Zala 1884 09 szeptember k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	15.33 MB
Keltezés:	2010-05-26 14:15:06

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	756
Megtekintések száma:	3052
Leírás:	Zala 1884 szeptember Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 39. szám. Nagy-Kanizsa, 1884. szeptember 7-én. XI. évfolyam. KXmtHXTWfcG És KJADÓHIVA TAL: Sajn atcu 4. m. Mteéw • UpHMUimi réntovoutkosá Uei^Oej, továbbá lÜMlhik, hluA-' tartások, biilitinb laMdc wttsaufök. BérawteUta laistek ciuk Urncri ke-•ahUi fbgftdUtMk B\|. K tataitok -viasaa mm kftldctatk ; ZAIuA POLITIjKAI ÉS VECYES TARTALMÚ HETILAP. A Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy-Kanizsai- éa Délulai Ukarékpénstáralr, Baukegyeaalet. — az Alsó-muraközi takarékpénztár reszvéoj láraaaág és önsegélyzó izövetk. hivatalos közlönye. gLöfJzvrfeu iaia m ám.....C ftrt. — fűéin.....i . K», Imp . . . ,. i í a, HirxUUwk jatáayoMs marittsta«k ÁroSfct ■ apák Untaim Ulnlttmé-■y.k SO kr. Mlmdüos félll 10Ö mAIi I frt, awmial áriádra tatot 'j, kr. Nyltttér pstltsora 10 kr. Megjelenik Nagu-Kanixsrin heten/cint egynzer: Vasárnap. Városunk enelkedése. Kanizsa szemlátomást emelkedik, ami a külső csínt, a városiasságot illeti. Aki városunkat csak ugy másfél évtizeddel' ezelőtt ismerte s most újra betekint hozzánk, az méltán elbámul azon a változáson, melyen Kanisaa ez aránylag rövid idő <alatt általment. És jogos büszkeséggel állhatunk elébe ösz-■zehasonlitásnak Kanizsa és más, hasonló nagyságú, dunántuli városok között, nem is szólva az alföldi „városokról,* melyekhez képest Kanizaava. lósággal világvárosias képet nyújt Nem agarunk most régen történt és régen méltatott dolgokat feleleveníteni. A régebbi reformokat és újításokat a maguk idejében kimerítően fejtegették és kritizálták mások is. Eh csak futólag akarjuk felemlíteni azokat, amik a legújabb időben történtek Ott van mindenekelőtt — maga a táros járván elől a jó példává — a főtérnek és főútnak valóságos mííuttá való átalakítása, mely most be lévén fejezve, igazán kellemes benyomást teáz mindenkire és á táros szépségét netn kis mértékben növeli. Ennek a munkának a sikeres befejezéséhez csak őszinte szivvei tudunk gratulálni a, létesítőknek és — magunknak. Ott van továbbá az nj kórház, mely eltekintve attól, hogy régóta sűr-gŐs megoldásra váró hiányt pótol, a város és megye áldozatkészsége folytán oly slakban és oly módon épült, hcjgy csakugyan díszére válik Kani-zaának. Az uj kórháznak még az a nem csekély fontosságú feladata is van, hogy kissé elhanyagolt állapotban levő környezetére is szépitőleg és neme* sitőteg hasson és talán nem remél-képünk alaptalanul, ha felteszasük, hogy aa uj kórház épület ennek a feladatainak is meg fog felelni Talán az uj kórház elé megkapjuk a város által olyanuyira óhajtott sétányt is, mely- i nek ott volna legalkalmasabb Itelye és ha ez a kivánságunk is teljesül, akkor ! már egyelőre ebben a tekintetben nem is marad sok óhajtani valónk hátra Mert nem csak a város teszi meg \| a magáét, hanem a polgárukon sem múlik, hogy hozzá ne járuljanak a szép czél eléréséhez.. Ott vannak szók a legújabb építkezések, melyek részint be vannak már fejezve, résaintmég folynak és a város csinosságának emelésére nagyban hozzájárulnak. Azután itt vannak azok az építkezések, melyeknek kivitele m^g a jövőre van bízva Itt van pl. a régi kórház helye. A régi kórházépületet a legköze lebbi napokban á* veretteti el a város. Az épület a hozzája tartozó kápolná vai együtt magántulajdonba megy át s az uj tulajdonos valószínűleg monu j mentái ím épületet fog emeltetni erre a \| szerencsés fekvésű, nagy telekre. Talán a polgári egyletet is felébreszti valami vagy valaki az ő hosszú lethargiájából. Talán összeszedi msgát \| és végrehajtja szép és szükséges épít kezési teivét. Az üj-utcza kiépítésére is hatalmas rúgó volna ez az építkezés, az egylet igen sokat nyme Vele s a város egy díszes épülettel gazdagodnék. A mi magát a várost Hlet), nem mulaszthatjuk el, hogy ez alkalomból újra kifejezést rie adjunk legőmintébb elismerésünknek azért a buzgóságért jés bőkezűségért, melyet a város szé-pitési és épitkezési czélokra fordított. Megköszön , ük ezt az egész ^polgárság nevében és- küsztfnetUnket megtoldjuk szzal az óhajjal: vajha ez ne lenne minden vajha a buzgóság ne lankadna soha s városunk folyton gyarapodnék, emelkednék, szépülne. Jól tudjuk, hogy ez óhajunk teljesülése ujabb áldcízatokkal jár s hogy a város jövedelmi forrásai épenséggel TARCZA. A boldogság dalaiból. 01 ne lássak itoka bot m/. Ke perdüljön toka könnyed / — JAsdf angyalom, a főid oljf rút; Ke. ejti teá drámakötet í Fájdalmadat adjad nekem S rétid öröntöW) in mindenem! Mer t his£ nekem 'meg nem árthat, i Le néni sújthat, meg nem Ölhet, 'Hám ka uakad minden hinti 8 teöm raknak minden teihet; At én lelkem meg nem gót nped: Félistenné teu ttereJmed. Farkas Isire. Vándorló Madarak, A .Ista av«ka tirewj* — Tiszták Mmsaakértö publikum, ne •MÍiftóstsartl megijedni et^l a tudományos itB wimtöi. A Srytbiából kivándorló ösais-gyarolt árut gondoltak kevésbbé a konsé-nyosbat* léghajó probkaiájának ftenard ka-félAH\| «snnt való metoMasars, mist a mi-ii kavissé van nekem •atáadAkombam, mpeg) tatté-kevesM omühötofiaí tUsaaaéssel tegyem öaokaek még terhesebbé Él ss aaragy ta sok^t által eaak keiiet leáll vislH, terhes Hete. Nem, — asm vagyok «4y legyeitaa, amilyen a aevem ttflttt Islisl-tfék. M asatáa, flsoaiSa meivaRma, RadoM lesára köriUbaftŰ épen saoyit SféikoInfiÉhos, asmt sm—\|fcrs I botsnikai ismereteim terjednek. Arra pedig tanúim a boldogult követ vAlssztAsi időbeli \ olt kortestArsaim, kikkel szkorábaa nagyon ; sok kirAndulAst tettem, hogy a búzát nem : tudom megkülönböztetni a rozstól. Azok a vándorló madarak, -melyek-] röl én ssisonszerüleg — alkalmasabb tárcza-I anyag hiányában — "irni akarok, nem any-{ nyiraa rendesen ismert madárfajok közé, mint j inkAbb az élő Allatok amaz osztályába tartoznak, mely osztályról mióta tagjait Plátó \| elnevezte kéilAbu toUallanoknak, még a gyengébbek is tudjak, hogy az emberek értendők I alatta. TehAt az én tészekhagyóim az em-j berek sorAban foglalnak helyet és képviselve vannak köztük ugy az emberkék, minta ! valóságos emberek is igen nagy számmal. Az én vándoraim, inert'miután elmondtam róluk, hogy ember lé lek. immár bátran el-\| hagyhatom a madArtitnlust, annyiban is különböznek a iészekhagyó tollasoklót, hogy épen abban az időben térnek hasa, mikor a madarak készülnek útra kelni a melegebb i tájok felé. £pn a nagy meleg ideiére hagynak i't bennOnkei és az évnek csak tíz bó-I napjában — hntswnak itt aá!onk Mégse találták volna ki az én vAndo-!' raim kilétét ? Nem tehetem fel. De hogy a i gyöngébbek Múl is tökéletesen msglegyek ■ nyugodva, meg azután, mert aitóHáiez, hogy az önök tftrelmének is ép agy végére járok, i amint végére járok már a második papirha-I sAbaak(vulgo aaiyanyelv),—kimondom, hogy est sa egész Ártatlan elmefutiatást- az isko-j lAs-gyerekek beruÜcoIAsa juttatta tollam be- Oh \/oMű%í korszaka A mensá mensae-j nek, a pún háborúknak és Corasiias Nspos-nak! Kezdve rajtátok, végig menve Julins j Caesar emlékezetes hadjárataio, Orros Ovid I verse költeményein, aa aJplw és ómega \| ■Ésstsrirt— birodalmAa, magsa*vs Ható ) inlisrflÉl, Oesro bassédsit, Lésima fö(iegy- nem kiapadliatlanok Éa. épen ezért csatoljuk az előbbihez még azt az óhajt, hogy egyéb tekintetben is legyen ott fent a városházán a kellő buzgóság és jóakarat Rendezzék eszélyeaen és czél-szerűen a város háztartását Már volt alkalmunk foglalkozni a városi jövedelem fokozáaának kérdésével. Rámutattunk azokra az utakra éa módokra, melyek segítségével ez a polgárok ujabb megterheltetése nélkül is lehetséges volna Amit akkor mondottunk, azt fen-tartjuk must is. Szívleljék meg azok, akiket illet Ugy azután hsladhatunk tovább, anélkül, hogy a kidőléstől kellene félni. jpnév kezdetén. (H. Bf.) A vakácsiónak vége Mint kelő tavaszszal a vándorfecskéit úgy térnek vissza közelebbi éa távol labbi vidékekről a múzsafiak, hogy a bekövetkező tíz havi szorgalmi idő alatt folytatva tanulmányaikat mind köze -lebb jussanak az eíéjök kitűzött czél hoz. A néptan<»da legalsóbb osztályától kezdve egész a középtanoda legfelsőbb osztályáig megtelnek a tantermek a mindegyikben elkezdődik az a munka, melynek nyomán, ha az lelkiismeretes, gondos, Magyarorazág közmivelt-ségének szép jóvője, szellemi s eszel nem kis részben anyagi bddogsága sarjadzik fel. Már más helyen is elmondottuk-Magyarország közoktatásügye az egyetlen tér, melyen l^Konyos elégedettséggel pihen meg a szemlélő honfiú szeme ; bizonyos tekintetben neutrális tér aa, melyen mindnyájan a politikai subjek, tivitás elfogultsága nélkül találkozhatunk. A tudományoknak, az ismereteknek nincs sem mérsékelt ellenzéki, sem szélbali mértéke; mindnyájunknak szent, közös Ugye aa, és mindnyájan belátjuk; hogy e jelb -n gyŐsünk A közműveltség1 általános terjedésével, ha aa oktatásnak egyszer gyakorlati éred-ményei mutatkozni fognak, lassanként azon eszközök birtokába jutunk, amelyek aegitaégével íelveazazflk majdan a versenyt a müveit népekkel az ipari foglalkozások terén Ezen tudatban még mindig némi sajnálattal konstatáljuk, hogy kötönsé günk még mindig a kelleténél nagyobb előszeretettel keresi fel gyermekei esá-mára a szaktanulmányra előkészítő közép tanodát, éa még mindig kevesen vannak az<>k, kik czéljaik teljes tuda \ tában a gyakorlati pályára eltyéazitő iskolába küldenék gyermekeiket Tisz- " tán a hazafiúi aggodalom mondatja velem e szavakat s nem besaélek pro domo, amire talán sokan szavaimat magyarásni hajlandók. Pedig az aggodalom alapos. A minap is egyik fővárosi lap terjedelmes és jól érvelő csikkében odsmutatott, hogy középosztályunk nem tud szakftani a hagyományos asokásokkal; akárhány gyermeke van a aaülőnek, legyen meg nekik a studiumra való tehetségük, vagy sem, csak a gymnáziumba küldik, ha sokszor előre látják is, hogy a fiu gyenge tehetaége mellett alig képes keress-ttll vergődni s 8 osztályon is, s talán a studium közepén lesz kénytelen elhagyni az intézetet és más pálya után nézni. Mennyi jóakaró intelem hangzik el a pusztában kiáltó ssó-zata gyanánt, hogy tudós emberünk elég van, hivatalnoknak alig ran tér s hogy a nehéz szakstudium nem mindenkinek való; a viszonyok is tel.esen megváltoztak És a mi a fő, a gyakorlati pályákon még mindig csehek, németek, morvák élnek meg szépen és gazdagodnak. Ki hitte volna, hogy ujabb alkotmányáé életűnk 18. évében is lesznek még olyanok, kik a munkát össseegyez zéseit, Vergil hexametereit, élvezve Herodo-loat és Homerost és a Parnasszus legtetejére felszállva Horáczins irótársammal, útközben teleszedve a zsebeket ó- és qjkori történelemmel, a lapos és gömbös háromszögtannal, a magyar klasazikn-ok és nemklasszikusok életevei és mQveivel, a természettel ugy rajzi-, mint tsnilsg, kisujjunkba véve a khémia valamennyi titkát, imádva istent, és tánulvs filozófiát — boldog kor azoknak, akik túl vannak rajta régen, —i de axt hiszem : még boldogabb — bár öntudatlanul — azoknak, akik benne vannak ! Csakhogy ilyenkor — a berukko-lás idejében — ugylAtszik nem épen tol-ságnsan boldogoknak éneik magukat a kü lönféle fiatat urak. Csak végig kellett menni ennek a hétnek az elején, a kanimi utczák akármelyikén és nézni s szomorkodó kis srezokat, kisérve a szőlőktől, akik fiókA-ikkal együtt vándorolnak igazgatótól tanárhoz, tanártól másik tanárhoz, másik tanártól kvártélyos. kosztos asszonyhoz, koszton asszonytól könyvkereskedésbe; onnan néhány bemutató vizitre; — szegényeknek, agy az öregeknek, mint a fiataloknak alig niarad sgy egy pihenő peresük I Már ezeknél az uj tanrendre berukkolt fiataloknál sokkal különb ksdvftk van azoknak, kikre a mult tanév végén kimondták a •maturus«-t Ezek most b&sskén feszelegnek a korsón; a hivatalos méltóság jeléülcziga-retta a szájukban; ol yan diadalmasan tekintenek körül, mintha két hónappal ezelőtt Ök nyilvánították volna »érétt«-ekuek a tanárjaikat Sőt — horreodum dictu — sgytk-tnásik ss esti korsón még s sétáló kisasaso-nyokra is mer kacsintani éa akár elhi-szik, akár nem — olyant is lAltaa^ aki ott a Misalsj előtt seehssebriu-bsai lépegetve bőkys melleit, olyan tűzzel kmfizAlt, minths legafatbb is mAslAl bóospos kmsnsos tett voloa Psstsn, s Hangtibaa PdSig csak most készül oda! RA is nyomatta a Fischel nyomdájában a vizit-kArtyájAfa, hogy •joghallgató I — azinskrip-czió nem volt meg ugyan még, de hát az alkapitAny se bánja, ha kapitány urnák ti-tutálják és rosz katona az, aki nem akar tábornok lenni Különben ezek a jogász-, filozopter-, és medikusjelölt urak nem tartoznak abba a vándorkalegóriábn, melyet e sorok elején voltam bátor futólsg jellemezni. Ezek most, az ősz beálltával hagynak el bennünket, magukkal vivén egy Alélt kflzdelmea, ma golAsos és drakkos kor emlékét s itt hsgy-ván számtalan sóhajt «felsőbb leány«-ok és egyéb tAnonakolai növendékek keblében. Ott fenn majd valóságos jogászok lesznek : eljárnak a jogászbálba, tagjai lesznek az athletikai klubbnak, törzsvendégei a Pohlnak és BAtorinak, kurizálnak a Fiúméban, — -ne tessék nevetni — párbajoznak, irtóztstós rombolásokat visznak véghez különféle rendbeli szobsIeAnyok szivében (finom társaság van Pesten) — sőt, ha marad aanyi ide jók, még az egyetemre is elnéznek, ab czugolni a balekprofesszort, szegény öreg Wenczett És! ez elé a vándorlás elé aggódó savvei tekintenek a papák, kik szintén átélték azt a Sturm- és í)rang-Perlődét, hűségesén kérték minden elsejére a gázsit minden tizenötödike táján a pótlékot és minden huszadika után a kétségbeesés dalait zengték igenis prózai levelekben. Most csak ezekről a vándorokról akartam iraL a publikumnak nem tudom mekkora örömére! de magamnak mindenesetre gyönyörűségére. Mert kát éa is ArkádiAbSn születtem, tudniillik Ujvidékss, he ugyan érdeklődőek ez Iránt. LOPULCS. 1 v-W-i tetlif tőnek nem tartják a mftvelta'g-jjel a kik néhány osztályt járatva mektlkkel, exeket jobbnak tartják. mint sem hoj»y valamely, tinites (* koMo i>s<>r^lom mellett, emberétIliindttfoiiu-taiU\ iparra Noril«i4k. A sxaktudo mány torén a középszerűségeknek fel-gyarapodása betegei állapotra mvit t é* botéi n állr. pótra mutat a túltengés, lm axjxalumely téren beáll. Nekünk Magyarorsaáir-di annál is inkább Asorgalmat éa művelt ipan sokra, kereskedődre van sxüki.'giliik mert most ax autonómia, a* Oiireudolkexcai jog a politikai és polgári ko chW^ek. ax alkotmányos jo£..k isméidét felte-teles. Mindaddig pedig nx nlkotnvi nyoa jogok vahVli gyakorlatáról »»S nem lehet, mitf a« alkotmánya kai binS jadgÁr lapda leint politikai pártok k etében Sokaxor kérdezem magamtól : Mi lehet ax oka annak ln»gy nálunk a munka nagy tere még «>1\ kevéssé van elismerte ? l'aak a politikai Inm dabandáxás túlhajtá«ábau találhatom okát, amely tétlenségre vixi nx em bert, ebből ax elégedetlenségre A ki a munka nemesítő én meg nyugtató határa ismeri, aliglm talál valami jót axokhan ax éretlen politt kai vitatkoxásokban, melyek izgatottá tömik ax embert és « ly haragba, s vk axor gylllölaégbe lovabál, mely nagyon nevetséges volna, ha oly txomo« ú nem lenne egyszersmind. Egy oraxágban, eg\ nemxetiiéi sin-csenek ax iskolának oly feladatai mint nálunk A haxatiságot ápolni ii« mxe ti«ég iránti aseretetet mentül melyebben meggy okereztet ni, a nemxet lenmata dása iránti reményt folyton táplálni ; a jellemeidéinek ne mellett a műveltségnek alapjait ler ikni nem kin fel adatok Kxek a feladatok várják a magyar tanári és tanitói kai' a jwvo évben is. Ki tudja, minő kUzdclqjv tárjak ext a most növekedő gcneWc/.iAt ? K kii delmek ne találják váratlanul a nem xetet. A tauu ó ifjúdig, távol e párt-nxeiivetl'lvek dicstelen mozgalmaitól, erősöd ck jellemben én sxellembeti és különbség nélkül ktte őket egybe a lmxa iránti szeretet etö< kajK^a Iparunk és földmivelésUnk. Iparügyünk előkelő zászlóvivőjére, gról 7.ichy Jenő urrii. minnpáhán axt monda valaki, hogy »minden drrtga jóakarat mellett is, ax ipart a loldnnvcles eiöti dédelgetvén : nem lAtjn a Iától ax erdőt! (?)« Mert biráló szerint a magyar ip rexik-kecskéknek (lieinmerex ax indokolható elmaradásnak. és eliiuere»>az ujabbi haladatnak) ftvtH jf/H.if.BÍ«fM(indiai és atrikai nem léteztf gyarmatainkba). exeket inkább csak ma^nk a magyar földművé* ga/dAk veazik, ha vefceftk, k » penxuk van (mert sok mágnásunk meg kpxlyugotnl>\|)U ím kultoldrül hoxatja). Teliat: ha a magyar lóldmuveanek es k«\xepbirtok<>snHk iK'n/.e vau.'akkor \en/i ex a magyar iparenkkeket, tohat akkor ie^x pénxe a magyar i\|>artv<iiak i, e^akin akkor % Tehát a ki óh;i\|tja ax oko/atot, ke>l óhajtani rt.. '.y okot ih. Vagyi aki magyar ipart akar daikalni, elohh kell dajkálni a m«g)ar htldmuvelest! ex leven nx ok \axy alap, a mindnyáj uuk let leltetele; mit ax lr imájában is, na^tonta kérünk ax iiaenadta inin-deunapi kenyér! S magam ím axt hittem, (logy e pyllo-giainut i^ax Agahox e vUAfDs helyxe? s/ulte okok nag)hatalma»<Agu e^ejciiex (mert lam földműves onuiag vagyunk j>er eminewexiam) elleoaxó se tér! ? Éh ime, viH-nxaja i« van a kartonnak ! Axért jő meghallgatni ax ellenérveket itt ia. Nein tmisxAj rugli>n meglogadni: etóhh ' eak meghallgalni, HxelhVxtetiii. axutn valanx tani. Kx ahőleeerég, Ittleranexia es exelyeH-seg ! Mert, ha ax ed'enokokat exAfolgatjuk, meg jobban ragaszko<lhalunk Kijat okamkímx Noét, midőn xxőlleinket a fliloküs^ni, a gyártott U»r, luxinoxó kufAr«;vg, ax Ai\|»ale, g>enge vanu'endaxer, piaexok eke«/iee, ke-ve lőrvéo>boaiai vedeleiyi, gabnakivitelünket oláh, i»tohx, amerikai, »í»t nuMtráüai ol- > eó, buja őMterme'eH (a hol már mAjuban aratnak e.n talán 1 évben Ü-xei in ; hol a »xüx f^d eke nélkül terem, könnyen m>katk drága va>uii larilaiuk (uuk uagy i\>abfn üxé rak kexébeu vauoak) +<U Midőn gyapiujóve«ielinünket a deUzaki kónuyü birkntartá (a hol telén i« kint telel a nyál \ reg lepipáha. Midőn Amerika halon huott erte«e x^irjával «i»»<i«ir. Midőn nyer hut in jegvagK.inokbtD fagy-gya«xtott őkn^kben -xallit ax élelmen ánglm. Midőn eddig közelről gyom guhita ké-wxiteMÜnkkel előbli adhattunk buxát a németnek. moel a nemet gabnavevő, (ha áng!iu< ím) ha etfvet gondol, bevárja ax amerikai e« auM/trali.ti l>u/a ideerk»x«^et, addig eak napoakéntit venx oie«» i— H Irtert, mibru mi elvérxünk? . ■ . Axutáu tex hevá^trlatt, iH-nae, a nagy kinálat ineilett,imvg oleitóbbau. Mid«>n »• hat gn/d:iaagunk majd minden foáifát. nx erőxb veraeny éaxok niáa ok veg-vexxe'ylyel len > eget ik. Mont ax őnvüdelem végő kéinegbees«l-találékonyvairot fae»ar ki a büa magyar mongol ko\|K>n)ájál»«tl. Mo.it áll elo eK>\|»ár j«'» haxafi Veg-j«» taneeso^al, (uuui iuoí«u«xt a haldoklónak) mondván : >Kortluliunk maguiikhoxhajkaljuk a magyar i\|»arl en \|telkereMkeIÖHt, axert é.n h'Mjnha csak —agyar tyntxxd\-k-.t v-t<-t o«ia t;a/dagitjuk a magyar iftarool és magyar keirv kedőt, hogy ex sok teg^ldel, jőaxlallariav«al dolfOxkatvAn, maga ih jol megve«xi Luxánkat, borunkat küllőid nélkül U. Kx lenne a vi/'tfi ielv Korban ax iparé, n áod rurban per, iiio\|>hx, a mexő)(axdaágé! No lám, nem ia olyan lonax casiM táu? Megxivlelére méltó. I>e nex/uk e«Hk, mintha ál-logika, takart ver, sánta »yllogiu<u« volna? A kulo-lánum van eloxmenyul cwempéaxve porhin-te^ul nekünk jámbor agrarniMi>ki ak Sisemeink kőxe ! Mordja uyyani.H ..Magyar ipar«>zikkeket véve. gazdagítjuk a magyar i\|arv>»t<, hogy meg-vehewe terményeinket! KóMióniUk í»/.e\|»eii ' ott vagyunk, ahol a madi xnido. Vegyük mi gax«lak a magyar ipanxikkeket de miből V 8 nőt 7 Irt oh Uuáhol? YiM-/ük, A< le^x miből, aduuk ha lesx miitől. A .nmeH-ből enak a jó btlen vehet, adhat, (uo meg a Intel) l'gye, hat hiettin a földművelő ax jm tt vl'i a mi remeiiyl»eli jobb oi>uuk-nak? ugye, hogy ext kell előbb leldajkálni, úgy axu'an ennek einaáu élődik m«g majd mind a lobbi . ij»ar. kert^ktsleleiii. de meg a tudón akadémia ih . gts^raplnai lekve^ünk Mxerint ih ; ex pedig keuvuerhely/el, ha a negy lolyam ea harman i^n-x vuanyait elhagyni ueui akarjuk — \|»edig neia akarjuk ám! • Tehát megia a hdd nio/ »g. Tehát >ne bánt«d a magyart«, vágóin a jó ágrár elvüeketv' S/egit>ük a lo!dn>uvele»>i. exxel •• jn'r Uiopü/ -- segítjük ax ipart ih. Kx ax egye-liea, tehát a legrövidebb ut ia boldoguihatá-Hunkra! Ama/, mint ho«Hxabbui, las-»ulJ> gyógyír exen akut lukban! Mert ugylátaxik válság elolt állunk! Ámde a hoxaxu ut ih )obb, mint a sem mi ut! S, en ihIi'h inag>an>U', s»>kat kiálltai le mar! Addig ih, míg e végső orvoMág \erl>e, gyakorlatk» megy, inig (ónak bixonyul oh gyog)ulánl hoz, auldg ih mitl»n (<> netiieH erény), tiiVó«<if (lkodban van), niUalton (járj hétköznapi ruhádban unnej-en in), (ingyen ka^HKl', k» (hogy itt élned halnod kell), tu.l.f (ltogy igy muHaáj), meri neked elned kell tul a második miUeuiuoion is)' Ugy legjen! ll/.ltiANV KÁKOLY. Csarnok. Gr. Széchenyi István három szerelme. I.ATKOCZY VIUÁLY-il. (KuljrtaUa «• ) * «. Alig lejlíMlott léhát SziVhenyi vonzalma xalósaK^ erxelemmé, már előre ih l^vaKták ax ut\|at, ami ax akkor uralkodó nexetek alaji-ján Hókkal könnyel l»u kep/eih'.'tő. mint mai napság, lienriette hecvaegvöt ih nemsokára am»\|ir;t hozták, ho. y inlalkoxni nem szeretett Sxeeheuyivel. Midőn ax utohliiuak apja meghalt e a kote enM«g\|»aiaiH jk»J a gyAsz a liut eitavolitolia a taiu xiermekből, ax if\|u hen xenoO umegkönnyebbül ve ik)' óhajtott : • Mimi mar nem mhet bálim en nem hozhat engem mindenkor xavarba « Itt íh gjőxel-nieseu állott elebe ax elvitelét en alig Ujitá lueg latog.ita^ut, mar ih oly hidegncggel fogadlak, uiely mmtiuí kitMeget sem hagyott lenn ax iránt, hogy a vúxuiyt komolyan vonni e/ev'ül már nem lehrt lhV«kcwnor han-guiaibau, de eg)tuenumud tel»e rezigntezio val én axon Mándekkal, hogy exenlül kihagy minden nó»ülei lertvel en minden erejét valami komolyabb dol Htra, h.\ladatt»aabb tárgyra, fogja lorditani. ^ellemaó e tekintet-Immi kore kező nyilatkoxala. melyet \|H24-ben • irt naplójába: Kímo menyaniuouyoia. szivem vA :iM/toit\|«. Mea»le Selina volt. Axai őr»«kre m^hascnlottain, ft wt g\úlő vngem : a i ma»d.k ex a Menr ka. Kxxel i* őrökre vélte van.« Manutt j»e«hg a kőwikexdkkel toldja meg a nvUatkoxaM: ,Svsoin ugy akar-)«. hogy ne háxaHodKim ; miért akarok mindig ax ar eüen ü»ni ? Kttggetleneéc 1 Igaz, hogy hSzu'vö uv.kul, de gond é* lele h'ut^eg neikÜl íh!* Ime Széehenyi lelekállwpotának képe, amint a* nagy relonnt<>rekvégeinek kezdete e«őtt mu alko/lk. l)e ugyanakkor, middn Széchenyi eb hitároxla, hogv ax éü«tnek r»»g»H pályáját hiteetArn i.eikül fogja imjrfuti'i, homályovui elt mar s/.ivi^tek mtekebeu egv erze««, mely keaőhh itiajdi em peVlát an idealin en írexi4 rea!i«xtikuau nemea axenve^élylve tejlóilö t Meade Rimával \alo \iv/onya' k«í/la.Mi nem egv /er volt alkaí-na találk««isi A<i—<ii S >«in (»«»c w'í'i gntlnőve), kim-k uaixelt le'ke nohi^ni ^ejtett e-zu»ekre Viilt Szei'lienyit lel-k '»i emlő iNem al ítunk sxerlo.'olt nagy doi-yot. In a/1 mondjuk a naplók a.apjau. hogv ,M;»g\ :»r>rs/.aj; Sxeehenyi alial bekövetkezett regeneráli >jának ez a nő voit oka. Homályban rejhk elöltünk azon nevezete* pillanat, inidön e kei nagy szellem egymást legeió-sxor inegirtette; de bixonyoa, hogy ez oly idó(>outbau történt, midőn kozeiük mar el-hánthatat au akadaly gördült, t. i. Crescea tia gndnőnek /iehy grolhoz vaó térjhezuie-ne tele. K/zel a nemen grófnak xere!emoko»la sx«nv<sl«» iben uj kot vak ke/dodik, a társadalmi akadalyokkal vaio küzdelem. Itt uiar nem viaazautaiiitás fai neki. hanem a modern Tartalui kinjai, ki la'ja a \|>arathoj»o-mot, de tudja, hojty abba betopnie uem aza-bad. Az időt illetőleg megiM lAtnxik, hogy mar y.- hen. tehát a l.ie\|ieaale(ti Henri-eite el való w-g ogen wtki'M után, nemenak ho^y tisztába jott ax er/eu iiuuel, de axt a li .:w\i.ek he is vallotta. A trinzonynak. mely akkor a k« t uemea lelek kA/ótt tena.lott. a lefftnergea'bh gyanú sem ké\|»e* maa nevet rnlai baruKagual Széitheayt N/entul lolteite magábai!, hogy a hölgynek nxugalmal li-x-teltu Oh magat minden nieggoi.dolatlaiiMágtol távvl h»\|fja tariani. Ax eg>kor oly erxeki ler-liut inovi ragadta meg ax ábrá d é* ónfel-áldozás IN.5.ben azt uja a hotyyhőx egyik leveleién : . Inkább lennek ha/au»liol »zám-kivetve h a mi borxt«a/to. n indenkjlól elfeledve. minthogy önnek le'ki iiyugalmát meg-. hal-oriKim « A ki heves vérrel leven tnegald\a. ismeri ez»n ku/deimvkel. mel\ekl»eu a \ágy en ouuialotii eir>maxH.«l tu.«ara kelnek : i>ak atin;dt lehet h g.tlma S/vehenyi érzelmeiről. K/en loiiikeleghol egy memd lunal vezérelte ki. a ifioeny, mely munkáia ex teveken>->e»;re sarkallta f* azt sugallta neki, hogy e nemen lelket meg keli erdemeinie. Kü/deimeiuek az imádott h«».'gy iránt való magaviseletében íh maradt nyoma (Ua-\|H»ngo bu-komo» Ag:ds'«l néha eienk, ma dnem \iliar»»s derült<egl>e tort, tu^z kedvet nem atailotia a/ ege^x lAtvasaggal ere«tetm. Igy erdemelte meg azutAn a kőveike/ó Íteletet, a mely 1\el ot (IrvM-entia ^ejat kivaim^ara 18:6 n ajus l»-nn i>jv jeltémezie: »Ön egj k«s>e nagyravágyó. giinyolo«)ó, Inu e^ ra\n.»z t á\las alkaonm al maga Sxeehenyi jegyxi lel "iiimigand a követkexő birulatfelet: iKpe, ^türelmetlen vngyok Crei«eeutia irányaban ih." (18 Is junis l.t Szóval veles/i)leie: t ide„'«>Wgo ax önmagára eró>a.ikolt szere'tn. Uuiózkodaa k«»-xetkextelnMi meg nö\-ek««délt en \0gro m gf íh belátta axt. hogy munkálkodnia, dolgoxnia kell. Ki re külónheu (Iie»- eutiu is serkentene ót es val.'ban szűkig volt rn. hogy SztVhen>i valami fig\e'emreim I ot alkosson, mert a kozveleineuy — ertve alatta leginkAbb a< áriatok ima közvéleményt — meg mindig a regi kalandvágyó f^liut látta benne Meg l'3\|-l>en is iapasxialnikellett, hi>gy őt Angliában sotet színekkel testeitek, hát még előbb. Széehenyi végre határozott es aina pil-íai.atol U'gva, hogy ellök el u? magában, hogy t.rvs<-. r.ii u enleiuek által f«»gja meghódítani e legabbb sseUnuhen magához lanozolnt. eg>uilal li^tál an \oit irúködéséoek terevei : ó a relonuok end»ere%e kejtexie ki msgát \|K> Nitudig en miadanQti az imádott hölgyet aluija elüterl>e, lün/kon mondva azt hogy »-x rvtek egy lUattnaégeH nOt e minden en»-met megles/, ti em, hogy lelkeuiet minden j«tra kepesitsem. l'gy.me/i haugsúlyoxza a szeretett nővel Hxemben is kinek a kove'ke/ö sorokat ír a : »Önnek azent k« le.'wsógei wuinak, eu oly ^xilyáia l» ptem, mely nein kevesbte s Az eu helyem, melyet a gondviselés számomra kijelóti. .Magyarország Megállom e heljtt híveu, beosülettel, míg órám ütni fog « S ezentúl egy valóban \|>árját ritkító viszony kexdoilik Sx^heuji es CraM-eutui k.oött: ideális verseny a huza>xeretetben, »erőlenyes napsugár, melyről a szenvedélyeknek hokalya letrelel>ben és melyben uem tudrnk mi modAlandóhh • a nő tisztasága vag) a térti ouuratma ? fgax, hogy eleinie S«éehenyi sokat kOxdittt msgaval, mire ezen önuralomig emelkedni tudott, naplöihau nem eg>s«er ,vanasxkodott vimuaküldott levelekről, vi<«ua. utasított valloinásókról, de mindez esakis addig tari, míg Crescentia viszopsxerelméről bizonyságot nem nyert. Akkor axulán Széehenyi l>e!enyugodva Homaba iuit«eni forciroz többe, hanem lázas munkába kap, hogy a hőig)et kierdemelje Klhataroxia, hogy az ullsmierliui reformoknak terére lép. Kbben a hölgy ih mege Osítt Hízeleg a felénk szónoknak, mondván, h< gy »legszebb akkor, midőn ax «rsxággyülésen beszél. 1829-ben egy díszeimet küldött neki a következő löl-irattal r »0»ak ax önnemesítés és Magyaror sxág jolete legyen a exél, amely bennünket egyesít. Természete, hogy ez a tüxes vértt imádót esak még jobb;in serkentette. Innen van, hogy Széchenyinek összes alkotásaival, kezdve a .Hitele-tői ésia lánex hídtól, egés/.en az akadémia alapitátáVg es az ariH/tokratia koreben megkísértett mag\a-nvsiiás g. n.indez alkoiást»kkal, mondom, el-vál: sxthatatlanul össze van forrva (Ireaeen-tia gróínőuek kepe és emieke. Már iS¥S-hau azt I'ja SzAcbenyi a holg)uek : aKgy sxózat világosan a/.t Mlgta nekem: küxd lel magadat oly állásjK>utra, melyről hazádliainak tavára lehetsz áldozd tel magadat a kólóra. ; szóval kgy liozxá méltiV.- A %Hitel- ezimü muukaro) kriukát irt a hó'gy en bőven mu- • tattá ki szon helyeket, melyek — nézete szerint — nagyon íh lőlüleinelkeduek azon Jtózonsegeek értelmi színvonalán, amelyuek számára a könyv készült. Végre 134-ben bejött egy e-emény,1 mely a kttlo"ben reménytelen szerelmet egy i<sa\|>assal a boldog sxerelemnek révébe telelte. Cresee.itia grófnő lerje meghalt es igy Sxeehenyi előtt egy időben simúltak el az \| Al-I>una* zátonyai, melyek megtöiésevel baj lodoü, és azerelmének akadályai. 1836 teb-I ruár 4-én vezette ollárhox a meg mindig (tájoló özvegyet a kusztinavárosi templomban Hudán, mely alkalommal egykorü levelhől a menyasszonynak kővetkező leírásit igiat-juk ide : »A menyasszony arexán g>eimeki orom tukröa0d6tt, sugár termete nem arul'a el nyolez gyermeknek any át, díszes ruha janák* tiszta magyar sxabasa pedig megle-petés moraját k^jte fel a vendegek ajkain. Tesieuek kissé előrehajló tartása öntudatlanul bájoit, sxeuioldei alól gyermeteg szeiiw par uiosoiygott. Most már boldog volt Széehenyi, legalább az/a kellé viilnta, ha korábbi nyilat-kozmai a háza^ságlmz Uuoit ábrándos reme-nyei alaposak vo.tak, mihez ketsi«g nem ler. Nap.oja esakugyau áradó/ik a (Kvfdog-sttgtol es mégis van benne bizonyos láradt-sag. mondhatiH>k kimerültség, amely kesőb- bi s/omorii sorsának egyik okát, nem akar luk mondani lo, de megts lényeges tényező* 4ét foglalja magában. Nás/ának első hiuijnt rat lesxedve.ti, a következő jellemzetes szavakat írja naplójába: »CretHentiával, a kedves lenytyel ugy erzein magamat, imut a ki nagy vihar uián partra vetixlik : lArad-lar, de l>oliogaul« Talan megfordítva meg inkább mondhatnók : Holdogati, de laradtau !• S ez az igazi. Nagy szenvedélytk« melyeket a kúsde lem eles/t es az akadalyok meg mkább lang ra lobbantanak, rendesen kimerültséggé \á'-toxnak, :mhel>t a ezél eléretett. Sxéehenyi nagyszabasu jellemé Oh nejének mint.szerü erén>eirii>elleU uem képzelhető axon á' a \|m»i, hogy a kielégített szerelmet esókkeutet. te volna, de e helyett más valami kajvtt labia a gnd lelkeben, minek ineg sokkal v« g /efe^ebb kovetke/menyei voltak. Amig Széehenyi a munkában esak feledést keiesett gyötrő szívfájdalma elle.i <s le\|K sőt, melyen imádoltjáig emelkedl etik, addig a hálátlanság, mehlyel houfiiársni eg-tmzetlenebb alkotásait is fogadták, neui hatolhatott egeszen odáig, ahol a nxellem eltévelyedik es nem tu4\|a mi különbség vau a képzelet es való koxott l'edig Széchenyinek lelke melyén mar reg ott elt ax ax öntudat, hogy köszönetet, ha egyalialáu valahogy, ug> esak halála után fog élve/hetui S minél k«v /e'ebb ért ama pillanat, midőn a szeretett h'»lgvet a magáénak mondhatta, annál komolyabban erezte nemxetenek ezva jetle n-vonáaát, annál inkább féltette, hogv a nemzet sqját vesztebe talál i\>hanm A megfeszített munka, melyet nős korában sem akart leltünoleg kevesbítem, s melyhez mar unmt h családapai kotelesseg>k is járulták, meg jobban megérő.tette idegeit en igy ko\étkezett Ih» a kaiasztróla, melyen belől axon-Itan \ilagw pillanata bau epj> oly szere-tett el jegeit emlekezea meg Oo.scenti.it ol, mint azelőtt bármikor. I)e van meg egy vo-nán ebben ax érdekes viszonyban, mely SxC-ehenyinek lelke mélyére vilagi>t \et és in-lyet nemcsak az eletirénak, hanem kivált a psychologusuak elhanyagolni kár vult>a. Midőn Szeeheuyi Állapota az őtveues étekben annyira tavult, hogy terinei meguyiib ittak hitvese előtt, aki ót döblingi magám-bau örömtől repedő azivvel kere-te lel, S/é-chenyi térdre borult neje előtt es zotogv* monda : • Nem, nem gyok méltó tehoxxAo f« K lázas lelkiahásl.un i»iuét a uagy leiek vvc-I gődeae mutatkozik, mely ifjúkora axeroluu < ballépéseivel nem tud és nem akar véglege-t sen leszámolni, axok elől, mint kísértő re- mcl etók MMklI, ét háborgásában mindun- taíau önvádakra fakad. Sséchsnyi fiarmadik éa leg valódibb u«-relme csak halálával éri végei. Hogy éa miként jutott szelleme ahhoz a végaetea elhatározáshoz, mely öl közülünk oly korán és akkor ragadta el, mikor hazájáijik r^ja legnagyobb xük»ége volt oly kérdés, melyre váíaazolni csak azok tódnak, kik hozzája legközelebb állottak, de kiknek ajkait a kegyelet örökre lezárja. Különfélék. — He j el ügyek, Beküldték hozzánk Z ii'vúfMegijft' 1885-Hc éoi ttüktigUieni'k ter-• VwJser; tervezte Ctukt'Ur József, főszámvevő A költségvetés, mely kiterjed a megye •wszes szükségleteinek fedezésére a nagy gmiddal van összeállítva összesen 107551 frt-iti krajezurt tesz ki, ennek fedezése: állami javadalmazás tOfílÖü frt. —^fekvő javakból való jövedelem 718 Irt 95 kr; egyéb jőve delem 732 frt 96 kr; ösaesen 10i551 Irt VI kr^ — Zalamegye törvényhatósági bizottsága e hó 9-én és folytatva megtartja rendes évnegyedes közgyűlését. Elintézésre majdnem kivétel nélkül csak csekélyebb foutosságu, ügyek kerülnek. „ —' VereUedé halála* klairae> tellel. Ez évi junius 15-én nagy mulatság volt a tótazerdabelyi korcsmában. Vegyest mulatlak horvát legények éa Erdélyi Mihály földbirtokos magyar cselédsége. Eleinte békésen megfértek egymással a magyar és horvát legények, de csakhamar összevesztek azon, milyen nótákat búzzon a czigány. A horvátok czepperlit akartak, mig a magyarok hallgató nótát parancsoltak. A szóváltásból csakhamar vsrekedés támadt, mely-nek hevében Lukáct Rémus 19 éves horvát legénynek Aala István béres 1 icskával elvágta mindkét keze fején az izmokat. A korcsmáros, mikor látta, hogy a dolog veszedelmes jelleget ölt, a horvátokat kiszóri-ritotta az ajtón, de Lukács néhány tanú val-l lomása szerint caakhamtr Visszatért — némelyek állitáaa szerint az ablakos mászott be, ami azouban alig föltehető, mintán az ablak l'L ölnyire van a fődtől és egy vastag bottal ugy ütötte főbe Kulcsot, hogy ea mentért szörnyet halt. — Ezt iaz ügyet r e hten tárgyalta a nagy-kanizsai kir. törvényszék (elnök: Mi'.lóe Károly, bírák Töt ibtn) és dr. tiorvUh, jegyző: Á'«ss István), "láz ügyész (Hogy'iy ÖfVm szándékos ember-plés bűntettében kérte a vádlott Lukácsot, elmarasztalni, mig a védő (Ck$mp»s Kálmán joggyakornok, IV yi L-jos Ügyvéd helyettese) iegfe\|jebb csak az erős lelhevüiéshen elkövetett halált okozó súlyos testiaértés büntettél vélte megállapíthatónak. — A törvényszék magáévá tette a védelem álláspontját és Lukács Rémutl a hlk 307. §-ának 2-ík bekezdése alapján 2 évi börtönre i.élle. Az ittlétbe a kir. ügyészség belenyugodott, mig I a vádlott meglellrbliezte. — HslAtnA* A kővetkező gyászjelentést vett Ülj: Krasovecz Mstild, férj. Szá-ilár - Ferencxiie, Dr.. Krasovecz Ignácz, Szájár Mariska férj. Cstsznák Jözsefnó mély fájdalommal jelentik szeretett, feledheilen édes anyjuk, ifletöieg nagyanyjuk, özvegy Kvatovécs Jánotkfnali, született Kiss .Annának, hosszú és kínos szenvedés utáni folyó évi sogu-stus '''-én reggeli 4 órakor a hal-Thklok [szentségének ájtatos felvet ele után, ittlété Ö(l. évében történi gyááxos kimúltál. A boldogultusk hűlt tetemei tolyó évi azeptember hó t-én délutáni 5 órakor fognak a helybeli sírkertben örök nyugalomra tátetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig f évi szeptember hó it-án délelőtti 10 órakor fog a Csáktornyái pétébánia templom-bánKa Mindenhatónak bemulatlatui Csáktor-nyán>vl884. évi augusztus hó 3lén. Béke hamvaira!, — Qasdaságl klátlltáa l l«cr aÉfgém. A zalamegyei gazdasági egyesület a megye mezőgazdasági és kerti terményei- 1 tok nemkülönben gyümölcs-, különösen szölö-és Wimssslésénék megismertetem, a gazdá-•sattal fogtafliuaók további törekvésre buz-dJm, valamint a aaeoléleti oktatás, tapasz-talsfwsrsés enÜ)ából t MíMrik évi október kó (k, 1 és 7-ik napiam Zála-Egerssegen •egjei mmöfaidnági és kstti termény, ugy gTűmöks-, acöiO- a borktáJUtáM rendes. A kéáÜMás Zalamafys tertóetán termelt meaő-Í$M# a kerti, agy g£pmöfes . tzöHö- és batlnméayakie terjed és saontkosik. fis pe<bg: fiső resz termény kiállt** két cso-MM % menflgasdasagi termények; a Kerti i«smények (aftléségMák): Második rész. ÉÉIM í bofkitóttás. Mimién kiállás* a érdamasaek udak termény kiálltiojs )ts toasbas réssasitiatik és peá% vagy A-edis aMNM mi ás Assot -érdem toks- sala sserint osztalik ki, vagy padig pénzbeli díjjal jutalmaziatik. Az első rész mindenik osztályában a kitüntetésre érdemesnek talált kiállitmányok az érdem fokozata szerint i első vagy másod osztályú dicsérő oklevéllel tünteuetnek ki. > — Dr. Hsa* K lemér, nsgy-kanizaai kir. törvényszéki alügyész, dr. Sass Istváó. tolnamegyei főorvos (Petőfi gyermekkori be-* rátiának) fia, a mull hó 20 án tartotta esküvőjét a halasi ref. templomban Bibó Róza kisaászonynyal, Bibó György földbirtokos leányával. Az esketási szertartást Szász Károly megválasztott szuperintendens, a meny aszni zony nagybátyja végezte. Násznagyok voltak a vőlegény réazéről: Sseremley Lajos I kir. táblai biró Budapestről, a menyasszony részéről Bibt Dénes iöldbirtokos, a menyasszony nagybátyja. Nyoazolyótányok: Bibó Ida, Nelii, Vilma, Sass Maliid. Tóth liizeíia, Szász Ma és Margit kisasszonyok, a menyasszony testvérei s unokatestvérei. —■ Veszedelmes embert sikerült r -ndörségünkuek a múlt bét végén kézrekeríteni és jó időre ártalmatlanná tenni. Az éjjeli ötjárat ugyanis a sörház udvarán egy szénarakás tetején alvó embert talált, kit ' mint gyanús individuumot, bekiaértek a ka- i pitáuysághoz. Ott nyomozták és különíéle olyan tárgyat találtak nála, melyek prove- \| niencziájúrül az illető nem tudott teivilágo- j aitást adni. A rendőrségnél azután ráismertek, hogy a letartóztatott ember nem más mint ittanitt Iván horvátországi illetőségű, vidékünkön jól ismert csavargó ós betörő, kit két évvel ezelőtt is a soproui utczában betörési kísérleten értek. Bebizonyult továbbá, hogy Ivanita legutóbb Mura-Szombaton követett el nagyobb betörést Grott boltos kárára és a nála talált tárgyak valóazinüleg e betöréstói veszik eredetüket. Ivamttoi átadták a kir: ügyészségnek,! mely letartóztalá sál rendelté el A vizsgálatot hvák Ede vizSgálóbirót folytatja a legnagyobb erélylyeL — A l>i»l»tnulure«ll lArdéfra* i dégek névsorának hozzánk beküldött leg-! ujabb (IS) száma 1925 lürdővendéget nruial I tel. Az arisztokráczia tagjai közül feltűnő \| nagy számmal vannak a kies -fürdőben. — A aagykaal<sal tsraaegy \| letiltl —' mint beunünkc4 érlesilenek — e : bó 10-én kezdődnek az őszi gyakorlatok. E L napig cxélszerü lesz beiratkozniok az tijon-: nan belépni akaróknak, valamint az.- egylet ' tagjait is lelbivia sz elnökség, hogy a gya-I korlatokban minél nagyobb s/ámmid vegye-\| nek részt. "r Gj Maii* elinslNK\|«Healát'tartóztattak le rendöreiuke lm H-án Az őrjárat a város vége felé volt szolgálati útban, midőn j a rendörök megpillantottak egy tói paraazl-\| öltözetű embert, ki mihelyt észrevette Őket, futárnak iramodott. A rendörök üldözőbe \| vették, el ím csípték és bevitték a kapitányságra. A letartóztatott ember morva azár inazáaunak látszik és leggynft<iahbá (eszi őt az a körülmény, hogy kiléte felöl minden j felvilágosítási megtagad, sőt a nevet vem akarta megmondani. A vi/sgúiut a rendőr séguél folyik ellené. — A NteaM^tvAsaspl ünnepély j anyagi eredményét feltüntető részletes ki-I mutalási, az adakozók és felülfizetők nóv-\| sorával és a jótékony czólra adott összegek j kitüntetésével leküldte hozzánk a rendező ' bizoHSág deiék pbnziámoka, dr. Uo'htchild Samu ur. A liosszb névsort, tér hiánya miatl, J csak lapuuk jövő számában közölhetjük, j Egyelőre ismertetjük magát az eredményi: \| az ünnepély összes költségei kitellek 515 frt I 63 krajezárt, az összes bevétel volt,717 frt 63 krajctár; maradt tiszta felesleg Irt 74 krajezár, mely összegnek hovafordhásá-I ról intézkedni fog a legközelebb egybehi* j vandó rendező bizottsági gyűlés —'1»1 pariin U én (éld ml ve lé* ön It« czimfi mai csikkünk, mely Cigány Károly I I. munkatársunk jeles tollából ered, kiváló szellemességénél fogva különösen megérdemli t olvasóközönségünk figyelmét. Szívesen ad-L tunk helyt az érdekes közleménynek, daczára annak, hogy tartalma több tekint tben 1 nem egyezik nézetünkkel , igy pl. a vasúti tarifákra nézve épen oenkesö a mézelünk; az agrarizmusnak sem vagyunk hívet 4 de Czigány Károly umaií mindig liszteíör maradnak. — Tersáarski Jéaiavl kanizsai járása orvos úrtól, kit irodalmi működésétől la előnyösen ismernek a kiiől lapunkban is aaaktak megjelenni 'közérdekű Közlemények, legújabban Kisebels FűMp kanizsai könyvkereskedő kiadásában tankönyv jelent ttaieg. • A j* ynsdasisssytsddt d-yihs'» czimmel. A maga nemében jeles munkához Hajfató Nándor és' Ss^sy Sándor írták siöszóL A ét krajezár ám könyvet mi ia melegen ajánljuk a nép-, polgári éa leányiskolák igazgatóinak ügyeimébe; valamint gondos szüléknek ttolán kívül levő leányaik számára is. irodalom -Xlsesesvldéks kfuáakask, mely a rijvid idő alatt rendkívül megked-veit >Magyar Sálon* képes folyóiratot ne I Ismerné. A »Magyar Balon* orfnden újabbi füzete egy-egy magasabb fokozatot jelent e folyóirat hsladáaában és az éppen megje- \| lent 5-ík (szeptemberi) füzet valóban oly nagyszerűen sikerült, hogy a magyar irodaion! és művészet dlssérs válik. Elég ha a tartalomjegyzéket egyszerűen felsoroljuk, hogy a müveit magyar közönség meggyőződjék a •Magyar Sálon* előkelő izlésü modoráról és \| töáiegesen hozzájáruljon annak fenntartásá-boa, mely a kiadóknak minden látszat sse- i rint rendkívüli áldozatokba kerül A füzetet j Töth Kálmán meglep öen szép arcskif* nyitja meg, a legközelebbi bajai Ünnepély alkalmára, \| &«N'i Tmii.it irt hozzá életrajzot és Ímc.sáli \| lA»:l> ismerteti Baja városát. Található még a füzetben ezenkívül Tóth Kálmánnak egy roppant érdekes mjá'ktiU két irat egy köl- i teménye t&hpwiM illusztrálva, s költő szülőházának rajza Gyulától és Vadnay Károly, a költő kebelbarátjának fotográfiája. Következik ezután egy székely népballada Ih>iedtk Elektől megragadó azép rajz kíséretében, továbbá Patoky Láttló Párisban élő magyar művész kepe >A vámnál* -, Dr. faltai Ferenci czíkke »,A magyar földbirtok megterheltelése, Jókai Mór eredeti regénye, •Az apja fia* melyet a 'Magyar Sálon* részére irt, Jókai Ráta k. a rajzaival, Gróf Vatj Sándor hangulatos költeménye »Apt Maria, Dr. Ölvöt ^Adolf »Riminiieenfitik LaubertíU arcZképpel, T« h Jóinf beszél ye »Az el ő pillangó 3. szövegrajzzal, Tdhori Róbert »A Wagner-kultusz Németországban, Kodolántfi Antal »A Jáger-féle ruházkodásról, Dr. Rőröti Láttló »A garam-szt-be-nedeki templom t4jászületése,« 4 eredeti képpel. Borothfányi Nándor eredeti regénye. > üiatát a Duna jegén* 2 szövegrajzzal, Sípot• «Sbit'i gyönyörű költeménye képke-re ben, Lukiict Sándor egy új népszínműve •Az isten keze* és az »Eggnrl»g* rovat melynek változatos lartaluia kiváló figyelmet érdemel : tudományai $rpróingtk, Détik /#-reitct e»edeti kéeirata. Koteu'k Lajot Tivadar j egy új találmánya, egy humoros reclame-I czíkk • A naiy dob, Aranypor, Adomák j képekkel, Divatf Tb.mor, T'Mnyok h meg-I fejtétek dijak kiosztásával, utrketiiói potta. I Mindez oly érdekesen és élvezetesen vsn 1 összeállítva, hogy nem mulssslbstjuk el s ! »Magyar Sálon szeptemberi füzetét különösen is-igen melegen sjánlani t. olvaaó közönségünknek. Előfizetési ára egész évre 7 írt', félévre 3 frt 50 kr. negyedévre 1 frt 70 1 kr., díszkötési tábla 80 kr. Megrendelhető a I Magyar Sálon kiadóhivatalában Budapest, Dohány-utcza 12. sz. I emeb-t. — T olvasóink figyelmét liütönösen felhívjuk az »Oruág- Világ' cz. képes hetilapra, melyj Degri Alajos kitűnő írónk szerkesztésében; a legmagasabb igényli olvasóközönséget is kielégíthetni. A 'gróf tsíche-hyi litván három Heréimé czimü ftíette érdekes közleményünket a szerkesztőség engedelmével ugyancsak az Ország-Világból vettük ál, ezáltil jó szolgálatot vélvén tenni t. olvasóinknak. — A magyar népdalok legas* gyabb fijtem^ayr f A »MagyarDal- . Album* czimü egyetemes magyar népdalgyűjtemény V. kötetéből most jeleni meg a 9. füzet a 961—980. számú, következő'dallamokkal: I. SsUangos paripán vágtat a betyár, 2. Sárga csizmám Miska. 3. Sípol a ' azél, hideg őszi esté vsn. 4 Sikolt a harczi Uip. 6. Sírtam éo mát eleget. 6. Sobri Józsi a csárdában. 7. Sorba legény ... 8. Sötét felhő biritja be az eget. 0. Szatmár város, nem látlak már. 10. Száll a leihó magasan, tl. Száraz kukoriczaszár. II Szebb a szőke, miol a barna. 19. Szerelem, szerelem. 14. Szerelem én a kis babákat 15. Szeretemén I magát nagyon. 16. Szeretlek, szeretlek, ga-, lambom 17. Szénaboglya, de széles. 18. Szép sem vagyok, mégis szerei. 19. Szivem adta, ; lelkem adta. 80. Szőke vize a Tiszának. A \| teljes gyűjtemény, vagyis a zongorára alkal-\| mázott 1000 magyar népdal ára együttvéve j 1 frt 80 kr. A I évi ötödik étrfolysm, vagyis á;gDi—l0ÜOik számú dallamok előftseléai ára béimentes szétküldéssel: 1 frt 80 kr. \| A Msxysr Dal-Album V. kötetének szö-Vegkönyve »ÍMIagyar. Daltár* V. Ijöiet czim alatt jelenik Mgl elűAsetéd ára 80 kr. A I i Magyal Daltár* öt köles mintegy SOOOdal- ssoveggel I frt. Pőfisetásek postautalványon a • Magyar Dal-Album* kiadóhivatalából, Győrbe lalásandOk. Közgazdaság. r % \ A magyar állam-vasutak tarifái. (P C.) Sokszor, midőn oly árváltozások állanak be, melyeknek okai nem az országnak termési viszonyaiban, hanem a nagy világ-pínczi eseményeknek befolyásában rejlenek, a bajt nem atl kutatják, a hol kelleoe, t. i. a mezőgazdasági termelés rendszerében, hanem oly helyen, hol az orvolásra épen nem találni eszközt. Legelső sorban természetesen a kormányt és a fennálló politikai rend-szert vádolják. Nem lévén szándékunk e helyen vezérozikket írni a Tisza-kormány állítólagos befolyásáról a gabnaarakra, ezen némely lapok által annyira kedvelt thémát ezúttal érntetlenül hagyjuk Mindazáltal szs-badjon lamáskodásuuknsk kifejezést sdnunk sz iránt, hogy az ellenzék kormányrsjutáss, J\| gabonaárak emelkedései maga után vonni pgná. Felette jogosulatlan követelés sz is, hogy a m'gyár áúamvatntak sz ország ösz-ates adófizetőinek rovására azáltal nyújtsanak kárpótlást a magyar gabonatermelőknek sz árak hanyatlásáért, hogy a gabona Viteldíjakat még mélyebben leqpállitsák. E fondszsbállysl nem is volna segítve a bajon, é magyar államvasutak hudgeljn pedig és itvya! együtt az országé i-, ennek következ lében milliókra menő bevéteU csökkenést szenvedne. A magyar állam azaz n magyar adófizetők iWiszessége már eddig is s legsúlyosabb áldozatokat hozza ^mbonakivitel érdekében. rm Különös érdeme vw^#liránt To'nmy Lajos, a láagysr államvasutak vezérigazga-I tójának, hogy vállvetve kitönö szakférfiakból álló vesétkarával a magyar államvasutak tarifa rendszerét olykép rendezte, hogy i jelenleg a magyar államvasutak díjszabási I egységtélelei gabonánál, nagyobb 3ü0 - 300 kilontéternyi távolságokra valamennyi európai vasntak hasonló lételei közölt legolcsóbbak. Elvül.az vétetetl,' hogy nagyobb távolságok-\| nál k dijftzabiM egységtételek azou arányban leszállíttassanak, melyben a távolságok emelkednek. Ezen elv a n agyar államvasu-\| laknál a legkövetkezetesebben vitetett keresztül,^miut ez számos példából kitetszik. így pl. kitesz a magyar államvasutak egységtétele gabonánál Ifit) kgr. és ugyanannyi kilométer mellett 36.1 kii, azaz 4.8 krrsl kevesebbet mint szssl'r magy. állnm-tutn'é, 0.9 krral kevesebbet mint a dili vábU'r és IU.7 krral kevesebbet mint sz i osztr. Nándor császár-északi vasutó 200—800 \| kilontéternyi távolságoknál még"sokkal na-\| gy óbbak azon kedvezmények, •milyekben a \| magyar államvasutak részesítik "a gabonaki-I vitelt. 20 km. távolságnál kilesz am. állam-1 vasutak gabopa egység viteldíja 60.8 krt, 300 ^ kmnél 81.4 kri — lookgnyí súlyt egységül ! véve -^tebÉ 4.8 krral kevesebbel 30' kmnyi távolságnál mint az oszt. msgy. államvasút I megfelelő egységtél elei A magy. államvasu-' Isk viteldíjai már 200 km. távolság mellett 1.4 krral, 300 km. távolságnál pedig KA I krral olcsóbb mint a porosz államvasutaké, melyek különösed mezőgazdasági lenjié-! nyekre nézve, a kontinens összes vasutai I közt a legolcsób egységtételekkel bírnak. A magyar államvasutak •igazgatósága I tényleg áldozatokat hoz a közérdek javára, I de az üzlet) jövedelmezőség kárára. Az > igazgatóság e tekintetben már a legszélső ! határig ment^ hogV., e lendencziát észszerű I módon és a gazdasági fejlődés előmozdítása I érdekében éryénytje emelje. Ezen fontos mozzanatot emelte külö-' nősen ki gróf Gyula, a pénzügyi miniszter, választói elölt f. évi jnuius 3-án T.-SzL-Mikláaon tartott beszédében. Amit \| erre nézve áipudolt, avval valóban megtelhetnek elégedve az összes pártok. A gabo-napiaezon most keletkezett mozgalisn a mi niazter nyilatkozatának acíuális jelentőséget kölcsönös: Az államvasutak jörede'mezösége még fokozást igényfel. Az állámvssutsk intézménye ms.gában véve nem czél és nem is' alapszik ason a lendénozian és óhajon, hogy ^az állam maga igazgaain a közlekedési vállalatokat A termelő közönség dúsan lesz kárpó-I tolva ka olcsó viteldíjak által azon hiányért, i mely az álisjnvasntskba fektetett tőke ka-j maiosásában mutatkozik. A számítás igen egyszerű. Ha ea országnak esen részéről a i fmnoati méte^mázsáj n- kral olcsobban szál-j lillatik Budanéstre és oonan szintén 6 krral i olcsóbjb loválb Bécsbe és asorsság nysgati határára, akkor, ha <y bo)d tőidre átlag 6 ' mütsmÉisáf .svámünnk — ás a termett rá- I f jfi x »> holdaakáot 50 kn»yi „kedvezményi eredménye?., t mi mindenesetre imheÚS ktyómbeég ét u adúflselőnék, kütönftsen pedig • magyar tennel6nek igen nagy előnyére ssolgál. 0r. Haltai Fertő*, a jeles uaktudés, egy kilQnö ezikkében ugy nyilai-kőzik, miként mi axt tnár évek előtt és most ismátellen tettük. Már tóbbss&r hangsúlyosuk a gabona-tarifák leszállításának szükségességét, mini hogy es által állítólag nagyobb kivitel és ax árak emelkedése eredményestetnék. Ezzel szemben art hiszszSk hogy a viteldijak leszállítása által. semmi esetre sem nsgyobbitanók meg a külföldre való! kivitelt, nieft annak oka, hogy most oly keveset exportálunk, egyrészt a külföldi gabona jó, másrészt a miénk rosz minőségben lekúszik. A tarifák leaxállilása állal ép a "gabo-flaárak hanyatlását idéznék elő. A mii le-hát az olcsóbb viteldíjak állal nyernénk, azl sz eladásnál el kellene veszilen&nk. líon-dolja meg egyszer sz ember, mekkora forradalmat idézne az elö a ptaczokoo, ha valamennyi állam vasulilariláil leszállítaná! A magas viteldíjak különben nem hozattak be mosl/aöt a magyar államvasutak azokat 1881-ben még 14.28',-kai leszállí- tották, úgy hogy most a gabona a magfar vasutakon alcsóbban szállíttatik, mint valamennyi 041 rák 4* porosz vasúton, ami a kftvetkezfi kis kimutatásból kilQnik: Viteldijak gabonáért pr. I0Q klf. Kilotneter 100 200 300 krsjezár oextr. értékben. Magtj. úl\. mthiutak. 68.1 00.8 81.4 Oixtr.Msgy. Állam Vasút 404 66.1 89.8 Msgy.-bz -Kel. vnsp. 41.7 71.0 101.K Déli vaspálya ÖJ. 69.8 fcö.6 Nándor cs. északi-vasul 468 76 8 lOtf.H Porosz vasutak íi4.2 61.2 Dt'.'i Amire nálunk szükség lenne, ax a garaattrosolt magád vasutak magas tarifáinak leszállitása; mert a magyar államVasuiak már elmentek azon határig; ameddig a józan tarifa politika szerint elmehettek. Ami sz ugy nevezeti melaxtarifákat Illeti, csak általuk vált lehetővé a budapesti gabonakereskedelem. Ezen tarifák sem drágítják u ki* viljelt, cr^k megskadályozzák azl, hogy a k Alföld Budapest megkerülésével olcsóbban kapja a magvar búzát. Csen metazlarifák nagy elóMl Képeznek a budapesti malomiparra, aj mely legbiztosabb vevője gabo-I nánknak. Gabona árak. Nagy-Kanizsa, szeptemberi. 78kilogrom buza 7 Irt 80 kr. 1 írt 50 kr - Rozs 6 fH 90 kr. 6 Irt. 30 kr. — kr. Zab. t Irt 60 kr. 0 írt. - árpa 6 Irt. H frt tegneri 6 írt 20 kty— ö írt40 Jer. csekély üzlet Szerkesztői üzenetek. Nagyságos TxmAmj Béla törvényszéki elnök usnak, Helyben. — Sorsinak ssi-v eseu engedünk tért, de csak lapunk jövö számában, mert a jelen számra megkésve érkeztek. Kelek)* szerkesztő s kiadó: VAKU A I' A J O N, TáraaserkesstA farksa Imre. Matkovici-féle HIKKM oyonohIzIKÓB Fólülinülhatlsu és külöuféiü beteg-1 légben kltflnó hatágúnak elismert gyógy -ital; dinári alptneken szedett gyógyíQ vek ból kósxllé. Mutkovlcs ti. M. kitliibau (Uiltnáczia). Kuphatú N.-kuiil/Háii PiágerBé-tfógjízerésznél, Fiúméban Jekel Ferencinél. 137 16 24 Bgy Ovrg ára 70 kr. Csomagolás ét elküldés a mrgremleló költségén történik. CZCZü ^ 2S Főraktár Nagy-Kanizsán Weisz testvéreknél. 84 22 24 p f I t Julslma/vaJ^QJ^^Qg é* Brr" 1 Intim Héoabrn mindennemű gőzgép tulajdonosai számára. Ax általunk uj módszer segítségével előállítóit Fol j ék a vlcami j ag elismert módon a legjobb és legolcsóbb szer me-legkiütt:lések ellen gözcs6vezetékeknél, hengereknél s minden egyéb fajta gftz-tarlóknál. Fényes ajánlások tn. kir. és s ár«ni lislüa^uktói, valamint Európa legkiválóbb nagy iparosailól. A tartóságért é» cxélazerőségért Mik évi Juíállást vállalatik Posnaiisky és 8tieiitz Béra I. lniMlllaailniM IS. ZWía, h'opeiihiign, Köln. Al aedó raktárunk van BudepesUti, Prágában, Brünnben, Ostiaabaa, Bielltzha. 184 «- is « t 1 XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X 2 x X I X X p 8 X X II X X 631084 Nagy-Kanizsa város tanácsától. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa által közhírré tátik, hogy a városi bormérési jog i x x X 1 X V X X X X béi lein tárgyiban fc évi meptember hó 9 ik napjAra kihirdetett ár»«-rit h t, l épvÍM15 tcatOlet határoxaU alapján beuflntettetett. 2oi- i-t- A városi tanács, j XXXXXXXXXXXííXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX HFiecller O-yíjlB, , fényképészeti műterme NAGY-KANIZSA. ' I V áronháx<utfza 6. n/án. X Fényképek minden alakra és nagyságra, (n m. látogató-jog j, X Cabinet-, Makart. Boudoir-, negyrdrétü-, élet nagyságú,) brillant festett,/ X jelmez, tiwtán, elegánsan kémittetnek el, felvételek minden időben, báj-- M A j! j mely'/irában eszközöl he i ők. A 5 JOCKJOOOCOOOOOOO«)OOOOOOOCOTOOCoá -y- OOOCC OOCOCO30 < ccoooccococooco 27626 Mám. IV. 1884. ! 1 Árverési hirdetmény. A nagyméltósága m. kir pénzügy mnttfrlerinmnak 1884; évi ap-\| ril hó 12 én 23024. sz. a kelt magas rendelete folytán, a magas kinos i tár tulajdonát képező NtulHlU községben a Csáktornyái vasnti ál lomáatól egy negyed órára fekvő úgynevezett dohánybeváltó I hivatali és raktári épUletek és telkek 1573Q öl és 3 hold 906 J öl területben,' folvó 1884. évi szeptember 18-án reggeli: 10 órakor a Csáktornyái 4ir. adóhivatalnál tartandó nyilván-a szú és Írásbeli aján-1 latit árverésen ölök áron el fognak adatni. A közelebbi leltételek a csáktornyai kir. adóhivatalnál és a soproni kir. pénzttgy igsagatfoágnál betekinthetek ! } Árverezők kötelesek a 2500 frt és l.'.OO frt leszállított becsárnak mint kikiáltási árnak megfelelő 10bánatpénzt letenni. írásbeli aiánlatok mellé pedig, vagy ezen bánatpénzt, vagy ennek; valamely királyi pénztárnál történt letételét igazoló nyugtát csatolni. Továbbá az Írásbeli ajánlatokban kiteendő tzóvtil és számban a! beígért vételár, talamint. hogy aján'attevő magát az általa ösmert fel-t tételeknek aláveti; továbbá kiteendő az is, hogy melyik telekért tétetik I as ajánlat, mely utóbbi nyilvántartáa az írásbeli ajánlat külsején is fel í jegyzendő Az iráabeli ajánlatok 50 kros bélyeg, mellett teendők, és köveik el 10 jCzimroel ellátva: „Ajánlat A »<leltl/fn fekvő dohánybeváltó lii i vatali épületre" folyó éi azepiember lló/lt én estili 6 óráig a csáktornyai kir adóhivatalnál benyiijtandók később érkező vagy feltételt kikötő vagy határozatlan tartalma ajánlatok figyelembe nem vétetnek I A\ árveremŐk vagy ajáiilattevöknek csakj oly egyének fogadtat ttak ti, kik batóságr bizonj lattól kimutatják a^t, hogy teibes szerző I déa kötésre jogosultak, vágy más lekintetb\|n ejlenűk kifogás nincsen. Ha valamely áirereaó vagy ajánlattevő má t képvisel akkor líö tekt tolhatalmasáaát hitelei okmánnyal igazolni. 203 J 1 Sopron, 1884 augusztus hó 26-án Magyar kir./PéfizQg)-Igazgatóság. OOOOOCKWOOOOO oooooooooooooooo ^ 66 42—12 Wyoi. H ott r^sehrl Külöp lap'itUjdonosaál M^gJ Kaníwáa. II _ i i_ 1 JBT Orvosi bizonylatok ^ „m argi t GYÓGYFORRÁSRÓL. g ElAsyo tnl»j>lon«ij;tt rt>»»n»)l siUI»irp iZ/SuJlr- T^grl alkstristtinak iur«Ms4« B—lUtsls K karéi tutiul D'rmii, d \|s<<l%r. (*ttK k>">t<ttt mihv ttnUlsw. Ik. L'ai«iIi,\|'Í Ideáit ví»í? tnnir m kir Un:'n:Jó Lativnnak találtam n lígntak ét gyomorijilk- B9 lfr« Ittll »IIIf> 1 I I « > \|, .'rtyiinak hu.iU'.-i t.á:itniinuinál. A Ssllaral-, IUüvInl-. Vlchy- itb. vUtkttl B klUsbatdkb iM-krijrrtil. luUuacaMT isitshsasál ísfr«j • ssirt »T/>-«-k UbstSii^fésÜ, afj t hol s vérksrisfW a mnik iifalásilól kell lártani, s a^D.avaB/ its^abb TÍi4k /Mén rl«iajrsj«l bir. i . H flli> fVlthnnli. I m'iav U'toml tsaár, ltliu^kírkáx igsifstája. Klvál.'.an jó ka^aéssk bizonjoU a llftö-. Illa Ut ÜIlJlMHi litlJfM fm.W tt.- i'ü rlMlt.i.«r»ek hornt.w késtslswlsál oly snnyirs. hogy Jslsakf rokon-alkato sii áiváityvi •. '.nikitiilWa siig rrmlrltotik, — wekély aaal.a.\| iú«nr iartalwiiiál íojts., oly tNUkbaa ll ■ sikereim alkslaarzsk. a mrly»-kli«ii a SHt-rtl-, fiinaalbB-. Gleichenbctgi-vittkhel kansilaU listároottsn kfwsrdss. hr llarrstí 1 f^-, Irgcól fa btrWUfi^o jó. királó katást skkör ISI a liutlillll IIIII tf gvakoflt. ha u emiitett axervek bálifalmával mkon Urwáasctfi gjromtorbaj voltJalen nr Pil/ír I kii i n tanár, (^r «il»k-. yo»o7. TÍk«Hysc IdBlt hsrsljit aslstagy oaxlatja, akt » Illa lVIUr IIIII L Saltenl OMckosl^nci. OítasklHU. Előnye, hogy s betegek .'•lrezottel Isxatik, a bogy aaai bnén, sesi iMlrlrgwxrs, s fejbas vagr lltbbti aeoi okox nssI Tirtorlódáat. I * hstlíáilv IÍiÍmIp egyvu tanár. I^gxfl, KW^zW-aíerrek huratoa bánUlmsínái JA aradmíonyal alksbnsstssi Ula Jltilj IliirvlJ SeHer>l.(íl^inhniil.frg,01^>ahflbllrfaskfPtflttkl«ebbwénasrtaytshaisilfogtaelflBayalbir. Hsa llnnUo TAvcÁf lMk«-k6ihffiTÍ3rtnr<w. Ugca. isktf U rimii twrekUrtitoa btntslsuláilbétnui Wrs' PWPIW Temsyss a UlffMI iglkélfget iaványrliekkeL n» ÜnmltiiPi^m IL»aarlL 'CJ1'"1 tsair. advari tanir.oi, emeiV>-mnr.k idült koíltjllnl űr. wamiitTgcr iieurik ^ bizonyítja, ^000^ uu-en mSTt SeHsrri. OleaaMbli- is Vkáy-riaskkai \|_, I). nn(lLAlr éwmAmlu sxystsml taaár, sdrsri tsntcsoa ÖMmUtale éa ktUemra iiínél fogrs ^iaftaaj • llr. uncnen András ^ nruiipaaiiii__^^ ■V Za i.ló a«rint Kar^a Spbé UgUto- nrf • JUrrtf-ferri. gyógykstári gstottsbb tfidőkettfSk kliasOkss fysgylstézft ^W* UUiöUUIi lil-áak oldala lagksdTssAM rredn^nyek alapján, melyaket éa gyógy{sUMtnsbsB .s . ir\|lt"-forria gydgy^s" alkslaaaáss Által a lásstsk MMt barstst báitslashntl tspssitsltsa, hlrstra snssi magamat ssss bstoftbs iltal kilTn fogyisstett 4a J«U ttrt gyógyrUet s Inilr\|hillis sjtahal Oörberadorí. 1871 márexiu 18-án. Dr. BAaiplar TéAer Borral baaxnálya legegészségesebb és ltyktllomt—bb Hal. Miiáréiagoi ónPQVIITY T m^ttnnim- \| főraktár CiLfEiOXVU 1 I U Ül MllOllL I Kapható uonkivül minden gyógyszertárban, füsier-kereskedésben, ssállo- r fiáfc&n is mdiglSleiL . I 40. szám. Naffi-Kanizsa, 1884. szeptember 14-őn. ItL évfolyam. SZEBKtSZTOTCO Rti UADÓHlVá- TAL : Bju utcu i u 1, N" Ufillwi rtMhumttwi ktodeaény. továbbá iHHii»iit, IwÜMk. kiNittwk M. t«U iutóaoaáük. RénMMvttM ta»«Uk catk IvMrt ka ekbül h(dUUk el. ■tafratok kfildetnek. i ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES' TA1RTALMU HETILAP. A Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy-Kanlzáai- éa Délxalai takarékpénztárak, Bankegyesttlet. az Alsó-murakösi takarékpénztár részvénytársaság és önsegélyző szövetk. hivatalos közlönye, iLömrrtai ÍIAK KfiM ém fii áru . ■Hyétrfci 6 frt - kr í # g. 1 . ». HirdeUeek Jttásjoaa maitUliuk AmrW ■ ejfjrib kintelM hird.tjnt-ny»k 90 kr. UljegdJJoB felöl 10u máit l frt, uoBtol rnisdtR mbki '{, kr. Nyílttir petltsora 10 kr. Megjelenik Nag w Kanizsán hetenhint egyszer: Vasárnap. Kanizsának egy társadalmi baja. Mikor helyi bajokról, olyan helyi fajokról van szó, melyeket érintve, nem nySlrtk zliatunk dicaérŐleg, min , dfg bizony oh télelemmel ^eszszük kezünkbe u tollat, jól ismervén közönségünknek érzékenységét, mely kiváltkép olyankor nyiháuul legélénkebben* Iliikor egyik vngy másik dologban -csakugyan reátapint unak az elevenjére. Es apaikor kötelességünkhöz híven ,— mégis kiemeljük szavunkat ilyen ' dologban, minclig, valami mentegetód zésiélét kell előre bocsátanunk, hogy bátrak vagyunk őszinte véleményt mon dám. Eh el vagyunk készUlve mindenkor arra, hogy jóakaratunkat, tiszta szándékunkat nem fogják elismerni, hanem, épen ellenkezőleg, megazólás és harag lesz a következménye annak, amit mi épen a közönségnek kedve-ért és érdekében teszünk 4 Dcr hát ezekért a dolgokért az vi-gaaztal bennünket, hogy nem vagyunk egyedül ebben a helyzet beü a hogy hasonló viszonyokban van .* vidt liir lapirodalomnak az á része, mely feladatát nem veszi olyan könnyen, mint ss örökké marhatenyéztésröl, valláserkölcsi nevelésről, tanítói osztály iránt való tisztelőiről, iparügyrŐl, szépirodalomról és egyéb eléggé ideális, dé annál kevésbbé specziális érdekli tliémákról czikkező másik része Vidéken egy-általjában sokkal érzékenyebbek az emberek aziránt, ha a hibáikat tárják fel. nek-k, mert azükebb levén bár a kör, melyben n hibának e nyilván valóvá tétele történik, más oldalról azo rosabb aa érintkezés az emberek IlMtt, aaük az a kör ím, amelyben mozognak éa mindenki lobban röstelli, ha \sme-rŐs, mint ha ismeretlen előtt mondják neki szemébe az igazat Ilyen körülmények azonban ha bár mitídenesetre felette megnehezítik a sajtónak éa par excellence a vidéki sajtónak amúgy is nehéz feladatát, még ' sem lehetnek képesek arra, hogy bennünket komoly kötelességünk teljesi: téaétől elriaszszanak. Eléggé furcsa! — ismételjük hogy valahányszor épen e kötelesség a rendesnél nagyobb súly . lyal nehezedik reánk: a helyett, hogy épen e nehezebb munkáért nagyobb el sm érést remélhetnénk : a helyett gondjuk, előlegesen mintegy bocaána-tofc vagyunk kénytelenek kérni azért, hogy szólni merészkedüiík és' utólagosan meg lehetünk győződve arról, hogy az elismerésnek épen ellenkezője lesz í osztályrészünké Ez alkalom A&1 is ugyanezzel a biztos tudattal fogunk munkánkhoz ! Elitélőleg vagy legalább is megrovó-lag kell nyilatk >znunk egy helybeli I társadalmi állapotról,, mely épen azáltal, hogy nem univerzális, nem érinti a város egész társadalmát, hanem en-\| nek csak egy részét: épen e részlegessé-. ge által talán nagyobb élt ad akritiká nak éa az érintendő'körökben bizonyára annál kedvezőtlenebbé teendi a jelen ; csikkünk felett mondandó véleményt. Ekkora feneket kellett kerítenünk, I hogy valahára rátérhessünk a dologra Csakugyan kcmolv hibáról, sürgősen orvoslandó társadalmi bájról van I szó. Arról, hogy Nagy-Kanizsán, ebben i az intelligens, magyar ajkú és szellemű városban, van egy nagy és tekin télyes társadalmi osztó ly,amely, — anél I kül, hogy hazafiasságát legkevésblé is i kétségbe akarnánk vonni egy szá-! mára nyitva levő hazafias téren, a ina-j gyarosodás, magyarnyelv és müveit ség els&játi Ujának terén, nem tesz any-nyit amennyit tennie kellene, sőt e I tekintetben a magyar városok hasonló i társadalmi osztályai között meglehető -I aen alárendelt helyet -foglal el. Es — mondjuk ki egész őczintén, j akármit fognak is majd reánk e mi-1 at — nemcsak egy társadalmi osz- tály, nem csak a kereskedői osztály az, melyetfentebb kimondott szemre hányásunk illet Más ize máa színe zete is van a dolognak, ha szigorúan elem ssük, de itt már csakugyan nem merjük „a gyermeket aaját nevén meg nevezni/ mert már volt — és a legutóbbi időben is volt alkalmunk keserű tapasztalatokat tenni as iránt, hogy a fonáknak bátor elitéléseért Kunizsán nem csak a lapot, de az embert ig elitélik. megszólják, rágalmazzák Pedig, amit mi szemrehányáskép kimondtúnk, az áll, az betűről betflrö igaz. Epenséggel nem vagyunk elfogultak azokkal a magyarosodáai mozgalmakkal törekvésekkel és intézményekkel szemben, melyek a legutóbbi évtizedek alatt amott létrejöttek de az sem elfogultság részünkről, ha azt mondjuk, hogy e mozgalmaknak, törekvéseknek és intézményeknek épenséggel nem látjuk akkora eredményét, mint amekkorának létre kellett volna jönpie, hogy a törekvést igazán buzgónak és őszintének tarthassuk. Azokban a körökben, melyekről szólunk s ahol bizonyára magukra fognak ismerni, még mindig a németnyelv a sajátképeni társalgási és üzleti nyelv. A kereskedelmi könyvek németül ve zetvék, a levelezés németül folyik. És p'ég ez a németség,sem a valódi, en nek is van némi mellékíze. A magyar irodalom terméked iránt vajmi kevés fogékonyság van ezekben a körökben. Ugy az urak mint a hölgyek, asszonyok éa kisasszonykák bámulatraméltó alnposiiágLal ismerik Góthét, Schillert, Heinét, Le-singet stb., ami mindeneseire nagy dicséretükre válnék, ha e mellett fogalmuk volna arról, hogy a magyar lyrának, epikának és drámának szintúgy vannak óriásai. akik halhatatlanok tolnának, ha a nemzetnek értelmes része eléggé fog-j lalkozuék velünk Aranyt. Petőfit. Vő I rösmartyt mégis talán névről^ de Tom- pát, Garayt, Kölcseyt, Berzsenyit s a magyar P«rnasszus többi nagyjait sehogy sem ismerik s nem is akarják ismerni A magyar irodalom ujabb termékeiről hasonlókép nem vesznek tudomást, mig ha valami uj német kötet jelenik meg, ezt mohó kíváncsisággal kapkodják. Jókait, igen, olvassák. A minap is találtam ' egy ahhoz a körhöz tartozó szalonban ilyen czimü könyvet: ,Wie wird man grau. Román von Maurus Jókai/ Magyar újságot —■ mindig tisztélet a kivételnek, — nem járatnak és nem. olvasnak ezek a körök. A Pee-ter Lloyd és a Neues Pester Journal — ez a kettő nekik a hírlapirodalom netovábbja és hogy ezekben specziális a szellem, hogy bizony némely tekintet ben kieshetik a világ feneke, anélkül, hogy ezek tudomást vennének) róla, as a viszonyokkal ismerős ember előtt .nem szórni, bővebb magyarázatra. A magyar irodalom, a magyar közmivetődés fejlődésére, egyes jelenségeire ezek a lapok soha nem fordítottak kellő gondot és igy nem is lesz kellőkép tajókozva az, aki csak ezeket olvassa. Es igy támad a nem magyaros szellem, mely szintén egyik választó fallá lesz a társadalomban és növeli a — fá dal m létező surló dást.Bennün-ket nem érhet as a vád. hogy valaha hozzájárultunk < volna ennek a súrlódásnak a fokozásához A hol lehetett, kerültük és kerüljük most is ezt a thé-mát. De ahol akut vagy idült bajt látunk, egyaránt kötelességünknek tart- * juk felszólalni az összes társadalom érdekében, nehogy bennünket érhessen a kötelességmulasztás vádja. — Szívleljék meg sorainkat ások, akiknek asólnak ; örömmel, elismeréssel és dicsérettel fogjuk venni az eredményt. Mert az ő javukért irtuk meg ezeket. 8 akii félreismernek bennünket, azokat csak sajnálni tudjuk '1AKCZA. ,r i ■' f f 1 I És ha jriftgis. .. 1 i Ét ka m égit egysrer elfelednéd, Amit tngtájí látat csókok kürt: Emlékemet hth yha eltemetnéd ÉS ka lenne, kéjbe mely fnrősrt, Uj tterrlwrd ott a régi romján; Ha elkafryn^l hútelenül, csalfán ... I 8 rám ka akkor tem borúlst magad: Menyasrtonyi fátylai/, édet babám, Stemfedőnek botUtd, teiítsd reám. A Farkss Iaare. A szép Art a na,y hót, tut a siót: örökre, Könnyelműen mondta ajkad tán... I Te íiéfi fagy, teremtee örömökre, Mártás pitvanarciod kajnalán\ — At én lelMem sokttor bút ét fáradt j S róttiid keráastiná t<in a bánat. .. ! fit ka látnád I véurs csalódat volt Htnned, kogy lé tmetu engemet 8 minden eték, amelyet Üled rabolt \| Ajknm^ megigdné lettedet; KtfeirHe. ttinsnk boldogsága, Hnptnfnra, fényét uép% tüága... j % Bájtod lenne memfatttonyi fátyol i Ím mm én Unnék a nütgény, Ét wűnt én, mtgfoutca fitágátol ! E nláooo tenks oly uegény : Stivrm téged akkor tem étkosna, Végsi tékojom i édááot koono. Ét elmennék mélyre temetkeni\ Ut tojoo. Unifi fSU alatt frt I'nriüi chrooiqne Kud&leoae 411. NaptlMi Ihjfce, rabóL A szép Eglé nagyatyia egyike volt az első Bonaparte azon főtisztjeinek> akik híven szolgálták, — amig szerencsecsillaga ; lenn ragyogóit, akik aztán elárulták és később a szél uj lordultával, ujabb uraikat árulták pl. i Lajos-Fülöp alatt £glé családja a\|,Bonaparte aríxtokratia« közt föbeiyet - foglalt el az udvarnál. Gyönyörű gyermek volt ákko-riban a kxs Églé: zárdában neveivé, nem is volt rá panasz más, minthogy Árgus szemekkel kellett rá vigyásni, nehogy egy ssép reggel hült helyét találják kamrácskájában a Jó nővérek. . t Nem kis lellünéft okozott a szép Eglé, midőn feberdülre, jutnlöi bemutatták as udvarnál. A tengeri, mint édes vízi türdökbea, as udvari bálákon ugy, mint ■ a császárné »intimé« estélyein Églé nem jelenbetett meg anélkül, hogy a térfitársaaág nagyobb réssé leörül ne vegye székét — és minő élénk tár-mUgás folyt aztán a »fes sarkokban U Volt ok reé elég, bogy a eAmyább és éltesebb hölgyek skándáhzüóftjanak 'felette. A papa éa mama észre is vették, hogy a dolgok ,bem ió fordulatot vesznek. Ife ^ái mit volt trónii Otthon osak nem Itbetett tartani a bájos gyermeket — a roaz nyelvek iWijd találnának ekot e hirtelen vissaa-vonulásra ... Itt nem marad aiáshá«ra, mint aran- m* Könyü azt mondani, csakhogy ehhez okvetlen kellett volna egy férfi, aki megkérje a bájos gyermek kacsóját, és a sok között ilyen egyetlen sem azart akadni Mit lehet itt tenni? Madamenak akadt egy ió gondolata. Fiatal korában ismert Londonban egy urat, akiről biz akkor még senkisem merte volna gondolni, bogy egyszer még Franczia-ország trónjára fog ülni, — és a grófnő akkor már jó szivvel logadta öt — salonjában, amikor még sokan nem merték azt tenni! Talán emlékszik még őfelsége e szívbeli rokonszenvre? és akkor csak nem leaz hálátlan. Egy estélyen igy szólHá meg a császárt: — Síre én vagyok a császárság legszerencsétlenebb asszonya. .A Császár hitetlenül mosolygott e szavakra és helyei mutatva mellette: — Mit tehetek pnért ? kérdé. A grófnő elmondó, ami azivét nyomta — fsHristfive a londoni szomorúan szép emlékeket. A császár megszokta már as ilyesmi-kel, egy nap sem t«lt el anélkül, hogy a „tóvek81valamely apró kérelmekkel ne kedveskedtek volna előtte. Bt—űgyan az egyszer nem valami közönséges kis kérelem lehetett 4 a szép Égíének nem volt egy sou hozománya sem! - 1 A felség nem is mutstott valami felettébb jókíedvü arezot. j.i — Jó, jó, majd gondunk lesz reá- Tenni kellett okveüeoül valamit e családért, mely az első császárság rgyik legra-gyogtibb nevét viselte, és amely különféle titkoknak lévén birtokában, anyagot szolgáltathatott volna as 'SÜenaék sajtójának . . . De hogy találni férjet, aki elég shsánt legyen arra, bogy nótl vegye a asüsan és IflU fréántt?! Eugénie császárnénak akadt egy jó1 gondolata. ] I Volt as udvarnál egy »gróf« ... Izé, aki jó szolgálatokat tett deczember 8-án, de aki azon kis párthoz tartozott az udvarnál, mely nem volt egészen megelégedve a szeretetreméltó uralkodónö — származásával. Mily szép, mily raffinált boazu 'lenne ez — Izé gróf, a szép Églé férje ! . . . Kitűnő egy gondolat, mondá • a császár ' j- Nemde ? folytatá Eugenie. Izé már nem egészen fiatal, gratulálhat magának, ha egy oly Üatál szép nő fogja szeretni, mint Ég)é. Nem is számítva azt, tevé hozzá Na-poleon, hogy Izé nemessége tisztára talált dolog, mig a neje felmegy 1809-ig. ~ Még hozzá ilyenformán hozományra sem lesz szükség. Izé gróf gazdag. fis mégis, Ize gróf minden lelkesedés nélkül vette a propozitiót, melyet Pietritett neki. Pietri kővé meredt bámulatában! Máipap a tanácsban, midőn Izé fejedelméhez közeledett, ez hátat fordított neki. A miniszterek egytől egvig detto. ' A lakájok nem hozták eléie felöltőjét, mikor kiméit Félix, in császár komornája, kikérdez telvén áltaÚ, elébb nem akart beszélni* de végre is nyilatkozott. { f- CAjl uram, mennyi bajt okos ön a császárnak! 1f-Tíej!!?? — (Itt, az ö legjobb barátja, leghívebb barátja, ön, akire mindig szAmiiotu \V> Dt... ' p Eh halfa osak, folytatá Félix, nem később, tóim tegnapelőtt, mig bajuszát pödörtem, igy asólt a császár: »Te tudod re-Mz. Manyi a goodom. A pártok fenyegetnek, aa anarchia hydrtja (Blsaistf tejét, éa Magyal dolgok. lWezetéeül írjuk «uk«t * sorok alt as alább következő tudósitáeokhos, melyek aa újonnan alakult aalamegyei ellenzéki kor első nyilvános életJaíérAI óé • legutóbbi megy egy lléeről ssólnak Ámbár eiek a megjegyzek talán feleslegesek is ée elég ékesen azól maga a tudósítás, dacsára annak, h»»gy csupán a megtörtént dolgokat rsgiastrálja. A kronologikus sorrendet megtartva, első helyen as elleméki kör debut jéről szólunk. Nohát, ami ett ás első fellépést illeti, arról talán a megyei bal-párti urak sem nólnak valami nagy eliagadtatáasal. Akok a nemcsak megye , de síinte országreugető dolgok, miket as ejlenséki kör programmja ée alsp-ssabályaiban kifejtett cséljs Ígérteit, csakugyan a parturiunt montes-féle ismert közmondás szerint lyukadtak ki. És ámbár ejy tiulán m$hyri ellen-i séki kőiről nem olyan szívesen mon danánk {ti, de itt csakugyan minden lelkifurdalás nélkül regisztráljuk, hogy bizony körUlbelül fíoszko volt, amit Sz ujonssülöU kör aratott. Én ett nem kárOrömmel mondjuk. Már a minap hang- ztattuk, hogy mi volnánk az elsők, akik örömmel üdvözölnénk egy eredményre számot tartani ét ily kép lét* ni jogosult, életképes megyei ellenzéket. És azt sem skarjuk taga dásba vonni, hogy ott sz 'ellenzéki körben voltak és vannak olyanok, akiknek szintén cáak zz ilyen ellenzékieskedés lebegett szemük előU, de esek az ideális törekvések ugylátasik hajó törést szenvedtek. Egyetlenegy érdemle ges dolog körül csoportosult az ellenzék ; jelöltet állított a kOpigssgatáai bizottsági tagságra és es a jelölt - meg bukott A többi ellenzékeskedése as országgyűlési képvíselŐválasstás körül állitólag történt visszaélések tárgyában tett interpellációkra szorítkozott, de iu meg emberére talált a kör az alispánban, kinek minden válaszát a me gy egy ülés és nagvrésst az ellenzéki urak is tudomásul vették. — As ellenzéki újság eszméjének megvalóei tását as értekezlet ad graecas calen das halasztotta s es as eásme való* szinüirg zalamegyei ellenzéki lucza-székké fogja magát kinóni. Ennyi volt tehát as első fellépés ^eredménye. Es a rezümé magában hordja a felette mondandó véleményt, melyet csak aszal toldunk meg, hogy baj&s is lett volna többet ,elérnieM az olyan testületnek, melynek tagjai kö fülkéiül önmaguk között sí nősének tisztában assal, mit akarnak. Ée mi, kiket Ők quasi ellenségnek tekintenek, többet vártunk tőlük és több sikert kívántunk volna nekik. As ily módon (elvett és folytatandó k űidel em sikertelenségét ugylátasik jó előre belátták ók maguk is; mert —• mint igás balpárti oldalról hallottuk a amint benne van a tudósításban — maris ,ssám<>san a kör bői való kilépésre hstárosták el ms-gutát" Pedig a tula)donképsni alakuló közgyűlés még meg aem volt ;Aaaiát\| tanáotkosásaik, eddig mindig nélkülöz lék a rendet, a működéében mhit látjuk — vajmi kevés a tetterő, igy hát könnyít gy őzeim volt az alispánunk, akit mi különben erőaebb támadások visszaverésére is, képesnek tartunk. Ennyit a körről. Maga a közgyűlés szoros knpcso* latban van as éllenséki körben történt előzményekkel; fontos tárgyai nem igen voltak. Az élleQséki interpellácsiók és a közigazgatási bizottsági tagválasztás as első napra hozott némi izgal mat; az ellenzék nehéz ütegekkel vo-j njult föl a csatára, de mikor lötésre került a dolog, kisült, hogy a nagy ágyukban vak töltések voltán. Amaeo dik napon Kauizsát akarták némely jóakarói megrövidíteni, deezsfmsikej rtllt, igy hát uekünk semmi okunk sincsen panaszra Es most hadd esóljanak a tudó* sitáaok: A zalamegyei ellenzéki kttr szepL 8-iki értekezlete. A megyei évnegyedes közgyűlés alkat-mából e lió b-6n délután vagy ötven tagja a még teljesen meg nem alakult sálamegyel ellenzéki körnek gyűlt Ösase értekezlet megtartása végett Egerszegon, a Zoldla» vendéglő termében As értekezletről a kővetkező réazletea tttdösilást közlik velünk: ötUyy Lássro id. elnök délután 6 órakor megnyitván az értekezletet, mindsosll-előtt leiolvasták a múlt értekesiet alkalmából megválasztott végrehsjióbizouság félen lését. y Ennek tudomásul vétele után a kór tagjainak a másnap következendő megyéi közg)üléscu elfoglalandó álláspontját viisl-ták meg. A megyei közgyűlésen megejtendő kösigssgaiási bizottsági tag választásra a kör, mint ilyen, üiuUtcé Lászlót jelölte, ki habár msgában a körben is emelkedtek bangók a másik jelölt, Ortts Pál mellett Hoassas vitára adott okot iknot József gelset községi biró lellüggessiéséeek ügyi, kinek a megy egy ülésen benyitandó folyamodványát lészleteaen tárgyalták, Műfa László indítványt alakjában kivágta est áz ügyet s kösgyülés elé terjeszteni, MuMU$ László ellenben iotsrpellacsló alakjában. Mpty Viktor nisgjegysi, hogy ha Indítványt akartak volna enben az ügyben tenni, és indítványt, ft megyegyűlési megelösőleg 24 órával kellett volna betérjeesioni i most már elkéstek essel i Igy essk as intérpélláoiló alak* jáhos folyamodhatni Csatlakozd leilát ékubr Uos lAssíó Indítványához. As érlelMet tehát eibstárosta, hogy as Igyet a n(ogyo-gyüiéaen az alispánhoz Intézendő interpellá-csió alakjában fogja aaönyétfre hoznjl, hol sz alispán által adandó válssxhoi lépest igy Is kellőleg megvitatható leaz. Ugjfánily értelemben határozott az érféktzlel a letenyel szolgabíró Etdd'yl Oyörgy, valamint a )>acai szolgabíró, Ondi Miklós,, éllén felmerült pa< nassok tárgyában Is. A tölvete't kérdések-liés többen asóltak, nevezelfsen: Novak Ke reocz, KotUr Istán, Öt ily Deaső, /foraay »y Ödön, Hdak$ Kálmán, /WiWa János, Mnlíet János, Xmi$ (léza, Imi Ala\|oa és Kereno, ZifUr Kálmán atb. Kivi jelentőségű vitát idéaetl elö 'JWáol Viktornak ss a felszólalásé, hogy mondja ki a kör, miasetint s két ellenzéki párt, a mér-■ékelt e leuséki ée lűggeilenségi, netjweak s megyében való ellenaékeakedés, hsnsm országos pulinkat csétokra is egyesült s hogy ennek minden adandó slkalommal k leesési és sülyt adni akar. Kai ss indítványt a jelen voltek l«vna gyobb réssé nem pártolls, sbból az okból, bogy ss már ss slspszabályokból Is klha-gyatrán, s kör esak mint megyei ellenzék skar működni. Számosan a kör tagjai kösül est s körnek Nagy-Béoaén megbessélt liiteueziólva) ellenkezőnek tartván politikai ozélnk nélkül a kör létjogosultságát kétségbe vonván, Tuboiy Viktor indítványának eredménytelensége követkestében a körből vak> kilépésre hatáaosták el magukat Bsóba hozták ezután az ellenzéki kör által Nagy-Kan'zsán megindítandó \|oluikai itmiki lap eesméjél; as értekezlet bővebb vitatkozás után kimondta, hogy a Isp meg-ioditáaának eesméjét oesk skkorlogjs resli-sálni, hs est a kör vagyoni viasonyai ezt meg fogják eugedni. Végül a megyegyűlésen leendő, as ér-lekeslet elején mégbessélt inisrpellát'ziók meg léteiével a kör tagjai köst lévő következő megyebisottsági tagokat bizia meg sz értekezlet: a gelaet biró lelftggeaxléseuek ügyében J(otí§r Istvánt, a !etenyei űgybeo oá uh-hu Lászlót, a pecsei szolgabíró ügyében li+ ranjféi Ödönt. Hzzel több tárgy nem lévén, as érté' keslet feloszlott. Közgyűlésre akkor gyűlnek össze legközelebb a kör tagjai, hs a belügy-minlazterinmlioz íeltevjeaatfU slapsmbályok onnan visszaérkeznek. Zalameyye évnegyedei kiíz-gy liléié. Zslamegye törvény hatósági bisottságá nak e kó 9-én éa foJyisiólag lartott kősg)0-léséről a következő részletes tndósitást vei-lük: j. é A kftsgyIllést lőispán ur ó mélláságs ssept, U-én délelölt pontban 10 órakor meg nyilván, Odvóall s asép aaámmal meíáelsnl i me^yehlsoitságl tagokat. 4 llső sorban felolvsststott as alispán évnegyedet jslenléae a megye álapotsról. A jelenlés lelolvssásé ulán tyublm ; Ussló kérdést intéz ss slispénbos s léenyel I szolgabíró, tórdély! (Jyörgy által, ss iktató könyvek tanúsága sserint f. é. sugusitiis hóltan rohamosan lykOldOII betsgápoéúi éa köstnunksváliságl, MÜO (otinton léiül levő pénzösssegnek ssabálysUénes, Illetve emelt, j l>eter\|éestáse iráni; sménnyibén ézek a pénz j összegek még IHál-bői éa IHH?-böJ vpkéa \| mégis essk as idén eugusslusben lejtek s I szolgabírói bivalal állal réndeliftésttk helyé' , re bessolgáltatfs. • Svinii't Henó aliapán az inlerpeláezió I ra válaszolva, kijelenti, hogy as fluflusztas h An bférkeietl pénzöaazsgsk rendélleees ez pediálása neki ia Ivltűnvén, a szolgabírói azonnal félslősaégri yontá, lllelőlpg fslhlvtá, hogy záros határidő alatt e tárgyban nyllstaozzék, azaz igazolja magát. A. tárgyhoz többen hozzászóltak Cser uh Károly, a tárgytól altérvé, l/)jelénll, bogy ö a szolgabírót hivataloknak sz alispáni jelen lés zserint való rtndbenlétét eask aatnlégéz-nek, de. nem vslónak tartja, ennéllocvá az allapánl jelentést magát aem tartja a vsló ságnak meglelelölnek. Ki kljelentáeért elnöklő fhitpd* nndre-utaslt\|a saölót CWin Károly végül szt indítványoz-ss, hogy a azolgabirói hivatalok Islűljlzsgál-isaaenak, miáltal ki (og lűnnl, asasugysn rendben vannaké ssok, vagy nem. 1 ubviy Viktor 1 két konkrét éaeUt sm I lil lel a megyei kosipsgstási hivsiálokbsn uralkodó rendetlenaég illuaztráláaárai Mura keresztül és Hócz közaégak Ügyei H70** I míg IHH hnn fslébbeslétvén, asótá téliál 1 teljea Us esztendő öta, ebben s két itgybsn \| semmi aem történt, s felebbezésekét nem ' intézte el az allapáni hivatal. Hsöld tehát , hozzáesailakozik (Cserfán indítványához, me-; lyst ö még azzal told meg, bogy nesiossks I ssolgsblrói hivatalok, hanem maga as alispáni hivsisl is egy e ozélra kirendelendő Irt-zottaág által'visagálisssék fslűl. IIsm#1síu>í ] ben élénk derültséget keltett szsal a meg-jegyzéssel, hogy esekbea as Ügyekbénjó, mint ügyvéd, már a hét évvel sselőtt vélt Uispánt Üiuiet Imrét is msgsűrgettsf.ds éretímény-] lelenűl és bogy I < lorlnt pemoliségé ms is 1 ott hever. Oertán Károly éa jTuboly Viktor In-' dliványailioz —' pro ét oooira —> hotiáasólf tak tikuMici Laazló, liesső, I Lásilö, UpüMörq Visese, Nóvák Veremé, 1 ! hM Fereoes, ökttbliM Jenő tb, A közgyűlés végre s letenyét jssolga biró ügyében sdott válaszát tudoamal v#t' te, élvárván ss slispáatöl, bogy a wolgabiró I nyilatkozatának hovakamarább való peérka* netp bizom a ár minisaterínmomban, akarok luduim regi barátaio'bos Tadd meg, ha ize grót eliogadná-e a belűg)minszieri taratat h \ . . A gróf eihslaványodott I A belügyminiszteri tarosa 1 Ez volt as 0 álmai netovábbal Két óra múlva he nem térhetvén a császárhoz, erővel rontott be a császárnéhoz. ■ — Mi az ? kérdé Kugeoíe, Cs a szegény ember elmondá neki héjait és bistomtá bOnháaaiáröl A csanámé miről sem tndott semmit (I) és elmoadatá magának as egészet elejétől végig. As nlOíSő szónál a gról sirt. v Törül\|e le könyen, ssóta hozzá ke* gyesen Enpníe. Beszélni fogok a császárral. A gróf tőidig görnyedt — Apropoa, és ha a nslsiár újra etÖ> hossa esi s hátsaal^oj 7 Nagyon veue. — Amikor m akli tetszik! .,. • • # -/ Nem vak kis dolog ■tojssiarré tenni bé grei. ée végre Méga ment, azon W-leiet alatt, hogy less mellette egy tükár, aki' neiil 6 IzaaiiralÜita Kasa tekéiéi atau gróí Isé el Ifla fo-\|val« Cűre meamdaHsva, \|ró< iaé asas \|Ar-Ül aelmsaégaef a ftÉMÜg éía fai Ma Sg\|á Mlppii Aa eaáave « uMsa peéeie kápebé ■ e« vegha a laial pét eaaaaal \|Ér Ma veaartal mam Btarrtakaélveaat s \|ó tea-gtfi Wv«vM és s NMoéi keleket A masiÉmé mag pl feasmiva. — Ifam, mésáti a íztizSr kéwysal, miáte. aag kei kéi maha 1 pU betett e imlaiMá ka. ségt'a amaashaMnaft is I meá- Es volt a c ászár gondolats Is, aki Morny vsl beszélgetett dolgozó loobájábmi. — Már most be kell váltani ss Ígéretet, Morny, — a jó számadások \|enntsr>jék a barátságot, monda a császár, midőn gróf Izét bejelenietiék. — Annál inkább, teleié Morny, mert a gróf igazán — busásan bev altot is a magáét. A grót belépeti, a császár kezet nyújtott (eléje. , — fiire, kesdé s gróf, Ügyelem nélkül az eíiqoette szabályaira, kihallgatásért asdek lek lelségedtől aégy nem köst, azonnal — Morny tud mindent, ilzaoazá Na-poleon. —' Aki ön tad mindent. Mos, hol van hát? A másik kettő össaenésett — Kicsoda 1 kérdek egyezerre. — Hogyan, kleaoda? — Nos hát, kkaoda, parsat. — De mintán őp ugy is tolja... — MH 7 A póf éamevéve a létreértéet, heteejiá magát egy karszékbe. — A grófnő I — Nos? kérdé a náziár. — Aal 8trel.. — Bs hát beaséfyea más, végre la. II A másik kettő aem tudta, aavi vagy s^aélknezansk A eaAMAmak azonban nem wfc fanét Iz a^akk aáanáalam, llzaaafil ■emoldajt — MH tan öo neki ? káráé márason A I} nagy iznáit eaiaAk — ta?ir — Természetem®, a grófod esak oaai ment el agy.a^edse efcoélíiL Lémmkea^i, anadjoa sl mmdnrt Mony aak. A ftttjHfi Imi w) — Bogf Ishrn éal dUM él leüt ádpasé aaaiala mmk Ez aastal egész kia claviaJurát rejteti magában, mely villanyos összeköt Résben állt a rendŐrminiasterrel. Mig a naásaár bt-hallgatást adott, as sisit észrsv ét lenül tár-aalgoit a rendőrséggel, és a (eleietek egyedül általa láthatóan tűntek elő az asztal agy rejtekében. Egyszerre a császár fölállt, és mintha hallotta volna a grót jeremiádált, emel fordult kosza — Kedves gróf, ön nem szelléSMs és nem tnd s nőkkel bánat, minden ss ön tubája. As ön neje \ issza akart jönni nrkha, kogy visaoniláaes leánykori aaoHácskáját, — ön nem egyeseit beje, 6 eljött egyedül. Menjen esak érte aOlői házába, ottj talál\|s őt; ön mindömzé is eaak egy kissé I nevetségessé taite magát etöUe, - igy \|M napi elválás lett a következmény. Tttojk meg, koey egy ön korában levő férjask nejével néha gyermekként kell bánnia ísé asát sem teleit, rohant kilát. A lakájok.gondolák —- Kl vaa nevezve I . $ • s — Aztáa Igázás ott vsa a wm,mm-kori izobéjáhan ? kérdé M^ray, ndafim Kgíé férje ekam. ír nap óta? As esesonfok aem tódnak alázni, menda a rtáaséy. A gréfeö agy láiatfk öss-aeesavarta s vonalokat, mert esak\|tegsap I érkaaett PárWm. ' Két nap anhre s pefoak ksaétéa volt táreaftla Aswivil ssamorra És Ma ipigva - Miért ? Kérdé Msrsy — \|gy ofyea növel mm as bee, 10 ha aaeaaél inkább sl vsa tstfelve, meaáá Aa M mkMsr bét sbő Utkája mec asm istaseüaá pmiok, aam memasieil kelyIOaa aáásMML , >1. / \| í - , I [ f} í ® _ > L _ Végre akadt egy, es egyasar* valódi srísstokrsta, — mondiok heroseg,. 1 tísejs-nin, aki ámbár orléanisfa volt, ód s asép Rgbá kedvéért feláldoshalia élvéit, Benjámin berezeg ilyen névjegyeket! hagyott ismerőseinél, mikor nem találta őket lakásaikon; i Le DOC BENJÁMIN ■mitl 4a a ■ ti«aWat ée lÜeMsa éa rtiniiar Egy napon, daczára a asigom csensu-rínak, átszűrődött'K lapokon, hogy króf Izé ö Ezceiieoiláiá nejé — utazni msp férje < nélkül, de még sem egyedül. De hát kivel ? Hass nevet Is smlsgeush. Amint Pélisséer marsall magtódia as esetet, igy ásóit: Ksreaaétak e »0eereteire«ials'tf) De hol veit ss s vBecr«taíre» \| Heie telt Us nap mig s rendőmék rájött, hogy a pá/ooaka nytifodisn sétál Mairaima a isagsrpartoa. Amint laé btaeayos volt a téftfáMéfc felől, áaiott a esáasárhos, hésony wkokkal a kaséban — 9fc» f Síre, oéeae eaak ~ Mit? • — A gritaft" Is — Nee? — Hanakaa vaa — OhtaH — „...I? I aki kasMMU á Üjds leml ^ s batlemeOeaeég 1 tM — hü métáassfelma, ss maéri , as Syaeaaéi nem kisMIje ei cakm ss tgéSÉt lásank essk. ás óa se^e el etaastt? •. ; __: v • _ 1 ■ --1 atoll siettetni fogja és annak Májén eseüeg I s fegyelmi vizsgálat elrendelése iránt intéz-v kedni íog. — A Cserién és Tuboly indítványaira nézve pedig akkép határozott a köagyulés, hogy elrendelte a megy eteti ösz-sm szolgabírói hivatalok folftlvwgálását egy boottaáf által, mely aa alispánnal élén \| áll a megyei töazémvevüből éa minden jármiban egy-egy megyebizottsági tagból. Ifa'kr látván a kanizsai szolgabíró által, áHítulag -kihallgatás nélkül, lörvénytele- J nül, hivatalától tel függesztett gelsei község-hirö ügyében j intéz interpelj&czióL az alispánhoz. Switiiit Benő alispán kijelenti, hogy ö - már augusztus elején utasította Svastita Károly szolgabírita vizsgálatfolyamatbatételére. tívaitite Károly kanizsajárási szolgabíró a maga mentségére felhozza, hogy bár teljes tudatában van annak,- ez az Ügy menynyire érdekli a megye közönségét, mindazonáltal a vizsgálatot eddig nem teljesíthette, miután igen el volt foglalva az adóvégrehajtások éa a parlagon beverő szöllök tárgyában való kiküldetésekkel. KoiUt István megjegyzi, bogy tájdal-rmasan veszi tudomásul, hogy a szolgabíró ftz adóexekúcziuk miatt kénytölen a többi közügyet elhanyagolni. A közgyűlés, tudomást^ véve az alispán válaszai, elvárja a vizsgálatnak mielőbb való teljesítését, tiwanyay Ödön szintén iuterpeliAcziót intéz az alispánhoz, az iráni, ván-e tudomása és mikép inteakedett abban a tárgy bah, hogy a követ választási mozgalmak tde.e alatt, a pacsai ázolgábiró, tíaál Miklós, állítólag megkötöztetett es tettleg bántalmaztatott ejy ellenzéki választó polgárt, kinek ejVéb vétke sem volt, mint hogy , korteskedett a balpárt részéri Alispán kijelenti, hogy neki erről a dologról semminemű tudotnáaa nem volt, mert az illető, állítólag bántalmazott, ember eddig semmiféle törvényes lépést nem tett, illetve a szolgabírót sehol fel nem jelentette. Az alispán válaszát a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul. Ezután — délutáni 1 órakor — megejtették a közgyűlés a közigazgatási bizottsági tagváltisztást, mely íráht roppant nagy érdeklődés n>utálkozott. A választásnak az lett az eredménye, hogy a talamegyei ellenzéki kor jelöltje, Skubiica Jenő, szavazattál elbukott ellenjelöltjével, (1uou Pállal, szemben, aki 48 szavazatot kapott. Ezzel veget ért a közgyűlés első — meglehetősen izgalmas — napja. Másnap, szept. 10-én, folytatták a közgyűlést Elintézésre majdnem kivétel nélkül, kisebb fontosságú ügyek kei ültek. Kantám különösen érdeklő dolog, bogy e napon a közgyűlésen indítvány tétetett Kanizsaváros — Titkárommal! A felség rendkívül setét arczot csinált, ez egyszer nem diplomatából Mi sem bántotta annyira, mint azon 4iptrinyok, melyek nyilvánosságra jönnek. házasságot ugyan a császár Csu^tta, \de Izé sakkal loyalmab volt, mínlaemöt A-uolta volna. JDe ő rajtuk, a bűnösökön, ret-tkitő, példái boazut fog állni. Rettegjenek! \ Ezzell kirohant a szobából. Napóleon sürgönyzött Pietri után. \ A renoj&rlőnők nyugodtan hallgatta végig ár egeszet — OnSire, ez csak gyerekség. ?4 De. mondá a császár, Izé nagyon djMíöe, egész lángban áll éa iszonyú nyiívá-óse botrányt fog csinálni. — Legyen leMged nyugodtan. Az egész eset fellegednek egy' i egyedórai vigságot fog okozni, ez lesz ss egész. Ami a miniszter ar lángjait illeti, — vannak Havreben d^rék pompier-kf), ások majd eloltják könnyű szerrel. • ; • A Ezaiatü ö Ezceüntiája saját külön villám vonat oa dübörgőt a tengerpart felé, óránkint tO mentőid sebességgel. As ember lehet türelmes de ami sok, as sok ' ' — Jókor fogok érkezni ? Szegáhy leÉat • ' l De ima, előtűnik a tenger, ide hallik a tortát moraja, s vonal lassabban robog, végre megáll. Itt vagyunk. A miaiaitsr satvt as utón aofcssor hangosan dobogott, da moal nyugodt volt, — nyugodt éa mdag mént a nemezt* maga Mütósáftdjca léptekkel <uáil a pemmra • Da auu. aa mdéfcas tele vaa néppel IWrt? Amott mit kirmaik a pompier-k. rÜsahea bendáral aa éMköa ? Aatánt mi ember frakkban, lekér nyakravaló belypénz-áijegyzékéaek leszállítása iránt. Az indítványt azonban, igen belesen és méltányosan, leszavazták. Különfélék. — Yáraai ktagyAléa?.- . Minden oldalról arra figyelmeztetnek bennünket, hívjuk fel a városi tanács figyelmét arra a körülményre, hogy míg a várni statútumok szerint évenkintnégy rendes közgyűlés lenne tartandó, addig as idéa — pedig az évnek tizedik hónapjában vagyunk —- a város még csak egy közgyűlést tartott. — A várss szépítése iránt mutatkozó nagy buzgóság iránt lapunk legutóbbi számában volt alkaimunk elismerésünket kifejezni. Annál jobban röstelljűk, hogy most megint az ellenkező miatt kell panaszt tennünk. A Magyar-ulczáb&n a Harsai-háztól á Sommer-házig a járda hiánya folytán az egész utczaréaz esős időben szinte járhatlanná válik. Nem nagy pénzáldozattal segíteni lehetne ezeu a bajon, mely az ottani háztulajdonosokra és lakókra nézve csakugyan nagy baj és a várna szépülésére is megint egy lépés történnék. — Rejtélye* ellüuéa Egy váro-sunkbeli kereskedő rejtélyes eltűnése képezi jelenleg Kanizsán /közbeszéd tárgyát. As esetről következőkép éftesitenek bennünket: Trm>-Unmanu Lipót inagyarulczai. szatócs, nős, családos ember, e hó 8 án reggel elment Gelsére, gabonát vásárolni. Vesseli gelsei lakos állítása szerint Traubermann még aznap eate felült a voáatra, hogy viaszamen-jen Kanizsára, sőt olyan ember is van, ki öt Kanizsán kiszállni látta. Azóta Trauber-m annak nyoma veszett. Aggódó családja sem-, mi hirt nem hallott felöle. Rendőrségünk a legnagyobb buzgalommal kutatta Traubermann hollétét, de eddig nem tudott nyomra akadni és nincsen is semmi, ami csak ! azt a kérdést is megtudná oldani, szeren-i esetlenségnek, bűntettnek vagy öngyilkosság-{ nsk lehetett-e áldozsta az eltűnt ember. — A. gősfürdi bérlője, bichler ur, tudatja velünk, bogy a.nyári saison elmultával a gözlüidö e hó Ib-étöl 20-áig a tisztítási munkálatok miaty' zárva leaz; ^0-ától fogva pedig betenkint háromszor, u. m. csütörtökön, szombaton és vasárnap, eicenkivül \| pedig ünnepnapokon is nyitva lesz. Az iüetö napokon a bérlő ambulans tábláján kivűl a városban még egy tábla —- A Neumann-léje vaskereskedés előtt levő lámpakarón — fogja jelezni, hogy a gőzfürdő nyitva van. — A »Ealnl Késlftaj «-nek szeptember 7-iki számában Tuboly Viktor ur •Nyih levélben* reklifikálja a »Zo'a« 3H-ik számának ama közleményét, mely a zalamegyei ellenzéki kör megalakulásáról szóL A helyreigazításra nézve — mely különben nagyon lényegtelen körülményekre terjeszkedik — Csák az a megjegyzésünk van, bogy annak a Zalában is engedtünk volna helyet, ha ugyan a helyreigazítás maga — megfelelne a valóságnak. Igy azonban értesülé- A trombiták recsegnek, a dobok peregnek. — Mi az ördög .. Egy éltes nr közeledik, mögötte más I öreg ursk, bosszú lebér papír van as első \| éltes urnák. — Érteni kezdek f Az éltes öreg ur még közelebb jön: •Méltóságos ur! a város, mely ma oly szerencsés EzceUentiádát falai közt láthatni ... stb. stb. Ez bizony üdvözlő beszéd! Három oldal, sűrűen írva és sz éltes-öreg nr mögött \| egy más éltes ur áll, hasonló papírral a ■kezében. Mindezt végig kell hallgatni! Hát azért 1 leltem én tíz mértföldel egy óra alatt?! Es még nem mind, felelni is kell. •Uraim I A nemes város, melynek ma falai közölt időzhetni szerencsémnek tar-! tom... stb. stb. fiijen a császári Éljen a j császárné I Éljen a császári berezeg (■ Végre! De ez még nem minden. A pompier- banda rázendíti a bymanst és ak el>ö éhes nr alásan kéri ö EzttUentiáját, ha í bevárná a derék pompeír-k defiler-jéf. .Végre valahára, jön a préfet — Uram, srólktja meg mohón a mi-niszter. mentsen meg a ceremóniáktól. Akarom . — Lehetetlen, méltóságos uram; az atcaákoo diadalívek vannak felállitvpi és a grófnő, méltóságod báios neje, kegyes volf megígérni, hogy elnökölni fog a banquetlen, melyet a tárcsa csáazárképviselőjénekrendes Excellentiád személyében. — Hogyan, kiálls fél bé, a grófnő értesülve vaa érkezésemről? Hát perne, hogy Píatri jó etfre ért-sétatts és igy. a titkár urnák is elég ideje maradt egy másik saját különvonaton efrobogra a flBaöke alakjában őt fenyegető vész elöl. öt nap mulva, a császár igy sSólt bű beUgj minin teréhez: — Kedves Isé, ön rágalmazta aqjét l Riélsm, bocsánatot kér tőle ? ...Oh, boázni ni csak Bők taásak I •ünk szerint, a Tuboly Viktor ur »rektfftká- I cslója. s valóságnak legalább ép ojy ka-vámé felel meg, mint s mi köslemépyünk. Mi a tudósítást tejesen megbízható oldalról kaptuk s hogy Tu\|>oly ur nem tudja jirecsl- \| zéj mi történt Egerszegen, azon nem cso- \| dálkoznnk, mert hiazen köztudomásn dolog, bogy a rektifikáló Tuboly Viktor ur oU I sem volt jiz értekezleten, miután kösbeszéd tárgyát képező okokból lemaradt a vonatról. — A ksaliMl ém kaalamvldékl i aaépaggate figyelmébe. ElUnyer Illés udvari fényképész megkért bennünket, hogy as általa a jövö évi orsz. kiállításon kiállítandó mngyarortu^gi női etipifyek albuma számára küldjük be neki a kanizsai és ka-nízsavidéki szépek névsorát. Mi szívesen teszünk eléget Ellinger ur kérelmének s állítunk is össze elég hosszú lajstromot, mert, hál' Istennek von mibói, de — hogy a névsor teljes Mmt — kivált a vidéki iju és idősebb urakat kérjük: szíveskedjenek nekünk as ö szépeik névsorát beküldeni, bogy azután ezt a mienkkel együtt elekszpediálhamuk Pestre. — X. Halsgs«bsrk silat gjö-gjllé averek. A apanjrol borokat már sok év ká kassaáüák tgn tk«lmu Mr\|l gyengilkató la ikpnv»lerac»an» nwltyk erbritánérn, ttlaaial vér* ■Hhyiii és gyomorbajok ollou. K borok klaAtt gyi-gyitó katáa tokiitoUbn oltft hotjmn 411 a —fy fc»r, mely kSlttaBaoa nökwk 4a Kjormokeknek kUtönliaen ajánlható A t köatajégot flgyalaMttatJtk a Vinador •paayol bo> kemkedö excpok lapunk mai Márnában foglalt kiréotietr* A vasúti menetr«ntf. KantuvBttda- «Jf« ,"sr ««•»»• IIMi in,) «•« ti mM • » f-1 > • fc P:' Jt 1>I r »••••»' »«h»»: gf. ». tMJi. voiitl d«p«at S» kiiaiu ' ««t« mu 'H* ■t-a aw ' lU. n p.j e » SO f (10 A.66 « __ T l>_Jmm sasai gr ». ouv. vouai 'Igi j 4». \| «t* ! iml t¥i aé. 4ftr l \| njo l a w p. g^ora «»M! naa'tV' Ka-j oli.k kk. rvggti I «. U p,\| M. T. Maim' 4- «, \| UI 114.11 a. nim. tud »»Kjf. »onal n, ?. KuiiH ^i. I 4U«t laL (14 M f\ • Mfiai \| 4 a. U6 «ai«i 0 1» » ttéra-Ksntua. , I a kl MO H I Ml* Közgazdaság. A magyar aranyjáradék con-versíójának befejezése A »P. C.« a kii vetkezőket közli: Az sranyjáradék conversiójának befejezése gróf Stapáry Oynla magyar királyi pénzügyi miniszter és a Botschüd-hiielinté-set-csoport között legutóbb létrejött megállapodás szerint a legközelebbi időben, még tten hónapban véglegesen meg fog történni. Az osztrák hitelintézet megbízottja jelenleg Parisban tanácskoznak a kivilel módozatai lelett A még hátralevő 6"\|,-os aranyjáradék conversiójának felmondási nspját illető végleges határosmányok mindeneseim fognak • napokban a Magyar Hitelbankhoz, illetőleg Pallavicini örgrófhoz megérkezni, a ki avval meg van bizva, hogy a magyar pénzügyi miniszteruimmal a kellő megállapodásokra \|usson. Szapáry Gyula gróf pénzügyi miniszter Budapestre visszsérkezetL ő maga vezeti a tárgyalásokat a magyar aranyjáradék conversiójának befejezése ügyében, és továbbra is Budapesten marad, hogy az egyee ministeriutnok költségvetéseinek vizsgálatát folytassa és az illető javaslatokat a parlament számára előkészítse. p Gabona árak. ' i Nagy-Kanizsa, szeptember 12. 78 kilogram buza 7 frt. 80 kr. 7 frt 60 kr — Rozs 6 frt 40 kr. 6 frt 60 kr. — kr. Zab. 8 fit 80; kr. 6 írt árpa k. 6 frt 8 frt 90 gav. 7.50 8 frt tengeri6frt80kr.-6frt40kr. «l> Ihm\| MM. '»I\|I TN Kuliat l urt 4 a. •• • I rtggal l^jjp- a» "< ar \| itt 1 Lmmbi. tMal mm. tmií n. Barro Iliim j I I 4. U. I lMuiU 4. tt p.j I 4. U p.\| 140 \| Hyilttér.^ Alulirojt a minatvBsjprországból kapott egy 14 kilós ládámÚI használt ruhával és fehérneművel A külföldről érkező minden száljitmány s vámhivatalba kerül, ezt a szállitjnányt Sopronban vámolták meg. A vámolási keselésért, mely alig 5 pereznyi időt vesz igénybe, Fritdrkk Ágost ur firmájs alatt bizonyos Kssch nevezetű egyén Sopronban 1 frt 61 krt számított fel s azonkívül még 17 jkr. vámiUetményt, daczára annak hogy vám leiében egy krajezár sem lett volna fizetendő. Vajon nem akad-e senki, aki az ilyen embereknek est a meghúzást ellenőrizné? Más vámhivatalnál az egész eljárás 30—40 krba kerti. Vsjon nem állna e magának a vátnlu-vstalnak érdekében as ily eljárások orvoslásáról gondoskodni ? Nagy-Kanizsa 1884. szeptember 28. R. J. A ki több évig, bámu'oloi tredminy-nyíl haitmití egy gyógtuert. lirandi Richárd árhoz Zürichben. Közel 60 éves ember létemre, mintegy 4 év óta használom sz ön svájezi Ispdacsait s mondhatom, csodálatos eredménynyel. Székrekedés, puffsdás s ennek folytán nehéz lélegzés s vértorlódás, a mely bajokkal már hosszú éveken át küz-ködlem s melyektől minden orvosi szer al-ka!mazása"dsczára sem szabadulhattam meg, az öa svájezi Ispdscsai állal gyökeresen elenyésztek. A lapdacsok bevétele soha se okozott legkisebb nehézséget sem; hatásuk mindig biztos s utána mintegy u>já születve érzi magát az ember. Most oly egészséges vagyok, mint a hal a vízben, mint a madár a levegőben 4- nem győzöm dicsőítői érte az ön tudományét, mely valódi áldás ss emberiségre nézve. Mély tisztelettel, Semler Adolf, Sladferhofban, Meran mellett (Tirol), 1884. jan. 8. — Brandl R. gyógyszerész svájezi Ispdaoáí egy dobozzal 70 krért a magyarországi gyógyszertárakban kaphatók. ______196 Jl. l-l vállal magára A- o roratban fogtálukért bUHImigH a gmi_ rtlelös szerkesztő s kiadó: V A R « A I. A J O H. Társszerkesztő Farkai I m r e. Hirdetések; [XOXXXOOOOOOOOOOOOOv Henrik utódai Sid«KuÍiM, fMér. Van izereiMatek • nagyérdemQ kii9mé\|puk> h. ludomáflára hozni, bogj di-tK- és kézmüiru ŐxtelDnkhOz mindennemű legjobb fajtájú A«Tl brüfini és reichenbe gi posztó- 63 gyapjúszövetek dűstartaknu raktárát esstolink, valsminthogy donakin, prwrié. minden szinfi bér-ruhottííveiet stb. fogunk tartani Továbbá tetemesen augiiagyúbbifúUnk szőnyegraktárunkat; kaphatók nálunk i«óuényqek 86 krtól fölfelé á legfinomabbak ugy valamint bogy nagy választékkal tartunk ietoreaSasf-ásf is. CzégÜnknek t) év óta eWnySsen ismeri szolidsájpt kezeskedik jó és pontos ssetgálatért Szíves megrendeléseket kérnek mély tisztelettel EiÁnger Henrik utóda. Felkérjük s vidékünkbeli t szabómester unkái bogy lebet^eg még s hó folyaasáboa csimeiket tudassák velünk, begy áitoafa^sm!tm iUtliMimsUk nékik. ■ V I Matkovics-féle . HlBClft GYOMOKJLlKÖB \| MVQSl Fölülmúlliatlau éi kOlöufélt billeg- A kloslerneubi sédben kiiüuö bátáanuak c. ismert gyógy- ... „ ... ■ w ™ kltüuo Jó, valódi malaga Ital; dinári alpesekmi szedett g) ó«) íü mint kitűnő erősiiő-szer erölleuedeU l»e- \| vekből késeié. Ir"«k* «">• f* mára, a %éraaégéuj aég ás gjeaser- Maikovlcé U. U. kíitlllUaU gjengeeég ellen legkitűnőbb hatású. 'I, (Dslmáczia} * eredeti í>tlclkoJlb4n ■ tájékje- 1 r . ics bejegy setl vMJcgy stsU a Kapható N«-kaillftsAn Piágw Bé VINAOOR bPANYOL BORKERtSKEDESNEK h gj^tmrmf, Fiúméban Jekel Veronánál. 127 17-24 továhbé küiöoíéle legfinomabb küllöldi bor! „ i «AL a u i eredeti palacskokban eredeti árakon kap-1 Egy üteg áia 70kr. Csomagolás és , .. ~7 . ._. 7" T_L na tó Aaarer öándor gyógyszerész és ö»r»- elküldés a megrendelő köh&fgén történik. ' bintíky Adolf füsserkereskedö urnái Zola- —^^——«__ ___ 204 lf 11 IHBttKÉMMflHHflHiflHBtffiít^ B6!3aMMS£3SHflHlHlflfll!li 'oMBannMHnaBnnMniBinaaaBnmHBaB \| jt: ^tH^ ^^^ ^frj^ ^ ■■■■■WBBHHHi É II _leae aoaládl stlkeakaa. __i jJW ' f Í Msabadataaaa!! I Gyapot-Hajtószíj. 'ji ARISTON I # é «». ^Hf BMljrea bárki, mlnds* aaatfarUtaa atikll fa Biaéan darabot, s l\|ug}gy S ^ gfirlmaapjek : ^^■T aftriatasfanl bJAtndki kipqa, kapjbatAk slffrtásg—aftnjktfebu Erfoebb tvS OÍOÓI>b H bÖrUÓI. \| Jfc Roaemfdé Adolfnál . I ' VJÖMK/ zongoragyároa éa raktirtulajdonoe jfl szíjak nem v ynVy - ^^ J w egyenesen és megbiihatósn morognál, T t íRBl A'HI Kaniiiá* \| TsrtéNágakéH Jétállái vállal E»» - m i mMkIMM igaaáya as kMbtaj. kofj t J ttapsen r- kldr Autr\ >-U>nrorv$áf \| t^Mt Trr 4 k* alttt 3000 lanftaAI Mák kai Ssallii. Beállíts* ■iilii A résfé's W L&* ! Bécs, L MaxmiliansünBse 13. í km iTHiiks w r a________w i ^^^^ yHémeUMM Npw* ém mrOKpk. a»-i~4 Mp^^^^^^^^^^^^^^^^ i Wy omaiott Fmckal Folp laptplajdcmoaaáJ Nagyffaanaáa 1 SS 0 8® Főraktár Nagy-Kanmaán Weisx testvé-iéknél. 84 23-24 Q I 849t(tkri 884. május 20. 2 ÁRVERÉSI TAMáSSV ék II , ■ ' ■ ■ I I 4151 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nkaotssai kir tvsaék tkkvi asstályá résaéról közhírré tétetik, bogy Völgyi Já-twMDö ssttl Kelemeu Roaália paeesi lakos végrebal tatónak néhai Horváth László elhalt egyenes adós hagyatéka illetőleg Horváth Jsnosnö szül. Agg Kati végrehajtást szene vedó pacsatüttősi lakós ellen 88 írt 20 kr. töke, 77 írt 34 kr. korábbi kamat hátralék ugy a 88 írt 20 kr. töke után 1882 évi november 16-tól lorább folyó 6% kamat 95 frt 71 kr. előbbi, 7 frt 80 kr végijehqlás kérelmi,, 9 írt B4> kr. árverési a esutáoi költségek Iránti végrehajtási ügyében a fent-nnvesntt kfr. tvssék területéhez tartozó parsai 230. as. tkkben. A. +. 889. hras. alatt Horváth Lássló nevén állá 84 Írtra becsült szántóföld Németh József igriczei lakós állal teU ntóaiánlat folytán 1884 évi okiober hó 14-1 k napján I délelőtt 10 órakor Pscsán a kősaégbiró kásánál Eperjeey Sán- . • dor felperesi ügyvéd vagy belyetteee közbe- jöttével megtartandó nyilvános árvsréaaa úr adatni fog, Kikiáltási ár a fennebb kitett beoác Árverezni kivánók tarunnak a beeaár lOfg-át készpénzben vsgy óvadékképes pa pírban a kiküldőit )teséhes letenni. Vevő köteles a vételért bárom egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől ssámltsndó 16 nap alatt, — a másodikat ugyanlllól 3 hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól 6 bóaap alatt, — minden egyes részlet után sz árverés napjától ssámitandó 61. kamatokkal i együtt as árverési /altételekben meghatáro-T zott helyen és módosatok ssariat leflsétni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egy-J idejüleg megállapított árverési feltételek a I hivoUtiOM órák alatt a tükanizsaf kir. tvssék \| tkkvi osztályánál s spacsái kösség elöljáróságánál megtekinthetők. Az árverés teljesítésére Fábián Ferencz I végrehajtó küldetik ki. A nkanissai kir. tvssék mint tkkvi hs-\| tóság 1884 julius hó 18-án. KISS TAMÁSSY jegyzó. 206 I—1 elnök. gOOOOOOOOOOO^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOno o o o 0 8 o o o o o 0 n o ő o o o o o o o ü o o o o o ü u u u u u u u u 4822\|884 Hirdetmény. A za]«megyei összes szolgaszemélyzeinek vsgyis egy őrmester, 14 tiszti katona 8 :központi, II járási hivatal szolga és egy balatonfüredi fürdő Hzolga, összesen 35 szolgának 1886-ik évi eg} enrubáihoz és pedig : 62 drb. kék nadrág, 23 drb. téli mente és 85 drb nyári foszlányhoz szükséges kelme és egyéb csikkeknek u. m: 140T/IM meter febér béllés vásson. 13,4\|l-t méter kemény váason, 149B\|lal mater vitorla váason 7Bjlt túczat kapocs, 97\|lt tuczat makk gomb, 341,, tuosat rósaa, 191,t tuosat gyürü, 1, tuczat dragon gomb, 18 , tuosat csont gomb és 30 drb. nyakravalónak saá'litása, 69 drb. kék magyar nadrágnak. 23 drb téli mentének és 85 drb. nyári foszlánynak elkészítése, — 35 drb kék sapka kiállítása, — 69 drb nadrágra és 28 drb. téli mentére szükséges sárga zsinórzat kiszolgálása mente kötővel ; 23 drb. téli mentenek báránybőrrel bebéllelése és prémeaése; mégis 35 pár nyári uj csizma (15 párra tarkantyu) és 34 pár téli uj csizma szállítása, továbbá a megyei központi irodák részére 1885-ik évre szükséges következő irodaszerek éa egyéb czik-keknek u- m; 5 rizsma diósgyőri menteti mediánpapir, 100 iv imperial, 3'\|4 rizsma miniater, 92 rizsma febér iroda, 1 rizsma regiater, 40 rizsma nagyboritók. 18 rizsma közönséges medisn, 81. rizsma regal, 24 rizsma nagy concept, 170 rizsma kis o* noept papirnak, 40 kiló spsgét, 180 doboz réztoll, 45 kiló közönséges pecsitviasz, 100 liter fekete tinta. 80 üvegeoske vöröe tinta, 30 tuczat fekete. 40 tucaat szines iron 356 kilomilly gyertya (csomagját 56 decagr. számitva) 20 kilo fagygyu gyertya, 180 drb. tollnyél, 25 ezer drb pecsét Ostya, 2u kötet nemzeti sainü hivatalos zsinór, 8 Uvegecske fekete festék, 130 üvegeoske autograph tinta és 7 rizsma litbograpb papirnak; végre bivataloe folyosók kivilágításához 180 kilojgr. petróleum és 2 utcaai lámpa kivilágításának biztosítása érdemében tolyó évi eeptember hó 27 én délelőtti 9 órakor Z.-Egerszegen a megyei számvevői irodában írásbeli zárt ajáulati tárgyalás fog tartatni. Miről mindeuki azon megj'gyzéa mellett értesíttetik, miszerint a vállalkozni szándékozó által beadan dó ajánlati levél (offert) a megye számvevőséghez f september hó 26-ig délután 5 óráig beadandó, mert utólagosan beadott ajánlati levél tekintetbe nem iog vétetni. ", i Továbbá eien válalatokhoz eaak oly vállalkozók fognak bocsáttatni, kik e tekintetben illetőleg az ily féle válalatokban jártasak és a hatóság előtt ismeretesek. Mmdeu ajánlati levél a szabályszerű 50 kros bélyeggel ellátandó, az elvállalandó czikk vagy mnuka tisztán és érthetőUg, az azért ajánlott tysszeg pedig betűvel ugy számmal kiteendő és 5 száztóli bánatpénzzel el latandó azon hozzáadással: Ingy a tárgyalás befejezése után a vállalkozók állal leteendő bánatpénz biztoeiték képen 1U azáziólival kiegésziiendő, mely vagy készpénz, vagy államkötvényből állhat, az ajánlati Kvél a válal kozo aitai a ima vezeiek ugy kereszt neve és lakhelye hozzátételé vei aláírandó. A esallnaudo keltűek éa egyéb czikkeanek minősége valamint az azokra vonatkozó minták éa feltételek a tárgy alás napjaig minden uap a számvevői hivatalnál megtekinthetők valamint bővebb lel világositások is nyerhetők. A megyei számvevőség által Z.-l£gerezegen lb84. szeptember hó 11 én Caukclter József 809 l-l. ■ fltsiamfl. GOCCOGQOOOO30COOOOCOOOOC OOOOOOOOOOOOOOOOC0003000 9í •Kanitaán a magy ar ulcnábmii fekvő Jlellná Jánoa árvái tulajdonát képező egész ház, mely áll 3 utcaai szobából, egy igen nagy udvari teremből, konyha, pincse és egyébb melléképületekből ezenfelül a ház végében tekvó egy nagyobb szántótöld esetleg hosszabb időre is 1884. november l-töl bér beadalik. Bérbe venni szándékozó szíveskedjék Dr. Tuboly Gyula ügyvéd urnái jelentkezni. 206 1 8 Matkovics-féle HlBClft \0 31 OH LIK Olt Fölülmúl batlsu és külóuféle beteg-! ségben kiiünó bátáanuak p.ismert gyógy-itat; dinári, alpesekmi szedett g) fü vekből késkilé. MatkiíVics G. 11. Hitinbau (Dslmáczia). Kapható N^-kauUsán Píágor Bé ! la gyógyszerésznél, Fiúméban Jekel Vareaanél. 127 17-24 Egy üveg ái a 70 kr. Oaomagoláa és elküldés a megrendelő köli&fgén történik. ValédI \| ORVOSI MALAGA bECT \| A kiosierneuburgi csász. kir. borkisérletí állomás v egy elemzései szerint kllQnŐ Jó, Vnldűi itmlnga mint kitűnő erösllő-szer erOlleuedett lenek, Máték, Rjeraekek stb. számára, a v émaégétt} aég es gyonsor-gjesageaég ellen legkitűnőbb hatású. 'I, és '\|t eredeü palacskokban s lérvébye* ■en bejegyaeli védjegy slstt a VINAOOR hPANYOL BORKERLSKEDESNEK Béee. Haaaborg. frt 2.50 éa frt 1 SO eredeti árak melleit, továbbá különféle legfinomabb küllöldi bor! eredeti palacskokban eredeti árakon kapható Katz'er öándor gyógyszerész és Üru-binuky Adolf füsserkereskedö nrnál Zola-Egerntctn. 204 lf-12 _lene a esaládl ettkeakaa. ás tunyára ksdvalt kis idatoník ARISTON mlym hárü, atindss aasaértshoa a4lkal to uitim darabot, a teacto [A dkriwaSfaával lejAtsaiái kapfratfk sbtjBUBytmbUa aftnkUxba » Koaeufeld Adolfnál ^ zongoragyáros éa raktártulajdonos A'qgy Kanissáfi &KB BMteésalMisa istsoljs aass karthsiajr. Wj I vigy 4 U érn 9000 %orúmtí HM ktt émodiw. Khafflltto ■iilii taéagrtea, MftaMaad és ntasiÉni iMlliimia mer ksajaasr é k—slmjafl. MMfalva postára szállítva 22 frt. séaésa tiilW lia^lnj im tiatlst 66 kr. BaaksdatsuuaU Gyapot-Hajtószíj. £ SmítmJ 4 Qo, gucbistir. Elitmérve legjobb gydrimánjptak Eröaebb <vb olenább a bőrnél. Sem a nedvesség, aem a hőség nem bírnak reá legcsekélyebb betoiyáőal sem. E szíjak nem nyúlnak, nem csúsznak ujeg, egyenesen és megbishatóan mozognak* TarténágakéH JéUltas vállal tstlk. Rötponti r< kiér Austin >-M<tgyaronkág rétié« Béc& I. Maxmilianstfaeee 13. Poananeky é strellti WM lélamaMaa s IwiU mm karfa VMfSB MT Ti itMM imsiÉi ka UmMc 349i(tkvi 884. május 29. ABVEEÉSI HIRDETMÉNY. A nsgy-kanizsai kir. törvényszék te-lekkvi osztálya részéről közhirré tétetik, bogy s nkanizsa városi összesített árva pénztár végrehá)tatónak Fülöp György és neje Dávi-dovics Anna Fülöp Ferencz s neje Varga Anna végrehajtási szenvedő kiaksnizssi lakósok ellent 114 frt 75 kr. tőke, 214 frt 71 kr. tőke ulán 1883 évi julins hó l-lől járó 7 0 kama!ok s ezeknek 7", késedelmi ka-matai, 10 tét 13 kr. per, 0 frt 60 kr. végrehajtás kérelmi, 9 Irt 50 kr. jelenlegi és még (elmerülendő költségek iránti végrehsj-t&si ügyében a fent nevezett kir. [törvényszék területéhez tartozó nagykanizsai 4488 sz. tjkvben A -f 8«»69 hrsz. alatt nfvezett végrehailást szenvedők tulaidonát képező 763 írtra becsült iygatlan, -r- minthogy a nkanizsai árvaiár követelése Fülöp János és neje Pap Joli javára lakásból álló szolgalmi jog bekebelezését megelőzőleg van bekebelezve, — a szolgalmat megelőző jelzálogos kórele-lések teljes kielég lése szempontjából 8QÚ frt összeg bíróilag megállapíttatik, azon megjegyzésed kogy a mennyiben az ingatlan <a szolgalmijog feniartásával olyan árban adatnék el, mely a szolgalom telekkvi bejegyzését megelőző tehertételek ledezete szempontjából megálispilott összeget meg nem üü, az árverés hslálytalanná válik s az ingatlan a szolgslmi jog lenn!artása nélkül a kitűzött határnapon ujabban elárvereztetik. 1 1884 évi november hó 12-lk napján délelőtt 10 órakor ezen kir. ívszék Csengery-ntczái Hencz ház-bánt helyiségében Darázs Zsigmond felperesi P ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb küett becsár. Árverezni kivánók tartósnak a becsár iOVát kéaspénsben vagy óyadékképes ps-pirban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három égyaalő részletben még pedig as elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől ssámitandó 2 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 4 hóna}) alatt, a harmadikat ugyanattól 6 hónap alatt, minden egyes vételári részlet után az ^rverés napjától számítandó 6;, kamatokkal együtt, as árverési feltételekben megfcatároaott helyen éa módosatok aseriot lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátása vél egyidejűleg megállapított árverési feltételek a, hivatalos órák alatt a nkanitam kir. tvssék teiekkvi osztályánál, Nagy- éa kiahaniissi községek élö^ároaágánál megtekinthetők. Kir. tvssék mim lelékkvi hatóság Negy-Ksmzsán 1884 évi \|nmns hó 6-án. IBS TAMáSSV jegyző. 907 l-l ebét Nyomatott fmebeJ Foldp laptnlajáwaál Nagy 41. szám. Nagy-Kanizsa, 1884. szeptember 2l4n. XI. évfolyam. KUlKtflETÖflk fiS IUDÓHTTT AL B^n Mw 4. ML UkUm » lifiMitliat lántevmatkwA kúeUeáay. továbbá nllauhlá. felasó-I ibIIHI, UrMwfcetUbleléwdót HmmMhn hr«Uk bak laaurt ka* Mkkéi Mutiik d. lirimtik vim* ktidstaék. 1 ZMlA POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy-Kanizsai- ésDélzalai takarékpénztárak, Bankegyesfilet. — az Alsó-mnraközi takarékpénztár részvény társasig k önsegélyző szövetk. hivatalos közlönye. Megjelenik Nagy-ÍZanizsdn hetenkint egyszer: Vasárnap. sudnziTtn íiai: IH-la Ftí 4TW.....a , lo. Xiy«livrji .... I , tt, Hirdslfawk jofánjroMB wiwUUtatk krmká I egyéb bivsUlot btnUtn-ujak 10 kr. WijacdtyM MSI 100 mUg 1 frt, idollal minden nóért '„ kr. yl(ttér petttsora 10 kr. T. olvasóinkhoz. Október 1-jéneJr közeledtével uj negyedévi előfizetésre hívjak fel s t. közönségei. Programmot nem kell sdnunk ez alkalomból Ez alól le Imént bennünket lapunknak tizenegy éves múltja s az ez alatt az idö alatt kifejtett működése, mely 4- hála lapunk elterjedettaégének — a megye határain ■túlus messze ismeretes. Elég igéret tehát részünkről az, ha megígérj ük, bogy ezt az irányt továbbra is megtartjuk, a lapot tovább is legkiísmeretes buzgósággal fogjuk szerkeszteni a minden igyekezetünket- oda férd!tjük, hogy a „Zala" tovább is '(kedves olvasmánya legyen a közönségnek. As országgyűlési képviselőválasztásoknak most tuár utóhangjai is ébuylották s így kevéabbé kell az országos politika kérdéseivel foglalkoznunk. Est úgyis bö mértékben megteszik a napilapok, melyekkel kon-kurralni sem szándékunkban, sem tehetségünkben nincs. Annál bővebb tért szentelhetünk helyi és megyei éidekü ügyeknek, melyeket megvilágítani s, ahol szükségét látjuk, saját nézetünkkel megtoldani e/utym is iőleladatunk lesz. Alkalomban, mint bizton htszsrOk, nem leas hiány. A zalamegyei ellenzéki kör maholnap véglegesen megalaku) s ha ez a kör csakugyan azt tűzi ki magának ezéljául, hogy a megye állapotait ellenőrzi, talán nem lesz felesleges az olyan orgánum, mely viszont a kör működését ellenőrzi s ha epe a szerepre vállalkozunk, véleményünk szerint legalább is annyi ellenőrizni valónk lesz, mint magának ap ellenzéki körnek. Mindazonáltal e tekintetben is fentartiuk magunknak a szabad és független » vélemény-nyilvánítást, taert semmi tekintetben sem vagyunk lekötelezettjei sem a vármegyének. sem az ellenzéki körnek. Es ami leghelyibb természetű ügyeinkel, ami a város ügyeit Illeti, meggyőződhetett a köaönpég, hogy et»i az úgynevezett irányadó köröknek, sem semminemű klikknek nem vagyunk a mamelukjai. itt is a magunk vé- leményét mondtuk ki mindig és (ogjuk ki- I mondani ezután is, amivel azonban korántsem akarjuk azt mondani, hogy ez a véle- I meny miudig ellenzéki lesz, azaz, hogy fak-cziőzus ellenzéket képeznénk a várossal azetn \| ben. Eddig is annak Örültünk, ha dicsérhet-tünk és ezután is mindig szívesebben fo- i gunk dicsérni, mint gáncsolni. Éber figyelemmel kísérjük társadalmi I életűnk minden mozzanatát ; a (elvetett eszmék közül a helyeseket pártoljuk, a helyte- j lenektől óvjuk közönségünket s a hol szűk- j Bégét látjuk és tehetjük, ott magunk állunk elő az eszmével, felhiva reá a közönség jfi-( gyeimét és mindig.szivesen vállalva magunk-j ra a kivitelből reánk eső részt. Közérdekű felszólalásoknak a közönség j körélöl minidig szívesen adunk helyett, jjól tudván, hogy a magunk figyelme nem tjer-\| jedhet ki minden irányban ugy, hogy mindent észrevegyen, amire a közönségnek zűk-sége van. Sőt épen felkérjük közönségünket, lapunk olvasói közül azokat, akik a közjó érdekében egy kis fáradságtól nefp Hadnak vissza, bogy hasonlófajta közleményekkel lapunkat lelkeressék. Ehhez nem kell irói te-\| hetség, csak jó akarat. %Kütöujtiéku czimü rovatunkban öaz-szefogla'juk azokat, a nevezetesebb esemé-4 nyeket, melyek a hét folyamán át körűnkben törtéinek. Ezt a rovatot is' tisztán be-' lyi érfleküleg szerkesztjük, mert nevetséges-j nek tartjuk néhány vidéki hírlapnak azt a modorát, bogy a napilapokból kiollózott és I a közönség által lég megemészteti, ezotikus 1. • újdonság «-Qkkal traktálják olvasóikat ■Különös gpndot fordítunk ezután is tár-i czarovalunkra Azon leszünk, hogy ez am'el í lelt,, hogy irodalmi azinvonalon álland, szín-I lén leginkább olyan dolgokat kpzöljön, me-J Ivek aká' írójuk személyénél, akár a kidől-i gozott tárgynál fogva; szintén helyi érdeküek legyenek. Ugyan igy szerkesztjük lapunk iro I dalmi, közgazdasági stb. rovatait Szóval a »Zala« olyan lap akar lenni, \| mely a zalamegyei és speczialiter a kanizsai közönség részére kiegészítse az amúgy is a közönség minden tagja által olvasott napilapokat, tehái azt tartalmazza, ami ezekben niucs mag. Est tartottuk feladatunknak eddig is; Üy értelemben működtünk eddig s igy 1 teszünk ezután is. Amit itt elmondtunk, az te hát nem volt programm, hanem inkább be-i számoló. Lapunk előfizetési ára ezután is megmarad régi olcsóságában. Negyedévre II Irt 25 kr. A ftZala* aa«rkeaatőaége ém klsdé hivatala. A szabadelvű kör. Lapunk tnult számában hosszan és bőven, magyarázatainkkal kisérve, ismertettük azt az akcziót, melyet a zalsmegyéi ellenzéki kör, még végleges megalakulása előtt, a legutóbbi megyegytyléa alkalmából kifejtett. Ki mondtuk, aminthogy ki is mondhattuk, hogy ez t«z elsó fellépés sem ránk n£m ijeszt semmiféle tekintetben, sem nem Utunk benne veszélyt a magunk esz méje, a stabadelvüség eszméjével szemben. Igaz, hogy a legutóbbi képviaelŐ választások alkalmával megyénkben as ollenzék formális tömörülés nélkül nagy eredményeket vivott ki, de esek as eredmények ""nézvtünk szerint egyéb külxő okokra vezetendők Vissza és épen seggel nem jelentik azt. hogy a szabadelvűek Zalamegyében végleg elUuk-Uilc volna. Bizonyos áramlatokra nagyon hnmnr be Rz>kott következni a reukezió. kivált ha ezeknek az áram Iátoknak annyira tarthatatlan aa alapjuk. mint a milyen gyönge fundamentumra vajn épitve az ellenzéki „egybeolvadás4 'épülete Csak találkozzék mi hamarább az a tetterős Aeolus. aki a szabad szellem és tiszta politikai egészséges szellőjét nekibocsátja azoknak a TARCZA. Dalok, x Homlokomra felhó ha sí áll, Aggodalma* ucmmel nézed; Kérded, babám, ea a f elhő Nem takar-e hidegségei? Angyalom, nem neked stől as, Léiken hogyha olyankor bús... W ot égien lakik a menny fis éi ég is sokaor boent 11. Bo sok kinos éjssakán ál Simítalak, jkngyalom, ^ 8 moky hogy mér elsirattalak, önmagomat siratom. Majd kiapad ti a kény, is, 23 Imaénk majd iiraája; Iét nép hátik két férré isis — így sott sdUI megtrta., Imsra. A logárigibb koszorú, ft* Irta : PAÍL áRPáD. <>ea maradtak árvaságra Aa aivági »sébó sarok -nál nagy aao-fyűkkeset »erődöt t ámsa, hogy meg-£ atoésó liaatességet Tölgyi Pedig be korai volt még ez az utolsó tisztesség. Hiszen azok a fényes, ezüstös papaos belük ott vannak a lekete lakoporsónak az oldalán, még alig virágzó életkori mutattak: •£lt 35 évet. De hát: szegény ember dolgát isten igazgatia Talán ö majd gondot .fog viselni arra a sírva rívó öt árva gyermekre Is, akik ép most kisérik az édes apjukat az édes atyjuk mellé; arra a szomorú, .utolsó slárzióra. a honnan aztán egyikőjük seni fog visszatérni többet soha, hogy szeretgesse, ölelgesse Őket. Nem játszanak már többet az aprók — sz apjuk erős térdin — tarka vásárfia ulán esengve — mikor esténként munkából megtérve maga köré gyüjli őket Nem czíbáljáki többé az anyjuk keszkenőjét, lehúzva fejéről egész as ajkáig s viezogva. lármázva.: (^na éd's anyám elvesztünk, >ke» ess meg-* Odaszakadt mind az öt annak a roskadozó vén öreg asszonynak a nyakába, aki é fogatlan, beesett, ránezos ajkairól le-íeáza-ksdozó. nehéz siró sóhajok között vezeti a két kisebbiket aszott, szikár kezein, az égVéj-len édes renénysége kqlporsóm után. Nagy, nehéz sor Mz' alj Egy erőtlen vén asszony s ennyi ébea, apró gyermek. Olyan sok s még sem lehet belőlük egyet sem elűzni. Mind úgy oda vannak nfeve ■ szivéhez, a lelkéhez, hogy ha egy leszakadna közűlök, talán 0 mya is atáim vesine. Padig olyan nehéz terű neki már as élet. hegy biaony-bisony crnk isten-léleleujböl béri készakarva aa^lpvsztolást Mi lepe akkor eekksl a eaagény gyernjekt kkel ? Bifm anad as ö édm vére. a Da mit tévő leitgjmár amat? Honnan nd nekik kenyeret r Ugnlább csak aa Imre gyenMk tar gúdoe már legény sorba. Mert gyobb, már váméi iskolái jár; a sátán Isb- valaméi a ház kflrtL Itat biaoay sok nehéz izzsdságha, kora hajnal lói késő alkonyatig! való nehéz munkália kerül, annyi kis jószáglkil mint a mennyi az édes szülei utáu marad, ennyi szájnak adni ételt De az Imre gyerek esze nem igen akart egy vágáson haladni a nagyanyja észjárásával. Elsiratta, megkönyezle az édes apját a maga módja szerint s azzal —allo! vissza a városba, az iskolába. Hiába maraszfailaa -nagyanyja} hogy :• eledel tudsz immár, jó lennél itthon i is, a fiu csak azt mondotta: várjon csák éd's nagyanyám türelmes békea-séggel, majd fordítok egyet én is a dolog nehezén, csak jőjön sorjára. — Mikor le ? kérdezte nem épp szelíd hangon Borcsa asszony az édes unokáját — Majd, ha én leszek pléhánus Ákosfal ván édVinagyanyám — felelt elégüllen Imre. — Mii le, né? t kérdezte újból a haragos öreg asszony, minlba nem jó! értette volna. Na! hiszen fiam. ha addig várok én, mig le énekelsz ki engemet ebből a nehéz , szép világuól, hát éppegest hsak a csontom a bőröm marad. — Nem bej az éd's nagyanyám csak az isten egészséget adjon — válaszol! furcsa biztatással az Imre gyermek s elhallgatott. — Csökönyös gaz faltyn — dörmögött utánna Borcsa asszony — ne le ne, még igaza lehejL S dolga után látott Tesi áí ilán valahogy csak éldegéllek.' Nap nap után telt a a gyermekek is mind erősbödtek, növekedtek Csak Imre nem igen p.utatta magát otthon. Félt á nagyanyjától, bogy honn rekeszti. \| Pédig de kár lelt volfca érettel ;} A nem nagyon erős lestaíkatu fiatal áuhaneznak ugy sem igen Vehette hasznát; mjig az isipába nagyon bevallott Értelmes, fVék, jóravaló gyermek volt Csak egy ki-árit csökönyös. Nem tűrhette, hogy vslaki jbbb legyen nálánál Épp azért szerették a tanárai. Mikor megtudták, hogy egésssn árva-Ságra falait s otthon még négy apró testvére nagyobbára pajtátkodásból és egyéb személyes vonatkozásokból összerakott falaknak és Jerikó falai sem dőltek össze könnyebben a zsidóbarezosok kürt szavára, mint ahogy össze fog dől-ui az ellenzék egyesülési légvára, Astasonban megbo csáthatlan hiba volna be nem lámunk, hogy az ellenzéknek legújabban aármi kevés sikerrel dicsekedhető tömörülésével szemben a szabadelvű párt nem maradhat tétlenül, liíkor ja túloldalon a kép viselő választások alatt győztes ellefazék e győzelem kivivása után sem nyugszik, bs-nerh mozgáapa hoz minden apparátust, hogy vívmányait ni jövőre is biztosítsa magának. -r mikor mondjak, eszel a jelenséggel állunk szemközt, akkor — egyéb okokiól eltekintve is méltán elvártuk a megyénkbeli szabadelvű párttól, hogy eijősen szervezkedjék, tömörüljön, aolgozzon mit ha csak egy évvel előbb te^ig, ma al ghanem egészen máskép állanak ügyei. Távol van tőlünk még annak azán-déka is, hoéy most, hónapok múlva, rekriminácsiökba b csátkozzunk és a saját pártunknak a szemére hányjuk, hogy akkor nem tett eleget, mikor működésére a legnagyobb az ükség lett volna. Aa eső után való köpönyeg és a késő bánat körülbelül egy fán ter-, mettek és ennek a fának sokkal keserűbbek a gyümölcsei, semhogy bármi ' csekély kedvünk is támadna, szakasztani belőlük E«aztis elhiszazük, hogyn történt mulasztásokat, ^ korai lanyha-ságiiak nagy hibáját, beláttuk azok, aki ken akkor mullott Csakhojgy azt az egy megjegyzést I mégsem engedhetjük el, hogy a tör-\ tént hibának a belátásával még sem • rajtunk, áein ügyünkön segítve nincs \| és hogy a pártnak egyedül csélboi ve-{ zető. rendszeres, helyes szervezését so-[ ha sem lehetett eléggé korán kezdeni, van, a kiknek alig van miből megélni: kézen-közön lendítettek a sorsán. Kilátták lakás-s'til, étellel, tnfts ruházattal is. Nem kért hazulról semmit — de nem is kapott volna. Jöjjön haza, megélhet itt a többi közölt; nem adok én még egy szem búzát se\ mert nincs — zsörtölődött Borcsa asz-szony. S hogy szavai igazságának még na-gynbb nyomatékot adjon, égy öreg könnycseppet'morzsolt szél az ujjai közút', mert hát na bálba... Nem is ikért Imre semmit. Látogatóba Ss csak ugy nétin-néha, sátoros ünnepek alkalmával állitjoU haza; s akkor még ő vitt holmi apróságot a gyermekeknek. Különös, a legnagyobbat és a legkisebbet: a két leánykát édesgette.! Még igy is csak nagy nehéz tudott megbékélni vele a nagyanyja. j -4- Mién nem marad Itthon. Segítene valamicskét a nyomorúságunkon; megélhetne itt k Mié^t ágaskodik olyan nagyon, ágy sem lesz bélöle; püspök. Aztán, ba itthon megbecsülné magái, iit is emberré válna. Még bíró is tybetne. Az ám ! Ügyes, takaros szál legénynek indult Ha szemet vetne egy jóravaló módos leányra, még minket is jó utódhoz juttatna. ilyen forma hiábavalóságokkal epesz- tette magát sf jó öreg Borcsa asszony j de mind nem használt. 0 maga azért nem ment utána, csak a kis bugától izengelett be olykor a városba, bogy: igazán BMgbaragsxik, ha nem ksrülhaza. A kW Sárika aztán hűségesén el is mondogatta Imre bátyja urának az üzene let; de a válasz olyan égytörma volt min-dig bogy már e!öre tudta. I 4- Várion éd's nagyanyám kettő tűrt lemmét ember leszek én még. I De mftor ép ezzel a türelemmel nem tudott megbarátkozni Borcsa ssezony!... 1 Usndés egyhangúságban teltek dbnas-évek. 8 Barcsa aamoay msfadaslt>ó nemcsak Mért, mert mindig ti kell készülve lennünk arra, hogy n párt uk túla d itkepeui p4itik«i aknióra kell kilépnie, hanem <é* N nem iwtel Wkok, - már azért'ia, mert miig Ut1 juk, na ellenzéki kör, mely nlupszftlnl lyniban aat mondja, bogy eaak a me gyegy ülésen akar ellefaóket képezm. azt ia belevette ai alabsnbályaiba, bog)' tagja csak politikailag ellenzéki hitvalláson levő megyei kkoa lehet Ka a pont, Un bár aa előbbivel asem ben htaihlag paradox, nagyon erős ált ad as ellenzéki egy csillésnek. Ok csak a megyeházán akarnak elle.izé-keskedni ás mégis csupa mérsékelt ellenzéki és függetlenségi hitt! emberek bői alakulnak j nem is nagyon rei tett itt av. a „Nagy-Bécsén megbeszélt iutanczió, bogy azok, akiknek érdekében vau. ily módon egy kalap alá veszik az ellenzék két frakeziójái, egy előre esak a megyénél ugyan/ dt alt ban bízva, hogy ez az egyesülés tágabb körben is érvényesülni fog ahogy' azok, kik a megyeházán egyek mltak, nem /ognak divergálni a képviselőválasztási urna elütfc, sem. Ennek a spekulá esi ónak tagadhatatlanul van alepja, olyan alapja, mely-lyél számolnia kell a megye szabadelvű résztelek] hacsak eleve mm akar lemoudani u küzdelymrÓl és a legutóbbi vereségtői csüggedten végkép nem akaija kihullni ni kátéból azt a zászlót, melynek jehzavaa liberaiiamud; — már peuig ezt a szabadelv üpáit nem akarja tt-nni és ezt tttm is szabad tennie. Az • iszúgos majoritással szemben a mi'kisebbségünk viíjmi keveset nyom ugyan a mérlegben, de i z eizméhtz való ragaszkodás és a msgunk érdekéi parancrolják hogy kupilulácziórn semmiesetre se adjuk magunkat. A vidzonyoknak hála. eddig niii* i bsen is szüksúg erre u kupituláczióra, h „nr^glogyvtj bár, de törve nemu éljünk a megyében Az ellenzéki ngi* tácxió a m«g)tházán mindjárt, mikor elóször küzdött nyílt sisakkal, kudar-ezot vallóit s ebből látni, hogy amott »em arany mind, ami lénjlik De uz az egyetertéu, amely ma nem' volt meg közöttük, meglehet h"hiHp és ha a szabadelv tipjíit elbízná qtytgál, egy-.szerre Csalt arra ébredhetnénk, hogy Oiost mar minden téren le yigyunk verve és akkor atillái nehezebb lenne a lelocsúdaa. lla helyesebbnek tartjuk, félni a Veszélytől a uem akarjuk msguukat kitenni ununk hogy azuián egyszerre m«g keij.en ijednUuk tőle, sürgősen meg kell ,tennünk az Óvóintézkedése* keit ellene. És egyelőre uem ismeruuk egészségben gyönyörködheted meg mindig kis uiokai növekedésben. Alár ui>sy lesn^a is von a háznak, mert a kis banka ulthiovK ikenóiixlik év ebe lep á mm tusba ssMne fenve jn óreg nsgysny-tsnak, lueVi olyan munkai kei kézéi még sl javal'dn 14 ntkau tsláihsttii, mint a milyenek as övei. Mo»\| már nem érzi magát oly elhagyatottnak az öreg ; van segítsége, dolgozó társa. Sül meg a>.nál )s több Sárika: vigasz tmöju, á\|«otoja öreg nagjanyjanuk. j I let ék, lakaroa nagy .leány, a kinek a kasényon«a<m«uden kpien meglátszik a háznál. Tukaló kis tiragok mosolyognak a ház e«őu kis kertbeu. Reggelenként a nyitott shkkun át 'álya s maioránna illattal lelik mag a kia szoba (a mibe iforcaa aas» szunynék legnagyobb orume lelik). Kgy pár stnH ug" gr ne m került as eress alá s már ágy aiegssuktn őket az üreg csirmos kandúr, hogy tarkisu»aiva sétált korélöt tök, mikor >«ta atáfcanak a tfebely mellé a je-sfcért tengeri szemekre. A kis veteményes kert j agyai között hi re-nyoma sincs egy aaál Luryannak iaí s in-mi egy-egy róess bokor krtar&alfk s yrj piros, sárga virágai bokrétáké- gfSjtife a tő® tarkaságokkal, n>g péakt is hoznak a hátkos. á piaezi vele menynyit. Hál'meg azok sz spró jószágok! Milye gág^gást, esirtpeiesi vinnék véghez, mdíor meglátják Senkit. Nem biabe gyönyörködik ugy el Durcaa aesrony egJM koassá ini járás-kelésében, "hogy me\| aem áHbatjk fotóié szó nekál. - Hison édes Mangy^m de rá railsas \| m as édes \|ÉÍ m le ném leaaét, mmu üka artr ffi k kegpam eaekataz aprókat Has amg ka aa ími g\|a«mek a Hi-boa vofca milyea foi apMá * — Ogyaa. ofraa édes leég anyám, méajék meg mar. fliM myen aeéf láre-. iá baihmk Ma la aékssor msjd mrcAm Hk^bfc »ajia Azték aém megaoeéiá mar mmyl ftlur, kegy 1 más 1 óvőinjéakojléat annfl, ba aa ellenaékkal nembén a labajő legszorn sabb módon saerveakodik ti, saabadel' vü párt Vitom pro .ioa Hogy é aaervetkedés iekiiilotóbon ki ragadja jmeg az inioziativát,' azt kőunyU kitalálni'és azt már e aor <k homlokán is ^élesítik. A'I szabadelvtl , pártnak vnn Z:iIhmegyében, a meg)'o legnagyobb ós leutnkiutélyeeebb váró wVbau, NagtKanizsán, pártköre, a jó lemeg, a válaazUís hz iilámival ismét egész kasaiigjelleget öltött szabadelvű kör. Ez tnájr mjtgában vío CiúM.ét képezi a lupgalnkilindó megyöi szabadelvül korunk, melynek az^iúu IŐ igyekeze'o kell, hnuy na légyen, mi* női ketosohpet kasltnótni étiméi többet tenni. A mi "znbndolvty körünknek kell megragadnia uz inioziuiivát E kr^ nek sok és tokintéjlyps lagln van, kik nz eszméér való biw«')lk(Kláaukat igaz, már tnáskt'p is habísoiiyitóilák, mint nzt\ Ital, j hogy e kör íjon tisztségeket visel nek, vágy ipik inl'siígi dijakat fizd nek. Dó möst meaiut aggi^aztó iveiül tan a kör diszi* helyiségeiben. Hava* lami telelt (iiiióoak^auak, ea lpgleijebb vánsi uolgokrn Ytjitnbkozik, melyekre nézv-o n kör tagjai ti^yis itöbbiiégben lévén jobb volna in k nzon n helyen uem íh bdlygatjAki mert egállal min tl>g Csuk nz ollenf(ll nagyobb olk< sere dé^ét ijl zik elő. l(a a 'aáabndelvü kör a várnái Ug^ekbeiiikuvésbhi> mnkuc^iil ragnezkodik' vuln ililiUpont'úhoz, tnlún egy nkgy jveftaérntpl mentetté voluu meg uz iV)ti \|h képviselt p/ittot. A vá rosi Um) t kunk klikUxerll eldOutósu nent volt aá n elél, m.Jy a kör megHlnpi* tóiunk szeme előtt' lebegett Most se legyen \|ez a kör óz^iju h* a puszta tUir« salginsala, bánni iMllemos tlolog is tz. szintéu. vajmi kevdaet lendít (luk a ma £unk ügyén Kezdeményezs4i> a kör yezoiői u pnrinak megye zetie való z< rvezkedé ' sét butul ózza nuk lajta, buzgólkodjuiiak s nei vúijuuak, mig a gyula n kör* műnkro ég. Így lesánek, bitszniira nz jésznruek, 4 közügynek és loglőbbké pon n viiros poIgúraiiguuMk Szép tél' ez, mely íe\|é intjük okét; megláijuk, reálébnek 0 Szivünkből óhajtjuk, liogy ugy legyen! Húsz év mulv^. - Kareaslat - •jó bort j adnak láiogaiöiknak a Sza-budhegy vendégszerető szöllősgnzdái; a jó bort1 a jó lármaág .kélázeresen teszi jóvá ós kétszeresen kívántatja meg as emberrel. Nem tpoda, hogy miulán, mikor a haxamenetelre —Ej, na «-;tőrt meg az öreg haragja bizon sil^aiélilek as embérl. Ifrjh! ba Vn azl megé^helném. A bízón I p vltluü lel lloresa asszoiiy ■ még ő íog {légedet meg-eskelnt azénlein; megéritek. }te szép tis\| lestél less. Az Örég megint haragos lett. 4* llogy kibet-x^ik a fejemet, nézze meg az ember 8árikaé»aklrbleiraiia az öreget tovább, —i Lűsiin édes öreg snyifn, immár ne is sll papnak. Axt mondják, ébp mosi van valumi nagy lezan enlja s szút" berukkol. — Jó, as. Ha már ugy jbeltflörte tba-gái. Csák aztán tfaajen la ám, mert még én ís látni skalom eb^en s mi kis templo-murikban. I 1 <1 Lassacskán még abba is {beleélt msgát as őtW, bogy Imre mégis caalt pfrpftk lesz. 4- {petéit is'as Imre [gyermek. Épp naist késsál a lelvéácéi vizsgára, hogy flitán elölisé a ran^eadái. Hzegény kgeny. nincs, semmiie, csak igy lehet ember Már pedig mfgmaiatjk bogy ember lesz. Oai hégy egy j dolog nagyon megzavarta est a \|6 ígyeácjíelct Kgyik taial laaára, kinek nem igen tobó alaposságú képzettsége gyakran raj-bu kudkresot Imre gyors isllogása és élénk életre mdó észjerásáfal nemben, a papi öl-löay által 'ram igen 4áztóatslvs as emberi gyarlósagr»któl, herét mettftsve egy nálánál jyaafékEnefc ítélte as* elsőséget. A itehHaégére hisuke, tói Önérzetes fiot RUgyonaániotis a aserfnte annyira jogtalsn el-járás smeu nam állhatta, hogy ezt, férfias őnér-seüet ne loéhantsa roszaksrójának. Dé es léO IÉÉ be«ije. á fiitás^áll MIMI és térelem bír-déMHe jjleaiépt lett pliflUrfjf aainek ered-mányé az lat)/ hogy Imrt — a kéfáégklvől eM» Inaié «f gNfct áqrte és daesos ifja Mikor a vérallan kir Jáavéaek Inéomé-sára mMi i még lüvaaitkaÉ kelt ki as é-' ^ a karna aéM iar «Éy oly ssépre- keHll a ser, a ptyUlka N a 1101^ tfirvé-nyei ssaHnt a asem agy kbw'é gOiőmé tsaai aa ember lejét éa a Imttrá laké bérmllyén < eeakély tantállá Is tmtalpiaa aaárn^akat ayer ve, a legkQlőnlélébb (áta morgánikal láttatja vela Bs a néni épen kpllemeilen állapot lapéit meg engem la, ml^or a bétáé kasaiértem egy msgnum áldoiáásról. KgV kioslt sötétes is volt már, mikoi] hassbaüáSlém a a nélkül, hogy rossat akamék mondéni magam téltfl, eaak annyit árulok el, hogy Apouto-loviea urnák, a kaniasai görög ^hitközség" nsgy érdemQ és lóg^ju oalslójának ekkép k»» ssöntem : LJó estét ÍOfiastalendO ur", a vásártéren pHig egy — mint rendesen — homályosan pislogó uloss) lámpáihfa, kialudván a azl varom lüsf, o wavakkal fordultam: •Ssaltad sl\|lsatoaan kémem egy )iia tAaétV Asutáo még boaxsukodtam as tflvariallau-aágán, hogy nem ia leljill érré tíz alázatna kérelemre. Denique, mini vManil prózai ember mondsná, be vcllam némileg Isélve, ami asonban jiio vessen árnyvkot dlosegvé ém tárgyát képniö ssolldaágoiirá. Neni vágyokán oka NOinminek; n Hialfadhegy oká minden nek,« Ugy tudom, liogylbo\|séltség<\|m daczára is sokkal jóaanahb vollant, mint a milyennek otlkünn láttam 1'all baMTunlinl, aazőllö érdemes \|tássiorál, nki'sanJfolt bitii nagyokat és gyakran, aohasttii lol^tvép el a köszöntőt t As urlaten steresaen bannütiket l< Ot, amint valtam éasre, aseréti \|s, mert a hivatalához való észssej (olvasd: torokkal) áldotta meg. Hzóval láthatják, hogy a hivatalos méltóságunk megfelelöleg nein volt Ifilaágossn izés sz állapotom, ami egyébiráát altból la kiviláglik, hogy a magam ambemégéből (f-tem hass, pedig valósággal ss listán hála mÖ\|ölt lakom, — ugyanis l'libál közjegyző ur hálában. Téhát hiuaériem anélkül, hogy a vá roiházs előtt a rundról álmodozó rendőrök becaea támogatását kellélt volna iáénybevennem. LelekUdlem s nem törődve pzsal, hogy a félslrlmllim — parddo — a lábamon maradt, nagyon rövid id{) múlva aagyon Jól éieziem magsmst közős proteklorunk, llor* pbeus, karjaiban. Egy óra múlva lélriadtam. Jó termé-azelem van, még élmpml an sem leletjtem el, ha valami dolgom yen, - Hiszen nekem el kell utaznom; amit oilkünn é Srabad-lu gyen ittnnk, az buesaáldomás volt; most pedig - 11 óra — atyve össsepakolnl, lé-küldeni kocsiért a Hsigritsliez és — isten veled kspulélla — élluqgyoi Kanizsát Talán nem is jövők vissza töiihó soha. I Kel Is keliomt as egy íúrai alvás llt tett; — felöltöztem és egy nj-bb t,J,ft élloljo után egy déli vsspályaiT vonsl sebésségével mentem l'eal felé. N ,1 ményekkH secsegieile, kiztálgslla volt előre s most minden ábrándját igyon tette egyszerre semmivé. % \| ■ s Hidegen, nt^gve!éneel lávosott, Hová?l... Kz a gondolat foslaita el egészen a űzte bolyongani, ki a vánisból, ki á SMladbs, el az emberektől. Órák hosszát bsrangoll el a sÖté!, járatán erdőségben, mely a városon klvél te \| rfilt el s még nem tudott eihsiárasáma jnt-ni: mii tevő legyen. Kgy, keskeny, hegyi ösvényig Ért, mely I az erdők kfoóti, épp mni/n felé eeseteit. Hegálloit, etgemÜkosolt. Űlmmoniit lelke vigasztalás után v^gytiít. Hnga jölofi eszébe, a kedves Hárika, kiben nsQ is oly nagy gyóny&rüsége iétl> a kit -4 . inaid 0 akari összeesketni. Hová léit el míöoe* .. Szeméhe köny ktpódsoU ; es megérlelte elhatározáséi, uármérre indal ia, előbb hass megyén liOoammi. Msglndnli, Hsép nvárl aate vdIL Imre kissé g'yorsa(tb Itoépefckél Indult neki a aem épp kényelmaa. kanyargós bagyi óinak, mert nem akarta tH kéa0 megérke-sésével (stzsvsrni s bánt Igy Is egénsn leszállón mér ax esis, ! midőn a fitla mik ért Együtt akarta meglepni Őket; eaért a I kertéken iadali U, melyek boámé, knkany szalagokban nyollsk le a isin alélt eUolyó ! palakra. . Mikor a kerten. fsHeié báládra as ad-i varhoz kőselédett, sz flén almain alól két alakot veit éasre faNfr klSalééai, kW, agy-íálttlk, as idéfea léplek áaasa tti Agyat- ött ia maradiam vagy htn ssatem)' i Ml történt,velem es alatta hoamt léé áan, mennyi mindntéle hinyaualáaflii aatam át, annak elmondáséra)aem lógom Óhöket vmluii Kiég as hoasá, hogy egéss tékiátélvtk ur lelt belőlem a ami aalaté JilHmidl, Lsrt teltem pénara éa megasaliaauliam a klale> Kőimtől* Mikor as ember már euaflre Amtlé,. egy kirándulást <«ak megengedhet magának, há mindjárt JCanltsa képest ia p ktránuláa oxálpoutíáö Bok boldog érát UMtőUam sa a\|ait a tél esstendő alélt, amíg ott aaárl«f. tősködtem, Kanfasán, nagyéfi aaar^ném látni, mi léit abból a derék váéoshól éti derék lakóiból hosssú húaieasteoM álsltJNói> len is maradiam a ez s föajeraiMné^i ^ igy hát még aassonyt aem kéli vinMé felesleges málha gyanánt Tehát i! Pista -j most már Plitám ia van — pakolj Déli Délután két órakor értéoj Ida Egy ült érkezeit velam áj vonaton — habár nem egy kupéban Jöttünk, égy fflotts imponálta ur, kit' még Impoáaaiabbá Isit hatalmas hajuisak mély diabár kiaaé ^ere-aedni keidéit mar, mégsem tkgadhatlii el, bogy valamikor igéu hirtelen MŐkél voll n szins. Az arci a még inkább á bsjuai rop pántul laméroieeek voltak élőilém. Kgy kissé megerőltettem emlékeid teheisékemei a kl ia találtam nemaokára, kl légyen á nagy tmjuai luli\j(lonoaa. Hlsien jó Ideig égy irodánan logyn«/ toltuk a papiroat Itt Ksnliaáii Én ujNágoi irtani, ö folnbbexéaakQt.O akkoffktiban mriN> vendége volt a Herkinek és Ign Jó bMpárli ember, — Kálmán I Kiáltok rá Igén örvéédsió hangon. A hangomról mogiamert. — Lupulusf »l)nd In den Armen Isgcn sleh Itsidé und welnien vor Hehmerz und por KretdeN — Megvsgy ? kérdi, miulán prOmköliüyél klsaé lelssáradoxiak., — Meg, pájtái. Kvázi-ur lett hálplém. Hát te belőled? •» Folgármeslér, — Hol? -=■• Itt Kaulzaán, — Ea Is Jó álláf Hál, tíi\| ugy lésslk, besétálunk sgyütt. — Ugy vendégem. A komám kiinti vár — Köasőnöm! a vehdtgaaertistef ellő' gsdom, de ami a bemeneteli illeU, gyöéyMti Idő van s ha nem derogál a méliósámlnak, talán gyalog eétálnnk bé j igy jobbén j néi-hetl körül magát as ember, a dlsknráltti la jobban lehet. — Hogy /van a kedves I lele-séged, hs van. — Van bizony. Köszönöm bál1 laien-nek egésiaéges A lányaim Is ások. rlsm még ninee. A st/y szót hánganlyozta. bámulva iekta-lettémreá* De osak ényayll mondtam: alakot, sroa hirte'én elkomorult s téitnié' léi nsgvsnyjáról húgára vétve« ^géas mirsg-gsl kérdésié: — Tehozzád jár sz az eittberff j Sárika leefciötl aiemekkel.j léivé jhiofr dott igent. — Ma kértem meg Háriká « fólsU meg n egyazerO, sxelld prein lérá,; kinek ruliáratz osonnál elárulta, bogg a bkrfngo-sói, tanítói, vagy mester! Uaztlal állás 11' Iő;e. — £n vagyok . Imre dObőaen kiáltott bágira: — Szereted ?1 — Hsereil bizon í s mec m érdemli felelt mec borosa asszony. Héti te bfuéd ml julolt r — Az, hogy es n éii léjfisgyobk rt lenségem őcsase — dobta oda á sséi Imre A ftatal férfid uvsrin anrt aél«». de Imre lolyiaila: Csak misit ndm lessek én már ember Ennek a bátyja lopia él a íiMiáfcségtroiM. — Mit besséws le? — dadi amg s haragos Borén asszony — a fódszteWw* tanár ar?... —' Aa bogy.. ssorfcotis ftiáse dt%«sn lofsH Imre. H eztán erőltetett sgabd szólott odat — Ma ééaa Sárikám, agy kél éj#i — Imre1 - ara laét feléje, á máat W-[ Ismarta, Sárfka. Hs«i)dn öielu magkhot a kigál a etőbtr Aa fliém kaagnt maglmOn éa aévarn í szorgoskodó Bonaa aameary, óia edsséeteti A mim a nagyanyját áMl Mf5-l aéM lmn ftkaMria a tiáríu molett élé Hirtam aolmldi a vÉasemedalt asoe n aloa, a amlyfne jélt Henaa amsny aegv ijfÉen kttjfőtf alán; Sérika Érám kaama mind Íimhs liayqáh. t Tokbei Ma m /ött vinan — Sűba , A magsavan háznép essk méansr tort'a mn a lértéalekei, mftar mér lére ke vn%éa titln. érts iMitiiymiiil, Ugy lakjam nés ttbbei mmak a faktosk \ \| • tvekméNak hndt v Á kweaíaagvnya k kHéHöakódwi az ééea flá éJi Aa a aoaaéé k« tams tőbe. la keg^a n nemotak azért, mert mindig él kell \| készülve lennünk arra, liogy a nárt nak ualatd«>nképeni p^lirik;<i akoaióra ! kell kilépnie, luinem é» ea s$m mel lékük, ■— már azért is, mert aiint Iát, »uk, aa aileaaéki kör, mély athpszabá lyaiban azt mondja, hogy csak a me gyegyttló-en akar ellenaéket képezni,' azt m belevette az alabssabálvaiba, • hogy <ii^ja csak politikailag ellenzéki bitvalláson levő megyei lakoe leltet j Est a pont, habár az ''előbbivel szem ben látszólag paradöx, nagyon erős j élt ad as ellenzéki egyesültnek. Ok csak a megyeházán akarnak elle<iaé-keskedni és mégis &upa mérsékelt ellenzéki és függetlenségi hitű emberek bői alakulnak nem is nagyon rej tett itt u a „Nagy-Ifcécsqi megbeszélt üitenczió', hogy azok, akiknek érdé- I kében van. ily módon egy kalap alá veszik az ellenzék két frakcsaját, egy előre csak a megyénél ugyan, de ab bau bisva,-hogy ea az egyesülés tágabb körben js érvényesülni fog hogy azok, kik a megyeházán egyek voltak, nem fognak divergálni a képviselőválasztási urna előtt sem. Ennek a üpekulácziónák tagadhatatlanul van alapja, olyan alapja, mely-lyel számolnia kell a megye szabatl-elvü részem-a, hacsak eleve mm akar lemondani a küzdelemről éa a legutóbbi vereségtől csüggedten végkép nem akaija kihullatni kezéből azt a -zászlót, melynek jehaava a liberalismui;— már pedig ezt a szabadelvtípáit nem akarja tenni éa tat nem is saabad tennie* Az < iszágoa majoritással t-semben a mi kisebbség ütik vajmi keveset nyom ugyan a mérlegben, de ü eszméhez való ragaszkodó és a magunk érdekei parancsolják hogy kapituláczióra semmieeetre se adjuk maguukat. A viszonyoknak bála eddig nincsen is í-züWg erre a kapituláczióra, a „nugfogy\a bár, de törve nem" élünk a meg) ében Az ellenzéki agi-táczió a meg) (.házán mindjárt, mikor először küzdöu nyílt sisakkal, kudar-caot vallott a ebből látni, hogy amott »em arany miud, ami tény lik De az az eg)eter\|és, amely ma nem volt meg közöttük, meglehet h< luap é* ha K saabade kii párt elbízná magát, egj -sierre o*k mit a ébredhetnénk, hogy most mai miuden téren le viigyuu\|i verve és akkor annál nehezebb lenne a leiooúdas. iia helyesebbnek tartjuk, félni a veszélytől s nem akarjuk msgunkat kitenni annak hogy aautáu egyszerre meg kell.en ijednünk tőle, sürgősen meg kell tcnnüuk az óvóintéakedése-kei. ellene. És egyelőre uem ismerünk tgeszstgben gyöoyöjköclbetett még mindig •k kis unokái növekedőben. \ ' . Már nngy lesuya is van a háznak, mert a kis- sárik'a idestova tizenötödik év ebe lep s mm hiúba sxeuie lénye jó öreg nngyany- I láubk, nut't olyan munkás kél keet méz a javában is I Ilkán találhatni, mint a milyenek aa övéi. Most már nem érzi magát oly elhagyatottnak az öreg ; van segítsége, dolgozó tarfti. Sirf meg ai i ál is több Sárika: vigasz taioju, á\|>toja öreg nagyanyjának. . Ideiek, takaros nagy leány, a kinek a kezen)au.a minden leplen meglátszik a háznál. Tni káló kis virágok mosolyognak a ház 'e.Aui kis kertben. Reggelenként a' nyi-y totl ablakuu át zsálya1 s majoránna illattal telik meg a kis szoba (a mibe Borcsa asz-szonynak legnagyobb öröme telik). Egy pár siro-tugx gerle is került az eresz alá s mái; ügy megssukia óket az öreg czirmos kandúr, hogy farkcsóválva sétált körülöttük, mikor oda szallanak a tűzhely melle S leszórt tengeri szemelte. A kis Veteményes kert ágyai között hire-nyoma sincsegy szál burjánnak is; s itt-ott egy-egy rózsabokor is larkáüik s saep piros, sárga virágai bokrétába gyűjtve a tölin tatkaságokkal, n.ég pénzt a hoznák a házboa, «a piaczi vetf-ménynyel. Mái meg azok az apró jószágok! Milyen gágogás^ cmnpelest v-znék véghez, ankor meglátják Sárikái. Nna hiaba gyönyörködik úgy elBorcsa aaasofty. egész hosszú napi járás-kelésében, hogy meg nem állhalja dicsérő szó nélkül, — Hésoa édes gyöngyöm. de rá vallass ia te az éaes anyádra. Ha lé nem lennél, eaóta talán már Ht j§ hagyom ezeket aa fotókat Hát még ba as Imre gyermek ia W' boa votea milyen p megtennénk , — pgyan aayaa ééss öreg anyám, szüajék meg már. Hbssa milysa saép hiri-kd halinak muidíg Mólé. En soksáer majd síróba fakadok rajta. Astán nem megmondta már annyi soháacr, kofa hoav é lasa a más óvóintéakedást annál, ha ss eUeuaékkel saemban a lehet 5 legvtoro saub módon szervezkedik a szabadéi vü^pár Vicém pro iom .Hogy e szervezkedés tekintetében ki ragadja meg az infosiativát, azt ktiunyü kitalálni ás Azt már e sor k homlokán- is jelentük. A szabadelvű pártnak van Zalamegvébén,'a megye leguzgyolb ós legtekintélyesebb városában, Nugy-Kumztján, pártköré, a jer lenleg. ,a választás Idav,láaával ipmét egéss kassiuó-jelleget öltött ssabadelvü kör. Gs már magiban vé<e osirá át képezi a megalakítandó megyei szabadelvű, körnek,, melynek azután lő igyekese'e kell, hogy as legven, minél kevesebbet kamnnóani ós minél többet tenni. A mi szaíbadelyü körünknek kell megragadnia aí iniczjuiivát E kérnek sok éa tekintélyes tagja van, kik us eWzméér való buzgólkodásukat igaz, már ináfckéji is bebizonyították, mint azáltal, hogy e körben tisztségeket viselnek, vagy csak tA^sági dijakat fisét nek. De most megint aggasztó csend van a kör. díszen helyiségeiben. Ha valami lelett tanácskoznak, es legfeljebb városi dolgokra vonatkozik, melyekre' nézve a kör tagjai- ugy is többségben lévén, jobb volna tin aaon a helyen uem is bolygatják, mert ezáltal min d g csak trz elleniéi Qagyohb elkcsete dé.-ét id zik elő. Ha a vzabndelvü kör a városi ügyekben Ifcvésbbé makac ul ragaszkodik vá'la állé^pontáhos, . lalán eg)' nagy vereségtől mentette volua meg uz ::Itala képviselt pártot A vá rosi ügyeknek klikbszerfl eldöntése nem volt az a czél, rn^lyi a kör megalapi-tóinak szeme előtt' lebegett Most se legyen ez a kör czéija Lh a puszta „tar-sa!giíssalM, báimt kelleme dolog is ez. szintén vajtrti kévését lendít (luk a ma gunk ügyén . 'KezdeményezzéL a kör vezetői a partnak megye zerte való szervezkedő -sét fáradozzanak^vajta, buzgólkod anak a ne várjanak, mig a gyufa u körmünkre ég. Igy lesznek hasznára az eszmének, a közügynek <és legfőbbké peu a város polgárságának. Hzép tér es, mely felé intjük őket; meglátjuk, reáfépnek e Szivünkből óhajtjuk, hogy ugy legyen Húsz. év múlva. ; . j — KaraoUt - Jó bort adnak látogatóiknak a Szabadhegy vendégszerető azöllöagazdái; a jó bort a jó társaság kétszeresen teszi jóvá és kétszeresül kivánlatja imeg az emberreL Nem caoda, hogy azután, útikor a liázamenételre — iEj, na — lötil meg az.(öreg haragja bizon kibeszélijek az embert. Hejh! ha én azt niegérheloém. \|A bizon j— vidult lel Borcsa asszony 4> még ö fog tégedet megesketni Mentein; megéritek. He szép tisz lessék lesz. Az öreg megint haragos lett. — Hogy kibeszélik a felemel, nézze meg az ember Sárika csak l iztalgalta az öreget tovább. — (Lássa édes őyeg anyám, immár t>e ts áll padnak. Azt mondják, épp most van valami nagy ezaa elitje s azulmi berukkol. — ÍJó, na. Ha njár ugy beletörte ma-gját. Csak aztán neetp is ám,* mert még én is látni, akarom ebb^n a mi kis templomunkban. I Lassacskán niég'.abba is beleéli magát az öreg, hogyj Imre mégis csak püspök lesz. — U Siélelt is az Imre gyermek. Épp tiMMt készül a felvételt vizsgára, hogy aztán felöltse a reverendat. Szegény legény, nincs eemmíiejYsak igy lehet ember Már pedig megmutatja, bogy ember lesZ. Csak hogy egy dolog nagyon megzavarta ezt a jó igyeÉMt\|L Egyik fislsl tanári, kinek nem * igen lulsó alapqsságu kép^üisége :gyakran val-k)ti kudarezot Imre gfars JeUogása és éU&k életre való ^sztárásával szemben, a papi öltöny állal-rém igen taztóztatfa, az emberi gyarlóságoktól; Imrét «meüöve egy nálánál gyengebbnek ijpé az elsőségei. A tehetségére büszke, tál önérzetes fiút nagypnbántoftaaszerfme annyira jogtalan eljárás s meg nem állhat ta. hogJ.es. féHbts önér-áseuel izemére ne lobbanj roszakarójának. a I líe ez lett m\|egökM)e4\|e. A felebaráti azémét és türelem "Üt-detöie jalcnlést tptt pisaűkéa^; minek ered-mánya aa lett;^ogy Imre — • kétségki«űl ebö taanló — mint aurva ijla daezos i0u meüöxteteH a págjslnliié sarából. kUkor a váratlan bír Imrének tadomád sára»ji)totl: safig bsvssibbsn kelt; ki as eljárta jogtalansága eiiea s bácsu nélkül tor kerül a sor, a phizika és a fiziológia törvényei szerint a szán egy kfaaé gőzössé leszi az ember Jajét és a benne lakó bármilyen csekély fantázia is hatalmas szárnyakat nyer ve, a legküiöalélébb tata morgánákal láttatja vele. Ez a nem épen kellemetlen állapot lepett meg engem is, mikor a héten hazatértem egy magnum áldomásról. Egy kicsit sötétes is volt már, mikor frsubaliagtam s s nélkül, hogy roszat akarnék mondani magam félöl, csak annyit árulok el, bogy Apoezto-lovics urnák, a kanizsai görög ^hitközség" nagy érdemű és tógdju oktatójának ekkép köszöntem : vió estéi főtisztelendő ur", a vásártéren pedig egy — mint rendesen — homályosan pislogó ulesai lámpáshoz, kialudván a szivarom tüze, e szavakkal fordultam: •Szabad alázatosan kérnem egy kis tüzet?* Azután még boszánkódtam az udvariatlanságán, hogy nem is felelt erre az alázatos kérelemre. Denique, mini valami prózai ember mondaná, be vcllam némileg izélve, ami azonban ne vessen árnyékot dicsekvé em tárgyát képező szolidságomra, Nem vágyokén oka semminek; a Szabadhegy oka minden nek.< Ugy fbdom, bogy beizéltségem daczára is sokká! józanabb voltam, mint a milyennek ottkünh láttam Pali barátunkat, assőllö érdemes pásztorát, aki szokott inni nagyokat és gyakran, sohasem felejtvén el a köszöntöt: »Az úristen szeressen bennünket!* öt, amint vettem észre, szereti is; mert s hivatalához való észszel (olvasd:torokkal)áldotta meg. Szóval láthatják, bogy a hivatalos mél-lóságnak megfelelöleg nem volt Iálságosán izés az állapotom, ami egyébiránt abból is kiviláglik, hogy a magam emberségéből lr-tem haza, pedig valósággal az iaten hála mögött lakom, — ugyanis Plihál közjegyző ur házában. Tehát hazaértem anélkül, bogy a városháza előtt a röndröl álmodozó rendörök becses támogatását kellelt volna igeaybe vennem. Lefeküdtem s nem törődve aizal, hogy a félslrfmfiim — pardon — a lábamon maradi, nagyon rövid idő múlva nagyon jól éieziem magamat közös prolekiortmk, Ifor-pheus, kaijaiban. Egy óra múlva lelriadlam. Jó természetem van, még álmomian sem felejtem el, ha valami dolgom van. — Hiszen nekem el kell utaznom; amit ott künn a Szabadhegyen ittunk, az bucsuáldomás vdlt; most pedig — 11 óra — sietve összepakolni, Je-küideni kocsién a Szigritzhez és p isten veled kapulélfa — elhagyni Kanizsát Talán nem is jövök vissza töhbé soha. Fel is keltemy az egy órai alvás jót tett; —-felöltöztem és egy uj»bb óra ellelte után egy déli vaspályai vonat sebességével mentéin Vesi felé. Ott is maradtam vagy háss esatande g i Mi tortént velem ea alatt a hosszát idő alatt, ' mennyi mindenféle hányattaUaoa \| ertem ál, annak elmondásával nem fogom öoÖ^et mmini Elég az hozzá, hagy egész tekintélyes nr \| lett belőlem s ami szinte hihetetlen, teert \| tettem pénzre és megszabadultam a hitele-j zöimtöl. Mikor az ember már eunyojs fölvitte, j egy kirándulást csak megengedhet ms^Aik ha mindjárt Klt)izsa képezi is e kifindulál' \| czélpontjáL Sok boidög órát tÖÜpem J \| alatt a tél esztendő alatt, amig oUVtCrkest-I tösködtem, Kanizsán, —- nagyon \| szerein I látni, mi lett abból a derék váróiból és da-I rék lakóiból bosszn húsz esztendői alatt NdP^" i len is maradtam — s ez a föszeoeneséin — j igy hát még asszonyt sem kell vinnem íe-I lesleges málha gyanánt Tehát: — Pista —- most már Pistám is vsn — pakolj! Délután két órakor ériem iie. Együtt érkezett velem a vonalon — habár nem egy kupéban jöttünk, jegy felelte ! impozáns nr, kü m,ég impoaánsabbá telt hatalmas bajusza, melv —Jiabár kissé deresedni kezdett már, mégsem tsgsdhatta el. bogy valamikor igen hirtelen szőke volt a színe. Az arcz s még inkább a bajusz rop- -pántul ismeretesek voltak előttem. Egy kissé megerőltettem emlékező tehetségepet s ki is ruhtam nemsokára, ki légyen a nagy bajusz Ylyjaidonosa. ^ Hiszen jó ideig egy irodában iogyasz-1 tollúk a papirost itt Kanizsán En újságol } írtam, ö felebbezésekeUÖ akkorábban törzsvendége volt a Berkinek és igen jó bal párti ember. — Kálmán 1 Kiáltok rá igen örvendező hangon. A hangomról megismert — Lupulus! •Und üi den Armen lagen sich beitle und weinten vor Schmerz und vor Freude'« — Megvagy ? kérdi, miután örömkönnyei kissé felszáradoztak. — Meg, pajtás. Kvási ur leit belőlem. Hát te belőled? — Polgármester. — Hol? — Itt Kanizsán. \ — Es is jó állás. Hát, ba ugy teszik, besétálunk együtt — Légy vendégem. A kocám künn, vár, — Köszönöm; a vendégszeretelet elfogadom, de ami a bemenetelt illeti; gyönyörű idő van s ha nem derogál a méltóságodnak, talán gyalog sétálank be ; igy jobban nézheti körül magát az ember, s diskurálni is jobban lehet- — Hogy van a kedves feleséged, ha van. — Van bizony. Köszönöm, hál1 Istennek egészséges A lányaim is sutok. Fiam még nines. * A miy szót hangsúlyozta.Bámulva tekintettem reá- De csak enynyit mondtam: ményvkkrTkecsegteite, hialatgaila volt előre a mo^t miuden ábrándját Ígyen tette egyszerre semmivé. J Hidegen, megvetéssel távozott. Hová?!... Ez a gondolat foglalta el egészen s űzte bolyongani, ki a városból, ki aasabadba, el az emberektől. Örák hosszát barangolt e) "a [sötét, járatlan erdőségben, mely a városon kivül terüli eLs* még nem tudott elhatárolásra jutni : tpit tévő legyen. Egy keskeny, hegyi ösvényre ért, mely az efdök között, épp faluja felé vezetett. Jfegállolt, elgondolkozoti. Qkomorult lelke vigasztalás utáu Vágyott. Huga jutott eszébe, a kedves Sárika, kiben om is oly nagy gyönyörűsége teli, a kit —1 maid ö akart összeesketni.. Hová leli el Manae.. Szemébe köny lopódzott; ez iátegérlel-!.• te eÜuUározáaát. fiánnerre indal Is, előbb ■ haza megyen bticsuzni. .Megindult, j 3>ép hyári este vált Ijnre kissé gyorsabb lépésekkel indult neki a nem épp kényelmes, kanyarhós hegyi útnak, mert nem akartá tűi késői megérke-zésevel felzavarni a házat , , I . Igy is eaészen leszállntt máraa este, midőn a falu ,aiá ért .1 > H. Együtt szarta meglepni őket; ezért .a periekén indult fel, melyek hcsasnJ keakeny szalagukban nyUllak le a tahi alatt eUelyá patakra. . ; Mjkor a kerten felfelé baladva az udvarhoz közeledett, az .'öreg almafa jaM két' alakot vett észre feléje közeledni, kikel, agy-Mát szik, s Idegen léptek nesze tett figyel — Imre* - szaladt Méfe,a miat felismerte, Sárika. SzeMsa Ölelte m^ábos a báfát s alőbb-I re BMntek. 1 " : As (Wm-haagot • mtjbsllvá azndvaron ssorfeskodó Borcsa aawony, őbodasietett. A adat a nagyanyját örömmel űdvö-aűli knttMtti alakot, srcza hirte'en elkomorult s tekintetét nagyanyjáról húgára vetve, egész haraggal kérdezte: — Tehozzád jár ez az ember?! ' ' Sárika lesütött szemékkel, félve mondott igent — Ma kéytem meg Sárikái j— szólalt meg aa egyszerű, szelíd arczn férfi, kinél ruházata azonnal elárulta, hogy a harango-zói, tanilói, vagy mesteri tisztes állás viselője. — Én vagyok... I i ^ Imre dühösen kiállolt húgáija: »— Szereted?! — Szereti bizon! s meg is érdemli felelt meg Borcsa asszony. Hát le bofzád mi jutott ? - — Az, bogy ez az én legnsgyoab ellenségem öcscse — dobta oda a azól Imre. A fiatal férfiú zavartan akait szólani, de Imv^, folytatta: Ezek miatt nem leszek én nmr ember. Ennek a bátyja lopta el a tisztességemet. — Mit beszélsz te ? — ijeut meg a haragoa Borcsa asszony — a föliszlelendö tanár ur?... — Az, hogy... ssoritotia össze dühösen fogait Imre. S aztán erőltetett saead hangon szólott oda: ~ Na édes Sárikám, agy lát áldjon meg aa isten. Htrieisn megfordult a visszaindult azoo az utón, a melyiken jött Borcsa asasony nagy Q^H11 kiállolt utána; Sárika siiáma ksadte — mind hám használt Többet nem is jött visasa 4- snhs • A megzavar! háznép csak másnap ludta meg a történteket, mikor ar Imre hegyen völgyön táijárl; erős elhatározással, hcw) le le sem néz többet aaaak a falasak.' 1 Ivek mtttak A lé űsag nagyanya as édes fia mellé abba a Xt kikóltöskódótt adss Ins teme — firatulálok. , Azután indultunk betel. Mikor k ilefUünk na iadnlóhásból, meglepetve kapasskudtam potgármeatar barátom karjába.. r Nagyot baladtatok, mondám naki elismerőleg Ö meg mosolygott. A vasuli atcaa mely az én korom- ! baa a barátok kertjétől kitett egy pusztai oruagulboa annyira hasonlított, mint a menynyire poros vagy sáros szokott lenni, egész városias úttá lett búzz év alatt. Szép, emeletes ház&k, tömött egyenes sorban, fényes kirakatok, sürgő-torgó nép. Az uteza simára j kikövezve; kanáli»betzaksdásoak semmi , nyoma ; a hazakon gázlámpások. Mindenütt \| magyar feliratok, mindenfelé magyal szó. És ez neincuik ebben az utczában ' van igy, magyarázta a polgármester. Körül- [ belül ilyen az egeaz város. Kis-Kanizaát meg j épen most akarjuk villanyos fénynyel kivi- \| lágifani. i . Igen szi^P, igen szép, barátom* mond- ! tam elragadtatva. Visszajövök Kanizsára lakúi. , j ■ Várj csak, a java most jön. Akár ' ne is meájúnk egyenesen haza. Körülvezetlek. j Kosz* rntKB barátom; végtelenül sz e- ] reietrenultú vagy. r ^ Eközben ahhoz a helyhez ériünk, ahol { visszsemlékexeseím szeriut valamikor a sör- j ' ház állott Síinek helyéi most egy renaia-Hánce-sttlusbau épült mounumentális épület toglalt\|\| el. Mellette a volt • mulatókert* gyönyörű parkká volt átalnkitval — Hat ez micsoda,? kerdém kerekre nyilt szemmel. — Ez a szinház. A szirjügy-gíámolitó ogyiet építette. Ma Aidát ad ;ók. Szereted az operát ?< — Igeu szeietem; aemmit sem éitek hozzá. , ~ Látod, folytatta ő, itt kilóit az előbbi régi kórház, ha emlékszel, -r Igen, tudom. -i» Ez a díszes épület, mely a helyire épült, a kanizsai királyi i hivuitalok epülete, lát van a törvényszék, ügyészség, járásbíróság, adóhivatal, posta stb. mied egy üti.; V— Jó eszme. y És jól jövedelmez a vállalkozóknak. — Azi mondtad, az előbbi regi kórház. Hál ujabb régi kórház is van? — Igen, az, amely akkor uj, kórház volt. Mosl van még ujabb is. Építettünk, Szükség volt rá. — Hát az akkori qj kórházzal mit csináltatok ? — Azt hozzácsatoltuk a melléje épült nagyszerű honvédkaszárnysboz raktárnak. Mdat jjcdig' jer, valamit mutatok, ami téged felelte érdekelni fog ■ uj'" H ■ n\ ......... ii ja: a tuesterué asszonyom hü gondozására. Imréről nem hallottak semmit, Imre se róluk. Mikor már balonként siratgaita el szeretett bátyját Sárika asszony, a ki soha sem tudta eltetedui, bogy az 0 bolgogsága volt a bályjtv boldogtalanságának okozója; akkor allitolt egy eaép napon haza mester uram egy Olyan nagy újsággal, hogy még elhinni is ieten-htsériés volt. Hejh! ha nem igazat szól az újság — mart abból beiüzle ki Sárika is a nagy örömei — be nagyon csalódnak... i; * De ax bizony igaz volt. 1 « Mmt eseményről inak a fővárosi hir lapuk, bogy a vidéki szinészril rjgytk hirle-len (eltűnt fiatal tagja, kihez nemzeti színházunk nagy rcthényekei köt, a napokban fog-\| ja művészeiét a fővárosban bemulatni. A fiatal művész: Tölgyi Imre, árkos- ' falvi egyszerű család sarja. / Olyan élénken ragyogtak a sárika «ze-_ szemei azoknak a sötét bteJüknek a lát-iára. Mig bái. milyen gyenge fogalmai lehetlek'neki arról a szóróit m ű véss! — Él! A ó bátyja, a kit ő Űzőit el a bártól, áll és ember lett, nagy ember; a kiről aa qná\|bft is írnak! Ka aa egyszerű, imta éraáa takasztutta könyékre Sárikái. — -- ImraL debut-je lényesen ai-kfvflb A, fiatal művész teljesen meghódította a S^iHÜ kényes közönséget. Mifcnr na atoisö faivonás nagy jelenete atáa, kitörő rajjal hívta a közönség ismét ef-tea a Maspák eié: a aanekarból agy saelid tne*i vMwsábtf kMftt faltér szalagos komorét Spl fél a mfivéoaab. A saalag Minta at voü. 4ó szüleink mrbaatjáriJ « A meghatott EÉi OaWadtea kapta ajkába a áb hasamat s a tataiatok kősé \| - kiáHá kitörő őröoiaiei mSEm édat yeMg ■untul ayadatta a mtf- És elvesetett a Dajsá utczába. i A Tóthiért mel lett, ott, ahol aifkpr a 44k számú ház volt, rendkívül díszes, há« romemeletes palota állolt — Ez mi? kérdétn. — Ez a »2a'ut palotája. Elhallgattam. Fájt a szivem, hogy va- ! lamikor elmentem Kanizaáról. * f Ezután elmentünk a kaszárnyát megnézni. A pesti Károlykaszáraya subiksz j hozzá képest. És elölte a gyönyörű sétatér, közepén R elegáus kioszkkal Az etuber legalább az Er- , ssábettérre képzelte magát. — A többi uiilást inajd hamarjában elmondom, élőszóval, mondá cicerónem. j Hiszen uióbb is ráérsz miudeut megnézni. Most menjünk haza. Bizonyára megéhez el es engem is várnak. Utkuzbeu tovább beszélt a polgár-j mestdr ur. . — A sugárulat ia kiépítettük. A Cscn-gery-uiczának egyenes folytatása lett belőle Két uj hax útban volt, de lebontattuk, ne-, hogy s/ükké vájjek az utcza. Uj vágóhidunk is vau, a pestinek a mintására. A sugáruton gyönyörű palotája van a polgári egyletnek, A kaszinót ki fülről bemeszelték. A városi hivatalnokok rendesen végzik a dolgukat, semmi panasz éilenök. Még a »Zahu is caupa dicsérettel van eltelve irántuk! A Korona-kávéház elöt a csatorna netn terjeszt mar estenként olyan terte<mes szagol. Kég dezinficziiUluk. A Csengery-utcza is végig ki vsn flaszterozva. A kisdedóvó-egyesületben békeség van. A zsidók és keresztények migd megeszik egymást, csupu szereteiböil Sémita és neái sémita — mert autiszeniila nincs j hölgyek együtt ringlspielezuek a főtéren. Mindenki buzgólkodik' a közügyekért. A városházán nincs klikk-szellem. És most épen azon vagyuuk, hogy a/.t a ház t, pielyben la laktál, emléktáblával jelöljük meg Elpirulva Sbarlum hálát rebegni, mikor agyszerre megszólal mellellem egy nagyon Ismerős hang: — Ténsuram, a tekintetes ur azt izem, hogy lessék fölkelni,- mert a gyerek már egy óra óta vár odaát kéziratért. A hang a mi Jánosunké volt Felébredtem, Lt'PÜLÜSi ** ^ " í—n lé^t. at eü\|a tM lettek. sasftd ■a assppvai isnvB esmva ( í * /Éetofcaárfatl Különféléit. Í llaláloxAa. Városunknak egy-jót, tékonyságánd áltaianosan ismert, közlisztef leiben álló urntijének, Sárvári U w* Isit-ván cs.. kfr. Őrnagy nejének e hó 10-áa bekövetkezeti halála,, messze városunk haj-tárain tul is őazinte részvétet kelt. A gyász* esetről a kővetkező jelentést vettük í LSárvási Utlmanu István, cs. kir. őrnagy, tumaga & gyermekei ünger Ödön, Elek es Sái>dofv .valamint ílsil Viktória, mint juiyju.llüil Sám-dor, Isti Mária, férj/Bárány Sándórné mint testvérek, 'ugy oz összes rokonság nevében, fájdalouiieljes szívvel jelenlik Jelejiheteffep i jó neje, illetve hfih szerelelt é»IN»:nyjuljf leánya és lest vérük Sárvári Ul'wa tj h'vitfif született Isii VWonika assxonyi ák, éjelb 43-ik, boldog házassága ílMlj évében I W» 16-án reggel 6 órakor a halotti szentsegek ájtatos fölvétele után törtéül gyá<soa ellumjv tát A drága halóit (úldi mtiiiadványaj f. bo 17-én délután 5 órakor lógnak HHd 8. \|. nsgy-ksnisssi temetkezési vállalalh által a helybeli róni. kaih. sírkertben lévő családi sírboltba örök nyágalomra tétetni; az engesztelő szent iniae-átdozal \|>edig- másnap f. hó IB-ftn d. e. 10 órakor fog a szent Fe renezrendiek egyházában a Mitultínhalónak bemutattatnl Kcljt Nagy -Kanizsán, szeptember bó Ití-án 18^4. Áldás és béka (ebeden a szereted nő és legjobb édes anya hadtvai teleti íf44 — A temetés é hó 17-én ^zokaflan pompával, feámos testületnek s a város la-koaaága iugf részének részvéte melleit ment végbe. i \ i } '' — A aséyksalMisl Jthlrl ssavaté eiííe-Atelwek tyabiahtagjaivá ; leltek és pedig aUrf* i f kbi: IIU-rolyné úrnő, DmA« Ottónéamo,i#Wllg-aáca nr, íjpáazné nrnö, 6W«Wi Al-(redné ornő* G> wút Henrikne r r Vihnoeaé úrnő, A'«T-hojf, Joísefné nrnö, dr. k'k Atbertné urnő, A^M Selina nroö; fá-tdé üjjfi': f^m úr Van as ftdO sssrint ág egyesfiicinek l) alapité. Itt rendes ás Wpártoló,Oassésaá g07 tagja. Hlbsll vsadat lest aeaw>-háia i áramliknak Alfréd esi és kir. kamata mtvém, kJ nsmrégj an\| orosz Tltartsin rm-D'"-' lett Ulttaietva, e hó U-éa néhány béli tanárkodásra rárisonkba fu Iáké rokonát Mfsr Béla gyogy-nral meglálogaiandó. A bimeves má- véss épen mosl fejezte be orossorsságl hosszabb hangverieny-körtitjál és egyedül abból a esétból jö Kanizsára, bogy itt rokonai ésj számos jó-barátja kórében kellemes üdülésutaláljon.\|Ez okból uem fa ssándékosik hangversenyt rendezni, mint tette két évvel exölöut. Ml'ssiie sen kívánjuk tirűnleld urnák, htjgy Kanizsa megadha sa neki azt a szórakozást és flttWj-nési, melyet keres, de mégis felette sajnálnánk, ha csakugynn nem hangversenyezne náluuk. Városunknak nagyszámú műértő közönsége úgyis vajmi ritkán részesül itibon valódi müélvezetbeu; azok a hángverseny-sők, kklk bennünket rendesen »szerencsé)- 1 lelnek', többnyire a dii minimsrum gentium közül valók. Antíál nagyobb lenne tehát örő- ' mo ennek a közönségnek, ba isméi alkatain nyílnék, olyan val«'>di művésznek; mink (irün-fcld urnák, virtuözitásábsn gyönyörködni. ' Reméljük is, hogy (irüufeld ur, s közóhajnak megtelelve, eláll szándékától és legalább egy i ünnepnapot hoz a művészetre Kanizsán. Addig is a legszívesebb üdvözletei küldjük eléje. JKiJcK)sé«. Zutku Vilma kisasz- j szonyt, városunk fiatal hölgyei közo t a legszebbek es legkedvesebbek egyikét, e hó ! 14-en jegvezle el l,i>mn^r Mór, a marburgi közraktárak gondnoka Sok szerencsét a kötendő szép Irigyhez! . — H'alter Clnazt ív, cs. és. kir. udvari és kamura-éuckes, a legnagyobb dsl-énekes, s jelenkor legnsgyóbb dal énekese, mint örömmel értesülünk, hnngverten)cxni szándékozik városunkbau. Waller ur a hang-verseuyt november hó közepére tervezi, bq I ugyaá addig sikerül a hangverseny sikerét aláírások u<ján bizlosiiani> Szivünkből óhájl-juk, hogy ez megtörténjék. — Tuuez«l\|caluia. A nagy-kanizsai \| knlh. főgymn. IH3—H4. tanévben B. oszt. 1 végzett iljuság néhány tagja 1. hő 87-én . az t Arany Koronát-hoz ozimzett vendéglő ; nagy'etmelten a helybeli gymn. ifj- „segely-; egylete* lavára zártkörű lánczvignlti.al ren* j dez. Belépti-jegy személyenként I frt. Frlül-i fizetések köszönettel logadtatnak' és hírlapi-i lsg nyugtáztatnak. — A niaujar aal. lioroua orszá-: gai vörös-kereszt egyleto Nagy-Kmdzsa vá-I rosi válsszimánya képzeli betegápoló nőknek városunkban leendő megtelepítését óhajtja eszközölni; mely czélból felhívja mindazokat, kik ily minőségben díjmentes kiképeztetést ' kívánnak nyerni, hogy legkésőbb t. évi szep-\| tember bó 24-éig az egylet elnökségénél je irntkezzenek. Az illetőktől megkívántatik, I hogy imi és olvasni tudjanak. — Zalsmegje kir. Isalrittgjr-léjétél a következő nyilt levél közlésére \| keretiünk fel: Zalamegyc népiskolai hatósá-j gai hoz, gondnokságsihoz .és iskolaszéki el-i nökeihez. Hiválalom elloglalásával szerveden összelüggö s halaszthatlan leendőim kövei-I ke/.tében ma sem vagyok szon helyzetben, i hogy eredeti szándékomhoz . képest külöo-j 'külön forduljak tankerületem iskolai hatóságaihoz, gondnokságaihoz és iskolsszékeihez. Az érintkezés formája mit sem véltozlat a \| bensöségen, melyfyei íij pályámon nsgyt>ecsü ' lámogafátrukat kérem, Kérem az általunk j közösen szolgált s egész nemzedékek sorsát ; befolyásoló nagy és szent ügy neyéheu; kérem azon jogok és kötelmek czítnén, melyek I a népiskolai halóságok buzgalmának a tőr-{ vény szelleméhez képest ofy^tóg tért nyitnak, annyi bálás alkalmat szol^ilmtnak, hogy I a mindennapi tapasztalásból ítélve — a buz-I galom hűségé és leJkiistnereter>ége nélkül, a ! népoktatás sikerének egyik első rangn ténye-\| zöjével le seiu számolhatunk. Közös törekvéseinkre az ég áldását. esdve, blig s/üksé-j geá említenem, mily szép bére lesz pályám : nak a ludat, hogy a lámogaiáC melyei ál-j (ásom czeljainak ma hivatalosan ktjrek. mun-' kátii és szorgalmam állal kellelt bizalmuk ! egykor önként fogja nekem nyújtani Zala Egerszegen, s/ept \ '-én. Haxafias ftd-L vözletlel dr. lltíi'ictin Kálmán kir. tanfelügyelő. . tik ki, ugyánezan \|. alapján a mbtkv. 17. \| ában siőín eaélra - leendő fordítás végett, ezen ítéletnjók jogerőre emelkedésétől számított Ift nap különbeni végrehajtás terhe slaM fizetendő negyven (40) forint péuzbüriietéMl .büntettetik, mely pitazbűnteiés be\|iajtbattan-ság esetén n mbik. fiü \|-a négy (4) «napl fogházra váltoatalik át s es esetben, a jel* 4rn>s^ül«ndö jabélelmezési kótlségekben ür'el-mafjaaataltalik. köteles ezen kívül 18 frt I iolitéget niagánvádió dr. Rolbsohlld Jakab I nak ezen leletnek jogarőre leit emelkedéaá-töl /pzámflojt 8 nap különbeni végrehsjtás' I lera* alatt megfizetni, -r Magánvádlól képJ viselő dr. Árvay Ift ván ügyvédnek ti fri. I vádion Saupr Ignáczot védő dr. Fárnek László, ] ügyvédnek ilO irt saját feleik ellenében megállapíttatik — Vég :l ezen Ítélet jogerő-1 re emelkedés után, vádlott Sauer Ignácz költ* ségére a helybeli tZ>tlaJ czimü Ispbsn közzé íéieini rendeltetik. I >r Holbschild Jakab az ellene Sauer Ignácz vádlott által, a mbtk. 201. ft-a alapjait emeu becsÜletHertés vélség vádja áíól I leimen telik. Indokok t Vádlót! Sauer Ignácz az 1888. évi n<>-j vember hó 27-éa megtartott tárgyalás alkaU mával Önmaga beismerte, hogy IP83. évi I oktober bó ' 7-én a ukanlzsai' kaszinó be-j lyisegben, magánvádlól dr. Rothschild Jakab \| Ügyvédet á következő •Hothsuhild ur, mindaddig, migj meg netn nevezi azon egyéni, ki ! n'jlfcm ön elölt sértöleg nyilatkozott, aljas, i rágalmazói hazugnak nyílvánitotn« kilejezést \| sel illette Vádlöll Sauer Ignácz ezen meggyalázó I klléjezéas [által a mbtk 261. g-a alá eső becsületsértés vétségéi kö etje ef, miért is őt ábbsn vetkeiuek kimondani, — s tekintve azt, hogy egy köztiszteletben áítt ügyvédet nyilvános i helyen, többek jelenlétében sértett, ! az itélst rendelkező részéhez képest sű-lyosabbat^ bűntelni, s mint vétkest az eljá-, rást szabályozó '2'Jttö\|HHO számú igazságügy-. I miiiisteri btndelet 107. ft-s értelmében a fél merült kqllaéitcklen marasztalni kellett. Dr. Rothschild- Jsksb magánvádSónsk ' azon kifejezése, hogy vwlloll Sauer Ignáczot . vabank siiielernek nevezte, a mbtk. 201. nlá eső lleotületrériés tényálladékát netnál-I lapítja meg.. mert ezen kifejezés alatt »köny-nyelmü jjttekos érleiKlö, s ez pedig magában vévo bedsülclsértesi nem ké\|»ez Miért is Dr. itothschild Jakab az ellene Sauer Igfácz által emelt becsületsértés vétség vadja alól felmentendő volt Az tiléleinek hírlapi közzétételét magán-vádló kérelméhez képest a mbtk. 277. §-a alapján elrendelni kellelt. Kelt Nagy-Kanizsán a kir. járásbíróságnál IfrttS. évi deczember hó 2'Mn. Zsuliory hiuűn s. k. kin aljbiró. Kzéu Ítélet felek előli jogorvoslsthozi !. jogukra Ivaló figyelmeztetés mellett, ax aiábbi j kelet sztjnnt kihirdettetvén, msgánvádiö az itáletbeii' kiszabott büntetés sűlyosbiiása végett. vádlott pedig egyélialán fellebbezést jelentettek be. Ke l Kanizsáu a kir. iarisbíróságnál lbb4. évi január hó 14-én. Ütdk M. k. kir. aljugysB. 1118b 4s. 8h'4. Közgazdaság. Gabona árak Nagy-Kznizsa, szeptember f9. 7Kkilogram bnza 7 frt 80 kr 7 frt íi'» kr Koza 6 frt 4 »kr. Ö fri 6« kr. - kr. Zab S frt 80 kr< fi fn. árpa k. fi frt. tf frt •» \| g » v. 7 ftU fi fn. tengeri 6 fri 20 kr. - 6fri44 ke. 3&M\|b. sz 883. Ö felsége a király nevében. A nagy kanizsai kir. iárásbiróság dr. & ih. «chíd Jakab Ügyvéd magán vádlónak So»»r Jgmóu vádlott, s ez utóbbínnk dr. Rothschild Jakab eften emeli kölcsönös becsületsértés vétsége mistt indított bűnfigyeiibáB a aa-télyszeröen megtartott tárgyalások folytán ku vetkező ItélrlH boaolt: Vádlott' Saaer Ignácz 34 éam israaH-ia, dévecseril málatéi. nkamzéai takós, kereskedő. aőilsa, hni olvasni taéá, vagyaatw, büntetlen ewéietü a mbik. Sflj fa atá.esd bee sülét sértés vétségéi en vétkesnek Ö [felsége s király nevében a nkanizsai kir törvényszék mini 11-od fokú büntetőbíróság becsületsértés vétségével vádlott Sauer Ignácz elleni bűnügyet, melyben a nkanizsni kir. járásbíróság 18-8. évi deczember hó 5f2. napján 33ötib sz. a. Ítéletet bozoü, ezen íWet ellen vádion és súlyosbítás ifánt magánvádió Dr. Rothschild Jakab állal be-, jelentett! és vádlott részéről írásban is indokolt fellebbezés lolytán mai napon lariott livilváhijs ütésében vizsgálat alá vévén kö-veikezölbg i l é I t: Mjnibogy a magánvádló állal ennek beismeritse szerint iá használt vádlottra vonatkozó] ama kiieleotés, hogy •hallomása sgerini jvagyoni viszonyai 'rosszul kezdenek állani, fizesse léhát meg tartozását^ —■ inkább a \| b'zadmss felkérdezés jelenségével bír; lakúit ve különösen az ügyvád és ügyfele közti viszonyt s hogy eme kijelentés tanuk nélkül történt; — éppenséggel áem szolgálhat telját elegendő alapul a vádlott állal ttióbb a nyilvános helyen elkövetett sértések meglételérés tekintve másrészt, bogy magán vádló jóllsfeet rágalmaza ezimén ís indította ínég pananájt, az első biróí íl élei ben loglalfmi-nősités jelien nem, — s csakis a büntetés mervéré nézve fellebbez ett; — mindennél fogva sí kir. törvényszék az első bíróság lenti keiét 0 ás számú ítéletét nem felebbezett ré-sxében érintetlenftl. felebb«éu, rtaxében pa-flig eaeb és az abhap felhozott indoknál fogva ijelyben hagyja. KMI Nagy-Kantssán a kir. flkvényscék mint bfatétő UMaágnak 1884. évi aprii IH. napfánj unott üléséből. Tamássy Béla s. k; eibík Makay Deaső s. k- előadó Hozzá já-Mk Regyar s, k. kir. ügyész (P. ff.) Ít99jb 84 HL ttlljb. ' A bentioglsit ítélet a mai napon Seaer Ignácz [vádlott előtt kibirdsttétvéa, azt tn-éomásdl vette KWt fif.-Ksnlzsán á Ur. jUróságaál 1884 ffl sMptember 8-én. Dmik ak. ** ~v Mr. »WmS. Nrponta!^ jűt ! legjobb minőségű, küld megrendelésre min-1 I ImJLbmb § ^ (len ;>et«í vagy muutdllnmdsrn Uikm'im ^m^mm 9L f US) !' I .jK.ht ^inU.ur melleit a Cmmm ' SS 5 -3 íí ^^Ha i "UC 4t$gii tijjfdt maafllkia ö E "E jJmiS .IV • • "mm U. i. valódi aaesz éa elsőrendű élesztő- JJJJJJJJJ' ^ g JPW^V ért kezeskedünk._»tf H 1->M jm p jT g /TjEM gSBEi £ ni / i? K 1 Felelős szerkesztő s kínná: CSSt^ tfj ^^VfflB részvétükkel ós megjelenésükkel enyhíteni Társszerkesztő jvymaaa' j^^wJxi JO j^B . . ' L . ... F n r k s n I m i- e. ■eaene* %« - ^^Ku szívesek voltak, ezúton nyilvánítom leghá- ......... ------ , ... — ...----- ^gjKSmrn jgfffr^^Cl I lásabb köszönetedet. ^ ^ ^ jj J "y j j ^ jj A gtászuló jpsnlátj névében,' \| ^ÉPj^Éh K. I.lehlwlts 4k C». ■ IH Ka a finom, saaatoa kttaáayUk&r, n>» \| JL^XgB lytt ktitata foaddal gyártaak jtJjsta . Rtó^Wdlsl, sülit ki>m« n vBiBfcttúl, kltlaé ka- ' /yU/tlRm1 1 jnaHHnaaHmi^wraKrMuswusKi < nfl^r®Unal vas SS rMésatésn és Bllat jiisft. / Jy/flW^MMy vaftfc. ,,.\|e> fj^Mfjri Irgjoliban sJAdIUsIö /I HieHI) • j Ttata lepereUt (, hrad. iíutm«vsc 1 M. J, ■ . • a- s rovstbaa rocisttakért ase Tállal eacár. • p , /LÁii'V, f, Főraktár Nagy-Komaaén Weiai teatvé- * Kapható: fíoseufcld Ado'fmü N.-Kanizsán., . y.A, dj oa 94 j. áOslMftt aSzork I ' 188 4-4 ''' _Zene <1 ewaládi ollhoiibiin.__j \ \ V 1 . § J^^^HUjt.^ As saajirs kadralt kis klatoraák f ^ I í ! !Fied.ler G-y-ala, 3 \| I í; fényképészeti műterme § fépflp, alksIsuuuMvsl Isjátssasi kvpas,, kaphatok s Ugjetiajosaáibss s (Arsktárkaa f'l ^ i \| Bnamfeid Aa«.r»A. 1 NAGY-KANIZSA \| vH^Pr angoragyároB és raktártul^onos . \| g f áraaiá«.ii Ug«0.axáli. A a jfl^^rv l\(iq\i K(iv>z<(\n ^ j g Fényképek minden nlakra én nagyaágrn, (a. m. látogatójegy, ^ j^Hf Kmn kssRaisr B^zkadvalistMt igssoljs asoa kiirttlnifny. hony 3 "V '5 Cnl/tltet-. Malnrt. Houilolr-, HOR)! drétll-, élet unnyaiigu,) brillant feslett, 5 vsgy 4 hu slatt 3G03 dsrabail tabti \| Irtt nlarn«iHu. Rlssállitás minden jtt I A JJ A W íris.rbsn, fiiitixetmapi utánvéttel asskftstfitstlk. j, . W-j J3C ifimet, thwtiín. oImfiuiwiiikésaittetiiek el. lelrételek minden időben, bálr- A (ff 1 ± Ko' aasgussr ti kss\|\|«\|jgyai. ksoaumklva poétára e.ámtva y? □ É^k 22 trL aiisésa továbbiJuappgy darspoakfa^ 06 kr. i \ d 1 J i / »i r„ „ii #», \| JK V w . lÁaipák sagy rálsnlákbsa s li \|»f)»r<übb folrtM kssdrs a lagsls- jj > ' > mely órnuntl esskox Ulie «k W JmL fássabb brons »'« .Majolika lásipáiz- j I Lm 001 0 U C Aj < Ltíanrlwsk is l<sacsat«r fagj-vcaek h t<résjwlL 806-U—6 f\| i \| 2% f®' JK fj ^ l ■ Mfi.- i 8 ^ mmwsmwmwm A t. cz. magyar olvaso közönséghez! \| Matkovics-féle HIKKN GYOjytOBJLIládlI Tiazlelette értesítjük a i ez magyar olvasóközönségei, hogy ..IJnudAatf" czimen . uj s/épirodtilmi heti lep jelént meg kiadiifultkban, melyre vonatkozva megismertetjük kiicl- • Fölülmúlhatlan éa kfljőhfélé beteg- > i kező progntmmunkal: ' ' \Jn/ Távol tnriva magunkat minden pártoskodásiól. azt a föladatot tűztük magunk elé, I 8,'«beu kíta»ö batáaunak mtaaart gyógj. hogy lapunkat a tejáaigorülib erkölcsi elvek azérint .szerkesztjük, ugy hogy azl minden anya 1 j^j . ^^ m\|peae\|(et\| szedett ffVÍftyfft- bairan adhatja aerdülö leánya kezébe; a mjugyur irodalmat tehetségünk szerint lógjuk ápoltií, ' v . . a/vaj^ és nentzei&nk kedvelt mdnük legjobb munkáiivközöjjOjk, különös m'ilyt fektetve a regényíró- \| vekből kéazité. ' v r « í dalomra ndni lógunk beszél veket, költeményeket, vidimitó humoreszkeket, n közmiveléai elő- J \ mozditó természetrajzi-, földrajzi-, erexág- 9* népismereti vázlatokat, a kertészetet éa háztar- \| Hltk0íl08 (• M. kllllblll lási érdeklő tanulságos költeményeket, azonkívül tekintet tel1 leszünk a jelesebb külföldi re- I f. -f ■• . , genyekre is. ; 1 1 j- ' (Dilmáegia). J "f" a Támogaiva legkiválóbb íróink áljai, minden törekvésünket oda irányozzuk, hogy V lapunkat folyvást Idikelyetesílsük és emeljük, hogy oly esaládi lapot njujihossunk a hazaiul- Kapható KttlllKtt&II PiájerBó- vasó ^tzönségnek. minő, tekintve a legnagyobb gonddal választolt, dús tartalmat, a pótnpá* 7. T f -i V ktálltiáai éa a fölöttébb olcsó árt, hazánkban mostanig móg nefirjeleiil meg és - joggal mond- , ]a gyógrazereaxnél, PJumébtl) Jekífl . ! .hatjuk j»« 'h n IfiTd'a-i L-g áe»»•<* 1 / I ' - » ■ • I - ■ j j Klsúszámunkat kivetkező munkuiársakkal kezdjük: !. Sztűhm^nj Kiísoly, Ahh li'h Pereocuél. 127 18—24 fcühini'1, K'udr Emii J/ar^i'fly Uutő, itb. . * . A második számban érdekfeszítő, nagyobb szabású történeti regényt kezdünk meg i jjgy QVCg ^rft yQ jjr Ogoniaóolá8,és /'. iíjNtihmiitf lúi. uíyt d e ezitaen: I ,^zfk<'ly Tttmod SzékH) Bánja " éiküldéa a megrendelő kőluégén történik. A negyedik számban Mi1s»idih Mimiin, fiatal íróink e maindórja szokó!I kedélyes és megragadó modorával kisebb regényt togj közölni a lővároai életből. < HHIHHHHIHiHBIHPHB A hatodik számban nagyobb társadalmi regényt kezdünk meg Ds. Sjikl nj Jtiunt<>l. ; " " . \ \ ; — Szigoruaij és lelkit-me et«sen tartva szem elölt programmunkai, az alióttoe remény •kei-segtet minkét hóev a „(íeudiiiC kedvelt olvasmánnyá válik minden művelt e«alAdi kűrben , és érdemes lesz árrá hogv( valoeáyo* goaddjxővé legyen éa vuh'xii* házi kincset képezzen arra nézve, ki szünóráiban éraekea olvasmánnyal akar toglalkoznl __ p . . a , z i i s i < . i. * -KmwiEMáii a magyar Etéflaetéal liMételrkt , mf A .Gonddá* szépirodalmi heii lan,. megjelen minden vasárnap 3 irayi tartalommal, ntraábaii IfkvŐ JKmllliár azonkívül a képes czimappid ellátott borítékon két oldalnyi haaznos tudnivalókkal éa talá- \| sVAiiom árvAI tulajdnnát kpes£ nyokkal, a kővetkező-,elötzelésk árak mellell: í i ' . .. ... n , Egy évre 9 írt., félévre H frt, negyed évre f Irt 60 kr. £gyea szám ára U kr. 1 411 3 utmi A jutalmakat illetve ia arra tőrakédiDnk, bogy előnyt nynjihaMnmk ti dőfifMöinknek. egy igen nagy udvari tereér«bőlj Tetemes áldozatok árán azon kellemes helyzetben vagyunk, bogy kizárólag efőflze- ; tőínk számára okijnyomatut eredetimag)W festményeket aokszoroaiiialtnnk, minek kováiké- i konyha, pmcse éa egyébb méllék^ lebeo minden léléves előfizetőknek tnj az'egész éveaeknek pedig k- képet adhatunk. E képek épületekből esenfelUl a bác véltében jól éa tartósan készített; mosható arany keretben, H4 cent. magasak ée 70 eent. szélesek, v ™ e;óMten készen a teltQggesztéshez. éa egy darab ára eaak is J Irt — E képek a kővetkezők: fekvő egy nagy obb azántófídd e^jelleg S/ent Isiván király, - Kos-nth Liios. - Deák Ferenc.-PelöfySándor. - VőrAsmarthy MM?. I , t, ... J Továbbá a kövatkraö étéiképekiL \| 11 j turnubb időre » j Vasárnapi mulatság falun Czigány lányit aa erdőben. — Cmkóa élet —- A puszták fia. 1fifi4 nnvewWir 1 jfl Mutatvány szamokkal szívesén asdgátunk díjtalanul és bármentesen, gyötöknek 10 . AÖÖT. uOvemDeT előfizető után egy tiázl elet példányt adnnk ' bérbeádatik. A- l. cz. hazai olvaaó közönség részéről élénk részvétéire számítva, reméljük, hogy l , 1 L vállalatunkat a tökély leKmagmabb fokáig emelhetjük fs lózteletiel kér,Qk hazai irodalmank J Bérbö venm szándékozó s^ivéa becne\| párttefióit, hogy aúaket e hazafias váljalalunk elpmozditáaában lebetaégftk szerint párt- j J)r< Xuboly Gyula Ogkv^d toeolai enveakedjenek. ■ -j [ t ! I ' 1 Tisztelettel urnái jelentkezni. 206 2 8 . n 9GodHró' tstrktttlfaep é» ki«dókipltt!a flalijmii, baM lik mea 11 l^^mtmmmmmmmmm^ima^mnmpm* Nyomatott fiechei Fllap faptulajHonoanál NagjXaeiaaáe. . r j t; í1 ' ' H Íí ' / . t Té I ' f 1 S k Iliimmé JlH^b t\| B ctbtn,Sttltmrol> \|Leitnitr»ti.«i' & a b o n n-K ö m é u y l i lí rí v K, l,lrlilvlt« dr Cní. drvdi l UHnumn htv in \|PVm Ss a ftnosi, ssautsa ktaáaylikAr, me-; LZS^H lj-et ktidsta gosddsl gyártaak ,ti»»ta ft nbosspállskábdl te Tátogatott, koltaa- , V, te^^Bdlal. sotd kbateajraugból, kltlsé ka-ffSlrHl.m táanű vas ss rsi^tttésrs fa síint JAistt. -Ja jtiu ctiaasfrl iur Iftjobbas ajánlkató Twti lipmlll I, tred. IlUtsskvag 1 frt 'I... " . 90 kr. Kapható : Rosenféld Ado'fmil N.-Kanizsán. 188 4-4 Főraktár Kagy-Kanitaán Weias teatvé tekilél. 84 24'-24 . • A s mstbaa fogjaltakűrt sasi Tállal augá' áilsHasift aSzork KXXXXXAXWOOOOO&OOOC Zene a eaaládl otllionbnii Aa aaaylrs kadrslt kis klatoraák yképészeti műterme NAGY-KANIZSA ■aljas bárki, uthulon snfértclsm stfkftl M 'ainden darabot, a ksagj^cy alkalsiaÚMval lajátssasi képaa,, kapksták s tpjyutiinjDKatiliaii s lArsktárkaa KomiiIVUI idolfjiál zongoragyáros és raktártulajdonos i« "fin Kani'(in Váronhá a-ii te rr O. a/ám. Fényképek minden nlakra és napyaágrn, (n. m. látogató-jegy. Cal/iiiet. Malart. Boutloir-, negyi drétll-, élet nagyságú,) brillant festett, jelmek, lisaián, elegáiiann készíttetnek cl. felvételek minden időbeli, bármely órában eszközeibe ők -01 2-1 K«<n kssfsssr afjtkidrtlMMt; igssoljs asoa ktrtlséijr, koigr 3 vSgy 4 hó alatt 3G03 osrabaál tsbhllrtt akrasltvs. Rlssállitás minden irányban. fiilflMtáaael és utánvéttel MUMilmk. Rg>' kssgwsor ti lmij)g. jv\|tyrl, UoosgMva poejc^ra ü. 6111 tv a 22 frt, MÍades további JuagJegy dsrspoakfai 66 kr. i lÁaipák najty Tálssslákbsa s b\|f) arrrfibb féletAl IumhIts a lagslo* fássabb brsss » )ls)olika lámpáig- Lcfasfbaax és I«sacsat«r fagj'vcifk és tűttvrarek- tOfi-Ü—6 Matkovics-féle Hl KEN GYOJnOBUláÖH Fölülmúlliatlan éa kfljőbféle beteg-légben kitűnő hatásúnak elitmert gyógyital ; dinári alpeaekett asedett g/ítjUí-vekből kéazité. . . v r « { Matkovlce ti. M. K»lnbán (Dilmáesia). .['.j Kapható N.-Kaillfttiáll Prájj^r Bé-la gyógyszerésznél, FJumébttJl Jckgl Pereocuél. 127 18—24 Egy üveg ára 70 kr. Oiomagoiáa á elküldés a megrendelő kőltiégőn történik. Nyomatott fiackal ?B% íaptulaj\|lonoaoál NafyXaeíaaáe t^ A vasúti menetrend. a <Up*t Ka \|Éhs tírk K>ataa« gj9§ tmrnt i sl von. wa. vTiiuit \| I tl. u. aala a . n p. " a JU p. i I' d. tmgy aiMMIj "iy- aaa •. vonal este •««»'•» 1 ■>. f'9 )•■' <■ 10 y tOé.M «■* Ur hs. wsal ST aaeis. vonal é.s. j éala i« a e- Ilim 6 Ji» p. I)m««fal aa. v. •asm. tmm' ■ tPSJgrJ [ 4 a. Nlr s . >t;t ( MS II <• U !• - arM. I-Halí«ej"- Vi.lWl, as. V. isá. p «* u r i i ikf aaua. vuiwt «CT Vwn iáé s-KasUaa. 4 u ' M«« KrK 1 5' »iitint aawii,»••■ot aa. v«>u Hssbus-ianü 4 u. S« (Ropl y f.jH , ii>. iai- i fi.ta nsK imÍiI mui. vonatj » v. Harra-Kaokaa • i d. u. fcrk. ll á If I ♦. p t.W Hl Nyilttér) Köszönetnyilvánítás. Mindazon test Ölelek éa emberbarátoknak, kik boldogult nőm elliúnytával be állolt nagy veszteség okozta fájdalámmai részvétekkel és megjelenésükkel enyhíteni szívesek voltak, ezúton nyilvánítom leghálásabb kOsaönetemet. A gyászoló Walád nevében, T^X^mrrKrmMgTár^ Élefiztőt -m legjobb mioóaégQ, küld megrendelésre min-' den pnittii vagy m»utdlltmd$vn InmcniM l gjtU"'ptnU> dr mellett a j» 1 Mtéjftdi i tigtí tfifdt ü. i. valódi sms* éa elsőrendű éleszlő éri kezeskedünk. HU 1—11 Felelős szerkeszió s kisfló: \ A i: é«l t I. I J O TársaaerkeaxlŐ Jutalmazva Ilimben Fontos hfii. mindennemű gőzgép tulaj-dononai számára, /s Az általunk uj tm il-zer xegilnegéveHflő-álliloit foljaitevleaaii^itK elismeri módon a legjobb és lego'esí<bb szer me-legkion lért k ellen yózesővezeiékeknél, liengereknél a minden egyél* fújta gőz-tartóknál. Kényes ajanlÚMjk ea. kir. ea \| arohi liHiOkHuukiót, valamint Európa legkiválóbb nagy ipamaa«iúl. A lafiO^óp'rt éa e/élM/erÜM1-üéri nők év\| jutáll&vi tália-iQuk INiMinti^kv és Hr^elitx Dfea I. IQatmlllaBNfrfMe tál /;r r>. Atfb^wátíjpi, ■ Hidn. Aljando traktárnnk van &adape»Ua,' Pragábt>a, Orwaakaa, öt: aakaa, Blelltirao. • » ia« g-ta Ensmerl/jtVögii, lÜ<bizios Kavicsuk-liáztető- tábiapapirosimk^t, valamint az uj táb(ai>apírteiflk mázolásra éa régiek .ky a vitásához asükségea. i MS^ k'-pc ak ! twúf, aa/a. k teke,te es piroa^ aainül, olcsó, de azaboti árakon saa'ütjnk. TelJee teliredeaéae ket )ótalláa mellett e«xk8eltok. rhiigvleié lejaiesetiikre, melyekkel aa aktokat Intetik ke a talajvíz felaziván gaaánkk amitakadalyoeáaára^ kftk'ipösen Jelhívjuk a ftgytfoef. 14#á«t»kk aj, mintákkal éf kőt thaájp saives't azoigáhank- IP^aánaaky éa ttrellía aéeai lnilaMiiilriiii H A t. cz. magyar olvasb közönséghez! Tiazlelette; érle itiüka 1 ez magyar olvasóközönségei, hogy ..IJnudAaŐ** ezimen ^ uj szépirodalmi heti lap jelént meg kiadasuitklian, melyre vonatkozva megismertetjük kö^el- • kező programmunkai; Távol torira magunkat minden pártoskodáslól, azt a föladatot lÜzlük magunk elé, I bogy lapunkat a legszigorúbb erkölcsi elvek szérint szérkeazljük, ugy hogy azl minden anya 1 bairau adhatja serdülő leánya kezébe; a magyar irodalmat tehetségünk szerint lógjuk ápolni, és nemzetünk kedvelt íróinak legjobb munkáit vközöjjOjk, különös súlyt fektetve a regényíró- j dalomra ndni fogunk beszél veket, kiiileménveket, vidámító humoreszkeket, a kőzmivelést előmozdító természetrajzi-, ffildrajzi-, erszág- es népismereti vázlatokat, a kertészetet éa hásl&r- \| lást érdeklő tanulságoa költeményeket, azonkívül tekintettel1 leszünk a jelesebb külföldi re- > genyekre is. a Támogatva legkiválóbb íróink áljai, minden törekvésünket oda irányozzuk, hogy lapunkat lolyvást Ifljkélyetesitsük éa emeljülj, hogy oly esaládi lapot nyujihaasunk a hasai olvasó kv'ónségnek. minő, tekintve a legnagyobb gonddal választolt, dúa tartalmat, a pumpíin kiállil'áiít éa a főlötlébb nleaó árt, hazánkbtin mostanig még neürjeleiil meg és — joggal mttnd-/báljuk— tw's a ifiFatfM lij'püeiii L>i kei p-t Klső számunkat kővetkező munkatársakkal kezdjük: Á Siaikm-iry Kiísoly, Mik* dih kúhini'i, K'udr Emil Mariti'ay Ufiilő, ffl>» A második azámban érdekfeszítő, nagyobb szabású történeti regényt kezdünk meg \| /'. ■KfMfásHÍ'y A'ii• ol\jt U e ezimen: .^/.ékfI y Tn niiijtl. Szék dy Bá njii11 A negyedik számban MtheiUh Mimiin, fiatal íróink e maindórja szokott kedélyes 1 és megragadó modorával kisebb regényt fogj közölni a lővároai életből. A hatodik számban nagyobb lánmdalmi regényt kezdünk meg Dr. Stikhy Jd»d<íl. Szigoruaii és lelkii^me etesen tartva szem előli programmunkai, az a .biztos remény •keesegtet minkét hogy a j,(ítydútó kedvelt olvasmánnyá válik minden müvek esaládi kűrben . és érdr-mes lesz arra hogv, valóságos gondQjzövé legyen éa valódi' házi kincsei képezzen arra nézve, ki szünóráiban érdekes olvasmánnyá) akar toglalkoznl Ellflaetéal I » I ttelek: A m(iomiiitő szépirodalmi hell lap, megjelen minden vasárnap 3 ívnyj iártalommái, i azonkívül a képes ezim'appal ellátott borítékon két oldalnyi haaznos tudnivalókkal és talá- ! nyokkal, a kővetkező,előftzetéak árak mellett: í i ' Egy éVre H frt., félévre H frt, negyed évre 1 frt &0 kr. Egyes szám ára M kr. A jutalmakat illetve la arra töirkédiBnk, bogy előnyt nyujihaasunk ti epőjTiÜi-töiiiknek. Tetemes áldozatok árán azon kellemes helyzetben vagyunk, bogy kizárólag előfizetőink siámára otajnyomaiuf eredeti msgyar festményeket sokszorosíttalinnk, minek, UhretkM- \| lében minden féléves előfizetőknek a/^y as'egész éveseknek pedig k^- képet adhatunk. E képek jól és tartósan kéazilett, mosható arany keretben, 84 cénl. magasak éa 70 eent. szélesek, e;faten készen a teltQggesztéshez. éa egy darab ára ciak is 2 Irt — E képek a kővetkezők: S/ent István király, - K<«s-nth La^oac - Deák Ferencz. - Pelöfy Sándor. - Vörösmarthy IBhály. , 4 / Továbbá a követkraö eléiképek: L • Vasárnapi mulatság falun -4- Czigány tanya as erdőijén. — Cmkóa élet — A puszták fia. Mutatvány számokkal azivesén asétgátunk díjtalanul és bérmenteáen, gyűjtőknek 10 előfizető után egy tiazl elet példányt adónk. A- l. tjz. hazai olvaaó kŐzAoség részérói élénk részvételre számítva, reméljük, hogy t váHalatnnkft a tökély legmagasabb fokáig emelhetjük éa tiastelettel kéri&k hazai irodalmank heeae\| párHögóit, bogy aúnkel e hazafias váljalalunk előmozdításában tehetségük szérint párt- < fogolni aÉraekedjenek. ^ . . 1 I Tiastelettel e sŐotidBtő sssrásastáaépf éa ^ ü Hí -Kitiiir.MNii a maaggjar ntraábau fekvő Slellaár JáuoM árvái tulajdonát köpető egésa bás, mely áll 3 utcsai asobábál, egy igen nagy udvari terei&ből, konyba, pincze éa egyébb mfcllék* épületekből eaenfelUl a bác végében fekvő egy nagyobb azántófídd esetleg bosexabb időre ia 1884. november 1-től bérbeádatik. Bérbe venni asáixíékoeó s^véa-kedjék Dr. Tuboly Gyula tiJjrvéd urnái jelentkezni. 206 2 3 42* szám. Nagykanizsa, 1884. szeptember 28-án. XI. évfolyam. HiKULlMTOeÉB ÉS ÍUDÓS17A TAL B^m ilw 4J Miadn • UfillMl >»lwfT tortbM iKHaiiüit, faliad-, lifclÉ-- Mrérttak míUu ialé—dfiJr liMtiiln IinM eaak Iratért Mkbdi fogadtatnak el. Utfralak riwm mm kfldataak. ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES ÍARTALMü HETILAP.v A Zalamegjci Ügyvédegjlet, t Nagy-Kaaizaai- ésDélzali fskarékpénztárak, Bsnkegyesfllet. az Alsó-mnrakőzi takarékpénztár reszyény társaság és Önsegélyző szővetk. hivatalos közlönye. KLörizartsi iaai: .....6 frt - kV «!»» ....... « «0 . a«tjWTr» . . , \| , 14, HiniMá—k JntiujroM ÁrvtrÚ a #fj£b hiraUlo hJnJ»tm4-ayek S0 kr! Wt/edJjon MSI 100 ásóig I frt, aaoatal mindéit astért ' kr. Nyittiér petJtsera 10 kr. Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenklnt egyszer: Vasárnap. T. olvasóinkhoz. Október I-jenek közeledtével uj negyedévi előfizet énre hívjuk fai a l. közönséget. 'Programmot nem kell adnunk ez atka lomból. Ez alól tetitwni bennünket lapunknak tizenegy eves múltja s az ez alatt az idő . nla/f ki/ejtett működéi, mely — hála lapunk eltétjedetixégének — a megye halárain fúl is messze ismeretes Elég ígéret tehát rév szünkröt az, ha megígérjük, hogy ezl az irányt' továbbra is megtörtjük, a lapot tovább is lelkiismeretes buzgósággal lógjuk szerkesztem s minden igyekezetünket oda fordítjuk, hogy a 'Zala* tovább is kedven olvasmánya legyen a közönségnek. Az országgy ülési képviselőválasztások-nak most már utóhangjai is elzajlottak s j igy ketésbhé kell az országos politika kér- i déseivei (foglalkoznunk. Ezt^ugyis bő mér-tekUn megeszik a napilapok, melyekkel kon-kurtttltii sem szándékunkban, sem tehetsegünk ben nincs. Annál bővebb tért szentel- j • belünk helyi es megyei érdekű ügyeknek, melyeket megvilagiiatii s ahol szükségét latjuk, saját nézetűnkkel megtoldani, ezután is főfeladaiunk less. Alkalomban, mint ! Itiiton hisszük, nem lesz hiány; A zaiame- \| gyei ellenzéki kor maholnap véglegesen megalakul s fia ez a kör csakugyan azt tűzi ki magába k rzéljául, hogy a megye állapotait ellenőrei, talán nem lesz felesleges az tvjyan orgánum, mely viszont a kór működését el- j , len őrzi s ha orr* a szerepre vállalkozunk, \| véleményünk szerűit legalább is annyi ellenőrizni valónk lesz, mint magának az ellenzéki körnek. Mindazonáltal f tekintetben is feuiartjuk maguknak a szabad es független vélemény-nyilvánítási, mert semmi tekintetben ticin vagyunk lekötelezettjei nem s vármegyének, sem az elleuzéki körnek. Kk auu leghelyibb természetű ügy einket, ami a varos ügyeit illeli, meggyőződhetett a közönség, hogy sem az ngy ne vezeti irány* adó köröknek, sem semminemű klikknek nem vagyunk a roameiukjai, itt is s magunk véleményét mondtuk ki mindig és fogjuk kimondani ezutáii k amivel- szonbao Wánt- sem akarjuk azt mondani, hogy ez a vélemény mindig ellenzéki lesz,-azjur, bogy fak-csif'utus ellenzékei képeznénk a váró sal szemben- Eddig is annak Örültünk, ha dicaérhef-lűnk és ezután is mindig szivesebben fogunk dicsérni, mint gáncsolni. [ Éber figyelemmel ktsétjük társadalmi) életünk minden mozzanatát; a felveted esz-: mék közül a helyeseket pártomik, a helyte-; lenektől óvjuk közönségünket s a hol szük-' ^egéf látjuk és lehetjük, ott magunk állunk' elő az eszmével, felhíva reá a közönség fi gyeimet és mindig szívesen vállalva slagunkra a kivitelből reánk eső részi. Közérdekű felszólalásoknak a közönség köréből miudig szívesen adunk helyei, jól' tudván, hogy a magunk figyelme nem tér-I jedhet ki minden irányban ugy, hogy min-j f dent észrevegyen, amire a közönségnek szükségé van. Sőt épen felkérjük közönségünket, i lapunk olvasói közül azokat, akik a közjó 1 érdekeben egy kis faradságtól nem riadnak I viasza, hogy hasonlófajta közleményekkel lapunkat felkeressek, fűihez nem kelj isói te- ' 'helség, esak jó akarat. 9Kstamfriék* czimü rovatunkban <>z-! aze oglaJfuk azokat- a nevezetesebb esemé-í nyekei, melyek a bét folyamán ál körűnk- ■ I ben történnek. Ezt a rovatot is tisztán helyi í érdeküleg szerkesztjük, mert nevetségesnek tartjuk néhány vidéki hirfapr.ak azf a modorát, hogy a napilapokból kiollózod és a közönség által reg megemésztett, exotikus > iijdónságM-okkal traktálják olvasóinkat. Különös gondol fordítunk ezniáii is tár-czarovatunkra. Azon leszünk, bogy ez a mel lelt, hogy irodalmi szinvonaloo állatid, szintén leginkább olyan dolgokat közöljön, melyek akár írójuk személyénél, akár a kidolgozod tárgynál fogva, színien beiyi érdeküek legyenek Ugyan igy szerkesztjük lapunk irodalmi. közgazdasági stb. rovatait. Szóval a »Zala« olyan lap akar lenni, mély a zalamegyéi es spécziáliier a kanizsai közönség részére kiegészítse az amúgy is a közönség minden tagja által olvasód napilapoka', tehát azt tartalmazza. ami ezekben nincs meg. • Ezl tartottuk feladatunknak eddig ia}; ily értelemben működtünk edd>g s igy leszünk ezután is. Amit itt elmondtunk az tehát nem volt programra, hanem inkább beszámol). fApunk előfizetési ára ezután itf megmarad a régi olcsóságban Negyedévre f frt. 2íí kr A JEala'4 nerkmtfsége én Mari 6 bhslala. Ki csinálja az antiszemitizmust? — Egy rekoniratiile annak aa árnak, a ki a Z. K.-ímsu fal > karfa fedezni Kaaiaataak „egy máalk I i- ivada mi baj--át. Mikor helybeli laptársunk múlt vasárnapi czikkét elolvastuk, dnczáta i annak, hogy ez a ozikk nekünk akait 1 szolgáim, iválass'-ufl. soká babost'unk, megtegyük e :i czikkiró kívánságát, aki nyilvánvalólag viszontválaszra akart I bennünket provokálni. — A mi a dolog érdeméi illeti, azaZ K l eli czikk tttlajdonkép nem igényelne rektifiká cziót: a zsidók — már ha ó kezdte hagyjuk mi is 8z„amott" ot • sókat áldoztak magyar kulturczélokra —■ mi sem mondtunk ellenkezőt sem a Z K. ál tál inkriminált csikkünkben, sem máskor. Erre vonatkozó felfogásunk caak annyiban különbözik egymástól, hogy a Z K. ezik kelője, nem tudni, mi szere nősén inspiiíipzíó vagy egyéb okból -r- többet vél látni, mint ameny-nyit mi látunk - mert mi elismerve a törekvést, csak azt mondtuk, h"gy ennek a törekvésnek nem látjuk akkora eredményét, mint amekkorát lát mink^kellene hogry igazán buzgónak éa őszintének tarthassuk Ellenben a Z K szerint es az eredmény még nagyobb mértékben van meg, mint amekkorák várni lehetett s r ka niasai zsidók olyan magyarok, hogyha még többet tennének é tekintet ben, iái már sok íjr^vtjlna. Az- ! után védelmére kel az általunk meg nem támadott P. Ll<«ynak és bámulatra nnfltó naivitással, de rendkívül fontoskodó modorban .megkocakástat-jh azt a nem is túlmerész állítást41, hogy a Lloyd képviseli Magyarorszá got a külföld előtt Ezt, t czikkiró ur, talán az ön „tiilmerészen kocskáz \| tfíott" állítása nélkül is tudta velünk ' fjgy Utr aa egész közönség éa e szerint { meglehet, felesleges volt, olyan tálme-i tésaet koczkáatatni Ea ha ön a zsidók í magyaroeodáai mozgalmának eredményével olyan igen nagyon meg van elégedve, ez csak szép világításba he-i lyezi az ön szerény igényeit a olyan ! azerénységre' vall, melyet Önnél más . tekintetben is szerettünk volna látni, de amelyet, őszintén ni ndva, nem ta láliunk. Sőt ellenkezőig. Epeu az a modor, az a aok helyütt idomfalan, > (Invető, egyenesen Éitsolens haítg mélyen a czikkiró bá-loraágot. vesz maKsnuk a társadalomnak egynémely, köztiszteletben ^Uó osztályáról nyilutkozni, az a legnagyobb Iionchalance szal kteifeft ráfogáa, ho^y ezeknek az o-zfályoknak .kicárólago fan kedves feladatuk', mi egyenesebben mondjuk ki, mint ő, as amise-mit i z ni u m t nevelni, az a nem tudjuk, mi alapon álló felf»gás\ hogy ezeket a szerinte antiszemita oaztályokal a mi lapunkkal téveszti össze s nekik tulajdi-nitja as általa meg nem értett czik; ünk szerzőségét. — mindest a legnagyobb souveraínitáasal éa naIapos>-ság" gal: ez ai, ami kezünkbe adta a tollat bog)' azzal a csikkel talán bőiéi ben foglalkozzunk, mint a menynyire ext tenni akartuk éa mint a menynyire az á czikk megérdemli A r Kanizsa máaik társadalmi ba á nak kuta áaával elfoglalt csikk író ebben a társadalombankét .tekri-minálóu réteget* talál, a tisztviselőket éa a prókátorokat, akik — . hallatlan — ast vindikálják maguknak, — hogy / TÁHCZA. A mama Négy volt mindössze, kéi ftu, Leányka iyra kettő, üind piros arczu, szöghajtt; Négy' rózsabimbó egy tőn. Mind egészségesek, mint a makk, Van lárnia. zaj napestig, Mig szépen el nem alszanak. Reggel meg qjra kezdik, a Ssegény mamának gondot ad Négy .gyermek, bej! de bdven; £gy perezre nem lehel szabad, Qk vannák mind eszében. Da édes e gond. volna fán Még egyszer annyi, ráér, Nem, egy panasahang ajakán Nem kélás a viláfér'. Hérbőfy szeréi te, egy napon A rám, st fcgtő angyal, Házakra lőrt. irtóztatón Oapotf \|e vad haraggal. üoqow munkáját a midőn Végsave, tova szárnyalt, A négy kösAf a feritőn í Hagyott sorjába bánhat* Három koporsó fedelét (Wőaai sorra kéanyel Héjl arra hü szem aem elég. Bár Mwty flsiaml, Ctyik Mait mamijuk ott Hl eisÉrta \|p márr A más betfúrs nem jutott ■K f® Egyéb \| Nesa laAa férje ast se, a?, tlqgy M0M kalortan V Vágy at mutassa koayaét, ái m Kljöff roion, jó harát. Egymásnak adva ajtót, Hozták á szép szót vigaszlalák. Hogy szive jobban sajgód. Mondták: >tgsz, nagy veszteség, J)e a seb msjd begyógyul: Lám egyet a kegyelmes ég Hagyott vigasztalóul, Mondták: >fáj, fájbaf végtelen; Ije egy is gond, ezernyi, Hej! mái nap nagy küsdelem. Csak egyet, is nevelni. Mondták; >jobb volt, ki lodja hál?.. Meghalni kis gyerniekkui, Mint tűrni élethosszsd ^i Baji, szenvedéseket, kíuL« Mondták: •hisz ifjak s még nekik Az isten annyit adhat...* És mondott rendre mindegyik Mind szebbet, okosabbal Sok év lelt. a ház ujolag Megnépesült (gyerekkel, Vaa lárma, esengnek a falak Napestig, s iQra reggel A régi szám ismét ki ygn. Van ajra négy kicsinyke, Épek. fürgék mindannyian. Kicsattan areznk szinte. Mamájak oM varrogat. Nézi a kis csoportot, Hallgatja víg zsivajokat, fis gondja kant de boldbg! J Caak aélm 'a égre feltekint. Sobaft, kfldf Öl szemében f »üb iMinbt I ha éine mind, f Heten lennének épen!« égpÖHAzj JÁNOS, Gyöngyélet. A „Zala1* eredeti lámája + Valurjiikór . igen régen, pelybes sjku filyúr koromban, títldnpesten taposván a járási a való kőpádimjeniumot (sz aspbaltot nyáron kerüliem) gyejkran találkoziam egy-egy gyakorlatról zeneszóval bevonuló ezreddel. 8 ment a vér viizé sohse Válik, s mert amit már akkor étazlent — de esak most a népszerű fóberezpg nyilatkoznia után tudok - - hogy a magyar (katonának született, ~ magyar létemre dobctgó szívvel szemléltem a rugékonyan délczjsgen lépdelő bakákat. Vágy szállt meg • mindannyiszor, soraikba állni, érezfeni, hogy közlök otthon találnám magsmat, szóval hogy a katonaság az én elémem Nem soká kellett várnom. Egy lora reggel 7 órakor már jő a ház cerberusa, i idéző jegyei kézbesít, mely engem a Nyulkaszárflyában feendő megjelenésre kötelezed. Megjelentem, besoroztak. Ili vsjgyók. Biz a kspui levelése óla szép idő mult már H. wkat elmélkedhettem azóta az an-gyaIbőrben ar^ól, vajion ottbon vagyok-e ? S hogv egyáltalán az én elemem-e a kalo- \| naaág f . Roldögult ujoiiczkoromban nem valami i otthonosan! éreztem snsjs—t, annyit meg- j vallhalok. 4 j" j Ama cséklvó gt a korlatoknak! nevezett \| helyben váló tolódások, mikkel as elemi iskola fanitójk fejlesztette nálunk gyenge cseaieléknál á lélek [ lakhelyét, a fn éves legénynek \|frl\|efek, télekf^ők voltak. A njtpotjkintt kivonulások, jekinletfel öséjaknek Ázsiából vakó kivoenlásárs, barbár szokásnak! leintettek s engem á Hl század civilizált gyenntkéf nagyban fáfawriodak Szóval nehezen szokism meg s caak későn, sokára éreztem magamat ittboo. Az igazságnak tartozom megvallani, bogy a báb és burgonya czakompakol, a baka hoiíyba művészetnek e két remekét legelőbb j megszoktam. Tehát illbon vagyok. Minden baka nagy családunk tagja, tehát leilvérem, minden honvéd bajban társam ; tehát bajtársam Testvérek és bajtársak körében, velők élve, veink fáradva köuy-! nyen mainak a napok, nem fárasztók még a nagy gyakorlatok sem Ad vocem négy gyakorlatok! Vcíiiak az idén is, még pedig nagyon is nsgyok. —, De sebaj, fúl vagyunk raj-luki — (Szükséges rosz ez, mi nélkül a katona el bem lehet. A helyőrségi szolgálat egyhangúsága, a kelletéi fúl kijutó kényelem, a vendéglőben kitűnő étkezés, szerfelelt elpuhítanák' Mars fisat, a nemcsak bogy barcsibloi, fa még mattolni sem tudnának. Pedig a marsebre nagy szikség van ha a csapatokat coocen-trálát akarjuk. Egy-egy nagy gyakorlat felér egyiegy jtanulmányi évvel. Nagy gyakorta) nélkül nem tudná a üast bogy a zsekkendtfv asztalkendőt ia helyettesíthet, s hogy fejalj' nak a kő is kényelmes. Hja, Hl nincsenek átvonulási szállások és (étkezés előre biztosítva. HoSmru -30 Iplő-méjerhyf nt után faluba ér a caafat. me-iyéb már I—4 ezred átvoault, — itt a pihenő. Tisztek elszállásolják a legénységei. .20+ 3t -st egy pajtába vagy féíssar alá. El lenrég közelében vagyunk, előőrsöket kell felállitaaL egyik vagy másik zászlóaljnak kijut a nerencse a szabadban ébrea éjelezni. tliit, baka együtt. Pompásan ízlik a ifin üyenknrá szalonna ia, kneg a komisz kenyér ia. Alvásról szó sem lehet; lefeküdni le-fekbetel Mgyaa, as A§st által irt módon ké^ ők társad dini baji felismerni csakugyan képeaek Erre pesvae ráérnek, ejfyéb dolguk «ine« • a Usetviaelő viaasariari teendőinek halmazától, a prókátor pedig a tespedő unalomhoz van Iwssá szokva. Kit mondja e csík kiró és okoskodása arra lyukad ki, hogy ea a két tmttály teremti sántán a „másik tár* aadahiu baj-t Vaj ki Ön s merre van basája, laeresatett siaaku barcsosa a Z K nek. hogy ilyon hangon bátorkodik nyilat kőzni a tisstvieelői éa as ügyvédi k»r* ról ? és hol telitették önt akkora höl nsenéggel, hogy épen eat a két társa dalmi osztályt, a társadalomnak leg-elóbbkelőés íegértelmesebbjei ktfsé tartó só e két osztály t tartja alkalmatlannak a társadalom bajainak felismerésére ? vajon ön milyen állást foglal el a társa dalomban bogy ennyire foghegyről nyilatkozik Ügyvédről, tisztviselőkről? Es csakugyan azt hissi e ön, hogy csikkével valami jó saolgálatot tett ' , pártfogolt ja* inak, az állítólag .,meg- i támadóit* zsidóknak V A tisztviselőkről egy hehen aat I mondja, hogy, sorsuk nyomorult tengődés Aa igaz, bogy a kereskedői oaz- , tálytuik akárhány tagjára a teendők \| nem nehezednek akkora halmaaaal, mint itj tisst viselőre s aat is ssivosen elhisssflk, hogy a kereskedőnek dúsabb a jövedálme, mint a tisstviselőnek,' De hát esek a körülmények kevésbbé te- ] szik e tiszteletreméltóvá a tisat viselői osztályt V- Azmeg határotottamértét ka trgoricve kimondani, bog\^.a tisztviselő visszariad a munkától. nem dolgo-. aik, hanem a lml\ ett társadalmi bajo-, i kat (eszeget. sőt létesít. Bárki légyen I is Öii, Z. K.-beli czikkiró ur, iljent m-m szabad mondania A , prókátoru is táérön sserint sa- I varokat csinálni a társadat* mban, mert j hát „ut alomban letped* — Nohát, néaetütik sserint, bizonyára vannak unalomban tespedő prókátorok is, de etek \| abghanem azok körül valók, akik a bojtárjaikkal beadatják a sommás és \| váltó-kereseteket s elkttidösgelik óket { licaitátsiókra, mialatt ők apiincri pális urak — ráérnek uiiatkötni De ; van ám tudtunkkal stflgyédi kainak I egy másik ré ze is, méhnek talán ^serényebb a jövtdrlme, de annál teié- j nyebb ée hivatásának megfelelőbb a munkába* «— Ha már megesett as a j tapintatlanság, belekeverni ebbe fet erőszakkal létesített vitába aa Ügyvédikéit, legalább ió lett volna, e tekintetben rgy kis distinctiót tenni/ Pedig igaa I közmondás ea i Qui bene diaiinguit. bene dooet. Kaeket tartottuk kötelességUnknek I megjegyezni atta a Z. K ben mrgtá* [ madott két lámdalmi osztályra nézve. Nem védelmükre mondtuk eat, mert véleményünk saerint, a támadásnak szüli ágyba, bogy tejed alá hftzod a löldot, s astán as éggel takarózol, de ébren leijni, Ügyelni, mindenről tudomással birni kllle-lesáég. Mert hat katonaság oem uraság \ Kora reggel kezdődik a működés, vapy az elleniéi lámád, vagy mi. Lovas »iárörök« I rzirkálnak, kémlelik a felállítási. A szénéij versenyt vágtatva robog a buszár, neki roli^n az ellenséges járőrnek, elűzi. követi, mint a bluz lesi mozgását, irányét najd megáll,j és vizsgálja a terepet, majd cselt vet azuj-í bői lelttoő elítntégüek, miközben a nehéz kea melocb a gyalogság élőbbre előbbre nyomul. Ékkor aztán a I u>ár, mint ki leledata legloeio»t>bikál n egoldods, büsskén vágtat tova. Megdöiren az ágyú 4c, először egy, aztán kenő, végre lölb, végre ütegek bőm-; böta«k mnen üt tul is, erre a nehézkes mokxb polypksrjsi szétválnak kisebb csapatok küldetnek előre, tobbra, balra, üiká-aat jarárök lepik el az elöterepet, majd ramk alakíttatnak, a megszólal a puska isi wy, kettő, száz tser, tizesar, ropog, baagsil a vesányssó a rajok lánesha mennek st, s folyttt aa Mkfteat- TáaKsapat, tana'ék bevonat váa ötíökjő gyilkos tásstást Njl reáaSKwzlopok törne! flá. s etftősebfe rajV. MálUáwsl fed a gyengébb etent, As ágyak elnémulnák aztaa a parka ropo»áa megszűnik, a Csape-■ofc wnkosaak, s rvefc csekély jelével • a iu-10 s«at láradtságaak tmátí vonaiask lijHáli sráWásaéia, áaMváa r f •Ka as éM a gyöngyélet. VátOH') HUtáCTL teljesen alaptalan voltát belátja min-, dettki, flftgát a caikklriAt kivéve De asért taitnttuk oaélkaeiUnak megmondani eaekét, hogy épen a c ikkiró aki olyan Mrtnván illet máat a sgereplési viszkeieg vádjával ha nira kedve kerekedik szerepelni, máradjon belül aso-kfljn a korlátokon, melyeken átlépni csak önmaga adott magának jogot. Azt pedig ismétel 10 monujuk, hogy az a oaikkiró tetszéséi oly kovéaaé meg nyert és általa jókora frívolitással an ti^ sémitának elneveaett csikk, sem a tisat viselői, sem at ügyvédi osztályától, hanem tőlünk magunktól, e lap sserkeaatőségétől, eredt Igenis, mi voltunk bátrak, a magunk sugallatából saellőstdtni est a tagadhatatlanul kéhyea kérdést; almi valóban bajt látunk, aminthogy néaettlnk saerint itf as van, ott nem ismerUnk nebántavirágot, hanem szót emelünk, ahogy kötelessé gtlnk pnraito«olja< K kötelességünk teljesítésétől nem fog bennünket vissa-ríaaztnni senki, legkevésbbé ped'g n Z. K. vagy abnak akárhonnan szaktttit esikkesőjo. Magától a Z K.'tŐl > megszoktuk azt, hogy a\| a lap, mely ahol csak némileg kényes dologtól van a«d, soha nem mer szint vnllani, melyre nézve a társad a lom legégetőbb kérdései nem léteanek mély űrökké cáak elcsépelt, régdta és helyesen mcgfiitett, általánosságuk Által abssolute köaönyösekké vált thémák felett' elmélkedik, hogy es a láp. mondjak mindannyiszor ue künk tikár támadni, mikor mi a lrg-ősaintébb jóakarattól vezérelve, aktit kérdésben lelkiismeretünk s)terint mon-' dunk vélemi'nyt De különösen ebben a ,,elen eset In-n jött a Z. K. önmaga val a legnevetségesebb ellentmondásba Egy Mámmal i)őbb a felett próbxl elménaakcdái, hogy mi milyt n „nagy-képtleii kérkedünk" azzal, hogy* milyen nagy dolgokat végezünk, szemébemond yán a kanizsai zsidóságnak, hogy nem halad ellggé buzgón a magyarosodás ban Ezáltal a laptárs kéazelltigbalő-Isg igázni t (1 nekünk s a rálitlvetkető szambán bosszú csikkben támadja tagy támadjatja meg állitástmkat. Mi megm<ndtek, t-lt'g világosan, annakja czík)i!iek ss elején, mennyi fél reértétnek ivagytmk kitéve s kileirs tllk abbeli aggodalmunkat, hogy most is aligjbímctn es less porsunk És ss ellenünk irt csikk a legeklatánsabb mértéiben bzoiiyítja mennyire volt igazunk ebben a tekintetben u>. Joggal félünk! a malicziától és, ami ennél is vessrdelmetebb, at értelmet fenségtől. M# ptdig mindakettőból jókora adag kellett ahhöi, hogy azt a mi csikkünket si\|ti»smita csikknek tiétse bárki. Mi lialárMbttan kiírtuk, hogy távolról sem al<ar>uk kéts4gbe vonni aa általunk orítitpU társaualmi osztály hasa-liasaágát és ime a Z K.-ben ásóról ssóra as ál), bogy ők „síkra szállnak mindig éa bárki ellen, ha h a a a f j a s s á g u k bármely j oldalról megtámad tátik ^ Mi egyenesen és latároiottan kimtndtuk, ugy iihogy éressük bogy rzerettiénk kiküsflöbtuve Ját ni minden válasgtó falát a társadaltmban éa fl gyelmesteOdnki rgy mddra, nielylyel hotrá leié'ne jámltti e ssép ctél el éré^é^es. Ktm vontuk meg, aminthogy mrg stm vonbáltuk, elbmérésünkét a löitént baJ adástól s csak ast mondtuk. bogy tc-vább és buegőbban kell haladni, liogy ne legyen rtmai difTe-retirsía. £z volt a csikkünk t«ndtn csiája, emiatt szimre hányást lrg föle bb csak — a n tisem i ta ré»trőlilebet tek Volna nekünk. Misem tallAé-,aim fajkétdést nem UssegittÜtik, est csak a Z K esik kii ója teszt mikor tavasa kodó otallcsiával azt mondja, hogy, a nrmtis dó kereákedők vmár vallásuk nál ibgva baséfia>ákM, Mi nem mondtuk, \|b< gy a I'. Lloydot a kereskedők ne olyasak; ítenia, tessék járjiliii ha orakégya» sstwégfllj van rá De járaa-MáttoK magyar lapot la, mely nem öt^ siTb^n kétll m aiedémía Üléseit mely% I nineti at tjyiia tóIUHttte a kötgasdaságt és magéit politikai kőáléMítyekktl \| kft a pflfesiális magyár knltoifgyekre elfgpMo \|helye ne aiatadna. Igat, hogy klyrab lapek ia járnak abba a kaíaittóba, helyben tadvalevHig a legti-tább ma- gyar társalgás aeokntt folyni (?), de as is kérdés ott ki olvaasa éaeket a lapókat a hogy a háti kűrben iáit ol viUnak s hogyan basáéinak ? Mimlcaeire sgyosepp roasiákamt nélkül, sem indut^oéan, rom gjónyo san, sem sjegauita félénksdggel (?)ia sem „éattaás mássáasal" mitidesekbtarra báritiuk vissza, aki ránk fogja lasinte hangon, figyelmestettok as kat, akiket illet. Moat ok egy togadatlan bróká tort nyertek a tZ, K.# caikkirnjábau. A Z. R, ultra-fHoaaemitája a jóakaratú figyelmes te tóéért csőrébe roaaaJiaratu timadáét mér a társadalomban Ikösbe-eidlléanek örvendő oaatályok ellen' 8értŐ, provokatív hangon aaól olyanok ellen, akik sem Őt, sem azokat, kiknék védőjéül tolja lel magár, nem bántják. Igy osinálja ő maga aá i ántiase-mititmusst, melyet sohasem j^nfogol* hatunk mi, kik a lihernlismtMmak, a Naabatbu\g* egyenlőség és testvériségnek lásslaja alatt küzdünk. Nem mi va gyünk aa antisaemiták, hmem ások, akik vakbusgóftágukbin túllőnek acaé-lou s a megérdemelt figyelmeatetásért miiuljárt ifftlármában törnek ki Ha annyira érzékenyek as urak ne adjanak okot még aa olyan gyengéd fi gyelmeztetésre sem, mint a milyent tőlünk kaptak s akkor meg leaanek mentve ásóktól a védőktől, kik többet ártanak nekik, mint ellenségeik. H akkor nem less ssükség ns olyan kenet teljes „magyar egyhási ssónoklatra" sem. mini amilyennel a Z. K -beli csikk végsődik. A mi tengeri kigyónk. Es a ősim il eti meg lt^hélyeseb ben azt aa ügyet, melyet most tudja Isten hányadsior vagyunk kény tele nek bolygatni, hogy a hamu alatt ne talán még pislogó parázs végképen ki ne aludjék. Sok oldalról és aoksaor szólaltak már fel ebben aa ügyben, magunk is akárhányssor a többivel fájtuk a kó rust elannyira, hogy »sinte magunk miatt röffteljük hogy mindeddig caak ekkora eredménylelenséget vagyunk lépesek felmutatni: A ttiHkátVfjyiiyrl avagy kitalálták már, miről van saó tökéletesen öli vagyunk, ahol toltunk, mikor eat aa Ügyet, évekkel eaelőtt legelőször ssőnyegre hozták Avagy dehogy is vsgynnk ott. Bár ott volnánk! Mert akkor mégis mutatkozott még as essme megpettai-tőm kivül egyik másik oldalról némi buzgóság, lelkesedés st erre mindenesetre a legnagyobb mérték bt n méltó ügy iránt, As optimistaságra hajlandóbbak és a nagyobb fanlatiával dicsek vők 'képzeletükben már látták Tháliátiak egy lényes cssmokát, Kanizsának legélénkebb, levesebb te rén, lelkük már tlŐre gyönyörködött a mffvéasek ajkáról elhangzó szavalatokban és a zenéhez értők ftllé-ben előre megcsendültek átok as operette- és népasinmü dallamok, melyeket később a kani'sai stinhás ban lettek volná ballandók Ke a jóié konyságukról ismeretes pénzintézeteink tetemes öeasrgeket ajánlottak fel a nemes txélra, bestéitek a ssinháa alap javára 'rendezendő hangversenyekről stb., már a helyet is kijelölték, hol as építendő ssinbás állani fogh aat beszélték bogy a polgári egylet, mely akkor ssínten építkező kedvben volt á mtga hásával kapcsolatban felépiti a ssinoásat Is \| f iasóval, ámbár * mint látjuk, - csak ssándék és ffóbesséd-bői állt a .kérdéa0, de mégis megvolt; veit sstfibásügyttnk, színháskérdé Unk Ennyivel volt jobb as akkori ál lapot a mainál Ma es sínes. Nem bestéinek, nem tervesnek, nem saándé-kőinek sttnmrt Nem Is kell nagyon pe szimisatikus felfogásúnak Umni, bogy art mondia as ember, Ktnisaának nincsen satnhásttgye. Béiony, jelenleg ninos; vagy legalább is éfy mélyen finnnyad, begy magunk \|s felette kétségesnek tart\|«k, < vajon jfépcsek lessnek e esek a ssetény somk sttá, 'bogy sst sa ogy onaaib badt Ügyet teMialálából Mtimnssaák I l'edif Ml vaa a „samra" s ' Is osak alkalomsaerfl. akár mjb soem pontból is, erről a thémárjll békéltetni. A vidéki városok Isgtöbb\|ébsjt, Kani ssáttál sokkal kisebbekben és kévéssé értelmesek ben, már megindult a seini évad, vagy legalább nagybaj készül nak reá/ Igat^tí fáj a ssi vflnk, ha hoaaánk. hefcenkint nagy caoinóval érke-tŐ ttdéki lapok mindegyikében,olvassuk a színi tudósításokat, melyikből kiol vasható aa Is, as illető helyeken meny nyíre butgólkodik a kOtOnségga sifn-Ügy iránt, mekkora lelksssdipsel ka rolja fú a nemzetiség, a mflvjsJtaág ér-dekrfi oW nagyban blómoeditp ágát a mWsaetnek Es s mi estéink békénl folynak és mi sem zavarja as •sténkinti knrtó séták folytonosságát Nohát s séta igen egéaaaéges és emellett olosó mulatság; csalt aa a rósz oldala van Kanisaán, bogy n (Őtér^ck nincsen üvsgteieje és akápiányssor mégesik, hogy a félhŐk elér »ungal lant.ok a belőlük hulló esősei elmos ni aat as egéssséges. olosó mulataág t Akkor asután osUoatliUnk Otthon; a hölgyek vagy Heinét olvasnák, vagy segitenek a tollfoaitásnál, as urak pe tlig a nemzeti ívinjátéknak légelteried tebb nemét ,(Uika magyar vagy ta rok'kártyával És ebben a \| megjegy téaben aa a viooa, hogy igtk Uitony nagyon ssogénye)t vagyunk mi Kaniasaiak, társadalmi tekintetben Hem össaetartáa, sem kedv semmi iránt, ami valamivel tAlcsap at fgyaseregy prózai keretén. Pedig cssk egy kis jó ukarattál dehogy nem lehetne valamit < létrehosni fsak találkossaiiak néhá* uyau, akik aa eltő lépést írjegtcstik és akik ha erőltetésre kertíl a sor, nem röstellik erőltetni as ehhet szokott kö* töiméget; akkor mégsem kellene ta Ián örökké ebben a reánk ínséggel nem hiaelgő állapotban marad mink. H itten, ami aa egy Isti: ssellsmst illeti, legalább külaŐleg mi nm tttttnk el a nemzeti típustól Ven pblgári egyletünk, társaskörünk, stant delvtl; kö rtlnk. kaszinónk, iparegvletlink, kis dedóvó egy jetiink, iiősgylátllnk, tüfOs kereast egyletünkf külOnfán betegse gélytő éa temetkelő egyljttfink mtMt — ba igat — megalakulI aj hadaatyán egylet is — és e sok égvlet kötül egyiknek se látstik a társadalomban valami jelentékeny hatása. Talán egy átinncygyámo 111 ó egylet, lelkes, tevékeny em berekkel élén, többié metine, 8 es at "ágy. ha tiéti ' is irealis; hasznot hozna a; város l^)w\|niágpének De hát talán esak mégsehíj1 veatett ki Kanizsából egéaseii aa ideális és asép iránt való fogékonyság Tilán ak adnak olyanok, akik velünk jftgyütt érzik a hiányt s akikben tn elég On setlenség arra, hogy a fáradságot netn sajnálják Hsaknak ssólnék jjsletl sora Ins. Mert aeok, akiknek mguktŐI kel lene a kezdemény esést megragad niok, akik álláeuknál, - tekintélyüknél fa folyásuknál fogva hivatvák \| srre, a ok nem osak ebben ta ügyben! rég bebí-sonyitoUák, hogy reájuk 'nem lehel számítani. Az árvák péate. UtgbotráoykosvB olvassnl a imtosttá sokat a sylirai paégyeaisyea dologtól/1» árvspénsék kötftl élkőveieti nágy alkkaw-tásokről; de s lány melleit Iqplább is la soolón aagy süéegsnltő hatást gyakorol ama körűiménv, bogy a slkkasttlriMi évek voltak telymaatban, a ásókról a megy* te domást nem vebeteti azon tgyaitű ol miatt, sjtsrt s aékksaslSenk rétessé vóll ás égésű árvassék, ss elnőkitM kesdve es uiöísíi- Intő klg. S még többet is sagsé a gyám. líár lg?4-bsa beaaéltek arról, bogy a syitrst árvapéestár kört) asm «fáss rend bee tasn-nék a dolgok s valábaa a SMgyé-iyálé* mial as árvaaaéáaek káavetlsi sllsadM ké' tósága, sl Is isaéaHs e vfosgüsioi. H (0 dálttos? • viasgálat nem caak Uáafi nest tőéteöit Isi — pedig á moat kiderült sds« tok sasrlat 'amr ékkor sok ssetre tüp ast — benemartgeegyveneaerityf lartaléé-elsp nak Mtssásét Is kjaataiákáí Vs«y Ifltm képislsa embérvfc vobsk lebái s rájok la aMgys sésaáM, ők társadalmi bajt felismerni csakugyan képesek Erre persse ráérnek, egyéb dolguk nincs; a tisztviselő visszariad teendóipek halmazától, a prókátofpe-dig a tespedő unalumhoa vau hozzá j s$okv$, Ett mondja a cnkkiró és okot-kodása arra lyukad ki, bogy e* a két j oaatály teremti s'zután a „másik tár- . sadahni baj-t Vaj' ki Ön s merre van hazája, leeresztett sisaku harczosa a Z K nek. bogy ilyen hangon bátorkodik nyilat- i kötni a tisztviselői és as Ügyvédi kt«r-V j ról V és hol telitették Ont akkora bői \| cseséggel, bogy épen iejst a! két társa- • dalmi osztályt, a társadalomnak leg-elóbbkelő ée légért elmesebbjei közé tartó zó e kétosztályt tartja alkalmatlannak a társadalom bajainak felismerésére ? va- 1 jon ön milyen állást foglal efl a tátva dalomban, bogy ennyire fogbegyről \| nyilatkozik ügyvédről, tisztviselőkről ? j ,Ks csakugyan azt hiszi é ön, hogy csikkével valami jó nolgálatot tett ; „pártfogolt ja' inak, az állítólag ..meg- i támadott' zsidóknak: ? A tisztviselőkről egy hói v en azt mondja, bogy sorsuk nyomorult tengődés Ai igaz, bogy a kereskedői osz- ■ tálynak akárhol ty tagjára a teendők uem nehezednek akkora halmazzal, mint a tisztviselőre a azt is szívesen elhiassük, hogy a kereskedőnek dúsabb a jövedelme, mint a tisztviselőnek. De ! hát esek a körülmények kevéabbé teázik. e tiszteletreméltóvás tiszt viselőiosz-tjllyt?- Az meg bal ározot fant értés ka trgoricze kimondani, bogy a tisztviselő visszariad a munkától, nem dolgozik, hanem a helyett társadalmi bajo- ; kat feszeget, sőt létesit. tíárl i j legyen is Ön, Z. K.-beli csikkíró ur, ilyent nem azabad mondania A „prókátor" is iáér ön szerint za- I varokat csinálni a társa dalt mban, mert ! hát „ui alomban telped". — f Nohát, nézetünk szerint, biionyára vannak una-lomban tespedő prókátorok is, de ezek al'ghanem azok köt ül valók, akik a bojtáljaikkal beadatják a aommás és [ táltó-kereseteket s elküldözgetik őket \| iictitát siókra, mialatt ők — aprinczi-pális urak — ráérnek unatkozni De j van ám tudtunkkal szügy-édi kainak , egy másik ré>ze is. melj nek talán fze- I réuyebb a jövedelme, de annál seié- j nyebb éa hivatásának megfelelőbb a I munkája. — Ha már megesel t as a- j tapintatlanság, belekeverni ebbe az erő-azakkal létesített vitába az ügyvédi kai t, i legalább jó lett volna, e tekintetben j egy kis distinctiót tenni. Pedig igaz I közmondás ez: Qui beue diatinguit, bene docet. i Ezeket tartottuk kötelességünknek I megjegyezni arra a Z. K ben megtámadott két táraadalmi osztályra nézve. Nem védelmükre mondtuk est, mert véleményünk szerint, a támadásnak szült ágyba, hogy fejed alá húzod a földet, s aztán az éggel takarózol, de ébren lenni, figyelni, mindenről tudomással birni kötelesség. Mert hál gaionaság nem uraság. Kora reggel kezdődik a működés: vafcy az elleniéi támad, vagy mi. Lovas »járőrök czirkálnak, kemeíik a felállítási. A széllel ! versenyt vágtatva robog a huszár, neki rohan az ellenséges járőrnek, elűzi, követi, mint a hiúz ieei mozgását, irányát najd megáll, és vizsgálja a terepet, majd cselt vet az ej* hói feltűnő ellenségnek, miközben a nehézkes moloch a gyalogság előbbre előbbre nyomat Fkkor aztán a huszár, mint ki feladata leglontossabbikái n egoidotta, büszkén vágtat tova. Megdorren az ágyú is, először egy, axtán kellő, végre több, végre ütegek bömbölt* k innen ia tal érre a nehézkes moloch polypkarjat szétválnak kisebb csapatok küldetnek előre, jobbra, balra, ülkö-aét Járőrök lefak el az cáőterepet, majd rajok alakíttatnak, a megszólal a porta ia egv, kettő. ásás. cser. tizeser, ropog, hangzik/a vezényszó a rajok lánezba mennek ti/s folyik aa fttkőtet. Támcsapat, tarta'ék bevonatván öldöklő • g) tikos tüzelést lejt ki. rohamoszlopok tár" a«á elő, s azetőetbb »rjV« kialhassal üzi a gyengébb elem. Az ágyak elnémulnak astaa a p»ka roiwptí megszűnik, a csapar sok sorakoenak, s esak csekély jelével a a—10 órai fáradtságnak rendben vonulnak kijeWt siaAeikre, dtkdván: »Sa tt élet a gyöngyélet !• VátiHó IfíKÁd teljesen alaptalan voltát belátja mindenki, magát a ctikkirót kitéve De azért tartotttik czólsáeifínek megmondani étepet, fao$y énen aeikkiró aki olyan kőnnyenillet'máat a szereplési viszkeeg vádjával Ita újra kedve kereketlik szerepelni, iparadjon belül azokon a korlátokon, j melyeken átlépni cak önmaga adott magának jogot. Azt pedig ismételve mondjuk,, hogy az a czikkiró tetszését oly kevéssé meg nyert és általa jókora frivolitással an titzemitának elnevezett czikk, sem a tisztviselői, sem az Ügyvédi :,.osztályától, hanem tőlünk magunktól, e lap szerkesztőségétől, tjredt Igenis, mi voltunk bátrak, á magunk sugallatából azellőztetni est a tagadhatatlanul kényes kérdést \| alibi valóban bajt látunk, aminthogy nézetünk szerint itt az van, ott nemi ismerünk nebántsvirágot, hanem azót emelünk, ahogy kötelessé gflnk parancsolja. E kötelességünk teljesítésétől .nem fog bennünket visza-riasztnni senki, legkevésbbé ped g u Z. K. vagy annak akárhonnan szakadt czikkezőije. Magától a Z K.-től megszoktuk azt, bogy az a lap, mely ahol csak némileg kényes dologtól Van sto. soha nem mer szint vnllaiii, melyre nézve a társadalom legégetőbb kérdései nem léteznek, mély örökké csak elcsépelt, régóta és helyeden megfejtett, általánosságuk által abszolúte közönyösekké vált themák felett elmélkedik, >hogy es a lap. mondjuk mindannyiszor ne künk akar támadni) mikor mi a legőszintébb jóakarattól vezérelve, akut kérdésben lelkiismeretünk szerint mondunk véleményt De különösen ebben a jelen esetben jöt£ a Z. K. önmagával a legnevetségesebb ellentmondásba Egy számm\|tl dőbb a felett próbál elménczkedni, hogy mi milyen „nagy-képUett kérkedünk14 azzal, hogy milyen nagy dolgokat végezünk, szemébe mond ván a kanizsai zsidóságnak, hogy nem halad elfggé buzgón a magyarosodás ban Ezáltal a Isptáhi kézzelfoghatóig igazat d nekln s a rákövetkező számban bosszú csikkben támadja vsgy támadtatja meg áflitásunkat. Mi megmtndfcnk, elég világosan, annak a csikknek az elején, mennyi -fel reértésjnek vágjunk kitéve s kifejez lük abbeli aggodalmunkat, hogy most is alighanem ez' lesz rorsunk És az ellenünk irt czikk a legeklatánssbb mértékben bizonyítja mennyire vt.lt igazunk ebben a tekintetben is. Joggal félünk >a malíczi^tól és, aini ennél is veszedelmesebb, int értelmetlenségtől. Már, pedig jmindakettŐból jókora adag íellettj ahhoz, bogy azt a mi csikkünket antiszemita csikknek nézze bárki. Mi kutározottan kírtuk, hogy távolról sem akarjuk kétségbe vonni az általunk érintett társadalmi osztály liaza-fiastágát \|és ime a Z K -ben szóról szórj* sz áll, bogy ők ^sikra szállnak miitjiig és párki elieu, ha hasa fi as I s á g u k bátmely oldalról megtámad j tátik * Mi i egyenesen és határozottan j kimt ndtuk, ugy ahogy érezzük, hogy i szeretnénk! kiküszöbölve látni minden választó falat a társadalomban és fi gyelmezteltCnk egy módra, melylyel j hozzá lehe'ne jéruSui e szép czél el érékéhez. Nem vonttik meg, aminthogy meg sem vonhattuk, elbmérésünkét a törtpít Sbálsdástól s csak azt mondtuk. ljcgj tovább és buzgóbban kell baladni, hogjy re. legyen semmi díffe-j rénczin. Ez volt a csikkünk tündén-cziájal emiatt sztmrehányást legfölebb! csak \|njiiep ita részről tehettek valna nekünk. Misem talláa-,mm fajkérdést nem festegettünk, ezt csak r Z A. czikkirója teeai mikor ravasz kodó imaficsiával azt mondja, bogy a ntmsadó kereskedők „már vallásuk nál fogva ha aa fia sakö. Ml nem mondtuk. k- gy a ?. Lloydot a kereskedők ne oltassak; igenis, tessék járatni ba csakugyaln szükségük van rá Dn járassanak mágyar lapot is, mely aem öt sorban kfttli ss akadémia üléseit mely niacs ai ayna lúliömve a közgazdasági éa piagaa politikai kötlemé^yekkel, hogy a sp< csiális magyarknltui^yekre elegendő helye ne mai ad na Igaz. bogy íKrn 'apok is járnak abba a kafsiucba. M)\|\|bea tmdvalevőkg a ItfMább ma- gyar társalgás szokott folyni (?}, de az ia kérdés ott ki olvaaaa ezeket a lapókat a hogy a házi körben mit. ol vauink a hogyan beszélnek ? Mindezekre egy oaepp roasaakarat nélkül, aem indulatosan, em gúnyo aan, sém . jezsuita félénkséggel (nj1* aem „esttszáa mászással" mindezeket arra hárkjuk viasza aki ránk íogja őszinte hangod, figyelmeztettük az kat, akiket illet. Most ők egy fogadatlan próká tiirt nyertek a „Z;, Ka eztkkirójában. A K. ultra-filoazemitája a jóakaratú figyelmeztetésért cserébe roazakaratu tániadást mér a társadalomban közbe-csülésnek Örvendő osztályok ellen Sértő, provokatív bangón szól olyanok ellen, a^ik sem őt, sem azokat, kiknek védőjéül tolja tel magát, nem bántják. Igy editálja ő maga az antisze-mitizmusst, melyet sohasem pártfogolhatunk mi, kik a liberaliamusnak, a Szabadság egvenlőeég és testvériségnek zászlaja alatt küzdünk. Nem mi va' .gyünk az antiazémiták, hanem azok, akik vakbuzgóságukbin túllőnek a ezé-jon s a megérdemelt figyelmeztetésért mindjárt ifízlármában törnek ki Ha annyira érzékenyek az urak ne adjanak okot még az olyan gyengéd fi gyelmeztetésre sem, mint a milyent tőlünk kaptak s akkor meg lesznek mentve azoktól a védőktől, kik többet ártanak nekik, mint ellenségeik. S akkor nem lesz szükség nz olyan kenet teljes „magyar egyházi szónoklatra" sem. mint amilyennel a Z. K.-beli czikk végződik. A mi tengeri kígyónk. Ez a czim il eti meg leghelyeaeb ben azt az ügyet, melyet most tudja latén hányadszor vagyunk kénytele nek bolygatni, hogy a hamu alatt netalán még pislogó parázs végképen ki ne aludjék. Sok oldalról éa sokszor szólaltak már fel ebben az ügyben, magunk is akárhányszor a többivel fújtuk a kó ! rust elannyira, hogy szinte magunk ! miatt iröstéljük, hogy mindeddig csak ekkora — eredménytelenséget vagyunk I épesek felmutatni: A eiiuházMgygytl - apagy kitalálták már, miről van szó tökéletesen ott vagyunk, ahol ; i oltunk, mikor ezt az ügyet, évekkel \| ezelőtt legelőször szőnyegre hozták > Avagy dehogy is vagyunk ott Bár ptt. volnánk! Mert akkor mégis mutatkozott még az eszme mégpendi* tőin kivül egyik másik oldalról némi buzgóság, lelkesedés sz erre minden- j esetre a legnagyobb mérték ben méltó Ügy iránt Az optimiataságra hajlan-dóbbak és a nagyobb fantasáával di- \| esek vők képzeletökben már látták Tháliáaak egy fényes csarnokát, Kanizaának legélénkebb, legszebb te rén, lelkük már előre gyönyörkö- \| dött a művészek ajkáról elhangzó szavalatokban és a sanéhez értők fölében előre megcsendültek azok az j operetted óa népezinpiü dallamok, \| melyeket később a kanosai színház ban lettek volna hallandók Éa a jóté I konyságukról ismeretes pénzintézeteink tetemes összegeket ajánlottak fel a ne-, j mes czélra, beszéltek a színház alap ! javára rendezendő hangversenyekről \| stb., már a helyet is kijelölték, hol az építendő színház állani fog; azt beszélték bog)' a polgári egylet, mely \| akkor szintén építkező kedvben volt. a j maga búzával kapcsolatban felépiti a színházai is; — szóval, ámbár — mint láüuk — csak asándék éa szóbeszédből állt a . kérdés, de mégie megvolt, volt azmbáaügyünk, szinházkérdé^ünk. \| Ennyivel volt jobb as akkori ál ' lapot a mainál Ma ea aiuca Nem beatéinek, nem terveznek, nem szándékolnak semmit Nem ia kell nagyon pessimísstikuB felfogásúnak lenni, hogy a>t mondja az ember, Kamtaántk nincsen atmhátügye. Bizony, jelenleg nincs; vagy legalább ia éfy mélyen stunnysd. bogy magank is felette kétségesnek tart)ak, vajon képetek leesnek e etek a szerény í sorok ana, bogy ttt aa agyonaaib \| badt ügyet tetaahalálából felUmaaaaák > Pedig itt ma i yaaiaoa" a ia otak alkalomaterfl, akár más stem pontból is, erről a thémáról beszélgetni. ; A vidéki vároeok legtöbbjében, Kani zsánál sokkal kitabbékbei) ás- kevéssé értelmesekben, már megindult a színi évad, vagy legalább nagyban késiül nek reá. Igáaán"£áj a ^stivflnk, ha . hozzánk heten kínt nagy csomóval érkező Vidéki lápok mindegyikében olvassuk a sziui tudósításokat, melyekből kiolvasható az ia, ág illető helyeken meny nyire buzgólkodik a közönség a szin- . ügy iránt, meakora lelkesedéssel karolja fel a nem^tiáégi a műveltség érdekeit oly nagyban elŐmokdiU ez ágát a müvéezetnek. És a mi estéink békén f<»)ynak és mi sem zavaija az sténkinti kot'zó séták folytonosságát Nohát e séta igen egészséges és emellett olcsó mulatság; eaak az a roaz oldala van Kanizsán, hógy aj fölérnek nincsen Üvegteteje és 1 akárhányszor megesik^ hogy a felhők > elég aungn lant-ok a belőlük hulló esővel elmos ni azt az egészséges, olcsó mulatság t Akkor azután csücsülünk otthon; a hölgyek vagy Heinét olvassák, vagy segítenek a tollfosztásnál, as urak pe dig a nemzeti színjátéknak legeiterjed tebb nemét „ütiku magyar vagy ta rok-kártyával És ebben a megjegy zéhben az a' vioct, hogy igaz. Bizony nagyon szegények vagyunk mi Kanizsaiak, társadalmi tekintetben. Sem összetartás^ aem kedv semmi iránt, ami valamivel lúlctap az egyszeregy prózai keretén. Pedig csak egy kis jó akarattal dehogy nem lehetne valamit létrehozni Csak találkozsanak néhányan, akik az első lépést megteszik és akik ha erőltetésre kerül a sor, nem l röstellik erőltetni az ehhez szokott kö-zönséget; akkor mégsem kellene ta 'A Ián örökké ebben a reánk nétve épen-séggel nem hízelgő állapotban maradnunk. Hiszen, ami az egyleti szellemet illeti, legalább külsőleg mi sem ütünk el a nemzeti típustól Van polgári egyletünk, társaskörünk, .szabadelvű kö- . rttnk. kaszinónk, iparégyletlnk, kis dedóvó egyletünk, nőegyletünk, vörös kereszt egyletünk, különféléi betegsegély ző és temetkező egyletünk, most — ba igaz — megalakul aaadastyán egylet, is — és e sok egylet közül egyiknek se látszik a társadalomban valami jelentékeny hatása, j Talán egy ssmÜgyjry ámo . 1 i t ó egylet, lelket, tevékeny em berekkel élén, töbnre menueL 8 ez aa egylet igen nagy, ba nemi is reális hasznot hozna a város közönségének. De hát talán csak mégsem kenett ki -Ktnizsából egészen as ideálja éa asép . iránt való fogékonytág. Talán akadnak olyanok, 7akik velünk együtt érzik a hiányt t akikben van [elég ön-zetlenség árrá, hogy a fáradságot nem sajnálják. Eteknek szólnak jelen soraink. Mert azok, akiknek maguktol kel lene a kezdeményezést megrtgadniok. akik állásuknál, tekintélyüknél és be folyásuknál fogva bivatvák erre, a ok nem csak ebben az, ügyben rég bebizonyították, hogy reájuk nem lehet számítani. Az árvák pénze. Vegbotránykozva olvassuk a tudósításokat a nyitrai szégyenteljes aologról, az árvapénzek körül elkövetett nagy sikknsz-tás&ról; de e tény mellett legalább ia be-Bonlón nagy elidegenítő hatást gyakorol ssos körülmény, hogy a sikkasztások évek óts; voltak folyamatban, s szókról a megye ta-d omást nem vehetett azon egytzdrü ok miau. mert a sikkasztások részese voft sz egész árvaszék, as elnöktől kezdve as utolső írnokig. S még többet is enged a gyaaa. Már 1874-ben beszéllek arról, hogy a nyitrai árvapénstár körül nem egész rcmdbefl mennek a dolgok a valóban a njegye-gyülés' mint az árvaszék nek kősretiea áHesdezd hatósága, el ia rendelte a vizsgálatot. S eso-dálttos! t víiaftlat nem eaak Uáayt nem fódázöü lel — pedig a most kjtferflii adatok aaarint mftr ekkor sok aaM rúgott ss?" — hanem még negyvenezernyi tártalék-alap-aak lététését is kotstatálta! Vagy téljesüfl kép<eiea emberek voltak tehát \|t rágok la- a aMgW eltafira, pedig - • rn fájdalom a valóazinűbb ftiterén egyetértettek a defrandálokkal. S Méf több elidegenítő körülmény i« van. Nam eaák a (önt említett vizsgálat kóeegmi én a gyanú, de konstatálni kelj] hogy anndaanfc, kiknek kötelessége voU Hlí (4e az árvaaaék számadásairól a megye kö-zün»ége előtt értesítést adni, vagy kmtnla bek vagy pedig hantának voltak. Thrtv ,4a vezettettek aa árvaszék izámádásai ha-mtsiioit alapon. A minisztérium által iamé-teive rendeltetlek el ugyan vizsgálatok, melyek azonban niud eredménytelenek voltak, nu el «en volna képzelhető, ba egéaz csomó képviselő nem működött volna közre a sikkasztások elpalásiolásátiál. A minisztérium sttal kiküldött első közeg két évig dolgozott s elhalt anélkül, hogy az elkövetett bün-leoy nyomait világosságra hozhatta volna. Egy második hivatalnokot kellett kiküldeni s csak •ni>ek Kikerült kideríteni a dolgot — ót évi munka után,-mikorra a sikkasztás bűnrészesei egyen kívül szerencsére mind meghaltak. Pólölte lontustauulságai vaunak a nyit-rai esel nek. nem is említve azon sajnoa körülmény I, hogy abbiil a megyei intézmény feltörekvő honi eilebségei hatalmas tökét eai-ualhatnak álláspontjuk mellett, feledve per-,ase vagy feledtetni akarva, hogy sikkasztások mindig a mindenütt jöhetnek elö, a bűnre elszánt ember ravaszságát * találékonyságát as intézmények szigorítása esak fokozni s élesítem szokta. Tanulság az esetből az. hogy as árvaszéki ellenőrzés módját változtatni kell. Mert a lörvfenyben hiba nincs; kétségtelen, hogy ha az ellenőrzés as előirt mód sserint is történt volna, s sikkasztások tn lettek volna derítve. Alap hibája as lesz as ellenőrzési rendszernek, bogy sz árva-ezekek számadásai a megyegyülés által, tehát több »zás főből álló testület állal ellenőriztetnek : egy ily testület képtelen ily W-sdat helyes megoldására. Létesíteni kellene tehát a közgyűlés éa árvaszék közt egy ellenőrző testület el, mely kevés föhöl állna s személyes felelősség melleit működnék, hogy i«ak ennek indokolt előterjesztése alapján ed hatná meg a kösgyülé* • fölmentvényt. tiq as eset bármily ssomoru legyen is, egy űdvóa listást log előidézni A kormány eddig is"%ÜÍdött ki egyes esetekben hivatalnokokai a megyei árvapénz-kezelések megvizsgálására. Most valószínűleg az lesz a következés, hogy az smbulána ellenőrzés e módszerre állándosütaini log, mert esak így kép-aelheiö valódi es hathatós ellenőrzés a kormány résséről' A mód nem is lenne* uj, mert például a posták .Ügyei a a postamesterek pénzkezelése (eleit ily ambuláns felügyelők gyakoroljak az ellenőrzést. Különfélék. - Eg\| uelgsklré leg;llltei* sági kísérlete. Nsgy ssenzácsiót okos és vidékünkön közbeszéd tárgyát képezi Etdr-jfi tiyőrgy letenyei szolgabírónak öngyilkossági kísérlete. A közönség előtt ismeretes, hogy a legutóbbi megyegyülés alkalmával as alispánhoz interpalláeiiót intézlek a letenyei szolgabíró által rendetlenül beszőlgáltaloti áözmunka-valtsági ée egyéb közpénzek tárgyában. Aa alispán ast válaszolta, hogy a pernek elkésett beérkeztjéé miatt már fele (ősségre voata a szolgálni ót. A közgyűlés erre az alispánt a fegyelmi vizsgálat megm-diiáaára utasította Aa esetről már a közgyűlés előtt sokat beszéltek, a közgyűlésen történtek pedig annál több okot szolgáltatlak Erdélyi ellen irányuló beszédekre.' Erdélyi a mult bet elején beadta lemondását E hó 20-án pedig kiment Borstára s ott délután aa erdőben revolverrel meglőtte magát. A« golyó azonban eaak könnyű eér téat okoson. melyből Erdélyi. már tel la épüli. — Arm$ tiszti ügyész jelenleg Le-tanyáa van a a vizsgálatot teljesíti. Nagy rendetlenséget, de pénzben, mint bátyjuk, legkisebb hiányt sem talált. Erdélyit Za-fei Mik lós, a lellügfesztett segédszotfsbirót pe-dig W«sw» közig. gyaaotrnok helyettesítik. — UrAaieid AMHd, világhírű aoe-iwiaiiin, kelyhek ismerősei éa tisstelöi nagy fr Oméra, e k6 1ft»éa vánwunkba érkezett, kai méeé halljak. vaay károm hétig leg tfWlidai Hogy faf-ehaug»ee seny esni 'Is üt, a Mői aam írhatunk még báaoayosat Caak ismételhetjük a lapunk mull ttásiában blqMtt éMÍMkat r Mar fttléialAnek fM léjén etot csoportot haa álR a köeöo-•ég ^fs giágjaanréee ar lakása el«itbol a ma vasa satfva van és alraaaéaiáaaal haA-gaua \| kAmnfaó falan akat, me-íjakéi ftijpjl ur mjsi csaltak kl a kaagmer-A Hpit «iytu a varos agám kőaflwaip reményH, kegy asaasnfcára köeséekkröl kma gyMf ortodm (MÉM ar jélékakaa — Iagyreaéa\|« gytnaikaek adott rendöraégűnk e hó tö-éa szállást — j kilencsedszer feftg ninc>en ann)ri éves s kis i Knm%ms Qynrka, ahányszor ascrencaáje volt j a rendőrség vendégszeretetét élvezni Három \| évvel ezelőtt öt éves volt s akkor vonta ma- \| Iára elöazör Szt. Hermandad embereinek figyelmét azáltal, hogy egyV nyitott ablakon \| bemászva, a szobában levő órán és gyűrűkön érvényesíteni akarta a kommunisták \| tbeóriáját, as enyém és tied kösóti való kü-, lonbségnek ignorálásÁt. Rendőrségünk azonban nmaalnie még meg annyira a kort, hogy egy felfogásoo lett volna s fiatal Proudhon-nal s legfölebb csak snnyi uoctidtwnuoi en- j gedeit (iyurkának, hogy kAMt kalodába zárta öl s többi csirkefogóvak — A tolvaj fúnak i apja helybeli beesületka, ácsmestjrember, ki minden lehetőt elkövet, hogy gyermekét jobb I utp térítse, de mind hasztalan A fin, mihelyt kikerül a kalodából a mihelyt egy pil- \| lanatra ki tudja magát szabadítani aa ottani őrizet alól, újra lop, a legcsekélyebb vá- j logatotisag nélkül. Valami (tizenhét lopás gyanúja terheli szon kivfll, melyekért bezárták. A járásbíróságnál is vizsgálat alatt áll. — •/«-vM-mUitf, hol késik a te birodalmad V — Áa elat •zaleakát szöszi szezonban vidékünkön Tóth Lajos Ügyvéd ur j lőtte a héten Berényben, az Inkey-éknél tar tolt fogoly vadászaton. As erdei szalonkának ily korán való megjelenése nemcsak s szerencsés vadásznál csinált örömet, hanem a legkellemesebben lepte meg az egész vadásztársaságot. — Beláss IVpAtl ural, a keazthe4-lyi msgy. kir. gasdaaági intézet nagyérdemű igazgatójái Csesznék László ur vejét, - mint értesülünk — ugyancsak igasgalói minőségben kinevezték a tfi,-ó,vári msgy. kir. gsz-dssági akadémiához. — Ctttxnnk László ural pedig, a keszthelyi gróf Festelich Tasziló uradalom jószágigazgatóját, saját kérelmére nyugdíjazták. — Eljegyzés. Dr. Röthtrhild Jakab kanizsai ügyvéd, e hó íl-én tartotta djegy-zésél, helyben, IKrúr Prancziska kisssszony- ■ nyal. öszinle szerencsekivánstot a boldog frigynek ! — Aa eltűnt Traabermsat Lipót kanizsai kereskedőnek hoHuitfr a mult héten fogták kj Drnye mellett s Drávából. Hogy Traubermann mikép kerüli oda, bűntény nek leit e áldozata, vagy pedig öngyilkosságot követet t-e el, e felöl mindeddig nia-c-enek biztos ádataink. Étel én Irodalom ezimmel, pártolásra felette méltó, asépirodalmi és társadalmi heti közlöny jelenik nteg Kolozsvári. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos AV-áv/y József. As olcsó előfizetési ár, félévre esak 3 frt, mindenki számára lehetöve teszi a lolyóirat megszerzésé), mely mindig a leg-váloga'otiabh tartalommal, iéles írók eredeti dolgozataival jelenik meg. A (apunk mai tár csájáben lévő, »A mama ezimü, szép költeményt az Elet és Irodalomból köröljük mu tat vány képen. Nyilatkozat. Alulírottak a mai napon megjelenvén •Szalsy Sándor ár, s Zalai Közlöny szerkesztőjénél, öt megbizónk Farkas Imre, a. Zala ezimü lap társszerkesztő ja nevében nyilatkozatra kértük fel s Zalai Közlönyben megbízónk ellen intézett sért ék tárgyában, Ssalay űr megbizottakul dr. Kele Antal és H^jgató Sándor urakat' nevezte meg, kikkel érintkezvén, megbizónk részére elégtételt kértünk. Most nevezett urak ' kijelentették, mikép felük. Ssalay Sándor ur, a sérelmes cmkkért a felelősséget elfogadja] de elégtételt Farkas úrnak nem ad, hanem főt a sajltibi-rósághot nlalja Nagy-Kanizsa 1884, szeptember 26-jén. Ssalay Sándor ve #bdbes isire ar rétférÖU wtirM Bafaaté Sándor s. k. Oromndry Gyula a. ki Dr. Költ Antal s k. Tgnájéz a. k. Megbuoitsim ifenti nyiíatközat.i alapján Ssalay Sándor, városi elemi iskolai segéd ta-niiöt, a Zalai KAalpay •Utpvaaér«-ékliitvány0 gyáva, gazembernek jelentem ki, akitől lovagias elégtételt nem nyerhetvén, hozzá illő módoo togok magamnak máanemű eMgtá-telt szerezni. Addig is őt, aaat olyaa embe<t, a kl másokat a legnagyobb lelktmnereilen-séggel Isrántogatm a a IsMurtább sértésekkel illetői szofcolt, a mikori féHJaa elégtételadásra kadá a sor, arcsmina gyávaaágyal as eskűdiaeék Hill^ajisa mőfé reftldUu akőa-■Myratéanak adom át. ^iMMa laere s. k. % NyilttérV ítéljelek BMgátsk t Mily gyakran vonakodunk valamely gfőgyaier megvételétől, a melyet peutg mindenki magasttsl. fia ngyan miért van e tartöakodás? Egyszerűen eaak azért, mert nem akarunk haszontalan kiadást tenni, bármily csekély legyen fs az í)e ítéljetek magatok, bogy egy 70 krnyi csekély kiadáat lehetett volna-e jobbra fordítani, mint a kö vétkezi, eaetben. „Miulán 12 évig székrekedésben s as eszel járó fájdalmakban szenvedtem éa sehol segítséget nem találtam, pedig fürdőket is haasnáltsm, egészségem helyreállítanál egyedül csak Brandt R. gyógyszerész sváj-czi Ispdacsainak köszönöm. Azok használata óta a legjobb egészségem van, .mit ezennel bizonyítok. — Kelt junius 12-én sz ei-^endorfi üveghulában. Weiasensalz mellett Csehországban. Bairle M. üvegfúvó mester. Braadt H. gyógyszerész svájcsi labda- \| . csai dobosonként 70 krért s magyarországi \| gyógyszertárakban kaphatók. A lapdacsok vsljxliságárs nézve ügyelni kell, hogy a doboz; esimlapja Brandt Richárd névaláírása- ( val s a lehér kereszt lel vörös mezőben el' legyen látva. 196 m. f-i * A-. • rent&s .frglsltskért n»m vállal stfin J f.UlBMtpt s Sssrk Felelős sserkeaztő s kiadó: VI K« A I. 4 J O . Társszerkesztő Farkas Imre. Hirdetések: \| 3660ltk. 884. junius 7. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi oeztálya részéről köshirré tétetik, bpgy Hertelendy Béls ügyvéd nkanissai lakóé végretuytatónsk, Kohn Adoll végrehaj-szenvedő komárvárosi Iskos elleni S9 Irt NTlt. töke. 7 frt 20 kr. per, 6 Irt 60 kr. végrehajtás kérelmi, 9 Ijt 60 kr. jelenlegi \| s még felmerülendő költségek iránti végre-litytási ügyében a lentnevezett kir. trvszék (erűieléhez tartozó komárvárosi 5í39. ss. ; tkhen A + 32 hrsz. a. felvett 707 fH 60 \| krra becsüli ingatlan a 18 népsomz. s. báfe zal együtt külön, —- a komárvárosi 255. ss. I tkben A -f 3l\|b hrsz. a. loglali 4? frlra bej-; esült fekvőseg s már előzőleg, végrehajt A-i \| zálogjogot nyert Balog Jteaefné kiskómáromi lakós érdekébed is I8N4 évi. no?emb«r hó 11 tinpján <léJtttf>tt 10 órakor Kikiáltási ár a fennebb kitett beesár Árverezni kivánók tartósnak a béesár t0-ái készpénzben vagy óvsdékképes pa-pírban á iíküldött heséhes letenni. Ai jinerés teljesítésére, Barts Oyürgy bír. Vegrehajtó küldetik ki. Kir. is^ék, mini tkkvi hstóeág Nagy-Kanizsán 18M. lunina lSán. TAMÁSSY KISS \| elnök. jagyiö. 916 l-t. Valódi \| ORVQSI MALAGA-SECT \| A klosternauburgi csász. kir. borkisérleti állomás vegyelemzései aserín' kltOnA jó, valódi malaga mint kitűnő erősitő-sser r rét lenedet l ke-legek, üdülök, gyermekek stb. szá mára, a véresei éajraéf és gfeBaer-gyengeaég ellen legkitűnőbb bstásu. 'I, . és 'I, eredeti pslsezkokban s lörvénye aen kejegjaell védjegy alatt s VINAOOR SPANYOL BORKERESKEDÉSNEK Bécs Haaabarg. frt 9.50 és frl I .8O eredeti árak mellett, továbbá különféle legfinomabb küllöldi bor eredeti palacskokban eredeti árakon kapható Kntt'er Sándor gyógyszerész és »Vrs-binttky Aitidf lüszerkereskedö urnái Zala-Egtrttfn. . 204 2—12 Komárvárosbsn a közaégbiró házánál Hertelendy Béls felp. ügyvéd vsgy helyei lese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Der áeiftlic&e Xol, 8rjlliss\|rs sas •«M IHarrist. i'cidjílfbifl, Aoskb vra íUcliCd)irmrr fflcrfetltc ®ű&itcit, msn vsa R r u •es 83táicfij'©ajja @cfc^jd)tfii öuö cinem ültem ®d)l0\|Tf, ton W4«t«#3offli , tsilili aj a.»i<fz»«l\|aftllllt\|\|r.fe<* ikslmir, Mi»jia< Aetfánft . .(Eniirrs nífudrirlfs rfointfien^ 2I» 1-45 Öffllt" Iftti ^ríl ast 7 a ®rcbf&fflf jrillí ss> frssri Isré «lt Sud>6anbtu«!iín Ht tirsss-Kssizss a. Ceakathera kei Ph. Flsehel. Hif in^iliu n Vin. I., Bobtnbtrgmtmif 9. C :0000000000u<000000000000 Nagy-Kanizsia város taD&cs&tól. 0000 _ ad: 4215\|t. 84. , .1 O .1 I I 1 . Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsa várna rendesett Utnácsa által közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képező 14661) forint beoaérlákü, a nagy-kanizsai fifl számo tjkyben 863 hrsz alatt felvett ingatlan tartozékaival együtt (régi kórház J folyó éYl okíóbér hó Mn regréll tln órakor a városház tanáosterméban nyilvános árverésen el fog adatni. Az árverezni kívánók értesíttetnek, hogy árverésid caak a becsár 10% kának binatpénzttl letétele mellett leltet A többi íjsltételek a városház tanácstermiben a biVatalöá órák alatt a városi levé^járnoknál betekinlbetök. Kelt Nagjr Kanizsán. 1884, évi szeptember bé 19-án. w á városi tanács. „ — c oooooooocxxxxxxxoooocxxxxxxxxxxx t 4 \ r I-. Wm Y. ' I* j- P íí 1 '' ' ': •■ ^ü^fSI t, ^ • - iM j. . •• > , 1..l^fefly^^UaÍíL; /!''!' íf fi jjV;^ ii,; m L* ] ' Matkovics-fMe fciitofne_ . 35 ^ • • ^ Y B HIKiCM líVOAOKLllíŐH BK ff 'l'llft\|I\| f. JP Fölülmulbatlit. él kfilőaféle beteg- * (j ' L Pjjjjjl « 21 * <égbea kitöri hilásunak eiumert gyógy: I KaUCSllk-háztetÓ- I ( f ÖS^Í^Í Ú itál; diaári alpesekee «edeu gyógyf* UblapapirOSlinkat, R • ÍSW^ÍlÍ í vekből kéuilé. , valamint az u\| táblapapirtetók mázolására [ ! ' LJLd ■ ' I * lS Ij * Maikovles ti. M. ftinlnlmu * szükséges. ^ J SiHlikí Ji.jjf • IC KaeeMÉ-Utifliqpázwket ^fcg ^ a. > I •? f j fej a 1 c « i (Dsliuánis). fekete én piros színül, olesó, de szabott I « ^^^J^n S K 5 2 ► II 8 "l É s , ,v .. * » p « árakoq satfliljuk. ^ * fi \|\|cííI1f J « Kapbató K.-KMtsaá« PrígerBe TalJaatetéfeaaéeak at j ^ ÉH 9 4 ■I\|f5\|g\|1\| L la gyógvneteÁéV FlllWebail Jekrl W* mellett eszközlünk. H ■ I S e!!?5-f . cls»if eteie leveseim k re, melyekkel I ) fa Jft S 5 -s : = ic- 5 í 7 5 • ] KereecruiW. 127 19 24 es alapút fedetik be a talajvíz lelsxivár M B 3 f \ jg I* ®f \| >2 cm * gS\|« gásának megakadályozására, különösen ^ fi ■ - 3 •• ? „ £•§ " J 2 S-c g* i St 2 í Kay Iveg ár. 7ükr. Oomago.4. «i J relhirjQk Tffam. ® M h—H g 2 \| JJ f ^ i"\|\| tljC Í I elkiid^siM.gteadelő kölisígAn tórténik. \| l^irtaoklml. mintákkal és köfségve- _ ^ 5 8 Uj I-J ■ Í5gt» I I __'^kei™ Célnak. g L_J B 4 tilf WÍ* " JSEI ! ■■■■■■■■■■■■ I Po iián^ky és Sírelllr. ' x ^^^ t \| J5\| J t=\|i ^jjy^jjjj^jj^jjjjjjjjjjjj^— I Bses I. MaxltaWaastrasse 13. ^ ^ 1 ' Berlía. Kels KspmJiiga 1 ■ ^ i g\|5\|\|l \ fl I ÍIÍC1 ü .Kuináe a 1 j, ^ -1 S 1 % 5ill5 S^M [ uleaábnii fek«« Wnllnár w j t.,1aMnnát k/n^ i k [MBMlf g 5\| \|\|\| ^\| j egésx bás, mely áll 3 utctaiaaobiból, N>aMalaeaa«ll ! £ if \|'í 1 ~ í í IE t I ' egy igen nagy udvari teremből, .Gyapot-H ajtÓSZÍj. \| , fj .1 j \|\|\| konyha, pincxe és egyébb mellék- , # ^ ® JiJ .\|\|c\|\|j\|\| 1 « épületekből eaenfelül a hál végében \| RZZT^TX^V ! CO ilífíUli^ífí f ' fekvő egy nagy obb;saántőtold eaelleg Sem a pedveseég. sem a l^aég nem bir- g í hosszabb időre ia nak^JegeadAy^ beJyással sem. E \| ^^^^^^ J- j szijaa Ufm nyálnak, nem császnak meg, S í 1884. november l-tffl egyenesen és megbízhatóan mozognak. j Tsrlitw«KBk«rt JétálMa vállal- ; bérbe adatik. tátik. flna>>l rrkidr Am»gtrt-»-Mntnnrorvág ,f J 1 Bérbe vaun ssándekozo saivea- - rérér« • 4 j kedjék Dr. Tuboly Gyula ügyvéd í\| BéCfiL I. Maxmilianstmse 13. W ^ • QÁ urnái jelentkezni. 206 3 3 \| PomHliaky d j ■ ; J OOOOOOOOOOOOOCX0XXXXXXXXX5OOOOOOCA BHHBIBHIBBIiBBHBHI 0 Elsingor Henrik utódai 0 A t cz. magyar olvasó közönséghez! A nmty.Umul*, fitér ,< O ' _ __ i . „—\ , , , J.. . " . . . ,___,. Tisztelettel értesítjük i t dl majryar olvasó közönségei, hogy „Gamdftstf" ezimen X Vnn -^n^k •JMT^^J^Óns^ bMndomasárö boznt. hogy dt- >< uj sxépirodallni heli , jelenl meg ^désttnkban. melyre vonatkozva megismertetjük követ- V vat- ea kézmuáru üzletünkhoz mindennemű legjobb lajtá)u W ^^ Jjj^j^ Jr • X hrftvini áo rairhonhorni nnC7+h áo X Távol-tartsa magunkat minden pártoakodáslól. azt a föladatot tűztük magunk ele. S/ Ul Ulllll Cu I UlvllCllllvl Ul UUötlU™ DO (i hogy lapúnkat a legszigorúbb erköloa elvek szerint szerkesztjük, ugy hogy azt mindeo anya Q 'ik^B^^K n ' < i ^ O bátran, adhatja serdülő leánya kezébe: a magyar irodaimat tehetségünk szerint lógjuk ápolni. 0 flll O ni1107Awüt alr X ás nemzetünk kedvelt iróinnk legjobb munkáit közöljük, különös tíyt fektetve a regényíró- X UydUIUSZUVBlüK X dalomra adni lógunk beszélyeket. költeményeket, vidámító humoreszkeket, a kőzmiveleat ek»: V ** ' y mozdító természetrajzi-, földrajzi-, ország- éa népismereti vázlatokat, á kertészetet és háztar-y duKtartabnu raktárát esatoltuk, valamintliogy 'i'—tkiu, /« minden szinű Q iast érdeklő lantilsá^- költeményekét, azonkívül tekintettel leszünk a jelesebb külföldi re- -rl mhimntrí-i atb. lógunk tartani. I\ gényekre ia. í- \ I) Q Továbbá (elemesen V Támogatva legkiválóbb íróink által, auodeo törekvésünket oda irányozzuk, bogy X "1 Ja ' 1 i. • j X iaPunkat folvvást tökélyeteaitsük és emeljük, hngy oly családi lapot nyujthaasuak a hazai ol-! X SZ«n veffra KtarUnKaT x ^ közömének, mmö, tekintve a legnagyobb gonddal választott, dús tartalmat, a pompás Q J ^ j n Q kiálKlást és a fölöttébb olcsó árt, hazánkban mostanig még nem jelent meg éa — joggal mond-Q kaphatok nálunk ÜÖ krtól töllelé a ieKfióoinabbak ugy valamint bogy Q ' háljuk — iWjj a hfÁgnt Liifihem Ux A Ws -. A nagy valaszlekkal tartunk bwl»>mark ia. X Elsőszámúnkat köveikez^ munkntársakkal kezdjük: /'. Sznfhotnry Kávlif, Müuviih X CzégÜnknek 2'l év óta előbyüsen ismert szolidsága kezeskedik jó és pontos X háhut'm, Kitár Emii. Marrfny l)tiő. »tb. V szolgálatért. V A második srtaiban érdekteszitó, nagyobb szabású történeti regényt kezdünk meg y Szíves megrendeléseket kérnrk - y V. fitmrttmáry Kániyttl e eáan: Q rné^ üsatelenel j ö ,S«^kely Támad. Kiékelj Bánja.' V Elfitnger Henrik Utóda V A negvedik számban IM^iá KMmm, fiatal inWnk e matadórja szokott kedélye* V Kelkérjük a vidékünkben t. szabómester urukat; bogy iehjeióleg méf a hó V és megragadó modoréval kisebb regényt fog közölni a lövárosi életből. ü folyamában czimeiket tadassák velünk, hogy mi4J«pjmimkni elküldhessük nékik, w A halódik ssámhac nagyobb társadalmi regényt kezdünk mex D . Seikl <v Jiinntfrf. Q 197 3—3 Q Szigorúan és lelkiisme' elcsen tartva szem előtt programmnnkst. aa a biztos remény UwvVWSí VVVVVVVNAWVVVVVWVVVVVVO kecsegtet minket, hogy a.OWfirá kedvelt olvasmánnyá válik mindenmüvelecsaládi körben V^JvAAAJsJvAA^^^AAA/A éa érdemes lesz arra bogy, valóságos goodftaóvé legyen és valódi bán kincset képazzen arrs -- — - - _ - - • • nézve, ki szfiaáráiban érdekes olvasmánnyal akar foglalkozni. ^^^'SiKSSSS^Míl^Sí^^fKSiSy feiiiif téii «•11ét«\|i• ki Í • m A . G<mdü3ú~ szépirodalmi heti lap, megjelen minden vasárnap 8 ívnyi tartalommal. * cwaláéll sttbeaMi. azonkívül a képes czfafappid ellátott boritékon két oldalnyi hasznos tudnivalókkal és talá- f^BÉ^ ■ -—AI nfokkal, a követkeió elófiete«i árak matleu: mt^Kfk Ax uirin Matt kb khtanék K Rgy évre o frt., félévre 8 frt. negyed éne / frt &0 kr. Egyes szám ára kr. igBBBBft _ u. j ^ _ ^^ ^ A jutalmakat iDetve is arra töreked tönk. bofy előnyt nyújthassunk t. előfiz» tőinknek \ ttMrV A R JL S T O N 3 Tetemes ámoaaiok árán azon keBnnen hetyaetbeu vagyunk, bogy kizárólag alőfize ff t ^^ ^^ W lóink számára oiajnyomalu. eredeti amgyar lastményflíket sokaaorosittannnk, minek köretkez Urát. m»4m ■n triiim aélkai m ■iiin 4r»b( • fente? A tébeo minden IHéves etőásetóknek as egésa éveseknek pedig hü képet adhatnak. E képek ■tlitwisÉainű Ii)if mi k<pm fcipkiáfc a ^iijaittii • feiktMa X \|ót és tartósan készttet t. mosható arany kőét ben. H4 cent magé—k es 7f eenl. szélesek ^^ftl / A ágé«zen készet* a tellbggesztéshes, és egy darab ára csak ia írt. — E képek a klWetkesúk # Kasnr n fr Isl 4J«»lfwál A Sem Uiváa király - Kos^otb Lajos. - Deák Fereaex. - Petőly Sándor. - VArAnarty NibátT W ^^^Hj M Továbbá a kővetkeaO életképek: O XHf A'tifv-Jíaaifsán Wj v**mP* mulatság fáim — Czifáay maya na ardőban. — Caikós élet. — A pw«ták fis TC^Hf ' 'Á Mamtváay ssamokka^ smveaen notfálank dijtnknal ás khmeaiaia. gy«\|iőknek t« ^■T K^- tlM„, L , ! \|É n « k-y , ■ Muib után egy tisaieleipéldányt adnak. ^ • V^W np 4 U liertaTocLriM whá Mt jnán. Kioáiiiü* ^ A t. cz. hazai oivaaó kősénség részerői elénk téaavéislre számítva, itmatjal. bar ^^P írssrtwu fctiMW—1 és >u«Tettet iisU^a»Hl A vállalatuukát a tökély legamfasabl> fokáig essethetják és tisaisleiml ker ák baaat Malaamk P ^^F Wgj - u - c Umjuv* issi\|itii poitlra azáU.iva Wj kecses párttofúk, bogy minkéi> hazafias vállatainnk ettenadúáaObaa tebeiaégfik ssrrmt • J 22 frt. ■iiáis uiéfcá kifj^.1 « kr. jL logoini satinAiiljenU. I III M«? Ilii sllkk— • Vsu—Sáfc aMMibn^ss s l^k- ■ « faitdltt . kNM éTlalrifts a^Mr 5 k 90mi** ws 4-MSt\|i«fi A H t.iaiifcin l—a-g acptná uaws7«4. sta-z-e M zit f-á. : aap u >. ua fal síi it. líy—lelt faecéei l'aldp JaptuiajdaaoaaáJ NagyJUaiaáa. I I > I • ' - ' • ' i ' i i i Matkovics-féie HIHACM (.VOMOKLIkOK Pólllmalbatlaa ét különféle betegségben kitűnő hatásúnak elismert gyógy: itat; dinári alpesekee szedett gyógyffr vekből készíté. jUarle^ BécsbssjMstTvársstjLsttmsrttzss) Elismert jóságú, tűzbiztos Kaucsuk-háztető-. táblapapiroöiinkat, valamint aa uj táblapapirletök mázolására és régiek kijavilásáhos szükséges. Ktuciak-t«töfeaygisi«nkst ^fcfl fekete és piros, szinüt, olcsó, de szabott \| árakon szál Htjuk. Teljes tetarrdeiéseket jótállás a^lletl eszközlünk, rtmigetell lémettlakre, melyekkel az alapzat fedetik be a talajvíz lelsxivár gásának megakadályozására, különösen: íelhivjuk a figyelmei, lírásokkal, mintákkal és köl<ségve-téaekkel szívesen szolgálunk. Po^nánszky HtreHfx Bses I. Maxlmillanstrasse 13. Berlin. Köln. Kopenhága Maiküvlcs ti. !U. Kniiilmii (Daimáftia). Kapbató N.-KilltlxhhII Práger Ré Iá gyn^yszeteszíiét, PlUÍllébltlI •Ii'ke frerenc7.ua 127 19 2 Kgy üteg ára 70 kr. Otomtgolát és elküldés á mi-grendelú kői (sí gén történik. XI •Hulizái a magyar ■leiákaa fekii Hall már JánoN árvái tulajdonát képező egész bál, mely áll 3 utczai szobából. egy igen nagy udvari teremből, konyha, pincze éa egyébb melléképületekből eaenfelül a hál végében fekvő egy nagyobb.szántóföld esetleg hosszabb időre is ' 1884. november 1-től bérbeadatik. Bérbe venni szándékozó szíveskedjék Dr. Tuboly Gyula ügyvéd untál jelentkezni 206 3 3 Niabadal aeaa«( t Gyapot-Bajtószíj. f $Mdny 4 0° Muchisttr. Elitmertte bgjobb gyárintáuyual: Krösehl) él uleaóbb n boriiéi. Sem a pedveseég, sem a tység nem bírnak Aeá jegcsekélyebb betolyássál sem. E szíjak netn nyálnak, nem császnak meg, egyenesen és megbízhatóan mozognak. Tnrl«Ss»á\|cmkért Jétilláa vállal-tátik. Körpout i r;kldr Amfrbt-Mngytnrornág résférs Bécs, I. Maxmiliansteasse 13 PoKiiaiiak) d strellu. : r'IB 4—16 Eisinger Henrik utódai Nagy-Kaaltsa, fitér A t ez. magyar olvasó közönséghez! Tisztelettel értesítjük a t cz. magyar olvasó közönségei, bogy mOisMiI" ezimen uj szépirodalmi heti lap jeleni meg kiadásunkban, melyre vonatkozva megismertetjük következő pmgrammnnkat. Távol" tartva magunkat minden pártoakodáslól. azt a föladatot tftztük magunk ele. hogy lapúnkat a legszigorúbb erkölcsi elvek szerint szerkesztjük, ugy hogy azt minden anya bátran .adhatja serdülő leánya kezébe: a magyar irodalmat tehetségünk szerint fogjuk ápolni, és nemzetünk kedvelt íróinak legjobb munkáit közöljük, különös súlyt fektetve a regényirodalomra adni lógunk beszélyeket. költeményeket, vidámító humoreszkeket, a közmivelést elö: mozdító természetrajzi-, földrajzi-, ország- és népismereti vázlatokat, á kertészelet és háztartási érdeklő tanulságok- költeményeket, azonkívül tekintettel leszünk a jelesebb külföldi regényekre is. Támogatva legkiválóbb íróink állal, mtoden törekvésünket oda irányozzuk, hogy lapunkat folyvást tökélyeteaitsük és emeljük, bogy oly családi lapot nyujthaasuak a hazai olvasó közönségnek, minő. tekintve a legnagyobb gonddal választott, dús tartalmat, a pompás kiállítást és a fölöttébb olcsó árt, hazánkban mostanig még nem jelent meg és — joggal mondhatjuk — sm>ly a kfaagn! h'iőUeui ll /i<Wt>". Első számunkat következá munkatársakkal kezdjük: /'. Stafkauiry Károly, Mffutiiih hiibit'nif Knsár- Emil. Mortfi'ny l)eiő, t'b. A második szálúban érdekfeszítő, nagyobb szabású történeti regényt kezdünk meg P. fifnrimáry Kántybtl e ezimen : .Sr.ékfly Támad Msékely Bánja." A negyedik számban V.HtM K<U»hm, fiatál íróink e ataiadórja szokoit kedélyes ' és megragadó modoréval kisebb rexéayt fog közölni a fővárosi életből. A halódik azámhac nagyobb társadalmi regényt kezdünk meg D . fisüd nj Szigorúan és leffciismoi elcsen tartva szem elölt programmnnkst, aa a biztos remény kecsegtet minket, hogy as(7Wíx»* kedvelt olvasmánnyá válik minden művök családi körben és érdemes lesz arra bogy, valóságos goodftaóvé legyen és valódi házi kincset képezzen arra nézve, ki azteáráiban érdekes olvasmánnyal akar foglalkozni filllirléil IIMétt\|lek\| A ,0—aió® szépirodalmi heti lap, megjelen minden vasárnap 3 ívnyi tartalommal, azbnkivül a képes czjm'appal ellátott boritékon két oldalnyi hasznos tudnivalókkal és talányokkal. a következő \| előfizetési árak melleU: Egy évre o frt., félévre 8 frt-, negyed évre / frt M kr. Egyes szám ára fft kr. A jutalmakat ittelve is arra törekedtünk, bogy előnyt nyújthassunk L elöfi» t&'nknek Tetemes áldása tok árán azon keüemes helyzetben vagyunk, bogy kizárólag elófize tóink számára oiajnyomalu, eredeti magyar festményeket sokszorosítanunk, minek köretkez lében aűnden téléves előfizetőknek •gy az egész éveseknek pedig k képet adhatunk E képek jól és tartósan készített, mosható arany keretben, 84 cent magasak es 7f cent. szélesek. Bgéwzsn készee a feltiggesxtéshez, és egy darab ára csak is Jf ért. — E képek a klWetkesúk Szent Uiváa király. - Kosnak Lajos. - Deák Fereaex. - Petőfy Sándor. - Vörösmarthy NibátT Továbbá a következő életképek: Vasárnapi mulatság fálaa — Czigány tanya az erdőben. — Csikós élet. — A puszták fis Mamtrány számokkal szívesen szolgálunk díjtalanul ás bérmentesen, gyűjtőknek etófizeiö után en tlsaieletpéldányt adunk. A I. cz. házai olvasó közönség részéről élénk tésaréislrs számítva, rémijük, bogi vállalatuukát a tökély legmagasabb fokáig emeihe»jük és tisafelettsl kériák hazat Melasmi becses pártfogóit, bogy minket> hnih* váUalainsk előmozdításában tehetségük •zerint püH logolni szíveskedjenek^ kt ' F [ • ("■' r ' Tisztelettel a 90 sáBsf ISI ^iMtjilgi h HMmU" itá H MmM> M> <■> ni t Van szerrnesénk a nagyérdemű közönségnek h. tudomására bozni. hogy di-val- e» kesmúáru üzletünkhöz mindennemű legjobb fajtájú dúslartabuu raktárát csatoltuk, valaminthogy >l<<ntkiü, /»^awra. ralottMw stb. lógunk tartani. Továbbá (elemesen meftingwiíihUollífk szónveffra kfárutikat kaphatok nálunk futAiiSny^k 26 krtól fölfelé a legfinomabbak ugy valarniut bogy nagy választékkal tartunk bmtmmia. CzégÜnknek 23 év óta előbyösen ismert szolidsága kezeskedik jó és pontos szolgála tért. Szíves megrendeléseket kérnrk mély tiszteletid Eisinger Henrik utóda' Kelkérjük a vidékünkben t. szabómester urukat; bogy lehjelöleg még e hó folyamában czimeiket tadassák velünk, bogy mm'^mffmmknt elkkldhessük nékik. 197 3-3 Xsfjf Knitsá* osttra azálULva MyaeaaisU Vmtkd ^alő^ laflalajdsassaál Nagy