* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 15.07 MB | |
| 2010-05-26 15:33:21 | |
 | |||||||
Nyilvános  940 | 2825 | Zala 1885 szeptember | Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 36. szám. Nafly-Kftni'gaft, 1885. aeeptember 6-án. XII. évfolyam wft«É aiaiü fchOmter. ■ mifcli—1| léiáfcii ii t Slm laliltes bvdafc «ak M lw> hM al ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A ZaUmegyei ftgyvftdegylei, a Nagj Raniz»ai- és DéixtUi takarékpénztárak, BaakefyesAlrt. as A Isá-muraközi takarékpénztár r ess véay társaság és önsegély ió azAvetk. hívstaloi közlönye. Megjelenik Nngy-Knnits<* n heten kint egy*zer : Vasrirnnp. ■LÖrtBTiN ÁtAK: Ifin tvra-Vtt éna mu«étiw 6 frt - k* Arraréu • agy«b kir«UÍM Mri<il Vtk M ki Uij^á^w kW 101 «Hg I frt. mnfrl bIiíh «élrt 1, kr Nyitttér Htitwra tO kr. Színház. A legkflaqlefcbi nponéjn Manl-ják ■Hiihássá a Starta»-vendéglő nagytermét; Miklésey lámilsU már a hé 12-fn megkeadi benne előadásait. Még filihlayitor magyar min társulat jött városunkba, sohasem mabuvtottnk el, aat ssivönk melegé-bői ftdvöeölní a a kAsönségnek kivá léan jéakaré figyelmébe ajánlani. Nemesek figyelmébe. hanem lelkes pártfogésába. Igen nehéa sora Tan a vidék) sainigeagaténak; ha kis társulaté van, nem pártolják, mert »nem felel mef as igényeknek*, - ha pe dig nagy a társnlata. akkor meg a kötöttség pártoláea aebogjr sem (elei meg a direktor igenjeinek Mert negyven-ötven embert fiaetni — éa n&e-ikat igen tisslességessn fiaetni — nem valami csekély dolog ma, midőn va UmtrevsIA vidéki primadonna 120—150 Irt havi gásaire tart igényt A tetnháalátogatásBftl meg ugy van a publikum, hogy ennek köluége a feleslege* kiadások kösé saámitfdván, mindenki szerei i emlegetni a sefik időket, melyek nem engedik, bogy erre is telték Ea aa okoskodás pedig nem csak a kétes remények kai ér k eső múzsa dissbisr ssompontjábdl nem állhat meg. r.pen aaen a ponton sarkallik a hely* telensége, hogy a ssinháslátogatáa költsége feleslege* kiadás volna. Nem •**• "bad annak tekinteni. A műveltségi igények épen olyan setlkségesaé tanaik a sainbáa látogatását, mint akár pl. a birlapdvasáat, 0«akhogy mig ea utóbbinak kAltaégét agy seeretik és stok-ták elkerülni, hegy olvasnak de nem járatnak újságot, — a sainbáaat c*ak ugy kliet élveim, csak ury lehet belőle míveiődiii és tanulni, ha odajár as embsr. A legutébb nálonk volt nhnir salainak, Sághy Z«igm>nd asintársu Imának, nem voltak itt rose nspjai. Pedig ss a társulat a vidékiek köat sem ekőrangu a ámbár nem mond beié épen rosanak. de tag)ai kOafll egy sem emelkedett feltil a legango rubb köaépsserüségen. Hogy mégis jó dolga volt a társulatnak, annak két okát mernénk adni Elfaör, hngy Sághy eltalálta aa alkalmas időt as idejövetelre éa másodssor, hogy a uub bkomnak ssmhásbajárö kedve is loko aódott utábbi időben Miklóssy jelenlegi ssintársulatát nem ismevjflk, nem járt még nálunk. De Miklóssy a renommirt ssinigssgs-tók kösé tartosik és ahol volt, ott el iemerŐleg nyílatkoatak róla és sxiné saeirő), kik köeött a vidéki Thalia egy-egy valóban jelesebb pap/át éa papnőjét találjuk Bepertoire-ja is jó, — e tekintetben tebát nincsen semmi, ami a köeönaéget a társulat pártolásától vissaa tart hatná — Aa időpont, melyben láiklóasyék játasanak, stin tén a lehető legalkalmasabb MegsaQnt már a nyár melege, hasatértek a för dőaők éa nyaralók s még nem kesdŐ-dött meg a tél sord időjárása, mely sokssor kellemetlenné fcessi a ssinhás bemenetelt És ami a másik körülményt, a asinháalátogatán kedvet, illeti : erre nésve aemmi okunk föltenni, bogy oaökkent volna, sőt —» a haladás törvénye sserint — ennek is meg kellett nagyobbodnia Miklóasyék kilátásai e sserint nem kedveaŐtlenek * mi ugy aa ő érdekűkben, mint városi köiönségttnk jó hirneve érdekében tisata asivből kívánjuk, bogy a jó kilátáeok a legjobb mértékben megvalósuljanak. Nem mulass!hatjuk el asonban est as alkalmat hogy még egy óhajtásunknak kifejezést ne adjunk: annak as óhajnak, vajba mielőbb állandó tli»m ctatmka lenne a magyar uin-mücéttelnek Nafrpkanisián. A jelenlegi állapot egyaránt ter ben ugy a színigazgatóra mint a sönaégre nésve. Amannak havonkint 300 foniitjáha kerül egyedfii a helyiség — aránylag horribilis öaaseg és ssinte csoda, hogy akad direktor, aki akkora helyiségbér mellett még csak vállalkoani is mer ss idejövetelre. A köaönaég pedig — kivált telt básmel lett — iffeu kényelmetlenül érd magát a fülledt levegőjű teremben és sokat épen e terem atmoszférája tart visssa a wánháslé tngatáetóL As állandó saiuháa szükségességét I immár belátta a városi tanács is és a tavalyi decsemberi köagyfllésen elfő* gadtatta a képviselőtestülettel aa évi 1000 frt fölvételét a költségvetés kiadási rovstába saínhásalap étimén; SŐt áainhási bizottságot is választott a képviselőtestület, de tudtunkkal aaóta megint egy lépés sem történt ss ügy tovább éríelénére Igen le volnánk kötelesre, ha akár a unáo*, akár a meg-válsastott sainhési biaottság e tekintetben némi IcIvilágositáM 1 Rsolgálns nekünk, bogy e felvilágoeitáat tovább adhatnánk a kösönségnek. A vidéki birlapszerfceutfik: á üipsíJMÉí határozatai 1. A vidéki hirlspbssrkesstök és kiadók Sffyesülete megalakul és alapszabályainak kidolgonásAra kiküldi a következő, tizenkét-tagu bizottságot: Roboz István, V&rady Gábor, dr.Tassy Pál, dr. Holló Lajos, Ardéayi Dezső, Varga Lajos, Ertdi Dániel, Kompollhy Tivadar. Martoofy Márton, Nagy Sándor, llóos Zsigmond, Farksa Imre. S. A vidéki birlspszerkentök és kiadók egyeÁlele lehetőleg szoros kapcsolatba hosaadó a fővárosi hírlapírói és kisdó körökkel '3. A kongresszus sz slakitandó egye-sütyiet a sssbsd egyesülés, elvérs kivénja lefektetni s utasítja a biaottskgot, hogy mon-kákUsit ez irányban rezes*. 4. A kongresszus ss alakítandó nyug-dij-egyesület kérdése teleti napireodrs tér és pedig tekuststlsi srrs» bogy s vidéki hírlapírók egy sUr leanálló egyesületbe beléphetnek, felhívjs s kongresszus s ridéift Ur-lspirók figyelmét sz egyesületbe való belépésre, egyúttal s vidéki péazintésetekst megkeresni rendeli, bogy a magyar hirisp-írók országos nyugdíjintézetét s fővárosi pénsintézetekbez méri srányban támogassák. 5. A kongresszus eUogsd»s Sztaréayi József indih Anyának 1 pontját, mely szerint a biHapkézbeóMaldíj eltörlése kérelmezendő és s 3. poolot, mely szerint s mellékleteknél s régi djjsssbá*. tUO példány után 40 kr., léptetlessék éleibe. 6. A kongresszus megkeresi s postaigazgatóságot oly intézkedések szíves megtétel* végett, | hogy s hirispok száUitáss ezentúl nsgyobb gonddal eszközöltessék. 7. A kongresszus megkeresni reodeli s kósmunks és közlekedésügyi minisztert as iránt, bogy s cserepéldányok után s szállítási díj eltöröltessék illetve ezek díjmentes szállításé megengedtessék. Ht A kongresszusi jegysökfayvek ki-nyomtatandók s as ősazss magrsrországi lapoknak megküldendők. 9. A kongressrut egyhsngu>ag elhs-tárassa, hogy a hirdetési bélyeg eltörlése, esetleg leszállítása iránt s pénzügyminiszter s szervező bizottság által kérvén yilsg kerestessék meg, mely kérvényben felsorolsadók a pénzügyi hatóságok eljárása elleni egyéb psnassok is és felkérendő s miniszter, hogy amennyiben s hirdetési bélyeget nem törölné el egészen, az eljárást egységesen szabályosza. 10. A kongresszus s hirdetési ügy mikénti sssbáJyosásának megállapítását s szervező bizottságra bixzs s esetleg egy központi hirdetési iroda felállítását, vagy a megoldás egyéb módját az alapszabályokba kívánja beleillesztstni. 11. A .kongresszus a fővárost és vidéki ssjtó között való barátságos és jó viszony ápolását és fentartását óhsjtsndónsk tartja. 12. Bényei Istvánnak, s magyar szi-oé*zegyes&let i gssgalójának#átiratat a vidéki Xólxczsl. Emlék. y Ui dUg mji as 4ft vigfik láss tk nihil a. Isgj k*y*k «tr» és; ák SS MaSsá » MM W|t* Hfcdort, KH Mm ftásjr M MS mprti Ist y>|ml fesll; • MraSss vsa suliul á llibétul tsi Ml s WW; Tlsé»ffe«sskM na smS s Mrim, á kwMM álséillMM |i|}«Ur. a^Mgsi. áSaési S yiHI vétst. — Um Mkksl s M£ ■■■IÜj iém; SSMUM fclHMl. MáSMM tsÜlsL, — linm ter* • Hg j staű| snHm. b sas lajt m sjpétaMk tak Hnp bma m ss MT^* issmqh. üaar "asly *i|MMin MS Ü^ailÉS mmUmé ms a kais Mylal. SMgjpiiJh s ^MshÉSss. —• A laaifiáls Mi ás mm érts^ — ás &Sm mi§t*. isMaá ht WL ám sss no flfeij pmmm s s n W>M AagpSsá Ha át mMNs siwí A asép. sariM M«Sr. m Wa ja na htaft eü swR fia—sr hüWj WmHIms Iwt Bécti Itvél. i éj ÉSsnáá, ariat a veiéi Ifea' ásta** as; Já k B I lP reményt merítve ebből egy jobb jövőre, mint jd volna esea sixomát as öröm és elvesetek közepette is msri előtt tartani és nem korlátlanul engedni át msgunkst as élvek csábiéinak, mert küsz semmit sem él-▼esünk büntetlenül s a fenti sxioms sserint mindennek változnia ksU De sseretném ismerni szt as iQu embert, ki sz élvezetek közepette oly bölcsel-k«*d<S4sl foglalkoznék, é* a majdan bekö-vetkező váütnzástót félve, már előre vonakodnék ss öröm kelyhét fenékig üríteni. A sért tehát megbot sájtbstö, hogy én, ki egy kissé vígabb fából vagyok faragva, kal-tenleutgebeni tsrtóskodásoM slstt as élvek és örömsknsk tárt sjtókon engedtem bevonulást keblembe. Ok mily édes élveset is ss, oly egészen világ- és önle-edtem átengedni magunkat egy nemes érzéc, egy szép gondolatnak, főleg aa ssep, idylhkus vidéken, s ter-mésasi viruló ölén. minden mi környez, ily érsésra int. De nsicmk a «fv, hsnem a kedély, a nettsm ás elég (áfMoysgot lelt a kn|i»lsalgslisalJláw<w<ibsw. mely kedéljes-»é|, kedvesség/és Iramon illeiöisg s'li|é|-kényeaietetteMi igéteknek is l>ö önértékben •nsflelelt. Persas, bogy mindez élvezet c*ák íüaÖákMB vok, mert sma szép eszményi kör fekmstoit, asra társaság a szélrózsa minden irányába statuson, némelyek mar hsa, mémiI asspeli lelkesedésből Pestre (be fó Isu volna as WóáNakksl tartsál^a nyár is mar bórsut int ~ és tafa kéirssbiió peresei sün a kan* ébredés bánstos aanjai kö-vtk—isk. Dfea bús, nsak as smlllissi és ív balveey Mnyeval bevitagiton kadM;* ikae aem helyes támsactikket irni, de Ijái sisss s< ke sksrom váltsál. Bécsi levélre saAg sUrstaiBs tárgyat is ashés mast találni. smwí a Músoa monehnn iipaá wá$ Mélyen. A tabB tueser és a még taáaa követkevik «Mééki ks^etyoábsn, nysrslókbaa éa lAidlábü «ÉI ta snyha évad na^ait; mig mások távgyaloglás, utazás, óriási begyek megmászása és s sport egyéb nemei gyakorlásában élvesik s ssttnidök kellemeit. Bécs tehát még nincs honn! csak azok kik hivatal, ftzlet és lioglslkozásü ml fogva ide vannak kötve, képezik most Bécs zömét. A meglehetős nagyssámban itt fdőző kéjutazók persze ezt nem képesek megítélni, mert ss utczák és sétányok elég nepesek; a sftrgé*. forgás tainden&tt ■ felég zsjos; Bers nagyszerű látványosságai kiép, kincs ujfltár, museum, gy&jtetnények mint) nyitvak s ,igy I az idegen csodáljs. hogy lehel i'y ssjo^éíri közepette holt saisonról szólni. Aauabsa mi bécsiek, kik egé*x éven á^ itt vagrunk es I az Itteaf életet ismeijftk, tudjuk, hogy s hauts ssisoni s (ársa«ág képezi, bogy altnak a társaság sdjs meg jellegét A »rmgk meiy óriási huanunágs. pompás palotasorSi, |ax ép fészet és nobrászw legremekebb ■Qvei, fényei kirakata! é* egy éh nagyssarft-négei által elragadtatásig meglepi ss idegent, Mst hidegen hegy bennünket, mert mi lud-t, bogy csak skkor nsatrasift a »rlng* a szép óssi és téli délutánokon Bées elitje tart itt oorsot; ha a nzélss iárdán eserayi sssr e-egsns hölgr és in >.stál elenk csevegés és nevtíéM, img a iardja tnetletU tanotok közölt ügető lógatok éamég lanyessbb bennülök emelik a aisgy- Wősé^ét és étanknégéL A szinhátak nagyobb réssé is még szünetel; csak asmpsrs ad másod- s hsr-iaadraagaelőadásokat, ^leginkábbasidsge-nsk tiaitsisiai s. A srisdsai iphljés ssnaba-ton kssdie meg alöadásajt m régi opersttsi. A többi mussatsmplmnok rsájje a hó hlsa-péé vagy végén fogfák megnyílni kspsikat a mOsrunjes pubUkam száMlta, Bsébb és nemesebb elveset hiányában NÉÉI be katt érnünk most lasekkal a kal-léasaéykkgl. mlkr Béo* jelenleg avajtssi képes. Cssk himba mogs jeUegs, s élénk & színezete miatt legelső helyen megemlítést érdemel ss u| rstbhsus előtti téren hetenként bárom delutánoo tartatni szokott katons-zenekari hangverseny. A ki e isret ismeri, slképsslbeti, bogy hány ezer ember kr Ht meg és e ter valóben legvégső pontjáig megtelik közönséggel. Mint minden nyilvános és ingyenes mulatságnál, ugy itt is nsgyon vegyes közönség van; .de ép ez s4ja meg ezen népkonczertek igazi jellegét, mert sug a reoekart mindmiféle gyanús k&lsejö egyének, továbbá welede és gyermekek veszik beménzkMvs körüKaddig nsgyobb távolságban s legtisstesnegessbli polgári közönség, n kössti,vSMsrésssfc lakóé, gyönyörű ssép lánykák, elegén* fiatalemberek továbbá a társadalom hatalmasai, s liszt urak, járnak élénk beszélgetős kőzi uürü sorokban fel és alá. A zenekar csakis népassrU operetteket, népdalokét, keriogő|et és indulókét játszik,nem csoda tehát, hóé a köaönaég mindsa ssas-darabén oly óriási tspsssl fizet, begy essa tapsok döntő ereje sieti s rathbssa tornyai ledüléssel fenyegetnek. Mintán e hangverseny máT 7 érakor ségsi ér, ugy amujftnk ál még egy kissé s »Volksgarienbe,« msly s rstbhsus szomszédságában vsa. Itt cask azután kesdődik ss élet; mert mig sstig cssk prósbi levegőfalók, sörön kötözgető, de még sftrObbsn trécselő mamák, aaiv leánykák, orr- csipesze* gonveraanisk népesítik be a Vo)k*gar-isn utalt, sédig este 7 órst atáa vssai emk fel a kart rendeltetésének lellegét, A belvárosi üzletekben slkslmszétt segédek, írnokok ; a női anionokban allshnsytl probir-msmseilek és grtrettek Mi |rihsatt ki msgnkst a nsp fársdalmsi atáa. Mindetek itt keresnek kárpádáK egész nspí u.unkáboz bilincselt élettoődftikérL Azért a megboasrkedéa a manka e két .nembeli táljai kősőtt nagyoa gyorssá tWénik ; as esi hqmályá tma msg >»l sem látva igy^ÉlL már » míaÉini pártolása iránt • közgyűlés helyes- li Howako Sándor indítványát i ■t|tr késmevalfléési egyesü'etek pártoláas és a mm ni|fir nyelvű lapok haza-ftas irányira oéz»e t ta^piiH helyeslőiig iudumáiul Tftwi. 14 Móca Zsigmond és társai inditvá-■fii • magyar u tótörvénynek Fiaméba leendő babostlala iránt a kongreaazo* elfogadja ás utasítja a végrehajtó bizotfságot. hogy ez irányban felierjesztést intézzen a minisztériumhoz: lö. Dr Baogba Sándor indítványát, mely szerint a kaucziókérdése akként volna szabályozandó, hogy minden lap köteleztet- I néfc kauezíó, és pedig annyi* 1000 Irt letételére, a hányszor egy heten a lap meg-jelenik; továbbá , 16. Dr. Holló Lajos indítványát, hogy a ptíliükai kérdések azorosabbau kórvona- i loztascanak és egyöntetű naabáljokbs foglaltassanak; a kongre«azu« eHógadja és ez irányban felterjesztést lesz a végrehajtó . bizotttfág által a minisztériumhoz. 17. A kongresszus Németh Ferencz , indítványát, mely szerint magyar hirlap.«zer-kesztö caak magyar állampolgár lehessen. 1 elfogadja, ellenben Ardényi Dezsőnek a j kvaliftkáczióra voralkozó egyéb indítványait a kongrerssn* nem fogadj* al. A hirdetési belyeg ügyéhez ; A vidéki hirlspszerkesztők kongresszu- j sán Porubszki ur, a Rmanyói Híradó szerkeszti iégéaek tagja, felszólalt azjk ellen | a bostantó sikáneriák ellen, melyekkel a bessterosebánysi m. kir. pénzügy igsxgst óság I egészen tűrhetetlenné teszi a hatásköre te- | rületén megjelenő hírlapoknak au.ugy sem I igen kellemes helyzetét. Paeasakodoii arról, hogy a finánczdirekczió nemcsak % hirdetési ás nyílttéri, hanem ss iy>lovtsági rovatban megje rno ás c ak távolról i» hirdet é*-assrfl kftslsmények u>sn ia irgalmatlanul behajtja • 8U kr. bályegdyat. Ennek az eljárásnak s köztudomásra Imisaa nem valauii nagy csodálko/ást kel-len a kongresszuson. Körűibe Ul minden kiadó hasonlóképen van a maga pénzügy igazgstó-aágavsL Sikanéria, vekazatúra, hatalmaskodás, »-4 ennek vannak kitéve lolytonosan ások, akik — többnyire áldozattal - fenntartanak agy nevezetet közmiveUMésí tényezői. Tessék kérem elképzelni magukn «k a követkéző állapotot! Vidéken vagyunk* "Az emberek itt egymással Jó barátságban vagy legalább kózel ismeretségben vannak. Történik agy eljegyzés, esküvő, vagy haláleset. A szerkesztő kote őrségének lartia, erről lapja ajdonsági rovatában megemlékezni Utólag meg jön a finánca és minden ilyen htr után szed go-gn kr bélyegdljst. iirímek, HM aserslmesek. A közős sors »e-nette oktt Össze. A$ utolsó évek óla már a müveit etem Is képviselve van itl; mert a mdak^détria áa a hussárkassárnya közelében levén, Apolló ás Mars Ujai megirigyelték Meteor papjai dicsőségét, azért ezekkel harrxra kelve, bi* kiszorítják Ókat Ósiogu aaeuiétyttk-hői. Fsrsse hogy a kis grisett jobb szereti a kétszínű kaidos urat. a saniimentslm mamaaU a bársonykabstus és aagybajn mfi-vésst^mint s nsgyárak ás terhek emeléaébcn meghajlott Pnttaalaodoni, vagy az íróasztal mögöti neggörnyfdt könyvelőt. így lett a •Yolkfgarten* a szerein esek inenheíye és nem bácsi ilju az, ki ennyi vagy aunyadik uaref mének történetét nem a Votkagsrten árnyak fái alatt csendes nyári esten kötött ismeretségből tani kr Efétsmás kepét nyqjta »IUntí* légibb ráaséa lek vő »büd«prrk*. Ez a nyáron ál a városhs szorult eütepnbtikum aetsbelye. Msfsanmfii katonák, htvalaiookok ét mások, kik a nyarának Bécsben kényszerültek ma raáai. itt végzik vétáikat és tarjuk találkáikat A •Guraa <». itt a s^hknétsasbb MMfyek ás még wstfb toUettak kirakata. De van azért a . Stad'parinak • is agy n*ve*ete*»ére, némileg a •Voíkapsriaahée* hasonlóvá ismL Ugyanis m% ott a könnyű kadaltü fcflmág áhk* a msríjmn ottiráa. a Sumt-Mfibs a gsittapabh. de azért a leányaik (jUjilH sasál gondosabb mamák vaamik najv mms'Ükat arénára s nem egpaer lórténifc, hogy agyik vagy máHk gavallér fl|gf«wasags«si M M IMI km*-NtoHÜ Hátra volna még a kéertak Isfkaavai- áa IrgiategMoltshb setahmyarfti, a hémá •áf étéi « igaai kfcs|am«jmál «s h« kapáról, á ► Fráter* rU, int, 4a aam wkmm* a mivas épi lársla é? taajtoa tpM|he eaaai» asart láMft WMi s iM - tyami Mft kit Avagy: léág egy kflgség. A pap, jffyiO, vagy tanító megható módon írjaj la a, Mf7 asereoc«éilen<tá|et, apellálva ap emberek kónyórflleteaaágére, hogy a nyamorollakon kegyes adományokkal segítsenek. A szerkesztő természetesen a legnagyobb.<etózé-kanynéggel ad helyi lapjában a nemésezélu (elbiv ásnak, utóbb meg jón a finánca és |' megvámolja • 30 kr. bélyegdíj erejéig. Felel*bezni pedig ngyannaak : hiába i lelebbezel a m. kir. pénzügyi bírósághoz. I Imé.e. tekintetben legújabban (l$85. márcz l'áf -"^7296(884. az.) hozott »elvi jélantó* *ég0 határozata.« • A hírlapoknak nemcsak hirdetményi terében megjelent, hanem azok nyílt terében vagy bármi más rovata alatt közzétett magán-, továbbá az árverési, vagy egyébb, a magán telek érdekében bíróságok által kftzólt lurdeitnéayek nián a hmjetményi bétyegille-ták fizetendő.* * Tehát nemcsak a hirdetményt VáTeu; hanem bármi rovatban közzétett ntaginbir-detmény ntán bélyegilleték. — Némaokára ugy leszünk, hogy vezárcsikkeu és t^cczán kivöl egyebet nem lógunk a lapban hozhatni, mert a végzet utjai és a finánc/, bölcsesége . kiszámithatlanok és ki tudja, vajon a m. kir. pénzQgytgazgatóságoknak nem méltóztatik-e egy betörésről, rablógyilkosságról sth. szóló hírt is magáphirdetménynék tekinteni Kongreaszusi végrehajtó bizottság, jöjjön el a la országúd! A mayyar^áy üjye Légradon. .fí/wfri MátyAs lí^rádi rorrt ^kéith plébános urt/il a következő sorokat vtttsQk; Tekinteteo Szerkraztö ur! A Zalai Közlöny folyó évi 31-dik »/á-mábsn egy légrádi polgár, vagy ha ugy teia/ik Szilvágyi Gyula ev. lelkésa.oty köa-leniényi mondóit el a nagy világnak a légrádi rom. kath templomról, b»gy Olt magyar szónoklat ritkán tartank. Fjten állitasa légitől kapott, mit nem lehet máimak qaali* fikáini, mint malitiának. Jó barátaim es ismvrőseimuek tudnira-ára hozom, hogy •én Ib75>ben jővén 1/égrndra, minden második vssáraap magyar szent beasédet tartottam : ennek ratioja. mert az öregek a borválság mellett kardoskodtak, c*ak ezek •>lbalálozá«a után honiam be s minden következő vasár-napi beszedet, tehát egy vasárnap magyar, mas vasárnap horvát voll eddig a szent beszéd. — Es ez igy lesz mig a fiatalság (öl nem nf>; erre pedig neveljüik a fiatabágot lrm|iínmban éa ÍMkolálmn Példa: Mélióeá. os (íavyáties Ferencz pD? j»ök úr I^égrádon bér* ttiáit mull hó augusztus ; niietőit szent ténykedését megkezdene volna, templomiján az e}ész nép előtt kívánsága szerint a fiatalság a bit eien eíből hittanból ki voll kár* dezve; de hát milyen nyelven ? nem horvát - h"aiúm magyar nyelven. Ennek az oroszlánrészét Szilvágyi ev. lelkész ur bizonyára f, nrm lógja magának vindikálni, hanem anrak log]a Ítélni a nagy közönséggel, a kft illet. ' |K Olönl en Szilvágyi ti. lelkész urnák szívből tsnácsolom. jbbbai cselekszik, ba a maga báss elölt ►eper és le avatkozzék a kstnollkns C|yekbe, a hol ugy lem oom* pet etuu Honfiúi tisztelettel. Varazsd^Topliczán 18S5. szeptember 1. (í adó Mátyás légrádi rom. kath. plébános. • ,A. magunk részéről s plébános ur Niraihos még azt a megjegyzést fQzzük, hogy ni már több izbenés n*indigörömest ragadtak meg sz alkalmat, Gado ur hazafiassá gát, mely a maga nemében Muraközben — Itjdakmi — minia 1 tebér hollót képez,' laljes mértékben elismerni. Valaarintbofy a magyar nemaeti ügy érdekében teljes/ eris-inerésael és hálával vagyank síért a baza-fia* la'nykadáaari, meáyei Uadd plébá-hoa ur l^grádon Miejl s melytől a Mura-káa e nagy és ntpes a<ezőtárójának teljes megmsgyarosodása várható. Jogos önérzet nyilatkozik tehát '6adó ur soraiból; mi IcMaen értjük es méltányoljak e nyilatkozatni! A haiaftaaaágot nem hála éa dicséret lepton gyakoroljuk.-r-deíájmidőaetiso»crés helyett megtámadtstáslan réaamilftnk. A szerk. Különféléd. — áag«Mldk! tlgsl #• mp. lemler eM aftpjal at 0»z kezdetével eg|fiit ty éknkkégei hostak városunkba Ksaésas kasd ajra agyftil lenni Aa mm-nyok haaa jfttml rranraanshadMl, Szháca rél és Tnrmáiil, a M»k Makaaamg^iaa bél, IcnliigÉflI, jTiáij és Tirol viasuaadta K»mitf<|pak, ami Kanizsáé a at aa egypár aki apg nines itthnc, szintén meglő, mire mbgny&k a azinház, A nagyokéval együtt végé snkadt a kicsinyek vafcáciiííjának is.'Az említett napokon sürö csoportokban- láttuk a vidéki múzsa-esemetéket, « gondos papák és mamák kíséretében véddorülai ladratásrs és könyvkereskedésbe 1 most már a f^ndes időben —^ iskolában menet s onnan jövet — ellepnek utczákat éa jiereket, habár társalgásuk még nem Olyan vidám, mint.' a milyen később lesz. Még nagyon eszükbeb vannak a vakácslói raminfucseocziák. pe igy vannak a nagyok is. jAz itteni rzéj és por közepette kellemesen melankolikus a visszaemlékezés nyári buen netiro árnyas, nyngodl idiiljéra a a curaakinok átmuMÍérala lenge álomködkép gyanánt iQnit léi a hivatal éa Üzlethelyiség poros ,letegffr-jében. Sok erőt, mánkaked-vet és kitartást kívánunk valamt-uuyinek a — . jövő vakácsióig. — A E»l»l Kéal émj .J«bb Keiu-f ugyancsak elvetette a sulykot a nevezeti újság mull szombati tárcsájában. Különben talán tévedtünk az elnevezésben és a »szellemes<tárcsa irója az önetoevezést nem annyira a Z. K.-höz való viszonyára, mini inkább Szent István király dicsőségé szent jobb kaaére vonalkostalja. Ismerve a Jobb Kés-ben felhalmozott szerénységet, mi csodáiélost sem találnánk ebben — Aa emiitelt tárcsábán (es is amolyan tárcza a non tarczendo) hosszan és bőven vsn leírva a »fényes Szént-István Ünnepély* melyet ez évben suttyomban rendezett ama dicsőséges Jobb Kés, amely különben sz ünnepélyt rendezni akaró najry bizpiLság ülésén igen élénken, sőt ;— Arany János- exitátnmokkal lüazerezve, -4 szónokolt az ünnepély — ellen. Szent-István előtti napon azután hirtelenül összeült a Jobb Kéz Hemete (iézaés Vucskics János urakkal és másnap reggel (élőles plakátokon olvasható voti utczaraerte, hogy ők hárman s város társadalma nevében rendeznek Szent-István ünnepélyt. A tervezett nagy ünnepély és nsgy bankéit hajótörést szenvedett s közfcség reszvetlenxégén. Dgylát-ázott sz ideu nem leenden semmi. Berniünket s közönyösség elkedvetleniteil,sbss közönség nem akart magának ünnepélyt rendezni; •mi nem tartóitok magunkat hivatm-tiknak arra, hogy nálánál jobban gon< o«-kodjunk róla. Nem ugy a Jobb Kés, aki atlól- felt, bújj elszalsBStódik az alkalom a harmad éves »óda« hannadazori elaza-valására. Csináltak léhát a Z'.ldfa kertien olyan SUeot István-ánnepélyt, mely épen cmül a dissea(?) kósőnáég előtt elmondott »szavalatok« állal különbözött a Zoldla kert ben | reudeztetiíi szokott többi 30 és 4t) kratezáros mulatságoktól, i— Mi est az »lini*epélY «-i nem lartotluk méltónak sem eiödeihezl sem a nagy n«p jeleutőMé géhez a még. kevéabbé lartotluk belvesnek a «rendezők* snttyomsserfi eljárását. Ez okokból előre eibalárostnk, bogv erről a Sst-lsiván napián rendeset! mtlatságrül nem veszünk jtodomást. Nem is voltunk olt. j nem is epriékéztüuk meg róla egy betűvel rem. Ha irtunlc volna, Őszintéknek kellett volna lennünk! *, a vélemény sehogy sem lelt volna sem hiaelgö, sem kedveső jp Szí.-Ist ván nspfa emlékébe nem akartunk bántó disszonanciát] JieKerni. A ionban amit mi óvaioosn e kerültünk, attól nem riadt vissza , i Z. K. Jobb Keze. Nem tudta megírni ' önmegéljenaztélését elég hsngocan lóUmliiö lórczaiudösiiáiját snnélküji, hogy lapunknak a nyilvánosság előtt szemrébányásl ne tegyen | azért, hogy a maga részéről az ö ünnepélyö- | két. agyonhallgatta. — No» tehát, itt vannak az okok, miért hallgaiiunk. Ami pedig azt I illeti, amit a Jjobb Kés aainién állit, hogy ott látta a Zala szerkesztőségének egy tagját a rendezőség azabadjégyévei, — ez egy-szerűen nem jga*, A Zala szerkeaztősege nek két tagja ian: Varga Lajos és Ksrkas j Imre. Egyik >«m voll ott;ezek közül. Ha a ; Jobb Kez mégis látia valamelyikei, es leg-feljebb a Vei bás-féle görögtűz, vagy az ön- j dicsőség káprjkzatáaak |it0lyáaa leheteti. Ámbár kénytéleoek vagyunk megengedni azt lehélős&et'[ is, bngy az frmányoa Becker bűvész] akt szintim emelte az ünnepély díszét, yáTázsoiia óda valamelyikünket, tudtunkon n akaratunkon kívül. — B>j«|)>és Galsri ünimann Lázár, a Gutmann S. H nagykanizsai hírneves czég tagja, e bó 3-án tartotta eljegyzését Zala béren Kileín Lipót ottani nagy-biftokos leányával, Róza kisasssonynyal A kötendő örök Irjgyéj' kieérje ián ós boldogság f — K»hái4 Mándák Oyala Sáodor. a Megváltóhoz uaimimi nagykanisssi gyógyszertár tukjdorjoss^ a muftbó 24-éc tartotta esküvőjét Lodbrégban Wáchter Etelka kisasssonynyal, öav. Wicbtérné Júlia swzoriy indhrégi nagy bérié bájos fiatal leányával A saépilrigfet kisé^e as egáldását | 4- Msláfnia. Sehrott József os. éa kir.1 ^hadnagy a helyben áHamá osó 48, gyslogés miben, hasssú és aÉlyos aienvgááa után a hé b-én|Mggnl alhteyi. Iga* mftveii és hti*évaltsé0 tsos voü shedwrsge*; gfógytthaiten rtel'baj vitte a ^rbs Béke ÍSf SPííf ^LliSE HlkMny «|«lá szrnigasgmóa következő előzetes sstAházi yUmtést bocsátotta ki: Van szareacsém tudatni H.-Ksmssa város a. é közönségével, miszerint jól szer vezett 31 tagból álló dráma, népszínmű j és operatta társulatommal és 8 taghói álló I renekarammal előadásaim sorozatát f. é. szeptember 12-én a »Szarvss« vendéglő | nagy lemében 'magkesdanl TársuUlom személyMte: Peterdyné Orosz! Georgette, Szépligeti tíilda^ Borosné Anna operetté éa népsainmü énekesek. Szombatfalvi Anna. dráaaai, szende, társalgási szerepekre, Szirmsy Józefin naiv és társalgási szerepekre Holló-syné Gáál Irén, anya szerepekre. K. Molnár Gizella komika. Móóriné Piroska, Azary Ilon, Kovácsics Kornélia, Taatosejná Mari, | Szabó Boriska, lmrey Klementin kardalnoknők és segédszinésznők. Mtldósy Gyula, igazgató, bős sps szerepekre. Mindoky Béls, bős sserelmes és jellem (rendező) Csatár GyŐsé, operetté bariton és népssinmA énekes. SzsImlLry Károly, booviváat éa jeiiemszbrepekre. Nsgy Pista operai te tenor. Móóry Sándor opereUe lbuffó "irmáaső). Sziklai Mikt4s, opératte komikus Báaysy János, kedélyes apa, (ügyelő.) Kelemen Imre operette segéd énekes Sió Feraocz szanlmes Lányi Ernő. karnagy H zenésszel. Sgánthó Lajos, pedant komikus. Boross £odre, másod szerelmes. Vágó István, Szabó Lajos, Makray Dénes, Kovács Sándor, iQ Miklósv Gyula, ' Miklósv Gábor segédminéssak és kardalnokok, lantosa y Ferencz, ruha tárnok Babarcsy András, kellékes és szinlaposztó. Előadandó azinmüvek: Denise, Vasgyáros, Egy katona története. Egy asszony történele, Fromont és Risler, Sabin nők elrablása, Mőemancipatio, Bukow a székelyek hóhéra, FabriCius leánya, — Egy magyar nábob — ■tb. Népszínművek: Árendás Zsidó, Búzavirág — Egy huszár káplár — Csicsóné, Dobó Katlcza — Mátyás Diák — A senki fia — saib. Operettek; Rijjyan Winkle, Otdóg a földön, Eleven ördög, Odvöske, Nap és hoid, Vsrázshegedü, Szerelmi bájttal, Komé vilii harangok, Bocacctó sat. — Előre,isj>istosifhatom a n. é. közönséget, bogy ezen ssinmü-vek és operettek a lehető legjobb előadás: ban és díszes kiállítással kerüloek színre — de miután ilyen elsőrendű nggy társulat, csak akkor működhetik terv szerint, a n. é. közönség megelégedésere — ha anyagi ezis-tentiája némileg bistoaitvs van, — egy előleges 16 előadásra lejedö bérlelet nvitok, következő, lehető legolcsóbb árak, mellett: Támlásasék .2 Irt., körték 10 Irt., zártszék 8 ínjával — Ezen l<ériet e«*közlé*erel S/ánthó Lajos nrat társnlstom titkárát bíztam meg — ki is személyesen teendi tiszteletét — A legnagyobb bizalommal jövök e mflpárloláaáról hírneves közönség körébe és mély alázattal kérem: részesítsenek azon pártfogásban, melyben már — buszonhárom eves szinigazgatásom alatt — hat izben részesít ettek — Kait Nsgy-Kanizsán azpt ember l-én 886 alázatos szolgájuk Miklósy Gyula színigazgató. * Dr. Ncekem léuel nagy-kanizaai orvost, a v4rosi közkórház főorvosát, a most folyó budapesti orvoakoogresz-szus II szakoaztályának lársjegyzőjévé választották meg. -SebcMa hajlék ellen van büntetés a pspiron, s sz ntcsasarkokoa sebesen beforduló kocsisok ellen még keményebb büntetés van, szintén a papíron. De bogy valósággsl nem igen félnek e büntetéstől a nsgy kanizaai kocsisok, erről a legsajnálaiosabb módon vesz tudomást napoqkinf a kanizsai publikum. Utczasarkokou befordulva, meg kapuk aljából kihajtva szinte különös bravúrt akaraak kilejteni a mi Antomadoojaink, nsgy ijedelmére s járó-kelőknek. Ajánljuk as állapotot a rendőrség különös figyelmébe - A Nsgy-ksslusl kegyss-ls* nlté rendi lámhál a»mélyében következő változások lörféntekj: Bersay Elek házfőnök Tatára tétetett nyugalomba; Pap János főgymn, igazgató szegedi háztőoőkké ión; Szeitz Alajos a jövő tanévben ssját kívánatára a tanítástól fólmeuteiett; áthelyeztettek'még: Szánó VHzii Ede Lévára, Molnár Pál Budapestre, Erd*élyi Károly Kecskémétre. A táraház Utoöki tisztére, miként lapuikban említve volt Janky Károly manasrosszigeti házR^ök vállalati meg, kit a kegyesrend főnöke agynital a fő gymnámum igazgnióiávS is kinevesett. Axftre-sedóabejölt tanszékekre Kaszt helyi Endre Veszprémből, Sárhegyi Lajos Léváról Usa Sándor Budapestről, Kovácsik József Kolozsvárról neveztettek ki tjalM Véher Viocsenagy-ka-niszaí azületésü ssenl Ferecz-rendi áídozár ujmiséjét sog 30-án tartotta Nagy Kasüsaáa nagy saáma bivek alOtt s osstolia AMáaái. . Ím alkalommal Plander N. n Fr. r áídozár lélekesaelő beszédét tartott. Délben asá-mos rokon s jóharát nagv láriaágut kápa* rett LaiHagsr Kalamso hisinnftk ar eeaáég-szerető asztalánál \ - A várssl lovéllAr helyisége igen eaélMsert éa dísass átalakítást nyert. A nagy terem fifcó ftHréfa Üveg jókkal lálfatoft al és maaziv aiski ények helyeztettek al benne. A nagyterem s^osstikájs es MN b^etőleg javult. fw" jHJl - • - Usés t bélen a Uorh FMftp némaímczai kovácsmesternél alkalmazásban levő Antal Feranos igsrcisagltl ládájáhól két darab waaygyftrtt, örasassa lü Irt ér-téátau elloptak. A rsadBi.irfg ayodasas g lakd* fiilisinml 11, vln iilii Hr-1 ék etjáhól, máymk lelvama akut több helyen, >»y Nyitrea, füstj énben «tb, kőilim l haavevnsavsstt Bmrask ar itthon elkesé oktatási Ml a tardoeka, ii1»i- áe taral)qiiil kan — 4a tan aeftaiaal kőaal unt | Érti 111 > illilialkeaai és—aCiiapM j - ! IhmnmI még aa kára aa hanti Akik arra laknak, vagy arra járnak, aaok borait boáitokkal gondolnak a jővöre és máris roaésligh olyan miamikat. melyek Hurvilsseat miUósoa vagy akár Paoaia ia megjárnák A Csengery-utczs pedig Kan iasa legssebb utcaája akar lennie,. — VteMl betráaj Vasárnap dél-vitán Wtvth Imre. Plütr Jóssef, Nagy Uezió és Háté Láasló holtrészegen vonaliak át a Király eleaán, botrányos maga viselőtökkel fölháboritvs as égéss, népes, alttá\ As Okai rsndreuissfcö raadőrkiasfsi ís darvas letorkollak és tovább folytatták gerásdálhodásuhnl Most vissgálal folyik sOenők. — Aa Bráéljr«ml magyar kéa mA**IM«il «f;l*t ie«slt#fcom. fd-klváa Nagy Kaautsa város lelke* kösöasé Cihea! A kotoasvárotf alakult Erdélyré*zi agyar köamOvalöM égyesület megkeresést tniásatt Hagy-Kaaizsa varos poigánnestsré kas, valamint a Magyar irodalom és mivé-sest-pertoió sgyesülst elnökségéhez is szirént, bogy as Erdályrésai magyar ktaatvalAéém egyesületet ertölcsi és sayaagi támogatásban réasasitsék. — Áthatva lévén as érde-kait agyestist aeams és bsislss törekvése inek siftkségw vőltáról, sfimtároetak együttesen, bogy (tegy-Keaissa város és vidéke területén gyűjtéseket easköalünk s sa igy sgybsgyllsndo öasséget asKrdélyiássi Magyar közművelődési egyesület részére és rendel ksaésérs fogjuk boosájtsni — Nem kételkedhet Oek abban, bogy Hagy-lfsnisss városának lelkes kŐaóaségs, mely kasslas kötillHÉgisik mindenkor készséggel megfelelni szokott, és attal is meghotsa jósks-ratának áldó gyümölcseit, s kiki tehetsége szerint Ing járalai a köröaeadó gyűjt ötven a magyar nsmisti űgv előmozdításához, aanállogvs bizodalommal lépőnk s t. kősón ség elé, kérvén, hogy a assat igy előmos-diláss dalából filléreikkel járulói szíveskedjenek. Egyesek csekély áldossta, ha aat agy nemzet minden tagié támogatja, — a hess oltára* örök Isaybea rsgyog Nagy Kanbsán, 1K85 évi szeptember hó 3-án Bebóchay György. a. k polgármester. Dr. Férnek Léseié § k. s Magyar irodalom és mivéaset-pártoló sgyesülst elaöke. — A e^klaraysl lak. tlsslté «g)let tíz évi írtinálláss slkslmsból értesítőt adott ki, mely es agyműtét törté-aeiét, annak Ha évesmtködéséf, tagjai névsorát, leltárát atb tartalmaiaa Átolvasva a tftaet érdskss adatalt, ast a meggyőződést merítjük belőle, kegy a taseltás kwnáaas •gye Csáktornyán s lehető legjobb lábon áM — ViMgit 1 epek citmmel aj psedsaogisi folyóirat mdalt meg e hé l«én Hsabedkaa. Szerkesztő Teaes Gusztáv; kiadó 9sékely Simon. Megjelenik a nagy sslastst kivéve, rundén ke t lén és 16 éa. Előfizetési ár félévre I fri f-0 kr, -Ajánljuk aa el folyóiratot a saakfsrftak Igy símébe Csarnok. Bikm t terméizttrajzbiii Be beaáréi téve emHisst s midben, magáiéi énetődik, hegy nem aat as álláspoatot leríjak saem előtt, melyei e tudomány jata kórunkban elfogjál, kancsi régibb hifire térink vhasa, melyben a végy-laa és urméssittsa asm volt még annyira kifejlődve, hogy a tudósok kotstásainsk ssstöseM szolgálk« ái márrésst idegen, ismeretlen otsságek beetess* rég igen sok aebéeségvkksl volt agy bekötve, végre pedig ss. a li akkoriban hitnél hívtak, tiltott* r asahad, eifogeistlsa kmaiást és tüaós sekséfM* bélyegre! t nandsa gnadsike-sást, mely a ssaanrés hai betünel meg nem sfteeett. laaét eredt sátán: kegy en, bqf a taeoasáei aem volt siigradl a aytívásimó Hemigik ilMiglilis, e kipsiluhsa Mya-smdtsk, smfty a legasadálaietebb Edoesa kép. aeméeyeáei Hémae* és ety lényeket lerem-mt, mstysk sgyáhak* asm Mustek, vafy peág eg—ssa mis alskbss tevMak dk üMm aná a veikses és beMlbsMyás SÉMI e 'wmea»e*is>«»s* aifga, tHMt lilás ^kss miit ts >>aá«é|ik vaft sa erti-saárs^ eirlianskra, Maíaaekra is egyéb mesés héayakce, kegy ÜMMsttfk li|silsm ü agynkm mimímárn MUMk SMg, m«áéat ast |MflpÍ Maim essselya Nasl - kik s enaMiMai e nveet smb ss • is mergseésssi, ak Mlüt rsas nmMs ea tgTMMnss. ■■ HÉ iMMMe •er- kai már esek aaéit is, msrt szoros őssse-flggiibw állanak a mOrelödés lőifénslmi vei, máwészt pedig, hogy megmaiámsk, mély akadályokat keBs iegyöeaie es ám-ken asnassk, mig vters oda jaiott, hogy mif —ktljBn e inBimn bódító baboná-Mi, mely ■spksiiályoaoit minden üszts gnaáolkoaást. Dösaőr Is a sárkánynyal lalálkosnnk. Ks as sbŐ helyet loglalja el a mesés ál Istók kőzi. s moods. mely támadását slő ■ősapán mindenütt elterjedt, ha-Hs emk a középkor mögé s már s homályos 6-korbaa k tsrjamtsaék A aárkáavhaa megtestesült s goaoas elv. tar-máiestlölBtli, pokoli srövai vsa Islrekásvs, kérik e világosságot, sőtát barisacobsa és Mpokbaa lakik, tsbslsts msföli a növényeket, állatokat és smberskst és hogy végül költői Mayayel körayeaaék s asirnyetegei, s költök kiaesskst vagy sÉrabolt királyftakst őrületnek velttk. Már Usrodot görög tör-l téastiré ie leírja a sárkányt, a*g pedig jóval értkstőbbsn, miat a vallásos babona bon megrekedt kftsépkorl írók, msrt issrists a sárkány aem volt egyéb óriási kígyónál; igas ugyaa, bogy későbbsa a görög nép-asoads is termésaslfölölti erőt tulsidooitott le klgyóaak s végül Mhakkal ái ssárayakkal látta al, mindamellett mégis a középkor I rumi a likasaié s dioaőség, hogy e tekiatet-Iben hihet lan dolgokat müveit Sserintök sl sárkáayaek dsosvér^asárnya veit, boaasaj pikkelyes teste, ksgysssn végsődő tarokkal. karaMakal ellátott lábai és horaan nyakáal léUg ló, (élig kutyateje, hegyes füllel. Mi tenaésstteaebb, bogy as flr szörnyeieg tüzet, ként éa egyéb bűzös párákat lehelt torkából Biaoeyoa Kircher nevü iró Mnndns subterrsneus(földalatti világ) czimü müvében ast álktk, hogy a rbodosi sárkányt csakúgy sn uoyee gascognei lovag ölts meg és la is ngsolja e mesebeli állatot E képtelenség most már késspéns gyanánt jőU forgalomba, ugy, bogy a XVII. szássd elején s sárkány a&r s természetrajzban b előfordult. Még is maradt abbaa a XVlU. századig. mert az akkori természetvusgskik meg nem voltak képesek arra, hogy igszság és költéssel köat külöabséget tegyenek. Hogy tehát kibújjanak a hínárból, végre is s sárkányt amaz állatok kBaé sorolták, melyek aapvitágbaa nem képesek élni, mely néze-tet a véletlenül talált óriás gyik ásták megerősítették. A sárkányhoz közelálló másik fsnlssz-likus szörnyeteg, s Sslsmsndrs, melyet Mflnsterius I6é4-bea megjeleut müvében rajzolt le. I rajz szerint a salaméndrának or.be végsődő emberleje vsa, bosszú karmokkal ellátott rövid lábakkal és gvik-test-tel, mely bossaa, görbe és bsgysa tarokkal végződik. Pikkelyes bőrrel ellátott teste a leakőaek világos, selyem fényű színét mutatja és esenkivül még az a tulaidonságs is vsa, hogy tűzben sihat, a nélkül, hogy elvessusaé jég hidegségét- A sslamsndra vérében lőtt kelmék eÜsaáHtak miadsaasmü fegyver élének és tüsmentssek vettek. Már Aristoteles píkkslytelen mérges gyíknak moodja a salsmsndrát, Pliuius alatt pedig a lenkö talajdoaaival ruházták W. Ms már a salamaudrs egyszerű, ártatlan gőtévé lett msbbeave éa ha a boszorkányság még lé-lesnék, többé nem vehetné beesaát A salsamadrénsk közel rokons a tokár vagy király-gyik. Aristoteles egyszerű kígyónak jetsi még, kossá tessí aaoabaa, bogy aagyoa mérges és vsasétysa. A sors snaill Is a középkort vUasatá, hogy as egyszerű hüllőt msseaseiű állattá váltostsssa. Hazája Cynaábsa lett volna ée oly erős mérget bírt libetni, hogy körülte megölt minden állatot és nővéayt Aaoabaa s tenger éa állslors/ág. sőt ■agak ss smberek ia boszájáraluik s tudatlanság éa baboaef smiene, mssssaerü állatok előáltitásáhoa. Uyea a tengeri kígyó, atsly még meaap is embmek sgyabsa kisirt; ss ag áUsl pusztán a váltásos tulkapottaág kizárölsgos teremtménye. »n i régiek még sem wwmiák s esakla á XVL és XYH. saáradksn jelent meg, ts honnét származott? A kkrafieyek őssasvegyitésébil s ó- és ly-ívstsmentom némely helyeivel* Azért, msrt Hsrkalss megölte a hétfejű fodrát, rert (W aM prátéu látta a hétteje áústot • msrt as as állat is bétle|i vak, mely sssat János msaaysi jslieisrl sserint a tengerből kikelt, tekét létesnie ketistt/ Igas, kegy aagyoa sokáig váratatt mtgulsaésétr, ds asért mégia sMgjeleat, IWO-bea, Türtkorasigbel ajándékai a Iraaasis ktrálynak. KI volt tömve s kél ssegömva, krakedü tssttvl medve-talp pal, kigyótaéakkal és hét ayakhal, melyen agyanaaayi Ifi Mtasott. Cbbii Uihaőa as etvasá, haft e szörnyeteg készfiője — sikál-masáat vmsaaasi, mart aasa át jött —> a Mgiatmmibb és tsgbadarabb módon engedett mabed lalyást képistniaek, m csakk elv korbaa történbetatt, melyben aaeál aatvesshkaa hidrák a hséiaoáaak. msrt a tadás hiányos veto Msrt asrétate nemcsak a tenger Isaskéa laktak Ih rejtélyes saftr* syemgsk, keaaai a smásrak pastáhét is el kattsMMideey sah imimtésisL bskkM kagWfibb a tüfkia, meri már ss m-mtok M lÉg Meyl sadmk. mslj Slytaa es eastbaa is s Maikat madár képletre vezethető visszs, assly a termásaat bizonyos jelenségére roaathogjk, mfk folyvást meg-ujulnsk. Csakw a középkor sötét, eráaytaná-ask, aasly as iOstö tetéző körök érdekébea csodákéi mivek és a képaehaet folyvW lázas főliadaláskaa tartotta, nehogy a nyugodt, jósán áss felszínre kftrütyön; csakis a középkor, mondjak, volt klvatva arra, bogy a rege egysssrü, költői értemé-eyét a ksíandos hazugság mesébe Öltöztesse Fénikas madár tshát Arsbiában tartóskodott, akkora volt, mint s sas, fején tanát hordott és tollsssts pshelyiseri volt nagyon természetes, hogy Ily osadás teremtménynél a sitn pompauak ss volt szabad hiányoznia. Nyaka arsnysárgs volt, hála piros, farká pedig bassvirágninü Aat is kisüiőlték, hogy a létük ss madár MO évig él. astáa fahéjból máglyát rsk, elégeti magát és, óh, csuda! először féreg jő elő a lángok közül, astáa tollai lan madárkává lesz, melynek tolki legott mégoönek és aa aj féniksz készen van. Hogy a fahéiaa magtyai miként gyaÉtja m-g. arról hallgat a krónika K megégési és fsliámadási Isiolyás méltó páriát a griff madár képezi Ennek háziját Indiába tették, hol rengeteg erdőben lakik és s hegyek kőaé rejtett eraayat őrsi. Itt is mindenesetre mondáról van szó, melyet a bányászok találtak ki, kik époly babonásak, mint a tengerészek. A griff farkas-nagyságú. négylábú madár, oroszlánlábskksl és karmokksl, tüzes szemmel és fekete tollazattal, mely a begyén vörös. lÜeNü dMÜh ■I^BiÉMBl PüMM^attaaeekea HM veaaíak, msff a régtsk vattásas aéas laÉaek magsát mindig kittü gnadolst képese is kagy ast mnginn irhm lik, ase- aái^i ée igéi «MI él | agr. kagy Közgazdaság, tyihá Al áll»lklAmUU«k tm meié. gszdsságnsk. hm: Tsnss Mis ais talon As előbbi évek — ügy véljük — nem tartósnak ssok kösé, melyek tapasztalaiéi masőgszdáinknál kárba fogaak veszni Kzen évek bizonyították be sst, bogy szoknak, a kik a mezőgazdaságban a termelésnek több oldalúvá tételét ajánlják, bizonyára igazaáguk vaa: igazságuk vaa a/okaek különösen, Is kik as áBaltenyésztés előtétbe helyezései mindsa lehető saskőiisl előmosdlisni törekedtek; a kik as ea irányban való akszetü keselés igéjét hirdetik. As utóbbi évskben Sz állattenyésztés kóréhen találkozott egyes ágssst, melynél időlegesen igen nagy árcsökkenés mutatkozott, de látjuk ast, bogy eaen árcsökkenés nem tartós, boey ajból javulás maiatkosik és hogy ss áUaloknsk teimelési költségei, külónössa hs s hizlalásnál as általak fogyasztott gabaaaemiek ér tékát vsaasük, még a nyomott árak melleit is, a gazda nagyobb veizteségtöl ára vaa. Ezen szempontokból, de aaoa szempontokból is, hogy a tersssMs állal a talaj-J bői elvontakat visszsp^olhssrak. bogy as I merítsük ki azon forrást, melytől létslünk függ, tadauhk s tahq tsnaőeretél: szükséges, hogy ss állattenyésztésre kiváló gondot lor-I ditva, annak szakértéiért lehetőleg magunkévá tegyük. As állattenyésztésben való könyebb haladás, a biztosabb siker egyik slspfelté-lele: ss állstismirit-Bi s tenyésztő cenk ott szerezheti meg, s bel módjábsn állkeÜÖ Összehasonlít álokat tshstai, a hol sok agy-mástól eltérő, ds egfuttal sok egymáshoz hasonló, vegyis egy fajtához tartoaó állat áll agyüti, a melyeket összehasonlítva, kö-^eikestetést vonhat aaoa teendőket illetőleg, s melyekkel s^játtsnyésaetét előbbre vílisti; végre a hol aayagot kereshet kí magának a mely sayaggnl a nstalka isayáiaanbsn levő hiányokat kjsgycaktheri és alsayáss telhstí Ilyen alkahsa kiaélkosik vásárokon, de külöaőeea olyan kiáBüekkett, a melyeken a tsnyéazaayag és taláa már a piacára késskett állatok — metyak küöabAső faj-iákhoz tartoznak — mutattatnak be sz érdeklődő közőaségnek Nagy kiáRiiassk, melyek távol vidékektől látogattataek,n-elyek aleOegek küfia-UlmÉgs által tűnnek ki, erve leginkább aJkslmssak Csak aa aa egy baj van, bogy Uyea kiállítások, a tsayéaaasysfaak ly ts-áubágos gyűjteményes rákákbaa rendsstst-| ssk és Igy csak saórváavosaa jutbst a gazda eaen hely zetbe, kegy ilyen táristokon amrn-retik gszdsgitss. s tenyészetében való hiá* ayak elenyészteiésére aaiksages, mondjuk jevttó egyéneket msfáaak meamsrashsaea A magyar gaséiaak jsweg kínálkozik gy alkalma. PaiMgiuia naptamkm '-én nyilank mag a nagy naametkösi áSsttárlsiek éa sUg hisszük, hagy seekhss haaanléh, ity gazdagok, ennyire látngaHSiak pár évttaea alatt itjból rendezhetők miaiamkar 1-én a teaS | kiálltass, s kiállítás tm#néa a vi ben. Létkaió Mas ltOQ dsrab tsayésamarka, köitŰk őiM-aál több a lágküMbh galyak-bői veié hasal marha. Megksrsméi sasa táHalet a küttoldmá la ééasiMaak koson ictwett^ett^erfisvsrseagsOiteesnek hazánk Wskk ayagan sérvei k^Wkané taayéme- Éikknyáa agyaast aaasa aykutik nsg a speaaetkősi ss^skÉükis, melyben kosiak togpkt kenüilél irarsanyaa atseyémi egy kísértsd csoport #00 darab-bai, melyek vsrseayesaak: melyik tseyésset glatai értékesitik legjobban a nekik adott slssigst? Végre láthatók lesznek ott basánk legjobb piarcán: Kőbányán mokáaee árak, tudniillik aa orsság küíáakAaő vidékein tenyéntett és hizlalt, rátaébm pedig s kőbányai piaezon hfariak és áprettiroeott állatok — körülbelül 50.000 darab, — melyek, ast hiassük, eddig még sehol s világos Uyea tömegesen he nem matatott anyagot fogas k szolgáltatni s tanulmányra. Fölhívjuk aaaa tarlatokra hazai mezőgazdáink lg isimét. Mint ezen ügy munkásai és iránta I érdeklődök, ajánljuk ezen állsitárbtokat, kérjük gazdatársainkat: ne mulasszák sí ezen slkabaat, mely nem igen tér többé visszs, látogassák meg essn tárlatot használják fel aaoa tanulságokat, melyeket esen táristokon meríthetni; fegyverkezsenek ott •hogy mint erős kündők álljanak belé aaoa versenybe, melybe forgalmi hálózatunk kifejlődése által belé jutottunk a melyben csak agy tudunk helyi állani, ha szakértelem tekintetében nem állunk mögötte aanknak, a kik nálunknál a piacaokhos közelébb esnek vagy padig s kik nálunknál olcsóbban képesek tssyészteni. Reméljük hogy figyelmeztetésünk nem hangzik el, hiszazük, hogy mezőgazdáink saját érdekükben ia, ds saárt Is, bogfy aaok-nak — kik eaen (áriatok létesítésén Áradoztak és csak asért rendeslék, hogy ások mesőgszdsságunk hasznára váljanak, — ezen 'önzetlen fáradozásaikat és buzgólkodásukat a kiállításnak tőmegm látogatása által erkölcsileg meg lógják jatalmarni Gabaa árak. Nagy-Kanizss, zzept 6-áa. Buza 7 ht — kr. 7 írt 16 kr, — Rozs 5 trt 80 kr. 6 frl — kr. - Árpa 6 trt - kr. i* írt — kr. — Zab I ht Tó kr. 6 Ért — kr. — Tengeri I 6 fH S0 kr. 6 trt 10 kr. Nyílt tér*) riyjelneentetée. Eze^aal ayilvánosaa Igyelmestslsk min-deokii, hogy nőmnek, Eialer Rósáaak ki évek bosszú során át tartó betegségs következtében lolytooosans tégnagynbb mérvű idegességben ssenved és ennek követkesté-ben — tájdalom — beszámíthaüaa állapotban vaa, sem készpénzben, sem áruhensnt ss hitelezzenek, miután ss ilyen kO|slesstt-ségra nézve határozottan semmi lelslőaségst sem válislok magamra. A. Vidovees 1N6 asept I, Klater Jtaail. 434 l-l. •) ám t iwiUu HsinaMrt sas UH m lém ahlhi »■» s ast Al áj vatMti menetrend 1885. /tm. 1-jéUL 1 ii Si a>a P**1— MS m "a?1 f S). i a té. it a. m p S« S|iS JU shss Ekfc. sasa* US y» ^ s*s tlSf. majs *• o e> Ia*sas*- •MM. *«■*! is sr v- Mt» »Ks Brt^ K k. U— IOMI •wi [Ultis ásTm á a _MS V." la US «t < -1* r- MS-tHS inh i ^tn*i an Is4 II* ily 7?s\ BS-s-isBhsa Btk SHkWl a ! i s»Sf MN ma a s U. m ük Isi. itri sas Itamp TS? SSNS-assSa ÍM. •SM ii a m jkJ l< Mf V. 4a im Pétin mmksmin-? A B«á l. a i o • Táimaerkwte: PsrkaiInra HIRDETÉSEM. A hgjekk S2IVAREA PAPÍR LE HOUBLON flMnesm gyirteáey casts éa BaaHtt Pamám tinlie i * m ssaméssástt. • pagát ér. J J. Kák ét. tt. Uév% ia * Upfmtaa kéaS gua npannt Mai s saisk űiehssatssssi saragsmsaa itelim i m Ml I j^^f ^^ Terno! Qninterno! Terno! ! Terno! Temo! Téma! rj A wilr Ann k.i r. „„..r-^-r..*. h.-.^ iPraiai 71, 4. 66. 5, 23 búzás ----------------. Sárkány-.....^ s^ut^tr^tsíjísst • u - - * *»« ^ - _ ± aiévéI (W • i.J.e unvkvaa. kUkk*aU frraUoa*. u . . I 1 « [Ki t IH "Ml IlEf ■■' wtil MUlM l'r*.,! alkalmat*!. 1WUII tM^n*' ^f f I <1 »I R * 'VHI ^rtíts? rí;:, luit;^11: kL&i Si.«t*ki«» k... W+E JZJrX^L**1?***" • - »tul •.^..JrJJSKír ^ ui. v ,!,, Ui,M .k-/. M-k<< niiMk ui« imi km.e-lbrn. »*.kAra u-i ^Zu^T'ÜI* Jl"^1*"' ""wt41 mim ln».lí(iMUhl, k^i ^^r* WÍ M« *•*««, ki. Um. • ■■^ÜSHí"^!. V^v tafcnwtfe tuuiuh kiválón *lk« maa. tatamiul tat>tu»or»»k. ii>an l»kl*M>mt*«*+kra »> r^uwtt l u^ r\ 1 7 .Uu ~*ix~m •íkML^.u k»h iflj^ Itfk^il*.^ n i*ll, ii i* e kf-j * iurt. Ml i»l»il ^aJpísaK'zzrmü'ir^ prrr.r^.'rr^;^izs: ^ ...........- r ^ 1 J.ti« iu^Ix. k^ij^i u uUsi^bUu * II wu« ^.v^lm i liuiuv, ••b**, héi>uf>, MIUU.. y u uv.^. K . . »i..»r.ki^k H Orkfkm. mi> jUlUuOwItkbói it^^xrtj:'1 í^í " .............^kMu ^.k • 4 4 tJt^^T?^, fj*?- - » « - tíl»ellM#»l Iral - s. I -mm M.ui.k .ki k.v.M ^.Jkkl ■i.Uk* S«Hk«. k,J»«Wkrk Wmfilu ri- tÜf- M.w.l.n . T«4k A... I----- ------^ ^ --—-- ' iti. STL^vt: .V::, • ••1 ...............- --u.^. ^Atítfc-aí- g Arlejcesi hirdetmény. g '•^"••-- -"rJlVl 'Illí.V;*^ X NV-KhkÍisk vAio* k/pv.-tlő trMitllrlt'nrk n^jttMiH-M^l a UktMin» * ^^g^^Hkttg?^ k, -^í^t^íítS^ M « ^^ böma^r kdnkif* —H N«t> Khmi^I ............W ukü^íT H M k * * KvmIi maárnirH . pitnnM H1435Í tn 5H> kr rló»rán\ »mi»l trUeil V ' . rnnStysaíu.,. * i^:. ^ kA stk « v^ £ ^-•" 74 Mk*4 kw .ki M »« Mtv« t, IiAb tMi.iio-Umieb. it i»r»m.dó tán m Ai.ImH *ilr iéMt bmtfi. JK k-u ^^rí^TKSMFíi^ * A» ..........* t..t.*..*k H ^........... ^ v. ui w 4,7 , , ' Mwxogt. . mimmiti wku W kéi»i |>émt>«M T«xy <Svmtekk^|kn pMputMii m kikUldi>it kveAhe* MHUii, W iriAin^bi k.' x *** léU ^^ W m ajiku|Mibon m«Jb k<4ni W ^IJ^J/.t'Kl Kivonat. H.k.J^i^Sríí^ö.v 58 A Bárt 18^ M*pt«i»ber hA 5-dn ^ Arnig YMfM- m o r • I • | • ajti a^Wf*. Kiwk* VM sewwkií^éíiH^Le fi krgJ^iéiK b«Hnl«miAk; meri a ké»6bb erkriok Hg> rUy*(«üm w rllICZkl Miksa -- r-rrr:r: *.....i*^ I4U" . ............1 w liir.ulo orAk .lait birniitot I.. i.-k milirtok BTm A __»» «.iwk.i 1 » , « v^irÍTJ^^f • «... 5 K'u NWK..«»Í« 188.% vvi Ka »i. * uri-rXlVfehern^utkri] • * »-» 4 í ^ - - ii £ t t<XHX. .tOQ. «WK)OOCOOOOCO« Itr.."' "•»!>•.«*«. o ▲ jf ga^nr,"^^ g ^sft^ 8 .. 8 A. el.l 08«tru. g fi ^BF fi fei^i^E »Ajtó-,' ablak- és szobatalaj-gyárig s társaság , „ S w j BECSBEN,iv HM.ai.ta.a 1817. 8 kW ^^ M . , I C Markért rtsttiu al%tt ÍJ 2 ^ átür*kl"*'. kéta aii.sk ^ ablakuk beaéróteg ka M.kkaU iyn,tll»mp »ba h • . I W «. 2 ' i *' A1 ^ Ci nrílk"* n * *' k W , «"'XM|u«i»Mk v«4£> r.Ki.r* N n. a.ii.i*an (*• ké*« arumtk kr^h . kt.«HU«tebrn aH>a KlXÍU^r. k ft v«»». iuii «U>u vuk^etfi I-n.,.,- m raktál * ,v„M,b H'M.i t^.j... I,., •.......A W*r va-alkiuik ^orialek eluéUi'**™ kaa«amvak. korhMMMk iakolak. trodftk at J ^ X ^ U,u-ulv.e, au^kkrl «-Uvkl„.ha.o l a a v • k ..Mi r^ioi h ^k a g k.x^VT , W lMU4 buiorukal. f) * 'H)H » Wlktkltr iX w \\ Üzlet megnyitás. -„ Jj x Árverési hirdoimóny. f V< «.• " ^ * ' 'fül- W 2 . k.„b,r.oko-v.ul»i.lo.ai k-p— trW 8 \ . , p . O S rf«*'" tt í»r«li»r M«JI«r«M m hrl^.alia^u .pril S o oV I 1*1 liAI* I r \ S ) AifcivXA X 9 M'ól Ui'm IS1» >1 k.'if.' ív» írvfií" Uijta — kuáiíU* hm- 2 C 'C-^V lWIVVll<> l^jíihí 8 S "n> >"'»••«■.«..Únrk ..y W.b. ..U.m ?s ^^HíTTCS Biszirrö VütfijF- Q * ím-rt* trli«(.Mi SejWrOn « kö«birt«k.—r""1""1"41 ö w ^SüS1^ A « bármikor UMfirkiiiihetfk M Ő "*' •» «» Wl, 14 bútor umi etilen., O 5 A* e kikiáltár -UK. ál Iwe l| t tÚ^BBI 1 , MARTON GYÖRGY. 8 h --------.*J^'j í (90000000CXX^XXXXXxxxx^xxxxXXXXX^J I -cr T ^ ^ » Wl Srisha Life korúig Saeitti London. 3 S b^, + r^Sr?^^'*™ mt- k.val-vbh vx.kk«. a oaayérclaine báty- © Q----— *_ X £ kér^» M,v*" ö 0 Ti«i»-lnt».| ért^i.nik a I ca érd^krli kiH.Mi^K". 5 tá^aetiai lf O %n«k^KUnk irxHUi mai m O fi ' . Siállovi^ S Ö '"1Uk ^ 1kik*,m~ 5 V 8 O ásft ^ 6fci:" Mt ÍCITMtt SKIftJ O ^^'"^^ÍOÖOOOOOOCXV ^ x XXHXX^y ^ŰOOCX> • rvru^. So j. o Kjcautoti flKkel »-nl«|> lepieUjUweuU Njy, '.. ----1 '■ Terno! Qninterno! Terno! •Pfani U t, 66, í, 26 ttns Ol Mt.tfUe, ere«ro«uit oáa' Ka «ik»ku Sárkány l>klal«iM UU Asm ar«4k*« » (•rlaaa Un»wf»awniéM«k kla4«j*-a«a HMd«|M>»i, UwUikaral «. U. UUe.it I. jal.a. k<v IV,.a 4a eujn.eiu. k« aa kah ar» «M( kvaWka^ k« ai«.l»t». Jülma ll^k 1'loaUli AMattaraoi * >VJb4U.riu® , ,uii,|„ mi *JUi iraaJajigi Uu kukk>« »a.Urtan«ja. kaUa> lUtk.^aiat alul ««>rraai _ imhIíc aw(k.\l. at* "íal Al a|>M+U«li Kkara^k^iai »«o«,..ra Ka^a*Ki ^k.Uaai. f»nlalwk xarnaal <uk«a aaem al«aaUa at^kar »h. I ■ Mattal %a.»c*k«Ja«k a*k*«a k.iaa<Va Awalli WU »»• i<*uiM'aaaa>«>k*i k. aoUi. Matjak U^4«aUa la a >ok «• alul kuKli>«tU>ll * ••>•«««• aj^kkoa eaaaiii ataaai a*(e» Va«.va UkiaWtka lumUM umi^vm aMvara k»l>arU*at a nUWWk f> alka^..u ^^ m« a«Y >M(r«v « •»•'»«■ Uaaraaxal tu tM^iftww, k«>«« ka'a a-IUa aa* »r.a.k Kr»rh. ^y karalfca^l to kiaUlka v«ra«li, v*U«aadaMa MallvkrU k i drh . krr»-Ux^lM.wrei « atara>K>k Wr» kMkkMal Habavr Joe.Ha. 37. érám._ Nagy-Kanizsa, 1885. szeptember 13-áa >_XII. évfolyam. |a«eMa44aég'i lya IÉW 4. t§, Ms imámnál * Wf esMnm rimán kJMUMiaitli i^niiwlnw i iMMbÉa b«él enfc íhrmí %*• Máéit IMni'i «Usse mh MtfataA FOLiTl^Al I-:S VEGYES TAR TALMÚ HETILAP. A 7áIsmegrej flgjiádegjK s Nsgy Kseiisai* és Dél ulai is kerék pénztár sk, Beekegjcsllet. — sr. AlwVinuthkM taksiékp^tutár teázvágyrárssttég áe önsegély só Mártik, kfratslog közlönye. n/mamhm ius Un > > > - I fré - to rí*»«• ... t , ib, , . , t . * , Siri^Mk islásms sMsftUsisSk. áfMI« Z «qpw UVKMOuf UIUIM sí* M kr, Mi/tfé^M MM J0» trt. mttád maim métti f, kr. Ryiltlár piWnn II kr. Jf't/jétcnlk No0i/-BjinÍM*in heténkint $gy**r; Viurirntip. Kuittovó»um. Ai ulyin nagyobbseabáan moe gftlom, mtui milyen például • na* fyiror<iA|í vidéki Mju^nik Mmr/| Iciolyt konggmaauaa volt, u»m arra viló, bngy liilAai ewk rpbemer le-gyvn, Itogy maguk a Bungalóm állal érd«keli*k ia e*ek épen addig álljanak Itatása alatt, a mig a moagaiom tart. KlUii a fpaMitlu miben pedig előre tláttában voltunk a hngy - ab beit aa eaaiben, ba elég jókora laaa aa érdek Ődéa áe a résffét arra négi'e Itogy hatás agyáhitljAn remélhető legyen —- ea m liatáa ép*n nem lie A longrcnna hetárosataít tttár vlavp fent Lek intettük egyebeknek mojtiiatáknál arra néeve, Itogy ml Itfjfen t untul e leendő. 6 a halárusatok valóban csak m m valamennyien vbb'ii as értelem-ben szólnak ugy as elei, valamint a praktikus U+ndőkte néa*e. A keress-t 111 vitelt s kungre*»su? egyelőre a vég r« heiló hisottságm b<ata; aisga erre ssoriik««"tt hogy a végrehajtó bizottság cselek vécén k irányi éa tárgyat áuou I .apu ok legutóbb magjelent teáméban kötaélettttk a kongraosaus ba tároaataíi. Keresve sem találhattunk Halna eteknél ékesebben saóló ás ha* telmssebb oaáJolatot a különféle okok* ból itt ott felmerült kícain) lő h at eredményről előre lemondó hangokra nétve. Csipe. valóban haesnoe ág üdvös dolgot tartalmainak esek a határosa-tok Kfynek e kivételével egyet Ígérünk valamennyivel Ke ea agy pont pedig aa, mely a végrehajtó oiioUeágot oda utasítja, bogy e vidéki biilapirók megsUku Isndó egyesületének elspssebályeit ugy dolgosáé ki, bogy ea egyesület e igeied elvére legyen fektetve Ka es égy pont ss, mely - enerény nézetünk sserínl — amennyire fontos es alakítandó egyesülni sgéss lénye* gésa néaae, úgyannyira képes kend asagakaseftaui, hátráltatni -aa egyesület udvtí. h eaélhnx vésető miködéaét, be ügyen a vágreks|tó biaoilaég egéseen kategorikus értelmei tulajdonitend ennek na utasításnak áe nem tekin i est essk ideíglaneanak, esek agy a körűin é ! nyak áltól létesített átmeneti idősnak | kai «aló gaémoJáenak Ka as átmeneti idósaak pedig eddig tart, mig a kormány érdemleges revíziónak veti eláe sajtótörvényt ' és e revízió által megtelelő és minden i irány ben .kielégítő módot nyújt arra néeve, hogy a kánysaaragyeaülés vagy kimondassákt vagy pedig esetleges még | jobb intézkedés által felaslegeasé té tessék Kbbeli nézetünket, illetőleg as | utasítás a pontjával ssembeit a foglalt 1 álláspontunkat, hőiden i követkoaők-1 kel iparkodunk indokolni: A vidéki hirtspirók egyasttleta 1 milten esélból ekar megalakulni? A ! legfőbb e/álja' kétségkívül a eúfrái I hírlapirodalom tsel'rmt uinvonalínak I em élé te. A lalől tisztában vagyunk valamennyien. hogy mizériáinkon esak e/ as egy segíthet gyökeresen A szelUmi és erkolesi saínvonal eraeJém éneit ea sa, amit a kongrssszanssl sseraben uassaimisstikus álláspontot elfogWlók ki vihetni latinak állítanak. Pedig nem ea. Ámde a kivitélre nétva részünkről a kongresszus előtt is esak egyetlen módot ismertünk és c*sk est aa egy módot ismerjük je-lenleg is Ee ss egy mód pedig épen ss egyesülési kényszer, olyan alakban, mint eat as előkészítő b'iottségnak a kongresszuson felolvasott memoranduma javasolja. A „kényszer* kifejezés itt külön ben fogalomzavar kikerülése vé-I getl említjük ezt — a legaslegeny- | hébb módoe értendő, sőt talán nem is illik ide ps a kifejezés. Kert kény- | , saar e aa, amit nem valami külső, talán ellentét is érdekekkel bíró a eaért j telünk ellenséges hatatom oktruyál : reánk, hsnfm mi magunk saabunk a saját ssaUadságunknák korlátét, na-| hogy értéktelenné, aőt épen magunkra I néeve veszélyeséé tegyék aat a sza I badaág«4 asp«, akik épen nem ismer nek benne kWlátot. Ha magunk alkotank, a magunk köréből váha«ttuik, egy fc kintálylyel 1 bíró és kOzbizalommtu fe)ruházott forumot, melynek hivstáse s feleit ügyelni : nehogy éreclen, bivstlpn, vagy épen roeaakarttu elemek betolakodva a vidéki hírlapírók Lírába dimkraditálják I ss egész Osmcséget. Ha easel a foium-( mai az ellen akarunk óvó és elhárító I közeget, nehogy gombamódra szaporodjanak a selejtes, vagy épen oos-mány teimékek a vidéki birlapirods-I lomban, Kaek a Hiány termékek stt-lyeastik slá a köeőuaég szemében a i vidéki birlapirodálom idvetuját, ilyen i termékeket ped g csak ss ide uem való a kártékony elemek hoznak léire. | Énektől msgpzabjdul ni tehát a feladst, i azt a faladatot pedig esek az egy esti | let hsa való tartósás, mint a hivatás-| szerű kirlsp rás feltétele, eldje meg | Ka és semmi egyéb Igy vélekedtünk annak előtte és I ga a véleményünk most ia. Akik est ' a véleményt elUnaik, azokról ia fflté-i teleazük, hogy a színvonal emelésének : szükségességére nésve egyetértenek ve* I lünk, csak a végrehajtás eme módja ' ni nősen inyOuv. Am ha ninee, sjénljs-[ nak má4\ 4 ha jobb a miénknél, őrömmel akozeptáljuk. Tudjuk, hogy es egyesület^ ily módon osak akkor les^ megalakitható, ha i (örvényhozta segédkezet nyújt* De egyeeült erővel és komoly busga-lommal ennek elérése sem utópia. Tóiroza. Prolog ts^ 194a litSf Ö;*U uist*»sslill»t ■MSSrtU Shlla allhlaávsl SattSa asensanélMvr Isss k. a Kis bokatás kerti áasi ragyogott pompa, ingass pafotsbau néni sí Ületen ő i fagsmeiásinál késs vak anyja gnadia: érmekér« kel less vésslől ővó leli f legényke aisgsstjai lass-e ki aeasii Hakiipse, ba lesék; ka éke , etesse Mees Mileie vak a gyersisk ssifőáirs fteai m kiest gaafbé, s«absrépitatte; %«p.tels^iKII sáftíít Kfi ksrak saag*sk kfamast kdrílAila. Htrva bswüi el — laéis, begy as I kevés —» kém ssilissfja. • rpép I sllssadii» New aigni rsas*!^ sem tsieaaiask kaae Vapss (VfSfarif Wlalal S 'funoas — t eaül a tivsaikne trtgyséa dénieaa •tfen BMasae en mm Még a kakas, w In as Inéig \ ga la Isgfsn társad t k twat% ea vagy t*e artléd Mt mi« fl és agf tengődik irgaloei keeysréa Kgiek sorsiból ővé legkeményebb: A esép Uslkessdés, 6 a legszegényebb. Nem, aesi adbsl semmit I . , . Msjd megreped ssíve. Ekkép küldői lányét s rideg világba. Küldi gaidsgsigask Oiympon ninui kire — S ssetue odatéved srsréay bsbérigra. •kiiat éa nem sdbstok, im ss Isgvsa a bér, lla le*ajt as Ínség, emeljen a babér I* Ekkép indult uinsk Is aiagas Olyinpról UMlt lánya, as Írva TkiHa 11'' Ínség, kolsw, bekér — soraa neki igy ssól — A tődet esakkel kel na bejirnie Nem adatot! neki epykat sdő bajlék Semmi, — emk s karom ; babér, kukoa ínség. Igy járja s földet, megpiheni* aéikil. Tusai aem kegyjik: bássa saeg a kekes; Hs vs'ebol mspi'áH, s^géje iaaég ül Í bsjt|a egyre livlfe; a bsbér bsrvsdos U^irea őniőigaU réssvétnek hanaai|s, -f ás anyai vlgnap ő Is gyéren adja, Van a lőédőa árasig, Ig^sl mévsal lolyő, Adás tasikae ét bflaskia áld ealmsrs Itármas kstama karassí. négy bataknaa lol'yá; Cg áléin vs#e, nem lm rait' aisas. tfolygő Tbáltlanai erve sémi útja, t miéből faOaba. Addig ís lámák be ások, ejtik fliberális" asempontaól ellene vannak a nézetnek, hogy épen s liberalizmus érdeke, hogy ee es égető kérdés megold,ék. És — mint mon&uk — mi uem ismerjük a megoldásnak más módját. POLITIKA. A romániai irredenta él a román kormány. A »C de P« s iegkompstenssbb forrásból nyert satbeatlkas tudósításokat a »Románia Irredenta* lázítóknak Bukarestben nükődő törssksrs felől. K/en tor/sksr egy osapat ecyéaből áll, kik as izgatást idssxerüea lotyiatjsk és kikről nem lehet tudni, vstyon lükébb politikai »Brsitlard« vagy padig ipar-loragok-s, kik agy rendsMresitett politiksi brigsntsggio jövedelmeiből ayehk as ssskő* zőkst kaialinsi skaxtszteocsájuk folylslésérs. — Eaen pemflelisták progrsinmiánsk 2 variáesiófa vsn. Első vsriámiós ni se térség szsri ősszssskivés s román királyság alkotmányé és aralkodőfa ellen. Boméoiábsa ar olvsső kőzőoség sgy réssé, súly denugogial izgatásokra — kevés s/snaacsionslis nmtűkizzel — addig ballgat, a meddig cssk nagy srsvnk, nem pedig isitek torognak kérdésben, — időnkint lul van terhelve esen kérdéses pamfletek élvezetével, melyek époly buták, mint esinikusok. Hs asatáa ss illető csőcselék ss isgsiást Romániái) sn msganjs, akkor agysnssso politikai gyujtogsiók s második vancsióben kezdenek dolgozni, I. i. ugysasson felségsértési és hazaárulást, esskhogy más lor uiábsn prédikálják a magyar ál* I a m területén. Egyébként a román irredsulismust illetőiig esoe igassiggsl vi-gsastslkst)uk msgunksi, mélyei Tklers mondott és mely s tspesstslst által mindig és újra megerősítést nyer: >Qbsnd les idéss mslssinec, qui ont préooeupé les esprits, — loucbent á leur fin, elles rsstset sneors dsas queíques (üss et s'y cbsagsot sn ms-nie et imbécillité • *Hs ssészségtelen ideák, melyek a közvéleményt íoglalkoatatták. — létezésük végét elérik, mégis megmaradnak néhány lejben, hol mániává és butasággá vádak!« Amíg széttörték s rabság Mm Mkecsét Ím Uofj ktsit édes, rsép eyalvéa zsngbstl, BsgMék Thslis vándorló gfsraiiki. Koboz, Ínség, bsbér mellett sássiő lobog. I liSlkes kezeikbén; msgyérság zászlajs Amiért s boni keble bévvsi dot>og. Orsik ők esi l^ven, nehogy essék baja. Hiába villog rá ellenség bősz kard,a : Holtig bi a kéz, mely ezt a zászlót |sr js. Mind, ki igaz llonfl, ■sgijsa • kezet , Hogyha Isuksdj legyen buzgó lámiszlája, Ny el vében él a] nép, nysivébeu a aeastft i Lengjen disdsllal n y el véneid aáMóie 11 8 s ni zászlólsrtó akkor Ijéayss kort ér Elpussial as li|wég s virágzik a bsbér. nHMMI Insra. Al érzelmek kereikcdöje. Meer-Yorkiae a Csajle-tlsrden gyönyörű süáayáá találkosám egy baaerős íőldimmel, ki beje ée najiávs) járt-kek a Tárosban már Itóaspok «a maaka után, ds bíz ast nem kspoit ssM. Felettébb el vok kássrsdvs. Wem győsisp vlpaaiaüsssl Mi/ épsa al akjurtsm lüs fáim, midőn egy ittt stéekl láamai mnis il «*MM Ijftwiéli tteye, Am m Msnakeal Mgyea eai • fea^a. Nem liaiii^l senki A* édes aayira tagait masstme s e|ki Hyü mmIi •líein (mdaip* kü, asigaaieiae. Mii iewka awéü Mg. esIHnikirifiül* H\pém sarveasü | mftMl kikén i Ifit ad|aa MnfMi, I el Mgi WéMHf f Mi ga m*, lm • jpmf <N»» Siip es srasig, aiy saáp ,| egmmskj Haaaek npsiméiil láanefo MNifs fslia kalsp>irs üde kaaréliaak, Uáá le*smt kossá negál dee sissá^i KeHi Isgükk kkmn; ssibadsij, as giga, « i ellifta lagmekk; sMgyaieáeek nyeits. -Aa kteriny as mMÉL Üüedgp eek vaa, HagHgyléB Mle jwMi diigá klessü, iidfcaisigáH halkak M nagy aefkan, — Mmade őnők bevásHoHottak ? kérdé — )gee uram, asokfvagyaak. — OhsjUfsk isién pár órai alkalma-sá«t ayamif | — Miért ág t -» fMmkéel kepaak 20 dpiirl. Vsa s |i gyoen^kr [ Akár a sirass-meéiftreak. W YillalkOaaak sgy fögMia? r tUétüre le vIHilkofük. t- Veeaerá sieti imm kH|áioei, hngy sokat lirsewáaak. KtiaM lőklmtik et idejüket á jóéjvigy az s«4mség >sls in éa őrülni fogok, hs vendégsim önökéi s legjobb egészségben levőknek Is'áiaadják. Vacsom után asonbss ki kell magukat tinteiniők. Szórskoztsini lógják a társaságot Tud a kisasszony zenélni? kérdé ismerősöm nejét — Tudok, ds a kisasszony ozim már nem jll-t meg, miután féijnél vagyok. — MialaU nélsm less, süut kisasszony log sssrepalm Mely ksngsssren játszik? — Zongorázom. — As épp s legjobb, Még vscsors előli játsssiii fog vendégeimnek a társalgó-bsa, nsbogv elunják msguksj. — Mm jjálazszsm ? — A mi éfipsn eszébe jut. Csak minél ismeretlenebbet ée fdegsnsserübbei. Hál őnők árit tudnak? — Szavalni tudok Meglehetős jó bee-gom vaa kossá, (eleié ismerősöm. — áz ssm rossz. —■ Ds osskis msgysr nyelven. <— Annál jobkf Ssavsl^os őa sugysrul, tadálésikN ■ szstáa tánoo^oa pár lar-delót. kegy simái nagyobb katásl Idéssee elő. Is őa? ín majd bűvész mutatványokkal áüok sifc — 8 s mim f kérdé sz sayőslól — Eagsm ressék kihagyni s Jiiékbúl. tm aem ériek ssmmibsz. — Hiika mégis? 1 — Vsismi keveset a kirtyáretéskes. Nsgysssiül Azt roé| ugy se mu lattá ka námm senki Kegyed majd eázl a kirtyikat ée elmondjs s jóalatokst megysr syslvsa Ea psdig sdai logom s tadűsi, kl magyaréi Is ért és átlorditam jielsisfi angol ayalvrs. Tekét ereim éi hölgyeim, mimén mindent magbaszáHiak, a vissoatlálástg Isise őaőkkell Kelétysp hétkor kasdidik — Dl holt ' Igaz bú asl Majd el ie leiedéi* fa mám Ftsk kereskedő »ag)ok. Az éneim* A magyar kormány Mamit aem fog elmulaaxiani, hogy a politikai caaksk ezen sxeklája ellenébén minden lehető törvényes eaxközl íe haaanáliou éa mo»u>i két ség sem forog lenn u iráni. hogy a ro mán királyi kormány a kózÖa kül-ü | y minisIeriu m direkt hivatalon felás óli táaa nélkül ia • lekmieiben mlndaion köiele*aégeknek eleget fog tenni, melyeket a népjog határoxmányat érteiméiben mindenen vili a ált á I la m ttl jaait a ni kft telei A »CotTespodance de Pesth* a romániai irredenta kiállványáröl exeket írja : A magyar állam minden polgárárak taj-vaUáa* éa nemzetiség -kálónbeég nélkül 10-kéleies jogegy t ulö zégei nyiyt én kllönöaen a román neuixeti»égi magyar pol* gárok irányában oly messxemenó tolerenexia-türelem éa j^aággal járt el, amikép ax Európa kOIAn áMamalhan teljesén lameretlen, hol épen ugy mint itt, nem engedik meg, bogy egy* iéa»e ax állampolgároknak, kik ax alkotmány jótéteményeit mmden korlá-toaáa nélkül élveaik. nem c>ak ax állam elleni íorradalmat magának predikál(a»aa, hanem méji aa alkotmányos uralkodó *xe-mélye ellenit ia. Ax erdélyi román irredenták e csoportjának a fent emlilett kiáltványban époly Kxemérmetleu, mint hallatlan modor- Sin hirdettetik a polgárháború éa a leggya-letoaabb torradalom axükségea volta, uiely caak a kommuaardok baaaártiló lázadásával hasonlítható óaaae éa mely uiobbi a kox-táraaaágt Fraacaiaonuág altat aa kgé*x omxág teljea éa egyhangú beleegyexé*ével nyomatott el. — Ax irredenlfctták exen mani-testuma a kóaxónet a magyar alkotmányoa kormányxat euyheaégeéri, mely kormányxat ép annyi politikai sxabadaágol nyújt, miut a mennyi Francxiaonxágban éa £*zak Amerika Egyesült Államaiban fellelhető. Arouian iiedeotisták haxaárulo klikké é» a kommuna gyújtogatni kóat esni egy kü!onUég vau éa ex ax, bogy ax előbbiek agitatiója époly uevalségea mint megvetendő éa otromba. A magyar államnak elég alkotmányoa easköxé vau arra, hogy megakadályoxxa, miszerint ax elámított ló meg tudatlanságnak éló politika parazita oatoha szavalatai ve-azélyea alakot ne öltsenek, melyek a kóz-rendel és békét Érdél yorazágbau meg-asvsrhatuák. A román irredeuta exen kiáltváuyának lényéi lókép axéri kell regmatrálni, hogy egyuilal konstatálni leheasen, miszerint a királyi magyar kormány meg ragadta mindaxou rendsxabályokat, melyek oiri\iokban eliojtják ama kiaérlete kei, bogy lelku»mereileu ixgaiok a lakossá gvt bünóa caelekntényre csábítsák Aaoukivül axért szükséges exen dolognM beaxélni, mert a romániai irredenta hadi pénxlárábából fizetett aaoldoaok, ugyanaxon szájhóaők, kik a Irancxia-román váiu viszály alkalmából a fiancsia kormányt aaenny-lexikonjuk kimeritheietleii saókincaéből, meg vetesük kilc^eaéaével iiaaielik tueg, — mán publiciaiikai rqjtekutakon époly haxug mint esztelen leírásokat caempéiunek be, roinán nemxetiaégü magyar állam Hgárainkról a külföld egyea lapjaiba. éa vonzalmak kereskedője lamer ax egéax váró*. Lakom Piltetreet. lHfl. Kate 6 árakor inár nála voliU"k. A legnagyobb udvariasaággal fogadott « meg dic«érte pontoaaAgunkat. — Uraim ! azólt hoxsánk. Néxxék • Itt van két \a»iag óralánca, este mindenki valódi aranynak néxi , exekkel a férfiak diaaiiik lel a mellényeiket, a kubaijaikra l*d»g adok kél-két eun pai érdemrendet Axokhox manapság már könnyen lehet jutni. A nok karpereczel, gyüröket, gyémánilejü »agy haj'ül éa smaragd nyakéket ie*xnek lel. Axután még egyre akarom öuőkel fi gyelmexteini. — Halljuk ! — A lérftak tartoznak vacaom alatt jobboldali azomsiédnöik ktuét megkérni A nok j»edig u) ugiKtiau »égig hallgatják »xom-axédjaiknak saerelmi Omlengeaeit. — Igen ám, de már eg)ikünk aem axabad. — Mit leás ax? Axt onAkrftl nem fogja ludni aenki. Kn pedig nem árulom el Nálam lett ígéreteiket ugy aem hirloxnuk beváltam. Nálom a háxaa»ág«>k egéaxen (Uletwerüleg köttetnek Hetenként kétaaer adok ealelyl, uielyen a nOaülni, vagy lérjhex menni vágy íVk megismerhetik jOvendöbelioket K» aa-télyeimrOl elmaradhatatlan ajakok ax Európából bevándorolt vagyonoaabb oaatály egyénei, minthogy aa ugynevexeit sildekre a benaaÜlOlt yankee taj OrOmeat vmláwik. Nem rendelkeivén asonban exulial ilyenekkel bátor voltam a hiányt Önökkel pOlolui Buony uagyon aOlden uéxheitüuk ki, bogy miater lVknak rajtunk akadt meg a axeme. Caakbamar kendtek gyülekeani a van* dégek a háxaaaág roxsaláncxáoak aovár váaár-tói. nagvobréaxt ax álemedet korból. Kiaial uöt nem lehetett köxOttük látni. Nekem kiváló axerencaéilenaé^em volt ax aaxlalnál, éppen a legidosb nő oldala mailé jutni. A háxigaada midőn leültetett, augva jegyié meg: — Önnek kedv««iem, n:ert a leg-gaxdagabb no mellé jattatiam Neka« ugyan mindegy t ügy aem Manariurii tó a mairkia UlfUii politikája OrosiorsMnal mki A •Correappéim'a de Pe«th« a kffém aierí találkoxáa «IV«|mával több kültob^ lap által elfogadott té<et*k n egcxáfoláaa iipoleg helyreigaxitáMi aaaa^d*tjáliol axt ir a,)Íog\ exeu ta<álkaa*« mit aem váltoxiaioM a« OKitrák magyar német »»*Wefiiég"ék Orom ontxAg. vagy bármely má« nag>baialombox vaus viaienyaiban. Aa Uhut rák - magyar • német aaOvetaég állal OaaavkOlOtt két t»irodatom uralkodói éa kormányai, kikuek befolyáaa, ott hol aa earépái béka lenntartáaa éa védetma aaAba kemt. windfndtt éa mindig n tni égy dtp tómat i kun egység leljea véderejejut érvényre, — Kremsierben ujolag meggyO^Odéat axerex-hetlek a cxár békés axándekai íelol, ki uioat U épugy. mint a Skiernevicei laláikoxáanál k^eleniette. hogy ax oaxirák-magyar>némel axövetaégnek a béke megaiilárdiiása uláui tOrekvéaeti saját politikájának békéa irány-xatával ia támogatni axándékoxik Ha egyea külföldi lapok egy hármas uO\ei»égról beaxéloek, ea ép oly helytelen, mim minden alapot n<lkül0*6 axok néxete, kik késaakaratoaan e találkoxáanak Angol-oraxágra károa haláxu jelénlöaéget tulajdonit anak. Sdt ellenkexOleg, eauttal arról blx-tosabbak lehelünk mint elóbb, hogy ax oroax-angol viaaály ax atgán határkérdést illetőleg neuiaokára békéa uion mind két léi leljea kielégítésére kiegyenlítetik. Ami Magyaroraxág állásponfját valamint Orttaaoraxággali külpolitikára vató befolyását illeti, a mérvadó kórok teilogáaa ma ugyanax, miut a Skiernevicei találkoaáx után. A magyar miniaxlerelnók Tisxa Kálmán 1H84. évi október 16 ár. ax Jráuyi l>ániel féle iulerpellátióra lelelve, e tekintetben oly halároxolt te«világo>uásokai adolt, hogy a magyar kormány befolyásának jellegét éa lelfogáaat illetőleg kétely nem létexhetik. A nagykanizsai Usdednevelö-egyesiilat ünnepélye. nKngedj^tek hoaaám jönni a kia-dedeket, mert övék a menm ék oraaüga" Aa fldvöaitó aaavai esek, á megváltóéi, ki ekkép adott kifejeaéat annak a végtelen axeretetnek, mely aaok iránt honolt bmne, kik legjobban vannak utalva a Mereteire, mert legtelietetle-m-bbek S akik aaeretik, akik gvá-molitják a kiadedeket, aaok ia nagy réaat biatoaitanak maguknak a mennyek oraaágából. Pedig nem volt igaxam, mert akarva, ueui akarva, mégis hasxnomra vált aaxom-axétlaága MielOtt megkértem a keiét, néhány pohár brandyt illám meg sxiverösilóül. A sxeaxea ital góxe fejembe aaállt, nyelvem akadozni kexdett, ugy, hogy midón aaom-xxédnóm kénlésekel intéxelt hoaaám, alig birlam axokra válasxolni. (iondolom magamban ha beaxélni nem tudok, leitekben mutatom ki iránta vonaalmamat, aat lodmiltik, a melyet l\X'k rendelt meg nálam éa kead tem a aő caipoje tejét talpammal veregetni. Nagy megelégedŐMael taj»asxulám, hogy a rokonaxenvexén e ritkán megengedhető gya korlaiát nyugodtan töri. Egyaaer axonban uiegcausaik a axék éa én ugy rátalálok aa általam nyomkodott lábfejre nehe/edni, hogy a aaomaaedtiómdn lul helyet loKlalt nyugalmazott amerikai tábornok leijajdul a fájda-lomtól éa legott párbajra hi. Kéaőbb, tuidőn a brandy góae keadett a fejemből kipárotógni, feladalomhoa híven megkértem a aaonuuédnőm kea l, ki látható megelegedéaael hallgaiá végig saavaimaL De nem tig>- a tábornok, ki aaiolén lüiUnqja volt háaaaaági ajánlatomnak. Mint dühő* oroaaláu ugrott tel aaékéről a mérge-aen kiáltott rám: — Egy okkal tóbb, hogy megöljem önt. — De uraiu ! mi köze hoaaá T Tudja meg, hogy én ia éppen e nő keaét akarom megkérni. — Hiaxen axt megteheti. Igén, de uem fogok tűrni velélytáraat. Mi még ma meg lógunk verekedni éleire-halálra. — Am legyen, de tudja meg uram, hogy én caak piaalolyra verekaaem. — En ia. Mindaddig fogunk lövöldöxui egymásra, a nug caak egyikünk el nem esik — Legyen nyugodt, nem eok golyőt lógunk váltani, mert én önt már aa elaö lóvéméi találni fogom. — Ah t Kiállóit fel asomaxédnöm elaá-padval ön annyira bixioa lövöl — Soha ae hibáxíain el a célt. lra Paine taaUvánjra vagyok Feleelegei volna, eanttal bővebben fejtegetni a kisdedneveléa ügyének nemea éa tontoa voltát Hogy erríl épen nálunk a lagfc«lye»ebb fogalmak uralkodnak, annak Örvendetté biaony-aága a virágaó illapot, melyban a nagy kaniaaai kiialedneveM - egyesület van. Ea aa egyeattlet, mely — mint valameiuayi — imaréay körben. *»© tény eamköaökkel indult meg, fenn* álláaának tia éve alatt fi>lyton<«aan gyarapodott erében éa flatáaban Nagy* lelkű és nemea pártfogóit éa a köare-mtlköd^ket aa árUtlan kisdedek earei-uek a: ka áldja, a hála, a jutalom (Halig ott féeakel aa í aaivökbeu. A múlt aaombat e hó fi ike, iámét féli) ea moaaanat volt e dicséretreméltó egyeaület életében- K napon nyitották mog Unne pélyeaen aa egyaatllet álul épitett Arany Jánoa utcaai uj óvodát, egy vj, kéoyelmea menhelyet a kiadedek aaá mára. Ha aa uj óvoda logalább ia akkora fontoaaágu, mint aa egyeattlet régebbi, ugyasólván anyaépQlete. Aa uj ovoda, hol a kiadedek félannyi áron nyernek felvételt éa felügyeletet, kiváló képen a aaegényebb oaatály kia gyér mekeinek van azánva. Épen annak aa oaatálynak, melynek tagiait több nyire elszólítja gyermekeitói aa élet gondja éa fáradaága, kikre kettó< áldáa aa aa intézet, hol okaserüen éa éaaaae rüeii gondozzák helyettök kiadedeiket; kellemea aaörakoaUtáa, ugyaaólván já t ék közben beléjök oltva aa iatenféléa, 4 jámboraág, a rendaze re tetet, aót a tudomány utáni vágy elaó csiráit Szakavatott éa lelkiiametetea, aaeretó keaek vicelik goudjukat, vigyáznak teájuk éa képeaik óket, mig a aatllók ott künn kUatiik a lét haroaát éa kere-aik a kenyeret a oaalád aráinára A gyermek jól érai magát, kia tárnái körében a aaüló pedig nyugoil Un végezheti napi munkáját, mert hiazen biatoa oltaloui alatt van kiadedo Üdv azoknak, kik a humamtáa oltárán ily nemea áldoaatot hoanak, ttdv azoknak, kik a kisdedóvoda éa neveléa ügyét anyagilag éa erköloaileg pártolják, hála aaoknakt kik e aaép ügyet vároaunkban ily virágaó tokra élték. • A axép ünnéi>ély lefolyása a kővel-kexő voll : Sxe(>tember hó 5 én d. u. f> órakor majdnem kixárólag hölgyekből, inhbiiyire a kizdednevelö egyeaület válaaxtmányi éa reu- A tábornokkal névjegyet cseréltem, ki megígérte, hogy segédeivel egvüll másnap reggel fél tog keresni. Hzomszédnöin az es-lélyról a tábornak karján lávoaott haxa. a ugy lálszotl, bogy ea neki mégis jobban meglelsxeli, mini én. Másuap léggel levelem érkexeii a p<ta-Ián. Sxoinszédnőm irta, kinek a< estélyen megkértem a kézét. Udvariasau tud»omra adá, hogy férjül a tábornokot vá^xtoda éa uehooy megverekedjem vele, kér, hogy utaxxam el rőgiön, útiköltségül ezer dollárt csatolva leveléhez. Hogy telje*iisém kérelmét, már éppen csomagolni kezdtem, midőn ajtómon minden ko|>ogialás nélkül lép he a tábornok, egyedül, fegyver éa pArh^j-egédek nélkül. — No ex ugyau ve«xiéiv jön ! akadályozza elutazásomat, csakhogy k ed beesünk. — Mit c*ittál fiatal ember? — A mint tálja oomagolok. — El akar uiazni? — Igen — Ah ! Ou akkor bizonyára megkapta azotiuuéduöuk levelét az ezer dollárral ? — Honuét ludia Ou azt) — Éu lauácaoltam, hogy kúKljon any-nyit önnek. — Kőaxónőm uram t Igy akkor önnel, uiint jollevöiumel uem verekedheiem. — Hát ki gondol itt verekedettre ? — Hiaxen tegnap a tábornok ur . . — Ugyan hagyja el Italai ember! ön még zöld ax ilyeamikhez Ha én nem oainálok legnap komédiái, hol volna most az ön eaer dollárja? Jobb leaa adja ide egy harmadát, a másik egyharmada pedig az értelmek krea-kedojét illeti, a kinek a házánál ily Jő fogáshoz juthatunk. — Hál axt a gazdag ladyi uem veazi el ? — Iaien menta! Hanem ha önnek tetaiik? — Köaaőnőm uram, nem kérek belőle; — én uem axoktaat aaivbeli vonzalmaimat ke-reakedéaben vásárolni. dea tágjaiból álló, diazea lámaság gyűlt egybe az Arany Jánoa-uiczai kényelmes, ^ óvodai é|»ülel nagytermében A viharoz időjárás sokai tartott ugyau viaaza az ünne l>élyban vató ráaavételtöl, de azért a tagok elég azép Mámban jelenlek meg. A megjelenőket ax egyesület tii kára, Háiorti L^jo«, üdvözölte, émelke deit hangú, honaxahb l>eaaédben batdiiva őket a kisdednevelée nemea Ügyének további, bu«gx> támogatására Exuián két, Üunepi ruhába őlt^Vzóli, óvodabeli kiz leány axavalla el ugyancsak Hálóriinak ez alkatómra irt kövvtkeiö kól-leményél. Hi actaMt U* ttl »taU«jrk)*a *f)r«t «i>«l«V t«M. Mt Z ki«a«kk ky.kát Y—.U a >'UvM ksa^btVj «l Hu|;m Mlvtak ZrftaWa' Uikaki a m aKNMljrkaa, k^aykaa Itt • n*ft, k»vf,Wr Msk koadtk UovA MM^Wt, >W4« kMtteZlt l'ul wmmrt Uaslkstssk cu|>li 8 Ml »ttt k kteaAaJZk UUa «táa' Ok kteate*!, »mt kál. irt* • A Jé tftrskvéal 4klá« k'^rt* lat • k »*ak*|jr» J* satvak, Uif Mk*k dr»k Meg N/Mlteoa la sok Orta»« a BuKI«>f«A(wt |thli|ul iwp^vi.k. \ Ira^M ^kála M lal^Ml 8 Orarft|ssiJAk bwt t iM|.tu mmmI K«lvas ki«M ursslwssk • a4k«ai Ka* aa tw*Jat«wMr« k«rte*at t Nvssnsrk SMC aokssor «tak*t itua. — 8 MlaJay^jokat 4KtJ» U t.Ua' A jetenvoltak a költemény! éa a ked-vea kia előadókat élénken megtapaolták. Exuián köveikezeit a kisdedóvás ne mea biguokának, P. Sxalhmáry Károly ir\\ arcxké|>ének leleplexéae. A sikerüli arczké|>el vároaunk zxülöile Kovács Etelka k. a., Kováca Ján< s vároai lanáoa>« ur leánya, teatelte. A lelep'ezéa után Kemény JóxsetkisdednevelöfelolvastaP. Szalhiuáry Károly életrajzát, mely felolvaaáa áxintén élénken megéljenezteteH. Még nagyobb leikeeedést idézen elő \\ Sxalhmáry Károlynak ea alkalmiból az egyeaQleihez intéseit levele, mellet Hálorfi Ujoa olvasott fel. A levél tartalma a következő: „Mélyen tisztelt KgvoaUlet! Megpihenni ama terehélyfa ámvé kában, melyiitk caemetéjét aa;át ke aünkkel ültettük, kétaégkivül aaon élvezetek köaé Urtoaik, melyek g\ar)ó emberrel iateui eredetét aejtetik. Xeért reám néave nagy veaateaég aa, hogy köteleaaégsaerü küldetéaetnból tárad tan éa betegen térve haaa, aaemélyeaen réaat nem vehetek aacn magaaaUva ünnepélyben, melyeta mélyen tiaatelt Kgye süléi, csekély aaemélyemról ia meg-emlékeaie e hó 5*ik napján ünnepel l>e legyenek meggyózódve hogy aaellcmreg Lálával egészoii eltelt kábellel ott állok köaöttök éa együtt hullatom aa örömkönny-eket a kiaded óvás telvirágsáaa felett e nemea vároa kebelében. Nem ia montlok le e reményról, hogy már a legköaelebbi jövőben, miilón együttesen tervet fogunk kéaz • teni, h«»gy a kiadedóváat Nagy Kani-ztárói mint köapontból aa egéaa Zala megyére elterjoazazük: uiból meg fogok a nemea polgáraág körétven jelenői és akkor élósaóval adhatok kitejeaéai a bála amaa éraelmeiuek, melyek viaaaa-tükrözésére e hideg aorok nem képesek Fogadja a noéiyen tiaatelt Kgye aület addig ia legmelegebb aaerenc^-aivánatomat a nemeaéaaaeutmunkáhoa, melyet oly buagósággsl teliesitett és a kanizsai kiededek égbosaálló imájá boa foglalják be aa enyémet i", mely-lyel e nemea város kicsinyére és nagyiára latén legjobb áldásait kérem. ' Mélv tisztelettel maradok a mélyen tisatelt Kisded neveló-Kgyoaületuek Budapesten aaept. 3 1886. aláaaUvs szolgája P. SMotkimity Károly* k orai orodsí korwámjr kial«ML aa kiaJ*«K>vxV ««jrwaM titkára.1* A lelkesedés nyilatkozatainak elhangzása után Bálorli Lajos felolvadta az egyesület 10 éves történetére vonslkozó adatok óaaaeállitáaát, ezekből kiemelj Ok a következőket: Tartott aa agyaaülel 10 év alatt 117 üléat, nevezetesen G axervexö ülési. 13 kóa gy üiéai, i3 válasz!azányi és 33 igazgaióaági Tagp vak ti artHitett tO év alatt W ée g*f% 1 ikáMMM. |f alapító. 4*1 nUm m M pátiak A vümÍéii, Mn jfaafalúaAg, iá ím* Ml té*éfc»y«éfot gyakorolt az egye Ml llliii rákon ínftUlW, legnagyobb vad ii-fcii u • léaybadés, Mikor Szege 8* 0* Arnz gÉr%iatie, Mi^it egresOtetOok tywlalé rAs^vélével megjelenni, mely al-kakMMtfl W írt* gyűjtetett s kttdeia* ti ftssged tárát 1|gármesterének, oly kére-fearoel, hogy ezen összeget oly módon osztod* M, totssvríot « kbdedekkei biró aae-fények véieasesek figyelembe, hasonló m6-doa küldött egyesöletünk 26 irtot a győri vizkárosultaknak ti. Ma tik nsgyobhezerfi lény kddést gyakorol! « vAiasztmAny • hoemhii háború alkalmával. Nagymennyiségű tépés, ruha-köteg, éa élelmi szerek gyűjtettek a adomán yoatat-tak egjmütettak Mkea tagjai réeséről, adt as áivuooló betegek több iabaa as elnők-vét t Igazgatósági agy a fjlaaatmány ssá-moa tafja által személyesen tanúsított kéat aéggel fogadtattak, megvendégel let lek a emberbaráti nemea rés* vél lei segélyezi ettek A helyi aaArmazAsu sebeaftltek ezenkívül pénzbeli segélyben fa réasasitteltek, mety ctélra 10 knúcsáros sorsjegyek booaáitattak ki a annak jövedelme éa egyéb adakozá eokból 900 frtot meghaladó ősszeg lett kiosztva. A tatsaésMl fogadott jelentéa felolvasás* ntán Ha tori még néhány buzdító, meleg snót Intézeti a jelen voltakhoz, mire a eaép Ünnepély végei ért* Kata asooban folytatása akadt a •Korona* vendéglő termében, ahol kedélyea ttnrztoalataágra gyűltek Aease as egyesftlet pAn lógói. Nem voltak jelen aokan, de a lAncsmalelsAg — hála a telülflaelőkuek még aem járt deAcartel. A felOIAsetök névsorát lapunk jövő saámábaa tasrullk kosáé. A kaszárnyaépilés Ugye. A városunk állal a m kir. honvédség kél zászlóalja számára as ujpiosAban építendő laktanyára néave a hó 6 én i ártották meg as Árlejtést a városháza tsnács-termében, Aa árlejtés msóbeli ée sért sján-latok alapján volt megtartandó. A szóbeli Árlejtésben többen vettek réaat; sért ajánlat padig as erre néava kitűzött hal kr időig kettő érkaaati. A szóbeli árlejtésben agy ajánlat aem volt elfogadható. As ajánlattevők ugyanis valamennyien ast kívánták, bogy tírölisaaék ki a költaégterveset I9ik pontja, mely eaarint olyan munkákért, melyek aa épitéei tarv következtében szükségessé vélandanak, da abban éa a böltségtarveseibea felvéve aineetoek, ,á tAllalkoió nem Igényelhet külön megtérítést. Ezenfelül as élőaaóval ArriajtasAk köatl a megállapitou épitéei költeégAltaJAaybő) a Irgkedtesöbb ajanlatot tevő Is esek l^/4#/9-ot volt hajlandó leengedni Es ajánlatok tehát elfogadbeilanok le fii, a sért ajánlatok térgyaláaa követ- Ilyen ajánlatot ketten tettek: a Hírnökei éa Baabraob nagykaniasai caég éa Henes Antal nagy ka ni mai épiiées. Hirackel éa Baekraeb ajánlata ii játén kikötötte a 19 ik pont kitörlését ée ea alapon |$7«»% árengedményt ajánlt-Henc* Antal ajánlata tulsjdonkép bárom r lAalal volt. Aa eleő Nsaermt Haaca egéaaen «j<ÉNd tarral aftAa't éa anesá alapián M frtért ajánHa as egéss épét késés ke-reaet Átviteléi. A második a 19-ík pont kihagyása sseHeit l§V«% Isaogedást ajánlt; a harmadik ped«g — la^arm* aa árlejtést likgililka alkalmazkodva, tabu a 19-ik pont meghagyása maüetl, IJ% *rieaa«edéet unal iaaaH . Hna «r aArl ajéaiatéboa aam vo^t talvt i vlÉam, da aa ejánletiavO a |eaM«ll deponálta a v^naé adé-éa aa wHá aaéié ayagtát be wdb»ia a fctedMgual. A Ínéi ét iagliraiéi iáig jekmveét Im|mM|í mm ast MM. bagy jagysft-kdflMba matt, mÉnmft a Haaaaféte agMü/aMiyaaá §41 mm ktHit >a aia-Jm IgH t^aa» tnrmabMigkia m«avad, A kaktnwya MiHiég arreaa! roeatbosahü végett, véleményadás oétkfti a képvi&löteatöleti kÓagyAiéa elé taneaaÉL IdOkteben a Hiraebal éa Baohrach caég kérvényt, illat ve ajánlatot Intiaatt a képviselő teetftietbee, melyben as épitkaséai teli ételekhez váló téjea ragasskodás mellett agyaaaat as őaagagett kérve melyal Henc* AWal, ast kérik, hogy vagf rtjak hiaawék, vagy pedig második árlejtésre ttUasaék ki ha-táridá, mely érieltémt agyanest az sjánkiot kötelasöoak ismerik al a magul réazére. A képviae'öte^tti'ett k&xgyttteaen, aűu-tán a asóbaK ajánlatokai elej'et'ék, Rper-(asáy Sándor ast indítvtnyösta, bogy — mintin mindkét írásbeli, ajánlat, ugy i Hir-aehel és Baebracbé, mint a Hencs Antalé lormafaíbábán szenved — ejieaaék el egyelőre mind a kettő éa hirdettessék t\j áriejtéi. Ennek ellenéhen dr. Béatsik Fccencz elfogadásra aiáalta a Háncs Antal ajánlaténak g-tk résséi, mint amely eléggé eklayóa. Formahibát nem lát, mintán lleocs a vádiu-•ot deponálta, as tehát tőkéletasao bistozit-v* van. A tárgy kőrál igen élénk, sót agy isban xajos dwkuaaxió lejlŐdőtt ki, melynek bevégastéval a képviselő testület Eperjes*? indítványa értelmében határosott. — Ai uj árktj*é4 kedden, e hr> Iá-én, less. Ei as ügy addigi leileménye. E< már magában véve olyan, bogy volna boaxá meg}egysé»ünk elég. I)e a megjegyaéaek kőssététetelét (entartjok magunknak addigra, amikor as nj árlejtés lefolyása ée eredménye ismeretei Un előttünk. mmL mr | „s., W4N I- - Mm I IM ■ Különfélék. — Uagor Alnjna, a kasslbelyi vá-laastókerület oraságyfilési képviselője, e hó 6-ánlartotia bsexámoló-haasédéi Ke^athelyen. Unfer 5-én délután 9 órakorért Keeslbeüyre hol a pályaudvaron sxámoa válasstó volt agybegyOlve, kiknek nevében Trastyánaaky Lajos Qgyvéíd üdvözölte lelkes assvakkst a képviselőt. Az ui be a follobogósott vároabn folytoooa asivélyea óvácsiók közt folyt la; as Asaaaon-aiál lónál, Ungar lakásánál, Reiachl vároabiré ttdvősőlte őt. A beazáiáolót Unger vasárnap délelőtt léltisenagykor mondta el a lőtéren. Szolt a főrendiház njjáaaarvasésé-röl, melylyel asóló a maga álláspontjánál lógva tarntéazeieMen nincsen tnggalégMfa; továbbá a katasxter nyilvántHrtáaáról, po-ta-takarékpénslárakról s a vizjogról; aáatán fslemllve a most folyó nagysaérü onaágus ktállitást, as őanálló vámterűlét szükség-aégéthangoe'aiia Tőrvénykaaéaj vissonvaibk igen élesen éa elitéiőleg nyilalioaik. végül baagsnlvosss, bogy a helyi érdekek kérdése, a páps-keszthelyi va^ui mielőbb létrebosása stb, — mint eddig, agy egálén is kiváló Agyelme tárgyát képsendik Délután I órakor a képviselő tisxteletére a4 Amazon ssálloda dtaztermében 150 terítékű (ényaa bankett volt, melyben Kaasthely város intelligenciája, karaakedelmi és iparos osstálya nagy számmal volt képviselve, As első lel-koasőntőt Unger Alajos a királyra, Szabó Uyörgy üogarra mondta; Unger a népért éa idősb Relscht Mancsaiért, Tmtyánulky a hazáért, Udvarbagyi Oyula, Solyomi és Saftry l)agarért Ivotl^ Szabó Fai a nőkre mondott Mkőesőntőt. A képviselő kedden, S-án Kis-Kamáromban tartotta bessAmolójái. — Mrg)rl ItAagj Álén. Zalamegye törvényhatósági hiaoiisAgs a hó 14-én és folytalva lartja a megye székhelyén, Zala* Egarsaegrn, rendes közgyűlését. A kősgyi-lés tárgysorosatábil kiemeljük a kfivetkeső-ket: Alispáni jelentés a törvényhatóság állapotáról. At elhalálozási álul megQra-esdett perlaki iárási ssolgabérói és megyei aipénstárooki állomások valasstás által be* töltése, A nagyméltóságú magy. kir. belügy-mtniszienutn körrendelete ax 1886. évi fagyai költségvetéa elkésútése es lélterjésa-téaa tárgyában, essél ksp^soktbsn as 1881 évi magyal költségvetés, tervesefe éa as állandó válssztmáaynak I arra , vaoatkoaó jelentése. — A xalamegyei kösségjagysAi agylat elnökének kérvénye a közaégjegyzót nyngdjj-aaabAlysal élet belépt eté-e Iránt — A vallás* ée kőacAtaiAaAgyf tttlnislerium által a OAktomya községen feláílitofl állata^ taaHóáépatéi fentartariása tárgyában toniya k&zaég által atvállah kNelaeatiaégra vonatkozó képvjselöie»iültHt határosat Aa azaraödés ióvábagyéa végett bemutáttaUk. — Nagy-IOnaisaa Várna polgármestere a városi ligallaáiik aiádéaát tárgyaié képnselfliasti* lati batároxatot éa adás vavéai aaarsődéaekaf förvénybaiáttgilag jóváhagyatni kéri — % iCaeiaas város polgárasastefa as oltsa építendő bonaédaégi laktanyára voaalkagl béiaaarsfldésl ifirvéaybst^aégflagjórábsfystti bért táh — Ai megye* wémvevöi mvatÜ AttaJ as 1881 évre AaaaaAtHinH kőltségvaiM tai»aaai aseriat t9Ü-ra IndttvAnyeataüki kiadás KM^ IH ti kr; bevétel 1028*8 « HÓ kr. A b&ay tabAt 810 írt Jl kr. Batárt*. KspWKspy Mikléa I fcfti ü 1 iH11 $iwm*f •!>»Mi F voaüte afcAfSo* tadapaHsá vaMM As laaáé-ayflé StibXIaa habAakis— irmyl, »kab-Hoa Grata m Afüjt I HtlkiiHn laAoyiá. a aatfp Érmsá. — Saáh botvi Oiceila kisaasa^ayt, 8takobvi Jósági Asgyksnizaa vArai lőkapitAnyAnak, kedvea leányát g bé 8-én vgaaUe oltárbét Piekl Peraaag helybeli m. kir. távinv^iest. •H KUvgysáiék. Szluk Sándor as osztrák-Magyar aem sáli haak nagy-ksni-zaal Aóktele(é:iek pénstáionka, a hó 8«áa tartolta eljegipaéaét WeiaaQiaelbkiaaaasony-nyal, Weiu H. I. belybtili kereskedő ssén éa művelt leányával — Wbisg Henrik becsi nsgy kereskedő e hó 19-én tartotta el jegy-sését városunkban Prdaebarger Ottma kbasatoaynyal, ősv. dr. IVessitiurger Jskabné leányával. Tartéa boldogságot kivAonnk Irigyóknes f- A aagykaalmal augyar lreéslsm*ái ml rliaslpártaU<yyr-illet tegkőselebb olyant cselekedett amit nyilváaoaaágija hozván, as egyesQlét e cee-lekedéléért sütünk kilejesést adni teljes mé^ vtt e'ismeréaOnknek, melyet különben addig sem tagsdlunk meg s a )óvöben aetu lógunk megtagadni aoha, midőn es a ssép caélokks! bírd egyesület olyant tog tenni, ami a asép caéloknsk va)óbain megfelel. — As egyesület Miklósy (iyula uintáraulalának bérlői kősé lépett, még pedig harminca bérléttel. A müvéiset p.\rt.-4áaénak oly mértéke es, melyet vidéken ritkán talál aaiatársulat s oly kedves! anspicsium, mely nagy vonzó erőt gyakorolhat bármely jó sdntársulst ígasgat^járs. Sxfikség ia van rá nagyon, mait a vámaunkb4n g)tetőit többi bérlel mindössze nlig aanyl, amennyi egymagában as egyeaület hörlete. Méltányojjuk és felette dioaéretesuekj tartjuk es áldosatot, melyet a korlátolt snyagi erővel rendelkaaő fiatal egyesület a aiinésset művészetének hoz. Egyaaeramindnagyon kívánatosnak tartanánk, ha a társaakőr. kaszinó, polgári egylet, subadelvükőr, kereskedő i|jak egyesülete ia bnsdulna as irodalom- és müvéesetpártoló egyesület széb példáján s mindegyikók legelébb öt bérfettél támogatná a saintáraula-lot. — Ha e/t a jövőre nézve ia elvül kimondanák, akkor elérnénk ast is, hogy aoha sem lénnénk jó térsalat hiányában, ami nagy szellemi nyereséget képesne városunkra- — A sstuéssék UérébSL Miklósy ssintámulsts le hé tO-én d u. érkezett városunkig. A asinhási aenekar — miután asaraődéze kötve tartja, {— csak e hó 25-én érkezik meg. A ssinláráalat addig nem ad operettet. Aa elsői előadáa azombaton, e hó Is-én, less. Á megnyitó(Aöedáz némi ünne-pélyeaséggel la lesz egybdkapcaolva, ameny-nyiban a aziárekerülö darab aljátsaása előtt a axintánnlst Ösaaea aseiaélyzete eléntkli a hymnust, a/után Saombatlalvi Annak. a. elasavalja a megnyitási prnlogot, melyet Ispank társsserkenstőye, Farkas Imre, kulón es alkalomra irlr ()A prologot laponk mai számának tárcséjábán kösöíiük)* Első előadásul ezután ssinre kerül: »Égy katona története*; ssinmü B (elvonásbsn, írták D'Ennery és Cormons. — Vasárnap, e hó 19-éo, Kláráé népaslnmüvétj »As árendás ssidó«-t adja. aló Miklósy] társulata. — Bátora I>ajas irótársuuk, a Zalai Tanügy érdemea 'sse^kesslAiB, e hó 6-én üi\e meg irói makődéaének 30 ik év-lordnlóját l$58 aseplenlber 5-ikén jeleni meg elaő hirlapi csikké ajs akkor még kétfejű sas csitqerrel megjelent régi Budapesti Hírlapban. Hármiucs év pagy idő s aki as időaiakon át oly kitartással, buzgósággal és szorgalommal szolgál egy nemea ügyet, a haxái irodalom ügyét, as I méltó örömmel és büszkeséggel tekinthet jriaasa a belnloll pályára'. Bánni ssjos juuileaumnál többet ér a megnyúzató önlndat: mint kőslagény barctollam, de bécsfllétlal. — Veterán-kollegánknak zzivüuk melegével kivánnnk azereacaét éa erőt a további munkásságra. Éljen sokál I U fllásisksila balrael. Be-1 exn Aról arlaatUAnk, bogy srraabóőén nagy aivalar tárván, a mandykő lecsapolt L5wy ottanj kereskedő pajtájába. A házigazda nem vall honn, e neje, egy iatal, asép asssony i — áltól félve, bogy as égő pajtától a laaóbAs is meggyulsd, kezdte a szobákban levő' bútorokat kihordatni s 6 maga is éegMkaseit énnél a kihordási munkánál. Épen igy almAriomot sksrtsk kissál-litaal, midőn jennek ajtaja — rosszul levén beaárva — ltjnyiit a agy UMlőtt revolver eeatl ki bakim. ia«ly as laésj követ keltében elhűli, még pédtg oly eaaranyétianűl, bogv a golfé as asaaonynak térdébe hiródoU. A revolver 9 mfm*«a kelíbefü «oll. A meg-e besült nőt Nagy-Kaoisaára hoaták éa Itt ApolJAk. lF if- A gézlArdl a hó II Alól a jövő vssAreapig, iaaaa '10-áitf a kasántiastHási munkálalok kóvetkastábai) sérva lom. B b6 90-AMI pedig' többé nem Nndenaap, hanem hieiakbtt háromszor, vskárnsp, es&iArtők azombaton, tavAbbA. a ksíb. űansooapokoa leas tykva. k\ illető nép0koa a Neumann-iMbWéat'eiláé aUMt levő táblák! kivi) a l8rdő bér'JiéOek. Hiablar uritak smtmlán- lAb-jája ii loeja a köefleségnak bérdalai, bogy a gMm téirVa van. ; Igibáal k«M E bé K^éa, anotA'asidó^aátfaaiMlr. ffeomaan M» lőraMs A helyUti oUaf^ábaa basaaébb tartóit, 7 munkára való Aastőnaés képaete. »Rövid a nap és négy a leledat*. ea veit a aMntegf reiralnként visszatérő jelige. A rabbi ar a bazaéd ftolyam\ban ssólt a gyermekek, kt'őaöaen a zsidó gyermekek tabskolésiatAsa aljén ia; arra Uyaditva híveit, begy gyar-mekejket jé földművelőkké éa mesteremberekké neveljék, ne pedig asqpAn Ielsőbb iskolákba küMjék őket, növelve ekkép s axetttmi nroletáriátnat. A aafdó felekeseti középiskola kérdését is érinaüe besséde folyamában s rabbi, ki a templom -helyiségét ssulolásig betöltő hívei réeséről leszüli • gy elem mai hallgat tatot i meg. — A pápa kmstbelyl vasal Aajro örvenaeteaan halad előre a már aem-mi akadály aincsen arra, bogy as arva vonatkozó tőrvényjavaslat még es év folyamában a tőrvény hoaáa elé lerjeasteaaék. E hó 4 én s ctélból tanácskoaá* volt a közlekedési minisztériumban, 7. unborazky Kálmán min. tanáoaos elnöklete alatt A tanácskozásban léastvettek a köalekedáti minisztérium részéről: Vörös Usaló titkár, Laakói Miklós lelügyelő, Mándy Ujoa, figalmavA, Nándor Vincze poaiaigasgaló; a (léusügymioisatariam részéről Márffi Albin llikár; s kereskedelmi miniesterium résséről Horváth Károly osst. tanácsos; a ca. éa kir. hadügyminisztérium réaséről itj. Ur. Esaierházy M(úrics ur meg-bisáaáhól Kiss László, Voyta Adolf éa Fany-vassy Ferenci. — IJleanl hwlráuy. Vasárnap, é hó 6 án, d. u a Német-uloaai Berger-bás előtt óriási népcaődület támadt. A csöttüle* lel egy pár kia kanizssi ember, név ase-rint öreg éa iQu Bencse János, Bencse Ferenc*. Bencse György, továbbá Sitef Péter Jóssel és Polai Ferencz okosiák, kik közül as egyik, öreg Bencse János a nevezett ház előtt a kösssemérmet sértő módon viselkedett. E miau rászólt a Berger hásfsaolgaja, kivel azután valamennyi kis-ksnisasi ember öeszeazólalkosolt, sőt as egyik a legdurvább szitkok között ráemelte bot ját. A háziszolga azonban kikerülte a neki azánt csapást, a meftátnad^ját ugy lökte mellbe, nogy ez hanyali eeatl. Erre azután a kis-kaiiizaatak mind neki rohantak, a bizonyára jól elagyabugyálták volna, ha a háziaaolga be nem menekül a házba a< ott el nem l*uvik valami lélreeaö aügbn. A jókedvű kis-ksnizaaiak most beronloHak a házba, fhlkatatandt^k a menekültei. A háziasszony asonban — Berger nem volt otthon — utjokat állta éa nem akarta Ókat bebocsátani ök azonban nem a leggyengédebb módon félrelökték a védtelen asssonyt, betörtek as udvarbs, kikutatták a magtárt, a padlást, aöt s boltba ia beekartak törni, de ebben már megakadályozta őket az időközben a hely azinére érkezeit rendőraég, mely véget veteti a botránynak, eltávolítva a garázdálkodókat, kik ellen moat a rendőrségnél szigorú vizsgálat lolyik. — Lapáa. A vasúti állomáshos tarlósé kétemeletes lakházek egyikének pincéjét leitörték s egy hivetalnoknsk több paiscsk borát s egyéb holmiját ellopták. A rendőrség a tettest Horvátn Anna nap* szám^enö aaemélyében kinyomozta s átadta a törvényszéknek, 1 — Még rgj atezal batráay volt a héten, még pedig kedden, Kisaaazony napján Eate */» ^ tájban egy Horvát-azanimiklóara kocáin menő ember (Floísgher ottani bérlő ispánja) összeveszett kocsisával a ast aa nlcaán, a Kocsin, agyba-löbe verte, óriási oépcaödületét idézve elő. Belálhsllan néptömeg kisérte a kocáit a kapitányságra hol a véresre vert kooaist — további bén* t^maztatásának kikerülése végéit, egyelőre visszatartották; az ispán ellen |édig megindítódé^ a vizsgálatot. Közgazdaság. Oskaa árok. Nagy-Kanisss, ssept. 19-éu. Busa ? Irt - kr. 7 Irt 16 kr. — Rozs 5 Irt Ml kr. 6 frt — kr. - Arna 8 frt 60 kr. fc frt — kr. — Zab S Irt 80 kr. ö frt kr. — Tengeri 8 frt — kr 8 Irt 80 kr. Felelős sseikeaatő: % A K U A I. A J O II TAressarkeastö: Park ss I m r a. HIRD£TÉIEK. ííséea esaláéra sésvs flAtMlö asgykeesgl Resiesa Magyaroraság-ban Becses iratára szerencsém vsa vála-szobii, bogy a Brandt R. gyógyszerész Svájca lapdacaait megkaptam a azokkal nagyon meg vagyok elégedve. E tapdaceabai mér 4 bogy házamban tartom, a eaak a Mg-jobdat •oodhelom rólak. A sva esi landa esokat házambaa mí igen nagyra béesOíjSk, 4 éve már, bogv segítségünkre'vsa s Agy a gyermekek hajaiban, mint a cselédek betegségeiben jó sikettel baaanáftak, é# éa a nőm la élitek velők a mindeddig semmi aAlyes betegaég nem fordult elő házamnál, méi esek Is a svélnd lapdocsokaak kőaaftnbetak, a ezért a Brandt R.-léés avájeai lapdacaokai (a gyógy-azertárakban 10 kr. agy dobossal) minden gaás basmdu gyógyaaaníéi többre beeaAlom. Teljea llaatelfttet: H-ger Antal, ffiaesr Aa tma^nyksiasbsdő, figyalai kall a doboson le*ó lebér karaaano vOrismasflliaa a Braadt 1 VtlH*fc*t»4é*t éa Hktftfc Mrltidáwl ém blrkaWUll • taalalitl IfHM**. ttweMakk lak étek* arilMt, tfrdM MUiaittntl érieteket muktaeeéiéw eaeMatt HW aaÉ«Mm< IttWUM trlllü tea mm tatek mtiIH Mtjalitl ü>|ii>i aaM MfcaadL mím Ml JO»wii I iij 11 M arak* teMM*M MfftMk \ KJMMK aufcwa v**" ¥ katv1—*. ■Mh IpK ki tfum M, krnmm kilifla aAafcéa y k» InÉMMl M|MM mvMImi w cm toMMü te MfUrit aiMMi Bt©* a «Mwüt mmIm hon, iMéIInK U «éHt fettes W** V«iUt Mte MMt MA téfte. kvHti»*» Mate-rt m, — Mn—am. • UH kk K«««IWBMI M ntosáa riméu Mf t ImmmA* «afial a mwl! ! —' Ipfvll Miau lk«4uik « MXtkkt Méta V Ilii fel kik M liMÍI rifil •ma mmt MÜI? tíf imjéi am>n>w ét MCMMl kMta «C3T BMivéB lacélMM f* A IHIÚM • MMé UHM IU»>1 kMkjia? mIl „La«í,- mWé k . aAjr jé vaK. kotr eaara ittiaalwlatk THk Aui ataVkte ImliM. Ml I Ml k*JVU bImIIiI IJMUk Ml M M Kai fatea ^jtetetNMMl tekiatta, — »¥a ikiuu k*|pT\ik« fbrfoiutn • inhylw mrwi mknl Tt, a. ia meikil, Mljr«kk»l « WmyUakii UkM fra*»l hmwámmm mtmimé aa kmjwáf ■■! Ml kiMW HUH aiee (Hat mrmmm I mmk torntktttábaa m iímM Hcéri Uktekaa él >1 klrtltrttjrak kftaSU ML A MMMMfl Ööü»k kWMa MMMT1* M ia tadtateara. ifM kkaip te mm Mi Nfttetl attteai tetejHh MyMb NMf* tete hfte«akb MlT—kill akiéi kiUsiat, 8 Ml kitteaittel, ktfj a Ttek íim a*? a ttAfiun te utrarkria uiadcu aapi imájába bel tu Hiti Haj? kalAmt ateaiktf taröjaiu, ajrüviM u httalHtek i't ninddnkit t ki a l«ué a(jáa kiváa tat-rutiéi Inai kan MmImAIOmmi fimlitljan Ttek Am Mifta, a ki agyadat na kirí okikat a Mte-wjlHyttk. Tittteietsm te kálaa ki^tate*v«l aurád ia éav> latwlt Vflrgj'aé Htltitaot, pa takarítók II mi. Tóik Aat! arafikit fontolni kiviaók \tla«t-tilát caétjik 1 a «lrb 3 kma bMyegat atftéktli.l , rwknOná. KtldtO* ftfTrl ■ fcnliUttlo t ctlmrc T*Uh Ammm arai ■■tefwl, VáakáfklnH a, n. ■te n^tiil )aktea Mna ilaltklll a MÍitatelt te maé^kk, In«j «é*lé MékM mi MtetM kafrwtki jaiaaA Waj XikaUk a*Mk ktealMtel tMiMMtk t a TVaa-hitei aaM Ük ytyMaHtanl nJbM >aMf>tl)»k a IMIiata kaaMÜ teéniaMfti Klaéü iaa«4tMal ao tiiltltánMte t Tklia ktHWt IkHtttfctt aiktllk Jaaaw Ma»tlMfm»a ara«a iatepiaU ktNMtlHil Té> aa> aa 9« iím aUaiMaél te^tlakWt lihtttétt mI^MI lak é kiM Mm — T&«aia)ailal értemiJUk a (« ra taitktlt kdaOiMM^ial, IkOgy aagii • kmilaiiftl VfiirKg}alkié||Hak í«híw vvaatéa^wl mai tmptm l»lck Nalaaiaa arai Uia*uk m<f illrlva a mag(alald laainldkal mai uaiam itdL AtiuliAiluk, Ki»U Ukh)a|««(au INN3, »ar|ilrte»U«,r fltrjén Árjegyzéki kivonat i 43& I— 5 magyarmvaAgi xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx )0\XXK«WX) »X»0)000000(K; W Ci.ktT.outrik-mijyíriiikililaiutt ||Farugony-matróczok : i Pótlék szalmazsákok és sodronybetétok helyett Ö V Iklnu lartéi In Ivilayut, léléitOapH tlktlmt* Inlételsknok ét kritiiteaVitak M«ara|ila*u f .léaaknél. mafftltlé érlMHirilét. A wtsirttnilvléaaknél aa Aty Mté uéloteélf iiimii tuiíalaiiilA, A ti Clraktár: IIKtVS, I. Nru>r kíarkt. 7 O vbooc -<ÍOÜ<KKM«KK«KX«K^«XOÍ«kkkwkkw9 XHKMKMMKXHHMHHMMXXXXHMMXMHXKMXXX í Árverési hirdotmóny. 2 HüjtUr k/aliirtnkoMÚK» rémét Al kOiItlrfé téiallk, tnUwriltl □ fi a Oii kOabirtoko^Ag Mt)a)tlniiél i^jn nA fulafl vt'itilégM Italvieéff rvjfalti fi fi jogiul éi B bolti »i/utl/)fii|il n réitei f. évIattrpIriMlirr lídHí^w fi fi rrKKéll 9 ómkor NiyiVrAit n h«ilyaaliiéii IHHtl évi npril fi fi |9<l tői bérom rg)méiit kOvatő éyra 6rreré« utjén — kiiáiAlay karaaa* R fi lény biifalakatétQnak fog bérba adatni. fi 0 Ai árveréüi lallétaUk BdjtOrtln • kdabirtokomégi gondnoknál fi M bármikor meglakintbatők. X It Aa árvarrani raAndéboaék a klkiéllééi ér 80% ét )»tatuil 11 iartoanak M 2 A klkiáltéai ér 600 frt g fi Kait dOjtOrOn, I8«5 auguaattifl bé I6 áa. fi k0«birtokoméul foodnok üzlet megnyitás. + Cianaal ran waarfnowéia a n érdanQ halybéli éa vidéki kltaftaaéf ha-wétt lodomá/iéni hoirii, hnfr Jfaff Jfaniuéa c délidül tiküékpéMtáit tpttli* udvarban Jobbra lörvényuékllaj bé)«iriét( oiéfaia alaU fc?^ ^ídíouib Saiod é^jti yhtoluJr/ xLÁjameom ém Dzsxrrö yúFljP^ a mai kornak tné|(alalA éftaao baraaéaaaiti Aók kator Qalétét nyltolfaü* EffRNiramlnd béior ragyok ^)éalaal, hogy raktéramban talatlanaéiafl üjéiiyértraétitfu aailalo*! aaaiériályoi éa kérplloa aiaakék (raiHMla dlvatíapuk mlalé* aaartni kéaalaibm találkalél aa nálam magTanéal balök, mlodaaaa aaakméka réflft aMfrattdaléaakat, íalalflaéa maUalt, a lagj<né' nyoaabk áron alféllalok, ágy adaléa évüli batorokai II alakliok, aff hélyhpn^ mini vidéken, rakléroa talál halók féaytalan lAlgyla, kéU éa ékétflAaaoké barandaaéaak, 6-némét alakokban, (Altdaataoh raaalaana) Tatékké mia daolélé álló, lűjfO éa Konaol tAkrftk, IQraoay tarték (Karatokaa) aiMan alakkaa. M ruUkr ké« garaliurákkól, nny tnínl Jatia^ artpa, karaik nyomat, éa alma béraoatbél miadan aainbaa. Ütomaaak éa ktaabb aanobb dI vánok» kanapék a laaojalih lajtuju amartkal WirMU Rlvél-latok amorataonyl baréadéióeakat a knyttténynaahl* arak é« falalflMig maílail. ^flgy níklán hafWóU iáiméiti hmmk él muáu kfttfa rar butánknak. Midőn aaaa nagy rakiénua agyaa kifálóbb ralkkalt a nagyéréamé kaéy* kéli éa vidéki kAanaaéawak lataoralom, Mjéa llaaialaltal kéram aahm pif\i*§A* aakat Saaél mararaéak ktalfté , Haaiéillfll: KiélovKfi-Vvjoii aüpftM éa m aSaalatfA. /Nag}'rKanítsa város képvlaelő tcaftllatének mfgbiaáaábél a laktanya éptt5 bítottaág küslitrré teát1, bogy a Nagy Knnia*án két honvéd táns-tóaJj aaámára /pttendŐ 91432 fit 80 kr. külfaég aWirányaattal falfaU laktanya megépítésére. I>s85 éti p«rptaml»ar lió Ift ík napjára a vároa* báa tanéttermében tartandó asóbali éa tért aiánlatl érlajtéal hirdet A» áHejténen r'axlre*6k tartAiiiak a/ elfiráoyaott d^xeg kát kéaa pénaban. vagy óvadékképea papírban a kiküldött keséhét latrnni, vagy a aárt ajáalalhos mai lékelni. A aárt ajánlatok 188ft évi aaeptember hé lMn H óráig vegyia at érlajtéa k«!tdftéig beadandAk; mart a kéaóbb érket^k figyelembe vétetni nem fognak Aa épité«i tarvak koltaégvatéa éa Mtételei a várnai lanádanál a Ikivalaloa órák alatt bármikor betekmtheték K«|| Nagy JCaniaaáa 1886. évi aceptembar bó *éa. 440 I I % A lakUaya kliallaág. üyoMloét Fiaakai Ftlop kyé^onaanél Nagy 38. szám. Nagy-Kanizsa, 1885. szeptember ?0-An. XII. évfolyam. iMlMM B^ba*laai 4 M. m^a«avlA h lap rv,,,.^ ateteuuuii i i*i»**t«iU« u**Wk (Mk Uanii k» lUsIrtlok iimu UKUU.k ZALA POLITIKAI ÉS VEGYKS TARTALMÚ HETILAP. A Zalámegyel ügy védegylet, a Nagy Kanttsal- éa Délxalai takarékpéuitárak, Uankegyeaület. U Aleó-muiakftxt takarék pénitár testvén?táiaaság ét ftntegélysó tkóvelk. hivatalos ktaléoje. BLórntrtei Aiak i km. rú ém I I ftt - kr ?: S: BirJiHwfc »Ut;aM« MAaittotMk. 50 kr Mtl 10" i rr*b WWtUk* klrésta*-k M» kr. UlyccU^oa Mtl 10*1 nM( M, uhui tlMa hMtI \ kr. Nyllttár petttaera 10 kr. Mryje/enik Xnyu-Kanitsdn hetenkint egy**er : Vtu<\map. A horvát szomszédok. Felháborító dolgok a' kelnek velünk megyénk legaaólaó határáról, melynek at a kétea aaerenoee iutott, köt vétlen még terméaaetea határral nem elválaaxtott aaomaaédaágben lenni a Suurcnevicaek oraaágával A horvát msaolencaiának ugyatólván égbekiAltó példaképei etek é* mi — kiknek fel adatunkul jutott, iu H határon ór* ktklui h megvár balekek épaé,o lolott >gen kívánatosnak tartanánk ha hí alább vAxolandó állapotok küatu-vlomáai a jutván h fóvároai napi saitA utjAn t* owaág kfctvéleményét éa u kormány figyelmét i* nagyobb már lékben l« telnék liaaAnk eme vidéka telé. mely h drágaláloa asomaaédok i黫éról folytonos vexatidknak éa jog-tulanaágok eltllréaének van kitéve. A magyar Allnmjog ie*pektálá- legutóbbi horvátornaágí látogatása alkalmával O felaége h király félre nem értkató atavakkal fi^)e]me«te»te a bívdi polgármester utján itmt borvAt elemeket, kik hí értük eleget — 'alán "okát ÍM aldoaó magyar államot )gn*>ráliii ennek tenhatóaágAt aérttf módon tagadni akarják l>e még na ilyyu horvát ked*te-K;aek hagyján Hamm ax alább ktt-aölt eartek ennél többet tartalmainak. Vakfeágo* magyar-horvát b a l á r v i 111 o n g Aao k eaek, - babAr o^ak eu miniatűré — felidéave l.atár-aaéb horvátoknak jogiipró brutalitáaa álul. Kgy aalamegyai nagyktfeaég adót tuetf polgársága nem basxnálhatja drága uénxen 30,000 fartőn vett a a köaaéghea, tfhát MagvarorsaAghoa, tartó/ó nagykiterjedésű legelőjét, mert briganti-módon, piaatolyokkal fel-tegvverkeive, ott Ali leaben a axom-*aéd horvátországi küxség lakóaaága, egyedül aa erőaxakoaeAg alap An kéaa életükre ia tűrni aaoknak, kik jogoa tulajdonukat használni akarjAk Aa eaet legújabb keletU a jelenleg van eldöntés alatt. Hisxaxtlk, hogy e« ax eldöntés meg fog felelni a jog éa igas tág követelményeinek « ha h kormAny intervenciójára leaa astlkeég ennek erélyéról ielteaaxük. hogy a magyar köxaég jogoa érdekeit kallóén meg fogja olulmatni a horvAt rákon eaAtlankodáa elleu Kh moat hadd aaiMjanak a tények: • Légréd xalaroegyei nagyköatég tudva levöleg mAr nem tarlónk a lulajdouképeoi Murakóxket. amennyiben egét* halárával egyQtt a Dráván tul fekatik, t igy nem bír termettjetea halárral a koxvetlenül melletle fekvő horvát kia>*égek t maga Légrád vá-rota kOxl A l.egiaddal ktavelleaül axomiuédoa horvát kóxtegek egyike liytlekovecx E horvát köxteg lakonaága hoatttu idő óta atl a jogiaiauságot követi el, hogy markját - |«era*e titokban, - » légrádiaknak grt»f KMtetioh tiyOrgylöl annak ideiében 30,000 lórimért megveti koxlegettjére hajtja. Mikor a légrági elOljárOaág exl megtudta. figyelmexlette a gyelekovecxi t»irOt, hogy koxxege lttkoa.iAgát - enetleg bakO-vatkexendO kellemetlennegek elkerülés végett — e jogtalanság levabbi gyakorlatától tili*a el A K>elekoveoxi birOe leUtólilátnak a leglelki'Kiitereietebb mt^don telelt a»eg, amennyiben a tilalmat nemoaak a kox*eg haxau hiltletle ki, hanem külön elküldött háxrt^l-háxra axxal at ixeneitel, hogy a légrádiak tulajdonát háborgatni ne meré-axeljék. Ki már vagy egy hónappal exelött történt éa a gyelekovecaiek ennek dacaára ojjelenk.nl hatották lovaikai a légrádiak legelőiére a leetettek velők a sarjút A légrádiak nem tűrték tovább est a jogtalanságot a — mikor ismét hirét vették, hogy a gyelekovecxiek ott vannak a légrádi legelön — • hö 12-éröl 13 ikára fordulö éjjel huuonót légrádi ember a vároai haj kukkal együtt kiment a kérde»M legelőre, mely a gyelekovecxi határ töuomtaéd»ágA ban van, t at ott talált harmincakét gyelekovecal lovat behajtották a légrádi várotháxa udvarára. A kárra néave a légrádi elöljáröaág megtette a oxabálytterO lelbeoülétt. A kárt ugyanis megbe<>aQllette a domborúi (magyar-orstagi) éa ai ataki (horvátomxági) elöljáró-séggal, kik minden ló után 9 írtra becsülték a kei dűlőben lett kárt. A gyelekovecxi hon átok nem kéateka megtorlásai A gyelekovecxi lovak bekajtására követ kexett harmadnapon egy légrádi |H>lgár, ki a g)eiekovecxi határ köxelében levő birtokán sxánloli, lovait saantás uUn megitatta a dűlőben levő kői öt kútnál. Krre a gyanútlan Ugrádit megn>haula három gyelekovecxi ember éa elvették lóié lovait, melyek UKttianig is tiyelekovecxvnvannak, ug>hog> a sxegéoy iégrádi gaxda minden mexei munkában akadályojva van. A légrádi elöljáröaág exeket ax eteteket bejeleutette ugy a nagykanixsai moI-gabiröi, mint a kaproacxai alispáni hivatalnál s vegye« buoltságot kér eldoniétére Aa ügy végleget eld<mtéNét ugy várják be a derék gyelekovecxiek, hogy piaxlo-lyoaan lesben állanak a kérdétet tőidnél et lelövéttel lényegeinek minden légrádit, aki a saját köxtége tulajdonát képexő legelőt haaxnálni meri. A légrádiak tolylonoa félelem köat töltik napjaikat, mert a gyelekovecxiek határo-xottan axxal len) egetöxnek, hogy felgyújtják egétx Légrád városát. A légrádi elöljáróság arra határoxla el magát, hogy — ha a hangulat a legrövidebb időn nem csillapul — katonaságot kér a gyelekovecxiek meg-féketéaére. Ilyen ax állapot a magyar-horvát hu lársxel e legex|»onáUabb pontjánlü Hogy Légrád kőaaégnek egyéb bajai is vannak kedvM tösxomaxédjaival, at könnyen elképxelhetö. A .jő békesség, kedvéért axu-tán történik különléle, aminek egyébiránt sem nem kellene, »em nein volna txabad megtörténnie. Legyen taabad csak egy, igen eklatant, anomáliát felemlíteni. Drnje horvátoraxági kottég it tő sxonuxédja a légrádi halárnak. Hogy, hogy nem, mindig ugy volt, hogy Driye kőaaégnek mintegy éOO holdnyi földterülete van a légrádi határ keilö köxepén. Köröskörül légrádi birtokok, tehát beun a légrádi, magyar területen, van a drnjeieknek 400 hold töldjük K birtok telekkönyve terméaxeteaeo a nagy-kamxsai kir. törvénytaékoél. mint Ugrád köxaég telekkönyvi hatöaágánál, van. t» l>mje köaség e mintegy 400 holdnyi magyaroraxágt lold terület után adöját nem Magyarorsxágnak, nem a nagy-kani-saai kir. adóhivatalnak, hanem Horvátországnak fueti, a kaproncxai adóhivatalnak. Kbból természetesen csak 56° u jut magyar-horvát köaös költségekre,.é6'<0-ot pedig a kiegyexes értelmében — a horvátok maguknak tartanak Képxelhetö-e ennél visxásabb köxjogi hely tat? • Még egyel. Ugrad kötaég, ax egétx Muraköxtel együtt, tudvalevőleg a xágrábi érseki egybáainegyéhex larloxik. Kx ax őro-köt mixéria nagyon sokat von le axokböl a reméoyekből, melyeket a dunántuli magyar kotmivelödési egyesület majdani üdvöt működéséhez tüxni szeretünk. Annak illuastráláaául, mit mernek a horvátok tőlünk kifogáaolni, szolgáljon a kovetkexö A horvát elemnek ax egyháxban do-mináláM mellett nagy szerencM Légrád magyaraágara és haxafiatságra ax ottani kaih. plébános, liadö Mátyás ur, kiuak e tekintetbeu valö kiváló érdemeit ismételve volt alkalmunk méltányolni Ha Légrád idővel nyelvben ia leljMen magyarrá lest, ax erdeiu nagy résxe (iadö urat fogja illetni. Tdxcaa. ..Maga." — A ,UU« amlMi — A picxiny, nVasás ujjak türelmei lenül ráncxigá.ták a t.exa ksbáija ujját. — Nem is ludiam. hogy maga olyan kia .hatatlan tud leuni, tiéxa Meg axt éti et aa ilyen magaviselettel, hogy a dilemma mátik réisaere hstáruaom el magamat Ca ön. kismwuony, mit ér eiexxel? kap egy nagyorrú lerjet. akinek aaután varrhat hetenkiut egy-egy tg hálösipkát, mert tedom exeket nyüvi el leghamarább — Maga mosl már goromba i» kezd bum, Kg>re előnywebb .<umben ntuiaija t>e magát. Aa a máatk legalább nem lenne goromba. — Nem ám, mert lalan althoz valö **xe siocsen. — Tudja-e. hogy igen nemtelen dolog, »«*g*zo:ui xalakit, aki nincs jelen. Kivált h» ax a mAnik vete>ylár«uuk. t'*ak sa ön véleményének adok kile-jezeei a magam részéről Ami pedig a vetél*tárai állapotot illeti, megmondottam önnek, hogy szabad kezet adok n.ég egy kérő tekintettel sem 'ogom toha befolyásolni válasaiasát. — Szép tehát eonyire axeret engem V — Ne leledje el, kisasssony, hogy H>ha«em tettem öuuek szerelmi vallouiásl. t-»ak annyit mondtam, hogy egyszer — majd ha s magam réazén.l lehetséges tesx -eljövök i»ueu. Ha meg txabad leax akkor, megkérem kexet Ha ped.g idokoxben lér|-hex megy, — neui to«oiu magamat löbelőni. — Igy latszik maga igen kevé*»é rvMiiantikusan Ijgja tel a leánykérőt llgy hA mtai egy vavő ax éáaxarMboiiba. A minip magiH-teii neki egy kirakatbeli karperecx; miwi meg akarja venni. Ha meg van. megveszi: ha azöla eladták, >- egy háxxal, illetve egy lndtial lovább megy tvesx másikat. — Sántít a hasonlat. kisas»aony. A második rcaxe nem talál. Meri nem nsamit arra aa eseln«, hogy annak a vevőnek éf*n csak ax ax egy ékster tetszeti s ha axl nem kaphatja meg, más nem kell neki. — S talán maga épen ilyen vevő volna, tiéxaT — Ilyen, kisassxony Nekem megtel-szeli ax ékszer, de csak ex ax egy; mát nem log kelleni Kgy puha kacsó meleg saoi itása jutat-maxi a a fiatal ember ialésének eme kinyi I vánilását. — Miért, hogy nem vásárolhatunk akkor, mikor keddünk van1 sohajla Margit félig pajxánul, félig mélán — Nem tesx semmit. ki*a*»zony. Heá* erek Megtanultam ax elet tragikomédiájában, mikép kell a vágyakat mérsékelni, hogy azét ne iMxitaék az ember sxivét. Én lüreemmel log^tk várni, természetesen e mellett mindent megtevőn, hogy a várako tási idő miuél rövidebb legyen, ön ismeri a helyzetet. Szegény ember vsgyok, vagyonom nincs a jövedelmem sem akkora, hogy caaládot larlhaluék lenn belőle. Klöbb állás kell. ohan, hogy megadja a lét — már a t^ateaséget lét — alapját. — Mert ámbár axt hiszem, hogy kisai guuyhöban és sxérax kenyér melleit is édea a txcrelem. de hihetőleg — nem aoká. £a ax a férfiú aki egy nőt elvesa Őrök hitestársaul, lartoaik gon-doskodni arröl, hogy válasatottja ne ctik a ineies hetekben erezze magát boldogul oldala mellett. —» Maga ugy betűéi, mintha a görög hét bölcs egyike föltámadt volna —. Ha neui t udok ia »Misen. okot-kodai, de legalább merek ax tdaálixma- somt>a — melyet ön különben alaptalanul von kétségbe — egy kia .okosság* ot ia vegyíteni s ax én néxetem szerint ax ax ideahsmus azért nem lesx kevéshbé vatödi. f.s — higyje él, kisasszony — a sxegéuy ember idealistnusa, ha nincaen benne okosság őrültséghez hasonlít. A szegény idealista tőnkre megy és töukre teszi axokat, akiknek léte hoxxá van kapceolva. — Nem akarom n agát lejtegetései (erére kiaérni, tiéxa; én ahhox nem vagyok eléggé okos. Axután nem is illenék hox-xám. llgY-e, ax ilyen nem illik kis lányok-hox. De bixom magában Maga tudja, mit cxeleksxik és en előttem it tisxtán á*l, ne kem mit kell cselekednem. — öunek, — semmit. Ismételve megmondtam, kisassxony, ax én létezésemnek és ax én ugynevexelt caelekvésemnek önt miben sem szabad háborgatnia, de még befolyásolnia sem. Nem akarom. Én eltávoxom •nnét. Elsaolit ax élet, a iövö küzdelme K. ha én a magam boldogulása mellé mégegy cxéit tűztem ki magamnak, az ön bírásat.— ezi testem anélkül, hogy ax ón közreműködésére saámitanék, — teszem öntől függetlenül a nelküt. hogy onerre felhatalmazott, vagy erre jogot adott volna. Meddig laH, n ig éu czéljannal elerem, nem ludoui Et hogy önnek addig sxáx kérője it leex, ax lobb mint valóaxiuü Kn erre uéxve csak egy tanácsol tudok önnek adni. Ha axok kötőtl, akik ax ön kexét kérendik, olyant talál, akiről egy benaö meggyőződés axl fogja ouuek -ugni, hogy ime ex ax, akivel és akiben leltalálja boldogságát, - ahhox mei\jen feiesegül, kwasaxony. Én nem akarom, hogy valaha aa a sxewiehányá* erhessea, - akár esak a magam részéről ts — hogy útját állóittm boldogaágáuak, viga>xtalhatsllan lennek e tudat állal. Mert ax én pályám kétea. Én csak reménvleni tudok, da butusát ooudanl aem. ía bünt követnék el, ha ax én kétea kilálásaimhox I űzetném ax ön jövőjét, ax ön boldogságát. -Nem vallottam és nem ia vallok önnek tte-relmei: másreszt pedig nem igéretkép teszem, de benső meggyöxödésemnek adok kifeje-xésl, midőn axt mondom, hogy határoxatlan idö múlva — épen akkor, mikor elerendet-lem a künn kereseti cxélt — visaxa lógok térni önért s ha akkor még sxabad lesx keae, kérni logom a magam számára. — Határidőt nem lüx ki ? — Nem. Minek? — S ha én már akkor térjnéi leaxek V — Nem togom magamat lőbe lőni; — mondottam S ha axivem tájnilog, vigasxára lesx az a tudat, hogy ön meglelte a boldogságot. Margit újra megragadu Géza kexét. — Magában több idealizmust van, mint bennem, stöli halk, reaxketö hangon. Szemébeu egy köuycsepp caillogoti. I'auza állt be a társalgásban. At ilyen csendben — axt mondják — angyal lebeg végig a szobán Kx ax angyal most Amor lehetett, kezében vándorboltal. tiéxa útnak indult. Kiment a világba, létet keresni önmagának ét még valakinek, aki öl bittatdi akarta, de akitől nem loga-doit el tem bittatást, sem ígéretet. Mielőtt elment. Margit még axt kér-dexie tőle Fog e életjelt adni magáról? — Ha megengedi, kitataaony, — minél gyakrabban. — Éa nekem nem kivánja híremet hallani ? — Tegyen belátása, a — ha akarja — ( szive sxerinl; — tanácsot nem merek adni. — Tehát megmondom logok magának irai minden héteu. Levelem csak egy taőből atland, ahböl a saói^káböl, melyrül maga axl mim dia, hogy annyira telaaik magának, bogy daczára e asöcaka igéaytelenségiuek A moh hé mM aailitbig a aégrAhí héfyeiiodiéainaa Oii^iHii Fe-^iiii pftapők bérmálás* koraiéi Ml A Merekősbea A bér malist • pAapoé LégrAdoa kesdte. Mán AdvAsiA etőjjérósájl és papság imWw Uadé plébános ar fogadta, ksssft s* l>Ai<>ifc kilolyáaakép magyar Dd-vAaM kmtééád EeArt a beaoAas téayeért a zágrábi • Posor« A legbrutálisabb módon rántja la a légrAdi pléfatanet! Mtndeféle aijaa kifaka-dánokkal éa danuncslAesiófckaJ rlleti a magyar papot, ki, püspökét magyar nyelven mérté üdvösólni Erra csakugyan nam indniik máat mondani, mint: Veonaqoe tandara, * . A külföld rólunk. Budapest, asapt. II. /] KiAllitáannk fényes arkóioai sikerei köst a legnagyobb jelentőségű ée legörvendrleaebb bizonyára as, hogy a nyugoii nemzetek közvéleménye, mely eddig sok teklnteiban balnézeteket, sót igaaaAgtalaii felfognál táplált basánk kolturtörekvéseí irányában, most orsaAgoa tárlatunk alkalmából aa igazságos megítélés medrébe kezd átcsapni. A kDílóld sajtójának legtekintélyesebb közegei a tisztelet ée elismerés hangján' szólana k Magyarország mAyéazati és tudományos fejlet taégei-ról éa komoly ipari haladásról és a mit sgy évtised alatt esak elvétve lodtnnk elérni, annak most naponta örvendhetünk: Ax európai sajtó kimeríthet len elismeréssel árasat ja el basánkat és osztatlan 1 é'etével lelke -sülten sorozza nemzetünket as európai kullürnépek közé. Ez kétaégtelenOI a legha- 1 talmaaabb vívmánya orazágus tárlatunknak, ! a melynek tmruér teljesítve látják ara* hivatási, hogy kulturális fejlődésünk, anyagi éa i szellemi állepotaink képét tárja a küllttld zseinei elé, E rokonszenves elismsrés egy ( ujjabbik tanujelével találkozunk A ímnczia ' sajtó egyik legelőkelőbb közlönyének, s I 'Temps*-ask legutóbbi számában, a mely ! beható csikkben foglalkozik basánk művésze- I lével éa iparával. Vaa-e Magyarországnak nemzeti művé asele és nemzeti Ízlésen alapuló ipara? Ezt a kérdési veti fel a »Temp*< írója, ráutalva arra, hogy vanns^ nemzetek melyek a mfi- ' valődés szükséges voltának ludatArs ébredve, hírtelen ráve ék msgukat a kuliura monkA-jára, ds rendszertelenül, zűrzavarosén foglak bozsá a nehéz műhöz éa az eredmény az leit, bogy a czivilixácziónak caak töredékeit tudtak elkapkodni de saját nemzeti kuli urát (élesíteni nem tadtak Magyarországnak van sieti ben nemzeti mgvé-sete és a hagyó* mááyeki által megsseielt nemzeti ialéee A czikkiró iecaerti ti azután agyag,* porcáéban-és majolika tnü-ípsrukat, a mely szerencsé- I aeo ssjálilotta al a régi Pannoné talajában j talált ókori műkincsek slíl.él és tormáit. Ke* rauukus báxt iparunkról azt mondja, bogy lormái (eltűnő módon hssonlitanak a Dél- l Frsnczisországben űzött agyagipar idomaihoz annyi érzélttét, annyi bensöséget 'lehet belélekfetni. Ki sz egyszerű, kopot las asóeska: •Maga.« Ea leszi jel, bogy maga eszemben, szivemben van a bogy várok magára. Elfogadja? (lésa hálatelten csókolta meg a kis kézéi. e Minden bélen iött a IdvAroaból as a rózsaszínű, illatos kis bílét, ezzel a gyöngyírással szinte ralebeli szócskával 'Maga* Ea mindannyiszor megújította, mag-kétszerezte erejét annak a lérAunak, aki olt kűadőtie a lét nehéz hsrcsáf. Már közel is állott a rzélhoz, mikor egyazerre elmeredt as édes flaénet. N nemsokára meghallotta, hogy Margit férjbes taeAi egy gazdag tőkepénzeshez. UAss — nem lőtte löbe magát, e KOnn mosolygó, derült verőfény. De a fényes napsugarak nem tódnak áltörul A lebocsát ott, nehéz lüggönyökön A pompás hálóteremben lélbomály éa rsöod. A fér) éa aa orvos lépteinek neszéi elnyeli a vastag ssönyeg. Csak as Agyfűg-géeyök szétvont redői leíől hallatszik a haldokló nehéz, ziháló lélek sete. Margit baldokltk. Oly asép, oly latal éa aMg kell halnia Vannak lények, kiket aasiv eaalódAsa magM. Kaswmse, bogy kevesen vannak* meri kBllnboa aem maradóé meg assmberi-súgnak esak agy ssAaalAka. Da vanaak. Margit aaak kÖsAI való toll. Üii leássák a relymaa nyom oh In, babAayt sseombkol Da mteigit reáborulna as Affth aotétség. a lecsukódott pljjAfcun áeveaaiAl egy kedves képel lAI Kfy ayagodr, aaeüd Metaenem, melyei sagAraóvá taaá as ,öaciataaég és A sssreiet. Egy férAa amaAt. akt — jal értele •• emel m övé a as Avé lem a stoao B la A baláaAlA végsőt sóhajt: éa a (Hsaitól éa madellirnsA* é hasonlatos sAga saaflra meay, bogy éf aém hltle volna, ralsép g tárgyak nem Frsticztaországhói ' bőseitek bé beaAnkbs, ba Ifiermeaéamaofc ilssivisalli nem biztosítják a leginaepélys-sebbea róla, bogy t lárgyak hazánkban évszázadok óla Igy készíttetnek. Erdeke* hasonlatosságol Isdeslel a csikk író a magyar aépbotor stílje, disaliéss éa fe*tésél«eo Is. E fintorok — úgymond — majdnem teljésen olyanok, mint aa avakaok bútorai és láttukra as ember ast vélné, bogy valétnely slgirt* t E fala szobájának belseje van átemel etőff. Azután fej legeli, hogy a magyar bum rék, saónyggek ékszerek, zomáarzok meny* nyíre megőrizték régi keleti Jeliegőkel.' As érdekes csikk a német Ipar befolyásira utal s azután igy végződik: •Németországkereskedelmi a ipiiri befolyása ellen legtöbb sík orrét küzdhet ne Itt Fraacaiaország. Társadalmi tekintetében A magyar nép rokonszenvét bírjak éa a barátságos iDnistétek ssjosságs miatt nam kall as érzelmek őszinteségét ■ kétséghevonnunk. A mezei gazdésAgbsn, a bányáknál ügyes mérnökök kilftiiő állásokai szerezhetnének, n nipari czikkeiaket aziVesen vennék és nagyipar bizonyos Agai, Igy nevezetesen a gazdásági gépipar fontos piaosot találnának. Ite Magyarországban ép ugy, mint sok más országban ugyanazon okok gátolják iparunk térfoglalását. Franc/la ügynököt, síkosat, kereskedő ntazót alig látni, rnig a német és sngol ügynökök egészen elárasztják az országot. Es ezek bámtilalof művészek a rábeszélésben. Egy pe<t| keraaedő, a ki igen alaposan ismeri a párisi Irodslmst, est mondá nekünk: »Olysndk vágyunk, mint a guillotine per parsuasioh (a kit rábe i.sélnek ssép saóva', bogy guilliolinirozza ms-gát.) mart hs as ríjlóti kilökjük dket, visa/a jönnek as ablakon és képesez vdlnáiuik akár s kéményen. Aratás előtt a Dunspsrt (ele van angol gazdasági gépekkel, melyek a Feketeienger kikötőiből a Dunán feljöttek. As angol ügynökök próbára kínálják, iizénkét Imi fizetési határidővel és bvenkint órl< ási üiiekel csinálnak Igy AH a dolog egyébb iparcstkkekkel is, melyeket a külföldiek az Illeni vevők utaeitAsai szerint gyártanak. Esen utfcxó ügynökök mind lueszéinek magyarul; >sóli idegen r/égnek tan állandó képviselője Budapesten; az egyik bécsi crég nsgy palotát epliieleit A Irarmzia gyar.uat néhiny franería tanárból é« píaczérhől áll, Hecslien sincs különben; előkelő ember sl g van hat, s a háromszáz más egyén hivatalnok tolmács, komornyik vagy pinexér. A németek mindenütt e/rével islálkosnsk; s legkisebb magyar Islunsk is megvan a maga német gysrmsia, melynek holdogoláas a szoros solidáriiásban rejlik AM»s rejlk a mi klil'eli kereskedelmünk hányni lése, bogv mi uem megyünk k üllőidre, mint az angolna és németek; ezek behsrangoljAk az egé«z világot, a hol csak adni és vstini lehel, s mikor a mi humoriaxiikus íróink szt Aliit jék ironikusan, hogy az angolok a Oheops piramisén es a Juuglran telején hirdetik szappa* nsikul, tikkor nagy djcsáreilel udóznsk az angol nemzeti iparnak. MégémlfMté végftl, bogy A közgyűlés helyt adott a salaaMgyei kla^égl jegyző-égyiel eloókg és Mitnoafy János bonsfóWb körjsgyső lellolyaiiiodvéayésofc a ZakkKger-sseg város képviaelő'lésillatéoak a lőjegyzói áiláa botöttése tárgyéban követeti eljárás megsemmisítése iránt. A közgyűlés léhát a Zala-Egerszegi föjegyzöválssztást m e g s e m-m i e I le 11 e. Megyei élet. I Uf. Zntnisisg | e Iérvén) IsatAsAgl Isi anftnAga é hó 14-én tartotta a megye székhelyén, Znla-Egerssegen, őkzl rendes köxgyülését, 9 V a s I 11 s Benó alispán elnöklete alatt. A közgyűlés a ltörvényhatósági bizottság tagjai részéről elég jól volt létoplva a a tanácskozás folyama iránt is jókora érdeklődés mutatkozott a jelen-voltak részéről. A közgyűlés lárgysorozslábúl kiemeljük s következőket. Tudomécul voite a közgyűlés'1 as'alispáni jé'enléjsf a tőrvényhstóség állapotáról. A jelentés —• egyebek közt a hála éa kegyelét meleg ssavaival emlékezik meg Glévioe lajoaról, megyénk elhunyt főispánjáról. Legérdekesebb pontját a tárgysorozatnak képezték a választások, melyeket a közgyűlés a következő éradménl/nyel ejtett meg: A Konyái) Mihály elhuláWisa követ* kéziében megürült perlaki asolgabitói i állásra a köagy Dléa egyhangúlag K o a f y á 1 'Veren-csel, a perlaki jArás eddigi aegédasiflgabirAjAI válaastotta még. Megyei alpénktérnokká megválasiialolt T o m a s i c s Bándor, aa egerssegf járás eddigi eegédssolgablrája. Ennek knlyébe egerszégl segédeaolgabiróleu M A i e r latvAn, eddigi l^niígssgatAsi gyakornok A Z a latnegye megírandó mono* g r A11A | A r a felügyalő bizottság oijAaaer-veateteii a 411 jelealeg a kővetkező tagokból t ftvaellia flanó, (Ii}aöay» diator, éa dr. 01 ó m ő r a y Vlneaé. IJjtvkor lejAr aa éVfaépttletek blaioaliAia Iráni a amgyar AltalAoes biafoaété-tlrsesággal kötőit iserafllá), Ag aj bistosÜAs mikénti létesítésére g lAagyKéa U ki n mm Különfélék. - Vllsiss llksrsieg éa báré Fsklriár/ honvédelmi minjszler Pozse- I gáról való visazat ért ókban a hó 17-én dél-; ben keresstűlulszlak városunkon és a pé* j lysudvaron mindketten bosasabb megszóli-téssal tüntetlek kl Varga Imre ny. honvédezredes urat - A kiintMi gnsdák Mogr* j KanlsnAai. A bodapésli országos kiállítás I alkalmából basánkban tarfózMó külföldi I gszdák országos körutjokban é bó 17-én d. u. '/«t órakor a barcsi vonallal Kanlsséra érkealek, honnan alig fél órai tartózkodás után tovább menlek Keszthelyre, megtekia-lendök sz ottani gszdaségi intézményeket. A nagy ksnízaai pályaudvaron ^alsmegye és Nagy-Kanizsa város szivélyas fogadtatás' bsn részea ítélte a vendégeket, kik a rendes i személy vonalhoz csatolt hét azalonkoosin ' érkeztek, — mintegy A0«en. — Üdvözlésükre a pályaudvaron megjelentek: a Zalatnegyé törvényhalóaégi bízottságánsk f. hó f4-én tartott közgyűléséből kiküldött bizottaág tágjai: Svasliis Benó alapén vezetése alalt Etl István murs-kereezturi apát, Baboohay íiyörgy polgármester, Eperjeisy Sándor, Plibál Ferencz, Herlelendy Béla, l.en-; gyei l.sjos, Hencs Antal, dr. Tuboly I tiyula, Varga l^ajos, Ossaasly Antal, Knáuaa Bódl, toválibé Bogy a y Ödön, [ Erdödy Lajos, (iyőrffy János stb. Ezen-I kívül a zalsmegyei gasd. egyesület képviae-I leiében Ssigethy Antal titkár, Bomssjch Lőrincs, Kollár btván, Dervarits Imre. A kiszálló idegen vendégeket sziréiyes éljenzés fogadta/ ezután Bvasllla Benó üdvözölte a megye nevében igen ékés szavukkal a vendégeket, kiknek nevélien tiszteletbeli elnökük Kaltenagger isnácsos, válsszolt, megköszönve a kitüntető logádtatéal. A vendégek ezután a pályaudvaron megebédellek. Röviddel 2 óra után távozásra intett a caengeiyü, a veadégek szívélyes kézazó-ritáaok n'án újra elloglalták kocsijaikatf a vonal uj éljenzéaak kőzött kirobogott a pálya udvarból He bűz Antal, Hertalandy Béla éa dr. Tuboly (Jyula Keastbelyig kl-I férték a vendégekét; aa aliapánl hivataloe I elfoglaltsága akadályozta az elkiaéréahen. — | Keszthelyen a zalamegyei gazdasági agyé* rfülel keszthelyi ftókkörének küldöttsége várta a vaauli állomásnál as érkésökef. - A kssvéékasiáraya^lMtl figje immár végképen — mégpedig kielégítő módon — éf van. döntve. Mint irtuk, kedden, e bó 15* én, volt az uj Árlejtés a kaasárnyabisottság elöli. Szóbeli árlejlö csak egy volt, Hencs Aatal építész, ki ssoriban* a szóbeli árlejtéstől önkényt visszalépett, Kövei kezelt a zárt ajánlatok lelboniása. Zárt ajánlat három érkeseit a bizottsághoz. Mindabáromhoa mellékelve volt a szükséges vádiura. Az első ajánlat 8allér Lajos épiléazé voll. Ez a kijelölt építési átalányból 17.0%-ot engetl. A második He nos Antalé 17.77% engedménynyel; a harmadik a Hirschel és Barhraeh czégé l7.íl60/« engedménynyel A bizottság Hencz Antal ájánlaiAI lialározla él — mint a legkedvezőbbel — elfogadás végett a városi képvl selötestüleii közgyűlés elé terjesslení. — A kösgyülés, melynek éz képezte egyetlen tár-gyát — #bó 17-én d. e. II órakor tart a-lőtt meg Babocbay (lyörgy polgármester elnöklete alatt. Megjegyzés nélkül elfogadtak a bizottság javsslaiát. A honvédlaklanyét léiét Hencs Antal nkaniaaai építész fogja épllenl. As eredmény közmegelégedést szült. - BakAvi. Dr. (férő Józael nagy-kanísaai orvos a jővö, október hó 7-éo tartja esküvőjét EnglAndír Ciliikéklsass aaonynyal. -3 Taksly Vlkler ar a kővetkeső j sorok közzétételére kért fél bénnftnket. Végsés. A I. évi Szent István Ünnepély tlssta jöyed elmeként kiiDnlgtelt és kartmtosólag I Nagv-Kaiilzsa város ssegény alapja javéra I fordllani hatArozot^SO írt IH kr. aaaa ötven fórint S8 kraJoaAráa tD8Ő. évi nagykanizsai | Bsent Islváji király nkfil rtnnepéjy jAvedelme czlmén taaarékpthialArbA balyéstetal ée a nyerendő takarékpénstárl könyvonslte a va-1 rósl pénstárba örtaetbe lé etnt rendeltetik. | Esael egyidejűleg fogoly Viktor Agy véd ur mint a rendeső bisotnAg aínbkénel Nsgy-Kanisas város rendeseit lanAaea résséröl a váras szegényei nevében kösaönet ayil'á. nütnliá. Mkúi Tnboty Viktor Agy véd ar I agy s vároal pénztár ás számvevőség tudomás,' BMgfetetŐ intézkedés, lllétve az ado-mányozöfl AéasegnéÉ ayNvéoiartásba viu's végett végzési/ég értésfltefnek Km Nagv Kaiitasén, a városi iaaé^sfiak DM6. éri szeptember hó Ő án tanafl ftléaéből. Bs bőn ha y (Jyórgy a. k. polgáraiesre. Lengyel Lajos v. főpgyz6. — IJrA»fsl4 ÁUféé hírneves Hiti I goramtívész —• mint érteméi érteeűlűsk itt rokonait meglátogat ván, kedden, e bó , I bosasabb tartAkodásfg városunkba érkezik, Telén aíkerftlend aa európai, hírű művészt ' rábírni egy hangverseny tartására. — TAasoavIgalaos. A nalíril erodál mi bérfők éa tisztek e bó vd-áa Lazans I kon sArlkórfi tAnczvigalmai rendesnek. — JlrlfvAmoa késslaet A aagy-I kanizsai •Kjsdednaveiő' egvesüféf ff-ik ovo* | dájának szeptember bó 6-íaén tartolt meg- nyifása alkalmával belépti dijakból befolyt 21 írt BO kr. feiDIfl setétekből 27 frt 60 kr. öasseeen 49 frt 40 kr. Kiadás 93 frt maradt Uaata jövedelem 17 irt. 40 kt. feltilfl/eini kegyeaek voltak: Haneg Antal 4 frt 70 kr Vidor Hamu Afrt 80 kr, Ifnsusz Boldizsár és neje 2 frt 40 kr. Matloseb Jósaafné I frt 60 kr Ullmann lelvén f írt ffrDűli Uf Henrik 1 frt. R a pocii üynláaé I frt. Neobeuer Bécsből 1 frf. Bsántbó Lajoa l frt. Daniéba Ottoné I frt, ig Fess el-hofer Józsefné HO kr id. Fesielhofer Jóssefné 70 kr. Boseoféld Adoff 70 kr Baboss Ujos70 kr. Bomorjay Lajos 1t kr. ff. N. 40 kr. N. N. 40 kr. Horvát fítrörgy 20 kr. Morgénbésser Jánosné 90 kr. Zók M. 20 kr Hcbmidl Károly 90 kr Néti féld Bamu 90 kr. és Bosenletd Kmil 20 kr, összesen 27 forint tfO kr, A felDfflzé tő umőkéa urak, ugyaainle Bsigrjtg Róbert vendéglőé ur, ki a termet éa vilAgiláat díjtalanul adA, nem különbén Jenda Irma ttrr.ö, ki egy virágtarlót éa két nagy vírAg-csokrot ajándékozott, fogadják az egyeaűlét hélls köszönetét. — Mlklée/ Oyaln szinigszgató jelenleg Budaneaten van lársulsiAnak kiegé azitése, ille öleg az igonnan ssersődtetett tagoknak KsnizsAra lehozása tárgyában. Tú-relmetlenűl várjuk es uj tagokat, mert így ahogy most van, a társulat nem felel meg a kanizsai igényeknek. — Táncalak al*. fyéchnftz Józ sef lánca* és illem laniló, ki már gyakran tani* tolt városunkban ismét NagyKaflisaAra érkezett éa e hó 2 -én kezdi meg aa oktatást a német*üresében külön e czélra béreit belyi* ségben . — IjtfktM. Csés József koporaeki laköstol a hó 13-án éjjel elloplak két lovat, egy csikót és különféle lószerszámot, összesen 260 frt értékben. Csés sz esetik jelentést tett s nagy-kanizsai rendőrségnél, msly a mags részéről is megínditotta a nyomo-sast, még pedig — dicséretére mondva — a legkitűnőbb eredménynyél. Városi rendőrségünk megtalálta a lopott lovakat Kin*, Kanizsán a VI. kerületi közlégelön, a K elecz Perencz csikós által Őrzött lovak közöli, — A lopott lovakat jogos tulajdonosuknak, Keltezel pedig as illetékes biróaAgnak adta At a rendőrség. — K«l*si*i 1*1 vaj mesterkélt városunk bsn e hó ll-éo. Ugylátsgik épen a vendégfogadóbeli háziszolgák ezüst órái iránt érez batározotl hsjlamot. A mondott napon ugyania valami ismeretlen tettes ugy as Oroszlán-, mint a Korona-vendéglő béái szolgájának ellopta az ezüst zsebóráját lán-csostul, még pedig oly lurfsnggal, bogy a rendőrség ssámárs még nyomot aem hagyott hátra, melyet most ülni lehetne. — A lépfene puszlllólsg lépeti fel a vjdékünkbeli hásiállstok közi. U, szarvss-marha, birka, sertés nagy mennyiségben hullik a veszedelmes térvény következtében. A közönség aa illetékee hatóságoktól ariltán elvárja a kellő intézkedések magtételét. — Helyrelgaslina l.spunk legutóbb megjelent ssémábsn *Még egy utczal botrány czitnmcl jelentést hoztunk arról, bogy Fial-aöherliorváiszenimiklósi bérlő ispánja Kanizsán véreere verte kocsisál, Máltai nagy népcsődűlést idézve élő. E hírűnket Fleischer bérlő ur felkérésére oda igaaltjuk, bogy a kérdéses botrányt Fleischer urnák nem ispáqjs. — mert ispánja fist. Miklóson nincs Is osak Fskoson — hanem szl.mikIrfsi majorosgazdája idézte élő. Est verte meg réazegségében a szirtién beállított állapotban lévő kocsist. A verekedő gasdét különben rendőrségünk asóta Őt lortnt péasbíraAgra ítélte. — Mérges gnnabAk. óvakodni kall a piaoaon a gombált vásárlásánál E bélen Kanizsán egy agésg család rosaul lett a nia-cson VAsArolt Mérges gombák élvesatétől. — TaalléegylsU gyllés Folyó évi aaauestua Sl éa ftattotta a Tapolcza éa b. lűredi eaperes kerületi r. k, tanító agylet nagy gyttlfAéi B -Füred lürdöhelyiségének olvaa "> termében, nagyaAgoa Konkoly Ambrus csimsetes kanonok, tapoloaeí eaperes plébános ur elaöklées mellett Elnök ar a gyOlésf sslv.lyaa asavakksl megnyitván, mllfin üdvösölie a Jelenvolt tagokat, de külftnftiaa nagyméltóságú gróf EealavbAav Uaalé arat. bl mint vendég sz egAee érlekea)s<si érdek Ináéiul vjgfc ballgaua. - Több lolyo Agy mieatetett ak Km értekezletből u egylet I véduükéhet, nagyméltóságú Kovács Zsigmond ptopftk urhox, Sümegre táviratilag I hOnokvirnt küldetett. melyre a válást 4. o. b órakor érko>ett 0 Kzcollsai iájától. A gyülée 4. e. I óráig tartott, eeoiáa knvetkeaett táraa*«béd, mely • •Kiafhli»dy«'léle vendéglőben rendeatetetu A felktVaaüntők aurái Konkoly etnőt kesdte Színház. MiiU saombat óta Miklóay Gyula «juottr*uieia naponkint elöedotokat tart a Kaarvts «*AlkN nagytermében. Miklósy tíyulál, tűin t u in igaagatót rég Ismeri a kanixsai köxftu*ég, jelenlegi társulata atonban reánk nézve egésseo uj a ax első estéken a mftél-vetet után való vágybos a kíváncsiság érteta csatlakozott: milyen erükből áll ex a társulat t melynek elöxeles, pártolásával e kanisaai küaöoség — helyi fogalmok seorint — kilelt magáért. K kíváncsiság most már ki vau elégítve ennyiben, hogy a társulatra — egy heti ismeretség ulán — rámondhatjuk, hogy minőségre násve nem sokban különbösik ax étidig nálunk jártakló). Vidéki igényekre W&miioll, vidékies eszközükkel ellátott s épen sönvonalánek megfelelő erőkkel biró, kótépaserO társalet. A tagok többnyire igyekvő, ambiozióxua ssinéssek én tzyiésxoök. akik majd valamennyien teljes erejükből l iparkodnak megtelelni a rajtok lévő nehés leiadatnak. Aaután van közlük egypár, • ki tehetséggel és hivatottsággal láttáik birni á mfivéMi pályára s a kitől Valódi élveset* ben is résseaülhet a kőxőnség. A társulat részletes jellemséaével várunk addig, mig as ujjonan szerződött tagok ellogbűják állomé-seiksi s Így teljes less a társulat, másréul addig a már itt levőket ia jobbén mégis-merjük "és alaposabban mondhstunk róluk lléietet ügyelőre arra saorltkosunk, hogy et eddig tartott előadásokról röviden referálunk. Szombaton, e hő 11-én volt aa ünnepel ye* megnyitó előadás. A függöny felgördültekor a társulat Assses tagjai, félkörben állva, elénekelték Kölcsey hymuuaaáuak első strófáját. Asután előlépett Szombatfalvy Anna kisasstony és elszavalta a lapunk legutóbbi szémábsn köaólt prologoi, melyet Farkas Imre külön ex alkalomra irt Ezután következett ax előadás: Egy katona tör-t e n e i e SxininU 3 felvonásban; írták d'Ennery és Cormons -- A deiab az úgynevezett Nxenxácxh'iéokbOl valö; előfordul benne rejtélyes gyilkosság, gyermeke által ártatlanul vádolt apa, aljas intrikus, tizenkét évi gályarabság s végül — szinte megnyugtatásul — örvendetes, viszontlátás, a gax cseltnö-vfyiy szétfoszlása s as igazséf diadala. A gyengébb idegzetU hölgyek felszárítják as érzelmesebb jelenetek alatt tsemókbe tolult kőnyrket, ez arozok kiderülnek, e közönség lecaillapod vtlílávozik haza s almában nem lát rémeket. —, Az előadás meglehetős volt. Miklósy régi erejében és tehetségével mutatta be n\sgát isméi a közönségnek, mely őt otár első fölléptekor zajoa tapasal fogadta. Henó János szerepében nagy hatást ért el s játéka egvea helyeken valóban drámai magaslaton állt. — Szembe llalvy Anna (Adrienne), jó színésznőnek bizonyult, ki játékát, szerepét átérzi s kiben nem hiányzik a tehetség, ez átérzés kifejezésére. Igen sikerült jelenetei voltak S a I r m a i Joze-fiti igen szép sxiapadl jelenség s kis szerepeben mindjárt meghódította a közönség ro* konszeovét — 8 s I k I a I (Somboráé) ügyes színész. Bányai (Lázár) ellen sem emelhet fink egyéb kifogást, minthogy grófi masxkja igen madárijesxlösxerÜ volt. A többi szereplők sem rontottak a igy Összevéve, elég jó volt es előadás. — ^Köaönaég meglehetős nagyságú. Vasárnap Kiérné népssinmüvél. *Az árendás aald ó"-l adták. A darabot ismerjük Sölymosi vendégszereplése óta. MI k-lósy a csimaxerepben nagy tetszést aratott. Héttőn Kgy magyar n é b o b, Jókai dramatisált regénye került színre bérlet lo íyatnban, kisebb publikum előtt, mint a mekkora as előző két estén volt. Színdarabnak ex a regény nem színdarab s nem értjük, .Hogy tudaak Miklósyék színlapra ilyent írni egégérty): »Jókai remekmüve * Közönségünk mégaasbh értelmi axinvonalom áll, semhogy a rek&mnak Ilyen módja fogna rajta a igy ettek miisolyt kelt benne ex ilyen Pacaa-, vggy Fityeháza szerű naiv kidicsérés. Ami a szereplőket illeli, M i k 1 ó s y t, (Kárpáti János) éa Moúrii (Abellino) emelgetjük ki (keséietlel* 8 * I k I a I óriási derültséget és tepstf idézett a4 a második felvonásbeli pompái humora laUöazöoiő jóésQ elmondásával. Kadden. I5*én, e Sebőmban teát vérek 'sptéka JA szakis nők elrablása" karüt txiara nem épen látogatott ház előli. A darakot kösónségünk még Sághyéktől tsmsrl. — Aa előedáa menkthetőson jó volt; Üeórl éa ftslrmei Jóeeia arattak legtöbb topost, A szerdai sst erkötoeileg igen eearon-e4Mtennrté)e volt t agÉstlisalainak, Miklósy er Mzemit nem le ejtette, ■akkorit rom reoamaaéjén eaeal fle .Abrakadabra* nsk ■Imaloli >Miveaapérral • fcegykeagn olská-WÍL törők aenl'áu, aaáronmntis, koíodse- mmm sí*. Igüeriéiéséeeit eoiami kii—a iát Hmp aejMNsá e tUs*n <ggat. rnnfy eMggé mm m MN | aaiokásat es esién. Az »Akra- SÜNi* FÉÉMNÍ íMi m bémmjmk, egy pel ee jqkbeak, miét a lahta krajcsáros ko-médiakénl mutatkozó oseptlrágók kóklerek átk A késöuség nagy réssé méltó indignáesiavel mindjárt a ^mutatványok" elején boayta oll a ssinháxal — A kókler produkoztó előtt a ezialársulat a »Bengálía'i tigr|e« czlmü egy lel vonásos bohósatot adta Hzinnai Jozeflnnelj éa Moóri-val a főbb szerepek beu> Csütörtökön •Váljunk al« ketült sainre meglehetősen jó előadásban. Kttlöftö-sen kitiat Sa irmai Jozelln (Gyprieune) és Moöri (Desprunelles), Pénteken nem volt előadás. Ssombalon Szigeti József uj vigjátékál, a *Nőemán-osipárxió* t adják. Csarnok. Bűnre bUnhttdéa — fajt — A falu közepén állt a Márjás Piter uram portája. Zöld keritése, a nagy gémeakut, a mi olt nyekergett minden eslé e tágas udvaron, mikor megtért a aok láuas jóaaág a mesöről, meg a lehér (al, a mlyel bizony az istállója is elérte a saemsnd szalmafödeles, apró ablakú háaál, nagyon jól megmutatta a jámbor utazónak, de még a ialu kemény nyakú, részeges kántorának, Kevély Estány uramnak is, hogy bizony Márjás Péter uram egyik öregapja — nem mondok nagyot — valamikor Mátyáa király idejében kivetie egypár kontyos ályuAijnk a fogát... Hanem hát ezt s neveaeiee tamiliái meg ia érdémii Mánás uram A ki oaak ismert, mind az őt ujjára megesküszik, hogy milyen jóravaló, derék ember. Vennak neki becsülettudó, ló flai, aztán meg jóaaivü leányban sem volt hoaaá asükmsrku a fölségee úristen. Boldog is a Márjás uram szive —j a résaeges kántor nagy boldogtalauségára, a kit már szinte .megess e miatt az irigység, a méreg .. Hanem hát hiába minden gonoea igyekezete. Hiába hitette el a szurtos gyerekekkel az iakolában, hogy Márjás uram sz örddg-gel czimborál; hiába énekelte el olyan teli torokkal a minap a falu korcsmájában, hogy kát! • I .fSivés/ Márféa ina nórmjM . aspvs-zsa agj kia gateázfUsi, A légért (h vámot vtsst »du lalkat Ben névra am vwsea Nem hittek bix neki, caak aa a korhely népség a ki a boros ^anrsó mellett lopja as isten drága napját. Mert hiszen, a kinek oaak egy kis sütnivalója van, hát az ököllel is beláthatja, hogy erre vagy amerre, de Márjás uramra jó névvel-lélekkel, éenki fia sem mondhat mákaxemnyi rosszat se. Hisseo a minap ia mennyi pénzl odcjtl a Ialu könyvtára számára, hogyaa axiheder népség ne velami bolond Zöld Marcal históriákat olvasson, amik ugy is az akasztófára asáritanák a lelkét,, hanem becsületes, jó könyveket.. Asért is nem törődik Márjás Uram a részeges kántor rosa nyelvével, hiszen ia kutya is megugatja a holdvilágol, ostán ea mégis olyan holdvilág marad, minta plnlyl. . Majd megunja Kevély Estány uram Is azt a sok pletykát, mikor ugy sem hallget-nak ráf Igy beszélt a falu népe eleintén... hanetli bizony másként gondolkozol! a Macskásné asszonyom, a ki meg is mondta a Darvas komáéknak, bogy issen meglássák, nagy dolog less ebből; és, itt van ni, kél bélre rá már minden jó lélek azt mondja, hogy hál: »Bis ugy vas, ma ia történik csuda ezen a rúgott caülagoo.« Mert ehol Kutyán uram, a részévek kántor, mily nagy ellensége volt Márjáa uramnak, ostán moat már leati-lelki baráljávi lett. Odajár hozzá éjjel nappal, beatéi topa] kodik as öreggel meg e Julcsa kisasszony [■ nyal... A rosa nyelvek ugyan aal beszélik már, bogy báaasaágos história lorog a szóban, aöt egy morgóai menyecske már el ia kerel pelle a mólt szeot-mihályi vásárok, hogy milyeo világraszóló lakodalmai csap majd Márjás uram; de kát semmisem lesx belőle..1 Megmondta aj Máriás uram kisebbik le: sem lesx belőle aemmt — punktum A kisasszony eaak tanul, a. maatsr tanítja, ea as egéaz. Ki hilfte volna, hogy a morgóai me« nyeoake oly igazán beszél I f Ki gondolta volna, hogy aa a jréeséfo* kántor olyan egvsaorre jésanaágra tár, bogy Máriás oram vejévé válaaasal Khol ni * minden megeegll% Kántor aram odahagyta na eklézsia rongyok vlskó-jál, OdaköHöaőtl abba a gálambduozoe, | oaarépssiodelyes házba, Márjás, nram por* iájáin. Vas pénze elég, miy'd fölvell a mézes boldogság A i asnrfes. msaktákna gyerekekéi ia sgy tea^ékól neiaítatl, tsniiga^a, hogy legy%n majd vén napjaira egy kii | vtgasstaláse, bogy milyen non hasznot háj* (ott a kosának! ( Márjás uram meg anuyireaaereti, bogy i sokszor, ka a vejr sem érré kát vén léiére maga megy el helyette a szurtos gyerekek közé, kinevettetni magát. < A minap is olyan ombsrfnisgllt véleb j lenül a rossz osontok elé in táblára, a minek (azt beaaélik) • hasán voU/ a két sseme, a | lábai meg olyanok volMi, mint egy pár kolbász, az orra meg pláne egéaaen hiány zoli I Úla, nem ia csoda: s hetven körül i jár. akkor pedig már oaak ugy isten kegyelméből llporje ea ember e főül hátát... e Qunepi ruhába öllőaMt ax egése Ialu, ugy ateat a Márjás uramék portájára, a Márjás uram teasetésére .. Nagysxerü temetés vall aa... Kevély kántor uram kitelt augáári Pestről boealott kcmoraót, tiseta vörös réaből, a virágokat mindenféle fáintos aaö* vetekből, mert ások uem hervadnak el... 801 még a kecskeméti diákokat is ki-hoaatta, mert ások saebben tudnak kánlákti. mint a laluai nyávogós aessonynép.,* Minden máshonnan jött, csak a köbr telt ki haaulról, — kivált mikor diák uramék rákeadték. hogy: .Klstsislt bs Ottan kssgjs, ás Nftmt Ms hsrssgjs KostluH Mg s Mg (kWtt . . , Uslljos ktoftak ségf Ián, Fel sssi fttaeé s Js|ssér« MMms sívé keévsslsk, Kt fslstt «Mt fcley—SsZ . , A szomszéd Ialu tissteWtese meg éppen olysn ssép dikoaiól tartott, hogy bisosy a ki nem eirt rája, annak aem volt szive. tUmondta a szent lérűu, amint aa ág tudnia adta, hogy milyen jó ember volt Márjáa uram. hogy az úristen aaért vetie magához, hogy megjulalmaaaa ö kegyelmét azért a végtelen jó ni véért... Elmondta, hogy arra a ni hány íeleer-dülö gyermekre majd gondot fog viselni a derék vő - Kevély István uram .. A rossz nyelvek aat auttogiák ugyan nagy titkolózva, hogy lees «ne mulasaN most majd a gyerekeknek, hogy mi^jd megkezdődik a korcamáaás megin', de hál ki hinne nékik?! a I e • Caúl, simankóe léli idő.* Olyan apró ruaihara esik, mintha csgk valami nagy sxitán keresztül őntenék a menny orazagbol. A sötétséget sxinie harapni lehett hál nem ia'jár senki aem az utakon. Hanem a latu korcsmájában bézztg nagy a eürgés-lorgás, szól a muzsika, a bőgő mormogásátó! még as alsó laluvégén sem tudnak slusni, ugy huaaák a részeges kántornak, uékai Márjás uram vejéuek... A gonosz, istentelen jóeságf Mikor eltemették Márjás uramat, a gyerekeket elkergette, kinsllázia mindenhol; szegény (eleségét ütötte, verte, mig sátán a jó latén megszűnte szegényt a kiszólította az árnyékvilágból. Kevély uram magára maradt a nagy gaadaságban i hanem bezzeg fogy as . , « A löldek, a kert, már mind aa uzsorás zsebjében van, a ház is a leiét járja már. Ha az is ellogy, akkor Kevély uram Újra résaeges, kemény nyakú kántor less... i ha ugyao nem dobja ki aa éklézsia a rongy os viskójából. Ugy is lesz; megmondta a tiszteletes a múltkor As iskolatisstogaló is beszélte már a minap Dongóékeál a disznótorban, bogy a gyerekek akár agyonvarekedbotik magukat az iskolában, mig a kántor a koros 1 mában dőzsöl. HU kidobják, az leez belőle I e e Tovább ... I Tovább . . . | Igy dörmögött az az isienedis rongyos koldus, a melyik ott kutyagol az orsaágolon ebben a nagy hidegben. Csupa dér a ssakálla, (ázik, hogy majd megveszi a hideg . . Biz a nem is csoda, hecsü etesen kfb ssöniőtt be az idén a léi. Valóságos lehér karáoaooyi idő van, ilyenkor pedig hamar ellegy a.meztelen ember teate, lelke, kivált ea olyan volt vén bor kápolnáé, mini ea n koldussá lelt részeges kántor. Elkergette az eklézsia, sem fogadja be senki, mert nkr a képes fele is mulatja a gyönyörűséges mák virágot. Aaért kóvályog a nagyvilágban, rongyosan, résxegen ; nem törődik már semmivel aal sem tu^ja hol van, kik kóeölt vaa.. Aal eé tudja meg, hogy Kerekesen három béldog család él, három boldog Márjás család. . Csak megy, untalan. Tovább ..Tovább .1 Karácsony sasst reggelén valaki megbotlott egy össsefagyott, elhalt koldus testében .. * V. Mariáik Jénnnl. mást islat ssetasssiHf tiaiwrty CáteAsMI. is Usl' (ktlU|U«t kvitt É. I. «w , „tyWfa* rss uaiétoW' sbsMi laiia tMMeemeB. Maa> rIAam áeéntmkss, ^TésálruisAgkis". Iilastn l^m farkasul, gat Wtasstt tmn^m mIjrV! ssH«MS jMsslxn sT I l*réa UgsIMál t „Mg| asm, — at mshé". stMaaél*e Assr tál i ,A Idt HrttiSi, Hséátb HaaaárW A képek kSael es aaUllatlaksa fel* tál anvésst vsHskaát ftgv* liyilies aéSil „Mag* aavart afugslow I* .Seéet •sglsy^ s ,4 eaAsss «t*jti«' aalwl sttwHM geses-M^ A gaaéeg w aagy petéiéi iwtiatiit rsvatsk bMénS" Taéssiiy le twieWa. ml .'kis ée islvéetsl ^éiMégefc a. klél> ISéirél. kés/vplaes vidéki élet, sport, lurtssa, ,«AaS" itvst, lts>" tar-e ndlvéayak. áa Amáf> vttég' illéesttst éis jassér eses«sWava In IsHat, jatsér -tsstsera I (M., Jstlas ssipie»kem g M ko kr.. jtalte éeesssiksnv IS A, Kgystértés4enrtm egéas évit Ml la, Hlém li fti, véém 7 ntH egy kére Z IH 10 kr Aa sltléssiéel pteaek e fatlaa liséalaű ée pialil réaaréajiéreeeágkee kell is Ük. keeskeaUti-alssa, fl-lk esáw. Irodalom a leagtltek k ée pasS létagsÉésa elkelertkát tréeéee aaCkbel áss ea M#VsaégVllátM Naééesskr Ls|ea it IsSékél . Us «ysl aaUékea" talxiael, kssMvét kM mrksrlrl les gyei ée üagrn vasstkaséal képet U. ssmklii ery egées enrét taléfjsk> ss liéikn k«sMMÍsyaks< k sss nm* lenéáiTlk (■e.MliMSei Illái> eséakkei Így . á ktf-s úm dkssjjs iwiTBMipfV . MwmmF.k KBzgaidaiág. • • (Ineénnánl állsp«tok. Hivatalos jelentések seertnt at orsaágban, még s* nagyobb gatdsságokbao la, — a csépiét ttalán be ven f^jexve. A keverő szántás Is be van fejesve, sőt sok helyt vetés alá le szántanak és as ősziek vetéséi is elketdték már. — A repeta nagyobbára már el ven vetve, átleg jól kelt a rovarok állal csak la halyenkint szenvedett kárt. A korai tengert az ország déli réssében már érni kead ; na érést neonban a hűvös éjjelek hátráltatják. — A korai burgonya már klssedeteti, a termés átaláben kielégítőnek mondható. A ssöltf saépen fejlődik ée érik, ugy hogy ke az éjjelek kevéskbé hűvösek lesznek, a szüret nemsokára mindenütt bekövetkeaheük; a bor minőség átaláben igen jónak mutatkozik. Felelöe sserkeeatö: t i H <M I. A J O ■ Táreeaerkeaatö: rirkn latra Terno! Terno! Temo K0 Oevscr éa elérvéeeéett persMket Teklalelee fitk Ássa eraáaik, a MV«r> ieaaM laéts Saeeeaase utiek ktaéé|éaak, ■néapstlsa. Vlsikl^kliel e sa Mélrra Uaalell eaeaaajsai I Jél Iséaee, kegy kegrae estve elar klrésak fbl/tAa sak eaerre rag eaők uiu akik taa*k k&eslskelik Jelsalegt )é lritk*i, tglayke vévét eaikarksráU essreMés alaaalé eaftlé kleaeifet - tséaai kogj aak eséa tsiberálíje a léik áaaa aevet. ée OMg vegjrak gylaléve e Ma* loeitea kegyeéet le. kagy eaaa kála ■ell/al éa ée kia Irváta vtastiatlak Aa Iráat, Milaia^e valaneaayt as által Maagtte t ie boldogított ember kOaaOaatét. Kgvessrl aeea hjr vanrok, akt aeai tis^a ékeaea le* Irat aat seatt érea seak aaaytl taéak séatl kála leró vátkáat pMadaal e moailom teataéea leeerfleSauwk kegy aMggssdatáa télkttl ia kalaééktelaaat teéeUst Teen Anna nraflkfla, adat aaaa aagy éi jéeJvt holvybüs, aki ktlkaikelaaélkll ailaéea vaegéart segít e aklaek Mvékearetge IsUal áléés eaiksrtémírsl Mist elstt leveleaibea tudatlain kegyeddel taksa agJf távolt roknaosi, fléspir Jáaoeté, akt aa §m iaaéhlaevs wrtel ereH a asadl érkea lése ferlsiiet a kl aalt kéaapkaa vall tálaa, aat tsaáeaeUa kast agv wlat I is le fordo\|sk Tétk Aaaa sraikts ■ ofstMltott, hogy kegyed aeai teklatve MMgésyeigsawt, kiamigwea váuaaaC I Maégybes fbrdnllaai Kegyeékea e aeai am* lédttm wert a kagyeélét eaMaal aepeS ia ssalla^ teltae JAléliiarve saavéal aérleeeeétMIeS 40, sa, 74 Misiilel kelére, af. ké titkel Hasai nasaaaa 0400 flriart laraal sm> Issa. — Farré hálámat agy klváaeai laréat, kegy , atéés ayllvéaeseágra koaoa e seaeeealvleige Ad/tw elért saeresee*B*l. vataadat kis árváta sa«r*seséjét, Mesétttok eaoaiisl alaéetkit, hogy kétség ie im» deloa aélkll, biatoe ayarie reaiayékaa áaésHaa Tétk Aaaa araékés Baiapaal, ilakée^ klrat S* aa. aki kivitel silkllattéeaklaak válással ée eegiékeaél eeakttAI sea vas a aeg lagaétyekk tlealelelea klfkfeSiaéval aarkdtaia tlaalás. tl'é sKeptember Ib én. 447 1 1 őav. Atéa Blokaé sall. fléapár /tilt Tétk Aaaa arsékss Méslsl klvásék válaaa-eéáe exijjábU i drb 5 knts bélyeget aallékalal mi* reskeéHaek. ElUats Igyelea fordltaadé a csJare Tétk Aaaa araé Bséepnl, Vlakáe*Mrsl A sa. ($ernol ftirnol fitrnol Tekleteiea ■Ikalili Jáaaa sileatar»| araah BaSapssIsa, taeapssl al t4 1 eislsl 7. sju. Zekéig tfea as aakerek ligaeaesMke, a vilit legklreeekk aaáafi|jt4je. Blkallk Jáaaa aa, a ki walteal teksteiai ée káaslelee mánital taéaaá ys által oly ssáaokat fsjt melyek ■tvoiles aegfalesael a kis lehékas e ea által alaéea mevidlaik. aki tudományát fgiayhe veszt segltaiget a/^t- Bt le saa saeissalkia réeaeelliea, kagy a lAaitk lleei as4él kiapall ee. 71, 91 ■■áaisSSsI a f ké tfréa laetall lelieli kaaáaaa eoeo frtee lavaat ayertsea. Ele váfwmek egées lakaeeéga al vaa lelvo a ••agi saéafsjtA iránti béMatattal s klklvklea btsss ysl saéaUlaa asknaik boeott talealays áltat eaOTaeeél is áléási Klváa a ée ébájtoa as lakijitg éséeké-hat, i zgy »kaa vegyék Igéayks a ssgy n ikssaMkw >séasáa»ál is Wnlgli s tséae, maáayáks aeg fogtak gyiaMal errét, hegy eeekte Ktkalu Jésaa ar at mveékll aegaastéak, akt kaaaSakal kéaat, ké ia geséUl sagasst, ki legsagyekk Issiglakkaa eeglt rajtank ia naftái síi kos néak Kinttsifsaik ta-taa é mrnmmm esetet I vitéeágkss Mtas lliinim^i jatlatal la ntsiiáia tssl it as latt^Uxsé kMesijst, kegy kiladékieli aal todsUaé Slkattk iásea srhea, atst a mm—m-Tienikm. sdvst egywéál as é eegtlaigival lelket|lk Taftes asg sa 4g aia seliá aat Kikelik Jéaae ml aa kassái I ssagisy eakartiiaala laHaqliésérs I Kiváló tísst leélni aarsétaa Pa. Ht W stepisakar II rmaéy Biia t 74. sa. i »kfsv utyn rnmm'mm. l ep. f.gpé miiül • k Ml A RlrUlteliuJAftt éa véiolt hérk + méánt ém bérbevételt • danámul! kerületben, legszolidabb feltételek mellett, közveiitök kizárásával, agyedül köaveíleti&l érdekeltek megkeresésére eeskftsOl értnnliáii limit 11—I Ig/slkaéf* gagjr-Isataais. Árverési hirdetmény. B Söjtör község- kOnbirtokooság a részéről közhírré tétetik, miszerint S a aöjtörí közbirtokosság- talajdonát képeső felső vendéglő helyiség- regalt 5 joggal éa 9 hold nsántófold a réttel f. évi ajteptember hó 27-én 5 reggeli 9 érakar MJtiriu a heljsilnén 1886 évi apríl ft fi 24-tői bárom egymást követő évre árverés utján — kizárólag keresi. J fi tény hitfelekezetünek fog bérbe adatni. ft 5 As árverési feltételek Söjtörtfn a köabirtokoaaági gondnoknál S K bármikor megtekinthetők. M Jt As árverezni szándékozók a kikiáltási ár 20% át letenni |g X tartósnak. * A kikiáltási ár 600 frt X Kelt Söjtörön, 18k5 augusztus hó 26-án. MARTON GYÖRGY, jg w —» közbirtokossági gondnok. ^ »xitttxttjut*xincx^^ 480 • X H- I iiéi w K j «11 Q o I 111t 5 » S ^ | -1 8a6?! i i-jilsi i Ssh | 1 < í, liilll11 IMI] ö 1 « « 8.1 | s I iS*"1 x 5 < i11 riM i i ijii 8 2 -I ií íja S 1 ]3|| * í ji i • öl i . Jilt W í < ]i -> iJfSíá s a k- 5 ÍIS'TI Í f W s CO ! 5 í 8 s fe I -8 J u o 1 1 IÖ Sl 81 • o > i sttjís "Isti p« □ ocs L | ! °|| 2 X o < | II 5 Dfl I jilíil Kai! ^ l-S ■ a J .9 SSS-O s sin ÍJ • || *rl fiX.l . íj rs? ir 111*1 ií- :;•] bli M < ■ 1 f • S4M|tk 1896 Májas bó I64n. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy kanizsai kír. törvényszék távi. osztálya részéről áözbirré tétetik, hogy Kro-stts János zalaegerszegi lakos végrehsj* tatónak ösv. Németh József né szfií. Vludbcli Ersan éa Kémet Jóaaef végrehajtást iieófodö oroszloayi lakósok elleni 87 frt 10 kr. töke 10 frt. 70 kr. per 4 fri. 86 kr. végrehajtás kérelmi 0 frt 71 kr. árvarés kérelmi 17 frt. 50 kr. végrabajiáa érvéréi foganatosítási éa még felmerülendő költségek iránt végrehajtás ügyében s fentnevezett kir. törvény* ssék területéhez tartozó oroastooyi 67f as. tjkvben. A I. 60 hrss. a. felvett ingatlan a arra épQlt 61 népsor ss. a. ház ugy a 463 hás ss. a. felívelt Ingatlanoknak Német Józsefet a/i részben illeteti Sít frtra becsfiit része egyflítesen 1885, éti október hő 27 ík napján délelőtt 11 órakor Orosztonyban a kösaégbfró házánál Dr. Tuboly Gynls lelpe- rgai ügyvéd • Pimér Ama férj. Kéaet Jó-saefeő utó ajánlatot tgvö ornazionfi lak> vagy helyetteseik közbafóttével megtartaná, nyilvános árverésen eladatni fog ujabban. Kikiáltási ár a Upaebb kitett beosár Árverezni kívánok tartoznak s betaár 10* át kéezpénzban vagy óvadékképaa papírban a kikftldótt kekéhez letenni. Vevó köteles a vételárt bárom egyenlő részletben, még pedig as elsőt as érvéré* jogerűre emelkedésétől azámitandó 1 hónap alatt, a másodikat Ingyanattól 2 hónap alatt, éa a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatti minden egyes ,réazlet után az árverés napjától számítandó 6$ kamatokkal együtt az árverést feltélelekben meghatározott helyen éa módosatok szerint lefizetni. Esen hirdetmény kibocsátásával agyi-í dejüieg, megállapított árverési leit ételek, a I kivstslos órák alatt s nagykanizsai kir. törvényszék leiekkvvi osztályánál s as orosz-tonyí kösség elöljáróságánál megtekinthetők. Nagy-Kanizsa kir. törvényssék mint telekkönyvi hatóságnak iHHf évi május hé 23-ik napján tartolt üléséből.. CSERESNYÉS ' £ EVEIL -elnök. 446 1—=| jegyző "" ooooooooooooocxxxxxxxxxxxxxxxxx jj The Greshac Mi Assaranao Siciit;, Lónk Tisztelettel értesítjük a t cs érdekelt közönséget, hogy nagy-ka nlisal vriérlgynlkiégBnk irodai vezetésével mai napon JPIeli Halamon urat bistuk meg illetve n megfelelő teendőkei mai napon rrá átruháztuk. Kelt Budapesten 1885. Kgepf ember ••Űrjén. The Greitai Life iniraice Socíelj 485 8—S magyarországi fiókja. • - vxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxS/ U <Ö M « u « u o bo fl o N < % -s íOÍ *8l N r - •o ** <t l bo > & 9 JS f s i, 8? ti á o b m ar X rm nrrixnirx: Kiadóhivatal: Budapest, V., nádor-utca 7. sz. ■sakstársekr Pulgzky Ferenc Bokgics Gtigztáv Törg Kálmán Petty Frigyen Borogtyáni Nándor stk. stk. [ssssas^ss: l Legelteijedtebb i legolcsóbb magyar napilap. PESTI HÍRLAP pártoktól 8 kormánytél egyaránt független POLITIKAI NAPDLAP. Megjelen mindennap, hétfőn, és topét követő napokon is, 16— 80 oldalnyi teljedelemben. Októbertől kezdve rotáczios gépen nyomalik, mely a lapot éránkint 10,000 példányban, teljes 16 oldalon, könyvalakjjan, felvágva állítja elo. Minden héten rendet ZENEMELLEKLET, válogatott zenedarabokkal. Előfizetési ára: egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 80 kr. Mutatványszámok egy hitig ingyen is bérmentve küldetnek. Uaakatár*ak Mikszáth Kálmán Dr. Agai AfJolf Bartók Lajos Tóth Béla Dr. Kenedt Géza Malis trark, stk. stk. ' Rovatvezető nunkatársak: Antalik Károly, Gyöngyöiy Látzlé, Luby Sándor, Schmíttely Józtef. Tábori Rób rt, ttb. r *)00000000fx)00000(0000ú0&)00000000000000(t Ai elsS • sítra k Ajtó-, ablak-' és szobatalaj-gyári . társaság . > BECSBEN, tV Hemnn!ilí«we 13. alap. 1817. farkért M. nitiéu tlttí Rjaaíja aagy amraktárlt, welfbaa késs ajták éa ábínkok ^esár^Ialg ka perokkal, agysaintéti pá ka kajólttla-jak s tölgyfából amerikai frl«- ás parqoettaiaiok A gyár siémfs-anyttgjlnsk rsgy rakura által, mkitssú^áo ké^s Irninsk vagy készlete köteti estében ama helyset-baa vaa, hogy mioóm sxOMgtetet Isotoeveaett árakból a legrövidebb WO alatt leljeelthet. A gy*7 ▼áhslkoaik po? Iá lék előállítására, kaszárny4 k, kórbás ak, i s k o I á k, I rod i k aat. snt béren-émétht a, aasskftlAaben mindenféle, gépekkel elöállitbató l g atvéTk elkésaítésére, adott rajaok és minták után kivéve a SjügpooooQc^ Mjg—InH rmká lnplBk)dmiim<l Nagy Knaá xxxxxxxxxxoooocx A kgjskk S2IVARSA PAPÍR ▲ valódi LE HOUBLON franesia gyártmány Csvk és lnrH4t NrtikM óimk^jmnk «z iiSh^^tf. I papát ir. J í. PokW Ar. M. Uévtf. Dr. K. Lippaaaa arak Ucst igjratMd Taorta«*»k klU-Btee« »jialják kMSal adafaég^ aktatal tíaataai|a ti adtait, itgj >>ki iiaist Artabaa* isjayaiaiiM 411 »—M M«am xxxxoooooccooooc (7 39. szánt Nagy-Kanizsa, 1885. szeptember 27-én. XII. évfolyam. _____ . . _.__sr HMéaé aahi IfeÉataf. UUtltfiml iá'iiléu*iM L IttmMriMiM InéA CMfc MMt U-fapátataktk glaaii > ran am» Mámé. ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Zalaaaegrei Igjvédegylvt, a Nagy Kaatssai- ás Débetai takarék péart árak, Baakegjeeilet. aa AIméüIií tik arák péeztár raavée)láim»ág éa Imnélysé ssávelk. kivetik* tMlijt Mrgjt/enik Nagv-K<inÍM9**n hetenkint egy*%er: Fasdrtuip, MÜMÉMiiáA iMéá i MaÉki leisk^-imI li I* BfilANMM ** a*« I li aaai «Mn mm v li iyiMr HPNera • Ir Előfizetési felhívás. Október bó slssjtvsl ty. negyedén eiaimiést eyttsnk lapunkra, »«alé-ra. E nappal keid» meg n >lala* fenn-áttiaa l izenkeitedik évinek ntnlaé negyedét immár majdnem tizenkét teljes osatm dőn át futja ea a lap azt a rögös* pályái, meiy a többi magyarországi vidéki Újsággal egyfttt neki ia oaslályréazll jutott Tizenkét év elég nagy idő arra, bogy egy lep tökéletesen megerősödjék szellemben éa irányben a bogy oly törzsközönséget szerezzen magának, mely a lapot ismeri, szereti ée támogatja. Ez uj évoegyed elején* tékát nincsen szükség erre, bogy valami programmczikk-félével qjra bemutassuk magunkat a közönségnek. He mégis leesünk ígéretet, ez cenk ennyiből áll, hogy a >Zala< tovább is er- I nyedetlen buzgalommal és szigorú lelkiisme- I retoéggei fogja aaolgálni a megye ée n város i érdekeil. A • Sala* valamennyi rovata ezentúl ia irodalmi gonddal, kiaárőlag belyi szellemben leas szerkesztve. Közleményei avatott kezekből eredvén, mindenha a közönség valódi érdekeinek leaznek megfelelők. A közönséget pedig es uj évnegyéd elején felkéljük, bogy lapunkat tovább ieéa Iokoxotl mértékben, támogatni szíveskedjék. A *lala« előfizetési ára marad -a régi: tgy megyenévre 1 Irt 35 kr. A >lsla* aicrkeaatéaéfo én kladéhlvatala. Kanizsa halad. • %' i m A város küllő fejlődése, ax utcaák, terek cainoeodAaa, tzapondása, rende téae, díszes, uj épületek emelete, be-fáiitái atb. tagadhatatlanul mind tényétjét képeai n vároe haladásának. Ebből a szempontból tekintve, városunk a legutóbbi évek óta nagy baladást mutat fcl a ea a haladás egyre tart ugyanéaokkal n gyem léptekkel, melyek est n legutóbbi ideig jellemezték Nem kell évtizedekre viaamamen-nünk. bogy n haladást részletesen démonátrálbaaeuk: elég ha egy-két évnek, a legutóbb lefolyt egy-két em tendóoek e téren elért vívmányait asemléljUk, a ha eeokhea bosaávetjük azokat melyeket ikáreeak a legközelebbi jövő ia, kilátásba helyen. — iok álpstriotiamuasunk méltán hízelegve érezheti magát Kflleó oíura, dieaesaégre nésve vároeunk egyre emelkedik. A legutóbbi időben nyílt meg az uj kórháa. mely ugy külsóleg, mint belső berendenéee által Kanizsának határozottan diősére tére válik. Legutóbb nyílt meg as Arany János utoaai uj óvoda t legközelebb fog megnyílni st ugyanebben as utcaában épült e már befojeaéeébet kősel álló nj községi iskola épület A város cainoeodáaáhos nagy mértékben hozzájárult a főtér felső templom előtti részének kiklinkereaéae, a főtér caatomásáaának ugyanabban aa irányban va|ó kijavításával, illetve rendeséivel Ugyanoaak a lőtér alaó ré azén 8 helyreállították, illetve megújították s kövezetet; sa iskols-utess alsó része is — már vslamivel előbb — kapóit egészen uj éa jó khnkert éa a követési munkálatok hoaatu tora van még kilátáaba véve Emellett nemoaak a város, hanem magánosok részéről it egyre folyt ét folyik at épitkeséa; — többnyikre modern alakú, uj épületek keletkeznek, emelve a várót otinoetágát. A cainos, uj épületek a legutóbi időben atinte tömegcsen keletkeztek, egéesen uj nint adva a vároe egynémely rétiének. Csak a főtéri megszemlélve, jóleső ét feltűnő változás tapasztalható I n legutóbbi egy év óta ia Olt van, I mint amely a legújabbak sorában leg előbb kéaeftlt el a Lesik-iNe srfeo*. emeletes hát; feljebb a Keller-lele aj hát; átellenben most köeelodik be-kjsséss felé ss Eiainger ftíe épület, ! melynek hátuleó traktusa as iekola | utcait diaziti Ugyanoaak a főtéren a aeintén nemeokára elkéesülő Weiser | féle kétemeletsa báa valáaágoe disnét fogja képezni a városnak. Beljebb, aa uj-ntesábsn, szintén s legutóbb lefolyt etetendő alatt kétsült el a Stigrits féle I emeletet hát ée a legrövidebb Idő múlva I teljesen kén lett a polgári egylet esi l nos, emeletet épülete. A kivülebb ető utosákbsn minién st uj ét többnyire cainos kásák | egész sorát léteeitatte aa építési kedv I ét — szükséglet. A gyere haladáa, emelkedés a városnak ugymólván min ^en pontján szemmelláuűtó. fis — mint mondtuk a leg közelebbi jövőben hátralevők, illetve bittotan bekövetkezendők, e haladátt egyre öregbíteni fogják. A bon véd-kaszárnya fslépitésének módosatjai ia el vannak immár döntve i u uj laktanya a jövő év őezére aaiutén el fog kéazülni. A közös htdteregbeli legény-eég számára épitendŐ laktanya ügyé* nek miként lett eldöntéséről, de még jelenlegi ttádiumáról som, tudunk ternyi autbentíkutt, mert s városházán mélyen hallgatnak róla. Eat agyrémről csodáljuk, mert tudtunkkal eleinte a közös hadsereg laktanyájának lelépi léte volt már ugyesólván fait aooompli ét a honvédkassárnya ügye volt felette kétet. Egy szőrre ugy fordult t dolog, hogy mott már mthol nap h ttáfognak a honvédkaszárnya tényleges felépitótéhw, mig a közös hadsereg részére épitendŐ kataárnya ügyére egytterre csak ráborult a leg-vtttagabb egyptomi -sötétség Reméljük atonban, nogy c afirfi' homály ja el fog omlani nemsokára a hogy — míg a végleges aidösrtéi hokftnáksaik — a közönség legalább Wvilágositá* baa Kémesül arra nésve, mii virkel. mi fog történni. A WU-UánymMa Uteétéeére is atkerülend talán magagTeeésre jönnie a vévotnak a k fisok tetaa Ügyi minim latiaméul a akkor ea nj intést számára it fognak megfelelően diasas, uj épületet emelni, ami ebben a tekintetben ie egy kokkal előbbre viendi a haladási A régi kórháaat is Is fogják bon-tani nemsokára ée ennek helyére te, a lokális viszonyoknak megfelelő aj, ditam épület remélhető A vároe befáaitám ia ag) re halad éa ninca ok feltenni, hogy e kala-dáaban megakadás fog történni. Mindeaeknek öaeabeuyomáta tehát a Kanizsa tsjlődém iránt jóakaratulag érdeklődőre néane a lehető legked-vezőbb. Vannak ugyan a köeöneégnek régtől fogva táplált óhajai, melyek aeintén e térre vonatkosnak a melyek toljeeüléaére nézve — ha bit tatásokat kapóit ia eddig - még eemmi bittot reményeket nem mer ttőni Ka óba* jóknak it volt már több iaben alkalmunk kifejetétt adni t ea alkalommal ia helyen valónak látatík, azokat ujhól felemlíteni A történt haladátt teljes mértékben méltányoljuk, a bekövot-keeendőnek ét kilátátban levőnek ativünkből örvendünk, ueten (elül még szükségest pedig határoaottan kívánjuk. 8tüktégetnek tartottuk rég ét tartjuk most is első sorban a sétatér létesítését. Ennek hiánya napról napra nyomattlóbb lem kényelmi, közegészségügyi és stépitétteli tekintetből, Kivált at u'óbbiból. Ilyen nagy, ér-telmes ét rémben gttdtg vároe, ditam épületekkel, utotákkal, telekkel — sétatér nélkül. Ai ellenlét igen bántó ét bomantó. Kellő figyelem ét jóakarat mellett — aat Jiissttlk — sikertllne „ ■■ Lm. ■ TsirczsL. űsszel. Hogy álmodánk mi, kés e kézben, (Vök tavaszt, virágnyilásl £s kallgattuk egymás szivében A boldog, édes dobogást Es azt hivők, bogy e világon v Soh' sem ssünik e kikelet .. Beállt es ősz már, én virágom, Már kullenek a levelek. Bókollak, szerelemre intve, A kert virági íz neked, A nepsegár be sziveinkbe fterűt hozott ée meleget. Ok édes tavaaz, ifjúságom, átnődd, hol tálallak*u-ra meg?.. .. Beállt u baa már, én virágom, / Már kuliénak a levelek, Virág fakadt lépted nyomában, fiak daltól zengett a liget; Az ábránd, szerelem korát ián Né vágy kmtii a salvst; A pdaán Ámor minden ágon Reánk mosolyogva, goyeleg.. Beám as ám asár éa virágom, Már hellsssk a levetek. Ak, aaép oreaádss ott vMit még Tsvsaa virága kéjoms ta kstitedlm tan láaaoión ég A végy; ée érasd mokian: Örök tavam atom a világa Ka jtya, aaSp saareimáakaek Beállt aa Am már, éa ví ' Mit keAsnsk s levelek. A coeur-dame, — A „Zala" wwldtl tárcsája. — Megint ott ültem Várlokyoé ö nagysága kellemes boudoitjában, ahol miudeuek lelett jól szoktam magamat érezui. Olyan bnen retirom volt ez nekem, ahova el-elmetiekü)-tem, mikor az ebiberek vagy milattak elméé-ségökkel, vagy .felháborítottak jóságukkel. Miodakettö elég gyakran tőrtént. Ilyenkor azután felkereatem barátnőmet, ki annyira kegyes volt hozzám, bogy még azt sem valta sokon tőlem, bogy csak akkor tetlem nála lálogatáat, ba a többiek terhemre voltak. Már ebből a körülményből ia kitalálhatták önök, hcwy nem voltam ö negyeágának udvarlója. Ezzel ügyen ssépen megkéstem. Vártokyaé maga sem csinált belőle titkot, bogy erczának barázdáit körülbelül hetvenöt esztendőnek kieebb-nagyobk viharai szántották. Vsnsk asszonyok — négs nagyvilági körökben ia — kik ebben e korban már nem ttrlanwt számot arra, bogy odva roljenak nekik./ Aa én éietdloaóftám meg ekkor a huszonnégy éves ifjné voll, aki szive hejóeeiaak nem dugatja be füleit, mikor a szírének csábító éneke megszólal, fis ekár eUiksik, akár nem — még akkori* baa blazírt sem voltam. Pedig ez nagy szó ibussoAségy éves Hetei embernél, Menape hasonló kornak saésie saégyeeleoék magukról bevallani. Hihetőleg épen ez a nemblezirizág voll oka annak a aalvélyéa viszonynak, mely aráayteg igen rővtí Idő alatt fcMdÓti ll közlem és • nagysága közölt. Tárldkyné ketveeAt évet szive •stalsbb volt alárkány ftaiai hölgyünkéoél, kl emk tHg kerüli kl a söveidéMI éa t kurta tzoknyából, ds s poézis naivaágát legfeljebb bámulni ludja,' — értaai j&m. Padig Várfok yaé korntá makia alél imttlmm vok. — sskm epizódját s hs ftnláziám valamikor pikáns regények megiráaára késztet, ez epizódok közül akárhányban elég háláa anyagot fogok lelni, még ha a kiadó erőnek orqjével' csupa háromkötetest akarna ia. Addig is, egyszerű tárcsáiról tollammal megírom fezt az egyet, mely engem vslá-mennyi kőiül logiobban meghatott a mely nekem valamennyi közül legjobban telezett. S ha önök e sorok elolvasása után — már régen voltam huszonnégy évea — ast fogják gondolni rólam »es as ember még moel sem blesirt* — még sem fogom magamat szégy talmi. Tehát olt ültem t kedves boudoirban és kotorásstam Várfokyné régi emléktárgyai közötti melyeket ö nagysága szívesen bocsátott rendelkezésemre. —■ Less köztük sok, amelyikben önmagára log inamra!, — más alakban. 8 olyankor verje mellét éa aaálljoo magába. Akiktől én ezeket keptam, aaok — ka egyes msg nem haltak —■ rég eífelejlettek engem a nekem la, ka néka kezeim kőaé téved egy-egy ezekből a dolgokból, soká kell jondoikoanom, vtjoii kitől ered. ... Nagyon sokat kelleti volna mellemet versem éa magamba asállnom. A sok illaloa levélke, lyrai ömlengés és emlékvers közölt sgy levélborit ék tartalma nyerte meg legtöbb éidoklódéeomct. A borítékban régi, etsátvalt levél vok. Kosáéit sorok, mikét a fájdalónilól vagy egyéb isdolaiiól rángatott üéz vet oda a papírra: •Asszonyom t Egy megjört aziví iá, égy la halálát siraié anya iná önnek e lese* let látván lem — emlékszik ia még Kovács Istvánra? -r s mnit éjjel ■mhalt. Nem öo után hak amg — regi mellbaja vlltea skba. De meretle önt végző Isktlwéig. te ludost; tnyja 'voltam s 0 jó fiam volt Nem vek ritka süliem. Dtokó órájában kért sssg szegény arra, bogy halála után az Idemellékelt 4árgyat vegyem It azlvéről s küldjem tl, önnok. Csak emlékeztetökép, hogy ö holtig sinlékesett. 8 ht t némi hűség ez érzé* kellett bizonyaágánat vétele egy könylt sajtol ki az ftn szeméből, én áldom önt, asszonyom, a halóit nevében. 0 igen-igen saeretlt őnt.« Egyszeiü női név volt e sorok alá írva: özvegy Kovács (láspárné A levél épen ötven évts volt* Az odamellékelt tárgy pedig nem volt aem azárllőlt virág, aem hajfürt — egy felében összehajtott játékkártya, sgy aaioebagyoti ooeur-dams voll. VáHokyné észrevette kérdő tekintetemet. Nytttooian szólt: — Egyszerű történet, tgszán nagyon egvaaerü. Egy szegény rajongó Au, kl kátsek-nál nevelő voll sbele liláit sssretal s liaenót évea kiaaaaaonyba, már miat belém. Astáa slkmeai tőlünk En két évvel utóbb férjhez mentem; — hiszen tudjs. Ö pedig tát év múlva méghall, — Nagyoo naiv kedélyű is leketett, vetém közbe, hogy emláaül egy eoesr-dame-ot klld még halót tálban is, — Oh, annak a eoear-demmek vas története Aa s Kovám István — kép-selhet-e ennél nlmi^ább nevű ombenf — olyan hosszá, igen hosszú Is vok. Vágy talán csak asért tial Isi annak, mert rettea-töm aovéev volt s vslsmsaeyüakaél legalább agy lehel magasabb Beme beje éa sötét aagy szemel voltak. At ncz sápadt. — betegsége csirái talán már akkor megvoltak — ajka! felelt atrkeéaő hajaasaaal Még igm fiatal voll; talán huss éves. Nagyot komoly, annyira, kegy mi pajkm gyermeki gyakran malstságosnak talállak s komolyságát, llt azért őt gúnyolni, vagy veit kikötni nem akartaak. mart oiyaa tmNi. lé la vok és másdnyájsnk mkssstmvéi bírta. Két évig rak náfsn' " módot találni, ka némi áldoaatok árén k. kogy # nir «ÍBti tűrhet -kmé vélé hiányon mielőbb eegit-eenek A sután itt via m állandó • «i ■ k á B hiánya. Aa állandó wn-kán léteeité»e városunkban aaintin kös-óhaj annyira kofy a mull évi utolsó várnai közgyűlésen a váron tanács ia tett már a tekintetben konkrét indítványt, évenkmt 1000 forintot vétetvén fal a vároa költségvetésébe aa állandó színház czéljaira Színházi bizottságot ie küldött ki aa n kOfgvBlés. — da azóta at tlgy ée ugylátaaik a bizottság ia — elaludt i csak a régi óhaj ma radt ébren. Van lObb ia, minek létrejötte a haladás érdekében nagyon óhajtandó volna. De egysime sokat* kívánni nem ia illik, nem ia ssabad- Egy előre tehát csak ezeket emli tettük fel, mint legsürgősebbeket Ha már csakugyan haladunk, legyen a haladás minél teljesebb. Lagytluk valahára valóban ellátva mindennel, amire n szükségünk vau Na legyen városunk hasonló ahhoz a háztartáshoz, ahol igen fényea n bútorzat, gyönyö rfiek a tükrök, függönyök, de nincsen .szék, amelyre leülhetne as ember Haladjunk minden téren! £a ha ez igasán megtörténik, akkor gondos kodjanak azok, akiknek erről gondos kodniok lehet és illik, hogy a külsó hiládásssl lépést tartson a belső ia; hogy a felvirágotáa necsak sz utcaikon, tereken és épületeken, hanem a város társadalmán is mutalkoa-sék és megteremje a maga gyümölcseit a helyesen felfogott közjó érdekében Zalamegye közegészségügye. r 1 — Ktü&w-i t«klaUtí»l Nagykarinkra. — A legutóbbi megyei törvényhatósági közgyűléséé előterjesztett alispáni jelentésből különösen érdekesnek tartjuk kiemelni a megyénk közegészségügyére vonatkozó, kővetkező ststisziiksi udstokat, melyek Zalamegye népi sedési mozgalmát tűntetik (el ex évi méjos bé 1 jétöl augusztus hó végéig terjedt időszakban. A lelkéasi hivatalok kimutatásai alapján összeállított számadatok a következők: tüiainhlst megtekintsük. IC megtekiaté* , eredménye spaesialétar vároaankra aéave rpettséggal aem mondható ör*endeieanek. Kiaaámitoltak a leotebbí kimutatás aaeriat a halálosán percaoniet a azüietések-bes képest s Igy a kővetkező táblázatot nyertük: As ez évi május bó l-jétől augusztus hó végéig számított négy kari időközben /.alameg yébeu a lialák>/A«ok állag IMI 76 százalékát tették ki s müetéwekaek. As (gyes járáKoktian é* Nagykanizsa várnaálmn következő az arány., A halálozások a zárna a asttlslé* aekéhez képeal: a letenyei járásban ... . az a.'leodvai » .*.... Ball*- 1 1- i balt ess- j porolás Nagy-Kanizsa városban 2 6 1811 24 Tapolcaaí járásban 490 814 llf 1 Sümegi # 457 813 84 Keesihelyi • 418 m 66 Kanizsai » 461 276 179 Pacsoi » 335 180 156 Z.-Egerszegi • 4H6 824 162 Novei • 265 185 130' A.-Lendvtti • r.68 27 4 205 tetenyei 0 887 103 • 174 Perlaki 0 46a gNti 183 Csáktornyai • 488 >!'l 19 i Összesen: mim Tín| A dolog fontoaaága megérdemli a fárad-lágoji hogy ezeket s száraz számokat kissé jött, túeahárom éves voltam, ön ismeri ezt a minin ure>írstméoyt, mely engem sbbeu a korban ábrázol. — Ast a fehér ruhást, melyei elneveztem l'ios Állának? — Ast. Ugy mondták, hogy elragadó szép vagyok. 8 igy találta ezt az a szegény Kovács István is. ö msga mondta, hogy snh'i, még kis gyermek koréban sem, hív iák Pistának. Talán már skkor is olysn nagyon komoly volt 8 épen ilyea komolysággal szeretett belém. Nem mondta sohssem, hogy szeret, de én — a tizenhárom, tizennégy éves, serdülő leány, éreztem minden szarából, mindea tekintetéből, minden érintéséből, hogy szeret. Vagy miért válloaolthengja hírtelenül sokkal lágyabbra, gyöngédebbre, mikor bossám szólt; miért kspott tekintete nagyobb fényt, mikor as enyémmel fslálkó-aqU, miért reszketett kese, hs véletlenül rahámtioy ért? Aa ilyen jelekből még s kis leány Is ki tiedje kombinálni a sserelmet. — t egyénítem történtt — Nem. Semmi. Mondom, kél év atáa — saiái kérelmére — elment, mert tanárnak késett. — Hál n aoear dams? • Igssaágl hiszen volts képen ast akartam elmondani. Nos tehát, as sem volna veiaaai ktyftnős; talán aa s legMőnnsebh Unta. hogy sassmbea tadett msradal — ben tis év mtllve is rá tatáéin ismerni arra • kártyára. — ön e*a aaái7 4*377, 49-1*7. Í0M*/9 fu eu -jí\ 64.6 l#/c liö-Kö'/, í*33*/# 81*65% W/i HM-tMI s novai • , • • . • a |«c*aí a csáktornysi » ... a nagykanizsai » ...» a zalaegerszegi > . . * < a perlaki • a tapOlczai t .... a eümegi » .... a keszthelyi • ...» Nagykanizsa városban 4& rideg számok legutóblfika vslóban megdöbbentő lialáasal tehet reánk. Ast látjuk belőle, bogy egész Zalamegyében a közegészségügy épen Nsgykanisss városában áll legroszabbnl Száz azülelési rselre Nsgyksnizat városába n nyolez vnnuy olcz halálozás esik. A megelőző csikkben épen városunk külső hslsdá'árót, építkezés és caiuosodáa tekintetében a legutóbbi időben tett haladásáról szóltunk. Annál fájdalmasabban esik, konstatálnunk a a moai kimutatott, elszomorító tényt + Ez a léuy megczáfolni látszik mind* ama Ijonzekvenc/iákai. melyeket a caivili-záczió tejlödéséröl a közegészségügy állapotára vonni azoktakj A városi, czivilizáltsbb lakossá* jobban ügyel egésxségérer nem. végez liziksilsg nehéz, sorvasztó munkát, jobban, racziooá-lisabbsn táplálkozik és ruházkodik, lakása egészségesebb, kényelmesebb, jobb a falusiakénál ; ezenkívül az egéazaég azolgálatára létező közegek gyorsabban éa nagyobb mennyiségijén állnak rendelkesésére, mint a falusiéinak (Nagykanizsán például tizen-egy polgári éa két katonai orvos és három gyógyszertár vau) A közegészségügynek Stellát a városban sokkal jobb lábon kellene állnia, nunt a járásokban. ... Dej hát »grau isi alíe Ü'heorie.* A tapasztalás ép az ellenkezőt biz) nyitja. A közvetlenül érdekelt városi lakosság pedig aggódva kérdi: honnan van ez/ Éh mit tegyünk legdrágább materiális kincsünk, egészségünk'megolbilmazá ára? Az ügy fontosságát eléggé méltányolják az országot kormányzó legfelsőbb kötökben. Még nincs egy hónapja, hogy a közoktatásügyi miniszter elrendelte a közegészségügy rendszeres oktatását a középiskolákban. As országos statisztikai hivatalban pedig különös súlyt fektetnék a közegészségügy — Igen, én — viasza. Jól emlékszem, — egy nappal történt elutazásom elölt. Anyám «z ebédnél éezrevette hogy igen nyuglnlanul fészkelődöm. — Mi bajod van? kérdezte Megsúgtam neki. — No bizony, ez nem olyan titok. A vállfűző e szorítja. Most át nem öltözbetel ebéd alett, hanem tégy addig a halc-onl alá valami kemény papirt. As mindjárt segít s bajon. Kovács szobája ss ebódlö mellett volt. Beszaladt éa kihozott egy játékkártyáig— a coeur-dems-ot. Félrefordultam s a kártyái 6s«a*Rajtva a válllüzöbe tettem. Bltédulán átöltöztem. A káityál levitieui a kertbe, bol Kovácsot láttam. / — / Kí^zöilöm, szólék, visszaadva a kártyát.' —• Jó bogv visszaadta, kisasszony, kü önben magam kértem *olaa. — Hisaen már nem veheti1 hasznát; össze van hajtva. Erre ö rám nézett, bosszú, leirhatlan tekintene! azután hirtelenül elfordult és Síelve eltávozol!. Ea én bizonyáré egy hét alatl elfelej-tettem vlna agy a csekély intermeasot, mint Kovács .kívánt ha kis JOska öcsém lélóra múlva aam jön bossám sákal n hírrel hogy n nevető urnák valeari rettenetes haja lubst. meri n kertben lefestik agy orgonabfkur slmt, agy sir, mint egy kia gyermek s agyi* agy kis Máik képet, eamiy ká állását kimutató adatok pontos egybegyűjti I aéra, bogy szak as adatok shategy irány-ádökul asolgáljsnsk a leendőkrs nézve. De mégis — as iméatíekbóf okulva fennmarad as a kérdés; Megfelelő Issa s as sz ujabb, tbforatikns, r(járás a ezétnak ? I Pog«e ennek alapján (avulni az állapot ? Mi gst hisszük, hogy lejjebb ia eaak kevéssé. Javnlá* akkor leennd, ha a teendőkkel átmennek n praktikus térre. Ím hi mindenüli csakis as illető helynek ktilunln- { gea viszonyul matat halják ki s terrmumoi. melyen cselekedni kell n kös^gémaégggyi ' állspol magja vitására. Nézzük, már caak szén is, mert ieg-kőavetlenebbül vngyank általa érdekelve, > Kanizsát és esnek e tekintetben való sajátos körülméuyeii. Kolyóvi/Unk nincs éa egyéb fürdőnk sincs, mely a nagy kózöoség részére kéayri* meseu bozzá(érhetft volna Es nsgy Itnj. A fürdő egyike a leglistbalósnbb közegészség-ilgyi tényezőknek, E helyett vannak utcsáink, melyeknek csatornázása a lehető iegprodnti* | livebb. vsgy épen hiányzik. Msr pedig azt a theoríát a prazisis beigazolta, bogy az egéazség alapját, kivált a civilizált embernél, a tisstaság képest A városi bkosság — miut már említett ÜV — nem végez úgynevezett ílzikal munkát. i)e fogislkozása másrészről olyan, mely elvonja a ezabad levegő élvezetétől. A műhelyek, raktárak, irodák levegője tudvs-letö'eg épen nem ssolgál az egészaég előmozdítására. Már auH más városoknak van nsk a szabad természetben alkotott kényei-meM üdülölielyei, melyek arra axolgálnak, bogy ami a napkősben való foglalkozás alkalmával meg ven tapdva: a jó levegő, ott Ieltalálható éa élveabeiö legyoi. Néhol msga a természet ssolgáltstja ezeket sz ttdülő helyeket, ligetek, erdők slb. képében, de másutt szintén nincsenek meg ezek, tehát teremt az emberi erő a saját jólétének szol gálaiában. Kanizsán ez sincs, ehelyett van temérdek por és — tüdőbaj Ezeknek és ezekhez hasooló okoknak lulsjdonitíuk mi a statisztikánsk reánk vonatkozó szomorú adatait Vegyék ezeket fonti lóra a vároa vénei és iráalndói. Tegyenek róla, ngy ahogy tud-nsk. ök épsnnyira vannak érdekelve, mint a városi kösönség többi része. Kaaxárnyákra és iskolákra — jól lodjuk — szintén szükség van? de régtől fogva azt szokás mondani: Az egéazség a legelső. Az egyletek saisonja. Nagykanizsa szept 21. Most nyílik meg a társas egyesületek tulajdon kéj *ni évadja. A nyári fürdőzések, kirándulások, vskácziózások |tb. meg bízó- | nyos részben a nyári molegség is, egy nlöre megakaszt js a lársas egyesületek működését, | összejöveteleit. A tél.-söt már az ösz is, uj életre kelti az egyesüleleknek a ayáron át elszunoysdva voll fnnkozióját; a helyiségeit ujrs megnépesednek s as együaületi gépezet újra mozog Ami városuokst társas egyesületek dolgában illeti, szám szerint eléggé bőven van lönben szakasztott olyan, mint a tarok-kártya. f Kovács másnsp elment. Sohasem láilsm . többé. I)e Öcsémnek ama jelentése óta nem tudtam öt elfele leni Azután újra emléke- | setembe juttatta magát e levéllel. Sjunte vártam. Vérfokyné bevégezte történetéi. Igs-zán rövid és egyszerű történet volt, £n pedig oU ültem a cauaeuse ön elmerengve és képzeletemben feltűnt as . s sápadt, hosssu Ou, azokkal a nagy, setét s*e- • mekkel e aszni a véghetetlen kínnal mivé- | ben, amint ott vergődik az orgooabekor | alatt, forró könnyek között csókolvs ast a i papirrongyot, melyet néhány peresig keblén | hordott az, akit őrülten sxeret kimondhatatlan, I keserű, reményleien szerelemmel. ~ Azután j kentén , hordja axt a semmit leljes tis esz- | tendeig, tudja. Iiogj/ as ideál Imldog más i ksijai kóst; nem is köseltdik feléje tíz hosatu éven át ezután vmssaküldi neki asi sz emléket és swghal. A halálig rendületlenül híven ahbos, aki bftaéget nem is leveleit nem Is követelhetett tőle, akinek 0 sohasem vallott, aobaeem vallhatott aaerelmei! Teaaék aat nevetaégeanek találni, akinek leiszik, — engem meghatott. — Ea airt utána egy könnyel ? kénles-lem Várfok ynétóL ! •• Erre már nem jemlékszem. fWrlina Insre. Uyenekks ilátvs Má kénlés - ás .már u mondJu»»k benne vélnmrsyt — vajon ssak az egyesületek ftegleiéiiii lgyeáesnek-e ama morjl* exélnak. mety lételőknek leglőbb atapíái képezi. Mert as ilyen egyenletek mindegyike voltaképen árrá van hivat vs. hőgy s társadalomnak foglalkozásra aézye egymástól különbóző elemeit minél gyakrabban összehozva, életerős faktort képezaenta társadalmi életben. Ehhez járni bizonyos politikai, irodalmi, művészeti slb. cs#t mely egyik-másiknak jen náilnsávsJ összekapcsolva lenni uakuái $ mely annak aaőkődési lerét csak annál (ágasabbá teszi. Ennek a működésnek pedig mindenha a közjó emelésére kell irányulva leamis. Ily esztne lebegett a társas egyesületeknek hazánk bau való megalapítóiénak, a nagy Széchenyi grófnak, szeme előtt, mikor amg-ahipífotfa a nsunceli kaszinói, mely a később alakult számtalan hasoonemU intézménynek mintaképül azolgáli. ' 8 ba most, az egyleti évad küszöbén, iámét futó pillantást vetünk a nagykanizsai társas egyesületekre, ezt abból $ czélból tesszük, bogy az egy év lefolyása alatt tett haladásaikat, vagy egyébb mozzanataikat konstatálva, kifejezést adjunk ama reményeknek, vsgy nézeteknek, melyeket tovább léte-sésükhös lüz a közönség. Kezdjük ezt sz áttekintést a társaskörön. A társaskörről tavaly is cssk szimpatikus véleményt módbeliünk és nincs okunk arra. bogy a véleményt továbbra is lenn ne tartsuk. Hőt egyre erősbödik, loko-zódik ama véleményünk. A jövő hó elejével uj egyesületi évet kezd meg a társaskör és — mint őszinte örömmel veaazük tudomásul — a társaskör vezérférfiainak körében üd-vőe mozgalom indult me:, a kör állal a tagoknak nyújtott előnyök, keliemea*-gek szaporítására. Igy első sorban insgábsn s helyiségben jönnek létre hasznos és kellemes reformok kényelmi szempontból. Szaporítják éa részben tájjal belyetleaiiik a bútorzatot, hogy a körben való tartózkodás annál ketlemeaebbé tétessék s tagokra nézve. — Tervben van továbbá a valshs annyira kedvelt társasköri felolvasások t\jból való inaugárálésa valamint a kedélyes láraaaköri eatélyeknek ismét behozása, — Könyvtárát a tárasskör a most lefolyt egyesületi évben is 100 frt. költséggel Hregbftetle s s most megválasztandó uj válssztmány, melynek tagjai hilieföleg többnyire as eddigiek lesznek, s jövő egyleti évben is kellő gonddal less s könyvtár további felvirágoztatására. A társaskör tehát egyesületi ftj évét s a legbiztatóbb suspicsiumok közéit kezdi meg Még azebbeu indul meg s polgári egylet uj évsdjs. Ezidei egyesületi évét a polgári egylet már diases uj házában kezdi meg. Tíz évi küzdelem éa sok egyenet-leukedéa után mégia kiderült az egylet életképessége; kiderült, hogy városunk közönsége még mindig éléuk érdeklődéssel. •viseltetik a polgári egylet iránt a hogy nem riad visaza as áldozatoktól sem midőn arról van szó, hogy a polgári egylet megmentes-aék a végleges elsenyvedéatől, melynek a régi viazonyok mellett, a régi belyiaégben, bizonyára ki lett volna téve. Kanizsa összes polgárságának buzgó közreműködésével ime létrejött, felépült as egylet uj háza. Kényelmes, szép helyiségei lesznek uz egyletnek, mely a luitpszbelt Kénikszuiadárként -megszépülve megifjodva támad lel a regi romokból, őszinte szívből kívánjuk, hogy sz uj házat üde, tíju szellem lengje át z hogy az egylet uj slakjában megfeleljen uemes hivatásának, a városi polgárság összes elemei békés egyezésének a jelenleg pangó társadalati élet felfrissítésére, kellen eaaé tételére. Hisszük azokról, kik a regenerálás szép müvét eddig érlelték, bogy ss nj bás felépítését nem lekintendik s mtt befejezésének, hanem as eddigi szép sikeren felbuzdulva, továbk is ernyedetlen kitartás-ssl lesznek es egylet Aoreálásán. A kaszinóról kevés mondanivalónk van. Sokksl ekssklusivabb jellegű, semhogy a vároa öaases társadalma megérezné keliemea oldalait Leginkább a kereskedőknek asolgál találkozási és Ügyeiknek megbesstléai helyéül. Ven e mellett szép könyvtára, aa igaz, hogy ebben több a német, mint a magyar könyv. Ujabbaa azonban a magyár irodalom termékeinek béaaerzésére ia kellő gondol fordítanak a léten át rendeztetni azokon felolvasásaik és mulatságaik mindinkább magyar jelleget öltenek. Ez saép a a jövőre dlsve caak ast tartjuk óhajiaadóaak I nmmé kftegmét ne srtritÉ el Mák* táras* agfesbfot IniegmtiuÉtni ram. mnaéséiai ekaam együtt ekkor toWatewlií m Mltill á a* eke deUg kórnrk — társas agyevUwtaek — uapjai Mg veatmk awámlSHa A mUdf* kor a ieg-I n ■siskán aapAhaa fetbagy ka«»*aOi jelleg* vet arm tart alandó énelrmé$m ét - as aradén la helyea i.iiioacs>iáar tópetsí — 'wSts pokláai cgvesk letté lesz, mely a képest iCimörüi éa akcakiba lép, egyébét ént pedig tagjai aem vegyilik a poíi-ttkai üarict a Hnwdabsi magatartásba. Iqsu Űdvóa dolog igy a város kütüMégtre, mmt magéira a saaUadelvJi tort A legutóbb kfoi yt esztendő alatt városunk Ion agy uj társas egyesület alakult, aa irodalom éa mavéssetpértolé-egye*felet Ax m agraaÉket tigm egyre •zaporoájd, aót uSari aéro máris eleg aakaa vaaeak As egyesűiei kivette e aaa-bedeivb kór helyja éftál e ezáltal ia /elét adta aagyobb pretaassúíaak. As (mai ét* teb évad slkalaiai nyújt as igyesűkinoh, hogy teljes átértéében fraautiase peélaseié-aégé<t lajogűMltkigli éa a szép caélok iránt vaio komuiy törekvéset Hí bevárjuk est, ea egylet ussyiiu képest vai*1, akeoót éa eddig is sok szerencsét kiváiiuak kossá. A Iranfc'tn egyletekre tekét elég kéd-ve*óea kussóai ie ax egyesületi sebest Mi l. aundegyiktőJ jót várónk. a a kuz u*eg érdekeiéi óhajtjuk, bogy varakocásaakbaa ne csaisf koszunk. Politika. Budapest aaept. t3 a. Keiétí Rmuéfcabaa megkeadödótt a hadd el hadd. Ausztriában pedig a re»cbe-ntfk működébe, melyből különben wcieién aaai sokéra ki log harsanni s »ki a legény a csárdáimé* csatakiáltása az egysrirasi ma rakodó pártok kö/üii. Mi esak objektív szemlélőt vagyunk a moaarrhm másik államában történő e*e»e v*»kuek, s igy azokat nem a pártpolitika szemüvegén ál tekintjük. Ezen reicbsraih mükód&e sktt keüvéomef-ujiiam a Magyarország s Ausztria- közti közgazdasági kiegyesést, ennyi gyakorlati érdekiiak aaoabati aségis van Au*st<m belsd ügyeinek alakulásé iráni, hogy kívánnunk kett, nösserint odaát irántunk méltányos és méi aekeit ét sittet á kormány tartsa kezei közt a gyeplöt. Ami túlzó párt van odaát, akár szláv, akár német legyen az. egyformán távol áll a magyarság rokonszeovoíiöi. Mi egyáltalán nem spekulálunk arra és semmi őrömet sem* érezünk sűolött, bogy Ausztriában a pártok terméketLeu kötelmekkel egymás működéséi paralizáJják, s hogy oly kormány üljön a hatalom pólósán, mely a tőidet inogni érezze lábai alatt. Igazságosság éa méltásyosság csak az erősnek tulajdona, gyöngénél azt nem igen ieiheijök löt. Epeo aaért aeo>su örömünk aem tetkeiik benne, midőn napról-napra ujabb bizonyságait táljuk annak, hogy TesfTe grój kibékít esi rendszere, mely Isten kegyelméből már ötödik éve tort, semmi gyakorlati eredményt aem mulathat lel, a hogy a német ellenzék mind -jókban törpül z ekét pértkfat ez elválasztó ur a a gyüöiség mind nagyobbá éa áthidal-, haiJanabbá válik. Aa láay, hogy azon ut, melyen az osztrák pártok haladnak, a konaaotidácrió-boz nem vesethet. Hogyan állanak a pártok? A kormányt támogató nemzetiségi pártszövetség alapjában érintetlenül áll, tagjai maradiak még a német konzervet ivek k ktknek elszakadásához pedig a német ellenzék annyi reményt tűzött A csehek tulcsi-gázolt követelést bengoztatnek ugyan a beukkérdésben. de btaooyo*, hogy ez ige-ykyek le lúgnak sssüiitstui a döntés peresé-bee minden vesséiy nélköL Legérdekesebb kteég Au>ztns belső pértéXebes ea, hogy az é kormány bb német elieesék kél Irakcsfora szakadt; természetes, bogy e szakadás aem véthetik a némái ellenzék előnyére. Csudá-. latos az a légit a, o*ely e pártnek minden akf-«**jabaa már évek óta ayilalkoaik.aiintha miadsgyikaek egyéb ezelja sem letJ volna mmt a párt erejének és kilátásaink tervszerű, fokozatos gyöngitése. Ma már a legutóbbi raet-ATM/ie ekei Oda jult-tt e párt, hogy valóságáé hessiea eteti) i gyakorol a kormány, ka aat lökéMosee awttősi s láthallaaaá tesai. A párt aaétválésa »usstrák német* áe egjsistiea •sHm< klubra nemceek ár-talaa», kssssn egyábaiáa* kosyromfatáíű Mii tartanak as olyan osatrák puniikoaekrói, kik . ee •Aaaatrie* slaevsaésiól annyira iésgMh kedoaá, bogy ast még párunk séneveséséaél sem ekeiják lCs«L Mert azelvstásnak aemau mkléare adké térgyilagua oka aéees^ a két kink élvéé telja** aaooeask. a váiéa éke sgfsdW aa *i aat rák aáassi* efawv esésben van. A némát kiab arai asm akavjákaMgn-kai aasvákeknak lekiatené, potítfkájukuehez-kedé* pen^a tskál <aián iaaatrián ktvkl, e siker bmmttmea aagy Némekiraaágbea lek-aetfiT Ma Igy ak a dsíeg, padiga nagyaénmt nsaé saé nyWsikssnis aet kiasnyii|a, a námA pért elvesztette a jö«é korméeyrs keHÜéi arindmi lekett>légei, aasrt agy Imae-l^gaiias gyanússá lett párt karanayképas-■éngal nem knkaL Mi azonban jáaaaésmás-aal oaak arra gondolunk, bogy e pért gyé-lőlköéo ellenőrsáae is egy okkal tőké less erce, hogy odaát e ealáv Iák az éfig ne nőhessenek, a Taafr kormány «*ge, ftmaa-fcasságs a öPélye pedig ba ily viaanoyog közt ba nem it ssüáréühalia meg ÁossUiát, ér eUg less am aaegmenleni a sastbooriÉmöl. Különfélék rslkérják sam I. sMftsstéia* kel, klkaek am riééislém aktéber ké l'Jéved tej ér, kegy aatmlsICkk a^gajltsal aal rcakrdjeaek, asksgy a t»p a&étkálééaékes iassmmkaéÉa lértésjék. Aa etéftieiM péasek a Sala klaéékl vatalákes latéasaéék — Kaaliaalak tlmeges klréndaUka a kiállításra. A budapesti qraságos kiállitásnsk tfi megos meglátogatására vároeunk és vidékéből mintegy 4 500-ingbél álló társaság flsaaetoborsása vaa tervbe véve. A lékeié kedveaménjek, a. m. utazás, lakát, aainháa aat elé-rése cárjából a fővárosi elasáBáaoláai bizottság és a déli vasúttársaság tte-letigasgatóaága megkereatettek. és a aaáUáeok iránt már i4 a legkedveaA>b ajánlat érkezett, a aatutén lehelő legméraé keltebb ám különvonatra nésve haaonlóan biztatók a kÜátáaok. ég biston reméljük, bogy pár nap múlva a déli vasút igazgatóságinak legkulánaabb enged cnényét közölhetjük. A kirándulás czéJja az, bogy a váró sunkés környékabeli szerényebb iparos és gaadakőaOneégnek alkaJmz nyíljék a kiállítás és egyúttal as óriási haladást telt főváros olcsó megtekint betűsére. E végből íz Okdrös mozgalom buzgó kezdeményezőit szivünkből üdvözöljük s (árad-sásaiknak a legszebb sikert kibánjuk ! — Baklátl kísérlet. Vasárnap, e bó ^OAa, éjjel városnakaak egyik legélén kebb poalján, a Csengery-utosa közepén, rablási kísérletei köveleit el egy egyelőre ismeretlen egyén, kittek kinyomozásáre e rendőrség moat minden lekétől elkövet. — Az eset a következő: Bleo Jakab, körülbelül íO éves zssganyzó, a Caengery-atezá- I ben egyedül lakik öreg gazdasszony!val. Blau egyedfii hál gz ntezai szobában. A lakás (Ök&aziiilL E bó 81-áról ?l-ére tördelő éjid V, 12-kor- Blau véieilenül leiébredve álmából, gyertyái gyújt, hogy megnézze őrá ját, melyet mindig ez ágy mellett levő éjjeli saskrény tetejére szokott tenni legnagyobb megütközésére azonban azt tapasztalja, bogy a azek- 1 rényről eltfiot ez odarakott óra, a gyürük, valamint a mindig'a szekrényen levő, kél | lökött revolver. Az öreg, roazat sejtve, rá-kiáii az eUtszobálen alvó gazdasszonyára. Mielőtt es azonban bejő a szobába, az ágy alél előugrik egy ember, ott terem az ijedt-Bégében köyé meredt Blau Jakab előtt, reá J szegezi saját revolverét és lényégét&eg kiált i reá: »Add elő a pénzedet! PénztNagy j szerencséje Blaunak, bogy csakhamar vissza- l nyerte lélekjelenlétét és nem követte a rabló j parancsát. Felszakítotts az előszobába nyíló ajtót ezen át kirontott az udvarra, ott lár-mát csapva s ezzel ösasecsödüve a szóra- i ssédságot, a járó-kelőket s a rendőrséget. Ezalatt azonban * a rabló as ablakon ál ki-aaenekölt az ntezára s daczára annak, bogy a holdvilágos éjben, e vasul felöl éjjel ís élénk forgalmú otezábea sokan látták fotel mégis sikerűit a gonosztevőnek megszöknie. — Az eset a váróéban nagy leltanést dko- I zott, — Még s gaztett éjjelén megjeieotek a helyszínén e rendöiaég részéről Bsy el* kapitány és físttay bizton; másnap reggel pedig dr. 8ess Elemér kir. alfigyéax, Lovák Ede kizsgálóbiró és Szakokyf Jóaset tőkapiláf együtt eszközöllek bélyezioi szemlét a nyosaozás — mint ezúiiettftk * sréiyssen folyik. — itlskás őszinte aajaálaUal bár, de köfeteseégftakez híren konstsiálneuk kell, hogy Miklósy esieiárautais, mety ba-mér kéi két Óla Alködik városunkban, nem felel sssg s kantssai Igényeknek, nem olyan, mely a koáőoség pártoláséi s*enysrbeiné A lársalaiaak4 egyetlenegy kivfióbb ereje nincs — talán ss egy Miklósyt kivéve, oki minél Hfkái«tmn lép let. K kéiea ,.Ro-kin orvosf-bea ás a JUMnkértleleaég"-ken vok SzBlhináry del»ot-je. Szathmftry jelik de aaktfée elég lével ék e játéi. Ifi sam leg Mik lés y I nálkll, enaka* aélkttl asgmkar aéküémaa-| kéz raaámisii — kéaáasig edkSI aaskan amraéoi. Oariaiée aa jussuk és anm >üake* Hká rék • A parte hl Jérénktrésin — j mint értesülünk — as év ao*esebsrkevá-| nak elsején lép életbe. C«ákleraya amgysrssséá|s I I -bó M-k voh a esáktorayai • Kisded üaaepi saegeyüása Aa egyeaUlet zdig pár i hóaaies alakúk s asár ia aagét báaa széné ! naeresoe löksereh <aoteme nm. A mageyi Utói Um>e|iee jelenvok vendégeket e agye-sklefi tagokat Saase iéasaí áll. képsadni I igáajmó. a kisded-óvó elnöke, fiéváaőlte | euielkedett bangabia besaáébist e végül | Isten áldását kerté e kisdedekre Csalás a ; képeedet növoaéekak a bysanaast éaskslták. I api a kUsuoség s a gyerssekek k állva ! Imllgmtak végig, (kim UAti el kahlfcakat. * i láivs Gaáktoraya rohamot aaagvaraaoéáaei , AVg v«a egy évúasdr. begy majdnem nánéee ; horvátul sarat és ma saér ^aa magyar ssr! I Isssbes vaaetoti tüaoito, dal- áe tiaded I ovo-egyesUlete — KakOvé. Derzay Gysée kslykeh j ól kir. postatiszt e bó tt-éa esküdött örök | hűséget s GalaiaÉmki ev. tef. templomban Zettl Emma kisasszonynak. — Alpesd vlrOg — gslsmsgyé* k«a. K-4y laptáesaaknak üje: A ki nem I látta, al, sem képaeli, hogy a mi vidékünk egyik akaosuayabb lek vési kagyoldaláa ssa-badon alpesi ibolya (cákkaaa) leayáss La-I punk egy baittje iieeaMi nekünk, hogy a papokban Iliéikll községen át, e pogány-i vári szőlőhegyekben, )árt e amint egy kas-j keay völgyön kakadt vok tötfolé. nagy saeg-; lepelMce as ut saélén rikksaennkaf talált, ! sselyeknek hazája as Alpssák. Keséé szedni e drága illatú tórákat a beljebb menve, a ! hegyoldalon ik—iu ritka - virágra lek. Mos i aatáa kaasanábaa aaedeli is egy aaáp nagy bokrétára vadét z meglepte vek otthona ! kedvoa feleségét kttő! e saáp bokrélái mél-táa irigyelték a ainmsBédaaant ayok. — A asgyksalaaal Ukraaaktr ; október bó 4 éa tartya ea évi reoéea ; közgyűlését s következő tárgysorozattal L A választmány jelentése a kór állapotáról. 1 Jelemé* a ssaamdások saagriisgfclssiról. I 1 A jövő évi költségvetés megállapítása I 4. A válsertmány jelentése Szigrttz Köbért vendéglőé által a kérnek használatra átadott bútorokra voaatkosó bérsaeraödés tárgyában. 5. Leltár. 6. A vákaztssáay megválasztáaa. { 7. Számvizsgáló biaottaég választáaa H • luditványok —' Jééékam jaáf H g. Batthyány Ödönné Nádaad községben tapiatézeüel egybekötött ovodát álliitakoU, melynek Űnne | pélyee saegnyitáse saept U-és ment végbe, j A hercsegnőt az elöljáróság üdvözölte; e iellobogózolt tápintézet bejáratánál pedig ez ottani esperes tartott lelkes üdvözlő ssó noklstot. — A asgyksalMsI Irséslem* ée mlvkzelpártslé egyssilel legutóbb tartott választmányi gyűlése szótOkb-aéggel elhatározta, bogy egyes&fcti helyiségül es év november t-jétől fogva bérbeveszi a szabadelvű kör jelenlegi helyiségét. E helyiségekért az egyesület évi 920 irt. bért fog űzetni a tulajdonos Délzalai takarékpénztárnak. - Kérdés, kibtritaija-e a listai egye- I aű!e* ezt a magára váUalt nagy terhel? — Bejt élj ea |yilksaéf A Sasai-györgyvárbos tartozó telsö-foáad i puszta katárábca folyó h» 11 -én délelőtt Oltay tíüidó földbirtokos. Gulyás János nevű kanásza • több belyee vértócsát s esek ssellett l db , 80 krosi, I drb irást i kalapot és kabátra I való zsinórzatot, 1 db iori^pojetoly löitéeyt | egy kgy ver töltéeyhűvel|l és egy csomó | hajat talál. A Vérnyomok körűi löhb Iák-nyom vok található, mely arra enged követ-| keztetni, hogy ott többek közéu dulakodás 1 közben gyikosság követletelt eL E kelyől a Zala tolyöig, tékát mintegy IpO lépésnyire talált vérayomok azt gyanitliüják, bogy a ' gyilkosok s holttestet a folyóig hozták ás j bek dobták, mit Móries György cséayi ! lakos Imre fis k igazol, aki 11-én d. n. I 5 óra tájban atyja szarvaamsHitii itatván í afolyébaegy férfi hulláilálotl.Bgy Boaayik j Jánoímé nevű (első máodi lekós vályogveiönő azt áUiUMta, hogy 10-éa este tl óra tájbaa ! é lövést ás nagy jajgatás! hallett, de rövid | idő múlva lecsendesült A gyikokoeok és ! msggyilkolt azonossága ez ideig nem todhaló, I miután a meggyilkolt bullája eddig taiudál-ható nem volt A gyilkosok nyoasesását ; Nemsesseghy Kálmán erélyeas^éről ismert keszthelyi eseodörörmester vezeti. A hely- I szinán talált tárgyak s keszthelyi kir. járás- I bíróságnak átadattak. Vakaint a gyttfcoaok iránt, ugy a meggyilkolt hattája iránt h a kg-erélyesebb nyomozá* folyik. — An ersságaa tirk karaasl Sgy let kőspoati igszgatóeégs által a fiók-egj letekhez szétküldött évi jeieoiéshől követ- \ kezö statisztikai adatokat tartjek felembtea-döflek Aa egyletnek INUS-ik év elején I 91 Ml taaa és MM,tl9 frt. vagyona «oit Jelenleg 427 testülettel bir Ufjsmsk aakaa I 49,969, vagyona 1,752 m Irt. - As sgy e- ' sAlel ItAésaedéset heie«sk iletőkg eebsaAkek sttmíyezéss érdekében a kővetkezők: A | kadsiposti Erzsébet kórház béke ié*ée befo gadkai 110 betegei, háborúi esetén ROOaebs-. sftk Mkslyss|iln rendesleik be. Ot kelyen 1 egyenkint Í00 és három kelyee sgyenkmt ] MD ariMsűk résaére lag teruűáttárkáa . XtűO ágy. A I vűfés kerásst egylet H'-l assotí űlloasáeee kg e ssnünásas ieséeskaaűnek éa köteg kse-ranaak űénásM gnodmtfcoéni 10 vasúti itkanásoe sgysokmi f ági fog IjjA fim-aéara, e tőiés űtlomáans sgyaakm' If égy as ntaaés kűskas kmssrthik ■nsmébssaetásre bsrenássistni Kese ánvOl rmflkisli még egy kámsáz ággyal és bosaávsftftvsl takaaee teameseit musgx kmkkuati éa ak orvosakkal, ájtoiőkksl és foMépmkkSt ottfog lelállittmni. e hol aat a hadUgytarság annak ié^áe ttgáayhe venni ktvauja Asakaa aal e magas klérus, nagybirtokosok kőszegei ás amfáe-aák kmekalák magukat tflhb mint 9W9 ke-tag és üdülő haivsnet ápoléaakbs fogadni. A sebesüllek szállítására köseftosdkkal «oa-delkeaik as egyesület: Beszereztetett sebesült ssáHHó oszlop, agyenkm' IS ssOe-sűbsiStliié kooa éa egy tánmekárrel üsssa-aas ltU kocsi A kiáasárak és Üdítők saálá-tápára It tarssekér A mozgó körbit* azálti-yanra 16 koest. Végül a nemei lovagrendtől ajánéeku1 kapott If komából áÜó sebesült szálUló ossfoppal is tooéeUmsik. - Eltáat. Pajjor István koraárra-rasi kkúa ! k. S-éa reggel é órakor kasul sál Nagyba nizaára mdult bkrőkei venaá, saagavJ vivéa e caálbél T79 írt, azonban máig aem tért bass a övéi ereéskeyte-kntt keresik, miári is kúrfttstkkt nésve e hatósági mterkeéás megetetett Irodalom — fatták n GaméAaw* aaéfaro-daian hetilapnak 52 számait, melyekkel as 1 érlolyam végaődtk és vágiektotve e küknö kp arámatp leheletlea meg nem em-liianftnk ast a dicséretes buzgalmat ás asi-anra kkámmeretesseget, mellfei as álénzat-kész kmdó lapjának első ((folyamában a nmga elé tűakt tartalmai programmoi Há-jesüé. A •Gondűző*-bee találkoznak kaam irodaimén k ssine javával a mit egyék aaép-irodalmi kpokbea csak ekaórva találnak, aa a »üooéfiaö« ndadsgyik srámáhsa egyesítve vaa. Az esslüsu él asámhea végaftdaek e követkaaö érdeklssató regények: As »Uj lötspán« Tokai Lajostól, a .Végzet. Hargitai Dezsőtől és»Saákaly lássad, stékeiy bémft' P. Saatksaáry Károlytól Köhamé-övekkel találkosmik Ahrényi Emiből. Benedek Akdártól és Incaédy 1 észtétél, Elhessé-lések és racsok mef^eketek és vágsödaek A »Leáoyboszu« Má|tbéeyi Flórától: *Kéi királynő* Saeker Maaucktól; • A mi veka essi barátnak* Szaaa Taamatól; »A potya nmnyanzony Mnzaki K. Jánosiéi; 'Ghánai szerelem* Madarassy Lászlótól. Ezeken ktvfll még érdekes iMaerettenesstö csikkek, mulattató apróságok, talányok stb. A „Gondűző" megjekn mmdm vasárnap 9 tömött ken. színes borítékkal Kiadja Székely Aladár. Budapesten, főmunkatárs Tokai Lajos. Dö-fizetési ára: egy évre I frt. félém I írt. negyedévre I tri 50 kr. Hévvel sjánljuk e hazafias vállalatot aiiodsakinak, ki lakel-emelö olvasmányokban kk öröméi A kmdó mtsdenkinek tegyen és bénsentve sanlgál mutatván vázámmal, ki e végett kpea hoccá lordul. Közgazdaság, A vaaalak kIáilllána. Országos ktállitásnnk — kivin — hazánk kaltariéayesűinsk egy ke-tásos összképét tűnteti kL A vasutaknak, melyek e téuvezők sorában előkelő helyei logklnakel, ehhez szintén előkelő helyeik jutott kiálfitásankban. Vssutamk kiállítása három főcsoportra osztható: Osztrák-magyar állam vasat, a déli vaspálya és magyar államra-satak kiállításaira As oastrák-saagvar állam vaspálya-tár-salai pavillooja egyik lagaiebb építménye az egész kiállításnak. 'Parkírozott előtéren a magyarországi arodalasak terményei éa gyártmányai, pyremiaok kőszénből vaa- és acaéíkól vannak elhelyezve. Ugyan kitűnően keze!! urudalomnaÉ vaaeak apavillon kéthakő szárnyai leontartva. agy, bogy a bennünket ako sorban éréskló takjdoaképeai vasúti kiáfi-tásnak kissé szűk tér maradt kar. A de Senos-Bettig lék jeles vas tekpüsaéay mér több előbbi kiállításból ismeretes; sa uj sssrkazetó óriási esseiő rudak sileabáű e téren haladást jelenienek ás saoál inkább érdemelnek kks^üést, mert tudtunk szerká a társulat műkelyeiben készüllek. A magyarországi vonalakon jelenleg közlekedő saeméli -kocsí és mozdonyok néhány eredeti példány baa vannak be matatva bér as ősaan* hssaebi ás okáért |u ia, mtat a mag var ákam vaaotokaáJ, a régebben kessnáktben vok járművek kiállításé k érdekes |pát volna. Egéssee véve as oestrák amgysr álkmvasat különben igen dkzes ás nsgy köMgpl sMÜkott pavilonja inkább a társaiét magyar-országi arodakmiaak, aúat a krgaká iáié-zát kklHiáaaak tekmikető és asért vamtí saempualbél behatóbb Inglalkoaáara nsm né A déli vasúi emam kis psv^kmjával még rövMebbsa kell végeznünk. PrfnniaB* főépkásseti tanácsos érnél kkpkmény-assr-kessle eem megysr '^áMay és külAebee k tőkh jník kkpásbaa be vok mér matatva. Igéilki megleheti tartákamlaa as sp agy k apró paviűoa. A társnkiaak A ym. ifi NyilMét* ü R» mederná a ÉMMf ** tkirabne táaftft eafcns ilyA *aapn aant —fwfctol, ««ut| _li ilkft liHM venni! igen ttl — dwiÉliia. Htotf • éÉk t«Hl lagatábá mmAm mi réeai üliinwlhii, aa in, as tatásat hmIii <aryaimi rsÉM|ji 41 ingva, m«H)iiA islinihshsil, matti*ek I • magjsi maiági lilnimiKini A iábbé msflnvnnií, wmtf rvwielják Imiiáni, i kdilakoáaai ■wiiimna pa-TiHmiiiil ráéalaartaiam eAdngett egy-egy vfjfpfM üaakótáii ipió tokocaka á*üű vau klpvwnlve, mai]* aa fflíeiő vsael hasaméi vi-kiM feéaiifáaM rág beJrartrafaát ás tar-ni—m. Ennyi a> egáaa. El an felel csupán a magyar ^aákdai tini fc-á-uMp tómübei'e áüitoit ki agy s moadcmynk károa inosgáaáaak mffakaoályoaAaflea aao%áló efanáaaa aacvámatmt knaailéket. 4a a ka«« odmbmgi rimt néhány forgakmhalaiustfikai éa műszaki rsisoi, tAhbek köxl a Hernád -tahid raaaierkeiettei yalá Mcaar elértnek éa a megrongált mosty-i alagút gyárinak aain-táa vaaaal való lelcsaréléaéaah ábráit, melyek technikai tekintetben annyiban érdekeaak, amennyiben a málétek a lorgalom n>eg»*a-btáaa nélkül t ártérnek. A vasait eastály egéis súlya a magyar államvasutak kiállításán ayagssik. £s a kúalsáedéan muussieriam tágas osareokát majdnem egáasea betölti és tartabanaaága által némileg kárpótol as előbbieknek vásott hiányaién A m. k. állam raantsk gépgyára *i a Ganz-gyár által kiáOiKMt moadonynk, mm Ily- és laberasálliió kocsik ssimea itt vaanak alhelyesve. Eteknél érdekesebb azonban éa asiate történeti becscaal btröáak aeveshetö a magyar áilantraantakaál IStóH. éta a ami napig haainálsihsn volt éa levő különböxö ssemélyssáliió kooik ftesssa Ilit áss eredetibeo és n^abaa. ICinö haladás a régi egyaasri ooqpéa-kocáik tol a mai gyönyörű sálon- és belköslekedésü (intereommumcati-sneb-) rendsaerO kocsihoz. ABamrasuisink rohamos lej lilének igen érdekes és gyorsan átnézhető kénét nyújtják még azon igénytelen kia lati tértépek is, melyek az állam-vasút hálózatát 1868-16) 1884-ig ábrámnak. ItMft-ban a kis budspaat-losonos-salgóUrjáni vonal — 1884 végén az orsaág őaazea vég-poaljait felölelő hálósat,* 139 kilométerről uégyeseren felülig —• os oly rapid terjedés milyen Amerikán kivöl rövid máelél évtized aleU táa aebol se fordult elö! Ailanivasuta-mk kiállítása egyáltalában dicséretes bnsga-lommal felöleli magában n> indáson förténeii adatokat, melyeke hálózatnak forgalmi, kereskedelmi, építészeti ée főleg müazaki tekintetben való rendkivftli növekedését é s gva-rapodásét tanulságosan és világoasn fel-lüuletík. Ha (élemülják végre Banovita Rgjeién assbsdalssaaott állomási tAvjnlaftyét éa u| szerkezetű kocaivészjeizöjét, a Sándori szinten szabadalmazoti állomási vészjelzőjét és Egger, Fiacher, Weiner, Teirich és Lsopolder cségek, lőleg jelzési és lávirdsi szakmába tág$, vasút (elszerelés tárgyait, akkor — a mennyiben zzük terünk engedi —- nagyjában teUtteltük mindazt, mit kiállításunk vasúti csoportjai tartalmaznsk. Gnbmn árnk. Nsgy-Ksnisss, ssept 18-én. Öuzs 7 Irt. — kr. 1 Irt 40 kr. — Roza 6 Irt — kr. Ö frt 2Ö kr. — Árpa 8 frt 80 kr. 7 frt 60 kr. — Zsb 6 Irt — kr. 8 frt 86 kr. — Tengeri 0 frt — kr. 6 Irt 50 kr. MjIII levél. Kakál Henrik. Watlak Itaasá ea Or Sckwaria uraknak Caáktamyáa be 11 áa Mk etott kyaWntai-tnm; nwkéy Uegrrira Ptf Wrá arat fmAtél-hetUa magavnnlsieiii s ki fiak* keMsa 4 • gáaak megsérvásáérl a ayfránosaág i)Btt lofom Weltaégre tanai Mtutáa Wnlsp s HÉsŐbhaéget amltgmi sem helji thuek, sem fléomosasl nam tartam. kijelentem: aukáp as érdemben! panaaaomat tüetékea balyen beadtam, e a ayiváanmág előtti leaaáanrfást naak aeaa esetre taiéom lenn, ha — mü nem reméllek alt elégtételt aem kapnák. Kiváló liwtetettni Alaó Leadván M ssaptembsr li. ll«J«u Hibát) 4fi0 l-l ügyvád CT3 í J2 lü H . 'TZ >> ^ § CD 4' 8 I 1J II Sí Í|S|ll| 1 v ** isiit* í íHffli ! 1. 4 -Íösí ÍM1 »«MP iill\k: t fí litSl * i Mim li 35-5: fit p|l f JlMi riil»|s?S:iíi!i i-t li i:r:!iliií<i •) áa • emtáaa UnilUikm (AM aiÉinttn hu a M- a mmk. OOOíK^KKKKKKX KXKO«KKK»K^KWK» % v Cl ktr. olgtTtk•<.ljTl^^Hy ggibi jilaiiett Az új vasúti vnenetri*tid. 1885+ tnn VjHH iwWha.n*4 •«*H <%i> «>. a» mmi mi m] "»H *a,e«t 14 a «sn ! • * ^ i*. iLLÍLt 11 —' *v|;J KMt gj,. IfkS S*á^aalJU! mulli mm I mm *«vs*I Sm aáf I 4 M », H4U üOr Itikb- M I«im y áa ir * usu i m p, K- Í5** "1 « V. V«Mt I é n. mn * *f I «. If p, __jMl II Itt P • m» w>t wfcwm M-. «. IISI I ** Itttt 4H** 1 á u. be itfti p • 4. m r I an «Mw. TIMI Hnt, •n—ias- VM tk-»K*öioA ii «•(• Krk I Ai.tóp IS 4 H f I 4 II — . r h ma. «w*I,m. K«tUu»-l«itfM d u | I«» M s I 114 01 r III »Ml.1IM| HB,1«tl ■» ' n»IM K'lNsu Ml* | r«cg»i f á a má/tt á M I iái r IM Felelős sserkesalő: V A K <J á I. ÍJON Társszerkesztő: Fnrkna Inra Farugony-matráczok Pótlik szalmazsákok és sodronybetétek helyett fttetta tartó* juláaytvs. kllőiiöiea alkalmat imrtotfkori i..»iH*fUi<nV Nn^oM ntecrsaée-, |lla«kaél, airffnsll Irl^eofttiéi á mt>freudclé»*kaél ai Ifi brhl wHe«>nrti K«wm taiataaéá.( K&raktár: IIKCS, l Neuer Markt. 7 ,« <<OOOOÜOOOOOOOOO()OOOOOOOOOÍK! mmmmmmmmmmmmmm Rlrlskeladásl és yélell bérheetláil én bérbet éleit a duaániuli kerülrtUn, legssolidabb leltételek mellei!, köavatitők klsárásával, egyedül közvetlenül érdekellek megkereeésére enkösöl latsi i«tikN lw»lt 419 1—9 laraSkilaa Nur Kulitli noooooooooo?oooooooooooo>ooooooooooooooooooooooo ■ | 1...... IGÉBTÉNYEK sl ISécs Tráirosi sorsjeg^^eter© o húzás október 1-én — főnyeremény £00.000 frt 8 ára 2 1H 50 kr. és 50 kroe bólyeg § A pesti mag;ar kereskedelmi bank vált6-0 z I e t e 8 Budapest Dorottya-utcza 1. szám. O Nayy-Kanizsán kaphatók: ' ^OSEIíTrEIJXD iUDOZ-F-anLÖLl. 449 1 1 I | ÍOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO>OO0OOOOOOOOOOOOOOOOOCOO0 u <ö «3 51 01? u ? bO fl o N w : < 2 Zo " tíí M ll 3 o; 11 o; i oj: z ^ * Qir N J3 2 • S D ; •s! s i M V o ! tí á M 3 H Kiadóhivatal: Budapest, V.f nádor-utca 7. sz. Pnltzky Ferenc Bokelct 6uiztáv Tűrt Kálmán Poety Frigyei Borotlyáni Nándor na. vis Lageltaijadiebb • legolosobb magyar napilap. PESTI HÍRLAP pártektil i kormánytól egyaránt független POLITIKAI NAPILAP. Mcgjelen mindennap, hétfőn és ünnepet követő jiapokoo is, 16 20 oldalnyi terjedelemben. §0 Pklóberlöl kextlve retáezioe gépen nyomatii, mely a lápot óráakint 10,000 példányban, teljee 16 oMalon, könyvalkíitn, felvágva álliya elő. ilndeiv héten rtndet ZENEMELLÉKUET válogatott tenedartbokkal. Előfizetési ára: egétz érte 14 frt, féléprre 7 fri» negyedévire 8 frt 60 kr., 4 egy bór* 1 frt 80 kr. Mutatványszámok egy bitig ingyen és bérmentve küldetnek. Maakstlr*aki 1 Mlkeiáth M Kálmán Dr. Agil Adolf Bártik UJot Tétk Béli Or. Kenetft Gézi Mim itark m ni ' BbvatvuetA mankitáreak: /nlaHk Károly, 6yöngyliy Láizlé, L«by Sámkr, ÍiÍWilttil» Jéxgof, fik$ri Rábert, elh Nyomatott KKaebal miflp kptnla^domnsnáJ Nagj.Ranúnán. I V/ V ' ' \ i |
