* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 44.65 MB | |
| 2021-03-11 11:21:09 | |
 | |||||||
Védett  0 | 729 | Cím: Bagola története | Szerző: Kercsmarics Ferenc Készült: Budapest, 1980 Megjegyzés: Kézirat A következő szöveg a kéziratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével (a kézzel írt részek nem szerepelnek ebben a szövegben!): BAGOLA TÖRTÉNETE IRTA: KERCSMARICS FERENC BUDAPEST 1980. JÚLIUS HÓ ELŐSZÓ BAGOLA TÖRTÉNETÉHEZ Mindig érdeklődve olvasom, ha valamelyik falu, város ünnepli a X. IX. VII. VII. vagy ennél kevesebb évszázados fennállását. Egy ilyen helység VII. évszázados fennállásának megünneplése alkalmából vetődött fel bennem az a gondolat, hogy mi történne, ha én is felkutatnám Bagola történelmi múltját? Vajon milyen múltra tekinthet vissza? Kell-e szégyenkeznie amiatt, hogy esetleg tul fiatal településnek bizonyul? Szerencsére nem, mert feltétlenül kell, hogy legyen nyoma a régi iratokat őrző levéltárakban. S van isi Csak az a fontos, hogy tudja az ember, hogy melyik irattárnál kezdje. Amikor ezek birtokában van, egymásután bukkannak elő a megsárgult iratok régi lapjain a Baeolára vonatkozó történelmi adatok. Azután ezen megsárgult iratok tanulmányozása közben szépen kialakult Bagola 700 éves múltja. Tehát tisztes múltra tekinthet vissza sok más, vele egykorú településsel együtt. BAGOLA TÖRTÉNETE Régi tervemnek teszek eleget, hogy megirjam szülőfalum történetét . Mindig hajtott a kíváncsiság; vajon mióta lehetett lakott helység Bagola? így történt, hogy kutatni kezdtem a régi iratok közt, amely elég hosszú időt vett igénybe. Először is köszönetet kell mondanom az Országos Levéltár, és az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársainak, továbbá Somogy megye levéltárának, névszerint Kanyar József igazgató urnák, és szolgálatkész munkatársainak, akik a levéltár iratanyagából a legrégibb feljegyzést rendelkezésemre adták. Majd további időrendbeli adatokat a Szentmiklós plébánia, História Lonrusa szolgálta-, tott, amiért hálás köszönetet mondok Szokoiai Imre plébános urnák. Azután a további adatokért szintén köszönettel tartozom Nagykanizsa Alsótemplom plébánoía, Radax Dezső kanonok urnák, aki szintén segitségemre volt az 1700-as évek anya«» könyvei rendelkezésemre való bocsátásával. Most kezdjük el időrendbeli felsorolással a legrégibb a-datokat, amelyek Bagola nevével függnek össze. Először a falu nevének eredetéről. / 1924--Bogola:Csánki 3 : 31 / Talán szláv eredetű személynévből keletkezett, magyar névadással. Személynév! előzményéhez vesd össze a szerb- » , , * horvát : Bogolic személynévhez. / HA.Sz. 1:502 / Bogulin személy neve. / Ugyanott/ alapján kikövetkeztethető szerbhorvát Bogul/a/-t. Maretic: Rad JAZTJ;82. sz. 127: M.V.V. Somogy megye Bagolasánc a Stanislav Hor. JUH. 2:17. Tehát a falu nevének semmi köze a "bagolyhoz, miszerint a baglyokban bővelkedő ardőrésztől kapta volna a nevét. Azon, hogy szerb-horvát személynévtől kapta nevét nem kell csodálkozni, hiszen amugyis horvát nyelvterület volt. Aki birtokolta a falut, és persze a környékét is: Reiszig Ede kutatásai alapján: Mikó bán horvát nemes volt, 1294-ben. Ez a Mikó bán a: " Gyovad = nemesbeli családból származott ide. Ő szerzett itt rész birtokokat, gondolok itt a nagy kiterjedésű erdőségekre, szántókra. A mai fakosi szántóföldek helyén valamikor erdő volt. Reiszig Ede kutatásai alapján 1294-ben két falu feküdt: Bagola és Kisfalud. Lehetséges, hogy az egyik a hegyháton feküdt. Valószinü,"hohy Bagola régebbi lehetett, mint Kisfa-'' lud, sőt talán nagyobb is, s talán horvát község volt, mivel ezt a részt túlnyomórészt horvátok lakták, és csak kisebb számban magyarok, akik valószínűleg a Kisfalud nevü helységet lakhatták. Bagolát 1481-tól mint Eorstner György birtokát tartják számon a levéltári adatok. / Dl. 18-504 / Eorstner György birtokrésze 1507-ben Both Jánosra szállt. Itt megjegyezzük, hogy ki is volt Both János? A mai Bajnáról / Komárom-m |
