000 náiaaááka Volt eddig. Pa\|. Márt likalámbaa a karaikadvlal p4«i l]ára kápaalttaHtak ai ittak. Kmakm daliul lakóiéin •gfinlogt a köreik akadánlAval, i mhaadákai loaoaut-fak a kafooal <wévl lakéaffftl aiiolgAlal ra. A aatalá\'laláail aaanlai ttá«ar yánoi lanái itaaláM alaü áll. Pniraaaak klráaitra lagyaa m i io, RÖSER MIKLÓS 1160 ia. tkv. íaSS. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A eiiktara/ai kir. (biráalg, aint tkvl halóiig ráa«4iJI k0ablrr4 tAúllik, ai\|káat a aagjr kaainai lakarákpáaatlr v4g\|a\|ia\|lató uak Ludaa Fraaaai.ka (4r\|. Katák lltrlnni liagjrttáka v4gr«b«\|láal MwaladA btton 694 Irt 60 kr. (lka a jár. iiAtjo régr^kajNUt ag\|él>0ii a nagj\'kaaiuai klj-. töiiv^ii/.iiAlj Uril»i4baa tartaaá aUklarnyaji kir, teriiialAn I4tA Kottori kOaigt\|M twktrft, aaai k0a«lgi 17 «a. tikiban. A Jj ,86, 126il ISI6, 4650(1, 470fl\|l,fiOOfl, 0«j»H,ÖS?Í Ü0U4L •694, 9676, 9916 ó. Il9\|a \|\|m, »a. alatt 4 i.»g)«k»ilM»í Iakar4kpé«iatár ladal FmuoiUka kUaO. tai«Íd»aáal felveti ingat laaakbái Ludaa rVi>a«ÍikáÍ fala_ Mm illatá a faié réaabaa 607 Irt. 1)0 krjá\|biw»Ul iag»iiaaak a tarioaákal fol/áláti aukuvutuj bá O ik a.pfáa dáia Attí 10 áfakar a íallarl k9aüé\|báaAti,Ai n^gtjrlaadá iijiiiváii^. ár»a»á «au a magáiiapitall íkikiáiláal árai jalui il eladatni fognak. \| Aa Arveruant náadékoijAk tlr{oaaakl aa íitgatlauok kik)ál\|A«\|\' árinak 10)1 j vag/ij 60 frl. 76 krl. ká<w^4\|iBb«a «J IhBX ávi LX. I. ar. 4S \| ábaa aláirt áialáképai pipirbad a kikildoti t\|n«éltcn letenni, a tol<bl failátaik a biráiágaál \'uiaglwkiirbaiAk. Kit Oiáklornjtán a kir. \|biráAjg mint Ialkk0afvl baláaágaál IHHJ. Mlraalai Ii4 20 ik Dupjáu. : léáfl-l r. £____/. . ,L ..-: rr: . > J2\'. ^ \'Qi? jj^ Ji". i Vij Bfí flTi iíTi ■ ^ - livpip\'wwf an^WFlWnn \'HBaaXS OUTJAHR ós MÜLLER 166 i—16. 0 I! L) A P KH\'Í KM KliO budapoall Trlrur, roNlalonioa él gaadaaAgl gépgyár a ifurgliliid kOMiAUn, i\|4ul)ák laaiid i«.rkaaai\| 4i \|avilall g7áriwáa;ukat mini i fl1111-1 " " - ■ \' - 11 k Trliar4k gaiáa wmJS ti ! Mi . • farÉéhi WUttKKKmm^mmKmm^ ii4iiaiiiafMM4i«h L\'"u ^__ I malmok uliaAra. • kM^B irtmmiMio. i^MMiaM Ainvniaia Rj^Bk II jLIT ^^^^^^ U^JÉMa Hwl.l.aiMik i Y^^fjBjjSt^^ flklr ■ \' ffBff^Pl ^PRmHÍL. QftyAfl\'pHIllék. tr /gHB^L^jpy\'^aP\'Q... l,inihnwr nftiik. HBS^Sft -ik .• JgiailflaL S No/Unté VM\'iék. ■■■■MMUaÉHa Va,iii^iii<annMÉiawaama><áaa^B^B\| Hitpnhf lmé$$k Hb, A vasúti menetrend, FjfvgérlilMr Ootta\'iche Bibliothok der Walllláaralnr aUk mttíjtUnfek dnMlija 7 (UKai Dunla i fliat MaliilW 7 0 KM* 6 ff Saitakalpaara 6 9 PlaNi 4 „ Laaiiag ft „ Koraar 4 „ Laaa B » Úaidaiaa I „ (jbamiiio I 9 Mali\'ra 9 v ii(n»t hkUfPám, arfiaawka htHun MjmUf Ara 60 kr. \|Íh fiiAa al MIM U kúphaté EKűlönöa flgyolembp követkesO MEépen ki-Ailitott boazöiyokot a ntfp azámAra: ailatfrn kiáaá ára itt Itr, A l^rgaiíili, ko d»«a, 6m nyagati Szibéria. Egy párizsi 116 uti élméjiyeí, Irti : tJCali^-Baarlai Hárla. laftaitafct sagyar kiadáa. Bgy-rvy fÜt ára 30 kr. Satwkiai f^l AM )mlk wf. Jós éö ösaló, AZ ISTEN UTJAI A gywjtogató, A kártya Jéilaf. Az elhagyott bányatorkolatná) ái irtAtlA&TÜ elitéit. A kínos ásók. A ftorvény titkai. Vallomúa a lialAl előtt. A szerelem hatalttia* A rabló leányi. Szerelem ét gyülMit. A MayayaMaá\| Untknalifii ARANYKA. Az oImz boftztga. Blerne Carm: Sommerblumen Mit 77 Abbildungen la rbpndruck and vlalon llolrJobiilMon. Mh Talaa II flaaital á 00 kr. Bucb dar Erflndungen, 6e-werbe und Induitrien. In 6 BAndtn oda ia Kvi 126 Lfeíei ungen. Aehtti giiilioh iyirkiit<t< ataak nnaihili Aafaga. Uatír OlierleitOQg ém. \|fi \|l\|if/ll\|l(lllfl jl. MeniratiX (teaéiekii «af a>lc« OaMüta dar gawab-llekai Atb>it n4 dar angavaailü Wkwi\'tiaflw. m mm tm 1 wi artaMn Ta»> aai aanaaBpaanra aaa Jaáar urakaaaa Haadwarka, mvíi Aar Taaialkrr, 4ar XiaaÜar, dar Lábrtr, im fabild^i LaadvirUi na4 Oümrm fiN«rf ém Kaaíaniaa a4 aaiaa Oiaakalia I MorrniAifia iioíivivniíii nmumx naeb DBCálVINlUiKaoitlr\' llekem rfligneni^ilem. II Mi mUtirtt píftlu al i//lsimém II flgfttbli A 10 kr. H$ym Dr l Ok. A« Allgemoinea rerdeutachendea tjfad erkUrendea FREMDWuRTERBUCH. ff ISaalMI á 9# kr. Fentebbi művek folyton raktáron vannak, FISCHEL FOLÜP könyvkereskedésében Nagy Kanizsán és Csáktornyák 1 82. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szombat augusztus 4-én. X. évfolyam. <ho4httitft\|\' IWkel Vtlop kéayv kmeakeééie. lJjtáraU4 utca. StlV K^iitUm iruk %éas 4íre 8 íri ftHm 4 Irt. 1 H •fj. 5 basábai petUs tSbUeön hirdetésnél 1 M. kr. &>rgdil kr. ék hivatalos féla! IQOsaóig Uttl minden seóért ft kr. Afiillii c egyéb hivaUles kiiViai-evtk >U> Wt ^HIkhHm MEGYÉI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZ0AZDASAÖ1 ÉS VB6YBS- TARTALMU LAP. saarkaeatél Ma Hm » lap mai leml rU( Uletf kklM^ajtk Mldeu- • \| 4flk Bejsaatooe 4 asási Hérmsaletlsa kislak Mk iemart b oakkél ft#adletah «C Kéeirstok Hmm osra kllfetosk, nyílttéri petitesre 10 kr. á Nap-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegy! agyvédegylet, * Nagy Kanizasi és DéUatai takarékpénztárak, Banksgyssülot ée * Kereskedelmi bank hivatalos kőslönye. ME 81 ELEMIK NITCNKlUT KÉTIZES: SZERDÁN ti IZÖBIATSS A socialdemokratia Németországban. A kik h társadalmi ét politikai átalakulásokat általában, de kuíönö-en Németországban figyelemmel szokták kitérői, abban a Németországban, a hol már egy évtized óta iparkodnak minden lehelő eszközzel még a liberalismus discr editálásával •\'is,1 socialdemokratismus a Ml elvonni a . talajt, sajátságos jelenség tanúi le* beip<k, ha figyelmüket ismét Német-ország, leié fordítják, As egyik vá-iiiistókeffiletbeo ugyanis Kiel Rendi-burgban Hitnél tanár mandátum a német birodalmi gyűléshez nem igésoltátott, i a/órt ebben a kertt letben uj választás Íratott ki. A választás most uja óban r megtörtént, ez azonban olyan jelenségeket hozott felszint e, melyek komoly gondolkodóba ejtették és ejthették as irány* ftdó \'kŐröket. Három jeltflt lépett fel ugyanis: \'az egyik Hüoel tanár a szabadelvünk részér dl, egy másik a eonservstiv párt, egy harmadik a vsoeialdo-mokraták.* A választásnál a con-\' sci vativ párti kisebbségben maradott, de a másik kettő közül sem nyesne meg egyik sem as absolut többséget. — Hánel és a soeiajdemokraták jelöltje között, ki egy egészen ismeretlen szabómester, uj választás less, melynél valószínűleg Iliinél les/ megválasztva. As állami oocíalismus barátai ebből a választásból azon fontos tanulságot nyerhették, hogy minden terrorismus, minden flidfcés daczára, melyet a * soeial demokraták Poroszországban szenvedtek\', s minden méses mázos szó s egyéb osábétek daczára, mely-lyel Bisrasrok és társai a német munkás osztályt a magák terveinek megnyerni akarják, éppen semmit som " használt. A mint a Kiel-Ben dsburjgi választás világosan bizonyítja, a so-oialdemokraták néhány év óta szám-bán és erőben ismét nyertek, s a ittit a szabadelvu párt veszt, nem a cojn-rseftativ párt nyeri meg, hogy egjy-Iwfval Bismarck a kis embsreket boldogi tó terveiről Németországban semmit sem sksrnsk fűd ni. A munkás osstály egyéni elbatárosását és azt, hogy jövőjéről maga akar gondoskodni, nem akarja ijeláldomi az állami gyámbotért, íjnelyet az egyéni ssabadság teljes elnyomása érán Bismarck akar kezébe szorítani. Ha akarnánk, a németországi jelenségek számunkra is szép tanulságot foglalnának marokban. Első sorban azt, hogyha a szabadelv Őség vívmányait kérdésbe helyesni akarjuk, igen könnyen csorbát ejthetnek alkotmánylinkonk melylyel a szabadelvűig elvállhatlanul egybe ván kapcsolvs. Másodszor pedig azt, hogy nem szabad itt-ott felhangzott jelszók után indulnunk. Az állami socialismus, melybe .Németországon Bigmsrck annyira bele sreretett, a melyet néhányan nálunk is felkaptak, veszedelmes egy experimentum, • igen nagy erőnek keli annak lenni, ki vele kísérletet tenni méréssé!hei; de ez sem képes vele semmire sem. menni, s mist Bismarck Jlascói. egymásután mutatják. t— i W t ár cz áj a. Szivek barcza. — KDiimiHs — Irta Mnrányi Jóasef. " (Tólít, 4a Akkor, mikor ép egy oly önfeláldozó érsefémdá* vetélytárs v esetén atéresfe sssg Ml J 8 képes volna a naiv megnyugodni . bb»n a boldogságban, meljet ngy erŐeaa-- Mt kJ? Hm, ~ Hgyjék ei> ily kétséges eset\'ysí, setéén egynek két ily nemee ss kSat ka I I vákantaaia, a legjobb méd, be K rnsfs éamet Ha e»Sk k tatok létrehozták ís e vemályes egyenaéget, kérdés, ha e magát látbeldsfnsh UH lényt tadaáme boldogi-lmai ? . .. Láaaéé saavaébaa komoly, meggyfaO akart Nooiy stfaéea étselgáel Wre lett, iái a ősapa léayáJUel akarná fsjtagslai. kÜSat keNPSk mm kmS hang, mely S lossoadáes, s a vákMés kelfOt< Bajái vsea-láaek kjfáwuU Inü sl A Mgyek árdok-M ka%aMAk, a halváé/ lessoskist ykrM kaodeM. M»<ka vslasw fáiM iáaj " M esias aolSk, elf SMgayagvéaeal fo kék mit S ksüeae. Véiasr egyikéi tsláSsm . t>éeáékké tok, a legbáláilsoahb tettet követném slj o világon De osak egyet vihetek magammal, a <aáikat nem. 8 moel mily aebeeea esik a vá\'asatás U Neheoeo, —• mondám, netnJ lehetemtn a vilaeatáe, aa eleével a taivem RaksdSf\| a másodikkal elmém, emberi mél fóságom. 8 mégis keveaet segítenék a dolgon. Válást tanom nem lehet, mit tegyek, feláldozom magamat — Ne egymásra I0jjeook, o eiivet soaeák síét, • aatán vége less minden •aenvedésnok réaeezúrSl is, meg Soök rénié-r61 is, A két hOlgy elborasdt. Őukénytelen könyörgő tekintetet vetőitek agyméara. Lássló hangja pedig ellágyult értő, s kérésé változott. — No ílljeSek, bs voltak oly iriié, hogy égy máéra meijensk I6ni, es sem kcrSl nagyobb ssogeröltetéabo. Sseretaém aaivesBOt kiönteni eléltük, begy egysserre felfoghassák ama vágy nagyságát, melylyel éa ast aka-rosk He legyek én, akkor nom lese semmi többé. Tndom, hogy fájdalmam a fog Szőjenek esni aa éa nemlétem, de bigyjéfc, as idő a legnagyobb fájdalmat megásSsteti. Nem éss oly nehéz lemondani s Medai, kltOeSeoa ka M^retmflak tárgya már ássa létsoik, m ot set a kSlflk ánoklik. Fordítsák bét e két pisztoly osdvét Bellosuek, es egyik osak fog találnij móet mindjárt, saaál jobb, meri kéeöbb agy is magrnmeak keileae. Esídwma tegyék meg. Térdre Iroeskedett s kél jbSI\|y sióit, • ksMÜ asdllsf oyajtá ki frféjsk. Nem ksüstt ékel kétnlo Mint varáissss rákra, sfé<ssa ám aéikSi, amfés sgy MNSs orl itt IWesseWk sá a jdspMlyiM éj ssirstitlsl, osSaftek o j Hogy pedig as állani soeU^s-mus barátai közbtt voln^szk nálunk olyan erőkt ast talán \'msgs a »?• Ni sem fogja mondani, mely sa\|át-ságos politikáját még ujsbb érths-tetlenséjgskkel is letéti.. Hoszájárul még as Is, hogy ss aa áltsttii socialismus osak a sza badelvü intézmények romjain ■ épülhet fel\|; s (ti tehát ennek minden oonsequtStiélval szolgálatába szegődik, ss vsssélyetteti ss alkotmányt, annak paabadságát annak kifejlődését, és jftlőkésziti s legridegebb abso-h^tismup utjá^t. A ssabsjdslvftséget disoreditáloi bizonyos jelssók hangoztatásával, különösen a nemzetgazdasági bajok idejébes igen könnyű dolog, de gyógyítani ssom drkölosOket,melyek es ál tal a kÖzérzQlet megvesstegetése folytán ron^lá^isk indultak, as már nehezebb dosokAsért sem jé s tűssel játsssnl. Nem jó utánna indulni olyan elvsknék, melyeknek bordere-jét kiisimitsni nem birjuk. Nemsetgszdssági bajaink gyógyítására egészeo más eszkOaOkre vsn nekünk ssOkségOnk, mint Né-metorsségnak, melynek ipari hsls-duMsifinAl fogvs más ítélet slá esik ss 4 syeialdemokratistnusa, és mun-káskérdéae, mely nálunk essk importálva vasamig as ott oly tényeső, melylyel máris nemcsak komolyan foglalkozni kell, de melylyel a kormánynak elébb - utóbb meggyűl s bsjs. — Teljeses felesleges tehát megoldásra viró kérdéseinket még as ál-Ismsocialismus kérdésével Is tetézni, nálunk^js hol aa alkotás munkájá- ból anayi yan még kilra. A vIm-saaeséa rettenetes lénéso volna ss, oly ss áldáe, — a mfnonek némelyek ne vésnék — melytől ss Isten óvjon meg. As állsmoknsk azon kall lssni, hogy s sooialdemokratismust Isgyőa-sék, de olyas ssskOsOkkst, melyekkel as legyósbető, nem, pedig aa által, hogy rosszat teesQnk s rosszabb hslyett. As snsrohikus elemek győ-selmével sgjr ujsbb, kOsépkor köszöntene be sötétségével és Iszonyaival. Ezt távol tartael kötelessége s oépe)c jobbjainak, nep pedig as ellen ksiő. A cseh népiskolák. Kvicsls tsnár, kitél sión loditviny ered, nsel/ ss ontrák-némsi sajtóban oly bltaséit ksltott, hogy cseh gysrms-keltnek ss engedtessék meg a német népiskolák látogatása, bóvsbbss Ififejti Indítványát a prágsi Polliik hsaábjsin. Érdekes esikltét s kóvstksiókbsn Ismer tsljAk: Tény, hogy sgéuségteiso vissonyok kOvstksstébss sok gysnssk oly iskolá kst látogat, melysk tanítási nyslfét kss detben nem érti s olykor évsk moltá-vsl Is cMk hiányosan ssjáiitjs sl. S ví-ssásiágot kárhoztstnia kell u iskolák minden barátjának, bármely nenaistiség bez tsrloszék is. Hogy lekét s népiskola feladatát sikeresen msgoldani, ha s tanterv által elézsbolt isoerstskst sem értett nyelven közlik s gysrmskkel? 8 ■ily avart s nehézséget okos a tanításban is oly gyermekek befogadása^ skik nem értik a tsnnjelvet I E szegény gyermekek ss elsó Idóf ben termásxetésen messse mögötte msl radnak s többi szerencsésebb gyermekeknek i bs 4vsk . multával jártssságot szereznek Is a nyelvtan, többi társai skOsbsn jóval túlszárnyalták őket. Ls hot, hogy néhány Ukstségsssbb sévss-dák megbirkózik ezen akadályIjil, de essk mindig kivételt fognsk képezni. Azt kslle tehát hinnünk, hogy sz Iskolának i ss erkólcsvallálí növelésnek minden igsz barátja élénk érdsklódés •el fogsdjs as Indítványt, mely szabályként megköveteli esőn körülménynek fi • gyelembe ^ételét, vájjon érti-e s gyermek u lliotó Iskolának tanítási syslvét 8 ha némely lapok mégis szitkokkal s alig jellemezhető darva kifejtsé-sekkel támadták meg Indltványsskst. mi következik okból f Onk egy, hogy nem veszik komolyén s népiskola faladatát, mihelyt pártczéljsik érdekében annak háttétbe szorítását vélik kiváni » toenak. Azt histem. e hírlapi oslkkek mögött, melyek meggyalázni törekszenek, s mit nem czáfolhatnak meg, nem s német neműt áll e különösen nem s német tsnférflik s hogy nyngslaassbb viszonyok között s német nép képviie lólnek helyeslésével találkoznék egy Ily indltvásy. Ips ugysn, bogy s jelen vlssooyok közt sikerül ellenségeinknek\' elldegenltni tói Onk e germsnisálni népünk gyermekeinek tgy részét, de egyattsl ssellemi hátrainarsdottságra Is kárhoztatják éket. e hogy vsjjoo nsmss, ss emberiséggel s u állsm érdekével msgsgyesó eljárás e si, sst ítéljék meg ók magok. Kiismerjük, hogy as Ily törvény védelmet nyújtana nemzstieéffflnknek, de vannak oly helyek le, a hol a német nemzetiségnek válnék javára. Azt kínozok, teljes loyalltáieal járunk el, ha ki- • jelentjük : Nem akarónk ceehoiitni, de T* Irtózunk s essh gyermekek enteles ger- • manisálásától. Iliaszükr hogy az Ily törvény nemhogy előmozdítaná a két nép törzs közti viszályt, ds nagy mértékbeli kedvezne a jó egyetértés belyreálláaának > i ethlkal izem pontbél méltán kárhoztatható agiláczléknak végét esakiUná. begy, ha már leaSo valami nagyobb ss életnél, saját kérlmére ég aat is elvették volna téle. S ajra hangzott ama borsalmss számlálás. A két bolgy még egy fájdalmas tekintő tat vetett rá, s késien volt, hogy a harmadikra elsüsse1 pisztolyéit, De okkor Ssidénia kese hirtelen remegni kezdett, a bOvOs hatás, mely 6t körül révé, egysserre aaétieealoit, s átlátU a pillanat veszélyét, egy éles sikolylyal Láealé elé vsté magát: — Nem, nem tndom aat megölni, kit annyira aeerrtiS^ s nem engedam aat el-veeani. kihez sitvem nSttj . • Kimerült, ingadozni kesdott, e eaamé leli enül Láealé karjai kOeé rogyott Láealé Ís felesemélt e ssavakra. 6 megháljon, mikor, anaylra sasrotlk, mikor ily jó soiv oldalán a legédezibb boldogság vár rá? Nem I Csókokkal halmosé sl a meg tebértlt ajkat, s forró klaayei osordgtak le annak alabeslrom homlokára. Aatán ébreealé a marsism édaabájea saavaival, s oeékjelvai akart Isikének leiket adal Szeavedélyeeea snUogá: — Angyal, — mooaylro tudtál soe-rstsi I . \| AdeJlne majdnem ftpiossn kossor tekia-tetjel sékeftá ellanai - Meaéjlvsl jobban Isdtál saerotai, mist é\| I i LássM eéijhfcieté kiposéi sgyeeeeéss, s Ikysks^l ss\'Slvé leikai keeso fsláWem teal. Baléi ele ssmsUn » méfcefc OhséeH e a fseeé fcSstfet ériéi* es#ák* éérl, a tévelygő tekintete Lásalóoak örömtél sugáraó szemeivel teláJkoaott. „Báj^l mosolyra voná öasee ajkait, s OrfmtSI repesi isivvel s rsmegö ajakkal kérdé tőle: — Hát nem fegsa meghalni? Enyém léses? — Tied a síron (sl is. — 8 Adelíne? Ott állott moet í, miet köbálváay, szemeiben egy Aayss köny csillogott. Aréna sápadt volt, s ajkai kaivá-ayak, ée tekintete nyugodt A pisatolyt klej\'stts késéiből, s agy állott oU, mintha essmélete elhagy IS volns, s mit sem tudna arról, ml elélte történik. Pedig miedeet\' hallott s látod. Seaméletét sem vsssté el Osak néha inuéilé halkan magában mintegy Oakésytel^oOl: Öh márt nem ladtam én le ennjrífe aeeretnl t Lemondott, üjda^maaaa s aeheosabéf, de sáíerSlt neki. Aaaa kegy aoárt eokal loglaJkoaott még ssalékével, megöraé eaivé-ben s\|sé • tiaete saerelmét, ée sasetal már osak agy geedolatbaa látta It 8 mégis elégedett volt, beismerte maga is, begy sem érdemelte sseg é Lásslé ssivét Isíééoia msOsil, ki annyira India ét sssritnl. Lesess lassan Mbsdé iapssstalal, begy nem éiy zehés Umoedsai, ha s kMmé-aysk máskép asm engedik. 8 bs lemen dnsk is klveiksaás, hegy sl keO UUm. A saiv, mely aaafk* tnéett seweUi sylil isn e ■liijimask wslya akit, Imv kassa-klai lie nem le fcSmisijwast, éolKéifts.k Ams végsetes jelenet után folytoo i fekete rahábea járt s vidékének valódi 4 angyalává Isit. Nem volt ombar, ki msgase talva nem ejtette volna ki nevét, eft ke eddig jétovö angyal volt, moet valódi áldássá vált, elSavéa a bét, íelssáritván a köeyeket, a hol osak megjelent e e 0 Abbéi s kínos jeleneiből nagyon keveset tudott meg a világ. Csak sejtették aa egyes okokét, de bisónyosst senki nk sem tadoU. A termésaetviasgálók gyttlését is kissé sm^mvsrta ugyan a grófnő ssesvedl álla* peta, de mégis omk elmállott, s a seivak ilynemű bajaival aagysn keveset ISfédiek tudósaink, sseat kiki, a honnan jött. Saldénla pedig — mist gondolheljak — oly esekély idő alatt klállott erős ssIvharOs alán végre elnyerte as elvsassttsik Mit boldogságot, aaé a férfiúé lehetett, kii oly nagyon vésett seivébe. áeeebaa a ssrs ssast sem kímélte meg, es Ősimbe Öröm Is vagy ftlt, eajaseas ksmU éaarevenai etyjának szomorú állapotát. Ds ss mér megvákse batlan volt. Kfllönbon Béaai nagyon aagyea eaanées s saeSd volt, smkbsgy egy skss ssét sem tudtak vele váttssi. Vem sokára ggy U sírba vitts kstsg-sge. Benne is a saiv barsssk. — — Iste nem, némely smbsssek igenén oly sok játon s legmélyebb s ligssisiihli irsikzik bői I Bér lenne mbéesltt aránysa, s akkor keveset kjadsatask a srivok, s asm kelleas aaa/ire keresal aa %as klldsgséfo. ▲ kifhjáaek HA terméeietenen aaoa áWtas gt eleé hogy as ily tör- félfej jogtalanul korlátozná a mülék fc«a M akaratát Mintha nem tenne általi-bum üíti, kegy a uMk ina agy-ytMtt mikáé ihrtta igen ptkrai a Ufiefjskk magktlAtteéget jeleutl I — Mintha nem laaaa tidve., hogy a küa-érdek boa i ezülőkaak gyermekeik feletti raadeékeaéat joga saI eeetbea Irat látó sanda, a mittt p as éveakiati tinköte Isnzi tolja II • a tanterv megállapításánál tártánik Talán sikerülni fof azonban élét ▼nannm a leghevesebb kifogásoknak, ki megrogynám, hogy u alkotandó törvény iadoknlt kifogáaokaak bizonyára helyet engedne Magától értetődik pl., hogy az aly^yermekoknél kivételt kellene tonni, akik hat évei korákban as oruigoi nyelvek egyikét sem értik. Valamint ekkor is, ha egy német községben nincs aanyi cseh i egy cseli közaégbon ennyi német gyermek, hogy második iskolát állíthatnának szálunkra. Bien elégtelen kisebbségben levő gyermekeknek meg kell hejelnlok aaao szükségesség előtt, hogy még nem értett .. nyelven tanittaaeeaak. Olykor esonbaa iU is kielégi tó segédssert lehetne alkal-\' maxni. Annak lehetőségét is elképzelem, hogy állami hivatalnokok s katonák gyermekeinél kivételnek legyen helye, ha a ■tilók Indokolt kifejezést adnak óhajtásuknak. Azon gyermekeknek végre, a kik mindkét országos nyelvet értik, ssa* hadaágik bajt állana akár cseh, akár népet iskolába lépni, ha a községben mindkét ayalvA iskolák vannak. jNem terjeezkedbetem ki mindazon %érvekre, melyek még a kérdéeee indítvány ellen feíhozdttak. Oeak a követkézé három pontot emeltem még kl I ajánlom minden iskolatprát nyugodt megfontolásába 1. A középiskolákra nézve senki sem vonhatja kétségbe, hogy a tanulóknak éríenfók kell a tanítási nyelvet. B fölött felvételi vizsga határos. A mi itt önkényt érthető • feltétlenül szükséges, bizonyára nem kcvéebbé az a népiskolára. 2. Az 1866 diki országos törvény rendeli: A hol esak agy gymnásinm áll lenn, a melyet sok oly tanaié ia látogat kik csak oly országos nyelven nyerhetnek oktatást, a mely nem tanyai ve az intézetnek, vagy algymnásinm állítandó fel az illető nyelv fal azon vagy más alkalmas helyen, vagy megfelelő tanitáal osztály által kell az illető növendékekről gondoskodni. Itt ia azt mondom: A mit a tőr vény a gymnázinmi tanításra nézve, szükségesnek Ítél, legalább ís épen oly joggal alkalmazandó a népiskoláknál. 8. As 1870-diki iskolai rendtartás szerint; A nyelvtanítás czéljs mások közleményeinek helyes megértetése sz anyanyelven, helyes és folyékony sző* és Írásbeli kifejezés. Tehát 1870 ben tor-méezeteenek s Önkényt érthetőnek tartották azt. 8 most vadai dühöngnek ellenünk, holott csak azt kívánjak, hogy a gyermekek felvételénél a népiskolákba tekintettel legyenek arra, vájjon értik-e ai iskolai ayelvet. Ha itt-ott azon aggodalomnak adnak kifejezési, hogy ily törvény sok doh asAló gyermekére nézve lehetetlenné tenné a német nyelv elsajátítását, nevezetesen hogy a nem-német polgári Iskolák fika}-saat nyújtanak megtanulására a német ayetvimk, Végzem. Indítványuk psedagogíal j didaktikai tekintetben snayirs jogosait r szándékunk oly mérsékelt, hogy bizonyára már a közei jövőben érthetetlennek fegjék találal, hogy a bamaaitáe a a felviláfnaedáe elveivel ennyire mege-péaŐ skótét miért támadtak meg ily gtafayal a mi ellenfeletek. A Jtémt Dmlárdm- mtjm. A fém dalárda átjárói atólag még a kővetkezőket írják: A ,Aazé Dalárda gráezi fcaag-Uraenye eiy nay hálást Másait elé egésa Ortafeaa, hegy aa ottani .Tsfsa-ÉNf hafáaraggpl már eöttíí e m4izk káeéft Miatt M§i nsadenai. A kaag voraeay Mfmém a anai ailshtttiaak ttymárt váltották M a snwsifesHiÉai telken, Igy seeialtáreeeég fcglgysi,§rácai •agyarok, pampáé eeekrat ayajtoUák ál Was heaer roppant ssáms közönség siiae nlőu. Ak eiőedáe atáa a \|rácai wllánuergeeaa\| varéin* társas va sorát readesetl, elnöke Welaar lovag daltárs! kartallvleaoayt ajánlott fel a .Pácai Paláidéinak A gráesl dalegylet egyik tagja, Pribe-11 a g Lipót követkeaő vereet olvasta fel leírhat len .éljen* éa „boeh* kiáltások köst: ihr liaban Qlete seld willhosMaea, Ihr lioder «a« dini sehönan Ungarlaad I Wir habén denteobes, Ued vsroommsa Ven Euoh Naobbero aas\'res Vntarland\'sl Far dan Sangar gibi\'s aur Lteder, Itr staht dem Bpranbsnstrsita fern, Wir be^rüssen Euoh als Rrüdnr, Euoh geleit\'vnitt guter Bteral Eooh galaitao Eure Ueder j \| , Uud vro oin trohas Ued ertöajt, port sind a 11 a Mensehen B r 0 d e ii Dert lat alla Wa>t vanöhat I \| A másnspi elutazást a gráfiai hires Mánnergesangvereln szintén ovaozlókkal kísérte. W e 1 s e r löveg vesetéee slait küldöttség jelent meg sa legsaivélyeeebp üdvöslések köcöit robogott el a voust Aasseeba. Ansseeben a dalárdát M ottani „Liedertafel4 fogadta aáaaléja alatt, ennek elnöke K a t a 1 e k Nándor külöuft-sen hangsúlyozta, hogy as első bspt miszerint a .Liedertaiel* ■ magyar dal-teatvéreket üdvözölhet. Minő jaeglepe* tés várt a pécsi dalárdára I II e fy i Aranka megjelent az indóháznál^ 1üdvö\|> zölte a pécsieket s megigéite, hjig^ ó is fellép,ki is voltak már nyomaivá1 a proggrammok, Hegyi Aranka három szá* mot vállalt el. A hangversenyről ugy nyilatkoztak az snssei körök, hogy olyan tetszést és tapsot a Oarsalon rég nem látott mint a mindben a Pécsi dalárda ott részesült Hegyi Arenka Msgyaror-szágba varázsolta a hallgstóságot fHi* röe város ea alföldön Kecskemét,0 .Ilyen olyan kis legénye" stb. freueti-kns tapsokra rsgadtak mindenkit A mávéesnó két pompás csokrot kapott És a társss vseiora 1 Feledhetleu emlék minden jelenvolt ezlvében I As snsneeiek nem gyóstek köszöntőket mondsní a dt-lárdára, azt mondták, hogy elmehet a világ végéig, mindenütt bóditani fog művészetéel. Hegyi Aranka mindenkivel külön koczezlntott a kitűnő „jodlerekM után, melyeket az auasei dalegylet elé adott s külön fogott mindenkivel kezel bncsazónl. A dalárda ntjába as ablakokból virágokat szórtak, a gyógy terem fél volt lobogózva a stájer aa aralkodóháas Magyarország színeivel. Mikor a dslárdi elutazói készült, sz áusseei dalagylet elnöke Katalek egy alpesi rózsákból l más a vidéki ritka virágokból készüiü nagyszerű csokrot sdott át a pécsieknek sz elnök Iscbellg kiiérte el a dalárdát. Iscblben as otUnl dalegylet küldöttsége fogsdU a dalárdát s a legkitűnőbb rendezéssel helyeste el iskáaaiban. ág behlal sslget passtalása. MpolyWi írják u „IMfrMí Aa első hírt, mely a nagy aessaetí ssermiesétlenséget jefeeti, aa ,11 Leone" vitorlás brígg kosta Nápolyba. A prefttnek szánt bulletin Gassmiooiolában kelt • így hangzott: „IseMában ÍÍJldrengé, borsaMié saerencaétlenség, nagy károk."A l«ujtó feár egyszeriben elteijedt « lurmadíél órakor már sok ezer főnyi néptömeg lepte el aa egéss Toledat, Ohlaját • hullámzott a tsegarisssli ataaoál Mé. J«j?emkeUe, zokogás IxUlatoelt m iades>flnar. Alig volt ki polgári josalád, melynek egy két tagja ne lett fsshiáhaa v »Im • kalasslréla idején. A eaigetea smher-emlékexet éu nem volt aaayi HtrdlfMéég níat aa idén. A koleráiéi falé iélalem earérel ha{tot(a oda a nápolyiakat, aaegyft eeeiedeiem elH a máeíkbe. Aa elet eabaegllofcst a ,Prfesssse MargheviU" gteSe bort; mely péntek regi lén sség sok nápolyi műédet vitt Miébe. Mielőtt eüodalt mám tetiérel Om-missleléhél, ssyéeé Jilietár WyUk le as eipeselaÉt véne jűklltjéhea. A msisfcgUsfc ostrom alá feglák a ha\|él a seéeishhel keffal lűarM a fedéfea* lat, híegy bátyák legyen a mlssttiskash á tf. emad hsiaegye hárfával kmpeSte el a ............le tahiéi két} kiragadtak kaaéhA a Ugyrert a Biliilissr Is msgteét a kéfimHmkmá, rhuk aakaaággai. A kate Utakkal, kik seithsaédtah s klaháltáki vP\|emeall Uiiáfei I Dab\|ateh beoattekat lahább a Isagerhaj sembegy Ut hegyiek slvesaalt" Kéelbl, mldéa megéekeateh a maa<éi»aiék a katonasággal, helyreállították ugy a hegy a renaet.^Á fRLaenéMa kívül hárem aagy hajó vasategalt Oasamleelala kiMH6)4ba&, de. nem volt veeető)nhi a ba)éekapUAayok « vároebaa iddatek a katesatrófa alatt • oda veeetek. Oaamieeiala ieseaylalé képet matat j lahateUea aat leiről, á domb, melyen a város állott, lifeasmlett} sltrd parfallegak saáilnak föl aaaég (öle aa #iás roiahalembél, mely alatt K)0Q aaihef ért saömyU véget. A pomte rosn khaoeahél sárga kis lángok nyal aak ki itt OU s Metoealopok törnek felfelé. E láagok babonás felelőmmel töltik el a baasBÜlOUekat, a ritka \|eleoeág oha még oiaos fúiéeritva. A utantfl katonik esak nagy óvatossággal kOáeledbeiaek a romok boa, a halál eaar alahhan kOvetl láptalket. Ott vs\|t a tag nagyobb painlá«,\| « hol a „Seotittella11 saá\|léhoa állott, Itt igaaáu uew utavadt kft a höfíenf s aat hiuaé aa ember, hogy dyna mlttal robbant ott fel a báaat. Itt aaátaa-aott ahiberi teet l\|evaf, ott Aaom nll kar nyúlik kt a romok köefll, amott mag mo«t ássák hl ápan agy oiedá esápeágO fiatal leánynak [ép tetamá { aranysséke haja glóriák ént bvadal a aéfehér, angyali araaot Odább agy kl nem hitit holtteetet vonsael-nah hl af emledéi siói. Kuaaájt arasveaáeti arra taliiaal, hsjtf agy fuladt mag a boldogtalan s falán esak néhány p«reao»el faewtt, bogy < leltáayták róla a köveket. I Tömérdek halott >van aaao a helyen, a hol a karabélyotok kataárnyáje volt A feréh osondéi Ok miad megbaltak. T«IJ«i aalferaűaban feh^saaek egymás mellett, olyáa meravea, kelnnápau, mintha asah él* néaak. A halasatró\|a Laooo ámaaéban lelte tett a legfereasalébl\| á helyság 1103 lahoea hOaUl miadiMsae eifn menekültek meg. A halottak l»\|.irodái agyaifire nem folyfcatláh, aicrt Qiixsa idfl laa agaosakáláara i moss a megmenletteh aévioráUllltják Oesae. j a áa elese lepoji boraalmae réealatekat kömOloak aa ieehiai wiget halaeelróft\|árél Forlaaato olaaa képvlaelö aat bewáii a „Faofullá* b«n, huny a „Piooola 8«niÍDslla" eaálléháa agyik termében idéeOU több barát \|áv^l, midöa fröt mara\|l haliull, maly után BissasaUott a eaemsaédos teress fele. Oda ván^eesegtek a romakboe. Fortunato hátára kapta hóna aagybá^ylát s magmaDUtte. A \| sOtátbea nagy arölkedémel máesott tovább, miknehaa hárem ná(aet nagfogte a lábát, de eeak, csakhamar elsttlyedlek. A „Seatiaella" nagytarmábao hangverseny veit ápeo, melyet kötfllbelOJ saáa embrr hallgatett: nj»gyré»Uk odaveszett. A „Hot«l Mangí"-aak megmentették minden lakéjjá^ aeah aa igneptót nam. A vPnagnle"-aak »aahat irja Zaratiai máraak > VA .Botal Saavet"-oek hárem szonája omlett Seaae; aa egyikben magam VOltvm] \| a gyertyám hirtelen kialudt e ] kör&löltem inogni haedett mindea. Nagy eebeTen elváaeaoroglam a kertbe s olt voltam reggelig. A tengerpartra baloe volt el-lótni, mert nagy feldhaaadékok tátongtak mitdaeÜU s a mélységből, azljriaabgaió segély kiállások hangzottak. ItUtt emberi testrészeket láttam a romok közölt Négy erőlködésem demára eeak kát gyermeket bírtam megmeotanf. Tovább menve taálan-aott női kart látfem; mlyat aa omladék a\'ati keresi ferl Morongott, kl aat mendo gatta egyie: ,C«ak él mentsétek mrg, o«ak Őt, velem ne tOrMjatek I" As aesaony le, a férfi u a (Hetei Saavet" lakója veit Keae-met ayaltám a iérőaak, de nem tudtam öt kieaabrditeai a kőrakás elél, mialatt b^léd lem vale, egy megás fel asakadt le a házaspárrá 4- e vége volt mindennek, A „Bereegliero" elbasaéli Tilippaoi grét halálának Henleteii. Egész Béma iamarte «t; gssdegaéga ée •aallrma által kivá\'t aa olaea arisotakráesia IQaí köaü\'. Két évvel eaelétl láháí törte s széle IsaUába járt gyógyulni. — Nem Cosomiooielábaa lakoU, hanem Borga d\' Isobiáhna. A kalaaatiéfe aJftt azon-kan Caeamieeteláhaa veit. Neje sértetlen marad\', de állapba elyan, hegy leírni tehet ) A ■apesb\'hfe vlesslveeeté)e eUtt a járdán oly mély gödör vae, hegy e \|á»á kelAk hSnnyen lábtskal terlmtik, ragy aa ateaa kSaapére kell térnlek. 0«edáÍ\|uk a külinhen ügyeimet háel gaada e faltlaé KBIIs félék. trám első apaateli hká-lynnk eemeeti Imipisé haaaAas magUr-láeára aiakalt eeikehá körű üléeél tegnap tartatta meg. A ttébőL elakni fcteetteég enétját egása liOmmsi IdetMSMhr Hvö mé maik ben bérebbaa rf MaglslBMSsll bstftrés. Kelyé hó l SÍ és t lka köetl á\|\|el a rendőrségi Őrjárat egy ie öevegy Beherlaná magyar aleaal gabona raktárában elkövetni saáadé-kelt lopást akadályozott meg. A moadott éjjel a kieérlel salahelye körűi egyik leadér gyanús egyént veit áeare, a kl aaooban a rendőrt salntéa éaareveváo, miután társait figyelmeztette, Inegfetettak de aa éppen CBomhöet )ÖvÖ Palee Oéaa leggyakoraah segítségével kitett)Ok egyet Báreony István ereeatoayl lakos saamélyében slherült al< fogni. A raktár már nemeeak feltörve, de mintegy 97 seák gabona a hoasihra való felrakás végett ott álteleh már telhalmozva veit* A beosih ás lovah egyik magysr* aleeal ivandágiö udvarán, lelarléatatlak. Tulajdojiuauk padig a meglegott eg)án, a másiké \|pedig még aem \|etentkeaett. ft Imnt lel fám király as\|Ját ea évben ersaágsaarte nagyobb fénnyel Ünneplik meg \| oaeu évre esik 800 ih évforduló nap)á a lísgy király saenltá evaláeá-nah. Irre voeathoaélag a mi msgyánh pllspöhéi Kovéos Zsigmond Ö cxosllsntiéja is emelljedetl eeellombeo seerhesatelt föpáaa tor körlevélben bírta fel a megyebeli pep •ág flgvelmát a nap tÖrtáaelml\|foeloseágára. áa Ünneplés mrgállapiioit pragremmját káeöbb jümetllöee ismertetni lógjuk. éf\' áa nranágM saiaáeaati tanoda lövő lan&liyamára jelentkezők belratására f, év saeplember hé 8, á. öih napja tSaetik kl ée fiséig neponklat délután 8 éráiéi 6 éráig. A felvétel vlasga teltetik saaptsmber 0 ik napján, tl. u. 8 éráiéi aa laléaat helyi-eágébee. áa inténat balyieége Budapest Kseopisl ut neme. eeiiiháei báibéa UI em. 18-lh ajtó. lamételve inagjagyeatetVk, hogy ahlh aa u\| eaerreeel iráet lájéhoaást éhaj« tauak, férdoljnnah saéval vagy iráaban aa oree. saiaéaaeti laaoda lilkáráhoa, ki is /aa o{ alapeaebélyekat késaséggal magkujdt. Iráebeli meghereaáaahaál a aáv, eaim, lakhely és pteleé poéta tisatéa ée elváahatélag kiiraodé. ÁB erw. n in in »ti tm. iyaiy. 9 TsnAgyl érloallén. A kaepenti eloÖkeég megbisáaa (oly lén felhit om járáa aörttnk miudsaou t. vidéki tegjeit, kik a I. hé 17. ée 38 áa, Baiaten-Fflrodan magtár leadó klvgyölésre vssnt\' \' ás hajé utaaáei árleengeéáeben réaaasnlai kiváaaak, ferdnl-janak ea Ügyben miellbb Bánfi Alejos elnök iu hoz áOm\'ghra, ki le nekik aa igaaoló ügyeket Idejében mrgkSldendi Kelt Megy-Kanizsád, eag. 2-án. 1883. y Ikjgató Sdndoff jkört elnök. ^ H.-nnt.-mitlénnsi a oiéplögép agy segédkező \'eánynek bal karját elkapván, aat {teljesen öa»eaanete- A saerenesétlent asamáletlanal ssálliiotték városi kérháaankba, hol saoaeal ápoláa alá vetetett. o Vlssga Fum^gbrn U évi julins 90 éu Öröm napja volt a kisdedeknek; vaaárnap déleián é órakor viesgát lartettek, á kendetlegee lelkesedés, míol mindenben akként sa evő iatéeméoynál ie lankadó fiiban vaa . Egy 5026 lelket saámJá\'ó m. városban minő 8flmg, ott a iiol 6—Ö aeáa tank (Maisa gyermek léteaik ea éveneaok saáma Omesssn : 76 bieony osekély. Tandíj van agyén, da.igen méliányos, ritkán fedeai a dajka dijat. Miért nines tübb tanít vény, miért nem igyekezik miaden saöiő gyermekét örömmel evedébe küldeni, miért ez idegenkedés 9 fb Isteeretegtal émlslslek Juli na ksvéksa. Lsgnegyebb iégayo-máa 700Ü m\|m l én délntáa t órakor. Legkisebb légnyomás 7807 m;m. 14-én este 0 órakor, ^aép légnyomás TéM mjm. Leg magasabb l<őméreáktet 88J* 0. léén dél alán f érakar. Legalaesenyabb hőménék-let tfő* 0. 16-án este 9 érakor. Köaéfj hő-mérséklet aÍKöaép pánnyemás 111 Kloép nedvesség seépslékekbM 740. Kiaép felkfeat 49 M aapak wáua II, aaakböi 8 egtháherivaf, I jégasővel á empedákek Bisasge 186.28 mim. Oesnenen áselskelsti 00 mél ée 8 saáteeenl B.B % kla msgys taaiiáaága aa ok-sastf kiséadnevsimt e kárdéeml t tMk váz ne elesni lek ele ea nvadátél f* dieséretrt málté tárgynlés elé vette, msgteéik sieafa-lam ssár te ifsn Irdekesné vált, B^ffenden ayiM kél dámé téáséHt; a ssagysi (an. gyűlés ■tte hásnzm eefesssff megaMAm eMMflak Issi f ttfáaafelr. á ment lázaié egyháai szent ferenOarendi liáa árdamee g vására ja tedieef teaader haesaee eseevadé* titán jabbiétre saandeiÉlt. Tematéee mait héUVn nagy réaaváttel történt, á betdegell aak aagy éfdame van a vlilámiujtöH Ősrégi templom újbóli lelépiiásáeek befejftaéslben, % A atgf\'kzalBtal tüaellói sane kar aog. Aéa a ,iZöldla\'kerl9-bea mflhödai fegi e bejöveadö tiszta jövedelem« hangsaarek hfezerslsl költeégáaek alapjáhos aaa töltetik. 0 laélal gnsfeamsL ás eorépai ter malökaek aa amerikai verseny mellett njan-baa aa indiai busa vereeayávei la meg kell kOsdeniok. Még I877\|78-ban esak 8,17Ü.ri) mátermáaeát Importáltak £urépábe ás ÍBtíl ée 1888-ben saan import már 0,081.78p mmáasára emelkedélt. áa indiai vasutak, valamiét a máhlermelfe megsaentása lontos saerepet jáipaansk a- gabnelermelés növeke-déaébau. Ugyanis as indiai ópium uie már kisaOritlatott a kbiaai plaazrél, mest a hhi-oalah a zsé!»et aegyebb maaayU^bea termelik, mint aaelötl. Knaek közvetlen kOvet-keeése volt, hogy ee indiai meaflgaadák nagyobb égy elmet kezdtek íorditsui a gabona termei ásra G á peayvs Iredslsm ellem. á bud. kér. iskolaaaékak a következő tanév kezdetén intézkedni lúgnak aa iránt, hogy a kerffloti leállók kertevál utján hívják fel a seBlökel, kegy abban aa eettben, bagysr-mekeihaél ugy neveset l „mesés kenyvekM-at találnakt • semmisítsék mag azokat áa gyermekeiknek a peejveiiodalom ily termékai aak elvaeáeát lilteák msg. ás intézkedés helyes ás már most esak aa kívánatos, hegj \| figyelemmel is tarteák a szülök. A vidéki \| iskolaszékeknok ie kOvelaiOk kellene a\' pél dél e nézetűnk eaeriul e fontos tárgyat a III egyetemee tanitégyOláaen is behatóan mag kellene beeeélnl. ül á vlalvAa. á nyári höaégbfi a* ember igau eh vieet saokott inni. Pedig a sok viaivés — eltekintve atlél, hogy elö mosdlija a aegyebb ssénö teaedáa\', kéroa le lehat, amennyibao egyéb aellematlen bejt le ohoahai. Ha aa ivévieet aa ugyuaveaali Ilaller féle eevvzl vegyitjQk, minden literire 80-40 eeeppat adva, eokkal karaaabb ivé-viaaal beeléga«anb. á Hall r féla sav m a kéaaav ée eessakeveréke kapható oűndan gyógysoerlárban. Nem rose ugyan a aeálre oaltremsavat, vagy a mi ugyeeeei a eeilrom levét hasanálnl, de ee valamivel drágább, áa amlliett aaereh as lióvianek kelieotes hütfl savanykáe lat adoah, a ntikul, hogy aa agéMségre aat lagkevásbhé ártalmassá lennék, á mi 16, saomjenk oltására sokkal kaveeebb ssObságop aa ily módou elkéasitell í telek bél s így nem okoaaákaeok vísiváesei (áré kellemetlen betagségekat. 9 A lej fjwa megsevaayedáea elten námelyak a salteylaaval, máaok a seáneavae eatiéel (ezéde) ajánlják. Mindkét zaer előnyősén haaanálheló, hanem ezeknél agy apa rtíbb, ha a nálunk eaokáaos faedények, kelyett, mai jak a tejsav képaédárét nagyon alömozditják, bádog vagy vesedányeket hasénál aak. \| Fealss msgysr Isűálsstáay Mint a -Bísemsnok" írja, Élliager Illés budapesti lén/k épé> a képeeksaorositáai eljárás terén fölötte éidkaa és fontos telálmányra nyeit azabadalmei. Sikereit neki ugyanis n lény képerist a könyvsejté baseaára ferdíteni oly képen, hogy bármely felvett fénykép rgyeneaen a könyvnyomdában sokszorosít-kelé. £e eljárás által minden lefeayképeaett tárgyat s ok ár arezképet, akár lájképat, épi-tésaeli méret vagy fWtasényi, rajeolé nélkül a legrövidebb idé alatt több eeer péidáajbna a könyvsajtébaa, a saövsg köet és evvel egy ölt lehet nyomtatni. c Llfegyvse zslyemhil á Ja páuben megjelenő hirtep , Meidgi-Mepló" irja a farsasaégot; Hamsa éa iáradaágos kisértetek atáa valami Oteoaka Ontkitei aevü embernek sikerült egy paakát héseiteni selyemből. E eelyempnekák bordkéyseeégi agyan olyan átint aa éresfegyvaraké, nam le amlitve, kegy sokkal enttanerObbak a telteláiá n japáni kormánynak ajániwtte fel taiálzzányál i a koimány eeéteserfaek is találta a fegyveraknt; e japán katonáknak tehát nemsokára selyem fegyverük UasuOly fegyverünk lem tehát - tentemütett lap — a mely eehaeem tag msgreasdéezdni, ezCkaég esetén pedig agy klmeehatjnh, miat valami as éh idill 5 A pns éwlelst ksns a ugy-hzslami ansnt ín insarseálsk piehéalsi tamp teasábaa a karaaetéay hívek mobéoea ünM\' pétyeasége mellett élénk rémvétási tartatna meg. Asfnsntne tés adott ümillii hely hü ée vidék sül aegyaaámbaa valtak itaat a 4 $ f "H MP> ee \|Mt\| MftlttUál Uagy hetáttt ** T mtadntak : Utlieger £et««eea matat teraaeereadi atya U bástőeök, kegyatreadi háaftaűk, Dr> Veek Uaelé ügyvéd, KoUU Béta járit-ktr Mii hiMiU hangttietbatt agéte ééfcalU folyt a tártai gii te vidám kedélyee-•ág // A álltuk állá. A keretkedélmi mmwstanaaibee a vetésik állása és meaö-geadaaági állapotaink ljJ88 évi julius 18-Atél (f btérktatM Klvataloa jelentétek Mermt a baea kOaepia aluli termést izol-gifcatott 4 felvidék legtöbb megyéjében, iorabbá KosAnb, Veespréoi Hajdú, Hevei, Rám, Temet, Torontál ée Alsó-Fehérmegye vidékein. A minőtég átalában ki nem i MM tok keljen eaoralt ét üitö-gée. A wm köeepén aluli1 eredményt adott Semogy, Arad ée Suboloi egyet vidékein, A levetetek általában kielégíts termést ttol-gáltateak, köeepén elüli termésről Ared, ilevee, Kreeeó SaOréuy, Torontál ét es erdélyi réssek több vidékéről leesnek jelentést. A kepátok általában {ól illenek t e Aogeri jobbadán negy terméét igér. Takar-űaányiermés ál teliben kielégítőnek mondható. Szőlő ét gyűmülot illiee mindeddig panatara okol nem teoigiltat. <?> A Beletee^iyM vélesetminye euguistut 5 én, vasárnap Balaton F(Íreden, ee ott kitOeendő időben gytllétt iog tartani, melyre ea egylet elnöksége aa egylet timt-vieJőil ét válaiatmányi tagjait tisstelettel meghívja. <j UJ utrkeietA ekék. Több oldalréi fordultak Ttrnóoay Qnntirboe as iráo\', hogy aa u)ebb sterkeaeiü ekékkel ae \' inletŐ vidékeken öeeeehaionliló kísérleteket tendtseeu eaon eaélból, kogy a környékbeli getdik e különféle ujabb rendteerfl ekék kOeül e legjobbakat megismerbeeeék. Ennek kOveik taté ben Tarnóoey Gutatáv elhatárolta, hogy ae őttatl as ily meghi vétőknek engedve, aa ortség klilönböaő rétaein, a vidéki geadaköeOatég érdekében aa egyes, kottás és kirmet ekék legújabb taerkeaeteivel Oeoaobaioalitó kísérleteket feg rendeani. u láaeeutk Lajoe a piárietákról. — Aa írók ée m fi vétsek kirándulásán a budapesti kegyetleuilórendi főgymnaaium tanári karinak két tagja Merényi Lajoe ée Reppent berger Vilmos is rését vett A bemül elásnál Keeeoth igen baráteágosan fogadta annak a ittraetes rendnek tagjait, melynek eleő gymnaeialit oktatásit köseöni. Aa estélyen a két saeraetee, pepboa ülő szerénységgel vonult vittea. Kottntb etonban magéboa hívatta Okét ée Lejoe fiának kOvotkeuő navak kiteretébea matatta be: „E derék eaeraeteeek rendjének kOeaönöm eleO gymná-tüdii képeetetétemet. Mindig bilivel amié késiem rájok. A társalgás folyamiban pedig eseket joaondá: A megyar ée olesa papok kdat eat a külOmbtáget tepeietaltem, hogy míg ss oláta pap puiatáp otak jé pap, eddig a magyar pep egytaertmjnd jó ha-tafi ie.* y \\ 5 94 bárkáját megtalálták. Egy k onstanünápolyi újság eat ea Örvendetes megtepO bírt hoeafcy kogy aa Arsrát hegyen m eglaléliák Noé bárkáját, eat a tieeteletre-rnélió bibliai alkotmányt. Es a bámulatot fölfodeaée a kOvetkeoOképen tOrtént: Egy tOrOk biaotiság, melynek aa volt a feledett, hogy aa Ararát-begytn a lavina omláiokat vitsgálfe, egy betelmei faépítményre akadt, a mely egy gleotetbOl emelkedett ki, ét egén alkotása ét külteja arra vallott, bogy vagyon régi kor bál való. A bÍMltiág a leg-kOaelebbi falu lakosaitól tédakotódottaieját-tágos építmény felől, mely hat évvel teeJőtt vá t láthatóvá elOttük, atonben soka seaki -sem meréeekrdott boaai kOaelitení,minthogy egyik legfelső sblekálól egy irtóiatos tekín-\' tetfl rotee Mellem oée ki. A tOrOk bieotteág iagítU terméséét eaeo nem rémítették el eeek aa ijeeetepHéeek, fölhatoltak a gieoterre ét •agy mtgkpetéeOkro ae látták, bogy egy Waimae kéjé van a jégbe fagyva a a kstjé etekaett sgéteiy ép illtpolben van. Cetfckamer Mábaé róttak eaaal, bogy Noé kárkáfa Ül eiéttik. Egy aagol, a ki a kwtteágbee etetiakeeoti, eaonoal foíitmerte, kegy a kafé kámferUbél vaa efkétailve a ekfeOl íe kíiöoík, begy etek agy ea a valódi >Veé-biftá$évaJ vaa dolguk Behatoltak a kArfca btletjébe ff ( e agy találták, hogy ea Iftfcfc, lé lábnyi magas rekeeeekre vas oeatva, Atevbaa a refceteek MaCl etek ksttObe tafceteit keltei, mert a llUi jéggel vall talva. Kgy amsrikai kk aaeriet már tjánla-lei le tatf^ hegy megveeai a Hoé kárkijét} afoaJkaa a maeleaí éra^ayeraeági iliapatok pelMi mm (geo Mai aaaak elaaáliüéeira §»miiMt e aanüisgea ea tgyeHw ott aa> raé, e kai tea — ea árwél kegyáa. Aai mér, htgf legkleeltkk vssatekal épitaaek ea. Ararát htgybea, akadtak iamár I ▼illalkeaék e vetotek épitátéra, mtrt kivi aatat b kegy a világ mindea tájt felüli kivettelek kéalekedjeaek ataaal batybeai hadfd atodálkaakaeeák meg aa emberek aíNdé bárkáját éetegyuUal — a íelfedeeO tQrOk bi-sottságot. \\ — 2 Htteégea 14. Eggr üvleadi karot-mároetéraékeny baleeetértvátáralkalmával, egyetlen lávát ellopta valami ripOk tolvaj. A teegény korotmárot kéttégbeetve járt kelt a vásáron, panaszolta bejét mindenkinek, de biaoay a lé nem került meg. Bus raaignáoaióval basament ée lefeküdt Éjjel agy rémlett neki, mintka a kapóban nytri-téet hallana; élObb eat kitté, hogy álmodik, ^de a nyerítés u\|ra felhangaott; kiuéaett aa ablakon ée ime ott li^e hűségei lovát, a mint jámbor, nagy fejét otthona feléfocdiva — tekintget be a kapun. A korotmárot kisietett lovt üdvüalétére, l akkor látta, kegy aa illat nineien egyedül; egy kootiba volt fogva, a melyen két férfi eladta a lé-tolvajok igaa álmát. A becsületes bUségts \| állat nem otak hogy haaajOtt régi gaadájá- \| boa, hanem a kootio elaludt tolvajokat magával it elhoata. H Rege m kelerárél. A Ktlatuek a kOvetkeaO regét betaélik a koleráiéi. Jámbor remete élt a putetáben, imádeéggal ée elmélkedéaoel töltvén nepjait. Egy napon találkoaott egy ▼áadorral, kinek aOtét tekintete megijesatette. MegeséUitja, hogy kioioda, t hová tiet vEn ▼agy ok a kolera angyala — válasaolt amaa — i kiküldettem, hogy a legközelebb etO várót lakoiságát elpuistíttam." A jámbor remete könyörgésre vette a dolgot s kérve kérte a kolera en gyeiét, kegyelmeaaen meg atomtaédaioak. Saavainak volt ia hatása, mert a\'rém megígérte^ hogy oiak eaer áldoaatot ragad el. Pár napra rá kallja a^ remete, bogy a ttom* taéd várotban 10.000 ember balt meg iole-ráben. Mem tokára aj re ta\'álkotoU a rémet vánderrkl t nemére hányta a osalátt Én megtartottam a isavsmst, felelt ea; otak 100 embert regadtam el —• a többi kijbnoa etret aa ijedtség Olte meg I G Havid kirak. Iiohiábsn ujabb I0!drengée volt negy fOldalalti morajjal. —» Magyarad petlmegyei kOatégben diatné-járvány ütött ki. — Mr. Sbapira megtalálta Móaet könyvének kéairatát bárányWrre írva. — Ctepreghy BSstrogoff Mihály oaimü dsrabja a néptainháabtn 100-dik tlSadását érte el. — A Wolga egyik gO^)tébe bele-esepoit a villám ét teljeten elégette. —. Webb kapitány holttestét már kifogták á Niegerábél, — Nagyváradon Ental Oy. halálra ítélt gonoaatevOt kivégeaték. —- A kolera Egyptomban még mindegyre pasatil. — Semenowben a tüa 180 háaat kemveaa-tolt el. — Aa itehiai áldpaatok máma 3000-nél is tobb. — Szabadkán mait hé 25-én egysaeve ?\' leikéit ülte meg áldotártága 25-ik évfordulóját — Már villamoe pitekát it tajáltak fel. — Hivatalos poiitkuldtmé-nyek talya ezentúl 90 kilogramnál tobb nem lehet. — ltobia kataiztrófáját állilólsg nem a földrengés, hanem a miget süllyedése okozta. — Qaiteinbea — égy berlini hír taerint — egyezmény terjoteleUM elO Bota-aia annektáJáeára vonaikotóltg. — A kra* kéi Saobienttki-Onntp alkalmával ason korbeli emlékek bO kiállítást úíognafc rendeani. — Kremtben közelebb étaaki fényfolt látható. — Budspesttn egy berlini leánykereekedOt fogtak eJ. Aa ortaágos képviseleti tanité gyűlés f hó 20-t helyett 19-én d. e. fél II érékor nyilletik meg aa oraaéggyülét képvirelOháaa nagy terméken. — Aa iiehiai fO\'droagée áldoaatainak saáma már aa 6000 ia meghaladja. te ejáalé levelekról áaok tartalmáról, mer ketelétük médjárü, egyta^tmiad etekből it tíaeakét yéldát köaOl. Eten érdeket tartalma lüael ára 90 kr. Ugyan eaen kiadónál meg-rendelheti a Itljeten mtgjeleut „ö n U g j • véd" tatetekben, félkOteiekbea ét tgéta kötetben i«. Irodalom. As IrwUlsü rovst stail IlJWHfc KtybsMk éerntpt-d«\|)M(4k VMsI FtWp fclt/rtsiMtiláilbw Iidth Is (Mklrnyis. 4- Ifjabb Napi Ottó kOnyvkeretkidl kiadásában Badapeeten a nemit ti taiaháa bérbáaában megjelent a magytr általánot levelező 4-ik fürile szerkeizti Rnerr Alajos. E fllaet tartalma ae értetitéeéket tartalmaaé Javelekkel ktadOdik, milyenek ia különféle ét tpróbb érteeitétekbOl tieenöt példát kOaOl; eantéa ismerteti a ladakÉMM ée kérdő, taaéosot ée tanítást kérő ét kdój. leveleket ée ^tenaemü levelekből tiaenká^om példát boa j a tudakoaédé és kiadó laréiek alán értekeaik aa amlékaelalO ét InlO levth lekről eeok IsHalmárél ée merk«satéeébak mekélyeirél egytaertmlad ae a nemű Mve-lakkOl bnseonkét példái k boa j asatáo Ismarltli a magkéeéeeérnl tartalmaaé leveleket, a e ltjta (MN anrtalvéayt Mt«\| aaoléa A török időkből (Elbeenélée a 16-ik máaadból.) Irtat Tankel Mihály. ■ - \' 1 .. .t____«- „Vejjon nem kéttünk-e el Sándor T —-kérdeaé ae érkeattt. O nem atyám, vinomé Sándor, — de nem jOhfttom előbb a tOrOk ibrea volt j de láttam, hogy aa élőm már már erőt vesa, Így bevártam míg teljesen olaladt. ö nem fog atankba állani. üiaalatt agy agéea streg férfiú gyűlt Ottae a beeeélők köré, melyeknek mindegyike fel roll fogyverkeave: kapával, ka-taáral atb. tfélékktl, tőt némelyiknél kard ét patka ia volt. ) „A mint látom leljet taámban vegyank — mondé Sándor atyja a csapaton, mely körülbelül kélsaáa töt asámlálbatott, végig tekintve, aa idő »iet, nem kélhetünk tovább. Férfisk 1 folyt a tá kitté emeltebb hangon, mi egy oly tasnt otélra ecyetüJtünk, melynek magaaatoetiga mindtgyiktek előtt limere-tes, tán ma látlak a napot\'atólsaor lenyugodni de ea na mOkkentte a baaaiaeretettel péro-talt bátorságunkat, megetküdlünk, hogy a btaa ellenét a hol etek lakat patatítani fogjak, Íme I limét kinélkotik egy alkalom, melyen fogadátankel beválthatjak. Aa ígu, hogy aidk, akik ellen indolonk, hattaoroiao fölülmúlják atámunkat; de jól tudjátok, hogy a magyar toba tem nézi ellentégének teámét, ő bisik bátortágában éa — ritkán otaíalkoiSk. Tehát előre 1 — oldjátok el a \' ciolntkokat, bogy minden késedelem nélkü\| tálra vonulhassunk. Ezen na vak atán a férfiak eltiettek a parthoa, bol a bokrok kOaűl ctolnakaikat elŐTon»zolva a vitre eresttik. Egy negyed óra múlva aa elaaánt ciapata Dana habjain lebegett, a tulpsrtra törekedve. a • A iáéi egyre erőibolt erővel fbjt ét ea egei tetőt felbök keadik tllepnl, ét r hold etek ritkábban pillantott le a földre, bogy tagarait magtOrje a Duna habjaiben, me-lyeken egy eiapat bajnok, haaaaaeretettől aarkentve életéi villa a luua oltárára.\' O kátém te tae^t ragy, mert minden portaemed egy véreieppel ven vegyülve! me lyet sterelő fiaid értsd ontottak. Oyátateal taeraelt érdem, de pératlan mtgaaatottág. Hogy mennyi vessély kőit élted át aa évseáaadokal mióta édes anyánkká lettél, — kimondani nem lehet. — De állta ét állani fogta, mig agy magyar taiv dobog. Hevülve gondol aa ifjú dédapja bar eaára, Oakénytelecül Ottatttorallak markai ée eekűt, ttenl esküt tess, melylyel bfiééget fogad iré&led. De lehelő máskép? — nemi a magyar bfltekt őteire, ha aaok beroeait, tetteit olvaata ét annál bütakébb semhogy nyomdokairól lemaradna.., Moaolyogj otak hold, mosolyog), lásd a hasa véri kíván, ártatlan vért, hogy jövője Miiérd legyen. A aii osapat nemtokára a Dana túlpartján volt, hol nesa nélkül kiaaállva otol* nakaikból, veeérök köré űioportotulának. / RTudod te Sándor bialotan ? kérdeaé La öreg Ftnjvtty — fiától — kogy a veeér olt van I k aIgen atyám, egy fiatal títalttl együtt.* Ugy jól van I ElOsaOr it — fordult a tObbihea aa őrOket fogjuk minden aaj nélkül eltávolítani, a kegyelem-aaót ntm itmerjük. Te Kcotkét — fordult tgy mellette állóeord tekintem férfiuhot, itt fogaa maradni embereiddel a etolnakok védelmére, Baláai mtg cispetjávai elállja a temető atoaál, te pedig Sándor, velem fogta jönni. Előre férfiak, éé aa ég legyen velünk Erre a kiosiny, de bátor etapal elindult. Sándor atyjával, ki a sereg a«mét ve eette a veeér taáliáaáaek tartott, — mint a régi fajiakban volt. eléf köeel ériek — Sándor kíkalilia Midén már emlitett kéakea — littik, kegy a kél «rf mely ea a\|té elé vek áiUlva a Ei jó jel, eottegá Sándor, majd elké-vook éá etekkel ia. Eeeel aaon maotkt myiylgg\'l miot már tgjsaer láttak tőle piöieledíu et tlvókhoe. Aa őrük egy mát mellett feküdtek. Oly édteea motelyogtek, biaonyotae lároibeai kedveseikről álmodlak. „Ueatm 1 ily ifjea ée ily védtelenül ktll meghalnotok." goa dola magában Sándor ét mi ve Bmaimiiult. Keze rteeketetett midőn a kétt megmarkolá, mert benne it aünt minden magyarban, megvolt ee[ bogy ellenaége iránt, kit halálra bárhoiriktott a döntő pillanstban ssánalomra gerjedt,) ét be aa áldoaat ilyenkor lélek jelenti tel birva oaak némikép it megsláaná magát, Itfegyvsreané aa előbb vértaomjaanak láttáé birát, mert a magyar ntm méreti a vérengeétt, neki elég, he ellenél megaláe-hatja; de ba dsorssal találkoaik, tigritté válik, i „Sieti Sándor, Inté atyja kOaelebb lépve méláeé fiáboa, a hajnal köeeledik eddig pedig.... jLagyan 1 — mondá Sándor batároaot-tan éi! eaael retakető kéttel átme^eé aa egyik ÜlrOk. nyekát j de ennek vére éppen tárta reeába aaOkOtt, a mire aa felébredt Bámulva tekintett fel ae iemeretlen arctokra de látva a tok reá taegaett miét tekintetet, fejét elforditá, mire megpillaatá vérbe useó tártát Rettentő orditámal ugrott fel fegyveréi akarván ekütni; de nem birta mándékát kivinni, mert Sándor reá ugrott ét rövid tuaa útin ltgyőate. Aaonbau eltő kiáltáta nem hangzott tl hiába, mert minden felől tolultak elő a hátakból, kik a kiáltásra felébredlek, éa ti-elve ea utcáért maiadtak, melyet otodálko-tátakre ellenségtől talállak ellepve. EltŐ meglepetétükből ftlooaudvataOrnyÜ Allah kiáltáiokkal sorakoani ktadettek. Ételeit aa ötig Feayvtety néhány emberével a hát beleejtbe nyomalt, hol a veeér aaon pillasalban ébredett fe\| a aaj oka qtán tu dakoaódra. Mid^n a belépő férfiakat meg pillantá, gyortan fegyveréhee kapott, de mielőtt katenálbaila volna, már megkOlöeve a földön hevert Mem oly kOunyen végta beitek aa ifja tinttel, eak hottaabb kOade^f lem utá, midőn annak karja egy kardmapát állal megbénitlatotl, voltak képesek Őt megkOtOani. Kflnt eaalatt már elkeedődOlt aa egyenetlen haros, A törökök jól taervseell fegyverzettel bírtak, ! mig a magyerok essk hiányosan voltak jaaokkal ellátva: de a lolkttedét mtly betOlté Őket mtnt ügyükre gondolva pótolá a fegyver hiányál. Sok tOrOk ée magyar el eteti már. A törökök kOet veeér hiány ében e leguigyobb rtndtüentég uralkodom, mig a magyarok Sándor veeérlete alatt jrfl ren deaett állásban bereaoltak. Aaonbau aa ellen túlnyomó seáma már már elnyomni lálsnott ea 50—60 migyart ét teok hátrálni kta deliek. A tOrOkOk ujjongva nyomullak előre ; ide a dOntő pillanatban, midőn hőteink a tért már otthegyni akarták aa öreg Fenyveuy ugrott közibük. „Qyávákl — kiél Iá dOrgő hmgján, — Btet fogtdlátokT Ottk annyit ér a hass előltelek, hogy nyo morult élteteket vomkodtok érte mláldotni ? . Jól vaa 1 futtatok I Majd megyek megam Inkább meghelok miniiem aat mond! valaki, hogy aa öreg Feoyvtty aa ellentég elől megfutott. — E eaavak után a török eaapatoíkre rontott A legelső ki követé fia volt E}tt látván a többiek, ^jra bátorságra lobbanlak ; ét villámként otaptak le a ma gnkat már győaltteknek vélő tOrükOkra Essltlt Btláu It odaérkttett etapeljával Eten uj tegitiég láttára örömujjongásba lö^ lak ki a magyarok ée innét Őteik taelltmt látsaollj Őket mtgtaállatoi Mindenike oromláaná váltóséit Hevet lázadásaiknak végre aa alleaeég nem állhatott eilen, hátrálni kttdtit, falyváat vetérük után kitbálvt. De aa biaony nem jOtt, mért Ftnyveety rendelete folytán gédtiUkijével együtt a osolntkbe saálllttatolt A haroanak nem tokért réget vetett a török osapat mtgftitáte. A megyerek győielmet arattak ugyan de drágán fieetták meg aat, mtrt több mint segyveé bajnok Jödle a tért Sőt Sándor it, hőt a!jjjávai atl feküdlek a legtöbb tűrök hulla kötött, mély tabekből vértave. A j megmaredottak legelső leendője volt a kél íritéa férlat a többi sebeeüftekkel együtt ápolás alá vénei, és mig a otepet egyréste aatal volt elfoglalva, bogy e kell te\'emaket eltekintse, a többi hordágyakat hevenyészett, levágnll fegalyekbél, melyeken aautáa a tehetüllekel a parthoa mállilollák, hol Ők^t gyengéden a osolnakokba elhe lyeeve, áletállitk e tuleó partra. Olt Itmél e\'őttediék e hordágyakat ée mire a laap klktli egy ayfjat telooskábe értek, W a a«k vatták ápolás alá a mer sebesOll beiaekekat A Veeért, ki nem eeh maó magyar kad rwéraet. muj mament képet nyújtott ea a ftlaoeka. TOmve veit attaoayok- ée férfiakkal, kik a Daaa tul parijáról álmeaeköltek otekély vagyonokktl. Mennyi árvái ét Oevogyet talált a felkelő aep, a kik még tegnap karjaik kOet tárták a seeretett atyát vagy férjét, a»s siratták aeokat, de bálo^ miwel vietllék laeuve-détüket, mert Umm — a kaaáért haltak mtg. A falucska kOeepén tgy ktalély állott mely Fenyveey birtokát képezé. Ennek egyik negypbb teobájáben négy égy volt teláUitva; egyiken feküdt Ftnyvttty, mellette fit, tgy máaikon a fiatal Utal, (neves eük rövidta Alinak,) ét a negyediken tgy öreg jaaimér. Ali ét Sándor trőt tmmétee tűknél fogva legelőbb tértek emmélelre, aaon ben a tok vérvteetét folytán még mindig tokkal gyengébbek voltak, semhogy maguktól oiak megmoedolai ia bírtak volna. > Ali eebét egy mély vágát képezé a jobb karján ét villán. 8tfciáaa d. u, beállt Mel lette egy gjOnyOrü hölgy ült folyvást a be tegre tekintve, minthe ennek kivántágát mintegy ajkairól elletni akarta. Ali miadaat vilégotabb pillanataiban igen jól látta éá jól it neki. Saóllaai még nem bírt ét emk hálái pilleatáeokkal kösaönheté meg ápoióaőj/\| nek gondol kodéit il. Midőn aa ifjú hölgy Sándor ée Ali kOet Olt, valóban feltűnő volt a hasonlatosság mely e tyrom lény kötött mtfmkeéilve áiediák a éHemá létezett. Sándor ét Mtrota köti, kik tgy nóvtj testvérek voltak, aemN volt aa oly kfl-lönös. A török aroaa barna, bejaiatalaa volt mig Sándor ejkát mépf pörge bajum dimi-tette, de miodhármrn egyforma élénk berne •temekkel birtak. A két férfiú kOali katoeletoatégot Marom rég énrevette ét nem kevéibbé mo dálkorolt felette ét Ián ea it volt egyik in-ditó oka a tOrök iránti gyengédtégéotk ? Mintegy négy kél múlva, a gondot ápolát köveik ettében annyira felépültek betegeink, miieerint niponkint elbegyhatták fekhelyeiket. Aa eltő ki teljtten felépült aa Öreg Ftnyvttty vall, ki nem annyira tebet mint kimerűlteége kOvetkeatében ^lt beteg. MldŐn Sándor b teljsien felgyógyult a három egyén vetekedett, bogy e kél sebeiül t fogolyt minden elgondolható kényelemmel körül Vegye. Aa öreg Fenyvseay kfllOnOeen vontó-dott iráttuk ét mindtn török gyűlöltté de-etáre nem birta eltagadni, bogy van mágia tOrOk, kiket meretni ia leket Mit mondjunk a fiatalokról ? Sándor ét Ali tettvéri leeretettel vitellettek egymás iránt ét Mtrosa ? ontotta 8ándor érzetét. ^ e Minden wtt ötmtgyültek ee udvaron így lerebélyet hársfa alatt, hol ae öreg Mthemed, ki Ali atyja volt, metélt, mit ntmotek a fiatalok, de aa Öreg Ftnyvesty ét eaon egyének, kikel a gaada mivettégt OtntgyOjtött, örömest ballgattak. Tudott ő loktt regélni a távol keletről a regék heeájárél, mlpélfogva mindnyájuk kedvenoee volt, éi aa Ortg török nagyon jól érette ea tlőeékenyléget 1 minta félt aaon gondoláitól, hogy majd tgymtr omk el kell válai eten kényelmet élettől, bim ő már tton korben voll, hol a kényelem után epedünk. Hogy mi ?ár reá, ke tone vita-■leveteti haaájába, nagyon jól tud la. Hite aaért állt a a agyar győeelmtt teregti köeé, hogy — éhen ne háljon. Mem annyira baree — ugy dioivágy rátét allék Ői. Régen, régen elmúllak már eaoa idők, mikor a ayujatrél érkeaŐ győaelmi bkek if]a lelk/t klkevilellék. 8okel kűadOtt ő í% tok otttábtn Bétett mtrétata a balállal farttat-nemet, mig végre e hájat Sralejke pillaatá-tai Itbilinotelték. (Folyt kivett.) KOZGitZDASilG. ■ALTATOM eltörangu vaimentet eara Ajávia Uthlam ét boraátrlnmbta gaadág forrát, oxvoal taklntéljak által a JégeŐ ée emételéti mtrvek karatéé béatfcl&Uiuál t andalve; — kiváló mer a köátvéey, bélyeg ée veee héjaknál. Borral haan náiva igen kallamaa ftdltő ital. Ktpktlé ktvéayvli ktrmhtééttttm t tegüké lyégytztrtárkaa. StlUlit-ftttil ljujilkij If/jm. Bgt Buüüpeaten főraktár: Édoakity inéi. A kolozsvári kamarai kerület által. gaad. helyatte 1881. ém 1888-ifc vben. Alig ven kareakodelmi kamara in wJ •nfcgbaa, meiyMk a Mkvéoy éfWaébtt » aetaieeierbse iilhiM jelentése nem ku\|ii-lyemaá m etiatgyQjiéa usbéeeégeit. Padig — ál aat klmiéggil elismerjük — • mMi-tégek aem a kamarák veeelU baagéeágáank báányán mainak, mert hiaaen némelyik ka-Mara nem rfletaN e fáradságot, hogy iáit-minéi náljábét titkárit a kamara területén utasai küldje, hanem kiaánJlag a termőtök, kereskedők 4i iparotok indolencaiáján. Ea aa indolencaia vörös fonálként hatódik régig egéea gaadasági életünkön, i biaváat állíthatják, hogy ngyanoaak m képeai gaadasági fjl6dés(lnk egyik legnagyobb akadályát A merfgasda, a kereskedő, aa ipa-roa a—hogy üukényt nynjtaná aa arra hivatott köeeguek aaon adaiokat, molyok Oea saesitéséból kelet keaik a gaad. visionyok hő képe i a melyek flssasbasonlitása módot ád a léteafl bajok kikutatására a aeo\'< orvoslására, iokább megtagadja aa adatokat móg akkor is, ha hoaaá jöunek, a kérik tőle. Altéi tar, hogy hátrányára vélhetik, ha a hatáság iameri Oeemének Tiaaooyait a aat bissi, hogy aa adatokat aaért kéri tlto. hogy inegadéatassák. Sajnos. ilyenek a visaonyok nálunk. Egy tünete aa aaon individiiália kár- rk, mely legtObb a talán egyedöli okát _ rJ léteiö gaadaaági bajainknak. An^adat-aoernáe neliáiségei okossák salán, hogy a kamarák jelentéseiket elkéave teaaik köaaé, pedig aa aktualitás aa, a moly lulajdonké-pasi értéket kflteaOnfla e jeleatéoeknak. \' ♦ N A kolóMvári kereskedelmi éa iparkamra a feut érintett okokból oaak most teheti kfiaté jelentkét 188l-röl, de egysaeramind 1882-rfii, A jelentés eliemeri, hogy a kamara kerülete ia résnt raaa aaon laasu, de általá-■oe tejl&déaben, a mely haaánk kősgaada- \| aági visooayaira néave konstatálható. A je-rontéa aatán igy folytatja: A fej\'fidée pro-oesaasuaa mind krdvaaAbb arányokat fllt Uuokásaágoi, előre türak véét látnak csak d cm miudan lérae. As eddig tapoaatalt kapko dáa, tapogaléoáa helyett kend a törekvésnek afemart, köretkeoetea iránya lepni. A köe-gnadaaági élet minden ágában ébredét, hala-ééd ágy él mnnkn látható, Btamék merülnek fai • kémek életei, a melyek addig oaak aa elmélet körében, liteetek ; naplrea dan a kSagaadasági kérdések egéae serege ?an, a mindenik igéayll, hogy etigiaask éa moUflakellMaak tartanék, örömmel ta paaa táljuk, hogy a kormányáéibau a aaak-minísateriumok köaill a kflagasdasági és köa oktatási miaiaateriamok kendik a veaér -aae-aepet vinni e oaak aaon kell e^juflkoanuiik, hagy bnagáeágakat éa tettvágyukkt a pána-Ugyminiaaterinm talán a aaitkeégeanél ia Inkább korlátoaaa él hogy akm ritkán a Alkálié érdekeknek áldosatul esik eeoa eredmény, a melyet a kflagandnaági miniasterium nagy fáradsággal elérni segített. A köagaa-daaági kérdéaak uralma Tiaaaatflklrflaik min denek előtt a tárgyalásunk alatt álló két ár törvényhoaáai eredményeiben. Aa alkot mány helyreállitáaa óta a törrényhoaáa nem igen {oglalkoaott annyi 4a aa anyagi érdekeket oly réasleteaen ériutö kérdéssel, mint a két Av alatt, a eaek nagy résae törvény-erőre ia emelkedett, mig a többiek\' eilátáae n kflnel jövőnek van fen tartva. A moaflgaadaeág emeléeáro törtéét, ve lóban aok kormányi intáskedéabfll kamara-kerfllettlnk aaámára ia nem kevéa jutott. Aa állattenyéaatée elfimoaditáaára aa állami állnlorvoeok aaáma aaeporiltatett, a liága-táara több állami mén oaatatott ki, reinonda. éa bikatelap álUttatoU) a lóversenyekre éa tanyáaaállatok jutalmaaáaára adott állami dijakon kivQl kiváló javadalmaoáabaa résos sült aa erdélyi un. gaadasági egylet által Koloasváitt rendeaett tanyám állatkiállitáa, a melynek aikerdua keodeto a legiaebb reményekre jogosit. Haaonlag árdemeeeé totto^magát a kflagaadaaági min. gyámolitá-aára a mait évben keletkeaelt ardélyrdaai oraa. méhésa-egylet, a mely vándor-tanár a minta-pavillon beállításával igyekoaett m érdekeltségei emelni a aa flgyet előmoa-ditani. A gabona-lerraéa a lefolyt S évben köaepea jónak mondható a aa árak kieiégi tflk voltak ; aa 1881 i kiaebb termést a jobb árak a aa 1882 diki alacsony a bb árakat a nagyobb termée egyenlítette ki; oaak aa 1881-diki tengeri termést mond baljuk ailány-nak, á minek kflvetkentében importra falt aeflkeéftak KargUtUk a maga saflkaégénsk ledeeéaére való gabonát rende^n megtermi n (ölöaj\'get aaeaegyáreink dolgoaaák lel, mart ianen ritka mitkin van kivitel, de ha meg-forditra, a hiányt a aaomaaéd alföldról vagy Románjából kall fedeanűnk, maaflgaadáiuk annylral kevesebb értéket vaaMak be, a mi M általános iergalombfa rendesen éeareva-betlvéfállk. Mindamelleit aagyobk paaaaera aesa volt ok. * a termelőnek péaae lován, ea Ipari éa kereskedés aaámára ia jutott A ÍÖldiniveléa terén batároMtt baladás ta pattal balé, A meflflgiadasági termelés oly ágaira ia kend már kiterjedni a figyelem, Mely sódig el volt hanyagolta. Így a gabonaféle kM kivfll a hüvely ea v álomén j ok, a komló a máa kereskedelmi növények tar-nwtlw is előtérbe lépett, a gjOmflloetsnaesa-téat keHÜetttakbsn már régéta kiterjedt arányokban taták; annak értékesítése Iránt ia mind sikeresebb lépéeak ^tflrtéonek { Iflleg mióta Budapest éa Béna le aMgiamm-Iák a kiválóbb fajokat, a kereskedés vatta kanéba aa Igy tavábbfejleeeléeél, a rem\'lbe tflleg gaad álak nem loaenek reatak felbane-aálal aa flnkényt kinálkaaé alkalmat. Bortermetaeflok, illotAlég a pieaM ke-aaléa ia aokat fvjlfldfltt. Beraiakat miad nagyobb körben é\| elflnyfleebben kendik lementi. Bnjnéa, hogy ea utóbbi két év sem tormás, sem kereekadalmi érlékeaité* tekintetében e jobbok kfloé nem aaámlualó. Me lögaadaaégi fiaaotiyaink laasubb fejlödéaénik különben egyik oka a füldbirtokosoknál tapamtalhntá tőkehiány. Nem képeeak jó-^ágnlkal oksnerflen instruálni. Aa ily kiadásokat köloaönvett pénaael nem lehet fe-qeani, a termééből padig jövedelmi tOÍflaleg e oaálra nem igen áll elő. K emn flkeriletflnk kereskedésének főbb ágeképM eiulitjUk fl a mind nagyobb ár-ijyokat öltő fakeriekfdéei, a moly éptlot- ée beat oe fában már ia aaép fejlődésnek indult. Sajnos, hogy a Maroson éa Baamoeoa való aUllitáanak akadályai még mind fennállnak. A marba kereskedés, főleg e biaott állatok kiritala^ egv másik jelMtékMy ága karee-kedelmOnknek, a mely n béoai piaoson keresett éa aaémnt tevő orlkk. Saálliláaa körül, a aok jóakarata iuléakedés mailett la, égé! aa ulóbbi időig aok paueaa merült fel, a m okból kamrokerflletonk örömmel ttd-vfleli aa oaatvák állnmvasnttal tflrtéat kie- gyeekedéeét, mint a mely pár b ml ered\' ményaate, hagy aa élőmárheaaálíitpányak a aa«kaége gy oraaaággal érkaanek n béül ourbaváiárra. A lagköeeUbbi évek virmá nya, hogjr kerületünk aaasakersskedése nem aiok m oreaág ha tárain belül, de kivitelre ia dolgaaik. A finomított aaaaabél askorilt főleg Bpanyoloraaágba jelen léken; mennyi-léget saálliuní. A kivitel aok akadállyal jár, miután a távoli végpontról klavéilM vaaull díjtételek nem létaeaek a különben la még eddigelé nem volt méltányol tekintet arra, begy ee oreaág legkeletibb pontján levő aaeaagyáraknak a vaaull tarifáknál annyi dijkedveamény soflkiégea a varseny-képeeség fentartáaára, a mennyi kkgymli-Mid képes geagrálei tokvéaűk káiráayait (Végo kflv.) Felelőe aasrkesatő: láMá LáJM. Tárveaerkeeatő: HOfriáVI BÓll. A vasúti menetrend. fktfdli irilj gealaee IrtaaM I Inául 1 7 Iliié. NO1 I « * (ss. s. WU .l&Má]! lllíltaUil •Hl H1 ....... •dtolJ rmf] \'i iitip »á ifH tss>S 1 ; I., tt 4sala tt é I a.< élM II II tt S, UUknpItVNH \|M Ol gb fltoytotj, ál t é. II • 4 gjJ4 a \|ss«r vsm ífK "»w i j is ma. II tti. li mn«M ál mi írpio éitu ea kfsss\'i—i Xen ^IfféfJff .VU.- MliUhti A MH.I ál iiá.tfr-]it lmJ mn \|T • á\| 114 II fjflMBl Ino.vaMi IU _ PwiaW Szénit?-gnidag, termfcíoffs alkáli Sfrranyu-Kút ., ( .STEFANIA iwtlHm Koronaherczioní UirR dn ii 1"1 • UpUatmk, i gyomor hélJ tg bflitI ellen kipróbált. Kit-fiBakt KAHL és TÁRSAfEKSa If 118 8—10. Raktár N, Kami tán; Hg B^p Boieaberg Jánon éi Welbek Jéuel jirtknál. TTj^veS^Onn; V3<XXXXXXXXXOOOOOOOOOCXXX>ÖOÖOO^ E G G E R ,fm dijjutalmazott különlegességei A Kű-iretr-íéln ■•IImmíIIU 411a. veket saáradáalól. Saónokok. birák. sainéaaek. Aa Egger-féle macllpnuMllIlm áltálé uosan ismert ée kitüntetett kűbflgée, re-l kedteég ée elnyálkáaodáa ellen, elaunyira,\| hogy eaámoe bel- ée kfllfbldi aaaktudóe ej nemben a legjobbnak iamerle el. A 26 éa: 50 kros dobosok M agyaroisaág minden na-gyebb gyógyaaertárában kaphatók. Gyomorbaj ellen E g g e r ftW MmdapMllllAk, mindeniéle gyomorbajok, emésatéaliiény, gyo morbév.. báÜUbyaaág, gürrély, ItalványaágJ iamétigoő főfájás ellen. Kaen paatillák. ma lyek »fy eaen eaélra kéaaflli éa aaabaoalma-, aoU (épen kéasfllnek, kOanyea olvadnak,j kelUmos iaflek ée elősegítik a kflonyfl léleg-\| t. Kgy eredeti de boa ntaeitáaaal 30 kr. Dgger aiohaaiv^ay exn-kmrkákl (líolteaie oarrnglten) a legfinomabb Aiiyagból késoült, baláauk uidveei\'ő, küliO gési inger oeillepitá aaer. igen kellemea gyfl-l mOiosisQék, kfllOuOssn óvják a Jégtéei a«er-\| veket aááradáatól. Saónokok, birák, aáinésaek unit ók a kUlOnÜaen minduok, kik bivatá luknál fogva aokal basaélnek, el ne mulaaa saák oaeii kitflnő oauko\'káaat bjiskuálni! Jóságuk danaára kUnnyen besserssbetők; j doboa ára 16 kr. BQQBR mandolaiormáju MmláU-rxukorkál osomagolva vannak amerikai bártya-aaeakóaban. Biatoe óvaaer kObflgáa, ség ée ggakiaaáraddi ellen. IgM tisata ma látakivonatbói ée oaukorból vannak kéeaitvc ée nem képesnek aemmiíéle gyomoiaarot, Egy eredeti aaoakó 10 kr. Főraktár NAGY KANIZSÁN: PRA OBR B. gyógy aa. urnái. Zala-EVeraeegea: Bollésay Gy. urnái. Keaatbelyt\'ilraaa Pál gyógyaa. urnái. Kaposvár: Baboobay K», Lugusatin Ágost uraaaál. Csák töm vén Qflaoa A. nrná a? áL Alsói urnái, Leudván VA\|I1 I Csurgón : Pladbuer f Kiss B. gyógyaa. nrnál, 120 21-26 QUTJAHR ós MÜLLER 286 1-86. BUDAPESTEN. Bliő bndapeiti Trleur, ro«f a leiiiok éi gaKdnnágl gfpgyir la Iar\|llkid kflaalébaa, ajánlják aeolid mrrkeeeifl ée javitalt gyártmányukéi mint t Trtenrék gaida- aág naárniárn : Jútwmf QMóféfk. ékereló reeliw. IsivrMit aioraaeVá. óíreeeáaedpdá. fionajték. Mltéalnimlgak •álmák atámára. Duplma\'mok. Mafom Irtani áanpersá. Osiow onldlytá km-farek. Koptal-lyéptk, ÜaravillutsiJ gépek. Tartlrok, I)4ocitrAk. Hatosai alkati-BMkl IKamMIk StáfktriMi ÉaalnloMoaekii Qéplógéprosidk. Liuthrnpr teiitik, Kopttá leninek ____Aiaf^fltmtatk tik Arjegyiékek kháaálra lag/fla 4m béraeitTfl, stragon-mustár patent csomagolásban Scholdt Viktor is fiai E- ^^^M beoil kOlOnlegeMPég legjobb belföldi márka V9 \\ kilós Uvegokbon eaimmel éa védjegygyei kapbaló minden bollben Alaaer éa deÜMtesse kereakedéaben. 201-8-80 Fóléntaorvoa Dr MÜLLER MIRACULO INJECTIÓJA Is liliiml vsseébr la ailkll cicrilia s haivosl mtadsn Uttyfaat, MkHMsi slt.av sap alatt Ara 1 W fO kr.,pésUa foknál több. IVillulWk, r Hl tkhcutll tU lalal la állapotok Mrmse^c, (aa aelttik ____ffrtauu mtanüa MSlWti Uutús »lk»m>.l aydfjllUlnak IMké-ll Dr. Wllír fttaarv. vltágMHI Wraoela eremereau által. Aie I W 10 kr., pésUa kneí több. Kejredi oaak Nsin aehsseH. an.>Uln« eeilléjlhaa Bénlaa, V. Olmairaaiii U kapkaték, i kevk Hakalt mip laiaHaik WMmiáfll. t ^ ^BerényJózsef«»ióuMilhoforS. ] "^^BfeE^^^lmi\'íí^- W jjg ^lÜMHato^^ ^á ttMw^llI! be kérat én. ^^^^^^^^ ezelőtt milhofor S ékpzeréoz, araoj- éB egflatnATM Aíagy-Kaaliiáa, a vároiháu átellenében. ^ Ajáaljaj V h nagy ékszer-, arany-, ezüstárak a nÖi remontoir órák raktárát i ° dúa választékban, jutányoa árakért. ° Kőlixtnői megyei/t után Mái révliifisiiéi mellett is Méty bealelet lel Bérény Jóaaef moIóu Bllkofer 8, ákaaeréaa, arány- e eatalmlvee 1 i.-Kaalnáa, a váreskéaa átellenében. BUDAPEST áiéa^«eiadss faséassfI IliUluZsTUlalsSsll Trlawjflli vlllkaléadUkkal babona tkttftá-vootákat. Taagati-aotiielókat aaabadataaaaotl hármaa tkéket klaéeaéfaa Is ssaH akUsl oo^plAg-fp-leMrmnalULat gflaaiépU éa járgányeaáplákkfle. L}ul>>»bttéshsslteU IsntesaksttMWá aimá M«euaaá«lJUiMaVaé ■aladan apék «e> Mk. wétiéesatt éa laaáeAal saltekr. J&Í^UjNCIipiOftpiIll imá\|l Áilat TevábM • léram a tegaiebcfcM i MIIO H. mMi)MiA aflBWil rmalál, k tm. Ma 11,6111 ss. alatt assMalaesii utal atradjMI jofositstt gyárttya. 4* é" aim <a r 4" másúlya 50 kilo éra 6ö fri lift 6—80 ávJognélioli klvlaalre Imcpom éa fcéemsaiw. mi í Z 1 s & M 3 fS 5 s S B * a f 1. t n^ 1 IffiLl 1=3 Nji j itj K feiíiS1® í . tfii\'t I í ff 11 I g ÍI I * 63. szám. ; RfpfF V, ii\'Y ;í?T-.\' Nagy-Kanizs^ 1883. szerdán, augusztus 8-án. X. évfolyam. SiatóttvatAl M fttíöp könyv-kentksAé* Uj«4mkAs ettaa. Bit.. sieaaeteat Ara\|. SgéM twllki rym 4 fit. NqoMém t fri & kasAkos aotiteor 7 kr, tökksnSri Hirdoléfloál 6 kr. Bálytgdi} 31 kr. jLruiii • egyék hivatalos hirdetmények 30 kr, boiyegdijoo íelfll lOOssóig l tri, HMiil awadeo wóért /t kr. ZALA MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. SzerkaeztAt Iroda. Hava a UÉ sssl\' lesei rM( ilWCS kötloiiiátiysk kőiden- 4sk Hajea ttlaüa 4. Hám IWtm«ut«llwi levelek eaak Ismert ke aokkftl ftgnAlslnak tl. KA^írntnk vifaae itMtt kfltdeUak. NvMtlért patt tso/rs IP kr. A Nagy-Kanizsai a a i ! _i \' i i szabadelvű kOrpQ Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy Kanisiai- éa Délzalai\' takarékpénztárak, Bankegyesület és kereskedelmi bank hivatalos közlönye. ÍI8 JELENIK HETENKINT K É T S Z C H: IZE A D AN ÉB SZOMBATON. A gordiusi csomó. (T,) Yajjon elmúl t-e már a be-ayópAs, melyet a nyiregyhási pör- .hozott ítélet a közönségre gyakorolt, vagy még mindig hangzik az elégedetlenség azok részéről, kik minden áron elitélve akarták látni a vádlpttakat, — nem törődünk vele, tyuoem irjuk e tarokat csakis azért, roeTl a tárgyalás lefolyása alatt magános á tárgy boa is hozzászóltunk, és, ha akkori véleményünk kimondásával tévedtünk volna, azt itt erkölcsi kötelességünknek látjuk helyre kopni; $j»v Ik VéleményOalt tehát aa volt, hogy a nyíregyházi törvényssék antiszemita színezetű, és azt a közvéleményre nézve helyesnek állítottuk, amennyiben, még a legeifogaitabbak sem vádolhatják megvesztegetettség-gel. A törvényszék felmentő ítéletének indokai azonban arról győznek meg benofinket, hogy as a törvényszék hivatásának magaslatán állt, s as igazságsso Igái tatás nagy kötelességének tisztjét fenséggel ée ma-gasatrsan teljesité, Hogy ások, kik a Komis elnök túlságosan ridegnek tetsző msgstartásában antiszemitizmust láttak, mint Eötvös Károly is tette As mi is tesszük: kénytelenek előtte leemelni a kalapot. Bi ez a hivatás) melynek a nyíregyházi törvényszék az imént megfelelt, annál magasztosabb volt, ha* érzelmeivel szemben tette azt, meri gyönyörű példáját adá annak, mint győzheti le a bíró önmagában a gyarló embert as istenség azon fegy-1 verével, melyet igazságnak neveznek. nos tatás" megtörtént, és \'állította a védelem oly tanuk után, kik bogy e kinoatatást látták, esküvel erőei-ték. — Vaanak ugyan tanuk, kik ast állítják hogy nem látták és kikre a vádié hivatkozott, de a védelem* aek mindenesetre azokra kellett hivatkozni, kik a védelem érdekében tanúskodtak. A kérdés, mely vissgálatot igényel, as: megtörténhetett-e Magyarországban a mai világ humánus fogalmaival szemben, hogy a tanuk kinoatattak f Ismerve pedig a tárgyat, ismerve a gyengébbek gyűlöletét ée ismerve osendbiztosaink edy részének vallátási fogalmát, én vis lóban ast tartanám valósainütlennek, bs meg nem történt volna. Annál inkább örülnünk kellene aaon, ha kisülne, mert es ss europssserte viss-ssstetsrő régi fogalomnak kiölésére megsdná s hslálos döfést, ésekinzó vallatás embereit egyszer s mindenkorra figyelmeztetné arra, hogy már-már a 19-ik század vége felé állunk. Anyagi hanyatlásunk okairól. A sajtó, különösen as utolsó években, nagy előszeretettel foglalkozik a felvett.. tárgygyal. Foglal-kozhatik vele pedig annál bővebben, ée behatóbban, mert egyréssről s themának mindig volt alapja, amióta esak emberi társadalom léteaik s az emberi társadslomban a vagyoni állapot különböaő foka, másrészről pedig, bármely oldalról is Iparkodjék megvitatni a tárgyat miadig ujabb és ujabb réssleteire akadhat az em- Dtexére és dicsőségére fog ez válni I ber, melyek mind megfootoláera mél- a magyar névnek mindenütt Elismerésre talál a magyar nemzet tissta fejű értelmiségénél és az egész művelt világon, s e pernél szerepelt bírák nevét megfogja örökíteni a történelem. A mi pedig a vizsgálatot s az annál előfordult visszaéléseket illeti, \' miat aat aa egész sajtó is indítványozza,: külön virsgálatnak van helye. Ki kelh deríteni hogy mi történt tudatlanságból, mi történt szánt-szándékosságból, s a ki érdemli syerjévki büntetését, mert est is meg-követeli haladó polgáriasodásunk mum jó birseve, melyhez a nyiregyhási tfeféayskék ezen Ítéletével nagyban boaaá járult. E vizsgálat elrendelését as agéss sajtóval egyértel-mQíeg ssi is kérjük, illetőleg nem egyértslmftleg, mert hiszen vaaaek lapok melyek a védőimet hibáztatják a miért as a .tasnkikAssítést* és ,kiásást* #ly aagy hangon emlegette a tOrvéayaak előtt Hál a m véleményflak szerint, a védelemnek erre nem ssak joga f(dti de vedaeesémek érdekébea mu-laae\'hatatlan kötelessége vala, mert kínrm mm 6 találta aat fel, asm \'íjából enopta, asm alaptaJaasI ál-ksssa olyasok után, klit saját ssssaAtfÜMA álttaeiHh eiő sskt kittet MllnaáOAaA kfcArisi ás^ki- tók. A tárgy sem aj, as okok sem ujak, a mel yek. fol y tonos essmecse-rére ée elmélkedésre hivnsk fel. De minél bebstébbsn vizsgáljuk as okok és okorstok hosszú lAnezolsts között vsló viszonyt és egy be függést, annál inkább kénytelenek vagyunk belátni, hogy csak sok kedvesőtlen körülmén j egy befolyása idézhet elő oly viszonyokat, melyek ss általá* nos jólét viruló rétjén termő virágokat kervadásra késztetik vagy elölik. A mily mértékben egybefüggnek as anyagi jólét ssálsivsl s nemzetiét minden egyes nyilstkosássi, oly mértékben foly be d§ anyagi hanyatlás a jólét alapját képeső feltételek megsemmisítésére. Egy rövid osikkbe Össsefoglslni sson okokat, melyek az anyagi bs-systlást első sorban előmosditják, fölösleges és cséltalan, de egysser-smind lehetetlen dolog volaa. 8őt osak egyik oldalát is vissgálat alá véve sem lehetünk klmeritőek. Csak abból, a mire a tapasatslás minden-nap la»ft« akarnak egyeimást elmon-daai. As okosatok boeezá iánesábsn egy gyflrú, nfely ha talán nem is a legfontosabb, de mindenesetre Ügyelem re méltó. Anyagi hanyatlásunk egyik íó •káak meadhatal — A kösaép anyagi jóléte nésetüak szerint nagy befolyással van a társadalom felsőbb rétegének jólétéra is. Az úgypevesett középosztály sok tekintetben a köznépre támaszkodik; vitális érdeksk fűzik egybe é két társadalmi osstályt és egyiknek hátramaradását vagy még iakább hanyatlását a másik Is nagy mértékben érzi msg Valamely nemset snyagi érdekei tehát jóréssben sso-rossn e k^t társadalmi rétegtől függenek, nem lehet közömbös a, nem-zetre nézvk hogy különösen az első — tehát a köznép bizonyos aáyagi jóllétnek Örvendjen, mely könnyűvé 4essi szükségleteinek beszerzését s benne biimayos megelégedettséget szül. — j . Nem less fblöslegei itt srrs is mutatni, hogy as snysgi jobblét ha-tároaottan befolyásolja az erkölcsi életet is, nogy a rablások, gyilkolások, tolvsjlások egy jó részét\'a durva hajlamokon, a neveletlenné* genjkivül sson körülménynek is fel-róhatjuk, hogy némelykor a szükség, a bekövetkezhető nyomor ugyssól-ván kényszeríti s durvább érzésű embert as eszközöket ssüksége kielégítésére ott venni, a hol vannak, a mi sokszor erőszakkal történik. Mi fekssik tehát közelebb, mint ss, hogy köznépünk jólétének emelésében anyagi hanyatlásunk egyik főoka volna elhárítva ? 8mi fekssik köselebb mint as, hogy első rendű uükség gondolkodni azon eszközökről, melyekkel sok bajokon sinlődő köznépünkön némiképpen segitve lenne, Osak a vak nem látja, hogy éppen a köznép aa, mely első Sorban igényli és igényelheti a segélyt Itt nem mondhatjuk, hogy; kaparj kurta neked is less, á köznéptől nem kivánhatjuk, hogy segítsen maga-magáo, vagy hogy teremtse elő ss eszközöket, melyek álul jobblétét előmozdíthatná; hiszen as értelmi műveltség sokkal alantebb fokán áll, mintsem hogy skár as eszközök megválasztásában, akár pedig esek felhasználásában egészen m Agár a lehetne hagyni. A nemset sorsának intézői gondoskodjanak praktikus módokról aron a nemzetlétre nézve fontos intézkedések megtételére, a melyek a nemzet tetemes és létfentartó réezét as erkölcsi és anyagi romlástól megóvják. Tagadhatlan, bogy kormányunk ssámos intéskedése éppen srrs irányul, — hogy a nemcetet anyagilag emelje; de a nemsetnek a kormányon kivűl egyéb tény esői Is vae» nsk, kik hivatottak e tekintetben a kormány iatéakedéseiaek gyakorlati érvéayt ssereaai; kik {megismertetni kötelesek a néppel mindazt, a mi ál* tal résaiat a eaélszerübb munkafel. osatás alapján, résaiat pedig az éss-sserü munka gyskorlásávsl ssámos baján segíthet Ugy hiszem, \|ó irányú kormány-intétkedésekben sobssem veit hlásy csakhogy sasa latéakedéseknek ép-fsm aaért aess vall As nem Iskststi fagaasljah, mm% híéayasN a »%is hajtó erő, a végrebajtáshos öazetlen akarat ée a szükséges támogatá, mely nélkül kivinni mit sem lehet. LKVILRZfiS. Triesztből. Adria partján keltsk s serek. Ahls-kom slstt eltei lli ss árbsss-sidAt. riogató Adrii kék vbs, megvillgitvs s mólok, ha jók lámpái által. A Ksnt fsl6l hideg asál assp Is as simákra. Kora jtggsl sásvs a meteorologiij táblásstot, agy láltssi, bogy éppen s Dasáatsl kOspontjs egy nsgy syo-lonnsk. melynek ssáWbs Béss, Zágráb, Tri-smt, KUfsatari, Badsp«t esik. Ms vseár-nsp s kslyskss ssgy ssál fuj, s sysien irá-sys ngy>látesik É.K. s igy várkstsi, hogy s bid^g isál, ittstvs s Ishllt Isvegl a keleti dsprsssló MA fog Ondsai. Tslás Kssísm is kap kástslésl s kidsgbAl, míg s torok asp vUsgot képnek. Most s tengert fodritja e ss árbáosok kötelei köaStt sivU. Ds s triesaiieket ss sem aJterálja. A ooreo, a „Vie del Torrsata", s „Pissss grandé" tslvák járókelőkkel CWk oUes ssét ball ssi. Námetfll slvátvs; még s násaet rss-Uureoeiók keJioarjei is suvasshhsa slgsgysg-nsk tsiiáanl, mert s város sriss-jsvs oUss. Csapás s vidékről bejött kofitk wlorének, osisos elnkök ekednek kOsOUSk. Mind sys-Iánk, ssSks kis fejflkre fsbár kendőt kOtnek. Sfokayájnk kék, karsa ssbB, slsl esálse, röröe sárral wsgélysstf. Dsrskakrs fekete eelyemkendőt kötnek, srrs msg héfshéret kOrOestbo. Fehér harisnyás lábaikat kivágott oeipdkbs hajtatják. GyOmölciosel ksrssksd-nak, más portékát sssmárrsl csipeltelnek, Ant.il kOsOnságosebb7 kinésésBok s trieee\'iek. A sflrf twmOldfik, bsjoes és sjk-esak 411, a sárgáé sissbér a Mriakaál, a kerek árnyss momsk, a kissá fitos orr, aa-gyoseks ssá\|, és ss m táján ksvássá ki-esáleeedő profil általánosak. Avval agyán nisos ss mondva, hogy népséget nem utálni közöttük, As bmony ritkás. Általában a férfi világ itt a ssebbik nem. Es lehet egyé-ti follogásom, ds bárki BMggyfisÖdhotik, ki Trissetbsn jár, hogy ss s sok esbtslss, sovány női ares sokagy som illik s férfiak erőteljes, sesbályoe vonásathos. Padig sgyas-osak ssllasgdasák bajokaf. Kgyaémslyikaok homloka som látásik ki a osigs-bigs tonnája hssmstkák kötött. As Őváiss safik aloaái-nak lakéiról nem is ssólok, ámbár ssek ké-ptsdk a 120.000 lakess város oos\'iagsasét FsltflnÖ aa óvársohoa a sok ronda, kiabáló gyermek. Vasárnap sisessask mfgmosrs. Rongyosan, memtláb, hajadon fŐval saalad-gálnek s sötét atssAkhsn ée éktelen ordito sást visanak vdghsa. fckeeebb orditosást wslskseissk e vA-rosrésaksa taiálkató sok borkátak (ostora) sörbáaak (birriara) — éa trattssiák berúgott itsllsaissims i, ékssskksi ssért, mert a stör-nyfl hangok még Is aásai eooordben talál- As istsliigsatia vssáraspsskist a váróétól \| órányira fekvő be esket ekaa (liget) ás s köakertbeo (giardiaa popolo) seeret ma-látni. KAlőahea ninoeen sBrkás, káfákáa, melynek köaöneáge asm vsias. Nsgyvárssskksa sa s^r igy seakott leani. — Trissst pedig aagy Issgsri várss, s még egyre ssgyobbodlk. Épül •aápSl s lerjoenkedlk. Matt regy 11100 hajó terdal msg éfaskint kikötődben, (AlrxaadriAka minden nap mogy) lehat, kegy Itév mólra a mostani kibővjtstt aj kikötőfs sem Isss többé aikaimas a sok érksaA ét klrakadé kaják bifcgsdiiárt. Misiiskllsk hi»shni 17 Aia dvt <1 4S a tüigleiiskedis le tatja sst egy másik ésssl oeatorsánsk ki-pitééi ssOkségfseégo I Már pedig miadse Trieestnek válik stőayére, mert jeles po«-vissssyaisk mellett nom isbvestiosálksljak annyira Fismookat ksgy es WOlkerokod heeeék. Nem hiába Trieeatrt (áj a fogsk a tsliásökask, kik I1L Mepolooo óta oly ese rososéeok, hogy s mikor megverik is őket, tartományt nyernek kárpótlásul. Est is ssép nsrivsl esorotsAk snssetálsi. A Irisesti lépőkben ia lánpásnsk. Btorenosére sa ola-eeok jóeaoabb ráeső tnonarolilánkltos kfi s ss „igaai he te fiakra"9) ksVaeet kederít. AS irridontielákssk esak as smlitsttsm óvárosi oetoraák, Irsltoriákban akadnak pártfelsik, s oorso diesoe pnblissma s ss sjváros ke-rssksdelmi világa nom kooskáaiatja előnyös kalysatát egy biseoytalan jövőért. Qrirbum Qéta. „Czinye mintye." Boldog emlékű br KeméDylstvAsegésx haláláig nem tndta feledni azon károkul, melyeket ss olAhok önvédelmi bsratnnk alatt vsgjooAbsn részint rshláa, részint g} ujtogatáa álul okostsk. 8 akárhány uor, midén erről jött t ló s ssé, essk sooyit szokott sz Öreg báró stoodssi; oh ssok s rónaiak.....azok s rómsisk I Fanatizált tömeg volt ss, mely s rsblásokst s többi közt s aslslkosl vér fürdőt is előidézó. De hát ez idők régen elmultak, gondoljuk, mintha nem Isitek volna — borítsak reájuk a Jáfet köpenyét De napjainkban sem lense es mái-kép, ha — Isten óriss 1 \'— ismét oly isvsros idók következnének. Délkeleti határunknál egy román királysággá fejlödött onzágoctki, mely nek önállóvá létele s mslt évtizedben örömmel Odvöröltétjeit általunk, de ms-nspság annyira mrgy kihívó modoránál, bogy msholosp ss lesz s Ufmondái: vbeoczeg, mint Románís." Midén feladata majdnem azonos volna a mienkével, bogy t. i. a srláv áramlstokst éjszaki és déli lrán)bsn feltartóztassa, a mit látónk ? — hogy iakább paktál a fehér c t A r r a lA>s örvend, mint kis gyermek, hs monsrehi-ánkst bosszantja, mist p. u. s dunai . hajózás kérdésénél. Éa nem elég, hogy szitjs s gyllftl séget itt nAlsnk, — elnyomjs ott kOsn hoitfiiáruiskst és még vallási Bgyeikbe is besrstkötik, sz erdélyi részeken éisjd sem napirenden s sok hstársértés, ke reskedelmlnk elé sksdályokst gördít istsu vámeljllási sssbélyaival, iskoláiban oly tsskösyvek éa térképek haaználtstnak, államMgsnk csorbításával, jelentékeny réttét as ÖaazmÖDSrchiáoak — Románis slkstréraévé teszik. ^Ds még itt ne álljunk meg. Nézzük a tanügyet sz erdélyi oláh részeken. Kormánynnknsk s legnagyobb erély lyel kell fellépni a atáaas sémi, hogy ss erdélyrészi, különösen s hrsméi és ks-aysdjnegyei, brádi, vsgy pláne sz says-országban leró belényesi kfeéptaaoAáaál kik tanítják s magyar nyelvet, ás misé eredménysyt L Begy mily mérvben (olyik s kAaép-Usedákban az sgftatió haz^sk slies, cssk szak msadkstjAk meg, kik éveket töltöttek ott Gyllóletes s vidéken minden a mi sugyar. A M a románoké, a aasgjank csak wtpáljék. Í li H\| aéaetet csopagtstaek mMk gyermek mi vébe mm eaak rtietl, hmm a faittt iskolákban U egy •agyar wót wni érté f o p a vigy délikéit által, midét eetsasti(t) <>bft\|\|i Héra él Klosals, mint ai lati agy vértanai vasnak fsUastve; várka taske sgyeket, aaiaibogT agy ktlbébort •estés ekoaiégeinkst ék M isepsritiák ? Megmusdts tat káré Ksmésy, ksgy aa el4h eokseot Mete, aobsem esótarté, ott vaa a történelem ben a 11unjad) ak lArifedí Dák vajdia; kát Bánta \|ít vé-tatt, a a legújabb időkben Janka, vagy Aisatyi f t kSsé éi legégetőbb feladata volaa kormányunknak a népoktatás vezetését e vidékeken erélyes kezekre biiui, a nemr setelienes, vagy magyarul épen nem tódé tanítókat útnak ereszteni, s középtsno-dákrn pedig kiváló gondot fordítani, küléttOsen as irodalmiak* s s k keresztelt ömzejörefelekct sslgo rusn ellenór jelet ni, mert többnyire Is náraik, miként egy óskoci néptrlbnn járnak elél ax ifjúságnak persiss példát szek kOvstik Egész vidékeken elmehet sz émbet anélkül, bog) egy smgysr szót bsllsns, — Ily vidékekre nézve volna valódi áldás égj kis álismi iskola. A nép il) helyeken as ósi vadságábss vsn, bnts, bigott s a pópá uda kormán) őshaza, sková nski Is psrsncsoivs vsu. Kékítik Is érdeklnk, hogy \'a nép felvilágosuljon, hogr majdan s magyar állameszme proselytái Ir^irnrk adjunk nekik tehát hazánkhoz, síkot mán vünk hoz bf* vesetókvt, s adjunk alkalmat, lés ha kélí, kényszerítsek fislt sí iskolslátngs- tésrs; nslás irás. mert nélkül elvész való.1 nép, amely I — mondja B. 0. Indítvány 9 zalamegyei gazdasagi egyesülethez. (4 aMfj»ha isicniam tisfcát i fodméfteaj IMeritfaa A „bialoeitáai iotéamény haaanos vall táréi ma már oly általános a meggyfteödés] hogy annak jótékony hatásait bővebben be* btaonyitni nem eeQkaéges. Hogy mindaaon állal még *éle«b lerjréelmet nem foglalhat el, oka réaaint a bi»toastó társaságok kár térítési képessege ellen emelhető asgályok-ból eeérmetlaihaió bisaltaatlaneágban, részint a károk valéeeinfleégével arányban nem éllé magié bietoeiiási dijakban rejlik, a mely dijak, babér fgjee esetre isrhosokaek nem moadkaiék ie, de a többféle ée eeámoe bía teeilandé tárgyak után évek hotsau torán ét ol^ nevezetes 9rtz?gré rugnek, hogy lŐkép a földbirtok ott, akinek jévsdelme a eaámjalan eeélyektél I0g gŐ terméa bíSonytalaneáge miatt mindég ké\'ee éa vállosé — a bistoHtástél vissza tartják, A bisloeiiáai Ogy élfalánoeitáaát s minél fégaeb eltrijedéaét eiőaegitik : es olosé dij S a bistoeiláai alap ssiláfdsága ugy eaemélyea, m>ad anyagi tekintetben. E»eu tekintetek Molgálnak alapul s mdokeláeáal a kölcsönös biztositáai intéamény léíesitétének, meit a kOleeOoleoéf, e köeSe érdek, aa Ogyok Önkormányzata ugy aa anyagi, mint a aoeméiyee bietoeeéget leginkább képee nyújtani, a tö-antgoe biztosítás pedig lehetővé teesi, bogy e dijasabáe minél kedreaébb legyen. Eao előadottaknak kétségtelen igaao-iéaéal wolgál a követkeaő, a gyakorlati Aktból vett tepaeetaiée. Zalamegye kOaSneége ea eleő magyar étfafáaoe biztOeifé társaaággal 1880. márra Hé< .188. mérőn. 3<Mg terjedő 0 évre , mtisf&l kSfOtJ, bogy a megyei árvák Oee-mm biateeéteadé javai ttot) intéseinél biz tavin e^ak, a ^toaitési dijak ekkép állapítottak aMg 100 M wM 10 kr, téténél I M magas éijaak}\' a kmléil te frt d.»j H . ta-40 9 . 10-100. mm» tm ~ a leimértIt káreset volt II, ai mely ttéa kártérttéeSl kiAsotletatt étlö <H (9 kr. Így a táraa4f ayoieméaye volt ftOÍII fe, 10 (lt \| obkll aaenhaa lOjg ot s dliak bUmdéwíért etk. a megyének átfogod vén* vísgjls AOllVtit 01 kit, tlssta baiaos gyanánt fsstmitdl a társaság javára 45145 ékt. 21 krj Itt a saámek bosaéinek I Má oly tlmta baaauu jövedelme a táreaeágnak, a me\'y ve tatai flgyelmet érdemlő iredsl koayvelésl költségébe sem kerti, fi lapaiMala! Oakáaj* leleutll prevooálja aooa kérdést, hagy fiát hiaaen ha oeak>a megyei árva értékek ble-toeitáea eaea elaf 8 év alatt éftléd fitlOkr tieela baefluot hajtott a társaságunk oly egyénért művelet után, hegy a megye líkalmaa egy egyént, eki a kötvényeket kilSlti, a ki* rovoU d a megyei aao\'gakiié arak által be-eaodetett dijakat elkOny vall; a beeeytetl péosakből a felmerOlt káreeetek atán a llr-saaág a kárOaeargtt kifiaettelvéti, s tOb^k megának (elktUdeti, — tebát e 8 év alatt a 45148 Irt 95 kitrt, — melyért a láree^g osak nevét adla, de egy flllérjébe nőm ksrtllt, — mondom — Önkényt provokálédik aaou kérdée : bogy tekét nluos mód sbbso, éti* •aerint e 46148 Irt Sökrt. meglelietett volna a a jövőre oeek a hátralevő bárom évig Is még legelébb 8esor 4— Ö saOr eaer frljil, meglelietne meateni ? Igen I eeu miveletn\|k ekkép leendő alkalmsSésáVal, hogy a bla tosllé társaaágol, illetőleg teetttletét maga a megyei birlokosság képeané, a midén a tje* esedendő bistositási dijakbél s kérek klp seUetvén, — a fi>nnmsrsdai)dó Uasaeg t» fennforgó példában >1 év után 46148 fVt t5 ifr) nem rtpOlne be a bisiosilé \'áj»a»ájg ablakán ngyeti nyeremény kép, hanem lorditiatliamw, - a megfelelő lai-lsték \|lap k/psjWén fcftll 1 eulluráliR eaélokra Irgo\'oeébb, Ingkdunyebhiu \| lioasálérlietfl lOldliileltt alapok alkotására, a egyebb megyei kOsbeetna esálokré stb. Igaa agyao, hogy a [társaságnak a féji-forgé ese\'ben ealb künpyil eeerrel dtt 46148 fft. 26 kr. tiajEla jOvédelmét a^veaetessu 0 lősegtll ason ^Orttlméay, hogy a dijak bó-eaedéeét a megyei esolgabirék, a IIO jegyet-•égek alján dijgalenul kOllség nétkOÍ telje-eitík ée eaállitjak be, ámda l.a ean külteé gekro \|6g-ot »Sámitnnk ie, a kOapobU keae-léeool pgj Ott a dijak ée IlletJényekbél előlegrten 26{, vegyie s frnnlorgó példa eaerínt as 6Ő275 Irt. 65 kr, ntán 13818 fi^. 91 ér, amely Oeeaegmindeneeetre l\'égaége^, levonank i», m/g akkor is 41458 in. 74 kr. éa aa 1118 frt 40 kr. kár levonja után 30340 frt 80 kr. tisaia hkasoii miitatkoeilí-Pedig, be a bistóoitáaa megyei össsee biato-eilsndé tárgyakra kiteijeSalrtbetik,! daoaára annak hogy a biiloeitáai mj, a megyii árvsl saék) jelenlegi dijak felén alólira isíjeslállic Aalé, mágia tekintve, bogp a megyei biato-kitolt .^rva értékek ss áltsláooe, megyei értékeknek aránylag csajt eiekéll réeM képeaik, a károk kifizetése ólán feoDiU-sdhatÓ Oeeseg a kezdetleges 3-4 év uján ie aS előadót I példa szerint oly neveeetes flssseget teeod ki, s évről évre prbgteeeive növekedi vén, a jOtŐbon oly batelmee alappá növi ki magát, a mely nagy borderén mökddésekr^ alkotéaokra aa anjegi képeseéget ssolgál-tatfii fogja. Igen lermé#aele, bogy a megyei tör* vénybstóaágok ecen bistosiláéi inléemény vezetését lelenlegl, a IÖrvények k0r0l< irt batály körében nem tehetné, de a garda\' sági egyesület elspea báysloak eseti bistosi4 láii Ogy vesetéeére biváalsté megfelelő intéskedéeekkel kibővitéeo mellett, a fsaetéet, a nyilvános ssámadáara kötelesettlég terhsi Vélj — éa tán még a megfelelő alap n nyereményekből előállítható aa 1875. 87. L ea. által alkotott kereskedelmi törvény 463. fa értelmében e esásezer frtnyi alap klmulatá-•ával átvehetné ée vihetné, — a mellyel kapesolatban as egyeedlet hatalmas fellendll-létéri asolgiíó alkalmas intéakedéseket ís létesíthetnéd KOIOnfélAfc. U mi..lat)éaaspl Isaepély. Hagy «siiakéatai volt e hó U~áu délután 0 érakor egy sat.>li\|vánnapi iiépUuotf>ély ren-deaéee ügyében. 4\|eélekeslet, Mlym siámo-eaa (eleptek \' ns^ el beit «lbe!éroeML. hogy Snnipéiyt rendmz Tn^ly Viktort elJknek Dr. Rele Antalt, kiben aa linepély\'terve magfefssmstt jegraőnek vélaaatván elsŐair-han olkatárosta, hogy egy tnv-kései tő blaoU-•éget válieat, mely uéhány uip múlva agy nsgy gflllls elé ierj«tze \|avaslalalt. Meg Is válalaiateU egy 80 tsgu bieolleág, timly uifl-llOdénát, Tikén meg Is ketdelte. Lapuik sárt\|kor arról adhatunk értesítést, bogy ae Uiin^éiy \|0vedelme a sztuliás alapra lordltia-tiki A blaolUég illialárosásairél a jövő saám Ifau hővebbao rvliréluub. \\ // llymen Blau Lajos úr, városunk egyik tevékeny s 1 kOiélaiban fi iámentes fiatal kereskedője a napokban vátlott jegyet\' aj\' rnOvelt ée MellruKi Clleeingír Friderika kssssésooyojtal (^Iminger FlllOp teeoheni Vereikedfl leáeyával. Oralulálanlf< 0 TttaallOluk I. hó Olki lánm uialiUága a RZoldfa kertben kifogásfalanul líjkerjllt ktllönben, eesk jövedelme nem le Isit meg eléggé S várakoaáauek Keveeeb-bjm voltsk, mint kOaliaasnu eaé\| megérdemolla vélss^ mit rgyedul snnSjk talsjdonltusk, libgyj ulóbbl IdŐlteo sok hasonló kiadás inéuyiie -vette kOiOnnégtlnk áldosatkéea^gét. (íj Aaem megyei bisottségi legokra neavej kiknek m^gbisatéea f. év végével ár,,a nolugyminlsslerium as uj válasslás\' nik megejtéeét elrendelte. 7) AÍ aiaságea méhásMli tanfolyamra meJiyénkMi Mkjbes Fereaes Minkéiből és Háriqger Mrély Ma\|ysrsaiirdahelyr0l hivattak bé államkolteégéi. A lafftilyam 10 gépig lart a budapesti állatkertbae, kasdetét •ag. 0 án vei ie. ö SiBélp "a(f lel-felaaa láa A Its laton Keltő Or« Lo vaa vléék segély egylete fetsmiett, e réseváeyeeék, illetőleg hitoleiők ea év végéig jelentkSeeeeek ként esitelt él ték ntán UmiMffM 60 lr, eaalma-80 hr. ami eem meaékaté lllsteiéa\|} . .. . 10 kr. # 1 g 1 . * « \| I frt 16 \| . Ül \| • te étj e itiotaeéay InMés meflatt 1800. 1 m ím éptéi míg ft^tKtH tri éüék\'ioa, meéy Ogy * 00 kr.éifj Nem lehelvén esélom téealetee terven-tet előterjeszteni, oeak a sisiiastika osalba-tailaa adatai által iglaolt lényeket sksrem bemutatói, seok\' alapján osak ai eeamét sdai éa tásatelottel iaditványozai, mieaorint mondja ki a kdegyülé, bogy a gaadaaégi egyeetlet a megyében kOlesöaOs tdokár béa1 tooüáei iotéamény iéteeiléeét ea IdvOeaok el-iámért bistoeiláai tgy terjeealéee s ál»aláno sitáoa ceéljából a megyei lakéaaég magán érdekéből, de kOsgasdésaati tekioletekből is óhajtván, s arra tőle telhető kOsremlködée-•ei térrkeéni eiUilrosvéa, as Ogy bővebb fneeimányeaJhára és réealelee tervseet el kéeelSéeére egy Msotieégot ktld ki ily fel-kéréamt, bogy jete^éeél illeléleg maakála\'át SS egyessel jsvő léd rendee hflegjl\'éeare kiiesitpeesmi rnimkaijék. Igjmssié sM« I 58 évee lauilói jubilaeumát Róaaa-völgyi Antal sagy-kaniaeei felső leányiskolái lanár fi évi ioeplember hé végén tartja meg. E titka eaép Inaepély bkonyára emléksae tea less* \| I 1 ; ; v 5 Aa Oeai hadgyakorlatok alkalmával a helyben ée Kéaaegben áilomáeosó aéaslóaljak kOat tervben van egy nagyobb aaerl gyakorlat. A két helyen áilomáeové aáesléalfok Aleó Bagód vidékén ItkOaet-saorBleg faléikor aáask, mely terv 4—5 napol ven igénybe. \| f Uyéevhlr. Coarády Károly a váriónkban iamert klsyvkölŐ 0 hé 8 ás 8 ócakor reggel héayt el 74 évee korában. Temetéee 7 ikén volt ásép réaavéi melleit. Béka psrakel I % lymea. Dr. flUp Kéamér SgytééjSHHt etjagjaete a saép ée mlvelt Letek MwMa ilsémaenyt Lsreh kis komáromi erves Mayán Oratalálsak a ssépfrp/fiI 21 Alaé-llaMboriilian f. hó I étői 0} kit postaliivalaf lépett életbe, mely levél ée! kpnNjpóelai kOldemények felvétele ée toivábbiláeával fog foglalkoini. © A aaOrWreg-LOr (lérgn tüdő véss) aa idén aa orsvág kdlOnböaő vldékiln nagyobb mértékben mulaikoaván a • értéséinél, a ÍÖldmivotée-, iparéi kereskedelem-Ogni m. klr. mininterium 88062. ea. a. keft rSodéletével felhívta a törvén) liatóeágo kát, hogy kötegeiket eteu belegaég ellen fogaualoiliaodó óvó él gyózyiló intéakedéeek eOrgőe éa ssígora etskOeléeére uts»ltaák. Mluiáti men betegvégét a ffldŐ légutaíban élőaködŐ el rongy lua parascZua : eaérféreg okoira ÓS eaen léieg taaporodása éa eller-jrdéan nrdvea helyeken legelő eeitéaek kOeOtt leggj ókoribb, figyeltéeBteljUk a gaedakö aOéségot, hogy tartóé esős időjáfá llksl-maval jsertéseit lehetőleg megasabb viaállá-soknsk kl nem tett hely en legeltesaa, gyógyítás végett pedig esakértő állatorvoaboa fordaljon. \| A Magyar pfailatéistsk éa réskvéSjrvállalatek oretágoe nyugdii-egyesQ-Isti f. ívi augueafua hó 19 éa d. 0. 10 éri-kos tartja alakuló kOOgytlIéeét Budapesten Náidor utoaa 9 as. s. laen koeg^olésen oeak asnu iStéallek és Oaégsk tíealvieolői, hivatalnokai, képviselői, Ogyésaei és egyéb . ősimen el kslffljMOlt irodai vagy kezelő egyénei veketnlk rént, s kikj a (néíjsin^Bölö\' hes mát megküldött nyilafkoeatokju aláírva, I. hó! l2Mg beküldik, a mely kőrfllméoyre íell íyjiik ss egyls pénsintéseloknek és ssok timlvislióinek Agy elmét. ,J Hanarher B#la helybeli vasúti híviusliók 8aékea Fehérvárra helyeatefett át mint fOlŐ-háai lőoOk. A fiatal hivatalnok igen Jé hegsdOs\'volt és városunkban (ObbesOr böiremőkődöU hangversenyek slksimával. Városunkból való távozáséról aajnálatial teeSfink említési. P Aleé Poasbernlsam klr. posta hivatsl lápatt életbe, neponta bétsser a kottotjil psstebi vet állal kOelekedik ; kéobeai-tésl területe kiterjed Alsé Domború és Aloé-VidovMiro. Ugyaaeeak A Domltomban távírda éllofiás \' le nyittstík, aa oeslopfák lelálliláse Iblysmstben van. As ehesseflksé-gee évi rendea járulékot aa elaŐ évre aa Ujlaky és Ulrseliler nagy kereskedő hás bistoiiiotta { A régi egy larlmtaaak (8H8. aarpt. 80 lg minden állampénstárnái elfugad-la\'nalii ettől fogva 1884. stepi. 80 lg pedig sesk s kOepönti állampénzlárokoál fogadtatnak ej. , f RarAaaall egylel B. Füreden. A in^tlt bét folysmáa gróf Keglevioh B.-Ftlfvden lévén, olt ss étdekeli biitokosság kOst a berfbesti egyletét megslakltotla. A birtokosság — hogy a ssllvetkevet efcélimertl rillátil méggyőaődjenek — 100 holduyi saŐlŐI jamnasl fslajáoll kösOs asQntilésre. öhsjljiuk, liOgy alkar koronáasa s ssővetko-eet niQkldééét ,mely borlormesstéeUnkre negy bordiTf\|il lenni I * - t A Wiirnkéal aéplikilák Ogyébén a salamegyli koáigasgaláai biaitl* Ságnak kiteltelt elismerési érdemlő, baaaBaa (evékefeiyaégél már is ;tldvSa aiker kiiféri. UgviSis a vallás- és köveklatásOgyi m. klr. minieaior 8 nagyméltósága juníufi hő 21) én 48)5. aa. a. kelt követksiő nsgy fontosságú átiratot intáata a megyei kfeeigaegetáai biaottaéghee» „A muraköai népiekolák álla-poiának megviaegáláeára kűldOU bisotlaág jelentéééből arról győtődlem meg, bogy eaen állapot megjavitéaa végeit más ioléi* ksdéesz mellett néhány kOsaégben okvetle-nUl ájlemi iekola állítandó lel. — Így hajlandó vei)ok Perieken egj fokoesloa- n leiteevtaodő bal-hat oeetá\'ytt állami 8u- ée leány lakóiét áliitaiti fel, a melynek sleŐ oealályei már aa \' 1888 4. tanévben meg-nyilanfék. iCeen it kólákat aaonban eaek akkor )állifbktom fel, lm Zalamegye a volt selyenitenyééalő hátát ea udvarát a esélra áteng* dl. - r Ugyanoaak hajlandó vagyok fefállltalDi Stíldón egy három oestályu állami iskolát,: m«\'iy sa 1888(4 tanév elejéo nyittatnék meg f-4 Rácakanisiáa egy kétoastélys, továbbá Qopiaioaán éa Orohovesákon egy-egy oaétálya. állami iakolál, melyek esőn-ben éslk aa 1884^-6. lanév elején nyílnának meg. Mibes képes! felhívom a kOaigaagatási biaottiágot, tndássa velem mielőbb, hajlandó-e Zalgm^gye rérlakon levő selyemtanyésatő hálát étengeilni, e ha igen eaen körOlmény figyelembe Vételével a fin- és leánybkola további ersrVeeeWre illetőleg egy taoilé éa egy taéiléeől állomáa taerveaéae és eaok esetlegea belölláee. valamint aa iskolák bo-rendeafee ath. írást tegyen javsalstol. Felhívom még S kOaigasgstási bisoltségo\', hogy a többi terv be vett állami iskola lilállithatása éidfMbrn el illető kOeaeéggsI a! tárgyaláet űiditss meg ée aa eredményt velem tudeeea. Treferi.* Jól tadva ast, hegy a köaigaaga-tási bitói ti ág minden egy se Isgjának mennyire szivén lukiak MaiakOa msgyaroeiláas, legkevésbé s\'m ké\'alkeéOnk abban, hogy K kéidéses megyei épületei a nemes Ogy érdikében a legnagyobb kéaiséggel fogji fllajánllni. O Ma«rell kflátáaak. A safinii kilálásokiól a következőket írják: Dél Fraoosiaorsaágban kivált Béoier és Bor-deeiz kornyékén kilQnŐ eredményt reményié nek ( elh abon Burgund és Champagne egész terlhtés nagyon roesa terméé metatkovik a mi ksvée fllrt vsa, a legutóbbi napok jégesői sst il tönkre letiék. A rsjnai lerte-ményokban ée NéiMtorsaágban a aeőlők moetaai álláaa eaertat jé kBaép terméa várható, ugyaaos zmndbalé Svájosról is. Var eeeaea éa kornyékén a saőlék álláea kitlal ée klválé minéeég mellett geadeg terméa Várkaié. Ellenben a eeommédoe fehértemplomi mélőkbsn a jég a termés két kormáé rémét elverte, de a minőség Ht Is jéaek igérkwk Saegaaáré fi Mcháoe gam éag tét mérni ^ taténak kiláláat; a kaniaeai vMékott s mfeéség s ttáít évihes haaiall jé lem, le MM Igen ketéi vaa. A sepnai tájék gavdái Saőlőik áMsél igei düsérik. a boéai la váeei vidék sOlMibea a jég edk kárt trt», étt aaást kfteéptermée még Sárhaté} Dolméotia egyes betysin mér is a ssőlő rothadása ésalelhető, sMaevieégileg kllöiben slég bMtstó kilátást lylijáaal. A ssrbtai seélék sokat ígérnek, e terméa mlaőaége jobb lasa, mint tavaly vóll. Béea klrnyéjkéo mlod mennyisége mind miaőeég tekiotatébeo jé tarnfás vár haté 0 Iái asefff erdltlailaek Rom? a iába ? A kersikedilemlgyi tuín/wter érte siti a kssai srdésoekei, hegy 1 román fljlduiifelfsi mialsstor hárem év tartamára klIOHdrlI erdéssoti saakemberoket hív meg oly eeéJbél, hogy a ramáaiii ssakemlieiek kOaremlkOdöeéval aé s réstben fssináll/. saábélyresdllit alipjáa beerdőeitésl terveket kéaailseaok, >asr erdei termékek értékesítési aek előmosdítáeárs eaolgáló berendsoéeake\' terv essenek és Ikiakolákat readeeem-ek Minthogy pedig aa említeti törvény egyultal aa etdésaeli ssakíakoláaak éiafbeléptetéeét elrendeli az irdőgetdaségtanrs, a ferméeset tndomén/o^ra, l« mennyiaégtanra éa erdő törvényre iéoit\'io.é külön fanrolysnolltil, a Iiiinisstsr kUlOnöien Dgyehueetei, hogy most a maeyaioraaági erdésseknek kedveaő alkalom kliálkeaik ismerteiknek és lapaes tslsisiknsk Ripániábso valé előnyös értá kssltéaére 3 OasdaaaaaaMjakaak Bim n;oa msnnyiségtí sOldiégnsk, írja egy angol giada, mindennap kélieae lennie 1 biromfi tessrmáéybsn. Ksveeet váltostst a dolgon, hogy miféle aöldaéget haesnálunk a csélrs. Némely tajét ssOnbsn, péld. a btíVconj ál, nem aolveesn essí as sprómarhs, 01 nsgy , mohósággal falja fel} hs meg vsn Ibve s kissé megaésva. Mások meg nysraen leg. jobbak, mint például a répa vagy káposata, melyeket legjobb valahová telakaaeiani, ahová felkapasakodhainak alán»>s. 39trf, Sitiik helyei tartott baromfinak nagyon jé e mos-gás és ugy láteaik, mulattatja Is Őket. K\'t jókora (ej kápoaata elég eOldeégei ad 10b darabnak is napi aJodeléhee. Ha gyOkOs ne vényeket adunk, nem etttkségea aaokai apróra OeéWsgdsIni, mert a laasankénti oeipegefée általi fáradaág éppen nines ártalmára s baromfinak. Minthogy pedig a hamm-fiak nem nagyon .válogaiÓMk as ílpkoldség féléket illeléleg, legjobban leesünk, bs olyat sdunk nekik, melyből legkevesebb péus/rt legtöbbel kaphatunk) így aboS kOnnyeu le « hot iá soert tenni, talán a tok lenne a legoleanbb aOldségtakarmány aa aprémsrlm saámára. 9 Aa állatvédelems aa angolok nál igso aaigoru törvény által 4sn svabá-lyosvs. £ törvényi legérdekesebb bsseusai n kOvetkoaŐk j „Aki — bárki lsg)en ia aa — kagyellenUl megOt, Inlbajt, kinoa velams\'y állatot vagy rosssaul bán vs\'e, Svsgyjináfi arra indif, Őt fontig, tatjedbelő péssblliiteléeeel bOntellitib, minden egyis essibeti. A ki állalját nsm Iái ja el a isQkséges^Hllimafr! és itallal, 20 shillingig ler/sdhelő \'pénablln teléeael bOntattetík. — Aki valamejy állatit ugy kltOa Oeme, ugy rak keesira, vagy ugy hord s vállán, hogy eaael as állatnak eaflk aégtaleo fájdalmat ekoa, első taben 8 s minden további eeetben 5 fontig terjrdh\|ir» pémbtlnteléssel sujtatik. Minden rendőr jogoslfVa vau aa • állat kínról, minden 1 máe luilóaág kOsbenjövetele s slfogaláai paninev kiesskÖalése nélkQl, a békibiré elé állítani. Nálunk is el kelnél A gyémsént javítása foglslkos leije most többfelé a saakkOrOket s nsm rég Párísban a törvén játék is Ítélt ilyen Ugybeo. A gyémánt tudvalevőleg annál értékoeebb tűinél fehérebb, minél ílsslább vbO. A sárgás gyémánt értéka jelentékenyen kisebb a rég használják ast a fogáét,( hogy ss ilyen gyémántot bisonyoa savba márt)ák, melytől rsgyOgó fényt ksp; de ea a fény rövid idő 1 múlva elennyéssik és s gyémánt visesskspjs sárgs Seihél, Mol ssonban valóeággal megfehérítik a sérgás.aaina gyémántokat a aa. eljáráe lényege a kő magaaloku hevítésében áll. Majdnem barnáa saínO gyémántot ia aíkerfllt már Ily módon Itatta vizűvé váltó falni 1 ai igy jiviiott gyémánt nem kipjt többé viaeea régi aainét. if Jslbsméd seebkendővel. As ish> rikai bölgyak nagy tökélyre vitték a seeh kendével va\'ó besaédet A mulató ^)jra esavart nsebkoadő aat jokml, bogy megta lálta sorsét \| a gytrts ajrst ea imádéaak nlaea reményej a leejtett saebkendő: felhí váa barátiégos vkaiayban lépésre. Ajkért törölgetve fftt ludsija: tékijtaaék laael megkmevkeéal\|* srsaát dSrmOlvs : •sw lem Int,* komikét srmigafvat ^isimnW tariaaik ;* mímelt iMgetve 1 BSajeálom ;u s ha rejtek syngtaijs: tön kegyetlen.1\' Ha a saobkwdőt két késsé tekerik: klaSert jeleinek; lm 1 balkézre: magokra ekeraak maradni j ha a jobbra t vonaalmaiiena k máe a tárgya geebkeadlvol valakinek a lagymtoai, eeaji mint fölhívni; eaemi l»lmi osueaeit meg «»< „eáH Ha sookkoadőeket bal r« nyomjuk „««e irwia- ihiU .igeat jelent SMre dugul, »»jt» sssnt hallgatag tMiM telei, BItM hírek. Jó «ef l. gyári kir. teáitok épeede igezgs tó-tanára megkelt A boldogult saáaioe — ttalk jeles - unitot képeett a búinak. Legyen áldott emlékei - 8omo gyí Mária Pozsonyban uói per-lauroü helyt nyitott, — Dr. Kémeik? Brnö, győri Ur. tgyfce elhányt — A vessprémegy hAsmegyet gasd. egyesület siept. hó l-én Ijepeéaybraakr versenyt rendez. — Hugó Viktuf ellen Parisban gúnyirat Jelent meg, mely minden irói érdemét le akarja tán tani. — New-Yorkban a apa-nyal kéret agyonlőtte magát. — A dél-afrikai kaflcrek közt rohamosan terjed a czivilizáczió. —■ A debrecseni kirándulók közül sokan meg fogják Koesulkot látogatni. - Grév) Francsiaoratágban gazdasági uj rendjelet alapított. — As cidei- belátón füredi „Anna bál" nem va-. lami fényesen alkjait. — Némefeoroaég " folyton kémlelteti Francziaorazágol, — Ar wbőnbrunni kastély kétfejű aaaába villáin csapott a a két fejét lesodorta. — A szegedi színházat az ősszel a ki-- rály jelenlétében fogják nagy ünnepé- megnyitni. — A Vezttr is-erősen kitört. — A magyaróvári gezd aasdemián német nyelven többé nem urtatüsk előadások, — Párisbsn katona-qrvosbk» indítványára az osztásokban is játszik zenekar, nii aemcaakf a lélekre de a testrer, is enyhilóleg hat — Szegedet az adóhátraléké*\' rxeqoálják — A Balaton-egylet sJásaWanyaí tisatét gr. Zichy Jánoiité fl fogad Jk. - Orosz-ourágbao mindinkább fokozódik A né-metgyülélet — jtuios 80-ig 599.114 ember vánderoltt, ki Amerikába. —- A közös badügymin, nagy mérvű csapat ^helyezéseket terres ts őszre. — As angol csapatok kOst a járvány aggasztó mérvben törjed. — Savanyu Jóssi bandájának egyik tagja Önkényt jelentkezett a pápai kir. járás-bíróságnál. — Dr. Hankó Viltoos az 1886-ki budapest i iparkiái liláson bemutatja Erdély Ostses ásványvizeit. —- A székesfehérvári községi jellegű 8 oszt. reáliskolái sg állam átreUte. — Gyana-(alván egy ló a zenétől ssélbüdést kapott és rOgtOo kimúlt. — Krassó és Nógrád megyében a filloxrra konstatáltiLott. —\| A budapesti népszínházban kOseiebb egy francaié vsadovilla társulat fog vendégszerepelni. — A nemzetközi orvosi kongresszus az Idén szept. 5 én Ql össze Amsterdámban. —- Dobrecsenben Fésűs Lajos káplárt, ki kapitányára rálőtt, * napokban golyó által kivégezték. — Ni-káté fejedelem Konslau tinápolyba közelebb látogatást tesz. — Pozsonyban ojolag fölütötte fejét a zsidóellenes zavargás - Aug. 2-án a debreczeni csata napjának emlékét az ottaai polgárság kegyeletesen megünnepelte. — Amerikában már femúlábói ia gyártanak papirost —-Nsgj-Köt ősön egy zsidónő temetésrn a református léikész tartott gyászbeszédet. — Az ország több vidékén ismét nagy vítiarok voltak — A román kormány Páriában nagymérvű kölcsönt iparkodik kieszközölni, valószínűleg erődítési ezé-lókra. — A veszprémi „Nőgyűlölő egylet- míndnagyobb tért kezd bódítani a vidéktől, sót még a külföldről is. — A fiumei m. kir. állami keresk, akadémiákén a j0v4 tanévi előadások szept. 4-én kekdódaek. T^ Temee váron egy szolga neje hármast ssfilt, kik sny jakkal együU jól érzik magokat. — Hoester Ffllftp rablógyilkos — hir szerint — megszökött u illsiei fegyházból, — Bcharf J. AUrtnUf pKsláii-ra fogja nevét váltás-iáé!. — Románia folyton irgerli mo ^lirrhiepket Londonban egy vendéglót epiMÜ 6000 ssobávgl. A BeMHefaít Oyomorbej ellee. Kgger ieede paeetiMél\\ iegkelle miib aaer gyemerégée, gyemerbetegeégek évpepme eáloa, a reesn améaaléa miadea eae tékaa aJkeJasaeaadé, külOaéeia pedig a ker ■értéÉMiea étreaeée atá# a bereev Seeoo tarlédáeál akadály eaaaá meg, ft Eredeti ksrtsaaáhae (É kl. aa alább jegyééit raktárakban. * Klb»\|ll rokedtség terofcfájáe «e»e» ugjebk eidé seer Kgger msllpsmiiHát A kelqpeh ni eélyak tarhété, gysmsreevol eem kaparná, megahsdétyoeaéh a tégméei mm vek liséiiéi Ét, Hagy KeMU kapka I k% ve* tél Me g\|Ég\|w iáiéban I aeákmá^eéÉ ts A&mx. A török idö^böl. (Klbeeeélé* e 16 ik Máeedl>ól) Irtat Tunkel Mihály. (FotytükU) Saujejka aaégény láay vo\|l, llehemed laintén; de saerették egymáet, a eaerelem pedig, egy Ujn eaiv legelébb aat gondolja, a föld minden kinotét pótolja. Mehoiued éa Saulejka végre egy pár lőa. Egy Ott nevelték aaon kia darab riae ée dobány földei, melyet Mehemed heeejövén a aeregbŐ^ asákmáeyolt pénaán vett. Kileeoa évig éltek igy boldogan ée oeak\'ae eaomo-ritotta őket,, hogy Alleb gyermekkel nem ajándékoeá meg őket. I%y véletbn eeet aeooben «een felhőt ia eltávolltá boldogeáguk egéről, ü. 1. Mehetned oek egy igen jó be-rétje volt, ki éppen oyugatról jött haaa miután ea egyik keeét elvemilé, ée igy a had-ee regnél haiaaálbetlanná lett A laegéuy tOrök minden aeákmány át agy kia gyermek képeeé, melyet snAleitől elrabolt. Megérkeavén Stambulban éppen a pi-aoa felé tartott, bogy ott el ed ja midőn Mehemed barátjával talál koeett, ki eeetiag a váróéban időaOtt. Mehemed lageleő kérdéio terméeaeteeen aa volt, hogy kol vette a gyermeket és mit ekar vele? Ee elbeeeélá, begy egykor a Duna mentében kóborolván egy kia falura akedlek. Ők a kis helységet legott megtámadták éa sok lekoet m\'gOitek, de a magyer katonaság oiak hamar rajtuk Otött és Ők kénytelenek voltak a helyet feladni és\'futásban keresni menedéket Ekkor történi, hogy ker ját el Teaali Midőn igy bujdosva déli iráaybau tovább beledőlt egy erdősekében gyermek eiráet hallott, kíván eeien köaeledett a hang felé és ime mit lát ? két kis fiat és egy kia leánykát. A fiuk hiaonyoeen ikrek voltak, mert elig lehetett őket egymástól megkQlömböatetni. A gyermekek egy Ott játeaadoatak mig a leányka egjmaga a fűben hentergett éa sirt. Ekkor eaon gondolat villant át agyán, vájjon nem volna e jé ae egyik fiuoakát elvinni ée majd Stambulban vagy e hol éppen jó alkalom- nyilik eladni* Aa elhalároaáat caak-bemeri tett követte mérteiig hogy e tiuoe-kék játék köat kiaeé elenéUtek, ode aulieat ée aa legyiket felkopva elmtott vele. Sok vieaontageágok u<áu végre heaa érkeeetl. Itt legelső teendőjének tekinté a gyermeken tuledni és éppen ea útban találkozott Mebe-meddel. Ea eeétlaaal hallgatá barátja elbe •aéléaét ée folyvást a kedveeen mosolygó gyermekei snemléli. Mily boldogok lehelnénk mi ia, ka Alleb egy ily kedves kis fiuoaká* vei megajéi dékoaoá — gondolá magában Vájjon mh-saólna Saalejka be én eat a kis gyermeket iieaa viaaém?\'. REe mennyit rtményleae eseo fiuoaká ért kepni ? kérdeaé kengósaa barátját. „Allah tudja, hogy sokat nem kívánok oaak ennyi\', hogy rgy darabka rieaioldet vebeseek ée egy kuaykéoekát épilbeasek magamnak.* Mehemed nem seélt semmit, hanem övébe nyúlt éa egy piessterokkel toll eeoe két húzott elő, melyet berátjáoak nyújtott 4,N«ae I mond^ — e eeoskében báron saáa piamter ven. i Ma aaért jöltem Btambulba, bogy egy tevét vásároljek, de A\'lleh tudta mim hiány aik, boldogságom kiegéaaitéaére. E fieoaka as eayim leaa, Haaa viaeem nőmnek, ki biaoayeeeu most te aaért imádkeaik, bogy Alleb gyérasekkelejándékoaee meg. ó igen Allah negy és Mehomed ae ő prófétája. Ettél átvette a körülbelül egy éves fiue»kát, mig amea a nem remélt jó vásár felett Örülve eltávozott Haaaérkeevén Haalejkát ve\'óbaa Imába elmerülve teiáila. Hogy őrölt a jó nő, rnidőa férje a gyermeket Ölébe fekteté I Eeeatal boldogok rehak. Mehemed aohaasm báate meg, hagy AUt (a eevet adták eeki) megvette. Midin elérte a kellő kort, belépett Beolímán rettegett janioiárjaí küaé, kel vi-téeeége által oaakkamar tkati rangra vergO-dOttf\'áa ml«t Haid paee aegédtiealje követé e nagyér séwléját. Egypár év malva a jé Maalefke msfkali Botfeágo majdnem miadea »0is\|lisl Wewáffié, Mslis—aé »magára aiaradra, aem bért aaaa smhUyáégkél a^e még megamreét megélni, kéaytefea veit a legtrrkeeebk maa-kékei elréfsaai. ajral aem re\'t \|\|vedel«ee4 e vlgkép kimerült oraaágben. Bealett egymáat érték a gjfőoelml kirak ée Melismed újra éráé a véd lüaeeebbeu keringeni omloea előeeedte régi fegyvereit ée a IsgkOeelollbl osapat snálbtáaeal 0 U elment ajugelre, hál lelkeree<e \'fiát, kivel égy had omtályban 0«aradt. Alya év\'tln együtt küs-dOll éa ueut «gv>«er Ivetettek bátorító pillaa-lásokat egymása a eaeták eejáben. A kedve* elvesé tudja már, kogy »i mn érte e oaepete\', anélkül, kogy aa atyát és fiúi elválamiotta volon egyniáslól... AU eaintén legkedveaebben IdőaOtt goa-dolatlaaul a mukba^i. A mull édes örömeire mindig gyönyör re! gondolt. A\'yjáq és áayjéH aeeretle. Uo\|; Melta med és Sshiejka uem saülel, eal goudolnl sem merte trolaa. Gyermekeége vidáman ée gond nélkfl muloli el, mig végre kilépeti a hámok és küadelmek terére. A katooáakodásben aoha aem lelt valódi OrÖmoj, pedig leattel lélekkel kelone volt. fimn eUeetétes óraelmeket sokáig nem birta magának megmagyaráeai, mig végre koeeeae goadolkoeások ulán rájött i mert oly neauet allén kel\'ett kündenie, mely iránt litkoe rokdesneavvel viseltelelt ée ennek f8 oka Valéeelaüleg abban rejlőit, mert 4II egy keresalény leányt sasreiell. Jtemajtie* Vajas Gáspár Erdélyben lakolt egy ossu\'des faluban, mely birtokát kapeaéíéá akol egy gyönyörű kastélya jis vélt. li Elbeslélésünk Idején Erdélyormág és e türükjjk kiist ssöveteég léleeett minél fogva e tarlománpf ba nem Is egészen, de némileg mégty ment volt a törökök pamlitésaitél és \'a lakosok békében élvealietlék fáradalmaik gyüatöloaéi VÍJaa1, minién már öreg volt, viseoávooojtan élt ee említeti faluben Julesa tiaenhet éves gyönyörű leányával. Neje már rég meghalt Aiou időben e falumkábeo egy jaol-osár orta volt alaaálláeolva, melynek bégje segédlüsetétel Vejae keatélyáben lakolt. Ali ea ifjm, de\'i aegédliaet aokaaor^ lalálkoaott Juleaával lés annak bájai nem meredlek tpnyámás ! nélkül if]u, éraékeny mivére. 0 saerelte a [leányt ée aeeroime nagy tágét oaak sikkor iogte fel egéeaon, midőn a bég egy* aaer Mjelekté neki, misaerin l perenasot kopott ee Agáiéi, kogy harmadnep múlva Magyarországba induljon ée a negyar sere-gébre seetiakosaék. Aa ifjú fájdalmát, melyet e ssavek után érxejt lehetetlen leírni. Tántorogva hagyta el a bég aeobéját. Midőa ea udvarra ért, Juliskát látta a kertbe hidalni. \' jMotj!, vsgy sebe I —• suttogá. Ok Alleb sdj erőt és bátorságot, bogy megvell-hassam e leáa/aak mily nagyon seeretem.a Eeael u\'ánne sietett és kOee\'ebb érve boaaáje létla, Hogy e hölgy seemei piroeak a siráetél él kOseOotéeét elfátyoloeott mosoly-lyal viatonoeaák. „Mi fájdalom érte ayuget e saép bim bójálj kéSdeeé ltoeaája lépve résevéttel, — bogy aaemei kőbyekkel tekék ?* Jnloae nem esélt, osak könnyei kezdetlek el jobbén eeorogni. „Te eeeréeytofoonek tertese, nemde? bogy kebled titkái után kérdenőekodöm, de hidd el e legbensőbb résevét késaletelt a kérdésre. Jaloaa ismét nem seélt, hanem ode ment egy leljee virágdiaabea pompásé akáoefáhoa ée erről egy virágot Iseeekamlva átuy ojtotta aat Ilinek. „KöaeOnÖm e vallomást saép hölgy, monda mialatt megcíókolá a virágot. Mfly édesek aullogja minden egyae kehely j 9réjiBvéted balaeam I e I-k e « r e.a Bdd nekem, Allahra mondom, hogy még boldog léseit Mond el bánatod okát lée én viaasálalni foglak." \' Tudom, kagy résevéllel vagy irántam láive, hogy káaatee vegyek, kelel bátor if)a, le mlthasaaál réeevéted, ha távol léssa tőlem P UnHogyan I fa is (adod már ae Aga paraaesát ? kéideaé ea Hja amglepetve. Igenj meáda Jalaaa kendőiét saemeire nyomva, e bég mondta al atyámnak ma reggel. Ae ikea, al kell mennem, ssert es Age lia\'almaa iuti hi j de ne hidd, kegy vég< kép )érof»m, ptír/m ift psrad, Itt, t»éM seép ke%^. AB rekaaelgéi, seemeid verlek UkmUk A Isgédeeekk kiliaesekke melye-egükéite^ mart leoléae esr-1 kel valeko Ária vlwJl és a kHiaesek a a térek telek tébkayire I eearelam. ;Uk eaak AUak ladfe, kegy essIhMrl amse** Ifeeéa,eiy Ibnéal ée Ak aam kíván máit, esek agy bieteié mosolyt, kegy nem felsdkeeal mag róla teljesen, olykor reá ia geadolsa, és boldog lasaek. 0 ae tegadd meg se!«tőlem aaép hölgy. Juleae saeiuel a saevak alatt fal villantak, tán ae OrOmtől V — de esek egy per* oeig. Aaután nagyot eékajtve meadá t Meggondoltad m aeép leyeats, begy mit mondtál V — Te ater«lemröl besaélsa, tut^od o, hegy ee bová veaet 4* oly helyre, hevá sgyütt ily vissouyok köel eekaaess léphetünk, Ali biváeosien tekintett aa ifjll lányra, kinek seSval érthi>tétleiiak voltak előtte. Miképp megyaráaaam aaavaidat ? kérdeaé. „Akkép telelő ea fájdalmas aweelylyel - hogy nekülik nem aeebad egymáat aaeretnl. arieai aeebad V és miért V „Meri, mart két ekedály léleeik köe tünk, melyeket lehetetlen elMritaak" Nó mondd tOodér, sedeklé aa Ifjú, mi aa a lehetetlenaég melyet aaerelmem nem volna képes meg... Allah I saakltá Itt magái félbe keeoit aroaáre ssoritva, mlg ujjai köel kOay-ayek oaillogtak. — 0 tudom már, ladom. De mond, folylelá elfojtott hangon, — volnál e képes ergem saerelnf? és itt odalépett a leány elé mélyen tekintve eauak kOayflUyolaott memeiba. Ee remketve saétleaul állt ott agy ideig \| de osakftamar {elegyenessdstt és asgy kék sssmélt Ajjra, Alggemtve mouuá: rAU I én o«sn tagadom, msretlek, mint seerelni asiv képes éa\' saetelnl légiek OrOkké, habár túdom, hqgy sohe egymásé nem Irhetünk \'t de képed éjnj fog líoblém-beu OrOkké...... „Julesa te ssereiae? kiáltott fel Ali OrOmmel a leányt kablére aárva, akkor enyim léesa. Mi tart vissee aaon akadályi, mely köetOek áll me\|eemmiaiteni f „Bemüloted Ali! feleié e leány küay\' nyék köat, de mégis heláreaottaa. „Aaj hiseed képes volnék oly flrfiut seerelni, kl hitét és iDomeetét elhagy ja Ab SKgmégyeaűlve aülé le saemeit e löldre, mert belátá seaveinak bederségát. „Booaésa mrg Juloaa, de hidd 0 saerólam elvakított. — Mem, nem I éltemet aaa bed feláldoeaí seereleméil de h e e á. I és hitet ara; >— Dekát ainm semmi, aemmi remény ? folylelá kia aeünel malva. Leheleden hogy Alleh eugem és ,e te late-aed tégvd arra káilMalaltek vélne, kogy boldogok ae lehessük. „Vigasaielódj Ali, feleié a leány. Te még ifjú vagy éa aeép jövő vár reád. Hir és diosőaég Intelnek feléd. Biees őket elnyerni ée e kttxdelem köat el logso felejteni. Te jnég boldog léssé." , A pi ólé Iára eakümöm, feleli ea üone-pélyeieh, bogy eehs máa nó iránt nem fogok keblemben aarrelmel berdeeni. Megállj \| ae tégy fogadást Ali. Ée feloldalak eekud alól, Bsieam súgja, begy még boldog leendsea és es vigemtal. De bamua aunk AIÍM Ea mereven aasgeeé saemeit a Ibidre, ée osak a ssóra ,boesuáeuttk Ali" reeaeát fel mélázásából Ily bemar ? kérdeaé Önkénytelenül. Ily gyoraan ébredjek már fel na édss álomból ? „Minek e kines jelenetet nyújtani? viaaonaé a leány könayaave. Ali kerjal köaé norittá a kedves eleket egy hoeaau oaékot ayomva annak piros ajkaira: „Légy boldog Juloaa, nekam Is esi augje salren, bogy még boldog fogss lenni. Keledd el Alit, ki téged fog szeretni mlg él Még egy hossae Olelée egy forró osók és a leány kOnnysavesaalsdt be a kastélyba. Ali msgáre maradva leroakadotl egy pedre. Vége, végei auttogé. Allah, le keményen büateise I Niuoe menekvés? — jHinoa I Mégegyseer elvonult lelke előtt ae egésa je leuet, melyet édee álomnak vélt és elpirult, midőa aaon poethee ért, bel Őt Juloaa figyel-meslfÚ beosltletére. Jgeae voll neki) hitet és nemeetet elkegyel gyeiénél. 0 erre aem is gondolt, kása lett volna mindkettő! felél doeal Seégyelte megáll mját maga elüt, kegy ily gy^ege tudott lenni: de mikor oly nagyon seeíoti aat a leányt I — Sokáig geadelkeeoti még kéaata felett, de oaak bamsr eeeéke jelelt, kegy két aap múlva Indulás leaa éa sok teekdő vár reá. Felment ssobé lába. A bégnek nem kerülte kl figyelmét krdvoresének levertsége és aeivélyesea tnde-koaódolt baja ialM. AH mm inarrt megmondani ae igaaat, máis eket késett fel menteégül. A végaaMa nep, mely Alii örökre el-váteeeee ^edvaséfA etjei u A larea magadak már koiéa r^gel Vefee kdae eHM. Uraik eélM déleasg ménen leV-geH M éa aiá Ah, Oly. # # ker, olykor fiájdtlbaeen iskiatve fel aa \'ehlehekrei éa kiékel meri e kit sévárgé lekietele kevesell, ss aem roll ott, esek e hoeaen selyem Mggöayok Játeeedeetak a nyitott aUakekee át bevonuló sasllleskével\' susogva, Végre I a fBggOeySk saétválták és agy tündéri eree, rnelyea a lájdalem nyomai lálaeotlak, plllealatt le a térre, Aa titytt tlsel ♦ árasán öröm sugár vijleet át, ée esek agy pillanatra és isasér a eeossora mélabús kl-fejeféa leple el, mi^őa e hölgyet OévleU. Moet kerdeeOrgés bellsaik és ee IQu tiset ode lovagol a kOeelgő veeér elé, bogy eat elfogatja. A trombita meghersán. Még agy boeeee, beeeae phlaetás* e eelyemfkggOeyOe ablakukra agy néma fejbólintás és S (Oggö-nyok lnoreaekodaok Ismét, mlg a oaepel e hajnal ködébea sltüalk. Ml oaak röviden sfluik Ali goedolatjait. Oh sokkol seebboa tudta e«okal Ali kép-eelslébsa festeni, ó megtartotta esküjét, Őt kidegon hagyták a lagaeebb saemek pillén táael is, mindig Jelem képe lebegett előtte, (fér HOZIiAZIItKAli. Rudapeell értéklOaede. Kófica Anfel ée lárss, bank és válló-üalel hstijelentéee.) Budapest, aug. 3. A lelolyt Ifiaadehéteu iaméllődöll aaon jeleoaég, melyet ás utóbbi belekben lObbeeör voll alkalmuk tapaaetalni, hogy l. 1. aaüalel egéee héten át lenyhnló irányselu és jelentéktelen forgalmú volt és osak kőevellenllt tárlat felé élénhOjt fel, Aa elaó napobbaa aa Oalat most is teljesen a holt éved uraimé eleit állotl s uapról napra eaek aat jelent* hotlük, hogy m árfolyamok válloaása jelentéktelen és e forgalom mérve figyelmet niii érdemel. A hál második fialében már válteeás állolt be, Berlinben aa áilamoeitási kirek aeilárd hangulatot kellellek éa • körülmény kihatott értéklőasdéakre Is. E melleit, fede aeli vásárlások is sailárdllollák a hangulatot, továbbá a koleráiéi megnyugtatóbb Mrek érkeelek és mindseen moaaeoalok ösaee-hatása aat eredményea\'e, hogy kedvseŐbb irányút jutott érvényre és es át folyamok emelkedtek. A lulejdsnképeai deleiben kevés a felemlitésre méltó moesaoat. Nevseetes mind* eeoná tal ama meegaloai, mély aa oaelrák-magyar állemvasOl rémvényeiben végbe ment, Eeoe részvények a két folyamáé oly eloasony álláapontra aülyedoek, bogy még a legnagyobb beiaee idojébea som jutottak odáig. A tegnapi ée mai nep folyamán saonban eseti réeevényekaél ia (evuláa mit* latkeaetl. Végerrdméoykéal állíthatjuk, bogy a (Őaadebél a mait hetieknél msgossbb ér folyamokkal eailárd irányáéiul sárul. As utóbbi nepokbea, már a hitelialé* aeli félévi mérlsg is sróbe került és remélhető, bogy ee ej impalsust fog adai a jé idő éta teepedő tőesdeOeleteek. A kolozsvári kamarai kerület É állal. gasd. helyirtr 18B1, «si 1^80-ik övbttm. (Psl; latsa k végf.) A let ménykereskedésre aéeve readki-vül jelentős mosaeeatel képee a kolooavári áru raktárak létesítés, e melyek gát a letmelők és kersakedék belátták s kSlOaOeea ae elsék, m^ellgidvéa kevesebb haseeanal, igen előayOssa vették igénybe. A rémleikarmkedéa sok elleakeaő kOrülmérnyel küakodott s küeküdlk. A divetára-kereeksdők aevseetesea jegesen paeessslook a fok kereskedelmi alaaére, a kik árumintákkal, sA késs árakkal aemesek a kereskedéseket, de a közönséget > felkeresik, megrendeléseket fogadnak el 0 a legkisebb értééi megbiiásl is ottaMsib. Ebben negy aagiiségükre vaa aa 5 kllé peelei memagsk ieiéaméeye, a eaely elea a legtávolabb helyekről le, e eegykaa keres kadlkiéi, eét a gy érne ki él képes a bsete eég megél egáia. fy bSiütmaysk küSS a ■MillHi lé iák leledeia mind nhiittl A gyanaetárn keraekedőket • poetai ■dtlüáaik nnmjU klvfl a lefoljt étekbe éraékenyen sújtotta * rnktr t káván * legyaamáti edé is, UWSIff u «m e4á kémiait\|I sgjfltt járó követkenet mely á nemhajéshaté fel/ékon vflé tntejo-■ét ái fauetetáf rendőri seebál/ooáeái tárgjeaváa, aagyaUltéságed áltál liaeeéak vélsinánjadásrs Ián lakaidra, Miut a tulaj-ksreekedés álltudó ptottttimk magsefltie lésére stání intéikedéet, örömmel ttdröeöUe vtlüjuk egjOU t tárgjeláír* meghívott éide-kellak képviselete ii. Remélték, kogy tUrv • leU mádosltások meriel még ea. érre életbe lép. Családiak. Vtjbt t j«v0 ávrll teendő jeJentéeökbea arról emlékoahetuénk meg, begy mind eeen latéekoáés, mind n Deéeen mái leő i n tutajosáat akadályoeá Qgjre, óhajtott megoldáel nyert. 41000. árk. 18U \|unins 18/ ÁfiVBRÉSl lUKDETME.NY A angy-kealneni klr. tmaék tlkkvl usatályt réstérői fcöebirrá tétetik, liog; Dob rin Benő Dtgf\'kenlMti Inkát, mint HeUe-Wd Mikin engedményére végreliijtetéaak öav. Grllnfeld Llpólné, eegl. Holiönfeíd Hö tálin, ágy le mint oébtl Grüníeld Lipót (ér jétől aoármnaolt kk. gyermekeinek 1,\'i.t •terioti gyámje végrehajtást seearedŐ knlióti lakói elleni 410 írt tőke 180 frt lessáui tátével 1877 tag. 9 (61 járó 8 kamatok tl irt 80 kr. par, II frt 50 kr. régrebejtás kérelmi fogaaalooitáei, II frt 00 kr. jelen legi • még fstmerflleodő kOkeégek iránti végrekftjiáei ügyében a fent nevetett kit. trvaeák tertletébea tertoeó bebóti 677 n. tlikvban A + 488 b braa. a. felvett 01 filrÁ bsnstllt rét kUlüu — a babóti öDi mtljkvi A «f 788 bras. 901 írtra bemllt válleég köteléé ingatlan kUÍBii, t babóti 720 áatkvi A 4- 428\|a Ima. 83 írtra beoadll rét 1883. évi aklóber 81. napján délelötl 10 órakor Habóton a köuégbiró háaáoál.Rapoak Gyula Ifíp. ügyvéd r. helyettese kUtbejöliével meg-terlaadá nyilvánoa árveráeen eladatni fitg. Kikiálláei ár a fennebb kitett beoaár. . Arvereani kívánók tartoenek a beoaér 10 esáealékát kénpéneben vagy óvadék k4\|i»* pepiiben n kiküldött keaéhea letenni. Vovő kötelet a vételárt I egyenlő rém\' Jetben, még pedig tt tleöl tt érvéréi jogerőre emolkcdéyétől aaámittndtf )b nep elalt n másodikat ugyanattól 80 nap alatt a harmadikét ugyantttól 00 nap alt",\' miadan egyee rámlel atáa aa árvrróa aapjá tál aaámitando 8* kamattal együtt a aaár veréai feltételekben BMghalároaett bolyon és módoaalok eeerfrt leőtetoL Kir. taták, mint tkvi hnléeég. Ntgy-Ktniteán 1884 jnnina hó 20 ik ntpjan. II1M FI kir. taaki jegyi Qr. HUGÓNAl kir. taaáki elnök holyetleo. 987-1-1. A gyanaetám keraekedóket a peatai ■dtlüáaik vemayén kivgl a lefolyt évek-bmi éraékenyen sújtotta a makor a kávára togyaaatáai adó la, aimlleg aa aaea •*lieiéeáfnl agydtt járó kflvatkeaat- Kerdletönk iparára aénve teljeeen i\\j I válla Mtieáe a K, Váeárhelytt keletkeaett Hebt finomító gyár} ennél anaabaa jelentékenyebb a Sigmond-teetvérek eaégaak finomításra ia átalakított laimgyára Koloaavártt, valamint, t Bemek Jaremiáa marosvásárhelyi aaág leégett aneaagyára helyeit „eloő erdélyi meaegyár át seesafinomitóréoevéay-láwaaág" ötig alatt újból felépült gyár, a ■eiynk termeléei képességüknél fogva mái-áa earalhatók haaánk nngyiparáben. Aaon Mfjmérva gnbonnlogyaentáanál fogva, mely lyul ateatgyáraink Baeme általában jár, aa itteai gabonatanaée fölöslegeinek oaaknem egyedüli értékemtől; a mily aráaybaa ÖMMÍflgg OnemSk bneeonhnjtóeága a termés eredményével, ép anayira beiolyáaolják a gabona-árakat, a melyek aa előkelő fegyaaa-táa nélkül, oaak kflnapaa termés idején in, rendkivttli nyomottakká válnának. — De megfoi ditva, lilány termés idején, főleg mikor a tengeri-termés romanl öt ki, mint volt például 1881 ben, neeagyáraink hely-aete válik kritikneaá, mert n nyere anyagot távol helyekről, legfőkép a román területről kall besaereaniök. E tekintetben a m. kormány kiváló figyelmére lehet igényük, hogy oloaóbb aaállitáai díjtételek mellett iáthaaaák tl magukat anyagokkal, különben OiomOket kall beeaöntetniök vngy kárral delgoaaiok, már pedig e vállalatok a vereeny mai élénk nnpjeiben nem dolgoanak oly nagy ayaraaéggel, hogy a károsodással járó gyártást sokáig kibírják. A köaeJebbi érek legnngyobb vivmány-képen üdvözöljük aaon fejlődést,- a mely a ankoktatáa ügyében tapaaatalható. [A mi terflletflnkre nésTe.elafi, de eredményeiben valóban aterenoaésnek mondható keademé-ayeoáa volt n felsőbb kereakedelmi iakola, a mely a Királyhágón inneni róaaekben mélyen éraaU aaőkaégen argit. Málló arra, hogy aoámára ea állaamagály aaon mértékben btetoeitlessék, a mely arányban feladatai gyarapodnak. JA tulajdonképeni attkiskolákból kerületünknek eddigelé oaek a aaoro- si aiist\|i»ii INNS i FsUlfla aaerkesatő Xáreoaerkesető: HOmAn NÓH 1881 -Ik ét ben 295.000 pmUek, 1002 \|k évbem 550.000 pmlmrk lettelnaálllárm. Ml-Ikévim UnOOOpiilnik <IT \|jlilii j IjlUl Éaliillnii ilHiíUlrr\' aabb értelemben veti kául ipar emeiéeéae aaáut iskolák Intettek, ée \'pedig e fis- és saOvénieti iparra aéava. Kilátásunk van aaaabaa a kés műipar aaámára la agy pár aaakiakolábot, helyesebben taamghelyhea. A köaektatási m. miakateriamtól kilátásba helyeestt ipertanmühelyekre aáave kerülő tönkből megtörténtek a javaslatok, de énért na Ügy a megvalósuláahoa a lefolyt években köaalebb nem jutott. Sajnálattal tt paaa táljuk, begy a haaai bányáaaat érde* kében általában, a \'kerületünk bányáaitta érdekében kalöaöeen, a snökeégeaekaél sokkal keveaebb történik. A mi kamerakort létünk epeeajáUi bányásaati érdekeit illeti, a legmélyebb onf-i aálaltal jégyeaaük fel, hegy aa abrndbáaya-vsrespataki kerületek arany bányásnatának áledöftétalét képaaŐ mesterséges tavai) raa-j taaráláea iránt a m. kormány réméről még egyeden lépés aem tOrtént, * pedig * tekintetben hnlhltóe segély eeak tölor jöhet Páaa- éa hitelviaaooyaiakal folyváet kedveaőknak mondhatjuk ; a páanlatéaelek eaáma ugyan nem, de anaporodott péneerejük körttlbelől 8 millióval ée tett aa utóbbi év végén 12j milliónál többel. Ekenkivttl a budapesti pisos ia jelentékeny öaasegekkel segély ette intéaeteinket, ugy, bjogy a péna forgalom folyvátt élénk át a mi fő — \|j akadálytalan volt Legtöbbet baaaaált föl ebből a kereskedés, főleg a termény keres-kodée, titán hatanálták földbirtokosaink, ej kik a helybeli intéaetoknál vistonytikliot mért jalaolákeay bitéit élveanek; legkeve-1 seb bet vett igénybe, fájdalom, aa ipar, a I mi nem annyira a hitel hiányra veneMmlő \| vieeaa, mint inhább tt üalet-kör kortytolt- i légára. Aa iparvállalatok kötiül különösen \' kettő nagy réaaben a pénebőeáguek köstöni keletkeiését. Aa „első erdélyi [aaeaagyár és saeesfitnomité lárealnt" M.-Vásárhely tt, és a kolooavárí áraraktárak. Aa elsflj réstvénye-nyakon léteetlt, aa utóbbit a helybeli péna-intésetek egyesült erővel boaták létre. Mindkettőt noaaoaak haaanoe vállaltinak tartjuk, de eaerenooée keadejnényeaéinek tekintjük tt aj alkotások soráljaa e óhajtandó, hogy eok máe hasonló kDveeee. Vssutaink állapotában Osak snnyi váltósáéi joleabotlnk, hogy utóbbi jelenté* süuk ótn kiépült a deée-deéaaknai kis ssárny-vasat, a ss épöleték hiján megnyitásra vár a gyéren* tordaJ ssárny vasul. Aa eleö erdélyi vasai állami keaelée alá vételéről több lábon vall saó, de még nem történt meg. A magyar \| királyi állámvaaatek díjtételei felöl élteié-, ben a legnagyobb elismeréssel nyiktkoaha-tank, t kötelesek vagyunk jeleani, hogy aa igaagatóaág aagy . késsaéggel égyekaalb aa egyes eleiekre kért aeállitási kedveaményeket ii megadni, de már a tárgyeláeeel járd aem kin idlveaalaség mindinkább áhítattá tami, hegy aa ily ügyek tatlnél gyorsabb ée halé* roaottabb ellátáiának módja homály au\|* footoláa tárgyát képseee, sőt a ksrssksdslsm él igéaaiégai apekuliotló érdeke megköveteled, hogy aaon tanáeaben, a mely aa időlogei dijtéisUk felett katároa, na oaek a kérolmeaők.de ta illető vidék képvieelöi ia taheeeenek Indítványt n aaökaégeenek vélt kedveemányek engedélyenéae iráni. A dij kedvenmény tekintetében van egy különleges óbsj\'ás, a melyet tolmáeiolni köteleeeégünk. Faáruinkkal és /pületfánkkal /ddig Is nagybán kerestük fel a aaemméd Romániát, a hova egy köaelehbi kimutalásSanttint Auartrlt* Magyaroraaágból faárukban köael 8 millió, épületf&ban pedig 6{ millió értékat málli róttak. Itt még nagy tér nyílik kivitelünk aaámára, e aeért ajánljak a vaiatigeagatóaá gek figyelmébe dijak megállepitáeáaál a fa«ás faárak versenyképességének emeléeét, mig másfelől mökségee, hogy a m. kormány módját ejtse eaaak, hogy aa elvámolásnál a román vámhivatalok kellő ollenőraée alatt álljaaek, a melyek e vámmentes épülni fát a1 vámköteles müfával, e a köaönaégee faárakat a finomabb árukkal nagyon aaeretlk eleeerélni a igy a bevitelt neheaitani. A kiviteli kereikedás kerOleiüokbÖl általában osak Romániába Ígérvén legtöbb előnyt, aat aa olt tapasatalt öakéey ellen a váme-láapál ée eaállitáeaál védelembe venni a m. kormány fsifdets. Negy baj, hogy a vámhivatalt aem "helyesük Braaaéka, de ha mér idegen területen van, legalább egy m. kir. állemi köteget kellene ott eoarveaai, a mely ellenŐrmee e ha kall, koaitatálja a eaemsaéd vámhivatal eljárását, mintán per oeetén mindent eltagednakAly köneg lekelne n plojeeli koosnl egyik kirendeltsége, vngy i a m. államvasutak, hivatalos ksreekedolmi aaállitója. Viti ntaink forgelmántk bistosiiásá1 otélotit sson sa bályrendelet tervenele, a As országos magyar g&zi egyesület pártfogása alatt illó termény- és bizományi Qzlet Iroda: Budapest, V., főnt 9. SritáBji féle ház. Orsrégos teraaények adás-vételét biaománybvn teljeeiti, költség-dőirányattitl stolgál. Csakis oonaignatiohea molgáltat köletönaaá kot 7 napra { krajeaárért Raktárt tart : 283 3— 10 vatéái éllvt-ela]. gyárt pápolnj. parafáé iktoearaák tteklr paayva, vlsbatlan ktztlfakaré itk, Kivánatra árjegyzék bérmentve küldetik SZÁYOSZT ALPHONS. ^ Boa ► fSae ö^isja -4 I i s iiífiífiiiii k iiiiÉíiíriifci l«l! L^j 3 m f -S í a» a ^o • a.í.\'S ► "t 2 3 9 l^fiSif I-?llli! 1 s a •s a ? Mm . 4s I© n lallfeVillljE1 I S^riiliitillills OQ I i al S? «ÍH-\'B^ll i S § ^iliálisfl J i I Trleurjrlt I hármaa ekéket vstlhalsssiltkksl. 1, Hslaaafsa^ssafaekllsl Oebona tisztító-rostákat. I rMplŐg^p- rmmillállöt Tecgeri-morsiclókat. \|\| gBr0.épiö és járgányoséplökhör. l.ysbsslsUéabasilslllsM«salst. lNá fffá fi V.NáfJlSfféf)AWfí* Mk. iiiéhiasotl ée taokalkal célokr. jargauy-CBepögepe&et» dasé\|i ifpaksi Vevlkkl o lérea ss IsiaJsMsási I SCHHID H. Mübadalaeiatt iicmxHI reifáf, IHI aae. 8«sa 17/47 •». aUU ssnkalalMite ailet nHl\'l {efeattsll gylriéja. HtjBéfu 4\' 4* aufsi és r éM stéin. selys 6o k Ho •« M frt 116 7-». Árjenyaelirli klváasirs Issijreas én fcértissivs. A mohai AG NES-forrás! basánk egyik Irgirintiavdáiabb f savanyavize j L ilrtnö rtoIgáin!ot tesz főleg az emété«i zavaroknál s a gyomorngkaz ideg- • rcii\'U/er hánfalmain alaprnó hajaiban. Általában a víz mind azoqjiráróknál £ k ivtló figyelmet érdemel, nicl vekben a szervi éjet támogatása és az idegrend- 1 szer működésének (ölíokozáaa kívánatos. \| Borral használva már is kiterjedt kedveltségnek örvend I Fris töltésben mindenkor kapható I ÉDESKUTT L. j m. Its udvari izállitóná! Budapesten, Ereiéseltéren. r } Úgyszintén minden gy ágy szertárban, ftszerkereskedésben és vendéglőkben, a • 1081^.11 - ■ w L i kr"\'- ■ w— ^ ___~ « GUTJAHR ós MÜLLER 288 3—35, BUDAPESTEM. Blső budapesti Trlenr, rostalemea és gasdaaégl gépg) a Jfnrgllhld kötelében, ajánlják stolid nrrketettt ée javítóit gjártmánynket mint ^ ——- I TrltarÖk gan /v^ flp OkShh mi jUL A ^L H^mI K\| j 1 L /VI Oabona ^CTJH "IftlHll t^l 9D(irtxvál,mtá ^pcjirl ■■■Hl^■BS^SmHHjM ?(mtroá, Ddachrr 11 9 Sileai alkati \| ^ "p TVmmittiók. I uk (LM M«»lelr«..-». I MS^BplF ^nt^gt MBI^ atfafrotiák. ^Lhtlhmgtr uMk} wawy. H \' Klftéé leesaasá. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ft\'^\'j/ lamaaM síé Hh irjeg;iékek kháaatra lagyra ém béraMalve. 64. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szombat, augusztus Ilién. X. évfolyam. RWi*fci9ll: Tleahel FoiSp k\| kyashaááse. Wjtáreokás uUmo. ~l árekn Sgáso ávrs S frt Illésre 4 frt. Hegyodévre I frV t\'«me«yefc ö hasábos Mtiuor egyesei T kr.. USbb»őrt kirdelésaél 5 kr. taysgdlf N kr, Amvési • afték hivatalos hirdetmé-30 k,v. bálytgdijoa fölüt 100 eséig I kl, aoéatal ntindeu Műért /« kr. iZAiií MEGYEI ÉS -HELYI ÉRDEKŰ POLITIKA], KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. Saarkaaatöl Iroda. Hote a tap mailem) rénlt JHeiŐ kSolosséaysk külása J dők Bajse eleae 4. mám. Bér—(Él kvelok omk Ismert ke-\' sokbőt fogadtatnak el. Kfairetek vissza sem kSldelaok. lyllttéri pititiorn 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, , a Xalatoegyei Ügyvédegylet, a NagyKanizaai ée Délialaí takarékpénztárak, Bankegyeaüiet éa ( Kereskedelmi bank blvatyoa közlönye. MK 8 JI LE KIK Hl T E NR INT KÉTlZKt; IZEftDAN ti SZOMBATOM. Tehát megfogták. (T.) Miután hogy na ellenzéki lapok L a maguk véleményét már elmondták ée zengedeztek örömbocaáiiát, amért y egy kie demonatrácziőjuk aike-rtylj, tokát a nélkül bogy Örömüket megrontani akarnók, badd szóljunk e tárgyhoz egypár asdt mi ia. Amint tehát tudni méltóztatnak % Jíályt Jánoe eaatmármegyei közbir-„ tokupt megválasztották a tiszántúli ref.- egybáz ^gondnokának. TehAt éltessé az laton 1 Nem kértünk ugyan belőle, de ka már megvan, ám bele kell nyugodnunk a.\'megváltozhatatlan baf sőt adja na ég, bogy mindazon várakozásoknak, melyeket megválasztáaához .nem csatoltunk, megfeleljen. Hanem hát az ő megválzszta-tása demoontrácaió ée nem egyéb. vPárbaj az Istennel", mint; a hogy azt J5kainak egy novellája körül ifja. Nem képeeek sükereten politizálni a politikában, hát a politikát átviszik e vallásba ée az egyházi ügyeket a párloskodási szenvedélynek dobják oda. De hát nem akarunk jajveszékelni, felette, oaak annyit mondunk bogy a tiszántúli református ellenzék e győzelme vajmi eemmit mondó ahoz képest, amilyennek lennie kelleti volna, ka még moat ia agy állna ez az ellenzék, tnjnt a bogy áUt Mert ha már politikai demonstrá-■cziót akartak csinálni e választásból, ne csináltak volna oly fiaskót, hogy t t Magyarország legszélső-bálibb kerületeiben, ahol t. i. a szélsőbal zöme uralkodik, és ahol a szélsőbal fő főereje található, olt meg kell ujráani a választást, mert a ezé}bal nem képee absolut többséget hozni össze Tlaza Kálmán el-« len, sőt ba a asabadelvü párt any-nyira politikaivá csinálja a dolgot, mist amennyire azt a szélsőbal esi-nálta, és annyira korteskedik, mint a mennyire a szélsőbal korteskedett, hát megtörténhetik nagyon könnyen, hol „a eséleőbal saját fészkében, saját? tébora köaepében megveretik. — Mert ugyan méltóztassanak eaak a választási tlrképre tekinteni, hát a tiszántúli ref. egyházkerület majdnem egészen vörös, a mennyiben a magyarországi etélbali kerületek Itt vaajpák könczeatrálva. Ée ba valóban, minden szélsőbalt avagy volt seélsőbáU, Vályira adja szavazatát, akkor aránylag nem juthatott volna több Tisza Kálmánnak mint a eaa- \| vasatok agy barroadréeie, holott 899 éa 259, miedöesee is 41 a különbség. Hát as a saéJsőbaW tábor köaepében igy is meglehetős asgy ve-reaége a szélsőbalnak. Egyébiránt, hogy abból amit itt irunk, mennyi ifan éa menayi na, nem állanfc ját, hallosáé után Írjuk s igy hiladseaéyeért nem keaes-kadkaiüak; annyi neonban tény, miként anft beeaélik, kegy Tiazn Kálmánt zsagválnastoHék rolnn taláe nly aaa ta, kenem egynel»áy M» késs, kinek a Tisna szigorától fél nie oka vnla, nyakába vette nkerttf letet, s elkövetett mindent, bogy az eltáatoritkatókat eltántorítsa, • mijj Tisza msllstt nem korteekedett senki. Mosdom, hogy ezt beeaélik, és pedig igen aokan, éa igen sok felé beeaélik. Hanem azért .még is osak Váj-lyi Jánoe a főgondnok, ée az illetők beszélhetnek akármit" A győztesek nevetik most n világot ée ast hiszik, kegy legalább is Jarussá-lemet hódították meg. Velük együtt atonban moat már mi is aat kivágjuk: hogy legyen as Ő örömük állandó ée eoba ee legyen okuk megbánni, hogy eaenképpen választottak. Nemzeti Ünnepek. (B» V.) Minden nemzotnek történelmében rannak olyan mozzanatok, melyek a nemaet-élet mnjd csendes, majd rohanó folyamában kimfc-gaslanak, s korszakot\' alkotva a múltba viaezatekintő honfiát, kinek tekintete a haza gyáezoe vagy öröm-teljee emlékű moaianatain kegyelettel pihen, magasztos példájuk által buadit ják, a bonszeralem nemes érzelmét megszilárdítják és hazafias tettekre lelkesítenék. A mnlt — példa. A nemzet fialunk a mohból kell tunolniok, hogy a haaa javára a jelennek és jövőnek élheeaenek; a multakat feledni nem saabad, mert a múltban mint tükörben látja aa utód nemzetének törekvéseit, a hoa fejlődését a polgárosodás Ösvényén, azokat aa akadályokat, melyek a haaa sallárd talapzatának biztositását sny-ayiaaor akadályozták. Egy nemzet, mely múltját nem ismeri, mely múltján fel nem bncdftl — nem igen működik a jövőért. Aaért minden nemzet azon mos-aanatokat különösen, melyek basája fejlődésében bizonyos válpoatot képeznek, vagy pedig a nemzetlét folyamában aj korszakot nyitottak meg, hogy as utódok a dicső ősök tettein fel búzdnljanak, meg szokta Ünnepelni, ez által jelét adva a multak iránti kegyeletének. — Ilyen kimagaelő mozzanatot képez a magyar nemzet íejlődéee történetében 8zt.-Ietván, első apostoli magyar király oralkodáaa, asoo di-osö királyé, ki Magyarorezág népét a czmHzátió ösvényére vesetéa erős kézsel megállapitotta8zt.-István birodalmát, molyet vész vihar nem Mrt acóta aem elsöpörni, pedig sok ádáa ellenség ellen kellett megvédenie magái Sal-Iatván napja tehát olyan aap, melynél szebbet általános nemzeti taaepaek képzelni sem lehetne. Élénk emlékeastünkbea vasnak aaok a oontro versiák, mslyek mi ad aa or* eaággyülésea, mtad-pedig n sajtéban n 8m.-István napjának megüaneplé-1 ^^ t ^ eét illetőleg felsierültsk, a protea- gttiw , t nidé, iliismil Ss Ünaalt vaaakUwim nemceti inaay I ■intil)(\|ili iflSs mU O^lK^lfcs nek eliemeral, mit ők \|(aihollkus \'tfaaspnek tartanak, 8zt.-Istvánt első eotban mint katholikas, apostoli királyt ünnepelvén, e oa által aa ünnepnek kiválóan kathollkus talnese-tet adván. Ámde as, bogy a kathollkus egyháa Magyarországon eleő sorban as apostóü buagalmú királyt ünnepli templomaiban, azt a királyt, ki a katlioliuisinuenek megalapítója és busgó terjesztője volt Magyarországon, 4- aa még nem zárja ki aat, hogy az egymáson hl vili is Bat.-István, mint aa első magyar király, kinek bölcseaséke, erélye oly nyomokat hagyott a nemset történetében, kinek erős, aziiard kese biztosan Istevé az alkotmány fáját, kinek élea elméje oly jól ifeliimeré, hogy nemzetére néave mi szükséges, kegyelettel meg-ünnepeltessék. A rideg eonfeékioaá-lismus a maga aaempon^ából mindenütt fe\|g találni kifogáaolni valót, de erőeebbaek kell leaai akkor a haaaeseretet érzelmének,melynek heve szeretettel egyesül a közös oltáron a rokonérzelemmel. Nem sikerült ugyan még Sst.-István napját általános nemzeti ünneppé tenni; de a mi talán politikailag decretálható nem volt, mert elvégre a kegyelet ie olyan érzelem, melyet erőszakolni nem lehet, meglehet bogy táraadalmilag lasaankint * hatalmas\'ünneppé növi ki magát. Mi, \'jktk a nemzeti ünnepek megtartását szukségeenek tartjuk, nehogy a szabadság iránti érsék elteepedjea, inkább arról vádolhataók a magyar nemsetet, hogy e tekintetben nagyon is ksveset tesz. Asért megelégedésed vetTijk azon birt, hogy Kanizsán néhány lelkee hazafi népünnepély rendelésén fársdozik Ssi-istváa nap járn. Eat mi belyeenek, czélszerűoek ée ügyesen kezdeményesve kivihetőnek tartják. Külöaöeen helyeeaek pedig asért, mert népünk nem is ismsr még más ünnepet mint egyhásit, hogyha ez történelmi eseményhez fűződik is. Legyen tékát emléknapja Szent Istvánnak augusztus 20-dika, egy szeremind emlékezetes napja a magyar nemzet legegyazerübb fiánsk is. A mi a Kanizsán rendezendő ünnepélyt illeti, valamit még mindig nem kéfŐ tenni, dé bogy képesek volnának nagyobb ezabásu ünnepélyt rendesni, arra talán már rövid sa Idő. \| > Egyébiránt teljesen bisnnk a rendezők ée tervezők buzgóságában s bnsgó akarat igen sokat ée gyor-san képea keresztül vinni. insly Hor- ssáseksgyoktól hsksHtstt vOl^ybe jol, esskksiasr s Bávákon vasét, ss poálf válersaág fővárosába Zágrábba. Zágráb fSvárN, nsmesak aávkg ás igasán sa. flaáp fémséfss fskváss és ksd-vseó gsogr. kel/aste tsssik sssá, ds kivált épiiAanaédJa ás naslksóéss. A többi horvát város asat seksl ár( Zágráb msgtsklntásét azonban minden touristáosk ajáaloot. Kivált hetivásárkor éléak képet uyajt pisoss. A Zrinyí-tér (Tro\'\|Zrynyrskl) telve van vásárlókkal és érdekeeebbaál érdekesebb rakáaatu sssaonyokkal. Mindenik (alá viseletét leket ekkor látni. Nálunk, a temesvári vásárok nyújtanak oly tarka-barka stbaegr. váJtoesleeaáfeket. A horvát só klISabea ie eslnoe,\' inger-többé tanai Iskér ru)táas\|á, mely a piros fej-keaáóvel As kStfvel kellemes ellentétet képes. A Iskér rabánet a jellemaó, ée aiiaá-egyik katárhaa ssáa ée máe sa SltSakSdás médje. Általában fSviá inget Olt fel magán a horvát aS, reá ls\|vesai a fehér olykor re-dós, vegy kisliegslt, redteStt Ae kikimeaeU, elei fekete vagy piros sáwel sssgjlyssitt asokayái, ssely a csípőnél lioes ráaoeke van ssedve Is a SMliáayaysl egyBU aáka egy darakat kápes. A mslláoy sáatáe ara-4otl A vállak ea Sssm vea teve, siti s hátai táblás, essk a ésrék körül redósSU, vegy a peadel a esokayával gy dsrsbhól káselk, vegy saálee ajakkel ée egy sajátsaerü, la-gyesó farmáa redósStt bátlUSval — maa-tílle-fále — bír, melynek ráooasi valassiat ea ejak redíi a nyakselHea Sseseéraek. A köt/5 Mintán fiskár, s akkor táblás, esUlagas, kooskáe fsksts ás piros kivarratak vaaaak rajta, vagy piros ssiaor. Lábaikon osipót Is fehér harisnyát, vegy osismát és boeskort, olykor harisayát s aa apiakál viselik, te két darabból álló esipó, melynek eleje, láhfcje fsksts, aarka eárga bfirból vaa kéisitve s a mi hímsett hási papttosaiakhos hssonlit A fisjel piros kiadó be kötik, még pedig vsgy egáeaea, vegy agy, hogy e keadS hátai a nyskgs-rtaeaen lelóg, a Ujtetóe peálg Jús táblát képea. Vagy asgy salies tásflt lessaek több-nyiro berna hajakba, ssely a hátsó kepeayát iaai, a férflsk besséds ehhss képest rideg ás kebehargye. A város atssál igen ssépsk. Bárom, négyemslslm hásekat látni mlndsnatjL — A földrengés éta mindnyája moóemisállatott. A gyönyörű dem még siaes klseea, ds a ssiasgóge sgésaea helyreállíttatott. A gym-assiam, ss sgyetsm, a kereekedelmi le es-oompt kaak épületei, privát báeek és paloták aagyvároei jellegSek. Ilyeaek továbbá \' a nagy eeftk P* a „Kavaaa Vs\|ika,tt s „Ka-vaas Eerofc" aZsgrabeka nattODal" stb. A trottoirok asgy aégyseSgfl kövekkel kirakottak as atak kSsepe tSrmellékee (ma-oádemlrosás.) A város osinos keltjei, ee atosák élénksége a kereskedelem le forgalom lea-dolstssségérftl tssa tanúságot A lorgslom lüktetó Idege as Uissa Is aaalléknl«áin hu-sódik végig, ka ssahad e kasoalatot bsss-aálaaak. Ssóval Zágráb e sságysr koron■ tsr* töményeinek egyik legssehb városé, Jó Is elásó élelmeelee le elegáae kleyelmes seál lásal miatt bátraa ajánlható minden tövis-Üknek. Msglátselk a városon, bogy még sínes oly rost dolgnk a horvátoknsk a msgysr sere alatt CfirbMM Géta. LIVILIZfiS. Zágráb. átver- és ssesonyok derekakat piros, sSld, vegy fekete Övvel kl lik át, jakbSrSs, vtrá-gAkal gsadegea kisnjtásosott mellényt vees* aek msgakra s ayskakba 10—10 sor pi-ros gyöngyöt raknak. Némelyek egysstrüen átkötik mellüket egy piros ksndÓvel, de ayakakra osillogé bokor máelit tSsask. A fshér atiuQ rohs, s helyes testalkat, es egysnss mejdnem Ipssflgtl profil, e gyöngéd orr, kie világoe mernek, aaép fogsor, kis ko-gyee áll, e a sárgás aseabfr lagerlókkl te-esik a pereset nőket Kár, bogy a mily kod-vee a keekeay, egyeaseára háromHÖg ka relébe foglelhetó eres a Salai lányoknál, oly köaöaelgee le mozgoloe es asssoayok asgy seáje, asgy fslsö sjke, Is kldttladt ere-osooljsik. A férfiak rakáeetáaek fSjellemsetsssége a osipókst takaró kassza ing, getys, bocskor, e a kék ssslláay, pOrge berna kelep, e a barae, fsIsSeoe bekig Irf vállrsvstí, mely beksoslonaáia pirosea kl vaa s^jtá-eeava. Maraeoaa, ds kiisjenlelelea elakak, barae kersk fisjjel, aavósmaS saemekkei le barae bajassseat Keek kgeé elegyedik eaatán a sok eágráki vavi Csiaos elekek eaek a eág-ráki afk. Mee kialsielk, áekale villogó esik, karok mgalasee tegjeik akeratla-sai amgakra veafák e toasiete Igyekalt Hát a midőn még magnkal sltára ki-oupik I Biaooy kOíftobsk a trieemi le fiaméi aókaH I Hassaa serek bak járnak fel e alá a Jellestek t!r«o, a Máik Velsrie atoeáa a Zrínyi sátáayae NI alá, akSskea agy pge-tft ssS e kervét eyelvet, kegy nsss oseda, la S he vasvári fietalság sa korvámk" aaayira MMsttlak kerrái sjelsHlit. %a- " JÉ a m ki uj tízparancsolat. Röviden már említettük lepankben, bogy Sekapire, e híres rlgislgkereskedó se óteSka-meaiom egyes rlesoinek k Isire Isit hesle Ps-lesntisábll Londonba, e ott eladás vlgett kiállította. E bibiisi töredékek a todományos I világbea ogy régiségük, mint a biblia sddig ismert mövegétöl való sltérésük által roppast feltttoést keltettek. A British Mueaamben vaaaak egyelóre letéve, melyaek Sohspirs , ■sokat megvétel vlgett felajánlotta; egy millió font sterlinget vegyie 10 mil\'ió o. ért. forintnál többet kár értük j a régiségek 11 — lehet mondsni — „kötst\'-Ml s 40 lapbél állenak. As egyee lapok megfeketült s sajátságos wsgu jahbórsaalegból állanak, , minden egyee lep 6—7 hüvelyk bossn s mintegy 8 Is Ml hüvelyk sellss s osak egy oldalán vsa írva. Aa Írásjegyek hasonlók a emeakitak6e aek s a sileemi feliratnak fcás jsgysibes. JBbbÓl küvstkeetetvs, e késiretok Krisetas ssülstéss elótti 9-dik Másadból relék c lennének, s igy 1600 ívvel idősebbek, miet bármely más késire te ae ótcetameatamnak. Eleó pillanatra e bfcseelegoa mi sem látható, elejoe vegy asiros enyeggel bevoniaek lát-ssik; le ftayklpeeték s a fényképen irás-kjegyek aem vehetők éssre, De ba e bórt borseessseel megnedvesítik, ss Írásjegyek egy időre láthatókká válnék s kibotüshetók. E föladattal foglalkooik most Güosbarg. — Sohepire, kl annak idején a berlini mázsámnak is kiaálte megvételre e hamisítványoknak bizonyult moebita egyegtárgysket, eet állítjs, ko\|ye bórszelzgoket Diboa vidékén erebeek-tól vásárolta í a vásárlásáéi egy araké volt a közvetítő, kit mega is aühámos embernek mond. A MhliatSredéktk valódisága feletti ítélettel tehát tartózkodónak keli leni. E késire tok a Dsatereaesiaak, itóces első könyvének réssétképsaik Jaleatőségük okban áll, kogy ss eddigi kibkesaüvsgtH igea eltérők, Igy például a 9-ik fsjsaetelsŐ vecaékse, ssely e snavakkal keodődik: .Menj ál a Jerdáasa stk,1 sa aj kéoiralkaa ss többesben vaa meadva e a ^elelkn* saó kakilt a vrsbbtm" fordul sif bsaaa. Kaak easnkea esek Mlyogtolea el tárásak; rsedkiröli nagy faisetlségSek e tiaperenmolat mSveglkee elMsidell valtosatok A tízparanosolat 8cha plra késkralákak kSvetksafleg hangzik: „Éo vagyak ietsa, a te istened, ki seeg-eoakaékenalek IgypSembél, a szolgaság házából Ms legyenek más klsasitik, tengett képel ae asiaá(jatek, se ákráeslalot síréi, a ari fsán aa Igksn vagy a MM alatt, vegy a MM aloiti viaakbsa van. Ka bajaljsSsk meg ■IMtSk, si ssis\|g ik fokik. U kim ngyak Smmtetjátek Hü nap alatt te remismzsn as eget a a feádet • apadást* a mi benne v\'üj i msgpíhanlem * hstoiih m-pea. Pihnnj »«g KAt ta mi MrUá ét esin-i zséd ni. m m Mm, » M Mtenad. TW atyádat 4* anyádat... Ka vn-Qta itak, * it Írt—ti Ma M Mg felebarátod saaosályé\'. Aa vegyek iataa, • ta ietaned. BlmUgUrta M klTM «i kltUfilod Mmlg\'Tti. Én vagyok isten, a ta irt—d. Ma topd a) felebarátod javait, tk n gyob aa mn, a la ialeaed. Hatnia eekat aa tégj n«veinre, mert mofbaeteteni aa atyák bűneit a gyermekek -kas harmad ti eegjed taiglen ásóknál, a kik hiaban emlegatik uevemt. Ea vagyok as ietan, a la ialeaed. M« (égy kanta tanuaágot felebarátod etUa. la vagyok aa iaiáo a le ietened. Na kívánd Maeégái, vagy eaolgáját, vagy eaoigálá leányé^ vagy valamit, a mi aa üvé. m vagyak aa ieton, a la ietaned. Saivadbea ne táplálj gyü\'Ölotet felebarátod ellau. Éu vagyok aa i«ten, a la Aa eddig iaiaert áa legújabban felfeda. aatt aaOvog kOati ktllÖnb«ég eaembrótlő. Aa téa vagyak aa itten a la utánad refiaiu egéeoen aj j a két eUŐ parat>c<oUl egygyé alvad Hmm, u eredeti eaöveg tiaedik paran* osolata baljatt agáaaaa aj vaa. A „Jekevah* kífejeaée ogáaasu hiányaik, a iataa helyeit mindenütt a többe* aaámoi hifejeoő „Eloltim" seé hasinál tátik. E felfedeaéa értéke iöltitt eáak akkor ívhat majd határosott véleményt mondani, ha a tudósok <fáaeo ki (adják baHoai. Qyaaua. cak aa, hbgy a kátiratokat 8ebapira fodöain.fol, bOlOobeu aok körülmény eaél aank valódisága mellett ie, elaé eorbaa aa, hogy aa1 egéas világon aligha vaa lie ember, akik oly nyelviemerettol éa Qgjea-aággel bírnának, hegy ily bamiaitáat véghoa-v ihatnának A boltig;yminieiterium vezetésé-volmogbiaoit m. klr. miniszterelnök f. évi 8 1,463. sz. s. a következő körrendeletet intézte az otei/g össsre törvény bató-zágeiboz: Egy konkrét eset nlkalmából már 1876 boti felmerült volt a minisztérium kebelében eapn kérdés, hogy mely batóaág illetékes a külföldőu megkötni szándékúit házazzágnak érvénye vegy ét vén) ti leuzége felől előzetesen nyilat-koaatot adni ? Minthogy pedig hazai törvényeink ily előzetes njilatkozat ki állítására fgy hatóságot aero hatalmaznak fel, és törvényeink csen hiányossága, a honosaink és a külföldiek között egyre élénkebbé váló kölcsönös érintkezések s ebből kifolyói"g s gyakoribb eljegyzések folytán mindinkább érezhetővé lett: beállott annsk ssükzége. hogy ezen kér dée szobái)ozás hánt addig iz, mig a t5t vén} borás végleg intézkedni fog, a minisztérium eeját hatáskörében, habár ideiglenesen intézkedjék. Ennélfogva a m. k. minisztertanács 1876. évi október 8 áo 41 azám alatt hosott hstározsiá-ban kimoudotte volt, hogy „jövőben as as iránti bizony latok át, vájjon a külföldön kötni azándékolt házasság Itthon törvényszerűnek fog-e elismertetni, vegy eem? — e m. k. vallás- és közoktatás-Ügyi miniszter nr fogja kiállítani — as Illető egyházi halóság, kétes esetekbeo pedig e msgysr klr. igazságügy minisztérium véleményének meghallgatása mellett. Kzen* miulsKt et tanácsi határosat intézkedéséről a\' vallás- ée kőzöklatáeügyi mintatér ur részéről sa összes egyházi hetMágok znnsk idején oly felhívással érteeitettek, hogy e lelkészi hivatalok a itóbsn letí bizonylatok kiáltitásátél a miniszter fznársi határosat értelmébe^ ültessenek el. Ijognjahban snnak zzflks\'ge merült fel, hogy ily bizony Istók kiállítástól * késigssgstási hatóságok és községi előljáréeágok le eHJItae«uhek. - Osztrák égy kési ée világi* balóságok részéről agyaaie Ismételve tspszzlaltz tolt j& panasz tárgyává tétetett, begy ily hásaandáai bízna) latokét, a fentebbi min. tanácsi kaárn»t ellenére, esegyammági kőz-igazgetéeági hatóságok, sőt kőrségi oéóljáréoágok ie adnak ki a monarehia taiaé felében káseeelnimiadékaró meg) er ált—polgárok féttéré; ily bizonylatok boa olykor még es is ktjsrientetvéa, bngy eanb g seéaisrterinm eovéboeéo képvkseie-tében áiiiiieuak ki ftaon gyakran aok kümégg"! ée aláa^áráeaal angnssnslt, aannban Illetéktelenül kiadoU bizonylatokat aa Idea enstrák Inikénni hivatalok tarmAmoteseo nem vehetik Ügy etem be e £ mm mér as ttkcé háaeanloadókal e m. tíf. vaJUa- éa kMtlaááeCgyl miniaa kfentyialáaak ■nnirsl Irenlai ják i ezek a leikéss ef\|áráeábea sok eeetbea esak skadékoekodáa lltvá, inkább lemondanak a tervbe veit b^assságiél, vagy koaeabiaátasra lépnek, ecaÚNgr a szükséges biaoa)lst magaierséem Ikftskó boa tovább is fáradoaaetak és HUeküa>e aok. Velbivom ennélfogva a tlrién) haló-aágot, begy haladéktalnaal tegya $ szükséges intézkedéseket a végből, bogi aa illető hatósági közegét ás közeé# elöljáróságok a fentebb emiitett minist tattauácai hetánoeat tartalmát meffemer ják, megértsék éa shbot szigoiuan alkalmazkodjanak, illetőleg a miaiaztor tanácsi határozatban érintett bizonylatok kiállításától, — mite nézve ktsáréleg a vallás ée köaoktnUaÜgyi miniszter ur illetékss - fegyelmi büntetés terhe alstt -tarlózMjsnaki aa e j (éezben haazájnk foiduló felehet piádig a töbhaaőr említett miniatertanárei hstározat értei méceu a kellő nigzIUmal ellátai kötele-ségöknek Ismerjék. Badspeetea, 1883. évi sug hé l én. ÍVma, s. k. Ipart Felyé vadáeaatah. folyó hé I én délután egy nagyabb társaság, mely-nek tagjai gvf. Hagonny Kálmán, Pllltál IWam, Bngyal OdOn, dr»\'Sorváth Ferenoa, dr. Wlassios Gyula, dr. árvay látván, 8ar-tori Oaakár, Varga Lajee voltak, a liáal gasda Oaleai OnimaaW Láisló ur saivaeeó-gébfii aa Ö fakóéi birtot ukon igen eaáp tar) áe fogoly vadáaaaibaa vettek résai. Daeaára, hogy a goadoeao oulllváU jéaaág tök reményekkel keoeegtetö agáea tarmáat a hat hét alátli boraaaató jégeső sgtaaen eamaiivá telte, e így hihetőleg a vadállomány akkor még aaange nOvendékeibéo ia pusztítást ifin, mégis n táiaaság várakeaáea ellenére pár őre alatt a lehető legszebb fogoly éa fllrj állomány ézaleltetatt, elt itt agy a foglyok mint a (tirjek mér jól kifejlődőiteknek találtattak II drb. fogoly ée emséi tübbittrj eeett aeák mányat, e legalább 6-Ü egéaaan kttlün álló fegolyeaepat veretett fel Hogy aa aggatákra a sokból osak annyi kerüli, oka, aiaeerial a eadáaaok láaoaot képeave haladtak, oam pedig több irányUo ée oldnlrél indultak kl. á eak egyfltt eealedgálé viaala ia eevmélng bnlntt. á vadáenat végantával a pompáa aaőlőlak baa gaadag veosoiáboo Ollak a vea-dégak, melyei 0<lop firaö iemeretae kitűnő aangora jálákn lejeeott be. A fürj áe fogoly vadáeaa! msgnyilta al ka libából grf. Hugonay Kálmán áe Plihál Fareoea igen eredményű vjtdásaaltfn vettek réent 8 k o b 1 I e s Lékeié ée K r e-e e t o Jánosnak b a t y k i jvsdászte* ittlétén, hol a négy pdiaás pár óra alatt 54 drb. feglyot léit l á nagy-kan iafai mindkát vadáén tánnlat alhatároa\'a, Itegy a fUrj és fogoly vadáanatot nem keodl mg terülotein ang. 15 lka előtte aenaklvdl ,a nyal hhaélásre nésVe ie üdvös határométól hozott, i á faleö erdei vadáaatáraélat f. hé 18 én d. a. ü érakor a „Korona" vendéglő éttermébea kSrgyS\'éet tart, melyéé a folyó ügyeken kívül a két lérsulit köetl egyesülésre nénve ie remélhetőleg döntée fog történni. K 11 ö n f é I é k. (ö) Érérkss megén-hangvereaayn«»h voltak lanti! a társaskör némely tagjai mali bélen ugyancsak a társaskör helyiségében, hol hölgyek ia jelentek meg. Kiiaatiabovieh Béla ar, abngoramtivéas gyönyörködtette a jelenVoll nri I táraaaégot mflvéaai játékával Ugyanez alkalommal Bogyay Ödönné arbelgy ö nagyaága néhány dal zléneklfeével ragadta el n lelkesen éljenző táraaágoi. (Öt) Tákolj Viktor, vidéki Íróink egyik teketaágee tagjn, njnbb kaileasányeinoh öonoegyOjtéeáa baegélkodik. Helyi érdekű-ségénél fogva ie bizony ám etémoe msgrsn dőlésnek fog Örvendeni. b A belykeU kegyea Unkérendi flgymoaaiam tanári enesnOly aatt ben követ-keeő változások Mrtáetall t VőnekI Pál, a hegyeorand hermáaya állni n dsbraeaaai Urhén Unokává e gymnaaiumi igeaga\'óvé, Mafeqyay István pedig a mb károlyi nagy. gyanaalam Igaagmé^ává namieieii kl) ál-balyenáet nymtek továbbá Palkeviea Károly fémn, S itj pap jánaa ÉndapselM. Bolyokba i Kevfaay Kálmán jsmhmsilrll, tyi IPhlée Kelanevárrél, Hyáry iéasnl Tátrái \|z flnnhé Jémti MepsetiIL * % A Énnmt liirinnipl nápünne pányva n pénsi hntnaei eesmker meg lett hl ee, neeabea lávkntl váfesmsk a tüvid sné volt t ,U I. m ők II e hl" Q Lártnm e«teja« aag \|é« ea ankénytes t«aol#\|gylet eanekma Alhk Lfeinos m háaáagl <iaataieg«i éhs4tván,eg)ik lagk^pakevallalk iodaléjukat jíU.ották, ml ke«ba\| évtlzükia oe\'t, hagy a héai nr ese ládiável együtt akasalbalyi feidőUu iJöoil. Km aatáa lassú léptekkel a Otangerl atosa Mé haladlak á főutoaábon olkeadiak aaa-ladnl a oie hangja tejé, s valaki alklállotta inasét t n i«arkartbe amaaekt* de mikor oda éft a negysaámu lOmeg, aagy lls aa ö bámulásuk, mart a ttlaoltéi aanekernnk ee Mea ee hamva nem veit ée ee^k káaőbb oosadtak fel aes\'édáaakbél s győa\'dtah meg a valóról. t- An ,tresslán\' régi nsgy van* d4fogadó Új, bérlője tíei váth Jíónarf a n8a»M Velidéglfi midigi bérléja lati a már át ie köt-tIHködöU. Kddigl kaeaenbérlfije Koapeolier István padig n\|»aaaai aegyveadáglái vatta ál. Fejedelmi leánynétó A por-tngáli IrónörüliAs, mint mel kelotiel larhibol tlvlrják, kieéretévrl ez)üti « hd 8 áa érkezik Iklbe. A portugál) trónörökös — mint hírlik — tulajdon^ k^pea háaiilznézőbe megy fsehllie Mária Valéria főh^roeegnébőz f\\ ® á anlnmsegycl áll. innlié-teeUlle) eál Idei maaágea tenké^gyaléel képvlvelöit ^J/yef\'\' Sándor áe Cktt/át/ álajaa uraknak már ategklldet\'ek megbiió leveleik. Jalnelt gyjlléé f. hé 19 éa fog Badapeelen megtavw laloi, mely hivatva leee a tanOgy javát egy heiérenolt lépéml ismét előre vluni. MeVe-aojt képviselők a kOaponli válasslmány zlgy aa agéea leetOlet réeséről a következő Ügyek ejtuláea áe keresaiQlvIlelável liia-.ti«k msgi I) A laniló egyletek forlomeutes levelaaéee, V) Hegy a hlvataloa laelületek mflküdéae rendeleti uion eeekÖeOlteeeók. g) ilogj a teeitók 800 frt. Ia»téal miuimaaia méllánye aaa fÜlemelleeeék. 4) áe EOIvOeelap anabá-lyál oda módo«iitaa«annk, hogy aa odaítélt Osilöndllakal a tanítók mindaddig álvaeoáfc, míg gyermekeik tanulmányokat leljeeoa be nem végeeléb j továbbá, hogy aa KOivOe alap jé^élemáayében aa etemi iakolán felöl á^ó minden leniatéeat alsóbb oe«!ályu tanaiéi U résaoiOlheaeanek. slb. ErŐeen hiaoeeük, miktorinl képvlsvlők a aa eléjük Ittaött feladat-nak Méea buagalommel meg fognak lelolal. Adja I^ton I (I A keresi nagy kid a Dráván aláéoettlt, aag. 6-én adatott ál a küaloiga* lómnak leppant negysnámu köaöneég jelen-léMbek; e hidat aa állam építtette e 80,000 inba kerüli KereeetQl vitele által a daru vári ée lipjki gyéeyftlrdőkbe gyorsabban s telén jálányesabben höolehodhetui. J cí ■ansokam Bekeo köeeláben a) psislehlvaial lépeti éleibe, első postámester Öilos Pál megyei blsoltságl tag. \| // Herválerssá\|kél ártaeflllnk, hegy n sertések erősén kellaaak, biaeayee belegaég uralg, me\'yet bizony jé lese hipa haloliii e a nagyobb terjedelmi bejaah elejét venni, Igasölja-JilrUnkot aa Ísf hogy Öev. Bomberné é. Hog^nay grófnő borváioreaági birtokán aainia saámoe eertáe hullott el. — A tízxa-eszlári perre tatt meg-jegyzézek miatt az oeztrák AlinmOgj ész \|üg lefoglalta e Reichenberger Zolfangot s k trschenl Sile/Ja csimü lapot. ! A kelaszvárl ref. főgym náslumbzti tavaly két klSasezony laüult. \|áz ejtyli Grnerzlch Bvelln, 14 évee, hl éa Vi O^Hályí. kluinő sikerrel végeste; á [másik Jakobi Paüls, tslnléa 14 éves, Sz I osztályt végezte l A psesenyl m. klr. UhaMpás* dée n télii magyar-német taafelyaas október hálón kezdődik \| a felvétel október hé lOjiki beiejeatéig tart. Fölvételi fellételek t M -4Ü ávne bor: Iráe és olvasásban vnlé \|ávf«a»ag érköleai biaenyltvány j jó agéseeég, it héVM-dák réeaére éO feriot állami eegély Vek renéeeeveeitva. Snaek einyaréeo eégail e valláe ée iüaektaiáeügyl ■mlnianterinmhae mmél, a felvételi feltételeket Igaaelé ékfnányphhal ellátott, bályegMen felyamad ♦áe/ok eugamiia hó \|l % dr. áznbra jgaa getó InnálCna Paae«i\|Ían hatdeWők. (S Bsgyar mlgán\|ek külfeldin. A (Mmnsi Oynfe (t nslgánynenakae IseMMB Omaadenbe áshsnstt s e hé l-éa ee tHaoi ánza>rie asáliében ba«gvemanyt adott, emlyen a hannoveri kisül; aé, iebb berezeg áa bmaaegnő \|e jalea telt aagy átveealtel hallgatva a aaigáaynhi Játékéi. \| királyáé m^érkeaéee bor a eenahar a Békáml InénUt jáisaalta. á kambnlsafe limsasgaá kívánságára több magyar népmiit adtak elé a oaigányok ; a királynénak i^ehbaa teteaeti a „Ballánmé Balaton • á királyné áebMret* több «tiat egy éráig hallgatta Oilsisriák játékát a arról dfesislbg ayllatkoaotl. - á Pwtnoai .asáskeayMervézI* melynek hirdetését lapunk mai teáméban banaljah, itt is Isgmslsgebbea ajánljuk elvaná küföuségünk Ügyeimébe, addig is mig egyik jövő eaámaahhaa e klllaő fervéai bővebben isinertejlmtjük, utáljuk olvasóinkat magára a hirdetésre. -t Heaznle llerezegovinn be* kebeleséze és a saetbek. áz újvidéki Zssitavs eróemt hiu as sauesíében és épen olyen eróooe ellettsl. A ml mouar-ohláuk — ngymoud - ott semmiféle sslmpsthlát nem éhez. ál ottsnl né\' pek birodalmát nem tud la eddig Mm k!> vlvnl, (rsután zem fogja kivívni tűdül, — mit erósnsko\|ji léhát edolgot; épen ellonktjztijéi fogja \'ennek eléinl, mint a mit elérti óhajt. As oroezok ölébe ker« geti e keleti népehet, e ml pedig mt>* aarehiéuknak legkovéebbé lehet eiélje< Legjobb vnlns e Népeset magakre hsgjni sssbsd tandelkozéeükre boezálzui, hogy Ők zaját maguk haiárossanek sorsuk íö lőtt A Keastava fel la lép egy teVvval: általános zsavssáat (plebisseltum) kellene szai Inte elrendelni Boszniában és, I lm -czegovlnáhan az Omzes nsg)hktzlmsssá* Cok ellcnőriseie mellett s a hbgysn ók isgaki döntenek és hstárosnsk szaüsd úkeiatlel, a szerint legyen as ó Jövő* jük ellólvo. Nem utolsó < gondolets ss ujvltléki szatb újságnak. 6 Nvgvanalt ebéé ás oeztrák evájnei határ beaelében, Kard-Tuseerh oeatréh batérállomáaon a mloap as állemáe lőalkl belyeUm elklldle eaelgéját a küaal Bt. Haifa-rétben vendig lébe, mely eeoaben már avájoal feldőn van. A anoiga hosla la ns ebédal, de mikor á haiárhoe ért, as oeetrák Önánesok elvniiék tőle aa eoányehol, ponio«en meg* néaték eket áe — 51 kr. beviteli vámol fetettelc hl rájeh. 3 á rügl Rémeleh vekslsfe. Itindenj ióumí eredetű épölel-merodváay arról fenu»kodik, Jmgy a rémalak valami sajátságos vakolat nemet hasaaáltah, mely aebkal jobb e most hasaoállaál, de melynek káoailá4 mód\|a, fájdalom, elveoeelt. Most egy angol taaár avael állt elő, hogy ő hitelélte a római vakolni hésallési módját. Utasítása sooriet a közönséges egy réaet eltett més«b$l és háromráea finom homokból kéeaitett vakolatot kösvotleaül a hasonálal előtt hárosmtogyedrésa Unom porrá tört elfetlan másaszel hell hevernie ás gyorsan feldolgoaoi. K keverék felhevül, e silioat-képsfidéa, aane a kovasev ée mám vegyi egyesülése eeeanal megkeadódik ás ely gyorsan Uled, hogy mér négy nsp mulve, mint hieérlotek mulntlák, a hepee vasat sem leheteti a vak eleibe szarni és hét hónap mülva á\' kőhépnődáe ás a faleoetlal való tühélelne Omnenövée bekövotheeett Bhee járni még ná n különös előnye eaaa anyag aak, hegy ^gy esabad, mial a vizi épltkeeá sekbeo hssonlóau alkalmaa 7\|. ónsmassgté rmkerak A redaelsi Bndolf hérháahaa a minap eperoolét haj tgltak végre, A kótliáabea ugyanié egy Obereikevba való osioos, 11 éves paraee! leány \|eleal inog. kinek hátén hllönOs emberi tény volt odanőve, léhább alehialaa bueiBuiegbaa haaonliioli a kát gyermek faf negyeága test amlyaok fejáa kiíejlődsii kajeet volt látkolá, melynek meg veit a fegaaate, aMfvellak ujjai stb. Bőt még ea ofinafio képaea^ável ie bírt a különbé teremtés, á leány, ki te\'jesea jél ven kl» fejlődve^és egWgee, aat kéete hegy vág ják le hál áréi a tora lényt, áe apnéoiéi esak agya* végre is hajtották, még pedig nem várt eikesvol. Meat a fiatal leány olje eea jél ;árai zmagát éa lagklaelebb ferjhea is eeánéékonlk menni. tjPMMaémMrák Ünmáeel A.W pérW iaá>iié\|e ürdekae adatokat közöl a feanmda bMá Ünmésé eisannynira vanntkeeé uj tgivényjneeelétkét, ieek eaeriet a páriát íeásékk Mréeág (Ofnr d\'áppei) ainOke 26/180 fraakot, la aMaskeh egpeakksi liTÜÖ^ a Osor d\'áppei labbi tagjai pedig\' 11499 frankot kepeiek évanklnt. A vidékben ssékelS lüekbvtleli bité tágak Instéeel hös^tkeogk t ne ebüké lüjOÜÓ trank, áe sMaüoá ló.oot) frank, e rendes Mráhé egyenkint T000 frnnk, A ÍÖ áltamögyéeaah Üsetésra nóeva egy rang tahaanlba h^Mt\'uak a Webbelmll khéet gek eénühalval. áe eleŐ felyamadásn tOrván* eoékek n Ünetáel vUnaayskra vasmtkenáleg 4 aaesglyta smlaask. á páHosl lüsséayeeák elnök* kna 10,000 Imahét, ea eWoükeh és vfasgáléhirák agyaakiol 10,000 fesekat, » tebbt Wük pe^i Ü0Ü0 frankot. Oly vára sokban} melyiknek lekéeeéga felülmaija a Ü0.ÜÜ0 el, a Mfrvtnyseébi elnök évi ünstéae 10,000, aa atotaekeká TOOO.áe a tnndea bi ráké Ü00Ü hnnk, ÍNI.OtlO hháeeal biié váras lürvéaysoéhelaál ae elnök 7000, ee alelnökök ftftOO, a viessálébirák W00,. e többi btrák 4000 frankot koaaak évi laolás gyanánt-. A A többi városok béa ee olaakeh évi laetéee ÖÜO0 freak, aa aMoOkeká 4000, a via^álé biráké gMN) ée a rendes biráhá 1000 frank, Mindenütt aa államügy ászok üaotée takleta Vében egy rangfokozatba tertoeoab ae illető törtéuyaaáii eleikével. 4 lismsre blrdslfetk A aRn« aiseke Bevae* tlbb a lü !h soáoed végűről való lapltiidetéet küaöl, melyek rendkívül érdaliae adatokat tarielmaanak. Mint rneet as öreg bútorok el, jél tejelő tehouehel, ugy hirdetlek akkor erőé, lemos paiaeelohat, esinna leányokat eladásra. A aeveeetl lap lTM-kél kleel egy régi erese ajeágbél uáhány Ilyen hirdetést A 14. számban i Rfitutaaás miatl eladatlk egy II évee leáay s agy lü évee borbély 116 rubelári, továbbá aseialoh, asákek, ágyak stb* A 75,soámbeuj Oavegy N. M. aeeaony házában eladásra blnállnllb egy 11 évee peraaat Üu s több hutor A 10. seámboa t „Kledallk t egy saabé, egy ssaháee, egy sumtor, egy (é s egy heosl. A 11. saámbaa : Kladsndéh egy 18 ves psrasstleáay, további felvllágeeltásl a háalssolge njujt," vsgy aA aaeal-Miklée temploma mellett váeáielnl lobot egy tü éves oeiaoe leányt \| egyanell a háa felöl is luds-boeódhaial, mely éveablut 950 rubel jőve-dalmát bajt", vagy: „Kladeedó löbb eeép ló (elméaeaürke) a egy háaaapár\', leváhbál „Kledáare kinél tátik hé* hroshe, llhh tehén egj leltár bsoshlbehh s < gy perasot esőléd.■ B Kiadandó i egy pe\| per Ipa, egy 10 éves fehérsnsmály, megtebinthetöb a lulsjdoees héeában (bövolheelh a mim).* Ilyen hirdelé-ankét Is tnláluob az akkori lepokhant tá kl saáedéhoelh eladni egy 10 évee asesonyt, hl varrni és szőn i ind, lováebásgy 11 évee leányt, jelenlkeazék ez nlttllrolloál,* á régi jé világi 0 BŐVlé hlfSk. Ilaaánk legelaö vlrlllelája galanlhkl lfissterháel Miklós berosog, Isdila salgotén vég élőket le mentenek kl a lomokból; Mstlorsna gróf ís Ü oaplg vall eltemetve s még sem halt meg ébee. — Or. Beatorháa! Miksa Taláa meghált. Bltvöe védőt urmsatkOai a\|ándékkal kéeaUl aoh megtiaelelni. — Kalabeea király oaae-kara már útban vaa Európába, Bilberar Viktor osahug)oa átjütl léghajó\|ével Béesből Megyetorspégba { Mosony megy ében saéllelt le mlngen be) néibül. — Beden Oaslelnbna éjfél Után pompás fánytaaeméay volt látható asoly eéaknem neppellvllégeseégol áraealotl, — Lippéu közelebb hat holtat törtek fel egy éjjeli — á király megyeroreeégl alját negyobb kisórollel ssepl. elején beedl meg. — Hototer esrtogetott soOháeo keeeehlmeh blsouylll. — Párlsbeu balona-orveeob Indít vényéin ee Ispotályok boa le (mali eaámuoh hibásan heetei qsatályokban) (átaaik seeaksr a betegek enyhéére. — Trioaotboa njsbb petárda meréoyIfiket elfogtak, •» A galMsI helytartó: Poleeky gróf végleg lehösaOn. A zsidóellenes sóvárgás Budapeeten Is felütötte Héjét a — oatoseléh résééről — Kr-fúrt bab n Luther Inoepély nag) aserüen folyt ló, » Kallóban n belein oaOkkon, a betér vidékeken aeonbea miediakább terjed — Béo«b«o e hoe ara 5 hrral emelkedett. — Könlggtülaben egy heagenmgyáree üa álmában -4 bőre óddal henébae - mintha vasairól tette volná* leugrott a második esnefebél. — á Plegaráaab, danaéra hagy Webb be pitéay boleveeeett, lemét teleikeseti ae át-aaeáeea válialkeeé\|a, Brekii angol eeetnélyáben. — A Kllas áradéban von, — Haeneal fofehenliergl tnnámnb sikerült a villámot lefenyaépeaol. » fleVAnya (/éoaM • Ur saftlat - ^yiiád küaeégében elfogták. — Kee»keeaéten e minap egy 118 éves ember halt mag. — Manee angol elakidkns bor-dealmia vlllnmoa lámpát lalltt U — A oaltanfealtnl hénhényáhan \'obbanás tfetéai, mely \|ü ember bétáiét eheata. — Jeveasá-losebea ki feednll elő siléásllsesa navergáa. A Dnnákmn - Ksalk sat. Márton körül római régMgeket találtok. Bpaojoior •ágból isméi lm vadalom klen árkamb. - fist nyimtoi lapok tigtilmbli kaalnh kért — A ^jmöbjí •hM psvargAaik bujtogaté* Mtgjeieiaaág ti mit Atalina ül fegeak iiniiwai. A <MMk ykbtwi ny emtaiaaul eHAat. A taSÜAk tfgjti \| frt. ftguág* d>jtá Aasta ek, m akptték pedig NffakkkÜ 60 flrWt — A oettkgásaek agy a) pfeaétAl I^Bal tk Mi — r»o»ováa a kflokt. ssm- r«ad4atéfcél tpaneAola satrvtatsük. Irodalom mhm «kat MsMaek itiMfn- ftMI ÍWW SSeyetaNifcelliÉlM fcp-ImMi te ttiMemjia Kni\|kidiii\|i k Btaiki ird almánk laréa kétségteleuüi lageleö ktlyak egyikét foglalja 1 a „Öttdasági Mértek caim,1 saaklap, a mely kit éri tsasélláie dia a gatdaeégi ée technikai ismeretek terjeeatéee ée aépeaerloitéoe terén TiHVtii igen baaaaoe eno lg álatokat tatt a •agyar köaöneégeek. Helyén valóuak láttak aaást, bogy ismételve felkivjuk a mAvek köaöaeég figyelmét a bivAié aaak* H%pra ,mtlynek egyetlen müveit ée a korral haladni kiváaó gssda, mérnök, építése gyá* foe ée iparos aeaUláfó\' nem volna sanbsd biááyoani. — Téjékeatatéal lagyea elég oeak legutóbbi pár etániának geadag ée tálioaa* loe tartalmából\' kiemeluüok a követkoeA catk keket: A megyék ée a gaadatági egy latok retorínja. A etakorgjátáe Oroeaorsaég V. A hamburgi nemtttköai állalkiállitáa (Caikkeerosat a lap saját tudósítójától tekis téttel tassi Tiseonyainkre, képekkel.) Fa-taayéeatéeftak fajleeatéot. A nyarget eke (képpel) A gasdaeAgt gép munkátok meg éváat. A taakorrépa költögetése. U) saer-Veaetü aknáé neepok (A ákráral)A Panama eeatBroa, »— Leeeeps Fetdináod (élet- ét jollomrtjt kitOnAta sikerüli arotképpail) Anglia kőaaéeiorgalmáról (Kropt Lajos angol mérnöktöl a 0. M \'ttját lovolesőjétől.) A Panama oaatoraa óriátkoti ógépe (képpel.) f magyar, aeatrák ét a német malomikor. Budapest főváros nyilvános vismüveí, \|A diós győri állami toaélgyár. Qőométorok a * kit iparotok rétaéro. A gyümölcs ssttlást (7 képpel.) A kötött talajok mtgmaakálása. A Hndroa alegut (képekkel stb. különös fel-említést érdemel a {elesnél lelettbb esikkek bellőtt a lap két állandó rovata. As egyik a\'gaadasAgi s a a m I a, moly a bsasi és külföldi gasdaségi mosgtlmakat, gaadatági egyeeüietaknek működését éber figya* lemmel kieéréj a másik á találmán yok rovata, mely bon\' t legújabb köaéidokll talál* mányok s a stabadalmi ügyek torén fel* merülő érdekesebb motaaaatok vannak iomartetvt; o rovat, képekkel isiilnsatrAlva levén, agy a gaadákkal mint aa iparotokkal igtn tok kasaaos újítást ismertet msg Eteken kiv\|i említést érdemel a VAU a latok rovata, melyben a kosai épilketésekre von alkotó előleges kirdstmétjek köaöltat aOk,továbbá s Vsgyseok s a kérdé sek> ét - fel világosi tá sok felettébb érdekes Is tanulságos rovata. VégOl ki kall emelnünk a lap .gasdag kirdetéoi rovatát, molybsa s legkülönfélébb gaadasági és ipari gépak és oesköaök. lakáabaraadeaéeok, fel-saaraléaak, gaadasági, báalarAsi és sport esikkok stb. stb. kgjebb bststrséei forrásait találja meg at olvaté. — A QasdatAgi Mérnök mtgjelemk miadaa kétea oeOtörtö kön, disaeeee kiállítvt t képekkel gaadagon illustrálva. 8ssrksssti és kisdjs Qosds Ma m. k. miaisstari főmérnök, műegyetemi mtanár. Elöfiaatési árt tgy sagyed évre ssqk 2 írt 50 kr., Élőfissléeskot még ss év tlsjétől kesdve is tUogad a Gaadasági Mér nök kitdékivtuit (Bpetlee, Cei Uag ataaa 8 se. a t®ed. Nem k msadlsm valas el soka, mert Műm kegy giaa.rá lém. kiket eddig mind .......bsik tartottam; Ao látass kegy tévsd tsm \| tsaaj taká Att, keresd W ssAMst és Mgy b* dug, meg as f4tdksss sa arsg Mskseeéiil, ki ugy ssorststt, mist salát gyertatkéc Ha timbadslkatol vuottárek basámba, ott valamelyik templom ajtajába IsBlAk Ae a eaAasImee klvAk uesa fogják sMgaeg«dai, bogy ékes kal)ak. Meglspetve Altok a ksllgalAk. As Öreg Feayveay egyre AUt nétte ée seak mott tttat tel neki ét aaaak AAvaii rtadkivlli baeonlatoesága, Értkatlea saavakat mormo gott fogai köat, mtg trot stitt hol kipirult, kai meg ismét kslováay lo«. Mig egéaa toets rosakotatt. Ali taalatt lal ét alá {irkált Mtm b\'ut* tlképatlai a véltoaáet, mely érte* 0s< kénytelenül Jtloea jutott teaébo ét — örült s Táltosáé felett, — kiea aa akadályok CSáKHOXe A török idtikbtfl (Pksiilés s 16 ik asáasdkól.) Irta: Tilkll Sikálj. * * > k vége.) jC^yik aapoa alkonyatkor, midőn ismét kiat Bitek ssáadsyá^a kadveast Mytkös, Mskynsd tagi lastp^ystséggel kíjslsati, bsgy ma élsllhíl Ctg vslsmit elbaeaéiai, s mi M\'lilni AHl érdtküj amrt beíolyáosal loáss tgésa éleiére. Lekat gsaAeiai, mily ki viaaasággtl setagtsk a\|Ma a kaUgaték, Ma* akarnak iamlUéiéti ktesétkosai, edyesmtas kijeleatjlk, kegy Mekmed «ot-lirtAaatll keasüé d, matyót mi mér le si«r«ak. AA asm kért stékot jalsé meglspstéié bso. CaartMo érsstsseá támadtak ksádéksa. „TskAi éa asm s«psk «sát AJtakée s Préééia taaal asm kNam t -lá^oaérsm pba A% m ksmtAay •« »«f » imnrnsm. Ugy rasm fsít IÖ i/imOHHH, Aa sam MfM aaér skvsMoa molyok oly kisosss nabeaültek stivtikre, aaokat egymástól ti vái etetve, Kioet maguk tél porba omlottak anélkül, bogy neki valami becstelen dolgot kellett volna slkövstsi, De a! — As mi Ö most f —- Hol vannak ssttloi merre ktraeea aaokat ? tstán mtg ss öreg Mebmsdre gondolt, ki At mint saját gytrmakét nevelte fel. öt nem kagykatta magára, vittea kall satlgálaia aa érte tatt £áradoaásait. Ily forma kisst éraelmek daltak keb-léboa. Végre aa öreg Foayvsoy saólalt meg és sajátságos kaagoa, majdnem félve kérdésé Mokomedat. „És, ét nem volt, — nem tsláltsk a gyermeken semmi, semmi jelt ? nAllah legyen veled a kérdésedért, monda Mtktmrd felugorva — prraae hagy talAltam, haa 1 ée itt kebléről leoldva amulett taoekéját, mtlybtn egy ideig keresgélt. Végre megtalálta amit kereeett: egy oaUst áram volt aa, BMlysak egyik felára sssat kép a másikra pedig a stavak „ k e r t s a telésl smlék 1620.* voltak vésva „Majdnem elfeledtem, pedig ssért őrit* tsm sly nagyon, kegy ka egykor — s minek agykor kokollott köveikesnie, Alit stármstáss felöl k^aytalea laetak felvilágoeittani sskl átadkaaeam, mart tolás eeaköaül saolgálbat stUlfii felktrteéeére. Eaael átnyujtá Feny veei-sak ae emléktt melyet oa mohón kapott el, Alig vetett rá köaelebbröi tgy pillantást midőn felsikoltva öttsarogyott. „Atyám, atyám, — kiáltott Marosa ijedtos liossásssisdvs — sasut Isten meghal ssgiteaaak. Mindenki odatsslsdt ée sikerült IsrötiA idő múlva Őt ismét életre koaai. Még mindig ketébtn tartáaa érmet, melyről sl oombirtA venni tekintetét Aantán Alitkorrntékeoemm „Hála néked ég, mondá fssksngos 4- hogy huss évi sttnvtdétemnek véget Tetettél Tudjátok mag emberek, bogy megtaláltam ti vtettU fiaimat —■ fordult a jelenlevő esőm* ssédokkos. Jer keblemre édes fiam és kitárá karjait AH felé ki atm tudta sri történik vele. „Igss, igen, te vogy oaén fiam, Lajosom kit esslőtt 21 évvoP elraboltak tőlem. Jer keblemre, ölelj mtg, atyádat, ki már mint holtat siratott. -V Mutasd oaak karodat folytat A aa öro^ örömtől rosskető hasgoa ott kell loani még a eeivssk, melyet ssis4 s te, mindBAodor kaijába oltattam. Ali jbl* tflré kabátja ajját ée vslóhss egy kje iail 1690. felirattal vslt — bár sgy kissé oljnol eédvo, de elég világosas saég jobbik karjáA látható. Semmi kétely nom lobot I — kiáltott Ad Fooyvoey, Alit, nsvsaaük Őt Lajosnak még agyeaor karjaiba sárvs, Lajos rosskotott as örömtAI, bogy Isten At oly hamar viseea-Tsaaté salloibst. Sándor és Marosa is vstékedvs Ölelték aa iámét viseaaayort testvéri Még a vaodégok is aUg bírták megállani a sírást a meg bt tó vieaeatlAfAs jslsasts felett. Geak Mekassad nem saélt, ott Olt ő s padon ée sgy láttáik hogy imádkosik. Lejoe hosaásietett, bogy megölelje, Ao ijedten pat tant vitess, mert a tagok smg vol\'ak dor medve. Movolt gyermeke essrtsoeéjt ftJtUl örömébon oeoadeooo eltávoeott ss éiAk sorából Mélyen megilletődve állotta körll ss előbb sly boldog eealád a megkelt latomét Ali sírva borult os öreg tArAkro, ki neki sly eok évig veit atyja ét ^egeaémléllistlaa jé sággal kslmssts sL Máeaep tltemették as öreg Jsaimártés nem sgy könny hullott le héistait stlvskkAI s ekbaatra. Mitdaaayiaa kegyeletül vitai tettek sslreg iráai Lajos kAllsössa Mjlslts ettmayIAI, ssart satretlo volss laróai iráata tarl esését, Igy fmh végre sgr asp s máe\|k stás i Ftayvsty oe^lAd volt a Mgbilisgskkok egyike. Lajos a magyar ksdim^i lépati kai ssmmsk sssa rangját sysrts el kmét, mely tt vlaalt a t örAkek aél, eltpár két msivs alébkre 4 pkataM. Mrnt kapstáay vtséaytito stsfoésát sssk simk kááatk assaé klmsesk asm mg vivsO. itkemr getdoít Jalneára, kl kéotayottt sssgtsrt#to IsgadAsAt és M smraAt kotsA. Fal le tette magábas, hagy legköaaiakk le iáidat Aidtiybs tolksromi ímádouját. Atyjá-\' val koetéH a tárgy MII ée aaaak sem vslt ktfkgAea elleaa. Saemétyoeee Is ismerte Vejast Ae sesk OHtit saoa gondolat Ulstt. kegy oly kedvsa uöt koo haaa, lalat ast Vajas JsUse. Előbb miwteom Mtto volna kktAlkoseit elkelem máadékát taljseitoai. Hegy vart ealve^ midőa sa édes kaatályt megpillaatAk saamai. Mily eAvArogva tskistott fki a sólyom* tAggOayAe ablakokra, honnét stAlanr intett neki as a kedvoe sroo végei Isiaakooaádot ée a swiyek most It éppen ugy otiot aaaa •akée persebba ayttva voltak, mlg a saollőoske a fAggAayökat laagotál t Midás bolépeU as ué varra aa drog Vajast látta att járkálni a fák alatt. Mély goad látmoti őt nyomai. Midét Lajos kOasAatve koaoá lépett, nem itmol* meg süsd)árt, da ssgy volká megtepetéos, midőn bsnuo végre feliemarta bég asgédtliat\|ét ét moet mint mtgysr kapitányt látta ssaga előtt állani. De még fokosódett josodálkotása midőn mint Fsayvasy Lajost matatA bs amas magát. JFónjpva^f 7 as ás JA öreg saimhorAm török isié barátom Aa As allbb mist török aegéiltistt ? — hogy éittem toll kér* deaé bámulva, Lajost mtgölalva Itt Lojot elmondotta s lArtAsltkot, mig ettmti egyre ss sjtós és a karifalé vetető utoo jártak lesve, vsjjon nom lál)s s mag s#t, ki őt idevoneá távol kátéjából. Elvögoa* vés törtésstét, nem áll hal á, hogy káfdést at iatésesa s kieaseaony kogy és holléte felől. „Hej öooém —» mondá ssosmtuss aa öreg, -- ajit aligha megláthatod. „As Istenéri bácsit mondá elképedve Lejoe mi m érts ? Beji haj bisosy som érts; de sst gos* dsiom, hogy se de gyere be s saobámbs sgy pohfr bor mollstt jobban eltudom komálni, jisst, kogy ks igss s mit kissok, «-hm, hogy no, de már gyere ss I Essél ksron* fogta sifiut és behssls t Ishásht, Ott leüllek egy ssstsl mellé melyre Va\|se egypár flvegeti és poksrakat belyeaett. „As ég sserelnjére bácsi besaélje sl mi törtést Julosával aeAklé aa IQs, kU a halál flUltm gyötört HAt tudd meg Aeeám — mondá as öreg — kogy a mi éts U — mikor még török vsltAl iasét elvoműtatok, egyrs tpáosává akar loani. Most is Aat ül a seobájába, sasut elméletikkel ioglallmavs. Már nem tudom mit teglek. Akárhány jóravaló ifjú megkérette már \\ do látni ism kívánja flkst Meg-nem bírom msgsmou magyarásni, bogy mi oks van snusk, már, már kées vagyok akaratába balsagysaal. Most is éppes esoa törtem \|i fejemet, mater bejöttél. Éppen ugy vat, mintha ti vittétek volna el a kedvét. Iu elbsjligjatott aa Omg és momoraan aésstt poharába.! Lajos sem birs egy benső öröméraetet sifoltssjl a hallottak lélott. kosai bácsi és ha kitalálom ksssAletidrAI. Ts^ kU Mittakéat imádtalak bAr taAlaaM kegy masslsism imsés^lJta, As kgsIAkk aaas taéstbas vigalstalAAlse, kegy a kit eatnAtk asmoeoslvl, heaáratáeá lettél V miért lAúsk, sálért sem éorft éjot aa Ittas sssmelmra... i „MegAUI Jelaesl no további vieUsoá La)«e hlssUkb lépve kassája ksllgses meg, mielAtt Uéles. Mom vegyek koaáislé. Hevem eeta. AH, ksssm Ftayveey LaloOi kit mist kis gyermeket elraboltak ée tAiAkaak nevel lek Isi \| Ao latna \|é vslt és vieeaa vésetett ssAttiaekas.* „Hagy lstsa I álmodom T Ali, Lajoa... aaalatkaatam ? Ham bírom fe\'fogaii Nom stédfth Ali uam török. Még boldog is Ukataékf, Igaa, kedves Jul««ám, boldog legea toaai, — moadá La\|ea, mialatt aa örömtől könnyeaö leányt kebléce sssriti Kmléksael^ aeaa aekét parstra, midöa aibaoiusluak agy mástól eaiveink aat esgták, kegy még bah dogok lógunk ieauL Lásd bekovetketeti. Oh, a tslv sem bssudik\| sejtelmei igásak. Ms-\| gálél amtaU la\' miadtt, ml tlválasstat boa attakat. Aa ég megkönyörüli raitsuk. De jer ktdvetem folytaié, — a leánykát pamla-gákee venetTe, hadd kaeeéijem sl Mattör* ténetomot. Midén os megtörtént, Juleea térdre borult ét lalomalé s maet örömkönnyektől oeillogó eaomtit at égrs ét moodá: .Légy áldott lsttsom, kisek utal ki* fllrkémkstisBok, a ki esek síért Aérea táj-dtlmsksl reánk, hogy s bokAvttkss! örömök litestroovt {legyenek, Áldott legyen neved. Ámen I atoadá Lajos és aa Öreg Vsjes megilletődve. gyógyítani, ml Ism A bérem. A\' mtt osar liváses Urnám, s leányt mtg rátdásul sdom )is kell: ssonbaa félek kogy látni sem akár. „Cetk iAaaa rám báosi, - moudá Ujo. diadalmss kiáejméeelil árosán, mit aa öreg asm vsét éeare.* „Misdsnsk előtt vettsees kossá.* „De kimen visssa is jörisk ám msjd snéikul, kogy osak láttad is vsdaa. Nem aéa ss tél Aura moadá tt öreg előre menve, Isáoyt stobájt falé. Lsjos dobogó eaivval ment uláAss. As sjtékes érve $ kivül maradott mig aa öreg belépett, kl irányát mi lysa gondoletokba merülve tslAlts ölni agy pamlagon. As egyksr viruló aroe kaisváay vslt, mig essmti bégytdten tekintettek ki saély Üregeikből. Oeak etép ssAks bajé smlott ép sly datss la válisira. Édto Juloeám, — mondá gyengéden keaeit magfogva aa öreg — tgy régi jó barát kivés lAini, sl fogadod o? „Kedvoe atyám, ssélt>sdaklőpillaalAssal a leány, hegy jenek mogosarai — Oly jól értem msgsssai, ka sgysdtti vsgyok. Társa* ságkaa lanti kis ssksar" „Ás égrs kérlek IsAaysm, ae uiaeited vieeaa, A oeakie aeért Jött tárol kaaéjáUl hoatáak, kogy táged látkooean. Hégi jé barátom Aa ő, ki - „Ha kaAvsdrs Iskstsk atyám - aeák eaavába „magttotam: doffiokbogy ssidegen .Valóban ideges ? stóltmlik msg egy ksag a küsaöbről. Lajat volt ss, kl asm bírta msgét tovább tartani és kslApstt. A lány magám medvt AUt, sesmolt es i^STt mereoatve. „\|U I SooaV ég t AU 7 ée mist magyar tkot ? moadá ss^taéssstt hsagas, még sgy esékre laraeksdva kanéit siisárs Uvéj le éemét áeéngwtt ét snemel mékrsa-f CféeaC mágb Gabonakereskedelmi viszonyok a Dunántul. Dicsérettel kell magemlékesnAok hasal kormkedolml ée IperkamarAkuAk sson ujabban nyilvánuló tArekvéséról\| hogy jelentéseikkel, melyeknek, mint gyakorta megjegyestflk, aktualitásképril egyik féhh borsét, mentül elébb lépje eok A nyilvánosság elé. A pécsi keres* ktdelml éi iparkamara iiistén e dicsé retreméltó baxgólkodók kAté tartónk amennyiben a napokban tette kAssA jelentését 1882. év gstdeségl, kereake drlml, Ipari és forgalmi viisotiyatról A Baranya, Somogy és Tolna megyék területét felOlflé jolontéabOl elsé •orban Ardekkel bírnak A giboikerm kedelmi fiaaoityokra vonatkoió adatok A\| ei okból a követketékben reprodukál jak a jelentéinek asen inkAnAt j „A gibonakermkedihal vissonyobat illetőleg igy igól i jelentél — uj sálaiul kell kijeleatenttik, kogy aiok ei idé uorlst \'lem kedvesók. A gabona kereekedelem e kamara területén nagyon vtétforgáeiolt, nlnea határoiott Iránya msgek a kerebkiédk • klvitrll piserok iieriAse teklntelékon folytonos • felette költségű kiiérleleiéiekri vaiiosk kéeyixa Uft É^uk nyogot e, vigy délnyugot? •s a kérdés, mely kereikidéinkit vAUlg CoglilkostAtJi i nelyoik megoldási oly neliéx. £ kamara toiflleto, kfllönöaan aunak kereskedelmi góexpoutja; Bare«, már (öldrajil fekvésénél fogya la Fiúmén At at utóbbi irányra való grivitálásri van utalva, Azonban annyi akidálylval kell Itt § gabooakermkidilemoik küsdinl, hogy w irányban mámbavehetó ered\' mény, ka kellé orvoiléi mielőbb mm nyujtatik, nem várhaté. A kimutatás, mely Fiume inult évi gaboDiforgilmAtél kOsiétéUtetl, ouk est biionyi^i bogy kaionlé áldosjtlokkal, etéfmiltámil is émk-nyugati irányban tiisierm eredntéuy lett volna elérbelA; mert AacsAii is illett VAiotak rémérdl tértéül csekélyebb eBgsdméayikoek, mégis aránytaiaual ba* gyobb gabooaisállltmAnyok mák utjukat Bécs, Tsseksa, Laaba és Kiisteia Wörg* lln At a érnak ayaglH területre, mint Fia amn At dAl-ByBget fslA. KereekedAisklKs agviB a késieég, a kormáayt .\\bbeti törekvésében lAmogatni, kngy a fiumei kikAté jelesideége emeltsmAk i métfi* b vléékrél, legalább fékép gib<Hii* Bemti^ben, aem aegy forgalomaak A»-vrad Fiamé, Mién smradt asaa kalváay éi elkér tartalom nAküll baia, mely a bécsi kamera teilletée tstmmaUUk és a mely Fiiaestaarmágbaa aáml krévslt> ségnek Arveeé, mlg akksr k a soák Btotában i agymdlváa vsrseajképttisn, ke, méat a mait Avbea watás atáa, sgy viáékikrAt Fiaféká káeyltAal kesdé j agy másik árajulat psé^ M \\ piros Békérgaaé^f basát MagjarorsOg Éladsn rémAbAlu ellssksséverseayetea Svájci éa DéMmetareiágba bévsa el* keidé y • j i * \' Usal él kltltlAi vieeseynkbia \' teaek eensk okéi i miatkagy M elsékaél tovább kall idéasAtk, . tokát mlBéeaok* elölt b küKiél fimonyekAt fogjuk . fejtegetéiüBk tárgyávf toaai. A pérní jtamára területée termé lágy miaAsAgü Argéi bum a legjobban felel meg a friíöMa, elttáialotkarlsgal, hoUaudi éi sgy rémben a AAlnAmetoriaAgl igények nsk ée nuúomboraaéeeéaakaek, még pedig iobbao, uilui bármely mAa fajú buaa. KseA fogy utalók sem aéiik assylrB a baaf hmsó tartalmát, mint lükébb a buiA agyonlóségérs faiaak toklnlotlol. esőn Igényüket leginkább csak aa oross és amerikai gabona elégíti kl. Aa amitikAlAk aaau kiiyaelbaa vanoak, kogy áirél évre egy világszerte ismert mluta (Type) aaotiot pl riad wiator 1., II. ilb. out minden bum mennyiséget bármily bstáridóre elsdbat nak és siallittbainak. Aitán ai amerikai busa ment minden vegy\|téktöl, ment as ÜmAgsaemtél él üsaAgkegyis tnjtiőségek tél. folytén egyenlő msgáayialylyal ids tik sl i nagyobb menny (légekben Is raskély ArultulAmiAa mellett váaArelkató As Amerikaiak lukkal elébb, iem mint termésüket tényleg u európai piacaokra . houAk, már .aa ug) neveseit vtsiblesupp llm (látható állományok) és aratási eUtiiiUk^juk ilipjáu Bxállitáal áielidlii íjáaletokkil áreiBlják el KurópAt, melyek ellinébeo a mi íJAnliUink kéióhbi hitérfdokre, ai elébb említeti aiéuyftk hiányában, ilkirteliBek sutrad\' nak Fé baji gabnakeroekodolmüukuek már aa ia. hogy képtelenek vagyunk pl. csak 1000 mm egyAnlelü, egy fajtájú buaAl biállitaul, a mely tiiituágot 6i kifogásolhstlsniágot illetőleg aa amit lkaival a versenyt kiállítatná. Továbbá mm vállallutuuk msgunkrs semoilíéle oigyobb siállltáii kötelenttiéget, már aiért lem, mert általábiB utalnk mi-gblsbatliB volta, siAlllté AYigy kOalokodéal vállalataink lanyha eljáráss mindin hstáridó-isááltáit kétemé teeg. > B mellett nigyon ii árubotóiB utuükst állja még ii imirikilik után likoláiott éa müvoletelbro mgjaarrtt oross verseoy, noha aat gibonánk UmIi ságábsn fslülmuljuk, a meooyiben sí ormi buta (de cukii ll olcsóbb miuó ségbin) több (élduemet, köveemt i íjiró konkoly I tartalmas, mint e ml butánk Db mindamellett ii olcad fijták üsikflt, hagymAt, bitkkjlnyi i több effélét mm tartBlmismk, melyek A ml buiAnkbin uigyon lokinr talAlbitók Ellenben a mintán vllágiierte iimert fajták, u. n. Gblrki, Odme, MArinopoll, Toginrog, 8ebutopol mvüek t alaérlartalmal és mi\|áoiul)t illetéleg filülBBlJák a közön* légei migyír beiét. A* ámerikalik és erenok, kik i gibnikivltelt ütik, csodálatra mélté ügyei lilitamberek. Kuk vagy uját ériáil ^lékével dolgoió buArd flpöktlIáitiBok, vigy knuioi.ciiumok által hiUlmuio támogitett blnftnáuyo* sok, 8cm ig egyik, aein i máilkoál uébáuy itesmer buta ellndltáu FrmcilA* oriiAg, Anglia, Hollandia vagy Némít- i oritAgba aierapet nem jAtaaik; ók agy* egy ilyen gésöirikomáoyt már nlsdnak, a mig aa nyilt tengeten uiilk) vagy e midőn aa európai kikötőbe megérkeaik. A kötülbelüll Oeuaget kiírják i csim-tettre, a kl vagy bankár, vsgy biiomá-ayei, svsgy mindskitté egy itemélyben éi miilétt ii ily koniignAcsló i libonyo-lilAahoi mik kOaaledaAk ia, már i péat filel^odelkiskitní, ugy, bogy ojeleg más géiAiAk éi vitorlái hajók ii aratAi áldását mlnoea világréssbe vihetik. Ily vakmsróség él slksrbsB vsló blsás ellenében kngyn Vigyük Ibi i harctól mi, kik kéuywrfilve vagyunk 2ÖÖ - SOö waggnn baiAt 10—15, néha kétiteranByi Álla* máson Ii Öoasssisdnl, g ki még e felett etek msgét keste Fiúméba bimaytalea, i mkmk a bitoaitalaa msgérkeséeü géiAsön való egyenlővé téteía (IgsUst* rug) lakstBUeeeég. Hlei mielAtt cenk agy aiam barát átvam, már ki keiieU i ksrfskédósk fastsi. AaeaktvAl peAlg ai eliéék, kvermek és vmtl kitalal-Boksktél vbb Hggévé téve ea árunak Fiaméba érkama, >ol még jó Uetg krll (AiadoasBak, mlg s ksjóokmáflyokat mag-kapjak i ások alánján péaaAakbAa jat hitünk. Mennyi tűiké, meaayi vmaédaég éi mily kévéi kiatBa jár misAamall 8 ka már ily hamiidilmas As táradaágm ataa módon liksiaii ts a msgaakva vélislt ketslsasttségskai\'k eiagoi vsgy isk-o ily mAdsa a áíilapitmt fskti émaeUitetéet és folyi dekánk aslléid alopiát képükéinél, ■■■■■■■■■■■■■ «CTÍHBM\|WPBIWPBP:1P \'AiWniPiPWWP^a Mk kosott kiviül folytitvái, egy l)e estei még oltcnnek gtnistáluk M § \|............................fflrV A frlaeatkaa U ktt«»l elitmerétbeu I tÖiiwWf 1BB Niirii feltet kötésért vállalkozni? merítve. Hi már alkat II t I kemkedófc- -: I jpW réaaaeftjl jalee magyarknal \|ffUil61léi. ^HB Tekintsük általábaa « magyar ara- ^ u émlitfttt nebásaégeket ml ml a u {j liSfcjf^L ^f kplm nlmaatká fleároa tMma ^BTj dalmak agy* ludaoágaiaak ternéayait ^T1\'. 1 . •gJ^W 3 íI 71 £ B ■ MJv« ^Ip^HiMs mteM» >1 . ue tapnataUire jutnak, hogy kard. l-a^l taa im^taa, 5 Jg \|J\| 2\' jj S ftm tagiul ~IAI,a áa. »fl kivétellel miadea t—6000 holdra terjedd ^ • • "J" T3 * « » i 2 M l" ^üo-M » l\| gzá.ágbtu é~6féte búzára talál mik, S^t « 1 1\| I 3 Sí St TT WlmTiMea * * mfi «á»nt pedig aagyokk rén( FimUh VkíuUluk raktárainak legWfbje oly ozflk 3 ? ÍJ J ~ 3 I - "ákkal vaaaak ellátva, melyek csak a 13 \| ^ k* PETÁNOTBA X^fX. mu-laái lagv. arv* ahaMW. k. J part távolítják el a gabonából, da nem ■JJ\'f,. .ikaíSSL íwfc .5 3 f\'* I ! g f* <• P «"».<)^ tífikm mU\\A I agy raaaak koastraálva, bogy a gabo- tttbtd * ^fW 8 M tf^lB 13 S i* I L imáaeadftk \\r/X gf aát valóban Uastlbák. H7 A ho«y iadalaak bo, A vagga • gj B « M l g 8 B ISJ i"---a>v Mim ktiltmet idiiáutiko . á ._. .. ... . iwkbaa rató hiány Igen mgy, a kmti h lUkUrak ée iBBételédókiiik /7SV hanti ugylire. nfl 1 llyfarmáa a karnak adó,, . ki ftla- ke4ak Idejekorán megrendelik ▲ wnggnan SSS S l\| •M,fi ® I vHAIAmAaaii nJámiaHH X</>X uJ ka! Wjronánamku mag- klt ^ t g0ndoikodáinok u)ml ritkái >A £ S 117J\| \| i Jrt ► kMüaoma +é> vM V/>\\ ^ mml tjéről két ugy :m.m butát, m ^dmónyo. 8-15 napi, 1. üW ja ^ ~ 7!JíZ 111 HL Támgé „ü * É < 81JK N Y I- Rl . nfttatína el von 0 okvetlen kell, kogy u Alu a rikt4rban , t fWadd mdg e«k ff <\| £> 4\\ í * 3 fe M E aénal loond allátv. ml efoé«8lvn lagyen m Ml u WidAll m«oyt oem kap, li^v azt \| GO ...... \' l 1 — — ^ffl egéoi iiieunyiséget nemcsak otthon egyke értélaaitkeoee. At Idegei revóket e 3 • Illírt í K m mm mm 1 • • ■ kell keveriie, illetőleg elgáiolnio, hanem ^gi^y gygkm rliottin el iplansali H H ^ I W ^ Arjögyíékek bog) jol meg ii knll roetáliia lot ftM gg)aikl«éHll. B 3 11 Ifi ftjw ftéfféey: Vaflar, I v w . l.mLJié t "fi m I" -2 HR 8aaada, Itad^a klváüllrit lllgyou éa bériueillvg. XlHU Hu^rnuT^^X \' f l^l fi tíB&mmm ut mondja: eme basa megér pl. 10 filét; B X E l b \| 5 1 ■ ■ ■ ■ ■ ■ 1 ■ ...... ■ ■ ! ::lltt4r ^ "Jl mm&t romáiéi éi rootialja fejében 1 krt, lily- n / 1 1 1 1 ® \' L T? P P D D apadá. fejében 1 Káinján «k krt 5 Mgp ov ám Ma\|m I O Ikl I ---- ■ 1 - ijj IJT IJT Hj K tehát n nó omrae értelmében már egy ^ \|yA\|iM\| kétl (Bi\|lU\|é\|Hkal y.^ mtlmoklít ■■■■■MKMBHHi íffr^ lut /Jr^uí m-Jr^rl-^ — dlUutalmaxott különlogessógoi a termeld ée vele 1 kereskedelem, mert kmaám. * labákk amámki, ki mmrn mmaAim. <tkm- jmmmmmmmmam^^mmamm. 1 f ag említett manlnnlácsló aénzt helyet nN ajttoikwa ouwmk. így é? im s nwivtek a. Aa ICggariiál* Mallpaaallllaália jvakat oaáradámó). Hiái«okok,kirák,utaámaki • iAAt í.inr.l . •M.irialkA»M«ilMá«i ^^ kl Umilakjt Amá- láuoaao uitirrt ái kitOnirtall kohogá, 10 íanilók • kuUtotWeii mindaaok. kik kivalá 1 M0( igenyel, l uoniivai KOígazaaaagi ^ 0®gj M áJUl w?0ÉBMl tMmma. A a/Uráaaa> M (í \|> II I? \| m 6 1/ II <k II f\| kf,Mi ^ elnyálkáaodá ollaa, nlaunviia, aukaál fogva tokai Utálnak, al aa maiam stempontból ártalmas, I menoylben ia o ^ utján Akarta* tokit mami »dai, kik mmiaakv m f, B II fi J \| t H \|U II \|( kogy wámot Imi U kllfbldi Makmdá* v mák. aaau kiiUufl otukmkáktt kataaálal- mnnlpnlácsló naktége nem forognt fenn, p«a « mt já kutltiak. V . .. 9 aeqibea a lag\|ohbaak lamaria a). A t5 áa\'Jófáguk daoaára kluayno hotaarwkalák j 1 agy a fentebb említett tétel elenék, i „wIulM. I11\|TMÍ-,lm C (kl lébnk Imuátta ellen S 5(1 km dulmaak l^aayamtaág miudeu aa {d^bee ára Ift kr. \' néha épen eten kllönböiet eletéte foly- ido/. Btt^öíySSTmíSS^t* W^iiái/K„ k-plmlák. ^ KOaifiR mandolalorM.á\|u táo lenne kelyrtállltva u egyenonly n 1\' \' . _\'W \' <m . . - . Ml külföld áraival szemben. Néfit valóban - 1 --\|\| □ y • • r b a J eUon E g g t, III. mimláU.fwiikmrká4 a különbözet épen fttlér eme kftltaégnk- CfValÓdí S2flÍdlÍt2-p0r \'^..B \\\\ MoNlmpmallllák, oaomi.goivavai.uak amailkai hárlya-ptnli kl. • így .rkm imoJétel mindig -p g IW ^ """"g nyomja 8 mérleg egyik réeiét, mart att < 1---« Cffiflla\'lfi^^ kaltáuytág, uukivouítból á. aukorkól vannak kátaitvr vaa l goboai árábao a negyén ookizor ^ww-^ K^IU] novnnHnnrIUoa> kUim^B gflW 8ft\|éi difi, 8mi paa»Hlá\|. ma i 4. nan kápaaoak Nmmllála gyomoiaavat iaketatleaeé 1 teexl a versenyt A kivitel- I h a\| JifaiUlH pBZ5öüpüUli(M,Mr81,kl« ly-k agy aaen eaálra káaaalt óa laabadalma > Egy eredoti aaoakó 10 kr. ..^k —. _____l^í . ü^- ftakai. m k.lOrtáaymákl ia karOWUmvmK mit téMii káaaOlaok, kOnnihu olvadnak, u. ... Uín« itíuhoIu ..... .PL "S ^ÍTf . flSSMM !l« Vlty amtr k-cJJ Wlam-Wak á. alsJgilik a kOuoyU lá\|JLM MAGY-KAN Z8ÁN I P&A rendezőnőt Oiérek által kiviteli knran- ff y,^ S ai.t Egy medmi dabaa alaakámal Í0 br. g™L® kedók részére hetivásáron összevásárolni •^lü ,,0J,6"\'Jr , ! állapéiban jut a belfOldi gy8jtékelyekri ummm%i ^^mÁmd ff „ ^ A lk kmrkAI (lialmaia aarraghaa)a lagluamabh\' A. gyágyaa. amál, Oaurgóa t Plaokuar V, • jobbára cssk ugy hozható további M Vttollll lllOnOireilU, Bnslmpeatl áavány-gyár Ik anjaabél káaaOlt, Imiáauk urdvatM, klkb I nrnál. Afaó L«ndváu: Kim l),gyógyai. araál forgalomba, kogy kell6 rostálás után jP ffljj. J[tía$-aicta Mi. m mg*1 ealllapiió mar. laea kallamaa gyű I jobb miodtégfl, tinta kaiáfnl kawtatik. 11 I \' \' S MC kflloaflaaa óvják a lágaáal saar ! 180 88- 86 8 mégis ts Ilyen készletek eo»k alig ^^ \| II MTz^rrr - ft^FP^-rl- ^^^ mwm <war»i»t8w»ammm nagjbenQ siolgálitot tennének 1 kii- ^^T^ „4„. 1 1 ———————————— gazdáknak g 1 gibonakeretkedelemaek . ifrTS^L.. . ( —___ __ XI TI _I\'10a 10 * II 4. ip. ■ ngy.vaM ■ általán, ha esálsserS szerkezetű rostál v (h. ab\| ■ nn AAV n vh ívnnn t • egyéb piboiiotintító gé^útfjintéoét ^f „ J ■ oHUuLtt J 0 2 0 £ F Igh^T 1 tették. Sserk.) Igen ajánlatos volaa, ha ltjaiyl ai>t.\| i< oiiJ tt a • J iuii T. . A__I PldB^Y " * \|aaiaie»»ion-jryi»rtt iI maguh a kOuűgcL Bzoreztiónch be ilyon »l»«lfi "■" W1Budapesti ftBVftny-gyftr. I "^Ksfe^TTfl " dí I gépeket, inclyckkol aztán csekély lluz- . w\'ífíJJ.. ,„ "1 "TTTI I iCm mE UW* I n4l.tl dij fa.UN mellett . ttÚMg J 1 ft NélfcMxhetlen I lUkMr. I minden psdája annak rendje neriot rr!oww l\| ii.m^ \| ta.m Ja 4 Mm.aaai 1 , > l/l 1/ l II I klml 4íL lt jrfj^ 1 flRlrwwsa minden haxtariifba&!! I budapestI hiánjzlk továbbá l kllkuláczió alapja, \| \|j VaUéi ttnnrpor svákok, oroaakogarak, I A>thmladmg^amg»kWIUmaTlt\|at«wi\|\| isabadelmaiott 1 amennyiben oobi mm tidjak, mikorkip 11 ? 1\'í!fi tjTa- STüS (bodoa vOrOa) pnloaka áa balba rámára I Trfonr Jetit If hármai ekéket I hal jak II árut hiti, mikor eszközölhet- s í\| t Srirí2i « t klle talya oaomag 60 kr- ■ véllkaUaaltaklal. \| \| ttaOaWgMNat«akitat 1 jak I manipuláalót, avogy mikorra \' JbnÜuiiU panta^Jfmlluihá vomddinak ■ Oabona tlaxiltó-roatakat. ra^plógép-\'rmieaaalláií ül I végezhetjük szt el. így pl. o ninlt éven - jl.?!!^..\'-^^^ ■ Xllgiíl-«l8l8Íéktt. \|\| góMaápló át \|árgáoymápllkl.Bt. S Msgyarorszogon közvetlen is imlát m m m táaára Imteaftlfo, 12 káleg latiruso ■ »in?f.n I alán i kivitel reményében basioagy „ Jí^^----^ m --I eíl-BUtl datági m.t I ...imnriaéa.klmi. 10 írttal fizettetett Mii FalelAa aaarkaaató: VAHÜA LAJOfl. I fNk tMémr W etemtg 60 kr.__■ Tavabbá a idva» a leg«<J»kkaaa< i § I 100 10 (héfpopr \| frt. 60 kr. ■ ACB8I1D H. mhmém\\mMíí nemx^il roalál, \| trnnban ibuit nridolmiioktél nagyobb TárvuerkMBtg. ggrmn u6m TÖÖlt^oUpayir 8 ín. 60 KT~ ■ tag. I^t HJM. akM mkOai..... a\'ttf\'JíJaai1 l<,\|,Mf" ■ menni ingekben ssállitkntévá lón és ren mrn—j \' jl mi--■ 4 4. ■\'KM k.1 4 ** ^ ■R ft" ^ . ■ tiJű Jfa érkribelett toIm, u _____ — I W Mrt""\' C ■ . ... c . I tuaaat éboa MjéH néct éö kr. m -------M ár márii 1 írttal oékkeat volt. 8 így ^ a ..... t i "-^lFi ,-r——i"\'.t ttjai Mbar UmU i kernkedí. .....^ M-1 időig, meltben .< ám a keretkedó álul 0ki ^/j\' •l«l»«k •• MfTm T A WH IVlílfT.I.IÜR a fugtuitó kűribe, jatta thalá, -gjon UjrHofioalf ______________________BUTJ AHK OS mULilü.11 tok idd »eu kárba. 1111(10 IS 9 Cl, V,mnt„ hMmtu a Urt (UbUIM) 2M 4-K6. B UlJ A l\'EHTKM HiM moIMt a pécsi ka^r. __BIr« Trlour. r^l.leniCB él \|.id.ai\|l gípgylir . \| taráletén levő vasutak fóokosói annak, "-Bli 6 dohoa 60 kr. a Marglthiii kflaelábea, t\|áal)ák malid aaerkotaiü át Javítóit gyártmányukat mtut i kagy n mi á»nnk teljesen el vai lárvi Lat** áO kr, ,, „m ím n n , 1 .THawrik gmda* • világiéi; mert Urittik más! vamitik ■ Va . mi, - Wniit imm« < —^—^ I aág aaAasásm. tarifáikat knoaalitva, ntgyon martak. JHHHHHHHIHmb V9H\' béad máaaája 6 frt._ MBL^ ^IM ■ ■■ ■ C^/óf<paX, / Kaikk Msanyitáeénl szolgáljanak o követ- LtgjoUtn /mowtfttí lécti mén káovi má- 1 V^MV ^PMtTM^a^M^mar^ t i .ro kané adttok: Teljes kocsirakományoknál Férfiak néja 8 Irt. . _____VEfflB ^^JZ™\' keartdetik s kadspest pécal múlnál a Magraadalésak utáhyMolloi klldaiaak, aoo H^B^H B ^SíjjB /feTaajJá. at\'l61ta-budapesti vonalon (808 kilo- Mkaak h^iImihé m aatak (laiimili) vigr ma magoláa a lagjatáarismbb klltaágár mallod HBHHHHHBHBnl HHl■ hHHBI \'i i I 1 Ráttlémlegciaaégali mám) 100 kilométer ée 100 klg. atái mbti vétkak iMal gjaagonm. a lagioitimk ma dau \' aaámiiutik. KáfaMa a magraadalátt pontot \'^^u\'i. r; .irtü^ Aj ^ I «almok lumri ti 06 kr. kezelési dij aélkll A mokáca- ^ ^iry^.rfléaMm olv^élrám^myiaMlat, valambt mag- \' JU fréMmm jJT ttf 1/^maM. tíoüÍw ".rtrnrr ^v IHpÜM^wr-JBL 8at.-Léría£f)g 100 klem. él 100 klg. ^ . <ft\|BL IBI msKHIg M /lD9\| 1 ****^ alá. 60-01 kr. kasalési dij aélktl. ^Wramvn Or. MMtr-fHo WHKlaéáéAfmkéH ma .lla«aH fMR INI mj^l Cl MÖFi ^jtóíl Ennek eileaébaa a ééli vssat beated 81 \| r m C a I • -I ö J«a 11 B8miill iBMwyi - ^HWilF lm" \' -r- MI kmeoéter után 74 krt, rogyis i ^ • Mt*™"* W** migrudHéinH tuummikmi- ^amari tarftJaléalaté vasutak M ^^^^ ém^^B mMik i^pH^^^^^MBBMB érégákbaa málUtuaak, miat a ééli vaeat ^ „1 .. • , ... r . \| jMÉ TT"??\' y^bji^ • ámí^L^W^tk BUDAPESTI ASVANYGYAK t Ar \|1\| ^tíLmtk, ktUuk, k0g7Vaikdf.il béallják Mg a II >rWi.n ll—lli.amik. bl4\|l\'ir ]\|W . -rfíjMt. JHHB OMpWwMi. •i t.wlank a k.r«krUlaM, Mi; a» a,4.,...r.á. Mm » k.. Jf\|\| j\|ikn« U^M ÍI a/. ntik. áiut atte kfajrattkkljwrtí M bo» —-w. T tM_.. M \' nK ll^^W Mkltn aa —iwaaaáó m~- m 1 10 ■■■■■■■■■■■■HHI^\'Ht ^ \'<■ lllllillj ililn mm Mgáiifiájii. M^MMMMMMpr 4rj»«aékrU hl.Aa.airB lag;» é. MwaHw. ^H gat^tytfas: y VHT i^na^tó^ettO^Éári&^-^teííc :_ __ ív Ír- • ,_W_•_J áHfe^ftHc\| ftleti éoaoekéiletdat él IWya laiaU kl vitait folytatván, y WmU <kite4 kOáéiéro tállalkaaalf Takiamftk általában a magyar ura dalnak agyas gandaoégaiaak terményeit 6 amea tapaoaHkira jntaak, kegy kevéo kitálal tel minden I—8000 kaidra tarjadé gazdaságban é 6 féle basára találunk, mloiánt pedig nagyobb rént primitív melákkal vaa aak alléivá, melyek csak a pert távolítják ei a gabonából, dl nem agy vaaaak konstruál ra, bogy a gaboáét valóban Uaatitsák. Ilyformáa a karnak add,, a ki valamely pasztán egy gronáriamkaa mag* vénáról két vagy négyezer «m.m butát, okvetlen el vib o okvetlen kall, kogy elkészülve lagyen arre, miszerint u egész mennyiséget nnmeonk otthon egyke kell kevernie, illetőleg elgázolnia, hanem begy jól mag is kall rostálnia Igei ugyan kogy % keieskedó a vételnél ezzel számot vei, i mennyiben ut mondja: íme buza megér pl. 10 irtot; levon vn belóle a saját magtáramig való szállítási dijat s krt, keverésért x krt, rostálás éi rostaálja fejében x krt, süly-apadás fejében x krt, öriesan xx krt; tehát a nó szoros értelmében már egy mérvadó tétel; ka ezzel a keretiedé tényleg nem lo veszít, de vészit ez áltil i termeld és vele a kereskedelem, mert az említett manlpuláczió pénzt, helyet o idét igényel, s azonkivQl közgazdasági stempontból ártilmas, i me&iylben ba e mnnipnlácsió szüksége nem forogna fenn, agy n fentebb emiitett tétel elenék, o Wagy-Kaaima, iytM a ten. néha épen non különbözet elesése foly- jbpj ^y táo lenne helyreállítva an egyensúly n küllőid áraival szemben. Néni valóban — a különbözet épen fftlér nme költségek- kel. így azonban ama létei mindig 1 nyomja I mérleg egyik réttét, mart att \' vaa a goboaa árábao a negyén aokszor lehetetlenné tetzi n veraenyt A kivitel- ^ \|-f g I nek egy nagy kootingensét képeié s ll0l9lá\| rendezerint Osérek által kiviteli kmren- í r^fflB^ kedék réozére hetivásáron öeaaevásárolni szokott u n. parantbnsa Igen tintátalan i ■ állapéiban jut a balföldi gjöjtóhelyekre 0 jobbára cssk ugy hozható továkki A V&SOtl menelrenO. forgalomba, kogy kalló rostálás után jobb mioóiégfl, tiszti búzával kevertet ik. , 8 mégis az ilyen készletek csak alig \| K>llt" 1 ♦ - közelitik meg u amerikai kasát. j trkmih \| I A gaadasági egyesületek felette f" V " f \' í I I nagjbeoü azolgálstot tennének i kii- nCT^\'tLiie J io» Umm^y.fai. gazdáknak « t gibonakoreskedelemnek Zr ti . " . .. _... I 1 lo. » f II é. i m m r^y.vMa általán, ha ctélsserü szerkezetű rosták l • egyéb pibouitintiló gépek Urjeedését af n J Mta« manksprogrnmmjnkba felvennék (Meg- >)lm. ,<M tették Sserk.) Igen ajánlatos volai, ha i.\|u ónip. no.ip] üj»i mm *m maguk a községek szereznének be ilyen l^Yit 1115 TT ^ ^ géneket, melyekkai után coekély hm- a tWi iám Jaa aálati dij fizetése mellett i község minden gazdája annak rendje szerint VrS.K i.\|iáma. tt.mJá4 awata^i megrostálhatná, megtintithntiá gaboná- J fíR f.1! J; ü M ST.S ját A migyír gibonikereokedelemben 4,\|,iuH hiánuik továbbá a ksíkuláczió alapja, mhai«Hwi-\| amennyiben sohs sem tudjuk, mikor kip {\'íj} t f! ti • i j\'Sff bitjak li árut hui, mikor eszközölhet-1 j\| i. ao {J^w jük a minipulácziót, avagy mikorra végezhetjük ait el. így pl. a niult éven Msgyarorszogon közvetlen U arai ás mmmH—mmmmmmmmmm—mmmmrn^mmmmm alán a kivitel reményében buza nigy mennyiségikben 10 írttal fizettetett. Mig rM6$ tuWíi VAUCIA LAJOfl, aronbaa i bnzi adóinktól nagyobb Tánmmk9mlt: uowruA„ móm mennjitég^en szállíthatóvá Ión és ren déltetéoi helyére érkezhetett volaa, u ár máris 1 írttal cnökkept volt. B Igy vajmi sokszor károsodik a kereskedő! Mindennek tékát gyökeres orvoeláf kell; mart a gibona megvásárlásától azon időig, melyben u ára a karaokedó által 1 fogvuztó kezeihez juHiIható, nsgyon sok Ró vesz kárba. Mindmk mellett a pécsi kaimra területén levó vasútok fóokosói annak, kagy a mi ^innk teljesen el van zárva a világtélmert tarifáik más/jviavtak tsrífáihoz hasonliíva, nagyon inainak. hinoOk kianayitáeáal szolgáljanak o íövet-kaaé adatok: Teljes kocái rakományoknál kanedetik a kadspest pécsi vsaétnál a aart^íórincz- budapesti vonalon (206 kilómét) 100 kilométer ée 100 klg. atái vükak aaaai magoltak, a a.iana no «iu lé 06 kr. kezeléai dij aélk6l A mokáca- jémam -a,a \' *** Pám él pán kuni maiaa: Villánytól ^ Ti.T^TT^T^ 8at-Úriamig 100 klom. és 100 klg. / atáa iao< kr. kaneléai dij aélkál. Fétárzaarvaa Or. MHor-Mo Ennek ei Ionéban i ééli fant beeiad I lr na I ••Iijulli Ml benéter aiáa 74 krt, vagyis i _u ^ _______ i^i_ . Ml . ._. , T éa lablaaaah nmHj ia Hl>lw ailk&J wvo- ^anari terftktéaiaté vanUk 61 \'A /.-kal ^ , ^^ wJfZT^m m* drágábban aaálUtuaak, mlat a ééli vasat r«txmt) ag aun. kérnaly ép ily koaoaa vonalán, Bbból \' ám t at oom.. ^uTm m ma kitiaik, kogy Viképna bénítják mag a ai ormgn káaamm ás rtratim a a»«.-+rar mi vttauuak a kereskedőimet, mely m tpAgpaaéo^Aor mt«. v itar. wia.«»r áláilMU kényncfWjutbe jaá, kogy gaaaa M tM aámm MiM \|Mk 6r«k6aoa u ngy« oatlfák fociartó ** lartaooéayoékao tartno magát Piáig • ^^ gáimmk mm i;4Mk kmjpá81 > ^^^^^^^^^^^^^^ \'ékei i noéyal a viédkt pbmUrtám ^HHBBBBHH^ (lejemuek nllárd itiplát képükéinél, Dl mmI még almiaak gainűnlik kl merítve. Hi már slkorttlt a kimMéék-aak u említet! nehézségiket mind leküzdeni, i I. nagy ágygyei bojjol megvásárolni, öoouállltaai, mgüntltanl, egnllsálni i 6 vsíűtra kosai u árat, megint agy ángy , tkadálybá üiközik, Vuataiik raktárainak legtöbbje aly nük bogy ások 10—15 waggonnyl iikn-máaayal megtelnek. A többi árat a aaabad ég alatt kall elhelrnni, a hol ugy i kogy tikirtitaik bo, A vagga nokbsn viló hiány Igen nigjr, I keies kedók idejekorán fiegrendtlik A wsggono kai, jle i gondnskndáansk vsjml ritkái van eredménye. 8—16 nspig lo elhever1 u ári i nktárkai I I feladó még enk folidásl vevényt sem kap^ hogy ut értéknitkeoee. Ai idegen vevéket e körülmény gyakran riasztja el a piaczalu kon vilé üsletkötóslól. f(Tága hév> , frUaátWaTe kilftiö alUaaaréabaa I UjidiaW t réiaaeftll jalu nagyarkomí [friss töltés. 1 jBawfalapimlalmoitlé /Xaáraa tüáma aaaaeyátXST^B\' goadkivlli taáaaavdáa nvaayaHt forrá», amly a hois AjV gHMtl aaaÉagyolaoa vagyéamall aaalálpa la a básal egyetem* tagyalaamalaal aaerial te lolmal miiitlan keaaá hatouló aavaayavla íoi iát o kink kaikat ét alk •tvésaoiaak laaaa igaafaléaáfákoa ^L/1 F PET ANOZB A Nrj^X (a. p. Huraaaotnbat) iaUaaadftk. ^VJ Hiktáruk óh iHiiiéleladóknak^ 4i6l«a«ma aJftallAllfc Bmy aűaátaaaBS ktaűaiiOaaak r>l«Jo vilaaaik, l dagé ,J8IÉ€HKMTI névvel leend lllátfl. válé ágyolmnro málló. ^Wlünt kallamaa Idill ital kl IkdMi konal vegyítve, ^^r^^W^mladau keaaá ka áoa ól lOlOlaul. Mt7 tv Ma Ma\|ar A te FUJ — Wlbrfjrt ötig cjrtfikSI kéli ea^ltiépekn ia Uutlló Makaakal urtok raktáramaa; mm 141 Ma L mOballi aaaa kaml gvtri Uruékvk ollaa mai gla itauaaa mm itk—U rSha aylIalkaaaM WIIMOk K«y áv éla a H«utvl<h 0. katjrkal oaig iimIQ\|i aaaa kaai kieeiüaiajrt doti-ro^a. Oagj aa által titMiiI alriaaaaa. á ajrUriaa-aig utjia akartam lakát tadtnl adui, kik tul^Uuaki)i. kosioli lábuk Imdáwt ollon llatáaaa Mik játilia mullnU, kaaaailati ite-laHémal a\|yftl, wwaapikkaa, maaugja Aa kr. Valódi Szaldlitz-por BidipeaU ásvány-gyár f# Miksa-uieta Mi. Budapesti ásvíiny-gyftr. Nélkülözhet len Vatídi towirpor tvábok, oroaabogtrak, fbodla vöröt) polotka át balba ráaaára \| kilo oalya oaomag 80 kr-__ rmHuikdpnfcrjfmIiuihé vomddénak la aovnvo, mindtnlála fámtárgy liaoli ■ láaára baaeaálvt, 18 bádog aatlanme 48 kr. , _ Firka UÜllté mr \|0 oaomag 60 kr. Tőö te Héfpafir Ifrl. 60 kr JÓÖ í\'o tt/irotf jpriyiV 8 írl. 60 kr. tOO i\'e aifitotó piíiton é Irt 60 kr. í bmaat "jfcJwa méct 46 kr. í dobot piikdni/ i* mirménf a kaláaról jóiállái ayujtatik, 50 kr. _ • Finom glycei it kígrauimoiikiiii 1 írt. 60 kr. ♦) Aa a rovat alatt köalOttekárt aem vállal lolaióaaógot a Saark. j GUTJAHR ós MÜLLER 286 é-86. BUDAPESTEN. Eliő budapenli Trlcur, r^ialemei éi g»8diiágl gépgyár a VfargMkiil kOaelábao, ajánlják aaolid aaarkteeil át Javitolt gyárlmáuyukat miat t ^mmfm^mrnmtm^t^mmm^mmm i i ....... Trleurdk \|aida« ^^IK^^K^^^^^^^BHlM níl MMiBlegeeeégak la.* irrirn ff* i ív "V^Ml StjAértkék. \| jÜbL™^ t^JMm leateltaNatk i JHRMI Ck^áf^pi tarai. (^rnkmn ttiták. * • I I Kop<aló\\»tt,k PHPHHHHHHHHBMHhHIHH Haapoij/ itmwk atb Mf* irjegytékvk klvámmlrm iagyva áa kérmealve, VitmenUt tirknúu a kórt (lábbeliaél) Simává tatai, toiadeu a lábakon kalvt* kaal fájdalmat okoaó oyamáat oltávo\'ii, 6 dohoa 50 kr. rtidaca Jutom ptctélviuie 40 br, V9Ht tlmtMpor l»éa<i máaaája 6 frt ítgjobbun JinonUloU lécti mén báevl má Mája I Irt. Kagreada\'áttk atánvétallal kUldalnek, ott magoláa a legjuláaranbb klltaágár mollon aaámittatlk. Kárai Ili a magrandalátt poulea elvaahaló káaaal m^gjalöliii, valamiül mag-ntveani, kagy aki amuány poaiával, vagy m < ( vasatlat klldaaaák a MhHIfAlé árakért aa allamarl Mg kamakadlk. 0^§tmkiéik ugyoM mtptMdiUtaél émiedmáiyka lUmiüuk 65. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szerdán, augusztus lS-én. X. évfolyam. j tuaetivttaü VMmí FölSp kSayv !j I kamksdésa. tljtiresfcéa mttm. 513. m I * ——. \\ tmanetoat arak t %é« évre \| frt I tmr% 4 frt. Nyedétre t ftt í . I -i \| •M"<et«eeeyek 6 hasábos eeUtser \| •fjwwír í kr.. tSkbaeSn kirdelfceéi 6 I kr. jkfr^áij SS kr, . A» »«ráw i (tféti ktittoki Wrdetmé- \| I aysk m kr. bAyegdijae Isiül 100 szóig I Irt, HMlil bikm ásóért \'/t kr. • —- ii i i \'„• ■ SALA MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASAGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. fa* ItnJ szerkesztői iroda, Heve * kp «pi-részét jjletó közlemények kSMss-dők Bajsa uteaa 4. mám. Bér—nfetlen Israitk osak ismert kezekből fogadtatnak el. Kéziratok\' vifsza ím küldetnek; WymUri.p»tUior\'á 10 kr. A. Nagy-Kanimi vároai asabadelvü kör, a Zabmagyai Ögyv^egjylet, a Nagy Kanimi ét Délxalai takarékpénztárak, Baokegyesfilet éa Keraakedalmt bank hivatalos közlönye. MiaJILIJJ XSTSVKXVT XÍTSZIIt: SZIXDlff tl SZOMBATOST. Színészet Nagydüuiizsán. (H. M.) Egy kitűnő magyar \' színtársulat fogja Yároauakbatf)megkezdeni előadásait e bő 2 dik felében. Oly titkán van szerencsénk egy n > kor követelményeinek egyrészt a a magyar ssteművéeaet magas állásának máaréest megfelelő vidéki ezin-tárául áthoz, bogy egy ilyennek ide-érkezését valóságos eseménynek kell * tikintenünk, mely megérdemli ugy kulturális, mint nemzeti szempontból, hpgy vele Upunk élén foglalkoznunk. A színművészetnek, ha valóban meg akar felelni cséljának, cultu-rális feladata van/ mely abból áll, " \' hogy nemeeen szórakoztatva a finomabb ízlés, a jobb erkölcsök, a társadalmi erények iskolája legyen. Így * fogták fel n színművészeiét annak általános hatását illetőleg minden időben. Nálunk neonban, különösen %z ébredő nemzetiségi eszmék korában, a színművészetnek még spécialis feladata volt A magyar sisinművészetet a nyelv éa a nemnetiség ki-1 váló és páratlan tényezőjének ismerték fel. E hely Ott nem saándékom ku-1 ütni, mennyiben teljesitette a magy sr színművészet ezen tisztét és feladatát a Bacb korszak germáni- i ji sálé áldássi alatt ée kéeőbb ie a \| j\'; 60-as években, — de hatáaa tagad-h%tatlan a a magyar ealtur történet kétségenkivttl egy érdekee 4fejenetet . fog szentellietnl a magyar színművé-saat hatásának a nemzeti éleire. Aat aem szándékozom mélyebben kutatni, hogy a magyar spin-művészetnek van e még most is feladat* a nyelv ée nemzetiség tekintetében. \\ * Csak aat jegyzem /meg, hogy a kérdésnek két ága van. Az a feladata, malyéjyel a germaaizátié ellea birt, mint folytonos ébren tartéja a nemzeti nyelv ée anemzetiaég iránti meleg eaeretet érzületének, es a feladata mai aap legalább nálunk, már nincs. De igen is, meg van aa a feladata, bogy a hasai aaiaműiro-dalom nemesebb termékeit, melyek irodalmunk fejlődéaét, haladását és gyarapodáaát tanúsítják, jó éa élveshető előadás okban mutassa be ott is, hol a lakosságnak különösen azon része, mely ritkábban fordul meg nagyobb városokban is, sokszor éveken át is nélkttlözni kény* telen azt. Asért buzgólkodtunk évek során át a magyar sainmfiveaetért ée pártoltunk minden mozgalmat meggyőződésünk egész melegével, mely a magyar ezinmŰvéezet meghonosítására városunkban eaélzott. A mi késik nem málik^-Jíe^ vagyunk győződve róla, hogy ha ladó városunk na évek multán önálló szjnháai épülettel is fog bírni; de add íg mig ea léteettlhet, pártoljunk minden jóravaló színtársulatot ugy, hogy ne kénytelen ittessék a részvét-\' hiány keserű emlékeivel távozni inH nen városunkból, Aradi Qerő társulatát igen jó bir-név elöai meg. Igen defék férfi és női ftngokbéi áll ea n társalat, mely ha- zánkban aa első raaguak közé trfr-tosik. Igaz, hogy^ nem a legszerencsésebb időpontot választotta, mikor augnsztua második felében kesdi meg előadásaitj, mert még ilyen időben eőt még saapteöiber elején is, hogy ba .meleg idő van, a közönség nem sssrst ssinhásba járni, hánsm szereti az estékot a szabadban tölteni, vagy szeret pihenni, hogyha a napot a azőlóbea, vzgy a vadászston töU tötte. De ki tudja, taláe Arady Gerő társulata igy is be fogja, édeagetai a publikumot a jzinltázba, aat a publikumot, mely. valamit azivaeee íeláldoa kényelméből is, ha valóban nemee élvre ée ezérakozáera talál { mert aat talán maga as igazgató ia tudja, hogy még a hazafiság éa nem-zetiség \'szempontjából ie nem lehet a közönséget kényszeríteni, hogy színházba menjen, hogy egy törött-fasék hangú énekesnő vagy hangját vesztett énekes szánalmas erőlködéseért pénzt is adjon, e ezt elnsvezne nemes élwsetnek, hazai ssinmQvé-szetnsk. Arady QerŐ mindest bizonyára jól tudja, s nem qly társaságot fog ids bozni, melylyel kudarcaot\'vallhatna — Saját karára. As£rt felhívjuk a közönség meleg érdeklődését a városunkba érkező saintársulat irányában. Felhívjuk váróénak jobbmódu iar. lakosait ia, kiknek hsaafiaa ér* nflletéhca szó nem fér, a isintársulat meleg\' pártoláaára. A méltatlan támadások, melyek* kel némely oldalról a polgártársakat folytonoem gyanúsítani ee rágni- masni meg nem ssdenek, ne keserítse el őket egy pillanatra sem. Mutassák \' meg, bogy a támadások rágalmak, bogy a szűkkeblűség és előítélet eagyvalékoa szUlöttei, melyek rövid időre homályba borítják a józanabb gondolkozásunk elméjét is, ds me&y komáljon előbb utóbb át kell tölrni á tisztább megismerés, az igaaság fényén ok. Városunk lakosságának alkalma van most a magyar aziámű vészét iránt bódolstát kimutatni. Egyesüljenek mindnyájáé Arady "Gerő (társulatának pártolásában, bogy bUsz* kéa és öáérsnitel demonstrálhassuk maj dan, hogy; a magyar ezinmflvé-szet ál\'andó eearnokának Nagy-Kanizsán jövője van, hogy az nálunk nem hiu ábránd, nem mul6 kép-aelet. I . Két féle igazságszolgáltatás.) (T.) Mikor lásitó ée \'láesdó külön biriónég,,l elé tartozik, mikor bOnszernéOek ée végrebnjténak más más mértékkel mér aa igaaság kese, mikor aap, ki bűnös eealakményre ösztönöz, törvényeink védő szárnyak alá veszik ée oeak a féke veee tett lakol, aa az izgulni ée láaitani •) JéUaU sa nhllflkl atyéiéa ■rizikót iHttbk ia JSnak ptifck. aalfak tsukitánuk ssk susdshMta hlNHkeHI. éa asáal mi mágaaBi tartjuk alipéfNaak, kojy tymjihsjg is—lnllófc sa ssSm hÜMiai MSwiifci\|i Maa UM irataik; ■M wm strk (Irtinak sl auuk k^listkM alfl, kW má ittas btotatt 4)éiigsslwt saokatanikt slsfia ékaNakkiljwnH Is vasast s Jskak«l issÓMskáljskask rvftraját U atyul unjak. sssbsd t Ott ss sféls kitöréseknek mist 1879-ben z Yerbovay-iéle becs volt, amilyen Pozsonyban a zsidó bsos\' volt, és amilyen fiudspesten moet as Istéozy becs volt, — mindig el lehet készolve a társadalom. Nálunk ugyanis az a szokás, mikor valamit (elkapnak, az aztán fsl vaa Kpva. Mi kor valamit szabadelvű intézménynek hirdetnek, az aztán „ne syulj hoszám virág és bálvány, meíy előtt térdet fejet kell b^jtaaia annak, a ki magát megköveztetni nem akarja. Igy voltunk miaden, 1848-ban született dolog iránt, s basa év multa után 1848-ra vissza akartunk menni, mikor pedig aa már annyira meg volt baladva az élet által. És igy vagyunk a 48-\'diki sajtótörvényekkel most is, mely a sajtó vétséget az esküdtszék Ítélete alá rendeli. Hogy pedig ez mennyire vlaezáa intézmény, tapaas-talbattuk már elégaaer, de kivált zavargások alkalmával kell tspssz-talnunk, bogy a legtöbb zavargás a sajtó utján elkövetett izgatás ered* ménye ée hogy a szerencsétlenségeket okozó izgstókhoz nem lehet hozzá férni. Magát ez izgatás által félrevesetni engedő kie bOnös, a ki tettlegességre vetemedik, ez lakol, de ki Őt. addig izgatja éa lázítja, mig, tettlegeeeégre nem adja magát, aat a sajtótörvények megvédi^. Alig van rá eaet, hogy egy egy izgatót alitélnének i\'\\ „Kleide Diebe hingt mas auf, groeae Diebe llest man laufen." Nálunk es eskQdteaék politikai ée falekszsti ügyeknél mindig elfogultnak éa igazságtalannak bizonyult. v i „illír ürfiiíja. A nőkről. \' ,1 (S (flfare stéa.") fiis—illl: Bellist Sándar n s<k ® fSidSa, sa oly nagyon prózai villgkaa, kanonoaslf tekintetében leginkább olyzeek, mint a rózsák, mioj a kolibrik és pistaksk, vagy mint a keleti gyöngyök, vsgj s ssns Is a költészet. t, f« {amint e dolgok asm tartósnak a jasfcukas/Jumke, ép agy ók asm fognak TgsilWilzi, ha aat nutrjdk állítani, ssikép mss fk asak, kik a puskaport, a vasutakat, vagy a távirdál feltalálták. Misáseealllet elysnak fk társadalsd üetaakkea, anat étkeink kéiaitéeéaél a só, mely startja as éuü, ka kaSayzflt bdStfc Így ígee terasésasiss, kegy bsjyttkött vannak a Hegftsékaél, máj mflistt sainie fU m asklk Issjsllázisk, s ^ynaksr asm sssg nekik sp kis assla> Bsaslgttn n süsüi M ilililíli; snsrt lakáka Sh V^MW kák taÉitS bódolám kéejftsm ítéaak, aual aa sratt tar#nysk és j^lSlilst laeéI vaa tekéi sa, mig a M-M^aek sa alkn, sáHg a nfkneka gySn-sSgéen sjMténal Maáeéa. tása által; ds ssért a nök értslpisége Is msgálljs a saját helyét. Msrt ha valaki, agy 0k értik legjobban s bonsstsnt, és sst ssi léi fiak b elismerjük, midén a saép pirosra •ült mslass psoaeoys oaábitólag ingerli IslsIÓ sservaiakst Tesndftkst ssrénysbksn végzik a férfiaknál, kijátssák ss időt, kegybs módjukban áll, s épen saért idejüket igen fél t adják beesataai Is bassnositani. Amire a kárják, mindenre tndnak idót ksritsni, ssapáa a töredelmes msgébsssállás eledásá-sáaál mondják mintsgy jövőbe látó érzékkel: Ejb ? megjen még ennek sa idefs. Igyékirást a afk IvelsssirŐI száadé-koatsm talajdoaképee kai, kik kSiSmkeaia már osak sa okból többek nálank; mert ksdresek. ^ . Tshál limsieidiai, amit esek el leket róluk ssondani: i Sseretík a esiaoeeágot, és leginkább boaűekaikat virágokkal, vsgy diadémmal A tulságoeeágig kedvelik a aaóhsrözot, a tsleealéet; azonban örvendjünk mi férfiak, mert eeekst legtakább osak ssfát nemik köriben folytatok. (Tieatotet a kivételnek, midóe agyeeis nskflnk is kijat< kstfk) L^r Inkább reéjak pasaroltae tenaésnet mindenéé sjéadékait, melyek a eaép sssssljét kifajeaik, le mdysk a amvskst gylay\|rkSd-ts4al képesek. 9 BsssnMtkatlsn egy tfje leéay, kinek kedélye éa kUSMe Sesa bisgsjldbss van kflM Máséval\| - ae Siet tspsssfslfN által tadóasá lett atk elvesek ,ksd^kmémrti)<. keüsfikst, áp ag*M fMm§é JmM ssásnyanél zakisé saÉsskke -wr1\' étsssdHai, mig ^asatalal Igas érzelem li ssm tettetett, midón vslsmt iránt Imádássserfl rajongással vissl-tetnek. Ihletéadk msgsISa náluk minden más IndSlstot vsgy sssnvsdllyt , ;alakoako-dásaik szonbsn hallgstsg beísmarlA gyen-gselgflknek, Is Innét van, bofvftdndec igényük, min dm kívánalmak «u A férfi e sivár valót a nfi a férfit a sssavsdéssibsa van teremtve. ók rejtik SMgekkaa aa éiei idejét, essr betse korakben, miként illatozó virágok, és ésbssdaltebb korban, mint snmstos gyü-mtHeaSk. He sa M6k eimnltéval is még igea sók nyugtalan férfi szívre gyógyirt hsansk, asm is kell nagyea fénybe vonoiök osáhi-tási me«térségükét, kfilSnöeea oly férfiak ellenében, Uk mbdea saoknya snbogásra vlrflket izgatottnak érsw. A asalédi tttabelyaé), a kedves otthonban igea eek olyant tndnak eUfálliutnt, ssi aakSak férfiaknak Isiseik. És a nó neks sebbea féUk meg tUsbelyétíl, miként a ftrfi. A Tárod nók áksaeeólóbbak, de saért nem kevésbé bsMédeeebbek a falaséaknái, esek mig sa slóbbUk többaylre bidsgse hagyják a kedélyeket, addig Sn atóbbiak bbaissaeabbak. Nlssel^slt sst vetik snsmakre, begy s sók tréfát Érnek es énaaiéségbél, trUát s bleágbü. Eaek ellenébeD utaljuk őket, begy Séneik meg olak egyaser as atosán sajgó s fi ia bájé tSmeget nem satke a aé fhínak a IáménL-¥ ilhMibfllébsf a 1 fc-W, Mii kegy ls\| sssaosy iega- i+i-Qfűűl; -Misik és mstyebkea W,sbti Kaki* swkik még a ealvnk 0ÍaS Persze astáa as esadálkoazaok, hogyha asenlmi tárgyuk ^Mlooik, ad vük irányát méefelé terelik ók ia Vsnnsk sseHslett kin nók ia, kik megvárják imádóiktól, bogy fogaikat legalább ia gjfOogyekhSn, nyakukat alabastromkos, hajakat aa éj sStétjlkes bassditsák; ds kát aéaetSak\' sasrist amely só kinséga aaeyit sssgkivée, legjobb, ba kképaél ksgyjak, Is nem koptatjak aláaak esipóinket \| A titokuljea magasságért, mely tál-szára/alja aa embereké, legjobban lálgal-ask és vágys^kssaak a aók, ép\' ellentétül s férfi»knak, kik regaeskodaak a fSldiekkez, míg a nók vágya ss lg fsH ttf ; mert hitsk; \|«gy SÉlkdea nagy dolog, minden selp Is jó, ml embert nagygyá tehet, omk Mairól sÜármkiik. Ilyen bitben volt OoraeUs a Qraeobssek anyja, \|s lajips, kora nem Ismertn el aaoa emberfeletti jbusgálmat, melylyel gyermekeibe oltotta áa erény iránti tieeteiotst. Vagy alsslak egy DAree Jékaaaát, aa erlesasi ssűest, mint Upes nsmeetlt lel-ksaitani sasa alsóbb létegMl saármaaott aft, saját léleaáavát oly srllylyel biresatslvz igaznak, bogy irtébb maga b elbivá, begy 9t Wsóbb hatalmak rendsllk rrseosiaorseág Ott vaaaak a vlrtasak, káay sesat lista aé volt esek kösöjt, ktk meggySeólé itkst ée kitakst vkükkel pseaételték T iMaylJs énftekydhb kjebbsalvSek mint a Nrlal, ae ákitaleWg Sa jótékonyko lés ft jeHemvSaásak, Is ka valakié, agy a ofikaéí kell ksresnSsk mbdea efiSyak i§mk eaak fSaésfaak keivee \|é anyánkra, volná e oly ftrfl, ki nem aseretsé anyját, és igy általa a slssmet? Nem, se sem leket, ée ba valaki sa alknksaót bangostatoá b, senki ssm hinné sl. Egy kép története Német után. Irtat Tankéi Kikélj. Aqiriedai képoiarnokban vsa D y k kirsa festéae sgy teatméays létsaik, melj L Károly angol király gyermekit ábiáasljs, B pompás kép kelstkeaéeea kóvetkesó kis történettel vsa egybekapcsolva. Van Dy k t Jtároly msgbíváesiely-Ián Londonban idóeStL Lakását egy pompás nyári lak képeaé, melyet magas pártfogója ajándékozott neki Egy nyári alkonyatkor a fiatal mlvésa kl még akkor aem eh tft éves, geaiálb hanyagsággal SltSzkédve egy izMstelfss pompával bwsadsostt azobábaa IdSaBkt. Vsssss vonásain kánai Itt, mtg tagjai ssbtogy leverten eetngtsk alá, öt aa élet, mely ezer b&Jakkaf tsUbdtve \|etts körül - sUea saenvvel tölte bt, mi eaall eredt, msrt, — Tea Dyk a azeeveáélyes, láagalé éseelmS mlféaa mér tabréltane omgáL ÖeSamagAval slégedetieeSl Olt egy pamlagoa eetót pillSnSMtkkl mérve sa előtte álló két ^ •irssir «yfte kaeeety Ma ÉaSMtkkl mérve sa Ve IMg^f — a mi- I X&rs r It^t pKriMije «jj\|en eoha aem aza-fmii talm még egy eeküdt eem amit, b* * törvéayeaék Imh, fér* iáié vohi, dl »«rl ii eekodtmék •41 Mik inbidilfl íatéatft^ayáek TM kikiáltva, hit aeaabadelvOaég rová-•Ara olyan itáletokkel áll ild, melyikhez fanatizmus éa elfogultság Polliikat vétaégaksál a bUoífct fölmenti, aa árlaUaat pedig olitáli, párt zaempoat szerint Feloke-aoli dolgoknál Appen igy tees; Istóozyt oaak nem rég mentett* fel, holott aa oealári vádlottakat biaoayajal ,ili-tálte volna. Mert fytóczynál aa dön* aOit, hogy zaidó illaon, aa enlárinkáéi aa döutött volna, hogy zsidók, aa aa eekodtaaéki igazaágaaolgál-taláa. Éa imádja valaki aa eakadtea-kait ée bajtaon előtte térdet fejet, én aat a hamis istenséget a mi vieaonya-iak ée körülményeink költ nem fogom bálványozni, sót testtel lélekkel ellene vagyok. „Ma nekem, holnap neked, — ma éa felettem, holnap ta feletted mondhatnak egy elfogult-eág avagy pártáién vedéiy sugallta ítéletet, ée áldozatul eetél a rögeee mének, hogy aa eakodteaék a [mi viszonyaink közt is helyis, hol a \' birák páriái lázára vagy folekaneti elfogultságára vaa biiva nem osak a vádlottal som, hanem a társadalom nyugalma Is. Mert ahol a lázi tók tudják, hogy a zsidók elleni láaitáeért zf esküdtszékektől. tarta aiok nem liliet, ott derűre borura láaitasak, ás életbe lépnek a buda pesti rabló események, hol aatán a tOrvényck rendea közeget által megtörténnek aa elfogatáaok, az elitélte-téeek, aa okozó pedig, a honszerző ée láaitó tovább folytatja aa <5 öldöklését : mert na 6 betUi ölnek, rabolnék éa fosztogatnak, csakhogy a mások kontójára ée álarcza alatt. Igaz, van egy jó reményaég itt ia, ée pedig aa, hogy: ba egyszer a tömeg látni fogja, hogy a lázítók mindig aaárazon és biztonságban ma* radnak, s mindig <5 lakol aaok helyett, talán meggondolóbb lesz mi* előtt kitörne. De hát ttgy leev-e cáak-ogyia ? Mikor leea ? Az az, hogy lesz-e valaha ? Lehet, hogy leez, de min ez bekövetkezik, nagyon sokan mfjwfl vedheink még, -ée hogy be következik e, na is kérdés. Mi már cégen ettfgtítjalf: öt ij0$örv tojik nv ideálénál, éa oOrgitai fogjuk eg után is Czlkk-Czakk. (á politikabát ás táswáeUmkát) Negy a nyngtalaaaág áe a Bever na európai kontinensen. Spoayoloraaágból forradalom kitörésáask kirs krkseik kosáénk. Valami böe vitáa őrnagy belefáradt a boeaaá bákábe vagy talán vágyódik a nagyobb dl* osöeág alán, fogja magát ás alárendeltjeivel kikiáltja a köaláraaságet Hátba mágia képéé elboleodltani a többieket la, Volt már pálda reá Spanyolországban, a siker eaetán a marsallbot (atáget legalább le a merása váUalkooá felé. Es Így rontották elSpanyol-areeágbea Alfonsó király sssptomberi kéj-ataaását, mely alatt sorra akarta meglátó gatnl aa európai ad varokat. Igy moot kény-talen ea utal jobb időkre hsiamtaai, majd mikor oeeodbea lese odahaaa s nem kell iái* nie neki, bogy basa sem ereeatik többet, a hogyan Már aaintán megtörtént a katonai kalandok keaájában, a saép Spsnyoloraaág-ban. — Hja I a királyoknak sem saabad mladoat * De aemosak Spaayoloraaágbas vaa ba) - aaj. Vaa Bálnak is belőle. Ab a sok isgaiáe, mely egy kedveaeé vált jeleeó érdekében nálunk évek éta járja, végre tettlegességekre fajult De Pilátus félre áll ée mossa ártatlanságban keiéit. Pedig kát vagy nagyoe oealódik aa, vagy táleágo saa najv aa, a ki aat hitte, bogy i a nagyon la világosan megyaránott aubtilja almáiét, mely nem meaaee állott aa egyenes le) ki véstél, más gyflmölesöket boaaoo, miat a mioő-kot boaott Vssasdslmss játék a nép saoovedélyelvei való játék, mert oonek aa alja, a mit agy technikus kifejeeámsl igy aaaktek ae-vaani: asŐosslék nem érti aat máskép, mint a bogyan aat — btaonyosan valalionnaa jött veaányaaéra — Hudapestsn a kerepeei atoo demonstrálta. A budapesti rendőrség majd elvégea, vagy taláa al ia végaoU velők. De eeekel látva, sgy kérdés villanik meg agyankbea. Nsm volna (Möelegae pályadijat ia ki* tttaai rája. Mbos-a ideje már, bogy asaéUeuu oeő-oaálékel is mogfékoaték ? Aat a osőoeeléket mely nem aafta mag Oeaköt dobni a társadalom alkotelemei köaaé, a folyton aaltja a lángolt Aat a mailami esőosaléket, aaely felkölti o durve aaenvedályeket megmétalyeai a nép erkölcseit, mely irányi ad á fák talen kiosspongásokra t . Alt a áM aeöeeeléket, mai; fol* (tolja 1 társadalom békáját » vakságában aem akarja belátói, begy a nép, jéaaa eaeé aek megmételyeeéeével rést at a mákod-Ságoa, kseáre dolgomk a reáoúáeak, kétségeséé tesei a jéaau baladást ói magmérbst Un anyagi ás erkölosl bért okaa S körnek? Feleljetek rá H, kik bttaekén valljátok magatokai asou boa fieiaek, mely baaát aa ájabb alkotmányosság kttaaöbére veoeüák t 8aéebeoyi, Deák, Koesutl^ Eötvös. /taaoárdfii. Különfélék. fi A klsdedaavfll agyrsölet sors-já\'ákában * llldik flí nyeremAiy ii elküldve lett: a gyönyörű két darab kétágú kergysrgy elértél Hertelendy Jóauika araő nyerte meg Nagy -Béoakereke >. Eddig 116 nyeremény lelt kiadva. + Igy evedéi kis gyermeket na Olkalantoeábaa elgáaolt á kooaí. A\' véraő gyermeket bevitték aa lakóiéba, édee aayja rögtön basa vitte, a kocsist pedig ietartéa-látták. Ismételjük: eeigoru tilalom a esbas bájtéira, ás eagedetleaeég eeetábee példái bfutetéi kiaaabáaát, de v é g r e l\| o j- I á a á t is kérjök. ♦> A Makamlsnal Ráoa-aUaábea t hé lt-áa egy épölat kigyaladt, a deeeára begy tZeolióiak eauttal Keeatbelyea voltak, Mariit a váaat elnyomni, e igy tovább torjedéee le mogekedályoatatott \| Q Oroaáfoa vánármmk t. kó 18. épjpen nem volt valami élénk a vegyoeek-bei, de annál jobban ötött ki a marbeváaár, mely roppant aépeasége mellett kölönben is ki^légitőaek mondható. » f\| Keaatkifjram a dnnántuli töa oltói aaövetkeaet kOagyöléee eug. 12 én tartatott meg. Mindenek előtt málló >liemorée illeti Kesathely város baaaias köoöooégét, H\'ks vaadégaaaretettel legadta aaode eereg* leU bajtársakat. Aa ottaai löaoltó-agylel fáradhat lan busgalommal igyekeaetl a köa-gyölés napjait érdekeseá éa emlékeaoteesé tenni. Tevékenyeégot tanasitott aa egylet kfl Iönösen áidsmee elnöke Dr. Lipp. Vilmos, buagó fÖparanosooka Trslyáneaky Lajos ée « örök éber Pöita Pál titkár. Saombaton a aaéjróaea mindan irányából réaaint vaeutoo, réeaint kocsikon vonultak ba tttsóltóink, reg* gel;a eaurgóiak zenekarral, délután a nagy bsaémsiik gyöayörö sáaslójukkal, nagy ba- , tást gyakorolt derék ssaekarakkal egyltt MámeBariat ŐŐ an, élökön Hence Aatal lő-parancsnok, Sallér Lajos esapatparanoanok-kal, Lengyel Lajos elnök-, Kaortasr György titkárira) lat- A jemeáőtél (aatői rendben a Eákéasy laáalé aaivssssü riadalma\' amtleU bséálbslaa sokaság kleáretáben frtéat a bsvonulás. A váreebáiásál tartott elöérte* bealet aláa tNaerkadéeé aalály voltea aáam-aon* llaraaábso, kel e pohárköasOatáeok ft* dám laaguUiot idéstak.elő. Legmebbet mea-dőltek í Trstyáasaky Lajos. Kováea Károly, Némelby Ignáoe, Teafol Mihály, P. Beabé Károly, Dr. Lipp KU.mos atb. A saiebáa asufolásig megtolt, a a tflaaliék tíaateletáre dieeelledáa tartatott. Aag. 12-án kora reggel ajkaaieeai ée oeargói aeaakarok ébreaa-tőt fíjuk vároeaaerte. A Maeltói tanyán gyölekésve 04ra helyett 10 érakor történt a diaoaaeaet, a yáresliáas előtt Lénárd Ernő várod tieeti dgyéaa tartott emelkedett aael* leteQ jissaéási, a gaadnaégt tanintézet előtti téren pedig Dr. Lipp Vilmos aa sgy let el* aöke ídvöaölte lelksetllt bes^ddsl a félkör* bal ált >t táraegylet kflldötleágél. A aajos dljónaéa leOalllepaltával uj félkör alakíttatott. S a lejéuyképeeée történt. A kösgyöléé élénk érdeklődés mellett délután II óráig tartott. Elnök M újból P. Saabé Károly Itilönő a leik.Uh tlaeltói Bgybarát vá\'asatatotl mag. Jövő gyilés Csurgón laaa. A Niesener kertben \'mtott társas ebéden, aráaylag keveeen veitek résst. Pohárkösnöntást mondottak t Lipp Vilmos, Tratyánaeky, Teufel Mihály, Lengyel Lajos atb. Jóaaef Főheraiaghea ad-vöOlő távirat kildetatt. Délután jól elkerült gyakorlat tartatolt aa elimi iskola épaiilm. Eautéo oaolnakáaáa a Balatonon s kitűnő ka léseié usaonáaái a Balatonparton, majd eete a sör bort boa táaoaitély, mely hsjnajig tartolt. — Főbb vénáinkban jaleatlk a ma i gyáakbea iefclyl köegyiléet ál tepaiatalt élményéét Igásabsa öesaovootaa tekintve aa öaaesjoveteb, annak kaaaaasságál kétség-beveahailaaaé tesei aa Igy iránti lelkesöltság lokaaáaa, avilárdítása ée már eeeu seem-ponjtbóij ia aliameráaaal adÓaaak aa inléamény lelkea Veastőinek, tényleges ráantvevőlnek. (5) TáaealnasíUal taalslysm, Kráusa Qyula városunkban már ismert tánoa- áa illsmtanitó e hó 19 én keedi wg táneatenitási tanfolyamát a VágneT Károly-lále korosai atmai báabao. &tbusb urat ugy e saölőknekr mint a tánoakedvelŐ miodkét nsmbeli ifjneágnak Agyaiméba annál fölös legeoebb kilön is ajánlani, mart kitönő moderál városunkban már Ismerik e igy bíeaoyára sokan leeanek, kik a kedveaő alkalmat folhaaeaálva aietai fognak, bogy a legklsebbb megnyitandó tanfolyamban rásat vebsssensk. \| Hagy léeledás \'ess saept régén Kesatbeljeo, ugyanis gróf Fealatioa Taaailó aj földeáur ea öaaeaa keatihelyi lóállományt éledni íiAadékeeváu, aj telepet akar be lialiw^l H. l \|ysamak Kesathelyről újságol-ják« hogy a grófi ksatély nagyobbitásáboe tényleg nonaá fogtak. A mellette levő régi I emeletes ápilet lebeetását bélfia mag keadnÉák. # • Í~ \' \| lágy Mspsraaksa tartott er aaégee vásáron egy kanaaml -íer. kereskedő öaaaaaaéllalkaaváa egy olt időaő -e^ielkkal a éaévita tettlagssaégre fajait a köabotráayt előidéevs, ágymáat egyba-fÖbe verték. IEe eeelfall kiindulva illő higgadtságot ajáaluak a kadályekre agy is iagalmaeaa halé fővárosi hírek fo\|jtlb. ^Uécksayl furráa PsUseiaa Midőn t. olvasóinkat a lápunk) mel asáeta-aak hirdet ás éra figyelmeatetjQk s Saéohaay savaoyuriaforrását a következők ben kívánjuk bővebbek meglsmertetiti. Tudományps SMgvfoegáfása a viansk bisonyitja, hogy la petánoai forrás eavanyaviae s mi a beaas fojlalt aaáeiavmiBnyiaéget illeti miadea besonló forrást telolmal, a miat aa esatrák-magyar moaarohio és Námetorsság aavanya-vipeivel relé össeehaeoalitás mutatja. A saéo-eav pedig aa elkeli savsny avisforrások legkedvesebb ás leghatáeosabb sásáét képset. Miat puaata savanyuvia, tokintet. nélkül mellék alkatréeseire,a\|pe táncai ferrás étrendi tekintetben miat eaemjat oltó ea ia-lés* ás em^satŐsaervekat gyepgédea izgató Via\' igen baláeos. Belső haaanáletaál a kezdődő gyomor- ée béihurut, s sa saekkel járó .fájdalmaknál éa bájaknál sey bitŐleg lat noriália levékeoyeágűkro vesetve vls\|aa eaea snervekat. Aa altost eaorvek idegeinek működését tilokaeiea módoa isgalja fel, jótékonyan hat a vesékre, különösen pedig mutatja jótékony hatáeát elerőtlenedések alkalmával a vér* ée nedvvesataségnél aa táegkrő kimerttláaénél, negy fájdalmak Vagy nemi kiosapoegáeok által ekeava, yébae-gényaég, sápkor és máa bajoknál. Jó\' Iátokkal ajánlhatjuk tehát eaea hasai forrásvitai a köaÖnség figyelmébe. t- Hol Írnak legtöbb levelet? Kg) frsnczla posUtiut erre a kérdésié néive éidékto ^stintikii adatokat állit össze, melyek\' a következőkép szólnak: ál so\|oluk átlag minden 10 nap írnak egy-rgy levelit, a frsocaiák minden IS nap, a svájeziak miaden 14 Dap, a wUrtembrrgirk minden 17 nap, s németek végül minden 20 nap. Az oroszoknál nAtideu ember átlsg egy levelet iresztrn-dónbéit, mlg a bolgárok olyan kevéssé ismerik a távolié%6 rokonok sorsáért való argódéit, bogy átlsg csak minden bárom évben Írnak egy egy levelet. 4- IklJnzAaanl egybekötött szarvsnaarka- és sertéstmyéisállst vásárt — tart a földmlveiéi-, ipar- kereskede lenjügjt n. k. miniszter Bndspesten f. érj iKt-\'ptimbor 22., 23 és 24 napjain. HÍzlaÚ vagy tenyéssképtelenné teU állatok a vásárrá, uom bocsátbitók. A beje-lmt^ek legkáRóhh tag. 27 igs vásárren-deaé bkotsághöz Bodapestn a Köztél* kre bekfildeadék. időeebb vaa Dyksál, I másik padig Bakiagkam karnaeg egy flayeaea öltözködött agyén arisatokralikas tartéeaal ée bCsnke úrias modorral. ,Es Önt msetsr, — moodá a berezeg aaeaaol Bnaepályseen meghívom a királybea Wbiteballbe. 6 folaége egyúttal ioladatosamá tevé; bogy önt változatlan kegyéről biz* teeilaam " Ea mi ad nagyeo saép I kiáltott tel vaa Dy k roea keddvvel, de éa ismerem aa angolokat. V«ga I mindent meg-nntem aa angolokét AngoioranággaJ, de legjobban a király udvarával. Elfogok utasai Aatverpeeba, ahol legalább halálra untatom yDa hál mi felett peaasnkodik mester T — kérdené Bukiagksm hévvel. - Ont L \'lUroly elbalmeaá kitüntetésekkel; Ön a Batk rend lovagba éa a ma aiatalkáa fek-«ik jgy — gyémántokba foglalt eresképo, melyet eeak aem rég ajándékoaott önnek. vlgae I - de misémikért magajáadé keetam Aagilmaaégst foatoméoyeimmal A képek aaotyeket itt teremtek aaáoakre men-aab. Tulkaiadtam erőmet, nyameralt, kimenti folton a kiráiy molgálaiábms éa aiégis a mait báftsa kgtöa kttmUgaiásl Bkot keováo fal al- eeK ♦ - ás. e .A bárály te Bakiagkam, mái aaok amá járd eüseikeaI v aa Dy k, éa is MMk Mén* gea piros, világoe kék áa mlrke, fokato éa barna." „Mea teliét, lmot meg von fogva, kiáltott fol a bareeeg gyónjon oaak tovább.a „V a a D y k majdnem saomoraan rázta Hét.* „igee barátom, moodá D I g b J — a barmagnek igaaa vaa aa éleeaataknek eaea tengere tikre fog lenni. Válj meg lő. Ük. Hias nem végy gyenge. Terméaaeted-bea nem oaekély erély lakik. ,6, barátim f —. kiáltó It fol v a a D y k gyengébb hangulstba aave, —, areasaetel; miadsnt, nrindsst meguntami1 ,Ments Isten meetsr I — nevetett Bakiagkam, Inkább mák mosi kell zUg efitaadaaie igaaánélni. Hallja aaok r al negakar)ak Bat káaa* S I t a a L Mindenek előtt veaae al mia* Iáit éa hagyjon fol ttaaepályeivel, melyekkel idegeit, egéeaeégét ée feketeéget slpenarolja ée aa aleő lápén msgiaea téve eeon as aiea, melyen veaetni akarjak." ,Uj életkedvre van saflkeéged barátom, folytaié D I g b y. Jól éraed, bogy nem fagy képes magadat féayttaéaik éa élvaae* lekkel sibóditam. A mflvásast amgamtos lángja még nem aludt ki köUedbee, Mali* aitéka a a, — begy daeeára Mayflaéeed éa élvsaalaáda ik nyo amraltaah érzed maga dal, aaert tudja 01 lg, miét^a^a volt már Vaa D y k araaa eeté BlMlt. „fiát gyermek vagyok/T kiállóit Jti saaodja aek tok, hegy olyasa* ^áal-hattok aeksm. mit magam is amg nem kár-I Tégy azt hforilik, begy Bahiagbf" baroaag teltekialotl, da nem mólt aem mit, hanem oldalaashébe nyúlra agy kin, tenyérnyi nagyságú aroakápet vsat elő, melyet a mővássusk ny ojtott , 1 »Héaaa amg o kii foetméoyt mester, moedá moeolyogve, ás aaatáa tovább fogunk bosaélni Aa igaa, hogy aem oly művéae keaeiből került aa ki, mint Un; da sosn ssápaég sokkal aagyobb semhogy sgy gye-keriatlaa kén is M na fogta volna \' A foetáee megragadta a képet és fi. gyekneaen koadé szemlélni. Csakhamar fel-fobhent ismét auamaiba a már majdnem kl-aladt fény, nrean kipirul, míg fogai közt árthetetlan aaavakat mormogott. Oly annyira el lelt a káp auamláitslbe merülve, hogy barátai >lealátál egéaoen elUtmott feledni. Dlgby gyengéden megáriaté vállát .Kit? kérdené z foetáee zUztegy álomból felébredve, barátom kitábráaoi snsn eroekép ? — 0 midín egysosr Maleder kisaseaonyt megpégaatottam, hinni kmdtam a valébani aaépeáget, eaelőtt mindig aat bittmi, begy aa esek ábráadaaé fostéeeok ágyébea létealk I — da eaea meskép egyre biaoeyitja előttem, begy aaoo hölgy aoáp eáge, kit ábránál még koráé sincs eláwe, lPJ!pt lu,Ü . • ; * -4áS0 l i „Nos I f akar sgy kieatt ekoeakb lenni baráloaa, — vimeaaá Bukiagbam, akkor easa hölgy, bfoonyeeae a legaaebb M a as öa - éa ját állok ária ea öl I^évé Ima. ~ Maeo angyal saereii ri inesler, jé\' megjagy—s, saantt éat, ó a tk\'Vse Maris, Oereabét gréí leáaya. Ba elfogadja a király MgÚ* váeát és neesmal elhieér beaaflafcet an 4* varbea, agy zMg masslS maglálkatji a aaép V a o D y k agy pillanat alatt fol-ébredett apathlájából, és felugorva siolgája után kiáltott. „Lamaa barátom, monda Bukiagbam. On a grófnőt nem as udvari termek-bee látja, hanem egy kia mfivéaaetra kell megát ethatáronnl 0 oaak a királyáé tar moibeo találhatá, mart én — M a r y gyámja eaándékoaan lartám őt vlaaaa aa önnepélysk ée lyilvánee megjelenésektől. Az íijngrófoő a királyi gyermekek udvarmesternője. Ha látni akarja aat, ki a világ legiényeaebb udvarán egv epáoea, aárdai életét folytatja, ugy vagya magáhoa festései kéaaölákeit és kívánja \|a gyermekeket fsetenJ, akkor a saép bölg^at aevartalenul láthatja él be-* méihet vak11 . Vei Dyk aZfti fogadétl. Bukingbam áe Digbyvel elkoosiaett Wbitahallba k el* vaentteté megát a király elét U ®t • Ml baráuágessbbsn fogadé, mig végre a kir* eeag agy jelére megfogá keaét éa kivmaté a terémhőlj „Engedje meg leveg, moodá I. Károly eKfgedvl e fssiáas karját, — begy egy kia maakát lakunk. \| Nemde f öa gyameksia-ket fogja fmteai." Á ét* öa bsléaggá teaa." dadogá XoaÖyk. „Biikibgltam bfeeayoeea köallte önnel seen ksdvsaee éhajemet. Aa igaz, hogy a kioateyek a\|y kwáeeé nyugtaién termé saatöak, éa Öooek íáredaágábe fog lertlel lkot follénzil, aeenbaa Ge re gré/eő — C Károiy lamiataaal Saoealygett — majd readke fogja Iket lailaai. ^ pDadketma beléptek e királyné ter maiké a hal L Károly gyermeké a. L Ká roly, lát később a másodíkaak oaveetek ée eanak két taetvérje időatok. A gysrmokek mállott van Dyk egy ifjú bölgyet pillantott meg, e<y elragadó seépaéggai, hogy midőn Ct a király neki mint Ruthven Mariát be-matatá, önkénytafonli behunyta aaemeiL Midőn ionéi magáhoa tért, a király altant. A művéaa mootelkaedé a királyi gykr-mekak moportját Hét gyönyörű valódi skót kutyával rajzolni Másnap ismét elment, bogy a rajsot befojeese éa agy látaaott, bogy asm bkja a képet elkéoeiéani A negyedik aepon, mielőtt elbegyta a termet, magragadá Mart kezeit éa laborulva üelőtte megvallá szerelmét Egy aj ée aemembb életssak kaadö dött most a misémre oésva, mert nemsokára eljsgyssii Bakingbám beroaég z gyf-nyörtt Ruthven Máriái n maoterroi. Mohaién hltten. . .« Sol\'eem hittem, bogy két páeei Nafotyamek bekrábe\', Megtéajen e Végtalaa nagy vi Seh\'eem kittem, ée mea Valéaágbeo mimMlam, bt a végleien világol Kia angyalén Mep M, 0 fwttll nniBitiiiii!, eáriaker értesülüuk, Cw^eeeky Aa** áaiei vasaii gipUfcam,! .. t bé 14 és VI kSeM MH — * TOttit darabokra lépt. A mwiMliki háláját t«U darakkaa viuék a kelyhek kérbáake. ChuUtmkAI a következő érdekes eertet jelentik fiztál magyar lány vasárnap délelőtt z „Kaiserproae eaár* ea, mUj küaaéatés ulia megszólt-letta Vtlmoe császárt, kogy lenne hegyes lile «lf <gadai egy Kolozsvárról kspott diaayét A caáazár megkérdezte a lány aevét s muadá, hogy ajáedokát elfo^dja. A lány nuga vitte a dinnyét a esáaaárra vári kocsihoz s midőn \'átadta a komor-nyikuak, a császár megköszönte s mondá: , Aut ikr Woki !tt - Bövld hírek. Delgedo lisszaboni tndós felfödözte, hogy a régi portugallok emberevők voltak. — A pécsi dalárda már Svájciban aratja babéréit. — A vaa-zalamegyei elaó takarék pénitár belépett a magyar pénzintézetek éa réazvéoyválieletok országos oyugdijiutésetébe. — Az országgyűlésen ahtissemiu párt van keletkezőben. — "Vei Iáik gyilkosainsk bünügye októberben - karit tárgyalásra. — A tisza eszlári büntgy a kormány nsk mintegy 12000 frt költségébe került P. Sztthmáry Károly\' kfadedovodák létesítése czéljából usgyobb köretet tenr. — Gyórmegye a vándor csigám ok állandó letelepítését sürgeti, — Kgyptombsn eddig 12.686 egyén kslt meg kolérában. — Nyugat-Európa tenger mt Haiti része folytan sQlyed. — Isekie szigetén es olsss király is megjelent a mentők közt. — A fővárosi itjnság a veszprémi „NógyflIOlet"-tel ellenkezőleg „Kőszeretet* czimtt egyletet alakított — Dr. Hontedegói Albert Petencz tedós egri csillsgáes meghalt 73 éves korában — A fejedelmi találkozás Ismét bossubb időre biztositotte e német-osztrák-magyar szövetséget. — Odesssábsn a rendőrfőnök ellen — politikai indokokból —- merényletet kérettek el. — A fölkelő mozgz lom Spanyolországban mindinkább terjed s már az ostromállapot kihirdetése is szükségessé vált. — Dr. Krick Reaaó jeles fú városi orvos megkelt. — Areny János! szobrárz eddig begyfiit összeg 60.628 frt 85 kr. — Páris utczáin egy fráncziául nemtudó emerikei eltévedvén, értetlen kérdezóeködései folytán etéboly-dábe vitetett, honnét ezek berátje közbenjárásával szsbedult ki. As oreli Kolostorban egy 117 éves apácze bnnyt el, ki balála órájáig egészségnek Örvendett — .Times" sngol világlep ojsbbaa 2 kroo kisdánbsn is megjelenik s óriási kelendósegmk Örvend. — A frencsla ke dügy miniszteriem elrendelte, bogy a katona tisztek szolgálaton kivül polgári ruhában is járhatnak. — A folyó év óaséa Cseborsségben nemzetközi hírlap-kiállitást rendeznek ,— A filloxere kásánk több vidékén konststáltstott. -t- Egy ipaios (czélazetü ée olcsó) papir-kövezetre kért szabadslmst. — Borszéken egy forrást József fOherczeg tevére kereszteltek. — Offen bányán (Erááiy) vétkes járvány ütött ki. — A fővárosi polg. isk. Unitok t fennállóval 1 mnb^ e ppesiczionális egyletet készülnek ,Cetngcry-köi" név alatt alakítani. —, Kocák oszéten agy 116 éves asszony él. —* Komotáu oeetrfk városkákén »8óly-Mi leztor* esi mű drámái sduk elő, mely eredetileg azon ben magyarul íratott — A Sckeifeselád elkogy te Budapestet. — Bécabee is fordeltak elő átesel Esfsrgáeoi méetáa e msakáapárt közlönyéi mtudentalao lefoglalják. — As •Iák ooegelmak Krdélybee mindinkább ssaieikesMk. — A hónát tartomány Ilii részén Mg vaiftodft. — Alfoea spanyol király iráejái kmedy veszély leeyegeú. - Deihemhaa agy elítéltet kééeaar elemitek i eask esetén keli meg. A MtiMleéeéL Gyomorba) ellen. Bgger esoda paesiillál; legkéHe-meeebb mar gyomorégés, gyomorbetegségek dinpepeia ellen, a ressa amésatés minden eee> tőben elkalmaeaadé, küU.e-n agdig a kor mértákleUea élveoeto elán a bórsav Oasae torlódását akadályoeaák meg. Eredeti kartonokban SO kf. aa alább jegysett raktárakban. Köhögés rekedteég tuiokféjái elten legjobb oldó seer Egger meHpaaatillái. A betegnek nem válnak terhévé, gyomotsarat nem képesnek, megakadályoaaák a légnési •oervek kisaéradáeát Nagy-Kanlasán kaphatók Préger Bála gyógyszertárákén. HOZGAZDASAG. Badepsstl értéktőssés. Korioa Antal ée társa, bank- éa válló-Üalet ketíjelentése.) Budapest, aag. 10. Végre boasan tartamú egyhangúság után olyan hétről ia adhatunk jelentést, a mely nem volt hiányában a tőesdoüalotre befolyáat gyakorolni mbkott tényeaőknek. — Igaa hogy eeen téayeaők rémbsn ellentétes iráoyuak valtak s innen vaa, bogy a lefolyt töeedehét menetében bieoayoe hnllémsée ésalelhető. A tisaseselári pör itélethoeatala után követkeaett aa évuegyedee kimutatás aa éji-lamháatartávról a Ugadbatlen, hogy e két körülmény okoete főkép eat, bogy a tőas-dén kedvezőbb iránysat jntott érvényre. A mik eentán követkeetek, eaok legfeljebb emelkedő vagy oaOkkenŐ irányben oorrigél-iák a tőeadei áramlatot, mely a feansreasll indokból aailárd volt. Aa a kir, bogy a cho-lera Beirnthban Kiséaiiáboa ia kiOtött, valamint a Spanyolom égben mulatkoné forradalom előjele, e bedajoei katonák láaongáaa akadályoalák ugyan a aailárd irányáét te-vábbfejlődéeét, de olleoaulyoeve lettek e moa-aeneUk a bitelintéaeti mérleg kedveeő voltáról, a porom vasutak köaeli áUamoeitásá-rói és a konvaraió fojjtatáaáról aaállinkosó birok által. Oly erőe volt eeen utóbb említettek hatása, hogy még a. budapesti utosai aavargások ia osak futólag ekedályoakatták meg aa értékpepirok fokosatoa áremelkedését A két tehát sailárdan cárul. Aa Oalet menetét illetőleg megjfgyéaadk, bogy első sörben magyar járadék pepiroknak saolgált a kedvező hangulat előnyükre, hitelrémvények ie emelkedtek. Veeuti réaavények közül aa osztrákmagyar államvaaut résavé-nyeiben folyt le nagyobbmérvü mozgalom. A kedveeő fyeti kimutatáa e réeivényeknek ia javára saolgélt. A helyi piaoaon jó .keresletnek Örvendettek némely malompapirok továbbá vasgyári réeovényok ellen e Draute gyár résBványeiben a kínálat volt tel-nyomó. A foatoeebb értékpepirok boti árvái fen-aáaa kitűnik aa alaati Ubláaatból. jul. 3. aug. 10. osstr. hiteirésavény 296.80 297.70 megy. 296.75 297.16 éj os megy. eranyjér. 89.-— 8885 6} oe megy. aranyjár. 119.76 119.1$ ftfee , papirjár. 87.26 ^7.20 oeatr. megy. államvasút 310.60 318-magy. leeeám. bank 90 — 9li6 t dijsora jegyek 116.75 116.fl tiszai sorsjegyek 109.80 Illt- et kir. araay Ő.67 6.00 napoleon d\'er 9.60 9.49 válté Loedonra 119.80 119.10 , Périara 47 85 47.32 . Berlinre 6840 68.35 Gabonakereskedelmi viw®-> nyok a Dunántúl^ <feiytss éa H0.) Nagy vissásaág ag Is, hegy élétkohh forgalom esetéhen e feladáe^J eat kéve-telik a kereskedők tél, kegy te kftrül-méeyekhos képezi leendő berakodáshoz" Írásbeli holosgyMést o^Jon; e mi eenyit jelest, hegy g reeet e laiadoit árai eyiit kocsikban is paátythaijo el i ee sohetó kárért nem blaléa. He e kereskaéó Ily I gyllatkoKStét oem állit kl» ArajAt W sem séks^je. Tsrmésutes, hogy ily körülmények kftst engednie kell s Ipres* kodÓaeli ftíult őszkor 8slgflirároU, De-rányben^ $zi-Lőrincsen él Pécsett e vasúton anjty! gabona gyűlt pssze, hogy azt a w»batl ég Alatt kellett lerakni, Némely fé)\|t(\'k áruja 2 8 hétig feküdt e seebadjMn A gsbonsbüldeménysk haladékUlen elszállltáse tárgyában e ksssi vasutakhos Intézett magos miuisa-tett ieadflsiet-.k e vasútnál kevés foganatja ioít — A gabona itt - rend-Ézerint 2 h<\'ii stubsdheui fokvéf. után beraketik pl. egy fedélnólküji, cwk kát-rányponyvável betakart waggmthe a 10—lí népig, tartó szállítás [után >elér rendeltetési helyére, mondjuk pi. Flamébs — egeszén átnedvesedett állapotban, Ha ezen áru kalfőldre megy és zz „(Adria1 társulat vavé át a továbbítást, ugy aa a társulati közegek fslügyelete eleit lereketlk a kikötői ráktárák egyikébe* E társulat közegeinek kötelessége volna ugyan a fél érdekét szemügyre venni l arra ügyelői, bogy ez sehogy kárt no szenvedjen, de nekik — a mint ók möjidják — nincsen idejük e küldemények állapotát megvisigálui • és as esetleges faklamácztőt fqgaósfbsiiáni, hanem átveszik a gabonát ugy, a hogy megérlezfg. Igy eztán megesik bogy a gabonakülfleményolf e hfjéba rakodásig teljesen jnegromlának, a mi az idén tényleg megtörtént. Ha viszont a kikötői Url\|áuk már telve tjumsk, ugy, kogy á \|ahoaa a vasúti rsktárakha záfotia, ekkor még nagyobb \'bajoknak van a kereskedő kitéve; leUes kitelt érdemlő seeatanutÓl hallottuk, hogy a Fiúméban e káirányponyváral fedett kocsik, melyeket az ntoneső ért, 24—96 őrén át álloUak e szabad ég alatt, ugy, bogy a ponyvákon a mélyedésekben 1-2 lábnyi vizté sák vsláuak, s szokat a kirakodásig az áru feleit hagyták. A viz persse es idő alatt áfszivárgott a ponyván i a gabonába vette útját, Az ily hznyagságot aztán néha olyformán leplezik, kogg a -vizes ssákokat félreeső helyen tertogetják, mig megssársdnsk. Volt iá esőt, bogy gebone oly viseoen érkezett Finmébs, hogy ast a zsákokból kiürítették s e raktárban 4—6 nspon át száritaiták, s cssk ezután értesítették ss érdekfiit felei ss ára megérkezéséről. 8 Ily \'esetekben még kártérité\|t sem nyujtnnsi a vasutak, mert a fentemiitett nyilatkozatul beleegyezését adu zz érdekolt fél, hogy árujánzk a körűimé nyekhez képest leendő szállításába bele egyezik. Egy másik eset: M. é. deczem ber elején, midőn uj kukoriczában az üzlet kezdetét rette, több; dalmát kereskedő -próbavásárlásokét szándékozott tenni magyar tengeriből Fiúméban. — Ily alapon köttettek 1-2 vraggonra terjedő próba üzletek azonnali előállításra, Miodeollnek köilynyü vóÍB ezen szállítási kondicziftra ráállni; bizz mindenütt volt már uláihztó kisebb-nagyobb készlet Az egyik Siófokról, a másik Kapós ▼árról, a bermsdlk\'Ksprooczából indltá meg a próbaküldeményt, a fnelynek alapjŐn* sttán nagyobb üzletei köthetett, Osak egy\' negy knkorfezaterzseió vidék maradt e tekintetben hátra es pedig a mohács-pécsi vidék, oks pedig sz volt, hogy a Mohácson feladott próbskflldemé-nyek közel két bélig bevertek es állomási raktárakbau. E késés következtében e próba üzletből semmi sem lett A vevÓ egy dsltnát nagykereskedő, Fiúméban as ídókOzben odaéi kezeit olaez tengerit lát Ve., ebből megvásárolta egées szükségletét. Es esetben a késlekedésnek az! volt sí oka, bogy moháos-pécsi vasetnsk Mohács állomásáról elóbb Barcsig hat (?) vraggoo gabonát kellett mllltiaeie. A gaboBakeresíredelem e vidéken való fellendülésének egy másik akadályáéi e gabonakereskedők nagyobb része e déli vezat álul e Tirolba irányaié gabonaküldeméeyek etán engedélyeset* refakeziát tartják. Ez ügyben e kzmra timeritóee indokolt felterjesztést intézeti e közműnké- éa köelekedéaAgyi m, kir* minisztériumhoz, kérve, ka e rendelkezéeére álló saaaAaökkel ode halai kegyeskednék, bogy a os. kir. déli vaspályatársság vonalán Tirolba iránytó gabooeazállitmáayok utáni vételdijak e waggonrakomáoyok mennyiségére nésvs kikötött kötelezetUég elvállalta nélkül, a trieszti, Atttll és kormoosl példához hasonjóoh a beszüntetendő refkkosiaked-vesmény srányábae lettálltUanansk és arinddsBlM oézve egyenlően olcaővá léteosenek." A vasúti menetrend. fergslmt idi) Ksalafa \|( Meelk \| laéal 14« ttaekNQ. M ») Béwgwy1 Haraa I,\|jt8ói-IS».! \|tS»iÍrAŰ».y! a\| 104, w b II i. if. r ti v, M . • r I sil 44 \|tt,.p eé. is rk\'ss^ ^PMÍNiiJ é- S. síiSfi S 4J 10\'Vivassal IL.e) "M aMmt) a \|\| i a. ii yJ s s. ss »\|á a. Hl i frmfwfcaf I. llO,,!l( U, íi S 104 SS t 10 4. S4 á- mt» e\|44 IS H 4S r«a. 46 a 4 si f ] mm sy Pns«riwt-f III llu á.< S4. ITa á\| Ilé. IS e. II 4. rn e^ gM 2\| j: t 4,15 p) rtggft ) bf«t \|j » U f. S 4. \' \'Hl\'1 njf""! «y«n TfT-1 ééleiéM 19 ésakei esOsaysMé kleséghéeáaál Má\'its iáees lalperaal ügyvéd kelyeitese \' köabejotiével magtartandó nyilvános árvsré-saa eladat el fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett beosáf Arvsreeaf kiVIaék Urteeaak a booaár 10 eeéaalékát kéaapénebee vagy óvadáUépes papírban a kiküldőit keeéhee letenni. Vevő köteles a vételárt I egyenlő fása-. latben. még pedig es eteöt aa érverés jogerőre emelkedésétől seámiUedé 80 nap eláll a másodikat ugyanattól 60 nap alatt harmadikat " ugyanattól 90 nep alatt, miedea fgyes résalet után ee érvéréi napjától saámiunde 6* kamatul együU a ee érvérééi feltételek boa meghaiároeeU helyen és módosatok aaer int Isásejnii Kir. tseék, mint tkvi katéség. Magy-IUniasán 1883 eprfl bó 18 ík napján. HIIIFI kir. tsekí jegyző Gr. HUQOMAI kir. tsaéki elnök kelyetUs. 293-1-1. \|»HT\' Felelős seerkéantő i VáBUá LAJOS. Tár.aarke«elő : ROWláM léit Hirdetések: VKREJTÉÜPOR kenik éo lábak izzadást elles. rHsltsss ««kúa J4lálUs mUsn. ksasellstt eb jaitéasiü sgyStt, psssiafokbea, oaaaugjs 6e kr.\| IValódi Szeidlitz-por i f taaaetfsrt ára so kr. dobsa iValóüi pezsgöporXÍ» Or. Plekas, n. k. isnéeyaeéki is ksrtMsvves( aa sraay éfémütsrssal, s isf? snejr bnuj Mrtskssa talUatésya 1ZMt/nné»iiiik mUmiUtttlhéldUmú Swf, ■iljfll] U aUtti Ctéfkn ialtmdtk.\' Badap«atl ásvány-gyár m #k-au* 21. 289—2—80\| Itetti&M 970 aa ferk. Iébrur 12. 1883. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY; A nagy-kaniaaai kir. trvsaék telekkv osztálya íéaaéiről köokirré tétetik kogy Zele megye Öaaaesitett árvatára vágreliajutónek Horvát h Jóaaef végrekajtAat seenvedő osOrnye-földi lakos állami 362 frt. 17 kr. tőke 1879 éri juliúaí kő lisŐ napjától játé 7f kamatok éa aeaknek 7\| késedelmei kamatai 16 frt 90 kr. per, 14 frt. 8i> kr. végrehajtás kérelmi 13 frt. 90 kr. beosléai 14 frt 60 kr. korábbi árverfe\'káidkei, 64 trtí 20 kr. érvéréé megkiaéríéei és birdetéei 6 frt 90 kr. jelenlegi s még tolmerOlendő költeégek irántj véÉiebajtási ügyében a«fentoeveeatt kir. trvaeék Urületéhee tartoeő a oaörnye-földi 18 se,, tj könyv ben L í—9 sorsa. a. fedett ingatUuoknak Horváth Jóasefet illető tartoaék erdő s legelő joggal gOO írtra ke-Oiült egy bfrmadréeae, — Oev. Horváth Lásetéaé^ jsívtre\' Ó. V átött\' Ukebeleeett besaonélveeeti feolgalmi jog érintetloB hagyásával 1888. évi euigamtaa hé 30 ik aepjéa 347. seám. 1883. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Alulirt kir. blr. végrehajtó ea 1881. évj LX. t. ez. 102. S\'S értelmében eaennel^öa-hirré tessi, hogy aa alsó-landvaiAir. jbiréság 6901. p. 8?. seámn végséso állal Sohwarozi és Latoaer gréeéi keresk. oeég. végrehajtató javára Obái latrán bellatineai lakos ellen 419 frt 80 kf. tőke ás ennek járulékai erejéig elreedelt kielégítés végrekajtáe alkalmával bíróilag le iogla(t és 887 frt SOkrre beosOlt sedbebeü butoraatok, égynemüsk vargabőrök,, lovak, saarvasmárbák, — kttfötn-bOeő báni gaadesági eaaköaökből álló Ingóságoknak byilvános érverés utján leendő olodotáse elrendeltetvén, ennek a helyaeinén \'Vagyis Obál Ialvén lakánál Bellatíncsoii leendő eeakOeléeére11888 ik év eugnmtui hó 28 ik napjának délelőtt 10 órája határidői kitUeetik ée ahbos a venni sSándékosók seennel oly megjegyaéaeel hivatnak meg: hogy aa érintftt ingóeágok oasn árveréaeo, aa 1881. éfi IX I. ee. 107 §- értelmében a legtöbbet igérőnsk beoaáron alul Is eladatni fognak.\' Aa etárysjroeondfi ingóeágok vételére ae 1881. évi IX I. os. 108. f-ábea megállapított feltételek saerfnt lees klűseUedő. Kelt Alsó Londván 1888. évi auguaatuai kŐ U-ik napján. VRE8IT8 ELEK kir. birósági végrehajtó. 1188 se. tkv. 888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nág^-kaiJaski kir. törvényszék tkvi osetélya réaaéről közhírré tétetik, kogy Zalamegye Oasaaeitett árvaiára végrebejUió nek Skoda Andráa végrehajtiat assnvedé egyedutei lakoe elleni 95 frt 36 kr. tőke éa járulékai fráutf végrrkajtáai ügyében a feotoeveeett kir törvénysoék területében tarlósé egyedutei 68. te. Ijkönyvbea IL 1-7 sorsa. e. felvett, ingallaeokoek Skoda Andrást illető a 329 frt, 50 krra beoaült fele résae 1883 évi aogu»atoa bó 88-ik napján d. e. i0 érakor EgyedeU köeség háaáeál megtartendó nyilvános ái verésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fconebb letett bsesár. Arvereani kívánók tartóénak a beoaér tOüí-ái k Óm pintben\', vegy óvedékképee pspírban a kiküldött keeébea leteaaL Kelt Kegy Kaaiseán a kir. trvsaék mint ieiekkvi hatóságnál 1883 évi epril bó 18-ik napján. Gr. HUGOKA1 kir. tvseéki elnök helyettes. HMFY kir. tvsaéki jegyző. Árverési hirdetmény. iránti PioUer Jéasef éo neje Vilek Paulina tulajdonául a aagy-keniseat 8HS1 se. lelekjegyaOkOayvbeii A f 1 sor 846 lieljrajzi, 67 nép-sortsám\'alatt felvett Üái ék Nidvar, folyó évi augusztés 28-án délelőtti 10 Órakor Nag\|r<Kamkea város árvasaékéaek biva\'aloe helyieéfében (Yáros-Wa S\| ?«nfeliá\|jí aj HÍ) 8akéa)tra, birOeégoii kivöll, nyílvánea ámréo ui^ jáa eladatni fog. Ae árvereani kívánók, által 180 frt. bánstpéns fejében leteendd. Aa árterééi fellételek aa árvaseéknél a hivatalos órák alatt meftekjatk^tdk. íL _ ^^ ...... 896— n^Hp ( wÍMbBm fw * 1 r k mr ^^AbmBj^^ ^m b l A mmI ! (fr^M ■ j^H I vj L UH I Kv)hátyjnk MIHr^MMri SjttU IIM^fWF aitfi^ mMií ^^dMM* 11 " f\\mmHM, IlMl.UMMfk i Kg ITr\'I IM BWL HHHHHBHHHHHHMHBIHMMNHI Mtfwty m&tk nk Arjrgy a^krk kUAinlm liiiyiii 4a MewtxilVlt frmtihm « ml§nf túrnylé I lllidiiaif ■ JoiM MM jártatni IMinMjk* . MT fattppH kj/tnihfmititity hákfrH • v^ál íJW. UmmIMvilii nénaaidé MM?M»yMBj* larfé, HM>ly • kalli pjtfjShi, I11\' »ri><-..cii •••laty «# «\|y#lM lf\|fll\|»MllMi\| altfÍMl \|B IliliilUI inlmUn l-i»»»á I.M.M.Irt Ííll /^St I ImIbIIu ijjMÍi«hW tlkaltéftSalMSk M^ért V^^lfc lltslé\|él fogva itfVóíi ImMkUIIhih M ^ft álé li\|y»Ui»»« é\|l4 mfmklk ^BfJP^ mé » Mi* IgMgatéaéfállM^aLr iitAioira > (Hlagyh HurwMMiiHtinl) luléaandAk Mim knilnHN Idill \|l»l kii W \|ilMÍU»\'l( IllJIfl\'sl VlfyilVSi "jT^Iél, IflllllÍRlj IlDllá Jw« /mlmlr lik lünk ds limMotyiMkiiftk >sf/ MliRlatii ajéaltalili U«i> inla4Sa«aHI litai\'aJllaaafc «>j« n 4wg4 k i: <1 ii k m w aévvsl iMid sllaivs, VMMT; Hajiéi, Immi. klvümini I ugy ott és bérűimül. RÓSER MIKLÓS isksiai értssfcéM Nythéaoa polgári és kerask adottal Iskolám Nodipiat, UJviŰgalwa II, illat( ii Iskolai év iMptimbsr 1 én »r ni ksiditéu A aOvtadékik Mvétsl iug 10 tél ssposls délstttt I - II, délután M ériig rsskOiilbité. ltMésstamst 10 év óta iiiát sréakél tárta* lkai. la már 9000 lévasdéks volt tddig, Pfl-gírl iskolámban a kinaksdalml pá Wára képaalttstosk ai IQak. kfroakf-do lwl iskoláui rgytHijogo i konok ikidéaliTlI, l llvsaééksl )Ogosal* tak a kaionai agylvl Oakéatosl saolftálatra. A ssvrlé-iatéist ssoaUI &0ssr Jáaoi laaár visít 4m alati áll. 11 i\|iammak klvásstrs ia\|)«a moi io. RÖSER MIKLÓS OUTJAHR és MULLER 110 \| 10 lUDériOTa Klsl kadsprstl Trlior, roilalrmos éi soidaian iém,a, i MffrfaMkt* Haalsbii, i\|áaltéb «oM mavkiitl éa (ivlisH iuértmáajaksti»w \\ Világhírű utazások köDjrtánk Ujfalvy utazása Pái\'istói-Sainarkaiulíij A Porguilu Eűldzsit, éi ajigttl Bgl bérit. Riry párizsi nő uti élményei, Irta i UJfolf^Baoréao Mária. Jagoiitott magyar kiadás. Egy-egy füet ára 80 kr. ■iitaklm M imjMk Bucb itor Erfliidüngen, 6e-werbe und Induslríen. Ia8fiiAdtaoéorlaotvall5 Uaisraagsa. Jekit, giailiréi aiapaskokoU atark i—éite Aalago. Uitor Oberloituf ám \|ii 4fiituhitá(Mtt W Boalfaax. loaésrka> sol silsa Otkéolaa 4or gwsrk-tkto ArkHt aad éor ngrwnáim WkwsekaAse. • staa MOI TesMIMaapa^ mHMi lOa-aaf saMapériSao ala* r ioéor st/skassM Haadwsrkar, sawis ém Tirfcalkír, éar MJmám, éor b+tw, é* pkillm Laaiarlrtk aad Oaurvor •aUor, éor Kaaflaaaa oaé s«iao Oood#s- jMT" Fmtebbi Kanizsán éo Csáktornyán Ithülfio, favllko, dirin Sékai jiicb Irgisd sióim Zwilgs dsr OiwirblbáU\| kslt isvisdsi vollso, kort Alle, doroa Borai odor latoroioo laaorbalb doo Qobloloo doo Haaéeli, dor Ooworbo ind Jkr lidpitrlo Itógt, virdso In bsiissg ssd Balebrssf lidss. Nickt oifodsr l«t dss Wérk din Btsdju, Sdiul, Voiks- ssd gswsrkiicbsa Blbllotksksa síi ils sktuss prsktisekss vks grdisgrsss tiiod ssd Lutkook ta soipüiklss. i am iasflllirlkBlio Prospokio all llliislrailoMfrokeB iltd gralla ia bakea Nafj III rét II Iv, ifi diisul kéiésbso 5 Iri ftO kf« (postás vl4<k>d kilété I frt ID kr.) kéisUso I Alj (ffdékre I frt tO kr,) ísr/o/ifi«i jplis Mpscbis dsr ssgsilisliio Llls islar. Vas Fisf, Dr. Oüstsv llalsrMk Altsauésr lUalslsdy. Voo Aatos Orsi ftsécsss. XAlrisbér Pstél Vno Prsl. ifstfs VMmlj. ■ J»lnm Arss/\' Vas Dr Prísdfiek ttiidl. — Dal uft\|S-fkeks Voiksllsd Vos l4l« Aigosty Lfsgsis ia ssisss DyftkmilsiN. Voh Fi sas vuo Fslssky. DisWlmosirksrt ood Ikfs IwtiisU. Vsa CHio Ho<inss^. (Jagsriaek tO/klscko tíaslskosgss. Vsa Prs(. H. Vám bér in Dia sagsfUcfcs bfldssds Ksssi. Vos Dr 1. PsiMssr — Dié ssgorkcks Bckasapisik sast Vos Dr. A. Oifés. — Moslk aad klsslksr éor Uogsrsr Vso Stsfss Horulos, Pl* sqpilseks Opsr, Vso Maa Maklta. » Dm sagarkcks l\'aiiaawot. Vsa Dr, A. Naméaj I. — Dsr sagsriscks Kiorss Vso Kari vos léik, - Dsr osgs rlisks Aéol. Vos Jikim vso Askétk. Dsr ssfsflseka fcidst Vos Hsspt msas Alfsss Dissor« -» UsgahKks yraaaot/pss Vso Dr, A Agaf -Docsrlisks létiso sad Traektss. Vso WiM^sag ssa Dsék. — Aos mdaar Icksssplsisr • l^t/ksks, Vos Mmom /éksl. - BoéspsM. Vos Lodwfg — Dm a^srteks Tlstei Vos m vso MikssAÜL — lm krosM^a Loaé. Vsa Tén - DU LeeésiiOwsksIt Uagsrsa VoaProí. iofvovso lUékikf. OotUé\'nolui [Jiblioilmk dor Wflllllsrslsr Mk a Oaalbs 1 fSaa MMbWai 4Uaals \| feMt IsbllW 1 „ I , Miskaspssra 1 „ rlatM é ff L«M^S\| 1 « Mfia 4 , LfSSS 1 j üsIdsiM ! i Oksiiiiaal 1 . kUli\'ri * 1 AII VNY JJÍM08 (mim munkái M Mbü á 10 krj Xdálg aiogjsliafc t Aoot Olt moderne Ungarn Utk llsosis «4i 4s sMk ia bojl ssd Iklssis VSO Jokaas vso Asfc4fk, Dr, Agsy, Ladivig Algasr, SiefiD BsrtslM, A Hmm Dsassri Wsl(rsg Dsék, Kari vso &Hva. PíM Dr. 0. Hoairkk, Hsorw Jéksl, LodvJg Hovom, OtM Ufiwaas, KaéssMO vso Mikssátb, Dr. A. ötvl«, Frsas vsa P&éJL Dr 1 Psaista. JSugM Pétsrf/ Dr. W. Vsll, OraT Aatsa Sséeaos, Mii ScfcUt, Prst & Vsaikáry, Téri t. PrsC VSO loáksk; ksnoigiagakoo vso Dr. iütrOf Neményi művek folyton raktáron vannak, FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy* (ii4»f kímUféflá, ttifotS uiítiwtlbi iSm «fy • így kliil árm IMI \|ir» gjr svl M/M u kaphfító 8l#rne Carui: Sommerblumen. Mit 7? AMjiMiuuwjí l\| P\' rbítídruck «n<l Vlllftt IIubMc,hullikii Mh T«IJ»a l€ IHarálal ^pi á 80 kr. MorrMAM/v o, 41 boiAí\\im;iihi mmiüs aaok l>Ki!AffiK)u,Kaoii8f IlilMNa PflaaasosyiHoai\' M las olMft fiiWs táMtmim T s 11 II r«x«(kdl á (Mi kr \| Miyis bt i Ok /t uftd «rkJlitmdi« ^ FROlOWUftTUiBUCH IT n^H) á M ár. KOIAnöi fltfyttliwbtt süikiiloDiy M^p^n ki^ lllitott Ixw^lydlMii á u$p «tadiN kHil árs II kii tlóH éH jCHftld* AZ ISTEN UTJAI A gpjtop!bú, A fcárty« AÍS 4)Uiádfyati teyátofk^látnitJ Ai irtatkunJ tUUlt. A kincs ásók. A töfavúM Ütká. Vftlloifiáii á iiálil iitl, A si/^fikitt li^tJiiu, A rabló loánya. 8i0fi\|fW gyMOitt, á htofwjéimtotá UroikoiMOafOi. araMyka, Az oüar/ Ui^ida. 13! Í § 11 f,i 5 lllliy § \|lf ílfl S i Ifk i s l fii il il I ! jllf II [ 0 m. BBOGLE JÚZSIF lgflr ^^^^^^Haabtiriváal^ftm Ajlslj" .ülídw II hi(i«,iBi \|\| \| MiHlilBiitll TrlnirJ.il 1 hárma* skékat 1 fállbaléaaluklil. \| klilwS\|a^i»MSak«tal Qabaaa ttoslké waiákal I SMápléfl^-^MMMallálillé Tiagari-morsislékal. \| u \|ár\|4ii)mápiakbii. L\|akaaalalllabaailatllfl \|Mli 1 «>fránV.rsátslKnáMaVa^é* "^f11 »éWa.a« éa la^alUI ^íak.kjáTglJiy-ClipAOgOpeAOV ffjttMI Taitakká a lér»\|«i a l«\|iűallisksh M H9Ilik 11. RiskodalMiisll smistl rMlél, ISSS. •"( Ma 17 W? aa. abII aial myfétll \|#\|r^laU \|>a»WiJa N«\|)M\|ai 4\' 4" »•(•> la S \|M •aHaa. lityi Su klU la* HTK 176 0—10 árj«aiaéa#V bfiéisiii IrnorMi M kdrpMiipt« Újdonságok a kónyvpiaczon! réAite ••bQlfao Famillra. darsn flflbiia alrb Naar I ad rái II Iv in dlssd I /!iilluWli«. It.Mi/.lI...L <!<,»• I f# Budapesti áévány-^yár. liiiu Uitirtiihiü rUiA marwi ivákak, awasbsfarak, fboésa MrOa) palaaks éa kaiba imsln { kilo aalya mimaf 10 ^ k aanava, aal»éaaiéla Amtárgy tkatl tálára kassaéha. 11 káésg sasfaasaa 4t kr. fá4a imifté p* 10 lassMg A) kr. _ T(tö m OnjpMii\' 1 firi 60 kr /db m aaaaaa^ yam» 1 In. 00 V ÍOO fc mitmu\\émm 4 frt ÖO kr."^ f tmwt arfiPéíli r t dobo, á áyinaérty a katéard) iéiélléi ayujtalik. SO kr. y^míéi klframmoakint t Irt. Mk£ Okf Staaria épagy UaaUlé alajaak as mia kl. 70 kr. _ Fémim Ikk^ln a k\|rt (\'ébWUaéí) illőévé taial, miadaa a lábakon salat kaal íájdaliaat okaaé nyoméit oltéro\'il, 0 dobaa 10 kr. „ \' /I rucfno* jkaa yitiáiiiii 40 kr, virii tutúépor Moéi máMéja 0 Irt. MM^iliaa jkméiS IM m^ia béosi mé-\| Mája I Irt. Msfrááéaléaak utébvéi«llal kíldatsak, sm magaláa a laglvtfayaaabb klltaégér mallaO I aaámiiUlifc KértUk a maytadaléal paali alvaabaté Iréaaal mafjalslsl, vakualat smg-aamai, b.Q\|y a killdamépy pulával, vigy VMSttal kaldaaaék a M^Miváié érakéri aa sllamasré calf kaaatkMlU. §t^gimbéik aiffoto négnadtiMl étm§tdmiÉfku léuutíuk BUDAPESTI ASViNYGYia fii. Mlksa aícaa 21. ml 288-2-30 66. szám. cw4«MvmUI fM« könvv t«efcnéaet ItlV «aeient ir»k: Kgt Imtll \| vv« 4 tt t K f ■■■ftiÉriÉ^ÉÉIMÉHH G MNM NUlNf I mnmm \' IK, NkMM MmM fi I kr. Ittly-gJij M kf. Ai « •fjáki Imaulo Ur4e«*. í nf«4 30 ki. ketyagéjen f«lül 100 j I hl, nnüI humImi máért /g kr. p i Nti<jy-Knnizsti, 18881 szombat, araniftztua 18-tfrt* tlAlM MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖBÖAZDA8AGI ÍS VEGYESTART ALMU LAP. X. évfolyam. SaerfcaeatOi tn>da. ltnvn a lap ÍUftté hlelsmányoh kldae Beiaauleen A aaém IUno«elstlan lovalok amh Uniwt ha MkWU Jbgaduinnh el. Kéairatek w»ea nem küldetnek NTtiiUri piluiri 10 ka A Nagy-K&ntssai v&rooi wabadalvü kör, a Kalaiuogyoi Qgyvédagylot, a Nagy Kaniuai éa Dálxalkl takarákpitialArak, Bankugyaeülot éa Kereakadaltni bauk hivatalos közlönye. UZQJXLXV HITI STXIff T XÍT8ZX1: 8ZZX&ÍV Ét tZOUBATOV, Egy kávés centra Thaiiz (T.) Sok mindenből i«gi kél* •lr»t .eninálnak u emberek. Blég egy aa yfu.rt eu»b mek indiiTtiiyo, ée a eail tál* boái ctifiálili p-t ok káaaen vaunak. Cenk a liinWij; \'ud»á mg-moitdani, b<<gy ui minden ÜAle éea-i Alit Uii p^rok fordulunk ni A* e leg-k\'Lvált. nnért, maik egymást heea-c/.ef?1c bele nn emberek. Me\|t pél-dihiKn \'budapenti vavnrgáooh alkat-máival egy etet merüli fel, melyen mini halijuk Thnisz Elek kapitány ellen lenne .öiegítu\|!iiand\|ó igy budapesti. körúti kávés ..ártal* Miután pedig e* a pör i vii\| ki vámaok rend* rirknpi\'.áoynit éa káVfeait ia,\' de meg n ntjiy kö/Oiia^g\' t la érdekelheti, tulúii nem ártf ha f«giuIkonunk való egy kínná. Thaie* E\'ek\'\' ugyanié, e^jr nagy kft mii k.vvél>íl/jH Iciüril teteti, mert n tavargáeok egyik éatAjén hirUl hozták neki, hogy ott, mint egy négy saáa ember van caiportoaulvn. A kiüríttetés n kávéénak kárával járván, valaki nst m tanéceot(l) adta noke, hogy miután Budapesten patromái lapot nincs, torvényeink padig békés polgároknak ni összejövetelt nem t\|ifák im-g, Thnian kupi lánynak n kávéházat, miután njbhan a polgárok UékAaon viselték magokat, kiüi illetni jíi^a nem volt. Kivetkezik pedig ebből na, hogy. mert a kávésunk Thatna een önkénye (1) kárt okozott a kVi vAe Tbuiax el len kárlét itéei ke-i esetet indttami. íme egy relt« ne tea tévedésben levtJ kárt/ritáeí kereseti, bee képé- ben. Kent ia foganhatott oaah antiaaemita agyban, & a fovároii lapok még houá tesnik: .Jogi fcér-dée, mely a randdreág jogainak meg-hntároaáaára leás hivatva.* — kiérjük pedig Állítani, hogy aa igen t. fóVárosi lap"k neon résxo, mely n renddriAgi fogok meghatároaáaát most ée ettől várja, n/, aa 6 lemé-nyoivel meglohetÓaen el késelt, mert roudkivflii eeatekben rondktvQli in-tánko<lA«ekre, melyeket n törvények meg neiu hntároabatnnk, mindig volt ) »ga a rondőreéguek. O«oportoeuláeok magakadályováaa, utoaák, hidak «1-aáráaa; tns eaetében a eaomaaéd telő levnretiieléee styt. Már pedig ha a rondáteAgnek utoaáknt ée bidnknl ennbnd einárni, ha a hgalohedéat a \'budapesti lánesltidon meglehet nka-dályoxni, ha a legjártnhb utoaáknt ellehet ráruí ener éa eter kOiloke* dőuek, en\'«a ée eaás üzletnek a kárával, — mér t. i. ha a rend ogy kívánja — aavreiaók tudót, hogy ratnrgáaok id\'jál»en miért nn lohotne egy kávéliáBak 0««z"erop >r(osult k(V aOnaégét felo^nlutoi, pláne ha gyatiu van reá, hegy a cauporloaulók kft/.t aaámoe rondtavarók in vaunak? Mert nn, hogy ooradoeen viaelték magu* kat, még néni argumentum arra, hogy esltosilatáauk nem volt jogos. Hát a tolvajt például ciak akkor lehet fleiipni mikor lop, hanem a lopáat megakadályozó nemi l«hat? A rendin varókat eeak akkor lehet aaétOnoi mikor már rendet nn varnak, ámde n fendsnvaváat mogakadályoanl nem Iültet« No ey ugyan egy mndo* aott államben furcsa randdil fogalom lenne. Ki áll nrról jót, h gy ama ká- véháa köadniége k0n\| nem voltak bujtogat Ab, dtagy ref^anvavdam wo porto»ulék? Ha például n kapitány asaal fog rl0álllani, hogy 4aki jo ieotée tét* telt* oiiiiiÍnt ama kávé-hánbau mámtalan egyén pulstáu a rnndnnraráa fkáért jütt DaatO, s igy neki kOttdea^ágálo\'B állt a eétoen\|a-táe: utelylk biró moudaná alnt a kn-pitánynak, hogy jogtslaitulJ helyta-lenül osalokodtot Hisaeo ax magával a jdaen Aaaael ollotikeaijk. Meit van egy kávéé, kinek a oetiportoau-lékaból baaaeia van, há^ meg hall na* godiil a csoportosulást, fia ugyan futosa jhgftijgalom lenne. Hát cenk aaárt mondjuk. Sok mindenféle éaajáráa van a világon, de nem mirjdenfélo éssjárásunk a ta-náceát lobot elfogadni. A zalamegyei jegyzöegylet. A nspókban tartotta meg Zala-nu\'k\'je iegyaéegyleta Keeathelyen ea évi rendes WbtgyÖléaét. A kftsgyQléstdéaony Láaxló 2alsn\|egya fújag)aóje hivia texe. Annyira hmtoe, hogy ngy mondjuk, egéea állntoi gépeaétgnk tengelye e körjegyaéi intéxmény, hogy nem tévedek tnlég, ha aat himeni, hogy nem végtflok hasson-talan dolgot, mi dón a tok. Sxerkeeatd nr engedőimével e lepok bniábjain is fogtelkoaank vele. A wlsmrgyt1 kftrjegytók nem igen látják be ea egyleti élet kifejleistéiének hsstnát, UUjnbon es évi ÜArgyOlésQ-kfitt ttját jóll fftlfogolt érdekükben ii tftb-ben megjeleiit\'ek valói, A köatnondái eddig aat tartotta, hagy „a kit aa istenek megvertek, ut •éptaniiének Iereinteltek éuakér-jegyaók nor>át még ennyivel is inkább ronaabbnakv tartom írókénál, mett a .kOtmoadU még aat lem mondja rélnk, smi a kftatadelban uánilmat, tehét ja Vltáiri vilé híjlinddiágot jelent, pedig bltony moadom, hogy a jegy vők sorsa még a uépUnitókéná! Ii vilébin i»o mornbb, Ml li épen olyeo si, mint a milyennek ait belhetellaa UótvAignk „Fa\'u jegyibe\' ealmQ iráayregényében feeíetie. Éi ngy látBdk kormány és társadalom nem li akarnak foglalkotal ason vliiákiágok mcgbbsiéléiéveli melyek a kArJegyaéi karra nyonsestélig súlyosodnak. Ilyen, hogy a klrjegyiék vlsxtmyi a tArvényhstéeág és a kOxségek. többi kötegeivel laemben kellőleg ixa\|)ályoKva nlnca, éi pedig el a hetároMtlen vlsiony mintha ciak aaért volna, hogy ha a kfttjegysd valami érdemet arathatna, omblcxióját Örflkte elélve, mely nélkOl enkit é\| nigyot nem tess senki eem, e« elismerést más kapja meg helyette, ha pedig vallmi „hiinbskM kell, akkor ni-tán\'eldtéibe álliteak a Jegyiét ; Ilyen, hogy a k&tségi térvény megalkótása éta sxlmoi teendár terhelik a Jegyiéi kert és asgyobb kOaségi körben Is mieden dolt« rllátásáis a jegyidk essk nem kéby* teleifek. Uyen a fiieléeek arány lalanaága, mely manapság amial kirívóbb é« sértőbb. mivel jegjfó\'ég ellátására ma már tudomány és mávoltaég kívántatik és mindinkább la növekiaik ason jegysék •támeránya, kik éretteégi vlsigát tettek, jogot hallgattak, ath.; do legkitlvébb ennél Ingva, hogy flseléeflk épen iséta saállt le felére, mióta a munka aiegeaa-porodolt, aiiéta a kflsjríyséi bitétméoy a* I* a körjegyték mcllékjövedelniét elvette Ilyen, hogy a körjngysAtól a rendeletek erélyee végrehajtását megkívánjuk, de hivatalábox nerepéhes mért tekintélylyel nem ttthásiak IÁI. # Siomoto dolog it Is, liogy i kör-jegytó ée cutl&dj^nak jövóje nyugdljjil bittoiltva nincs, y Állami beroudetéiiflnk épOlete sok kai blttmebb lenne, hitet épilkeafet nem föl Ólról lefelé ketdeaék, heaom alulról fölfelé. Minden léteié hlvitel végkösege • Jegyié: — kormány és törvéayható> lég fégoadja volna tehát a köijigytéi Intétmény klbévitém. Addig It, mig rt megtörténik, a köijegytdk uját Jól IBifngott érdeklkben vonnljnnek be rgyletelkbe t folytassák readsaerei kftndtlmOket A a egyleti élet fejleettéeéval cjírnok annyit, hogy igy bátrabnaa kifejelhetik véleményüket, térelmeiket él toltebeló, hégy kormány 4i törvénj haféság által Jobban is Dg) elembe vétetnek, mintha hallgatóénak. A KeMtkelyen tarlóti köxgyfllétin elfogedtelott aton Indítvány, hogy a köt-légi (örvény a vieeonvokbot képeit vetetnék revialó ilá. Kőnek stükiégi már i föntnbbiekbél il követ késik. Igen élelrivalévolt tttt indítvány, » mily itlntea elfogsdtatott — liogy a körjrgysóknek aa adóvégrekajtáa a1 ól való fölmentéie kérelmettevék. Vtlóbea niaot képtelenebb-, dolog, mint at adó> végrehajtást a Itfrjegyséro biml, mindaddig, mig álláía rendueresltve, fDg\|\|cl-lenltve és et állal iterepéb* i mért tekintéllyel fölrnhátve nlnca. A\'mostaoi viasonvnk mellrtt, dsr/árs, hogy I87C. évi XV. törvdaycxilk aaeriut rends** rlntl sdiWégyehsjtó e biré, ha a végre-bsjtást a jigyié^ nem leljotill, fölfiig geistl álláeától at tdófelOgyelé, bt pedig taljeelli, elveri a nép. Blfegedtalott ei it, hogy a megye köiömböeségo fnlylán a kör jegy sói mug dij államivá tó\'essék, Rt Irányhsni kérvény támogatására h orttágoa kAsponf! egylet megkerestetni balároilalotl. Valóban égetó két dée ei a jegytói nyugdíj megoldási. Avagy nem plriló-o ? hogy ai a vagyontalen köijegyté, ekl élte ieveidr-Jében dolgosott, mint „búrom,* tárt mint vrebaeolge,fl ét hlvetalének rendelet, lensége folytén ugrált, mint „kötéltán. i Jlli" lirtiíj Ember tervez- . Irta: Murányi Jóaeef Már innen onnan agy évtnad porill la aa \'45 ayOre knrakáo, a mégi« oly élénkan «iiilAjteanteinben Van, mintha n lefolyt héten * történt va\'na attndaa, mit mo«t alakamk ba«élai. 1071 a\| írtak. Arról íe nmfékesem aaan ivnánn, begy aa fgfik srvknaoron ée eág^n eokiaaor eéhajtnovn emlegette: hát\' kinMgylnk «gy«nar már. n pnpoe hliim liéL Dákok voltunk, Baményteljae fiatal ninittt e asegáay kanásnk, teli lUaael e peMfC raM ^Beknt II adtnnk áas arra, hogy f4 honfiak vagyunk, (lagalább\' aaok nnk kápnaltak magnnkni, —) belwaéltnnk ^pdanK hn hetMl, hn naoa, évdeklédtank minden óáat, akár Irtattgnk keaaá, akár aoaa. A eok kaeagy, eraaégae bei Imeegni gond kint nőm knasehk ennaéóket 4rsnl«ak n anenrWaoaé ntán an Hat kémen miiéi is koptak veéaa enle Mnereáv^ pfte Ifkeer ééai, bsléaf bsUegtalan dnlgnt máni tágyi-déeljki nam ettél n )é tavnö korlát. Antin Mf nyütnn mm telfindM ionnak, eenk aanjimkie, de Így kit........ \|él eaatt. Még nótán nos ie MkHeit mM* eaak nékn ragmk -ayn. smmlliidh Üópeniok, midin n iona4 ana káéajwlill». \|1M ml an l«A ár Mimim i nmet on emWr na n\| év aleö. óráiban teaa, aat aa év folyamán nagyon eokeaor megfogja tenni. Megvárni aa nj ével, a alél éráiban Inni, hogy asn\'án •gáaik éveu át igyonk, aa volt oiáhiió gondolatunk. Kint fagymsIott a jó írng S/ilvMsl«r apó, mint lm aa eg£s* világból egy nagy fngylalfot akarna kásaiteni, l a iárókalók lábai alatt O^íknrgatl a lió, art aa U binjá-hatími pedig ett ímob a, — ha netú ia jé uinlng, de mindrneeatre kevásbé hideg, aaobábea forgattak n knnoaót, e adtuk kánról káva Ham ie igen kereetflk n aaelegel, iii-n agy öntöttük belénk; C«nk négyen volton k. £gy maga, halvány ama, do nyilt homlokú Uju; ki-tinó ésatnltateég, mindig eminen volt Málnai Jóaaafaek Melák. Testi lelki \|é barátom, ngy kedveltem, minlkn édes apám lelt veiea (pedig egykorúnk vollaok.) Olt Clt an nantnlnál nn olef helyem keveeet basaáti, do amit mnadott annak natán volt vale\|e. Oank ivett angyekoi a. -- -r gynkmn, A máafk klnéflsrmotl gyenge, eémin fin, aMéf, ananvadályt attgéné Marnak bel. Öiákké naeeaagolt, mindenről tudóit egy fél éráig beeaHnl, a nank akkor hallgatott, mikor nam belletf volna meg, mikor — — jtottJ Bánya Butának hlvtnk A harmadik tgj maian éhaHka», etéli Ina, msi lei Immáaaatl ftráa Vali, ht^knlesj taetaJkattaJ,\' hatalmai erével ée torokkal á^gáMen. Igy LijióMra kflretl egy Htt* snlléíél. (Hajéi wnlftammi aaér akker IHa-rak járták.) KllOeben tamlwillll fclmká* nett etfnyelt rkkáa knáanálta, sneW vak mént egf plamk, e eagaiékeny, aaint agy 4«nk hl aktvá MNk, on anfadt Igy eétkn eaUs ......... mt§ peAg saeretett égy esinoa aa^ka láeyt. Meg le lakolt érte, nem\' telá&eebelott velünk soha anéikll, Imgy mag np kardost lik velna löle: mit otioál.a JuIqis, mintha I olyan igen tadtn volna. A negyedik ,fe{tnm én, n Itátignada. Magauirój otajc annyit mondok hogy már akkor ie olyan ejlággjololé ^tadamber" voltán^ mint most, pedig m^g nein is inue tem anayjira aa életit. Hja, nlroplott engem an a sok regény, mjt már tie évea koromtól iegvn derOre-hOrnra befaltam. Mi hárman höraültak an egyetlen {ókora aöid kanéival laldieáltett aaalalt, Oiat Ia\|tM — a saerelmes barátunk, — m«g aa ablnk mellett egy lédáa alt, koronkint keoarVee pillantásokat rátett aa ablakon néha náhn betolakodó beid eneéra. Leetao»káa it"ank a hallgattuk, Bánya eHartott bennanknt aaóval, Aa 4\|éM Íe kinal-fatl, ama plllaonl, melybao a rág megunt é ée le itali a mait homályába, a eléjaie kndik ne n) ée, mely neonban mk olyan, mint etfdja \\ Máhal felálloil, homlokát megtörülte kesével a elkaodett Itavaáay, hatéreaett Hangon eaénokolai, amint mondá; elbnoaiatatja aa é étet ügy httagattnk, mintha legalább egy anmit baaaélt volna. Ylaeaateliintett aa almaié félben lévé érm, ealvWl tahaáeeel^ SrOmát ason egyetánée t loatvári aaeeeM Meti, mellyel egyaáehei vieeltettlak, i óhajéi íe\|aate U, kegy ee\' n\| tvbee e seeal ketalék, a1tiráte%mág aeereeebbaa eaetet-fm egymáshoa bonniakat, begy eosatni tatlabhlMa s lervaiakbea agymáaaah aagárf. ayejuaalf. MN eft^M aeaa áaeea nyaK hagy agy •aatnainkben, s hegy saireinket mintegy veráeakn\'oaosal megnyUotla, a kétmer oly bőven ömlesatetlQh egymásra a avrelel pala kát, Aatán körllment a kanoaé raogmerin\', kikl hnaott belőle Jó nagyot, hogy mire rám kot Olt a aor, már eaak levegőt nyeltem, Jól Offtlt aakem aa la, pedig aam érteit volna egy kis kenóee, mert atánnn én vattám ét a asét, vagyis inkább a hangot, s elheedtam nagy keaerve<ten fejni a „olrcum dedernot ma" t. Mire alvAgaatem, ápen tiaekettén volt et éra mindkét mutató}a, s ebbae a peree bon elaludt a píalogó gyertya Aaiáa aa óra elkeedle laaenn verni n ttaenkeltői. Minden flléenél nagyobbal dobbant a aai-vOnk, a mindinkább újjá aaölotve áreetük msgnnkat, Mikor aatán ea\' ntöfaé veré* h elbaagaott, lemét égall a gyertya, e riadó éljen bangaott el ajkainkról. Zeaat fegtnnk egymásáéi, megoleltlk egymást, boldog nj évet kiráninak egymásnak, e régil — — illánk rá agy fél. Málnai keadatt kmaélai. Amií a mnlt év nleleé pülnnalailmn pengateU, aai meet bővebben magparéenl keedá, s egy tervet aikoteti, mellyel egésa Aetflnkre amroenn dfjbe leatAak kapeeelve. Meghattrofia mbdagyiklnk éleípályi-ját. Ő pap lom. Bényát ngy le kle^apiák maholnap, — (meg\|egyeendl i nehée fe\|n Volt ennyiben, kegy nem akart tanulni, nawíletf aagy Haké,) <y)d elmegy (egytő nek. Belliim mestert (ütem t káatortaailét) erfnáH. Ve aatáa mjé kn H kiteeelk valami wétm folnba plákánaeonk, migvá laimatja agyanett Bánya Malii jigyelnét, k \',saatéa.M Népdalok. L Hulldogál as ásai aaal De Jé vella egy sxerelö I / Páros madár a la ágen Legboldogabb a vllégea I Itt Is egy lány, oti a máeik .. Hl velnAk heaaá lnlálig I Miadakettél megkértem én: De aat mondták t magány legány I pedig aeett elég I Hejh akad még, Ima ielaaég I Hisaen régtől mag van irvai „Btegéuy ember jóssándékát, Boldog Ialen birjal* II. Aa Kan skáasia seoammsn hallstfa n világát, saerette maga liöen aohaeem a babájjál I Volt egy barna saaretéje, A bá villa laesetlbe. Volt nő ke: hitegette j Sohal soha m Ialen less mofll Lenke látván más mmelli (keresni áldia mg halamd»l, én nem tndem (eerelult 4 y véiaégáre, — mmi elgyiogöltfe * bmUti alkalmatlanná vált - kol-diiíatt éi tégta aa ataaálaa haljon al, •tat a gazdátlan kotya, Üfagndutott még aasa felemlítendő indítvány Ut bo«v a minAsitéei törvény ellenére aa tekniAatlaa eafádjogysákuak a Jegtrői aaignrlá hlaaUság elé vakS bo-rcáüaa. ia káteimesteaaék Elfogadtatott + akkor, midán a jagysőválaaatáaokaál unm hiányoznak ma aiir az érettségi v teafa t tau, >t jogot hallgatott okle* velaa jegjaák aaai. A jagyaóegyletaek czéljt minden-* «eatre a jegyzők érdekének előmozdítása, tehát a jegyzői kar tekintélyének emelése ka volna. Tisztelet a kivételnek, de «xzel az ott jelenvolt többség aat tana-aitotta, bogy még aa egylet ezéiját aeai í\'-rtette meg. —\\ Hisz a minósitési törvény midőu a jegyzőtől a műveltségi foknak egyenlő kvalifikáltál kívánja, bizonyos, hogy némi részbén hozzájárni a jegyzői kar tekintélyének emeléséhez, mert műveletlen ember bármilyen 1 ár-vény mellett sem szerez tekintélyt. Ebből hát aa következik, hogy a körjegyzők aa ilytn közgyűlésekről na maradjanak el, hogy ilyen indítvány ezen* (ni kérésztől na vitessék. , Én hiszem, bog) a jegyzőegylet\' \'megszilárdulni éa némi eredményt Al-mutatni is képes, leszeu. De ha nem tévedek agy gondolom, hogy legtöbb eredményt a körjegyzők a hírlapirodalom ^erén érhetnének el. — A hírlapok tájékozatják a nagy közönséget^ esek csinálják részben a közvéleményt. Van Mfgyaroiaságon vagy 20001 körjegyző. Van esek között ügyes iró \| is elég, éa éiófizatő valamennyi Ha szellemileg és an^gilag olyan napi- lapot támogatnak, mely érdekeiket leginkább kápviaali: a keW eredmény sokkal job-tan bekövetkezhetík Qdznny László megyei főjegyző arat, ki a jagyzőegyletet Összehívta, Isten áldja ; a jegyzÜegylátat — Isten vádja! VdrÓmarty Itidor. Nyilt levél • lelenyel kerület t válsntálhai Apáiliy látván jeíee jogtudósunk mint a letenyei válatttó kerület érdemdús oraaág-gyűlési képviselője a lefolyt oraaággyQláei időeaakió\' a klvelkeeő beazáraolót küldötte meg vála«(óinek: Mint minden eeatendŐben, ugy a mait évben is aaándékom volt a válasstókerlilet-ban megjelenni, hogy a I. válaaatáimnak a jelen oraaággyUlée olaő gléitaakáaah \'a ml ködéeérŐl jeh-ntéet tagjak. Est nemoaak aaért volt asáudékom tenni, mart aaaal adolt ígéretemet váltattam volna be, Kenem aaért ie, mart jál aaik aaokkal közveüeuül. érint-kesnem, a kiknek biaalmábál a képvielő-báabea helyemel elfoglalom, Fájdalom, hoea •aasabb betogeakodéiem eaen szándékomat a mait eeetendőbee meghiúsította. Bogy jelenleg ia levél utján éa nem áll aaóvel kívánok klleleeeégemnek megtelelni, annak oka Imaoalug nem rág pállott hoeeau ée eulyoe betegségem, melyből follá-bedve, nem éraek magamban jelenleg még •nnyi erőt hogy a aeábeli alőadáat esak mag ia kieérlheeaem. Ea eeelgáljoa mentáé gemíl, hogy aa brmággy Öltenek eddigi két tlláaaaakáiől a abrakban leesem mag köte-laooéganetl jeleuláeemet, Aa 1881. évi aneplambar 28 án ó os. áa epoetoli kir. FaWga által lanopélyeaon megnyitott ermággydlte addigi Bléeaaakai, a blejára eéave több tekintetben nveveteeoknok mondhatók; több oly törvény alkottatván, Melyek aa orwég jóllétének és mellemi íöt-virágeeéaáaek kálaágtelnn allnyára lettnek. Lagyen nabad eaao törvéayak klell a kö-aaihaalkai kiemelnem: I, a kö a t? s s l v i a a I ő k mini elléeárfl «óló(i883; I.) törvénycikket, mdj aaartetam esmaeak aaért kir fontoaaággnl, mart a balyee kaeigaegaitenak egyik alap* Mü teremtelte mag eeáJta\', hogy a klaigacgstáM hévauűah vlsiliilt, a joggal megkövetelhető Mü éa pahaHotl kép-aatmágiB laaaí Mgglvá j hanem aaért K \| ssart Mlrsiamwhstsllia dftlwIUnlI «e%Ü aa alMalább UliiiUalé állami gaagalir mk. $ mailalt aa éilalaU térvény Igyálammal aan anakya KH^.hÜ W^Éj \| hia-ifaifaááai páéyáa mlhadiah In «va vdé ^Nai1tégahat KáM^I maigálet által iga U Aa IMI : IV. t. aa. ka t ályá nk a káváfegjaiatáei adéra aáavamagaalat táaárll áa a o a ak ór -alrfagfasatá^magadá tatására vaaathaaá b táraaalaiaah médiaitá I ál fi aaélő (1818: V.) törvéifyo»kket Midőn aa 1881: IT. t. aa. maTalketatt annak advOe hatáaa iránt eeeonel kéteiyak nyilvánaltak. falában aa vált a vélemény begy enan törvény, amíg agyréme81 a ka raskadéet ép agy, mint a fagy Mátékat kiaaá mithailan laklatáaakaak teaai ki j máiréia rll aa anyagi aradméay tekintetében non fog magfelelni a várakaaáeoknak. Két évi lapamtalái eaen véleményt leljeaan igazolta ée a tOrvényhoaki nem kéeelt a bajon aa által Mgiteui, hogy aa érintett (Örvény ha* lároaatait réeahaa megaaftntette, rémben pa dig a lett tapaaaiaUeokuak megfelelően médoeitotta, • 111 A hadmantaeiégidijrál esőlé 1880: XXVII. t na. m ó d o • I • I á a á t tárgyaaő (18881 IX) tOrijényoaik-ket. Beaaámolő beiaédem alkalmával eaaren-O\'ém volt reámutatni aaon eaélra, mely aa éríatett Ukvéay nn%alkotáaakor a törvény-koaáat vaaéralte. A oailt átalábao mindenki helyeel(«•, mert wikj i«n vouhatta Ikéli^gbo aai, hogy a jognak ée méliáityéo^igniik agyaránt mafialalő aa, ha a háborúban munkaképtelenné vált baronoiok elléléaára »«ük-légei alapboa, alaő eorban aaok járulnak, akik taeti fngyatkoaáiuk miatt, a honvédelmi koteleeatlaég alél fOlmantatnek. A BHgadéatalái módja aaonbaa, mulyát a végrtJ aa érintett törvény magáUapitolt, llíbb tekintet ben arány ta annak mutatkozott • éi én baoaámolő baeaédom alkalmával nem mulaiaUiaitam el jalaani aai, hogy aa or •aággylléenak egyik legeörgleebb kölalaa aége leand, aa emiilett arán) Ulanaégat meg Müntalni. A jelen oraaággydlés a katelaaett •égfek üteg ie felelt, a meanyibn a had-maota«iégi adóiéi máé 1880; XXVII l aa.at akkép mádaaitnUa, bogy annak iutéa-kadáeai aa oraaág megényabb sareu ée kt-lönöaan fbldmivalő oaatályrn néave is igás eágaaakká éa alviaalhatőkké váltak. IV* A i ip illatuk a dé ma nt ea a »é g é r ő I mólé (1883: X.) törvényeaikkat. A jog ée igaaaig egyaránt aat követali, hogy aaok, a kik a füldí javai minden nemétől megfogatva, agyadOi napi karaaetdkbti taogalik életűket, a klhteriiek ▼iaaléolra ne kényiaarittaaaenak. Bármilyen tontoe legyen ie aa állam léteiének éa ívnál Iáiénak a kérdése, mindig embertelen dolog marad aa, ka aa állam aaok filléreit aaed^al, a kiknek keeerü karaeatükön kívül ninea* mire támaankadniok. £at vallják a művelt államok mindenlltt éa a magyar or-eaággyűléa o«ak aa előrehaladottabb oreaá-gok példáját követte, midőn a napaaámoeok kiraaatét mindenféle köaleber alól feieaa-badiloUa. V. A i a ő l ő d é\'a i m a v k I t* sági tirliitiik leró r i. a á r ja a á a v a ad a\'n d é k e d . veaményekrl 1 saélé (1889 XL) j g0akben ?an, a keMI BMgayugváat nyújthatta volna, VII. * A k « a ad ók k aa a I é l á* v^B I málé áa kaaanlag aa Oléaeaak beeéráia atápi iMMtaiil ti tarvényt. Evek áa areaég aaarta keagaottak a panaeaok aaaa eljáráe alleo, mely ja klaadák kaaalési táigyábaa érvényben vall. IC paaaaaok alapját elei eorban n hiányee törvények, áa máeeá«or-ben a köaadók haailéeéval magbiaoli kiae-geknak eok takioUlbeu Inhánytee kaaaMm képeale. AsMat nem labet kétaég, hogy aa állam emk agy felelhet mag klislmitgásik, o»ak ugy (aljaeühati Uvetáeál, ha aa arra ealkeéga* anyagi eeekOeak rendalkaaéaéra állanak. Eáan aaakOaök legnagyobb réaaát a köaadék képaaik, melyeknek viaeléee alél aa ormág Inkokait (Mmenlsoi eabal eem lehat, fia aaenhaa( nem aat j^anti, mintha a köe-adák kaaal^m körttl minden képteihetl al járást akár] igaaeágoanak, akár balyaanak kallaae tekinteni., Ellenkeaőleg éf aa ar eaág Mtele éa fennáUáaa követeli aat, hagy a Mtoadék a lakaaaágra néave ugy a meny nyinégf mini a larovát módja takintatében elviaelhetők ilegyenek j hogy a köaadék kö* iftli eljáráé aaklatásaá na fajuljon te aa adéeékra ok te nllkaég nélküli kOltaégaket na nárilion} bogy végre a köakdék kínaién körttli aljártenál felmerülő eérelmak te saa bálylalanaágok kellő orvoeláal t»lálbeaaanak. Teljae maggyőaődéeam, hagy a rémben aa amlftrtt törvény aa oraaág .lahoaaágánlh nagy köniyabbaégét te kétaéglaían mag nyugviat fog bialoeitani. VIU. a köiápiskalákrél é. aaok te iám inn\| képaaltjéaé-11 iióló (1888 : XXX.) törv. oaikkat. A kSaájpiekolék kélaégaa felöl pevaaataa lénye aők aa állam élaiébea. A soknak hivaiáaa latenni aa alapol a melyén aa állampolgárok \| k i é p i tudományoi kikápaateiéen fbiépOlhat, Midőu j. XLVI.) törvén} bonáa ea iráayjban aa érialatt tör áayt megalkotta te aaeak intéskedteait a telekeeeti ieknlákra ia kitarjeeaU-tte, lehetővé tette aat, a mire már régea mlkaég volt, kogy aa ifjaaág oktatáaa "gyanlő elvek te aabályak aaaiiat tlriénkaaeék. Aa eohaaem lehet aa oraaágak kaaanára, ka annak II-uaága aa ektatáaban kllöofále n-udaaerek bélj ok eaarínt veaettetik; ha a mér-ték, mely n kiképeetetáeuél a tanároktól ugy, mint a tana lóktól megkiváatátik, kü mbOaSteg van inaghaláreava. VL A fetabbvitoli b i r ó a á „ a k aaabály eaáaáról és fa I-la bb v i t al kj^rlátoaéiáról a kir. járáabiráaágok lm táaköréhes utalt bQntatl Igyak ben — málé (1888: VI.) tör vény oaikket- Aa állam lakó* aeifkétaégeakíval megkövetelhetik, blntetl ügyeikben, a líclyea igaaaágaaolgáitaláa minden mOkaZgaa kalléka gyakorlatilag meg-oldaaaék. Valamint aaonban alhiháaott dolognak kellene tekinteni aat, ha aa ugy nevetett kiaebb polgári ügyekben aa é\'lami igaaaágaaolgáltatáenak legfőbb kfiaegei ia igényié vétotiíéuek, — ugy alleukaanék nem caak magának aa államnak, hanem maguknak a pol\|ároknak aa érdekeivel ie, ka aa agyaaerfl ennéllogva könny ren albiiálható büntető tftrv. éaikkat. Midőn a törvénybosáa a aaUők j ft elintAsén rováaára, a legtöbb megváltását kimondotta ée a magválláa biréaágnk elé vitetnének. A tapaaaUláa, aat aam Iáa4a kmárva, ha aa átinteH törvény áM m^kiiáai iáméért hlpiti ijgil nem é módját törvény által megállapította, kétaég talon a legjobb akarattól veaáraltetatt; aa élet aaonban ftlreiesMrbetlenöl kimutatta, hogy igen eok eaetbea a megállapított váltaégi árak a valódi értéknek meg nem feleltek, te bogy a lareváa módja a mőlőbirto-koaok négy rémére alvieelhetetlen teherként nebenllt, mely aaokrt teljes anyagi mag-romláeaal fenyegette. Igen tenaéeaetea, hagy a törváayhoaáa aat köaömböean nem tekinthette; módokról kellett tehát gondoekadni, melyek eagileégével, aa areaég érdekeinek vaanélyaalatéea aélkll, na agyee aaőlőbirto koeokra néave, a aallőváltaág lerovása le-lietővá tééaoaék. Ea történt aa 1883: XL I. aa. által, mely a kod veeméuj ek magadásában elment aeon kntárakig, a melyekon belől aa egyeeek érdekelnek a megóvása jogosnak te méltányosnak tekinthető. VI A pénalgyl kői-igaagatási biaottaágok-r á I aaóló te an Uésaaak beaárása után ananlaailati törvényt, mely hivatva lem a pénalgyl hatóaágnk tettek edteaí aüaa arvoa-láat\'marmai, a mennyiben eaeatul a péna Igyi hatáaégak aérelmw katároaaUi Müt aam aaaa kaléaégak maguk, hanem agy, Méhtél teljeaea flggadan Uréaág fag ilálal A belym állami agykeaeléi mindeneklOldtt aat követeli, hagy aa eranég Inhaminah iiiilmsi teteit, háraailyea ter^émellik legyen^ le aank, a flagillanaég minden kaétákével ^aHáielt btráaégok Háljanak, llyeu lagfallen biréiáfik Hlteak ai rrm lakeaainek palgáii áa hflnteH agyaiban j áe kiáayeeu ládlpdé a köBÍgaagaiáe te kaktelaan a p^n-agylgaagslii mrén miiéin teltekldis mily a pelgárek e röanhan miifaáaM ta. nmma aa a nateári áa hímem, rövid idő alatt igaaolai fogja aat, hogy aa érintett törvény magalkatáaával, aa igaaságeaoigáltaiáaon léuyegee áa aa oraaág lakoeaira néava jótékony javitáa történt. X. Aa aaearárál éa káras hitelügyletről aaóló (1883: XXV.) törvényeaikkat. Nemosak Magyaroraaágaak, hanem an eurápeí többi államoknak ia aaon keeerfl tapnenlaláat kelteit teoniök, begy n kamatok karlátaaáaát tárgyaaó törvééyte ialtekadéaak eltSrláee nem a ramélt, hanem aa allankenŐ eredményre vasaiéit. A helyett, bogy a töke oloaóbbá lett volna, a lelketlen uasorásolr, e törvlay által bíalotilolt kamut aaabadaág palástja alatt, a köieaöoadou tőkék kamatait elv mértékre csavarták tol. mely a legvakmerőbb hépaalet ia fglllmalla, A hiteltelekkönyvek máktalan eeetbeu 50 80 te nem rilkáa ennél magasabb kamatolt ktetaaltáaára kaaaaéItattak tel, a minek aa- koeeágának aaaa réoae mely a koreamai hitelt igéaylma venni kény téten, lamk alap* jál vágyóuátél mag aa temlathaaeék. r-XI. A réaalalflgy latról mH te a# altemak kméráaa a\'áa manlaailell törvényi A iőkegyttjtáanak egyik kéteégta-leattl jilsnlákany i ené( képed aa, hn aa oraaág lakaiéi megtakarított fiiléreiklt bte-laa értékpepteakbea belyaaik al, te aki a tőkaajbalyeetetal aaon módját aaokra néave ie lehetővé laaai, akik nem rendelkeanek olyan öeeaagak Möti,e melyekkel aa érték pepirekai agy marra megaaereakatnék, biaaayára haaanoa aaolgálatot tam a könjének. Enan aaolgálat aaonban jótékony oaak ugy labet, ha aa ár, a melyári aa értékpapírok eledat-lak, aaok ; valódi érákéval arányban áll. Aa ereaágaak alig van alyan réaaa, a melyet koilnöeaa a főváráéi péaeválték Ügynökei föl na koreaiak volna, hagy a járat-laa köaöiiségat érték papír oknak ré^Jet ő tette mellett leendő megvételére rábírják. Aa ilyao Ügynlkők a legtöbb eaetbea, emig egyréaa-ről aa eledelt értékpapírok ára fejében aránytalan nagy Omegákét omllak ki; máeréearöl aam ritkán alyan pénaváltékat képviseltek, akik aa aladatt értékpapíroknak tulajdonában eoba ama valtak te aaokat a vevőnek, a vételár meglaeiáee daaaára, aam aaolgállalhatlák át. Eanek aautáo aa lett a követlmajnén\|e, hagy a jóhiaanmU vevők a toljeaitott laeiéeeket raodmaiiat alveeatették. A törváayhoaáa tehát igen aeveaatea hiányt pátolt, midőn a rémtlatOgy letet a kö söaiég érdekeinek lehető\' megóváaával saa bályoate. XUi A n a. k i r. an a h, a a a l r. á ja m vaapályatáraas ággal k öt Itt. snaraő dás beaai k kaly aaéiá ről éi a badapaat-ujsaőnyi .vaiul isáröl aaóló (1882: XLV te törv. naikkaket.\' A törréúyhoaáa évek áll mra törekeaik, hogy a raegy. állam vaanli háléaatát akkép egéaaitaa ki, hegy enan háléaattal nemosak aaabad var aenyt, hanem a kiaoatárnak jlvadelmai ia biataeiteon. E oaél aléráeének egyik nélkl-Uahetetleo föltétele volt aa, hagy aa; oeatrák államvaspAlyatársaaáguak óriási Itáléaata, n magyaroraaégi forgalam fblöit kiaáróJag ne uralkedbeesék. E végből rendelte el> tör véuyhoaás a tiaaavidéki vaant megaaeraáaél; aa ajeaáea-budapeeti vonal kiépitáeét te végre a budapeet iijeaőoyi vonal léteeitéaét. Eaen intáakedéaek klvetkmtában a magyar állam-mentek nem oaak a fővároeanl, hanem ma-gávál B\'ososel ia egyaaee öaeaeköttetéot nyertek, nm lévén kénytelenek mgl>ldolni aaon fÖltá eleknek, a melyekhee eddigelé aa oaatr. államvaspályatánaeág, kiaárólagoo eve-badalmánál lógva a vaau\'i amtlakoaáat, a magyar állam érdekeinek nem csekély rovására, kömtt»J ( Magától érthető, hogy ea •miitett iaté&kadéeek állal a magyar állam a viteli dijak maghalároaáaára néave elyaa befolyást nyert, a m4y anaak eaao irány-ben dOulő aaeropet bíatoeít. Ha aa emiilett törvényeken kívül, mint foutoaekat, még a törv éuyke aéa\'i « tűnidŐrŐ], aa I 886 bee Budapea* tan tartandéoraaágoa 41 tmlánca kiálllláerál: a védarlraáa a L u d ovi ka-nkndam\'iárn MféwL Folyó vedáeaatnh. Qimeaák Mándor Igyv te Ziagler Kálmáa köaje0a6l a eeékternyai láisaaálai khlnőeégai, lekötő lael rresidégmeretstakről te a vaiáaaatfér-laa élve iránti bnagalasakrél iamareteeek, aa általak bárban bírt a akmarf gandoaái-enl sokat éri vadáaaterftletiá alakiéit h#linaai határban f, hé 16én egy wa. hehb hifi förj- te fogolyvadáiaatot tartol* tek, melyen Kaateterál PJihál far. te Varga Lnjee íjteat vettek. A Vadáaaaf reggnlí 8 éráié) egéea déU I éráig tartott, te habár « nap valóaáfoa afrikéi bőeég uralkodott, mely miatt lautáe a terfllptnek emk kia résae vall Ujárkaló, mágia több csapat foglyot áe temérdek fllrjet találtunk, ágy hogy manitlónkat, melynek pedig elég bővé boo voltnak, jóformán elpulíbgtattuk. A aiákmáiy. körfllbeljll 80 db. volt, de könj-nyan lőhetett .volna akár 100 te. Aat a aai-veaeéget ée előaékeayaégat, melyet e ritka káaiurak nemosak a eaivélym fogadtaláaban, de még a vad aUövéaáaél nyújtott elsőség-ben ia iráninak tanúsítottak: nem tudom eléggé leírni; annyit aaonbaa mondhatok, bogy a réseikről lapaaatalt barátságos éraU let, eaen ritkán található igaa gyöngy, örök hála- te lieeteietre kötelei le. A vadáeaet végeafével Oeamnák Sándornál jöttünk öeme, te caak midőn ebédbe Ültünk, láttuk, hogy a va4áaaat tulajdonképen oaak titulua volt agy gaadag lakomáhoe, melynél-a aaeretetre-méilé háaiaaaaony, eaen kitllnő oaalád felülmúl hatlen eaiveeeágébeii hasonlóan exoellált. ..Eaen alkalmat válaeaiotln Dr. Herie«-Tóth János eaproni lörvéoyaaáki elnök oaáklornyai ismerőiéinek meglátogatására, kit mint vol( oaákterdyei törváoyaaák elnökét oly eol ked-vee emlék köt Geáklornyáhoa, Osaeanák Sándorhoa pedig a barátság kötelékei fiaikI Aa ebéden Herios te cealádja, Or. Kraeoveoa Ignáoa te neje, Konyán Mihály, Zekál Henrik, Seilágy i Gyula te a vadáaeok vettek rése\', éaokáa eaariat fclköaaöoléeekbou e«m volt hiány; mindenek előtt a háaiurée ked vaa osaládjára padig Herim Jánae moadoti agy mély éraáeg felkOaaöatót, mely boo iga-aáa a asiv te éaa remekelt. A looullu-i ebéd öt órakor ért véget Harioaák még másnap ia Csáktornyán maradtak, mi pedig aa eoti vonallal viaeaajötlOnk ; jól lehet kilóit patronaink folytán málfiánk nehéaeége jóval megkönnyeball; a báainr aaoubaa éearavét-lenül teletömte vadakkal lariaanyáinkat. így telt al agy napi murakOsi vadáaaat, akol még aat ia bebiaonyiioiták, hogy .a latéiner népség nem enokott robotban v adása telni • a # A förj te fogoly vadáaaat mindeaQtt a legnagyobb ^élénkséggel folyamatot vőn; a batyhi vadászterületén Skublioe Láaaló éa Kroeota János mint Itáaigasdák, Harlalandy Béla te Beaarédy Elek, mini vendégek a máaodaseri vedáaaatoc iámét löbb mint 50 db. foglyot lőttek. Qráf Hagoaaay Kálmáa, dr. Wlamifa Gyula áe Sertory Oekár Ujnépen pár óra j alatt 11 db. foglyot lőttek. kimhmmáaye an lati, hagy egyetlen klleiOa digaadfl vall arra, hagy magukat a jóméda birtokoeokat ie koidnebetra jatlaaaa. A törvécy hoaáa nem ringalhette ugyaa magát aaaa hitben, hagy aa érintett törvéay magalkatáaával aa uaeo rét teijaean kartaaia eiharlland: de a ta-pamtaláe mái irliá\|ikkn héteégao kival helyeeta, hagy aa uaeoráeka-dá ra svabott te a kellő aeigarral alkalma* aett blatetéoek. igen sokat vkmitartaaak aa o^pan tegtelkeaáatól, melyet aa állam törvényei kimlUinnik ayilvániiaoak te a hinteti löp% kivel aaerial meglanyittetni H aa értetett törvény, a knrmmei hátekH teltek adik te aa aMI aradi kavateMnek bepMIhetteét emk kianayee amnag arcéig engedi mag, aikare-aenál, hegy aa vanalkapé- törvény módaeilásáról iuléskedéseket fölemlítem, asak főbb voná-eeihen jeleatom aaon tavékenyaéget, melyet e jelen otesággyöláa a kösjó érdekében kifejlett. Ha eaen tevékenvaég eredménye nem letelne is meg mindenben aa ahhoa kötött lár^LoJisokuBk, aa oraaág lakoeeágáaak aoy • ayiben mindrnaaetre megnyugvást nyújthat, h-igy e Törv. bnaás mindenben áe mindenltt a oraaág érdekeinek lehető elömoedítáaát lel* kiiaaMretea kötalamégéaak tekinti. A mi anjál aa irány tevék enyaégesiet illeti, aa épugy; mint a múltban, a jelen ar-eaággyllte alatt h agyréearöl abban állott, bogy aa brmlggylléei tarhm munkáknak reám eső réeaát teljm kéaaeéggal elvállaltam ée a reám biaottakoak tebeteégaim mariat magfelelni Isyekm\'em J másr/sirŐl ebben, hogy válemtókorlletem különös érdakait mam elli cehe aam tévoaatem. Saolgáljoa annak hteany<ég nl kttlflelaaa aa, hagy eligiiáiem áe karéaem felytáa a Ialanyai hid HU ápltáeéhea .aökaégee öeeaeg a jövő évi költ* aágvaláahe fölvétetett Moet mér mi mm fá-telje aai, hagy a hld ópitáee a jövő tavam-mai megkieáiwék. Ha két lléeeeak alatt a köajó te lísmelt Váteaatáim érdekében tlhbat tennem aam eikerölt; — ha várakaaáenknak minden hán^haa mag nem tetelketlim, eat nem a jóekarei hiányának, kaaem aaon körölmé^MÉ kim tulajdonítani, hogy te ángyáé tevákanyaégenmt, a kHagiágme Mn eeekély l Bndspeet, 1888 angieatna 1. ÁfSkm Jttéén, alt A kanmeai v adásaiarii elek en még mindig nem indult mag a vadáeaet; egy agyaágee aj táreulat alakulám van folyamatban, ennek rövid idő alatt leendő acarveaéee után aaabaditiataak fel a tarllatek. e e a A eport egyesület 1 évi eeept. hő 8-án a Budapaat kötelében levő Monee* tor aaigateu viaslavaraenyl randee, melynek eoroeata kövatkaaő : I. 1) Telivér v bálák vara anya. Nyil»a bármi karn te foja telivér vimlák aaámáre: Tét 10 Irt. fele bánit 1) Kölyök verseny. Nyitva aa 1882 vagy 1883. évben ellett telivér pointerek te főterek márnára Tát 10 fH. tele bánat. If. Haeeaálatí vmalák vertenye. 1) Nyitva minden fsju te kora viaalák eaámára. Tét 10 frl. falé bánat 2) Eledé vereeay. Nyílva minden faja te h o r u baaeaálati viaalák eaámára. Tét 9 írt. bánat ninee. A nyerő viaalét köteles a tulajdonoe 100 frt. kikiál-táai áraa a vareeny eaiahelyáe aionaai érvéréé alá boceátaai áa a legtöbbel ígérőnek eladni A tulajdoooe aam maga, sem aaeg* bteottja állal nem árverelhet. A befolyó ö«eeeg iglaaia a talajdanoeá. Jé appirtiro aáe követeltetik, máéként a dq aam adaiik ki. A neveaáeek seept. l-ig tartatnak. Bővebb atmutatáeok a .Vadáealap" L évi 13 eaámáhaa fbglalaltalnak. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÜGY. Hlrsletaaémy. A klaadák kaaaléoáról aaóló 1876. XV. i ea, 29 \|HMk t. poatji, agy a 10 áa 11 élteimében a karasaladé ÜL áa IV. aaiiályát, további a bánya séát a ajüváwa aénHm IHiliiü t«$éia«k és egyletek adóját, végre téteksmat én járadék ed^t (1875 XXIX XlVU. «. a.) tfotóleg u adókivetés alkataival megállapított adu Aaeegek •ftve eifeu heuytjtntt feitehkeaéaek el »atinM Saiaatgye möleiére 1888 évty alakított fet4amláal btsottság ml Mto folyó IM3. Óvl HUgUMtlM hé t!4i asegketdcedt. fi léteit naponkint éééelótu g-IS óráig Zala Kgersiegen, a megy kir edófbllgyeló ír hivatalos helyiségében nyilvánosáé tartani, a fel tohhstlsehoi a leienyei, al&ólendval, ta-pekrsat. sfaiegt, Csáktornyái, keszthelyi, uagj-kaeizaai, sala egei szegi kir. adóhivatali járások sorrendje szerint tárgyalni, « ftkatésai fogja. Kelt aa adófelszólamlásí biaoltaág ZaJa-Kgersaegen, 1889. éri aagnsttas 104a tartott Qléaéból. Siigethy Antal i. bizottsági slnök k. Különfélék. ® lilalosl Nsiy-Hsalsiéa. Lapunk múlt Márnának veeéreeikkében a városunkba érkozó Aradi Gerő saiatársula-táról azóliuqk, e társulatra felbiva a t. kö-zdnság figyelmét. Mint értesültünk Aradi Gerő színtársulata 23-án utazik el Kseter-gombéi ée e\'só előadását e hó 25-én tartja vái osunkban. Á társaiét a télre Péosre vaa eaerafidtetve, a hová már október elejéa ia-dal, igy tabát oeak rövid ideig iog váro-sankbaa tartóakodui, a mely idő alatt a legjobb ée legjelesebb sainpadi termékeket fogja -bemutatni. Midőn ujolag küaünaégünk pártoló figyelmébe ajánlanék e saiutársulatot, a rövid liirflnk kapósában közöljük a társulat aévsórát, valamint az előadandó operettek ée egyéb eaiumffvaket, melyakbll ok a> ókösttnségüuk meggyőződhetik a társulat érdakee itpertoirjáról. — A min támlát kt vtora. Aradi Kmiliz operrtte- ée népaain* mfiénekcsnő, vígjátéki aaiv szerepekre. Rei-aer Aulóniz, ooloraturoperette és népszínműinek esnö, Litzenmayer Szidi ballettánozoan5 ée opbretto zlténekesnŐ. Somogy iné társai-gáti és ^drámai anya-saerepekre. Bodrogi Linz drámai szende szerepekre. Litzenmayer Paldi eaJIrtUacaosnó és soubrette szereplő. Arány iné vígjátéki saende szerepekre. Könyves Mari komikáaé ée vígjátéki anyaszerepekre. Báuatiné, CsekŐ Aranka, Kiesné, Kovács lika, Kölesei Elvira, Szigeti Izabella, Kertész Mari különféle segédszerepekre és kardalokra. — Férfiak : Somogyi Károly hós. szerelmes^ Érc/i Ferenci operette looor-solo énekes, Demidor Imre kőe jellemezore-pekre. Juhász Sándor oporette-bséiton és népei iumfiénekes. Boráad Gynla komikus, ée operotle-befTóénske. CSerny József kzr-. mester. Arányi Dezsó komikus és operetle-baffóénekss. Ceiszér Kálmán lyrni szerelmes és bonvivaat szerepló. Komlósi József iutri-kas szerepekre. Glreth Károly, Kömley Gynla, Halása AlbeYt Tordzi Károly, Réti István, Bánáti Ede, Galyáa Mibály különféle legédeserepekre és kardalokra. Zembori L . főruha tárnok. Bogáthi Medárd sugó. Bobarcsi András felelős sziaizpoazlé. Héi ogváu-ból átló zenekar. Pénztárnok Komló iné."— Mellékszemélyzct nyolcz egyén. — Operettek. Angot, Fortáaió daiz, Bőregér, Odvüoáe, Furcsa háború, Dragonyosok, Nap ée bőid, Üli vet te lakodalmi, Boccaccio, Fatinitza, Vsráz» hrgtdü, Kornsvilli harangok, Kishsr aeeg, Szép Galathea, Koldús diák, Ssép He teaa, Kisasszony feleségem. — Ssinmürek zápanemüvek, klaseikusok, újdonságok : Beáét i Márta, Anna, Stomfey család, Zalameai béré, Beetaaek, Ttlaról pattant leány, Ssá-rac malom, Meiesa és Mariaké, Vlrös sapka. Tüoiük, Milimári, Bagdadi kercaegnó, Tót-- laáey, Király házasodik, 0»ólr, Két árva, Vérm pénz, Bealaberdi, Fedora, Varáaa fá-fjel, Párisi regéej és több jeles ismert sate-eivsk kazal válogatva. // Ifilslkeest A „Zalai Közlöny0, eag, 16 ik. wáeémt viilmisHkéhee nevem is etaMnt e eat.-Iet«áe Snaepen szereplők meeei kSeSn Eeeek illiaikia tisztelettel jeti lem, hegy MsaMüesoteée seéeekfal gaér e régveha^é kéeeiHg detkéhsa ■eiSeasi lavélhse o»faétot«el tudattam, begy a raftnt i ekérif saáaééhett tlsetel el eam h-pAslte. aeeeas tehát esek távdéshH ker Sietett aáe. Hafmemn Mér. * TUllanm iéaiw isW\|kaaytvaaet# •a, S^SÍSI II éa, Veeetí eNfiséee béjae saeeyeeeneeyil, a kedves Deráes Margit t I r r M ákláae Hp!«a a asép ásasl pá/ee 9# rím \' mm ni ** tété^hH Ü miiéimf&y* lüsenabbee séfesa/ PÜkál Foreeeai.ét töltött, l hé 10-án Mihály-Ara utasat!, \| SférfiJáass Ogyvéd ar a kö?et-hsai sarak köaláee kánt hereeett meg bee-nőnket i Nagy Kauiaaán 1888 évi angusalns tl Tek. Sserk. ur 1A sat Utváu uapi uéptln" nap N.-Kaniasáa való rendesééit hirdető itteni falragaszokban én is ssereplfi egyéniségként lévén megeevoeve, ksosse lapja alján kittét ama kijelentőéi, begy ea ted\'ea keleegye-séoem ée hoesájárnláeom n.\'ilkul tOrtént. i A saeat-István napját éa is nemaeti ttneepaek tartom s ka eattkség van reám, ea llaaséé-lyeeeég emeléséi elómoaditani kötelosségetn-aek iamerem, de a kivitel aaoa módja a miet aa a nagy-kznbeai fal ragacsok által kezdomény estetett as éa terméeaetemmel és véralkatoipmal qm egyes msg asért ée semmiféle besaééjgtjozutfzl nem moadek s aa ünnepélyben résat aem vessek. OyörfpJános. ö A BsUhásybstiaákaa I. hó lé én ssti 9 óra alán egy pisetoiylövés dérdalt el, mely ea eeetleg arra sétálók kösttl valakit köaaysn földre tsrithetett volea. Okát e vakmerő dolognak esutlal nsm szellőztetjük ; deajáaljak rendórségünk méltó figyelmébe aa ily testvéri ssoretetetll ö táréi MsJláUs Kálmsám ,a Majlátb család tragoediája11 esimfl röpiratának eláinsitásábó1 befolyó tissta jövedelmet a liptósat.-miklóii tdakárosultak ineégeeeinek ajánloUa fel. o CJazdeaAgl tsdéslték A föW-mivelés , ipar- és kereokedelemOgyi m. kir. miniezterium Luporszbek Józeel c«áktoruyai lakóit a oeáktornyai, Hertalendy Józeel vindomyzlzki lakon pedig a\'kessthelyi járóéra néave aa állandó gaaoaeági tudósítói tiszttel bizta meg. t) IV., 1888. Gazdasági kiállítás Kapuvárolt A soproomegyei geadaságiegyesület 1888. sSepicmber IÖ, és 16-án Kepn-várott negyedik gazdasági kiállítását randesi, mely kiállitáe egyúttal a íöldmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. minieaterinm által elrendelt lódijosatáasal ée a megyei ló-teayésetéei biaoltaág által reedoaett meaei gaadák lóversenyéről leez Oeseekötve. \|f Aeelearezlenl GeaerzlL Az „Egjelértéo* igen melegen tartott kö«aönet nyilvánítást közöl Liptó Szt.-Miklós és Ver-bícs köteégekkól, a gyors ée ponloe kifize-tézt illetőleg melyet ez Assicurznioni Generáli jalius hó 13-án eaen köaségekben történt felette nagy tüzklrok alán teljesitett, mint értesülünk százak rz rug a leégett liáazk és méz épületek ssámz, melyek ingóságokkzl együtt nevezett intéseinél hiztoeitva voltak ée daczára azon roppant munkának, melyet aa ily tömeges kár felvétele okos, néhány nappal a borzasztó tüzvéoa után zs Assienrz-aioni Geterali által a károk felvétele, melyek öeeaeeen 182.000 htba lettek msgállapitvs, befej estet lek és a helyisinén asonnsl ki is fisetlettek. Ezen eljárás leginkább igazolja mily óriási előnyöket nynjt a közönségnek ily jslsntékeny intéssinél vsló blstosi\'ás. A Y6«spréinB)egyel gasd egyesfllet ek e-versenye Lspslnyksn, sssptssiksr 14a. A vs«prémmegyei gaadaaági egyesület oaept 1 én aa oayiagi gaadakör területén Lepeéayboe a hármas" illetve több vzen •ekovoreenyt rendes, melynek terveaete kö-vatkeaökbea állapittatik meg; L A hármas és több vaaa ekeverseay czé\'ja esen oeakösökof, miet aa letarmelée olcsóbb olőállitásárz, de eaért a földnek még ie tökéletes megmunkálására alkalmasakat —, a gaadak öeüaaággsl alaposén megismertetni s azokat ugy seerkesetökbaty mint munkájukban tüzetesen megbírálni, miután ee aa általános eke-vereeoyekee a bírálat sokoldalú elfoglaltsága mellett kellően sséitányel Itató nem\'volt. f II. Esee ceél slééreáre Se egy vasa ekék kiaáráeával esek kármae, négyes jés kettŐS ekék Versenyoahetaek, de bamutat káték Isiás sk aa agjnevesaU általásiss ekék ie. HL A verseny f. évi oeeptembor l-éa ea eeyiagi járás, és geeda-kör területén L«jp-séaybea (déli /eset éltemé.) - Gróf Űr deedy Peraees ar 6 méltósága által hsáé-geo hémiéggsl felajánlotteeétre kitüafU ■Ikelmse területen tar tátik, melyre aa öesmie kasai és kalMi gyárosok, ée ktesmtsjts-eek esen lervssM megküldésével és len-\' kani HasátlssUsl bi%Wvaía«, A i ijilisittuk augnsatus hó IA ik«g a pl émmmgju gaedaaégi sg\|ssgle< sée- a v» leeayei ehék beeárél^ » lg ee <eh\|»-f«M\| rendsMiégássk Lep-séay \|éU vastjl állomásra eslmeave okvetie nül bsküldeádök. IV. A voreooyzö ekékre három nagy dlj tüastik Vi. a) A - negyinéjt. m. kir. 1 löldmiveléai minlasterium! dij* 50 db. liz fraukoi i arany — a iegjöbl\|uai birlut htfntas ekére. I b) A vaaaprámmegyei gaadaaági egye-sülét dija 10 Ük es. kir; arany, 4- a másodiknak biráft hármai ekém e) Mél óiágos Ifjj. Gráf Effiterhály Mó rloz ar, a vese prém megyei gazdasági egye sülét elnökéjiék dija 20 db. ee. kir. í arany aaon két váea ekére, mely négy ökörrel terró, vagy agar s«áatást>18 ez. m. mélyre tökéleteeen Isijssit; ha eaen dlj két vasú skénsk kiadható nem volna, a dij fele résae a hármas ekéit második dijához eeelfltatik, — másik felével pedig a bíráló bizottság belátása ssarihl readelkeoik ée dijae. Eaea felül adstlk határoaaüsn ssámn kitüntető oklevél, melybea a bírálat ered méayébee képest minden-«több vaeu, vagy általános tske réeaeeülhet. Ás okievelek a bírálat értékeeámaibos képest sorrendi eeám-mal is leesnek jelelve. V. A gaadaaági ogyeeület titkári hivatala a verseny tervrnet mellékléeével íeleaél-Üt ja as összes haaai és külföldi gyárosokat és bizományosokzt, hogy esen vereonyben réest vegyenek ée zzonozl megzd minden felvilágosítást, msly a verseayssai szándékozók résééről tőle kéretik, — a nyomtatott tervezetet eaen felül megküldi ss összes gatdaaági egyesületek ée gsadaköiök elnökségének, a gasdaeágt intésetek igazgztóeá-gának, a ssak- és nspüapokaak, ugy s azom-sztdoé vidéki Izpok sserkesstőeégeinek. A versenyt rendező bisotteág zs soyingi gszdakör tzgjzib^j küvetkeaöleg alakult : Elnök Purgli Sándor. Alelnök Balazea Lzjos ée Békéséi Józeef — Bisot sági tagok: Bélák Ietváa, Bibó Dénes, Cszpó Kálmán, Ékez Lzjos, Halása Károly, Hennel Károly, (jegyző,) Keaeeeey Miklós Mányzi Károly, Mészöly Gynla, Mihályiy György (pénztárnok,) Molnár Antal, Uj. Kun György, Nagy Iván, Nomsur Jáaoe, Sohriker Imre, Tóth Kálmán, Tóth Ede, Varga Jósssf, Vertbeim llermao, Vsrtbsim Samu, A versenytér megszerzéséről, annak felmérése s kijeloléeéról, e saántásaál hass-nálaadó négyes ökör fogatokról, aa ekék verseny előtti elhelyeaéeéről, a vasutróti levétel, s vsrseoy utáui leiadásról a reudeaő bi-aottság illetve snnak végrehajtó bizottsága gondozkodik. A rendeső bizottság osztja ki sorshutás nlán a zsántandó területeket, megméri és feljegysi as ekék aulyát, és ssok árát, s verseny előtt elkéssiti a varssnyaő ekék jegysékét, mely a szükséges adatokat tartalmaass, s mely a gasdakötönség kösta versenytéren kiosztztikj oson jegyzék egyúttal programmul is szolgál, s a versenyre vonatkozó értesiléoekst is köali. Erőmérőről a gssdasági egyesület tit-kárjz gondozkodik. VII. A biráló biaoltaág elnöke ifj. gr. Eesterbásy Móricz, lielyettoe elnökök : Pösohl Károly, Kiss Lássló; jegysők: Nagy Iván, Dennel Károly. A biráló bisottság 12 tagját a megyei ée vidéki vendégekből sa\| egyesület elnüke fogja vélssatsni és felkésai; a biráló biaottség 2 osoportban fog működni, s verseny napján 9 érakor a Jary helyiségében megalakul, bírálatai módeeetát ée eljárását értékesámok bassaálatával megális-pitja, éa lt{ órakor megksadvéá^ aa eredményt ogy érakor kihhrd^li. V1L A vsrseoy tér sgyik résae egy hó előtt megseántett s lehengsrsaett terűiét leea, másik réeae pedig őeai tarló, s mindegyik vereenyaő eke 800 nágyizög öl terró területet fog msgesáatzni j a saáutái minimumul a keverő saántésnál (3 ca. m., a tarrÓ szántásnál 16 ez. m. vétetik. A verseny ésáatás 10 órakor\'veaai kezdetét, s egyiszcrre miu-dsn vereenyaő ekéaek működnie kell. A verseny előbb a szántott töldön, azután a tarré földön törtééi k. IX A gazdasági ogyeeület illő keljen lépéeeket leee, hegy z ló.euyásatási jutalmak ugyan ea alkelomaial eeaU^eanak ki, ée aaon tía kisebb gazdaági gép, mellyel a mijeiket jéá mi velő, z legtöbb Jé állatét tartó 60 holdon aleh kie gaadák iataheaststnak, szinte ea kihalómmal osststík kl A Uuertés kitüatisió oklevél kieéretébeo a gusda>ági egyesület elnökének Veeérleta alatt a gaada-körök ólaikéiból ^lló bisoltság által Üane pélyeeee történik. A zssspídmw. fesd efynld elnOkaége. Hirdetések; 2226 tkv. 888. ÁRVERÉSI HlRjjíB^MÉNY k nagy kanizsai kir, törvényszék ssiat thvi hatóság résééről köehirré tétetik begy z délaalai takarékpénatár réeavény-társaság végrehajtaténak Badai Jáaoe pötrétet lakos elleni 90 frt tőke e járulékéi iránti végre-hajtási ügyébea a pötrétei 4ft se íjkvben. A IL 2-10 eorea, a. felvett s Budai Jánost illető 604 írtra becsült baeeefele 1888 évi augusslus hó 51. nepján délelőtti 10 órakor Pötrélén a köaségblró béaáaál tartandó nyilvános árveréeee eladatni fognak, mely alkalommal a venni saáadékseók tartósnak a fenn ti beesárnek 10\| ét bánstpénsül z kiküld .11 keaére Istenei. As árverési leltételek a kivelzloevórák alatt a nagy-kzalszai kir, törvény izék tkvi osztályánál s Pötréle község zlóljáróságánál megtekinthetők. 303—1—1. 1303 sa. tkv. 883. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kaaizeai kir. türvényssék tkvi osztályz részéről közhírré tétetik, hogy Zalamegye öeeaeeitett árvatára végrehajtatónak Saly József vágrehzjtást menvodő be oeebelyi lakos alloni 102 frt. 38 kr. tőke ée járulékai iránti végrehajtási ügyében a fentnevesett kir törvénysaák terület eh ea tar tozó beoeehelyi 46. ss. tjköoyvbea I. 1 — 8 eorez. a. felvett ingatlanoknak Saly Jóeeei tulajdonául felvett s 1008 ! frtra; beosüll { telek 1883 évi szeptember hó 5-ik nepján d. e. 10 érékor Beoeebely község házánál meglzrtaudó nyilvános árveréeee eladatni fog. Kikiáltási ár z fennebb kitett becaár. Árverezni kívánók tartosaak a keesér lOjg-át késapéesbea, vagy óvadék képes papírban a kiküldött ksaékea letenni. Kelt Nagy-Kaeiaeán a kir. trvssék mint tslakkvi hatóságnál 1883 évi april hó 18-Ík napjáa. Gr. BUGOHAI kir. tvszéki elnök helyettes. KISS kir. tvsséki jegyző. 896—1—1. 1802 tkr. ezám 1883. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. PIm .. fy •Jir.-r A nsgy-kzaizsai kir. trvsnék tlkvi osstálya részéről köskirré tétetik, hogy Horváth Pál végrehzjtalónzk Horváth Mátyás végrehajtást eseovedő alsó: moaienyiei lakóé ellsni 87 frt tőke ée járulékai iránti végre-bsjiási ügyébea s tsnt nevezett kir. trvszék terű leiéhes tartozó alsó ssemeuym 69 szíj-kvbsn -)- 262 brss. váltság köteles szőlőnek Horváth Mátyást illető s 804 frtrz beesült á réssé 1888 évi szeptember hó 4 nepján d. e. 10 órzkor Alsó Szeineuye község házánál msglartsndó nyilváoos érverésen e1-zdztni fog. Kikiállázi ár a fennebb kitett bcceár. Árverezni kívánók tartosaak a becaár 10% át készpéazben, vagy óvedékképos pe-pírban a kiküldött ksaébse letenui. Kelt Nagy-Kaaizeán a kir. lörvsnék mint telekkönyvi hztéoágeál 1888 évi ápril hó 18 ik napján. Gr. HUGONAI. kir. tvsnéki slnök helyettes. KISS kir. tvsaiki jegyei. 298- l-l. Stíl. árk. martini SS. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy kesimsl kir. törvnék telekkvi oestálya réeaáról U^híré tétetik, kegy Miknl osiot Lőriees, miet a molnári árvatára kép-vieelője végtehajtelóuak Németh KzÖUin férj-voll György Andrásáé most Horváth latváaaé és kk. György Aum és György Mári végrehajtást seeevadő molnári lakósok olieni 70 frt tőke 1879. június 80 léi járó 7{ kámatok 14 frt 70 kr. per. 10 frt 76 kr. vágrekejlás kérelmi, s 8 frt jslenlegi e még lelmerüleudS költségek iránti végrekejtási ügyében a feat nsveneU kir törvéayssék területélies tartósé molnári 118 ss. tkvbeu I. 1—6 sorsé. z. Németh Katalin és kk. György Aaaa s György Mári fulzjdonáal felvett 780 frtrz beesült ingallaaok ezen ingatlanok fele ráseáre Németh Katalin javára bekebeleaett holtiglani liseiooélveeeii jog épen tsrláeável J888. évi sseptemberbó II-ik napján délelfítt 10 érékor molnári községházánál Málioi János felp. ügyv. v. helyeilese közbenjötlével msgtartandé nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett beeeár. Arvorasni kivánók laitSansk a bsosári lOJ-ál kásspéuaben, v óvadékképos papit ban a kiküldölt kezéhoa leUnni. Kir. trveaék mint telekkvi hatóság N.-Kaaizsán 1888. máj. í Gr. HUGGNAI kir. tvszéki zlnök hslyeltss. KISS kir. tvseéki jegyző 301 1—1 1574 zs. Érk. Mározius 7. 1883. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. trvssék tslskkvi osztálya részéről küehirré tétetik hogy Folj/ Bernát leteeyei lakóé vágrekajlatóuzk Ivás István végrshsjtáet saeevadő pelyei lakói elleei 116 frt 60 kr. éz 88 frt töke és jára-lékei 9 frt jelealngi s még telmartleodó költségek iránti végrehajtási ügyébea a fent ne- \' vezeti kir. trvssék területéhez tzrtozó polai 48 ss. tkv boa Iván István tulsjdoaáal felvett I. 1—18 sores. slsUi 777 frtra becsült tar toaékkal együtt, Wooel Simon által 399 írtért magvett de ki nem fizetett, - -fi eorea. a. felvett váltság köteles tartozékkal 82 frtra beesült, Wooel Simon Altel 73 irton megvett de ki nem fizetett — 2 sorsa. z. felvett váltságköteles, tarloeékkzl 190 frtrz beoeült Wooel Simon állal Wooel Jakzb részére 236 frton megvet de ki nem fisetett ingatlanok 1888. évi eacptember hó 7. napjáa d. e. 10 . órakor Pola község házánál Máiies János felperesi ügyvéd vzgy helyett vsl megtsrlzndó nyilvános adatai fog. Kikiáltási ár a fennebb kilett beorir. ) Árverezni kiváaék tartoanek zs in-gatlanok beosáránek 10 }-át vzgy kéespéaz-ben, vsgy évsdékképes papírban z kiküldött keeéhss letenni. .) Vevő kötelee e vételért bérem egyenlő résziéiben, még pedig zz elsőt es árverés jogerőre emelkedésétől sxámitvz 80 nzp alatt, a másodikzt ugysnsttól 60 aap alatt, s 3-et ogyazztlét 90 nap zlztt minden egyee vételár réeziot utáa ez árverés napjá tói saámHztdó 6"/. kamatokkal együtt aa érvérééi fel lé telekben meghatározott helyen ée módozatok szerint lefizetni. Kir. trvezék telkkvi osztálya N.-Kaai-ssán 1888. májas bó 9. napján. KISS kir. trvsaéki jegyző. í Gr. HUGÓN A1 299 1—I * kir. trveaéki b. elnök. \\ >se közbejötté-árverésen el- FséeMe sasrki ▼ IMI UH „Hungária nagy szálloda." I. rangn sUlloda. aváiee ItteM^^^^^^^^^^jjQ1^ Uyhiemzil^^^^^^H^^^^^^^^^^^H daavs, ^ HrUkra a M^IVÚ CZ rar. clM^^H^^^^IHI^^^^^^^^^^H öeeeak Öt tatás, . ~ - * m)^ e Dunafürtlók. -l-iUÍLi szeles szebávsl tlasfl •\'lillljT^SSÍfti HA 1! • ii\'^wi mw^m bál ée haag- verseny skre< Ji 306-1-1. iagyar nállidi réaivény tánalat" Mmrémmmn f, üassi éttsMsnaa selsSs esow kseybMat iPommb kávé-hás aTsgolva-\|ssttah earépei hirlapekkali HH Ifct . fttk 1888 wuitm t ABV1KÉ81 HIKDKTMENT. A mgpémkml kir. treenék tik n Mi UÉM tfMl, bogy Ifnáaa Itwfciiipluyi laké* vtgiok^uiénok DaAtn fww attlssd, «. Mi György lékmiid I ifjl. é§ kieknm IHHi Imi^ UlfAi Ao iimndfcm Mm DndAe JiMi IlyHiilHiUi IV fn Mjf. Oy ea «. ik. t fyAee égrefce{«áet »l«nni llf irt UPka I8T8 évi na lé 11 napjától 1811 janin 84 lg W ll évi aké bor, akaját 4 írttal esánutve aaantai \|ArA 8\| kanalak, 14 Irt 10 kr per, UI M 10 kr véfmbe)tAe kérelmi, 9 írt jelenlegi, e még felaseetWadA költségek iránti vAgrnfcnjtásé ügyében a bel neveeatt kir, traeaAk tarttielékea tarlósé borefiu 10 estjk-»kae -f í eeraa. alatt felvett ingatlannak Dndáe Harangnró Foreas-t U\'etA, tartanék-M, e lagelö joggal 99 fiira bapoKÜ feée agyán nana tfkvbea \| 2 eeraa. alatt felvett vAltaág köteles ingatlannak Dudás Ferón aeet íilető 240 Irír* brc-ttit fele réane 4s a bere&i M sstjkrben -f t earea. alatt Dadáé Haraagaaé Ference talajdeaéal M* vett lartaaákkal 58 írtra bseeilt ingatlan 188^ évi aseptember bé 6 napién d. e. 10 érakar Bor»is könoég káaénAl Málite Jáaoe Inlperesí Agyvéd vagy kei/«<leaa kAabejAUé. val megtartandó nyilvános árraréoea eladatni jog. Kikiáltást ár a fennebb kitolt beeeár. Árvereani kiváaák fartornak a beceár I0\|-ál kAospénabea, vagy évadékképas pa-pirbaa a ktköldüu kaaábea letoaaL Vevő kötele* a vitelért károm egyeolé lésaletbeo, még pedig: aa elsőt aa árvecée jogerőre emelkrdéoétAl eaámitaadé / káaap alatt, a máoodlkat ugyanettől 9 kér.ep alatt, a baraudikut agyaaattél 8 Uénap alatt, —I aiiadaa agy as réaalot atáa aa árverés aap-ját ói taáeiHandó 6\| kamatokkal sgy AU aa Árverési fal tételek ben eeaghatároaott leljen Ao mi danol ok aaariat Irfinetai. A aagy-kaniaoai kir. trreaék mint fkví hatéeág, 1888 máj. 9 én. KIKS OH. HUGONHAY kir. tanéki jegyaő. kir. taaAkí kely. alaök. I 300-1—1. 2f l2 ea. Érk. márt. 22, 1883. ÁfiYEEÉSI HIRDETMÉNY. A nagy kaniaeai kir. trreaék Ükvi oeatAlj a réméről kAaliirré teletik, bogy MA-líoe János letanyei lakéo végrebajiaténak Trojké Jéosef fégrabejtáet eneavedA potrii iakée allaai 80 firt 39 kr tke 186Í évi fal. bő 25 napjától já.ó kamatok 5 Irt 80 kr per, 9 írt 40 ^végre^ajtáe kérelmi, 8 Crf jelenlegi e még íelmerülendő kA\'taégak iránti v#grekajtáei ügyéban a fent ne vereti kir. trreaék lerSletékan tartósé petrii 17 ee. tjkban I. 1—16 eoraa. a. felvett ingei tar oknak Trojkó Teréa javára hoHig\'aui lakáé iránt bnknblaeait aaelealiaf jog épen hagyásával 1883 évi esept ember bé 10 (tagján L a. 9 érakor Patri VWg káaáaái Málite János felperes v. helyettese kOskejöttérel as^g-tartaadó nyilvános árveréaen eladatni fog. Kikiáltáai ár a fennebb kitelt baesár. Arvaaai eeéndákaeék tartósnak a beoeár löf át késen énsbsn, t. óvndékképoe papír-Un a kiküldött kesébe lefonni ) VevA köteles a vételért bárom egyenlő résala«b% ée padig: aa alaAt as ár-refAe jogerőre emelkedésétől »sániitandó 30 n«P alatt, a másodikat ugjanasoa naplói faáauUadó 80 nap alatt, a harmadik ren-ietei padiig ugyansaon aaptél eaiaiitaodó 90 aap alatt, minden egyes vétatárí réselni után aa á* verés napjától esámitasdó 6\| kamatokkal rgyltt » érvérééi feltételekben BKgkatárosott lalym ée asédecatok seariat leásatni 802-1-1. V. Kaasaeáa a kir. trreaék tlkri oaa-tálya 1883 évi májas bé 9 napján. KJSS Gróf HUOONHAY ktr. tsaáki jogyaA. kir. taaéki hely, elnök. 80T1 tbv. as. 1882. ÁrYeréa hirdetmény khronat A Csáktornya! kir. fbiréeág, mint tkvi Imiéeág itmiifl MArrA tétalik, miként iaíeakor Badrtwő jűga»ódaí Bilnlnr Aoral 4a Vilnea bedopostl lakAoakaak BAea János Kkánovsnei Iakée végprofcajiásl sesnvilf .Oüan 100 fti tAke s jAr- IrM végrabajténi Agyiban a engy-kaaláai fck. trvsaéá tart kméÉwa tartané eeáktarayai kir. jbfeAaág la-lOiilésii lavl T4b begybaailatí kteágbon Ikrt Id aaáoei^kvban •• Inns. a fsévatt e 4M Irtaa bimüi legilleaoh a terteeétel L ért mi\|iam>ii ká Ildik napján 4. fr l* 1 dMkar aa YdH bigyknrOteli k>esátkéné.áJ [ i^lMtméé nydeéaae áffnéai O tag-kikiáltás Ama aM h Aram—a aaAndékaafib tarteaa4t sa Ngatlaa klkiAMel Arénák 10 \|4< ««gy«o 48 H m kii kljplnskan, vagy aa 1881 80 t. aa. 43 f-kna előirt Avadékképea pa-plrtma a kik 14Itt kaaééian ktmsl, a (többi MMlotefc a kkéségnái msgtokiaikailk. ^ Kait Osáklerayán, a kir. fáráakiiA«Ag mint Okvi batéeégnál 1888 Avi jaüna 14 ll^ik n«p)ájD ÓJA FAttmorvM Or. MÜLLEA MIRACULO INJECT és ifcMaeaai veesél/ t* %áe»ssi aittEfti crtdH^ák a kwal sáila ktMréelt, a>jrtstrtet mttmr aep alatt áfs4 írt kr., lAkml mik fjaAgiaégl Állapotok Pottnüiik, l«a MksMtsaJf, l»i%isfii%. (as eatsrfs llisdniálijil) aud 4a Mb IkMtail pnaOs eithS Mtl nksmt nMMMS WU-ll 0r. Wflar ftsearv iii#lni Bk eeais ereenerettÉt Mtat. Ara a Ot 10 kr., pistáa tt kssaTtfhk. Emü aeak Hes BmaeM, nas.-C»rOr«rr pailkéjebea Béisken. V W—rassii tt . - - - i ijp----- gon-mustár palaat eeomagoUwbna Scbnidt Viktor és fiai béosrt különlegaooég leg ot»ü bellöldi márke % ^ ktté< üregekben oaimmel ée védjegygyal kapbató minden boltban üüeaar és daiicateene karoakadéeban. 261-4—36 3 S c ti^ O A 3 V N ^ S. ed 0 K-a a 5 eé £ s 31 ja <D a a ~JS a w iS s5 7 ti p -=3 ll O U1 ti Mm M bO CO A 1 * 4 1 00 1 03 T3 9 • • o If Sít £ S •O) E 03 cs 18 Í5 SS «• 7 • Is. © ti ■ { OJ ka ** i-Ol 1 1 d M o ► •♦j a s N 05 Budapesti ásfány-gjár NéUcülÖzhtln líiiis UitiriíiUa!! VifUii laewfyer arábak, eraenbagarak fbfldAe vörös) poloska ée bsdU réeaéra I kilo eatyn cieweg Af kr-Phfűatlkó f,nnl>>l JhmtítfliU imatfhll le noraaro, séséssttk fésntArgy tsesrti táeára baetnAlva, 12 bádog eseteneea 48 b> Pfrör tu#i>6 y 8<röiftasg 50 kr. lOO f ixvfjxtpv \| frL 60 k». fOP W innoLó ^yir 2 fc 60 Í00 w ttű&olú ynpe" 41 irt 50 kr. I tneaat méet 4b kr^ f deénr yswsjji ár wlrisém a hatáaró főállás aynjtaiik, 60 kr. _ Jwa ptycri in k\'lgraminobkiut 1 irt. 50 kr Olaj Staarin ^pagy tieatité atajaak na vaave kl. 70 kr. Mn bórknnőa a irá. bőrt (lábbelinél oiaUvá.taeai, minden a lábakon kalK késő alaíat akocé ej ománi eltérő k 8 dobon 50 kr Í6 i udaet Jutom p< cÜt üst 40 kr, Vőríi tiatiát/por béon mátsája 6 fr». Lfffcbbon jmomfotí \\éci mi$% bécsi mi-aeája 8 fr». Magreude\'éeek alán vétel lel kAidetnek, eso magniás a Uffv\'áayoeabb költaégár mellett oaémittatík. Kéretik a megrendeléet pontos alvankaté irAseal SSegjelOliH, raianint meg ■erasai, bogy a kl daaiény poatAval, rag) vaoaUal kftldeeeéka hKlválé árukért na elUmert nég kneskrdlk. iktdóM JAgyéM atptüdiUsoil AiugtdatnybtL rtsztsálaü BUDAPESTI ASVÍNYGY.tK VII. Mikin aieu 21. ír. 288-8- 80 co EGGER dijjutalmaxott különlegességei Aa Iggor-ttU mollpeartUlaihs léaaaao ismert éa kitfintatatt kökögée, re kadtaég ée alnyálkAoaAAo ellen, ebanvlra, bogy ssámos bel- ée külföldi eaaklndAs a nemben a leg jobbnak ismarta .el. A 26 és 90 kree dokoaok Magyereraaág minden nagyabb gyégysaattAr/biaa kaphatók. Oy sairks j ellen Eg g e r ■ oimpantlllih, jvakat esáradáalóL Ssónokok, birák,, sninésnaki taaitók s különösen miadanok, kik liiratá j ieukaál fogva nakat beenéiaek, el ne malaee itták esen kítinő osak irkákat kasnaábi\| Jóságuk dácsára könnyen beenerealietők ; 1 jdaboa ára 16 kr. EQGKR mandolaiormáju ■nlátA-enkerkál osemagolva maaak amerikai kártya-naaii IcanskAkaa. Bistos órsnar köhögés, rekedt-■denille gyomorbajak, eaeéealéel.iány. gyo jUg Ae ggnkisaáradáp tÜm. Igen üm ma aMvbév. béltunyaaég, göryély, baJváa\|plg,U\|tokiVMMibél ée eaaknrbél vannak kéeaitve iemétlAdA íiftjái ellen. Ezen. pestillák, me .í^a nem kéneanok semmiféle gyoiaoresval. lyok agy s«éo Oaéira kéeaAlt és ^badábé^l\'Egj nreáetí aaoekó 10 kr.H a#t gépan kAsaAlaek, könnyen nlvadOak, kalJnmae {atelc Aa alAosgitik a könnyű iáirg aéat Egy eraáafi dobos ataeliáomil 30 kr Kggvr ■ekanAvéRy karkAl (Hefcsnés earakan) a ligAnifpfck. anyag bél kMh, katáenk nedveiül, ÍMU gáei inger atfMani<é mr. Igaa kellőm ne gpl ■Ülikilik, kAUi-sa AvjAk a Ugaéss aAee Főraktár NAGY KANIZSÁN : PRA OCR B. gyógysn. ernáL Zala-Egersnegan Holióesy Gy. ansáL Keaaüialy: Hraun PA1 nAgyea. árnál. Kanaevár: Babaekay K^ bajgmmtíá Ágost uraknál; Csáktornyán Göncn A. gyégyea. árnál, OsürgAa: PÍaeUer F. amá£ Aleé Lendváa; Kiae 0. gyégysn. araAL 180 28 ^X?OQOOPOOOOQOO«X»QCC^X)OQOOOQOCN » . \' . X asatatT\'gnzsog, iermés^eteg alkáli Savinyu-Kút ., % STEFANIA ssitsliTix, Kortnthertztfní «i^um. & pyoinor ée a káljac bajai ellen kipróbált. k^U KAHL és TiRSA?™^ x Mh 183 9—10. Ilntyir .V. - Kamzutn: »g Beienberg Jáaoa éa Wellnrli Jéwt arafcaál ^g Ijtweo flvegg*! 20 kr; — I liter 26 kr; — 1 \\ nuv 30 t V3<XXXXXXXXXXXXXX)ÖÖ^b6oŐÖÖbÖ^ a. GUTJAHR és MÜLLER 2866 - 25. BUDA PESTEK. El hő bidnpenll Trlfnr, rosfaleiuez éa gAidnaágl g^pgjér a lar\|l(kid kŐseiében, sjáníják ssotid saetkeaefA ée iavitatl gyáilaénynkat áűut: Trieetr ok gaida-I aág sOmáre: . I Jnséy Ctíplöfiyd __________\'J \' _ f SrmtK tmML W- SáU^ter-C- J ékaosios^ fei .Jx&\'eY ... -üore^tót éánlénieg-mnéf ek aalmek írtam Zhtf&matmÁ. I Ihfia t$ iWi ám jinret. 1 Ostiss ottfú\'ysá ám-{yfc-A^^yysfc. llbnsliinr Meri. Tnrámá, Dttadrk. ■alem alkatié* mek: TVnnsmsisíÜd. AAmlá Baetalnaesckt LittŰtamr étHék. KwfUéé \\m»zk • U ispe^ keneseA sfét irje^ysékrfc kIvómatm lagyea éa bérmentve. KmcU FtíOp BROGLB JÓZSEF nép- és reslsle«sS.ffSra gyár: kftftné véerimt Baktárt viel kérat av BUDAPEST I tja^nMn pihagl kkCtkn UtaatsieU, Trliarjelt eéUbatéssitakkal Oaboam HaatHé-wetéknt T eo g • ri -mersaeJ ókat. jirginy-csépUgéptket" Vevaaaá a lérea n tnalskaebai» IC11IB M. imbMbtaautt aemasmU r—tát, mtaéilniiett ♦ hármon ekéket IklilsitgsiieanigskOel e^pligépsleaMnllákAl glsmépll As íArgAnyusépllH Ds laaL nen. A<ea ttjM9 m. elstt ml Wlau mlat saiiAOt ieg«ftett papi 44 MfH ar I* saOsa «Oya ae UU An Aö H 116 te m áaJoaraéaA kliéaatra lágyon Ao léimielta, I VfiftEJTBKPO K \| r 1 ezek és lábak izzadja ellen 5 rBatáns ssskbs jéOUás ■sflstt. kssiaálsti oU-J Bsilissal egyatt, ctoBsgvkhsa, isnasg^t fis kr.K j-lg {Valódi Szeidlitz-por LtSj 1 tacastpeit, áfa 60 kr. 9 I--Jj SValóüi pezsgöpor^^tj l>0- Plnkas, u. k. tOrrtnyéeiki és kertWtíereeK Én ersmj Maktrast, e asfj acsay kaasf báltekesa találatajs - H \\Hrfrrmdtliuk mU—MUl HUlmtk mf •lasa\' t><\|ln wiiiwáll m T\' C f BndapentI ásvány-gyár C JfögÜB+Btcm 2L C \| 289-3-3 5 amsíJssiyifttL annr tt N^^A. Jnraym iipls.trfmai^é Jfcimn iMim9%x ■lynems.^^m Af [y ^X^/^V íanAkifÜi enánsnvdás isvssysrn M, ndy a Ma l\| ffig X^y^Nk M miigfimi vipémaU imtélyo bsl»f f «ar«AW vgyili^lnl menőt IA- («1 , Vg »gajnfleAgénoa X rá^teieladabnlkntAealkatií i ii i\|i I i "ffi i WTA«OWA Xjjyv ^Ata\'Onál kgv. arramU^CWnk, P («agya Vniaaacnafaat) váié Agyatokra méltá. * -----Vt/ViX Kiel kaiamas Biitfítalkg f j ^ Koktártll 48 ÍSBeloUdofcntf borral r^üve, í a a lOménem njámllntlk. V^Xn^ Im»á U- P1 g m dngé JIZÉ€HEIYIM /Sa ^ gll j néviel leend ellátva. ^^^^^^^^ Í^S ! Árjegyzéke ■Bfa^MÉa. I klTásofroligyeiée l^iiqitTc. 67, szám. \'twi Haohaá fttiap Magra aa IkMii iim, Itt- « %áaa émlli fUt*** 4 frt. Negyedét* I jrt Hl tmlüjek ft lllálll MlUMf r t \|r.. tlbbmlii hirds láznál 5 I ka U -Ivr. " ái \\«réa* e hmlaáse kirdotaié- -í«k »\'ki httyipáiimi hlat Ittméig I In, aaantael minden seáárt \'1 kr. Nii^v-Kaniy^ ffW, bordán, fttigusztus ZALA MEOTEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POUTIKAI, KÖZGAZDAHAGI ÉS VKGYM8- TARTALMÜ LAP. X. évfolyam, tft troáa. Hova » fc\|> W réméi iM batdea dák Baja* Hámé 4 Mán ikin>it>ii HMM «ak aakNH ^ ad tatnak K tátraiak vlaaaa Mia htkkáeek HyilUért petiiaere 10 kr. A. Nagy-Kaniwi vároai aaalmdnlvft kör* a 1KX&J8LSV Znlamogytá ttgyvéjd<$Flati, a Nagy Katiimat éa Péiaalai takarékpénztárak, Bankegyna&lot éa Karaakadalmi (kuk hivatalok közlönye. ISTtffIIVT SÉTISSXi \|S\|l&iV tl BZQMBATQ9. Bosznia ás Egyptom. (T.) Bámulnunk kall tat a naiv-lifot, melylyel egynémely lap bU iiuiayoo dolgokat tárgyalni a aok ott, a ndadaaayiaaor ama kérdés martit fül oMttUnk ; vájjon orik kirója n oly og^Qgya, avagy közönaégét tartja-e unnak. Al egyptoml kérdést például igaa aok lap a boeaaiai kérdéaiel aaarati öeeaobeeoelltnai, valamint hogy aa angolok aljáráaa után aie-iot-következtethet vonni a mienkre, már t. I. ba ugy vonhatja aat a kö* vatkaataléat, bogy aa a mi politikánk hátrányára történjék. Baaaeg aem oeiaálta akkor, mikor aa angolok Alexandriát lOvetták tatán megkead-lék a roppant áldozattal járó háború záet. Akkor aem. jutott satukba % rámutatni t hogy iiqa nézzétek aa angolokat, kik érdekeik megvédóee tekintetéből óriási áldottloktl hoz-aak, ée aem jutott estük Í}0, bogy tea-afakaaoalitáat legyenek a boeaaiai okkupáezióval, hanem moet mikor aa aagolok arrél beeaálaeb, bogy aa tagol katonaaágot Kgyptomból viss-iiahotaák, moet elkeadik a naiv ftaavehasonlitáet hogy : tIma aa aagolok Vttatkeeégf) megengedi, bogy agy győatee hadsereget viieaa vonjanak, hanám hát a mi politikusaink nem tartják aat \'Boszniára nézve lehattok.* ... J Kéáz«r háromszor al kall olvas nttnk aat aa okoskodást, hogy meg* győaddjönk, komolyan irja ö aat <ea 4 lap vagy osak kötekdat, komázni akar. Ámde a haag annyira komoly a aa okoskodásból, annyira kilátszik a\| nagy kép, hogy al kall Ravatal magunkat. Kgypiom ée Boazola I Aa okku-pátáa indokai ott de itt A kai yaet, a körülmények aat. Hát aa persaa miad íem jön tekintetbe. Ha agy gőzhnjótártulnt alakulhat a Dunáit, márt aem alakulhat a Zagyván, \\\\> saaa folyó folyó; ökkupáoaió okku páoaló. Aa aagolok ha kivonják oaa* pataival Egy p lomból, hát Bgyplom marad magának aa alhirály kormánya alatt. Aa aagolok tulajdoakép* pea nem ia okkupáliak, hanem a ko divének nyújtottak segélyt, mint aa oroaa egy Kidben Auzatriáaak, Auia trla Dániának, Fraaoilaorsgág Olaas-oraaágn^k, a mire a béke helyre élit, a katoéaaág kitakarodott. Tegyük fél aaoufran hogy mi Bonniéból kl-jttvtlak, hát kit hagynak ott 7 Kinek adjuk ? A szultánunk? Hiszen akkor a jövő évben iámét ki vagyunk tévg egy európai konilikluinak, mert aa oroaa asoaaal ivgzt, hloulensgió, Szerbia, aaonnal kötekedik da Igényel. A szultánnak éppeA ugy gines hatalma a balkáni Usadók megfé* keaéeére, miat a tunisai bégnek. Hát miéit nem oouja ki Franoaiaoraaág aa 6 hadseregét Tuniszból T Erre ugy látzzik aam utalnak a t. ellen* néki hirlapiró urak. A kediva hadsaraga most már ugy less aaorvnavtf, hogy al angol segélyt aligha ismét igénybe kellene vennie, aztán meg Egyptombél nincs la fenyegetve Anglia. Aa egyptoml láaadáe aam Íg«n jOn kapóra aen-klnek éa egy angol hajóhad minden pillanatban ott köt ki a hol akar, mig agy boázniai iátadáa aa egéea szláwllágot mozgáaba hozza éa egéea Európát háborúval fenyegeti. Aaon felül ha Hónaiéba valamelyik izjáv hatalom hamarabb btvehjetné ma* gát miat al, bét a mig ounen ki-verheteők, héromizor ii lángbz bo-ru)halna feleUüek a födél. De meg Boaania nem la abbdl a tampont* ból lett nkkupálva általiak mint ESgyptom aa angolok által, Gaél és ötéi ok éa ok annyira eaik egy mái tél miat ég a féld!dl j bét hogy lábat pfioat már aat beeaálai, hogy ha aa aagolaak nem darugál kivonulni\' Kgyptombéli nakttak aam derogál* hatna kivaaulaunk Bonniéból t . • . Avagy nom tudják aa illildk bogy full l^eaeélatkT Még moat ia boga* ruk van, \'még moat aem kápeaak avagy még uioat aam akarják aa okkupáoaié oaóljét megérteni P Hál bogy akkor hiába baeeélttak nékik, aa nagyon terméssetes. Hol van 1 baj? (H. N.) Talán sohapem tolt annyi hunineuld kar, oainl mai napság, mikor boldog-boldogtalan, a ki aéhány ujeágczihkii végig olvasott, aat hiiai, bogy abbdl báraaiad dologra néz v# moat már véleméayial* kothat magának, a aat kinyomatva, előre kijelenti, hugy dt anmmiféla aaamélyea érdek nem vaaat), hanem tiaztén m igazság, a jd aaép éa na-mae iráaii <lalkeiedéa. Hogy aauláa vélaményébaa még havéabhé térhaa* ennek, kBrt\|laggatja aat naáry férfiak nák aa Ogéiabdl kiieakijolt mondánál val vafgy egy reméayt vesztett polgári iakolai igavgatd akemélyéa aézatéval. W é b o r Pál ut la aat bibetta, inHror a föntebbi o$im alatt papírra vetette gondolatait éa veaér-oslkk gyaaáat kinyomatta a v0alal ICóalöny\'-baa, hogy haaamaatd tat* tat véget, ba a polgári lakolát szamba álUtva a gymaáiiummal, aa előbbit sírba rántja, a kötöasóg aldttdlaora* ditálti kívánja a vágUl egészen fe lealagacaak sdt károsnak nyilvánítja. Padig, ba gondolkodnék akkor ml« kor ir, könnyen rátalálhatott volna saját logikája aaarkit a bajra, anélkül, hagy aat ott kellett volna ka-raaaia, a hol éppag ainnaaa. Mart aagyoa aaalatkoáik d,, ha aat biaai hogy agy vároebaa, a hol gymnaaium vau ftklOalagaa a polgári iskola, Ha jobban utánna aéao^ a dologaak, vagy egyáltalán karaaai tudná a magasabb oasaeíuggési, annak a beismerésére kellett volna jutnia, hogy t gymaáaiumot látogató ifjúságnak agy bargiaíréwe nem a tndományoa szakmára eldklaaitd gy m aátiumba való, battM a polgári ia* kólába, a aa arányú lenság, mely a két latéaet látogatottságában mutat kötik oda vlhaid viaaaa, hagy a aaU-Idk, még miadig iukább tudományos (vagy a* d módjgk ataiitl d i i) pályára akarják aavtlni fiaikat, t a pályafálaeeláaaál aam járaak el aaoa goadoaadggal, a melylyel eljáratok kellene. Kilünik a gymnáaiifaii pálya folytmából, hofy tt elad ott-lálytdl a I dikigállagafaUjat aaak aa érettségi viyga lotétoiéhea, a métáik fala iddkaeban elmaradót \| t szülök vagy belátják végre,,hogy a fiúnak szellemi ttheiáéga aam elegendő, vagy padig aa d anyagi tehetségük nem bírja a hosszú itkoláatatáit. Úri nép vagyitak j a munka nálunk nnm nagy bratbaa áll még l aa aa oka annak, hogy a polgári la kola még addig amn népesült he annyira, miat aa várhtté volna ott, hol a tudomátyoa izakinára veié kiképtéa olj nagy igény ékkel lép fal aa irányéban* kj magát erre képezni akarja. De éppen szári, mivel aa intézmény móg általában hí, 9 a aaQldk enaek átélje (aldl kelldlsg falvilégotitva aiaettntk, t njtó ut jén fal kai lant világoaitani, aam púdig bangaatoa pbrátiaok álttl tlfl-tttUti, mint aat Wéber Pál ur ki indokolatlan támadáaa tárgyául egy olyan intézméuyt tQaött ki, mely ■ aek aálunk, htaánkban igen nagy éa fontoa hivatása vaa. Talán Wéber Pál ur ia ütegen gedit hogy Oatngary Antii igen derék ember ét htttfi volt, a magon-gtdl talán aat lg, hogy Oaeageiy Antal értett vtltmlnakét t tanügy-bfi^, taláu valamivel többet ia mint Wéber Pál ur éa ét. Talán hajlandó laat átért Wéhar Pál ur 0 a t n-g a r y A a t a I érveire valamit adal, aaárt a következő auroknl közlöm Gatngtry Aatal atou b«<h dából, melyet eaea hailtatatlau tűdét haaatt aa 1170. ápril Sé-áa tartott miniiztert eti^uéttt mondott: vMind • gyninátium, mind a raálitkola alsóbb oaatéljrai — ngy-mond í— (elvék tanulékktl\| a kilfr aek három-négy Otödréaat a taafn^ lyam bafejetéat tlétt kimarad aa íl* kólából, nagy réaze pedig legfölahb a aagyadik oaaláljig megy föl. Ida ia oaak átért, mert bfconyoa ittkii* kólákra t középiskolák á oaalályt ny^jt képaaitéat. Kei Ide baj. fildaiOr mtgokrt a növendékekre néava. Hamoaak aaárt, 4 ;ur tíMsíji Ember tinrti-- irtaj Maránfl Jéwa# (Wyl,és Hát Ólait 7 Kiről nsgfsUdksasU, ki ^nk maat adoll magáról agy haisl^ss ksiksléaaal éáefjsln 7 Elnyomta magéoyl a baagdeág, javában álmadozott Jeliájáról. lg entáo taár aegakadinak Bajos •agtae bajos doáag kivételt amraaaá neki ott, nkai aifáa M^iogyak ársgbiróaak, — a« agyazsiW aam iakaisáfae. Vagy tán kk kárának 7 igso •• kkMré km Oki 0 ■ Baan aoláo ooayi aovetai veiét talál-luk, hagy mafd ládílmak aoákwttl, ^ OUi k íalÉéradt rá boáásg áMÍ#* OdvlilMh ■tel laeadf kwbiHt, e aágyoa • jmk ksesaglaob korkao. lojáo k hagy né, «4d kmtai aMgál IrsgWvévá. fekalá máinnkal azagpanaéSaáHTk oAtvsá, a meg 4#tüe«tik egy pár kanosé borral Ao m év i waitlw apai a MM iiiail ii, kegy PMa haülaase I H HB Mm I BÉÉ él Ma ü Éfta É mm m mrné, hagy Üi I Innal warangstt s a Isgehesebb kérdásra is aaok aoaal falalt,hogy sgy aagysl sóhajtott. Ve moat sasai eetán taasék beseélai, inág padig okosén* — Te Maki barátom, ~ saéll sgymar hoaaám, - ha én Mltl veleék, jaj de,gyt-nyártsa tadnáai irni, hogy mi az a szarelsm I (Itt vaa la I) A ktiták soka sem tad-ják magbatároa ti: mi aa a marii in, aa mag tudná, da aam ktUI f Arra a tapaasta-latra jöttem, kegy aa a zaarelesi olyas ra* lanti, amit zmgkaiáraaoll anétaga aárekka, baoaá 9\|ég naassbs, saadai aam lakai Aaárt k siáadsgyik agy a mmtiméill, hogy s „Mí a aaaraáam V — — — Ólai aa egéaa dologból aUg mit aaa (adott. KUííé elhallgatta, félt, hogy vaie, ntint vaiályiároml ■sggyglik a baja. Már pad% aa esnoya vgág ra\'aa ., Tán sgy kát ism audt el, Pisla Mm-aagárzé armmst, vllfegó sas makkal rohant jbelkeaaási, - aáhok volt tfálaei is, - a aáig Mrt mální sa artmtH. w Makka, a Ugboldegabb ambar vagyok a rÜágoo. Jaké szeret, ma aagyaeko-aea aMgsafletta, Sara báleikedtam éa ia sMg^gyaést tonaá.— 1 - Hát tfy«sk e aék..r A tabkái agy pttj^te hoazá. De Utal oégtá aaig asaa SMtadhaáeét ütokbno • Magtaiit, bagl ialiája Héo/ái mmm Aaanl kaads a ssertái héft ami, hngy aap» Otaes aao»o, t pája levetette I mlathogy jé magatea volt, tahál jó OMpet sastt. Brrs aaiáa Pista oda veji. Ami kis saie volt, aa Is slbsgyls s báaaléban aim lett vgyaa valami aaérayfl dolgai, bsnsm ottksgkoti miedeni, Jaleséjál, a jé bzráto-katj aakpi, logadáol, s sli^snt sgy félreasá városaábo a vtspélyákee Mtgysil gyaker-aokask. • o # Másfél év aadva mindannyian távol veliank egymásáéi, mintha kerbáaamzl kar* gfttak volna keealakai aaét. km a világ (bátran pond hatom igy, matt h a a á m aa éa világom) egyik végéra kerültem j Olai a másik végéra, fióaya már kovákkaa slmipi, oaak agyadul Málnai maradi ott, hol eeeyi ImdvM órái ttkaatak al sgy III. 0 fiily tenahaényait regamkedott legsdáiábee; pap akart laaai. Négy évvai aaailtl magtótigiHesi saalé* váraiomal. Vy^r damkáa vek, te Mrajel sakzidlkm. Málnait aem latáltam ttt, tad-kspédtsm atáoaa, s m\|\| ti todáam, — apit lagkovéakké akartam. Aat maadák vap, agy rekanéfál, ka létei skveta, dos-esé, matt érái msgvaoaak saámlálvs. Ttál-vak, mér aatvto Ily áeioioo, tamiayzi amgréMásá-aek kgaepéa aMKbataá, Isteeamf Al askée lakét V <ftyam á#éd#t? bááam bonoagsn, aaeem Mytaa rak é^athaeoiá, Ugy tadtem mjaakfi, W # aekms, aataika Mét aae-kMriaeOk raása k< varnak \' ^ \' HMk ágaa#mn amg, Maat még g^ater. Iktn gnu aiam \|UM - m\\ kém atai. Ép aa aap adta kj Maikél, tsate élet laleatl veit bilaritva ágyóa, s áa aáetem keaaytelt aesambbol, karmtam baaaott srasán a régi taltségat a pirt, megMisgaiedstt aaamsibee a Islbasitl láagst, msgfsgyatl tsa lén a hajdani tféisljse s Usamtsa Ujat Ham veit ttbbé..t Igymsr Whavlltébsa moháé küveU sgy pohár hideg atrt> M^bltMle magát s balekalt. Beba aam tadom ajkisdai s remény das térfal, kitek kényedé elve sa volt szolgálni a hasának s társadalomnak, ő mia daa jéakraiát, mladaa tarvét yaigiammliilaWa Béoya még miat is att vaa vekkel a Ba kfny aljákon sgy kiesbb állsméaee rssaii Ufst, Asolétt takbsstr vékettam fiáa leraásl, da miad% Jalaaa kltlaaiéiét peeemiln ej beaae, a tisassmaái mr« ézsaáam masedvá^ ayk miadsa iovéibso «édp tálait- Abkan hagytam a ievtfczétf. W k askam aat tadei, a itü mér egy f§ wfiki m rágat tnáem- ^ Olai agykisaam baideg JaiméJáraJ, (már biaooyaaaa asm smaam áJtttaai) kágp* jen a nékaek aki Mm, t ami Ugkovéskké van tt saaékea, sa bkeayáia a biiHihtg Bál kásása at k fH ltnf iagysa szol-ga^ré, ka lat.. a ée» Bm\' BMfaatdl Ugkevas.bkeé apéiok, peág I Igtakt »t (péatá. Éa maa e<yaa mágik mám mg gm nart, gMiam 3m ia<iéngiwina» rn iMdoÍK sóintka aa, hegy aaak a* dédelgeti, s lapét ujrskssdi ugyanaat, znl aa sásé. Bji I -r Gmbar Urvsz ~ istia vágst 1 Szent látván napján. Irta éi maratta: Tibaly Viktor s aafy-liiImM antír »l\'i Javám tamil iáUkany-méla laetfáirm taaá m -ka aMe. A l^jalaé magyar király Bal. Istvánnak napjára Büszkén gondol pinám msgysr őai alkotmányára, Nnaietlakask allwtmánys, fiasot Istvánnal ksadádlk, S ka iMm ia ngy akarja, Soha al aam vépldik... Besr áfa I éa ima mág ma is éái< Begy irgstsé magyar amker e király! Hsm magyar áft a ki taeg ami Tartja a aeeai teaipai i álfcniméayaok éstéá* m Iák sasai Isi\'áo gáieiett \| Da mtkaégm, hagy a Bkea Beat Ugyan aa éasaé, Laananaaa agysááirtk, Akarná áa taUarfl Igy aaatáa rm<aliilta, a aaak igp áét; ftag/ kvakf mijim PÉIC O házáéi! Aasaae vsiás, aimentság, ÍmAféámÜL^^^m a mmmM i Mám aMepdfae düaak atl aazm, BMNaka okfam kmn Ué+ tkv 44 \\m mhhn T »4aéébtaék a I I MMf^fWfj^WW1\' ^ W^^^^^^BI^^^mÍ IPVVU^I uivnMuvvv ykiAM w éi flRFv «M«AM i mtmrn AKMHKM H1KDHTMKNV J" u^EL* m rtit J .....3!!" KgP Jtw IWU^li. " A aag^kawaaa ki. írnrtk Ukti 40 I, 44 f-W e<t é.edékkip m Ifc ^J^X.—" k^j.i.i^aiiU* i^vrfwív^uym. jfc ttj \'kAakMvi téituk. Hp pkaa kiklMAtt kttéWt Maa4, a lékki \|liiiU\|>o»tÍ llVfcUMfyM ff? ^S^Í^V . kiút lakét NMUM a kéa4g4l u.^miMAk I i ........ vmf* \' i* : 1 - ■ ; ^CvjifVw. *********** »A#\|4»Aa4l te* \|\|J tégiANMAftk tttdia rtraaaa M«kA«k * (UM^úi^í\'" a iUy \|4r4»kir44g S\'MMUÓiJéetlII jtf AtftaAéa vagy alfáiéul ^ \|l\| •> Uedét 0?Argy léa«d»katyt, él kkm M ^ fc^A^I Ay\| tylim ■ # 5f% In* bi>UU^Hii«)i)ii fci ivii, I^u, U,t. i. u^t. tUlkiMlU ■ íahn UI I fl rtlépU n! I ^fc m]R kéfrt-Mékaa I* Tl Hl-l-l, i I1IBIB Ali iiriilDft B21 (■ mimMX\\fX iM^^^Mki. My OitHi » Ik. 1 agvA* végv^U* ............ . . It llvMM^UU Agjai^a «éil4 •MtidM ini tn in ím «ii m. i fábt yywft L IS M X^iX * u\|\| naW ké It .acéléi u?1 ü. S ,g (ttk ^ \' I* ■ ■ ■^Sgi^V*\' aAh4haUA j * » m ur, O.J4I 4 inul MAMII £3h ? ^f^í1 xf/^r"^!i aiaatal \|éré »f kamatok. 14 ih 10 kr par, ritéritarvAI Dr iUUP muiuiéia hmit-m tiuti- I M!\|Étl*» ^WwUMM ^ II lf Ih \|0 ke kéwlmt, H I.i M I R ACUIÖ I NJECT10J A ^ UwftWt 19 • j ^ w. u^.u^i ÜHIüIhI. 11\' *** • NI áimMhiéi knyr^n JÜ^^r^n i>>. 11 int ^iioiaivin v i • Ital Mmcll lir. Mtelet kUkMi. kkMM Hl»#e «wl<HÍ jw W <m)»g M> k» L Iwml elltUVA. ^^Ar aV/íj yJU u^mék ...uio,űrivé 10 «i)l 1 Ü^tilír ík rt®\'* I It. Ifc - ........— mfl i^m. ***** U^iuhi gtó W^rf1^,^] I A f , ¥ M A k e k^C^ffWffl DadAe HarkMMeó N>»rl UeiA, WrUUk. k* i* Mb SWBrJS^ \|p(í 4 Irl f»üTk». ; f 1 J 0 B J 1 \' ftPft Xll rí* ■ v . , . .. MéM nl«t4«i iwtiyMMMl PM\' II . j\'i J/u i X. Ikiuétii VwuUi I Tfi: _JT] kai, e Ififl leggal Ml ftlra k^iii W* triMf, rue«v ^itk^^^W IftH1 ^ ^ ^ "r ÍBll kl vállaira Ib«%au éa bériUHttlVB. Jtfífe .w, ^ .)kvu. + t aiau , t íttfS? . \' ^ rh ^M! lIS^^J^.lS iitjyáM y oariyiii^ _ Mverti ^TklL iafaíiaaaak Mie ^^a^^V^JS^V Akt f H^C^dBfitótó^^\' hwian UUtA Iho.wíi hb rém ^^ • ^ "f^fjf „ ........»W»ki, ^ ^ 4a a karelki ti «t)kvk«a \| t «••» elalt ^ n^,,,. Daáá. IbrMfata FW^. .ala\|dea4al * ^ /CXMX>(XMXMXKXKX)OO^KX)ÍX XXXKXKXK^ ^ V#II larWkkal kl Mra k^MIII lagallaa _ iNlfianlae InMUőm j\| Ué.i (láMMi) T WiHWic évi e>epiNak»v ké A aaftéa 4. a. 10 ^MMBM^tanm lífllévi téindSi « k«4* l X w K . ^ , V érakar Barvla két^g U»ául Máhu J««»« UkM iiiléiai», 1/R AII fi D fl F^l #V\|\| rxri^rzrr: ^^^^^ ;í vL» ilinMllllHH \'"litMixu; nstrigoiHMsilr ®\'"", íi árv«r«aai kiiiaék larleenek a keaiér U pM •MMHriláikaa Méjt é írl. jlfií fWMHM al l k 1111 I VI! ! I ll44 t^i^ ^ II Sokiidi Viktor éa fiai 1 ^\|MK£STEFAN IA ptrkaa * kikVléOU k««4kea lataaai. M , mü«alAa a UfllM\'áninaakt, kuliaépár mallMI H .Ual Wlll/a. l/^aka-itai,^* 3 Vol ^.UH Ura. eg,^ M^.^rrk^TT^\' feffi fel" í Sff\' ^ \' \' v V»p!HSB1 KörttllhlTMghö « j . - !,, \' .... , kepkaié hmihiwi MiImu l^eMt 4« é«iml«Ma f vmuMiI küMMeék • 1 \'^■MlBBiWt^ ^it ff »»il lllf 1. a i h • a \'r •lali, a aiáMfllkal ugyMallél I kén»i» «un, r , uiu., J ■1 < V\'ISRR WfflWifi5 II W I \| H .1 • kLJZiZZ^m**- MI.4.N k—^^ graivéM«nkMM\|UWMWI 1 vÜÉEÍ1 . , ,, 1 ...u. _____ •»« , 1J,fjjPw\\j. "••J1 ; 1! jtm «\| k.auukini »«iMi w ____________ gtt\'giiuMih tifftUM/iuiMM I,\', 1 k itnrM í.i\|ifal.ki.«, I«.gl,.i»...uii M\|W itiltimittk* éMtilMt Tr i I i \| , ni l I »fl a V...J..fk.« A u ,0\|„, --i— IlDüAPIiSTI ttiumuw lí\' _ í r.11.....mi,"tll! 3 ikfi kaiéig, ihhs mi), géa ^^^^^^^^^^^^^^^^ INA 11-11\' mm* ff -Jfffmtmf h KIHH UH. HUtíüNMAV HBHHBBHBHHHBHP Ul \\llkna UlOAH íi. m. [\|B\| ll<iag»él»»r\|\| JAmm él H^lUetl Jémfl W\'A^wál -^g ( \' klr.u^k.hgya, kir. leaéki kai/. lu«k 1 J f 1\' S • \' IWU\|->!> Hlü.lu, l^r I W l, , l!lu, \'811 L, \'líítf\'W" llP", i I , IUÜ-I^I ■ •....... ..........u —"----ír—11 1111 I niw "rrr-fr—i—-rr—w tLlmmuM. £t n sl « CO ■■■■■■ VTHXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXDOÖO llllaa. Kik. »ér». VI, I a ^ j I I 1 M ____........... \| AKN\'ERÉSI UIRDETMÉNY. 4 -SíJJ i; I 8 ^^^^^^^ ^KffPWPBBB^iWOWii^iPgPipiiilP^ A aagy kaalaaai kir. Irvtaék likai 2 \| <9 V I ^^^^^^^^^^^^^^^ — - M _ _.— _ - — H aealálja réaaérél kéalilrré léwifc, Ugf Má \| ~ \| ff » A ^ MMATJVVWUVr^ OUTJAHR MÜLLER li« Jéaae lalaay^ lakét fégr»ka)ialéaak » Jf ] £ 3 mr.i/ila u « Wi I-IH. II U P A MM\'{\'1 LaííiJsI i í ( f^\'M^^011 I .......................... ké tft utcáiéi léié A\| kaaalak ft frt • Q M <í) I \| \| jj J I M « I lAllwlí \|//AllAriN Hlltíll 9 • M«l^MI»M k^lüliefi, vjéMjélt »a«li«l »»ar\|Fé#«<« ée jaíimíi M)éiiMéu>uk#l imim : ^ W ^ faírL*!:. Vrí^lf TÉ íf B ^íll^Iíl S piísa fflte\'^ill IF ■■ ^_ B-----gaadla- ÍM \|la«l«\|jl • Mg W»»r«laaé« ké laégak J^J N S I T »Mr O l\| ji I I «Hf MftMáfN • Iréall végral«a\|)éai tlgyékaii a fan< pavaaail X j { Aj J 1 jyg \|f !\| \| ^Rt áL T Ű áá\'^tffn - -- __________ kir- Irvaaék ifTAlalékaa larlaaé palrli 11 N T "f { \\ 11 f rS íjViiKídi IlMMOf \' liil É^^fifll\'SA LtSÍ mk Trajké %éa Javéra MügW éaké. hú g^ I ^ ? K33L P &SS "áai UkaklaatW •aalaaliai jog épaa kagyé 3 I \|L]"\| ff áfyAUjj iiA!ygniinAPrt^<> kialiiMali - " i téilAKla^aaégaéi a. $ éiaáWAfél\'i k«Mé\| kéaéaél Milila g S * j S ^ft I ^ ^ Eikláltéal ér • l«a aalib kü«\'l kaaiér. g S^lij I \|\| ui ttuíék * \' vf^n \|l\| ^nW^^T^ ^ÍÉ JíJT/L A#>—«»> ewéüélkMéi »artaaaak a liewér í t V rf u ÍMF \|(b\|\| wnirek, {blvtJlftH lü\| it kéeayéaekaa, t. é«aéékké\|«a fafir ^ Ji I J NaéA)liMll éa»áay-gyér C ^JTia fagyásié ré«alailma, áe padig; aa «Uél aaér ^^^^^^^^^^^^^^^"^ ^^ ^^ ® fflV I jjjA ^rMAP**—léfalalagiaaaii I \|\'»a«»é« a »nt«ik<Mié«eiéi »aéM«iiaadé só HHBHHBHHBHBHHHH \'tMMAM/UMMVMw\' mCJ^^JH^^Mj^^^ oaéiaiUadé A0 aa\| alaii, a \\,mmá\\k r\'H jg^é Wtf ^ ^ ^^ "1\|_l^A Ai W.á. á lakéig i né MutXmoJ Z&Zttf&XZZ?,? áwíWíww ipSClfUtlK\'liHíi WíJW5 ■■■■■■■■■■■HB^^a^ aa évarét aaajéifl eaéiaiiaeié M ka ■ ^ ^ fa ^^ iviaiiiaéktk kliéaalra iaaira áa liüiiat MiH ^H salukkal agy Ali aa áriakj MiéuUbaa H. í jr íj H W ^ afJ F ^ aKgUiématt Ulyaa éa Médaeaiak eaariai ^ ^ ^ A i,kmmi a kw. irmék iik.i« díjjutalma^ott kfUdnlocossétfoft___ lélya IWS évi a^a» ké A aa^éa. ^ ^ ^ ■ . \'J-- ............... - --—■ ^^ —a \' lhAt HMM** Aa llgpa»4é<e mmltpmmmiiu* ál\'a rffkaí aiéradéfél, Ma#M, kí<4k,eií#éeeak/ kir. l<«éki Hgyaé. kir. laaéki My. alaAk. léaaaaa kaaaH éa kMAalaáall kaUgfce, m [laakák a iiglAalMaa wi^éa^k, kik Wvalé kad»aég él aleyélkéaadéa allaa, paaílftfa,léakaál ítgva takai keeaélaak. al aa »aia«e \' ^ _ _ _ _ _ m A um át mma iM^^mmt ktgy aiaii Wt é« kAliMdi mkindéi #;aaék me M atliyMU Iwwllei VHT DpilfVIj I ÍI 7 V W 1/ ^inT UH év a IWt ak«a a i\|akUk ihuíM A S ée ^éeégak daaié#a kwaaraaMk \| ö II U U U li J U U ll 11 f VWJ J 10 kraa daéwaak Hagya<f«ég miadaa aa-Mata* éta Iá kr, aS^^^^H ííd\|»" éa rtei<M»a»tf«y\|4ra ^gj/ H Arverta hmbUnénj khontt ^^ ^ ^r-l IT^ f Mjt #;#«lfM\|l\|\|\|»M aatilAlta-tneeeli#rliAl m ^.T^ ■Sf A a^aeayal kir Iknéaég, ikvi IMs#eellllék, Ja^aagalra taaaak itM IT kaiéeég eéeaéegl kaeéeuré trafik, pikéal B!. . iita^AUa Utálat éfe^r kAfcigét, rakUi I éaflt\| ATI ka^ar laétéai fáddal M« Aaral ■"f?! fi^^^\'i^^^/\'É0 Í% ^ gMMeadé« lm ^ — A&fe^B ...^^r;^ ■ miiiA Ui c t IHIMÉMÍ^11 ^ -TTT.-i. ^ P^kév, m^tmtrn, tolmmib ituk^M^ ét faaaak káagiMt r\|lliB^ y raDUUArLSl •V WH iniipiiiiieeiHim mm «tee if^AW Méáéa aiG« lm lét a«M kéttaauidi nmmtlM* \' —; 9 ÍM* HgMáafián mm** tyaá tg; aata kiatgk é^ktij^ töV, éiát^pnéwtto^I ttut.>ét<w»»mi í^íf ^ ^ iiá«ifiíA\|r«Uí« rw I ^ * htom •gféáaa a aagy ktmmrn kk IrvaMé laaA PABAÉJt faM IH A Mteil Mltg ^ gfég.^ arJál UU Krmmm i I I l$mm Umm* mfiimpi kir. )UMf la ^ IT ^ » H Kakéatf fataiWy iXa. fél élatoaa HaaiMl ^^ I Ibkef AA a^aikrW MI1a.ki.a1. . mtum*émt m»J§nm AMÍf rrtlrjiéiáhrttfila irtií ^ji.^. JJjZLí iagaáttMá t latlaaékal I JS^* feÉ\' aÜ, a^^W^^v^J^^ ^rrriT \' ^rSiSli - ss2B g* litíiÉ M _ «. **** 1 11 ® 1,1 111 p*^! kwAe é»pi a Mgpé* I ip kA » IA. atg f ta lUH w léréi •■rR^ r^íTuijJv MOTtWf 41 lylwii <1 Ilidül • H ; A 9 \\U a ^ rW 4í ^ idb WtiU AMayiMé klAAééiéá trm éá k tiaiaw I é^UAM^AM^^^jik^HllAMi 4»\|M»téá4 éi»aaa<i« ia#fM é# MagMtMaa- ___J liiyWtwWBWfiifyil/i1 WK i>w/ ■NMMMMHMBHRHH^ % ■ iipili ü MM IMI Ai. fti ím eartÉw T. ARVKHSH1 RIRDBTMKXW A M^Aaalaiai Mk irawék likvé ■ féMArM kAaMrré IMaiik, htp Mmmv tgaé— kéeakwaigyArgyi kakát végtak^laléaak Utáke Kávén ArAkAaa^ a DadAa OyAMf léMa^idaka^^ él kMkam tladAa Marta, IdvM éa Wtf«M«a tavé>k éAaa Duáke JéM kégtlitliMikia Dv> Tl My 0)«ii a Al Agy éta eégiek>)i4ii taaavaáAk aleaal I1A Ml lék* IIH évi aa* taakat ké II Mf\|élA lAtlf \|uím AAig én iá évi aké kar, aka\|4i 4 Mtl ttáüliva aaaaial ^éré A\| kaaiatak, 14 Irt 10 kr ftr, IA Irt 10 kr végt«ka)iát kérakai, U tn ja-iaalvgi, 1 Mg MaavttaadA kAlUégak V4aM a4g>tk^\|i4ti Agyékta a Mai aavaaaH kiif« Irata ék niAlaiékta tartwé Unkl 10 tallk-* vkaa \| 1 aaraa. alatt Mvatt iagatlaaaak Padét Haraagaeé farwiaarl U\'Mé, lartaaék* kai, a kgaM jaggai Ml tVtia kaatélt MU réaa, agyaataaa i)kv(H>u ^ I taraa. aiaM lalvaii váluág kAMlaa tagailaaaak Dad4t Ktraatati illaté fél álra Wt4(l Mla rétaa éa a karaAd AA tai\|kvkaa <f I Ail«A I Dadéa Haraagaaé FWtaea iala)daa4al Ml< valt lartaaékkal kl Irtva kaaaAll lagallaa IAÍJ éti tatflaaikar U (1 aagléa d. a, 10 érakar Barala kéa»ég kéaéaél M4klt Jiin WpMni Agyeéd vagy Myollaaa kAakéjétté\' tal agiartaadé •yilvéaat éftaeéiai al-adatai Mg. ICikiálléal ir a laaaakb kltaU ka«a4r. Irvartaai klv4aék lartaeaak a btaeér It\'J éi kéaapéatkat, vagy évadékké^at f»-\|»>rkaa n kiküMütl ktiéktt lAüll \' Vavl kHalat a vétalért liérom tgyaall íéMUiUn, «ég padig 1 aa altét aa ér varét jagarlia a^alk\'déaétM ttéatHaadé I kéaap Mali, a méaed^kat ugyaaallél I kéatp alall, a kanaadike) agytaatlél I kétvap alatt, — windea «g>H réaalat Alán m( érvaréa aap )4tél eaé«iitaadé fl\| kawatakkal tgyAtt aa érmééi MltAádaklMM wagkalératall kalyaa é. aédaaatak an«r»ut laátrtai A aagy IimImI kir Irvaaék, mim ikti kaiétég, ihh.h méj. \| éa. K1HM OH. HUtíüNNAV kir. ttaéki lágyai, kir. itaéki kaiy. alaék. áiMmi aéaél^taék In\'igi4 aa tagatlaa ^kiékAal ériaak Hé %ál vagyM 41 Al AA krt k4^péaakwl vég) aa IMMI A0 1, aa 44 \|-kaa tlürt évaá^kkéfta aa ptrkaa a kikAkéAH kaaékat Maaai, a léaki MIlMtlik a kirétégf4l aitg\|akiaiM44 Kall 0tákM(«y4iS% * \|4r4akir44g tatul Uk«i katétégaél lAAá évi )aÜM U ItHÜk aaal4a C, ieMNN# eéinHt^l* \'<MH\|H I UlAlAAkil B \|a\|ia MAg/A\|lMMll »kfluilaMiiiifcé M#aa 4jM<aw4ip35t. 4/já. HaadkifAti lA^^láá HfAUJH^ ImiUíV Mfte * ImMNp W yaül atétgyeMM iag\|á»aaéé aaa4Ai\|g 4\|\| Aéaal AAM4AMI Vfg\|attMMAéiAgÍ Mtiiai M ^ jüímuí átadva »•>■«;»»»♦ «4\'•l\'etlaké«UiAealkuétaaui»4Aiaa» I^Nb^ tMf%4) MgH MWli Iv^ittivlWu k« ^vélé iaéitá> ^ Miut k^Mwae iMiié Miit téwttveti tefifl wglilVAi ^AtmdiM l\'Maaé ái* Í^IHUííHÍ. (tuiU\|>0Mii HMVAny g> ttt MÍt knM ^g^rl faigatéiéAlliAl^tty firAioiiá 1 MuraaawuUlt Atléiaaáék IVÉI iimtM tiékaki wvwWlwA^\' íUkdée vATAe) jmUka ée ka\|Ü léeaéia I u\'yu aa«>M»A HU kr U «aaa»t, taMt^léla Itwlé\'AI\' lé«éra Ueaaéiva, 19 U4dt>g ettltan^a 41 IV dt IlUVvI INM\' VO AMMHVA ^ 100 IA M\'tgf^iá I ll* 10 av I irt. 10 kl IPÍ> i¥ nmub wt*** 4 In- ISy^V. \| ltn»at dvéai ^e» atift ki I <44a\| \|Mi4iap it itirmfrui* kaléttál jétélléi UtMjleMk, AQ kt " fiú*1 akrtr4^ VlgraAiiamtkiul 11" ÜO k» Htaatu. éuggv línltlé ala\|Mk AA VafVf kl. 10 ki. H^awiMt kéfátaétt a Uil (\'ékkaliuéi) aiMiévá tveai, téMaa a lal«ak»»u kaki k«wA fá)4almal Aka^á niané,ai aiiéviiiti A duliaa Ml kr IV imátét Jfam tittt^Hktt 40 kr, wrti liWA\'yar MM>I lutetéja A ft« fftg^ééna immfaH Ijfti min kétei Mé Mé\|a M irt. llagtauiU\'éeek uuuviullal kAldttwak, Atw MttgMlée a laalti<4lU»taÁI( kAlttégér mellali aaéniiiuuA kéiaMk a tatgrandafétl Mulat «1va"lta«é iléeaal M»a\|«lAliij, valaaUMl a>ag AévafAl, liagf * III damétiy fneiéval, »e§) tgauMgl kAidaeték a l^klvélé ámliáfl m illiptrl AAág liaaaaliMllM. HT XtitikéJAÁ ««\|y#éé biéMil éiup4»ésféM téiséiéléit áA idUUMylittiuMittH kAléAlMA ^lánllAllll 1 fHgf aiaéeaatii lia^hMitl tKk téiMék* M 4mm# „M * K A II Ml I* % 1 AállAl IaaiiJ aIUIva. ntAriaarm Dr MOtlKI MIRACULO INJECT1ÓJA le itAANiai yeitéb M g^éaéaai aéMM nféuHIék 1 kMiat adeiiakewéel MkéHmtl iM^u^Mf eka Ata 1 Irt ll Ma. mMb w ktaű MA lytogtiéci álU^AMk NAa»>< c it MMeAeatjL lk4\|MMkk 9* *éak ktoifceeiMajMt) lUui MUm tmmjapkA iMlée AAemt \|rtiMiMat\| MM-tl IV AAMlrr ftitarv vttafkkrA IMaaali jaaniiraMM kltai. Ar 1 m IA Aértla vft kmllNk Igyaü utak Hk« %ee»e»alA AaA.4Rvlra\| Milküjekaa N#a»a#i», 1 tAkMieraaiae 11 feartMMA. a fe»va IréMaA wgrtaAAéttk wéttiÉM llrgéni\' VwttU Atftéa, Aaéaia kliAimlid IhaíAU t» bírlu^tthü liécail kdlAAl«AiMWéA ^^^\|agfakk kalMIdí taérka •, {L % kllé\' Aetgakbta atiwiaal é» véd\|gyg\|Al kaakaié miadaa kaiikaa öími éa dallatlattt kArt^kédétkaa. Hl é-M VTKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV sywffwwifiip^e^ippoi^ OUTJAI1R és MŰLLER iaaa-116. ü u ü A i\'t k NIa 0 li 11 tl 11 \|»r all Tl h ti t, rtfNlllHNI«ll é* AAAdAláfl l^llOál* a MargMMIll kllHlAlian, tjétiijék eaalM »»aiÍFé#\'4 ée jarilall M)éiliué«)uk#l miiW ; fmmmgmmmmgff^n ■■■ ■ ..i.j . ■ . — ■ ■ ~ íhimiuí, gAadja- 11 KÉ1] ft&íiM jjfll jSr Tnk.! ^^^ ^rn1 mEit% Fftfjfrt ii tr.......uu, Xlt>v KP (/rfffittnÉk 1 m"\' t,. t\' I mhm h nmktuiüttl VkA^ llfjli J " 1 Á Xé í éi /i WR [M xiCTŰl tol\' UhU I\'"\' F JK\|] JBi ttyWnlQ I j M^r I hm •ÍMJmUIÍ y/utiL ii liU ^fhtnélliuH \| " r mmgvgoMp***** ÍVatptumiaX. l-\'v m ^^HHftl^MMae riiiBDk- ^V^\'tlté* I^^Mn k«iitiMu»b 1 aTTTMPB iJtClflriljjO\' * & Monluláttmtttk ■■■HhMHHHHHHHI tí\'isiitiijf A aagy kaalatal kir. livtaék llkté •tatálja réeaérél klakirré téuilk, kagy Má Uat Jénoe lataayal lakét végrrhajlaténak Tiijjkó Jéaaaf végialiajláwi tsaavadé fiatrii lakét alléul 10 frt II kr téka IMII évi jttl. ké n Mp)átél \|éié fl\| kaaatak á Irt A0 kr par, I Irt 40 kr végraliajjléN kéralwi, I í«i falaalagl a Még lal»arAlaa4# kA\'laégak iréotí fégraka\|\|áai Agyékta A Iwl aav«a«t\| kir. Irvaaék itTAlatékaa lartaaé patrll 11 ta. i\|kkaa {« I -^fi) taraa. a. falvait ingatlanok aak Trajké \'l>é* javéra Mtjgiaiti éakát éréal kaktkiattli ttalnaliai jog épaa kt0é-aéval TMM éf\|í taafHaaikar ká 10 aai-jiu A a. I étafrW/,falii kAaaég kéaéaél MAUtt Jéaaa lalparat r. ktlyaltata kltkajAüéval ateg* AmMmmM ayütáaat érvatéaau aladalai fog, Sikééliétl ár a taU«)ib kkait kaatér. Arvaaal ^éadékwéa »artataak a laalr Itíg il kéeapéatkta, v. évadékkéfit papír kan a kikAtdAit ktaéUa Maaat ) Vaví kAtalat a vélalért káraai i^gyaalé réialatlma, ét padig 1 aa ataél aa ét-varét \|«gm4ft aai#ikaAéaéi4l eaéiwilaadé 30 nap alatt, a náeadlfcai agyaaaaaa naptól »aé«^Uadé 10 aap alatt, a karaiadlk Hu latot padig agyaaaaaa aapiél taémHaadé M aap alatt, aiaáa «ra véialéri pétikéi alá* aa é> varét itapjélél alalm^ \|f ka Maiukkal igjflil aa énméd MtéuZekkaa teagkaiéraaAli kalyaa ét wédaraiak eaarlal I A\'/dll ^llátak l//MllArt» AllAfl u«m eetkat j^iIHm peiltt, leetaéltll «u itMel egytti, WNBtguekat, ét kr. ;Valddl 82»ldlll2-por MadAAatlI 4avágygyáA\' f44 fldlA I/, < yíj.ö • fm BROGLB JÚ2SEF MU tkr aa. tl»a. Ár/tréá hirdirlménj Idfontt A aMtarayté ik. Ikéeéaég, a^aé fkfjí fcMéeég rémét* létpiHí, laMéat ma gfári MM ^Kr Awy ^Hlakiéri VH kénl ^^k \|\| JL j ™ BüomiT ^BP^^ w^tiftA a aa»taé#lg>itnii kér MIM t fc^kfi I —nMált M4 I ét ié/g^>j»épléáldto Sjérgéay-taépUgépekti" ^f^ I A ##PM a éAgMppMMNM I M>kA\|ÍAlMAiilM ANAMtl fAAláli Mrk-a^auw e »itt iigátgtiapi ér f r amp W Mb ét4 mm nieaauMt* laírai ál képataiie, wéiiinM kké« végiláifráti WAAryál éMaa Ml Irt tfka a Jár. kréaéi végi ÉlflM A aagp-ktAÉnl kér, trvtaéá M MUkaa lartaaé mlfciMipil fcM. \|kMMg to MMaAM Maf TA twggAiiMtg kMgkw MMtg H ni 11 ifk ián M km a Mévaii 9 4Ü MM» kaarf^ liylm é $ ttrtftlM l áié wifiiAM »i ké 11 étk mpHm 4 a II árttr aa f 4* kMgkáAkatf t0méméé spAtÉw lrt«AAi a ftag "H frlvar jvlt 67, szám. cia<totvatnl Vlnakei Falap küttyt. iixmkwékm. IfjtiiiaUi«Mm. Itl«. fttetel áruk: Cgáen ám I frt félévre. 4 frt, Nagyaéévre t K t tv tutin ettyek 5 fcnihii nstitser afyaner 7 kr- tskbmlri hirdetOen^l 6 kr. Uélyogdij 84 kr. ^ * Artsré* • «gyéh hivatalos kirdatmé-ayak 9* kr. bálysgdijen felül 100 stéig l tri. enestal njjüddtt ásóért % kr. Na^Kftniam,sierdán, augasztus 22-én. X. évfolyam. WmAn MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. •serltastői troáa. Hovs a le\|» anel lemi réeeét Hlet knelemények kuideu: élk Hajse ntoaa 4. Mán Bérmoatetlen levelek oaak iemert b ttkWl fcgadlateak «t. Kéeiratok vteane nem blldeteek \| fty tittért (iitllíiri 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi esabadelvQ kör, a Zalamegyei Qgyyédegylet; a Nagy Kaninai- áa Délsalai takarékpénztárak, BankegyesOlet éa Kereskedelmi bank hivatalon közlönye. MZ ajIZ.II HITZSrZIVT ZÍTSZZX: BZXEDlff it SZOMBATOST. Bosznia és Egyptom. (T.) Bámulnunk kél! azt a naivokat, melylyf.1 egynémely lap bi-Son-yoe dolgokat jjtárgyslni szokott, a mindnnnyissor ama kérdét meríll föl felőttUnk ; vájjon ozikkirója-e oly ugyllgyQ, avagy közönségét tartja-e annak. As egyptom! kérdést például igen sok . lap a boszniai kérdéetel sSectti Összehasonlítani, valamint hí} na angolok aljáráen után sze-rot, következtetést vonni a mienkre, már U i. ha ugy\| vonhatja azt a következtetést, hegy áa ami politikánk hátrányára tÖrténj\|c. Bezzeg nem csinálta akkor, mikor aa angolok Alexandriát lövették aktán megkezdték a roppant áldozattal járó háborúsáét. Akkor nem < jutott eszekbe rámutatni: hogy ima néztétek aa angolokat, kik érdekeik megvédése tekintetéből óriási áldozatokat hóinak, le nem futott eszükbe, hogy ösa-ezeháeon Irtást tegyenek a boszniai okkupáoztóval, hanem most mikor as aogolok nrrél beszélnek, hogy az angol katonaságot Egyptomból visz-staliossák, most elkesdik a naiv OsoV.ehssonlitást hogy : 0Itno aa angolok bOatkeoége megengedi, hogy egy gyÖatea hadsereget vissza vonjanak, hanem hát a mi politikusaink nem tartják aat Boeaoiára néave lehe-tönok.f . . . • Kétszer háromesor ol kell olvasnunk est as okoekodáet, hogy meg-győsődjünk, komolysn írj a-e est ea a lap vsgy csak kötekedni, komázni akar.\' Ámdn a hang annyim komoly a ss ohoekodáaból annyira kilátesik Ck nngy kép, hogy el kell nevetni nsgunknt Kgyptom ée Boeanlsl As okku-páláa indokai ott éa itt. A helyzet, a körülmények aat. Hát es perese mind nem jön tekintetbe. Ha egy gőzhajótáreulat alakulhat a Dunán, márt nem alakúikat a Zagyván, kiesen folyó folyó; okkupácaíó okku-páosió. As angolok hs kivonják oea-pataikat Egyptomból, hát Egyptom marad magának as slkirály kormánya alatt. As sngolok tulajdonképpen nem ia okkupáltak, hanem a ke-dlvánek nyújtottak segélyt, mint an orans egy Időben Ausztriának, Auts tria Dániának, Fraaotisortság Olaet-orssAgnsk, a mire a béke helyre állt, a katonaság kitakarodott. Tegyük föl asouban hogy mi Boasniából kijövünk, hát kit hsgyunk ott? Kinek adjuk? A szultánunk? Hiesen skkor a jövő évben ismét ki vagyunk téve egy europki konfliktusnak, mert as orosz stonnsl irgat, Montenegró, Szerbia, aaonnal kötekedik ée igényei. A ezultánnnk éppen ugt nincs hatalma s balkáni lásadók megfékezésére, mist a tuniszi bégnek. Hát miéit nem nonja ki Francsisorsság. as 6 hadseregét Tuniesból ? Érrel ugy látesik nem utslnnk a 1 ellenzéki hírlapíró urak. A kedive .hadeerege moat már ugy leea ezer ve* ve, hogy «Z angol negélyt aligha ismét igénybe kellene vennie, aztán meg Egyptomból ninee it fenyegetve Anglia. As egyptom! lásadáa nem igen jön kapóra senkinek ée egy sngol hajóhad minden pillanatban ott köt ki a hol akar, pig egy boetniai lásadáe ss egées szláv világot motgátba hozza éa egées Európát háboiával fenyegeti. Azon felfll hs Boesniábs valamelyik ealáv hatalom hamarabb bevettetné ma-t gát mint mi, hát a mig ónnsn ki* verhetaők, báromssor is lángba borulhatná feleltQnk a füdél. De meg Bonsnis nem ie sbból s szempontból lelt okkupálva általunk mint Egyptom aa angolok által, Csél ée ojíél ok ée ok aaayira eeik egy máétól mint éjg a földtől; hál hogy le-bet most már aat beszélni, hogy ha aa angolnak nem derogál kiv.oaülni Egyptomból, nekttnk eom derogálhatna kivonulnunk Boszniából ? .. ; . Avagy nem tudják aa illetők hogy mit beszélnek ? Még most is bogaruk van, még most eem képeeek avagy még rnoet eem akarják. aa okkupáczijó osélját Tnegérténi ? Hát bogy skkor hiába beszélünk nékik, an nsgyoa terméeaetei. Hol vafi a baj ? (H. V.) Talán sohasem volt annyi bonmeniő kar, mint mai napság; mikor boldog-boldogtalnn, s kl néhány ujnágosihket végig olvaeott, est hital, hogy ebből bárminő dologra nézve most már véleményt al-kothst magának, s ast kinyomatva, előre kfjeleoki, hogy ót eemmifÓle ttoméi vee érdek eem vezeti,. hsnem tisztán ss igasság, a jó taép ée ne-mee iránti lelkesedés. Hogy ssntán véleményéhes még hevéebbé térhessenek, kör ül aggatja aat nagy férfiaknak as égésiből kiszakított mondásaival vagy egy reményt veestett polgári iskolsi Igsvgstó asemélyee nézetével. , W é b o r Pál tv le ast hibette, mikor a föntebbi esim alatt paplrrn vetette goadolatalt ée véeár-osikk gyanánt kinyomatta s .Zalai Közlöny--ben, bogy hassmentő tettet véges, hs a polgári iskolát atembe állítva a gymnátiutnmal, fut előbbit airba rántja, a közönség előtt dltore-ditálni kívánja a végül egéeaen feleslegesnek tőt károsnak nyilvánítja. Pedig, ha gondolkodnék akkor mikor tr, könnyen rátalálhatott volna saját logikája szerint a bajra, anélkül, hogy aat ott kellett volna kéretnie, a hol éppoa nincsen. Mert nagyon eoaletkosik Ő, ha aat hital hogy agy váróéban, a hol gymnasium van fftlöeloges a polgári iskola. Ha jobban útánsa néane a dolognak, vagy egyéltslán keresni tudná a magasabb öeesefttggéot, sónak a beismerésére kellett volna jutnia, hogy a gymnáaiumot látogató ifiúságnak egy harmsdréose nem a tudományos ssaktuára előkéeaitő gym-náaiumba való, haoem a polgári ia* kólába, e aa aránytslsneág, mely a két intését látogstotteágában mutatkozik oda vibelő viessa, hogy a szülők, még mindig inkább tudományon (vegy aa ő módjak taeiint ú r 1) pályára akarják nevelni fiaikat, n s pályaválnaalásoál nem járnak el asoa gondoeeággnl, a melylyol eljáratok kellene. Kitflnik a gymnáaiumi pálya folyamából, hogy aa eleő osztálytól a 8-dikig állaga fele jut oeak as érettségi vizsga letételéhez, a másik fele időkötben elmaradón j s szülők vsgy belátják végre, bogy s fiának saellemi tehelfege npm elegendő, vagy pedig as ő anyagi teheteégük nem birja a hogteó iekolástatáet* Úri nép vágynák; a munka tálunk nem nsgy bcotben áll még s ea aa oka aansk, kogy a polgári Is kola még eddig anm népesült be annyira, mint aa várható volaa ott, hol a tudományon teakmára való kiképsés oly nagy igéayakkal lép fal aa iráeyában, kl magát erre képéén! akarja. De éppen aaért, mivel aa inléamény még általában uj, • a szülők ennejk oaélja felől kellőleg £el világosit A nincsenek, a sajtó ut ján fel kellene világosítani, nem pedig hangnatoe pbráaieok által elriasztani, mint ut Wéber Pál ur tett", ki indokolallaa támadáea tárgyául efy olyan latéaményt tűzött ki, melynek nálunk, hazánkban igen nagy és fontoe hivatása vas. Tslán Wéber Pál ur le megen gödi, hogy Oeengery Antal igen derék ember ée haaafi volt, t megengedi talán aat la, hogy Oeengery Antal értett valamloeltét a tanügy-bös, talán valamivel többet ie mint Wéber Pál nr ée én. Talán hajlandó leea aaért Wéber Pál ur Oson* gery Antal érveire valamit adni, asért a következő sorokat kOalöm Ceengery Antal azon beszédéből, melyet eaes halhatatlan tudóé hasafi aa 1879. ápril 26-án Isr-tott miniszteri -eoquéten mondott: .Mind a gymnázium, mind a roáliekola alsóbb osztályai — úgymond —> tolvék tanulókkal, a kik* nek három-négy ötödrésse a teofo-lysm befojoséee elélt klmsrad aa iskolából, nagy réeae pedig logjföleüb a negyedik oaalálylg megy fbl. Ide is osak szért, mert biaonyoe ssak iskolákra a köaépiskolák 4 osztálya aynjt képetitétt. Kettős baj. Előesör magokra a növendékekre nérfve, Nemcsak aaért, ; A JALA" Urüiji Ember torvoz--. Irta: Murányi Jésmf (Mjt, éa véga.) JUt Ólait ? Kiről megüajedkeeett, ki onk moet adott magáréi agy hatelmae horkolással életjelet ? Elnyomta saegéoyt n kaigiiág, javában álmadoeott Jsltájárél Itt aatán már megnkndtnnk* fiajee .nagyon bajos dolog hivatalt sneeenné neki ott, ahol sü^aa Msgtngyak liegkiiénnk, — na agytnestn nem iehelaéget. Vagy tán kit kérések f lg ea ! pmkké Itm Qiei Eaen aatán annyi nevelni valói talál-tnnk, hogy mjd efclMok esélMŰ,^ OJai m fclákrsdl rá Mng álmiW. Cdvlaakflk mint liaiél kítkísét, n nágyae mSvttetgken • Mátét kss—glaik karken. SUjta it hagytok, tsefd kiagei magát Sragkirévá. Bkatá-nséinmkti ategptesémitek tektvel, t meg-arésÉMttak agy pár ksseeé karral O i ,É •i la timesléhi jmnnl a hmtnttnket, kegy flels kai I dal Jelnek III. Wm is aknr-tUnsSr, tft anlás le Mttt lát-f tm n éaiegfces vnlmnl, tat le mtkkmM aiesi amg ngr " fmin eifké m mlitnril lannl merengett e n legokosabb kérdésre ie oshk ananl falait, hegy egy Begyet (óhajtott No matt snael aatán teeeék beeeélai, még pedig okeeta* — Tt) Mnki barátom,— eaélt egyster hoatám, — hn én kOllff volnék, jaj de,gyö-nydrQen le tadnám Írni, kegy mi na a snsrtltm I (Itt van la I) A kOlték taka eem (adják meghalárts ti: mi ns a sterelem, ea meg tudná, de nem költéf Arra a tapneata-latra jattom, kegy aa a saerelem olyas va" huni, amit meghatározott saétagn sorokba, hoaaá még rímeebe, saedni nem lakat. Aeárt ír mindegyik ngy a snerelmétól, hogy: VIÜ n aerelam ? — — — Olai ae egéét dologhói sség mit sem tudott. Előtte elhallgatta, félt, hogy vele, mint vetél/tárttal meggyűlik a baja. Már pedig aa oennya világ vo\'na... Tán egy hét sem mait el, Pista OrOn^ i sngárté armtttl, vWogé saomekkel rohant ke* haeaém, <— nálunk volt Málnai ie, — e tlig btrt átélni ta Brömtél. ->- Makim, n legboldogabb ember va* gyek s világon, Jniin toeret, ma nsfjnehe-San smgrelletta, Kire hlterkedtam én is mtgjsjjnétt Ms saagm, mm^a stnees tetem mefÉÜt 6rak%«ét > - Hál tfysaek a nlk... A tfbMt egy gondsltam beaná De Utel eMU még eem meradkatett tttekkee a Ael^, ltysáta, ktgy JuiiAja Béayat annmtt. Antté kttétt a mnikat kdyre emi, hagy Jdp vtema kMheta, v t tiléVgiég pnrlpá\|án tyifillal Wtea aees •agát émf, kngy paei pájs levetette s mint kegy jé m agaién volt, tekét jé negyet esett. Irrt tatán Piéta eda volt. Ami kit esze veit, et le tlktgyla s béastáhan nem tett egyse valami stOrnyd dolgot, hanem otthagyott miadeot, Jsleeéjál, a Jé barátokat, esküt, fogadási, s elment sgy félreeső városkába a vaepályáboe felügyelő gyekor nokaak. Másfél év mslva mindannyian távol voltunk egymástél, mintha korbéosotal kergettek volna bennlnket saét. Én a világ (hátsna mondhatom igy, mert haaám aa én világom) egyik végére kerültem; Oki n máaik végére, fiénya már korákban elment, osak egyedttl Máiaai maradt ott, hol annyi kedvet érát töltetitek el egyftu. Őfolylatta tanulmányait regesnkodott tegadásábet: pop akart tenni. Négy évvtl atelétt meglálegelttm stílé-városomat. Nyár dmrakát volt, ae iekalni snlaidébn. Málnait nem találtam ott, tada-koaédtem nlánna. e msg ie tndtem, — amit legkovéabbé akartam. Aat mond ék fl...oa ven, egy rekenésál, lm látni akere% .étetek, mert évéi Émgraennk teémlálva. Teáé-vemben van, már oaövSa lakainak beléje Jft ■■■■■ aak klatpáe meghalni, Iaéensm, áe nekéa leket I felem siMÉt, Utam kersesgett, eanem folyton volt fcdiilhisttt. Ugy tndtem anjnUni, agy fájt enkém, mietke faiét ma-Émoteenák velee kJ selvemnak. ■ Mtth Mtm4** mm* keltett st m% eiytear. gtesveekgeetom e — — Ép aa sap adtk ki leikéi, teate élettelenül volt kiterítve ágyén, t én térnem könnytelt Mérnökkel, kerestem beetett areaán a régi teltaéget s pírt, megttvegteedett •semeiben a lélkeslUÍ lángot, nmgfogyott testén n hajdani evételjee s termetes Ujst. Nem volt tlbbé... Zgyiner felhevüjtében mohén kflvott ép pohár hideg s(kt. Megkötötte magit s belehelt. Soha eem tndom elfeledni a remény-dne lérfiut, kisek irányodé alva aa volh stolgálni a hasának a társadalomnak. S minden jéakrttáft, minden tervét mtgsénmlsiteWe la Imiéi. e o o Béoye még most is ott van valahai a fia kény aljában agy ktetkk állomáson vaeatí Ustt. Aselétt tebbetOr váltottam vele levelet, de mindig Jateta hatleni égét panamolta el beanot e Bmaeenaelt telve áraelem maredvá-tyit minden tevéében elém tálalta. Abbnn kagylnm a levtienéet. Kall is nekem aat adni, a mit már e\|y is Indák, amg már régen tndom. Olai Hjhmm beideg Jatetejával, (már hitenytetn nem ssevem AlkkSaeaé) Ugy-jae n nők aak aki kém, t tm! legkeváehhé ven ea mnékea, aa kéaenyára e kishiréeég Hát histen et b jél vta, tegyen tnel-gabiré, hn Ind... ,1 ént Bte\' megamiél l^htvtmhbet seélok, peHg Isgtlbkat tndnék. Éa eeek e^nn vagyok mtet egy gnmmétefát, méeal n amo nmnül kéméatjéteteenk.%ysnar egyék ftgja meg telizi, sMalka «, kegy esak agf aétta Mtefh.m»+ dédelgeti, s Ismét njrekeedi ngyanttt, mit at tlsé. Hja I — Ember tervee — laton végee I Szent Ülvén napján. Irta és aeavalta: Tskely Viktor s mj kulMi Maftej-alftf javára taataU )áMlmr atte tmaftt^s tsea évt at\|. te •f u A^tegalaf magyar király Sal. Istvánnak napjára Bűinkén gondol mtedm magyar öei alkotmányára^ Neometlnksak alkotmánya, Besüt Istvánnal kstdldik, 8 hn Itten It agf akarja, Soka el aaas végoldik... Kaer éveI ét ime még ma ii állt Bogy kgtlté megyar ember a királyi Nam magyar aa, a kl meg nem Tartja a snant Innepetl Alkotmánynak S»lé\|a ea Mit easnt Istváa Bltetett; Da mlkségm, hegy a fákon Bent tegyen an leml, Kemtnmen tgyetártáa, Akarat és tetterll Igy testén nsdllitlm, s oeak igp áH] Hegy legeké megyar ember a király I f fái ikatesk ég e nnpan) . Mtet misét/Éjit átmk ap •lyii iskolába Jéruk, a moly-k$a onk adatik eh\\ a minek k«u> •M nem ▼•kélik, tök mm adatik a$$» a mire isQkaégok volaa, kanom Méri ia, Mari a ml aidadalik le, mm lf\| adatik ott, mfcai aakik kol* (Ma 4 gymoiiUim k nilkkoli alaé oaatályal ugyanis laoro* kap* oaolothaa állván a leaaóbbakkal, aaak kai af y küaOa oaélra működőik. Ka «ttk a oaélra működni faladatuk. Oeak aa ömin oaalályok fojtik ki aat aa OMahaagaó, általáaoa műveltséget, a malyot magadui kl válták a ladóa kdaéplokolák. £a inténntok al aibb osstályai labál taljaa, Osaa-kaagaó általáaoa müveltaégol aam uy ojtanak, tudomáayoa pályára nem maaó kOaépoeatályoak aaáwára, aa knlOn aaakUkolákra oltfkésaltd laté ot«k fBladaláaak aam falai liftnek mag, rendel tolésOk lévén kiaáróaa aat kénitotii ild, a mi aajét fensdbb ostUlyaikbaa találja botatdaéaét Pa nem kiaebb bajt okoa máoodaaor a foaiőbb oklaléara nem mnnő tanulók téduláaa a gymaaaiumok éa reália-kólák aloóbb oaatályaiba magoknak aa iotésalokaok la. Nam ia említem aa egéiaaégi trkinlotokit, a melyek kolOobeo la asttk éa roMa iakolaépd-látniuk ben aa oaatályok túllOmOMoége elloa eoólnak* Ugy hiaaem t értokonlol, nam kell bővrbbeo iedokolnoai, mennyire aaQkaégM nsun elemek téduláeát, a wolyak, mundhatui, oeak vondégké-pon, Mak egypár évig foglalnak ott helyet, alvnaotui gymaáslumainkbél éa raáíiakoláhikból, oda a kol MOk-légeiknek inkább mngfnleld oktatáel adnak, a\' kol randakor éa módatar egyaránt aa d ée ampán aa d aallk* ségeik kialégiléaél tartja iMm előtt.- Ugy klerem, aakem aam kell tovább érvelnem. Oti a kol egyei kivételei példák bél, e nem a (apaaa* talati adalok agybovatéaébdl meri-tik egy iotéaméay kárboatotáaára éi elitéléiére at érvokol a aton klvOl aaamat hánynak aaoo Joleaeégek oldtt, melyek a komolyaa aaomléiő elé Önkény! jeleni kennek, ott koménak a komo\|y meggy daddéel, hanem a jó-lámnidaég*! ia kétaégbo lakat voaal. Ennek ellenében pedig mindee érv toloelegra éa klábavalé. £ MMMrii agyaágat, EkkU Wyá aaekedaágot Él a toanirklgai la a kkia aaf j halai— \| akM éUl Bagy lagalaá magyar aaabar a kkély. Kimarná ast áBkoni, Bagy a magyar baaábao á neaMot kiaiimtoliM Bem U a lasat kkOlfkaaH 6a apátok áldatták ét, f űaalsIÉ aa asekák ; 6 rmám — li áilemaé ö tar amié Hannlát \| eeatén aa sgéM világ taéu méri Bagy iafalsl magyar saiksr a király I Tedu aaiéée Hagy Lnjoa Mélyéi király ad»ara BirpalMiál Adriáig, f asaaMl ki ar valal f áadie áriéin Mgyweo; Politikai hlrak. Mm mk képM gpéeai, fyénM %/lM M áMÉél! i eaé»e — kegy laka)Mt apáglrfcaályi Uaafc éti magyar amW a kkély I Oeaopo^flk két a aap* Lngyaa easf mai, a ndfm Umám mkm agpntfrtt Ugya. . nap Mgéaa, i \|i\|f éálM 0^OÉ\|ia SnaéM éi kMájmt 0 M éMÉMé «% mm* * «#» Bagy tafrial magyar ealber a MaUjM áéanal keofereneta kelnap (ksédaa) II tanít eaaaa •udoakaa, kagy ratifikálja a uaraláéi^lait s mallkar aaárt kaiali alkalamliai, mart a lOrlk aagykevat ■ég aaai vak kalll ataatiéaskkal alléivá. 4 kalalmak mtaéMtaléaalalaág Martat agfMa-Hka aaplraaéra tárnak a ramáa Uitake-aáa Matt. # Mini Maérlékél Isják, aipa nyal lelkallaaak miaéM valéaataéaág naviul aaak a katMitUatak alégabtianiéga »ait aa lka As aBI lmpirlal* a ká II )kl aaáma agy vaémlkkhM tkmtéa katiail mugaiam-aak mvmI a OMkiláat, malyal imliaalfiuaok ásítottak, kik nam aaak kéalávaasági, kaa«m aaseialkatlkaa aaamikat Is igyakaatak tarjaaa tani a kataaaaág (lat. A „Tlrotw" madridi lavaliaá\|a aaarial Dm AUaasti tréuraMpla alélt kérOlbilll 14,000 ra mgatt a léuylagai malgálalkaa lévá kataaatlastak aaáma. élig jalaülog oaak 10,000 ra vaa Makva téayiagaa, 4100 padig a tartaiáktlastak Mámi. Ugjaa iMa lavalaaá katáriMliM tagadja, mlatlia ■émat tiaatak Hpaajslartaág kataaallgyalaak vsaatáaébaa aainpil játaaaaáaak áa mjslka a ipanyel kkély mág máa idagaa Uaatakat In akaraa magklval j Mlalaly raiétlas aa áililáa, mily asiriat agy tákaraikol alftiglak valaa Badridlma. • A rémat Opialsai agy kaiM állítólag (él ártsallt rénrál árkasall a««»iU-oaléa Mini iavalat kaséi, maly a klli\|l«Íbi idéra kákmat \|éaal. A liv4l aurial mliiuin kérllaUay aiitltll t kákára bakOvatkisáaél. NásMtaraaágat agyiráat laayigatl Mtmatab leld ái Baigiam, milysk ludják, bogy al aályavalyálták ökil, valamint a boMat isomjaaó Frainalaoraaág ás Oraasaraa^g. Aaak a iái fiak, a kik Mámataraaigul ag;gy\|á tallák, lamarik a va—aéilmit, a aam Marat* íáaak maghalai addig, a mlg Urikoaaikra agy aagy, mladaa idékrs batalama baaál aam kagybataab. Kaak Aaastris Bagy arar. aaágot aly psllükába iát állják, maly Oiam-oraaég kagyaaUbyalt harataUai, bagy aa alábbi kékmit laéllSM, malybM gyara aaalrák-magyar-násMl gyflaalmik aiáaaák mag Oiiaaoraaágol s a gylaalmimkra aMva iakateré itsaaák, bagy a 7raaialasraaágat aaalatt aakkkaa tárté baUiamaak aag\|iaág4ri alítva fra«adaaraaágot is laf«r)ák. Ai Opl nlöne boeáUaal, bagy aa a Urv májiá agy Blaaurekbáa, él kagy a \|áták mágii vaasa á^maa. Biamsrok alléi iái, bagy áiata kalMalrétáral (sg vágaaéai, a aaárt épllslét mag akarja aréaiiaai \\ mladaaáltaJ jwmsJkatai a káka fsnalsrtáaát # Zavargáiak Trlasel\' kan. TrfamlbM ia s^asgask aa bndaatla-iák. Ksastjek sa alábbi táviratokat, aaaiyak a maagalam kitm\|aéáaávéi éa múlaégMl tájékoaést aya\|taaaki w Trlsaatfaag. II. A aava/gáaak lagnap aaiaréaabaa lamál 181 tak. Káal áfl árákbM a várM tább ráaaé bM MjMgá mapsrtak gyOltak eaaaa, matyákat a raaéévság kimar nátaaslaiaü, Brakmar Artkar, a ,Trtmatar TigkJall* mukaiána slkm é^al I j árakar, mléáa a samksaaléaégbll baaa laéall, mavány latol kováitok él. Aa aaqaaéalton a 0O»km$ éa gápstto" kévékáaik kist ariatogy Uras wkiaMbál éllé, kotokkai éa fttyklaékkaj talfagyvarkiaail mipirt dugtámidta i a kiéliáiek kést „aa nana éaI Tagblatt* ÍMéra tiporták. JáJlakat Brabmtr tékk saktH váraaű, a dObeagék hifim éliagakék, miaéM aiapéll magjagysámal klaérvs, kagy m „psr U pmiliili éstts nstsis Anatvia41 éa «par I VstsnwP Hb. Mikar régra a aaavaMaéilaa wmélilét rsaalá, atl kagyték a MéOa. Apsélakávékéa mmM)mU akkar Stá^atl éa Brikmut kérkáaka aaéllkallák. Fajéa kémm imlkiilii- aaétaf aak télaag, i aaaaétoai igém tarta kék éa aNd a koiaté-aafciH, A ampMi nw^r aa liaaa laraaagya aHn tagakéi áüsái, slvsa^t á cTriaaáav TagMme lamkmüháfiaté áa aafaa .Akarna H TigkMu* kláliáiak kim hMtfUnl kaaéto a kén kapónál. A wmÜwág akkar klakilé psll a aákáay M ^fcgvéa, a asspavtat kaaH rékl agy A Mniiaifc ftlélll, m$. 0* Ma rrgfaf llllgKI a 11-* mámaagylagaii kamíal, g kJrnM kaM^ába a yáasaa IpaMJ pMé«és A txt. litván napi Bnnapély. A lagsap véreaaakbsw Imtatt aiMt lltváaaspl laaapályMk latoiyias illka Mép ayilvéaaláM vall a veüát éa páitkaiembaég aálklU kaaalM agyctártám^k a táraadalml Mraa Al laaapéty fáiakaaáaan lalél aikwéll. A p lébáals tamplamkaa laggal 0 árabar Mayto Uláni llnialai lartatott, mslyaak fu lyaiM alátl Hsak JéaM káatartaahá M ergaaáa makait mliáaaiaeeéggel \|4taaoll) vtgmléval pMig agy \|« saálra pái uap alélt alakéit dalkar a Byéiaaaat lg«a katáiaaaa áaakalta al, Aa Utsnl t>aatalalas a beavád IliaJkar taljaa dilsbiH jllilit mag, iagáayaég padig Idákaaaakittt ^taatavéaakM téa. iTai* llul, begy s katéUgek áa taslllatsk tável* tartatták migakat. A atlaa vágastival kermaaat iadalt a fclra tamplimbia, A maastat a raadmé biielt\|>ág ayltatla m^g, uláaa^aa IpsrM* agylal tagjai aéailájuk alatt, majd a tSasliék liaaaaléaa, taljai diaabao áa aaaakárral, vágal usgyaaáma kea0aaég,t laalyaak Mkaaága aa i agáaa Olalaaél U(t té. A lljka ittMlléi Miakar, maly már tag^ I árakar is v\|gig vsaall saewaéval ébvaaaiá \|iiaki\| a véroabaa, d. n. 6 éra utín ftslulit) asiiM\'élal Jalaat mag s Haér* kési kerf bM tartott aápla uap aaiá- kAéiT A dlaawia bsraadanlt karti kalyUAg-bM Í 4ra etáa mér a keaOuaég is aigy ■a4pinl kfaéatt gytliakMui. A keaápomtály mladM ráMgábál állé dfanaa táraaaág s gyl* iiymll nyári: faaatalM • mégia alrgáai ItalyiaAgbau találta magát, malyil láayárbM kim laaipioaak mlváialaiia vllágiiattak taag> Kát áfakor valta kaaéatét a 11 k I • vsrisayj malyu/l sa alafl dijat gaaatbar Qyala peilaffiúOk (tyirfi sl. A toksvsraMy aláe # rs^ésal blMttaág sluOba, Tubsly Viktor Upati as aaialv4ayra, éa sagy tatasés kam Marslta a\| a Téraaáukbaa bOalétl, Igaa aikarult alkalmi keltomáayél. Uiáass Hamsts QéM Máuakalt. Uaaiéda alája aaa* mályaa raaátkaaéa volt Oyáigy Jáaaa Ogy-rádaak lapuakbau blalüti aydaikiMtára vsMtkaaálsg, mslylál a aaálá magtogadta s valá«ágot. Altért aauláa aa Suaap jalaatéaá gén, váMlvéa aat, adat Buuapal áa aaial bOO-éik éváardalét. áláakaa astslalto, kagy a riodaaáaéguak auk akadályl/al kslla mag kftaéaaia áa bagy miadaauak daasára oly ]4i alkaréit, - ag;adttl a jalaalavé lalkaa kl aOaaég mag)alaaéaáuak kOaaeubaté, végttl agyitértáa éa laatváriaégra busdltváa a kl* aáaaég«if lalkaa áijaaaéaak köat bagyta ads S aaáaák«t. A aaéaoklatok alán láusa kevatkssall, ms\'\| éjíéluláwl I áráig rsadklvll \|á ksdr baa tonait, A táass káabaa Faagrása Aá«U toraatoaár állal Ogy mm rsodaaett tOaijéiák malattolá a Jalaavaltokat. t\|lál Isié kévnkMatt\'a aaérdái láaaaviriaay, amly aa (lumpnak kl> tiné élánkiágal ketoaenaltt f maly káat a káaéaaég lagjabbaa ávéaklédéii. 10 pár Irak kaauM kik aak alaá mérklaéia aiáa ll pár a\|bél biválaasUlván, a dijakért aaak Iffytatiéá a kaadilmst; végll sgylatoaakll Boama Msriika, Tubáiy Arsekl, ái Hiabá Lmk», a M«k keall faiaa tíéu, Dáry Mlkléa é» 0abriviti JPéfar kiáltattok kl, kikaak éa padig a klasaaaaHyakaak diaaaa virágaaokrok, a féiáakeak padig küéaftto karok lüiiltok ki. 8«\|aa! alatt dr, Kala Aulai mandoa agy jéf áigoaéall frtkOaMatét, malybau a baanawototii, ariat lagffkk ssmasti sráayt a\|áalá s kNlaaég IgyalaUka \\ alias Tsbaly Viktor klanfeté íd a JalauUvö bölgyakat, végll FUdy Far ama oyargaito aaag a Piga-són, Tatár fétor fáia variakbM mMévéa álésmáat a király éa basára. A diaaaa hMlaalg kttoKt aaémaa kb llaléág vak lálkaté, kHOnlaaa ktornátokéi a éaaák kamráé ttoailkar totkaa ráwváta. Aa lanapély MysgUsg ia fái aékarOli. A borétol káveibalal W0 U\\. volt, EOamatáv iltoii a baagé lawéaaékat, bogy m akaéél^akkal áarakaaaa klsdaiiaé mag, éi kagy aa agáaa maiitaág éa laaa-pályM a kaOá liáimmág áa topiotoi a vaa- Aaayiral Inkább iMgrofaadé kl vsgy néngyiim, rsgy i li^aOMflikml Malgéka ki riidégak. tokaié h ü\|)fftr aratyjáraáék eeavenlé\|áaak kefiJeaéM. gÜi^ldia UojrkáM nUé, ks«y a Mraaé kal/aoto amina a kép mMáa gváf kaapár; páaalgjmlalmtor M 1104 ári knágst alltorjasstotto, a mag y ai lm sraayjálWák MavsrsiajéMk batojaaáaáia m slákkmllstik ti aaakkaatoi uUgtátotaak. á II éa fáaatgyl klvekr* aáavi la ligloata Mbk Indokol kápaii m igyiaMly Maliim kalynéllkán aa álam rauéaa budgal\|ébaa á Mgiavaia bil^Méaéva aélkllMkltiM kai ék, a mkgyav araay járadék álful/amlaak iMkilyaaám, a magyar Maayjávaéák agyauk mlg mtoélg kevflbalál 0% kai alsaaaayákkaa jagyaatotik, taiat m aaatrák 4\\ m bakMI a aMgyar állam péaalgyl bilyüto léáklabaa Jehb latt mlad Aaaitrláá. Tabb Ubaa rali alkalmaik ssm kével" kiaallia árlalyim klIlmbSaat akalri mntotai\' HaM keleabéMt magyar áa aaalrák kllaei papírok árlékaléaébaa lallmll alább tl%>al éa laoallll miutagjf 10^1%-ra aly mlrvbaa, amint i péuilgyi áa gaitla>4\|i viaaunyub kelyM Umitata a kllleld aHU faltána lett. A ksuvarsla balbjaoáaa a magiar 4\|tt, arauy járadék váaárIáira éa birtokába uéavs Illaton ál agv év tsrtsms slstl érréayaaltkoll mialagy Mí\'^nyi tiaala uyarauiéi»y jalatill aágával bir, aa a meuarabla két áilamáuak értékpapírjai kOaOtt ma még látaaá klllmbe-aat. A a állal, unlyat aa antrák állampapi rak klllbldlu kivívtak, aagy wémukbaa, amly lkat uimaiikMl értékké mialaltotto, éi a \|4 albaljjaaáabiB ríjlik A mi aa lliflt Í\|I«I\|, ugy ss vslébsa slluy lugiatsraságrs aésva, begy aránylag ksvssbb sdéaaéga vsa v bsgy a magyar éllsmpapirok jslaáligllag Maisait vét wival a saalakvl vsgyss laaasga jslMlékaayau SNglialadjá a asiuvidét j a jáilbilyiiéat lllntfílag padig a világ ligliaulmasabb páas-Igyi aaopartsaata állal buMtli vjtt bigvariia bafa\|antév#l s péMlgyi Ofyaalkaég Aumlris áa Msgysisnség klsllt s tsklutotbM is ksl>rs Isas éllitva. ICrra aásvs a lagkátiágtoliaibb biaaayi? tikot syarjlk ss IfMIi éa llgg évi árfu-lyamik laaiibaiaalitáM állal, igy kéaiallog balévá laaa, bagy a magyar állambilal as alábbi ávskbM mily Mgy sláksladáat lati A „Paaiav OairoapaodaMa" llll jaa. II éu s járadék aaarafato magkaaéáaa alán klleaáaaa a kllllldi aajió iafsrmáiáaakáni aa aaatrák áa a magyar járaéák ku«aii látaaá uaiM jags«nlalbia érkUlámbMaira utalva, igy ir\|\| ^ As aaatrák papirjáradék 71^-koa (akkori) állaga* áifelysaM (téuylagaa kamat jlvadslam 5 h$fm\\ malia^l a magyar éf aa aapirjéradék klbooiáiáalárnilyaméMak H0,lt{. sallaaa laaala, Aa akkor sjásisti utoa aa llulaubaab réaaára llrtáut aladéa arad-máuysatt i ?678f IMitoaaáiáai ár a vorákaak fl\'68\|. kamataMat ayojtott. Dabét a magyar és m aaalrák járadék kasétti keiembsoat tatt akkar, Ifll évi janugrbaa IMé\| at ártolyambaa aié\|ot lánylagai kamai\|ávadalamkia. A magyar 6\| aa pspidárséék árfelyama jatoalag min fagy ITOO, talál s klkasaáláa áto II l\'4\| »l awalkadetij ériáai bsssM aa, U\'olyst s vorlk a kaaatoyaraatoa/tái alto-kialva árváoyaaitottok. !H!\|ei to«a m árfolyam aaialkadái, vajyk a aMgyar állambilal wagaaabb bamiéia ál aa If-oa magyar papiriárséák a asarial I \'5l\| sl magsaabbaf áH, miat aa aaatrák papirjéiadék akkiri maglalaM árlilysma* A 4f M Otoírák srsayjáradák IMI évi januári 7éf uyi laaéool árfilyaMáral aaambaa a él boa mag yar arany járadék-ito\'i 11\|\|\| b^o krilott vaku állania i tHI árj jaauéilma aiaa két állampapír kamat\' jéradalmo volti Uaatrák é\|kM mMy járadéké 0M\| magyar Ifk* araayjáradké 0I\|\| INI 41 \|aaaárkaa tobái aaalrák áa magyar araayjáraéák kM a kltMkáiot roki fOj érlolyambaa IfD táaylagai kaamjévaia- A é\| koa magyar aa léi crM ?l\| tánylagaf kame1 A 4\| koa magyar i Ifikéi saagasmMNi é\| kaa arMyláradék ken. Ka yaséft^M bagy a aMgyar áa i ii toly a art OHmkaág Igaaalva aiam m siáráM ltok aly kávééi, a matyaak •agokléaa a aaovuato ka<a\|ml)Mi ás % magyar páealgyakbaa valé járallaaaág m aaak ként toausltott atékátotak Mkaadénévai Malawi va vaa araoyláraééé iriéfm araaykaa, aaú sgy^Mtésige. iraoy\|ára4ák lakéi ma ál, Mimi m aaalrák élt IW éri jaonár biaMfilák arra aáara « a máiék járadék Mak a ligfciMkk mérrkao bagy m a péaalgyi Kotonfálék. Táng Mv fengl enáM a magyar fka Igyak kvMlaé, kegy a aaagyar éHaat laga koéreaHkM él, aén Aaemié laM valé- IgM pánnigyi é»Mké< klMtk^k, bogy a hív á» « ^ Hénnm Báméor ái Darái Margit aaklvéja aalkabb aaaléll kérkM í.tié lléa déli Iái II ávakír anmt vígba a plébánia tomplambaa. A maaiaaaaaay mllaia klvgl jalaa valtak Uáaoa Jiaoa kMv4d aaiodoi, UéaM lAaié atogyai Hjigyil ét et\|j#i Kto-•ato Jéuoa magyal (jvfl) Igyéia ái Hij«, Dr. Trlpámar Üaaaá U aaja. M Iknbliaa I4mláaá éa liáayi lkublia* Bugaola k. a. Bronli k« Dl. kaik arai Jáaiaf 0 A IIMb on* Wiadkgrlto karsiag éiagauyai aarad árkasall knaaáak Kéaiag, Habaaaa k Kamtbalyrll 11 aapi nsgy gya* korlslta. A paraumaak UabtoMtaln baiaaag raiadai. Al urad rámbau Nagy- éi KU Kinlaiáu, réiibau lorméi, liipitaik ál ll«-aai.\'Mikléoan, rau allialyia»a A lérarnny I, ávi nmp\'ambar bé l<áu (ng magiartalai e klkMl\|iai tomatá mallattl lágy lagalásf -Ailaatok kgslii igau Mk BrMdl iséma aé\'U VM> 0 Aa „Oraaallm" aaAllo4a vsn digaso\|ié\| év áiiarma nagyban rMovéllalnak, Aa u\| vmidéglla Hurválb Jáaaaf, ki bmI gálatkémiégéill ái tikitáa kaaali boiairál, mig miat Mlaa" vaudéglái igau il^ayüMn Uniwrvi, eiindM labatát albgvai a kMaiég igányalnik klaligitéaéra. Ma-igor óul Ida. A Valiéi- él kéiokté\'áaűgyi mlnUitor, Kis Jolán Imi-duaánl éllnuil miami népiikulii lanllónoi Jilin Alléiéban végli\| tuagirdallatte. / MlráaámiémP\' A nag) kawiaaai 0 awÚiyu polgári gu wkulibao sa IMA Bá. toaávrs a bairatáaok I ávi asaplsmbar l»á 1 léi agáaa 4 lg mladig B—If, «a dálutés U- ti áráig aaskoaoltoiuok a palgárl lakala ápelatébM (I, amalaOaa igasgatéi iradibsa, ugyauakkor tortolnak a (alvétoli, jsvilé éa magéaviaagálatak >. H B#MÍMén, UHU- sug. 10, Morgttkéééir </d\|M igaagalér \| MMolaaémf. A aagy kMÍMai polgári ilkolal iMtoateiat által lajiarégil laáayak máméra mlalaHari aagodétylyal no* deant taafilyamra a bakatáaok f. évi nap tombar bé 1441 agéasé lg d. a. 0«-l\|f d. U. \|~é éréig saakáaeltstask a polgári laknia igssgsiél Iradéjáltoa, Magy Baaloeéa, Iglé. aug. 10. A isntoiUilat aavéboo JBorpoaéaaisr Játlől poig. lik. igaagaiá. -f ÜimiM mmkámá hasd fajulni aa s katráayM aaalaksUny, hogy s d. #, érák boa a lakéaok abloksia a portoflá luké kai sioaára ráaogaijék, gyakran amgaaik, bogy a Járdáa omol tiiatoaalgaa awbarak raliéi miodaaféia mamái tol tolvo límaaak, — émé Wé mag épooaággal aam aaabad aéoal, mari Mamátokba knllaoak a aiobo-tiitfif élééül. Taaaék agy sarokbásuál magáltooi, lajáiiágoi látványt nynjt a tarka* barka rongyok \'tbagtotáao. üaámoa Myou yaag mér as sblskskba rakják a papUo^ éaaaéf, véakoat, éj* blntl\', i s ialnsi sm kél j^ltmirf m glatl lakaiokra aéavo t larnrkf a rokaklráaéi abtokaa ét aa u< aaéia, m már aaooáaim áoiag léojo tonao, be a raoááraág mlitá Igyatoaa tárgyává laoná. Itaaagéaaag> aaam^oit\'bát ia ssigoraao ksflkMdé laaaa, lagsiébk m a aok saaaMmj sa áltok IsjUéáaéBik ai^o vátouM 5 Mm $má biavádgyiéortaéM Bagy-lUonmáB ang. Hán konéééail i« mapiam bar tortaaak Kl éi Ung torté gya kmiaiM váasirarie aam maaaik a pána lékiiii, mtot aaook aagy kéM rak, knnam ia maraéaak^ kéMÉkoa 0 Bán MmmlaHtia bármM iMMfáiy tortotoM lai. iiéré nof\|áa. A kaaalM ámalinl apái m>M#j»i a aaoan ngykáa kmaméa m agy pimti* üfk,vkv 5 tfWfttlttt iMlAft. HépeédMrál a-btal na* 14*®? M^lbbiid hasisáéi taMteet fodet elő ma faUukbáe, f «ie Jéoni teUn ma reggel 6 érakor e^imkmkss hirialaa «m bukott, • mire •■á»« bneuá re hant, már^ mag vall halva. A eáp anilm bmaaftmmal aa 9lalaa MiUUiit alaá aa eeearinyboe. b A KétnmjNMMai imiMBIM ki-ut»U jttalaak kieeetéen Nifj Kaaioeéa Pntbiányi Qána káré ar elnöklete eleit ala-kall kseeHeáf a megan hraky állal kioaa-láaiu uia\'t 00 M magyar amay lelneeláeél i 14 if-én ml lallm A kiállitáirn elő veeet tt«tt 41 karok anya kaaaaa tzopóe oiikóval 4a ti drb fcsnyéee 3 évet kaaaaa oaikó. — Ami jutalmakat illeti, a kii-komáromi uradalom éa íttkey Láaaló birtokáé ar egy-egy aranyat Üaneklov állal, Inkey Láaaló éa Kreíner örököeök padig egy-egy ezüitöt átftekbvattel\' lettek kitüntetve, mimén aa eraay jutalmakról önkényt lemondtak, Arany jutalmakat kaptak ée padig aa aaya kan-eaák után Futár György (Söjtör) 6 darab atany, Stoloaer Jakab (SöjtÜr) 5 drb arany, Pámer Lajoe (Marenya) 5 darab arany, Gál letréq éa Tóth Zéneef (Sormás) 4—4 darab aráhy, Pámmar Lajaa (Marenya) I drb arany, Tánana Jánoe (Rád) 8 drb amay, Hötto Fiigyea (Igricze) 9 dtb eraay, HHu Frigyei, Bmdioa kiírton, Baké Samu, Szüta latvén éa Pléadet Jáaea (Kia-Kaaiaaa) darab aeany, ea utóbbi miadkét lovítól; — a 8 évelf kaneaaaikáknál — Qáapér Ferenöa (K^üninae) 5 drb, Tóth Jóaief (Sormái) 3 dtb, Kfváta Jánoe (Bljtlr) 8 drb, Birk oaak ár S dtb, Felér Jánoe 3 drb. A dlia-okmáoyok nyomban kiállíttatlak ée aaok aa érdekeltekaek kézbesíti ettek. — Tekintettel ea oáóveaetetl anyag balaaaaára éa a jutal-maaáara alkalmatok bijelöléeére oeak .üröm-mái iogadia a bmaileég midőn a k.-komáromi uradalom ée inkey Látató ur ugy a Kreiner coaléd a jutalmat a bio\'t\|g rendalkeeéeém boaaátaai aaiveeek voltak, igy alkalom adatott több mái lenyéeaiőt magjatalmeeai. — Hlítmrréi itleti a bigottágot páratlan el járá eáéat i Igy bnagalmáért, valamint a várna lialéeégel a eaivea köaremlkldéeéár\', — Kaaiaea 1883 augutatoi 18 Kováa Jánot. — Zalamegjc 1884. évi ssük-légióiénak tervezető. A tiszti-, segéd- éa kezeld személyzet szükségletet központ\' bsü 38880 írt, a jáiáaokbaa 29150 frt. n tiszti, segéd- és keteló azamélyzet m allék járulékai a központban 8200 frt, a járásokban 11660 írt, a szolga spe-tnélyzet mellékjét ulékai 2205 frt 04"), kr, blvataleo helyiségek bérlete a járásokban llÖÖ fit, irodai szükségletre 6AB0 frt. 11\' kr, miköltségek éa rapi dijáéra 100 frt, a megyei épületek (entartási köllaégeira J694 frt. 48 kr, egyéb rendszeresített kiadásokra 492 frt 65 kr, eiöre nem látott költségekre 2000 . frt, öaszeacn 10710$ fit, 86^ kr. Erre fedezetül szolgál: fekvő javakból! jövedelem 718 fit. 95 kr, egyéb jövedelem 300 frt, öaazeern 1018 frt 95 kr — A! szükségletté levonva a jövedelmet, * kháatatik fadaaetll 106084 fit 90\'\|, kr. A törvén}fen mrgá lapított összes jsva-dalmazái tesz 106100 frt, a szériát megtaksrittatik 15 Irt 09 ^ kr. fi Isblék gnráa4álkn4ánnl -Ai ÉfcVanj á Jósai. Fnlyá bá 12 éa d. a. érákben károm mi forma áa egy pámterOs . rakákna pnakákkal áa baltával fctf^yver* keaOtt eaavergé n tétkvéeaeagri .Freia\'ldtlar-Máe klfeagyltl punia kfltiő majoriéban jelenben!, a aa ott talált Bakee Káróly navft rrdUrt feltartóztatva, aat mondták neki kagl k\'vasmegyei foglárok a kegy alkaj-lasi dieaMá káaéetáben vannak. — Beaaél-getáe után bementek an mtnni jakáanok által laknu snebdkr, teféel sütöttek a több lHer bort áegyaaeleoek al j beUaáa köt ben alláilt a aanvnrg4k vanMnaé^ lé lene tt \|gy.én a a kertM elllt kijfJenieUa, kegy I InMeaká-pan nem pandúr, kenem Savanya Jámé, aaon kiny iánlkenlaéáe nán a maranealtlaa kerlUt beríváma, majd Inokláera kényenmK tették, ml kínban Ők fcljiooeeen ütötték a Verték el eanylra begy éaanaragy «n a Mádén •aetl. Ily binoa bel/aaiken vall a mseié síit len tortáé d, m 11 á^éát oaü 10ds% fágft saegek a bntfárob ■nmkilván a kkaéal eiiávanuk, a mmsamátlan kaetM paUg hmnbaimkátifci falmüst Www éa bamnámét, mn\|d n )WWW molga-Ifi Awijt W * snanwal ktlelpltak e márnán Bnkee MM am áttMMa, kegy a kmyémkkni bét jnkém Mm ie Uláta, áe Taift Pál elfegatáiát elmdilta, — aa iemeeellen Mgyvarm am vargák kéarakirítéee\'\' vljatt pedig a randetk^éea alatt állá foglárokat nyomban kiküldötte, kik aaonban a megugrott betyárokat kél napi karmáé alán aam találták mag- A jéráai attótgabiró rögtön távirati utaa értaeitetta a vidékbőlt enelg btréeáfabat a aaa vargák kéarakaritéea végen, de eddigelé a nyomoatnnak mi eredménye aam leli. A letartóztatott kél látk. vánaanyi jukáaa mint érteatilQnk, aug töáu lett kihallgatva i nyomban a kir. jbirótág-nak átadva. A köalölt memélylefráa után itálvn a oaavargák egyike- sem Snvaayu Jósai, mart magát Savanyu Jénaiunk vallott egyén középtermetű, aaálee válla, barnahajú ée aroaa agyán, míg ellenben aa lemert Savanyu Jénai rabié alaoeoay termet tt, gyenge teetalkatu, tárgátiaroau, anőka kajaat-tal át makállal. © A pápa-kmztkil\|>w t plr gyl vnaut előmunkálatai már alkéealltak. A költségvetés meriat agy kilométer épltéai költaége a feleaeraléitel egyllt 17,118 írtba a aa egén vaiut Pápától Szt.-Györgyig 1.79T.697 frtba kerülne. Pápa vároea 100,000 frtlal, aa Eeterbáay gr. oealád 80,000 frttal hajlandó bosaájárulni aa épitkeaéai kőltaé-gekliea. A pápa keeatkelyl vaiut végrihajtó-biaottaága ant klvákja, hogy míndeaekalőtt a aaenlgyörgy -keeatbalyi, aautáa a keeatkaly-tapolnani, tapoloae atlmegí, attmeg-deveoeeri áe végre a dovemer pápai vonal épittaeeék ki { de aa egéea vonalra kéreeeék a kíép\\téai engedély. A Five Lilla baakároaoport baj-laadá a vaiut épitéeét elvállalni, ba a befektetendő tőbe utái ftf kamat biatoeittatik. / A badspmll állami kösépiparta noda igaagatéeágától. A bndapeeti állami köaápipartatodáben (Y1U. ker. bodzafa atoan 28. eaám) a beiratáeok aaeptember bá \'eleijén kiadódnék ée 15-lg tartanak. Aa inténetbe rendea tanulókul faivétetnek: 1. aaok, kik aa ipaioe tanulók máméra mer-vaaatt iskola bárom évi tanfolyamát befe-jaaták t legalább ie jó omtályaatu bizonyítványuk van. 2. a po\'gárí iakola, gymn. v. reál leknla négy alaá aaalályábél jó aikeiö biaonyitványt nyertek. A. iparos eogldek ée mizdaaok,-akík a kívánt elökéeaQjtaéget felvételt vizagálat utján biaonyitják. Aaon in-nnlék, n kik valamelyik köaápiakola négy alaá oeztáiyának elvégzése után lépnek aa inténntbn jagoeitva vannak aa egyévi Ön kényleeeégre. I ■Imváaárláa. A m. kir. állad mán lelepek létszáménak kifgéazitleo eaéljá bői f. évi eeeplemUr bében n\'yilvénoa méal váaárláa foglaltatni. Felhívatnak annálfogva a UijéastŐk, bogy eladó méneik leírását,\| vagyis a mén laiiét, korál, magamágát, apját, anyját, a mén áll omáahelyének (megye, köoeég, vagy puaata utolsó poéta ée vasat állemáa,) nomkulömben a {kívánt árnak amgjalöléeéval egyllt l^kéelbb I. ári aug. bá 25-íg iaan minisztériumi oa beteijeeenák, mint bogy kéaőbb beérkező ajánlatok figyelembe vehetik nem Idaaaak. A tenyésstŐk tájékozáaára saolgáljon, begy 8 ée fél-8 éves hibátlan, egéwaégaa éa tanyéaatéare teijeeea alkalmasnak talált mének fognak aa eaetre megvétetni, bn an éte<lák követek árnk n mének ért ék éhen kápeal megfelelő-cknek találtatnak. A bejelentett mének megaarmJéléaáre áe aa alhalmaaokaok tak bemáráiak mrgállapitáiárá bizottságok fognak kiköldetni, melyekben aa illető ma gyei lóteoyéeabiaottmányok is bápvieelva leanaak. An ajáaiaUnvő teayéamlkkel ideje karán kMUbtai fognak aaon köepontoaitáai állomáeok, a bal bejelentett mének allfO maghatározott napokban n vásárló bízottaág elé venetendák lesznek. Aaaa ténytmllk, kik eladé méneiket már annak előtte beje-leütötték tolna, Wbivatnak, míaaerint tudai-eák eaen miníssterjammnl, hogy méneik eladása iránti mándáknk nem váltanatt a, illetőleg, kegy eladók a méneik ée srily áront A ménee vásárlási ajánlatokra 50 kroe bélyeg ragaaatandó. A ftldmivolét-, ipar- ée kereek ed elem ögyi min. ÍJ) Váml\|y A német birodalom éa Ölen in még köat ajabe időben kereskedelmi maraöáéa köttetett, nanly állal a fóti aaUlö-nek vámja a német Urodelombn való bevi telnél 110 ktfegrammanként 15 márkáréi 10 márkára laeaállitta\'oti; a komló pedig, mely aa elnaa álialánoe vámtarifa nmrini 100 kilegrammeokáel I frank vám alá eatk, ülmairmágban a eaeraődéa értelmében vám-amaim- Ml enan migjigyaéeeel baaatlb áj-láláaae Indemáim, bngy mintán aa aeaifák-magyar menaraátláalk a aéamt lilridilimmnl él Olaanerméggal knatt kereekrdelmi mm> nldásak kermkidelmlak rémire a legne-gyebk kedvaaményben enM kásiwaédai Wn-leeitják, kartvUak minta Igényt maaUeeágvat lapraa, ÍM fizUma Ü.; A bmeekeáelaii áa tperbarnam. $ Rgy nnnnrlknl peaeiiaáta. Maw-Yorkban vén egy aáamt angol nevell iaU-a#t, melynek igen külOnÖi hivatalnokai vabank. Az igazgató aaaiÖU aaatrák tlaár-badaagy vall, a aeámlaaanépÜién tanárat könyvelő, « tornatanár házi eaolge, a le-vaglét tanára eneUM 10 évvel a béeei apai tvilág egy ejőkall tagja veit, agy falügy ell előbb áráé, kéeSbb páaaleeaadl, plnozér á« éji őr volt, a háal molgának Béaeben 1873 ír fálló-laleta vplt. Végre aa irodalom ét aeet-betika tanára aaalltt agy tauiivillel oairkuis-baa gyöuyörkaámtln a publikumot. f il fluk A béop Upőlvároal (árás biróaág tárgyaló termébe a napokban egy galambimimb«r állit be. A bíró megkérdj! mii keree:Hát aat a\'lnmpet, a üamat^ a kölyök illepta aa éiwat. Hír vállam k többi biráeégnál ia \\ tudom) hagy vakkal he van otakva. Ugy aÖMék mag nem-e Itt I van? fiirá: Hogy hívják a fiát, — Kolb Antalnak kérem. — A tlmtvlaalők utána nénnek, agy Kplb aeveaalQ lögolyra akadunk a elóvoaelík. Aa Öreg rátámad. — Tá eemmírekeilő, bét te ii be vagy makve; no majd ellátlak ka kaaajöem; (a blráhoat) nem aat koroséin, sn a \'József, ea a máaik Aam. Ea még valóságos angyal aa Antnlbaa képeit. Hanem megkermem én amaat le. akárhol találom; (a fogoly hon 0 aanlán mennyire vagy ta mikeeena beoiukva? A fogoly: Három napra — Aa öreg, ne oeak gyere heae, majd megráatek ; a bíróhoz: Köeaönöm a mbeeeégét aegyaágoe uram, ajáalom magamal, megyek a máaik utáa. t © Rlvld klrek, Kerkn eet, kliklóeon aug. 18-ától postahivatal lépett életbe. — Chambord gróf haldoklói állapotban van. — An utoaai aavaigáaok a fővárosban már teljoHn magwilntek,, <—r Snáoky Mariának Marány várban Ceburg Ageet kg- emlékoen-lopot állíttatott lel. A dibneaeniek Párieba tervezett kiránduláia teljeaaa elmaradt. — Bomniában le émleltak földreagéet. A varaói egyetem tanaiéi egyenrohn viieléeéro köteleataiáek. — A tarini Igyvédi kamara közelebb egy Ipaeesaony prokálort igtatott be. «•« fiaegedről 180 oaángó miaden áron viassa akar vémloiolai .Bakotinába. — Moo-lelioro Móaee a nyinegyháaí pör vádlottjai-"uak péaaeegélyt küldött gyengéd vigamla-láaa kapósában. — Erdélyben n medvék negyon elszaporodtak. — B.-Fűreden eddig , 1759 vendég volt. — Zágrábban a magyar ée horvát felifalu bivafaloe eaimarakat le-eaaggat ák éa lábbal lapoeta a eaőoeelék.— Wötben siomiálúta röpiratokat szórtak azét. —- A Spanyol forrongáe mindinkább terjed. Sudeiíandban a nyári ipinhii földig ágait, la köaöneég aaonban merenméeen kimenő-kuli belőle. — Béaebea eiy fodráaa a nyo mor ssiett oialádjáiÖnmagával együtt halálra aeboaitatte revolverével. — Aa anlimamita ■oagalom itt ott vidék ea ie momoru aláa-aáara Ik\'ált. — Skaadakenban (New-York állam) rgy nő férjét a a illetőleg tt-ik gyermekkel ajándékozta meg, nmennyibaa legutóbb ikrek voltak. — A napbtalin mint filloxeia irtó ner; nem bizonyait eíkereenek. — A vlmaatérl péoif dalárdát Győrött latit es kitüntetésnél fogódták, i- r;ugenla esaeá számé orvoea magyar. - Aa angal kormány Romániát ie megkivta adunnisaeraődéa rati-fik fására. \'— Budapmtan égy gaadag kán-tulajdonos neje via helyett véle\'lenül karból-aávat Ivett s pár peroa mtMva meghalt. — ToroolálaMgyébeo járványáé memk^ uralkodik. - Kabfomiálmn)ahbéibll gyártják n ha jók öt eleket. A mlnámek aa angol tériadalomban begyen előbelő ét\' liente\'t állást fcglaJeak el1— Ae lláO.aag 13-ának évfordu\'óját Nagyvárad palgápéfakagyelelae gyáaaiateai tianlaletlal ülte m»g. — Borsáé kea B\'aka Lujsál (áklyáeeenével tímtelték meg. — Omefepfo snigetat. jVulkánikut ki töráe köyelkeatében a láva leljeeea albori tolta. — melléken a faríaaók aanyira elaaaporodtak, bogy impeekiat ballaai garáa dálkadásakról. — Mnakámi „Kriantna Pilátus aMtl" képe a fővárosban mint éleinngy-. Sága vinmoaoportoaat látható. — Hoórott agy 10 évm diófa köaépeő flágan gylmllo* lerkátfl magrepedt, terményét mintegy 16 méri re boeaülik. \' iU l. i kartanakkaa tárakban. kv. aa alább Jegyzett rak Köhögés rekedtség teiekfAjá* ejlen legjobb eldé ezer Kgger mellpaazt illái. A betegnek nem válnak tarbévé, gyotoorsavat aam képeznek, megakadályaeaák a légaéal mérvek klmáradásáL Nagy Kanineáu kapka-tók Prágar Bála gyégymartáráknn. Irodalom mérveket. A bál sárlaU felé gyengült aa irányaat miután a manarolila több halyérlMi jAeűetl eevargéeek kedvanUlenll Vfeljáaol. Iák a tlaedét Hozzájárult ekkee még aaon körülmény ii, begy a magaa ártatyaámk nagymérvl realiaáaaiákra szolgáltattak alkal mai, a ml mtoléa nyomáét gyakorolt áa általáaei irányaltra. A loatoaabb érték papirak heti ár válta aáea kitUuik na alanti tábláaafbéL ás treéelal ie«»l «I»U HáMsk kkptwMk Ismsgrm tstwiiik rtssbti tsuf n»ntiiMiiiapa Sistiiti ás Osáktsmjte t\|. Aláír Aat If agy házai ritka remek-mire. Haeáakfiai jalmb alkotásai kall, hogy a neamet köakinoaeivé váljanak l Eladó intézetünknek ee kópeai egyik irányelvét Midőn hazánk felvirágaáeára, nomzo-tlnk dicsőiégére azellemi ée nnyngi erőnket kémtégmen föláldozni buzgólkodunk, hál ka örömmel kall beválnunk, hogy a tudomány, irodaiam a mlvéeael iegjelooebb bajuokai által vaaérelletvéa ée n U köaöaeég meleg rokoneaeave állni támogattalván — miről inténetönliben megjelenő 18 bülÖnnemQ lap ée folyáirit ée mámie bimm ml léoyeeen tanúskodik — koraaarü művelŐdéaűnk előmeneteléhez jelentékenyen hoauájáralnunk elkerült. Eautlal van mereaoiéok a I. kaaai köaöaeég Ügyeimét egy inténntünk állni könnlebb kiadandó kitttnŐ magyar ipneialitáera fllbivni, mSlylyel bl Dr. kiajer István v. ptlipök ée eealargomi kanonok úr - na oreaágoean jál ismert ée Üantelt lstváa báoai — (ki ludva levőleg régebben rajsolataival, featvényeível, sőt réametiavényeivel ia ■ fol-tlnt) ugy irodalminkat, mint kivált nemzeti ■Ikiaoeaiaket ie gynrnpitá. jSaen páratlan müvet ügyen mér több boni lap, löbbi köat aa aOAaág-VUá\|B valamint a külföldi eajtá il igyekezett váalatman megismertetni ée méltáiyalni, eől ennek fol)lán n müveit külfö\'di müvéasak már gyakorlatilag iabam-a át venni earéaykodtek: ám aeküak jutott a laetenoee, int mint magyar anülamányt egész kiterjedésben a a birnevee meraő élethű ereaképéval ellátotUn könölbeini, mely ia ily mim nlnlt fog még ea évben nyilvánseeágrn boaatni: „Eeer Mlkereeet." Setbed pillanataiban alléval rögtöaöeta, e értekmő mlvegel ellátta Majar látván v. pöe-pök ée kanoaok Emlergomban. A ml távi szrpiember hé köavpén jelenik meg. — Am fleve I Írt. dianoe kötésben 6 tri \'e. é. — Aa aláírásokat 80 nap alaU kérjüV booaáak klldeol Kelt Badepeeten, 1883. Májae havában. WVckmi di Waidl kia^klrzlala. A- ieklMétélt Gy om or bej Iliim Eggor enada pnmtillál} legbelle meeabb eoer gyimitágáa, gyamorbetegaágek llipyU ellen, a raam eoUmtle miaden aee* lében (dkalmaaandé, klMnlean ledig a bar t i bamav ftsaa- M aag. 10. jut. 3. emu, hiielréeaváay 807.70 90ÖA) "•gr- o 107.85 198.15 á\| oa magy. amayjár. 8885 88.10 ö\|-os magy. amayjár. 110.75 110.71 I\|^t „ papirjér. 87.20 11.15 oeatr. magy. államvasút 818." 317.60 magy. lámám, bank 01.15 01 tö a ó^jtorejegyek 111.75 114.— tleeai eomjegyek 110.— 110.- m. kir. eraay 1.88 Ö.II aapoleen d\'or O.áO 9.4Ü vá\'tó Loodonra 119.70 110.80 a Párisra 413.1 41.30 B Berlinre 58JUV 58.40 BalapmU értlklgnnio. Korica Aalal ée tárm, bank- éa váltó-daíet hetijelen téae.) Bodapaat, aug. 17* Magyar hiUbésavéay 300 on falll « Irgulóbbi tűaadehét positio eredménye ée a mám egymagában véve többet mond eok megytráeaináJ. llert jelenti elei torban aa irányaat gyíkomé javuláaát, sátán aa élénkebb tőzsdei forgalmat ée remélhetőleg a nagyon eoká tartott holt ávad végét a mérlegkombi-náaaiék már a mait héten tényealkéat szere-peltek aa értékpiseaon, de a lefolyt napokban liatározotfabb alakot öltöttek. A magyar hitslbaak télévi márlegéafk közzétételét e hétre várták ée beavatottak réméről kimivár-gitt, begy n mérleg Igen kedvael. 8 mivel a tőaede így* már eleve opümietikaa folta-véaben volt, n vnJéban kedvező mérleg May-legm köaaátélele nem gyakorolt oly aa hatáat, mint remélték. De aaért a kaiét mégsem maradi el. Aa érték papbek legtöbb fajánál áremeikedéa állott ^ áe beeean Idl n<án Iámét mutaikeaott aa a jeleneég, begy 0 magyar kileli lsm»lay aa aeatrák hitelréaa vény MM emelkfdetl. Egyébiránt a Maeáea mérlogköeaétételt nmb jelnak tekint, a nagyobb.aakáaa ssaegnlomra. Atőaedei Izlet fejlődőiét akadályoné körölmésiyek aagyabk* réme menőiéiben vannnl e binlen remélik, bogy memeakám mégis oaak magiadéi a b«n ven ló, A bltaMmvény ebben emiilett Meafalmen bivM ktdveaő váleaeéay ayiNá-nnlt áUamnapimb Iráni le, bár eaakben ár PMmMs nem veM valami JeásnMkaa\|. teáin lémiáafifcfés-fliell^ A jel éül J Az országa kiállítás általános szabályzata. 1, §. Az Í885, évi országoa álu-lánoi kiállítás Budapesten, a főváros kö zönsége által A várötligelben áttngrdfit területen tar tutik. I. § A. kiállít ás 1885. májai lT(n nyittstik meg\'és 1885. október 15-ig tart., Egye< időszaki kiállítások idr.e külön izabályntok által hstároiutik meg. 3. §. Kiállíthatok\'"mindazon tárgyük, a melyek 1. a canportbeMzléH azibályiitbaa (kiállítási köslenépjek 8. ii. IX.) fal vannak ltoiolva végy oda tartozhatnak; 2. az egjei csopovtok szerint kibocsátandó alssitároknsk megfn-Jalnek és 3 a Magyar korona Mtülalén termeltetlek vagy lényegei réézeikbtn elóállittattak. Ez utóbbi tekintetben kivé telnek van belyt: i) mniikiglpekre \'i szimémokra nétve, a mennyiben ltok ipari czikkek elóállUására stükiégmek; b) nieségasdaiági gépeknél, amelyek lé-ayageaebb javfláaokat képesek felmntain\'; ö) egyéb t^j Ulállnányokaál; d) a mrg-lernényekná) általábnn; e) élő állmok-nál; 0 külföldön lakó honpolgárok kép-zómüvánnti müveinél. A külföldi tárgyakra nézve kfllöu izabály intők balározaak. 4. g. Robbanó éa gyúlékony anys gok a kiállításból ki unnak\'lárva. Oly agyagok pedig, melyek mgnk által vsgy máz módon a látogató köiöuség teibére vatiuak; külön batároutoknak vannak alávetve. 5. §. A bejeit nléaek a. kerülni bizottfégoknálL — Bndapriten a budapesti btlyi MsotUágoknál, valamint a budapesti erdénatj, kötegéezségBgyi, kép- . zőa üvéazcti, bányászali, földtani, épi-téssetl és klsoklsláslgyi orstágos szakbizottságoknál nyújtandók be. (I. tiáll. közleatenyek 9. Vll.) As egyei helyi bÍsoim\|ok által átvett bejolentések az illetékes keiüleli vagy srakbitottiágkoz küldendők. A külföldi tárgyak a kiállítás ar-izágw biaotlságénál jaleatendők be. A bejelentés batárideje 1883. évi dectem-ber 11 én jár la. Utólagos bejelentésnek helye vsa 1884. évi májas l-ig is. áe aa esetben 10%-sl nagyobb lérdíj fizetendő Későbbi bejelentések elfogadása iránt az oriz. bitolltág cietről-owlre határoz, as eleiben azanbaa ba a bejelen-tée nem az ormágoi kiállítási bizottság feltfólltása folytán töttánt, 60\\-al nagyobb térdlj isetaa46. 8. §, (\\ék azfk a bejelentések tó-telnek Igy elembe, a melyek az eraágoe iiállitási hivatal, által kiadott bejelentő Iraa eazUtHtaiack. Á bejelentő tv kél példányban lyjliiáé ba. Aaak a liálUiék, a kik Ubk mt egy awfmtbaa akmank kiáMMwl, tmé <Mt»t afcdea mfrt »áseára kft)li ése agyas Mi utá m imrli ea#»él MMMMMMWMtf^MMfi JjCTPB^WWWWW^fi^ flPi NM Ível kMekevk beáltdeel Ba ■áafcaeié 8\| kassaiakkal m ire* \| » aliaVe mIlVa sí ! XfilrV " 3 6 fcnif I fiT\|l> árfTHtoftái ikkBES&wM Mtefe t. „Jfeftttt* rovatba. aagem Ntkekkk- megketártesu kslyeo k S V B II E J T11 P 0 H I ^^ Jiln M\|\|iflal HtUlllllU^E •it^^MMllll^^ I kmk tai^mu j , r»ttkea Mtaielt ke tárgyakat íÍÍTT\\J1 ,, u fe?4-? *** ÉÉNt • V vZ/lX M—IkivHI seáesevdá* forrás aely s MkU- un Uli>4« ,ÍW * *** ~arks. W , ^il m^iiMi vágyéul aeeiat,a ée »{U U " it. t ? , á, g, \' \| V IN^N^f^V * tttliliwlwl Mértet la «1 Emi4 JVülódi Sieldlitz-por^ > l# a* 1 BM-l-1. S j teseie ira «Tkr I ff \|\| j-a»óeé\|éheB ^^TV" ffcls Melle betfeatá* aik»trkeeinak kese MI[ kklméki 2 1 1 e WPÍAwiha ^tJr^V. afotf iskiMeitsa M- „I iCjl --iw p«.Böporr^: C ^sr^\'^^öv;4 J ikflMMB IS6I ss fcrk. mája. 8. IMS. 1. fe * k. tsrvkaaékl * MM^I 9 D HH ^ u-a. I ,t o.. ^^ . r ***** * ho mmt kmif fisi wklárak ói laaó telidók nak — M^jio, i^ÉMÉSSp iPV1?DI>Q1 lIVPnVTlI^VV H kas lelékéars 2 R kaieaemrss .Jáallallk Xv^X aiwlw 1.W4 k. JHíliucl- ílkyjsíWuöi mxuiaiaia^ i, „t,*!ísiaa.t^ \|»>iiIOkMttMBik.«M#M X/>Vii^ikukat rjf] l L-iiL.-jkuLiu I Jj ■ M 4m«4 JVKÉVHDlf Yl» AX Jt ül A vasúti menetrend. ^SK^KJeH jUa^a \|I -j J t JImI iandvsujtslusi lakk vóftekejtstÓMk JJhl llBI J\| ■ " fd i-t— i\|«u é. Mik F4t« végr«hftjtá«t ^^.J ■ 55w Arjogygjókök AsJ^SI 4M,---------j MMvtdS ostaMéH UkMtk sllsoi 40 fH« __Ilin Iftiw, llreéev: Vteltr. 1 ^^ I érkwlk 1 J t«ks és járulék* é« 8 frt }«l»i»t«gt s mI\| Nfü, \| klvénelra lllR^fN ós béfuiMtfvti. ^S JJlgY I JV- Atltsáfsk Iráutl T^sUflA,! ^^^^^^^^^^ n™ tlnaia J i ^ \|iMisW««ai igyákM váfvek^Utóusk isnt irt, «\|7 Kel- T \'\'■ s lírnf p II 4- « ► \' «• ul Ü/Orgjosk 88 frt, Bisusr fsrdfuámluak ^^^^^^^^^^^^^^^ ^ÉHHHMHMBMHM^ I járuláksiból kttvstsléss ^BMMH^ ^flBDHUHBHHkk S«»\| liMy \|SM» v«si kMéfitét* taáljákól * fsulnsvssstt kir. Uv« \' ^HBHjjHHHHHHHk .... jL 111 1 mim at»\' [ L I ssék tsrtlstékss Isrlosó s <Ömt»dér« 85 " \' " " ■ ...... ■■" "■■■"■ ■ ■ ■■ \' ^ SÍftfeSS l t—II •^•/•Wvstt ^ DÁflTlT) VTTITT Afl ^ >1 » I GO vjf 1 i«f..uM.hbói lukiyk B.d«k Fátsrt rilLii.U\|«iiiii\|-ii# KUbJm MJIvLUH 1 ts ,11 ri 1 & m i u%t p. tiUKti VSO.SMI iHstó isrtosákkal srdó ás ls\|s)a )o«gsl 100 L fl ff U J ö D igU] 11 II ffliBy i\| Ü> g 3 f \' t "§ ffg .twap-.- j fftia beosttlt fele ráss Dsoa K«tslia Bcv, 6 "J Xj^ Ji ilWti éltwllóll T3 Íl I rf S ffi fH~ut [Ma N^tagplá e. Hjjvjwt ,tf4rt c< j iltW bekeUlesstt M . . . ... . . . . •y M J5í .1« I fl g: kelli\|leei Uká», rukáaat, áe álslmeeáekikót- As eiatrák »sgver Mro4ale«ra klsárólag . ^l^uV^t^^T) 1 s- I \'\| B 3 Héajéeek ápeu tsrtásável 1883. évi Isop JSisteJ? í o. kl PtSáge ákel 1 M. 9 j\| \| g 3 tir^r1! iím Jii I teiubsr I.Ó 25 ik nsp)án dáleiótt 10 éreker ^ , a Wotoll.ii. <«?«» M lakelai éf ueplru.ber 1 »f- fltLj f f^ MÖSwJÍ.JS115® Ottoridér kBesógkáeásái Má\'Ha Jáwes ielpe* ^^sUU A .óffjdéksk W^llf. b^ ^ \| \| . \| - \| ^ íg^\'^fiíSte^^ resi Ügyvéd Vhsl7sUs.skbtbsjüUérsl 4- ^KSÜ r^ifl^, - f tf^H® g ^ Hl-L S N F -S7 "y f f\' ^ , . J#u»bb és se. k. ssebadslsnuesl sl 8—6 óiÜg fsskósóheló. liilésstsiNet 10 S „l Jlf Slí S S! lerleudó nyilvános árverésen elsdetet fog. ^JUáatp ** i ft* ff-óv óta Ját » UriOtn fstt1 « S 2 ^ P({ \| g r . .. .s ■ iIA. Arveresni kívánók tartósunk a bessér M 4\|#l#h ^ „^^ fi\|4 U^lsaalUkssea IW UliOUlItblIM s ksresksd«)w\| pá- ■ . J B í.Jll ^ FetelSs ese»kest9: VAKflá I\'AJOM. ,0 ^^kát kásspáuekeu veg\| óvsdákkápee által kárusakká válnak, (»HII0\|H ps egáee hAra UpOSÍttflOsk aa Ifjak. kerfik«« 3 íf Ő? ^ J\| 8 Ü IS R M TáreeaerkesetB: HOmAMH Miéit, pepiiben a kikttldütt kesébes letanul. lágjársdis e^k fjfyssrrl lissanálst ulán Is tlt\'llltl Iskoláin «K)en\|<»au s kertek £) íl u Jf>4# S2 . , ._ \' Vsvfl köteles s vétslárt 3 rg,a.,Ifi réss- SlIÍT kllM,,,-fc\' ^^ hl «íp<éBll\|TAl, • i.O»sndáksl \|ígtM,ul- j\| ^ . 1 -----------------———— padig aa eislt aa árverés \'gj . . . ____________ 4 lük U kalOl.ul Og)éVl OllltólttHai ■ >\|JÍÍ í ^ / \|j 2 J jV Hí-róre ^kedá3.ól ssátuiUsdó 80 , «ÖI\|áUm. A USfsló.i\|itá.ot rsautul M c\| ll I fd f HirílPTP^Pk alau s wá.od.k»i Ugyanstiól 80 nsp slstt eMlre. A legpek a leire leilebb belyskbiri; ® jj" UuAf .TTJ^ á„ B M ■ K \\ MII UCIÖOOH. a karmadlksl ugysosllól 00 nap alatl, kiiu.t.ek, ás -s légjéi.d.* távol tsr UuAf \'Wliü ÜiW áll. E\| * „ \| 1 1 i raiodsn egjee rásJel után ae ártstás nsplá- lilaek, Kgy plélts«sleesee ára 1 Irt. PfeiNuask UsáaalM Immwmm tf P 4) I t 3 tál saáttiUaáó •« kassatlal sgjSit ee ár- 8. L^k rfesisráesstá. ssdmdM. 8I?8MM« li\|\|S\|\|, g Jrr g 8Í» I ff •418888. vs^si W^Wn sssgkaiároeett ksljen és A Itnsras Iwelt sJUUak, ds sesaVIvll ^ á pftoCD U\|U\| Áq B JS ^ 11 « >2 wódossiok sstfii\'t leiaetnL ds s Wfsrrilb aepokben U n.eglari\|a frie- m 4 ,0\' Itüötn MIKLUb H ^ \| J I W ABVERÉS1 HIRDETMÉNY. i-ók, .int tkn batóség. I 1 MliíiÍT flL^J^"^ \' 1 ■ - Msgj Ksaissán 1883 (ná)us kó 80 ik * h90k!^dk\' ■ " \'"tlfHI „ .. ..... ... aaeián. s(á. ssémrfru, nislelysl minden rsplllfi láielű, ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ - - ..........\' Aielirt ktklldott végrebajtó aa 1881. " bag^ esunyog, M^lies, daráM, \\eJua.báeJ évi 80. t. es. itt. \|e éneimében eeeanet légy etk légión, oSSeá\|«ten, ligeten, erdóa, 1 —jWIWMW—1 \| kSaliirré teeai: begy e aegj keaieeal kir. ! , kir. Isaki \|egys8 fegatMn is a bsrmoklól ss s\|\|ss lágj- ■ ... .,. .!■•<« L. ._ ... ... trvseák S0S88.t « rágaÓM által a nsgj Or. HUOOKál tady ellávslitlallk. lé.féle e^W ká^ttn. ^miilMl^^^r^tmOmíi^^^WK^^S^ kaaissai baak-egyesllet Isvárs. — vsgyen kir, lesáki elnSk kelyellee. M1~t~i V , , „ ______ ^ z ____OUTJAHR ós MÜLLER "M - \'^"trr uT^ÍÍ41.\'.®^ <M 7—18. BÜDAPSÍTÍS. árveiáe íelylás a kSvetetae ^lalesitaesra aest ^pMHipipHipMMMHa, sasr maga seia embsr eem állatnak nem vá- R\| a A li u d n n«sf I Trhur ru* i a 11« m la a as <1 n s á e I 4n»eár sálegul edolt t80 beoieliiér bor eyilvánee ------------ ^^ ük \'S«7fSgv f\|)áb álisl kellswetlsask Ns<7 Kl 0 " 1,0 * 1 TriPUr, fOllliemei Cl (IKaill\|l árveretáe utján eladaedó; — melynek a plél^sslsoesákbeti 10 irt. a Margithl<l kflseléUut, sjánlják seelid seetkesstd ás javilstl gyártmás\|«ksl wisi l kelysaii\'ée, vsgyis Hagy Kani»án Kieiesi- BudöpOSti áSYány-gyár* Bóvsbb rássleteket s bssanálsll utesi , ,T,I,..1L ««ada atesa 6. sa l>ás piaoae helyiségében loendó T táeok adnak. As árak Oéesben, a Uberalo. gp^B ___.aJ „s,!,. e^akSalésáre lialáiidStlI IttM. 4vl stuguaa- Néiküiö^leU ^ » í ■ ÉÜí Bfc <H. hé ar. -.pje-.k a e. aráj. 4ui M f4aAk ( lA,óui ,;tó b-küldéM jr WTTg-^a Tl\' /r u> kiitts.Uk i - melybe, a vssni ssándékoeék - . J . „ , .. .Ls uiáti s ms.etlékusk Hu után. ál .elleti mnet e> me.i.gy^l kivalaak .sg, OIBIIbB E 11 111 11 5 í 1 MM vslá M^sle ntell.lt kUld\'aek Heg. t./l? k«y aa érintet iagéság sssn árvsráeso a ero-eUtarak aJÜ" ■■■■■■■■■■■IHPWB MNkHeffOeaág.k legtftbbet igáróaek leg eennaali kásepána * úfliw\'* F^^^SSÍ 5•al^UáSár? aetás mellett slsdsiai. J kilo salye oseuiag 18 kr- sgyeJi/i ^M^ iMljii a s/feei JÉML JV^Mfc I "tgy DnU^lmoh, Kslt K. Keairsáe. 1888. saguesius 18. mta, fémeké mmédáoJt toiMn,. [ I /JN ( ifi ÍZ FABláN KERENCZ is aevseve, miadealéte fémtárgy tissU \' lear\'H.A Jslestt Meurtséiaél herssskk ns I^B \|\|\|\|HL JljL AHmI Lir .U.A lására besanálvs 12 bádea sseleaese t4j,wk kr f—^ ■eslsé\|)es tsásstfssl, Up VBB HU B ¥\\élLrl II URKc#\|B 94,t fi^Ammn b,r\' " ^ BtaCeeseiajUHIel «• kámUr mUm sIHsát káiss IULM Hl I igfl XXflFU bm^dU^A öLt\\ 310 - 1 —I i _______ ___________ , Sn, viskípe kilftés&rs süsáss s0ss rs«r J-IIIJ——JDMLUfcLl----.TKT.iIL favarok DtuJtrhk Wb» lusiiió por 80 esanisg M) kr. UtittsAfs tSmim scpss mer sllse kllla s hwsl* ^BBlMMlglII— \' \' "c #r * 1X71- ■ evV- é. Ugt»Utemkk IrtM kémtlj >isiwt< swllstl SS- "SSlrS" 1 /oo ff fesfpapw I frt DO I\'. t\'-iÍ, krtiiliíi kéet> és vásSsrystkás/, Mest- ás pBgBJPJpUPBBPI^Mi^lWPBBBMI^MMBB saokl 7307? (iü< poifjr f ÍH. 60 kr. kást «ér, klrseBf, tSssSl, Wks, vuss Mks. vidra, I • \' T i-eajjKggj^—pv 7VeaseiiWá. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY, fg^^™ S^fl^2"^, Wj^^jgJ* ^ST\' A aagp kaeiasei kir. trvsaák ulekkti #W»ee» ^c#T»»í kÍgrsmmoukiut 1 frl. 68kr. .MMÍHHaMMMHMM ^fW^p^ir «t> esetá\'ya ránárél k^orré témik, keg, flrf fteerie é^av iMU slal.sk ML ^^^^^^^^^^ """ 1 ^ . Kreeeie János sslsmegys hssm igyása as 1Qrk/ \' ^■■■■■■■■■r ArJeyjs^krk klválsalrsi Ingyra dbs Mrsiriitrs. "TBi . . . HiVm* e. . simává tesai, minden a lábakon kflel- , < ■■ ■ ■ i ■ r 1 ■ ■■■ 1 ■ 11 " ? Jl Ukee ellent 124 frt. 3* kr. keeí fájdslmst okosó nyomést ellávp ii, MMHHBÉtfiHHflMBÉBI^HMBBMBMMHfli grnmmmmmmmm^gmmrn^ Üke e járó 6} ksmstok 18 frt. 03 kr. vág- g fc^J 50 kr, ^ S^^mmI^?!? íl^^^^KZ ^JTJ^TÍTJ^ BR06LB JÍZSBP lÜBr Urti f^r^iiu ü„k.». Wri. W^ MM -Wj. í n. ■ wsrcnsi 1.1J6HOUH ■ u n v v II n w u si u II r ki. - ássr888knsLa.688frtr» beeeilt {JjSÍÍuJ^^S^klíÍá^^ I l^f^M- ■ eé^^^l. Pal Hagy Teadel lelaHeeát képeaá iagatlsaek saáaMtUtik. Káratik a ■igrisiilH peleS ■ „ ... ...... . ■ \| ^H kárát M. kaiáeksta 18 év. seeptember U 18 Kc elVMUlái^msgi^ -T ■ t Tll^ ^ rB iTTfin^ m in I f VI1 aap^a dáMóti f P órakor Qakáten a klaeág ** K^klK uIm!! \' TIT r ^^ BUDAPEST ^ Wé kdMtaál Keoeols Jástee Zelaasegyetieoli " Bf-kK dne klelekedáeeel biró rásoákesH 1>\|e^.miSómjpM4sse«tkiémsésaa kUSat«saa\| sasba4alaaoa feb. Sgyv. v. belyettaae kSeksittével SMg- ®(hÍUvá4 árakárt M llbaill 180 adedee kéeyelemmel beH TrftMUP-toU I káfmss skákst — ^ .IU-.1-S S—M«k. ■"fr;:;,-JJ-J ÍL^SJSTll I iriMMi UiM MKMl * b«4f imfUmtftm Éwlrt KUlt lliUil BiraHwh Hr.kB i\|l\|llUlllIllUuk, \|J ,1ni\',tí ti i^géejetfWU.. 2rimi.tr-"- ívururi mm pa-r^al ▼eef k4Seles s vásrfárt bárssa f\|\| m. #\| M pl; E 801-IhB MIIID assiMUll«Mllátt BMMMÜ r»aláí, i^ti kse ssác MÜa as elsil as fcveiás vll- tll« ■\'®ss II. R. , ■ ■arakai MAmmaf ■ ISSl as. S^ea tim sa slsa sesWSsiass»s akt IsgwHsit gys^t^s k«)s»f ___ míí M ■ issr^si f smi ■ á\' lí aeca Ss r á* seia, ssfrs is IMs éa 18 frt Jsgpfce ib mi fllsélH seásesUM* sgy BSMf /eo-e-w kl Irissrsiksk klváeetrs tssáyea ás Mraset.^ Sása, a l^i agysaKél kát kéasp aáslá a ^mmmmmmmmmmmmmm^ §m apaasMü kfcaa ekat - sséa i BBMPMBBBBBBBI ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■v Bpm+m Wktkd Fitt* hpfcá^ásaanil Hsgj r^Mi ÜH VKRKjfiiPOR keaok ágláktk ii8A<Ui8«llta Istésss sakSs JSsáHás aaNsst. UsMáteU eti MSael SfjiM, msSMfskWs. sesewi^s ks In áse m Maf eikasrásésa ráillik I MfffTnht* « JsIm aMgyarksal \| Irta a I ilíégb ^ ^ Dsrsps k\|lailal>sis>l HhNs Iálss saeaMmssa. H«adkiftll saéaievdás sevsayavii larvá, ady a kadba W p#stl sifls\|\|slsa tégy kasII ssslélys ée« frée! agy elep> tsgfslsaséssl seatat la lilául aWdee b««eá base«lá saisajavis ftM ikl s Melle batbatás alks\|iássaiaak Óesee t téte\'éaál leg ts STlnsi lek in leiben kl vál4 8g\|ele«krs aáftá Mint kellemes Sánáitslka Ideassa beael vegylivei ^^sMedeu beeeá ka lüilaai. IgMgsiéiájáfcas PKTÁMOMA^S (Vegye. Ihsiaesembel) tetlsaedlk. Valódi putgtfpor, Baktárak 88 lanióleladóknak , klllekts aJAMlitik ^ Hssi utsémswsl ksa\'aaámsk skk vétasék, II dHgó JS S É V H ■ H ¥ t aévvel Isead silaivs. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY j Badapesll áaváa/-fl\|/\|kr\' 888-á—8tk A nsgy-ksnwsei kir. trvseák telekkel eeelálye fémáréi ktebirrá tétetik begy üekl Jóasel landvaujislusl lakós vógrekejlstóeak Beká Ágota ás Bsdlk Péter vágr«ka\|láM ••savedt osdmSdárt lakosok elleel 40 tóke k járulékai k 8 frt }elealegi s még felmaaleedl Allteágek iránti végvaka\|táel Igyékee vlgrek^taióaek isnt ?rát egy Kel-tul Q/Srgyaek 88 frt, liseer Ferdinándnsk 88 frt 44 kr. s (áreléksiból álló követelése kielégítése ssáljából a fsataeveastt kir. trvssék teriletákee tsrtesó a möasdért 85 ss. t\|k5eyvbea I. I—II seres. a. kivett kgsllenekból Bekl Ageia k BsdAk Pátert IHetó lartesákkal erdó ás lege\'A )eggal 100 frtia beosttlt fele ráee Dana K»tslia Bsv. K«I6 Lásalóaá jsvárs s. I, alatt bekebelesslt bolUgiaai lakás, rubásat, és áleUsek kikOt-ményének ápea tartásával 1883. ári Sasp tassber l.ó 26 ik nsp}An dálelAtt 10 órakor CsOmOdérkOasógkásásál Mán. Jáwes lelpe« reei Igy véd v. .kelyetiese kbsbe\|Óttávsl megtartandó ayllváaes \'árverésen eledelei fsg. Kiki^tási ár a fennebb kUft baesfr. Arveresni kiváeók tarteeaak a beesér 10 ssáaalékát kásspáaebeu vsgy óvsdákkápes pspúbsn a kiküldütt kseékaa letenni. Vsvó köteles s vétslárt S rgyenló rése* Isiben, még padig aa eislt aa árvark )egerÓre emelkedáeálól ssámilasdó 80 nsp alatt a másodikat ugyanéitól 80 nsp alatt a karmadlksl ugyanattól 00 nap alatt, esteden egyss ráselet etán ss árvetés nsplá-tél saámiteadó 8a ksmetisl egyllt as árverési fekátalekkea BMgbaiároeett belyeu k módosatok eaerirt leáaetnL Kir. teeák, mint tkvi balkág. Msgy Ksaissán 188J má\|us kó 80 Ili aaplán. . U aiMri i kir. leaki \|sgy»fi Or. HUQOHál kir tsaáki élnék helyettes. ?V7 - I -1. A vasúti menetrend m m9mm~ Arjegyiúkek •sp^nsEn ftsfsfc, Dadsia. \| ktYánatrn loiyaN éa bétmtniip. \\mmmmtmmm, mmmm ROSím MIKLÓS SSsyhSi.); 1 4 II > iskolai értsiitáss N) iltáiios polgári ée kereskedelmi lakolAm badspest, Újvilág tness 88. nám, aa iskolai ét asepieeibsr I óti ve* ssi kaadetél. A aAvtadóksIi fel vél ele attg. 10 lé) aapeata déjsldtt 0» 11, dóluián 8—5 ótáif esskóiAIbstó. liiiéseleiael 80 év óta saját sróptkó) larltvn fmm, k már 9000 tióvattdéliti volt rddlg. Polgári IskolátitltNU s ktresktfdelm{ pá< hára képestiti\'iusk aa Ifjak. Rercske-daliul iskoláin rg)sn\|ogu s kofeak akadéailítval, s nOvsndéksi lógóéul-lak a kaionul 0K)évl 0iikéilU»l aioUAIllri. A Its?s\|óiinái0t raeutul llOsri János tauái vrirlóse alatt áll. As esatrák msgyar birtiásloatta klsárólag •eabedelmaseit, 9 os, kir, Pelsége által kilttntelelt. Xlaáksial legyek elleni óvaver, emberek áa állatok 8aániór8. laaejabb k se. k. ssabadsleeueal t« lálott laiálmáaTom által a legyek sem ugy alnt etUlg veeaályee eeerekkel eliHt»l\|ltsl\|iaI(, minvk kOvelkesiábsIi es llymádu inprégeált legyek es étslsk k italokba való bekulláse által kárusakká válnak, batisut pe egáee lágyávédre sesk spserri nasasáUt ulán is minden helyisébAr kiUsstusk, négyféle ki sérlsti fokeeeibae i /. Ltjfíf$h élk§i ^esser kkutrf^slal\' e»4Íra. A legyek a Íagr«\|letla£li lislyskltll is kittsstaak, ás ea egésa légyévsdre Iával tar látaak, Kg/ pléltsesleases ára 7 \|rl, 8. Xrfjfeá »/l#ei rfesrsr áss stá. alaérs. A h«sra a I^Kysk asm ssállssb, ds saenkivil « a Isgfsrróeb aspokben is megtari)a frisseseégét. Két kalOn gyártmányban. Ara II frt. 8. Asyysá ti\'éUi rfesser tosaá, mi»rádá, Wé tHtmiiiu, in«lylyi>I miitJod rsulllfl ló«»lU, bagély, seunyag, maslies, daráss, kelnmbáesl légy stk legelón, oeaá\|e\'ea, ligeten, erdóe, és fogét ben is a barmoktól ee egks légy évedre ellávsliftallb. Kálféle ekemiai késeitm. Ara 9 Irt 4. Ugi/tk tlUni óuti0i kt.klHÜém itt.llók tiéndr. Eaiiek liasseáletáaál a legyek egésa éved alatt asm találislnak ss islálóbs, A sasr maga sem embsr eem állatnak nem vá« ; lik íssg vagv egyéb állal bellemetlsaaéi Megy I plél>seTénnsákbeii 10 Irt. Bóvebb ráwlelskst s bsssaálsll utasítások adnak, As árak Oéa«ben, a Uberalo-riamkaa érteinek, seemsgo\|k külön költség bee saámi telik K Vidéki msgrsads\'ksk s páes avsgy ^ásak (egls\'óul tslé bekO\'déee után a aisiedákuek padig atáavk mellett veié felsáiele mellett koldeieek aeg. íéfisfctk: 8éss. Isk\'tssfS\'éissw 31. » yElll^I^ J. ss, kir. wub, iukjámm ípjagyír^tflHd/Vi ésyj^e/dtrie n ítfisá e/Cas feleik saakesaié: VARGA LálOa Táresnsrkeselé: HOrPláRff NÖ1I. 8418888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Alelirt kik OldOtt végrebajtó ea 1881. évi 80. t. ee. 108. \| e értelmébea eaeaeel kéabirré\' lesei: bagy a seg/ keaiaeai kir. trvseák 30388.Í se. vágaése által a eagj kaaissai baak-egyesOlet )evárs, — vegyen bukott Murquitter Lejoe osédiOssege ellen 1800 frt. ifiké e járulékai végett elrendelt érveik folytán a követelés bislosiiására kéai kálnful adott t80 beotelKSr bor nyilvános árveretiU utján elsdeadó; — melynek a belyseii\'ée, vsgyis Magy Kanimán Kiaiési atesa 6. sa lik piaese helyiségében Ieend6 mebtoláeáre batáiidóOl lfSM. évi aagaaa-Issa Is4 BT. sspjáask A e. II órája kitOsetik ; — melybes a venni eeáedékoeék eaeanet o\'jf meg\|»gyeáeeel kivalaak meg, k igy aa érintett ingóság eeea járveráeea a legtöbbet igéróaek leg aaeaeeli kásepáac A-aetk mellett ebuleleL Kelt N. Ksnivsáa. 1888. segussius 10. fabiAm fkrehcz bir. vkié. sta-i-i r3fZ3 ILTTT Errgag^gginiraMr. Mr^^MHfgMBsaawsB^MaesasarsHWa! OUTJAHR ós MÜLLER t88 7—85. B UDAPKSTKM. EIhfí ImdopfiH Trlear, roilalainea é8 lasdaiigl gépgyár a WarglthlO kledében, sjánlják seelid saetkesstO k jsvilstl gyártmás\|aksl mis) I ywggaM Pjp - ^^M . I . I I ■ \| frleiréli \|Sik- tÉBHpNB\' \' Ik^sj^gj^ I eág aaAaiAva : . Kukmiw masssMí. I\'Í... H Hoitají,ik. aslasli uéaárs. "** Ét^L AiB.I^W 1 Öeflisia\'aeá. I ^^^Hp í ]wIIbL "yPy—J^jT áfansa IrámrásNpsrsá jyM J^MSJBJ\|L jjX 4nmű ii»hilyt(i Htu ^HPp Hl nmfflj í NuBtl g ff iA\'. JfőfAaiéffiuk IBI ^fsWHPI^n I BltinH ütnéli%nié mitk. Aj^HMUHftnuKwjHd Tani,Uétuclérhk ^ eaeki i jJÍl ^^Bft iíaalaleasaaeit l Cképlíjépmiék. ^j^s^^III^ÉmBBhH^^^^^^^^^^^^^^^B Koptulil Utoeak HBHHHIHBHBHHBHHHHHIHb fMipo\'y Arjsgyiákek klváailri iRgyaa 4m Mrasalvi. Budipeati ftgyány-gyftr. NélküUkheilm ValíiU /seerper svábok, erossbegarak, ÍbOdOs vOrls) poloska k bslba réeaére klle selya sssasg 18 kr»\' fémllutij jpaecta, JémtimkiU nomédémk is eevesvs, aiedealále fémtárgy lUstl lására baseaálvs, 12 bádog sseleaese 48 kr. ________ ikubi por 80 eseamg 50 kr. jÓO »e Ie^mpír~i~lrr80 V. \' Töjfltiíimlé pajtfr 9 M. 60 kr. ÍOO é otütoiá vitiMQn 4 frt 60 kr. t Inc/ai d^bot fjj^i mJcs 4b kr 7 2oboTpnlbi»y is \'oérmfrf a balási ól jótállás nyujtatik, 50 kr. fif m p^esrfot klgrsBunonííiut 1 frt. M kr. JespiM. á JslssU aees/lségsét ksnmkk ssa <lstlk kT K^rsssnalkd seelgáUse teismienl, ksgy ■tsámeeel. mrasl és bármily s4ésa skijsét kArsa aieg vlglims rovsf kilrtésérs ateéss ma avar kitnésArs átaks sgfss rsver sllss kllle síspcksWi k lykjstsmkk Irtíaeri bármily kssssség suBstl ké-mttsk j kSlSeSsss kém* a vásásryslklsy, snest- a káét sgér, kSrssSf, tSmSk, kéke, vsies kéks, vidra, asksas aiM, kseiysi tsktsa, ksllssss, Msly, esIssOs, yákieia, kkl tasek. ssarksl svSkksfér, sSvéaTt Is- ÚS55 se. kk. spril 8. 1881 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A aagy kaaieeai kir. trvsaék klekkel asstálya réseérél kOalúrrá tétetik, bogy Kreeeta János sslsasgye tieati Ogyésa aa állam kiaeslár képviseletében végrekejtaló* aak Magy Vendel vágrebaftkt eestvsáf kkeapemtei lakos elkei 114 frt. 8\| kr. léke s járó 6§ ksmstok 18 Irt. 08 kr. vég-reUftk kérelmi 28 frt. 70 kr. árverk kérelmi ielealegi, még felmerOleedé kOltsá-\' gait káati végrehajtást ügyében a feataeve-tfffl kir. Iveaék terllrtákea tartesó bsbóti 88 ss, Ijkvbefi. A f I sor 82 kies. s. kl-m 105 U L ± 8 sor 688 brea. alatti 480 frt. — 4 ser 888 brsa. a. 585 ínra beesőit Magy Veedel lulajdoeát képsol iigallaeek kaBe-kake IM8 évi eeepmaker kó 18 Ik uapfáa déküu IP érakor Dakátee ekéeeég krá káaéaál K#esek iéeee Zekmspelisell kip. Igy v. e. betyeNsne kiskertté esi meg- Ölaj Btaeria ápugy tieatitá olajnak aa. vsavs kl. 70 kr. ftmen\'M bórUnÓtt a bórt (lábbelitlét) simává teeai, ssiedea a lábak ee kelet keeé rájdálmat okssó nyomást sltáve\'it, 8 dekee 60 kr. 1$ tudat* Juiom jMCsdfekes 40 kr, Marchil J. szálloda INGÜL KI IÜLVI\\É"-iio: Véré* tUfiítópor kóe4 máseája 8 frt, ée ra«taUs»eS»gj átrm mm gjAn kiisi .Jl vásskai. JBlskléri vásl - Isarml m. Ltgjolbon JhvmUoU létti mén bée»l má- Hegrendelásak ulánvátellel küldetnek, eso megélés s legle«ánTOssbb klltséak mellett SaáaMtUtik. Kéretik a msgrisdsléet pántok Olvsskalá Írással msíjslOlei, valamiat megnevetni, kegy ekl dassény postával, vsgy vesettel klldsmák s MMátváU évekért mm sllesmsH eaóg kaaksdlk Badapastea. Kise e legjobb régi blreévaek lr\| Les Isii rfthT s gkbsjó álloinásoU kOsvetlsa kŐseiében Budspeet Ugdiesel leebb, dee klelekadáeeel Uré rkaébesl l^saik, 188 mbdea kényelemmel be Irendeeslt eaebával k térealgé termek kel 1 fiitól Ikkié r- »a.delkeaik ; ie Lm eret es kitOaé étkekel, kávét k vék [gslelt ételeket sselgál ssárakelt árak] EasÜett. PUMk tkmtiség, figvelmes, peake pkaelgktalk a snsmályss vssitke b, r ao8-i-a Warakai Jéisef BUDAPEST Kikiéétéoi k a kMN^k kitett kessáa Areeseeaá kiváeók ut siesk e ksssár I0\| k fcéiispénsfcpe v. évelákkápes papér- 68. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szombat, augusztus 25-én. X. évfolyam m*ltat«l. fteakel Fatop klan k«rssksdáaa \\1)\\ fcwibti viaaa. Ittm. aruk KféM érre I frt F4táv»o 4 M. Negyedétro ft frt \'rt»tme»yek 6 haaábo* MiiteAT HJWW í kr- ISbboetw Miiénél ö kr. Bélyegé} aa kr. Areerátt « hivoletae birdetmá* » kr. bétyegdijon Mai 100 máig I ki. MMül minden wóért \'/« kr. \|ZALA MEÓVEI és helyi érdekű politikai, kőzgazdasagi fis VEGYES- TARTALMÚ LAP. { B\' 11 em \'i V1 " 1 ■"\' \' \'i azorkeaetöl Iroda. Bova a lap mel 1 i lemi réséét illett btaUmáeyok külden- I dák Be\|ee ataaa i aaám. !i Itérmeetsilee 1 _- a evetek ewk isinert ka- aek bt\| tagad tat aek el. Kéairatak 1 rirnaa ama ktiáetaek 1 : ! 1 nyttttéf 1 ^^ 1 1 pstIteora 10 kr. j 1 ií a\' 1-judf. A Nagy-Kanizsai vároai ezabadelvü kör, a Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai áa Délzalat takarékpénztárak, Bankagyaaölat áa Kereakodolmi bank hivatalon közlönye. t MEOJELEsr KXTZffKXVT XtTSZXft: SZERDÁK tB SZOMBATOK. A mi horvát testvéreink. A legutóbbi zágrábi eeemények rtaeeen megvilágították aat a eötét gyűlöletet, melylyel a rai .horvát # uittvéreínk* a mint ókat nevezzük, jrányunkbaa viseltetnek, Ugy hisz-ezúk, bogy a csőcselék zavargása, mélyet a nemzeti párt is ipmeretee nyilatkozatával igazolt, felnyithatta a f^ÍTf> *ök zaemeit is, a kik éjidig "Jzon édee álomban ringatták magokat, bogy a horvátokban van legalább ejfy kie szikrája aa alismeréenek acon áldozatokért, melyeket aa anyaország ezen áldatlan tnrtományáért boa. És meglehet, bogy most már tiaatán lógják látni eaen furosn házassági vizzony taribatatlanzágát arok ia, kik eddig aaon híd remény nyel keceeg-tették magukat, hogy mézez szavukkal rendkívüli engedményekkel ki lehet békíteni Horvátországot más azláv népek által válóban irigyelt és minden tekintetben irigylés remél tó soraával. Szó sincs róla. A horvátoknak n mzgyarok iránti gyulölote oly mély ée engesztelhetetlen, hogy erről mindenki meggyőződhetik, a kinek aa a kétee szerencséje jutott, bogy egy pár napig Zágrábban tartózkodjék, meggyőződbetik róla, hogy ea aa antagoniemua. as anyntéjjel van beeaiva és az iskolában van felnevelve minden hor-vátbsn, a mely azután kézőbb a cseh egyetemeken tovább ápoltntik. 8 ez ú gyűlölet ceak alkalomra vár, hogy kitörjön, s bogy oly formábn mutassa magát, mely minden magyar hazafit gondolkodásra kéazteaeen. Hogyha e gyűlöltnek történeti forrásmű £atatkk, aat tapaoatáljuk, bogy egy 1 időben keletkezett a pan-elavismumal, sW mozgalom irodalmi úton keletktaét. A panslnvisnust Kollár János aa ö Slava Doera (A 81áwa leánya) crtmU lyrai eposával keltette fel, mely 1832-ben jelent meg S-ik kiadásban, s ez a panzlnvismus mely tenyésztő ágyat talált aa ág. hitv, protestáns egyház kebelében, külö-nősen/ a Dunán tul; egyidejű vele a horvát-illir mozgalom, melyet aa általánoe nemzeti ébredés (kofában Gaj Lajos terelt oda, a honnan aaután a magyar iráati lekQadhetlen ellen* szenwé és gyűlöletté fajult. De bármiképpen is legyen ez, ez a gyűlölet fennáll ée ezzel a magyar kormánynak, mint számbaveendő tényezővel zzámolnia ia kell* A aagy horvát álom, bármily kivihetetlennek ie lássék előttünk nem hiú ábrándkép, él az minden horvát köbölében, hogyha eaerelmeeen ka-osint is Magyarország .felé, mely Horvátorzaágnak irigylendő autonómiát adott, teljeeen függetlenítette nyelv ée nemzetieégi tekintetben, hajlandó volt a legmezszebb menő 900-oessiókra és olyan áldozatokat hoaott saámáraj melyek bála és elismerésre tarthatnának máekülönben igényt, — ée miképpen fogják fel mindent a horvátok ? Panaszkodnak a magyarok zsar-f nokságáról, aat mondják, hogy el-nyofaják éket, s na általunk hoaott áldozatokat gyűlölködéssel fiaetik vissza, s nagy büszkén mellQkre verve, azt mondják, hogy a magyarok büszkék lehetnek a horvátok barátságára, nelttiak aaaal a moréin y 1 tanáoaeaal snolgjálvelfogy óvakodjunk a horvátok jogos aemaeti érzelmeiket megsérteni. A caimerkjérdézeel együtt ugy látea^k akuttá \|vált most a horvát kérdée is, melyj addig mig e\'sorok nap világol látnak, velósaiaoleg már megöldáet a yent aaon koronatanácsban, mely a kirjUy Ő felsége elnöklete alatt a hó 39én Bécsben megtartatott, melyen úgy horvát mint magyar réearől aa érdemlett miniszterek részt vettek. Ea a megoldás megfogja-e hoani ugy Magyarországra mint Horvát országra nézve M óhájtott békét, még nagyon kérdéses. A horvát chnnvi-nistáknak, kik bagókat a nagy-hor-vát álomban ringalják, Horvátországnak bármilyen viszonya Magyar orzzághot nem elegendő* ók dominálni akarnak ée mindenből jogoaimet faragónk magukaak bogy a magyar anyaorizággal paozkázzannk. Velük nemben tehát; ngy látszik, minden józnn érvelés hnsaontalan, mert ha belátnák s^ját helyzetüket s belátnák azt, bogy anyagilag éa erkölosileg minő saélee hatáskötOk vaa nemzeti-ségük, nyelvük, műveltségűk fejlesa-téeére, akkor isem volnának elégedetlenek s nem stitnnák minden alkalommal aa élégedetienséget. Meglehet ugyan bogy a bécsi körökben leeznek olyan fétfiak, kik Magyarországgal esem ben, a kétnyelvű osimer kérdésében neliik hzjlandók igazai adni, de talán mégzem szabadna n^kik elfeledni, bogy nem a éO-tá éveket éljflk • a camar illának nevezett kisértet nem áll a hátuk mögött. Egyébiránt ha igy ii volna* Horvát- \| .oreaág kepoeolt része (íagyarorst^g-nak ée Magyarország kormánya még miadig elég erőe leea. bogy aa olyan sérelemért, mely Zágrábbnn s a mint olvastuk azóta már több máihelyea is elkövettetett, elégtétalt Jtöveteljeo, mely reméljük a bécai taaáoekoaáe kifolyásakép ia, Magyar országnak meg fog adatni. Az agéeaből a tanulság pedig az, bogy Magya/orsaág * Horvátor-saággal szemben j immár elment az engedmények legvégsőbb határáig } bogy kebelén kígyót tápláljon, aa ellene saól ailegehgedékenyebb politikának Is, a ba Horvátoraaág elég báladatlan hogy ai anyaország áldozatait elismerni nem akarja, akkor aa anyaorsságnsk velük izemben Is másképpen kell eljárni, bogy aat aa évaráaados viszonyt mely Horvátor-saágot hotaáak köti, taanlják respektálni. Arra a bizonyos csillagra (T.)Egyik oaikkemben acesküdt-zzéki intézmény ellen keltem ki ée pedig aa eeküdteaék elleni nézeteim-nek indokolásával. Több lap erre azt jegyeate meg hogy : (tHa bár magunk is ellamerjük, hogy na eo-kodteaéki intézmény hozzá kötött reményeinknek eddig nem felelt meg ée több Ítéletével nem lehettünk megelégedve, azért aa eeküdteaéki intézményt nem ítélhetjük al, aőt remélhetjük bogy a gyakorlat ée ta-passtatás pártatlanabb és higgadtabb ítéletek hozatalára fogja veaetai az eaküdteket." Nos hát körül batül aa volt vé-leiuénye aaoa lapoknak, melyek fel* saélalásomat aem hagyhatták aaó nélkül, miután padig oeökönöe éa konok perlekedő nem vágyók és véleményemet még akkor eeta szeretném másokra rá takmálai ha tehetném, da meg sem is tehetem, — tisztelettel fogadom ^a megjegyaáeeket, ámde engedteaeek meg nekem, hogy én Is mondhntsak azokra valamik Hát előesör lg azt, bogy mily oaéleaerp éa oaélavarütlen intésmény aa aaküdtaaéki Intézmény, nem vita-lonu Sok \|ogáaz hadakozott már e felüti, da hogy aa eavma egésam tisztába hozatott volaa, pláne hazánkban, nem mondhatnám. Köteteket lehetne arról irai, tanát hagyjuk és szorítkozzunk pusztán nrrn, bogy sz eskadtszéki bíróság mint $ajlóóíróá</, czáleaerű-e hzzánkban vagy nem ? Mart "Rabár niaoa ember, aki elmerné méndaal, hogy a sajlóblróeágok addigi Ítéleteivel magván elégedve, ahogy aaok a beiéjök fektetett várekoaáansk meg feleltek; hnbár ninus ember a ki al ne ismerné, hogy asküdtsaéki ítéleteinknek egy harmadréeaétsem lehet igaaeágoeaak, pártatlannak avagy elfogulatlannak mondani, árért a legtöbb mégis oda vélekedik, hogy aa eekttdterékí latázmény bolyét és daczára bogy kétharmad részben helytelenül itdl, majd helyre fogja hoaal az idő. Furoea egy vélekedés aaok bőrére, kik aa elfogult és pártos esküdt-székek Ítéleteinek vannak kitéve mind nddig, mig idő éa tapasatalás meg nem világitja aa esküdt ursk elméjét, mondom, furcsa vélekedés, de 1 „Zili" lárciáji Vasárnap délután ílplood s Htéyt nislilltirlM.) Vasárnap vaa. Eaen idtmagbetároaáai kijstsntésri négy ktrfthaéay jogosít feL Ugyanié 0 Boai oseléd már elvégezte aa okédotáoi tányái mosogatást, noha még eaak keltét Ütött aa ára, és egyáltalán mindsanemt munka ég a kanéban; tafákbá, begy a sataaka káplár kitflato a ggitáliét1 (a borentndoasány novanatt mar-anooa Jdpinajértl nem btronk egyéb fel-vitégdiíláasal, minthogy fia, ZMagáeittatoüa hsasaim" eeeoaáaaéó alkalmával, a aa árasat itt ayirta irfimBoik \'aéiasseráaéei,- ámbár ■Isysi ialormásniák alán álütbatens, kegy aikaastken aam volt)) aooakivai, kegy a láreedstaM féiéM a láktynarge zassimség és h\|lilrtnit laréi ogyéniaágek lekota tHaoybe bvkolták por-kavalyttbeá ée végfo — asai sniaés infbsnk kas Ma — Bwáosaky Aiajee aapOra klttlgg kiaáíéiag E negy Urdereft t^y ■■gáű«flási nem ■hsWtak őseik laiimai »ád^ko, 4 MM vnspályo #IÉ\| egy \|i» Berni koojaiada ka Bs a mtadea ilgl fséaaláísl •eatttasféanáem Jttiailkii- —éay* kagyaam aa e«réf« o»oo^ \| kan aatamf Nm(fák blaismtijt \| vagy begy a bánnas saOtataég közt arai-kodé sjé egyetértést8 megzavarná; de annál nagyobb jolontáségtt Jnteiára és a satsoke káplárra néava, kik a kocáiból sgy mása tán kingornak. A ssOszke káplárnak olaé dolga veit a kOvetksa^ gondolatnak adni saébali kifejezést, mist azt a „müveit társalgó" elánjai — Megengedi Juliska kisasszony, begy agy kiesit rágyújthassak. Mire Jaliska kísassnony, felelet helyetti tála telheti nyájas mosofyíyal adta tedtáral beleegyetési izásdékát. A sataaka káplár erre stellnogba helyeai magát, jobb léhát agy ealrknsnietának is díasératére válté tgyeaséggol viawbtaaaa felkapja, annak alsé falén végig ssalasat egy gyafssaálat, mely aa első ráatáara tOaet legott, s rágyújtott sgy a jobb idtk emlékesetire fennmaradt lirgiaiaeentkérs, aaoa saeapontbél indulván ki, bogy a föitölgí virginla emeli a katooo-ezsber rse^ektaeát, ka a „eanlbea1\' leerasa-kedik. Kantán karját Jaiitkáaak Majánlja, a kart Wé láydigéltek. Byájas olvasó, bogy\' / kívázosiságed szomját alelteazs, slelksn is JaHaka kfaaea-anaay kilétastl hkbsntssi W a titok ÜUyoláL 6 sgy idevaló dkanékereskedfeál minden-napi stpaigbtár áHel segíti a báatártás gépe-aatéasb karokét targatai. B feetas hivatásra jelattalstt ké a sere által, mely hivatást IsftÜ—rsiiaaa be u tölti Heg kell valia-aank, bogy ialéska kisaamoay lélsktaol téfMj, zmH akány taoepen a adta ól vsasté-aak edje áé magát, aat ea isradeik mindig más badééval avatja mag; smmkit vegy mi sllyi, vákisékisy baflam, vagy pedig sa le Egyik, ábejtááe, bogy satsake káplár karján jeleebeasák\' meg vatálytársaái ktaöu néhány perea multa teljesül, a másik, mUse\| rínt íríls strrol bjbítkette le magát mert SMgjegyseodé: Jeleaa kisasssoey külseje után Ítélvén aa anyagi vissonyokkal ainm küzdelemben, salatf teljesedésbe fog menni, mart kiséréjébeo bia^nyára lem annyi lovagiasság,, begy ebbeli igyekaaetét nem engedi kajóttrést msavsdnl MialtU a tnlajdoaképsni kertbe bsmsntsk volna, a saöéske káplár (kénytelenek vagyunk eaak igy hivnl, mert a mokaJeáeyi ée makáos nöi körökben a néven ejtik a szerelem billiaesábo a saivskst) szemlét tartett nni formissa felett, sség padig megelégedve, mert faájátél a kit ftlléíg Öntelt moeoly terpeszkedett szél. Ssorosabbao Mave karján a Juiosát a képiári raagbee 1116 méltósággal tette be lábát a kertbe, magas állásának tntndatával kerdeava saét tekintetét, kegy a mtadentnnsn leiéje teönlendt saaln* tálások figyelmét ki aa kerüljék, Kikérnie-leadé, bogy a kertben jsfelovt ktetoeég aem dsrogáJ-e aa 0 msmélyéoak, sebe válasatottjával ktratra indáit, da a% értek a kart ktaspéig, mikor egyik ami altéi lakér kendék kivegaléleg iategeUek feléják, mire a jetaett amtatbaa mentek. Mielétt aaeeben na ssatélnál helyet foglaltak némi magsmli téma métté ssalbenr ttrtént. Ugyanis mig a aatmke káplár keolyt^ek tabeséséval volt elfoglalva, aaalatt a mammid asataltél valaki eéemeita a snéket, sBnek ktvetkeatá-ben aem 4 snékre, kenem emellé telepedett le. áa esetsltársoségbél annyira kikelt mintán bnmsnai tmlsm, bsgy e minaméi lenség laéau jáéeat kaosagett, kivéve Jaliska U káplár kaoskariagés mietyánkban fejeste ki indignáesiéját, ás bajlaadénak nyUatkeeett gyiklaéjével msgosiktandoeai sa IlletOt, ki seékét elvitta. a pizeaér nyomban ott termett, timdtotta a káplár elporosedott rnháját, mit sa aaaal hálált mag, bogy vélstlsnfll ráhágott a pizeaér lábéra, ki Idejében neki esett az atstalnak, ott fsldtettu egy etrts poharat, minek tartalma a társaság sgy tagjának a napra féltékenyen 6raMt febér nadrágjára dőlt, — Mivel maigálhatok — tatts fel a nagy problémát a pbeaér, hivatalos bajloo-gással a káplár eUtt — Ml van ? - kérdési s bedáasad tudományok képviseltje. — Emsntkeler, Kptai, gréjer, qaergli, borjú szelet, rostélyos; asalámi, frankfsrter, ugorka, fejes saláta, seoka, ... dsrálta sgy ssnsara, hegy akármelyik keváss fajtatétól se lehetett volna ktltmben várni, terméasata-sen németfii, smrt ea Magyaisrzaág Itváro-sában agy dakáL A válesetáe qazigfire eeett, mi eol bizonyltja, begy a gask snssriábsa éoam ialáesel bk; süenbsn Jnlom kluimsy, mivel s uikáiimtiliiil eltaarolt remekei ktet teljes válsentási smbadeág sngedtataU neki, e kiráa\'ett étkének adott sietségei A dimm társaság kesaorajáeak virágai ászint Z deákaaslat fcrgatá, láeyérmeeegeié, mások emommtét épelgaté némbmokbál itat pedig keaáak anyagi Wvirégoata tásáa a oriptaeet, seobtaaai és fcsjfcdtámn terén táradeoé i^akbál állt, egy»ek ki réteéé I vei, ki mént frpéáyéé j kásáokm ás < 0il lt\| éü áanl / megviselt ruháján ifibb a javitasivslé, mint állami fiaánealáakoB \| fi s társaság lalks, nyelve, rekkája egy peresig ssm pikón í \'sem gyflaik aisgnsvslni fejtotfire esett éleseit. As sgém társaságnak 6 bsaetja a strt, staly oly aagy kalenáéségnsk Orvond, mlms Hat örömmel keestaiálbotjzk, begy s társaság miadee tagja basgé pártolója e amép-Irodalomnak * A hölgyek mind migsgywtsk abban, bogg immár atéttos tavasé elröppent fsjak fblfitt, 1 bsgy s természet mtk merőkkel esetegst\'s nekik a mépségrl; némelyikének komijáéra már baráadát Is veet aa Idt ekéje, da a tormásáét meetabaségán aaaal véltek segít betol, hogy árasukat bemásolták z mépség emelésének modern emktasivsl. Akörül forgott a saé, ba vejjee And rássy vagy KáJooky veit s nagyobb btl égymiaieater. A mobélegéay — ki beoaáos éraelmének menitamtámiéjénl magyar nadrágét és áttlllát viselt — hivatva éraevén mityM a kérdée mrgeldéiára, álemáaytt abban tsaspsatatttslls, begy igyaak iZgfsS, mko s tárasság kittriiette a pskayakzh Aa zgyssvsaatt Bfytédsagéd pedig gsndesksdett seek msgttllitéitrll. Ektskea sgy miggtiaysdt bsapitgtr érkezett aa síiialku nyakán sgy kosarat tartva, mely telve vgJt késekkel, srsnéoysk-kel, miverempkákkal és misdmBli emess bemével, miket serben kieák a társaságnak. - Nekem olyan bttgyeUáiki ksSaae tekib«* sebe m isgy ki s páoe - mefío-maskeáett aa btlgy, \|ű sekstésla lovékeoyeéfét imkássaM, msbolaáoyi db- k •nsü fifitiii. áifttfol MatNt ilb g adott minta Ham éa meg Ina), begy i MfnUtnk bisoeyult íwtéa-méeyt Mai töri» ti* hogy meg bely-teUeebfcel helyeiméi tea, kaeem referálj, % a javítgatás állal végre elir •éa, a ftilforgaláe Állal nem éri Volna el soha. Levén pedig es éld példa, magam ie aat tartom, hogy emelj- intézménynél egy bionyo$an ;el>el felállítani nem tudunk, de aa lalAaméayt itt ott hibáénak tartjuk, javítsunk rajta a oiegeemmisités helyett Miután pedig aat,-hogy eakodtaaékl ialásményOnk krétája körül hiba van, minden ember elismeri, bál tanulmány oaoi kell a hibákat éa s«gltni kell rajtuk amint lehet. De bogy a hibát elismerjük, beláaauk ét Összetett keiekkel nézzük a hely telen $a igas-aágtalan Ítéleteket továbbra ia, as vétkea éa roegbocaátbaü&u niulaestáe. Noc, hál abban van-e Igazam, igen tlaalell uraim ? / Miután pedig könny 0 aat mondani bogy valami hibás, de annál neh< xébb ám ast a hibát javítani, teletik nem telezi ky elmondom bogy at én véleményem azerint mini lehetne itt j ideiglenesen, az intézmény helyesebb fejlődései^ javítani. Éo, fclleijeestée által hinném lehetségesnek a javitáat, aa az: a törV^n yrzék, mely as eekddts sék ité-léén után a törvények alkalmaráeára van hivatva, ba as Ítéletet belátása éa leik iiameretévei Ossza egyeztethetnek nem tartja, terjessze föl egy, e czélra alakitolt biróeághw, mely ba as ítéletet sin tón helytelennek tartja, új tárgyalást rendelhaasen el. Ennél többet m«et nem mon dok.A kinek fodve tartja, szóljon bossá ée mondja el, hogy mi kifogáaa van es Inditiváoy e llen, mikor aztán áo is elmondom e magamét; ésmeit e themát felsőbb helyen figyelemmel kisérik, hát hogy okoskodásai tiknak baszna lesz, as kétségtelen. LEVELEZÉS. Tekintetes szerkesztő ur. / Balaton-idényében tegnapelőtti napon d. a. 8 éra körül Hadár Jóeeef gazdának köael a fala melletti tarlókon legeltető jubá- avát la fegyvesee rak é baraalasae médea gyükaka msg. Aa egéee fkle latpon állt a bajmaroeatfl gyilkosságra, midőn — akt booaélik — 4 panda/- ée I laáneorakába tSaött asfváay ogyaiáoatéa bétsear léit rá a sasisaasétlsa emberre, aki agy ideig csikk eaakkaeaa lulott elöltök a lövéeeket kikerülendő, mig utoljára eleeett t akkor négy kés-\' lék menekülni igyekesott, vérbe bontottan másakéit egy ideig körbe, eatáa esaiváayek keseit, lábait tördelték ki * agy utolsó lőrénél kivégesték, Aa egéea falu nézte aat a aoiráay merényletei, de magsksdáiyosai eaaki sem merte. A gyilkowág elkövetése után a aeiváoyok agy eeapat birkát bejtot-tak magokkal ba as erdőkbe. Előtte való napon mag a kÖveekáUsi aleó erdőben tertéakodtak eaak a seiváaysk — mint birlik — ott látták volna őket, de esak hárman latiak volna bandáeaa öltözködve. Különben a köveekállai Felaő-ardőo ée Feketehegyben már több isbeo találkoztak volna, sőt kogy még most is ott tartóskodoá-ask — mint biaoayoe dolgot beesélik. Híre jár, kogy köveekállai embert akaraak még meggyilkolni, asért tartózkod-aak Köves-Kálla körül kazamosabb ideig. 1 A meggyilkolt jakása beje mondis, bogy Savanyu Jósaitól félt sn ara, mióta sk csavargóba jár, mert már eselőtt 16 éwal igen megverte ea ara. Hikeő ebből, bogy es a ssiváaybaada 8avaoyn Jóasi bandáin. 86 foglár volt Köves KáUán konczent. rálva, de ugy láteaik nem sokba veezil aaok a pandar-iandőrségat. Elbiaakodoitsál gükben esinta még lövöldöanak poffogtati nak éjjelenként aa .erdőben. Gyönyörűséges állapot. Báillott n tapolezai eseadbiatosra, bogy — mint a Ispok aenlolták — bogy „Savaaya Jóui allogta a tspolossi csendűrbiztost de nem oesk orra, kenem vaiamenyi pssj durrs ráillik ss ilyaa gunyolas. Nagy baj ée ayomortteág ss reánk nézvé mivel a mi psndarsiak ssiványt ugysn el nem fognak eobaeem. Nem osada ka nolieaan várjak már a jövő nj évot, amikor egy is a csendőrrégi intézmény megyénk területén is életbe fog lépteltetni. Bizonyára es as intézmény jobbnak fog aa eddiginél bizonyulni. A csendőrségi ál 0mások mér kijelön tettek, ami ugyan, elég tájékoiatian módún történt, de mejd megváltoataUatai fog as is,i mart ilyes képtelen módon nom leket meg. kagyni ezeket e a törvényit alósági biaottság, mihelyt a baklövéeről értesülve less, bizonyára asoonal másképen is fog intézkedni. Ilyen baklövés aa, bogy as örségi állo mást Köves Káliéról Sst.-Antalfára toUák át tervezetben. Örsi állomások \'eeai ok Ta- poloss, Sxt. Antslfs és B. Föred. Padig B.-Fűred ée Tapoloaa ösött Kövee-Kálls épen a kösponton Tan. Sst-Ántslfs és Ta poloss kösötti trrület e lkoe«ág taáme peo kétannyi, mint Ss\'. A11 telis ée B.-Füred kövön. Emellett Kövea-Kálla 0 körei 1 bossá Kfvágé-Örs délkeléiről aépas város. Eaok mind oly körülmények, bogy 0 osoodfcoégi állomást n\'gy lájékosatlaaeág aélkflJ Kövee Káliéról eltenni aem lakat. De ka már a vidékről a jypttségi tagok miadaa k5»gy ülésre nem mehetnek be, a bbottaág iegslább fölvilágosítást sseree ketao Ilyen Ügyekben a járási »aolgabiráktél, kikről jobban fellehet tenni, bogy járáeak területét csak legjobban ismerik. Kormánynak kötelessége alvégre véget vetni egyeaen már a rablógarásdálkodásosk, moly hosszabb idő éta oraiág világ hallatára mindinkább régi asiváaykérbefi jelleget kezd öltaoi rendőrségünk gyalázatára; mert a polgár aekée gonddal gyűjtött keresményét asért ftseli adóba, begy aa állam le gondoskodjék as ő irányában tartozó kötelessége teljesítéséről, élete, vagyona biztonságával. Kékkút községének egy része tagnap támadt tSsvéea következtében a lángok martalékává Jelt Rekkenő hőségben, erős széllel — Tihar-bájtefta tOz hamar teijrd, — hirtelen s rémesen terjedt as a tüavésa is. Néhány óra alatt a leégett Kékkntask füs-tölgő kéményei ée csipkefalai meredeztek komoran as égnek ; ál itólsg gotdaüaaaág-ból ssármasott Különfélék. b laknlnl érteni lés. A n.-ksniasai r. katb. főgymnatiumbau s 18834 tanárra a nyilvános, rendes tanulók betrsiá** sug. 30. 31. és ssept f. 2. nspjáa fog történni; miről a t ea. szülők ée gyérnek sson hovsá-sdásest érteeitletuek, kogy s ftgj niná-iumbs miadaa először belépő tenaló, a val!. ée közökt m. kir. minieaterínmnak f. é. febr. 6-án kait rendelete s»»rini kereestleveiet, illetőleg esfllotési bizonyítványt tartozik bemutatni. Nsgy Ksnissán, 1888. sug. 28. A fOgymn. igoggatái<Hg. $ Arad7 Ctert kitűnő sservssetfl, pl-csi saiatáreuleta, előadásait ms kezdi meg: „Boaóti Márta" czimü színmüvével Cdky Gergely jeles mód* rn színmű irénk remek lo\'lából. Vasárnap\'gA vörös sapka" Vidor Pál énekee népsinmOve kerül eainra. Miután Arsdynak igen jó szervezetű s-ne-kara ie van, as éáekoe ée zeuéa dsrsbok teljes épeégbon s nom mint eddig ooonkitra kerülnek stinro. o A aagy és kla-kamtanai köa sági elemi- és feieő népi«ko1ákbsn aa 1883(4 tanévre 0 bairatáeok iseptamber bó l-től 7 ig n vároei iskolaépületben tartator k meg, é pedig reggel 8 órától 11 ig, délotéa l-től 4 ig. Fölkéretnek a L eaűlök és gyámok, hogy tankötelee gyermekeiket as idő elstt fiatalabb legényke foglalt helyet ogysaersmiod gondoskodván szórakoztatásáról, szüntelenül kergetik meló le a legyeket egy terjedelmee legyezővel. sikerült ötletre rend-ltetési helyűkre küldték a poharak tartalmát, mik aaoabna aa Sgyvédsrgéd áldoastkéieeége folytán eeak-hamar megteltek. — Ok kisssoaosyaak milyen kiváneá gai vannak — jagyaata meg egyik hölgy. Későn kooskáatntott meg jegy sése agy veti a ki osagái, mint na a virág, mely a maga idejében nem bajt elő, hanem akkor nyílt ki, mikor már ssnki aem várta. Aa ügyvéd segéd ia Jbebeté viaenáló-dáoa tárgyává tette a peoiesílasokat. Épen aaokat forgatta, mikor n kertben élénk sürgés-forgás, aoivaj támadt Aa ügyvédségéé végigjártatta zavart soesuoit n táreeeágoa a mintán lát\'a, kegy as n snvsr okának pskatoiásába mélyedt, a kosében levő finom kést kitanult egyességgel sgy pillanat alatt kokéi ja ajjáks osasalolte, mely műtét sike-rikn atéa rámáeaott a oeooeaboooék árulójára hagy kardja bolmiát a pokolba, ae alkal-■idniiéjá. — MagjSU a katonabanda I — hsiiat-ásott aa ftrümrivalgés mladon oldalról, s sgy éraékoay asak msledio atéa olkoadéddtt a táaaa. á lábiyamivéon oda állt Jslaa kis* ssesnsy elé, esetlen béfcot vágott előtte, a a kieaüísai Igákra nyitotta mag ajkait! —> Imii táeóeojjuftk egyet, a jágoa-kopogd árgyeinsát -í a Ja\'eea kiseseeesy a eoüoako káplár aem esofctty kaoaanégára karjáé e áalbáelnaé sysjtotta. áo a példa a^pá a irt ti sért la hagy as %f> véd«egéd csak agyedQl marrdt ss suttaloál, laakadstlaa bosgslommsl emelgetve s poharakat Ds esak rövid ideig msrsdkstott egyedül, mert a fodrász lelkendezve rohant Itoazá, hogy egy „becsületbeli ügy" elintézésében eegédkezéeét kikérje. Állt pedig ezen Ogy nom máéból, mint bogy a fodráét ügyetlenül táacnolván, véletlenül — vagy talán szándékosan, mért ki láthst sgy fodráén ssi vének titkaiba — egy azsbótegédbe ütközött, ki eonek következtében hanyatt vágta magát, amiért is öt ujján sk nyomását a fodráss ábrása tán felejtette. Ea volt a j Boasns belli." Ugy a saabósagéd — mint a fodrán párthívei Jiüldn oeoportesultak, ée; minden olÖlegoe díplomscsiei jegyzékváltás \| mollősísével megkezdődtek a hadászati mos- ] dnlaiok. Bottal, eeernyőral, eöröepoharekksl I és aa embeibaráti szeretet főbb eféle jelvényeivel igyekezett egyik fél a másikát ügyé- j nsk ígaaságoo voltáról meggyősni, éktelen j sürssvsrt idézvén elő a tánozroudan, mart többen a frsnczianégyeet táaosolók közül látváa, bogy kaitársuk ügye bnkóféibon van, att hagyták a lánezost, fölajánlva közreműködésüket aa Ügy diadalra juttatásában. Aa ügyvédséged a felkavsrt esenve-délyek leosillspitáss végett egy söröapalaoa-kot dokott a dal kodók kösé, mely épen akkor lalált oyoghelyet egyik kadakosé lején, midén aa a sétapálsaa gombos végé> ank sigitségével ogyoagatta msgs előtt sa atal kifelé » táaaakalyiaégből, oealogatváa jobbra- balra^ae igaaágot \\ de rans oelllopité ooiklot váJasatatt, mart ogy«4rre eeak aat éroete, kogy voJaml aekée tárgy aiatéoe követksetáben kopott osiiiadero Issaalii a nyakéig, aláaa padig agy sség snlyaaakb Aáfgy vég% ayajtdakadik kála kteapda, aséra lélek sete alsksdt, saamsi előtt ötszololy t a nagy miadeaség, azért, ^átlátván, kogy az „események logikája" . válságos holysotbo sodorbalja, visessbotorkált ss sestslbos, még sgy pohár sört bshsjtott, s óvstosan elillant n kertből, a mosakvai aagy harang a hagyván a sör kifizetését A szöcske káplár ie „relirálnt" késsült a karos sainbelyéről, károm megíjrdt hölgyet, kik védssámysira bízták magukat, pártfogásába vére. — Menjünk innen — hebegte rémülten ss egyik esobooaiosns. — De hisz rdér, még kisaaesooy — felelt a másik, — Cfsk nem mennek még sl oaeeég-tok, a eenteneaiáját l— vágott köabe a pórul járt fodráse, ki a\|r elfelejtette as siőbb ábrásaiárs nyomott ajáodékot. — De én igen elmegyek, mert nekem még a libákat mrg kall tömnöm — szsbsd-kosolt a eaobsoa>ezns. — Nekem pedig még a tányérokat kall el mosogatnom — erősítgette a másik. A dulakodás még egyre tartoU, noha a rend fenntartás ogy kösege is iparkodott a békességnek lakiUent mérlegét agyaasnlyba illeesteni, mely oeélból goodolstfájánek tarebélyoo lombját moaráata, melyekről hulltak as érett eszmék gyümöloeei: — Bl ioaaa vajamennyen, vagy oaönd én kéke legyen, erre, álra, amarra — tovább nsoobaa jpem lolylatkaUa, matt agy iamoa tenyér a többi gondolatot soájára tspasstotta. A béka elröppent gelombja aem is t^rt vissza mit deddia kiig a fodráse meg i\|m követte a eesbélogényi, amiért ea aa I lákákaa msgbotlstt, a s kolosönüs kieogma-tnlfdée aálegáal a karátság pokarát ki aam kiirmiák és a beíraleadéket b magakkal kosai eeiveekedjenok. — Aa iparae taasaeeok bairalása oeopl. 2 áa oosköoölle«ík Nagy Kaaiaeán, 1188 aag. hó 20-én, At igasgaMq. H/amem. Granar OésaebéZ6-án véseti oliáikoe Sesemer Berts kisasszonyt s se a-egrfsssgj izr. tomplombsn. A Szép ÍHgykos gr sl alélunk s fiatal pá>aak. A nalálnaáa. Btrém Vilmos és ne^o 14 éves Bésa nevű leányok halálát gyászolják, ki 0 bó 22 én délntán S érakor hányt el ksgymáabaa és 23-án temettetett el aagy rézárét mellett c Oölfftrdfak mindegyre esépül. A bérlők mindont elkövetnek, kogy est a közönség igényeinek megfelelőré tegyék. A mólt héten egées aj padokkal látták el a gőzfürdőt ; ss sblskokbsa ie a l^ghassm meggátolás* miatt czélszerü változásokét tettek, s egyébként ie minden megtörténik, bogy a fürdőt látoga\'é közönségnek penaezs ne legyen. Ajánljak e fürdőt köaöneégüak figyelmébe. lt A asfj k anlsanl öukéntae \' tűzoltó-egylet zenekara Lajoe estéjén hirom főlisztriselőjénél több darab sikerült olőadá-eávsl tisztelgett, és pdíg: Lengyel Lejos elnök s kapitány, Bátorfi Lejoe slkspitáay ée ^sller Lsjos csspafpsraccsnok arsk lekáséaál. (J Hnrrznll 1881 aag. 38 SzAmorb jótevők kegyes adakozása sson kedvező helyzetbe hozott berniünket, kogy mait évi október 23 ikáa apró gyermnkeink gor d"zá«ára ovodát ál it hallunk be, mely hstVanöt tanonczozal folyó bó 29 éa tartja sár ünnepélyét Zsilinczky sörkartjében d. u. 8 Örskor, mi elé nemesek a kisdedek, de mi ie szivünk öröméről néaflak s kegyes jótevőinknek most már nemeesk nagylelkű sdo-mánynkat mondnak meleg köszönetet, de as elért er< dmény feletti örömünkért ie earv-kől kdünk hálát. Fogadjs ezt a többi kösött első jsorbsn ss oklatásűgyi msgss minisato-teritun^ mo\'y ezéluakat 160 frUal seghá ■ aatie ss oiszágos ovods, mely tervünket ssinlén 100 írttal szegélyesé, minthogy prd\'g szerény anyagi körülményeink köat a kendet nebésaégéa még túl nem vsgyank : engedjék alératial remélnünk a jövőre Is krgyességü kat, melyet kér is köszön is a választmány nevében Tome$dnyi Sándor titkár. • O á légrádlak igen rooz néven vették, bogy aaak, akik fÖikénre voluk a kerület országgyűlési képviselője Apátky Iktváunak Lég>ádon váló megjelenését a választó polgároknak kellő időben tudorná •ái a boanir aat tenni eimnlaaxtatták, minek következménye lön, hogy azok, akik a szeretve tisztelt képviselőt látni óhojtották és rtaUtetéve fenni kívántak, oe-n ksgysá máedákakat nom fogasataortkiiák. 0 Ugrádréf IrjAk azt js, k \| Basnt Istvéa napján ott ás loospttyes as \| sáieo és magyar sséooklat tsrtntatt; lúom : Xfiatal segédlalkéaz<f aki horvát esén \' sma dacaára igaa szépen szónokolt amgya \| Annál inkább mréjják, >agy akkor mm • Légrádea aa ifjúság magyarul táatóai \| m+g aa ogy 9místyáfik-ot ís borvájal íw . kőzzék oéŐ. r Baialem » fiwásn oagasn \| íö-ig 1904 fürdővendég fordnit meg. utóbbi napokban a „Balaton-ogyláa ál \' rendezett sportversenyek aiatt ismét m népesült a kise für^őísk. A enáklnnsynl öak. tüaelté^gy sülét i éri augusztus 20 éa iskola és dii gyakorlatot tartott, Jelen volt a vsraesdi öa Mlsol ó egylet 52 taggal és jól snrrveas zenekarával, s perlaki önk. tÜzoi éóág 21 ée s mnrssaeidabelyí 16 taggal. — bélasá peat 5 árakor kezdődött a diesgysáariat mássóházon, hol agy a vendég fjotáks mind a diletans publikumot egées a ^sikaa déeig elégítik ki Sgyoeség)Dkksl. In tjén ta oltóink a kdss. elemi népiskola egy émeieu épületéhez a tűzoltósági sasiak* el\' Üuhm Antal slparanosnok vezénylete a\'att randssi ra« támadási rókámban érkeztek 6 éra 27 pereskor, kot a kővetkező eredményt jkoneia láltak : A dugó-létra, 2 pereset, a tetfc létrái H pereset vett igénybe és 5 óra 92J perm kor adatait sa első vízsugár. As egész tá madáaí működéé 6 porosig tartott — A elemi iskots épületétől rendes roham ben I barátok egyemeletes bérhénéhos indaltsk \| kol s vészjel sdásától aa aleŐ vízSugáríg beleértve a létrák eMj esését" esak nég, peréznyi időköz telt eL — OdvösÜliSk helyen a tűzoltóság derék mfiködŐ tagjait kik a dissgyakoristbsn kitűzött felada o bámulatos Igyeaeéggei, bistdsoéggsl ét gyet sa^ággai hajtották régre. — A gyakorta befejezése etán aa öesasa tűzoltóság a Sooivar fole kertben gyülekezelt ösese, hol a rárm intoBigealiája is — kevesek kivételével — képrieelre volt A folköesöaUsoSkol fűaor-j rezeit kedélyee malstséynsk \\ hajnali éra vetett véget . tQ Taafigy I lep. A „Zalai Közlönyében Ssalsy. Sándor tagtárs veaárosihk&ea pengeti egy megyei ttanSgyi lap mrlniH-sénék siűks/geviégét, fejtegetései szerint olyaa lapaak, mely a tanítók érdeksst megvédeni hivatva lenne, Mintán itt hamarjában Sselay Sándor ar eszmemenetéi egéee kitér-jfdéeében követni som kolytak, sejn időnk, esak aoayit akarnak mrgjegyoaai, kegy a .Zalai Tanügy" mely néhány év óla Bátorfi Lajoe »serkeestéeébsa megjelent, miét megyei tanügyi saaklap eddigelé ely kalyaskn betöltő kiváláséi, bogy kár volnsr aa egéea vállalat vessélyeatotésévol aj seporimoaia-tiókba boosátkoaai. Bókkal kelyaeabbeok éa ozélsaorSbbnek tsrtanők ast ka a gZálai ürítették, s igy, miatán s két ellentábor immár a közös alspea" élit, mi sem aka dályosta a tánca folytetását a a e — Hány óra? — kérdeztem o sajátságos mulatság saemlélata után barátomtól Belenyúl zeebábe, da ea érának eaak liült helye. A kommnaiaztika* eszmék rala-melyik követője a birtokközősség elvének alspján kiemelte saebébél. Ea tiestaeségae beléptidij volt a „mulató kertbe." Stunyog Csevegés. A mait nspokbai^— kiég as „Anna bál" előtt veit — érkeaett mag Fari kárálom. Egyűit sétálunk a Balatanpa.ioa. Cióoakok ogéea raja aredaott, vitorlázott ide s tova, jobbro, balra, sselva a Balaton sima habfodrait Gyenge eeeilő jár a tó felett sueogrn aa embereknek kellemesnél kelieinesb dolgokat Aa egyiknek erőket hosott, kodre»é\'4l forró \|oaÓkótAk másiknak fitjó sebéra bfisiiŐ balasJmat} itt agy lányka fürtivei jálsoik enyeleg, odább ogy deli ifjnnek hiaelag: mindenütt bűbáj as amsakoa, még a Balatoa Is foÚidel s seorotot kaagalk vieasa Tibaay-ak cáskiróíé Előttiek, körülöttünk karöltve: páramé, hármasén, négyesaa sétálnak aők fér-fialt élénken boméigotve. lu ogy vagy 11 éves leeska keael űgyeeen egy kerékpárt odákk egy vlg gyermekeoopoil lapdiával SMilatSB s esval) nevet méadoa bokóeágon, miat eeak ksdéiyae ártatiaa gyermekiéi telik. Nines agy bámalatoe aro>: csapa öröm, csupa moeoly. •• Noa Feri barátom I bogy tataaik? Qyöayörü aaép látváay, valóban örtí as nmker lelke! : — 8 mit geadolen, ka snen kallámaé embáosoport egyszerre bajka kapna t — — furcsa gondolat — — Farosa, igaa farosa gondolat s lám mégis egy vagyok, hagy mig aa egyik pü. laaatban satptén örül lelkem; a másikban sirni i adnék nem arra gondolva agyaa mire XöntaO, bogy eaáa év malva talán agy esni jfcr esek kOnüi itt i]hsnem osupán mogtáayva vetve a dolgot, kogy mily aaép volna, ba aa emberek mindig 4a mindenütt üy aaép egyetértésbea, karöltve, mosolyogva járnának kelnének. De kogy ie vea oank ae a német nébft Wjr eifoaa aa frükliok boioammoa, Wlr bakén siaander ao llob, A ok, wana es anr i tumor ao bliebl Dook immer ea keaa os nioht kínban, Dor Kriog mum daa FViadao vartraiken. Nem kiáka Raektkabar a német, ka-aam aa agykaa még éa ís igaeat adok aaki, mert kát esakagyaa lehet kogy. aa ember aek (biaonyoe bolyon oly visaiketego van, kogy aem blr békéboa mömilni, baaam sgyaaor eeak kedve kerekedik a eikaadi agyagot pofölm, aam k lakol aa arikkép, minthogy ooapa paasmókál tasai. De lám, kova el aem kéoaál aa ember geadelata, pedig alőUüak im a aők Isg saobb eeeportja. I- Dsbsbebsl —Bakakai TnaAgy* •• egyik máéin megyét i„pte Mnéii s aa a lap « URitóUnakaak eán ábkaa oéaiaék, taűg;i dolgokkol kát-fcateehial helyen kmeakiat foglalataink, mmtttb taaitéi körökben olvasva a lant-lik éréekak a kliliiiml mm baa it kép-vuíWöi Ea álláapsetttk fenntartásával fogásit a doltgksa stilltai a toagyéi tanító gyttlteee Bakiee-Flredea. / BeküUleteit. A petáeoet Seéekoayi forrás ajabbae k kiüatattatatt. A béosi gyégysas^sasli kiáüiiáeea aa aaüat éremmel jet\'mentet ott. © UvM hírek, A romáüai király J4 ée aala érkeeelt Báeabo a a királyi palotába máik — Béetben tartéakodik Milán király ia* — Aa egyptomi kho\'ara még fal) vét tart, habár intanaivitáaában már alább hagyott 19-én Kairóban á éa a tartó-máayakkan 182 ember balt meg. A Sutában levő angol csapatok kötött egy kaiéra háláimét fotdalt elő ea nap, — A pápa rendeletére a loreitói oaea aaatábaa imákat moadanak Cbambord grófért. — Jókai Mór >rteaitette aa Iiehia ünnepély rendeaő bieott-aágát, bogy aa Ünnepi költeményt már meg-írta, t a nagy hangversenyben maga fogja eiolvaaet. — A portugál trénörököe Béasből Badapeefro ia látogatott. — A Bakonyban hat betyárból álló rablóbanda garázdálkodik remegáebe ejtvén aa agéaakörnyáket. Bertték fürdőből a Koasatb-koteál tartett diaaebéd alkalmával meleg hangon tartott táviratol ttptéatek Koitál h Lajoakoa Turinba. — A epanyol király mégia meglátogatja a köeép-eurépai udvarokat. — Stookinger Tamáa nyug. egyetemi tanár <2 évet korában elhunyt. ^Nikita Montenegró fejedelme meglát ogatta á ssultáat,\' ea meg a fejedelemnö-hffia üdvöslŐ táviratot küldött — A legújabb atatiatikai adalok aaerint 1.809.507 ötvrgy vaa Nfemetorsságbao. — Aa oastrák éjseak-aarki expeditió tagjai\'már Hamburgba ártók a bel tiaateletflkra aJSambnrger Hot aaállo-dában nagy ebédet rendeslók. Aa expeditió . tagjai a mai reggeli gyoravonattal elindu\'tak Béea faiá. Az országos kiállítás általános szabályzati. (Folytaiét k váge.) Ha egy kiállító több ceoportba tartotó tárgyakat gyüjteményee Jpállitás alakjában egy fittesen szándékozik kiállít-tani, a gyűjteményen kiállításba tartozó Összes tárgyak egy és ngyanaxon bejelentési íven sorolandók fel, mely együttes kiállítás eliogndása iránt az országos bizottság határoz. otakbogj magtaláltalak kelvet Maleaikáml gratalálj I — gratulálj! I oaatoaaál mérhet-len örömemben 1 É ptrotban én vagyok a világ legboldogabb teremtéee, eaeo még oly bolek éa paaeimieta mint Solon ttm teletelne. — Kedvet Eveliaám I Bár mindig, víg kedély kangalatbaa aaoktál lenni, de mégis mi történt, kogy ennyire kijöttél aodrodbél, hiea meg aaaa mondtad miket gratuláljak; de aaért (eaiatéa kiváaok mereaetét — Hihíhihi I — bekekebe l köasönöm, nagyon köanönöm, de iám! oaakagyan oly kátártalaa boldogságom, kegy el ia feledtem mondani, nriseerint én vagyok a legboldogabb ara, igen a legboldogabb ara. Ooado\'d csak t Fraákerr Feiaeofraaa vett* Khppeakeim mátkám, — Mennyien fognak irigyelni 1 a roppant vagyon... a esőn arnlárd fárÜaeaág! gondold oaak 1 — már i-altd tjkalteyael mennyire kitűntetá férfitt-ság^r: aüdéa valamit elleamaat bátorkodtam, mát ki felamolé kanét éa Maaaynyal araaal legyiel, U nyakéke ^aem borulok, ée ny* káka bereJUm, aeart etaa aktut által Crkrt mtgtywé anhsmil, vagy atas veii-e eaoeal-kalelliB jele unak, kagy Weikerr Felen-Éraaa cieöt keaaáaeekva etteeeéttkbaa, baaem begy veiédi arkakkraia, kisek aaava atta-deaÜB elítt peranoa. (flyiaaak áaeté aáeatl geavernáetfes n veiédi ÜrtfL) Kedvet MaWkám oaak ralid be, btgy aáaea allémnál balésgokk lerttttáa kerak e Mllat — s Kaávao Betákaáml Segélem, aégpaa ujaálou, éa aem ár ketek egyel telei — Akarna, kegy aak üri mmkogyna tal biem, smaélykak-eeek; ée veia-sma ma el kai Üftáeeu, agy eionoal eal ie A eebkééf Ép agy, ka lökben egy éo ugyan-aioa oaopwtba Uitaoo hasonnemg tárgyakat g) fljteméay^s kiáll itán alakjában egyatteeen aaáudékoziuk kiállítani, a be-j leütések aa illaté gyűjteményei kiálli-tásban részt vavó összes bejelenték által egy bejelenté iven vagy többek öu-azefüzéte mellett egysserre eesköslaadó. Ily gyűjteményes kiállítások bejelentésénél n bejelenté ív Ulató rovatában a kiállítók nevel, ée minden név ntáu az illetó által kiállítani szándékolt tárgyak feloorolandók. Ha valaki külön jmvillout akar fel-állittani, abbeli szándékát a bejelentét alkalmával az országos bizottsággal közölni tartozik, sz országos bizottság fen-tartja azonban magjának, kogy a bejelentés elfogadása felett belátása szerint határnahaoson. 7. A bejelenték a anegtörtént \'be-jelentéeról szóló ée folyó srámmsl ellátott igazolványt kapoak. Feltéve, kogy a tárgyik a 3. és .4. g bon felsorolt feltételeknek megfelelnek, ezen igazolvány által a kiállításra való felvétel biztositutik. 8. §. A tárgyak oda- éa visssa-azállitása a kiállítókat illeti. Az országos bizottság által a szállító intésetektói díjkedvezmény eszközöltetett ki. E díjkedvezmények külön fognak kihirdettetni. 9. §. A kiállítási tárgyak (a II., IIL és IV. csoportba tartozó azon tárgyak kivételével, melyek időleges kiállítások részére vannak fentartra) 1885. évi márczios 1 tói márczins 14 ig Budapestbe beszálii tandók. Sun határidón tal kiállítási tárgy többé el nem fogadtatik. A gépek felszerelése 1885. évi ja-nuár 15-én megkezdhető. A tárgyak elvitele külön ntazitás által fog ssabá-lyoztatai. ^10. §. A térdijak □ m^Urenkint kővetkezők: A) a fedett csnrnokbsn; a) alapterület* subadon álló tárgyak részére 8 frt, b) nlspterfilet a falak mentében vagy fol mellett1 levő .áekrénytér 6 frt. c) fal terület 3 frt. Az e) és b) pontok alatt emlitatt terület magassága három méternél ma-gyobb nem lehet, különben aránylag nagyobb térdij fizetendő. B) alapterület a félfedett csarnokban 8 forint. C) alapterület ai subádban S frt A XVIII. csoport (arany- i ezüstf műves czikkek stb.) tárgyai után e tér-dijnak kétszerese fizetendő. Az elkésve bejelentett tárgyak után u 5. §. értei- tan uaitaa lérfiaaaágát, mhat Htrr Freiktrr Felaanbata, hanem boeaám mag édesem I én est nyereségnek minöaítem. Férfiúnak aat tartom, ki ngyan nem taaai lel rélaak, misaarint minden komolyabb dolog untat, bogy oaak hiaolgée kedvet alőt-tflak ét bogy aat kívánnék, mitserínt rab-aaolgánk legyen, de bmb ie tart bennünket holmi aakk bábuknak, melyeket tetaaés aaerint ide-oda lakkét Időm nem engedi, kogy moet bővebben fajtegetatn e tárgyai, de tn-dom, fölötleget it, oaak gondolkoaaál rajt magad atdvtt Evtliaám, éa aaonbaa isméiéi tae saivem mélyéből kiváaok saereoesét Iateo veled I Végighallgatva a furcsa diakassiót, — Feri barátommal felmenni aeáadákoatuak éppen a kávéháaba, midóo aseabe jön velünk agy gyönyörű lányka, — aa ás: még moat ae kis sem aJ, hogy földi lény volt, hanem bóoayotan valami kit angyal, oaak ugy tévedt ide a földre, vegy mistsiója vaa aa ágtól, mitsaiója, kogy beanüakei kitetleae* km mtggyöaődteaeea, miaaeriot aa ágaek igen kMraaaak lakéi, ée taaiteoa arra, kegy aa égre emeljük aaamaioket át aa ragaaa kodjaak a poriadé rögköa, a vértaaom\|aaé flOdböa. — Nem tudom, bogy vaa, kegy nem gmk annyit tadok, kogy Fari barátom bemutatott a gyönyörű lánykának, Lifiemü Róesá-aak, f aautáo barátomul agy jámame sakkra kárta. Aki veaak, annak ötamléai ke keB vafiaal, mit geadel. Feri barátom vattiltil.... ~ —\' Noa barátom - mondja Béeaéoaka — vallja aaak keéenialéa^— mit mébaü 10, illetőleg 50V.-kai msgamb^ térdij Üaetendó. ,t A Ul. csoport (élő állgtok) térdljst külön fognak kmlrdettetnl. ^ A képzőművészet (XXXII. csoport) a müipari régiségek és a maakás-kiállltás (PótkiáUitások L és II. csoport) tárgyal, valamint mindazeo tárgysk atán, melyek a kiállltáo dlaiitéoére és hasznára igénybe vétetnek, térdij nem jár. A külföldi tárgysk térdijai kfllön subályutbin vsának megállapítva. j, 1 \|í. v A ftzetendd. térdij minimuméként n fedett cmrnokben \'/« méter, félfedett curnokbsn 1 méter, a subadbsn 2 méter állspittatik meg. A kiállítók költségén felálliUndó külön pavillonok utái> térdij nem & Üttetik, A térd ijnak egy bsrmádá a beje-jentéaael egvött beküldendő, második harmada 1885. évi jnnins végén, á ft-ik harmada a tárgysk elvitrle előtt fi-ütendő. 11. g. A kiállítandó tárgyak izá-mára szükséges asztalokat állványokat, szekrényekot, stb. u országos bizottság szakféifisk bevonásával, mioden egyes terem számára egységes tervek szerint készítteti) éo a költségek megtérítése mellett a kiállítóknak áteogedl. Abban u esetben, ha sz országos bizottság a fenti subálytól való eltérést megengedi, a szekrények, stb. rajzai idejekorán jorákagyás végeit bemutatandók, mert különben azoknak felállítása nem engedtetik meg. Ezen szabályok a szabadban felállítandó pavillonok stb trrveire és rnjzalra iskiterjednek. A kiállítási tárgyakat a kiállító köteles elhelyezni és rendezni. \'Kívánatra azonban e mnnkát a kiállító veszélyére a kiállítási hivatal is euközli. A mennyiben a felállítás költséggel jár, a felállítás költségei megtérítendők. A kiállitáef hivatal gondoskodik sz üres ládák elraktározásáról A helybeli kiállítók azonban kötelesekfares ládáiknak elezállitásáról uját költségükön gondoskodni. 12. g. A tűzkár elleni biztooitást az országos bizottság a kiállítók terhére eszközli Kivételnek e részben csakis a képzőművészeti tárgyaknál ée a müipari régiségeknél vsn helye, n melyek biztosításáról az cmágos bizottság fog gondolkodni 18. §. A kiállítási tárgyak fölötti fölügyelőtről ée őrködésről a kiállítási hivatal elégségei számú alkalmu személyek alkáimazéu által gondoskodik; de — Kedvet taép Réeaa aagyaém I éa eal geaáoktm, ka aem veba oly kegyet-ma, agy... m. m. m m « * -a. Itali- I iá aaorilva mendá, «r tat nem fogadom el öeainte, komoly gondolatnak, banem elégtételül muiaaaa moat meg aaon levelet...... — Egy barátom. 1 tv alt — Mindegy, látni akartm. —• — Jé, ha sem hím najyaám, legyen meg aa akarata. — Olvaakatom ?... — — Hallom. - K e d ▼ 0 e FeHkéml „He volna" ioai, pioai kát kla ssócska ugyaa osak, de nagy jelentőságlek: pl. Ha ea meg ee megvolna: így meg igy stb. Ha te mrg te nem volnt, vegy nem volt volna: A két kit taóetka tehát gyakorta fé-kaa bennünket embereket, pedig tudvalevő dolog, bogy aa embernél féktelenebb- de igaa anelidebb valami tinót ktrek e földön: bel jejákan bajában, hal beje bajában egetverő kiabáláeaal Hatatja fal a fél világot; — hol meglapulva nyöeaörögve föld poráken oauaaik-máaaik, kel bőaa ordiláaaal réeaa aö-ráayéi, fut fut ée aem talál magának helyt: kioai aeki a aagy vfiág; hol aa agárlyukai k nagy aak találja éa aaerény kedve mondja, bogy mér miért ia paaare! a teremtő reá ily aagy kalyet Ne már megint aaon vessem émre magánkat, kegy bta oly feneket kerítek, kogy a tartalom flvéas és mire kenád jut aa a eaekáy it tltayém; de kél akkor ráfogom, kegy vall bit abban eanpa eraaygoadtkt, otek bogy Ug, ée a aagy kleégbta elpárol • gettj—; Még mern mogvaat aBa velaa" Igaa példáal nekem katalmam volaa, vegyia volaák hatalmas ember, a ni aly maa.miat akarna aak tmktr Itaai. - Jótállást\' netáol rMtmágért vogp kárért nem vállal A gépcsarnok számára szükség vlz«, íégszeú, gőz és villamos, hajtó erő, a mennyire oz e czélra rendelkezésre álló kitel megengedi, djjtolaffül bocsáttatik rendelkezésre. Oly gépekre néAo, i melyek aj kiállításon valé kiréiértséljából vauaslt müködéobea. ezen kedvezmény ki nem tarjeuthetó. A közelebbi feltételek külön subái) sat által állapíttatnák meg. A kiállítási tárgyak tisztánUrtáu a kláljitók köteleseégo és tendsurínt a látogatási idő kezdete előtt essközleodó; kívánatra azonban a kiállítási hivatal is •lvállil\|a csekély díjasáéért U g. Vslsmely kiállított tárgynak a kiállítás tartama alatti eltávolítása csakis az országos biiottság kfllön beleegyező sével engedtetik meg. Oly tárgyak, melyek romlásnsk vagy elértéktelenedésnek vannak kitéve, erre vonaikoző külön subályok alapján, Időről Időre kicMrélhetők éo más egyenlő értékű tárgyikkal pótolhatók. 15. g, A kiállító írásbeli engedélye l u igszgstó hozzájáruláu nélkül tUtva vsn valimely tárgynak lerajzolása, lofény-képzése stb. Az országot bizottság fen tartja migánsk ut i jogót, hogy egyes osztályokét lefénj képeztethessen él uok sokszorosításáról goodoskodhsssék. 16. g. A kiállított táfgysknsk el adása, árakkal való megjelölése \| kiállítók tetszésére bizatik. Az országos bizottság kivánntra elvállalja a kiállított áruk eladását és I megrendelések, közvetítését, rrre vonst-kozólag kfllön felállítandó uibályok szerint. 17. g. A kiállítók és szoknsk munkásat a kiállítás tartama alatt, egy nappal előbb az igazgatónál teendő bejelentés és kfllön jegy mellett, reggel 8 órakor dijmenteoen léphetnek n kiállitásbe. Tárgyaknak be- és kivitele euk áltslu e czélra kijelölt bejáratnál csak d. e. 10 éra előtt euközlendő. 18. $, Az egyee kiállítóknak a számokra tett kisdáiok tárgyábsn az országos bizottsággal Való leszámoláu 8 hóval a kiállítás megnyitáu után történik. 19. g. Azon tárgyak, melyek a kiállítók (illetve vevők) által 14 nappal a kiállítás zárta ntán el nem szállíttatnak, szoknak, s költiégek ntáurétele mellett megküldetnek. 20. g. A kiállítók köteleuk czégflk él kiállitáli tárgysík jegyzékén kivfll, a kitslogm számára szflk keretben fiúin ükre, — gyártmányaikra itb. vonatkoaó statisztikai adatokst az orazágoa bizottsághoz benynjtsní, mely;viuont fentsrtjs magának sioknik a szükségkez mért rövldltélét Hlrdetéeek feltételét külön * a tarifa subályozu, A kiállítók mellett oly egyének ^munkáUruk) is mngnevezketók, a ,klk az iiietó tárgy elkészítése körül kálóaöi. érdemeket szereztek. 81. g. A kiállítók jelű készítményei i külön kibocsátandó jury-subályzat értelmében kitüntatéeban részesülnek. A kitüntetések következők: 1. Nigy diaokmányok. 2. Kegy bronzérmek. Az érmek egyik oldalán a kiállító főérdemét kiemelő jeliuvak: pl kivitelképeMégért, \|6 ízlésért, kitunó tenyéumárbáért stb. foglaltatnak. Az érem mellett u érdemet bővebben kifejtő oklevelek idatnik ki. 8. Közreműködők érme. , A közreműködők érme a nagy bronzérem rajzává! mogegyezőleg, de kisebb méretben fog elkészíttetni. Közreműködők részére u I-IV.\' \' továbbá a XXIX és XXXIL csoportokban érmek nem idaMmk ki. Ily közrénáködő érmek áz állami vállalatok és állani közintézetek kiálli táuinak kitflnó egyéneknek is kiadat-hatók, Kitüntetésekben nem részesülhetnek: i) általi vállalatok és állami közintézetek.; b) a külföldi imünka- és mezőgazdasági gépek; ü) a munkás-kiállítás tárgyal f d) a müipari régiségek. A munkás kiállításban kitűnő mon-kásoítnik külön kéuitendó arsny, ezüst-, és bronz oklevele^ fognak .kiadatni. 22. §i.Á kiálÍHók alkalmazottjaikért és mnnkáuikért minden iránybsn felelősek, ugy- a kiállítás területen előfordulható balesetekre nézvé ia. 28. g. A kiállítók a küldemény átadásánál, felállításánál, őrzésénél, tiszti tásánál ée vissuvételénél kötelesek mngnknt u igazgató vigy belyetteoének rendelkezéseihez tartani. Az igazgaté ugy helyelteséndí rendelkezései .u országos bizottsághoz fellebbezhetők, s ffélkül uon-ben, hogy ei a rendelkezés kivitelére vsgy megtartására halasztó hitálylyíl volna. 24. §, Minden kiállító a uját ize-melyére, helyetteuire éa alkalmazottjaira nézve elfogsdjs a fentebbi batároutokst ét kötelezi migát, minden tnvábbi, iz országos bizottság által felállítandó subályok él u igszgstó rendelkezéseinek megtirtáiára. — ekkar mgmeaa » zmaanam LakaUw tartéafaiá lt dél Mi kárlek \| lka. a mpgipHkikataáwjlr^ke-\|M ^ém ■IHaya. keatAmfcnkilii i bataimi irány ben amit Lakattam # gyengéd mamák aatrttttrtméllő magtataiknál taoktak megtapsikolás tárgyává tenoi. Hatalmú körülírás ugyebár? — hogy óbágatáaára tudom nem egy tál fordulna fai. Képstld oaak kérlek 1 milyen jajvseaékelás támadna at tpikurok táborában, midőn tgy-saerrt tünedtaai ktadtnt beosinált, rántott etirkt, ptoatnyt, barka,\' kolbáts, palaetintt, gániesa, mákosmáosik, lurósoanaaa, torta mag pogáasa, s mindenféle! Isten vagyis Lakai-Ina a megmondhatója I Mond oaak kárlek 1 nem volnék én hatalmat ember ? De te talán kiváaoti it vagy, bogy — dt gondolom tudod — már miért forralok ilytn boasnt Lnknllasrt? Hát bit aaért, mart vaa igtu fontot okom. Példának u okáért: egy ember van kerek e negy világon, kiről hímem ét tndom, kogy jé barátom. Eatn jé barát I tom minden évbaa — akár kOtöatégta, akár j aaökő év kétaner ir levelet. Már moat itélf kérlek I amint agyaaer leül levelel írni, jön u a osnf Luknllua; karjai köaá osábitja egyaüta tgy barátomat ohtmptgaerrel itatja, nektárral égy elkábítja, kegy elfelejt oaepot papot, aaaa levelel, barátot — Eo várok, várak: év.maiik év ntán, már hajam apgöaafill) mtgőttüll ét ítaaét megbarnult, saár magam at tudom mennyi idő mail; — VeJami gaolegnt majd kitaámitja, kogy Üjes Immétatli prosaataut-boa mennyi idő kall, — végre-valahára kopek egy levelit Felbmteaa. IstenemI Mi se? aem lemarom e belöket Gsirill Metbod belük aaak? Ilyesféle nyelv, betű — esatmbe jal — első fiataltágombaa látts%lt .... Da ni, aaak esett vetataa éasra, kegy ott awaadl orromon örrg koromból tgy ekaláríeaa, lekspem, áa ima as én Fari kárálom fél iaaaart ked-vas betűit Miért kásáit e levél kél aetkerlltll? Lak alias ImKetsIá öt dél kmÚ káriak \| keeaém IrnkaM Felelőt satrktsalő: VARGA LAJOfl. Tárststrktsstfi: BOFTMAMM BÚB. — Elég, meg vagyok tlégtdvt — mon dá Bóttáoska.-- Beaaeg ha tudta volna, hogy aeórél-saóra most oompoaáíta Feri, mit olvatoK, mert bit aa ja levél egésa másról saóllott — \\ Hanem mivei kitűnik baiátjt peattui-bél, hogy önj Lukullusntk nagyon kódol, a ennek kövétkettében egésttn ellustulj büntetésül aaámüaaflk önt körünkbői kát érára, atonban tsta idő Itmultávtl jalentkaaaék nálunk éa iámét viaafbged)ak legmagasabb kegyünkbe. (Montenegró fejtdtlml stílus.) — j „Két óra11 ssáműsve Htgysád körébe1,1 as több két tmbtröliőnál, biaonyayal meg őttűlök bele, de bár saigoni a bönttlás, atm igaatalao : áa meghajolok. Ckékolom kttttt kacaóit. — -- Rom embsr, hordja már magát; — éa allkaen vitást, majd mutatok valamit MídÖn a aaáműaetáai idÖ lejért. Fari sietett mtgát a kegybe víss\|mhelyesn^ vele mentem, osak pár piilaaatg kellett vám koeal Beboesáttaltusk. Minő magiepeláa várt Ferire 1 fióaae még seebb veit mint imént, felpróbálta volt leendő báli toíleUjét — valóságos angyal I S e saáp angyal eptrt\|kak aat angák Fan kaiátoaaeak, hegy Övé oa altő aégytt: övé lem nem eekára a lüiem kebel, a róesaaroa, aa tptr ajkak, a keetea .j ksosók: övé a maayoraaág tele boldog- v •ággal - Istaa veled kedvat Fsai karátami Itten veled I satgyek áa la felkarasai aa te meayoraoágomaf, talán oaak aem vagyak örököa pokolra ká^entatva? Ha megtalá-lom, megírom kedvet olvasém, eddig kiáka ktrmlstt. Ott voltam padig aa „Aaaa kál1-baa, vek etéta OBegásatli bál, tüaolté kél, valtak it seabbaél aaabb angyalok, de má-mamre asm. Ma ée a en nines, még sasg- Istaa Vtlüak kad vas etvaaám 1 — v»- A vnsti menetrend. Kulin IrMI I Mai I tl 4 II a I In »«eal (MCT. MMi tg lei. m r- It 1 4 ^^ J •.l «4 n p- t tiíH ^ I II SMlp. II 4 » p] jjl \\m»m. »P«M 1.1 14. ti. p. 4 & ti m; nasai »at InaOpE 1 ■ ! ii»y WJ.) j M 14. 41 1 ó. M 4. «. NO-^ h^MW i\|\|iM\|. litt Jia LmlvwI 1 10 4 M p. 10 4 M p. aata bya»avaaal S.j: 4 4. 18 fJ 4 4. 41 pl Nflpl fcaaaa-iaaal 1-) 9 4. 51 p. j mm ngy.vaaai >) Pragtrhoí \'{ WjNw\' l.í 6 ó. 4« p.,! « A. Mggíi gyorl roaat I. 1 1 4. U p-í I 4. 4 o. mmb. soMt I-1 114.19 p. j" A. 60 p.1 4IH I » » 4\| \| 7 4. 18 riggil (ngy. «aú Hirdetések: 1954. t. k. v. ml 1883. Árverési hirdetmény kivonat Aa alaé lendvai kír. "járásbíróság mint tlkkvi hatóiig kürhirré teeai, hogy Horváth Aűtal m, merdabelyt végrehajtatnak Kulcsár Juli férj, Imre Mibályná osertei lakéa végrehajtást aaanvedS elleni 81 M téka ktt« vatalée éa járulékai iránti végrehajtási ügyé-ben aa al»ó-lendvai klr. jbiréeág terflletén 1öv6 Oaarta kSeaégében A -f I sorsa. a. 630 km. a. folvatt alperei nevén éllé hegyvám váltaággal tarhalt i aa adó alapján 840 írtra baoefllt, továbbá a Caartei 461 as. tjkvben A -f 1 aor 629 hr. aa. a. foglalt hegyvAra váltaággal terhelt e aa adé alapon 356 írtra baoaili ingatlanokra aa árvaréet 340 éa 356 frtbaa oaennel megállapított kikiálláai elrendelte éa hogy a fennebb megjelölt ingatlanok aa 1883. évi ageptember hé 11-ik napján 4. a. 10 órakor na aleé-lendvai kir. jbiróaág tlkkvi helyiségében megtartandó nyilvánoa árveréaen a megállapított kikiálláai áron alal ia aledatni fognak. , ) Árverezni aaáodékoaék \'ar tornak aa ingnüan baoaárának 10%-át vagy la 34 frt éa 36 frt 00 krt kéaapéaaben vagy aa 1881. évi LX. törvény oaikk 42. § ában \|elaetl árfolyammal eeámiiott ée aa 1881. nov. 1-éu .8333 aa. a. kelt m. kir. igaaaágtígyminiaterí \'rendelet. §-ában kijelölt évedékképea értékpapírban a kiküldött kaaéban letenni, avagy aa 1881. LX. t. ea. 170. fa értelmében a bánatpénznek a bíróságnál eió\'agee elhelye-géséröl kiállított aaabályeeerfl elismervényt átane Igái tatai. Kir. jbiróaág mint lelekkvi hatóság. Alaé-Leadván, 1883. jnrine 4-én. NABRACZKY L 81 l-t—l kír, aljbiró. Elgyengültek ItVmmilol véikrk. eaéala (lahrtlaás) ata köret- keat&aa ncaredoek, a legrövidebb Mialatt tariáan la JéHMa mellett gyógyíttatlak a világhírt Dr. KiUtr fele níraoata pracpiratmMl által, Ara 9 Ét 10 kr, postáa 26 knal több. FUftmarvae Dr. Miller-féle Hlraeila-Iijaetlo te InMneaok —Itj ta aatyAk a bngycrf ateáaa Mfcfrteál, trippert (fckér-túljut) aakáaj »p alatt. Ára 1 fit ti) kr.. páatáa knal Mtk. llitrtlifw áéeiltem éa IBreátÉr a »i.-fc>y«ry lléiyaaerlér Báea f. ker. Wtaiww-Imii tS. iknt nteeae HM atfoMM nn—t-a Marchal J. szálloda az,, Bttdipoatea. Inen a leniebé régi hírnévnek 8r vmémi ináMada n gfehajé áJlomáaok kOavmlan hftnllln Bndapaat ligáini bkf ém klalil iáéiul Wé it atkia gekamáli, \|g§ miniie bényilimmel kn énéén lenbáaal áa tévenfcé tarnak kei 1 Írtáéi Mfetá — raoéotknaik j t» mmmaa kÜCng étkaáal, kávát ée váló em lieleket m Hl mé^ikett árai lt898\|a. I 888. % , \| Kalanegye iliipénjáu»l. f r a I ; » M. II t. Zalamogya tArvéafhatéaági biaottaága 1888, évi fohoár hé lián tartott kftagyüléeéoek 303418 jk. ea. e. hoiott e a nagyméJtéeégit m. klr. Bollgymlmlatarinm fo(yé évi 18600. prámn randaletével helybenhagyott htíároaata alapján a caáktornyai járán rémtéto ért 800 Itt fiiotée éa 80 frt lakbérrel engedélyezett közigazgatási gyakornoki álloméira Zála-megye törvényhatósági bizottsága 1888 ^é«l május hé 7 én tattott kéz-gyűlésének 8014)16 jk. aa. a. hozott batárnaata folytán esennal pályásat hirdettetik. » A pályásat! folyamod vádban Igazolandó az 1883. évi 1.1. cz. 3 ik §-áhan meghatározott képseteég, iliotáleg as Idésott térvéay 8 ik g.d) pontjában eléírt subálysserg ttnfolyam elvégzése, ea utóbbi mltté* sitrénnyel blrékra nésve mind as által a törvény 6. g4nak végbekez-dée ében elAirt feltétel alatt. Felhivautak a pályázni kívánók, hogy a fent luegiiabott kellékeket igasoló pályázati folyamodványaikat a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban harmsdssori megjelenéiétél ssámitoU négy hét dlstt, ée pedig közhivatalban állék MvaUtli fflnftkQk, mások illetéken kOiiigasgatáai hatóságuk utján aléllrotthos annál blsonynaahbaa henyujtaák, mert az elkéeetton érkezett, vagy szabály elloueeen beadott kérvények figyelmen kivül fognsk hsgyntni. 312 1—1, Kelt Z.-Bgerssegon, 1888 sngnastns hó 22 én STMtltn Bené m. k. alispán. _ 00000000000300000000000)0000000 43 0) n 73 s « C - 53 E£ •p ^ O 0Í 3 S isi ^ «3 ■ <3 << co a • I ^ £ \'1 o a j 00 3 CM \'a Jf. * ! é 2 [1 i P a K U\|í\| § J-s4-\|J \| 112 Jií. o z QJ o H Sl Ö 03 - 8 L2? •« f • O" • í 3 N ifi s 15 R a w> V i! n IP Cie o-a \\ 9 /t & 5 <ü i ► 1 M Ml ta p-i E-i N co <d N co Budapesti ásvány-gyár Nélkülözhet len minden iíitartásha! FolMi lovarpor avábok, oroeebogarab (büdüa vOrBe) pólónk a éa balba ráaaáre \| kilo antyn csomag 80 kr-, FHnthttlfió panta, ffmtüititó urnáiénak ia nevaave, mindenlále fémtárgy liafti tálára harsnál ve, 12 bádog eeelanoae 42 kr. FttrAi tiutító por 10 csomag 50 kr. 700 n tívtffpapv 1 írt. 60 kr. " ÍOO it uisttfUS papír 8 irt. 60 kr. JOO ie ctüxoló vámon 4 frt. 60 kr. Ftooaat doboi mécs 46 kr. í doboM patkány- ét egírméreg a batáaról jótállás nynjtatik, 60 kr. __ TUa QÍycérw klgrammonkint 1 írt. Olaj Stearin épngy tiiatitó olajnak ae veave kl 70 kr. Famente* lórkenŐct a bért (lábbalinét aimává testi, minden a lábakon kelet keaé fájdalmat okoaé nyoméit eltávo\'ii 6 dobon 50 kr. 16 tStttac* finw petxétvfau 40 kr, V6rU tintitópor béeai máaaája 6 frt. fcgjohban JmtmitoU lém mén béoai máaaája g fart Megrendeláaek ntánvételiel küldetnek, ow •goláa a legjntányoaabb költaégár mellett aaámittatik. Kéretik a megi endeléat pontos olvasható iréaaai nf«giel8ini, valamint mag anvaani, hogy n kaidemánj poalátal, vagy vaenttal kaldiwákn h Iá tv álé árakért m cntff kmmkiálk. t§miMlk nagyeéé migrtMátUtatí AnagaMayésa riutsűUuk II1IÍPE8TI ASVASTGVAR SAMiiWMMMrvia; VRKEJTÍKPOK « kesek ée lábak jy.KndáMtallén ( tUtásu aeakla Jólállás nall.u, haaaáUU du-S jBattéiall sgyltt, ostfasfokbai, (xin»g]« 6a kr.K Íj Valódi Szeidlitz-por r 1 tsnt fart, ára 60 kr. jlvalódi pezsgöp^,® J\|Dr. Piakm, m. k. Ifirvinyszíki és kartlali arraa Mu araaj énlcnkaraut, a aagy araa? korpaag? la htltakaaa Ulálmaaya jl aSifMitbirl ulémiulíil kMttmtk bms. mttftkjM K . tUUti (Wflu tnt ttnd&k il Badapeatl áivány-gyér C \\M . I Ul «lkta-n(csa 21 U m 289-5-80® IVlVm^WAW/o L e g aj a bb találmány. Aa osafrák magyar birodalomra kiaáró\'ag aaabadalmaaoti, 6 oa. kir. Felaéga által kitOntatatt Mindennemű legyek elloai óvszer, emlwrek és állatok Hzámrtra. Legújabb éa oa. k. eaabadalommaJ ellátott találmányom állal a legyek nam ugy miot addig vaaaétyos nerekbel elpuaatittalnak, minek kSvelkeatéban aa ilymédu ioprlgnált lágyak aa ételek áe italokba vaié behalláaa által káreonkká válnak, hanem aa egéaa Mgyévadra oaak egyaaari haaanálát alán la „minden helyiségből kiQaalnak, négyféle ki-aérleti fokosat ben i /. Legyek eUetri óytm lakottitilyok ud-nfira. A legyek a lagrajiattebh helyek bél ii kiaaetnek, áa aa agéaa légyévadra távol tartatnak. Egy pléhaaalaneaa áca 7 frt, 2. Ltgy«k tlUni dwir htif ttb. tztímdrn. A nneraTlegyek nvmaaállnaa, de aaankivnl ee a legiorróbb napokban ia megtartja frin-aeaaégét. Két ktliön gyártmányban. Ara 11 frt. "SF^iímdru, ma\'ylyel mindao r«pQ10 tó\'aiO, bögöly, mnoyag, mnalica, darám, kolnmbáOai lágy stb, lagelén, oraaéguton, ligeten, erdón, ée fogatban ie a barmoktól aa acéw légyévadra eltávolillatik. Kétféle ehemia! kéaaitm. Ám 9 frt 4. UgjektÜm óvutr klllöníiim i»MMkA liámára. Emiek baaanálaiáaál alegjaaegéaa évad alatt nem találhatnak aa ietáléba. A aaer maga eem em^er sem állatnak nem válik aaag ragy egyéb álul kellemetlenné. Nagy plébpnelenoaéhboa 10 frt. BóVebb réaalatnket a haianálati ntaii téaok adnak. Aa árak Béosben, a laborato-nómban értetnek, eiomagolái külön költség ben aaámi\'tatik H. Vidéki megrendelések a \| pána avagy fának foglalóul való bakiidét* atáa a maradéknak padig ntánvét mellett #i(lé Wvétele mellett knldetnek meg. FlnÉtÉr: Oém. Soá#ittf«!\|»aaaa IL 1, cm. kir. aaab. tulaját** épdűlt gyáriójú ét ftllmldiója a Ugytk tllnt M. A Maatt ■jmjjiatnM biaaskk asm J laisasiáalsil nolgü^a taiináaal, ho InéUsaasaaTUrkst ti kánaál/ saMaa WUr)ad( Ura ftrg id««w ram fcllrtásáaa mtalaa ama ravar UiIIiImTi Jr -ej- sotw attaa kSUa a In i linké iMpktMiet kárnál; kaaapttf wA* ké> müaá j ftaMaSssa fcttaá* és itltnpaÉta/, «sast- Is kM ««ir, Mealm Hamk. Mka, rana Máa. vtása, tkkaM ksHA >sm«m.kal>s—, wttf, téét, títtws, mSfc. bárW ■ a»\'. BMBhi^SHi Ams mi m i ik Ai tK l -ül m mu-16 ■mint ■ S rnéái tínmét IgjÉMi. paotnfl mM • " WlSB ni Vlka^«teia tl. K. 1 IfmrAml 11—Í ■ 181-a-afl \| v »m--t I i ~ T-~I f 1 J\'mmimm^ I gs!^ggsggcsgi\'igp 4 Vr^a«it&en w\'bkOnl awmaréaéaw rOniltf \'1 llisdoaíof Utl Je»lem angyarhoaI \|frl»it>h4™ IhirajKi lagtaitnimnieké faáron lütá<en MB<wywni«. Kadkivlti saéniavdás aavanyuvii fórrá, raely a butin-\|Mnll arth\|\|ataai vnfyéoantl onaUklyn éa a >éml ngynénms vngyntnnanénnl aaariat tatalmai mladen J^eaaá haeaniéeasanytvia far iát a tatai la hatbaiée alkalréaaeiaakéaaaa léln!énél lógva nrveei takintetban kk\| váíé Agyelemre méltó. a«gmeéaté nk a kaié iga^aléaégáhoe PETÁH02BA (Magya. Mniaaaeibat) intáaandAk. Rak Urak éa iBBételadéknak ktltéaéara ajáallallk Hacj silaáeaaaal kaaMtáaask alaja vMaasák, I 4110 „H Z í: V H K N y IM névvel leend ellátva. Miét keilemea Adltéltalkl \|OaOaen borral vegyiive, . minden hoaaá ha ^>^Waonlét Mllll jjw áérféey: Vogler, fin Regaáe. Raéele. A r j e gy a ő k e k klfánalra Ingyen én bérlfioutve. GUTJAHR ós MÜLLER 986 8 - 26. B UDA PK8TEM. Elad hadapenfi Trlt ur, roNfalemea és gaadaságl gépgyár a Rlargltkld köaalébao, ajánljék anoíid eaarkeeein éa javitett gyártmányokat mint i f 1 \|Trtork gaada- náf aaámiára: Jiraang- Ctévlöféptk, tiuMö rottdk Kukorifta niorttoufk, Stmkuvdgók, tJOortnjUik. láftiamlngnnnégok malmok némára. [DNplaMiW, Maiam ttitnrktngtrti, Gabona outá\'yió fm-gmk. Koptaliígipti;, I Dampdliüt/Ó géprk. JTurtiraé, LMachtrtk. I Hnlona alkntré-V nneki Tranmitiibk. titülurtkti. \' ■•ntnlemioBOk i Oiépfögfpro$ták. Littthenytr uHák. Koptató Unittak. ___Riitpoly lnvmtek »tb.. irjegyiékek kívánatra Ingyen én bérmeatTe. BRO&LE JÖZSEF gyárt bülaé váral-ul. Bakáért váel kéret taft. BUDAPEST Ajlaty.aríaéaafaarfiSSft kiallltlssa kttlalsUU Triearjelt vallkataaal lakkal. Gabona tkztttö-roalákat Taagori-aarasalékat. ^•"^^^r^áBy-ciéplígépekit\'- Vovnlifcé o i^roaa n tagiiJalMiakal i ftCHMD H. nxitbmdmlBiiismU ur marti restátt 1882. aug. l-sa liaei as, akti r»»-b«íl. inihna ailat arf^Wt jogf»ln»tt gyiriajs. N^ssga 4\' éM maga* é» V i" ssétaa. sot/s 10 kjia ka 86 276 12—20 ArJenrnékoU klviaaira laanreas »■ kéraiaahr. sgabadalmaaott hárman ekéket , bSaSaalfsslaaeaOeklkal yl eséplégépalemeissIláUat gfceaéplé és járgáoyoséplékliea ailnésu Mjréb\'ias- E G G E R dljjntalmazoti különlegességei An XSgger-iéle mirllMMtlItn álla l vakét eiáradáaiél. Heénakek, bírák, aainéaaek lánoaan iamart áe kitüntetett köhögés, re "" kedtaég éa alnyélkáaodáa ellen, ataonvim, bogy aaámoe bel\' áa knlMdi eaaktndé* a nemben e legjobbnak ismerte el. A 16 éa 50 kroa dohoeok Magyaroraaég minden nagyobb gyógyszerláréban kaphatók. anitók i ktllönOaen mindenek, kik hivntá •aknái fogva aokal ba—élnek, el na malaaa anák enaa kilOnfi mmke,kákal kaaaoáloi jékágak dacaira könnyen haaaeriahaték; I dohos ára 16 kr EQQEB meodelelormájn 0) omerba-j ellen K g g e fteáapnstlllák, féle maláta-c«ukorkál eaoaaga\'va vannak \|amerikai hártya-pepii aanakékken. Batoe éviner kOkOféa, rwkadt-mindeoféló ^Jtomorbajok, eméaatéabiány, gjro ;Ug éa ggakiaaáraáá\| ottan. Igen tianta ma morhév, WítUi.ya^g, aArvély, lialványiégJléjfckívonatból áa eankoiiél vannak kémMv« fMáfáa ellen. Eaan paaliliák, ma jjáa nem képaanek semmiféle gyomotaavat. lyak^gy anen eaélra kéaaOU éa aaahodalma IjK^ ot«detí anoaké 10 kr. M gglI FSraktár NAQY gANIZAÁN : PKA H, nrnál. Zala-Egi nrnái. Kemtkalt { ftröön ]gyégyaá ufüáí, Kapaavár: Bibeelny ml ara hí \| narn^han)a tagioomabb(A. gyé^raa. nrftál, Oanrgéa : PUehner f, Kmai.gyégyaa urnái géai inger «íllapi«é anar. Igen kallamaa gjg \| ma n kaUamaa icfiek ée aléaagitik a könnyű lélag ,Ln ö T afal. Egy eredeti doboz ntafcláeeal 30 kr. „"f, B f/^\' T \| Uoliéeay Qv. ai Kemr msabaKtSvény en* jCuguaün Agwt urainál. CsáktornyánXhtm kálíi iehania osrragUa) a llgleimibkjft gvégyaa. árnál, F anyánkéi kékanlt, hatáank afdvaai\'l, kaka ijnmái, Ataé Lendváa kerki 69. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szerdAn, augusztus 20-én. X. évfolyam adóhivatal FímM Falftp köayv I kereekedéee. Iljtárnaháa utm«. 911 m I i I t"ntetél lr«l Kfém évi • fii félém 4 frt. Nagyapjáéi* I H o Im»«4W« peiitaer j HJH f kr.. lákkilri bird«»láuét 6 I kr Bélyegd!) 10 kr. árvMén ■ agjáb UvataJea hirdaimá-eyek ft) kr. bályagdijoo fatál lOOaeéig I M, wiHll minden mééri % kr. ZALA i GYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. ttrt«0f\|A1 Iroda. Ilnre * lap eeel I<«iiti ráanél Illető kOelamá»yk fcll\'dw 4ők 8a)»« nlnea 4. mám ll-\'-í iwm«i»titHi latak i«k ímmnI k< \'lakM f«\|ii\|iiiMÍl el. Klilri(«k tM iiüih keMainak. • H t II • I # r : \|t • I i l • • r a tfl kr. A Nagy-Kanimi vároel axabadelvfi kör, a Zalamegyei Ogyvédegylet, k Nagy Kanizaat és Délzalat takarék pénztárik. Banktve«ület éa Kerookodetml bank jiivatalon közlöny. VI07IIIV XXTZffXXVT XllSZXXi IZIlDiV £• SZOMÉATOU. Aligha ez a manőver is fUstbe nem megy (T.) Nehéz ott kormányozni akol nem ladbilji a kormány : kitol káliján jobban tartania, na ollooaégtöl0 vagy aa allanék U51 Mnrt lati lég;ye« na külföldi avagy belföldi elleneég, , a ai ellenzékünk mindjárt ott volt •liog y a Következnék vele. Ilikor Herbai éa Schmerlingekkel voltunk konfiik tnobpn, aa ellenvdk elment Hovbatdk bmt, elment Sehmeriingékhoa, hogy eaövetkeaaék, da nom kellett. Elment a oaobekbHt ia, da ptt aem kellett. A eeéloóbal egyezer n románokat bivta iöl, hogy ezövetkóznék vele a kormány ellen. A.boenyák lázadéi-, .alkalmával azembe álllak n kormánnyal n boanyákok mailett, Bear-1 biát, Montenegrót, Romániái, egyaránt támogatták a kormány ellen, j iiéval, nam volt még a kormányaak baja aenkivel, hogy a mi elleneá-künk na aa el leniéget támogatta /olaa. 6 ka bár moat a kormányt a horvátok alloa drákói aaigorra ingerli, agy fordulat, a a mi drága ellenzék Onket la látnók a horvátok mellett. Hál mikor a kormány egy ily allaaaékkal áll nemben, aem a legnagyobb kOrlIlekintáare vnn-e epük-aáge •\' bogy aa állam móltóeágát ia megvédje, as ellenzéki kelepoaéját la kikerülje ? Mert hieáeo ha olyan volna ai aa elleneik, Ibogy eldnyö a«m belyelteaithetná a Tizen kormányt? . . . Da olyan ellenzékben, mely inját arőlleneége miatt mindenféle eaóvetaégb<»e hozzá folyamodik, bogy lehoeeen mrgltiani ? Szerb el- len, román olloo, horvát ellen egy-fartuán ingerel, dn nminl n \' lapaee-tnláa mutatta, mindig oaak aaért, bogy a kormány eaen nemzetiaége-kot felharagitváa, maga ellen aaa vnataeea. Kérdem lóbál: vájjon ily körülmények köat nom a legóvato* aabbnn kell-e a kormánynak eljárai, a bogy egéea erejét, egépa hatalmát bátran ki nom fejlheti, nem aa el-leneék-e aa oka, kleek minden poll-tikája, minden hiuflaága, a kor* mánybuktatáaban öavpontoaül. A oni-merkéidéaben a horvátok ellen aaa* f aaaa igen ia áa támogatná a kormány miaden eróeenkoe fogáaál, — ám da elég volna neki, hogy a hiorfátokat n kormánynyal ee Úton ellenaágee* kedéebe hozván, a legeled fontoe alkalommal n kormány ellen aaavat taaaa, —» De blaaan nagyon ia kiltl ma* gát a eaeg a Beákból. Aa ellonedki I najló ugyanié oly eróeaakoakodáei, oly batalmaakodáat ettrget, moly minden alkotmányoa fogalommal el lenkeaik. Alkotmányot nemzet, amint már amlilettAk ia, aem állhat mlad járt aló tQsaol\'vaeeal ée korbáoe oaal, — hanem kipuhatolja, megrína gáJja a dolgot, kibatlgaija a máaik felet ia, áa váglegeeea csak aenláa intézkedik. Ámde elhamarkodva egy-ezerre oaak nekik menni, a n tüntető réaa miatt aa dgáaá nemaelen ertf* ezakoekodni nein\\járja. Aminthogy ilyen eljáráat magunknak nem ki* vánhatnánk, éppen ugy nem alkal maehatjak máiokra. Kiéül aaonban, hogy aa ellea* aáki anjtó miért követel ily eljárnat. Mert bál jknbiimt-kérdéel* — akar eeinálni bfldk (Sio l) Arra unazolja \| Tiazát, bogy moadja kl a kabinet kérdáet. íme itt lógónk ki a lólábak.— Bröarakoakodnj, htlbole-baláaakodni minél nagyobb iavart éa elégedet leniágel eainálai, aalá\'n íolveml kabinal kérdáat, bogy miaél biaönyo aabb lágyon a bukáa. Ima aa el len néki anjtó nagy ba aafiaága éa nagy hangja. Ilyna volt mindig, ilyen moat ie. Tapalatalhat láb pedig, hogy Tieaát aa ilyea ma nő verőkkel nem lehet megbuktatni, mert aokkal éleeebb neme vt miaieem hogy ,aa elébe hányt tört áa boleponót injeg ne láaaa. De meg haeáflae aeempOatból ie foroia lenne bogy a horvát zavargók a migyar kormányl inngbuktaaiák. Aa egéoa elleoaék aem képea reá, ha nem a horvát aubaaoaok éa aeataloa legények, — igen 1a. Na már ennél Ti* aaa aligbeaem több ember, áa aem aa el lennék furfangja, aam a bor* vát krivall nem meaeenti el, hanem majd al tiogy akkor, bamonniakar. Zsidóellenes zavargások Zala-Egerszegen. Zala-Igor emgen, liel i likoeeág i aaidéeággal mindig teetvárl agy átértéiben áll, hol a UUknaetiaégnak eoka lagkieabb nyoma aem éealeltatatt, a mait napokban aa egyenetlenkedée ütötte fal tanyáját Feldőlt bének, bevárt ablabek, leeaeauaolt radlk ilralmae képét nyújtják annak, bogy a Inba eeág egyréeae, amőmelék némely ingnték által féireváaatve, a lágaljaiabb pueati(áaok* bon, geráadálkodáekaa találja Öröméi; Őrületéé milajvággal, oeátlyákkai, boloklal áe kövekkel Jelfegyverkeava járják ba ae nt-aaákat, bevernek öeeemnannk mindent, nyo- mukban puiatulái kel e a levegőt egyei m«gaaklelatl omládek \|ajviialklinl ráekád teljék míg. A retten«l«l eieniényekrll n „lílgy«tirlá«u a klvalkeel tudéilláit kleli, melylek bitelaaaAgArlI •aemteuuk alöadáia utált magnak li meggySaSdtönk. Váminnkban mtttörtnk éta latiellU pal gártáriatak aemály ée vagyen-bieteuiága megiémadiatoil. Napok éta nyomod hangulat uralkodott, je(áttl a kitörni káaanlé forrongásnak. Keadetlpen mág eem volt enaylra anlinemitn jellegű. KltOráqv legflbb okot aa eaolgáltalolt, kegy agy iaraelila agy lialy-keli lakntaaaal öiiaeeoéllalkoaván, indokolni lan dahében a lakalaenek fején italyoi káe maréit ejtett. Ke jeladáe vall a lámadám Eita Ciáotl, Ooant, Kniiabáaa, Utal aleaábáa huaa iaraelitának ablakai! beverték. -Zajongók klaá UranlHák réeaérll lleéa történvén, a borauáltók dühét még fobbnu to-kanta, njabb aavargáara kéaatette. A anoni-laéd falukban villángyorMn kire ment ee eeea^nynek. Pánlak a a a klaolMivl Ialakiét Uhnáldekan kemödlHak. laU 8 ám tájban a Mbámlll nép a fáraómét ke> gyeUaMl daagelle, ablakait keforva, aajengve kovaietá a aegllrtgki kik ágáéért lelartáate tollak kindáiéi Aa eliapáai hivatal távimti megkeeeeéaáre Knniaeárél aiegérk mell laáand gyalogág a aajra aa Olai-nloaébea gyera léptekből kOeeledeti, a a peoeoo n«gállva. pár perm alatt allrm-kiéltűre eanronyene geava lejongva rebaat e a\'tonagat anéing-ramlotla, kármán megeabargllab. Tia érakor a nép ajra aeapnrloealnl kaadetl váreebáen elán ée éktelen ae\| kleott kl-vatalle, V>gy a beeártaket koaeáeeék tanba-don. A vároakéaán levlk roppant aavarban valtak, e midin a lárma mind eajooabk é« aajoiabb lön a fenyegeléeab padig megnnni MÖnlek, elkatároaták, hegy a nagyobb eavar etkerllém végett aa leeaae elfogottakat ki bóoiálják. Pár paroa malva a tegnapi aa vargák eaabadou valtak j a tömeg öröinaii éi fllbaaogalá ordltáe -blet vonult al n tárvll a kibooaiiottnkb.nl agygti. Köahan aaonbaa a katonaiágot laaealláliák \| a gye-lageág mánadoeénnk errll jelentéét tettek, mintán ee aem volt lolhatalmaova, hogy aaátae töltények heeanálalál elmndelje, viia- Haparaaeeelie akalaaaiágal aa (Nakanlevl élleieáava, fcjtái ai áu a tajoagék agat vari liurrá kU táaek kn«i kavarták aa ieraeliták ablakait. A legnagyobb tomboláit aaaknát vitték végliae, kik o«l\| öriökiWi kQeéblk Ilitek. A dQbUugAk mliidau ablakot éi ablakrámát Üitaeaiutak, alt mikar már a kövekből M fagylak, neki eatek két keltnek, pár peio« múlva a fatvka éa fnjiea oaapáaok eled beaaakadl aa ajté a a tBmag behatolva min dnt aeáiméri, balét okai OMaaiQrt a ártákaa tárgyakat alrakell. A pneatitéanbal nyugodtan végnekeilák, inert a kateaaeág tiam mu-latkaeotl. Siralmae képet nyújtott eeewbaten reggel vátoenuk. Aa iaraeüták akiakai aagjehkréaai baannva, a redők lelépve. Dál •Ifll a vároabáaán a képvteall teatllal árta kealelnt laru>t\|, melyen aa allapán indiivá nyár a nlbatároaták, hagy pelgárlriégvt ate ki innak. Dilatáura a polgáreágat a várna bálára öaeiehivták. A ki jelaa «ell lU aa ^rtekealeten boiaedva g)laldketetl meg egyaaek iogarllleégétll a aa iaraalilák allaa uralkodó alkeeeredeUoégrII, a polgáraág viae aeeutaaitá aat a vádat, hogy ráaet vaaua a láaoagé>ban, de kijelentette, hogy polgári Ireégel a kateaaeág alláveliláia eaetáa ala kii. Kát árai laaáeekoeáa alán eredaiény eélkll oaaoluk mát. Délután aa eliapáai hivatel rémérll a köaöaaégat aaandre, aya-galomra iall falhiváa vall a falakon elvae haté, valamiat a várnai ellljáréaég réeaérll la melybea a polgáraág Ögyelamalatik, heg) eale 8 érakor honn Ugyan, kapuit betérje, oaelédjeit, mnnkáanit otthon lertaa, tua aaa lén via kéealetbea legyen. Kale hal érvkor már két aaáeed katoeeeág állta al a 0<áml, kaeaaháal, elei ée febér kápnleaákfl. Myoloa. érakor eaöedei roll a véree ée em-bari mér alig leheteti létei aa ateeákeit. Siti oiöud uralkodott (ia éléig, da félni lehetett/ hogy annál uagyebk erével tör ki kéolbb a aavargáe. Tia ém alán a fazekai tárán éktelen „hurráli"-kiáltá«, rblakok eeO römpöléie, radök raoeegéie riaiatolta fel a köaali lakékel. Kgy keltet fölvertek, kim holtak, a bútorokat oeer darabokra tördelték a aajongvn kareelék a káebeliake^ kik í ;itr Hmíji Vk falusi tanító Irtat Tankol Mihály. tigy apadva, aaál takoaád Láaykakalk dalom, Jir aalvemre, jar w kárnál, lm Mi aagyalem. Midin aa ateleé hang ia albaagaott, aa ^n Uned k angeaerél melyen játaaott áe lejét tenérg támert\'-e tekintett ki aa ablakon, aaJy 1111 Igy jái gendenetf virágoe kert maii el ánagpai méllafa eaomlélték na eet omüfa által baéátyelaneH tárgyakat, míg i abínken beveoalá eeU mái mtát l«r«mvai tanéit; da aam enkéig III igy olt, mertaa \|iá ggymnrre hitárait ée agy tmmaa matróna put! ba, a kár agjaami, al miaoaan bato-•ml aanbáoahába éa ag/ H¥g ená«laaal aa^éál a méiéná iflal, áaatán agy klaey eppm kitlröive ennmeM edaiápott bnaaájn kénéi gyengéden vállára \'etá. Aa ifja elegy mély átemhó\' felébredve tekintett fai U al láedgat \|Sfl araaába. # Imjea, - máöüá emf IMÜ anmaara v agy UmA emk, mi leit Iai#> Xgypár bK émnem rnmmUUbU. i ama eamyaÉn nnyéd. ki eivéibe<jo iá* lájdalmaid éa mag booaá Itt, — folytaié mialatt kaaál aai vám téve, rég éeamvattam" 0O eemmi anyám I — hím...... „ Megállj lem I ne* kitérted meg h\|* kerülni, — aa aaya tekintete élm ée ritkán oeniatkaoik, ha egyetlen gyermeke a$raa féreg kérdéeben.0 Aa ifji nem mólt, hanem magfogá anyja kénét ée ajkaiboa omelé. „Jer fiam, — eaondá aa aaya gyengéden, jer kimenjdnk n kertbe, ott oly kalló* mm moat lenni, ott elfogod mondeni bánatod okát Bó anyám mily jé, auly rémvéttaljee vagy la bántam (I" mondá aa ifja, eeyjél megölelve, Kint • kertben felkeroeték ae öreg nl kedvettoa bolyát éa iedllgk. tNoi fiam, kendé -ai ae noya, iu aa Itten aaabnd aga alatt gyónd meg anyádnak aat, mit nam eeekéiy tájdalmám már tietek ém eltitkolta eiftte.* „Tán ki fbgm Bevetni anyám, mondá ae ifja — áe Iriliaek aavaani, ba elmondom bánatom okát, magam le ily véleméoayai vagyok Miiem; da, - taré beaaá fajdal-maa MiáNáeml, — tehetek e rólalf ± Miért adott Illett eaivet, ét a aalvba miért •Halait amlail ? I \' aa anya I mily jál mjték, yogve, la marilea.* hlgaa anyám fél mjtettál, áa m maiik farváa eaavmek la aaaa éneiam, mely aae* rabat kitdiggé taaa, engem a beblagfeJeá* tág ev vényábe tadar, mmianer m lérgya ilárbaliilta én l „IIeet anyám, moel nevem, mert aa mla Meretek, aa egém kerület, tán na egám oraaág legblaakébb ée laggnndagabb emberé aak leánya." ,8aarmmátlen fia I — mondá aa aaya Ijedten, Ián mak eem...... Da igent -4 oiak mond ki anyám mert Wallarabelm 1 d a aa, kil\| meretek. „4n valóban őrült gondolat —» mondái ae anya egy fájdalame pillánláat vetve fiára vaad ki e gondolatod lejedből Lajoi ée ipar badj felajtni, tán elkerül... aSoha anyám I aaakilá ét félbe aeeuvo-délym hangon aa ifja, aaba eem fogom Öt feloj teái. Oeak ed vemmel egyllt labet ed mat keblembél altávolilani. tía (adja, - tej ti 6 ámelmedal ?■ vNem tudom, — aem biaaem, anyám, matt ba o\|t vagjrok nála, adndan arámat öeeneettadam, bogy magaméi al oa áruljam éa ha eivégaláik m éa aaeaaal távaanm pTad#d mit fiam ? Többi ne menj oda add fci a aoagora leoakéket ia, megláed be nem látod, — bongjál többé nem hallod, eoenvodéJyed millapuloi fog. v£n többé pja menjek oda? — vimonaá aa ifjtf oaüdálkoáva, hogyan gondolhatod elyám, hagy aat maglaaai bépm lasaéb 9— öt tlbbé an láfttl( eaáet mmgi\'yi hangját ae hallani I nem, aam anyám, lat nem ki rom lemondéma ninae aiég erőm. miháp viaaü magát I iváa-lad, káedaaé levább ae anya. aó anyám f Ó a legjobb Ugbodimobb vitáaen. fln ei/ker O^élaenm ti, ily lamaa Ai- ......I eáaaem ramiagr- Mamádé iiebam.* kedtamrn ámmkéék i__j niNr —f ZTZTZÍXZ^ éiveaatel, melyet kedvanm dallama atjáteaáaá ▼al neki nyújtok. Ok aeyám 1 folytatábrán deeá hangon, Ilyenkor elfelejtem ae ogáe világot ée aat gondolom, begy megbírnék érte halni, ée eeak aabaeea tudom magamat vimaatartani, bogy lábai elé aa omoljak. „Rom fin áe anyádat ie elbirod felejteni ? mondá aa aaya nyájai feddi hengon aOb nem enyém — vimonaá na ifjn megoeókolva annak kaaait — Ilyenkor mindig Ml óhajtom, kár oeak te le ott veinél,. bogy lálktttnád aa angyali leremiáet. „Ée aa atya aaba alom jelen, mikor gyakoroltok f „Oeak etyker matatja magát, mindig vedámatra jár. Hilbertné le oeak aéba jön ba, imiat növény gyűjteményétől eiabadilhal. Aa aaya aam eaált, banem elmrrtllt goodolalaibo, míg an Uja eoiatée ádm ábrán-doaáaoknak adta át magát. A kiá kartbon méla aeend uralkodott, oeak ae oati eeál eabegott át a bok rak kl#, még a kart távoli sngábnn agy eenlegány jiegaaleUe andali\'ó dalait. Végre a mái bfivleabboa kaadaUfejni éa aa aaya iméé fiát, begy menjenek ba a báaba. Sehmidt Lajoi 0... Wi iflu laaiiája feli. Snép prngaa tarmattal bárt, aráayea f^ét MŰI ftrtök ládák áa eeeaaei lágáttnk mik rák a i Hveltek\| eaájéá eaáp pOrgn bejnaa éadá, agy általában egén meg feleaéee jé benye> méeeai vnál oo^va, kib való Mitkmlebe aunk. ó még m oa Imm éen< aá\|ka nijkili én n Anyját imádéiig aaereita I, padig lim\' telték miadamk, kik kOaelebrél iemeriék, mert nyájai Aa berétaégm volt kár ki Irént, biva* talál pedig pootoean kaeelto. A nevoaalt faluban 00 roppant gondeg flldee or ie leket! Weltemboim flagá, ki bitek a volt vagyonám ée amellett viaeM teaiitó, goromba mederrel birt aiok iránt, kik mak némikép ii fbggtek Illa, vngy nam álltak vegyes tekintotábeu aaaa pelmea bel I. Legtöbb vágya volt a neaeeai oiimer ál aem eeekéiy áldana lat keneti már aaon aaél eiárémén. Belátva aaenbau, hogy \'I már ■om im aimmiágri emalkedhatni^tabát enee volt, hagy egyetlen leányéi netoee férfiúnak adja nőül. Lakátál gyönyörű kmtély képaaé körül-véve agy nagy kerttel, mely öema* köttetéebeo állott a Unitélak kertjével, emk egy agyeaerl lémmel! keritáe állal al\' válaeatva. Kője már nam éli, mintegy bál áwel aaelőlt Imit mag le — a mkH mondják — férje dm vaaága vitm lt a eírba. Bgymmf gyaagéd ttl volt I, ki n lagnagyobk tlmlarn* mai vtmim an Igái — mint a hlabilik a béaaméfTi Waltaribeimmel aevaaai eankték. Mig térje bfieake ée kmeáférbatiea vek, addig I a lageigyobb jéeággal vieaHetatt bárki ként. JHékoggaéga kiiaiiallml fáit a vidék aa. K aéaetban nevelte I leányát ia, a kin Idái, ki fogékony bobeMel vette lai na aaya akiméi ít, anaálinkább mart Ml ntyjátál, ki lamella volna nagyőri aáaetnít — áa emk aa ádm aaya elében Mádén eny^a belageakední knadaii, agy II11 b n el né msasklltok. A eejra a kirab ott bed «ÜU iIs b>m s Mik UU s fcaaiogotáhoak, kik mag ssai meodekek. A katonák gotvá* tolattak s as aaayire felbfiaaitetle s mIiiiUIk, kűfi foayegeifi áiiáeke helyee-kódeli i fkuTMiléitt kénysseriiá st kr->áreto«. A «Utl olt tetrengett véti- bee egy wlrim Mkssll!, kit társai sage-éeáam oéJkai hagytak « tovább rohanlak a»ibsag4iaal „Taipr* mijmt moat vagy eake ? 0*Uk a seidókei, hadd folyjon várak!" Est kiáltosták rekedt kaagoo mmáiafill A htfkiveáalt tömeg keresstültört aa «\| várod etonáa » a temető utasára árve mogrekeot ás kirobeIt egy má-mármáket. A lakásban Osms vagdalták a botorakéi, — aa ágybélit kihányták fokaeegatták rák a eaiháket a a tollat ki saárták aa ntesárs, melynek koeaon árka tele vaa pehely ly el. A nyugalom eeak kát ára ntán állott helyre oámikép, mert o osőj osalák belefáradt a rabtáaka. Annái nagyobb volt a aavsrgás Olá b a u, hol a náp OssaeltklaOtlj l k atan aság-g a I. .Tompa, boeeaanlartá kétségb^ej ö morajjal baagaett onnan a \'kotanaság aoriüseléas. A ea «keelltek m i a d \\ a saOmsaédas vagy távalabb ael falvakbál v n I á k, mert Zala-Egeraoeg polgársága idegenkedik e moagaiomlól. A aavargók a falvakból jönnek éjente negyobb osoportok-.<baa s ifiltlk telhetőig feUegyverkeanek a h támadásra A aavargók kfiafll eddig egy \'meghalt, ogynek a melle keresőt ll von I fi vet agynak a bal-snárát miit fissae a katonák Ifivé a e^ ogy máalknak aleaár-iamát, agy b ssn adiknak fal* kariamét Ir\'to a golyé. Egy gyermeknek min.dk él lába ka reeatfil vaa Ifi-ve, egy másik pa a reaán sebasfi.lt m eg. Eaekea Kitől lehetnek Ifibben, kik tkisebb nagyobb sérti-Mai soeavedt\' k s elmenők Hitek. A lakosság rémlletát leírni aem leltet. — A asidé esa\'ádek elhagyogatták ma reggel a várost, ■art allál térteitek, hogy folytatása lom a savárgásuak. Ma urnát két máaad gyalog-ség jOU sürgős hívásra, a mára várták a két levaaeeáaadot ia, mert vaaáraap láván nagyobb aavergáaokté! leket tartauk Suttogják »arfs a hiti, hegy a nép bossaat áll ma éjjel aa elesettekért s tflootai \'gyújtogatni fog A vároai tflaoltéság kél éjazakán karemtfil aa firtanyán van kooeeeotrálvu. Aa udvaron pár lé á\'l ffllaasrmémosva, hagy mdulliaseensk rögtön, ha valaboenan (fisat jelentenek. Angnsntns 20án vasárnap délelőtt, s tokai len negy aaámmel jött a nép váré-enakbe. Béméaokodá eaopoitok áltak a bevert obiekek és kirabolt boltok elfitt. Tia éra tá\|ben rgy inas pajkosságbél tdaetkiáltott. A a fiemeeereglettek rémülve futottak zenél, ember ember hálán tolongott, a fehér kép uteua kOerpé>giálekesakadva futva. Végre aieggyőeédtek, hogy aa egéaa osak vaklárma vált, Hagy a teokp\'embél sar^mtfil kltádalé aép saatlagm savmgthatt meggátolják\'} ea aüspSni iatáakedédtelytáa a plébánia ledére katonaság rendeltetett kl, de egém délelőtt ayagalom uralkodott. Egy árakor két máaad drageayeaárkaoett Kanissáról Dtfitáakioska-aagyebb csoportokat lehetett lálnl, fimtae meHtlsg Oasasbujvs, ha k he eélgetéat folytatva. Utóbb a gyalogság, valamint a lovaaeág aa egyes aépeeebb uloeáket elállta. Ette 8 érakor kiki sietett omládja kfilébe, néptelenek lettek aa atoaák, e«ek elvétve lakalett látni egy egy embert, A katonaság ea egéss éjjel .erfis firjá ratot tartott. A lovasság folytonosan utesáiól ntosára járt aa eeetlegm oaoportosnlások aaétpaalaláaa végett. Végto\'en örömmel kon-•Utáljuk, hogy veeárnap, melynek lefolyását a lakoeeág boraalihaenak képeelte, toljm nyugalom uralkodott^ Élín figyelemmel voltunk kora hajnalig, de legkevesebb sej sem volt tapesatalbatá, Zavslgásnsk, ebiekbe-reréeeek, vegy rablásnak pedig nyoma senv volt. Kéteégkivfil jel ea arra, begy toljm nyugalom legrfividebb idő alatt vároaankban bolyra áll s a megingatott axomély- ée vegyoabieloneág lOkéleteeen helyre leee állítva. A lakoeeég hangulata ma reggel jteljesoa nyugodt, mindenki erfisen hissi, hogy o eavergások ifibbé nem ieaséilfiduek. A aa vargáé ily gyore lomeadosfi\'áséook eke, bogy a láeadék veoetfii a aeadBlfikkol elhitették, hogy a kataaaságnak nem mabad ifiéi. Ea ekoaia, bogy aaombat éjjel, midfin a katoaaeág elfiaafir aortfiaat adott, a nejen-gék meg eem mosdultak, osak a második ifiaeláaaél, midőn egyik meglfitt társakét maghelni látták, akker ugrottak eaét Falébredtok a boraaeetá valóra áe belátták, mennyire félre lettek veaetvo veeéieik által. Veeárnap aok iaraelita oselád lávoeott el. Váioeunk nyugalmát teljesen helyreállítottnak bissaük, aa eltávoaottak rövid idő alatt megaavsrt oaaládi otthonukba viesaalér-hatnék. Auguntus i7. toljm nyugalom volt. A tomtogaié oeéoaelék 9 veoatfijéi, a kikel a eeooaelák e vároeháa fogságából kiaeabaditolt, a hetéeágok jól ismerik. Egersaagen jelenleg oly aagy ketonéi erfi van. hogy minden moagalom elfojtható. Ha stUkségm less, ki leg hirdettetni a slatánam. o • Somogybél Csorgó, fiersenose és Qyé-kényééből eeen egysaáeboe alig egy órányi távolaágra fokvfi bdlyebrfil saintén eaidóeile-jam aav argáeok hire éikseett beaaáok. A vaaárnapi déli vonattal érkeefi menekülök bosnálték, bogy a aavargók merénylete ott már vnláságoe rablámá fajult A miaagégál Cinrgón feldúlták s a asidé lakosságot állítólag hosssu aaekerekre rakván mussikasaO mellett kisérték ki n városbél. o e o Folyó hó 26 éa a sala-egeimegi pénteki krnvallt követő reggel városnnkkél többen a saeat-iváai állomásra ntastak egy Zala* Egerseeg vidékén tartandó vadásaatbaa aaia- Finkkeveseieb-tél ballettak a Melyt éj bernalmesságaii elefi fonásból. A keesls aép nevetve komálta al a aafitayl eesaaéayeket, melyekken jóformán neki is táeylegee rásee volt. Mi a báty k i vadámtorület re indultnak. A (alakban, melyeken álatastank a asidé laksmég öesee-gyglekeeve, a télelem kinyematát árosán bordoava, sattegva toaáeakeeelt. Ests 8 óra tájban aa állomásra vissaautaave, a sflmeg aala sgereeegi orsaáguton tfibb helyQU sötét porosat alakokét vettünk ea éj sötétségében ésare, kik Egereseg felé tartattak; valéaáafi, hogy a kik a saembel éji nsodllfikkel aantáa vé-reeen futottak meg, i4mbensmk bél ksrfiltskkl f o 1 Vasárnsp eeto Kaaiasáa ki megpróbál keoott a oefieeelék j itt eesnbaá a bsláság és rendfirség idejekorán meg(ele)8 intéskodé-sekel léptetvén életbe, sfit a katonai erfit is BMiegásba heaván, a rondfireég és mintegy 10 lovaa katona oaak hamar aaélngrasatottá, a piaeaon fieseegyfilekenett mintegy 900 fflbééi ló sfipredékel. A kia keniasaiaktóLia tar tollak, hoanan már veeárnap délatán nagyobb oeopertosnláe hjire árksaatl, s asidé elieom mosgalom gyanúja keletkezett. A városkán egyes ablakOevarésak mindaaoaéltal aem voltak kikerfi hetflk, melyekbea uatáat ssámély válogaláa nélkül aeidék ás ksresetényak egyaránt rémaatltek. Egéss éjjel orditontak egym mesterlegények ás inasok, de a rend őrség minden tttosában nyomukhaatiárván, nagyobb snvaigáaokat megákadá\'ym\|ott Héllfia a mesterlegények nem álllak műnkébe, mi miatt tartani lehetett, bogy este njbél keadik e krnvallt, A polgármeeter a bfivetkeefi felhívást beosztotta kit A lefolyt éj alatt alfilsrdnlt osoportoeo-láeok áe rendét lenségek folytán feíhivatik 1 mindenki ée ktdlOnOsen a báa tulajdonosok 4e clsííSftlk, begy a háakapot esti 8 órakor beaárváa, e oaa\|ádiagokat ugy a folügyeletfik alá tartoaé maéélyaetetaa otosai járkálástól snnál biaooyombbaa visaaatartsák, mert a reád fon tortám érdekébea elrendelt saigoni inténkrdéeek foganatosításánál, nem e semmi kiméJet, vagy kfllfiabOatetés nem fog gyakoroltatni, ,d* a boaaá tartooóik Utal netán okoaott ősalak vényekért b leleléeséggel tortoknak. * A kntonnság is késsen létben tortstotti osopc rto.ulás monben akker már nem tfirtáet, osnpán néhány ablak beverés tordnlt elő. Reméljük, hogy minden negyobb bajsaát ki kerüittnk.\' \' \' T bonaéánnnk, hogy a. naldék ,s ka-reeatéov társadalum srfpialt aiafjaft aláássák* - lygy a keresztet l#-kopdösik, as egy szer llen baaugság, a elég sajno, bogy agyas lapok meg vetendő fsakézök felbneználáeátdl som vindaak víaaza. Ám osak tovább is aaon aa nt»n, eaak gyfittgiuék Magyaroreság erejét belfll, hogy kQl-plleoség»\'iak, kik aa ily meg ka-aoaláat eaak örömmel szemlélnek, annnál nagyobb erdt mentsenek be-Idla. Igaza van Zalamegye aliapán* jenek, ki Zela>Ekereaeg polgáraíhoa intézett felhiváelban azi mondjá, pbugy müveit ée randegett államban, melynek elad áe Ing főbb faladata, hogy polgárait a jog bátorság oltalmában kivétel nélzQl rézaesiteo, aa Ily erdesak"alt"dáeok mag nem ÍQr-hetdk," de aa Intézdk meggondolhatnák aat ia, kigy damoraliaált nép ngyaarr fékét veeatvo^ nem tesz kQlOmhaéget zsidó ée keresztény vagyon kOzOtt. Fájdalom a köaéraUlet meg van mérgesve, a ^ajkéaaahedság Orva alatt, évek óta ai ytndaliainua tanait lehetett szabadOa hirdetni, a nem volt eskQdtaaék, mely verdiktjével meggátolta volnn aa ily tanok további kitorjadéeét Ideje, hogy a jobbérzelmU emberek eíleneaenvQk lekQsdéeévnl is saOvetkesaenek, megmenten ddk Magyarországot a további , gyaláaattól. A csőcselék uralmát tovább megengedni nem mabad. Aaitt boaott kfialomények eléggé megvilágítják a helyzetet, melybe aa aatieemitiamua hazánkat sodorja, ha annak te\|jea erélylyel eleje nem vétetik, ldeja már, hogy aa átkoe mozgalom szellemi intézői ia beláa-aák, miszerint az orsaágot erkölcai-leg ée anyagilag megkárosítják, hogyha meg nem eaUnnek oly erkölcstelen ég törvénytelen eszközökkel tovább azilaai a mozgalmat. A mit mérnély lapok aa igaaaág lábbal tapadóiéval napról-nnpra világgá Ida aa ekfi ptllana\'tiól fogva rokonszenvvel viseltetett nocolfinfije iránt, ki iparkodott a gyermek kebtében aa annak anyja által beláeliott értelmeket ápolni Hubert né szenvedélyesen serretolt növény gyűjtéssel foglel kosai és soluaor elvitte magával Idát is a sas bed maofiie Ifivekm keresgélni, mi ennak —■ különösen anyja nemsokára be-. kfiveikeoelt halála etán. legkedvesebb aaóra-k eaását. képeoé. He ea itju Schmidt — ki a szomszéd városban tanalmányait végané ,—■ m fia etek re hasajfitt, se k mer találkoztak ily alkalmakkor ée figyelmemen hallgatták aa öreg nfi olbeaoéléseit a növényekről. Aa ídí haladott. Ida liaoahatéves gyfi-nyfitg ketjadonná fejlődött, mig Lajos már oif\|n hivatalát folytaié finállálag. Kitűnő neogera-jáiseé lévén Wallerakaim meghívta fit, mjpMViol Idát aoagoráaáebon kiképaaao. Iajlk arfimmsl engedett a msghivásaak, mert aoár akkor aneretto Idát, És Ida f—fi seioiéa fiiaii, hagy >e rideg atyai bánban, akol Hilbertoáa kívöl aem lalálkonelt vele rokoaaaaovml kekaire, aapeakiat egy érái ie lOHkmeti oly társaságban, máj kedvére Jli kapott, meg kUsU ia kgltfims tarmé-saatiei bináa mmviáélys—a snsrelto aaanét. A% várta aooo pmaaat, mstyksa iQn tzaHéjs Jfinm snekott áa ka ae bdépott aseami ragyagiak ea Mwtfi ée araaát gytmgo rénm-fér kmes át. fcske Ua^ee sÉikvmmti, mogárn saasadva fiakieytsliol késéré gkéémthú, migmé^ fogé. és mégis ely baa lekteteis db^aa Hbugati. Ilyeakar édm ébráedobbá ée áÉaiiéfiW ráia, aam l^mél, bl, 0 aaég gyermek msly bek a msáj tagjait ba ő reá gondolt és a vért eresébe esfikteté, mig egy titkos vágy neboaglt mi vére. Ha a kertben sétált önkénytelenQl lépdelt aaon belyhes, mely a taaitélak kertjé-bea legközelebb eeelt ée ahol oly aokmor játszadoztak együtt. Ott megállt éa áttekintett a aaomaoéd kertbe, hol kOzfinségissen aa ifja iaaitét láthatá, ki saintéa ott idfiafiU legeeiveaebben. Ha ilyenkor aa ifja kOesflnte fit, gyenge pir beritá al araaát, mig saemei jaa örömtől ragyogott. Hilbertné rég átlálá kedvsasnsinak lelki állapotát ée merengd mivvel tokietett la jfivfika: de óvakodott ae iiji lányt annak saját érselmei felől folvilágosittani. Tán oaek tfjn ábránd az, goodolá magában, melyet na idfi nyomai eltaposnak, da arra nem gondolt, bogy aa ifja, minden kfiiosfiafis szeretet és rekooérzelemtfil meg-fám tolt kebel, agy sóvárog rokonaoenv — bint ae eltikkaddó virág harmat atáa és ee eddig osak rideg kOsnspiáaaágokkal talál-keaott saÍr gyengéd éraalmok Iránt annál \| fogékonyabb éa bogy aa ily felnyíló érse lem állandó tanyát nyer e saivban. — Ida még nem eivaoett rogéayeke\', melyek aa ifja Seívot ragénym és kalandos gondolkaaáiok iránt befbadévá tesnik, tekét e esi vében ketetkeol fonalam tarmlanitaa vett, melyből áaoa szerelem seoketl fejlfidni, moly kém magát Máldeeai éa a mJtj, ka saakad folyás bagaémft neki a vaiédi boldogsága vsnsi Lojoe eebat gesdslksestt MkiáMopoU tséett éa sak ety \|alal vau éaeto molybfil bieleeee kfivotkeaMkoiett a amvékan laéam fojNMfi aasralimn da W elefi páHanatbao végtotoa mm Wia be kak lát, da e%sodaliáá a kávéik aomáayokst m^yakke aa iQa iáoyt viznlm isedsr^ák; —• megljedett áe ely lépésre batároata el megát, melyet megtenni eddig lehetetlenségnek t-rtott. Ő megakarta menteni aa ifja kfilgy. ssjvét a reménytelen szerelem fájdalmaitól és olhatároaá anyja toaáoaát kfivetoi mert belálá, hogy Idának saabad őt aaeretni, ba boldog akar lenni, biaa bfotos volt benne, bogy e nagyra Vágyé atya sebesem fog bele-egyeani fieoaok^Uetéofikbe. Ha nem fogja fit tObbé látni, fin ki^g aludni a még telje-aen ki nem fejlődött éraelem snívéban és elíogj»«fit felejteni, Fájdalmáé kfiadalmeket vivfitt a bo\'dogtelsn ifja saját saivével j ds ide boldogsága lebegett saemei elfitt és aosrel-métei eskerflit aeki pillanatra lenyomni •oarelmét. Másnop (miat mindig) pootoaaa jelent meg La jaa Wa)lerekeim keetélyában ás iár halovány arms^sl, de határeeoit saáodékkal ment fol a lépqefikfin egyen eaen a terem bs, bel fit már a zongora elfiU várta Ida. Ennek feltűnt Lejéé kaloványaáge és réseváttelje-sen ludakeeódotl bánata folfil. Lejoe anvkredottaa, dadogott kitárfi válásai adott éa 4etott, bogy aavarát elrejtse a aoagora elé fotiaL Mégy kénre gyakoroltak; aa semmikép ssm ment, meri ka valamelyik . véletlenül mfrfobli a másik kesét, — kém volt e sava/ ás aa •tsky elkibáatotott. „Ms nagyjea ügyetlen vegyek, nmndá savarodollaa da ifin kfilgy. Tudósa fin kefoeakadlk faelem. »>Uamlntlro ssas, klifiobeo iekább ÍN e 1 td, mert ely-ely aaéraksastt f moodla inkább báaa Ida aagy kék saemei\' Lejéére (Félyl. kör.) Mezőgazdasági munkátok éa eselédek a tfirvéayben a ai életben. Vsjgy ek. tos la - fotoié HÉiantfi Sokféle neháaeégekkel kell a gyakorlat gaadáaak megkQadeni e bár aa elemi oaepá-aok negy résnél a bistositások által jobbára alhárithetja, mindamellett vaa egy károeen haté nahéaméay, mely aa njabb idők sefile-ménye a ea a esalé^ éa munkás viaeonyeinak rendeeetlenoége, mely a gasda aapontal életébe mérget kever, évi jövedelmét eeOkkonti, életét áe vogyeoét rövidíti, Ha aa okokat keressfik, első aorbeo a képviselőháenál találjak fol aat, a máaad eorban a törvény aaáraa betüihee ragamkodó a a vieaoayokst nem ismerfi tOrrááiykaaési kfieogeink negyobb réaoénél. Aa orseágháabao bej as,\' bogy a fold-mi veiéire atoll Magysrorsaágban, a képviselői állási as Igy védek ésaséletbfil még topesa-Ulást nem msritelt fiatal emberek foglalják al nagyobb rések A negy birtokosokból kevés — de a gardáik adási visaonyainlat otthonról — a gyakorlati életbfil ismsrós kisbirtokos és gaada igen kevés mámmal foglal belyat, s igy a kfilfojd atáaaása, agy uidsaliamtts, tekintet aélkll a mi visaeayaiakra, aaekéraaámra gyárt ja a humánusnál homáoasabb törvénye kel, melyek ami viaoeeyaiak mellett, milliókra menő károoodásssl nekeaülnek a ffild-mlvelŐ magyar gaadára. Hiányos eaaléd áa mankáa vianonyainkra lldéres nyomásként neheafilaaon nem helyeselhető heosztáa, mely a (Örvény késés ée kOeigaagatási limtviselők hatáskörét hely telenQl és hiányosan eaabályoaaa. da élteién a cseléd és munkás visao-nyainkbél eredő bejok ée kihágások a kös-igangatáei tisatvizelfik hatáskörébe hegyatnak, megtelolfi hatalommal, a törvény minden idealismuaa ée hiényoesága mellett is, helyesebb megoldáat nyerne: mert e kOaigaagaláei tisatviselő a nép kfiat mosogvén, alkalma nyílik nememk a helyi viseoayokkal meg ismerkedni, de makasaában a birtokos eaatályt oaeléd ée munkás népet, seemélyeeen megismerni, s igy jpanasz eeetén már z kihallgatás elfitt, msjdaem bietoean tudja ki a hibás. Elviselheflen nekévé fosai a .gaada kalyzatéj ée tekiatélyére lealaoaoayitólag hat aaeo kfrfilméoy, begy bérnmly megátalkodott esőléd vagy munkással a tfirvéeykoaéeksa a legnagyobb mnnka idején ie megidéetotik és mamkaiittotik, hol nagVohbrémt a gasda reetel ssegjelenei, vsgy aat 4aa aagy károeodáeeel tehetné, ekkar elmerZsatnlják a gnsdát, ba aaeebaa megfsleeik és s bité kelifi ismerettel birja felfogni a gaeda belyee4é-\|ioem tévssati •eme a két fol egyenlfitlsaeégél a törvény elfitt, okker beaáráare ítélik n oselédet, mert kiseen miből laaesea a ssagéay eaaléd, — miat némely biré seokte SModaai j s ki lelt\'lámát megbinietve eeseléd sfoáráaávalf A geade(; saert eaea paesmslkadal msrstfi oaeléd oom seégyeeli ea sfoáretást, sfit )é4 lemáaynek lektog, meri eddig pikea, s goo-evval ia kárt ekaa, a gdaáa pfdig a lagoegyekb moaaa mig sióért emtédjél valekivel drága bolyettesiiMl, vagy oda váa kárkoetatva, begy egém éven drága kUtságeo tartott igájs, a legnagyobb manka lds)ée, járomboa kfitve ékaaasn ás télieall bevárjon.. A kOsigasgatási tisst viselő elfitl, li a felsorolt nskésségoket a aaeksaoékln levl birtokos ás gaodálkodáseal foglalksoé lakó sokkal veié gyakori ériatkmésial alkalma vaa megismerni, ha aem vasa ki miadea heteimet keséből ideális tfirvéeykeeés\|sk, a gaada á« esőléd vegy sumkás klet foheerl-leodő ueháaaégok gyorsabb és belyeaobb meg oldást syeraek mint ma. Mit mondj no k s bolefi esolédségre, kik o osol4d ludakosó latéeotok, reodőri foldgyelst nélküli belyiségeiboe képostotaek, és Islellleg további t telnek. Ha aa okokat ksrosafik, ismét ason kátforráehoa kell vlassamooofiak, hol ss etn berieég boldogitáoára aa oraaág miadea vi dékérfil a Isgérlolmssebb/a helyi viseooyokkel legismerőeebb haasfiakat svpotltlksi hitvallásuk jekiuteibe vétele nélkül kellene meg válasataai képviselők ül { kik megee képsott eégOk ée a helyi vkmoayok toljm ismeretével aa állam áe oépek érdekeinek a megyei nem ael hagyományon aaekásaihos alkalauaett törvényeket alkotnának. Ma adaak engedélyt miodenre a oálkfil, hogy ea engedély kérfi jellemére vagy ké pesaégérelfokintoltel Volnának. A többi bOzt néazjttk a omléd tndakosó intéaeteket. \' , Ma az fiaiét rezdéri felügyelet nélkül áll. Váltkat engedélyt arra bárki, s ka előre ismeretséget kot néhány omvergó msltddel, láb léggázva elél utánokáe esőn asavargók is megélnek msllette a nélkül, bogy telllcj; valahol aaélgálatot teljseilMénsk Több eset slbssaéléee ée aaját tspass tolatom ntán mondhstom, miként járnak si, As iatéaotm olvim sgy omlédet, att lel dióséi i ée helybe álliije, vaért kap a kieebW iotéoetos 10 krt. a geadáiól áe 60 krt oselédifil; a negyobb vagy jobb hírben álló intéaetos 1 frtot, de eeoket nagyobbrémt n gaade fieeti ki, mert a cselédnek ninci kfiitségo. A oealéd, ssorultság Irfigyo eleit pár nap malva kikér még pár foriot előleget,, bogy botegmkedém elett aálogba adott re-kása tát kiválthasaa. A gaada kényteloo adoi, mart látja, bogy váltó rabája ninos a ose-lédnek és a Ifinyvébo nem igaaoll időt kénytelen elhinni e geada, hogy betsgséggsl töltötte el. Megesik gyakran, bogy sa Ily oaeléd, a kivett elfilegekkel tovább áll, de könyvét a gaadéjáaál hagyja. A gaada bejelenti a vároai rendőrségnél, éa várja k oso\'éd visaeeálliláaát, asoabsn nagy meglepetésére látja megugrott eselédjét a piaeaon sétálni, ki nem tartja sefikségeausk elbújni aem volt gardája előtt, s ha a gaada( bejelenti a városi rendőrségnél, bogy meg-aaOkOlt eselédjét a pieosen látta, néha eaott naiv válását Is nyeri, hogy én is láttam, de hát mit tegyek vele? Aa ily kOnyvát elhagyott oseléd hogy miként jnly Ismét U\'ásik kOnyvkou, ennek sa etjét nem (adom, de hallottam már aat is, bogy a oselédtudakosó erőn állítására, m>-•serint a könyv nála tévedi el, miadea további kutatás nélkül adadk másik kOayve. Igy és elies heaenló eljárással, ha vau as inléaetosuek 10—15 hssaontalankodó oaelédje, hsvonUént seép 0seeget ssrd ki a kOaOnaág eeebéhfil e oálkfil, bogy eeéit valaki által kérdőre ronatoék. Ma már a oselédtudakosó intésetek nagyobb réme ode fajult, bogy minden felügyelet nélküli gyülőheljyévé vált a esavar-góknak, kel nem oaak agymást roetyák a osetéáek, da volt és léendő gaadáik ellou lormális fissaeeeküvéat aofioek. Bsfikséges volna a bsalédtndakosá iaté-seteknél n saigorn rendőri fol ügy elet. A mebodslmssott iatéoetseaok veoetoi kellene ogy rendőrileg hitoloeitett könyvet, hova minden jolentkeaŐ oselád neve, illetőségi helye, kora, könyvének saáma, bejegysnlataék agy a jeieotkeeés áa kel\|beállás ideje Helybaadás esetén e gaada neve, lakáee* melyet idfiklafinklat a rendőrségnél komototoi tortonsák. A már egysusr ko\|ybo adott asalédot, ba a esőléd tfirvényokbea magszabott legrövidebb idfi! béeap Walyáaaelfitt, aa iatéae tm beiogadjs ée más helyre állítja, anigern ptnsbiraággal bfidtotteeaék még akker la, ha elhallgatja és a reodőreégoél fol nem jelenti aaoe oaelédei, kl bárom héaapi molgáfotet a beállított Myrfil, kOoyVéből igaaolai aem képes. A oseiéd pedig sfoéramib seoa eeet boa is, ba ollsae a vek geadátol fcljiliniéi nem tartéot, ha eeak a klaígisgsilii tiaal vísbÜ vegy eat kslyittoaélt más kfia^ek ékel kiálbiott igaaol váay l nem tod UU etoiai, wt e gneáe tmlissslét s kaasafcé körelménvt i mmi nagyobb rémi a gaaáa Mfaéen ae mm ll, mftveft matti sulidéval iMiiM mimlljiskséal. Asi hmm i humanitásael esni jda In« rtlilÉI^ ha a ISrvány aaokat bünteti, k«k orra eket saolgáitaitak és evjpl kikerü-Waéé lenne neoa aavetaágee bog? a, gaaáa SMaénaSalna osaibeeiueeeák volt ose-téd$M; mert ka a esnédill a térvMj aai-\|>H megköveteli a lagaUkk 3 hónapi me Igélsii ídöte aam igaaeláe aeetéa, miadaa t«ij«íoés nélkBi nrigoruea bünteti, aa —>tbaa anadea aeavargéi aa iatéeet aem (agad be, a ki padig belfbe áll, eaámet vat magával de kémnar ie meggondolja követkaaméayo-kai, mwMu megugrana, vagy reea magavL eatetjvai kéeysaerttené a gaadát i 8 ki telette eiőtü eibooeátáera. 8mbó Járni. (Jkal Uén.) A helybeli asztalos ipartan-műhely érdekében ) -v tAz eszmék szakadatlan folytatják utjUkát; egyszer megpendítve, nem ayi-goazsak többé, de egyszerre ritkán jutottá diadalra" — mondja egy tudói. — Ki oem látja át eieé pillanatra as életből merített eme azavak igamégát?! TspsSktaUsból tudjak ugyaiia, bogy as njH\|poknak nagyon mk ellensége vai. v Bokán minden megfontolás nélkül már maginak as ty eszmének hadat szoktak izenni. kiások meg annyira meg-báuyják vetik a dolgot oly sok akadályt gördítenek az Így menete-elé, bogy as aj eszmét vagy teljeeen toegiemtniiiük, vsgy diadalra jutásában nagy mérvben megbénítják. Pedig valljuk meg őszintén; aa egész nem egyábjúnt ellenszenv M uj Hánt éi megcsontosodott ragaszkodás a régihez. * Hát ka még as sjitás a tanügy térés, ezen, minden nemzetnek kétségkívül legféltettebb kincse kőrtl történik l Tudósok és kivátottak évtizedeken szerzett tapasztalataik tái házából érveik egész halmazát zúdítják az dj intézmény \' ellen, (eltárják özönével annak árnyoldalait, mig máa résat iparkodnak teljes erővel fényoldslsit a feledékenység legsötétebb leplével elboi itssl, kogy a nagy közösség figyelmét arról mindenkép elvonják. Valljuk be éssistés, ezeket ész-lelhettük, a népoktatásról szóló 1866. évi 34. t. cz által basánkban msgslkotott uj intézmény, a polgári iskola körül, mely* rendeltetve van a hazai népesség ;nagy tömegét alkotó osztályát a közép •mlv^taég megizerezhetétére, különösen a m A veit mezei gazda éa tanult iparos osztály kiművelésére rezérelai. Menhelye ezen intését miodaroknak, kik u elemi oktatás áltsl elérhető műveltséggel nem elégedhetnek neg íelsóbb intézetekben elélhető tudományos műveltségre * akár hajlamaik, akár ssysgi tsketségeik miatt nem törekedhessek, de s hazának egykor, mint keltééit kiművelt gssdák, czéljuknak megfelelő méveltseggsl biró pereskedők, értelmm iparosok, jé és számot tevő polgár sl óhajtanak lenni és ssernsM ismereteik álfái mig egyrészről . saját asysgi létüket biztosítási akarják, ^ ^agyasakkor másreszt hivatva érezhetik magukat parlagon levő gazdarágunk, a keadeilegemég atádiamábaa levő kereskedelmiek de teljesen pangó iparunk fej-leaatéar- és tmil^oérs teljes erővel köt-rmúlödjy Darzéra aaaak, kogy a polgári feketének Üy magnaalm éa a jövőre meez-sas kibe tő aéljei vsának, egy évtized alatt bnemá. klaes kürdelmet keltett ki áliaiia, máaKsJea megtámadást kelleti eltörnie, nem említve aa Igee sok oldal röt éstlrtt luMit, iát hsfylyel közzel mágiáiét, mig ss Öt jogosan megiUetá Wjsá tornáéként elfoglalta. Képset ftüeaséftesá okait as el le Menett vüstsl sljssrsM, sem Ii Ildiinek Mint kii aaeekea már sgy i átüss** brvmztu Igyelmm msmléléi I >«taak m ftgywfc léi főbbé kevésbké I kaü is. mÜÉ& kékesé* iéHit kl ir merjik moadssl. bogi a kibe rámbee A aservssctkee li volt Nsgy hátrányuk, kegy miadett ideells szem pontból fogunk fel, ami számtalan bajuk és kellemet laeaégaok szüléje. Igy voltaik a polgári lakóiéval Is. — A magas kormány ason habén volt, begy majd a polgári tákold hat osztályát elvégzett tanuló, a ki á legtöbb esetben 16 évét betöltötte, söt a legtöbb ason tál la mokott jóval lenni, akkor fog valamely iparoa mákslyébe tanoncsnsk bemerni. — Nagyon félre ismerték népinket azok az elméleti \'Ismeretekkel szaturált férfiak} akik ily reményekkel kecsegtették magukat. Hiú ábránd olyant követelni\', bogy 16—18 évei ifjú iparos tanoucaiak menjen oly műhelybe, hol — beeaéljOuk egész őszintén és leplezetlen ál — maga as iparos az elméleti ismereteket illetőleg jévei ss sj tanon ess mögött vaa s fejletlen iparunk folytán a legprimitívebb dolgok eissjátittstáeára szorítkozhstik. £ visszás helyzet szülte ssutan, bogy kik ss iparra akartak menni, egy két oastály elvégzőié után léptek át, akik pedig eaetleg légy osztályt kitanultak, azok mindenről ábrándoztak, mindenhez ezivesen fogtak, eaak es iparos pályától Irtóztak. £ nyilvánosságra jutott bajon gyökeresen legiteni s s polgári iskolát s msgs igazi rendeltetélének megfelelóleg szervezni i es által as Intésményt ere de ti medrébe vissssterslni s közök tanügyi miniszternek legfontosabb feladatát képezte. — Képezte pedig legfóképen azért; mert elismert tény bogy enk sson ország számithat szerencsés köz-gssdaaági állapotokra, mely a közgazság fótényezójét: a mesei gazdaságot, Ipart éa ksreakedelmet egyaránt fejleastl. Ha tehát megakarjuk alapítani basánk jólétét, biztosítani jövőjét: feltétlenül szükséges, bogy kellé gondot fordítsunk ss ipar és kereskedelem műveiélére és kifejlesztésére, de mipdeiek felett s tudományra támaszkodó ipari ismeretek és gyskorlst terjesztésére. A magas kormány ezsn helyesekből kiindulva, feltalálta s gyökerei or-vomzert, mely áltsl s polgári iskolákét nemcssk visszaadta kizárólagos feladatuknak, de lét lehe tővé tette, bogy es iskolák a nsgy nemzettest sömések, az iparos osztálynak czdlirányos és gyekor-Isti oktatásé által hazánk iparát félti* rágoztstni fogják lassú bér, ds biztos lépéssel. A gyökeres otvoesser ss ipartan-műhelyek felállítási, melybe s polgári iakoia negyedik oaatályábe lépé 16-Iá évea ifjn ugy vétetik fel, hogy a polgári bkola rétsére klszsbott júziimeretre tartozó lauslsi valókat s délelőtti órák-ben elsajátítja, a délutáni ftres órákban pedig a felvett iparágat bárom év leforgása alatt e czélra azakképsett művezető útbaigazítása mellett msgtsnulhstjs i midőn a polgári iakoia hatodik- osztályát bevégezte, oonsn mist slkéssAit s művelt iparos segéd léphet ki. Szakképzett művesstő s ss elméleti tanulmányokon kivül ez iparág szakszeri almjátlthstám, kogy as iaaaévek elkerülésével mint , kéas iparos segéd hsgyja el as lakóiét, ezek azon gyökeres javítások, melyek által biston remélhetjük, kogy s köael jövőben as egyes iparágakban teljesen szakképzett s emellett kellé elméleti ismét etekkel biró iparosokat fogunk nyerni, akik hivatva lesznek ez évtizedes bátramsradást helyre-pótolni i a magyar iparnak a külföld előtt tiszteletet és elismsrést szerezni. Városunk sson wriimli helyist-bee less, hegy már* s. küszöbön levő fsiétbrs s polgárt lakosúul is ssstalos IpertaamáhSli mag lem nyitva, heve e polgári iskola 4, k, 4s 6. emtáljes eöveedőkei vétetnek M. — Bőnek tr> éekébee fslseélliiii, eeéije jelen se ralaknak* Igss, aat meedbaya ká/k\'t hegy j ijképmak egy ^mágm ll a növendékek, de t bajon ia ssgltvs fog lettuij bs AgyelemlN vesszük, kogy pás polgíil iskolik ujöllutt más lfái)tt műhely lsm faláUltvs, és s milék kölcsönösen caerébe sdhspják gyermekeiket ée ss élelmoaéel löltHgiél ilykép meg meeeledve, ép naylfs • kerül gyérms-kük kilépestetŐMi mi\|tlia itthon tanil-iának. As ii>iéaétek {l«»zgstóinsk* jute Ukintstben a kö^vstitf szetep éa meg vsgy nsk gyŐxŐdve, bqgy ők nem lesznek mlkkeblüak s ttoju fognak ettél tartani, hogy\'lgv tanulóik1 létjjzáma esetleg ke-mbedni fog, sőt leilet&esóleg, s hozzájuk ferdnló szülőknek a l\|gnsgyobb késsség* gel megadjAk á kl\|Ó Útba IgSSitáat, vagy euu\'élköl if flgjkelmemé teszik s növendékeket s köállvidékükön fennálló, ipartanműhelyre, ihogy egyik vagy másik nem ikirji s klképeztetósót ott nyerni j? fiz az egyedülii: mód, smely által lehetővé tehetjük várfiunk lakómágának ipsrrs készülő gyermekeit nemcsak a uá* iunk legközelebb megnyitandó asztalos ipartesműkelyben as ssstilomég, ds s többi ipirág elsajátítását is i legcsekélyebb snysgi áldozat vagy magerői tetős nélkftl. Hisszük, hogy városunk polgársága áthatva eses ipar tan műhely hsassos volta áltsl, meg jól tidvs, hogy korunkbsn — eltekintve a nagy snyigl áldozatoktól -mily óriási kftsdslesibe kerül a tudományos pályára késsAló.j ifjúnak, mig esél-hos jithst: fel fogja a tauműhelyt karolni és gyermekei! skakképzett iparosokká fogja ott isvs^stni. IU sz ideje, nogy sson a régi időből reánk mirsdt félszeg szokássál — as iparee pálya íen\|zésével — örökre szskitsenk. Hisz korunk jelszava a munka. Ez képesi as államok súlypontját; munka és ipar azoit forrás, melyből egyesek ágy mint egéss nemsetek jólétüket, életerejoket metftlk j ez sson ks-poca, melybe nemzetcsaládokst összefűzi él bátrai elmondhitjnk bogy nspjsink-bsn cultirállsmisk eaak szon ország tekinthető, öiállóságnt, fennáll hatásra eaak non nemzet ipámitkat, mely kifejlődött iparral bir. Ne Idegenkedjönk tehát ehatslmsi mimlévsl biró pályfjtől, sót kétszeres buzgalommal küldjük oda gyermekeinket, tygy ók msjd hatványozott lépéssel hoz-Sák helyre e téren \| est, amit velünk égyütt elődeink elmulasztottuk 1 Emeljük fel ss Ipart ss sst nspjs-iukbsn joggal msgillst(i helyre. KOIBnfélők. 3 Maéaast Aradi Girö jelei szio társulata mult eaombaton, f. hó 2Ö4n kaadte meg vároeaakkaa jalöadwait Csiky Oargly legújabb, légliirnévieaobn társadalmi színműre Lb o a é ti Mártkátai Habárm alábbi hagyni nem akaré tropikus hőség miatl a Iköeöaeég legjobb akaiiu mellett asm tfá-mitbattak as alkalmat \|aa sainháal kelyislg-bee kallő^pártolóra, imégie a térsalsi jó [biraeve a aa ajaág ingere kivitte aat, kegy ligaa eeép snáma válogatott köaöeaég aéata végig aa elaÖ elöadáeii A társulat aaakatoe \|mSsásai játékával igMta a hoaaákötöit vArskosási. Misnsp Tssérnsp Vidor Pál éaskss sépeaiamCve a LVörSs Sapka" került esinre Falam, sk aeto tört kl aálaak a ssidó^kravslj, s vetté kendőiét aaan mos galmas idő, mef j a smakáe látogatási boa-galmal ia vékWp megtt. \|t A kntykl fiagnly vadlAnnál. Jólehet aa előbbi éveljksa képaet sa idéa Kaainm vidékén ia aaéá a fogoly élloaUkny,\| áe mikor aaakat hsllotlak koaaélni, kik a bet;ki vsdámaiokon résatvattak, eeakaam kikiliHmaek tnriotísk, begy sgy köeöiMé gsa fala katéráka^ kel L vadleayésatée eddig még asm is ealiiváltstott, aaayi fogoly legyen, mennyinek t hó! 16 én tartatt vadé aaatoa taaai valtaak. i vadászéiban réaat-vettek Kaaiesőrél; Ortf Hagoaaay Kálmán, PHkál Fereaas, dr. WkLées Qyalaée Verga Le)es{ Zala Igerssfril Akabliee Léseié, Kraeatk Jáaesy ér. djiador István, Trea> tyánsaks öda» éa Méa Jéseal. Osaaéra hagy ns eélaŐ vaéésssl»kaa már Mkk mit UQ kakár aa ^fées kaiért aam b jártuk bs, lagalábk \|-éöO darabra találtttrV, melyből ismét W érhet (lstluk ággaióba. A vadászat végaatével a baiyki kősségi vendéglőben jöttünk öaaaa, kai a seivas háaigasds saarapét ismét Kraests János rezei te a a falna! korosmáros diosére-térevált pompás ekédről gondoskodott. Hialáa a »»ákmáu)ból ia kikaptak réssünkel, ssoa tada\'tal távaeUak, hogy agy miadaa tekia-If\'tben kitlaö napot töltöttünk a vadászatáról valóságai hírnévre emelkedett saoráay falakél. f Unlálnaáa. P ÜIS p Mér sársasffi iöldbíitokos, körjegyzőink egyik Ugjeloabje, kOsélotünk saetény, dakitlhö férfta, vsadég saeretétéről sséles körbén isasert saiVee házi gssds f bó z6én boaesss, kinos betegség utátt^j jobb létra eaeaderllL Temetése, melyen Ksaiaeárél ia eakan magjelentek, Kedden nagy résavét köeöU ment végbe. Áldáa emlékesetére 1 b lakatni ÖHaalMe. á n.-ksniass. lar. nyilv. kaloeatálya fia ée lányiskolában, veimint sa essal egybekötött kersekadelmi isko\'ábsn s laaaiék felvétele éa a pétyiaagák letétele aagaealas kő 19-10 áe 3100 ae lekalai helyiségben törtéaaak. Nagy-Kanizsán, 1863. évi nag. bében. At tpaapatdedp. — Dalaton-Füredet megyénk eaon kies (Ordöbelyét, f. kó 13 ig 2030 vsadég látogatta meg. • -r- n u A rététkl ivábkegarak eaim alatt hja. a "„\'Veeeprémi független hirlap". A butaságáról s négyssögletU ostobaságáról aaomorn klrrs vergődött veesprémmvgyei Bátóth köaségbeo öst. István üunspét isaonya botránynyal ülték meg. A .tényálláa aa i A köaségbaa lakó nématak a Baohaara alatt folysinodtsk, hogy istsaiisslslslttkat a templomban hétről hétre fölváltva magyarul e németül tartkaeeák meg. As oxidéi szt, István ünnepre anémat•aBiea,l aeatt volna, de mintán ea Ünnep eemossk vál ási, 300 évae aamaeti Ünnep is volt, a haaafiae rátóihi pap jé eleve kihirdette a népnek, hrgy est. István napján ^agyar-mieét" tar tan d. A nép látmólsg msgoyngodotl. A mies megtörtént. Miaeután amint a kántor kilép a templomból, ráröffou aa egéea rátóiki evábbogáreág, a ékteiea káromlás a aaidalmaaéa köst már már kosükst emel lék ellene, midőn aa ottani magyaraág maga a pap pártjára kait s megmentették. Es az mind azért, mart msgysrai mert énekelni. A népet iagstd négy /Ögasembar nevei Kezeli Qyöigy, Reseli Jéssef, Prsnner János ée Rug János. Idsirtuk őket, hogy megtalálja őket a büntető hatóság. Mert a botrány előidézői példáa megfenyiUotéeét követoljak a megrértett magyarság s a meggy aláaott aemaeti Ünnepért. Hissaflk, hogy a haaafias megyéé püapök ur es étdamben megkeresőit Ji a kir. ügyésaaégat. Y Kllttslelés. Aa t nsmsetkö.i gyógysaeréassti kiállítás jory-ja Béosban a „Krondorfi savanyákat Stefánia korona heieaegnő forráat" aa arany éremmel tüntette kl, miben eaen elsőrangú kedvelt savanyűvis kitűnő voltának nj tanaságát találjuk. meaaylvol Indokoltabb lett veim mist ao ári\'mslkséés, mini a magyar blta\|baak mér-IsgAsek kösaátéteíénél. Kanál mindenki tudta, mintegy ér este, kogy a mérUg jé laaa, kiasaa emiitettük, kegy e malmok rovsiáeál máe eaerekre amaő többletet progaoatíkáltaki ellenbea aa seetfák hiteliutéaatnél a jövedelmet \|éval kávésabbra beosüllék a tavalyinál e ima kitflnt, kegy eat dokkal áigkajidli ts a ha esse aaaak álmára asm következett ba. A hiteltatáeat mérlegé mattal osak olyaa jelentéktelou téuyaaő volt, mial akkár a többi a letűnt a napirendről DÍyomot eem hagyva auga atéa. A asw yerhl sterling\' árfolysm ayag-talaniiotta a tÖasdét A leadott töasdén ss amerikai vseati orisis éa aa említett aa«. yorki storliag árfolyam folytouos hanyatlása miatt aa irányzat ellanyhull ée e körühaáay kikatatt a ooatiaaatalie üaletro u. Am a k\| a visaonyokat köaelelibről lakiati, látni fogja, hogy Loadaabaa nlnos ak félni a péaapiaoa niskolásától, mart sa angol bank éroapéaa késelete most elyaa aagy, hagy még a ka matlák leeaáilitásárél Is beeaélaak. A bét kösepélg tehát a tőasde irányzata lolytaa gyenge volt a nélkül, hogy sa ár> folyamok erÖeoa oeökkentok volná. Legalább aaoubaa határozott baifse állótt ba A „Nord. Alig. Ztg." csikké a franeaia agitationalis aajió ellen bagy mértékben deprimáló hatáesal veit a lőaadékre, A fenyegetés melyet Biamaiok Franeaiaormág ellen világgá booaátaaijóask látott, nsgyaa határoaott ée komoly hangú vall. Megelőate a csikket egy olase kőeleménj a kiláiftsbap levő hlboturól, a igy nemesoda ba a tösede egéeaea ezen tényének vezetnének eegedta át magát Aa értékpapír arlo-lyamok a mult két bee képaat ár^sökkeniasel sál ülnek. Valnta drégult. ^ A ioatoaakb értékpapírok teli árválto aása kitűnik aa alaatl tábláaatlM P sug. 17 sug. 26. asatt. Intelréssvény m.- 994.70/ e I98.2S 4\| os magy. arany jár. 88 i0 86.36, ö\|-os megy. aranyjár. U9.7Ö 119.80 I^m e popirjár. 87.16 86.93 osatr. magy. államvasnt 317.60 SlőJö magy. IsseéBb. bank 9126 91.26 a ő\|\|ssrejegyak 114.- 113.30 tiesai sora\|egyek ,110.- 110.25 os. kir. arany Ö.06 6.66 napoieon d\'of 9.49 9.49 vá\'té Londonra 119.60 119.80 , Párisra 47.30 47.30 „ Berlinre Ö8.é0 68.36 A BakAMelelá. Gyomor baj ellen. Eggor szóda-pasatillái; lagkalle meeebb aaar gyomorégés, gyomorbetegségek dispepeta allao, a roesa emésatée minden esetében alkalmaaandó, különösen padig a bor mértékleiiea élveaeto után a borsav öesae-torlódását akadályoaaák meg. -r Eredeti kartonokban M kr. aa alább jogysott rak-tárakkaa. Köhögés rekediség torokfájás ellen legjobb oldó eser Eggor mellpaaatillái. A balegnak aem válnak tarkává, gyasaareavet sem kép aaaak, mogafcodályisaák a légzési eaervak kisaáradátát. Nagy-Kaniaaáa kapha lók Prágar Béla gyégyeaartárákaa. A vasúti menetrend. fsryaJau eeay K s a 1ss« i\| Irésslk \| Indul II a) SésstObstjr Ssrss f. i a i " i uc ISálSn. S Ars (Inertett) , io 1. m a> it 4. s> ns. ?. Z4-«á ttj • :44IHU \'•ar Jvsgf. »SSS« np. vsmI 1 HM. IMtl b) 1mss-B4ss> •gMy i. a a IJ éfela. Illik M IT> lé. 11 s tss. v. mi bleykéL)! lé. 41 áji S é.Sl r< gw "ir 4. a SMSS. NMt 1 vscrvseM tsp. TWVkl II. a) Bpwt-PniwW 1. aj 14 Mp. 1 4 U P. 104. IS S. 10 4. M p 4 á IS p. é 4. 41 B 1 4. II S 4. S e§» SMS. tsasl \|gjrofssei 41 •Sí mrn.nmi Irsry. SOMI K) lr»\|«liot-SMN 1. » 4. 44 pj 1 4. UUflIi j\| Hl\' 4 S BWNJJt 1] 1\| 114. II f. Ili 4. Mm 1 » 4. IS E! élftl vXM KOZGAWASAi;. ■■iapeell Irühéieeie Konca Aatal éa tárta, bank- áe válté-laiet kitljdmitii) Badspeet, sug ti A tőasds rgy esalédéseal iámét gaada gebb. As smtrák kltaDatéaat ie klmáisite mérlegét, a mérleg lelllmalt miaden vára-keeéet és a kaaeea mAgis elmeredt. Máeker Ogy Myaa krdvasö mévtBg apekif elunó aaesfakmaak mmnk MtséaUd psa«af, aa llfciata kegy fololŐe jserkeaatö t fAKUA LáJOS. Társaaerkesatő: HOPrHAlllV HÓK Hirdetések: 2119)1883 tkv. saám. Árverési kérvőnya a m. kieostár végrehajtatónak, P a osáktorayai Iakée Véarebajtáat ivében. kk. állam p Aaaa seeavedet! elleni végraka\|léei Qgyj HIRDETMÉNY. A kérelemnek a végrh. tSrv. 141 fa értelmében bolya lévén, eaannél köahirré tétetik, kegy a asgy ksaiaeai kar. Imák éa a osáktorayei kir. jkiréság területén levő balmai 41 ntjkvben A i 1—6 sor SS. 192 486 571, Wt, m bna. a. Pklyár Mihály ée aaje Pap Aaaa tulajdonául fal Vett Ingatta-, nőkből PapAaaát illető ée aa M kree kal-eöeégen levő 38 m. háaaal 1SŐÖ frtra be oeSlt fele vámra talajdeaáal fsisau a kérsl-meeő m. kér. álM kieaséár \|« Irt 66\|-a4 kr. tőke kiiiullilnm lilmlml I ** őikr éa n w m vágatl t tárt etomkajláai árvaráe ÉiiiÉnik, 4« wik a köreik eákbee áttaaíualaaa Ml: 1-eeár. A ri\|rAft{<Ai a<A ml iegaüe-Mk l^ttNww télink »l» I) Kikiáltási kr a lasMiebb kitatt beas-ár, Mjria aki) U ni árverám. kittattt bir-el íof adatni, t) iriimii niiÜkwik tartoruak aa Mgaiiea twenárának 10%-ái vngyis 106 írt M kit kéaaptsmhea tagy ávadákkápea papirkat á kikahktti keaákaa letenni. 4) Vitl küswies a vételirt három egyeelö ée p4ie: a eleöt ae árverái legát\' re ewlkedáe4tdl aaámiundó 8 nap alktt e S-t ugju aaon naplói aaámitandó 80 nap alatt, a 8 el pedig ugyanaaon naplói •eáeiiaedó 30 nap alatt, minden egyei vélel-ári róeelei alán a hirtokhelépáa napjától eaámitandá 8\| kamatokkal együtt a csák-lernjei m. k. adó- mint bírói letéti péne-tárnál lefizetni. A bánatpénz aa ntolaó ré>xletbe fog be-•aámitJatiii. — , 6) Ver6 kö\'eJes as épületeket a birtokba lépáa napjálól tOakár ellen bialoeitaoi. 6) As árverés jogerőre emelkedéeekor vevS a megveti ingatlan birtokába lép, a há-relmáre kiadatott rételi bíeonjritváaV alapján, annálfogva a megvett ingnilnn hasnn. éa •erbei ee idöiöl át illetik t) A tulajdonjog bekebeleaáee cak a vételár áa kamatai aak telje lefiaotáee ntán fog vevő javára hivatalból ceakösöltetni. Aa átralilaási költségek vevőt terhelik 8.) A mennyibea vevó aa árverési feltálalek bármelyikének eleget nem tenne, a megvált ingatlan aa érdekeitek bármelyikének kérelmére a vége. törvény 188 f-a értelméből! verf veeeólyáre és kölleégáre bánataáitaéuek elveaatése mellett ujabb érvéréé alá booaáUe\'ni ée eladatoi fog. Aa érVeiée megiartáaára határidőül SIMMIk évi ektéber hé 10-dik napjának d. e: ÍÖ órája Beliesa köaeég bá-sákoa kiUUetilf, ée foganatosítása végett annak idejép végrehajtó kiküldetik. As elrendelt árverés a fentirt tjkvben fe\'J«gyesieini,l aa esennel kiadott\' árverési hirdetmény a, biróeág hírdeimányi táblájára IníWmwai VhImiiiíoI köehirré létei végett beliesa kiiaság alfttíáióaágánek két példány-le«. Oardinovroa Pribise\'ávtee, Dekánovees, Saant Rókua éa Noraknvrea kösaég elöljáró eégánek egy egy \' példány bn, ngyaaintéo a Mag) Kai ia-áb me\|tjelenö „Zala\'eaimQ lapban laeri küeaéiátel végett végrehajtató m. kir. kincstári jogltgjek igaagstóaágának kiadatni rendaltétik. Aa egyideföleg megállapitott árverési feltételek alulíri hivatalnál é Belíese köaeég kásánál megtekinlhnlÓk. Iftröi végrehajtató kéav. a kir. kinév-tár joattgyek igaagatáeáge Budapesten, vég-rakaitáel aeeavedeli Pap Anna Tárj. Potyái Mihályná Csáktornyán, a jeleálogpa hitelead KraeefDaaos Ágotha, Jánoe és Jakab kis kornak érdekében Salemegye árvasaéka ktvaikeeáaeal löll^üas. jéyákagyé vágnáaóra mágia SoHleeiiigikr Anna Cárkor átjban é« a kir. dófelUgy^íőiég Z-Egei aiegen Meittotn#k. A eeákternyal ki . jluró-ág mini tkvj ItatóI8K8 május hó 31 in. 313—1 —I. DUGN1CH kir. aljá<áab\|ié L e g uj a bb találmány- Aa oealrák- magyar birodalomra kiaáré\'ag aaabadalmaaotl, 5 oa. kir. FeUége állal V kitüntetett. liidlUMil legyek ellesi óvsser, emuerek éü állatok szArorira. Leigajabb áe. oa. k. szabadalommal ellátott ta álmányom által a legyek nem ugy mint eddig veaaáiyes saarekkel elpuaaiittainek, minek követkestébdn ea ilymóuu iu\| ilgnált legyek aa ételek és italok be való behullása állal kárueekká válnak, hait»in aa egéee légy évadi a oak egyaeri /hasénál! után is minden ItelyiaÓghÖl, killtetnek, négyféle ki* ■érleli fokoaaiban; /. Legyek elinni fotter. !akoajrtdfyok atd-mrfro, A legyek a legrejt«ttebl> helyek bÖÍjS kiöaetnek, áe aa egéas légyévadra távol tfr latnak. £gy pléhaseleneee ára 8 frt. 8. Legyek allani óvater hut tib. atdmdm. A hasra a legyek nemsaállnak, ae eeeukivöl ee a legforróbb napokban is megtartja féia-sesaégét. Két külön gyártmányban. Ára 11 jrt. RÖSER MIKLÓS , iskolai értesítése Nyihá^ios polgári An kereskedelmi Inkoláui Budspm.1, Újvilág uicza 88 •etánt, it A \| iskolai év sxeptember 1 én vr» sjxi kezdőiét. A növendékek felvétele sug. 80 tél oepoiita délelőtt 9 18, délu>áuN 8—6 úfájig i^ssLösölhető Intéznlcihiít 80 Öv óla Bfját eintnbnl tartom fenn. én i>ár 9000 növendéke volt eddig. Polgári lekül&mban a kereskedelmi pályára képesiitetnek az ifjak. Mereike-delml lekoláut egyenjogú 1 kereak. aktdénilával, s növuudékel )ogoeal* lak a knlonal egyévi Onkénteel lEOlgAlAlri. A nevelő-intézet ezentúl Köser Játtöe tanár vesetése alatt áll. Pra\|rsmaisk kívánatra^Ingyea RÖSER MIKLÓS i ■ I fi. j , J&jwomwsinoly^ bögöly, aauoyog, muslica, daráae, kolumbáosi légy slb, legelón, oraaágu\'on, ligeten, erdőn, éa fogatben is a barmoktól ea egéas légyévadra eltávolít tátik. Kétféle ehemiai káeailm. Ára 9 írt 308 2415 4. Legyek Uni évaser Jtiilöníiaen iat\'lldk tzamdra. Ennek hasanalalánál a legyek egása évad eláll nem találkáinak" aa isiálóba. A aser maga aem ember aem állatnak neui válik »a«g vagy egyéb által kellemetlenné. Nagy pláhas«lencsákbeu 10 frt. Bővebb rételeteket a hassnálati otaai táaok adnak. Aa árak Béoben, a leboralo-riumban értetnek, eaomagoláa külön kölleég ben aaámí1 Intik M. Vidéki megrmideléeek a 1 péna avagy ^-ának loglalónl való beküldéae ntán e maradéknak pedig utánvét melled veié felvétele mellett küldetnek meg. Firoktár: Béos. SaásitsafsiSaasss 31. TKHUEL J. ea. kir. mab. hdajdtmoa tgyedüli gyártója ás feltalálója a legyek JEmt ónt eruek. Pa Í1 Ü2 & 51 a^ «m S © 8^ _ ^ II j Saa a s> a 1 8 g>> 5 í f\'í fiiífli •ö O oi ■ C -g £ s í- a ab ! <3> jm <X> :1\|1 lik M c \| js o ><n CQ ■ • & IsII teli} íj Őt co as s Q-. 3 N co GO OUTJAHR éH WÜLLER 188 8 - 86. B U D A PESTÉN. El hő bndapenll Trh ur, roMe iMWfa h gaada^áal i^pcyár a ■mr\|\|\|ikkl ktvaelábee, ajánlják nelid bMfkefeetB áe jevMotl! gyártmánynkkt mint í iTrlemrtk gasAa- nag naáasAra : \\Ju>QUuy ÜtéfU/r/rptk, jStrlelfi toaiilk. Kid oi ietu notuo\'ák, mmJj ötccakiivtíffók. p$m[Jior»njl>fk. B®^ láAIAmlageaaégek I malmok számára. ÍDupUmatmok. Malom Iriturheiigertk, Gabona oatiálytó hm-\'parsán Koptatógép,tk. DartwúUutíó fét»k. Torárok, Dataeíat^k. Halomi alkariré- asek: Tronamiaaiők. Stijkortkak. Baalaleamestek: Ck4p/6ffproaiék. Lihktvgr¥ uüdk. Koptotó-Unifcck R\'itpoly fámnak b. Arjegyiékek kívánatra ingyen éa bérmeatve. 1 O * X u 1 ^ • 0 I V 1 > 2 ű I BROGLE JÚZSEF gyár: kllaf éámt mt. Raktár: váel kárul BUDAPEST Aiánl/ámindenf4iiiiaégi kláliltAaea LilhniMott Trlear jelt r \' j v«ltbal«iMÍUkka>. Oabona tiestltó-rostákat. IsBge rí-morzsol ókat ,r\'járgány-csépl6gépekcté" LjfikmMta kaailetl l» HK«k» I aak. uébéstftl éo taokakal Méiokra asabadalnmaott hármai ekéket IStSw^ga^^aawá rkélal raéplógép-lemezazitákat göseaéplö éa járgány eaéplőkliöa. retudrii Sfjéb yki-i 8CHHID H. ssakidalmáiett aeiueti reefát, 1883. »uf. 3-aB 17^87 n. Utt mUltlmni mlat saySSl\| \|tfni\|«lt kyértéja. h«fjaága: 4\' áM aiagu éi f 4" asétss, »ulj» (0 kilo én fiö írt 876 bB W ArJoamékoh klvasssiiro Ingvem éa bérmseive. / ■ i Világhírű utazások könyvtára. Ujfalvy utazása PáristóLSámiarkandig A Pergaoaii, hmdsRii, ée oyügati Szibéria. Egy párizsi iiö uíi élményei. Illa : Ijfalvy-Bourdon. Hárfa. Jegesitett magyar kiadás. Egy-tgy füet ára 30 kr. Havwkin f—S Üaat Jriaaik Mg: Bucb der Erfii dungen, Ge-werbe und Industrien. Io 8 B&itdeo oder in etvrs 12Ó Lieferungeo. Aekte, gáaaliea aaparieitete etarfe vennehrte Alfláge Uater Oberleitong ám fii jl\|lllll\|l/lfáll F. Beuieaax. Rudsckae auf a lei Oebietea der gewerb liekea Aimlt und der engewandten Wirneaaebaftmi, BR Un seae Tesl-ámusnfsn, snUreMM Tea- Újdonságok a kőnyvpiaezon grbülfen, Famílleo, deren 8öbne sieti irgiud einem Zweige der Gewefrbthátig keit zuvrenden woilen, kurz Allü, derei Bemf oder Iotereeee innerbalb des Gebieiee des flaodelp, der Gewerbe and der Industrie lieft, verdes io dem Wetke ciné rrielte Quel\'e der Unter-hsliung und BelibiUDg fioden. Kicht mioder íst daa Wérk deo Stadt-, 8chul-, Voiks- und gewerblicben Bibliothekea ele eiu ebeoso praktierbes wie gediegmies Haod- und Lefrbocb zo empfeblen. \| %m ioafQlirlIebe Pronpekl mit j llliKlrtiloiiF-ProbeD alod grttla an babén Jeáer strekaame Haadverker, sowíe der Tedkstíter, der K8aatler, der Lebrer, der geMidete Leadwittk otad Ofttarvar emMar, dar Kaafaaaaa aad aeiae OemÉáfla- 1ARM JÁNOS összes munkái 86 füset á 60 kr. Zddig megjelent t fosat Das moderne Ungarn LDta Uegara wk sis aleá selbat achildere") le Kesiys wmí Iklnea voo Jobáun von Asbóth, Dr. Ágsy, Lüdwig Algaer, Slefan Bertáin, Aifons Doiiaer, Wolfgang Deák, Kari von Eötvös, íjrof. Dr. Q. Heniríck, kfaarns Jókai, Ladwíg Hevesi, Ottó Hermáim, Kolomao voo Mikszáth, Dr. A. Ötvö«, Franz \'von Pibzky, Dr. I. Pssteiner, Eugen Pélerfy " BvFr. ^iedl, Gráf Autón Széosen, IlujSekflU, Prof. H. Yambéry, fftri a. Prof. £. von Bodictky hersusgegeben von 4ir. Ambrog Neményi Nagy 8 sd rét 86 Ív. Ára díszes kötésben 8 frt. 60 kr. (postán vidékre küldve 3 frt 80 kr.) kötetlen 8 frt. (vidjékre 8 frt. 20 kr.) 7n r i a i m a : * ; Die Epocben der ungaríschen Lile rátnr. Von Prof. Dr. Gnstav Hcinrich Alexander Kiafalidy. Von Anton 0\'ráf Ssécsen. — Alexander Petőfi Von Piof. Eugen Péterfy. —\' Johsnn Arany. Von Dr. Friedtlcb Biedl. —.Das miga-iiwjJie Voikslíed. Voo Lndvig Aigner. — I IJngáin in seinen Denkmálem. Vóu Franz von Pnlszky. — Die Wia» nschsft uud ikre Institote. Von Otlo Heimsnn. — I Ungsfiach-türkiache Beziehnngen. Von Pfof. H. Vám bér y. Die nugariecke bildends Kniist. Voo Dr. I. Pasteiner. — Dia ongarlseke 8ekanspíelknnet. Von prj A. Ötvös. Másik und Mssiker der Uagam, Von 8tefsn Bartalas. -Die ungarisebe Oper, Voo Msx SebüLz. Das nngaríscbé Parlament. Voo Dr. A. Neményi. — Der nngaríscbé Kleros Von Kjeri von Bötvöa. — Der ungarisebe Ade). Voo Jokann von Asbótk. — Dér ongarieehé Sóidat Vön Hsnpt- j manói Aifons Debzer, - Ungarische Fraasp^ypeo. Voo Dr. A. Agay. — Ungarische Sitten und Traektso. Voo Welfgkog voo Deák. — Aos meíoer 8eksospfeler-Lsufbahn. Voo Maoroa Jókai; r- Budapeet. Von Ledwig Hevesi, -j- Dps oogarísche Tiefland. Von Eolo-mauii l voo MikszAtk. r- lm kromirén Xj^idJj Voo Törs. — Die Laadwiitkseksft Uagehm. Voo Prof. fiogen voo Bodiczky. Cotta\'sche Bibliothek der WeHllámrmáiir addig moffjolmtek: Goethe 7 itfset Dante Schiller j 7* a Kleist 8ehakespeare 6 . Platen Leasing Lenen Ghainiasd 1 ~ Moli re 5 n Körner 8 v Calderon 2 fttaet I e 1 1 1 e 3 . .—V ------------3 „ ditaaa hálWá$ut agétz-n vdasoubn köm egy - egy kötet ára 60 kr. Jpodis mi Ulti ti ktplutó Sterne Carus: Sommerblumen. Mit 77 Ábbildongen io F rbeodroek and vleien Holxaebiilüen. Mh Teljes 16 flsette! á 80 kr. flOFTHállV CL ^ BOTANItSCHER BILDIKATUS nach DE CAJVDOULE6 natflr-Ifchem Pflaraenaystem. 85 árIn cúíutrü ftMa att tiltattiaitm T ex i 15 füzetből á 60 kr. üeyse Dr. I Ok. A. Állgemeipas verdeutschendes und erklárendee FREUDWüRT^BUCH. 17 fÖteeáM á 96 te \|f Efllönös figyelembe \| ajánlom, következő szépen ki- I állított beazélyeket a nép j számára: smlmden kötet ára 95 kr. Jós és csaló. AZ ISTEN UTJAI Agyiytogató. A kártya jé^la^ Az elhagyott bányatorkolátnál \| As irtátknul elitélt A kincs ásók. A fösvény titkai. Vallomás a halál előtt. mg A szerelem hatalma. A rabló leánya. [ Szerelem és gyűlölet. 1 kdayajalaáeég követkszaéoyei. ARANYKA. Az olasz boszm\'a. • Fentebbi művek folyton raktáron vannak, FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy Kanizsán és Csáktornyán. IWtti Fltop lük